Pedagógiai Program II

Pedagógiai Program II. Általános iskolai program Tiszafüred Tiszaigar Tiszaörs Nagyiván Tiszaszőlős Tiszaszentimre Tiszaderzs Tomajmonostora

2014.

Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 2 Bevezetés ................................................................................................................................... 5 1. Az iskola nevelési programja ............................................................................................. 5 1. 1. Pedagógiai alapelveink ................................................................................................. 5 1. 1. 1. Nevelés és oktatás .................................................................................................. 5 1. 1. 2. Részvétel a közéletben ........................................................................................... 6 1. 2. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere ............................................. 6 1. 2. 1. Az emberi magatartás általános értékei ................................................................. 7 1. 2. 2. Az intézményünk által kitűzött értékcélok ............................................................. 7 1. 3. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái.................................................................................................................... 8 1.3. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei ..................................................... 9 1.3. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai, egész napos iskola ........................... 9 1.3. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei . 10 1.3. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások ..................................................... 10 1. 4. Pedagógiai folyamataink............................................................................................ 11 1.4.1. A tanítás-tanulás területei ....................................................................................... 11 1.4.2. Fejlesztési területek – nevelési célok ..................................................................... 11 1. 4. 3. Kulcskompetenciák .............................................................................................. 15 1.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................... 21 1.6.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 22

1.6.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai ................................................................ 22 1.6.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................. 23 1.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 23 1.7.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok .............................. 24 1.7.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ......................................... 24 1.7.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ............................. 24 1.7.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ...................................... 24 1.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ...................................... 25 1.9.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.... 26

1.9.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................... 26 1.9.2. A különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkózását segítő program ......... 27 1.9.2.1. Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program ...... 27 2


Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák heti időkerete ........... 27 1.9.2.1.1. Pszichés fejlődési zavar .................................................................................... 28 1.9.2.1.2.Hiperaktivitás és figyelemzavarok esetében kiemelt feladatok ........................ 28 1.9.2.1.3. Beszédfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok .......................................... 29 1.9.2.1.4. Hallássérült tanuló esetén kiemelt feladatok .................................................... 29 1.9.2.1.5. Mozgásfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok ......................................... 30 1.9.2.1.6. Autizmus esetén kiemelt feladatok .................................................................. 30 1.9.3. Iskolapszichológia .................................................................................................. 31 1.9.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása...................................................................... 31 1.9.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................. 32 1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ....................... 33 1.11.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..................... 33

1.11.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .......................................... 33 1.11.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák ...................................... 33 1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ..................................................... 34 1.12.1. A vizsgaszabályzat célja ................................................................................. 34 1.12.2. A vizsgaszabályzat hatálya ............................................................................. 34 1.12.3. Az értékelés rendje ......................................................................................... 36 1.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 36 1.14. A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 37 2. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................. 37 2.

1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................. 37

2. 2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása........................................ 38 2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 40 2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása........................................ 41 Éves óraszámok évfolyamonként /3-4./ ................................................................................ 42 Éves óraszámok évfolyamonként/7-8./ ................................................................................. 43 

Tiszaszőlősi Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti óraszáma ..................... 44



Tiszaszentimre, Vasvári Pál Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti

óraszáma ............................................................................................................................. 45  2.5.

Nagyiváni Általános Iskola ........................................................................................ 46 A választott kerettanterv megnevezése .................................................................. 47

2.6. A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................. 49 2.7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei . 56 2.8. Mindennapos testnevelés ........................................................................................... 56 2.9. Projektoktatás............................................................................................................. 57 3


2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................... 57 2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................................................................................................................. 57 2.11.1. Írásbeli feladatok értékelése ............................................................................... 58 2.11. 2 . Szóbeli értékelés ................................................................................................. 58 2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.... 58 2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................ 59 2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek . 59 2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .......................................... 59 2.15.1. Az iskola egészségnevelési elvei......................................................................... 59 2.15.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ..................................................................... 60 2. 15. 2. Az egészségnevelés várható eredményei ..................................................... 63 2.15. 3. Komplex intézményi mozgásprogram ................................................................ 64 2.15.4. Az iskola környezeti nevelési programja ............................................................ 65 2.15. 5. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek ......................................................................................................... 71 2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .. 72 2.16.1. A magatartás értékelésének elvei ......................................................................... 72 2.16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ......................................................... 72 2.16.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................. 73

4


Bevezetés “Amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

Nevelőtestületünk a gyerekek szeretetén alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú iskola működtetésén fáradozik. Ebben a munkában bátran támaszkodhatunk hagyományainkra, eddig elért eredményeinkre, sikereinkre. Tanítványaink egyéniségét tiszteletben tartjuk, számukra érzelmi biztonságot kívánunk adni. Lehetőséget biztosítunk részükre különböző oktatási programokra, hogy kibontakozhasson a bennük rejlő tehetség, személyiségük sokoldalúan fejlődjön. Olyan korszerű ismeretek, alkalmazható tudás átadására törekszünk, amelyek által képessé tesszük tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre, testileg – lelkileg egészséges, az esztétikai minőségre nyitott, autonóm személyiséggé válásra. Pedagógiai programunkat az előbb említett prioritásoknak, a gyermek, a szülő és a társadalom elvárásainak megfelelően állítottuk össze. Tantestületünk szakmai felkészültsége, hivatástudattal végzett munkája garancia a program megvalósításához.

1. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. 1. Pedagógiai alapelveink 1. 1. 1. Nevelés és oktatás Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése, valamint személyiségük teljes körű fejlesztése. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka során fejlesztjük az alapkészségeket, és a tanulók számára korszerű, a mindennapi életben használható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk;  iskolánk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az informatikára vonatkozó olyan ismereteket közöl, melyek segítik 5


   

a diákok világképének formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; nevelő-oktató tevékenységünk célja a gyermek személyiségének széleskörű fejlesztése; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására és azok betartására; fontosnak tartjuk a tanulók megismertetését nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szűkebb lakóhelyünk hagyományaival; célunk, hogy a tanulók körében legyen becsülete a szorgalmas munkával megszerzett tudásnak, ehhez legyen mód elsajátítani az egyéni tanulás különféle módszereit.

1. 1. 2. Részvétel a közéletben Az iskola a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként működjünk. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal;  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, településünk érdeklődő polgáraival;  helyszínt és humán erőforrást biztosítunk különböző helyi rendezvényeknek;  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településen található óvodákkal, iskolákkal, közművelődési és egyéb intézményekkel;  a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola – eddigi hagyományaihoz híven – képviseltesse magát a különféle helyi rendezvényeken, és ilyen – a tanulók számára szervezett települési szintű – megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen.

1. 2. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, amelyeket a szülők, a tanulók, a fenntartó, és a társadalom oldaláról elvárásként határozódnak meg. Ezen értékek közvetítői az iskola széles partneri környezetének szereplői: a pedagógusok, a szülők, s nem utolsó sorban a formálódó gyermeki személyiség identifikációját meghatározó kortárscsoport, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, mindennapi életvitelükkel megfelelő hatásfokban képesek befolyásolni a velük kapcsolatban lévő tanulók magatartását, viselkedését. Intézményi pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének fejlesztése, a korszerű technikai technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Nevelő-oktató munkánk egészét áthatja az értékalapú szemléletközpontúság elve, mely a humanista értékrend és emberi magatartás alapvető értékein alapul: szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, rend, szabadság, tudás, szolidaritás, egymás elfogadása, egyéniesítés (differenciálás).

6


1. 2. 1. Az emberi magatartás általános értékei Az iskola:  értékrendjében emberközpontú, humanista;  tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, s a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük, figyelembe véve azt, hogy a tanulót nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés;  értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, valamint az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket;  tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. 1. 2. 2. Az intézményünk által kitűzött értékcélok Fontos, hogy intézményünk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejlessze nevelő-oktató munkáját, melynek középpontjában természetesen a tanuló egész személyisége és lénye áll. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középfokú iskolában történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap mint nap, amit alapvetően a tanulók érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai értékszemlélet és értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink is, kiváltképpen a tanulók szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a helyi és megyei oktatásügyben és a közéletben. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban:  nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk  az emberiség közös értékei  a demokrácia és a jogállam értékei  európai, humán értékek A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, és az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és a közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot. 7


1. 3. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái   

          

Az iskola – a fenntartó mindenkori pénzügyi lehetőségeitől függően – biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, szép, otthonos környezetet, a taneszköz jegyzéknek megfelelő mennyiségű és minőségű tárgyi eszközöket. Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanulók képességeit fejlesztő tananyag mellett az általános emberi, nemzeti és európai értékek elfogadtatása, átadása alkotja. Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást (differenciálás) kívánják elősegíteni különféle – e célt szolgáló – módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás elsősorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg. Az iskolában a nevelést-oktatást – a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése céljából – sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a tanulók egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket (gondolkodási képességeket, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességeket); az egyéni tanulás hatékony módszereit; a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttműködés helyes normáit és módszereit; a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára; az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat; aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megőrzésére; a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét; a család szeretetét; a gyermekek erkölcsi érzékét és pozitív akarati tulajdonságait.

