1
2013
Pedagógiai program
III. András Általános Iskola 3263 Domoszló Deák Ferenc tér 5.
2
Tartalomjegyzék I.
Bevezető .......................................................................................................................................... 4 1.1. Az iskola hivatalos elnevezése: ................................................................................................. 4 1.2. Az iskola működésének törvényi feltételei:.............................................................................. 4 1.3. Az iskola öndefiníciója: ............................................................................................................. 4 1.4. Az iskola világa .......................................................................................................................... 4 1.5. Hosszútávú feladatok ............................................................................................................... 5 1.6. Középtávú feladatok ................................................................................................................. 5 1.7. Rövidtávú feladatok.................................................................................................................. 6 2. Az iskola képzési rendje: .................................................................................................................. 7 2.1 Csoportbontások ....................................................................................................................... 7 3. Az iskola élet és munkarendje: ........................................................................................................ 7 3.1 Napirend .................................................................................................................................... 7 3.2. Hetirend.................................................................................................................................... 8 3.3. A tanórán kívüli tevékenységek rendje .................................................................................... 8 4. Az iskola hagyományai: ................................................................................................................... 8 4.1:Szervezeti hagyományok ........................................................................................................... 8 5. Iskolahasználók részvétele az iskola közéletében: ........................................................................ 11 6. A pedagógiai program megvalósításának feltételei: ..................................................................... 11 6.1 Tárgyi, infrastrukturális feltételek ........................................................................................... 11 6.2 Szakmai, személyi feltételek .................................................................................................... 12 II. Az iskola nevelési programja: ........................................................................................................ 13 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................................................................................................................... 13 1.1. Az iskola alapelvei, általános céljai ......................................................................................... 13 1.2. Feladatok ................................................................................................................................ 14 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 16 3. Közösségfejlesztés ......................................................................................................................... 17 3.1. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai.......................................................... 18 4. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés megvalósítását szolgáló szervezeti formák és pedagógiai tevékenységek ................................................................................................................ 19 4.1 Tanulói tevékenységformák: ................................................................................................... 19 4.2 Egésznapos iskola: ................................................................................................................... 21 4.3 Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................... 23 5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................................... 23 5.1. Cél: .......................................................................................................................................... 23 5.2. Az iskola feladatai ................................................................................................................... 24 5.3. Feladataink ............................................................................................................................. 24 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.............................. 24 6.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............... 24 6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................. 25 6.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok....................................................... 26 6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................................... 26 6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................ 27 6.6. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok ................................... 28 7. Iskolai egészségnevelési program ................................................................................................. 29 7.1. Egészségnevelési feladatok .................................................................................................... 29 7.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása.................................................................. 30 8. Iskolai környezeti nevelési program .............................................................................................. 30 8.1 Az iskola jövőképe, alapelvek, célok:....................................................................................... 30
3 8.2. A környezeti nevelés módszerei, stílusa:................................................................................ 32 8.3. Taneszközök: .......................................................................................................................... 34 8.4. Kapcsolatrendszer, kommunikáció:........................................................................................ 34 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................................................................................................................... 35 10. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ........................................................................................................................................ 35 11. Az iskolai döntési folyamatban való tanulói részvétel ................................................................ 36 III. Helyi tanterv: .................................................................................................................................... 37 1. Fejlesztési feladatok – nevelési célok: ........................................................................................... 37 2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai .............................................................................................................................. 41 2.1 A választott kerettanterv feletti óraszám................................................................................ 41 2.2 Választható órák és óraszámok évfolyamonként: ................................................................... 42 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 43 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.......................................................................... 43 5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei ................................................ 44 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének-,a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelésének és minősítésének követelményei és formái ....................................... 45 6.1. Az értékelés célja .................................................................................................................... 45 6.2. A folyamatos értékelés és ellenőrzés tantestület által elfogadott elvei: ............................... 46 7. Tanulói magatartás és szorgalom értékelése: ............................................................................... 48 8. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ......................................................................................... 49 9. Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ............................................................................................. 50 10. Osztályozó-, javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok: ...................... 51 11. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................................. 52 12. A tanulók fizikai állapotának mérése és módszerei .................................................................... 53 13. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének elvei: ...................................................... 53 13.1. Rész-képességzavar tüneteit mutató tanuló: ....................................................................... 53 13.2. A rész-képességzavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése....................................... 54 13.3. A fejlesztés elvei ................................................................................................................... 55 14. A tantárgyak, oktatási programok tananyagai és követelményei ............................................... 56 IV. EGYEBEK .................................................................................................................................... 57 1. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ...................................................................................................................................... 57 1.sz. melléklet .................................................................................................................................... 58 2.sz. melléklet .................................................................................................................................... 60 3. sz. melléklet ................................................................................................................................... 62
4 „…nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk gyermekeinkre, de az sem mindegy, hogy milyen gyermeket hagyunk a világra.” (Márki Zoltán)
I. Bevezető 1.1. Az iskola hivatalos elnevezése: Domoszlói III. András Általános Iskola, 3263 Domoszló, Deák Ferenc tér 5. 1.2. Az iskola működésének törvényi feltételei: Az intézmény működési feltételeit, a működéshez szükséges költségvetést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja. 1.3. Az iskola öndefiníciója: Az iskola önálló jogi személy. Az intézmény részben önálló költségvetési szerv. Az intézmény nevelői és kisegítői létszáma a vonatkozó jogszabályok szerint kerül megállapításra. Az iskola nyolc évfolyammal a Köznevelési Törvény és végrehajtási rendeletei alapján ellátja az általános iskolai neveléssel, oktatással összefüggő feladatokat. - fejlesztő és felzárkóztató oktatás, - hátrányos helyzetű tanulók oktatása, - általános iskolába bejárók ellátása, - különleges gondozás, gyógypedagógiai ellátás. Az iskola Domoszló községben végzi munkáját, de vállalja más településekről is (tantestületi megbeszélés után) tanulók beiskolázását. Az iskola igyekszik elérni, hogy az intézményben tanuló diákok részesüljenek az alapvető, alkotmányos jogaikban. Az iskola, mivel a községben egyedüli közoktatási intézmény, törekszik arra, hogy nevelési és oktatási feladatai között a lehető legnagyobb mértékben vegye figyelembe a szülők, a község lakossága, az intézmény fenntartója és a továbbtanulási lehetőségek által megkívánt célokat, a nevelési-, oktatási folyamatban a humán, a reál és a művészeti képzést egyaránt fontosnak tartja. A felmerült igények, a felméréseink alapján hangsúlyt helyezünk az idegen nyelv oktatására (választás lehetősége: angol-német, szakköri keret, csoportbontás). A hagyományokra építve, az egészségnevelési feladataink teljesülése érdekében kiemelt szerepet biztosítunk a sportfeladatoknak is. 1.4. Az iskola világa Iskolánkat, mint a közösség nyilvános életének színterét kezeljük. Szempontunk, hogy az ember társas lény, életfunkcióinak sokaságát nyilvánosan, társak jelenlétében gyakorolja. A növekedés nem más, mint a szocializáció folyamata. Gyakoroljuk be a nyilvános életfunkciókat, viszonyulásokat a környezethez. Iskolánk helyszíne e funkciógyakorlásnak. Szeretnénk, ha intézményünk a község közösségének mindenegyes tagját megérintené, s kapcsolatban lehetne vele. Funkcióink: Alapkészségek elsajátíttatása, kulturális készségek kialakítása, tehetségfejlesztés, felzárkóztatás, esélyegyenlőség, környezeti nevelés, értékközvetítés, szociális ellátás, hazafias
5 nevelés, hagyományápolás, személyiségfejlesztés, kreativitás fejlesztése, tanulási készségek kialakítása, családi életre nevelés, egészséges életmódra nevelés. Az iskolai tanulócsoportok száma: Osztályrendszerű tanítás 8 1.-8. osztály Napközis csoport 2 1-2., 3-4., 5-8. osztályok Vagy szülői igény szerint: Iskolaotthonos (kifutó) 3 1-3. Osztályrendszerű tanítás 5 4.-8. osztály Napközis csoport 2 1-2., 3-4., 5-8. osztályok 1.5. Hosszútávú feladatok - Az iskolában a hosszútávú feladatokat öt év távlatában lehet meghatározni. Az öt év alatt mindig alkalmazkodni kell a helyi és közéleti elvárásokhoz, ezért rendszeressé kell tenni az iskola és társadalmi környezet, szülők, családok, önkormányzat, más intézmények közti munkakapcsolatot. - Fel kell készíteni gyermekeinket a NAT-ban előírt szempontok alapján, a vizsgák eredményes elvégzésére. - Nyugodt légkört biztosítsunk számukra. - Az egész napos nevelés egyre inkább létfontosságú lesz, hiszen ennek során tudjuk gyermekeinket hatékonyan megóvni az őket körülvevő káros jelenségek nagy részétől, és csak így lehet igazán hatékonyan felkészíteni mindannyiukat az őket érő kihívások legyőzésére. - Szakmai közösségeinket fenn kell tartani, így is elősegítve a műhelymunkát, az értékes próbálkozások eredményessé tételét. - Tanítási órákon kívül is figyelmet kell fordítani a mentális nevelésre, az egészséges életmód megismertetésére, a gyermeki érdeklődés, tudásvágy fenntartására, továbbfejlesztésére. 1.6. Középtávú feladatok Középtávú feladataink az elkövetkező két-három évre vonatkoznak. A hosszútávú feladatokat a következőekkel kell kiegészíteni, pontosítani: - Érdekeltté kell tenni minden iskolai dolgozót, szülőt, gyermeket az iskolai munkában. Ezen a területen éppen ezért a világos, mindenki számára érthető és elérhető célkitűzésekkel, feladatokkal érhetünk el sikereket. - Nagy figyelmet kell fordítani a humánumra is. Az emberi értékek, melyeken egymás tiszteletét, mások megbecsülését, értékek megóvását, a segítségnyújtást, mások nézeteinek tiszteletben tartását értjük, jelenjenek meg nevelési terveinkben. - A munkára nevelés területén a céltudatos, rendszeres, értékteremtő munkával az ez iránti belső kényszer fokozatos kialakításával tehetünk sokat. - Az osztályközösségekben tanulják meg gyermekeink a közösségi élet működésének alapvető szabályait, ezen a helyen is tevékenykedjenek igazi közösségként. - Természeti környezetünket a közvetlen környék, majd egyre szélesebb sugarú kör mentén ismerhetik meg gyermekeink (Iskola, Domoszló, Heves megye, Magyarország). A megismerési folyamat során a kutatás, megismerés, rácsodálkozás lehetőségét minél nagyobb mértékben biztosítsuk a számukra. - Őrizzék meg szűkebb és tágabb környezetük rendjét és tisztaságát, védjék természeti környezetüket.
6 -
-
-
Oktató munkánk során követelményünket a helyi adottságokhoz igazítjuk. A tanmeneteket minden nevelőnek saját magának kell kiválasztania és adoptálnia, vagy elkészítenie, egyéni módszereinek, csoportjainak teljesítőképessége alapján. Az ideológiai meggyőződését mindenkinek tiszteletben kell tartani. Lehetőséget kell biztosítani iskolai keretek között a különböző ideológiák megismerésére. A lelkiismereti szabadságot mindenki számára biztosítani kell. Szükségszerű folytatni a felelősi, a diák-önkormányzati munkát. A csoportvezetők adják át egymásnak tapasztalataikat, észrevételeiket. Tanulóinknak minél jobban meg kell ismerniük természeti és társadalmi környezetüket, az abban folyó változásokat, az ott folyó hatásokkal tisztában kell lenniük, majd folyamatosan részt is vehetnek először szűkebb, majd egyre inkább tágabb területen annak működésében.
1.7. Rövidtávú feladatok - Folyamatosan át kell tekintenünk a Szervezeti és Működési Szabályzatot. - -A társadalomban zajló folyamatok jelentősen befolyásolják az iskolai munkát, annak eredményességét. Elengedhetetlen, hogy egy ilyen feladatokat ellátó intézményben a munkát a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör jellemezze. - Iskolánknak meg kell őriznie nyitottságát, de ugyanekkor a tantestület szoros összetartásával érdekeit is. Biztosítani kell, hogy a szakmai döntéseket azok hozhassák meg, akik arra felkészültek. - Mindezek közben a világ is napról-napra változik, sokszor igen nagy sebességgel, melynek követelményeihez alkalmazkodni nagy feladat. - Arra kell törekednünk, hogy minél több segítőtársat szerezzünk az iskolában folyó munka támogatásához. - Munkánk végzéséhez nagy türelemre, empátiára, segítőkészségre van szükségünk. - Ebben a gyorsan változó világban nagy figyelmet kell fordítanunk a nevelői tekintély megőrzésére, hiszen ez egyik munkaeszközünk. Ennek segítségével nemcsak magunk, de iskolánk elismertségét, elfogadottságát is megtarthatjuk, növelhetjük. Ezt a továbbiakban is alapos, lelkiismeretes munkával tudjuk elérni. - Iskolai munkarendünk nem szolgálja maradéktalanul az egészséges életmód alakulását. Tanulóink egyre többet ülnek, és keveset mozognak, mert erre kényszeríti őket napi munkarendjük. - A szabad szombatok és vasárnapok napirendjét sem tudjuk kellően befolyásolni. Szombaton, vasárnap kevés időt fordítanak tanulóink mozgásra, tanulásra szinte semmit, és így megszakad a hétköznapi folyamatos iskolai tevékenység. - Órarendi keretek között biztosítjuk, hogy minden tanuló naponta legalább egy órát szervezett keretek között testneveléssel foglalkozzék. Továbbra is célszerű ezt az időt bővíteni, sétákkal, játékfoglalkozásokkal, kirándulásokkal, versenyek rendezésével, stb. - Az erkölcsi, közéleti nevelés területén igyekezzünk a hagyományos értékek megőrzésére, megismertetésére, a gyermekek szemléletmódjának fejlesztésére, látókörének tágítására. Az erkölcstan oktatásához megfelelő képesítés megszerzésére ösztönözzük a kollégákat. - Tanulóinknak a családi közösségen túl tudjanak nagyobb közösségben dolgozni, tevékenykedni. Az osztályközösségek kialakítása, működtetése fontos gyakorlóterülete ennek a munkának. Minden osztályfőnök, napközis csoportvezető, szakkörvezető, sportkörvezető, énekkar vezető szaktanár feladata a közösségek formálásában való részvétel. - Tanulóinknak olyan belső követelményrendszert kell kialakítaniuk, mely által érzékenyen tudnak reagálni minden környezetromboló tevékenységre. Elsősorban saját környezetükből, az iskolai környezetből kell kiindulni. Meg kell ismerniük azt a
7
-
-
-
-
-
természeti környezetet, amiben élnek, meg kell tanítani őket, hogy védjék meg ezt. Az éves tananyag összeállításánál figyelembe kell venniük minden olyan lehetőséget, ami hozzájárulhat ehhez a célkitűzéshez. A tanmenetek átdolgozásánál figyelembe kell venni a megváltozott tananyagot, az új tankönyveket, a munkafüzeteket és a feladatlapokat. A tanulók füzeteit, írásbeli munkáit, munkatankönyveit rendszeresen javítani kell a szaktanároknak, ill. tanítóknak. A községi és iskolai könyvtár rendszeres használata szükséges. A napközis csoportok havonta legalább kétszer, kölcsönzési célból, látogassák valamelyik könyvtárat. Az iskolai könyvek kezelésére fokozott figyelmet kell fordítani, a selejtezett könyvek felhasználása csak szabályosan történhet. Az osztályfőnöki tanmeneteken túl minden évben az osztályfőnökök munkatervet készítenek. A munkaterv tartalmát szülői értekezleteken a szülőkkel beszéljék meg. A munkaterv tartalmazza az osztálykirándulás tervét, az ünnepségekre való felkészülést, a versenyekre való készülést, az osztály környezetvédelmi feladatait, munkájának értékelését, az osztály önkormányzat működtetését, és kapcsolattartását az iskolai önkormányzattal stb. A követelmények következetes és folyamatos számonkérésére nagy figyelmet kell fordítaniuk. A következőkben felsorolt magatartási rendellenességekre fokozottan figyelni kell: mások zaklatása, tűzgyújtás, zsarolás, csavargás, lopás, verekedés, durva beszéd, játék közbeni durvaság, becsmérlés, fizikai erővel való visszaélés, drog, dohányzás, alkohol stb. Az állami ünnepekre osztálykeretben készülnek a gyerekek. A hangsúlyt továbbra is a folyamatos, az életkornak megfelelő tartalmi munkára kell helyezni. Az állami ünnepségeket megelőző hónapban beszéljük meg a nevelőtestülettel az ünnepségek megszervezésének konkrét feladatait. A mikulás, az anyák napi ünnepségeket osztálykeretben, a karácsonyi ünnepet, az „András hetet” iskolakeretben tartjuk meg.
