PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat

PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program – helyi tanterv Átdolgozott változat

2014.09.15.

Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény – a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet, az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet, a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet, és a 3/2011. (I. 26.) NEFMI delet alapján.

Tartalom 1.

Az iskola nevelési programja ........................................................................................................... 3 1.1.

Alapelvek, értékek, célok, feladatok, sikerkritériumok ........................................................... 3

1.2.

Pedagógiai tevékenység .......................................................................................................... 8

1.2.1.

Nevelési-oktatási tevékenységünk sajátos vonásai......................................................... 8

1.2.2.

Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................................ 11

1.3.

Személyiség és közösségfejlesztés ........................................................................................ 13

1.4.

Egészségnevelési program .................................................................................................... 14

1.5.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..................................................... 15

1.6.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........................ 16

1.6.1.

Tehetséggondozás ......................................................................................................... 16

1.6.2.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ..................................................... 17

1.6.3. A beilleszkedési nehézségekkel, magatartásproblémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás ..................................................................................................................................... 17 1.6.4.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................. 17

1.6.5.

A szociális hátrányok enyhítése..................................................................................... 19

1.7.

Diákönkormányzat................................................................................................................. 19

1.8.

Szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái .............................................. 20

1.9.

Az iskola kapcsolatai .............................................................................................................. 20

1.10.

Tanórán kívüli tevékenységek ........................................................................................... 21

1.11.

Az iskola hagyományrendszere ......................................................................................... 24

1.12. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) ............................................................. 25

2.

1.13.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................................. 27

1.14.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................................. 28

1.15.

A német nemzetiségi oktatás nevelési programja ............................................................ 28

1.16.

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók iskolai csoportjának nevelési programja ... 28

1.17.

Társadalmi integrációt elősegítő program ................................................................. 30

1.18.

Az alapfokú művészetoktatás nevelési programja ............................................................ 32

1.18.1.

Zeneművészeti ág .......................................................................................................... 40

1.18.2.

Képző- és iparművészeti ág ........................................................................................... 47

Az iskola helyi tanterve.................................................................................................................. 50 2.1.

Célok és eszközök az iskola nevelési-oktatási folyamatában ................................................ 50

2.1.1.

Kulcskompetenciák fejlesztése ...................................................................................... 50

2.1.2.

Kiemelt fejlesztési feladatok.......................................................................................... 55 1

2.1.3.

A kompetencia alapú oktatás bevezetése intézményünkben ....................................... 55

2.2.

A nevelő-oktató tevékenység rendszere iskolánkban ........................................................... 56

2.3.

A választott kerettantervek, tantárgyi struktúra és óraszámok ............................................ 57

2.4.

A tanórán kívüli tevékenységek rendszere............................................................................ 66

2.5.

Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................ 67

2.6.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ........ 67

2.7.

Mindennapos testnevelés ..................................................................................................... 68

2.8.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 69

2.9.

A tanulók beszámoltatásának rendje .................................................................................... 69

2.10.

A házi feladatok meghatározásának elvei ......................................................................... 70

2.11.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek .......................................... 70

2.12.

Az egészség- és környezeti nevelés elvei .......................................................................... 70

2.13.

A tanulók értékelése .......................................................................................................... 71

2.14.

Az évente elvégzendő felmérések köre............................................................................. 74

2.15.

Helyi tanterv a nemzetiségi hon- és népismeret tanítására.............................................. 75

2.16.

Az alapfokú művészetoktatás helyi tanterve .................................................................... 79

2.16.1.

Zeneművészeti ág .......................................................................................................... 79

2.16.2.

Képző- és iparművészeti ág ........................................................................................... 86

2

„Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet. A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők s hogy (az eddiginél többre) taníthatók.” Németh László

1. Az iskola nevelési programja 1.1.

Alapelvek, értékek, célok, feladatok, sikerkritériumok

Alapelveink Az iskola mint a személyiség-formálás egyik legjelentősebb színtere, elsősorban azért felelős, hogy a gyermek személyisége a maga teljességében, (értelem, érzelem, erkölcs, fizikum) a kívánt mértékben, harmonikusan fejlődjön. Ennek érdekében különös hangsúlyt kapnak a következő alapelvek: 1) A kompetencia alapú oktatás alapelvei:  gyermekközpontúság  gyakorlat-központúság és alkalmazható tudás  a tudás- és képességfejlesztés helyes aránya  képesség- és személyiség-fejlesztés  új típusú – koordináló, segítő – tanári attitűd  tevékenység-központú tanítási-tanulási gyakorlat  differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség  fokozatosság és folyamatosság  módszertani sokszínűség és változatosság  valóságos tanulási környezet  kutató, összefüggéseket kereső szemlélet megőrzése, fejlesztése  integrációs elv (szervezeti és tartalmi integráció)  multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés  óvoda-iskola átmenet támogatása 2) Az egyéni bánásmód elve:  nyitottság  tananyag-központúság helyett tanuló-központúság  partnerség  kritériumorientált fejlesztés 3) Továbbá:  Az oktatás és nevelés folyamatában biztosítjuk a testi, értelmi, esztétikai nevelés helyes arányát.  A tanulás, a munka, a sport, a nemzeti és helyi kulturális értékek iránti igényre és ezek tiszteletére nevelünk.  A kötelességek betartására, a személyiségi jogok tiszteletben tartására és a másság elfogadására nevelünk. 3

 

Sokszínű tevékenységrendszer biztosításával a szabadidő kulturált eltöltésére késztetjük a tanulókat. Fontosnak tartjuk, hogy környezetünket a rend, a tisztaság, az értékek megóvása jellemezze.

Értékrendszerünk 1) Az általános értékek vonatkozásában:  a munka megbecsülése, tisztelete  az emberi, gyermeki jogok tisztelete, elismerése  a kötelességek betartása  demokratizmus  diszkriminációmentesség 2) Az egyén önmagához való viszonya vonatkozásában:  önfejlesztés, önnevelés igénye  önismeret, önbizalom, önkontroll  önállóság és felelősségtudat  felelősségteljes kreativitás 3) Az emberi kapcsolatok területén:  a kölcsönös bizalom és felelősségtudat  a másság tisztelete és elfogadása  a közösséggel való együttműködés, tolerancia  közösség iránti elkötelezettség  felelősségvállalás  kulturáltság a viselkedésben, a durvaság elutasítása, udvariasság, segítőkészség 4) A kultúra és az egyén kapcsolatában:  igény, törekvés és nyitottság a kultúrával kapcsolatban  kulturális értékek teremtése és tiszteletben tartása  hagyománytisztelet, hagyományőrzés, hagyományteremtés a nemzetiségi oktatásban is 5) A természethez való viszonyban:  a természet védelme, tisztelete, szeretete  a környezetünkkel való harmonikus viszony Céljaink 1) A tanítás-tanulás folyamatában:  a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlődése  az általános iskolai tanulmányaik végére a tanulók kulcskompetenciáikat olyan szintre fejlődjenek, amelyek megalapozzák a további tanulásukat  a művészetoktatás követelményeire történő felkészítéssel az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakulása, megszilárdulása  az információs társadalom technológiái magabiztos és kritikus használatának elsajátítása  a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítésével a tanuló tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásának csökkenése, 4

továbbá a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakozása, tanulási, továbbtanulási esélyének növekedése  a személyiségek különbözőségének érvényesülése  a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének megvalósulása  az általános műveltséget megalapozó, korszerű, továbbfejleszthető ismeretek átadása, az ilyen ismeretek iránti igény kialakulása  a hatékony tanuláshoz szükséges belső motiváció megőrzése, ill. kialakulása  a tanulás folyamatán keresztül a gyermekek értelmi, fizikai, érzelmi, esztétikai képességeinek harmonikus fejlődése  célravezető tanulási módszerek megismertetése, elsajátíttatása, gyakorlása  az önművelődés igényének kialakulása, fejlődése 2) A nevelés terén:  erkölcsi értékek megismerése, belsővé válása  helyes magatartási és viselkedési normák kialakulása  az egyén önmagához és másokhoz fűződő harmonikus kapcsolatának kialakulása  humánus konfliktus kezelés módjainak kialakulása  a környezetben való eligazodáshoz, a beilleszkedéshez szükséges ismeretek, képességek megszerzése  a munka megbecsülése, szellemi és tárgyi értékteremtés  a veszélyeztetett, a kisebbséghez tartozó, a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók felkarolása, segítése, a szolidaritás érzésének kialakulása  a személyiség, a jellem harmonikus fejlődése  nemzeti és helyi hagyományok teremtése, a meglévők ápolása, a német nemzetiségi szokások ápolása 3) A szabadidő és életmód terén:  színes, sokoldalúan fejlesztő, szórakozást is nyújtó iskolai életben való aktív részvétel  kulturált életmód, szokások, magatartás kialakítása  a tanulási és szabadidős tevékenység összehangolása, a helyes arány kialakítása  sokszínű kulturális élmények nyújtása  testi, lelki egészség megőrzése  természetvédelemben való aktív részvétel Feladataink Az iskola feladatait az Alapító okirattal és a Szervezeti és Működési Szabályzattal, valamint a TÁMOP 3.1.4. pályázatban vállaltakkal összhangban a következőkben állapítjuk meg: 1) A kompetencia alapú oktatás bevezetése, fenntartása, alkalmazása  Bevezetés ideje: 2009/2010. tanév. Fenntartás határideje: 2014/2015. tanév  Fenntartandó tevékenységek: - Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel (1. évfolyam)

5

Matematika kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel (5. évfolyam) - Egyéb, választott "Idegen nyelvi" kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel (4. évfolyam) - Három hetet meghaladó projekt – Advent (1. évfolyam) - Moduláris oktatási program: természetvédelem (4. évfolyam) - Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel (5. évfolyam) - Témahét (4. évfolyam) - Természet - tudomány – művészet. Természetismereti és művészeti tárgyak integrált oktatása a fenntartható fejlődés érdekében (8. évfolyam) - Digitális tartalmak, taneszközök használata a bevont tanulócsoportoknál (25%-ban)  A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan  Kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása  Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése)  Újszerű tanulásszervezési eljárások, módszerek bevezetése  A korszerű infokommunikációs technológia (IKT) eszközeinek alkalmazása a tanórákon Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség A tanulók minél hatékonyabb bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ennek értékelése (kooperatív technikák) Önálló intézményi innovációk megvalósítása Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. A korszerű általános műveltség továbbépíthető alapjainak magas szintű elsajátíttatása sokoldalú személyiségformálás: a magatartás, a jellem és az érzelmek harmóniájának megteremtése A kerettanterv új ismeretköreinek bevezetése a tantárgyi modulok integrálásával történik A csoportbontások fenntartása, előnyeinek maximális kihasználása A tehetséges tanulók felkarolása (tehetséggondozás) A lassabban haladók felkarolása (korrekció, korrepetálás) szakkörök, klubok szervezése a közös érdeklődésű tanulók számára A mindennapos testedzés biztosítása, a gyógytestnevelés gyakorlatainak alkalmazása testnevelési óra keretében, az úszásoktatás megszervezése A német nemzetiségi nyelvoktatás biztosítása Angol nyelv oktatása 1–8. évfolyamon Az idegen nyelv választhatóságának biztosítása 1. osztálytól Az informatikai képzés feltételeinek megteremtése -

2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) 14) 15) 16) 17) 18) 19)

6

20) 21) 22) 23) 24) 25) 26)

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 1-8. osztályig A diákönkormányzat működtetése A továbbtanulásra való felkészítés biztosítása, a beiskolázás maximális támogatása A tanulók napközis és tanulószobai ellátása A község hagyományainak megismerése, ápolása A néptánc órarend szerinti oktatása 1-4. osztályban Természeti környezetünk megismerése, ápolása

Sikerkritériumok 1) A tanítás-tanulás folyamatában  A kompetencia mérések eredményeinek javulása  A nyolcadik évfolyamot végzett tanulók teljes körű középiskolai beiskolázása  A sajátos nevelési igényű tanulók 8. évfolyamra juttatása  A sajátos nevelési igényű 8. évfolyamot végzett tanulók beiskolázásának vagy munkalehetőségének biztosítása  Mulasztás miatt évfolyamismétlésre kötelezett tanulók számának csökkenése  A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ugyanazt az évfolyamot járó tanulók számának alacsony szintje  az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH helyzetű tanulók aránya eléri a 95 %-ot.  a kulcskompetenciákat fejlesztő tevékenységi formák közül minden HHH tanuló legalább egy foglalkozásnak állandó résztvevője 2) A nevelés terén  A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fokozatos integrálásával az előítéletes magatartás csökkenése, a másság elfogadása  A konfliktuskezelés humánus módjának elsajátítása, ezzel együtt a durvaság, a megalázás elkerülése. Minél kevesebb tanulót kelljen fegyelmező intézkedésben részesítenünk hibás konfliktuskezelése miatt. 3) A szabadidő és életmód terén  Ne csökkenjen azon tanulók száma, akik az intézmény által nyújtott szabadidős tevékenységeket veszik igénybe (sport, szakkörök, könyvtár, tehetséggondozás).  A testi, lelki egészségnevelési programok (pl. deviancia-prevenciós csoportfoglalkozások) továbbra is szolgálják a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését  Az iskola környezetvédelmi programjának megvalósulása  Az iskola egészségnevelési programjának megvalósulása  A jelenlegi tartalmas és sok tanulót vonzó sportélet megtartása. A sportkör szakosztályainak megtartása, megfelelő körülmények esetén bővítése  A közművelődési programban megjelenő sokoldalú, színes tevékenységek folyamatos biztosítása

7

1.2.

Pedagógiai tevékenység

1.2.1. Nevelési-oktatási tevékenységünk sajátos vonásai A kompetencia-alapú oktatás iskolánkban (TÁMOP-3.1.4.) 1) A kompetencia-alapú oktatás célja, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, az „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására kell törekedni. a) A kompetencia-alapú oktatás előnyei:  Segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását.  Az új módszerek, technikák alkalmazásával (kooperatív, projekt stb.) a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. b) A kompetencia területei, kulcskompetenciák:  Matematikai kompetencia  Szövegértés, anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Természettudományos és technikai kompetencia  Digitális kompetencia  Szociális, és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség  Hatékony, önálló tanulás c) A kompetencia-alapú oktatás során is fontos szempont (mint mindenfajta tanításnál), hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. d) Az általunk alkalmazott szervezési módok/munkaformák:  Frontális munka  Csoportmunka  Tanulópárban folyó munka  Részben egyénre szabott munka  Teljesen egyénre szabott munka  Rétegmunka e) Oktatási módszerek  Elbeszélés, előadás, magyarázat  Megbeszélés, vita  Szemléltetés, bemutatás  Tanulói referátum  Projekt módszer  Kooperatív oktatás  Játék f) A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözőségek idejében történő felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetőségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása 8

2) 3)

4)

5)

6)

7)

8) 9) 10) 11) 12) 13) 14) 15) 16) 17) 18) 19)

g) A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, „honosítása”, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése. h) A kompetencia alapú oktatás bevezetésével tartalmi fejlesztések megvalósítása (az iskola helyi tantervében, a tanmenetekben és az éves munkatervekben részletesen szabályozott módon; lásd: 1.1. pont!) IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének javítása, a gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása (IPR) Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, az iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok” átvétele, alkalmazása és terjesztése Az intézmények közötti szakmai együttműködések, más referencia intézményekkel való együttműködések kialakítása. A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciaintézményi szolgáltatások végzése és igénybe vétele Az intézmény saját innovációinak megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, az egyéni fejlesztéseket, a nevelés-oktatás eredményességének fokozását, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását, azok gyakorlati megvalósítását szolgálja. Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása, ezen belül az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az iskola pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa Az iskola pedagógiai programjának és informatikai stratégiai tervének összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival Életszerű tanulási környezet kialakítása A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenység-rendszerének biztosítása Német nemzetiségi nyelvoktatás 1. osztálytól kezdve Idegen nyelvek közti választás lehetősége Mindennapos testedzés biztosítása (1–4. évfolyamon órarendbe beépítve) Csoportbontások a magyar-, matematika-, idegen nyelv- és technikaórákon (szükség szerint) Néptánc oktatása 1-4. évfolyamon Korrekciós órák beépítése az idegen nyelv tanulása alól felmentett tanulók számára Sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók nevelése és oktatása önálló tanulócsoportban Sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók integrált oktatása Sajátos nevelési igényű (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanuló integrált oktatása, egyéni elbírálás alapján 9

Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján csak szegregáltan oktathatók, önálló tanulócsoportokban fejlesztjük. Speciális tagozatunk nevelő-oktató munkáját a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják Felkészülés a referenciaintézményi státusz betöltésére 1) Az előminősítési eljárás feltételeként (illetve azt követően) benyújtott jó gyakorlataink: a) András naptól Újévig (Decemberi hangulatok) b) Rendszerszemlélet a vizuális nevelésben – integratív tantárgyi program az általános iskolában c) Tehetség kibontakoztatása és gondozása kémiából szakköri munka során 7. és 8. osztályban 2) A TÁMOP-3.1.7-11/2 projekt keretében megvalósult Intézményi Fejlesztési Terv: a) Képzések, felkészítések  Részvétel továbbképzésen, amely felkészít a referenciaintézményi szolgáltatás szervezeti feltételrendszerének kialakítására  Részvétel továbbképzésen, amely a referenciaintézmény mintaértékű eljárásainak adaptációját támogató tevékenység módszertanát mutatja be  Részvétel felkészítésen, amely az intézményközi, horizontális tanulás megszervezését segíti  Részvétel felkészítésen, amely a leendő referencia-intézmény kínálatának szakszerű és eredményes megjelenítését segíti elő  Felkészülés felsőoktatási gyakorlóhely funkció vállalására  Gyakorlatvezető mentor-pedagógusok felkészítése b) Szakértői, tanácsadói támogató szolgáltatások igénybevétele  Szaktanácsadói támogatás igénybe vétele a korszerű oktatásszervezési, tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató pedagógiai környezet elterjesztésére  A referencia-intézményi szerepre való felkészüléshez szükséges fejlesztések szaktanácsadói támogatása  Referencia intézményként való működés kiépítésének szaktanácsadói támogat  Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozásának és minőségbiztosításának szaktanácsadói támogatása” c) Az intézmény belső szakmai közreműködőinek fejlesztési tevékenysége  A referenciaintézményi szerepre való felkészüléshez szükséges fejlesztéseket irányító teamben végzett tevékenység  Referenciaintézményként való működés belső szabályainak kidolgozása  Belső – nevelőtestületi, munkaközösségi – szakmai műhelymunkában való részvétel  Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozása a "Jó gyakorlat" átadására és e folyamat minőségbiztosítására 3) A minősítés záró szakaszán való részvétel (a jelentkezéskor benyújtott dokumentáció elfogadásától függően)

10

1.2.2. Fejlesztési területek – nevelési célok (Normál dőlt betűvel idézve: Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása a 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet szerinti kiegészítései) Erkölcsi nevelés Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. Testi és lelki egészségre nevelés Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén 11

könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Fenntarthatóság, környezettudatosság A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Gazdasági és pénzügyi nevelés A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Esélyegyenlőségre nevelés Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelésoktatás egészén keresztül. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek.

12

1.3.