Célunk és feladatunk, hogy iskolánk végzős diákjai a kimenő szakaszok végére a kerettanterv által az összes műveltségi területen előírt követelményeket a saját képességeik szerint optimálisan és a későbbiekben is kimutathatóan tartós eredménnyel teljesítsék. Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a következő iskolafokon megállja a helyét. Tanulóink ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, s alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően. E célrendszernek alárendelten a) a tanórák eredményességének alapfeltételei:  átgondolt tervezés  a tanulók kellő motiválása, aktivizálása  a tanulók tevékenykedtetése  folyamatos ellenőrzés és értékelés 8


b)     

folyamatos fejlesztési feladatok: korszerű oktatási tartalom megújult nevelési és oktatási módszerek a fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel jól mérhető ellenőrzési és értékelési eljárások a megfelelő minőségi feltételek biztosítása 1.3. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei

Tanórai foglalkozások Egyéb foglalkozások  Szakkörök, műhelyfoglalkozások, tanfolyamok  Tanulmányi és sportversenyek  Korrepetálások, tehetséggondozás  Napközi, tanulószoba  Könyvtár Szabadidős tevékenységek  Műveltségi foglalkozások  Sportfoglalkozások  Osztályprogramok  Kézműves foglalkozások Közéleti tevékenységek  Diákönkormányzat  Társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) 1.3. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai, egész napos iskola A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen. Az egész napos iskolai programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelőtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni, hogy az megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát. Az egész napos iskolai program hagyomány intézményünkben az alsó tagozaton. A hatékony tanítás-tanulás folyamatát hivatott segíteni 1-4. évfolyamokon az egész napos oktatás megszervezése. A tanítók ún. „guruló” órabeosztásban dolgoznak, váltják egymást. A tanulók optimális terhelése érdekében lehetőség szerint délelőtt tartjuk a közismereti tantárgyi órákat, a délutáni időszakban is lehetnek órák, elsősorban készségtárgyakból. A tanulók az egész napos oktatás során az iskolában készítik el házi feladataikat, részt vehetnek különböző

9


szakköri, felzárkóztató, tehetséggondozó, sportköri és egyéb foglalkozásokon. A tanulók tankönyveiket, iskolai felszerelésüket csak hétvégére viszik haza.

1.3. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei A vonatkozó hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetőek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei iskola stb.) is. Ezzel a lehetőséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre a módszerekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai környezetből. A tanítás-tanulás folyamata a hagyományostól eltérően szerveződik, s a közös (és kötelező) feladatok és élmények hatására felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. A kötött, iskolán kívüli programok feltételei:   

a tanulói (és szülői) igények ismerete; programot levezető humán erőforrás biztosítása; az anyagi lehetőségek figyelembevétele.

A hagyományos tanítási napoktól eltérő nevelési és oktatási folyamatok három szakaszra oszthatók:   

1. előkészítő szakasz: készségek és képességek kialakítása; közös tervezés; kutatómunka, felkészülés. 2. program biztonságos megvalósítása. 3. közös ismétlés (felidézés), ellenőrzés, értékelés, önértékelés. Célok megvalósulásának ellenőrzése, javaslatgyűjtés korrigálásra.

A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások, kirándulások a magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, biológia és egészségtan, földrajz, természetismeret, kémia és fizika órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé. 1.3. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló, egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok 10


összeállításában fontos szerepet kap a tanulók életkora, már meglevő ismereteik, továbbá az is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. Pályázati lehetőségeink kimerítésével határozott törekvésünk – a nemzeti összetartozás érzésének erősítését szolgálva – annak elérése, hogy diákjaink intézményünkben folytatott tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal az iskola által szervezett kirándulás keretében eljussanak olyan Kárpát-medencei területekre, amelyeken jelentős számú magyar nemzetiség él. Viselkedési szabályok iskolán kívül: Az iskolán kívüli helyszíneken, így kirándulások, táborok, tanulmányi séták, színház és mozi látogatások alkalmával, múzeumi órákon stb. elvárható a tanulótól, hogy méltó módon viselkedjen. Magatartásával tartsa tiszteletben az adott helyszín sajátos szabályait, előírásait.

1. 4. Pedagógiai folyamataink 1.4.1. A tanítás-tanulás területei A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit. Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk. Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata:  teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában;  minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át. 1.4.2. Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

11


1. 4. 2. 1. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

1. 4. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

1. 4. 2. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári 12


jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

1. 4. 2. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

1. 4. 2. 5. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

1.4. 2. 6. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés ésmegőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, 13


társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.

1. 4. 2. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

1. 4. 2. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

1. 4. 2. 9. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest –, átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 14


1. 4. 2. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

1. 4. 2. 11. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

1. 4. 2. 12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

1. 4. 3. Kulcskompetenciák 1. 4. 3. 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az

15


élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő szókincs  verbális és nonverbális kommunikációs képesség  funkcionális nyelvtan  életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek  hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása  különböző típusú szövegekben való tájékozódás  információk feldolgozása  segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)  érvelés képessége  empatikus képesség  esztétikai érzék  kíváncsiság  tantárgyra jellemző szaknyelv használata

1. 4. 3. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő szókincs  funkcionális nyelvtan  nyelvi stílusok ismerete  szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete  az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

1. 4. 3. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. 16


E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő segédeszközök használata  az igazság tisztelete  a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése  mindennapokban használható tudás  problémamegoldó készség  lényeglátás  kíváncsiság  egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás  kreativitásanalízis - szintézis  matematikai fogalmak ismerete  alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján  összefüggések felismerése  tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát  meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket  bizonyítások megértése  matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén  matematikai kommunikációs készség

1. 4. 3. 4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  összefüggések felismerése és kifejezése  lényeglátás  fogalomalkotás  esztétikai érzék  kreativitás  rendszerszemléletű gondolkodás logikai képességek  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés 17


           

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvivallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

1. 4. 3. 5. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  eszközök megismerése, használata  szövegszerkesztési ismeretek  információkeresés és kezelés  kritikai gondolkodás az innováció területén  kreativitás  munka világában való eligazodás  élethosszig tartó tanulás

1. 4. 3. 6. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  motiváció 18


    

saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata

1. 4. 3. 7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  egészséges életvitel  mentális egészség  magatartási szabályok alkalmazása  kommunikációs képesség  empátia  problémamegoldó képesség  európai tudat  a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást foglalja magába  stressz és frusztráció kezelése  változások iránti fogékonyság  együttműködés  magabiztosság  érdeklődés  személyes előítéletek leküzdése  kompromisszumra való törekvés

1. 4. 3. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 19


            

az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

1. 4. 3. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

1. 4. 3. 10. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1.

2. 3. 4.

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés. 20


5. 6. 7.

8.

Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok diszkriminációjára.

1.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg:  a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,  valamint a tantervi követelmények elsajátítását elősegítő készségfejlesztés. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink:  a különböző szintű adottságaikkal,  az eltérő mértékű fejlődésükkel,  az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,  egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,  szervezett ismeretközvetítéssel,  spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben, differenciált foglalkoztatás révén bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítani, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját sorsuk alakításában. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztéséhre. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:  műveltségét,  világszemléletük, világképük formálódását,  társas kapcsolatukat,

21


 

eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:  a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának; 

fejlessze

- a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat;



járuljon hozzá

- életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik, - az értékekkel történő azonosulásuk kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egészséges személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Figyelembe véve, hogy az nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

1.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. EMMI rend.128. § (1)

1.6.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A mindennapos működés során kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. Különösen tekintettel:  az egészséges táplálkozás,  a mindennapos testnevelés, testmozgás,  a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

22


 

a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére.

1.6.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, természetismeret, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, szakkörökön valósul meg. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  az elsősegélynyújtás elsajátítása az iskolás gyerekek számára legalább olyan fontos, mint az, hogy meg tanuljanak írni és olvasni.  Célkitűzés: a veszélyhelyzetek felismerése, már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától értetődővé tenni. A következők elsajátítása válik lehetővé:  helyzetfelismerés,  telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolás,  stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák, újraélesztés elsajátítása,  kisebb sebek ellátása, kötözése,  közlekedésbiztonság, helyszínbiztosítás,  veszélyes gyógyszerek és mérgező növények, anyagok felismerése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása megvalósulhat tanórákon, tanórán kívül, önálló ismeretszerzéssel. a) Elméleti oktatás filmek, demonstrációs táblák, bemutatók segítségével, kutatómunka által b) Gyakorlati képzés szakemberek bevonásával, segítségével Motiváló programok: Magyar Vöröskereszt felmenő rendszerű Elsősegélynyújtó Verseny Országos Elsősegély-ismereti verseny Országos Csecsemőgondozási verseny

1.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Biztosítani szükséges a közösségfejlesztés szervezeti kereteit. A kereteket olyan tartalommal - iskolán belüli és kívüli szabadidős tevékenységekkel - kell megtölteni, amelyek eredményesen érvényesítik az iskola kitűzött célkitűzéseit. Különös tekintettel:  a családi közösségek kialakítására,

23


   

a tantárgy kiegészítő ismeretszerzésre a közösségi magatartás, társas együttélés szabályaira, társas szórakozásra, művelődésre, a kulturált szabadidős szokások megalapozására.