2. Az iskola képzési rendje: 2.1 Csoportbontások A napközis csoportoknál a létszámtól függően összevont csoportok üzemelnek (alsós, felsős). A 7. és 8. osztályban fakultáció a továbbtanulási, tehetséggondozási, felzárkóztatási feladatokból adódóan, osztálybontással működik. Az idegen nyelvet, informatikát, technikát a létszámtól függően a hatékonyság érdekében osztálybontással oktatjuk. A második idegen nyelv tanulását fakultatív tantárgyként biztosítjuk a 7. illetve 8. osztályban. Szakköröknél, felzárkóztatásoknál, tehetséggondozó foglalkozásoknál alkalmazzuk a kiscsoportos összevont foglalkoztatást. Az iskolában a nevelő-oktatómunkát csak pedagógiai képesítéssel rendelkező alkalmazott láthatja el.
3. Az iskola élet és munkarendje 3.1 Napirend Házirend kialakítása - A házirendet a diákönkormányzat javaslatai alapján megbeszéljük az SZMK vezetőivel is.
8 -
-
-
A már megszokott és jól bevált munkamódszereket tovább kell vinni, azok alkalmazásának feltételeit mindenki számára lehetővé kell tenni. Fontos, hogy az egyéni alkotómunkának, nevelési, oktatási módszereknek optimális feltételeket teremtsünk. Ügyelni kell a nevelési folyamatban a rendre, figyelemre, tisztességre. Gyermekeinket egyre több, számunkra nem kedvező hatás éri, melyeket az iskolában a nevelőtestület korrigálhat. Ebbe a munkába mindazokat a családokat is be kell vonni, kik szívesen nyújtanak segítséget. Az oktatás területén ez idáig igen jó eredményeket értünk el. A tantestületben ezt a munkastílust, munkanormát meg kell őrizni. Már a pedagógiai program kialakításának kezdetén tudnunk kell, hogy iskolánkban igen sok, nagy tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező tanár dolgozik. Az ő véleményüket, eredményeiket, javaslataikat szem előtt tartva, könnyebben lehet megtalálni azt a vonalat, mely mentén dolgozhatunk. Azokat a nevelőket, kik már régen, magas színvonalon, eredményesen dolgoznak, el kell ismerni, munkájukat díjazni szükséges. Munkánkat jellemezze a differenciálás, ahol a jó képességű tanulók is a számukra megfelelő leterhelést kapják meg, de a gyengébb adottsággal rendelkezők is elérik a készségszintet olvasásból, számolásból, illetve a más műveltségi területeken elsajátíthatják az alapvető ismereteket.
3.2. Hetirend Iskolánk ciklusos munkarenddel működik. A tantárgyak óraszámai illetve pedagógiai szempontok is indokolják az „A” és „B” hét váltakozását. Ezek egymás utáni sorrendjét nem minden esetben a naptári hetek határozzák meg (pl.: munkaszüneti napok után). Az esetleges eltérésekről minden alkalommal előre értesítjük a szülőket és tanulókat. 3.3. A tanórán kívüli tevékenységek rendje A tanórán kívüli foglalkozásokra (szakkör, sportkör, tanfolyam, konzultáció stb.) a diákok az ellenőrző könyvben a szülő aláírásával jelentkezhetnek. A felvett tanulóknak a foglalkozáson való részvétele október 1-től kötelező, a mulasztás a tanrendi órákéval azonos megítélésű. A napközis foglalkozás naponta 16.00 óráig tart. A szülő írásbeli kérésére (legalább 5 fő igénye esetén) 17 óráig biztosítjuk a gyerekek felügyeletét. A tanítási idő után a diákok csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az intézmény területén! A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokra csak a napközis foglalkozás keretében lehet várakozni. Az étkezés rendje: a tanulók a meghatározott időbeosztás szerint ebédelhetnek 11.45 és 13.45 között. A tanulók az étterem rendszabályait tartsák be, mert a rendbontóknak az iskola nem biztosítja az étkeztetést!
4. Az iskola hagyományai 4.1. Szervezeti hagyományok Az iskola szervezeti felépítése Az intézmény vezetője az igazgató. A vezető helyettes az igazgatóhelyettes. Kettőjük közvetlen munkatársa az iskolatitkár. Az intézményben két munkaközösség működik: tanítói és tanári. Az intézményben Közalkalmazotti Tanács, Diákönkormányzat, Szülői Munkaközösség működik.
9 Községünkben a hagyományápolásnak már nagy múltja van. Ez minden évben, és módszerében is az iskolához kötődik. Fontosnak tartjuk ezt tovább folytatni. Igény esetén az iskola nevelőtestülete engedélyezheti más nevelési, oktatási intézmény (pl. zeneiskola, tánciskola, gyógytestnevelés stb.) működését is, külön megállapodási szerződés alapján. Az iskola működése során havonta egy alkalommal munkaértekezletet tart, melyen az aktuális szakmai problémákat vitatja meg. Osztályszülői értekezleteket évente legalább két alkalommal tartunk, nyílt napokat évente egy alkalommal szervezünk. Működési programunkhoz szorosan hozzátartozik az SZMK által szervezett felnőtt és gyermek bál is. Iskolát segítő szervezetek Iskolánk a jelenlegi működési színvonalát csak abban az esetben tudja megőrizni, esetlegesen javítani, ha szorosan együttműködik az őt körülvevő szervezetekkel, csoportokkal, egyénekkel: Közalkalmazotti Tanács, Szülői Munkaközösség, Diákönkormányzat. A felsorolt szervezetek Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként rögzítjük. Biztosítani kell a szervezetek törvény adta jogainak, ugyanakkor kötelességeinek gyakorlását is. Szervezeti és Működési Szabályzat aktualizálása Az SZMSZ-t a törvények alapján egészítjük ki, és felülvizsgáljuk. Az aktuális változásokat az iskolavezetésnek folyamatosan figyelni kell. Munkaközösségek tervei Az iskolában működő munkaközösségek rövid munkatervben foglalják össze, az adott évre tervezett feladatokat. Az iskola egyéb tisztségviselői is készítsenek megfelelő munkaprogramot. Ezek: DÖK segítő pedagógus, GYIV felelős, szakkörvezetők, sportkörvezetők. Az óvoda és az iskola kapcsolatát a tanítói munkaközösség-vezető szervezi. Érdekérvényesítés mechanizmusa, szervei Érdekegyeztetésre, érdekérvényesítésre az alkalmazotti, tanulói, szülői csoportokban kerülhet sor. Ennek területei: a diákönkormányzat, szülői munkaközösség, közalkalmazotti tanács, szakszervezet. Ezeken a területeken, illetve ezekben a szervezetekben jelezheti bármelyik csoport az esetleg őt ért sérelmet. A csoport ezek után, mint hivatalos személy, keresheti meg az igazgatót. Közoktatás irányítással, társszervezetekkel való kapcsolat Intézményünk a Megyei Pedagógiai Intézet, Fővárosi Pedagógiai Intézet munkatársaival tart kapcsolatot. Továbbtanulásaink, továbbképzéseink során közvetlenebb kapcsolat alakult ki a tanárképző főiskolák oktatóival, akikkel a kapcsolatunk szintén folytonos. Programunk megvalósításához az anyagi és szellemi segítséget próbáljuk szoros kapcsolattartás útján folytonossá tenni. Ilyen a különböző helyi szervezetek, takarékszövetkezet, orvos, fogorvos, védőnő, esperes, gyógyszerész, hegyközség, erdészet, vadásztársaság, községben üzemelő helyi szerveződések, rendőrség, könyvtár, óvoda, posta, gondozási központ, vöröskereszt, nevelési tanácsadó, középfokú oktatási intézmények, gyermek érdekvédelmi szervezetek, szomszédos községek iskolái (akikkel igyekszünk szorosabb kiskörzeti munkát is végezni). Külön ki kell hangsúlyozni a községben élő magánszemélyekkel való kapcsolattartást, hiszen az egyéni segítség számunkra fontos, elengedhetetlen.
10 Minden évben szervezünk nyílt napokat, melyeken bepillantást engedünk az érdeklődők számára, mindennapjainkba. Fogadó órát havi rendszerességgel tartunk, ahol egyéni elbeszélgetések során tájékoztatjuk a szülőket. A tanév folyamán szülői értekezleteket, összevont szülői értekezleteket rendezünk, ahol az aktuális témákon kívül minden esetben ismertetünk pedagógiai problémákat, módszereket is. Községünkben megrendezésre kerülő ünnepségeken iskolai szinten veszünk részt, illetve az iskola szervez megemlékezéseket, ünnepségeket. Számunkra jelentős, kötetlen kapcsolattartási fórum a felnőtt bál és a gyermek bál is. Hasonló célok elérése érdekében iskolai alapítványt hoztunk létre, mely szintén szervez évente legalább egy összejövetelt. Nyilvánossági rendszer, csatornák Programjaink készítésekor a feladat súlyának megfelelően megkérdezzük a tanulókat, szülőket, a fenntartót is a nevelőtestületen, alkalmazottakon kívül. A tanulókat, illetve a tanulóknál kialakult csoportokat (szakkörök, baráti társaságok, osztályközösségek, napközis csoportok, fakultációs csoportok, sportkörök) a diákönkormányzat és a faliújság segítségével vonjuk be a munkába. A szülőket levélben, a faliújságon, szülői értekezleten, SZMK megbeszélésen, a helyi újságban szólítjuk meg. Az előbbiek a soros feladatoktól függő időközönként történnek. A fenntartót igény szerinti rendszerességgel tájékoztatjuk az intézményben folyó munkáról, ugyanilyen rendszerességgel kérjük a véleményét. A nevelőtestületet, más alkalmazottakat érintő döntésekről, alkalmazotti, nevelőtestületi, munkaközösségi, kisközösségi, személyes megbeszéléseken gondolkodunk. Minden megbeszélésről és információcseréről feljegyzést készítünk, melyet az iskolai dokumentumok között rögzítünk. Községi környezet A szülők körében a vagyoni különbségek érezhetően tovább differenciálódtak. A többségnek romlottak az anyagi lehetőségei. Ez jól mérhető az étkezési hozzájárulások befizetésénél. A község közerkölcse, a tulajdonviszonyok változása befolyásolják nevelőmunkánkat. A magántulajdon sérelmére elkövetett vétségek (mezei, temetői lopások) az egymás iránti közömbösség, a durva, trágár beszéd. az esetenkénti mértéktelen alkoholfogyasztás, a családi életben mutatkozó zavarok kihatással vannak tanulóink életfelfogásának kialakulására. A durvaság, az agresszivitás, a mások érdekeinek semmibe vétele jellemző néhány tanulónkra is. Iskolai munkával ezek a durva erkölcsi hibák nem ellensúlyozhatók, csak csillapíthatók. A 7-8. osztályos tanulók természetes módon kapcsolatot tartanak a volt tanítványainkkal. Ennek jó és rossz hatásai is tapasztalhatók. Negatív hatásként kell elkönyvelni az iskola, az osztályközösségek normáitól való elfordulást, a szülők, nevelők, felnőttek tekintélyének tudatos rombolását, a garázdaságot, durvaságot, agresszivitást, a fokozott szexuális érdeklődést. A megyében megjelent a diákok részére készített kábítószer, és az idősebb korosztályon keresztül eljuthat a mi tanulóinkhoz is. Pozitívumként kell megállapítani, hogy a szülők többsége nagy érdeklődéssel fordul az iskolai munka felé. Ha kellett, mindig segítettek, és ez valószínű, az elkövetkezendő években is így lesz. Érzik, hogy egymásra vagyunk utalva. Nekünk, nevelőknek kötelességünk, hogy tudatosan szervezzük, fenntartsuk ezt az együttműködést, támaszkodva az Önkormányzatra, a fenntartóra és a Szülői Munkaközösségre.
11 A jelenleg iskolába járó gyerekeknek az életében nem lesz lehetőségük még egyszer általános iskolába járni, ezt nekünk, felnőtteknek kötelességünk - függetlenül a külső tényezőktől olyan bensőséges, szeretetteljes iskolai körülményekkel biztosítani, ami számukra egy életre meghatározó. A napi munkavégzés tervezésénél, szervezésénél, ellenőrzésénél és értékelésénél figyelembe kell vennünk a társadalmi hatásokat. Fontos továbbra is, hogy a nevelőtestület a legfontosabb következtetésekben az éves, vagy eseti nevelési célkitűzésekben egyetértsen, ezek megvalósításával működjön együtt, munkájával mutasson példát a demokratikus életszemlélet kialakításához. Nemzetközi kapcsolatok Rendszeres és több éve tartó kapcsolatot tartunk a szlovák krasznahorka-váraljai általános iskolával. Évenkénti váltásban látogatjuk egymást. A tanulók az őket fogadó családoknál töltik az éjszakát, a pedagógusok ellátásáról pedig az önkormányzat gondoskodik. Ezek a látogatások jó alkalmat teremtenek a szakmai megbeszélésekre, a tapasztalatcserére, és a gyermekek a kirándulásokon sok-sok új élménnyel gazdagodnak. Sajnos a szlovák családok közül egyre kevesebben tudják vendégül látni gyermekeinket, ezért újabb finanszírozási lehetőséget kell keresnünk a szállás és étkezés megoldására.
5. Iskolahasználók részvétele az iskola közéletében: -
-
Az iskolát és iskola berendezéseit külső személyek csak az igazgató engedélyével használhatják. Az iskola nyitva tartása: munkanapokon 7.30-tól 17.00-ig. Ettől eltérni csak külön engedéllyel lehet. Nyitvatartási idő alatt intézményünket csak az iskolával jogviszonyban állók látogathatják. Nyitvatartási idő előtt, csak az a gyermek tartózkodhat az épületben, kinek szülei ezt írásban kérik, s vállalják a felelősséget is. Külső személyek, vagy szervezetek számára az igazgató megállapodási szerződésben határozza mag az iskola használatának rendjét, a térítési díjakat.