Személyiség és közösségfejlesztés

Személyiségfejlesztés  



Alapelvünk: a pedagógus mindig úgy végezze oktató-nevelő munkáját, hogy tevékenysége fejlesztően hasson a diákok személyiségére. Nagy szerepet tulajdonítunk a személyes példamutatásnak. Az osztályfőnöki órákon hangsúlyos szerepet kap: - a szociális és életvitel kompetencia fejlesztése - a tanulók önismeretének fejlesztése - annak kialakítása, hogy az osztályban betöltött szerepüket, társaikhoz való viszonyukat helyesen tudják megítélni - a felelősségteljes döntéshozó képesség kialakítása; ha szükséges, tudjanak nemet mondani, - az értékközvetítés - a kulturált magatartási szokások kialakítása Tevékenységi formák: - beszélgetés - szituációs játék - személyes minta - előadások - viták

Közösségfejlesztés 







Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink jól érezzék magukat azokban a kisebb-nagyobb iskolai közösségekben, ahová tartoznak. Ennek érdekében ki kell alakítani bennük azt a képességet, hogy - elfogadják és betartsák az adott közösség írott és íratlan szabályait, - össze tudják hangolni egyéni érdekeiket a közösség érdekeivel, - az adott közösségnek ne hátráltatói; de fejlesztői legyenek, - aktív részesei és ne csak passzív szemlélői legyenek a közösség életének. A közösségfejlesztés keretei: - osztályközösségek - napközis csoportok - diákönkormányzat - klubok - sportkörök Alkalmi közösségek: - táborozás résztvevői - kulturális rendezvények résztvevői A közösségfejlesztés formái: - a célok és feladatok közös megfogalmazása - aktív részvétel a közösség életében - közös programok: - tanítási órák - klubfoglalkozások - sportprogramok - kirándulások 13

-

1.4.

közös munkavégzés teadélután kulturális rendezvények

Egészségnevelési program

(Normál dőlt betűvel idézve: Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása a 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet szerinti kiegészítései) Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, az egészségüket meghatározó tényezők felügyeletére, ezáltal egészségük javítására. 1) Az egészségnevelési munka céljai: a) Diákjaink rendelkezzenek az egészséges életmód kialakításához szükséges, életkoruknak megfelelő reális ismeretekkel, attitűdökkel. b) Ismerjék önmagukat, értékeiket. c) Tudjanak helyes döntéseket hozni, feszültségoldó, konfliktuskezelő módszereket alkalmazni. d) Megszerzett ismeretek, tapasztalatok birtokában tekintsék az egészséget értéknek, amit vigyázni, óvni kell. e) Váljanak boldog, boldogságra képes felnőttekké. f) Szerezzenek a tanulók kellő motivációt és az egészséggel kapcsolatos alkalmazható tudást hogy időben felismerjék a betegségeket előidéző tényezőket és váljanak alkalmassá az egészséges életvitel kialakítására. g) a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; h) az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram i) fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; j) a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; k) fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés l) a stressz- és feszültségoldás metódusai 2) Az egészségfejlesztés fő feladatai: a) Egészségfejlesztő környezet megteremtése b) Egészségfejlesztő közösségi tevékenység c) Egyéni képességek fejlesztése d) Szemléletváltoztatás e) A környezet folyamatos fejlesztése annak érdekében, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen f) Drog-prevenció A részletes iskolai egészségnevelési programunk a pedagógiai program elválaszthatatlan mellékletét képezi, melyben kidolgozottak azok a tevékenységformák melyek a célok, feladatok megvalósítását szolgálják. 3) Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

14

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki és biológia órákon) valósul meg. A foglalkozásokat a védőnő és az iskolaorvos tartja. a) Osztályok: 1-8 osztály b) Célkitűzés: Az elsősegély-nyújtási ismeretek alapfokú elsajátítása. A gyerekek számára magától érthetővé tenni a vészhelyzetbe került emberek megsegítését, és a számukra nyújtott elsősegély fontosságát, mert ebben az életkorban a szabályok és tapasztalatok nagy része egy életre rögzül. c) Tematika:  Alsó tagozat (2 x 1 óra/félév) - Hogyan hívjunk mentőt? - Sérülések, segítségnyújtás - Sebek – sebkezelés, kötözés - Vészhelyzetek – otthon és iskolában  Felső tagozat (2 x 2 óra/félév) - emberi test és működése - az eszmélet és a vérzés vizsgálata, értékelése - sebek, vérzések – és ellátása - eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfekvés - helyes viselkedés baleseti szituációkban, mentő hívása - szituációs gyakorlatok

1.5.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg (a pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza):                 

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 15

    

részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre      

   

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1. Tehetséggondozás 



  

Az iskolai foglalkozások és tanórák keretében lehetőséget kapnak a tehetséges tanulók a magasabb szintű ismeretszerzésre, tevékenységre. (Kiselőadás, nehezebb feladatok, tananyagon túli ismeretek). A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás -szervezési eljárások alkalmazása: - differenciált tanulásszervezés, - kooperatív technikák, - projektmódszer, - tevékenységközpontú pedagógiák. Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése A kiemelkedően tehetséges tanulók fejlődését tanórán kívüli fogl alkozások keretében is biztosítjuk. A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően részt vehetnek - tantárgyi versenyeken (iskolai és levelezős), - klubokban, - sportkörökben, - szakkörökön. 16



A programokon való részvétel ingyenes és bárki számára hozzáférhető (IPR).

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 



 



A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának első lépése a kudarc megelőzése. A megelőzéshez az első-negyedik évfolyamon a Kt. 52.§ (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdése c, pontjában meghatározott időkeret terhére lehetővé tesszük, hogy a tanulási kudarcnak kitett tanuló legalább két alkalommal egyéni foglalkozáson vehessen részt. Ezen felül akár a szülők, akár a nevelők kezdeményezésére a tanulási kudarcnak kitett tanulót az Egységes Pedagógiai Szakszolgálathoz küldjük vizsgálatra. A szakszolgálathoz irányítás előtt az osztályfőnök írásbeli véleményt készít a tanulóról, amelyet a szülőkkel ismertet, akik azt aláírásukkal is ellátják. A tanulót a szülők viszik a vizsgálatra. (Szükség esetén az iskola támogatja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók szakvizsgálatra vitelét.) A vizsgálat feltárja a tanulási kudarc okát, illetve megoldást javasol annak kezelésére. A szakvélemény segíti a nevelőket abban, hogy a szülőkkel együtt megszüntessék a kudarc okát, illetve elkészítsék a személyre szabott felzárkóztatási programot. Amennyiben a tanulási kudarc oka beszédhiba, lehetőség van heti rendszerességgel kijáró logopédus segítségének igénybevételére. Azon tanulók részére, akik a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot, a tanév kezdetétől heti két alkalommal biztosítjuk az egyéni foglalkozást a Kt. 52.§ (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdés c, pontjában meghatározott időkeret terhére. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának további módjai: - Korrepetálás, amelyen a tanulásban lassabban haladók, valamint a hiányzás miatt lemaradók is részt vehetnek - Napközis foglalkozás, ahol egyéni segítséget kaphatnak a napközis nevelőtől az arra rászorulók - Rehabilitációs órák a tanulásban akadályoztatott tanulók részére - Tanórával egy időben, de külön pedagógus közreműködésével megtartott egyéni órák - Kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórákon - Mentor-tanár program - Részképességek felmérése első osztályban (önálló innováció) - Kéttanáros modell alkalmazása

1.6.3. A beilleszkedési nehézségekkel, magatartásproblémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás   

Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak velük a nevelők a tanítási órákon. A fejlesztő pedagógustól egyéni segítséget kapnak. Az osztályfőnökök szoros kapcsolatot tartanak fenn a tanulók szüleivel és az osztályban tanító nevelőkkel.

1.6.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem az intézményi nevelőtestület valamennyi tagjának, de különösen az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek és az osztályfőnöknek a feladata. A tanulókat és 17

szüleiket tanév kezdetekor írásban tájékoztatják a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshetik fel őket. Az intézményben a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drog-ambulancia, ifjúsági lelki segély telefonok, Gyermekek átmeneti otthona, védőnői tanácsadó, stb.). Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége 3 fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére. 1) Megelőzés. Gyermekvédelmi és egyben pedagógiai tevékenységet jelent: megelőzni, elhárítani vagy enyhíteni azokat a gyermekekre ható káros hatásokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését megzavarják, vagy meggátolják. Feladataink:  Tanulóink megvédése a negatív hatásoktól, sorozatos kudarcoktól az egyéni megrázkódtatásoktól, a káros szenvedélyek kialakulásától  A tanulók tájékoztatása arról, hogy az esetleges problémáikkal hol és milyen időpontban kereshetik meg a helyileg illetékes gyermekvédelmi felelőst, valamint az intézményen kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményt kereshetnek fel  Az egészségnevelés részeként kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése és teljesítésének figyelemmel kísérése  A dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer fogyasztás következményeiről osztályfőnöki órák keretében, ill. külső előadók bevonásával tájékoztatjuk tanulóinkat  A higiénés és szexuális felvilágosító munkába az osztályfőnökök mellett bevonjuk a védőnőt és az iskolaorvost is  Az egészséges életmód és táplálkozás megismertetése és népszerűsítése  érdekében „egészségnevelési hónapot” tartunk 2) Feltárás. Halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felderítése, nyilvántartása, az okok feltárása. Feladataink:  A veszélyeztető okok feltárása  Rendszeres kapcsolat a családokkal, szülőkkel és a gyermekekkel  Családlátogatás, a veszélyeztetett gyermek családi környezetének megismerése  Az osztályfőnökök, kollégiumi nevelők, illetve az intézményi gyermekvédelmi felelősök öszszehangolt munkája  Belső információ áramoltatás 3) Megszüntetés. Segítségnyújtás a rászorulóknak. Feladataink:  Kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás a segítő intézményekkel és szervezetekkel: - szakemberhez irányítás (pszichológus, orvos, védőnő, stb.), - tájékoztatás, tanácsadás, (tanulóknak, szülőknek), - gyermek bántalmazásának vélelme esetén vagy elhanyagolása esetén Gyermekjóléti Szolgálat értesítése, - anyagi veszélyeztetettség esetén (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni támogatás kezdeményezése a település szerint illetékes polgármesteri hivatalnál).  Községi szinten gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó felelőssel az igazgató napi kapcsolatot tart fenn. Az osztályfőnökök az iskola igazgatójának jelzik, ha valamilyen diák esetében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kell kérni.

18



Az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt, ha a tanuló hiányzása a 40 napot meghaladja. Ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, első ízben az osztályfőnök írásban figyelmezteti a szülőt. Újabb igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével környezettanulmányt végez, majd az igazgató nyolc napon belül szabálysértési eljárást kezdeményez a polgármesteri hivatal szakigazgatási szervénél.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai   

Az ifjúságvédelmi felelős feltérképezi a veszélyeztetett és bármilyen szempontból hátrányos helyzetben lévő tanulók körét. Feladatai közé tartozik a családlátogatás, tanácsadás. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, az önkormányzat szociális bizottságával, a szülői munkaközösséggel, a gyermekjóléti szolgálattal.

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítése  

  

  

A település méretéből adódóan nincs szükség a szociális hátrányokkal élők felderítését szolgáló külön programra, mert személy szerint ismerünk minden rászoruló családot . A tantestület minden tagja, kiemelten a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök szoros kapcsolatot tartanak az önkormányzat szakemberével, a szociális hátránnyal küzdők érdekében. Az osztályfőnökök javaslata alapján terjesztjük fel az önkormányzathoz a tanévkezdési segélyre javasolt családokat. A szülő kérésére az önkormányzat szociális bizottsága dönt a tankönyv támogatás mértékéről és a napközis térítési díj mérsékléséről. A nevelőtestület döntése alapján a rászoruló tanulók költségtérítés nélkül vagy annak mérséklésével vehetnek részt táborozásban, külföldi csereüdültetésben, versenyeken, színház- és hangverseny látogatásokon, osztálykirándulásokon. Védőnő közreműködésével biztosítunk az iskolában tisztálkodási lehetőséget az arra igényt tartó tanulónak. Könyvtárból kölcsönözhető eszközök: szótár, atlasz, nyelvkönyv, kötelező olvasmányok. Eszközök beszerzéséhez a kisebbségi önkormányzatok is támogatást nyújtanak.

1.7.

Diákönkormányzat

A tanulói érdekérvényesítés és közösségfejlesztés fontos színtere a diákönkormányzat. Működéséről a Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Tevékenységüket az éves munkaterv tartalmazza.

19

1.8.

Szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái

A pedagógiai munka hatékonyságát nagyban befolyásolja a munkában résztvevők együttműködése. Ezért sokrétű kapcsolatrendszert építünk ki a szülőkkel és a diákokkal. Az együttműködés keretei és feladatai 



 







Szülői értekezlet: az osztállyal, vagy csoporttal szemben támasztott követelmények és feladatok ismertetése, a felmerülő problémák megbeszélése, tájékoztatás a soron következő feladatokról, programokról. Évente legalább 4 alkalommal; Fogadóóra: tájékoztatás a tanuló tanulmányi helyzetéről, magatartásáról és szorgalmáról; tájékozódás a család életében bekövetkezett változásokról; a felmerülő problémák megbeszélése, közös stratégia kialakítása a probléma megoldására. Minden hónap első hétfőjén, 16:30-17:30; Nyílt nap: közvetlen módon nyújt betekintést a szülők részére az iskolai munkába. A szülő tájékozódhat gyermeke osztályon belüli helyzetéről, magatartásáról, aktivitásáról; Családlátogatás: az első osztályos nevelő, valamint az új osztályfőnök tájékozódik a tanuló családi helyzetéről; tájékoztatja a szülőket a tanuló iskolai feladatairól és jogairól a nyolcadik osztályos osztályfőnök megbeszéli a szülőkkel a tanuló pályaválasztását, az esetlegesen felmerülő problémákat, s ha szükséges tanácsot ad a szükség esetén megejtett családlátogatás feladata az aktuális okról való tájékoztatás, a probléma v. feladat megbeszélése. Családlátogatást az osztályfőnök 2 évente végez. Rendezvények: a rendezvények jellegétől függően a közös ünneplést vagy szórakozást szolgálják, miközben a kötetlen beszélgetések alkalmat adnak a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére; Kirándulások, túrák: a közös élmények közelebb hozzák egymáshoz a résztvevőket és alkalmat adnak az egyén sokoldalú megismerésére. Kirándulásokra osztályonként évente 2 nap áll rendelkezésre. A szülők közreműködése az új tanulásszervezési eljárások, úgymint a témahét és a projekt során.

Együttműködő szervezetek:  

Szülői munkaközösség Diákönkormányzat

1.9.

Az iskola kapcsolatai

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel:       

a fenntartóval, szülői munkaközösséggel, az óvodával, a helyi sportegyesülettel, a községben működő civil szervezetekkel, a falusi turizmus vezetőivel, a Vöröskereszt helyi szervezetével, 20



          

az intézményt támogató "Tanuljunk verseket" alapítvány, a "Hosszúhetényi Kulturális alapítvány", a "Hosszúhetényért" alapítvány és a "Hosszúhetényi Ifjúsági Zenekarért" alapítvány, a Hosszúhetény fejlődéséért alapítvány kuratóriumával, a Teleházzal, a Hosszúhetényi Baráti Körrel, a komlói zeneiskolával, a környező települések általános és középiskoláival, a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjával (Pécs), az egészségügyi dolgozókkal (orvosokkal, védőnőkkel), a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a területileg illetékes egyházakkal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, külföldi testvér településekkel.

A külső kapcsolattartásért az intézmény igazgatója és közművelődési igazgatóhelyettese felel.

1.10. Tanórán kívüli tevékenységek Az iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) 14) 15) 16) 17)

alapfokú művészetoktatás napközis foglalkozások szakkörök, (táncoktatás keretén belül német táncok tanulása és előadása) előkészítő tehetséggondozás énekkar (lehetőség van német dalok tanulására) diáksportkör (DSK) tanfolyam (pl. tánciskola) korrepetálás az integrációs pedagógiai rendszer működése kapcsán szervezett programok a rászoruló tanulók mentorálása tanulmányi és sportversenyek kulturális rendezvények könyvtár osztályközösségek programjai, diákönkormányzat programjai német nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó programok

1) Az alapfokú művészetoktatás keretén belül előképzős, hangszeres és képzőművészeti foglalkozásokat választhatnak a gyerekek. A beiratkozás a szülő írásos jelentkezésével és az intézményvezető írásbeli határozatával történik. Szabályozása az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programjában található. 2) A napközis foglalkozás a tanórára való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő eltöltésének színtere.  A napközis ellátást a szülő /gondviselő kérheti. 21



3)

4)

5)

6) 7)

8)

A napközibe felvett tanuló csak különösen indokolt esetben zárható ki a napközi otthonból. A kizárásról a nevelőtestület dönt.  A napközis ellátásban részesülő tanuló a tantestület javaslatára és a szülők hozzájárulásával mentesíthető a tanulási időn való részvétel alól. A napközis foglalkozás ingyenes.  Szakköröket a tanuló érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével lehet indítani.  A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a számára küldött tájékoztató aláírásával tehet meg. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörbe történő felvételről a szakkörvezető dönt.  A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában.  A szakkör vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni.  A szakkörök térítésmentesek. A hetedik osztály második félévétől magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából előkészítő foglalkozásokon vehetnek részt a tanulók.  Az előkészítő célja a felvételire való felkészítés illetve a hiányosságok pótlása. Ennek megfelelően képességek szerint két csoportot kell szervezni. A foglalkozások két féléven keresztül, (7. osztály 2. félév, 8. osztály 1. félév) tantárgyanként és csoportonként heti egy-egy órában. hetente egy vagy kéthetente két órában folynak. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes és ingyenes. A jelentkezés egy félévre szól, és szülői hozzájárulás szükséges hozzá. Igazolatlan hiányzások esetén a szülőt írásban értesítjük.  Az előkészítő vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni. A tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő, egy-egy tantárgy iránt kiemelkedő képességeket vagy érdeklődést tanúsító tanulók számára tehetséggondozás néven külön foglalkozás biztosítható.  E különóra a szaktanárok által kiválasztott tanulók számára ingyenes.  A tehetséggondozást végző nevelőt az igazgató bízza meg, és ő dönt a foglalkozásokra fordítható óraszámról is. Erről naplót kell vezetni. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik.  Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik.  Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti.  Az énekkar ingyenes. Rendszeres testedzésre a DSK szakosztályai (labdarúgás, kézilabda) biztosítják a lehetőséget, térítésmentesen. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a tanfolyamvezető vállalkozásának megfelelően indít (pl. tánciskola).  A második osztályosok számára minden évben megszervezzük az úszás tanfolyamot.  Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamon való részvételért félévenként/negyedévenként/havonként előre térítési díj fizetendő. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás.

22



9)

10)

11)

12)

13) 14)

15)

Az 1–4. évfolyam korrepetálása órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történik. 5–8. évfolyamon a korrepetálás, differenciált foglalkoztatás egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti 1 órában történhet. A korrepetálások heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 3 óránál többre nem emelhető.  A korrepetálás ingyenes. Az integrációs pedagógiai rendszer működése kapcsán szervezett programok, pl. óvoda-iskola átmenetet segítő, továbbtanulást segítő, kulturális rendezvényre jutást segítő programok stb. (a teljes IPR program külön dokumentációban található) Mentor program. Immár több éve hatékonyan működik iskolánkban a mentor-tanári program, amely elsősorban a 7-8. osztályban tanuló HH és HHH tanulók felkarolására irányul. A mentortanár iskolai órakereten kívül, egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon foglakozik a segítségre szoruló gyerekekkel. A helyi problémákat figyelembe véve a legfontosabb mentori feladatok:  A HH és HHH tanulók felkarolása, kudarcaik csökkentése  Tanórák utáni felzárkóztatás annak érdekében, hogy a tanulók pótolják a lemaradásaikat  A tanulási kedv ösztönzése, önbizalom-erősítés, önismeret-fejlesztés  Fokozott figyelem azokra a tanulókra, akiknél a tanulási problémák magatartási zavarral társulnak  A tanulók továbbtanulásának elősegítése, pályaorientációs foglakozások tartása, pályaválasztási szakkör vezetése  A tanórák utáni szabadidős programok koordinálása  Jó és állandó kapcsolat kialakítása az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel, és az egyéb segítő szakemberekkel (pszichológus, logopédus, védőnő, szociális gondozó, gyermekvédelmi felügyelő) Tanulmányi és sportversenyek  A tanulmányi és a sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges.  Tanulók az iskola, a körzet, a más település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A versenyeket az éves munkatervben kell rögzíteni, az igazgatóval és a munkaközösség-vezetőkkel folytatott egyeztetés szerint. Kulturális rendezvények. Kiállítás-, múzeum, hangverseny és színházlátogatások szervezése, műveltségi vetélkedők, növendékhangversenyek és tárlatok, valamint iskolai bemutatkozó műsor rendezése. Az intézmény könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére, térítésmentesen. Osztályközösségek programjai  A gyerekközösségek fejlődésében, a társas kapcsolatok alakulásában fontos helyet kapnak az osztályközösségek rendszeresen szervezett rendezvényei: kirándulások, klubdélutánok, versenyeken való részvétel, iskolai rendezvényeken való szereplés.  A szülők, osztályfőnökök, osztályközösségek nagy gondot fordítanak tantermük esztétikus képének kialakítására. A diákönkormányzat programjai:  hasznosanyag-gyűjtés,  farsangi bál, 23

 fordított nap (a 8. évfolyam segítségével),  Mikulás napi ajándékozás,  egészségnevelési hónap,  nyári táborozások. 16) A német nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó programok:  a német nemzetiségi nyelvet tanulók rendszeres színházlátogatása: Deutsche Bühne Szekszárd,  Márton napi német népszokások feldolgozása az óvodával közösen,  német karácsonyi, húsvéti népszokások. Intézményünk a térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatásokat a mindenkori hatályos jogszabályok szerint biztosítja.