A közösségfejlesztéssel alakítsuk, fejlesszük az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot. Területei:  a család (befolyásoljuk)  az iskola keretében (konkrétan végezzük) iskolán kívüli közösségek (tudunk róla). Az iskolai közösségfejlesztés fő területei:  tanítási órák (szaktárgyi, osztályfőnöki óra),  tanórán kívüli foglalkozások (napközi, kirándulás, körök, szakkörök ünnepségek,  diákönkormányzat,  szabadidős tevékenységek.

1.7.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok      

A tanulás támogatása, tanulók kezdeményezéseinek segítése, a tanulók önállóságának, önigazgató - nevelő képességének fejlesztése összehangolt követelmények, követelések nevelési eljárások (koordinálás) kooperatív technikák széleskörű alkalmazása, változatos munkaformák, feladatok biztosítása, a folyamatosság (1-8. évf.).

1.7.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A napközis szabadfoglalkozások, kirándulások, túrák, sport illetve művészeti foglalkozások (énekkar, képzőművészet, irodalom) tanulószoba ismereteken, élményeken, sikereken keresztül:  neveljék a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére, társellenőrzésre,  erősítsék a közösséghez tartozás érzését,  ismertessék a társas együttélés szabályait,  fejlesszék a harmonikus együttélés igényét, készségét,  mélyítsék a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősséget.

1.7.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai     

értékes élményeken keresztül erősítse az összetartozás érzését, alakítsa ki, fejlessze a közösség iránti felelősségérzetet, ösztönözzön a közösség érdekeit is szolgáló cselekvésekre, erősítse az intézményi hagyományokat, a saját közösségre való büszkeség érzését, készítsen fel közéleti szerepre.

1.7.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai  

Jó kapcsolat kiépítésére ösztönözni; korosztályukkal, szüleikkel, a tevékenységet végző szakemberekkel. A kortárscsoporton belüli kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése.

24


 

Pozitív töltésű életmód felé irányítás. Önismeret, önfegyelem, önmaguk felfedezése mellett a társak elfogadása, az együttműködés megalapozása.

1.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                         

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, minősítése a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, a tanuló igazolatlan hiányzásának jelzése különbözeti, felvételi, javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, Segíti az osztály szülői közösségének együttműködését, az SZMK munkáját részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre    

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

25


  

      

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Élményszerű szabadidős programokat szervez Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.9.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk a tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása. Iskolánk tanulóinak egy része valamilyen adottság-képesség területen tehetséges. A tehetséget komplexen értelmezzük; felderítjük. A tehetséggondozás már első osztályban megkezdődik: differenciált óravezetéssel, tehetséggondozó foglalkozásokkal. Magasabb óraszámú matematika, testnevelés, idegen nyelvoktatásunk is ezt a célt szolgálja. Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulóinkra. Valljuk, hogy minden gyerek valamely területen tehetséges, ezért tanulóinkat olyan helyzetbe hozzuk (változatos szabadidős tevékenységek, tanulmányi, sportversenyek, pályázatok, stb.), hogy felszínre kerüljön ez a tehetség, s a sikerélmény még jobb eredményre sarkallja őket. Feladat: A tanulók tevékenységköreinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése, a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztése.  Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatásával; a tanulók alap és általános műveltségének továbbépítésével a magasabb óraszámú oktatás (matematika, idegen nyelv, informatika) színvonalas végzésével érje el az eredményes tehetséggondozást.  A tehetséggondozást segíti az igen széles tanórán kívüli (iskolai, iskolán kívüli) tevékenységek egész sora szaktárgyi vagy komplex formában.  Felkészítjük tanulóinkat az iskolai, városi, megyei, országos tanulmányi, kulturális és sportversenyekre.  Az iskola a versenyeket a szakmai munkaközösségek közreműködésével szervezi.  A tanulóinkat a szaktárgyon belüli elismeréssel és jutalmakkal is ösztönözzük a versenyekre.

26


1.9.2. A különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkózását segítő program Az integráció célja a különleges bánásmódot igénylő tanulók és többségi társaik közös fejlesztése, megfelelő feltételek biztosítása mellett. Az integráció vezérgondolata: mindenki egyenlő, mindenki különböző. Iskolánkban is jelen vannak a különleges bánásmódot igénylő tanulók. Többen közülük részképesség zavarokkal is küzdenek, mely tanulmányi előmenetelüket hátráltatja. Több tanulónknál beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar áll fenn. Az országos, megyei és tankerületi szakértői bizottságok szűrővizsgálatainak következtében ezek a problémák hamarabb felszínre kerülnek. Így a fejlesztő foglalkozásokat időben el lehet kezdeni. Az iskolában és a Pedagógiai Szakszolgálatnál dolgozó gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok végzik ezen gyerekek fejlesztését. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók aránya növekvő. Különös gondot kell fordítani a Rehabilitációs Szakértői Bizottság által fejlesztésre javasolt területekre, eszközökre.

1.9.2.1. Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. Az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. A helyi tanterv elkészítésénél a NAT által megfogalmazott tartalmakat a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. számú mellékleteként a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében meghatározott tartalmakkal szükséges kiegészíteni. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák heti időkerete A habilitációs, rehabilitációs órák időkeretének meghatározásában a 2012. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 6. melléklete érvényesítendő. évfolyam első második harmadik negyedik ötödik hatodik hetedik nyolcadik

nagyothalló, mozgássérült, beszédfogyatékos

pszichés fejlődési zavar

autista

8 8 8 8 9 9 10 10

10 10 10 11 11 11 12 12

3 3 3 3 3 3 4 4

Általános, minden sérüléstípus esetén megvalósítandó feladatok:  A sérült vagy gyengén fejlett alapképességek fejlesztése: nagy- és finommozgások, térbeli és időbeli tájékozódás, figyelem, vizuális és akusztikus percepció, szerialitás, 27


emlékezet, beszéd, nyelvi készség, szókincs, gondolkodás, aritmetikai képesség, személyiségvonások, szocializáció.  A megismerő tevékenységekhez szükséges kompetenciák (ismeretek, képességek, attitűdök) kialakítása és fejlesztése. 1.9.2.1.1. Pszichés fejlődési zavar a, Diszlexia esetén kiemelt feladatok:  A specifikus olvasászavar esetén a mindenkori osztályfoknak megfelelő értő olvasási készség kialakítása, az olvasás eszközzé válásának segítése az ismeretek megszerzésében.  A betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság erősítése.  Az olvasás, írás lassított tempójú, nyújtott ütemű tanítása, szükség esetén újratanítása.  Az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt.  A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.  Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.  Szükség esetén speciális olvasástanítási program alkalmazása.  Az olvasási kedv felébresztése. b, Diszgráfia esetén kiemelt feladatok:  A specifikus írászavar esetén a mindenkori osztályfoknak megfelelő írás készség kialakítása, kommunikációs eszközként való felhasználása ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljából.  A mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra.  A vizuomotoros koordináció fejlesztése.  Az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása.  A ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése. c, Diszkalkulia esetén kiemelt feladatok:  A specifikus számolási zavar esetén a mindenkori osztályfoknak megfelelő matematikai készség kialakítása, matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használata.  Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása.  A vizuális-téri képességrendszer fejlesztése.  A matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása.  A sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése.  Segítő, kompenzáló eszközök használatának megtanítása.  A szám-, mennyiség- és műveletfogalom kialakítása, fejlesztése.  A diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása. 1.9.2.1.2.Hiperaktivitás és figyelemzavarok esetében kiemelt feladatok  A figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. Közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése.  Speciális figyelem-tréning.  A figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése.  Fokozott egyéni bánásmód. 28


 Az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése.  Feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése.  A mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított időkeretek rendszeres alkalmazása. 1.9.2.1.3. Beszédfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok  A beszéd és nyelv fejlesztése. Segítségnyújtás a tanulónak beszéd- és nyelvi zavarának reális megismerésében, elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében, természetes gátlásainak feloldásában.  A tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, felkészítése az esetleges visszaesésekre, és azok kezelésére, a maradandó tünetekkel való együttélésre.  A grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv területén.  Az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősítése, beszédtudatosság kialakítása.  A beszédértés és olvasásértés fejlesztése.  A nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének támogatása, mind a bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg).  A mentális lexikon folyamatos fejlesztése az életkor és a beszédfogyatékosság sajátosságainak függvényében, a fogalomalkotás kialakítása.  A pragmatika és a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában.  A grammatikai szint, és a szövegértés sérüléséből adódó hiányos szimbólumértés, illetve a verbális absztrakció fejlesztése.  Az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztése.  A szaktárgyi szakkifejezések és a szaknyelv használatának fokozatos megkövetelése.  Az oksági kapcsolatok felismertetése, a tanult összefüggések alkalmazásának segítése.  Kritikai gondolkodás képességének fejlesztése.  Digitális technika és programok, az internet használatának megismertetése, gyakoroltatása (pl. helyesírás ellenőrző program, olvasóprogram). 1.9.2.1.4. Hallássérült tanuló esetén kiemelt feladatok  Segítségnyújtás a tanuló számára érzékszervi fogyatékosságának, ebből adódó esetleges hátrányainak elfogadásában.  Harmonikus személyiségfejlődés támogatása, a fogyatékosságból adódó konfliktus- és stressz kezelés, a sikeres társadalmi beilleszkedés segítése.  A tanuló kommunikációs kompetenciájának fejlesztése.  A beszéd használatára irányuló motiváció erősítése, nyilvánosság előtti magabiztos megszólalásra való törekvés.  Nyelvi kommunikációs szint elmaradásának csökkentése, a kifejezésmód árnyalása.  A beszédértés, a szóbeli kifejezés fejlesztése, konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés.  A nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének támogatása, mind a bemenetnél 29


     

(beszéd), mind a feldolgozásnál (grammatika, szöveg). Viselkedési formák, metakommunikáció értelmeztetése, megértetése, nyelvi kifejeztetése. A szövegértő olvasás fejlesztése. Az írásbeli kifejezés fejlesztése. Idegen nyelv lehetőségekhez mért megismertetése és elsajátíttatása, a köznapi élethelyzetekkel vagy egy adott szakmával kapcsolatos kifejezések megértetése és használtatása. Fogalmak értelmezésének segítése, fogalmi gondolkodás valamint a gondolkodás flexibilitásának erősítése. A digitális technika és programok, az internet használatának megismertetése, gyakoroltatása.