6. A pedagógiai program megvalósításának feltételei: 6.1 Tárgyi, infrastrukturális feltételek Az intézmény körülményei Az iskola épületeinek állaga kielégítő. Minden esztendőben a legszükségesebb karbantartási munkák elvégzésre kerülnek. A kisebb, működésbeli hibákat folyamatosan kijavítják az önkormányzati dolgozók. Ugyancsak korszerűsödött a fűtése is az intézménynek. Sajnos az iskolai berendezések a folyamatos, igen erős használatbavétel során, még a legnagyobb körültekintés mellett is hamar elhasználódnak, tönkremennek. Ezek felújítása, esetleges újak beszerzése állandó odafigyeléssel oldható csak meg. Épületek, állaguk Az iskola három épületcsoportban, de közös udvaron helyezkedik el. A főépületben öt tanterem, egy napközis csoportszoba, kettő szertár, egy stúdió, tanári szoba, igazgatói szoba, hivatalsegédek öltözője, számítástechnika szaktanterem, külön udvari bejárattal, nyelvi terem, könyvtárszoba, kazánház, öltöző található. Különálló kis épületben egy raktár helyezkedik el. Különálló tornatermi épületrészben a tornaterem, két öltöző, tanári szoba, nevelői öltöző,
12 három iskolaotthonos osztályterem, ebédlő van. Az iskola udvarán külön kis épületben fáskamra és raktár áll. Az udvar több részre tagolódik, melyek: sportudvar, iskolaotthonos játszótér, park, gyakorlókert, zöldsáv. Az intézmény épületeinek állaga jelenleg kielégítő, de folyamatos karbantartást igényel. A karbantartások menetét minden évben a munkatervben kell rögzíteni. A magastető megépítésére törekszünk. A minőségi munka érdekében azonban több helyiségre lenne szükségünk (szertárak, titkárság, orvosi szoba, fejlesztő szoba stb.). Felszereltség - A folyamatos iskolaépítő munkának köszönhetően a felső tagozatban kialakításra kerültek a szertárak, melyek már nemcsak eszköztárak, de ezekben folyhatnak az egyéni felkészülések, felzárkóztatások, szakköri munkák is. Ez természetesen mind az eszközök megóvásában, mind a kihasználtságukban, így az órai munkák hatékonyságában is előrelépést jelent. - Célszerű kialakítani két szaktantermet a kazánház tetején, ill. a hozzájuk csatlakozó szertárakat. - Ugyanekkor igen fontos megjegyezni, hogy eszközeink nagy hányada elavult, elhasználódott. Ezeket pótolni szükségszerű, hiszen nélkülük a munkánk nem lehet elég hatékony. - Külön fejezetet szentelünk a Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékének. - Ezeket a helyi tanterv alkalmazásával egyetemben folyamatosan kell beszerezni. A tantárgyakhoz kapcsolódó, szükséges anyag és eszközigényt a helyi tanterv tartalmazza. 6.2 Szakmai, személyi feltételek A pedagógiai programot teljesíti: A Köznevelési Törvény alapján a következő létszámokat tervezzük a helyi tanterv alkalmazása során: Jelenleg dolgozik: pedagógus: 15 fő iskolatitkár: 1 fő technikai dolgozó: 3 fő A pedagógiai programhoz szükséges: Igazgató: 1 fő Igazgató helyettes: 1 fő Beosztott pedagógus: 15 fő Könyvtárostanár: 1 fő Rendszergazda: 1 fő Logopédus, gyógypedagógus: 1 fő A tanévek folyamán a pedagógusok továbbképzésen való részvételét az aktuális keretösszeg mértékéig támogatjuk, az előző évekhez hasonlóan. Lehetőség szerint olyan nevelőt kell továbbképzésre küldeni, aki az elmúlt három évben nem vett részt, anyagilag támogatott továbbképzésen. A pedagógiai intézet által meghirdetett továbbképzésekre saját költségen bárki jelentkezhet, ha ez nem zavarja az iskola munkáját (lásd. Továbbképzési program).
13
II.
Az iskola nevelési programja:
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskola alapelvei, általános céljai Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, emellett figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra is. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: - egyrészt a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyéni és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. - másrészt a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítottunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Az intézményünkben zajló tevékenységünk céljait a nevelési, oktatási folyamat végrehajtása során a pedagógiai programban a feladatok tükrében jegyezzük le. Célunk, hogy gyermekeinket egészséges, a társadalomba beilleszkedni tudó, krízistűrő, megfelelő empátiával rendelkező, optimista felnőtt emberekké neveljük. Általános iskolai tanulmányai fejlesztő szakaszában tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő középiskolát választani, legyen kellő kitekintésük a rájuk váró feladatokra. A nevelési folyamat végén alakuljon ki bennük az életkori sajátosságoknak megfelelő tudásvágy, szükséglet a hasznos, boldog élet megéléséhez. Környezetüket érzékeljék természeti egységként, s tudják, hogy ennek ők is részei. Legyenek nyitottak a világban, Európában zajló gazdasági, társadalmi folyamatok iránt. Tanuljanak meg tanulni, munkát végezni. Legyen saját nemzettudatuk, megfelelő önértékelésük, énképük. Legyen igényük az egészséges életmód megélésére. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
14 1.2. Feladatok Az iskolában elvégzendő feladatokban a gyermekközpontú szemléletnek kell érvényesülnie. Ez jellemezze a nevelő-oktató munkánkat. Jelenjen meg az empátia, a becsületesség, a magas színvonalú munka, mások munkájának a megbecsülése, az értékteremtés, a tisztelet, a mentálhigiéné, az anyanyelv-használat, a humánés reáltudományok életkori sajátosságoknak megfelelő, készségszintű elsajátítása. El kell érnünk, hogy gyermekeink, - amikor elhagyják az általános iskolát, - legyenek felvértezve a boldog, hasznos élet megéléséhez szükséges szellemi és fizikai adottságokkal. Kiemelt feladatok - A tisztességre, becsületességre, egymás iránti szeretetre, a szülők, felnőttek tiszteletére nevelés. - Az igazságosság, mások munkájának megbecsülése, mások érdekeinek tiszteletben tartása. - Az agresszivitás leküzdése, a durvaság, az erőszak, a trágár beszéd megszüntetésére törekvés. - A rendre, fegyelemre nevelés. Az iskolai szabályzatok következetes betartása, szülőkkel közös kidolgozása, illetve elfogadtatása az iskola minden közvetlen partnerével. (tanuló, nevelő, alkalmazottak, szülők, fenntartó) - Az iskolai oktatómunka alapja az anyanyelv megfelelő elsajátítása, a beszédkészségre, a kifejezőkészségre, az olvasási, írási, számolási készség fejlesztésére való törekvés. - A tanulók füzeteinek külalakja tükörképe munkájuknak. - Osztálykeretben, iskolakeretben, versenyeken lehetőséget kell biztosítani, hogy a tanulók fenti készségszintjeiket megmérhessék, az összehasonlításra nyilvánosság előtt is adjunk lehetőséget. - Az idegen nyelvek közül egyaránt oktatjuk a német és angol nyelvet. 4. osztálytól 8. osztályig, a tanulók választása alapján. a fejlesztő szakaszban szakköri keretek között biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását. - Hangsúlyozni kell a nevelők vezető szerepét és felelősségét. A romló gazdasági körülmények között csak összefogva a szülőkkel tudunk jó minőségű, eredményes nevelőoktató munkát végezni. Munkánkhoz nagyobb türelem, egymás iránti figyelem, összefogás és erőfeszítés szükséges. - Maradjon továbbra is alapelvként meg, hogy nem elég csak kötelességből végezni munkánkat. Igen nagy szükség van az önálló kezdeményezésekre, az eredeti ötletekre, tapasztalatszerzésre és ezek önálló megvalósítására. - Szükség van arra, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket rendszeresen használjuk, állagukat óvjuk, ha szükséges, a gyerekek közreműködésével készítsünk újakat. - Napi munkánk velejárója, hogy munka közben, vagy közvetlen utána, az előírásszerű adminisztrációs tevékenységet is elvégezzük. - A munka eredményessége az iskolai munka elvégzésén túl a tanulók magatartásában, tudásában, munkájában, mindennapos tevékenységében mérhető. - Az órakedvezményben részesülő nevelő felé elvárás, hogy heti órakedvezményük kétszeresét fordítsák megbízatásaik elvégzésére. Célok az alsó tagozaton: - Óvja és fejlessze az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. - Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.
15 -
Tegye fogékonnyá a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Adjon teret az iskola a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, segítse természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejlessze az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetítse az elemi ismereteket, alakítson ki szokásokat.
Célok a felső tagozaton: - Szervesen folytassa a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez a szakasz egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. - Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az alapozó szakaszban évfolyamokon ezért az integratívképi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a fejlesztő szakaszban viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. - Az iskola ebben a szakaszban a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. - Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a tanulókat a továbbtanulásra, és készítse elő őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Feladatok az 1-4. évfolyamon: A kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, alapozzuk meg a reális önértékelést. Adjunk mintákat, gyakorlóterepet; közvetítsünk magatartási normákat, szabályokat a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Erősítsük meg a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva segítsük elő a személyiség érését. Támogassuk az egyéni képességek kibontakozását, segítsük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődjünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális- kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadnak. A fejlesztést az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgáljuk. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építünk. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak. Feladatok az 5-8. évfolyamon: Az alapfokú nevelés-oktatás e szakaszában folytassuk az előző szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kapjon fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók
16 gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyjon, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont kerüljön előtérbe az elvonó fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek megfelelően készítsük fel őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és készítsük elő őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében emeljük ki a kommunikációs, a narratív (elbeszélő), a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazoljuk a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. E szakaszok szocializációs folyamatában iskolánk tudatosítsa a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános jellemző szabályát. Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Alapozzuk meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert terjesszük ki a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolánknak ebben a 2 szakaszban is kiemelkedő feladata a nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Nevelés-oktatási tevékenységével az iskola fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősítsük az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessük tanulóinkat más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor fordítsunk figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése álla középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A helyi pedagógiai programban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálós egyaránt az a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban (községi környezet) – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással - elrendezéssel.
17 A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat a saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Iskolánkban teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. A gyermekek a tanulási időn kívül részt vehetnek a diákönkormányzat programjain, a szakköri foglalkozásokon, sportkörön, zeneoktatáson, hitoktatáson. Az egész napos nevelési forma keretein belül, a napközis időben biztosítjuk a játék lehetőségét is. Minden évben kiemelt feladatként kezeljük a tanulók önismeretének, együttműködési készségének fejlesztését, az akaratuk edzését. Az iskola feladata, hogy hozzájáruljon a gyermekek életmódjának, motívumainak, szokásaiknak, az értékekkel történő azonosulásuknak a fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A tanulók egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve az iskolán kívüli hatásokat, ezért törekszünk arra, hogy a társadalmi folyamatok lehetőleg a nevelők tudatos szabályozása útján kerüljenek be intézményünkbe.
3. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: - tanórák - szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák - tanórán kívüli foglalkozások - napközi, - séta, kirándulás - szakkörök - táborok… - diákönkormányzati munka, programok - szabadidős tevékenységek. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket figyelembe kell venni a mindennapi munka során. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: - A hon és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. - Ez nemcsak a beépített modul feladata, hanem minden iskolai foglalkozáson ki kell használni az e témában adódó lehetőségeket.
18 -
-
-
-
A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Továbbra is helyet kell biztosítani különböző vallásoktatásnak (református, katolikus), illetve etnikai felzárkóztató oktatásnak. Törekszünk arra, hogy közvetlenül is részt vegyünk a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Fenntartjuk, ápoljuk a már évek óta tartó együttműködésünket, barátságunkat a Krasznahorkaváraljai (Szlovákia) Iskolával, levelezünk a porvooi /finn/ gyermekekkel. Célunk, hogy egy német nyelvterületen lévő iskolával is felvegyük a kapcsolatot. Feladatunk, hogy tanulóink bekapcsolódjanak közvetlen környezetük, a szülőfalu értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók a diákönkormányzat fórumai révén személyes tapasztalatokat szerezhetnek az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kommunikációs kultúra középpontjába az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mint minden közös követelménynek, ennek is meg kell jelennie az iskolai élet minden fórumán. Annak érdekében, hogy gyermekeink el tudjanak igazodni az új információs környezetben, kritikai módon tudják használni azt, kiemelten kezeljük az informatika oktatását.
3.1. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése, osztályozó és javító vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
19
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik a diákönkormányzat tagjaival, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
4. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés megvalósítását szolgáló szervezeti formák és pedagógiai tevékenységek 4.1 Tanulói tevékenységformák: Tanulóink alapvetően osztályokba szerveződnek. Ezen kívül megtalálható felső az alapozó és fejlesztő szakaszban a napközis szerveződés. A napközi otthonba jelentkező tanulók közül mindenkit fel kell venni, ha ennek lehetősége biztosított. Érdeklődéskör alapján tanulóink szakkörökbe, sportkörbe, fakultációs csoportba szerveződnek. A törvény alapján minden év május 31-ig a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy az iskola által felkínált szabadon választható foglalkozások közül melyiket igénylik gyermekük számára. Ez a következő tanév egészére nézve kötelezővé válik a gyermek számára. Jelentkezéskor figyelembe kell venni a tanulók magatartását, a szorgalmát, foglalkoztatható gyermekek számát, a jogszabályi előírásokat. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a tanuló továbbhaladása szempontjából nem kötelező. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Projektoktatás: November utolsó hetében ünnepeljük iskolánk névadóját ún. ANDRÁS HÉT keretében. Ezen a héten projektmódszerrel valamilyen történelmi témakört dolgozunk fel (pl. Honfoglalás, Árpád-házi királyok stb.) A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, melynek középpontjában valamilyen összetett, a mindennapi élethez kötődő téma/probléma
20 áll. A feladat a probléma megoldása, s azoknak az összefüggéseknek a feltárása, melyek az adott témához organikusan kapcsolódnak. A projekt megvalósítása során a tanulóknak lehetőségük van saját meglevő képességeik kipróbálására és újak kialakítására. A projektmódszer legfőbb értéke tehát maga a folyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Legfőbb jellemzői: - Az iskola hagyományos időkereteit felbontja. - Túllép(het) az iskolai élet hagyományos helyszínein. - Sokszínű tevékenykedtetés jellemzi, az eltérő képességű tanulók mindegyikének ad a képességeinek megfelelő feladatot, így motiváltabbá válnak a tanulók. - Az ismeretanyag megismerési módozatai eltérnek a hagyományostól, a passzív tanulói megközelítés háttérbe szorul. - Főként a kooperatív technikákra épít, ezáltal kiválóan alkalmas a szociális kompetenciák fejlesztésére is (együttműködés, felelősségvállalás, szolidaritás, stb.). A projekt szakaszai: - Témaválasztás - Tervkészítés - Szervezés - Adatgyűjtés - A téma feldolgozása - Produktum összeállítása - Értékelés, továbbfejlesztés - Produktum bemutatása - Projekt lezárása A projektfolyamat értékelése: - Az értékelést a tevékenységcsoportok végzik külön-külön, a teljes résztvevői kör összesíti. (Nevelőtestületi értékelés.) - A produktum értékelése (a kitűzött célnak való megfelelés) - A folyamat értékelése (a résztvevők aktivitás szerinti szórása, motivációs hatás) Ki és hogyan értékel? 1. Tanulói értékelés: - önértékelés: egyéni-páros - kiscsoportos / belső értékelési szempontok - mások értékelése: egyéni - páros - kiscsoportos - projektfolyamat értékelése / kérdőív 2. Pedagógusi értékelés: - csoportok értékelése, - egyének - párok értékelése (nem minden esetben) - projektfolyamat értékelése / külső értékelési szempontok Mindennapos testedzés: A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az új Köznevelési törvény egészségesebb társadalom megteremtésének célját szem előtt tartava nagy hangsúllyal kezeli a testnevelés és az egyéb iskolai sporttevékenységek
21 szervezését. A heti öt testnevelés óra bevezetésével jelentős, döntő lépést tesz a minden napos testmozgás tényleges megvalósulása felé. A testnevelés órákon kívül iskolai sportkör szervezésével is igyekszünk biztosítani a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A fentieken kívül tanulóink a következő tevékenységeket végezhetik: - konzultáció tanulási problémákról, - konzultáció kötetlen témában, - tanulmányi versenyek, - különböző szintű sportversenyek, - szavalóversenyek, énekversenyek, - könyvtárhasználat, számítógép-használat, - tornaterem-használat, sportpálya-használat, - felkészítés továbbtanulásra, tanulmányi versenyre; - pályaválasztási tanácsadás, - nyári táborok, tanulmányi kirándulások, - városlátogatás, színházlátogatások, - erdei túrák, erdei iskola, - úszás-oktatás, - videotéka használat, - sportszer használat, - kulturális rendezvények, - időszaki bálok, - étkezési lehetőség, - egészségügyi programok, - környezetvédelmi programok, - zeneoktatás, sakk. A fenti szolgáltatások az éves feladattervben szerepelnek. Minden évben az adott év pénzügyi keretei határozzák meg, hogy ezek díjmentesek vagy térítéskötelesek lesznek. Napközbeni étkezést háromszor biztosítunk (tízórai, ebéd, uzsonna), térítéssel. Évközi szünetekben igény szerint ügyeletet biztosítunk (legalább 10 fő esetén). Nyári szünetben tábori kínálattal állunk a gyerekek rendelkezésére, térítéssel. A térítéssel szervezett programokat az iskolai dokumentumok közt kell évente szerepeltetni, programmal, költségvetéssel egyetemben. Költségvetés készítésekor szerepeltetni kell a térítési díjakat és az alapítványi, SZMK stb. támogatást is. Programjaink bevételi forrásként nem jelentkezhetnek. 4.2 Iskolaotthon: Ez a szervezési forma, melyet az 1-3. osztályosok vehetnek igénybe (amennyiben a szülők többsége ezt kéri), a tanulók számára biztosítja azt a fokozatosságot, amivel megkönnyítjük az óvodából az iskolába való átmenetet, az iskolássá válást. Az iskolaotthonos tanításhoz személyi és tárgyi feltételek egyaránt szükségesek. Egy osztálynak egy tanterem áll rendelkezésére, az ebédlő, a mosdó, az udvar közös. A tanteremben tanulnak a gyerekek a délelőtti órákban, a tízórait, az ebédet, az uzsonnát az ebédlőben fogyasztják el. Ebéd után az udvaron levegőznek, játszanak. A benti játékra, foglalkozásokra, a délutáni tanulásra, felkészülésre a tanteremben kerül sor, melynek felszereléséhez asztalok és székek, valamint játszószőnyeg, nyitott játék- és könyvespolc tartozik. Nincs éles és nagy különbség a „tanterem” és a „játszóterem” között, s ugyanúgy elmosódik a határ, vagyis könnyebb az átmenet a játék és a tanulás között.