1.11. Az iskola hagyományrendszere Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az intézményi közösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat – ideértve a német nemzetiségi hagyományok ápolását is – továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Közös ünnepélyek, rendezvények, az intézmény külső kapcsolataival:    

Szeptember utolsó szombatján: szüreti felvonulás és mulatság Október 23.: községi szintű megemlékezés a köztársaság napjáról Március 15.: községi szintű ünnepély az 1848-as forradalomról és szabadságharcról Június: - Hosszúhetényi Baráti Találkozó - Püspökszentlászlói búcsú

A fenti programok szervezésében és lebonyolításában az iskola dolgozói és tanulói felkérés alapján vesznek részt. Az iskola saját ünnepei, rendezvényei:    



Szeptember 1.: tanévnyitó ünnepély (felelős: 6. évfolyam) Október 1.: Zene Világnapja – tanár-diák hangverseny (felelős: zeneiskolai tanárok) Október 6.: megemlékezés az aradi vértanúkról (felelős: iskolarádió) December: - Mikulás, 1–8. évfolyamos tanulók ajándékozása (felelős: diákönkormányzat) - Osztály szintű karácsonyi ünnepség (felelős: osztályfőnökök) - Karácsonyi játszóház (felelős: diákönkormányzat) - Karácsonyi hangverseny (felelős: zeneiskolai tanárok) Február: - Farsangi bál (felelős: diákönkormányzat) - Koszorúcska (felelős: szabadidő-szervező) 24







Április-Május: - Fordított nap (felelős: diákönkormányzat) - Húsvéti játszóház (felelős: diákönkormányzat) - Iskolai bemutató (felelős: munkatervben meghatározott személyek) - Anyák napi hangverseny (felelős: zeneiskolai tanárok) Június: - Nemzeti Összetartozás Napja - Tanévzáró hangverseny (felelős: zeneiskolai tanárok) - Tanévzáró ünnepély, ballagás (felelős: 5. és 7. évfolyam) Egyéb megemlékezések: - Megemlékezés Nemes János születésnapjáról (1893. június 4.) osztályszinten (felelős: osztályfőnökök vagy iskolarádió - Nemes János sírjának halottak napi megkoszorúzása (felelős: 6. évfolyam) - "Tanuljunk verseket" alapítvány versmondó versenye, melyet kétévente rendezünk meg (felelős: magyart tanító nevelők) - Az intézmény vállalja a fentieken túl aktuális eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódó események lebonyolítását.

1.12. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) Alapelveink  





A kompetencia alapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjának összekapcsolása (a NAT és IPR) Az iskolai program – építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztő program legjobb tapasztalataira – egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül, azzal kölcsönhatásban, fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a gyermek kapcsolata. A gyermekeken keresztül az iskolába járó gyerekek családjaira is hat. Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: - Minden tanköteles korú gyermek integrált keretek között nevelődjön. - Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. - Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. - Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit. - A szülő, a család, (mint partner), résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a család- iskolagyerek közötti kommunikáció. - Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk.

25

-

Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése. Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk. Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat. A programba bevont tanulókról az osztályfőnökök egyéni fejlődési naplót vezetnek, a szülők pedig háromhavonta szöveges értékelést kapnak gyermekük előrehaladásáról.

Céljaink, feladataink 1) Helyi, speciális céljaink A különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók fogadása, együttnevelése terén:     

        

Az osztályokban lévő hátrányos helyzetű tanulók arányának megfeleltetése a jogszabályban előírtaknak Képességek, készségek mérése az 1. osztályban és a többi évfolyamon a minőségirányítási programban leírtak szerint Az egyéni képességek fejlesztése, a részképesség hiányának feltárása, ezek módszeres kezelése (mérések, egyéni és csoportos terápia, fejlesztő órák, korrepetálások) Az egyéni különbségekre alapozott oktatás, nevelés Az integrációt segítő módszerek, programok, fejlesztések megvalósításához szükséges feltételek megteremtése: - megfelelően felszerelt terem, - demonstrációs taneszközök, - készség-és képességfejlesztő eszközök, játékok, - korszerű, tanítást- tanulás segítő számítógépes programok, - képesség-kibontakoztató könyvek. A továbbtanuláshoz szükséges alapkompetenciák megszerezése Vonzóbbá, elmélyültebbé tenni az oktatást A tanulók motiváltságának növelése Tevékenységközpontú, művészeti jellegű foglalkozások megvalósítása Sikerélményhez juttatása mind több hátrányos helyzetű tanulónak Lehetőség az iskolai számítógépek szabad, saját célú felhasználására A kulturális hátrányuk enyhítésére színház-, bábszínház- és hangverseny-látogatások szervezése Kreativitást fejlesztő programokat szervezése Könyvtárhasználati órák

2) Céljaink a multikulturális tartalmak területén  

Fő célunk a másság elfogadtatása, megismertetése, tisztelete, tudatos vállalásának erősítése. Kölcsönös, tudatos figyelem kialakítása más kultúrák (romakultúra) irányába. Ennek érdekében osztályfőnöki órák, napközis szabadidő keretében tartunk ilyen jellegű foglalkozásokat.

26

1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya 



 

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Az osztályozó vizsga 



A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, - magántanuló volt, - heti hat órás oktatásban részesült. Az osztályozó vizsga tantárgyai: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

magyar

+

+

+

+

+

+

+

+

matematika

+

+

+

+

+

+

+

+

környezetismeret, természetismeret

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

fizika

+

+

kémia

+

+

biológia

+

+

földrajz

+

+

+

+

történelem

idegen nyelv

+

+

+

+

+

+

27

1.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola beiskolázási területéről az alapító okiratban meghatározott létszámhatárig a jelentkező tanulók felvehetők.

1.15. A német nemzetiségi oktatás nevelési programja Bevezető Iskolánkban az 1998/99-es tanévben került bevezetésre a német nemzetiségi nyelv oktatása. Szülők kérésére, az óvodai német foglalkozásokra építve vált szükségessé iskolánk ez irányú bővítése. Annál is inkább, mivel jelenleg a családok nem tudják biztosítani a német nyelvű környezetet, otthon egyre kevésbé beszélik a nyelvet, az iskola felvállalja ezt a feladatot. Olyan ismereteket továbbít, amelyek elősegítik a német nyelv elsajátítását, alkalmazását. A német nemzetiségi nyelvet választók heti 5 órában tanulják a nyelvet. „Népismeret” tantárgy keretében, a német órák témaköreihez csatlakozva ismerkednek meg a német kisebbség életével, múltjával, hagyományaival. Az 1998/99-es tanévben egy német nemzetiségi osztály indult 20 fővel. A következő tanévekben az induló első osztályokban is volt egy-egy német csoport. Az oktatás felmenő rendszerben folytatódik. Személyi, tárgyi feltételek A német nemzetiségi nyelvoktatáshoz a személyi és tárgy feltételek biztosítottak. Célok, feladatok    

Nagy hangsúlyt fektetünk a szóbeli közlésre, a beszédértésre. Cél a tanulók érdeklődésének felkeltése az idegen nyelv iránt, a német kisebbség kultúrájának megismerése, hagyományápolás. Német partnerkapcsolatok ápolása, kiépítése. Továbbtanulásra való felkészítés biztosítása.

1.16. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók iskolai csoportjának nevelési programja Bevezető A Nemzeti Alaptanterv az egyéni különbségekhez igazodó differenciált oktatás hangsúlyozása mellett két területen, a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásánál, valamint a fogyatékos tanulók oktatásánál külön is foglalkozik a tanulói össznépességen belül elkülöníthető két sajátos csoport oktatásának kérdéseivel. Abból kiindulva, hogy a testi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosságúak az egységes emberi faj egyenértékű, de sajátos tagjai, s nem külön (még kevésbé kisebb értékű) embertípusok, a fogyatékos tanulók esetében is a NAT egységes követelményrendszerét kell alapul venni.

28

Ennek során e tanulók fogyatékosságainak lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodva a következő elvek alkalmazandók:   

 

a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése, az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése, a beiskolázáskor figyelembe kell venni, hogy a gyermek részesült-e a korai fejlesztés valamilyen formájában, a fogyatékosság típusától függően meg kell határozni az iskolai életmódra felkészítő szakasz főbb feladatait, az iskoláztatás során a fogyatékos gyermek számára is biztosítani kell az iskolarendszeren belüli átjárhatóságot, a fogyatékos gyermeknél az iskolai nevelés végcélját a fogyatékos felnőtt, kisebb-nagyobb mértékben nehezített élet- és munkafeltételeit, életlehetőségeit figyelembe véve lehet kijelölni.

Helyzetkép   

A működő csoport (-ok) hivatalos elnevezése: Általános iskola mellett működő sajátos nevelési igényű tanulók összevont csoportja A csoport (-ok) beiskolázási területe: Hosszúhetény és vonzáskörzete A csoport (-ok) képzési területe: Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 1-8. évfolyamon

Alapelvek, értékek, célok és feladatok Megegyeznek a normál tantervű általános iskoláéval. Személyi feltételek A tanulókat gyógypedagógiai végzettségű pedagógus, illetve szükség esetén tanítói és tanári képesítésű pedagógusok tanítják. Tárgyi-dologi feltételek A létszám függvényében összevont csoportokban dolgoznak a tanulók. A csoportok kialakítása mindig a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének szakaszai Első szakasz: 1-3. évfolyam Az iskolakészültség megerősítését, a tanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítását, a sérült elemi funkciók részleges vagy teljes helyreállítását, a kultúrtechnikák megtanítását, a sajátos fejlődési időhöz, ütemhez történő rugalmas alkalmazkodást szolgálja. Ebben a pedagógiai szakaszban van realitás az egyéniesíthető eljárások mellett az alapfokú iskoláztatás általános rendjébe visszahelyezni a gyermeket. Második szakasz: 4-5. évfolyam Biztosítja az alapvető kultúrtechnikák eszköz szintű elsajátítását, a súlyos tanulási nehézségeket mutatók felzárkózását, az önálló tanulási képesség intenzív fejlesztését, a "megközelítőleg egységes" tudásszint elérését. 29

Harmadik szakasz: 6-8. évfolyam A tantárgyak szakosításával biztosítjuk az oktatás magas színvonalát. Legfőbb törekvésünk, hogy a tankötelezettségi koron belül a nyolc általános iskolai osztályt elvégezzék a tanulók. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a 8. évfolyam elvégzése után szakmát tanulhassanak ezek a tanulók.

1.17. Társadalmi integrációt elősegítő program Az ép és fogyatékos tanulók együttnevelésének elve mindenki által elfogadott humánus, szép gondolat. Ennek eredményes megvalósításához azonban sokféle feltételnek kell megfelelniük, illetve sokféle feltételt kell megteremtenünk. A gyógypedagógiai oktatás terén mind a kétféle (szegregált és integrált) oktatási módnak van létjogosultsága. Azt, hogy mikor melyik oktatási forma eredményes, a fogyatékos tanuló állapota – melyet a szakértői bizottság szakvéleménye tartalmaz – és a törvényben előírt feltételek megléte dönti el. 1993-ban megszületett új közoktatási törvény, azokat a körülményeket rögzíti, amelyek mellett az együttnevelés a közoktatásban megvalósulhat. Az eszményhez a közoktatásban új rend tartozik – az infrastruktúrában, a szervezet felépítésében, a szolgáltatásokban, a kötelezettségekben stb. -, és ezeket a működési feltételeket a törvény írja elő. Jelenlegi helyzet Iskolánkban jelenleg a részleges és a teljes integráció is jelen van. A tanulók tagjai lehetnek iskolánk kézilabda-, futballcsapatának. Az iskolai rendezvényeken, szabadidős foglalkozásokon, pl. tánciskola, farsang, akadályverseny, a többi osztállyal együtt szerepelnek. Képviselik osztályukat a könyvtári vetélkedőkön, kulturális programokon. Részt vállalnak az iskolai szintű környezetvédelemből (papírgyűjtés, madárvédelem, gesztenyegyűjtés). Nagy számban vannak jelen a egészségvédelemmel foglalkozó előadásokon. Aktív tagjai a diákönkormányzatnak, ahol az érdekérvényesítést gyakorolhatják. Oktatásuk egyre kisebb mértékben szegregáltan összevont csoportban történik, de az órák közötti szünetekben, étkezések alatt ép társaikkal együtt vannak. A délutáni felsős napközis foglalkozásokon, ép társaikkal együtt készülnek a tanórákra. Nagy számban és szívesen tartózkodnak a könyvtárban, ahonnan egyre több könyvet kölcsönöznek vagy lapozgatják a folyóiratokat, ismeretterjesztő köteteket. A teljes integrációt is felvállalja iskolánk, az enyhe értelmi fogyatékos, részképesség sérült, tanulási nehézséggel küzdő és magatartási zavarok miatt „más” fogyatékosnak minősülő tanulók esetében. Ők a normál osztályokban differenciált és egyéni fejlesztésben részesülve tanulnak. Beszédfogyatékos tanulóinkat utazó logopédus segítségével fejlesztjük. Ezen tanulóink a szakértői bizottság vagy nevelési tanácsadó véleménye alapján kerültek normál társaik közé. Oktatásukat nem gyógypedagógus végzettségű pedagógusok végzik a szaktanácsadók tanácsaira támaszkodva, szoros együttműködésben a szülőkkel, nevelőszülőkkel.

30

Az integráció jövője A hosszabb távú integrációra való átállás feltételei (személyi, tárgyi) adottak intézményünkben. Tantestületünk képes az újításra és a felmerülő integrációs szükségletek kielégítésére. Mindenképpen szükség van szakmai szemléletváltásra, s olyan irányú továbbképzésekre, melyek az integráció sikerességét segítik elő. Az integráltan oktató pedagógusok vallják, hogy csak differenciált tananyagelosztással, differenciált tanóravezetéssel és kooperatív tanulási módszerek alkalmazásával lehet ebben az oktatásszervezésben eredményesen működni. Ez az oktatásszervezési mód a gyógypedagógiai szaksegítség tananyagfüggő, folyamatosan változtatható rugalmas órarend szerinti alkalmazását igényli. A tudatos integráció érdekében úgy kell alakítani a feltételeket, hogy azok alkalmasak legyenek az egyéni különbségek, sérülések kezelésére, az optimális egyéni segítés nyújtására. A fogyatékos kisiskolások fejlődését gyógypedagógus, egyéb szakember kísérje, és hátrányainak kompenzálása érdekében egyéni fejlesztést biztosítson számukra. Az integrált oktatás tervezése, a tartalom és követelményrendszer meghatározása kulcsfontosságú kérdés. A helyi tanterv összeállításakor figyelembe kell venni az Oktatási Minisztérium által kiadott, a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit. A sérült, integráltan oktatható kisiskolások, egészséges társaikkal való együttnevelése optimálisan hat mind az ép, mind a sérült gyermek fejlődésére. Az együttnevelés irányzata azt képviseli, hogy a fogyatékos gyermeknek nem védett környezetben kell felkészülnie az életre, hanem a valóságos élethelyzetben, tehát a nem fogyatékos gyermekek között. Az ebből adódó nehézségeket a nem gyógypedagógus végzettségű pedagógusoknak a gyógypedagógussal közösen, együtt egymást segítve kell leküzdeni, megoldaniuk. Az integráltan tanított gyerekek tanítása és értékelése 1) Tanítás A sikeres integráció megvalósulásához elemi szükség van az általános iskolák szakmai, módszertani, szemléletbeli megújulására. A hagyományos pedagógiai gyakorlat szerint működő iskolai rendszer nem tudja hatékonyan ellátni a különböző fejlettségi szinten lévő gyerekek differenciált oktatását (nevelését). Az integráció valójában csak akkor valósulhat meg, ha a gyereket nem pusztán befogadják, hanem a környezete is alkalmazkodik a gyermek speciális igényeihez. Az egyéni, rugalmas szervezés a sikeres integráció alapja. Ez teszi lehetővé, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) gyermekek integrált nevelése eredményes legyen. A gyakorlat azt igazolja, hogy az együttnevelés akkor eredményes, ha a sajátos nevelési igényű tanulók aránya az osztályban maximum 10–15 %, és a tanítók, tanárok munkáját gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus (esetleg logopédus) segíti. 2) A pedagógusok tanítási feladatai  Szemléletbeli megújulás, szakmai továbbképzéseken való részvétel.  Kibontakoztató jellegű, nem pedig tudásátadó tanítás, amely az osztály minden tagjának fejlődését biztosítja.  Az órai munka speciális megszervezése.  A tananyag oktatásának differenciált (a gyerekek sajátos képességeihez igazított) kidolgozása.  Az integrált tanulók személyre szabott értékelése. 31

 



    

  

Célok az értékelés során Az értékelés során figyelembe vesszük az alábbi rendeletet: 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be! (Azt vizsgáljuk, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, mennyire aknázta ki a saját lehetőségeit, vagyis a saját, egyéni, előző fejlettségi szintjéhez viszonyítva hogyan, honnan-hová fejlődött.) Az értékelési rendszer legyen diagnosztizáló, folyamatfeltáró és rugalmas! Az értékelést a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése jellemezze! Elvárásainkat igazítsuk a tanulók egyéni lehetőségeihez! (A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét.) A hibák elfogadása legyen része a tanulási folyamatnak! (Ez a biztonság érzését nyújtja, és mentesíti a gyerekeket a szorongástól.) Az értékelési rendszer alapja az egyéni fejlesztési terv legyen! (Az aktuális fejlesztési tervben feltüntetett tartalmak és elérendő követelmények alapján történhet a sajátos nevelési igényű tanulók reális értékelése. A fejlesztendő területek kijelölése, a tanulásnak az egyéni tanulói igényekhez való igazítása és a visszajelzések segítenek az átfogó összefüggések megállapításában, amely a visszacsatolás és mérés során a későbbi fejlesztések alapja lesz.) A sajátos nevelési igényű tanulók számára speciális képességvizsgáló feladatlapokat kell összeállítani, amelyek figyelembe veszik a gondolkodás különböző fejlettségi szintjeit! Az értékelésében a gyereket korrekcióban részesítő fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus vagy tanár is vegyen részt! A tanulók is vegyenek részt a saját munkájuk értékelésében! (Cél a helyes önértékelés kialakítása, fejlesztése.)