1.9.2.1.5. Mozgásfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok  A reális mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre való elő- és felkészítés.  Mindennapos tevékenykedtetés, a személyi függetlenség motoros feltételeinek és eszközhasználatának, a kommunikációs képességek motoros feltételeinek kialakítása, javítása.  A megfelelő tanulási környezet megteremtése (akadálymentesítés), segédeszközök beszerzése (gyógyászati és oktatási), a nevelési-oktatási folyamatokban való részvétel biztosításához.  Az ismeretelsajátítás feltételeinek biztosítása, az egyéni szükségleteknek megfelelő technikai jellegű segítségnyújtás (pl. számítógép, speciális eszköz stb.), adaptáció.  A mozgásnevelés, mint komplex rehabilitációs hatásrendszer érvényesítése.  A károsodott tartási és mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja, új tartási és mozgási funkciók kialakítása és interiorizálása.  A mozgás-szervrendszer optimális működőképességének elősegítése; állapotromlás, másodlagos károsodások, következmények megelőzése.  A motoros készségek és képességek fejlesztése, a fizikai kondíció növelése.  Egészséges életre nevelés a mozgásigény növelésével és mozgásszükséglet kielégítésével, rendszeres fizikai aktivitásra nevelés sérülés-specifikus és egyedi adaptációval.  A mozgássérülés talaján kialakult sérült kognitív funkciók fejlesztése.  Amennyiben akadályozott a szóbeli, vagy az írásbeli kommunikáció, a képességek speciális módszerekkel történő fejlesztése.  A digitális technika és programok, az internet használatának megismertetése, gyakoroltatás.  Egészségügyi beavatkozások (műtétek), a hosszú kezelések következtében fellépő hiányosságok pótlására egyénre szabott felzárkóztatás megszervezése. 1.9.2.1.6. Autizmus esetén kiemelt feladatok  Az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.  A szociális, kommunikációs készségek hiányának kompenzálása, szociáliskommunikációs kompetencia fejlesztése. 30


 Spontán, funkcionális kommunikáció kiterjesztése, kommunikációs szándék és funkciók megértésének erősítése.  Szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása,  Protetikus környezet és eszköztár kialakítása.  Környezetben való tájékozódás, mindennapi élethelyzetek begyakoroltatása.  Elmaradt pszichoszomatikus funkciók fejlesztése.  Kognitív fejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldó gondolkodásra.  Szókincs, jelentés, nyelvtan és nyelvi funkciók elsajátíttatása, rugalmas alkalmaztatása.  A megismerési képességek fejlesztése, a problémamegoldás menetének tanítása szemléletes, konkrét jellegű, cselekvésbe ágyazott tanulás alkalmazásával.  Változatos probléma-megoldási módszerek tanítása.  A gondolkodás rugalmatlansága miatt az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása.  Az ismeretek folyamatos használata fenntartásuk biztosítására.  Az idegen nyelv funkcionális használatának fejlesztése, a lexikális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket elsajátíttatása.  A tanuló által használt speciális segédeszközök mindennapi helyzetekben való rutinszerű használatának megtanítása.  Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.  A másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek habilitációs és rehabilitációs célú kezelése.  Viselkedésproblémák csökkentése, a helyes viselkedés szabályainak elsajátíttatása. 1.9.3. Iskolapszichológia Iskolánkban egyre jobban növekszik a pszichés és magatartásbeli problémákkal küzdő tanulók aránya, akikkel az iskolapszichológus foglalkozik terápiás céllal egyéni és kiscsoportos formában. A Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusai fogadják az jelentkező tanulókat, szüleiket. Szükséges kiemelni pszichés problémákkal küzdő tanulók kezelését, fejlesztését célzó pedagógiai tevékenységek fontosságát is (pl. közösség fejlesztés eszközei). Ebben a munkában valamennyi pedagógusunk részt vesz. Az ő munkájukat kell, hogy segítse az iskolapszichológus, az ifjúságvédelmi felelős. Ők tartják a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyámokkal, folyamatosan figyelemmel kísérik az érintett tanulóink sorsát. Az ifjúságvédelmi felelős elkíséri az osztályfőnököket családlátogatásra, fogadóórát tart heti rendszerességgel. Részt vesz városi szintű egyeztetéseken, esetmegbeszéléseken.

1.9.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, a különleges bánásmódot igénylő tanulók viszonylag magas aránya szükségessé teszi a gyerek- és ifjúságvédelmi feladatok pedagógiai programban való rögzítését is. Legfontosabb feladatok:  A veszélyeztető tényezők feltárása (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős közreműködésével).  Pontos nyilvántartás vezetése (ifjúságvédelmi felelős). Megkülönböztetett rendszerességgel, tudatossággal végezzük e kategóriába tartozó tanulóknál:

31


   

a differenciált képességfejlesztést, a csoportos és egyéni felzárkóztató, tehetséggondozó programokat, a tanulásirányítást, a teljesítmények motivált értékelését, a közösségbe való beilleszkedésük irányítását, szervezését.

Folyamatosan, naprakészen végezzük az ifjúságvédelemben résztvevő intézmények koordinálását. (Igazgató, ifjúságvédelmi felelős - Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság, Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Ifjúsági csoportja). Módszertanilag nagy hangsúlyt kell fektetni a pszichológiailag megalapozott egyéni nevelői eljárásokra, a megértő, szolidáris, segítő szándékú, szeretetteljes nevelői megközelítésre. Tudjuk, hogy e gyerekek integrált oktatása hozzájárul fejlődésükhöz, s a pozitív példák erős személyiségformáló hatással bírnak.

1.9.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban jelentős a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A hátrány oka nagyobbrészt a családi környezetből (lakás, jövedelem, munkanélküliség, kulturális helyzet, erkölcsi helyzet) adódik, de előfordul a családon kívüli környezet (utca, gyermekcsoporttal való kapcsolat) is, mint hátráltató tényező. A különféle hátrányok enyhítése tehát folyamatos feladat. Segíteni kell:  a beilleszkedésüket az iskola (osztály), napközis, tanulószobai környezetbe,  az ismeretelsajátítást,  az egyéni ütemű fejlődést. Éves programot kell készíteni a hátrány okai alapján azok számára, akik:  családi mikrokörnyezetből adódóan,  családi házon kívüli környezetből adódóan,  iskolai körülményét tekintve,  csonka család miatt,  munkanélküliség miatt,  átmenetileg betegség, áttelepülés, bejárás miatt hátrányos helyzetűek. A hátrányok enyhítését az alábbi fő tevékenységi formákkal végezzük:  felzárkóztató, tehetséggondozó programok; komplex művészeti, sport- turisztikai, ismeretközlő,  drog és bűnmegelőzési tájékoztatók;  mentálhigiéniás programok,  pályaorientációs tevékenység (külön)  komplex tehetséggondozás,  felvilágosító munka a szociális juttatások, segélyek, orvosi tanácsadói szolgáltatások lehetőségeiről,  helyi vagy regionális támogatások megismerése (pályázatok)  tankönyvtámogatás,  motiválás arra, hogy tanulószobai, napközis ellátást igénybe vegye az érintett tanuló. A szociális hátrányok enyhítésének főbb sikerkritériuma:  a hátrányok csökkenésének mértéke,

32


  

a magatartási, beilleszkedési zavarok csökkenése vagy megszűnése, az ismeretelsajátítás megfelelő szintje, (legalább a továbbhaladáshoz szükséges), a tanuló személyiségének egyéni ütemű fejlődésének mértéke, minősége.

1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselő útján a jogszabályokban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A diákönkormányzat véleményezési jogkörrel rendelkezik, melyet az alábbi területeken gyakorolhatják:  saját közösségi életük tervezésében, szervezésében,  tisztviselők megválasztásában,  jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban.

1.11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Célja a folyamatos kétoldalú információcsere a partnerkapcsolatok erősítése. Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés:  alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség,  megvalósulási formái: - kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység,  feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség,  eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük:

1.11.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A nevelőmunka színtere elsősorban a tanítási óra. Ugyanakkor a tanórákon kívüli szabadidős iskolai, és nem iskolai közösségi tevékenységeket is magába foglalja. Az oktató-nevelő munka számtalan lehetőséget biztosít a kapcsolattartás kialakítására és fenntartására.