22 A tanulók az iskolában 7.45-től 16.00-ig vannak. Ez alatt az idő alatt új anyagot tanulnak, pihennek, játszanak, készülnek a másnapi órákra, s mindeközben alakul, formálódik személyiségük, erkölcsi, érzelmi felfogásuk. Minden osztálynak két tanítója van, akik egymás közötti tantárgyfelosztás alapján tanítanak és vezetik a különböző napközis tevékenységeket is. A tantárgyfelosztás szempontja sohasem a közismereti és a készségtárgyakra való bontás, de az óraszámoknak azonosaknak kell lenniük. Az önálló tanulásra nevelés területén fokozatosan el tudjuk juttatni a tanulókat a minél több önálló ismeretszerzésre. Az önálló foglalkozásoknak éppen az a lényege, hogy a tanulóknak differenciáltan olyan feladatokat adjunk, ami tudásszintjüknek megfelelő, hiszen úgy nagyobb lehetőségünk van a gyerekek megismerésére. A 3. osztálytól kezdődően tudatosítjuk a gyerekekben, hogy az önálló foglalkozások alkalmával tulajdonképpen a házi feladatot oldják meg. Lehetőséget biztosítunk az egyéni, páronkénti szóbeli tananyag elsajátítására. A szabadidő helyes eltöltésére nevelésnél ez a szervezeti forma tág teret biztosít. Az éves foglalkozási tervek készítésénél a gyerekek igényeit figyelembe vesszük. Sok játékot tanítunk, különböző technikai és kulturális foglalkozásokat tartunk, sport- és játékfoglalkozáson sokat mozoghatnak. Ezek mind szervezett keretek között biztosítják a gyerekek aktív pihenését, s egyben jó ötleteket kaphatnak szabadidejük hasznos eltöltéséhez. Hagyunk arra is időt, hogy szabadon, kötetlenül is játszhassanak társaikkal. A közösségi élet fejlesztésében sokat segít az iskolaotthonos nevelés. Mivel egész napjukat együtt töltik, ezért alkalmazkodniuk kell egymáshoz. Köztudott, hogy a közösen végzett munka, a közösen megélt élmények a közösség legjobb kovácsolói. Az egészséges életmód kialakításánál egyik legfontosabb tényező a helyes napirend, ami az iskolaotthonban teljes mértékben megvalósul. A tanulási időt és a szabadidőt arányosan elosztva könnyíteni tudjuk a gyerekek terhelését. Nagy gondot fordítunk a helyes higiéniai szokások kialakítására is. Külön figyelmet szentelünk annak, hogy a tanulók kellő időt töltsenek a szabad levegőn sétával, játékkal, vagy egyéb tevékenységgel. A törvény értelmében biztosítjuk a mindennapos testedzést. Általános napirend:8.00 - 8.45-ig Napközis foglalkozás – önálló tanulás 8.55 - 9.40-ig Tanóra 9.40 - 9.55-ig Tízórai szünet 9.55-10.40-ig Tanóra 10.55-11.40-ig Tanóra, vagy napközis foglalkozás 11.40-12.35-ig Ebéd, szabadidő 12.35-13.30-ig Napközis foglalkozás - önálló tanulás 13.30-14.15-ig Tanóra, vagy napközis foglalkozás 14.25-15.10-ig Tanóra 15.10-16.00-ig Napközis foglalkozás – uzsonna, szabadidő A klasszikus értelemben vett házi feladatot nem kapnak a tanulók. A tanórai tudáspróbákat, felméréseket délelőtti tanórákon írják a gyerekek. Minden tanév elején a szülők körében felmérjük, hogy kik azok, akik nem veszik igénybe az iskolai étkezést (ők 11.40-től 12.35-ig illetve 13.30-ig hazamehetnek ebédelni), kik azok, akik minden nap haza szeretnék vinni a felszerelésüket (magyar, matematika, környezetismeret tankönyv, illetve füzet). Szülői igény alapján (legalább 10 fő esetén) 17.00 óráig biztosítunk felügyeletet. Ez a szervezeti forma kifutó rendszerben a 2014-15. tanévben megszűnik.
23 4.3 Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A köznevelési törvény értelmében meg kell különböztetnünk - kötött és - szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat. Kötött tanórán kívüli foglalkozások: - a napközis illetve tanulószobai foglalkozások A szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt: - a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző év végén) - a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve - a tanulók terheltségét mérlegelve Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: - Napközis foglalkozások - Sportkörök - Szakkörök (részletesen a helyi tantervben olvasható) - Versenyek (tanulmányi, kulturális) - Házi bajnokságok (különböző sportágak keretében) - Házi versenyek (tanulmányi és kulturális területi versenyek előtt) - Gyereknap - Jeles napok: sportnap, hulladékgyűjtés, madarak és fák napja, András-hét - Erdei iskola - Tanulmányi kirándulások - Múzeumlátogatás - Színházlátogatás A színházlátogatások, táborok, tanulmányi és egyéb kirándulások folyamán nem történik kötelező tananyag átadása, nem kapcsolódik ezekhez a tanórán kívüli foglalkozásokhoz követelmények teljesítése. A rajtuk való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére, a közoktatásban is kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. 5.1. Cél: Mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, van-e választási lehetősége. Az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja!
24 5.2. Az iskola feladatai - Pedagógus továbbképzés - Az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező gyerekek kiszűrése - Tanórákon kiemelt figyelem - Fejlesztések szaktanár, illetve a szakszolgálat munkatársa segítségével - Szabadidős tevékenységek: napközi, táborok - Támogatások: étkezési, tankönyv, pályázatok, alapítványi - Partnerekkel történő együttműködés 5.3. Feladataink Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése - törvényi támogatások biztosítása - egyéni foglalkozásokon való részvétel biztosítása - anyagi támogatáshoz juttatás segítése (Önkormányzati, alapítványi, pályázati) BTMN-es tanulók segítése - rendszeres szűrővizsgálatok - fejlesztések, logopédiai foglalkozások iskolában, Nevelési Tanácsadóban - egyéni foglalkozások - a tanulmányi előmenetel nyomon követése Veszélyeztetett tanulók segítése - a veszélyeztetettségi kör pontos feltérképezése - a veszélyeztetett tanulók fokozott figyelemmel kísérése - támogatások, lehetőségek szerinti biztosítása: pszichológiai, anyagi (alapítványi, önkormányzati) Felmérjük az olvasási-, írási-, számolási nehézséggel küzdő gyermekeket. Amennyiben felmerül a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia gyanú, a gyermekek szüleivel való megbeszélés után a tanulókat a nevelési tanácsadóba irányítjuk. A tanulók érzékenyítése érdekében az osztályfőnöki órák kiemelt nevelési céljaként fogalmazzuk meg a befogadó szemlélet kialakítását. A pedagógus továbbképzések tervezése során ösztönözzük a kollégák részvételét a hatékony együttnevelést segítő továbbképzéseken. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a beilleszkedési-, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekre. Feladatunk a pedagógusok minél érzékenyebbé tétele az egyéb területeken (kommunikáció, kreativitás, helyzetfelmérés, logika, mozgáskultúra, stb.) megnyilvánuló tehetségek felismerésében. A gyermekeket képessé kell tenni arra, hogy a más területen megnyilvánuló tehetségüket az iskolai, tanórai munkájukban is kamatoztatni tudják.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 6.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Évről évre találkozunk iskolánkban olyan tanulókkal, akiknek nehézséget okoz az iskolai közösségbe való beilleszkedés, nehezen fogadják el a szabályokat és ezzel megnehezítik mind társaik, mind nevelőik számára a közösségi élet gördülékeny megszervezését, a mindennapos
25 oktató- nevelő munkát. E jelenség okait kutatni nem a mi feladatunk, de egyértelmű összefüggést találhatunk a családi nevelés hibái – túlzott szigor, vagy túlzott engedékenység, kényeztetés illetve a szülői törődés teljes hiánya – és a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek számának növekedése között. A társadalmi környezet, a község közerkölcse, a tulajdonviszonyok változása is befolyásolják nevelőmunkánkat. A magántulajdon sérelmére elkövetett vétségek (lopások) az egymás iránti közömbösség, a durva, trágár beszéd az esetenkénti mértéktelen alkoholfogyasztás, a családi életben mutatkozó zavarok kihatással vannak tanulóink életfelfogásának kialakulására. A durvaság, az agresszivitás, a mások érdekeinek semmibe vétele jellemző néhány tanulóra is. E negatív viselkedési zavarok enyhítésére, ezek leküzdésére nevelőink óriási erőfeszítést tesznek. Pedagógiai tevékenységek: - Az első három évfolyamon az iskolaotthonos nevelés, a 4.-8. osztályos tanulók számára biztosított napközis ellátás lehetővé teszi a közösségi élet gyakoroltatását, illetve csökkenti a társadalom, vagy a szülői ház káros hatását azzal, hogy a gyermek ideje nagy részét szervezett keretek között délután is az iskolában töltheti. - Az osztályközösségekben tanulják meg gyermekeink a közösségi élet működésének alapvető szabályait, ezen a helyen tevékenykedjenek igazi közösségek. - A csoportvezetők, tanítók, tanárok adják át tapasztalataikat az egyes tanulókat illetően, illetve az eredményes nevelői fogásokat osszák meg egymással. - Fontos a tanulókkal való egyéni bánásmód, a lehetőség biztosítása a napi beszélgetésre, a tanórán kívüli foglalkozások felhasználása a nehezen nevelhető gyermekekkel való fokozottabb törődésre. - Tanulóinknak a családi közösségen túl tudjanak nagyobb közösségben dolgozni, tevékenykedni. Az osztályközösségek kialakítása, működtetése fontos gyakorlóterülete ennek a munkának. Minden osztályfőnök, napközis csoportvezetők, szakkörvezető, sportkörvezetők, szaktanár feladata a közösségek formálásában való részvétel. A közösségeket formáló legfontosabb tényezők: a közös múlt élménye és a hagyományok ápolása, a közös tervkészítés éves feladatokra. A feladatok közös elvégzése úgy, hogy abból mindenki tudása, tehetsége szerint kivegye részét. Ennek érdekében meg kell osztani a feladatokat. Ki kell alakítani a felelősi rendszert. Figyelemmel kell kísérni a közösségen belüli együttműködést, le kell vezetni a vitákat. Az osztályközösségeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy ügyeik intézésében, feladataik tervezésében, a munka értékelésében, és ellenőrzésében vegyenek részt. Az iskolai osztályközösségek előiskolái kell, hogy legyenek a közéleti demokráciának - Tartsunk szoros kapcsolatot a területi, megyei nevelési tanácsadókkal, a helyi Gyermekjóléti Szolgálattal, kérjük segítségüket a magatartási nehézségekkel küzdő tanulók neveléséhez - Tartsunk szoros kapcsolatot az iskolánkban működő logopédus-gyógypedagógussal, kérjünk tőle is tanácsot nehéz esetekben 6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az érdeklődési körük alapján tanulóink szakkörökbe, sportkörökbe, fakultációs csoportokba szerveződnek. Ezekre a lehetőségekre felhívjuk mind tanulóink, mind szüleik figyelmét a törvényben meghatározott módon, azaz az előző tanév végén. A foglalkozások szeptemberben kezdődnek. A jelentkezés önkéntes, de a kitartás, erőfeszítés, folyamatos munkavégzés érdekében ezeken a részvétel a tanév során kötelező. Jelentkezéskor figyelembe kell venni a tanulók magatartását, szorgalmát és egyéni képességét, tehetségét. A tanulmányi versenyeken való részvétel is a tehetséggondozást szolgálja. Számtalan országosan meghirdetett – levelező – tanulmányi verseny közül választhatnak tanulóink, bár,
26 mivel ezek részvételi díjbefizetést is igényelnek, anyagi okok miatt meggondolandó a versenyek száma. A szaktanárok feladata és felelőssége, hogy tanítványaink módszerében és tartalmában, nem utolsó sorban pedig anyagilag is a számukra legmegfelelőbb levelezős versenyt válasszák. Az országos versenyeken kívül figyeljenek oda a nevelők a megyei kiskörzeti szervezésű tanulmányi versenyekre. Készítsék fel és versenyeztessék a tehetséges tanulókat. A domoszlói iskolában is rendezünk kiskörzeti tantárgyi versenyt. A néma értő olvasás készségének mérésére a pedagógiai intézet segítő közreműködésével minden évben kerüljön sor. A különböző szintű sportversenyeken való eredményes tanulói szereplés immár hagyomány iskolánkban. Rendszeres edzéssel, a tehetséges tanulókkal való külön foglalkozásokkal érjünk el további sportsikereket. Helyi szinten is szervezzünk szavalóversenyeket, műveltségi vetélkedőket. Külön kell szólni a középiskolák által hirdetett, a nyolcadikosok továbbtanulását elősegítő feladatsorokról, amelyek eredményes megoldása a középiskolába való bekerülést szolgálja. A szaktanárok segítségnyújtása ebben az esetben is elengedhetetlen. 6.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Célunk a prevenció, a veszélyeztető családi körülmények felderítése, a rászoruló gyerekek gondozása, a családok pedagógiai kultúrájának fejlesztése. A hátrányos helyzet legfőbb okai: szülők iskolázatlansága, alkoholizmus, nagy család, ingerszegény környezet, rendezetlen családi élet, neurotikus családi légkör, munkanélküliség. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. - Nagy figyelmet kell fordítani azokra a tényezőkre, amelyek a gyermek személyiségének alakulását károsan befolyásolják. - Törekszünk a tanulók és szüleik problémáinak megismerésére, az ártalmak csökkentésére, megszüntetésére. - Szükség esetén családlátogatást végzünk. Az érintett szülők részvételét szorgalmazzuk a szülői értekezleteken, fogadóórákon. - Esetenként kérjük az SZMK segítségét is. - Ezen tanulóknak feltétel nélkül biztosítjuk a tanulószobát illetve napközi otthont. - Tartjuk a kapcsolatot a családgondozóval, védőnővel, orvossal, a polgármesteri hivatal illetékes szakemberével. - A gyermekek részére felzárkóztató oktatást szervezünk, melyen a képességfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt, hogy csökkentsük a hátrányt, a lemaradást. - Felvilágosító előadásokat szervezünk a káros függőségekhez vezető szokásokról (alkohol, dohányzás, drog). Ehhez „külső” előadók segítségét is igénybe vesszük, ha szükséges. - Az életkori szintnek megfelelően foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Részt veszünk ilyen jellegű programokban. (Jonson and Jonson.) 6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk a jól bevált gyakorlatnak megfelelően minden évfolyamon legalább heti 2 órát biztosít felzárkóztatásra. Magyar nyelv és irodalomból illetve matematikából évfolyamonként 1 órát fordítunk felzárkóztatásra. A többi tantárgyból a heti óraszám arányában osztjuk el a rendelkezésre álló időkeretet. A foglalkozások különböző, az oktatási feladatnak megfelelően, szervezhetők úgy, mint kiscsoportos (3-10 gyermek), illetve egyéni (1-3 tanuló).