1.18. Az alapfokú művészetoktatás nevelési programja Törvényi háttér: Nevelési programunk a következő törvényi rendelkezések alapján készült:    

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet, 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészeti oktatás követelményeiről és tantervi programjának bevezetéséről, kiadásáról, 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet: 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról „A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladatés hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 32

1. § Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) az e rendelet melléklete szerinti 2. melléklettel egészül ki, ezzel egyidejűleg az R. Mellékletének megjelölése 1. mellékletre módosul. 2. § Az R. 3. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e rendelet 1. melléklete szerint – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően – folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. (5) E rendeletnek – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott – 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni.” 3. § Az R. 1. § (1) bekezdésében a „mellékleteként” szövegrész helyébe az „1–2. mellékleteként” szöveg lép. 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő 15. napon veszti hatályát.” Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erőforrás miniszter (Magyar közlöny, 2011. évi 8. szám)

Bevezető „Minden gyermek művész. A gond csak az, hogyan maradjon meg művésznek felnőtt korában is.” Pablo Picasso Mint tudjuk, a művészeti tárgyak óraszáma minimálisra csökkent az általános iskolai képzésben. Ugyanakkor tapasztaljuk a gyermekekben rejlő mérhetetlen alkotókedvet, kreatív játékra való igényt, melyet erősen korlátoz az elsősorban megtanulandó ismeretekre épülő tantervi rendszer. A helyi iskola tanulóinak korábban csak külső intézményekben nyílt komolyabb lehetőségük képességeik kibontakoztatására valamely művészeti ág területén. Kezdetben ezen úgy segítettünk, hogy például a hangszeres képzéshez, ill. az ifjúsági zenekar működéséhez helyet biztosítottunk az épületben. Ám így is maradtak olyan tanszakok, melyeken csak Komlón vagy Pécsett folytathatták tanulmányaikat a gyerekek. Éppen ezért döntöttünk az alapfokú művészeti képzés bevezetése mellett előbb zenei, majd képzőművészeti tagozaton. A személyi és tárgyi feltételek nagyrészt adottak voltak, érdeklődőkből sem volt hiány, így a 2004/2005. tanévtől megalapítottuk művészeti iskolánkat. Ezzel tovább bővült intézményünk tevékenységi köre, újabb területen vagyunk képesek a helybeli ifjúság kulturális igényeit kielégíteni. Munkánk eredményét a hangversenyeken, kiállításokon, pályázatokon és versenyeken való színvonalas szereplések tükrözik, ami jó a településnek, a szülőknek, az intézménynek, de elsősorban az itt tanuló gyermekeknek.

33

Helyzetkép 1) Adatok  Az iskola működésének törvényi feltétele: az Alapító Okirat  Az intézmény neve: Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola  Az intézmény székhelye: Hosszúhetény, Verseny utca 9.  Az intézmény OM azonosítója: 027275  Az intézmény típusa: Többcélú intézmény  Az intézmény szakfeladatai: - 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban - 852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, bábművészeti ágban  Művészeti ágak: - Zeneművészet - Képző- és iparművészet  Tanszakok, lásd: Alapító Okirat  További szakfeladatok, lásd: Alapító Okirat 2) Személyi feltételek Az oktató munkához szükséges pedagógus létszám a rendelkezésre áll. A szakos ellátottság teljes. 3) Tárgy-dologi feltételek Bevételek:   

tanulók térítési díja jótékonysági hangversenyek, kiállítások pályázatok

Mivel a művészeti oktatás nem önálló épületben történik, ezért az épület fenntartási és működtetési költségei az általános iskolával közösen jelentkeznek. Az iskola két földszinti tantermében van 3 db zongora, és 1 pianino, illetve rendelkezünk egy hordozható „Roland” elektromos zongorával és egy Yamaha elektromos pianinoval. Fúvós hangszereink: tuba, tenorkürt, klarinét, fuvola, pozan. Vonós hangszereink: hegedű. A saját hangszerrel nem rendelkező növendékek kölcsönhangszert kapnak az intézménytől. Nyolc tanteremben folyik zeneoktatás, a csoportos oktatásra is alkalmas három, melyekben, ötvonalas tábla, magnetofon, CD lejátszó és kottatár is rendelkezésünkre áll. A képzőművészeti oktatás az egyik emeleti tanteremben történik. Rendelkezünk a csoportok létszámának megfelelő munkaasztallal, székkel, rajztáblákkal. A tanterem jól megvilágított, ugyanakkor vetítéshez, mesterséges megvilágításhoz kellően elsötétíthető. Biztosított a szemléltetéshez, prezentációkhoz szükséges technikai háttér (diavetítő, számítógép, projektor, DVD-, videó-lejátszó, kamera stb.) is. A szakmai munkához szükséges festőállvány, modellek (síklapú, ill. forgástestek, csontváz, drapériák), szobrászállvány, mintázó eszközök, agyagtároló láda beszerzése folyamatban. Az első évfolyam indításához, valamint a következő évfolyamon történő folytatásához szükséges, a törvényben előírt eszközök és felszerelések listáját, a Program melléklete tartalmazza.

34

Alapelvek 

  

 

A nevelés két tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttünk aktív kölcsönhatás van. Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak tiszteletben tartása. Az egyes tanszakokon belül speciális művészeti ismereteket nyújtunk, hozzájárulunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Értékes művek befogadására, értésére és művelésére nevelünk, az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel a kultúra iránt nyitott magatartást alakítunk ki. Tanulóinkat művészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, rendszeres hangverseny-, és kiállítás-látogatásra, a rádió és televízió értékes művészeti műsorainak meghallgatására, valamint a művészeti élet eseményei iránti érdeklődésre ösztönözzük. Tanulóinkat rendszeres, céltudatos, gazdaságos, koncentrált munkára neveljük, a korszerű módszerek és az innováció különböző formáinak alkalmazásával elősegítjük tudásuk gyarapodását. A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány-, illetve pálya kiválasztását.

Képzési célok       

Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás Az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztése, a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzésének és gyakorlásának biztosítása Az életkori sajátosságok figyelembe vétele, a tanulók érdeklődésére, tehetségére épülő képességfejlesztés, ismeretszerzés Az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása Az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett, a technikai készségek elsajátíttatása, a művészeti szakismeretek átadása A műfaji sajátosságok, ezek megjelenítési módjainak ismertetése, az önkifejezés eszköztárának gazdagítása Az átlagosnál jobb képességű növendékek felkészítése közép – illetve felsőfokú intézményben való továbbtanulásra

Stratégiai elképzelések Az alapfokú művészetoktatás napjainkban is meglévő hiányosságát kívánjuk megszűntetni hosszú távú fejlesztési célunkkal, mely szerint a zeneművészeti ág tananyaga kiegészül elemző-komponáló és improvizációs feladatokkal, valamint olyan inter-, illetve transzdiszciplináris tartalmakkal, mely a két terület – zene és képzőművészet – valamint más, távolabbi területek közötti kapcsolatot kívánja erősíteni, ezzel a tanulók figyelmét a rendszerösszefüggésekre irányítani, formálva szemléletüket, mélyítve tudásukat. A képzőművészeti ág integratív helyi tantervében már megjelentek azok a tartalmi csomópontok, melyek e célt szolgálják, a zenei képzés azonban még hagyományos módon működik, így a terv megvalósítása hosszabb folyamat lesz, melynek eredményei fokozatosan épülnek majd be a helyi tantervbe.

35

Feladatok 1) Általános feladatok  Az alapelveinknek megfelelő képzési program folyamatos felülvizsgálata és csiszolása a fenti célok elérése érdekében  A pedagógusok önképzésének, alkotómunkájának és továbbképzésének támogatása  A pedagógiai munka körültekintő rövid és hosszú távú tervezése a hatékonyság növelése érdekében, eredményességének folyamatos ellenőrzése, értékelése  A tanulók képességeiknek megfelelő képzésben való részesítése, különös tekintettel a tehetséggondozásra  A szülők, mint partnerek folyamatos tájékoztatása egyrészt a pedagógiai célokról, folyamatokról, másrészt gyermekük előrehaladásáról; a tapasztalatok, problémák megbeszélése, stratégiák közös kidolgozása  A külső, szakmai és szakmaközi kapcsolatok építése, információ-, ill. tapasztalatcsere, a közös ügy, a pedagógia érdekében  Lehetőségek teremtése, tapasztalataink, eredményeink minél szélesebb körű terjesztésére; publikációs lehetőségek biztosítása 2) A fenti feladatok végrehajtásához szükséges eszközök, eljárások:  Időközi szakértői vizsgálatok, rendszeres szakmai konzultációk  A pedagógusok önképzéséhez és egyéni alkotó munkájához szükséges anyagi eszközök, belső továbbképzések, szakirodalmak, kiállítási lehetőségek biztosítása  Rendszeres óralátogatások, felmérések  Kétszeresen (az egyéni képesség és érdeklődés szerint) differenciált munka, zenei tagozaton „A” és „B” tagozat működtetése  Rendszeres szülői értekezletek, fogadó órák, nyilvános bemutatók, vizsgák  Előadások szervezése, intézménylátogatások, konzultációk a rokon intézmények tanáraival  Növendék kiállítások, hangversenyek, pályázatokon való részvétel  A pedagógiai koncepció folyamatos felülvizsgálata, korszerű pedagógiai módszerek bevezetése, alkalmazása  A megfelelő szakképzettségű és képességű szaktanárok alkalmazása, továbbképzésük biztosítása, folyamatos eszközvásárlás, korszerűsítés 3) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok két nagy területre bonthatók: 1. Az értelem kiművelésére (kognitív kompetencia) 2. A szakmai képzés alapozására (speciális kompetencia) Ennek megfelelően: 

A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészet táplálja a növendékek kialakuló érzésvilágát és egyfajta minőségre való igényességet alakít ki bennük.

36

    





 



Művészeti nevelésünk lehetőséget biztosít arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön önbizalma. Megalapozzuk tanulóink esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A napi gyakorlással, a művek megtanulásával, a főbb látványösszefüggések felidézésével fejlődik a memória. A tempó és dinamika betartása, a zeneművek megformálása, illetve a látvány képi reprezentálása a figyelem, a koncentráció állandó munkáját igényli, és ezeket fejleszti. A képzés figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait és épít a tanulók érdeklődésére, tehetségére. Alakítja képességeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad továbbá az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az egyéni hangszeres oktatás jellegéből adódóan a tanárnak döntő szerepe van a tanuló személyiségformálásában, melynek kiemelkedő helyet kívánunk adni a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink során. A differenciált csoportmunka a vizuális képzésben egyrészt a növendékek egyéni érdeklődésére, másrészt az egyén képességeire épül, ezzel elősegíti az egyéni látásmód kialakulását, fejlődését. A probléma-centrikus feladatrendszer fejleszti a vizuális és általános összefüggések iránti érzékenységet. Növendékeinket rendszeres, céltudatos, igényes munkára, kitartó, hatékony gyakorlásra neveljük. Fejlesztjük a tanulók zeni képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika, a hangszín különbségeire, zenei stílusérzéküket a zenei karakterek iránt. Feladatunk a zenei fantáziájuk kibontakoztatása, teret és lehetőséget adunk kreatív megnyilatkozásokra, fejlesztjük improvizációs képességüket. Célunk olyan érzelmi kapcsolat kialakítására növendékeinkben a muzsikálás és a rajzolásfestés iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék.

4) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség kialakulását nehezíti, hogy tanulóink általában alkalommal dolgoznak együtt a művészeti csak heti két iskolában. Ugyanakkor előny, hogy a gyerekek mind az általános iskolánk tanulói, ezért jól ismerik egymást. A közösségépítésre leginkább alkalmas csoportos foglalkozások többnyire a vizuális tagozaton, ill. a zenei tagozat szolfézs és kamarazene óráin vannak. E foglalkozásokon igyekszünk tanulóinkkal tudatosítani, hogy a közösségi normák betartása közös érdek. Felsőbb évfolyamokon már jól összeszokott, mondhatni baráti társaságok működnek, ennek megfelelő légkörben, szinte problémamentesen. Az új vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekekkel megkülönböztetett figyelemmel bánunk. Az évközi rendezvények, ill. a nyári táborok során kialakuló alkalmi közösségek formálása speciálisabb pedagógiai feladat. Általában elmondható, hogy sok tanuló nálunk találta meg azt a kört (a család mellett), ahova leginkább szeret tartozni, és már csak ezért is szívesen jár a foglalkozásokra, rendezvényekre táborokba.

37

5) A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás speciális képzési feladat. Ez a zenei képzésben a „B”, mint kiemelt tagozat keretében, ezen felül külön foglalkozásokkal, a vizuális képzésben pedig egyéni programok segítségével valósul meg. Mindez természetesen a növendékek terhelhetőségének, motiváltságának figyelembevételével. A tehetséggondozás egyik legalkalmasabb színtere a nyári, zenei és képzőművészeti tábor, ahol ideális környezeti feltételek mellett jóval intenzívebb munka folyhat. Az önmagukat megmérettetni, szerepelni vágyó növendékeknek igyekszünk több koncert-, pályázati és kiállítási lehetőséget biztosítani. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése Az iskolában igyekszünk maximálisan figyelembe venni a tanulók és a szülők egyéni elvárásait, igényeit, és ezt összehangolni a képzés feladat-, ill. követelményrendszerével. Elmondhatjuk, hogy a szülőkkel – főleg a fiatalabb növendékeink esetében – szinte napi kapcsolatban vagyunk, így munkánkról folyamatosan tájékozódhatnak. Fontosnak tartjuk, hogy az esetleges problémákról személyesen és nyíltan beszéljünk, és közösen találjuk meg a megoldást. A félévi és év végi vizsgák, valamint a hangversenyek és kiállítások alkalmával a szülők lemérhetik munkánk eredményességét. Döntő azonban, hogy belássák, az iskolában végzett munka önmagában nem elegendő. Szükséges az otthoni gyakorlás, tanulás, mely a művészeti iskolánkba járó növendékek, és szüleik számára többletterheléssel jár, amit feltétlenül vállalniuk kell. Általános követelmények 1) Az iskola tanulói számára támasztott követelmények  Törekedjen a képességei szerinti maximális teljesítmény elérésére!  Feleljen meg a helyi tantervekben megfogalmazott minimális elvárásoknak!  Működjön együtt társaival, tanáraival az iskolai munka sikerének érdekében!  Köteles az órákon megjelenni, illetve az előre látható hiányzásait tanárával közölni, mulasztásait utólag igazolni. A mulasztott feladatok pótlásáról a tanítványnak a tanárral való megállapodása szerint gondoskodnia kell!  Az órákon való megjelenésen és az órákra való felkészülésen túl köteles az iskola rendezvényein (hangverseny, kiállítás stb.) részt venni, amennyiben tanára kijelölte, megbízta.  Az iskola belső rendjét saját, jól felfogott érdekében őrizze meg! A tanuló által okozott kárért a tanuló vagy szülője anyagi felelősséggel tartozik. 2) Az iskola pedagógusai számára támasztott követelmények  Törekedjen a lehető leghatékonyabb pedagógiai munkára!  A pedagógiai szabadság nem azonos a „bármit lehet tanítani” felfogással. Így egyéni terveit, módszereit összhangba kell hoznia az iskolánkban elfogadott általános pedagógiai alapelvek szerint készült helyi tantervekkel!  A pedagógiai munka nem ér véget az óra befejeztével. A tanítás mellett köteles folyamatos önképzéssel, elméleti vagy gyakorlati, művészi vagy pedagógiai alkotó- vagy kutatómunkával foglalkozni, s erről valamilyen formában időnként számot adni (kiállítás, hangverseny, publikáció stb.).  Kísérje figyelemmel, ill. működjön közre a szakmaközi kapcsolatok felszínre hozásában!

38



A pedagógiai munka részesei, a gyermekek, a pedagógusok és a szülők kölcsönhatásban állnak egymással. A tanár feladata, hogy e kölcsönhatást pozitív irányban befolyásolja.

Ellenőrzés, értékelés 1) A pedagógusok munkájának ellenőrzési-értékelési rendszere  Ellenőrzésre jogosultak: intézményvezető, tagozatvezetők, felkért szakértők  Az értékelés szempontjai: - Tervező munka, felkészültség - Tanórai munka - Tanórán kívüli alkotói tevékenység - Kapcsolat a gyerekekkel - Kapcsolat a szülőkkel, munkatársakkal - Az iskola egyéb ügyeiben végzett tevékenység  Az értékelés formái: szóbeli, írásbeli értékelés  A jutalmazás módja: erkölcsi, ill. anyagi elismerés 2) A tanulók munkájának ellenőrzési-értékelési rendszere  Az értékelés általános szempontjai: - Képességeihez mért fejlődés - A minimumkövetelményhez viszonyított teljesítmény - Munkamorál (tanórai aktivitás, fegyelem, társakhoz való viszony, egyéb iskolai rendezvényeken való részvétel, mulasztások stb.)  A szorgalom értékelésének szempontjai: példás (5) Tanulmányi munkájában tanuló

a igényes

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

figyelmes

figyelmetlen

hanyag

rendszertelen, pontatlan

megbízhatatlan

pontos, rendMunkavégzése szeres, megbízható, kitartó Feladatok meg- mindent elvéoldásakor gez

általában rendszeres, megbízható ösztönzésre dolgozik

Többletfeladatot gyakran vállal

keveset vállal

Önállósága, megbízhatósága

jó

igen jó

kényszerrel feladatait nem dolgozik végzi el nagyon keveset nem vállal vállal önállótlan, változó megbízhatatlan

rendszeresen többnyire felkuA tanórán kívüli ritkán kutatja és egyáltalán nem felkutatja, fel- tatja, felhaszinformációkat használja kutatja használja nálja 3) Az értékelés formái:  Érdemjeggyel értékelés a képzőművészeti szakon, és a zenei tagozaton az előképző első évfolyamától kezdődően történik, az éves munka, kiállítás, pályázat, ill. a vizsgák alapján.  Szóbeli értékelés az egyes feladatok, témák megoldása, feldolgozása után 4) A jutalmazás módja: szóbeli elismerés, írásbeli tantárgyi dicséret, jutalomkönyv, kotta, hanglemez, oklevél stb. 39

5) A fegyelmi felelősségre vonás a hanyag munka vagy fegyelmezetlen viselkedés miatt szóban, ill. az ellenőrző füzetben, írásban történik A magasabb évfolyamra lépés feltételei  

A helyi tantervekben rögzített minimumkövetelmények teljesítése, melyet az év közbeni munka, ill. a félévi, év végi vizsgák eredményei alapján a tanári karral egyeztetve állapít meg a szaktanár Rendszeres órára járás. Túl sok (igazolt) mulasztás esetén a félévi, ill. évi munka elfogadásáról a tantestület dönt. A tagozatvezető indokolt esetben évhalasztást, ill. a tantestület határozatával egyetértésben, továbbhaladást engedélyezhet

Felvételi rend      

Intézményünkben felvételi eljárás nincs. Az iskola minden tavasszal beiratkozási lehetőséget biztosít az új jelentkezők számára. Akik folytatni kívánják tanulmányaikat intézményünkben, azok számára a bizonyítványok leadása mellett évente új beiratkozás szükséges. Felvétel a törvény által meghatározott, illetve a pedagógusok órakeretének megfelelő létszámhatárig történik. A felvételről az intézményvezető határoz. A felvételről készült határozatot az érintettek írásbeli értesítést kapnak. Szükség esetén pótbeiratkozás hirdethető.

A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei  

 

 

A kiválasztás elsődleges irányadói az érvényben lévő törvények, rendeletek A kiválasztás másik fő irányelve az adott tanszak hivatalos tantervi programja, amelyet – az egyes tanszakok tanárainak egyeztetése alapján – tanulónként vagy csoportonként az adottságokhoz igazítva alkalmazunk. A zenei oktatásban a hagyományos kották kiválasztásakor az évenként megjelenő jegyzéket veszszük figyelembe. A hangszerek és a grafikai, festészeti eszközök, anyagok elsődlegesen azon részét igyekszünk biztosítani – lehetőségeinkhez képest – a gyerekek számára, melyek beszerzése, szállítása részükről akadályokba ütközhet. A képzőművészeti szemléltető anyagot javarészt az általunk összeállított – tananyaghoz kapcsolódó –, vetíthető képgyűjtemény képezi, melyet folyamatosan bővítünk. A tantervek végrehajtásához szükséges szakirodalmat, képzőművészeti albumokat lehetőség szerint megvásároljuk, és így könyvtárunkban elérhetővé válnak.