1.11.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülők részéről: A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  aktív részvétel az iskolai rendezvényeken,

33


    

őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös egyeztetését, megoldását, érdeklődő, segítő hozzáállást.

Iskolánk (pedagógus) - a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:  nyílt napok, nyílt órák szervezése,  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,  előre tervezett szülői értekezletek,  rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák,  előadások szervezése: logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, (orvos, védőnő) – a szülők igénye alapján,  pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás  iskolai honlap A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:  családi játékos vetélkedők,  közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével,  közös kirándulások (gyermek - szülő - pedagógus),  farsang megrendezése,  környezetvédelmi napok, hulladékgyűjtés,  egészségnapok,  iskolai ünnepségekre a szülők meghívása. A pedagógusok közösségét érintő együttműködési formák:  nevelési értekezletek, megbeszélések,  továbbképzések, tréningek,  tanulmányi kirándulások,  bemutató órák,  szakmai munkaközösségek megbeszélései alkalmával. Szakmai együttműködés a fenntartóval /KLIK  értekezletek, megbeszélések,  szakmai rendezvények,  tájékoztató fórumok során.

1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.12.1. A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgák lebonyolítási rendjének szabályozása.

1.12.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra  javítóvizsgákra  különbözeti vizsgára vonatkozik.

34


Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az intézmény vezetőjének feladata a vizsga törvényes előkészítése, a zavartalan lebonyolítás feltételének biztosítása. A vizsgabizottság három főből áll, elnök és két tag. Az elnök felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. Tanulmányok alatti vizsgák: Osztályozó vizsga  Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.  osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),  akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból  aki vendégtanuló,  aki tanulmányait magántanulóként végzi. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Az osztályozó vizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni:  Osztályozó vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni. (a félév vége előtt januárban, a tanév vége előtt júniusban, illetve a javítóvizsga időszakban, augusztusban)  A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap  Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg.  A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők a Pedagógiai Programban.  Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.  Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a készségtárgyak kivételével valamennyi az évfolyam követelményeiben megállapított tantárgyból. Vizsgaforma, vizsgarészek:  szóbeli vizsga  írásbeli vizsga  gyakorlati vizsga

35


Javítóvizsga  Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.  A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napo(ko)n javítóvizsgát tehet.  A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban (pl. az iskola faliújságján, és honlapján keresztül) értesíti.  A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása, igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után.  A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! Vizsgaforma, vizsgarészek:  szóbeli vizsga  írásbeli vizsga  gyakorlati vizsga Különbözeti vizsga Egyedi esetekben a tanuló átvételéhez szükséges vizsga, melyet az igazgató írhat elő.

1.12.3. Az értékelés rendje Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-30 % = elégtelen 31- 49 % = elégséges 50-69% = közepes 70-84% = jó 85-100% = jeles A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékokkal be kell vezetni az osztályfőnöknek és az igazgató írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak követelményeit az iskola helyi tanterve határozza meg. (Minden tantárgy esetében az éves tananyag 75%-át tartalmazzák.)

1.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az intézmény köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles korú tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A körzeten kívüli tanulók esetében az átvétel feltétele legalább változó magatartásjegy, (súlyos magatartászavar, fegyelmi vétség kizáró ok lehet) illetve jó szorgalomjegy. A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába.

36


1.14. A felvételi eljárás különös szabályai Különleges helyzetű lehet az a tanuló, akinek:  testvére már az intézménybe jár  testvére az azonos székhelyű többcélú intézmény intézményegységébe jár A tanköteles korú gyermek beíratása központilag meghatározott időpontban történik. Az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanuló szülőjét az intézményvezető írásban tájékoztatja. Beíratáshoz szükséges dokumentumok:  Óvodai szakvélemény, iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás  A gyermek nevére kiállított személyi azonosító  A gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány

2. Az intézmény helyi tanterve A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

2. 1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól megválasztott tankönyvcsalád. A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az osztálytanítókkal. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik:  Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt, figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére.  A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a 37


         

  

fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz. Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A tanulási részképességek fejlesztése: (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése. A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására. A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

2. 2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése. Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét a nyelviség. Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és gyakoroltatása. Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése. Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak megismerése.

38


A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak. A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. 39


Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Ha az alacsony tanulói létszám megköveteli, akkor az alsó tagozaton összevont 1-4. osztályt szervezünk. A hatékonyabb nevelő-oktató munka érdekében a fő tantárgyakat 1-2. és 3-4. évfolyamon külön tanítjuk. /Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaderzs/

2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek, és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  matematikai kompetenciák  természettudományos és technikai kompetenciák  digitális kompetencia  szociális és állampolgári kompetenciák  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 40


 

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség a hatékony, önálló tanulás

A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő feladata, melynek keretében:  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok);  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már 1-6. évfolyamon – megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. 41


A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:  természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;  a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára;  természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.

Alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza 3-4. évfolyam, kifutó rendszerben 2014-2015, 2015-2016-os tanévek

Éves óraszámok évfolyamonként /3-4./

Tantárgy K.

1.

H.

K.

Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

K. 4 3,5 3,5 0,5 1,5 1,5 1,5 1 3

Szabadon tervezhető

-

Óraszám

2.

H.

22

3.

H. 4 4 5 1 1 1 1 5

K. 4 3 3 0,5 3 2 1,5 1,5 1 3

4. H. 4 3 5 3 2 1 1 1 5

-

22

22

A mindennapos testnevelés keretében heti 5 testnevelés órát tartunk minden évfolyamon. A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 1-2. és a 3-4. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében valamennyi tagintézményünkben. A rendelkezésre álló keret: - 4 nap x 5 óra /20-20 óra két évfolyamonként/, összesen 40 óra az alsó tagozaton, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között. Célunk, hogy minden tanuló a 4. évfolyam végére 40 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május, június és szeptember, az időjárás függvényében./

42

25


Alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza 7-8. évfolyamon kifutó rendszerben 2014-2015, 2015-2016-os tanévek

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként/7-8./ K.

5.

H.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

K.

6.

H. K. 3,5 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5 24,5

Óraszám Tantervi modulok (m.) 1. Tánc és dráma 2. Hon és népismeret 3. Informatika 4. Ember- és társadalomismeret, etika 5. Mozgókép- és médiaismeret 6. Egészségtan

0,5

7.

H.

K. 8. H. 4 4 4 2 2 2 3 3 3 4 3 4 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1,5 1 (5.m) 1 0,5 1 5 2,5 5 1(4.m) 0,5 1 (4.m) 29

25

30,5

0,5 1

A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 5-6. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében valamennyi tagintézményünkben. A rendelkezésre álló keret: - 4 nap x 5 óra, összesen 20 óra, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között. Célunk, hogy minden tanuló a 6. évfolyam végére 20 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május, június és szeptember, az időjárás függvényében./

43


 Tiszaszőlősi Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti óraszáma a 2014/2015. (3.-4. és 7.-8. évfolyam) – 2015/2016. (4. és 8. évfolyam) tanévben Tantárgy/évfolyam

1.

7.

8.

4

4

2

2

3

3

3

4

3

3

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Magyar nyelv és irodalom

2.

3.

4.

8

7

Történelem és állampolgári ismeretek Angol nyelv Matematika

5

Informatika Környezetismeret

1

5.

6.

1,5

Természetismeret

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

2,5

2,5

Tánc és dráma (beépül az ének-zenébe) Hon és népismeret (beépül a történelembe) Mozgókép és médiaismeret (beépül a rajzba)

0,5

Etika

0,5

Kötelező óraszám a törvény alapján

20

22,5

25

25

A nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére biztosítjuk 3.-4. és 7.-8. évfolyamon a mindennapos testmozgás lehetőségét sportkörök, sportszakkörök megszervezésével.

44


 Tiszaszentimre, Vasvári Pál Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti óraszáma a 2014/2015. (3.-4. és 7.-8. évfolyam) és a 2015/2016. (4. és 8. évfolyam) tanévben

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Szabadon tervezhető ( Angol nyelv) Osztályfőnöki ( Ember és társadalomismeret, Etika, Egészségtan) Kötelező óraszám a törvény alapján

1.

2.

3. 8

4. 7

4 1 1

3 3,5 2 2

1 1 3 1

1 1 3

20 22,5

5.

6.

7. 8. 3,5 4,5 2 2 3 3 3 3 2 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 2,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 2,5

1

1

25

25

A nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére biztosítjuk 3.-4. és 7.-8. évfolyamon a mindennapos testmozgás lehetőségét sportkörök, sportszakkörök megszervezésével.

45


 Nagyiváni Általános Iskola Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Természetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport

1. évfolyam

2.évfolyam

Kötelező óraszám Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom

5.évf.

Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport

Osztályfőnöki Tantervi modulok Ember és társadalomismeret( Etika) Mozgókép és médiaismeret Kötelező óraszám a törvény alapján

6.évf.