27 Azoknál a tantárgyaknál, ahol nincs évfolyamonként heti 1 óra, ott szükség esetén az órák az évfolyamok között átcsoportosíthatók. A felzárkóztató foglalkozásokon elsősorban a készségfejlesztés, a gondolkodási műveletek fejlesztése, egyéni tanulási szokások kialakítása a cél. El kell érnünk, hogy a tanulók a tantervi minimumot teljesíteni tudják. Külön figyelmet kell fordítani a szaktanároknak arra, hogy a bukott tanulók rendszeresen vegyék igénybe a felzárkóztatást. Szükség van ezen a területen is az osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők és GYIV felelős együttműködésére. A felzárkóztató foglalkozásokat a téma és résztvevők megjelölésével a napközis naplókban kell adminisztrálni. 6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. A program célja: segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe, - ismeretelsajátítását, - egyéni ütemű fejlődését, akik – szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, - családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek, - családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, - iskolai körülményeket tekintve hátrányos helyzetűek, - csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyermekek), - munkanélküli szülők gyermekei, - átmenetileg hátrányos helyzetűek, - áttelepült, beköltözött (új) tanulók, - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait: Az osztályfőnök feltérképezi a szociális hátrányokkal küzdő gyerekeket, megismeri problémáikat. Minden évben, illetve félévben felülvizsgálja e tanulók helyzetét. - A helyi Pedagógiai Program „Tanulói tevékenységformák” címszó alatt kifejtett napközis, illetve tanulószobai foglalkozások, valamint az egésznapos nevelés segítik a szociális hátrányok enyhítését. - A felzárkóztató foglalkozásokon elsősorban ezekkel a tanulókkal foglalkozunk a tanulási nehézségek leküzdése, a képességek fejlesztése, a tantárgyi hiányosságok pótlása érdekében. - Lehetőség szerint tanulókat nevezünk be az Arany János Tehetséggondozó Programba. A hasonló pályázati lehetőségeket a továbbiakban is figyeljük. - Kapcsolatot tartunk a Gyöngyösi Munkaügyi Központtal, szükség esetén pályaválasztási tanácsadást szervezünk. - Felvilágosító munkát végzünk a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. - Szükség esetén kérjük a szolgáltató intézmény, az áthelyező bizottság segítségét. - A rászorulóknak könyvtári tankönyveket biztosítunk. - A táborok költségeinek fedezéséhez kérjük az SZMK segítségét.
28 -
Iskolai szakkörön foglalkoztatjuk ezeket a tanulókat, annak érdekében, hogy képességeiket sokoldalúan fejleszthessék. Egyedi elbírálás alapján az iskolai alapítványtól is kérünk támogatást.
6.6. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A NAT a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Iskolánk pedagógiai programjának elkészítésénél figyelembe vettük: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált – oktatásuk, amelyet a mi iskolánkban is megvalósítunk. Mivel az intézmény nem rendelkezik megfelelő végzettségű pedagógussal, az SNI A és B tanulók fejlesztő óráinak megtartására a kistérség munkatársával kötünk szerződést. Fokozottan szem előtt tartjuk az alábbi szempontokat: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését, és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - a fejlesztés követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. A tanulók beilleszkedésének, a többi tanulóval való együtt haladásának eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazása, - az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, - a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
29
7. Iskolai egészségnevelési program Az iskolák egyik alapvető feladata, hogy a gyermekeket, az ifjakat - a betegségek, balesetek elkerülésére, - az egészég megőrzése és - az egészséges állapot megbecsülésére neveljék. Ennek eredményeként alakulhat ki a helyes egészségfelfogás, amely az egészséges életmód alapja. (szórólap, tablók, szituációs játékok) Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia egységét jelenti. Ennek megfelelően a kereszttanterv és e három területen foglalkozik az egészségneveléssel. Csupán a pedagógiai tervezés érdekében különíthetjük el a területek. A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. A pedagógusok felelősségét tudatosítani kell. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskola, mint élettér is befolyásolhatja a gyerekek és fiatalok egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. Az egészségnevelő munka nem csupán ismeretátadás, egészségügyi felvilágosítás. Az egészségnevelő munka célja: - jártasságok, készségek kialakítása - a magatartás befolyásolása - felkészítés a környezet egészségét veszélyeztető hatásainak kivédésére és testi lelki, szociális harmóniát megteremtő életvitel kialakítására Az egészségnevelés azonban együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. Lényeges az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása, szakemberek bevonása. 7.1. Egészségnevelési feladatok Higiénés magatartásra nevelés: Az egészséges mozgásfejlődés érdekében a gyerekek számára biztosítani kell a mindennapi testedzés lehetőségét. A rendszeres testmozgás, testedzés elsősorban testnevelési, sportköri órák, napközis foglalkozások keretében, egyéb szakköri foglalkozásokon, szervezett összejöveteleken kell, hogy megvalósuljon. A sportolás életszükségletté tételében a mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak megismerésében az aktív részvételen kívül nagy szerepe van a különböző médiáknak is. A tanulók ismerjék a saját, a társaik és a kiemelkedő magyar és külföldi sportolók tevékenységét. Az erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség fejlesztésénél az egyéni adottságok figyelembe vételével kell kielégíteni a gyerekek mozgásszükségletét. Tudatosítani kell a sportolás, testedzés szerepét a baleset megelőzésben, a betegségek megelőzésében, elkerülésében. Az aktív és passzív pihenés formáit ismerjék, alkalmazzák. A személyes biztonság megőrzését minden tanulóval tudatosítani kell. (3. sz. melléklet 2/d. pont) A szűrővizsgálatok a prevenció jelentőségét ismerjék fel, aktívan működjenek közre a pedagógusokkal, védőnővel, fogorvossal, házi orvossal. Az iskola által végzett kondicionális felmérések. (2. sz. melléklet) Mentálhigiéné, krízisprevenció A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő képesség fejlesztése folyamatos kell, hogy legyen az iskolás évek alatt, fokozott figyelemmel kezelve a sérült, hátrányos helyzetű,
30 gátolt, illetve nevelési problémákkal küszködő gyerekeket. A pozitív jövőkép kialakulását támogatva nem szabad elfeledkezni a pillanatról-pillanatra változó társadalmunk ellentmondásairól, azok lehetséges megoldásairól. Függőséghez vezető szokások megelőzése A gyerek fokozatosan ismerje fel az őt veszélyeztető, függőséghez vezető drogokat, azok hatásait (alkohol, dohányzás, drog). Ítélje el ezek fogyasztását, utasítsa el az egészséget veszélyeztető szereket. Tudatosan mondjon nemet a „veszélyes helyzetekre”, ne jusson el a kipróbálásig. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés Az életkori sajátosságok figyelembe vételével folyamatos legyen a reális önismeretre nevelés. Az elfogadó, toleráns magatartásra nevelés fokozott szerepét ki kell hangsúlyozni! A másság elfogadását tudatosítani kell, a sérült és fogyatékos, tőlük különböző emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást kell kialakítani. Családi életre, társsá, szülővé nevelés A nemi szerepvállalásra való felkészítés, családtervezésre, gyereknevelésre való felkészítés folyamatos kell, hogy legyen az iskolás évek alatt. A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés során fokozott figyelemmel kell lenni az egyre növekvő számú csonka családban nevelkedő gyerekre. A harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés során el kell érnünk, hogy a gyermek elutasítsa a negatív életformákat, antiszociális viselkedési módokat. Egészségnevelési program területei: (3.sz. melléklet) 7.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. Az ismeretek alaposabb elmélyítése érdekében a helyi védőnőt is bevonjuk a munkába.
8. Iskolai környezeti nevelési program 8.1 Az iskola jövőképe, alapelvek, célok: A környezeti nevelés permanens folyamat. Elkezdődik az iskoláskor előtt, és tart felnőtt korunkban is. Az iskolában folyó környezeti nevelés ennek a folyamatnak fontos része. A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A környezeti nevelés jellegéből fakad, hogy nehezen nélkülözi a valóságot, a természeti és társadalmi környezetet. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Jöjjenek rá, hogy a természetes életközösségek sokféleségét védje meg az ember a leromlástól, az elpusztulástól. A környezeti problémák nem kezelhetők elszigetelten. Célszerű ezért, ha az iskola környezeti nevelési programjának tervezésekor kapcsolatot keresünk civil szervezetekkel (lakóhelyi közösségek, idősek otthona, néptánccsoport, önkormányzat, családok, vállalkozók). A gyerekek környezetet óvó, javító tevékenységének szervezésében kérjünk tőlük segítséget, együttműködést.
31 A természeti értékek megóvását vállalhatná egy-egy osztály, csoport. Pl. Az iskolaudvar egyes részei, futballpálya és környéke, homokozó és környéke, emlékmű, a vízmű előtti park, stb.) Környezeti nevelőmunkánk eredményességét jelentősen befolyásolja a családok életvitele, szokás- és értékrendje, de tanulóinkon keresztül mi is nagy hatással lehetünk e közösségek környezetszemléletére. (Pl. szülőkkel közösen szervezett, irányított hulladékgyűjtés a falu különböző helyein) Ha a gyerekeket is érintő, általuk is megoldható problémákat vetünk fel, elérhetjük, hogy ők is aktívan, tevékenyen vegyenek részt a „környezetvédő” munkában. Tudatosítsuk tanulóinkkal, hogy közvetlen környezetének állapota saját egészségére is hatással van, ezért igényeljék a szépet, a kellemes, tiszta környezetet. A környezeti nevelés egyrészt vállalkozik arra, hogy a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket közvetítsen, segítse a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, fejlessze a környezettel szembeni tudatosságot. Másrészt érzések, élmények, benyomások, a rádöbbenés élménye által lehetővé teszi a természet teljességének, működő egységének megérzését, az érzelmek megélését. A tanulók életkoruknak megfelelő szinten ismerjék közvetlen környezetük, lakóhelyük természeti szépségeit (pl. Závoza-patak, Hosszú-hegy, Domoszlói-tó) kulturális értékeit, népművészetét, szolgáltatásait, közlekedését, gazdasági életét, lakóhelyük nevezetességeit. A természethez, a környezethez fűződő viszonyuk személyes, intim jellegéből adódik, hogy a környezeti nevelés igényli a nyitottságot, fogékonyságot, motiváltságot a tanítótól, a tanártól és a tanítványtól egyaránt. A környezetben bekövetkező változásokat az élővilág összetételének megváltozása jelzi. A gyerekek a környezet megfigyelése során képesek észlelni mindezt. (Pl. parlagfű elszaporodása – allergiás tünetek megjelenése, énekes madarak, egyes madár, állatfajok eltűnése, számuk végzetes csökkenése.) Az életközösségek csak az élőhelyek megóvásával védhetők meg a leromlástól, a kipusztulástól. Világítsunk rá a helyi környezetvédelmi problémákra, közösen keressünk rá megoldást, beszéljük meg, hogy a felnőttek, szakemberek hol tartanak a megoldásban. A tanulók érezzék, hogy a környezetvédelem nem egyéni feladat, ismerjék kötelességeiket a természet védelmében. - Felnőtt, szakember irányításával esetleges parlagfű-irtás, (egyes vélemények szerint nem szabad a gyerekeket kitenni az allergiát okozó gyűjtésnek) - Vizes élőhelyek rendbetétele, gondozása. - Szelektív hulladékgyűjtés - Közvetlen környezet tisztántartása - Biogazdálkodás előtérbe kerülése - Védett növények, állatok ismerete. A környezeti károsodást jobb megelőzni, ezért fel kell készítenünk a gyerekeket arra, ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket, technológiát részesítsék előnyben. A mindennapi bevásárlásnál szelektáljanak, mit érdemes megvásárolni. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá, természetesen az életkoruknak megfelelő szinten. Mi, pedagógusok pedig saját életvitelünkkel, szemléletünkkel, igényességünkkel példaként szolgálhatunk tanítványainknak.
32
a) Tanulásszervezési és tartalmi keretek: - Tanórai foglalkozások: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismeretket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. b) Tanórán kívüli foglalkozások: - Környezeti „akciók” szervezése: az iskola virágosítása, otthonossá tétele fásítási, kertgondozási feladatok gyűjtési akciók: papírgyűjtés - Terepi munkák: tanulmányi kirándulások, akadályversenyek (pl. Madarak és Fák napja) - Ünnepek, jeles napok megünneplése: megemlékezések versenyek, vetélkedők - „Látogatások”: Múzeumok (pl.: Mátra Múzeum) Állatkert Botanikus kertek Nemzeti Parkok (pl.: tanulmányi kirándulások során) 8.2. A környezeti nevelés módszerei, stílusa: A környezeti problémák kialakulásáért valamilyen társadalmi-gazdasági folyamat, az emberek hibás szemlélete, helytelen értékrendje, magatartása a felelős. A hatások következményeinek észleléséhez, vizsgálatához, értelmezéséhez és kezeléséhez azonban természettudományos és technikai módszerek szükségesek. Környezeti nevelési gyakorlatunkban ezért egyaránt legyen jelen a társadalmi és természettudományi megközelítés. Környezeti nevelésünk tárgya csak részben lehet a környezeti válság. a környezet értékvesztésének tudatosítása maga is értékvesztő, szorongást keltő lehet. A harmonikus környezet szépségének, a természet kimeríthetetlen esztétikumának befogadására és élvezetére is érzékennyé kell tennünk a gyerekeket. Ez egyaránt segítheti a környezet tudományos vizsgálata, a megismerés öröme és a művészetek közvetítette érzelmek befogadása. A környezeti nevelés egyrészt vállalkozik arra, hogy a természeti és társadalmi tényezőkről tényeket, ismereteket közvetítsen, segítse a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, fejlessze a környezettel szembeni tudatosságot. Másrészt érzések, benyomások, a rádöbbenés élménye által lehetővé teszi a természet teljességének, oszthatatlan, működő egységének megérzését, az ehhez kötődő érzelmek megélését, a környezet iránti érzékenység javulását, alapozza a környezeti identitást. A környezeti problémák helyi, lokális gondként mutatkoznak meg az elszenvedők számára, de összefüggésekben, a bioszféra egységes volta következtében globálisan az egész földet érinthetik. Nem választható szét a lojalitás és a globalitás. Nem oldhatunk meg semmit, ha közvetlen környezetünk problémájának kezelése során másutt, esetleg távolabb újabbakat
33 hozhatunk létre (például a szemét attól még van, hogy itt összegyűjtöttük és másutt leraktuk). A környezeti folyamatok történetiségét is érzékeltetnünk kell. Múltbéli cselekvések, döntések következményeivel kell szembesülnünk, ugyanekkor az aktuális problémákra adott válaszok, beavatkozások hatásait késleltetve, a jövőben jelentkeznek. A gyermekek történeti időszemlélete fokozatosan alakul ki, ezért fokozatosan várható el, hogy cselekedeteiket a pillanatnyi érdekek helyett a felelősségvállalás motiválja. A környezeti nevelés egyaránt jelenti a helyes döntések meghozatalát, szükséges ismeretek átadását, valamint a megtartások, visszanyomulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását. Ezek az élmények közösségben megélhetőek, de jellemzően személyes tartalmúak. A természethez, a környezethez fűződő viszonyunk személyes, intim jellegéből adódik, hogy a környezeti nevelés igényli a nyitottságot, fogékonyságot, motiváltságot, a tanítótól, a tanártól és tanítványtól egyaránt. Sajátos kommunikációt kíván az együttműködő társak, valamint az emberek és a természet között. A környezeti jelenségek, a problémák általában összetettek, bonyolultak. Megértésük csak több tudomány eredménye felhasználásával lehetséges. Sokoldalú megközelítést, kiegyensúlyozó látásmódot kíván. Hangsúlyosan értékközvetítő pedagógiai. Az élet, az eleven és élettelen természet, a természet sokfélesége, kiegyensúlyozottsága, teljessége, a természettel harmóniában élő ember boldogsága, a környezet szépsége, esztétikuma, az általa kínált élmények, a környezettel harmonikus életvitel nyugalma, természetessége és az egészség volna mind az érték. Egyéni természetkép, környezeti identitástudat, környezeti etika formálódik általa. A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány a munkánk során alkalmazott módszer: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák - játékok - modellezés - riportmódszer - projektmódszer - terepgyakorlati módszerek - kreatív tevékenység - közösségépítés - művészi kifejezés Az ökológiai szemlélet tükrözése a környezeti nevelésben: A természetes életközösségek lényeges tulajdonsága, alapvető értéke a sokféleség. Ezt a fajok és azok népességei között meglévő rendkívül bonyolult, sokrétű kapcsolatrendszer jellemzi. A gyermekek csak részben képesek megérteni ezt a rendszert. Nem bővíthetjük parttalanul fajismeretüket sem. A sokféleség értéke azonban holisztikusan megközelíthető, átélhető. A lényegeire ráérezhetnek a gyerekek, ha érintés-közelbe kerülnek a valódi, gazdag, sokszínű természettel. Függetlenül attól, hogy egy-egy faj, illetve azok tulajdonságai számunkra hasznosak-e vagy károsak, értéket képviselnek az életközösség egésze számára. Az élőlények tulajdonságai pótolhatatlanok, ezért megőrzendő értéket képviselnek. Ez a szemlélet különösen fontos a mesterséges és természetes életközösségek összevetésénél.