1.18.1. Zeneművészeti ág Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

40

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. Intézményünk helyi sajátosságaiból következően művészetoktatásunk nem csupán tehetséggondozás. A növendékek többsége átlagos képességű, de akadnak sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küszködő gyermekek is. Alapelv, hogy a feladatok minden testileg és szellemileg ép tanuló számára a maga szintjén kudarcmentesen megoldhatók, az elvárások teljesíthetők legyenek, továbbá a kiemelkedő képességek messze menően érvényesülhessenek. Ugyanakkor az integráltan oktatott gyermekek számára, ha szükséges, speciális feladatokat írunk elő, a követelményeket és az értékelést pedig ehhez igazítjuk. A tanszakok általános fejlesztési célkitűzései                

Zenei műveltség megalapozása, fejlesztése Zenei képességek fejlesztése: hallás, ritmusérzék, hangszín, memória, fantázia, előadói és manuális készség kialakítása Zenei olvasás és írás megalapozása Technikai készség a hangszeren Rendezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség Zenei műszavak és jelentésük megismertetése Főbb zenei stílusok, zeneirodalom nagy korszakai, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom egyéniségeinek megismertetése Kortárszene befogadására nevelés Zenehallgatásra nevelés Különböző népzenei stílusok megismertetése Zenei élet eseményei iránt érdeklődés felkeltése, részvétel a zenei életben Tehetséggondozás, a zenei pályát választók felkészítése a továbbtanulásra Aktív társmuzsikálásra nevelés A népi kultúra iránti érdeklődés elmélyítése A személyiség erkölcsi és szellemi formálása, érzelemvilág gazdagítása Társművészetek felé való nyitottság megalapozása

41

1) A fúvós hangszeren való tanítás általános feladatai:  a helyes légzés kialakítása,  a kifejező hang elsajátíttatása,  a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása,  a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele,  a biztonságos hangszerkezelés kialakítása,  a belső hallás fejlesztése,  a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása,  rendszerezett zenei ismeretek átadása. Ismertesse meg a tanulókkal  az adott hangszer történetét,  a hangszer társhangszereit  a hangszer irodalmát,  a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,  a hangszere megfelelő karbantartásának módját! Tudatosítsa  a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát,  a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit,  a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását,  a hangképzés fizikai törvényszerűségeit,  a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit,  a kottahű játék - mint legfontosabb alapelv - pontos betartását! Fejlessze a tanuló zenei képességeit  hallását, hogy törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,  hangszeres technikáját,  improvizációs tevékenységét (kreativitását),  lapról játszási készségét,  memóriáját! Ösztönözze a tanulót  a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére,  együtt zenélésre,  minőségi, élő zenei élmények szerzésére! 2) A zongoratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal  a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait,  a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit,  a hangszer kialakulásának vázlatos történetét!

42

Alakítson ki  a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést,  megfelelő kéztartást,  független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával,  rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő),  az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését),  differenciált billentést, ujjvégérzetet! Tegye képessé a tanulókat arra, hogy  tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani,  tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,  tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (prolongációs, bal - tompító, jobb),  a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani,  a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani! Fejlessze a tanuló  muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával,  zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást,  metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását,  kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját,  hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával! 3) A hegedűtanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal  a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét,  a hegedű akusztikai sajátosságait,  a hangszer hangolását,  a hangszer és a vonó felépítését, részeit,  a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,  a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit,  a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,  a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést,  a hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,  a vonós hangszercsalád többi tagját! Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:  megfelelő vonóvezetést, balkéz-technikát,  helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,  dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hegedűhangot,  differenciált hangindítást és hanglezárást,  laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,  a kezek pontosan összehangolt mozgását!

43

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen  hangsorokat és hangzatokat különböző vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben,  a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat! Fordítson figyelmet  a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,  a különböző vonásnemek elsajátítására,  a pizzicato-technikára, a pergő-technikára,  az üveghangok megszólaltatására,  a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések alkalmazására,  a hangköz és akkordjáték sajátosságaira,  a lapról olvasási készség fejlesztésére,  a tudatos zenei memorizálásra,  a művek zeneileg igényes kidolgozására,  a rendszeres társas muzsikálásra! Tanítsa meg a tanulókat a hangolási és a legalapvetőbb hangszer-karbantartási feladatokra! 4) A zenekari játék fejlesztése  Egymásra figyelés, alkalmazkodás.  Hosszú és rövid hangok.  A szólamon belüli frazeálás betartása.  Zenekari hallásfejlesztés, többszólamúság.  Tempóvétel, tempótartás.  Dinamikai folyamatok kialakítása. Célok:  Iskolai rendezvényeken való részvétel  Fanfárok, korálok tanulása  Nagyzenekari darabok megismerése 5) Szolfézs A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, megértését, valamint a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. A zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén túl a tantárgy sajátosságából adódóan a hangsúly a tanítás folyamatában a zenei ismeretek elsajátíttatására, a képesség– és készségfejlesztésre, a kreativitás és a tudás alkalmazásának kimunkálására kerül. A végső cél a globális zenei látásmód és gondolkozás alapjainak kialakítása, elindítása az alapfokú szolfézstanításban is: „A tanuló, hallja, amit lát és lássa, amit hall!” (Kodály Zoltán) A tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy az általános zenei képességek fejlesztését és a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e tevékenység gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével. A szolfézstanítás célja, feladata a tanulók zenei készségeinek kiművelése, képességeik fejlesztése és ismereteik bővítése az alábbi területeken:  belső hallás 44

                 

ritmus–metrum tiszta intonáció tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök) dallamhallás többszólamúság harmóniaazonosítás zenei olvasás – írás zenei szerkezet (forma) zenei memória zenehallgatás (zeneértés) a kreativitás fejlesztése, – rögtönzés a megszerzett tudás alkalmazása a hangszertanulás segítése a zenei szaknyelv legfontosabb kifejezéseinek megismertetése a zenei műveltség igényének kialakítása a társművészetek iránti nyitottság megalapozása a zenei pályára készülő tanulók felkészítése a továbbtanulásra a tanulók személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; nemzeti identitástudatuk megerősítése, érzelemviláguk kibontakoztatása

Rendelkezzék a tanuló  olyan késztetéssel, mely a választott – eddig tanult – muzsikálási formát élete szerves részévé teszi,  a tanulmányai során elsajátított készség–, jártasság–, ismeret–repertoárral, melyek eszközt biztosítanak a zene belső elképzeléséhez, értelmezéséhez, stílusos megszólaltatásához,  olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség–készség szintjének megfelelő zenei feladatokat,  biztos zenei ízléssel és ítélő képességgel és  a zene iránti elkötelezettséggel! 6) Zenetörténet, zeneirodalom Négy kötelező szolfézs osztály után ajánljuk szolfézs tárgy helyett. Nálunk nincs mód 6 évfolyam indítására. Az alacsony létszám miatt iskolánkban kettő csoport működik. A tantárgy fő célkitűzései:  A zenei alapműveltség kialakítása, az értékes zene megszerettetése, tudatos zenehallgatásra való nevelés a zenetörténet jelentősebb műveinek értő és beleérző megismerése által  Énekelt és hallgatott zeneművek segítségével zenei élményanyag, az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság kialakítása  Az általános iskolában már megszerzett zenetörténeti, történelmi, művészettörténeti, irodalmi ismeretek felhasználásával tantárgyi integráció létrehozása: az összefüggések megláttatása, ismereteik rendszerezése, a gondolkodás plaszticitásának fejlesztése  Egy-egy tematika, zenei téma megjelenéseinek, összefüggéseinek végigkövetésével a zenetörténet során a zenei gondolkodás kontinuitásának bemutatása  Szociális kompetenciák fejlesztése

45

Ismeretanyag, készségfejlesztés:  Zeneirodalmi jártasság az egyes zeneművek és előadásuk elemzésével, jellegzetes témák éneklésével, hangszeres megszólaltatásával, zenehallgatással  Zenei műfajok, formák  A szolfézsórán megszerzett ismeretek, készségek felhasználása  A zene és társművészetek közötti kapcsolatok Éves programjaink tartópillérei:    

Október: a Zene Világnapja alkalmából tanárok, és a szorgalmasabb, tehetségesebb tanulók közös koncertje, valamint az első szülői értekezlet December: Mikulás hangverseny zenekari és zeneiskolai produkciókkal, Karácsonyi koncert szolfézs csoportokkal és gitárosokkal Március: Családi hangverseny Április: Anyák napi koncert

Ezeken kívül nagyjából havi rendszerességgel alkalmat adunk a gyermekek évközi munkájának bemutatására.

46

1.18.2. Képző- és iparművészeti ág Bevezető Helyi tantervünk a nemzeti erőforrás miniszter 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete alapján készült. E rendelet értelmében a 2. mellékleteként szerepeltett Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programját a 2011/2012. tanévtől, felmenő rendszerben alkalmazzuk. Ennek érdekében a helyi igények és lehetőségek, valamint az eddigi (művészet-) oktatási koncepciónk figyelembevételével módosítottuk a képzőművészeti ág helyi tantervét, a módosított változatot pedagógiai programunkba illesztettük. Az alábbiakban ismertetjük a tantervi program leglényegesebb (általános és sajátos) vonásait. Koncepciónk szerint integrált helyi tanterv elkészítésére vállalkoztunk, arra, hogy egy önmagában is koherens rendszert alkossunk, mely később egy nagyobb, valamennyi művészetterületet, vagy akár tudományterületet is magába foglaló képzési rendszer részévé válhat. Első lépésként megfogalmaztuk a koncepcióból levezethető általános cél- és feladatrendszert, ehhez rendeltük hozzá a konkrét megvalósítás tartalmi egységekre és tantárgyi területekre bontott szakaszait, illetve nélkülözhetetlen eszközeit. A tananyag-elrendezésben az egymásra épülés logikája érvényesül, ám az egyes tematikai egységek sorrendje nem feltétlenül kötött, így moduláris jellegűnek is tekinthető. A feldolgozás ütemezésében elsődleges szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele, illetve a szakmai-nyelvi alapok mielőbbi elsajátíttatása. Mint a hasonló dokumentumok esetében, itt is fontos leszögezni, hogy a tanterv valóban „csak” tervnek tekinthető és nem „szentírásnak”. Elsődleges az irányadó fejlesztési célok és feladatok megvalósulása, illetve a kimeneti követelmények teljesülése, nem pedig a tananyag minden áron való „letanítása”. Ebből adódóan elfogadható – művészeti tárgyak esetében elkerülhetetlen – a tervtől való kisebb-nagyobb mértékű eltérés; megengedett, sőt támogatandó az új ötletek, alternatív utak keresése mind a növendékek, mind a pedagógus részéről. Itt is az általános pedagógiai alapelv érvényesül, miszerint a tanterv nem célja, hanem eszköze az oktatásnak. Intézményünk helyi sajátosságaiból következően művészetoktatásunk nem csupán tehetséggondozás. A növendékek többsége átlagos képességű, de akadnak sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küszködő gyermekek is. Alapelv, hogy a feladatok minden testileg és szellemileg ép tanuló számára a maga szintjén kudarcmentesen megoldhatók, az elvárások teljesíthetők legyenek, továbbá a kiemelkedő képességek messze menően érvényesülhessenek. Ugyanakkor az integráltan oktatott gyermekek számára, ha szükséges, speciális feladatokat írunk elő, a követelményeket és az értékelést pedig ehhez igazítjuk. A differenciálás elve a fentiekből következően a munkák eltérő szintű kivitelezésében, illetve a közös problémából kiinduló, de elágazó megoldásokban nyilvánul meg. Esetenként szükség van felzárkóztatásra vagy a gyorsabban haladó tanulók számára kiegészítő feladatok biztosítására. A képző- és iparművészeti ág sajátosságai 



Tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját. Feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését. 47

      

Alkotói magatartás, amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége. Komplexitás, amely átjárhatóságot biztosít a képző- és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között. Folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben. Kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás. Interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt. Tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén. Szociális érzékenység és empátia, az én-tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése.

Helyi tantervünk sajátosságai 







Integrativitás – helyi tantervünk vezérelve, melynek értelmében a kötelező tárgy és a főtárgy központilag előírt tananyag-egységei közös rendezőelvek mentén egy átfogó rendszer szerves részeivé válnak, a feladatok e rendszer diszciplináris tartalmi csomópontjai köré szerveződnek, Diszciplináris tartalmi csomópontok – azok a szakmai problémák, melyek valamennyi képzőművészeti alkotótevékenység alapjai, tantervünkben összefüggő hálózatot alkotva rendszerré szervezik a tantárgyi tartalmakat. Összefüggések – a tanterv szerves részei az inter- és transzdiszciplináris csomópontok, melyek a különböző diszciplínák – így a képzőművészet és a zeneművészet – közötti kapcsolatok feltárása révén kiemelt szerepet kapnak a rendszerszemlélet kialakításában, formálásában, az összefüggésekben való (integratív) gondolkodás, és más, az alkalmazható tudáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztésében. Technika-központúság helyett problémaközpontúság – helyi tantervünk elsősorban a vizuális (és plasztikai) nyelv, illetve gyakorlatilag bármilyen terület vizuálisan (és plasztikusan) megjeleníthető problémáira, ezek tartalmi, funkcionális és szerkezeti összefüggéseire koncentrál, ennek rendeli alá a technikát, mely e megközelítésben az alkotómunka eszköze és nem célja.

Általános célok és feladatok Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja által megfogalmazott általános cél: Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tud atos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. Helyi tantervünk ennél is általánosabb pedagógiai célkitűzése: Olyan személyiségek kibontakozásához való hozzájárulás, akik képesek környez etükhöz (beleértve a humán és a természeti, külső és belső körny ezetet) a lehető legharmonikusabban illeszkedni.

48

Ennek érdekében általános feladatunk: Az integratív gondolkodás megőrzése, illetve kialakítása és fejlesztése a képzőm űvészet eszközeivel. A fentiekkel összhangban, iskolánk alapfokú képző- és iparművészeti oktatásának célja olyan növendékek kibocsátása az iskolából, akik: 1) ismerik a vizuális nyelv alapjelenségeit, összefüggéseit, 2) nyitottak a szakismeretekhez kapcsolódó általánosabb összefüggésekre, illetve motiváltak ezek felfedezésében, 3) jártasak több – a gondolatok adekvát képi, ill. plasztikai reprezentációjához szükséges – képzőművészeti technikában, 4) képesek önálló problémafelvetésre, a probléma szabatos megfogalmazására, 5) jártasak a problémamegoldás műveleteinek alkalmazásában, 6) képesek kooperatív munkára, 7) törekednek magasabb szintű esztétikai minőség elérésére, 8) törekednek (szűkebb és tágabb) környezetük rendjének kialakítására, helyreállítására, megőrzésére, 9) képesek reális értékelésre és önértékelésre, 10) rendelkeznek az önálló ismeretszerzéshez, gyakorláshoz szükséges készségekkel, ismeretekkel, 11) tudásuk megfelel az alapfokú képzés követelményrendszerének, birtokában vannak a szakirányú továbbtanulást elősegítő elméleti és gyakorlati tudásnak. Feladatunk: 1) valamennyi tanuló számára teljesíthető, illetve releváns tartalmakat hordozó feladatrendszer létrehozása, 2) a korlátok és lehetőségek helyes arányának megteremtése mind a feladat-, ill. követelményrendszerben, mind a munkarend normáiban, 3) az „integrációs kapuk” megnyitása a tantárgyközi kapcsolatok, az általános összefüggések, a „közös csomópontok” felfedezése, megértése érdekében, 4) az eltérő képességek, és az eltérő érdeklődés szem előtt tartása, különös tekintettel a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, 5) a szakirányú továbbtanulás megalapozása, 6) rendezett munkakörülmények, megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a foglalkozásokon, 7) kiállítás és egyéb bemutatkozási lehetőség biztosítása a kiemelkedő alkotások és alkotóik számára, 8) fokozott együttműködés a családdal mind a kiemelkedő, mind a nehezebben haladó növendékek esetében, 9) személyes mintanyújtás szakmai és általános értelemben is, 10) a tanár folyamatos önképzése, alkotómunkája.

49

2. Az iskola helyi tanterve 2.1. 











Célok és eszközök az iskola nevelési-oktatási folyamatában

Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett –fontosnak tartja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére-sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól. Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. A helyi tantervek összeállításakor kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy napjainkban felértékelődik – az iskolán kívüli – formális, informális, nonformális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz ez a jövőben. Ezért a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé.

2.1.1. Kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

50

Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben, és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök:          

megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete 51

      

alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök:              

összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel 52

     



nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök      

egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség 53

 

       

európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés

Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 

 

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása 54

   



Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

2.1.2. Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A Nemzeti alaptanterv az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokat határozza meg:         

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

2.1.3. A kompetencia alapú oktatás bevezetése intézményünkben 

Kompetencia alapú oktatás implementációja - Szövegértés-szövegalkotás (anyanyelvi kommunikáció) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése (egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel) - Matematika kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése (egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel) - Egyéb, választott "Idegen nyelvi" kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése (egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel)



Innováció: saját fejlesztések - Három hetet meghaladó projekt - Advent - A karácsonyvárás időszakában az advent témája köré szerveződő tanórai és tanórán kívüli tevékenységek (egy évfolyamon) - Moduláris oktatási program: természetvédelem - Helyi természetvédelmi területek élővilágának megismerése, megfigyelése, védelme (egy évfolyamon) 55

-



Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület egységes, tantárgyi bontás nélküli oktatása – technika és életvitel (egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel) Tantárgytömbösített oktatás A magyar nyelv és irodalom tömbösített oktatásával a szövegértési és kommunikációs kompetencia fejlesztése (felmenő rendszerben, 5-10-15 %-ban) Témahét Magyar és angolszász területekről származó népmesék feldolgozása (egy évfolyamon) Természet - tudomány – művészet Természetismereti és művészeti tárgyak integrált oktatása a fenntartható fejlődés érdekében (egy évfolyamon)

Innováció: átfogó intézményfejlesztés - Projekt kidolgozása (Advent) - Tantárgytömbösített oktatás eljárásrendje (Magyar nyelv és irodalom) - Tantárgyi integráció (Természet – tudomány - művészet) - Műveltségterületek közti integráció kidolgozása (Technika és életvitel) - Helyi tanterv, pedagógiai program módosítása

2.2.

A nevelő-oktató tevékenység rendszere iskolánkban

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ezen belül négy részre tagolódik: 1. 2. 3. 4.

az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

A nyolc évfolyamon – a törvényi előírásoknak megfelelő tanulói létszám esetén – párhuzamos osztályok működnek. A magasabb létszámú évfolyamokon a rendelkezésre álló órakeret terhére csoportbontásokat szervezünk. A tanórán kívüli tevékenységekre felhasználható órakereten belül a korrepetálás és felzárkóztatás, a felvételire való felkészítés előnyt élvez. A tehetséggondozást szolgálja a pályázatokon való részvételek, a versenyekre való felkészítés, versenyzés. A tanórán kívüli tevékenységek széles skáláját vonultatják fel a szakkörök és a klubok. A sportolási lehetőséget a DSK szakosztályai magas színvonalon kínálják. A napközi a tanórákra való felkészülés, a kikapcsolódás és pihenés színtere.

56

2.3.

A választott kerettantervek, tantárgyi struktúra és óraszámok

A 2004. szeptember 1-től felmenő rendszerben életbelépő tantervünk a 17/2004. OM. rendelet tantárgyi rendszerre vonatkozó ajánlása 2. változatának adaptációja. 2013.szeptember 1-től 1. és 5. osztályban felmenő rendszerben életbe lép a számú EMMI rendelet szerinti kerettanterv.

51/2012. (XII. 21.)

Az SNI tanulók tanterve a 17/2004. OM. rendelet tantárgyi rendszerre vonatkozó ajánlás adaptációja. Tantervi összesítő Tanév 2013/2014.