3. évfolyam 296/8 166,5/4,5

4- évfolyam 259/7 148/4

37/1 37/1 55,5/1,5 37/1 111/3

111/3 74/2 55,5/1,5 55,5/1,5 37/1 92,5/2,5

740/20 óra

832,5/ 22,5

7.évf. 129.5 (3.5) 74 (2) 111 (3) 111 (3) 37 (1) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 37 (1) 37 (1) 18.5 (0.5) 111 (3)

8.évf. 129.5 (3.5) 74 (2) 111 (3) 111 (3) 37 (1) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 37 (1) 37 (1) 18.5 (0.5) 111 (3)

18.5 (0.5)

18.5 (0.5)

18.5(0.5) 925 (25) 46

18.5(0.5) 925 (25)


2.5. A választott kerettanterv megnevezése A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján: a 51/2012. (XII. 21.) és a 6/2014. (I.29.) rendelet kerettantervei. Az új köznevelési törvény szerint az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét a kormány jogszabályokban határozza meg. Az alsó tagozaton (1-4. osztályok) az iskolaotthonos iskolaszervezési modellt az egész napos iskola váltja fel. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. 2013/2014. tanévben indul az 1. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 1-2. és a 3-4. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében valamennyi tagintézményünkben. A rendelkezésre álló keret: - 4 nap x 5 óra /20-20 óra két évfolyamonként/, összesen 40 óra az alsó tagozaton, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között. Célunk, hogy minden tanuló a 4. évfolyam végére 40 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május, június és szeptember, az időjárás függvényében./

47


2013/2014. tanévben indul az 5. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

5 1 3 31

Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat

A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 5-6. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében valamennyi tagintézményünkben. A rendelkezésre álló keret: - 4 nap x 5 óra, összesen 20 óra, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között. Célunk, hogy minden tanuló a 6. évfolyam végére 20 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május, június és szeptember, az időjárás függvényében./

48


2.6. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon, valamennyi tagintézményben 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az 1. évfolyamon kerül bevezetésre Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2 4+1 1 1+1 2 2 1 5 3 27

A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 1-2. és a 3-4. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében valamennyi tagintézményünkben. A rendelkezésre álló keret: -

4 nap x 5 óra /20-20 óra két évfolyamonként/, összesen 40 óra az alsó tagozaton, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között.

Célunk, hogy minden tanuló a 4. évfolyam végére 40 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május, június és szeptember, az időjárás függvényében./

49


Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

Tiszafüred Kossuth, Nagyiván 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az 5. évfolyamon kerül bevezetésre Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+0,5 3+0,5 3+1 1

6. évf. 4+0,5 3+0,5 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2+0,5

2

2+0,5

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1 2 1+1 2 1

1 1+0,5 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1+0,5

1 1 1 +1 1 5 1 3 28

50

5 1 3 31


Tiszaszentimre 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az 5. évfolyamon kerül bevezetésre Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

5. évf. 4 3 4+0,5 1

6. évf. 4+1 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+1 3 3+1 1

2

2

2

2

2+0,5

2+1

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1 1 1 5 1 3

1 1 1 5 1 3

1 1

1 1 1 +1 1 5 1 2

51

5 1 3


Tiszaszőlős 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az 5. évfolyamon kerül bevezetésre


5. évf. 4+1 3 3+2 1

6. évf. 4+1 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+0,5 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2+1

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+1 2 1

1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

5 1 3 28

5 1 3 28

5 1 3 31

1 1

52

5 1 3 31


Tomajmonostora 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az 5. évfolyamon kerül bevezetésre


5. évf. 4+1 3 3+1 1

6. évf. 4+1 3 3+2 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1+1 1

1+1 2 1+1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 +1 1 5 1 3 28

5 1 3 31

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó 10%-ot a tananyag gyakorlására, bevésésére fordítja intézményünk. Szükség esetén indokolt - a gyermeklétszám alakulása miatt, a tiszaigari, tiszaderzsi, tiszaörsi általános iskolák alsó tagozatán- az osztályok összevonásával történő tanulásszervezés. Ezekben az intézményekben mérlegeljük a kialakult hagyományt, a gyermekek létszámát, a felmenő rendszerű bevezetéssel érintett osztályok követelményeit. Az összevonás típusának megválasztásánál a tanulók optimális fejleszthetőségét tekintjük kiindulópontnak. Az életkorban távolabb álló csoportok; 1. és 3. osztályok, valamint a 2. és 4. osztályok összevonása lehetővé teszi az ú.n. „testvér-szituációban” az egymástól tanulást, a szocializáció sikeres megvalósulását.

53


Az egymás melletti évfolyamok összevonásának előnye az, hogy a gyermekek készség és képesség szintjei szerint, ú.n. „párhuzamos” óravezetésre nyílik lehetőség. A tantárgyak azonos órarendi elhelyezése a közvetlen és önálló órákon, a képességek szerint tervezett feladatsorok célirányos differenciálásra adnak alkalmat. Ezekben az összevonásokban együtt tanul az 1-2. osztály és a 3-4. osztály. Részben összevont megoldást választunk, ha az osztályok és a pedagógusok létszáma megengedi. Ez esetben a fő tantárgyakat önálló osztálykeretben, a készségtárgyakat pedig összevontan tanítjuk az évfolyamokon.

Ha az alacsony tanulói létszám megköveteli, akkor az alsó tagozaton összevont 1-4. osztályt szervezünk. A hatékonyabb nevelő-oktató munka érdekében a fő tantárgyakat 1-2. és 3-4. évfolyamon külön tanítjuk. Óratervek az 1. és 3. összevont osztályokban Tiszaszőlősön és Tiszaderzsen: tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Erkölcstan Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Heti óraszám összesen

1. évfolyam 3. évfolyam heti óraszám heti óraszám Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló 4 4 4 4 3 2 3 2 1 1 Közös közvetlen órák Közös közvetlen órák 1 1 2 2 2 2 1 1 5 5 19+6 = 25 óra 19+6 = 25 óra

A szabadon tervezhető órákat a magyar nyelv és irodalom órák számának heti 8-ra; a matematika órák számának heti 5-re és a 4. osztály környezetismeret óráinak növelésére fordítjuk.

54


Óratervek az 1-4. összevont osztályokban Tiszaszőlősön és Tiszaderzsen:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 2. évf. 7+1

3. évf.

4. évf. 6+2 2

4+1

4+1 1

1

1 2 2 1 5

2 25

2 25

3 25

3 27

A szabadon tervezhető órákat a magyar nyelv és irodalom órák számának heti 8-ra; a matematika órák számának heti 5-re növelésére fordítjuk.

KLG Balkay Pál Általános Iskolája Tiszaörs

Óratervek az 1 - 4. összevont osztályokban: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/Hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 7

4 1 1

4 1 1

4

4. évf. 7 2 4 1

1

2 2 1 5

2 2 2 1 5

2

2

2

1

25

25

25

27

A szabadon tervezhető órák egy részét a közismeretei tantárgyak évfolyamonkénti bontására, a fennmaradó mennyiséget pedig a gyengébb képességű tanulók korrepetálására használjuk fel.

55




1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html



2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html

2.7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 











A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével, bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt lehetővé tesszük, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. Az iskolánk legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken.

2.8. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: A mindennapos testnevelést (heti 5 óra) azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelésóra megtartásával biztosítja az intézmény. Heti egy testnevelés órát iskolai sportkörben való sportolással is, vagy versenyszerű sportolással, egyesületben, a sportszervezet által kiadott igazolás birtokában is lehet teljesíteni.

56


2.9. Projektoktatás A pedagógusnak adott a lehetőség arra, hogy az általa kiválasztott témaköröket projektmódszerrel dolgozza fel tanítványaival, meghatározott témával, éves munkatervben jelölve. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű egyén, csoport részére, a közoktatásban is kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Módszerek:  integráció, differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás,  gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok,  szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok,  tanulási kudarcnak kitett tanulókat segítő program,  különleges bánásmódot igénylő tanulók foglalkoztatásának sajátos szabályai.

2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Tantárgyi értékelés formái: o 1. évfolyam- félévkor és tanév végén szöveges értékelés o 2. évfolyam-félévkor szöveges, tanév végén osztályzat o 3-8. évfolyamokon osztályzattal történik az értékelés Tantárgyanként, félévenként minimálisan három érdemjegy szükséges az értékeléshez. (Kivétel: Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan.) Erkölcstan / Hit- és erkölcstan oktatás formái intézményünkben: A kerettanterv lehetővé teszi, hogy a kötelező erkölcstan mellett hit-és erkölcstan tanulását válasszák a szülők gyermekeiknek. Az erkölcstan tanítását pedagógus végzi, a hit-és erkölcstan oktatását hitoktatók látják el. Az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől, történhet tanulói portfólió, szöveges értékelés útján. Az bizonyítványban csak a tanulás tényét rögzítjük.

Az iskolai gyakorlatban egyaránt létjogosultsága van az írásos és szóbeli számonkérési formáknak.