34 A környezetben bekövetkező változásokat az élővilág összetételének megváltozása jelzi számunkra. A gyerekek a környezet megfigyelése során képesek észlelni mindezt, ennek kapcsán kutathatják a környezetre ható emberi tevékenységeket (például az iskolaudvaron megjelenő parlagfű, eltűnő zuzmók, énekesmadarak). Az életközösségek csak az élőhelyek megóvásával védhetők meg a leromlástól, a kipusztulástól. Ilyen jellegű természetvédelmi tevékenységekre a tanulók is vállalkozhatnak megfelelő szakember irányításával (odútelep létesítése, kötésfelügyelet, vizes élőhelyek rendbevétele, tanösvények kialakítása). A környezettel harmonikus életvitelre nevelés feladatai: A környezet károsodását jobb megelőznünk, mint a bajt orvosolni. Számos akciónkat, cselekvésünket határozhatja meg ez a preventív szemlélet (hasznosabb a hulladékmentességre törekednünk, mint a kötelező hulladék szelektív újrahasznosításáról gondolkodnunk). Tevékenységeinket, kísérleteinket, vizsgálatainkat úgy tervezzük meg, hogy az minél kevesebb anyag és energia felhasználásával járjon. A takarékosság és a mértékletesség nemcsak gazdasági szempont, hanem etikai is. Fel kell készítenünk tanítványainkat arra, ha lehetőségük van választani, dönteni (vásárláskor, utazáskor), akkor a környezetkímélő terméket, technológiát részesítsék előnyben. A környezettel szemben tudatos termelő, vásárló és fogyasztási szokásokat az iskolás korban kialakuló attitűdökre építhetjük. Saját életvitelünk, szemléletünk, környezeti erkölcsünk példaként szolgál tanítványainknak. Akkor is tanítunk, amikor nem tanítunk! 8.3. Taneszközök: Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótoljuk az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket vásárolunk. Figyelünk arra is, hogy a tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a tanulók és nevelők rendelkezésére. 8.4. Kapcsolatrendszer, kommunikáció: A környezeti nevelésben nélkülözhetetlen a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Legalább ilyen fontos, hogy tanulóink képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelenektől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Munkájukról írásban és szóban kell számot adni – e képességek napjainkban nélkülözhetetlenek. a.) Iskolán belüli kommunikáció formái: - kiselőadások tartása szemléltetőeszközökkel - házi dolgozatok készítése - poszterek, plakátok készítése - „információk” készítése az iskolai faliújságokra b.) Iskolán kívüli kommunikáció formái: - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása - környezeti problémákról szóló rádió és televíziós hírek feldolgozása, értékelése - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.
35
9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (melléklet)
10. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola érdeke és kötelessége a folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása a szülőkkel. Felelőssége és szakértelme fel is jogosítja, hogy egy-egy kérdésben irányítsa a szülők nevelőmunkáját, kérésekkel és tanácsokkal forduljon a családhoz. Mindez azonban nem változtat azon, hogy felelős nevelőtársak egyenrangú viszonyáról van szó. A család sajátos feladatait és felelősségét az iskola nem veszi át, sőt igényt tart arra, hogy a szülők gyermekük ismeretével és a családi nevelés tapasztalataival segítsék az iskola, a pedagógusok munkáját. A család és az iskola együttműködésének, a szülői közösségek kialakításának fontos szervezeti kerete a szülői munkaközösség. A szülői munkaközösség a fő színtere az iskola és a szülők kapcsolattartásának A szülői munkaközösség sok segítséget nyújt a nevelő-oktató munkában. Ezt lehetőséghez mérten anyagi, de szellemi oldalon is megteszi. Több rendezvényt szervez, melyek bevételéből céltámogatásokat kapunk. A szülői munkaközösség elnökével és vezetőivel folyamatos a munkakapcsolat, ahol az alkotó kritika és a hasznos tanácsadás is megjelenik. Az SZMK által alkotott véleményeket, az általuk tett javaslatokat hasznosítani tudja mind a nevelőtestület, mind az egyes nevelő, de sokszor figyelembe vette a helyi önkormányzat is. Pozitívumként kell megállapítani, hogy a szülők nagy érdeklődéssel fordulnak az iskolai munka felé. Ha kellett, mindig segítettek, és valószínű, az elkövetkező években is így lesz. Ösztönösen érzik, hogy egymásra vagyunk utalva. Nekünk, nevelőknek, kötelességünk, hogy tudatosan szervezzük, fenntartsuk ezt az együttműködést, támaszkodva az önkormányzatra, az iskolaszékre és a szülői munkaközösségre. Kiemelt feladatnak tekintjük az iskolai szabályzatok következetes betartását, szülőkkel közös kidolgozását (házirend), illetve elfogadását. A nevelők vezető szerepét és felelősségét hangsúlyozni kell. A romló gazdasági körülmények között csak a szülőkkel összefogva tudunk jó minőségű, eredményes oktató-nevelő munkát végezni. Munkánkhoz nagyobb türelem, egymás iránti figyelem, összefogás és erőfeszítés szükséges. A közös munka eredményessége az iskolai munka elvégzésén túl a tanulók magatartásában, tudásában, munkájában, mindennapos tevékenységében mérhető. Közösen dolgozzuk ki az éves programot, melynek keretében: - folytatni célszerű a nyílt napok hagyományát, hogyha csak egy órára is, de az érdeklődő családok bepillantást nyerhessenek belső életünkbe. - töltsenek a gyerekek a tanítás nélküli napokon is el legalább másfél órát tanulással - vonják be a gyerekeket a család gazdálkodásába, legyenek tisztában a keresetek valódi értékével - gyerekeinknek a családon belül legyen rendszeres munkája, amiről az osztályfőnöknek tudjon beszámolni - a szülők kísérjék figyelemmel, ugyancsak rendszeres beszámoltatással az iskolai munkát is. - az osztályfőnökök a tanmeneten túl minden évben munkatervet készítenek. A munkaterv tartalmát szülői értekezleten a szülőkkel az osztályfőnök beszélje meg - összevont szülői értekezleten az iskola egészének munkatervével, feladataival, céljaival legyen lehetősége minden szülőnek megismerkednie. az aktuális témákon kívül minden esetben ismertetünk pedagógiai problémákat, módszereket is. (Az osztály szülőin is!)
36 - programjaink készítésekor a feladat súlyának megfelelően megkérdezzük a tanulókat, szülőket, a fenntartót is. Az általános iskola az intézmény, melyhez minden helyi lakosnak köze van. Ez az intézmény még ma is biztonságot, nyugalmat jelent sok felnőtt, de minden gyermek számára is. Ezt a nagy értéket kell közösen megőriznünk.
11. Az iskolai döntési folyamatban való tanulói részvétel Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák.
37
III. Helyi tanterv: A helyi tantervünket az alapvető törvényi előírások betartásával készítettük el. Intézményünk helyi tantervét a nevelőtestület állította össze a NAT, a Kerettantervek alapján, az Oktatási Minisztériumnál, a megjelent kiegészítő dokumentumok, és egyéb kiadványok segítségével. A közös követelményeknél, mert azok általánosak és egyöntetűek, igyekszünk teljes mértékben az általánosan elfogadott fejlesztési követelményeket alkalmazni. A részletes követelmények megjelölésekor nevelőtestületünk igyekszik szem előtt tartani, hogy gyermekeinknek biztos, jól hasznosítható alapokat adhassunk. Így fontosnak tartjuk mind a humántantárgyakat, mind a reáltantárgyakat, mind a művészeti témakörök feldolgozását. Tantervünk felépítése a következő: - Fejlesztési feladatok – nevelési célok - Tantárgyfelosztás, óraszerkezet - Tantárgyak helyi tantervei (melléklet) A tantárgyak helyi tantervei a következő felépítést követik: - Összesített óraterv, - Tematikus óraterv, - Feldolgozandó témakörök, - Követelményszint, - Ellenőrzés, értékelés, - Taneszközök, - Kilépési pont.
1. Fejlesztési feladatok – nevelési célok: Kiemelt fejlesztési feladataink során figyelembe kell vennünk a már megszokott és jól bevált hagyományokat, illetőleg alkalmaznunk kell az újonnan belépő nevelési, pedagógiai, pszichológiai, szocializációs, mentálhigiénés elemeket. Ugyancsak figyelembe kell vennünk a közös követelmények kialakításakor, hogy iskolánk kisközségi iskola. Az adott településen csak egy ilyen intézmény üzemel, melynek teljes körű szolgáltatást kell nyújtania. Ez számunka azt jelenti, hogy fokozottan kell ügyelni a tantárgyi megalapozásokra, a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra. Ennek keretében mi azt tűztük ki célként, hogy mind humán, mind reál, mind művészeti területen megközelítően egyforma mélységig hatolunk az ismeret elsajátítási folyamatban, de ügyelünk arra, hogy a továbbtanulási szempontoknak mindenképpen feleljen meg ez a szint. Ennek során feladatunk az, hogy az alapszint elérését a megfelelő mennyiségű gyakoroltatással, órai munkával, kiegészítő tevékenységgel érjük el. Tehát iskolánknak mind a humán, mind a reál, mind a művészeti területen egyenlő esélyt kell megalapoznia. Ugyanakkor felmerült a kérdés a helyi sajátosságok témaköréből is. Tapasztalatink, felmerülő igények alapján itt a hangsúlyt az idegen nyelvek oktatására és informatikára helyezzük. Ugyanekkor a mentálhigiénés, egészségnevelési feladataink miatt kiemelt szerepet biztosítunk a sportfeladatoknak is.
38 Figyelembe kell vennünk azt, hogy a tantervek mind évfolyamonként, mind tantárgyanként egymásra épülnek. Az egymásra épülés legfontosabb segédeszköze a minden tantárgyban megjelenő követelményszint. Ezek az általános nevelési és oktatási célkitűzések minden évben felülvizsgálandók. Éppen mert általánosak, pontos óraszámi keret erre nem adható. Ugyanekkor e feladatok beépítése a nevelési, oktatási folyamatba a mindennapos gyakorlati munka során oldható meg. Az alkalmazását befolyásolja a tantárgy, az osztály létszáma, a gyermekek pszichológiai, mentális adottságai. A nevelési, oktatási folyamat során az éves tervezőmunkában a fenntartói, intézményi, szülői, gyermek elvárási szinteket kell figyelembe venni. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a
39 tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelésioktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és
40 jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
41
2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Iskolánkban a magyar nyelv és az irodalom külön tantárgy. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: minden tantárgyból az „A” változatot. 2.1 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. A plusz órákat minden esetben gyakorlásra, az ismeretek rendszerezésére fordítjuk. Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv
3
3
3
3
2
2+1/2
1+1
2+1
Irodalom
4
4
3+1
3
2
2
2
2
2+1
3
3
3
3
3+1
3+1
Idegen nyelv Matematika Erkölcstan
4+1
4+1
4+1
4+1
1
1
1
1
3+1 3+1/2 1
1
1
1
2
2
2
2
2+1
2+1
Fizika
2
1+1/2
Kémia
1+1/2
2
Biológia
2
1+1/2
Földrajz
1+1/2
2
1
1
1
1+1
1
1
1
1
1
Történelmi, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret
1+1
1+1
1+1
1+1
Természetismeret
Ének-zene
2
2
2
2
Hon- és népismeret
1 1
Vizuális kultúra
2
2
2
2
1+1
Informatika Technika, gyakorlat
életvitel
Testnevelés
és
1
1
1
1
1
1
1
5
5
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
28
28
31
31
Osztályfőnöki Összesen:
25
25
25
27
42 2.2 Választható órák és óraszámok évfolyamonként: Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Felzárkóztatás
2
2
2
2
4
4
4
4
Tehetséggondozás
2
2
2
2
3
3
4
4
Egyéni foglalkozás:
Szakkörök: Csiribiri (hagyományőrző, színjátszó)
1
1
Kis matematikus
1
1
Kis művész
1
1
Nyelvi előkészítő
1
1
Informatika
1
Rajz Környezetbarát
1
1
1
1
1
Énekkar
1
1
1
Elsősegélynyújtó
1
Kresz
1
1
Média
1
Stúdiós
1
Fakultáció: Magyar
1
1
Matematika
1
1
2. idegen nyelv
1
1
Törvény szerinti órakeret:
27
27
27
28
23
23
25
25
Összesen:
9
10
11
11
18
18
20
20
A szakköröket és fakultációkat minden évben a tanulók, ill. a szülők igényei alapján indítjuk.
43
3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit a Pedagógiai programunk, az egyes tantárgyak vonatkozásában alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket pedig a helyi tantárgyi tantervek tartalmazzák. Általános szabályként az alábbiakat fogalmazzuk meg: - A tankönyvmegrendelést az iskolai munkaközösségek aktualizálják évente. Ki kell alakítani, hogy egy tantárgyból gyermekeink tanulmányaik során, folyamatosan egyfajta tankönyvcsaládból dolgozzanak. - Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. - Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. - A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket – a köznevelési törvény előírásának megfelelően – minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. - A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. - A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni a szülők teherbíró képességét, a kiugróan magas árú, drága taneszközöket nem választjuk. - A természettudományos tárgyakat tanító tanároknak együtt kell működniük a tankönyvek, taneszközök kiválasztásában, célszerű egy kiadótól megrendelni a taneszközöket.