2016/2017.

Évfolyam 2-4. 6-8. 1. 5. 3-4. 7-8. 1-2. 5-6. 4. 8. 1-3. 5-7. 1-8.

Törvényi hely 17/2004. OM.r. 17/2004. OM.r. 51/2012. EMMI r. 51/2012. EMMI r. 17/2004. OM.r. 17/2004. OM.r. 51/2012. EMMI r. 51/2012. EMMI r. 17/2004. OM.r. 17/2004. OM.r. 51/2012. EMMI r. 51/2012. EMMI r. 51/2012. EMMI r.

2007/2008

1-8.

17/2004. OM.r.

Normál tanulók

2013/2014. 2014/2015. 2014/2015. 2015/2016. 2015/2016.

SNI tanulók

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet szerinti kerettanterv. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

A változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

57

Óraterv a kerettantervekhez – angol nyelvet tanuló osztályok, 1-4.évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Tánc Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

7 2 4 1 1 2 2 1 4

7 2 4 1 1 2 2 1 4

6+1 2 4 1 1 2 2 1 4

1 0 25

1 0 25

1 0 25

6 3 4 1 1 2 2 1 4 2 1 0 27

Óraterv a kerettantervekhez – német nemzetiségi nyelvet tanuló osztályok, 1-4.évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

7 6 4 1 1 1,5 1,5 1 4 1

7 6 4 1 1 1,5 1,5 1 4 1

6+1 6 4 1 1 1,5 1,5 1 4 1

0 28

0 28

0 28

6 2+4 4 1 1 1,5 1,5 1 4 1 1 0 28

Óraterv a kerettantervekhez – angol nyelvet tanuló osztályok, 5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3+1

7. évf. 3+1 3 3

8. évf. 4 3 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

2 2

1 1 58

Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Összefüggések Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc/testnev./ Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1 1

1 1 1

1 1 1 1 1

2 2 1 1 1

1

1

1

1

1 1 4 1 1 0 28

1 1 4 1 1 0 28

1 1 4 1 1 0 31

1 4 1 1 0 31

Óraterv a kerettantervekhez – német nemzetiségi nyelvet tanuló osztályok, 5-8.évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 6 4

6. évf. 4 6 3+1

7. évf. 3+1 6 3

8. évf. 4 6 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1 4 1 1 0 29

1 1 4 1 1 0 32

1

1 1 1 1 4 1 1 0 29

4 1 1 0 32

Kerettanterv ciklikus óraszámai 1-4. általános tantervű évfolyamokra a 17/2004. OM rendelet alapján Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és irodalom Matematika

16 8

16 8

16 8

15 7 59

Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Tánc Összes óraszám Kötelező óraszám Kt. 52.§ (3) (4) Választható órák (szakkör, sport, csoportbontás) Kt. 52.§ (7) Választható órák felosztása Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Tánc

3 2 2 2 2 6 2 43 40

3 2 2 2 2 6 2 43 40

3 2 2 2 2 6 2 43 40

2 6 4 2 2 2 6 2 48 45

4

4

4

4,5

0 3 0

0 3 0

0 3 0

1 0 2

Kerettanterv ciklikus óraszámai 6-8. általános tantervű évfolyamokra a 17/2004. OM rendelet alapján Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgársági ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Ember és társadalom, etika (osztályfőnöki) Mozgókép és médiaismeret (rajz) Egészségtan (természetismeret) Összes óraszám

6. 8 4 6 8 2 3

2 2 2 5 2

1 45

6. éves 148 74 111 148 37 55,5 0 0 0 0 37 37 37 92,5 37

7. 7 4 6 8 2

0 0 18,5 832,5

8. 7 4 6 7 2

3 3 3 3 2 2 2 5 1

7. éves 129,5 74 111 148 37 0 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 92,5 18,5

3 3 3 3 2 1 2 5 1

8. éves 129,5 74 111 129,5 37 0 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37 92,5 18,5

1

18,5

1

18,5

1

52

0 0 962

18,5 0 943,5

50

60

Kerettanterv ciklikus óraszámai 1-4. német nemzetiségű évfolyamokra a 17/2004. OM rendelet alapján Tantárgy/ évf. Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Összes óraszám Kötelező óraszám Kt. 52.§ (3) (4) Választható órák (szakkör, sport, csoportbontás) Kt. 52.§ (7) Választható órák felosztása Idegen nyelv

1. nemz. 16 8

2. nemz. 16 8

3. nemz. 16 8

10 2 2 2 2 6 48 44

10 2 2 2 2 6 48 44

10 2 2 2 2 6 48 44

4. nemz. 15 7 2 10 4 2 2 2 6 50 49

4,4

4,4

4,4

4,9

4

4

4

1

Kerettanterv ciklikus óraszámai 6-8. német nemzetiségű évfolyamokra a 17/2004. OM rendelet alapján Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgársági ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Ember és társadalom, etika (osztályfőnöki) Mozgókép és médiaismeret (rajz) Egészségtan (természetismeret) Összes óraszám

6. 8

6.éves 148

7. 7

7.éves 8. 129,5 7

8.éves 129,5

4

74

4

74

4

74

10 8 2 3

185 148 37 55,5 0 0 0 0 37 37 37 92,5 37

10 8 2

10 7 2

3 3 3 3 2 2 2 5 1

185 148 37 0 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 92,5 18,5

3 3 3 3 2 1 2 5 1

185 129,5 37 0 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37 92,5 18,5

0

1

18,5

1

18,5

1

56

0 0 1036

18,5 0 1017,5

2 2 2 5 2

1 49

0 18,5 906,5

55

61

2013-14-es tanév óraszámai normál tanulók számára 1.

2.

3.

4.

éves heti ciklikus

éves

heti ciklikus

éves

heti ciklikus

éves

heti ciklikus

Magyar nyelv és irodalom

259

7

14

296

8

16

296

8

16

277, 5

7,5

15

Idegen nyelv

74

2

4

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

111

3

6

Matematika

148

4

8

148

4

8

148

4

8

129, 5

3,5

7

Erkölcstan

37

1

2

0

0

0

0

0

Környezetismeret

37

1

2

37

1

2

37

1

2

74

2

4

Ének-zene

74

2

4

37

1

2

37

1

2

37

1

2

74

2

4

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

148

4

8

148

4

8

111

3

6

111

3

6

0

0

0

0

0

37

1

2

2

37

2

37

2

37

1

2

0

0

0

0

0

0

50

832, 5

45

795, 5

43

888

Tantárgy/évf.

Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Informatika

0

Tánc

37

Szabadon tervezhető óra Kötelező óraszám a törvény alapján

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Erkölcstan

1

0 925

25

1

22, 5

1

21, 5

0

0 24

48

5.

6.

7.

8.

éves heti ciklikus

éves heti ciklikus

éves

148

4

8

148

4

8

129,5 3,5

7

129,5 3,5

7

74

2

4

74

2

4

74

4

74

4

heti ciklikus

2

éves

heti ciklikus

2

37

1

2

0

0

0

0

0

Idegen nyelv

111

3

6

111

3

6

111

3

6

111

3

0 6

Matematika

148

4

8

148

4

8

111

3

6

111

3

6

Informatika

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Természetismeret

74

2

4

55,5 1,5

3

0

0

0

Fizika

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Biológia és egészségtan

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Kémia

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Földrajz

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Ének-zene

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Rajz

37

1

2

37

1

2

37

1

2

18,5

0,5

1

Összefüggések

37

1

2

0

62

Dráma és tánc/Hon- és népismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport

37

1

2

0

37

1

2

37

148

4

8

Tánc

37

1

Osztályfőnöki

37

1

Ember és társadalom, etika (osztályfőnöki) Mozgóképkultúra és médiaismeret (rajz) Egészségtan (természetismeret) Kötelező óraszám a törvény alapján

0

0

1

2

37

148

4

8

92,5

2

37

1

2

0

2

37

1

2

18,5

0

0

0

0

18,5

0

0

0

0

0

0

18,5 0,5

1036 28

56

925

25

0

0

1

2

37

1

2

2,5

5

92,5

2,5

5

0

0

0,5

1

18,5

0,5

1

0,5

1

18,5

0,5

1

0

0

18,5

0,5

1

1

0

0

0

50

925

50

925

25

0

0

0 25

50

2013-14-es tanév óraszámai nemzetiségi tanulók számára 1.

2.

Tantárgy/évfolyam

3.

4.

éves

heti

ciklikus

éves

heti

ciklikus

éves

heti

ciklikus

éves

Magyar nyelv és irodalom

259

7

14

296

8

16

296

8

16

277,5 7,5

15

Idegen nyelv

222

6

12

185

5

10

185

5

10

185

10

Matematika

148

4

8

148

4

8

148

4

8

129,5 3,5

7

Erkölcstan

37

1

2

0

0

0

0

0

0

Környezetismeret

37

1

2

37

1

2

37

1

2

74

2

4

Ének-zene

55,5

1,5

3

37

1

2

37

1

2

37

1

2

55,5

1,5

3

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

148

4

8

148

4

8

111

3

6

111

3

6

0

0

0

0

0

37

1

2

2

37

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

56

962

52

888

48

925

Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Informatika

0

Tánc

37

Szabadon tervezhe0 tő óra Kötelező óraszám a 1036 törvény alapján

1

28

1

26

24

heti

5

25

ciklikus

50

63

5. Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Erkölcstan

6.

7.

éves

heti

ciklikus

éves

heti

ciklikus

éves

148

4

8

148

4

8

74

2

4

74

2

8. ciklikus

éves

129,5 3,5

7

129,5 3,5

7

4

74

4

74

4

heti

2

heti

2

ciklikus

37

1

2

0

0

0

0

0

Idegen nyelv

222

6

12

185

5

10

185

5

10

185

5

10

Matematika

148

4

8

148

4

8

111

3

6

111

3

6

Informatika

0

0

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Természetismeret

74

4

55,5

1,5

3

0

0

0

Fizika

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Biológia és egészségtan

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Kémia

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Földrajz

0

0

0

0

55,5

1,5

3

55,5

1,5

3

Ének-zene

37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Rajz

1

2

37

1

2

18,5

0,5

1

0

0

0

0

2

0

0

37

1

2

37

Dráma és tánc/Hon37 és népismeret

1

2

0

Technika és életvitel 37

1

2

37

1

2

37

1

2

37

1

2

Testnevelés és sport 148

4

8

148

4

8

92,5

2,5

5

92,5

2,5

5

Tánc

37

1

2

37

1

2

0

0

0

Osztályfőnöki

37

1

2

37

1

2

18,5

0,5

1

18,5

0,5

1

0

0

0

0

18,5

0,5

1

18,5

0,5

1

0

0

0

0

0

0

18,5

0,5

1

0

0

18,5

0,5

1

0

0

0

58

999

27

54

999

54

999

Ember és társadalom, etika (osztályfőnöki) Mozgóképkultúra és médiaismeret (rajz) Egészségtan (természetismeret) Kötelező óraszám a törvény alapján

1073

29

27

0

0

0 27

54

Kerettanterv ciklikus óraszámai SNI évfolyamokra 17/2004. OM rendelet alapján Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom dráma Történelem és állampolgári ismeretek Élő Idegen nyelv

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

14

14

14

14

10

10

10

10

4

4

4

4

2

2 64

Matematika

8

8

8

Informatika Természetismeret

4

4

4

8

8

8

8

8

2

2

2

2

2

4

4

4 4

4

4

4

3

3

Természetismeret - Biológia, egészségtan Földrajz Természetismeret – Fizika, Kémia Földrajz Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Rajz és kézművesség

3

3

3

3

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek

2

2

2

4

4

4

4

4

Testnevelés és sport

6

6

5

6

6

6

6

6

Tánc

2

2

2

2 2

2

2

2

Osztályfőnöki Összes óraszám

41

41

41

45

44

44

50

50

Kötelező óraszám Kt. 52.§ (3) (4)

40

40

45

45

45

45

55

55

Rehabilitáció

2

2

2

2

3

3

3

3

4

4

4

4,5

11

11

15

15

1

1

1

0

0

0

0

0

Választható órák (szakkör, sport, csoportbontás) Kt. 52.§ (7) Választható órák felosztása Tánc

8.

8. éves

7.

7. éves

6.

6. éves

5.

5. éves

4.

4. éves

3.

3. éves

2.

2. éves

Tantárgy/ évfo1. lyam

1. éves

Kerettanterv ciklikus óraszámai 1-8. SNI évfolyamokra

Magyar nyelv és 14 irodalom - dráma

259 14

259 14

259 14

259 10

185 10

185 10

185 10

185

Élő idegen nyelv

0

0

0

0

0

0

37

37

148 8

148

0

148 8

148 8

148 8

148 8

148

0

0

37

37

37

37

37

Matematika Informatika

8

8

8

148 2

2

2

2 2

2 2

65

Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret Természetismeret - Fizika, Kémia Természetismeret - Biológia, egészségtan, Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség - médiaismeret Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Tánc

0 4

Kötelező óraszám Kt.52.§(3) (4) Választható órák (szakkör, sport, csoportbontás) Kt.52.§ (7)

4

74

0 4

74

4

0

4

74

4

74

74

4

74

4

74

4

74

4

0

74 0

0

0

0

0

0

0

4

74

4

74

0

0

0

0

0

0

4

74

4

74

2

37

2

37

2

37

2

37

2

37

2

37

2

37

2

37

3

55, 5

3

55, 5

3

55, 5

3

55, 5

2

37

2

37

2

37

2

37

2

37

2

37

2

37

4

74

4

74

4

74

4

74

4

74

6

111 6

111 6

111 6

111 6

111 6

111 6

111 6

111

2

37

37

37

37

0

0

0

0

Osztályfőnöki Összes óraszám

74

0

2

2

2

0 758 41 ,5

0 758 41 ,5

0 758 45 ,5

0 2 832 44 ,5

37

814 44

814 50

925 50

925

40

740 40

740 40

740 45

832 45 ,5

832 45 ,5

832 50 ,5

925 50

925

4

74

4

74

4

74

83, 25

208 11 ,13

208 15 ,13

277 15 ,5

277 ,5

1

18, 5

1

18, 5

1

18, 5

41

5

11

2

37

2

37

2

37

Választható órák felosztása tánc

2.4.

A tanórán kívüli tevékenységek rendszere

Évfolyamok

1

2

3

4

1. differenciálás

csoportbontások szükség szerint

2. felzárkóztatás

korrepetálás, rehabilitáció

3. felvételi felkészítés 4. tehetséggondozás 5. fejlesztő foglalkozás 6. szabadidő

5

6

7

8

magyar és matematika tantárgyakból pályázatok, vetélkedők, versenyek, egyéni felkészítés logopédia, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral (BTM) küzdő tanulók egyéni fejlesztése klubok, szakkörök, tanfolyamok 66

7. sport

DSK szakosztályok

8. napközi

igény szerint

9. művészet

2.5.

alapfokú művészetoktatás

Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, melyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve és kerettanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A tankönyvek megrendelése az iskola feladata, árusítását pedig helyben vállalja. A taneszközök kiválasztásnál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  

a taneszköz feleljen meg az iskola tantervének, illetve a kompetencia alapú oktatás követelményeinek; az egyes taneszközök kiválasztásnál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

Az iskola - pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók – az osztályfőnök javaslata alapján - ingyenesen kölcsönözhetik ki a könyvtárból és használhatják a tanév folyamán. (A kikölcsönzött taneszközökért a tanuló felelősséggel tartozik.) Az Apáczai Kiadóval született megállapodás alapján lehetőség szerint az 1–4. évfolyamos könyveket minimum 66 %-ban, az 5–8. évfolyamos könyveket minimum 33 %-ban a kiadótól rendeljük.

2.6.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A nevelő-oktató munka során az intézmény vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai életforma és tanulás tevékenységeibe. A gyermek váljék fogékonnyá a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. A folyamat építsen a gyermekek kíváncsiságára és tegye őket motiválttá, Fejlessze a felelősségtudatot, a kitartást, mozdítsa elő érzelemviláguk gazdagodását.

67

Kitűzött cél a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékek tudatosítása, a humánus magatartásmunkák megerősítése, szokásokat és a gyermek jellemét formálva a személyiség érésének elősegítése, a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Figyelembe kell vennünk, hogy a 10-12 éves gyermek erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, hogy a 13-14 éves gyermek gondolkodásmódjában előtérbe kerül a fogalmi és elemző gondolkodás. Folytatnunk kell az első szakaszban megszerzett képességek és készségek fejlesztését. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően kell felkészítenünk a továbbtanulásra. Szükséges a jogok és kötelezettségek törvényes gyakorlására való felkészítés. Elengedhetetlen annak figyelembevétele, hogy az ezen korosztályra tett nevelő hatások az összehasonlításokra, bizonyításokra alapuló, példákon és megoldott konfliktushelyzeteken keresztül, kommunikációs helyzetekben, meggyőző, minta- és példakövető érvekkel alátámasztott nevelői közvetítésekkel valósíthatók meg. A 10-14 éves korosztályú gyermekek nevelésébe-oktatásába bele kell tervezni a biológiailag vezérelt fejlődés pszichés oldalát is. Sok empatikus készségre, és az adott kollektívát (osztályt) jól ismerő, segítő, közösségépítő elhivatottságra van szükség. A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:   

természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.

2.7.

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. „27. § Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra: a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással,

68

c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.” A testnevelés órák /4+1 tánc/, órarendi keretben valósulnak meg.

2.8.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Alapfeladatunk, hogy biztosítsuk az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani, az oktató-nevelő munka során a következő területeken: a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen,egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

2.9.  

A tanulók beszámoltatásának rendje

Törekszünk a szóbeli feleletek arányának növelésére, az írásbelihez viszonyítva. Megköveteljük az összefüggő, értelmes válaszokat az adott kérdésre. 69

    

Minden írásbeli munkánál fontos szempont a helyesírás. A témazáró dolgozatok jegyei döntőek a félévi illetve év végi osztályozásnál. Év végén az egész évi munkát értékeljük. Egy nap maximum két tantárgyból írhatnak témazáró dolgozatot a tanulók. Az órai munkát és plusz munkát (szorgalmi feladat) kis jegyekkel értékeljük, ugyanígy a negatívumokat is (házi feladat hiánya, tankönyv, munkafüzet, egyéb minden tanuló számára biztosított tanulmányi segédlet hiánya).

2.10. A házi feladatok meghatározásának elvei    

A házi feladat mindig az órán tanultakhoz kapcsolódjon! A házi feladat mennyisége és nehézségi foka a tanulók életkori sajátosságához és képességeihez igazodjon! A szünetekre (tavaszi és téli) plusz házi feladat nincs, csak annyi, amennyit a következő órára adunk. Gyűjtő, vagy kutatómunkát akkor adjunk, ha azt a tanuló vállalja!