57


2.11.1. Írásbeli feladatok értékelése A témazáró dolgozatok megíratásának napját legalább egy héttel korábban be kell jelenteni. Két témazáró dolgozatnál, feladatlapnál több egy tanítási napon nem íratható. Az összeférhetetlenség, harmadik dolgozat megíratása, az előre történő bejelentéssel – naplóban való rögzítéssel – elkerülhető. Bekövetkező összeférhetetlenség esetén a jogorvoslat első „fóruma” az osztályfőnök, ha közreműködése nem vezetne eredményre, az intézményvezetésnek kell orvosolni a jogsérelmet. Az 2-8. évfolyamos tanulókkal minden osztályzatot, akár szóbeli, akár írásbeli teljesítményt minősít, közölni kell. A témazáró és egyéb dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, jeggyel, vagy jeggyel és írásban is értékelni kell! Ha a határidő lejárta után sem kapják meg a diákok a kijavított dolgozatot, diákképviselőjük útján értesítik az iskolavezetést. Amíg a diákok vissza nem kapják a kijavított dolgozataikat, addig újabb témazáró nem íratható velük. A témazáró dolgozatról hiányzó tanuló köteles a dolgozatot a tanár által megjelölt időben – 2 héten belül – megírni. Ha ezt nem teszi, elégtelen osztályzatot kaphat. A témazáró dolgozatok a tanév végéig – a tanulókkal történt megbeszélés – értékelés – véleménynyilvánítás után – megőrzendők!

2.11. 2 . Szóbeli értékelés A tanulók teljesítménye szóbeli feleletek, kiselőadások formájában is értékelhető. Cél, hogy a gyermek összefüggően, logikusan felépített formában, szabatosan megfogalmazott módon fejezze ki mondanivalóját. Vizsgalehetőség biztosítása tanártól és tantárgytól függően a 6. és 8. osztályosok esetében a tanév végén. A tanuló tételeket kap a felkészülés könnyítése érdekében, melyeket a pedagógussal közösen kidolgoznak. A vizsgán tételhúzás után ad számot tudásáról a tanuló.

2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Alapelv: Házi feladat adható a tanulók részére, írásbeli és szóbeli formában is. A házi feladat a feladatok gyakorlása révén az ismeretanyag bevésését segítse elő, készség-és képességfejlesztő legyen. A későbbiekben ösztönözzön önálló ismeretszerzésre, adjon lehetőséget a megszerzett tudás alkalmazására. Az otthoni írásbeli, szóbeli házi feladat kiadásának korlátai   

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-2 óránál.

58


2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban taníthatjuk az idegen nyelvet, a matematikát, magyar nyelvet, magyar irodalmat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, a tanulók tudását hatékonyabban megalapozzuk, több idő jusson a tehetséggondozásra, a kommunikációs készségek fejlesztésére, felzárkóztatásra és tehetséggondozásra egyaránt.

2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola meghatározott mérési időszakban, április-május hónapokban, különféle mérési módszerek alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Intézményünk a NETFIT mérést választja a tanulók fizikai állapotának feltérképezésére.

2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.15.1. Az iskola egészségnevelési elvei Iskolánk célul tűzte ki az egészségfejlesztés folyamatát, ami képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ebből kifolyólag egészségük javítására. Az egészségfejlesztés egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés, ennek legfontosabb színtere az iskola, mivel a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a tanulók személyiségfejlődésére, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket és a veszélyeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ha az általános célokat lebontjuk a fejlesztendő területekre vonatkozóan, megkapjuk az egészségfejlesztés feladatait, melyek a következők:      

A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése meglévő ismereteikre alapozva. Pozitív, egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése. A biztonságos és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése. Az egészséget megőrzendő értékként felfogó szemlélet kialakítása a diákokban. Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése. A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak.

59


   

Mentálhigiéné, krízis prevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátíttatása, stressz oldó technikák megismertetése, alkalmazásuk begyakorlása. Konfliktus- és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátíttatása. A szabadidő egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása. Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására.

A követelmények megadják, mit, milyen szinten, milyen körülmények között kell tudni a tanulóknak. Például: az egészségnevelés eredményeként a tanulók:         

Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről. Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő – kultúrájuk. Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális különbségeket. Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának folyamatát, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége. A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket. Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási módszereket. Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát. Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.

2.15.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. 2.15.1.1. Az iskola egészségnevelési programja A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit  az életkorral járó biológiai-pszichológiai tennivalókat;  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait;  a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;  az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram  fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;  az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit  (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás,  drogfogyasztás);  a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság  elérésében;  a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, természetismeret, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, szakkörökön valósul meg. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen

60


egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele.

Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Szomatikus nevelés  higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés)  profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés  kondicionálás (testedzés, sport)  baleset megelőzésre nevelés Mentálhigiénés nevelés  önismeretre, önfejlesztésre nevelés  fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés  környezeti hatások feldolgozására nevelés  emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés  abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés  érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés  kedvező társas miliő működtetése  kommunikációs nevelés  családi életre nevelés  az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása  szerepfeszültségek felismerése, feloldása  a stressz- és feszültségoldás metódusai  társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés  egészségpropaganda Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása. Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása

Feladatok - A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram 61

Kritériumok A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Netfitmérés).

Az aktív, mozgásos


Célok

Feladatok tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása.

Az egészséges „fair– play” uralta versenyszellem kialakítása

- A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep” felismerése.

Kritériumok tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át.

A tanulók: - vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; - alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy A tanulók: egészséges alapvető értékünk az egészség. - ismerjék az egészséges környezethez való - Kialakítani, hogy az egészség egy táplálkozás aktuális igény kialakítása soktényezős fogalom. alapelveit; - Az egészség megvédésére, - legyenek igényesek a megőrzésére, visszaszerzésére személyes higiéniát vonatkozó közérthető, de tudományos illetően; ismeretek átadása. - ismerjék és - Annak tudatosítása a tanulókban, alkalmazzák az hogy az élethossziglani öntevékeny egészség megóvásának testedzés, az önálló sportolás és a lehetőségeit és motoros önkifejezés fontos eszköze a alternatíváit; személyiség fejlesztésének és a lelki - legyen tudatos egészség megőrzésének. stratégiájuk - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos egészségük prevenció. megőrzésére. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. 62


Célok

Feladatok

Kritériumok

- Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes A tanulók: a társadalmi normák példamutatás, azaz a tanári - iskolai életükben szerinti viselkedés és magatartás legyen modell értékű. nyilvánuljon meg a pozitív gondolkodás - Tolerancia és empátia fejlesztése. felnőttek és társak kialakítása - A kapcsolatok, problémák tisztelete; konfliktusmentes megoldására való - ismerjék fel a jó és igény kialakítása, fejlesztése. rossz tulajdonságokat; - A stressz- és feszültségoldás alapvető - legyenek fogékonyak a fontossága az interperszonális tanárok által nyújtott kapcsolatok kezelésében. modellekre; - tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez. A biztonságos - A fejlett technikai eszközök A tanulók: életvezetés szakszerű és biztonságos - ismerjék a KRESZ, az elsajátítása használatának bemutatása, elsősegélynyújtás és megtanítása. munkavédelem reájuk - Rávilágítás a lehetséges vonatkozó szabályait veszélyforrásokra. és alapelveit. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.

2. 15. 2. Az egészségnevelés várható eredményei A család szerepének megértése A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése 1. 2. 3. 4.

63


6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása 7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. 8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. 9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. 10. A testi higiénia iránti igény kialakítása. 11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. 12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. 13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. 14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. 15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. 16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása.

2.15. 3. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába.

64


9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

2.15.4. Az iskola környezeti nevelési programja A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési, cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az együttműködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az önkorlátozást is. 2.15. 4. 1. Kiemelt stratégiai céljaink              

Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése. A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel. A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. Szelektív hulladékkezelésre szoktatás. A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása. A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.

Módszerek, tanulásszervezési formák:  A tanítási órák klasszikus módszerei  Kooperatív tanulási technikák  Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos tevékenységformák 65


2.15. 4. 2. A környezeti nevelés színterei - Tanítási órák - Egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások szabadidőszegmense, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások - Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok - Iskolai, városi, járási, megyei, országos versenyek - ÖKO-hét - Projektnapok iskolán kívüli helyszínei 2.15. 4. 3. Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia-egészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. 2.15. 4. 4. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a napközis és tanulószobai foglalkozásokat Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás magába foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom. 66


A napközis és tanulószobai foglalkozások természetes része a környezettudatos magatartásra nevelés. 2.15. 4. 5. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség- és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások, erdei iskolák időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk. 2.15. 4. 6. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Területei:  Környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok.  Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek.  Hagyományőrző programok.  Táborok. Cél 1. Környezettudatos magatartás elősegítése

Feladat Tudatformálás ismeretekkel, élményekkel. Természetes anyagokkal való ismerkedés. Természeti tárgyak, dolgok, jelenségek észlelése, megfigyelése, vizsgálata.

Tevékenység Papírmerítés.

Kritérium A környezettudatos gondolkodás alapjainak az elsajátítása.

Cserepes növények Igény kialakítása az gondozása (öntözés, esztétikus zöld tápoldatozás, környezetre. átültetés), az iskola környékén lévő fák, bokrok ültetése, megfigyelése, örökbefogadása, ápolása.

67


Cél

Feladat A természeti környezet időbeli, térbeli, működésbeli változásainak érzékelése, helyi, térségi, globális szinten. A földrajzi táj és a földrajzi környezet alakulásának adott szintű értelmezése.