4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az adott évfolyam tanulmányi feltételeinek teljesítése (a részleteket, a követelményeket a tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák). - A negyedik-nyolcadik évfolyamról a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A tantárgyi, helyi tantervek az adott tantárgyra vonatkozóan tartalmazzák a magasabb évfolyamra lépés feltételeit.
44 A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. - Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot megismételni köteles. - A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-nál többet hiányzott, magántanuló volt. - Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A tanuló tanulmányi eredményéről félévkor értesítőt, tanév végén pedig bizonyítványt kap. -
5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei Az iskolánkba jelentkező tanulók felvételének és átvételének elveit a következő módon határozzuk meg: - Iskolánk a beiskolázási körzetéből – Domoszló község – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. - Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. - Iskolánk első évfolyamába a kisdiákok az óvodai szakvélemény és a szülő nyilatkozata alapján léphetnek. - Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt), a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. - A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
45 -
-
-
A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)
6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének-, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelésének és minősítésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A pozitív értékelés előtérbe helyezésével az objektív, rendszeres és motiváló értékelésre törekszünk. Igyekszünk sokoldalú értékelési rendszert és változatos értékelési formákat alkalmazni a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgyak jellegének megfelelően. Változatos számonkérési formákat alkalmazunk annak érdekében, hogy minél reálisabban tudjuk megítélni tanulóink teljesítményét. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A közismereti tantárgyaknál meghatározó az írásbeli beszámoltatás (dolgozatok, házi feladatok, tudáspróbák, témazárók, félévi-, tanév végi felmérések). Ugyanakkor törekszünk a szóbeliség, a kifejezőkészség fejlesztésére is, ezért rendszeresen szóban is feleltetünk. Ezen kívül kiselőadások, kísérletek, gyűjtőmunka formájában is meggyőződünk tanítványaink felkészültségéről. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó ismeretekre is. 6.1. Az értékelés célja Motiváció: Dicsérettel, szóbeli és írásbeli szöveges értékeléssel, érdemjeggyel, esetleg elmarasztalással a gyermeket késztesse továbbhaladásra. Hívja fel figyelmét a hiányosságok pótlására. A helyes önértékelés kialakítását segítse.
46 Tájékoztatás: A tanuló, a szülő és a pedagógus tudja, hogy az adott időszakban hol tart a gyermek tudása. Elsősorban az elért eredményt, szintet értékeljük, a tantervi követelményekhez viszonyítjuk, de értékeljük a gyermek önmagához mért fejlődését, kiemelkedő teljesítményét, esetenként a tantárgyhoz való viszonyát. A tantárgy jellegének megfelelően az értékelés irányulhat a tanuló együttműködési képességére, eszközhasználatára, szabálytiszteletére, feladatvégző képességére. 6.2. A folyamatos értékelés és ellenőrzés tantestület által elfogadott elvei: - Nagyobb témakör után legyen minden tantárgyból összegző, minősítő értékelés. - Az osztályzást mindig kísérje értékelés. - A fejlődés a tudás előző fokához kapcsolódik, megjelöli a perspektíva következő fokát. - Tudományosan komplex, a pozitívumok és negatívumok együttes megjelölését tartalmazza. - A továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg. - Nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyhez szóló. Intézményünkben a diákok tantárgyi tudását, magatartását és szorgalmát értékeljük. Az értékelés alapja mindig a NAT követelményeire és a kerettantervre épülő helyi tanterv. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulóval ismertetjük, hogy milyen irányú fejlődést várunk el tőle. Értékeljük sikeres és sikertelen munkáját egyaránt. Ennek érdekében – új tantárgy esetén – az első hónapban inkább szóban értékelünk. Diákjaink félévkor tájékoztató jellegű értesítést, év végén pedig bizonyítványt kapnak. A számonkérés módjának megválasztására a pedagógus jogosult, bizonyos alapelveket azonban köteles betartani. Az elméleti tantárgyak esetében lehetőség szerint fele-fele arányban szerepelteti az értékelés rendszerében a szóbeli és írásbeli formákat. Előnyben részesíti a tanár a diák számára kedvezőbb eredményt ígérő értékelési módszereket, ha ezt a tanuló képességei, készségei indokolják (pl.: lehetőleg szóban felel a dyslexiás, dysgráfiás diák). A kijavított dolgozatokat a tanulónak minden esetben át kell adni átnézésre, kérésére pedig a következő óráig lehetővé tenni, hogy hazavigye (a központi feladatlapokat kivéve). Az érdemjegy megállapításánál figyelembe vesszük a tanuló szóbeli- és írásbeli munkáját, órai- és órán kívüli aktivitását, versenyeken való részvételét. Tantárgyként havonta átlag legalább egy érdemjeggyel értékeljük a tanulót. Egy tantárgy év végi érdemjegye az éves összteljesítményt értékeli, tükrözi a diák fejlődését is. Az év végi érdemjegy a tanuló évközi jegyeinek (számtani) átlagánál kétharmad jeggyel rosszabb nem lehet, kivéve az elégséges szintet. Ezt a szintet mindenkinek teljesítenie kell a továbblépéshez. Intézményünkben a tanulók tanulmányi munkájának értékelése a következőképpen zajlik: Évközben: - 1. évfolyamon százalékos teljesítmény-meghatározással ill. szöveggel - 2.-4. évfolyamon tanév közben: százalékos teljesítmény-meghatározással ill. jeggyel - 5.-8. évfolyamon 1-5-ig terjedő osztályzatokkal történik Félévkor: - 1.- 2. évfolyamon szöveggel
47 - 3.-8. évfolyamon 1-5-ig terjedő osztályzatokkal történik Évvégén: - 1.. évfolyamon szöveggel - 2.-8. évfolyamon 1-5-ig terjedő osztályzatokkal történik. A szöveges értékelés Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul A lefektetett elveknek megfelelően, az érdemjegy Jeles (5) ha a tantervi követelményeknek maradéktalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a tanultakat. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer kérdezni. Jó (4) ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét, definíciói reproduktívak. Közepes (3) ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször nevelői segítségre szorul (javításra, kiegészítésre). Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Szóbeli feladatokat segítséggel képes megoldani. Elégséges (2) ha a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot nem tudja. Az értékelést az osztálynaplóban, tájékoztató füzetben, bizonyítványban, anyakönyvben rögzítjük. Minden tantárgyból, minden évfolyamon havonta legalább egy érdemjegyet kell hogy kapjon a tanuló. A naplóba ceruzás bejegyzés ne kerüljön. Az ellenőrző, illetve tájékoztató füzetbe az 5. osztálytól kezdődően a gyerekek kötelessége, hogy az osztályzatokat beírják, és a nevelővel azt aláírassák. Az osztályfőnökök havonta ellenőrzik a bejegyzéseket. A jegyek rögzítésekor a következő színkódot alkalmazzuk. - Szóbeli felelet és írásbeli felelet: kék - Féléves jegy: kék (elkülönített rovatban) - Témazáró felmérések: piros - Év végi jegy: naplóban: piros (elkülönített rovatban) többi helyen: kék Az osztályzatokon kívül a következő értékelési módokat alkalmazzuk: - Szóbeli értékelés - Betűjelzések, melyeket minden évben aktualizálunk. Ezek a következők: KM: Kötelességmulasztás HF: Házi feladat hiánya TH: Tanszerhiány
48 A témazáró, felmérő dolgozatok, szóbeli feleletek sajátos tantárgyi követelményeit, tartalmát a helyi tanterv tartalmazza, évfolyamonként, osztályonként. A magatartás és szorgalom értékelésekor a már rögzített követelményeket követjük, de itt az osztályközösségek javaslatait is figyelembe véve a tantestület dönt a jegyeket illetően.
7. Tanulói magatartás és szorgalom értékelése: Minden gyermeket az értékelés során saját magához, fejlődéséhez, személyiségének sajátosságaihoz, képességeihez viszonyítunk. Minden hónapban a munkaértekezletek előtt az osztályokban tanító nevelők közösen értékelik a tanulók előző havi magatartását és szorgalmát. Magatartás Példás: - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi; - szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne; - az iskolai házirend szerint cselekszik, társait is erre ösztönzi; - a felnőttek és társai iránt az iskolában és iskolán kívül udvarias, véleményének megfelelő hangnemben ad hangot, fegyelmezett, megbízható, segítőkész; - társait segíti, a kisebbeket védi. Jó: - részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli (de iskola által szervezett) programokon viselkedése ellen általában nincs kifogás; - az iskolai házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja. - a felnőttek és társai iránt udvarias, tisztelettudó, segítőkész, általában megbízható, pontos; Változó: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni; - a házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be; - a felnőttek és társai iránt nem udvarias és nem tisztelettudó; - társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít; - feladatai végzésében pontatlan, fegyelme ingadozó. Rossz: - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, az iskolai és az iskolán kívüli (de iskola által szervezett programokon) viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be; - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek; - az iskola házirendjét és egyéb szabályzatokat ismételt figyelmeztetések ellenére sem tartja be; - a felnőttek és társai iránt tanúsított viselkedése durva, sértő, tiszteletlen, fegyelmezetlen (nyegle). Szorgalom Példás: - tanulmányi munkában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye - ésszerűen szervezi munkáját, pontos, megbízható - a kapott feladatokat elvégzi, érdeklődő, többletfeladatot vállal
49 -
önálló munkabeosztásra, önellenőrzésre képes munkatempója folyamatos észreveszi az iskolán kívüli információ-tömegből, hogy mit hasznosíthat tanulmányi munkájában (gyűjt, keres, figyel, közli tapasztalatait) igényes munkája iránt
Jó: - figyel az órákon, házi feladatait elvégzi, lelkiismeretes, megbízható - ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, ellenőrzi magát, segítséget kér - általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat tanulmányai iránt - érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül Változó: - tanulmányi munkában való részvétele ingadozó (időnként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan) - önállóan csak ráhatással dolgozik, nem ellenőrzi önmagát - ritkán figyel föl valamire, szétszórtság jellemzi (iskolában és iskolán kívül is) Hanyag: - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen - nem végzi el feladatait - kérésre, szülői utasításra sem tanul, munkáját nem végzi el, nem is ellenőrzi, kibúvókat keres - órákon nem figyel, érdeklődést nem tanúsít, mások figyelmét is elvonja - figyelme szétszórt, a tanulás iránt érdektelen, közömbös - hanyagsága miatt nincs lelkiismeret-furdalása
8. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi; - kitartó szorgalmat, avagy példamutató közösségi magatartást tanúsít; - eredményes kulturális tevékenységet folytat; - kimagasló sportteljesítményt ér el; - jól szervezi és irányítja a közösségi életet; - tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez; - körzeti versenyen 1-3. helyezést, - megyei versenyen 1-6. helyezést, - országos versenyen 1-10. helyezést ér el. A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet és jutalmat von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben részesítjük (szóban iskola előtt). Az írásos dicséretek formái: - tanítói, tanári, nevelői dicséret; - osztályfőnöki dicséret; - igazgatóhelyettesi dicséret; - igazgatói dicséret; - nevelőtestületi dicséret. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi, magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola.
50 A dicséretes tanulók könyv- és tárgyjutalomban részesülhetnek. Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. Fegyelmi intézkedések közül az intéseket és a figyelmeztetéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell írni. Az írásos fegyelmi intézkedések – a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően – a következők lehetnek: - tanítói, tanári, nevelői intés; - osztályfőnöki intés; - igazgatóhelyettesi figyelmeztetés, intés; - igazgatói figyelmeztetés, intés.
9. Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Változatos számonkérési formákat alkalmazunk annak érdekében, hogy minél reálisabban tudjuk megítélni tanulóink teljesítményét. A közismereti tantárgyaknál meghatározó az írásbeli beszámolás: dolgozatok, házi feladatok, tudáspróbák, témazárók, félévi-, tanév végi felmérések eredménye. Törekszünk a szóbeliség, a kifejezőkészség fejlesztésére, ezért rendszeresen szóban is feleltetünk. Kiselőadások, kísérletek, gyűjtőmunka formájában is meggyőződünk tanítványaink felkészültségéről. A számonkérés módjának megválasztására a pedagógus jogosult, bizonyos alapelveket azonban köteles betartani. Az elméleti tantárgyak esetében lehetőség szerint fele-fele arányban szerepelteti az értékelés rendszerében a szóbeli és írásbeli formákat. Előnyben részesíti a tanár, a diák számára kedvezőbb eredményt ígérő értékelési módszereket, ha ezt a tanuló képességei, készségei indokolják (pl. lehetőleg szóban felel a dyslexiiás, dysgraphiás diák). A beszámoltatások a tanulók által elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati készségek mérésére szolgál. A tanulók tudásának értékelésében az írásbeli és szóbeli beszámoltatás formái meghatározó szerepűek, azokat a szaktanár a tanév folyamán további szóbeli értékeléssel egészíti ki. A beszámoltatások eredménye a tanulók és a tanár számára is iránymutatóak a tanítási-tanulási folyamat eredményes továbbvitele szempontjából. Tartósabb hiányzás után a tanuló kezdeményezésére a pedagógus meghatározza és engedélyezi az elmulasztott tananyag pótlásához szükséges türelmi időt. Az iskolai beszámoltatások lehetséges formái a tantárgyak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően: a) írásbeli: - témazáró dolgozatok (téma lezárásaként iratható, az érte kapott osztályzat hangsúlyos és piros jegyként duplán számít), - írásbeli feleletek: az előző 1-2 tanítási órán tanult tananyag számonkérése a folyamatos felkészülés érdekében, - témaközi röpdolgozat (témán belüli nagyobb egység ellenőrzése, külön bejelentés nélkül is íratható, mert elsősorban korrekciós jelleget szolgál), - házi dolgozatok, - év eleji és év végi szintfelmérők. b) szóbeli: - feleletek, - kiselőadások egy megadott témakörből, - referátum,
51 a tantervben előírt – a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően – az elsajátított tevékenységi formák bemutatása. A beszámoltatások rendje: - egyes témakörök végén témazáró dolgozatot, - év eleji és év végi szintfelmérők, - egyéb beszámoltatási formák bármely tanítási órán lehetségesek. A beszámoltatások korlátai: egy tanítási napon, egy osztállyal/tanulóval - legfeljebb kettő témazáró dolgozatot, - egy félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatások súlya a következő: 1. Témazáró dolgozat 2. Egyéb írásbeli és szóbeli felelet, dolgozat 3. Szorgalmi osztályzat -
10. Osztályozó-, javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok: Osztályozó vizsga: - Időpontját az igazgató jelöli ki, június 10. és augusztus 30. közötti időben. Erről az érintett tanulót és szüleit egy héttel a kijelölt nap előtt írásban értesíti. - Indokolt távolmaradás esetén az igazgató új időpontot jelöl ki. - A vizsgát bizottság előtt kell letenni. A bizottságot és elnökét az igazgató bízza meg. A vizsga írásbeli, szóbeli, illetve a tantárgy jellegétől függően gyakorlati részből áll. - A szülő független vizsgabizottság kijelölését is kérheti, a vizsgaidőszak előtt, 30 nappal. - Az osztályozó vizsga nem nyilvános. - A vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, a vizsga eredményét az anyakönyvbe, bizonyítványba be kell vezetni. Javítóvizsga: - Időpontját az igazgató jelöli ki augusztus 25. és augusztus 30. között. - A javítóvizsga menete és az azzal kapcsolatos adminisztrációs teendők az osztályozó vizsgákkal azonosak. Egyéb vizsgák: - A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy egy vagy több tárgynak, több évfolyamra megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesítse. Ilyen esetben is a tanulónak összevont osztályozó vizsgát kell tennie. - Ha ilyen kérelem érkezik az iskola igazgatójához - az osztályfőnök és szaktanár véleményének meghallgatása alapján -, egyedi elbírálásban kell részesíteni a tanulót. Figyelembe kell venni a sajátos iskolai körülményeinket, lehetőségeinket, meghatározva a továbbhaladás módját. - A tanulmányok alatti pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. A vizsga lehet szóbeli, vagy írásbeli. Formáját a szaktanár határozza meg. Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak.