2.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek Aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt (12 perc futás) Általános testi erő mérése:    

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig Mellső fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás, folyamatosan kifáradásig Hasonfekvésből törzsemelés leengedés, folyamatosan kifáradásig Helyből távolugrás

A méréseket minden év elején és végén minden osztályban elvégezzük. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése: 0-20 pont 21-40 pont 41-60 pont 61-80 pont 81-100 pont 101-120 pont 12-140

igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra

2.12. Az egészség- és környezeti nevelés elvei Általános célok, értékek a környezeti és egészségnevelésben  

Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létező, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt A föld egészséges folyamatainak megőrzése, harmóniára törekvés 70

 

A biológiai diverzitás megóvása Testi, lelki egészség megőrzése

A hitvallás A környezet és az egészség nem választhatók el egymástól. Egészséges emberi életről nem beszélhetünk a természet óvása, védelme nélkül. Az ember által okozott környezeti károk károsan hatnak vissza a szervezet működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos magatartását kívánjuk fejleszteni. Hosszú távú pedagógiai célok – fenntarthatóságra nevelés                    

Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Rendszerszemléletre nevelés Holisztikus szemléletmód kialakítása A környezetetika hatékony fejlesztése Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés Tolerancia kialakítása A környezettudatos magatartás és életvitel segítése Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség Globális összefüggések megértése Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás A családi életre nevelés fejlesztése Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

2.13. A tanulók értékelése Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.” Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 71

Az iskola helyi tantervében a tanuló minősítésére évközi érdemjegyek alkalmazását írjuk elő: Kiváló = 5-ös Jó = 4-es Megfelelő = 3-as vagy 2-es A második évfolyam végétől kezdve félévkor és év végén is osztályzattal történik az értékelés. A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az alábbi osztályzatokat alkalmazzuk: Jeles = 5-ös Jó = 4-es Közepes = 3-as Elégséges = 2-es Elégtelen = 1-es A tantárgyi dicséret kifejezésére a „kiváló” minősítést szerepeltetjük. A tanuló magatartásának/szorgalmának értékelésénél és minősítésénél alkalmazott kifejezések: Példás (5-ös) Jó (4-es) Változó (3-as) Rossz/hanyag (2-es) A 2-8. évfolyam érdemjegyeinek megállapítása

Ismerete A szakkifejezéseket A tanult eljárásokat Írásbeli, szóbeli beszámolói során Az összefüggéseket A tanultak rendszerbe illesztését Szóbeli felelete közben tanári kisegítést

jeles (5)

jó (4)

biztos

nem teljes felszínes, körűen biztos hiányos

tudja, mindig helyesen használja önállóan alkalmazza

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

nagyon hiányos

alapvetően hiányos

tudja

hiányosan tudja

jelentős hiányokkal tudja

nem tudja

jól alkalmazza

hibákkal alkalmazza

sok hibával alkalmazza

nem alkalmazza

önálló

kisebb segítségre szorul

csak részben önálló

segítséggel sem önálló

segítséggel sem képes

meglátja, felfedezi

érti

részben érti

ritkán érti

nem érti

önállóan végzi

kevés segítséggel végzi

sok segítséggel végzi

csak segítséggel tudja elvégezni

nem igényel

1-2-szer igényel

többször igényel

segítséggel sem tudja elvégezni segítséggel folyamatosan sem képes igényel felelni

72

Tantervi modulok értékelése Ha a modul tantárgyba nem integrált  

a modult önálló tantárgyként a törvényben előírt módon értékeljük, a modult, ha az készségtantárgynak minősül, nem értékeljük érdemjeggyel.

Ha a modul tantárgyba integrált, tantárgyi érdemjegy tartalmazza a modul értékelését.  

Szükség esetén (költözés, betegség, szülő, illetve kolléga kéri) illetve első osztály félévkor formáló- segítő értékelést kell készíteni írásban, amely arra irányul, hogy mik a további teendők. Tanév végén lezáró-összegző (szummatív) értékelést, minősítést kell adni egy befejezett tanulási szakaszban megszerzett tudásról. Ez nem tartalmazhat szubjektív, önkényesen hangsúlyozott elemeket, mivel célja az, hogy minősítse a tanulók teljesítményét egy meghatározott egységes követelményrendszerhez viszonyítva – mely jelen esetben a helyi tanterv.

A szöveges értékelés rendszere az elégtelen minősítés kihagyásával új skálát hoz létre. A szummatív, minősítő funkcióval szemben a formatív, fejlesztő funkció kap nagyobb hangsúlyt. A nem teljesítés jogi értelemben nem is jelenik meg a skálán, hiszen a felzárkóztatásra szoruló tanulók intenzívebb fejlesztés mellett folytathatják tanulmányaikat társaikkal együtt. A szöveges értékelés korrekcióját minden tanév végén – legkésőbb augusztus 31-ig – a tapasztalatok alapján elvégezzük. A magatartás értékelése A magatartás értékelése következő szempontok és a tanulói vélemények összegzése alapján történik:

A tanuló fegyelmezettsége A tanuló viselkedése, hangneme

példás

jó

változó

rossz

igen jó

megfelelő

változó

nem jó

kis kívánnivalót hagy maga után

udvariatlan, nyegle

goromba, durva

kiegyensúlyozott, kifogástalan kifogástalanul betartja gondos, segítőkész

segítőkész, megértő

részben tartja be ellentmondásos viselkedésű

Hatása a közösségre pozitív

általában jó

gyakran árt

negatív

A közösségi munkában

aktívan vesz részt

közömbös

akadályozó

A házirendet Társai között

élenjáró

betartja

sokat vét ellene ártó, szembenálló

73

A szorgalom értékelése példás

jó

változó

hanyag

Tanulmányi munkájában a tanuló

igényes

figyelmes

figyelmetlen

hanyag

Munkavégzése

pontos, rendszeres, megbízható, kitartó

rendszertelen, pontatlan

megbízhatatlan

Feladatok megoldásakor

mindent elvégez

általában rendszeres, megbízható ösztönzésre dolgozik

Többlet feladatot

gyakran vállal

keveset vállal

Önállósága, megbízhatósága

igen jó

jó

változó

önállótlan, megbízhatatlan

A tanórán kívüli információkat

rendszeresen felkutatja, felhasználja

többnyire felkutatja, felhasználja

ritkán

egyáltalán nem

kényszerrel dolgozik nagyon keveset vállal

feladatait nem végzi el nem vállal

A kiváló tanulmányi munka értékelése A tanuló tantárgyi dicséretben részesülhet a tantárgyat tanító javaslata alapján, melyet az alábbi módon kell a tanuló ellenőrzőjébe illetve bizonyítványába és törzslapjába bejegyezni: a tantárgyi dicséret kifejezésére a „kitűnő” minősítést alkalmazzuk. A nevelőtestület javaslata alapján a tanuló általános dicséretben részesülhet, ha tanulmányi átlaga legalább 4,78 és legalább három tantárgyból kitűnő és bizonyítványában nem szerepel „jó”-nál roszszabb érdemjegy. Ekkor az ellenőrzőbe illetve a bizonyítványba és törzslapra bejegyzendő: "Kimagasló tanulmányi munkájáért dicséretben részesült."

2.14. Az évente elvégzendő felmérések köre    

1. osztály: olvasás 1-3.osztály: anyanyelv, matematika 5.és7.osztály: anyanyelv, matematika testnevelés (törvényben szabályozott módon)

Az egyéb felmérések körét az éves munkaterv tartalmazza.

74

2.15. Helyi tanterv a nemzetiségi hon- és népismeret tanítására (A fejlesztési követelményeket és a minimális követelményeket a kerettanterv tartalmazza. Az 1-4. évfolyamon mindenképp integráltan tanítsuk a nemzetiségismereti tartalmakat, ha a kollégák nem tudnak németül, akkor elsősorban a német órák keretében!) Éves óraszám minden évfolyamon: 37.

1. évfolyam     -

Német nyelv és irodalom (20 óra): rokoni kapcsolatok megnevezése, ha lehet nyelvjárásban is személyek leírása régi fotók alapján, a családtagok játékos ábrázolása növények, virágok, háziállatok nevei, esetleg nyelvjárásban is ismert épületek a településen: templom, falumúzeum mondókák állatokról, természeti jelenségekről, ünnepekhez kapcsolódva Technika (3 óra): mézeskalács sütése babák készítése csuhéból, csutából Ének-zene (3 óra): dalok tanulása az ünnepekhez kapcsolódóan Testnevelés (11 óra): gyermekjátékok egyszerű táncmotívumok

2. évfolyam 







Német nyelv és irodalom (20 óra): - képekről beszélgetés - az iskola régen és ma; nagyszülők mesélnek a régi iskoláról - az iskoláskorú gyerekek népviselete - berendezési és használati tárgyak - a földművesek napirendje - házi- és vadállatok nevei - kiszámolók, mondókák, közmondások, mesék Környezetismeret (3 óra) - a paraszti munka legfontosabb eszközei, nyelvjárási megfelelőjük - közlekedési eszközök régen és ma Technika (6 óra) - kis kocsi készítése fűzfából - karácsonyfa díszítése régi szokás szerint - tojásfestés Testnevelés (8 óra): körjáték, táncmotívumok tanulása

3. évfolyam 

Német nyelv és irodalom (14 óra): - rokoni kapcsolatok megnevezése, esetleg nyelvjárásban is 75





 

- foglalkozások a családban, lakóhelyeken - receptek gyűjtése, azok lejegyzése - falvédőkről bölcsességek gyűjtése - régi utcanevek a településen Környezetismeret (5 óra): - néhány fontos épület megtekintése: templom, kálvária, falumúzeum, temető - öltözködés régen és ma - régi gyógymódok, ezzel kapcsolatos babonák - a gyűjtött receptek alapján egyszerűbb ételek megfőzése - mézeskalács-sütés - néhány régi konyhai eszköz megismerése - karácsonyfadíszek készítése: gyümölcs aszalása, kukoricapattogtatás Rajz (2 óra): - bútor- és hímzésminták rajzolása - házak díszítésének lerajzolása Testnevelés (6 óra): gyerekjátékok, egyszerűbb táncok Ének-zene (2 óra): népdalok tanulása

4. évfolyam 





Német nyelv és irodalom (17 óra): - fotók a családi élettel kapcsolatban, ezekről beszélni - generációk együtt lakása - a település lakói, nemzetiségi hovatartozásuk - a lényeges különbségek a csoportok között (nyelv, szokások) Technika (12 óra): - esztergált tárgyak megfigyelése, esetleg készítése - játékok húsvéthoz kötődően - karácsonyi és húsvéti ajándékok készítése - sütés: kelt kalács, mézeskalács Ének-zene (8 óra): - nagyszülők meghívása közös éneklésre - népdalok tanulása - ünnepekhez kapcsolódó dalok

5. évfolyam 

Német nyelv és irodalom (14 óra):  Az otthon és az iskola (6 óra) - Az iskola rövid története, tárgyak gyűjtése egy kiállítás számára - A család rövid története - Családfa összeállítása  Lakás és annak berendezése (4 óra) - Mai és régi házak összehasonlítása - Gyermekszoba ma és régen  A naptári év szokásai (4 óra) – farsangi népszokások 76

 



Technika (6 óra): a ház körüli munkák, téli foglalatosságok: kötés, fonás, kosárfonás, söprűkészítés, koszorú fonása (egy tevékenység elvégzése meghívott vendég segítségével) Ének-zene (9 óra): - Népdalok, népzene - Magyarországi német népdalok megtanulása, azok jellemzői Testnevelés (8 óra): néptánc – néhány régi tánc megtanulása

6. évfolyam 

 



Német nyelv és irodalom (12 óra): - Munka, szabadidő kultúra – néhány régi mesterség: fazekasság, látogatás egy mesternél, a munkafolyamat megfigyelése, a tevékenységek megnevezése - A tavaszi és nyári időszak népszokásai (Húsvét, Pünkösd) - Magyarországi német írók és költők művei Technika, ill. rajz (5 óra): gyurmából vagy agyagból edények formázása Ének-zene (9 óra): - Népdalok tanulása - A magyarországi német népdalok jellemzői Testnevelés (5 óra): néhány néptánc motívumainak elsajátítása

7. évfolyam 









Történelem (4 óra): - A németek betelepítése: „Schwabenzüge” - A magyarországi németek szerepe az 1848-49-es szabadságharcban Német nyelv és irodalom (14 óra): - Falumúzeum, nemzetiségi települések (5 óra) - Látogatás egy falumúzeumban; a ház alaprajza, beosztása, anyagok - Médiák: válogatás a televízió (UB) programjaiból (3 óra) - Népszokások (5 óra) – május 1., májusfa állítás, búcsú - Mesék és mondák a népköltészetből (4 óra) Ének-zene (3 óra): - Magyarországi német népdalok és magyar variánsaik - Magyarországi német tánczene Osztályfőnöki óra (6 óra): - Nép- és honismereti óra (4 óra) - Hagyományos kézműves technikák megismerése (pl. kékfestő), látogatás ilyen műhelyben Rajz (3 óra): jelentős német származású művészek 1945 előtt

8. évfolyam 

Német nyelv és irodalom (20 óra): - Régi gyógymódok - Ünnepi étkezési szokások - Disznóvágás - Az együttélés szokásai a németeknél 77





 

- A fonó és funkciója - Nyelvjárás, eltérések az irodalmi nyelvhez képest - Mesék és mondák gyűjtése, válogatás a műköltészetből Ének-zene (5 óra): - Német népdalok és magyarországi német variánsaik - Ismert magyarországi német származású zeneszerzők Történelem (8 óra): - A magyarországi németek szerepe a két világháború között - A kitelepítés, vagyonelkobzás - A németség 1949 és 1989 között - Választások, egyesületek, önkormányzatok Rajz (2 óra): jelentős német származású művészek 1945 után Osztályfőnöki óra (2 óra): - A kisebbségek jogai Magyarországon - Kisebbségi szervezetek - Az iskolarendszer

78

2.16. Az alapfokú művészetoktatás helyi tanterve 2.16.1. Zeneművészeti ág Tanszakok és tantárgyak 



Tanszakok - Fafúvós tanszak - Rézfúvós tanszak - Billentyűs tanszak - Vonós tanszak Óraterv

Tantárgyak Főtárgy Kötelező tárgy Kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen 

Előképző 1. 2. (2) (2) 2 2

2 2-6

2 2-6

1. 2 2

2 4-6

2. 2 2

2 4

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 2 2 2 2 2

2 6

2 4

Továbbképző 8. 9. 10. 2 2 2

6. 2

7. 2

2

2

2

2

2

2

2 6

2 4

2 6

2 4

2 6

2 4

A tanítási órák száma, időtartama - Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos), „B” tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) - Kötelező tárgy: a képzési ideje minimum 2x45 perc, „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig (a 4. évfolyam végén alapvizsga tehető), „B” tagozaton a 10. évfolyam végéig - Kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5-10. évfolyamig - Kamarazene: minimum 1x45 perc (a kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 28 fő, maximum 15 fő) - Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc - Kötelező zongora: minimum 1x30 perc - Korrepetíció: az előírásnak megfelelően, a növendékek létszáma, évfolyama szerint

A tanszakok általános fejlesztési követelményei 1) Fafúvós tanszak a) Furulya Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a tanuló az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. A tanuló ebben az esetben is  tudjon a tanult hangterjedelemben abc-s hangnévvel biztosan kottát olvasni,  rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával!

79

Követelmények „A” tagozaton az alapfokú évfolyamok elvégzése után (az előképző követelményein felül): A tanuló  legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni,  rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,  legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,  legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében,  tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,  törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,  rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,  tudjon önállóan hangolni,  ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,  ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,  a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására! b) Fuvola Követelmények „A” tagozaton az alapfokú évfolyamok elvégzése után:              

különböző korok stílusjegyeinek, zenéjének ismerete értelmes tagolás, kisebb darabok önálló megformálása formai elemzés a tanult művekben biztonságos hangindítás minden regiszterben befúvás szélsőséges helyzetei (dinamikai árnyalás) díszítőelemek önálló alkalmazása vibrato, mint kifejező eszköz használata a hangszer intonációs hibáinak ismerte és azok tudatos korrigálása. önálló gyakorlási módszerek ismerete, önkontroll a hangszer önálló behangolása céltudatos és hatékony gyakorlási módszer fejlesztése. felhangrendszer szerepének tudatosítása, átfújások. különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítása a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának változtatása

Követelmények a „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül): A tanuló legyen képes  dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is,  szélsőséges dinamikák megvalósítására, 80

   

készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.), nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata), egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel, hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén 

A tanuló legyen képes - a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére, - a tiszta intonációra, - a hangszerét könnyedén kezelni, - a levegő tudatos beosztására, - hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, - a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására, - a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására, - a különböző zenei korok stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására, - a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására, - az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra, - a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, - önállóan 1-2 ütemes rövid zárlati kadenciák (pl. futamok, akkordfelbontás, skálamenetek stb.) rögtönzésére, - egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenőrzése stb.)!  A tanuló rendelkezzék - megfelelő hangszeres technikával, előadói és formálókészséggel, - képzelőerővel, - biztos zenei memóriával, - koncentrálóképességgel, - olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, - olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők, - a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál!  A tanuló tudja alkalmazni - a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.), - a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.)! A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) 

A tanuló ismerje - a modem zenei effektusokat, - az újabb légzéstechnikákat, - a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait, - korunk zenéjének intonációs sajátosságait!

81





Legyen képes - biztos hangindításra és -befejezésre, - nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd vagy Jean-Jean: Modern etűdök), - nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására! Rendelkezzék olyan biztos hangszeres tudással, előadói és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható - közép-, esetleg felsőfokra is!

2) Rézfúvós tanszak (trombita) Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén 



Ismerje a tanuló - a helyes test- és hangszertartást, - a helyes légzéstechnikát, - a hangszere múltját, irodalmát, - a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig! Legyen képes - az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével o fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, o csak fúvókával, o hangszerrel, - az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, - skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben!

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másfél oktávos rendszerben,  Clodomir: Trombitaiskola I./26., 28., 29.,  Telemann: F-dúr szonáta I-II., vagy  Händel: B-dúr szonáta I-II! További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén  

Ismerje a tanuló a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget! Legyen képes a tanuló - az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével, - az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére, - a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, - a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, - skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, 82

-

az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kottaés stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni!

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)    

A tanuló rendelkezzék megfelelő állóképességgel! Ismerje a hangképzés folyamatát! Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására! Tudja - az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait, - az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben!

3) Billentyűs tanszak (zongora) Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén 





A tanuló ismerje - hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), - a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, - a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, - a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), - a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat! Legyen képes - természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, - egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, - zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra, - a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, - a zenei karakterek megvalósítására, - a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), - életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, - az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret)! Rendelkezzék - biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, - adottságainak megfelelő zenei memóriával, - képességei alapján kiművelt zenei hallással!

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával  2 fúgaszerkesztésű J. S. Bach-mű (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.),  1 teljes klasszikus szonáta,  1 virtuóz etűd, 83

 

2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen. a teljes anyagot kotta nélkül kell előadni!

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén 





A tanuló ismerje - hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György...), - a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra! Legyen képes - technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, - a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, - a zongorapedálok tudatos használatára, - a zongoraművek formálására és kifejező előadására! Rendelkezzék - olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, - az együttzenélés igényével!

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) 





A tanuló legyen képes - a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, - skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, - a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni, - a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, - dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, - a zongorapedálok tudatos és változatos használatára! Rendelkezzék - megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással, - biztos memóriával, koncentrálóképességgel, - megfelelő lapról olvasási készséggel! A „B” tagozatos tanuló rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján - adott esetben - legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére!

4) Vonós tanszak (hegedű) Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén 

A tanuló ismerje - a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását, - a fontosabb tempó- és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket, - a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, - a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét,

84

a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a lábtól való távolságának összefüggése), - a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, - a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat! Legyen képes - a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni, - ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott, könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani, - szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni, - technikai eszközeit a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani, - tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra, - az alapvonások, valamint a dallamnak, a ritmusnak, a dinamikának megfelelő vonóbeosztás alkalmazására, - szép hangon való, karakteres előadásra, - a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására! Kottaolvasási készsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelés vezesse játékát! -





A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  háromoktávos skála, akkordfelbontásokkal,  2 szabadon választott etűd,  1 versenymű saroktétele,  1 barokk szonáta lassú és gyors tétele, vagy 1 lassú és 1 élénk tempójú előadási darab! A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén 

 

A tanuló legyen képes - szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani, - gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, gyors tempójú, technikailag nehezebb művek eljátszására, - a stílusnak és karakternek megfelelő vonásnemek, a célszerű ujjrendek megválasztására, - igényes intonációra, az előforduló dinamikai fokozatok természetes hangképzéssel való megszólaltatására, - előadási darabokat, kamaraműveket, zenekari szólamokat önállóan is megtanulni! Bővítse repertoárját! Lapról játéka olyan fokú legyen, hogy képes legyen beilleszkedni a társas muzsikálásba!