Tevékenység Kritérium Vízminőség- vizsgálat. A káros környezeti Zaj- és hatások tudatosítása. levegőszennyezés mérése az iskola településén. A geológiai tanösvények bejárása, a terület botanikai, zoológiai értékeinek megismerése.

A környezeti problémák természettudományos megközelítésű értelmezése.

Ismerkedés a környék természeti kincseivel.

Az erdőlátogatás A szelektív szabályainak ismerete. hulladékgyűjtés A veszélyes gyakorlatosítása. hulladékok megismerése, kezelésük szabályai. Környezeti hatások és Ok-okozati történések közötti összefüggések kapcsolat meglátása. felismerése. A környezet A levegőt szennyező egészségünkre források és a gyakorolt hatásainak szennyeződés ismerete. következményeinek vizsgálata. „E” számok, Mi van a Colában? – Az egészséges élelmiszer élelmiszerek táplálkozás adalékanyagok vizsgálata. megalapozása. megismerése. A természetes és Papírgyűjtés, szelektív Környezetbarát környezetbarát hulladékgyűjtés, anyagok anyagok veszélyes megismerése. felhasználása. hulladékgyűjtők az Az újrahasznosítás iskola településén. fogalmának, hasznának ismerete. Az energia és az Az áram és Energiatakarékossági anyagtakarékosság víztakarékosság ismeretek szerzése. fontosságának lehetőségeinek ismerete. vizsgálata otthon és az iskolában. Hulladékmentességre Környezetbarát Környezetbarát törekvő szemlélet vásárlás. csomagolási kialakítása. ismeretek.

68


Cél

2. A környezetért felelős egészségorientált életvitel elősegítése

3. Környezettudatos értékrend, „ökológiai morál” kialakítása

Tevékenység Megemlékezés a legfontosabb „Zöld Napokról” hagyományos formában (pl. Föld Napja) illetve projektmódszerrel (pl. a Víz Világnapja). Felelős állampolgári Az Alaptörvény szerepekre való környezet védelméről felkészítés. szóló cikkeinek Környezetszennyezés értelmezése. elhárítása, környezeti Helyi viszonyoknak problémák megfelelő környezeti felismerése. probléma kiválasztása, helyi környezeti gondok megismerése, pályázatokon való részvétellel. Praktikus „Zöldköznapi környezetvédelmi praktikák” ismeretek szerzése, a megismerése lépésről háztartás lépésre. környezetbarát működtetése. Felelős állampolgári Iskolai egészség- és magatartás sportnapok szervezése. kialakítása. A komplex intézményi Tudatos mozgásprogramban egészségmegőrző szereplő feladatok viselkedés. megvalósítása. A szűrővizsgálatok fontosságának ismerete. Állóképesség Túrák, hétvégi fejlesztése. kirándulások, erdei Helyes életviteli iskolák. szokások kialakítása. Szabad percek, órák felhasználása. A televíziózás káros Káros környezeti hatásainak vizsgálata. hatások elkerülésének, kivédésének Mibe ne csomagoljuk technikái. uzsonnánkat? Érzelmi Madáretető, viszonyulások madárkalács készítése, alakítása, képessé madáretetés tenni az egyént a novembertől február Feladat A „Zöld Napok”, azaz a fontosabb környezet- és természetvédelmi jeles napok ismerete.

69

Kritérium A környezetvédelmi napok tartalmának jelentősége.

A közvetlen környezet problémáinak felismerése.

Háztartási praktikák megismerése.

Az egészségmegőrzés alapjainak a kialakítása.

Helyes napirend, életviteli szokások megismerése és alkalmazása.

A tudatos kisállatvédelem kialakítása.


Cél

Feladat másokkal való együttműködésre. Az élet tiszteletére való nevelés. Az állatok iránti felelősség kialakítása, az állattartás etikája. Megélhető vagy elképzelhető élethelyzetek teremtése. Gondolatok befogadására és kifejezésére való nyitottság és képesség fejlesztése. A környezet esztétikai felismerése iránti igény kialakítása. Az együttes cselekvésekhez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése. Családi szerepek.

Tevékenység végéig.

Kritérium

Állatsimogató Látogatás közelebbi, távolabbi Vadasparkban, Állatkertben. Helyzetgyakorlatok, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Az iskola esztétikai képének közös kialakítása. Erdei iskola, osztálykirándulás, projektnapok, iskola szintű programok közös megvalósítása.

A környezeti nevelés piramisa:

értékrend ökológiai morál

magatartásmód, életvitel

attitűdök, érzelmi vonatkozások

ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet

Zöld Napok tervezett időpontjai: Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Október 4. Az Állatok Világnapja 70

Az állatok életközeli megismerése. Szerepjátékok által a különböző élethelyzetek megismerése.


2.15. 5. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Az iskola belső környezete Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a tanulókat a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos. Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti értékeket bemutató kiállításokat rendezünk a projektnapok és az ÖKO-hét keretében. Hulladékgyűjtés A hulladékgyűjtés megszervezésével, a szelektív hulladékgyűjtésre való törekvéssel hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához. Kommunikáció: faliújság, iskolai honlap Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság és az iskolai honlap. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról.

71


2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.16.1. A magatartás értékelésének elvei Példás:  az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi;  Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti;  A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat;  Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó; megértő, együttműködő és jóindulatú;  Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben;  Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes;  Megnyilvánulásaiban őszinte. Jó:  Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra;  Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi; A házirendet igyekszik betartani;  Figyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek; Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. Változó:  Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása;  Viselkedésével szemben kifogás merül fel;  Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen;  Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész;  Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó;  Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki megrovás;  Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés. Rossz:  Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek;  A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja;  A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik;  Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés, írásban. 2.16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás:  Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik;  Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre;  Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el;

72


 

Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő; Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed.

Jó:  

A tanuló készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát; Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű;  Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó:  Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást;  Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát;  Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt;  Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag:  A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi e1;  Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan;  Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz;  Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

2.16.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás rendszere; a minősítés követelményei, formái Szaktanári dicséret; (szóban, írásban)  Kiemelkedő szaktárgyi tanulmányi munkáért.  Pályázati, gyűjtő munkáért, versenyzésért. Segíti a tanórai munkát.  Iskolai ünnepélyeken műsorban szerepel. Osztályfőnöki dicséret; (szóban, írásban)  Aktívan részt vállal a közösség szervezésében.  Tisztségeit, megbízatását, példamutatóan ellátja.  Iskolai versenyeken l. 2. 3., körzetin 4. 5. 6. helyezést elért. Igazgatói dicséret; (szóban, írásban)  Kimagasló tanulmányi munkáért.  A l. 2. pontban leírtak folyamatosan jó teljesítéséért.  A térségi, megyei versenyeken elért 1-5. helyezésért  Városi ünnepségeken való részvételért. Nevelőtestületi dicséret  Példamutató magatartásért és/vagy kiváló tanulmányi eredményéért.  Iskolánk hírnevét nagymértékben emelő egyéni vagy csoportos teljesítményét; országos 1-6. helyezésért.

73


Egyéb jutalmazási formák  Jutalomkönyv Kiemelkedő tanulmányi, közösségi munkáért, kulturális és sport eredményekért iskolai versenyeken. Ideje: tanév végén. Adományozza: szaktanár, osztályfőnök, igazgató.  Jutalomkönyv és oklevél: Kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményért. Ideje: tanév végén. Adományozza: nevelőtestület.  Jutalomkönyv vagy vásárlási utalvány: Megyei, regionális versenyeken elért 1.2.3. helyezésért, országos 1-6. helyezésért. Ideje: tanév végén. Adományozza: nevelőtestület.  “Jó tanuló, jó sportoló!” Ideje: tanév végén. Adományozza: nevelőtestület.

Az elmarasztalás, fegyelmezés okai (vétségek) és formái Szaktanári figyelmeztetés; szóban és írásban  A szaktanári követelmények nem teljesítése, a felszerelés, házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmetlenség miatt. Osztályfőnöki figyelmeztetés; szóban, írásban  A tanulási fegyelem fellazulásáért, megsértéséért.  A házirend enyhébb megsértéséért.  Eszközök rongálásáért.  Igazolatlan mulasztásért.  Társakkal, nevelőkkel szembeni tiszteletlen magatartásért. Igazgatói figyelmeztetés; szóban, írásban  Az 1. 2. pontban leírtak ismétlődése, illetve a házirend gyakori megsértése miatt.  Első alkalommal történő durvaság, rongálás, cigarettázás, szeszes ital fogyasztása miatt. Igazgatói intés; írásban  Az 1. 2. 3. pontban felsoroltak ismétlődése esetén.  Szándékos durvaság, testi sértés, rongálás esetén.  Ismételt cigarettázás, szeszes ital fogyasztása miatt.  Az iskolára szégyent hozó iskolai vagy iskolán kívüli cselekményért. Fegyelmi büntetést kap:  aki szándékosan árt a környezetének, társának,  bomlasztja az iskola rendjét,  viselkedése durva, goromba, garázda, verekedést követ el,  veszélyezteti iskolatársai testi épségét,  aki a közösségre káros, veszélyes viselkedést tanúsít, a házirendet súlyosan megsérti. Formái: Megrovás, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba vagy másik iskolába áthelyezés.

74

Pedagógiai Program II

Recommend Documents