52 Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. A szóbeli vizsga kérdéseit a szaktanár állítja össze. A szóbeli vizsga nem nyilvános. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A tanuló értékelése a vizsgákon a törvény és az iskola pedagógiai programjának figyelembevételével történik. Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: • 0 - 29 %→elégtelen • 30 - 49 %→elégséges • 50 - 69 %→közepes • 70 - 89 %→jó • 90 - 100%→jeles A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézményegység vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A vizsgatárgyak követelményeit a helyi tanterv tantárgyi részei tartalmazzák.
11. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az írásbeli és szóbeli feladatok egyenértékűek, mennyiségük bár tantárgyfüggő, de minden pedagógusnak be kell tartania az egyenletes terhelés elvét. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok célja: - a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), - a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, - az önálló ismeretszerzésre és az önálló munkára nevelés. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a tanulók hétvégére is kapnak házi feladatot, de csak annyit, amennyi péntek délután különösebb megterhelés nélkül elvégezhető és nem befolyásolja a szabad hétvégét, - a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot (Csak annyit amennyi a következő tanítási órára való felkészülést szolgálja.), - a tanulók eredményes otthoni felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy osztállyal/tanulóval legfeljebb kettő témazáró, illetve egy félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
53
12. A tanulók fizikai állapotának mérése és módszerei A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok a következők: 1. feladat: Helyből távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 2. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan. (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) 3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erőállóképességének mérése) 4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan. (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Az elért eredményekhez tartozó pontszámokat tartalmazó táblázatok a testnevelés tantárgy tananyagánál találhatók meg. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63
Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló
13. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének elvei: Iskolánkban, az egri pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján fejlesztő foglalkozásokat szervezünk rész-képességzavarral küzdő tanulók számára, mikrocsoportos foglalkozások keretében. 13.1. Rész-képességzavar tüneteit mutató tanuló: - A rész-képességzavarok körébe az iskolai teljesítményeknek, elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. E fogyatékosság differenciáldiagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. - Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos fegyelemzavaruk (helyzetidegenségük, hibáshiányos helyzetfelismerésük) vagy a fejletlen önirányítás, a gyenge önértékelési képesség miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak.
54 -
A rész-képességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással (a kieső részképességgel) kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki.
13.2. A rész-képességzavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés kiemelt feladatai: Diszlexia, diszgráfia esetén - Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségét, fejlessze a gyermek kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. - Fontos cél továbbá, hogy megismertesse a tanulókat a kompenzatorikus lehetőségekkel. Diszlexia esetén gyakran tapasztalható az általános beszédgyengeség tünet-együttese, vagy annak beszédjavítás utáni maradványtünete. Általában differenciáltan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, a gyermek egész testével ír. Az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás gyermekek. Az írás külalakjában megjelenő tünetek: tájékozódási nehézség a vonalrendszerben, a leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó, a betűk dőlésszöge következetlen, a betűformák szabálytalanok, gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel. Hiányoznak vagy torzulnak a betűkapcsolások. Gyakori a nyomtatott és írott betűk tévesztése, diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő. A tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír. Végül jellemző a helyesírási készség általános gyengesége. Feltűnőek a tükörírásos elemek, a fölösleges betűelemek, a betű-, szótag-, és szókihagyások. A diszgráfiás gyermek kapcsolási nehézségekkel küzd, írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrát, és végül más tananyagokban való előrehaladásához viszonyítva nagyon lassú az írás tanulásának folyamata. - a pontos diagnózis és a fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése, - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és időreakciók kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újraindítása) hangoztató-elemző vagy diszlexiaprevenciós módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
55 -
az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az értékelés, minősítés legyen méltányos, segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére.
Az olvasásgyengeség – a nem valódi diszlexia – a fenti tünetek enyhébb megjelenése. Az olvasásgyenge tanulók általában lassabban sajátítják el az olvasást. Hibáik kijavítása azonban nem igényel teljes újratanítást, a szükséges gyógypedagógiai közreműködés éppen ezért általában tünetcentrikus. A korrekció folyamata tartalmazza azokat a feladatsorozatokat, amelyek a vizuális, az akusztikus és a motoros funkciókat támogatják. Diszkalkulia esetén - A diszkalkulia a számolási, matematikai képességnek a tanuló intelligenciájához mért gyengesége. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. -
E tanulócsoportnál általában hiányzik a „matematika érdeklődés”, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiségállandóság. A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat a mennyiséggel egyeztetni, vagy számjegy és mennyiség helyes egyeztetésekor a számjegy nevét nem tudják. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, matematikai relációk verbális kifejezésében.
A kiemelt speciális teendők: - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szeriálitás erősítése, - a számfogalmak kialakítása és bővítése, - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, - a matematika nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. 13.3. A fejlesztés elvei - A rész-képességzavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködését igényli, akár olyan formában, hogy ő végzi a terápiát, akár utazó tanárként, tanácsadás, szupervízió keretében, együttműködésben a pszichológussal. - A tanulók egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget. - A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőségeket. Mindez azonban elsődlegesen a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével történjen.
56
14. A tantárgyak, oktatási programok tananyagai és követelményei Az egyes tantárgyak, modulok, oktatási programok tananyagai és követelményei a Pedagógiai programhoz külön mellékelve – „III. András Általános Iskola, 3263 Domoszló, Deák tér 5. Helyi tantervek 2013” – dossziéban találhatók. Az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva, a Helyi tantervünkben biztosítjuk, hogy: - A tanulók – életkorukhoz, valamint az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva – elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. Intézményünkben évek óta működik a Misszió program, melynek szerves része a társadalmi bűnmegelőzés programja. A téma kiemelt területet az osztályfőnöki óráknak is. - A tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, a XXI. századnak megfelelő természettudományos ismereteket, oly módon, hogy a természettudományos ismeretek oktatásának súlya növekedjen.
57
IV. EGYEBEK 1. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől, az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető – elektronikus formában az iskola honlapján. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál. Domoszló, 2013. március 26. P. H.
…………………………………. igazgató
A III. András Általános Iskola nevelőtestületének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az iskolai Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület 2013. április 3-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatát elfogadta. Domoszló, 2013. április 3.
……….…………………………. felsős mkv.
……………………………………. alsós mkv.
58
1.sz. melléklet Az iskola-egészségügyi ellátása a népjóléti miniszter 26/1997. (IX.3.) NM rendelete alapján történik Az iskola-egészségügyi ellátást iskolaorvos, fogorvos, védőnő és fogászati asszisztens logopédussal és más szakemberekkel együttműködve végzi. A III. András Általános Iskolában az iskolaorvosi feladatokat a domoszlói háziorvos látja el. A körzeti védőnő az iskola-egészségügyi ellátással összefüggő – körzeti védőnői szolgálatról szóló 5/1995. (II.8.) NM rendeletben meghatározott – feladatait, az iskolát ellátó iskolaorvossal együttműködve végzi. 1. 2. 3.
Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőnként közreműködik a nevelőtestület munkájában. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola–egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás, az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi.
Iskolaorvos által ellátandó feladatok 1. Tanulók egészségi állapotának szűrése, követése. a) Kétévenkénti vizsgálatok: vizsgálandó osztályok: 1.,3.,5.,7. valamint a védőoltások előtt. b) A krónikus beteg, valamint testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. c) A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése. d) Táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése. 2. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése a) Pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése (8. osztály) b) Testnevelési csoportbeosztás. 3. Közegészségügyi és járványügyi feladatok a) Életkorhoz kötött és kampányoltások (pl. influenza) elvégzése. b) Járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedés esetén intézkedések elrendelése. c) Az oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése. d) Közegészségügyi–járványügyi hiányosságok észlelése, javaslattétel a megszüntetésére. 4. Elsősegélynyújtás: Az iskolában bekövetkező balesetek, akut megbetegedések elsődleges ellátása, szakintézetbe irányítása. 5. Részvétel az oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében. a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben. b) Egészségügyi információk közlése szülőkkel és a pedagógusokkal.
59 6. Környezet egészségügyi feladatok. Az intézményi környezet – tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb helyiségek ˗ ellenőrzése. Védőnő által önállóan ellátandó feladatok 1. -
Alapszűrések végzése kétévenként, vagyis az iskola 1., 3., 5., 7., 8. osztályában. testi fejlődés, ideértve a nemi érés vizsgálatát is; érzékszervek működésének vizsgálata (látásélesség, színlátás, hallás); mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozás) golyvaszűrés 11 éves kortól; vérnyomásmérés.
2. A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése. - Tetvességi vizsgálatok negyedévente, illetve szükség esetén heti gyakorisággal. Szülő értesítése tetvetlenítési eljárásról. 3. Elsősegélynyújtás. 4. Orvosi vizsgálatok előkészítése. 5. Védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. 6. Krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. 7. a) b) c)
Részvétel az egészségnevelésben: Egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód) Családtervezés, fogamzásgátlás Szenvedélybetegségek megelőzése
8. Iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. 9. Kapcsolattartás szülőkkel – családlátogatások. 10. Pályaválasztás segítése. 11. Elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, oltási nyilvántartók, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása). Az iskola-egészségügyi feladatok ellátásához az iskola biztosítja a lehetőségeket. Tisztasági vizsgálatok tanítási idő alatt, bármelyik órán, az osztálytermekben elvégezhetők. Alap szűrővizsgálatokra az iskola külön helyiséget biztosít, ahová a tanóra alatt a tanulók kettesével érkeznek. Orvosi vizsgálat és védőoltások az iskolától kb. 100 m-re lévő egészségházban történnek, ahová az osztályt pedagógus kíséri el, és biztosítja a vizsgálat alatt a tanulók felügyeletét. Egészségtan oktatása osztályfőnöki óra keretében - előzetes egyeztetés után – biztosított. Az iskola-egészségügyi feladatok ellátásához elengedhetetlen követelmény az orvos, védőnő és pedagógus együttműködése.
60
2.sz. melléklet Az 5-18 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer A közoktatásról szóló törvény 41.§ (59 kimondja, hogy a „III. András Általános Iskolában évente két alkalommal,” ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Általános ajánlások A próbarendszert nevelési eszközöknek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A vizsgálatok megszervezése - A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. - A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanár is. - A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. - A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. - A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. - Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.) A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek A mérések általános szempontjai - A tanulók valamennyi tesztet testnevelési /sportfelszerelésben hajtják végre. - Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az iskola tornatermében vagy sportcsarnokban kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. Szabadtári vizsgálatok esetén a vizsgálati körülmények túlságosan is különbözőek lehetnek, hogy standard teszteredményeket kaphassunk. - A tesztek egymás után következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű. Minden állomásnál fel kell írni a megfelelő sorszámot. - Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni, minden tanulónak el kell olvasnia, hogy a vizsgálat pontos legyen. Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni. - A tesztek között a tanulók pihenjenek. - A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás.
61 -
A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességeknek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el.
A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje a.) Egyensúlyi teszt (ha használják ezt a tesztet, ennek kell lennie az elsőnek) b.) Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt lapérintés c.) Hajlékonysági teszt ülésben előrenyúlás (kötelező) d.) Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás (kötelező) e.) Statikus erőt mérő teszt: kézi szorítóerő f.) Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező) g.) Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral (kötelező) h.) Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10 x 5 m ingafutás i.) Kardi-respiratorikus állóképességi teszt: - 20 m-es ingafutás (mindig utolsónak kell elvégezni, kötelező) - 6 perces futás Cooper teszt – szerűen (csak 5 évesek számára) - 12 perces futás – Cooper teszt.
62
3. sz. melléklet Egészségnevelési program területei: Egészségnevelés 1. Mentálhigiéné Feladatok: - Törekszünk a munkavégzéshez ideális iskolai légkör megteremtésére. - Megteszünk mindent annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiség egészére irányuljon. - Oktató-nevelő munkánk során figyelembe vesszük az egyéni képességeket. - Egészségre káros szokások megelőzésére kábítószermegelőzési stratégia kidolgozás. Formák: - kamasz-klub, - önismereti tréningek pedagógusoknak, - esetmegbeszélő körök szervezése, - iskolarádió (riportok, esszék) hírlevelek, - könyvtársarok, - diákönkormányzati programok, - tréningek, szülő és diákfórumok, - rendkívüli osztályfőnöki órák, előadások, dramatikus játékok, - egészségnevelési programok bevezetése, felhasználása (pl. DADA a rendőrség közreműködésével, Egészséges Élet, Egészségvirág, SHAPIRO, SHEFF, Egészséged testben és lélekben, Életvezetési ismeretek és képességek…), - ismertető filmek, kiállítások, vitakörök, pályázatok, egyéb programok, - tematikus előadások összevont osztályokkal, - együttműködés kialakítása: iskolaorvos, drog-ambulancia, rendőrség… 2. Testi fejlődés a.) Mozgástevékenység – mozgási igényre nevelés Minden pedagógusnak szem előtt kell tartania, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. Biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Ezt szolgáló programok lehetnek: - túrázás iskolai szintű szervezéssel, - játékos testmozgás, egészségfejlesztő testmozgás, - tömegsport-órák számának növelése, - a versenyszerű rendszeres sportolási lehetőségek bővítése, - az úszás lehetőségének biztosítása, kiszélesítése egyre több évfolyamra, - napközis torna bevezetése, - dzsesszbalett bevezetése, - sportrendezvények, sportnapok szervezése (kistérségi olimpia, községi sportnap, Fut a falu, Domoszló III. András Általános Iskola) - erdei iskola – program kiszélesítése. Szülőknek, pedagógusoknak szervezett sportolási lehetőség: - felnőtt foci férfiaknak, - női torna, dzsesszbalett nőknek, - kondi terem szolgáltatásainak igénybevétele minden felnőtt számára, - tornaterem szabad idejének kihasználása (ovitorna, asztalitenisz…)
63
b.) Higiénés magatartásra nevelés Fontos az egészség megóvása, az egészségvédelem a prevenció. Programok: - Blend-a-Med fogápolási program, - Signal fogápolási program, - vetélkedők, versenyek, bemutatók, filmek…, - Always-program (segítség a serdülőkori higiéniai problémák megoldásához) c.) Egészséges táplálkozásra nevelés Az egészséges életmód feltétele az egészséges táplálkozás. - Az egészséges táplálkozási szokások ismertetése technikai, biológiai, egészségtan és osztályfőnöki órák keretében. - Iskolai büfé kínálatának bővítése, valamint az iskolai étkeztetéssel, étkezéssel kapcsolatos szükséges változtatások kezdeményezése (pl. a tízórait minden tanuló a padjában ülve, szalvétával megterített padon fogyassza el, nyugodt körülmények között.) - Ételbemutatók, vetélkedők szervezése szülők bevonásával. d.) A biztonság megőrzése Az egészség, kiegyensúlyozott élet alapja a személyes biztonság megőrzése. Fontos a közlekedésbiztonságra nevelés: - elsősegélynyújtás - iskolai KRESZ - oktatás és vetélkedők szervezése, - elsősegélynyújtó szakkör beindítása. Kockázatok, veszélyek felismerésének segítése, a felelősségvállalás kérdései: - biztonságos iskolaprogram - propaganda tevékenység – iskolarádió, iskolaújság, faliújság, - „Egy nap a biztonságért” program. c.) Növekedés, változás, szexualitás, családi életre nevelés Fontos, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a szexualitás érzelmi fontosságára és a családi élet harmóniájára. A témát feldolgozzuk: - tanórai keretben (biológia, technika, osztályfőnöki órák, modulok), - szakköri keretben (családi életre felkészítő szakkör, csecsemőápolási szakkör, életvitel szakkör…) - tájékoztató programok, előadások szervezése iskolaorvos, védőnő, gyermekgyógyász bevonásával (országos védőnői program igénybevétele), - szülői programok (szülők klubja, szülők akadémiája a családi élet problémáiról).