85

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) 



A tanuló legyen képes - természetes, oldott hangszerkezelésre, - az egész fogólapot uralni, - a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra, - a különböző skálákat 3 - esetleg 4 - oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani, - differenciált vibrato alkalmazására, - a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, - az alapvonások - legato, détaché, martelé, spiccato, staccato - alkalmazására, - dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre! Rendelkezzék - igényes, fejlett hallással, kontrolláló-képességgel, - biztos memóriakészséggel, - koncentrálóképességgel, - megfelelő lapról olvasási készséggel!

Vizsgák: 1) Évközi és év végi vizsgák  Első félévi vizsga: helyettesíthető két szerepléssel.  Év végi beszámoló: mindenki számára kötelező. A csoportos órák vizsgái nyitottak a szülők számára, viszont a főtárgy beszámolók zártkörűek. 2) Művészeti alapvizsga és záróvizsga: minden tanszakon a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet szerint. 2.16.2. Képző- és iparművészeti ág 1) A képzés tartalma, szerkezete  Tanszakok és tantárgyak

Tantárgyak

Évfolyamok Képzőművészeti tanszak 1. 2. 3.

Kötelező tárgy: vizuá2 lis alkotó gyakorlat Főtárgy: grafika és 2 festészet alapjai Főtárgy: grafika és festészet műhelygyakorlat Összesen 4

2

2

2

2

4

4

Grafika és festészet tanszak 4. 5. 6. 2

2

2

2

2

2

4

4

4

Intézményünkben a képzés hat alapfokú évfolyamon működik, továbbképző évfolyam jelenleg nincs. A hat évfolyam növendékei három csoportot alkotnak: I. csoport: 5-6. évfolyamosok II. csoport: 3-4. évfolyamosok III. csoport: 1-2. évfolyamosok

86

A hat évfolyam tananyagát főmodulokra osztottuk, minden főmodul egy teljes év anyagát foglalja magába. Az egyes tanévekben a csoporton belül – pedagógiai megfontolásból – mindkét évfolyam azonos tananyaggal (főmodullal) foglalkozik, mely évenként váltakozik. Így minden csoport két főmodullal találkozik, a három csoport pedig a képzés végére mind a hatot teljesíti. Mindez a következőképpen alakul két feltételezett növendék, X. Y. és V. Z. (utóbbi a táblázat szerint egy évvel később kezdi tanulmányait) esetében: n. tanév 1. főmodul

I. csoport

n + 1. tanév 2. főmodul

X. Y.

X. Y.

elsős

másodikos

3. főmodul

V. Z.

elsős

másodikos

4. főmodul

6. főmodul

III. csoport



1. főmodul

V. Z.

II. csoport

5. főmodul

n + 2. tanév

3. főmodul

n + 3. tanév

n + 5. tanév

n + 6. tanév

2. főmodul

1. főmodul

2. főmodul

1. főmodul

4. főmodul

3. főmodul

4. főmodul

3. főmodul

6. főmodul

5. főmodul.

X. Y.

X. Y.

harmadikos

negyedikes

5. főmodul

n + 4. tanév

V. Z.

V. Z.

harmadikos

negyedikes

6. főmodul

5. főmodul

X. Y.

X. Y.

ötödikes

hatodikos

V. Z.

V. Z.

ötödikes

hatodikos

A tantárgyak tartalma

Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alkotó gyakorlat a képző- és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. Integratív helyi tantervünk sajátossága, hogy a tantárgyak tartalma közös tematikába ágyazottan (modulokra tagolódva) jelenik meg. A vizuális alkotó gyakorlat elsősorban a tartalmi problémákra koncentrál, míg a grafika és festészet alapjai/grafika és festészet műhelygyakorlat a technikai oldalra helyezi a hangsúlyt. 87

A művészettörténeti ismeretek szintén részét képezik az integrált rendszernek, ám a kronologikus tárgyalás helyett a tematikus elemzés részesül előnyben. A kronologikus megközelítés csak oly módon válna lehetségessé, ha az kiszakadna a koherens tematikából és attól teljesen izoláltan jelenne meg a tantervben. Ez egyrészt ellentmond az integratív szemléletnek, másrészt szabadon választható tárgyként erre hivatott a művészettörténet. (E tantárgy azonban intézményünk pedagógus létszám-, illetve óraszám-kapacitása miatt egyelőre nem indítható.) 

Tematika (főmodulok – modulok)

1. főmodul

 

 

Valóság és kép A kép alkotórészei – vizuális elemek - A pont - A vonal - A folt - Együttes vizsgálat Plasztikai elemek Összefüggések

2. főmodul

   

Pozitív-negatív viszonylat Elemek kapcsolódása Rendezettség Összefüggések

3. főmodul

   

Fény-árnyék tanulmányok Textúrák és faktúrák Színtanulmányok Összefüggések

4. főmodul



Kompozíciós gyakorlatok - „Minimál” kompozíciók - Ismétlődés, ritmus - Tárgy és környezete; kontraszt, hangsúly - Egyensúly, szimmetria - Arány, aszimmetria, aranymetszés Tervezési feladatok Összefüggések

  5. főmodul





 6. főmodul



A térbeliség ábrázolása - A nézőpont - A takarás - Térbeli görbületek - Méret és tér, perspektíva Az időbeliség ábrázolása - Mozgás az állóképen; a pillanatkép - Folyamatábrák, fázisrajzok, animáció - Történetszövés, képregény, mozgókép Összefüggések Elemző formatanulmányok - A tárgy szerkezete 88

 

- A „tárgy” karaktere – természeti és mesterséges formák egyedi vonásai Emberábrázolás – szerkezet, arányok, karakter Összefüggések

2) Általános követelmények  Kiemelt kompetenciák a képző–és iparművészeti oktatás területén - A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. - Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma-felismerést, a probléma-megoldást.  Bemeneti kompetenciák Iskolai előképzettség nem szükséges, ebből adódóan a növendékek felvételének elbírálásakor erre irányuló vizsgálatot sem tartunk. (A felvételt elsődlegesen a létszámkeret határozza meg.) 





Szakmai kompetenciák - A környezet által közvetített üzenetek befogadása - A környezet által közvetített üzenetek értelmezése - Tervezési készség - Alkotói magatartás - Kreativitás - Vizuális gondolkodás - Vizuális kifejezőkészség - Eszközhasználati készség - Anyaghasználati készség - Komplex szemlélet - Tudatos környezetformálás igénye - Biztonságos munkavégzés képessége - Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség - Problémaérzékenység - Véleményformálási képesség - Gyűjtemény létrehozása Személyes kompetenciák - Nyitottság - Fejlődőképesség - Önállóság - Önkifejezés - Rugalmasság - Érzékenység - Kísérletező kedv - Önfegyelem - Koncentráltság Társas kompetenciák - Motiválhatóság - Empatikus készség 89





- Együttműködési készség - Kezdeményezőkészség - Segítőkészség - Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Módszer kompetenciák - Figyelemösszpontosítás - Gyakorlatias feladatértelmezés - Ismeretek helyénvaló alkalmazása - Következtetési képesség - Kreativitás, ötletgazdagság - Módszeres munkavégzés - Nyitott hozzáállás - Probléma-felismerés, -megoldás - Tervezési készség - Új ötletek, megoldások kipróbálása - A munkakörnyezet tisztántartása - Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartása Kulcs-, illetve általános kompetenciák - Anyanyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos és technikai kompetencia - Digitális kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Összefüggésekben való (integratív) gondolkodás - Arányérzék - Lényegkiemelés - Ismeretkezelés - Felelősségtudat - Kitartás

3) Munkaformák, módszerek A fent említett tevékenységek és a fejlesztendő kompetenciák sokfélesége érdekében igyekszünk minél változatosabb és hatékonyabb munkaformákat és módszereket alkalmazni (ezek széles tárházát itt most nem kívánjuk ismertetni, a tanmenetben ez jól követhető). A művészeti ág sajátosságaiból következően azonban prioritást élvez az önálló, illetve az egyénre szabott/részben egyénre szabott alkotó munka (munkáltatás). Nagy hangsúlyt kap még a páros vagy csoportmunka, mint munkaforma, valamint a kutatás-felfedezés, a szemléltetés, a megbeszélés és vita, esetenként pedig a projekt mint módszer,. A fentieknek megfelelően a pedagógus döntően kétféle szerepet tölt be: (1) a domináns „mester” szerepét, aki szellemi és gyakorlati vezetője a csoportnak; problémákat vet fel, feladatokat ad, bemutatja a szakmai fogásokat, instrukciókat fogalmaz meg, szervezi, ellenőrzi és értékeli a munkát. (2) A „műhelytárs” szerepét, aki együtt dolgozik, gondolkodik a tanítványokkal, így közösen oldják meg a problémákat, hozzák létre az alkotásokat, kölcsönösen segítik egymást, vitáz90

nak, érvelnek, „ötletelnek”. Ebből következően a tanítás-tanulás folyamata a szó nemes értelmében műhelymunkává lényegül, illetve ily módon a kötelező és főtárgy közös műhelygyakorlattá egyesül. 4) Tárgyi feltételek Intézményünkben a képzőművészet, illetve a grafika és festészet tanszak foglakozásai közös szaktanteremben folynak. Többcélú intézmény (általános és alapfokú művészeti iskola) lévén a 16 óráig tartó kötelező foglalkoztatás minden tantermet igénybe vesz, így nincs lehetőség arra, hogy a tanszakok tantárgyait külön teremben oktassuk. Másrészt az integratív szemléletű tanterv nem is teszi indokolttá a tantárgyak fizikai elkülönítését, sőt pedagógiai és gyakorlati szempontból a közös oktatási helyiség több előnnyel jár, mint hátránnyal. 

Munkaeszközök, anyagok

A szaktantermet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez 2. melléklete alapján szereltük fel, illetve gondoskodunk folyamatosan – az anyagi lehetőségek függvényében – a szükséges felszerelés beszerzéséről, pótlásáról, javításáról, cseréjéről. 

Szemléltető eszközök

A szemléltetés elsősorban IKT technológia alkalmazásával történik. Ennek döntő hányadát a pedagógus által összeállított prezentációs anyag képezi, mely folyamatosan frissül, bővül. Ezen kívül a szaktanterem valamennyi szabad falfelületére is szemléltető tablók kerültek, továbbá alkalmi szemléltetésre rendelkezésre áll az iskolai könyvtár, valamint az internetes kapcsolat. Rendelkezünk az előírtakon kívül is modelltárgyakkal, természeti formák gyűjteményével, melyeket szintén folyamatosan bővítünk. 5) Értékelés A képzőművészeti ág is azon területek közé tartozik, ahol lehetetlen az abszolút skálán való, objektív teljesítmény-értékelés. Bármilyen szisztémát is alkalmazunk, a számszerűsített, avagy szöveges értékelés szubjektív elemekkel terhelt, ami objektív mérőrendszer hiányában nem is lehet másként. Ez egyfelől – a növendék önmagához való viszonyításának szempontjából – hasznos, másfelől – az értékelést végző személy egyéni értékrendje felől – káros. Tehát a szubjektivitás egyszerre pozitív és negatív velejárója az értékelésnek. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – fontos olyan értékelési rendszer alkalmazása, mely az objektivitás felé tolódik, ugyanakkor nem veszíti el megerősítő, motiváló hatását, visszacsatoló funkcióját, személyre szóló üzenetét. Meggyőződésünk, hogy minél rendszeresebben, s, minél több tényezőt figyelembe véve, minél több szempont mentén és személyre szólóan értékelünk, a végeredmény annál jobban közelít a realitáshoz, illetve az értékelés annál inkább betölti valódi szerepét a pedagógiai folyamatokban. Az általunk kidolgozott (és folyamatosan formálódó) rendszert a következő elemek alkotják: 

Diagnosztikus értékelés: a bemenetet, azaz az alapfokú képzés kezdetekor, illetve más intézményből való átjelentkezéskor meglévő tudást (készségeket, képességeket) vizsgáljuk és értékeljük (szóban). Formája az úgynevezett „bemutatkozó rajz”, illetve a bemutatásra hozott otthoni munkák értékelése. Diagnosztikusnak tekinthetjük az úgynevezett „év eleji felmérő” értékelését is, amennyiben diákjaink előző tanévben szerzett tudása, azaz az új tanév bemeneti tudásszintje a vizsgálat tárgya, ez azonban már érdemjeggyel történik. 91

 

Formatív értékelés: folyamatos, szóbeli visszajelzés a növendékek évközi munkájáról. A pedagógus mellett a növendékek önmagukat és egymást is értékelik. Szummatív értékelés: a tanulók, illetve munkájuk minősítése az alkotói folyamatok lezárásakor, többnyire érdemjegyekkel, osztályzatokkal. Folyamat-lezárásnak tekinthetők az egyes feladatok elvégzése – ez esetben az értékelés tárgya a tanulói alkotás (vagy alkotások sorozata). A félévi értékelés szintén folyamat-lezárás, ami nem feltétlenül esik egybe az éppen tárgyalt tematikai egység befejezésével – ez esetben a félév alatt végzett munka összképét minősítjük. Hasonlóan az év végi értékelésnél, ahol az összkép mellett egy úgynevezett „év végi felmérő” (év végi vizsgamunka) is lehet a szummatív értékelés tárgya. A teljes folyamat lezárása pedig a 6. évfolyam végén sorra kerülő művészeti alapvizsga keretében készített vizsgamunkák értékelésével történik. A szummatív értékelés alapját tehát az egyes alkotásokra kapott érdemjegyek (esetenként azok tört alakja, pl. 4/5 vagy 4,5) képezik. Azonban a munka mennyiségének reálisabb értékelése és az értékelés motiváló hatásának érdekében a félévi és év végi osztályozásnál ezeket nem érdemjegyeknek, hanem pontszámoknak tekintjük, és az osztályzatot – az érdemjegyek átlaga helyett – az így keletkezett összpontszám alapján számított százalékos teljesítménymutató átváltásával állapítjuk meg. E rendszerben 100 %-nál nagyobb teljesítmény is elérhető, amennyiben a kötelező feladatoknál valaki többet vállal. A határidőre el nem készült munkák viszont 0 pontot érnek. Az átváltásnál alkalmazott százalékhatárok: 90 – 100 % (vagy e fölött) = jeles (5) vagy kitűnő (5d) 75 – 89 % = jó (4) 50 – 74 % = közepes (3) 30 – 49 % = elégséges (2) 0 – 29 % = elégtelen (1) Az alábbi szempontok, illetve a szorgalom és magatartás figyelembevételével 95 %-tól kitűnő (5d) osztályzat adható.

Az értékelés általános szempontjai:        

a tantervi követelményeknek való megfelelés az egyes feladatokban, tematikai egységekben meghatározott elvárások, instrukciók, szabályok követése, a megoldások újszerűsége, eredetisége, ötletessége, a kidolgozottság, a technikai kivitelezés minősége, a kötelező vagy azon túl vállalt, befejezett munkák, vázlatok, tervek mennyisége, az általános követelményekként meghatározott kompetenciák – különösen az összefüggésekben való gondolkodás – fejlettségi szintje, a határidők betartása, a növendék önmagához (korábbi munkáinak színvonalához) mért teljesítménye.

92

6) Tantárgyi követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT GRAFIKA ÉS FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT A tanuló ismerje: - a vizuális művészetek eszköztárát, - a grafika és festészet történetét, korszakait, - a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, jellemző alkotásait, - a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátos- - a grafika és festészet kiemelkedő hazai és ságait, anyagait és eszközeit, külföldi képviselőit, kortárs alkotóit, - a különböző ábrázolási és tárgyalkotó techni- - a grafika és festészet technikai és műfaji sakákat, játosságait, - a legjelentősebb művészettörténeti korszakok - a képgrafikai, alkalmazott grafikai és a festéművészetének jellegzetességeit, kultúráját, szeti tevékenységeket, eljárásokat tárgyait, - a grafikai és festészeti munkához szükséges - valóság és kép összefüggéseit, a műalkotások anyagok és technikai eszközök szakszerű formai, műfaji, stílusbeli sajátosságait, a kühasználatát, lönböző korokban betöltött szerepüket, - a képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós - a vizuális és plasztikai nyelv alapelemeit, ezek lehetőségeit, tulajdonságait, kapcsolatai lehetőségeit, ösz- - kifejezési szándék és technikai megvalósítás szefüggéseit, összefüggéseit - a képi/plasztikai kompozíció alapvető szerkezeti sajátosságait, látvány és szerkezet, szerkezet és karakter, forma és funkció összefüggéseit, különböző korok jellemző kompozíciós formáit, konvencióit, újításait - a térbeliség érzékeltetésének, plasztikusság fokozásának különféle módját, a főbb térábrázolási rendszereket, a térábrázolás történeti vonatkozásait, - tér-idő összefüggések megjelenítésének, a mozgás-változás ábrázolásának művészeti lehetőségeit, művészettörténeti, média- és mozgókép-ismereti vonatkozásait, - a színelmélet alapjait, a színek hatásának, kölcsönhatásának, viszonylatainak legfőbb törvényszerűségeit, mindezek művészettörténeti vonatkozásait, - a képzőművészet és más területek - különösen a zene – általános összefüggéseit. Legyen képes: - az alkotói munka végig vitelére, - munkájához motívumokat gyűjteni és vázla- a látvány és jelenségek megragadására, visztokat, színvázlatokat készíteni, szaadására, - a tanszak tanult műfaji sajátosságainak meg- motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok felelő átírásra, absztrakcióra, készítésére, átírásra, - az egyedi– és sokszorosított grafikai eljárá- a perspektivikus ábrázolás, és más térábrázosok, festészeti technikák alkalmazására, lási rendszerek szabályainak alkalmazására, - a grafikai és festészeti anyagok helyes hasz- színtani ismereteinek felhasználására, nálatára, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - a színek, formák és kompozíciós lehetőségek - sokféle eszköz- és anyaghasználatra a kifejekifejezési szándék szerinti használatára zés érdekében, - grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati - konzekvens munkák elkészítésére, tudásának alkalmazásával önálló alkotások, 93

- a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értő befogadására, - a vizuális (és plasztikai) nyelv improvizatív és komponált használatára, különböző szempontú vizuális interpretációk létrehozására, - a képi formanyelv kifejezőeszközeinek (szín, ritmus, kontraszt, hangsúly stb.) tudatos alkalmazására, adott kifejezési szándékhoz adekvát kompozíciós forma és színösszeállítás létrehozására, illetve adott kompozíciós formával, színviszonylattal kifejezhető tartalmak megválasztására, - a tér-, illetve időbeli jelenségek látvány utáni és konkrét látványtól elvonatkoztatott ábrázolására, - szerkezeti összefüggések képi értelmezésére, vizuális analógiák létrehozására, az egyedi vonások, karakterek hangsúlyozására

variációk és illusztrációk készítésére, - a tanult grafikai és festészeti technikák sokszínű használatára és továbbfejlesztési lehetőségeinek keresésére, kísérletezésre, - esztétikus képi megjelenítésre, - műalkotás és környezet kapcsolatának, öszszefüggéseinek felismerésére, - önálló véleményformálásra saját és mások műveivel kapcsolatban, - adott témához és kompozíciós szerkezethez adekvát technika megválasztására

7) Művészeti alapvizsga A művészeti alapvizsga tantárgyai, tartalma, értékelése 1) Kötelező tárgy: vizuális alkotó gyakorlat A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A. Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: -

tárgy, tárgyegyüttes, festészeti, grafikai alkotás-sorozat, szobor, térkonstrukció és variációi.

B. Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: -

tárgy, festészeti, grafikai alkotás, szobor, térkonstrukció

A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: 

esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, 94

    

tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, az elkészült munka egyedisége, összhangja.

2) Főtárgy: grafika és festészet műhelygyakorlat A grafika és festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A. Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: -

alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, grafikai és festészeti illusztráció sorozat, szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció.

A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B. Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: -

modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv – sorozat.

A vizsga értékelése A grafika és festészet műhelygyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai:      

tervezési, képalkotási készség, színhasználat, kompozíciós készség, alapvető anyag– és eszközismeret, jártasság, a grafikai és festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazása, a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró és kifejezőképesség, az elkészült munka összhangja.

95