II. REKTORI VEZETŐI PROGRAM

II. REKTORI VEZETŐI PROGRAM A TISZTSÉG BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEK

1. MOTIVÁCIÓ, BEVEZETŐ GONDOLATOK 2. VEZETŐI ALAPVETÉS, HELYZETKÉP, SZERVEZET ÉS GAZDÁLKODÁS 3. OKTATÁS, HALLGATÓI KAPCSOLATOK 4. TUDOMÁNYOS KUTATÁSHOZ FŰZŐDŐ ELGONDOLÁSOK 5. HÉT KAR SZINERGIKUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE 6. GAZDASÁGI KAPCSOLATOK, STRATÉGIAI EGYÜTTMÜKÖDÉSEK 7. ÖSSZEFOGLALÁS

1

Folytonosság és fejlődés, minőségi felsőoktatás

Rektori vezetői program

1. Motiváció, bevezető gondolatok

A pályázat benyújtásának idején a 31. tanévemet töltöm Gödöllőn, a Szent István Egyetemen (illetve jogelődjén a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen), itt folytattam mezőgazdasági gépészmérnöki tanulmányaimat, a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsaként itt volt a kutatóhelyem és később ez az intézmény lett oktatói- és tudományos tevékenységem meghatározó színtere. Az elmúlt évtizedekben megismerhettem milyen hallgatóként az Egyetem polgárának lenni. Voltam tudományos ösztöndíjas és tanársegéd, dolgoztam beosztott gyakorlatvezetőként, majd az évtizedek alatt végigjárva egy jellegzetes egyetemi karrier minden állomását vezető oktatói kinevezést kaptam, később egyetemi tanárként a katedrán állva adatott meg leendő műszaki értelmiségiek egyre számosabb évfolyamainak oktatása. Munkám mindvégig a Gépészmérnöki Kar keretében működő Mechanikai és Géptani Intézethez kötött, közel két évtizednyi tapasztalat birtokában lettem kollégáim támogatását bírva intézeti igazgató, a Kar tudományos dékán-helyettese és jelenleg - immáron második ciklusban dékánként szolgálom intézményemet. Az elmúlt évek során szerzett egyetemi magasabb vezetői tapasztalat a szükséges szakmai hátteret, az évtizedeket felölelő az Egyetem iránti egyértelmű elkötelezettség jelentheti a morális alapját a rektori feladatok sikeres ellátásának. A felsőoktatásban jelentős átalakulás és szerkezetváltás megy végbe: megváltoztak a társadalmi elvárások egy korszerű felsőoktatási intézménnyel kapcsolatosan a gazdasági élet szereplőinek igényei egyre jobban artikulálódnak és határozott megfelelési követelményt jelentenek, eltolódott a hallgatók elvárási szintje is az egyetemek nyújtotta szolgáltatásokkal kapcsolatosan. A demográfiai hatások közvetlenül érintik a felsőoktatást és a kedvezőtlen tendenciákat erősíti egy mély gazdasági (és társadalmi, értékrendbeli) válság, a finanszírozás forrásainak átrendeződése és volumenének csökkenése. A változó környezeti hatásokra csak egy alkalmazkodni képes szervezet tud hatékonyan reagálni. Ennek keretei részben már rendelkezésre állnak, hiszen az elmúlt időszakban jelentős átalakuláson ment keresztül a Szent István Egyetem. Többi között elkezdődtek a különböző szervezet-racionalizálási munkák, hatékonyabbá vált a gazdálkodási folyamatok tervezése és ellenőrzése, megjelentek az informatikai alapú vezetői információs rendszerek alapjai, bővültek és javultak a hallgatói szolgáltatások. A minőség, a hatékonyság és az átláthatóság érdekében tett korábbi vezetői törekvések tekintetében meggyőződéssel vállalható a folytonosság és biztos kiindulópontot jelenthet a további munkákhoz. A minőség az „akadémiai kvalitást” kiegészítve, - arra épülve - az egyetemi szolgáltatások minden elemében meg kell, hogy jelenjen. Ennek szervezeti szintű és az intézmény egészére kiterjedő biztosítása és fenntartása prioritással bíró feladat. A hatékonyság tekintetében a fiskális kényszeren túl a munkatársak teljesítőképességében, az intézményi kooperációban és a működési folyamatok racionalizálásában érzek jelentős tartalékokat. A kiemelkedő teljesítmények szervezett értékelésen alapuló elismerése, az adekvát érdekeltségi és motivációs mechanizmusok kiépítése vezetői koncepcióm egyik központi eleme. Az átláthatóság pedig egy modern szervezet meghatározó sajátossága, így valamennyi döntési szintre és valamennyi munkafolyamatra ki kell terjeszteni, felhasználva az intézmény alkalmazott informatikai rendszereinek még részben kihasználatlan kapacitásait. A Szent István Egyetem nemzetközi viszonylatban is elismert teljesítménye hét - kari jogállású szervezeti egység együttműködésén alapszik. Megbízatásom esetén kiemelt feladatomnak tekintem az érintettek érdekeinek messzemenő figyelembevételével egy olyan működési, egyeztetési mechanizmus 2

kialakítását, amely erősíti ezt a kooperációs szándékot, megőrzi az integritásunkat, hozzájárul az Egyetem belső kohéziójához és attraktívvá teszi Egyetemünket egy esetleges csatlakozás iránt elkötelezett integrációs szándékú oktatási- és tudományos intézmény számára. A pályázatomban megfogalmazott vázlatos koncepció épít az elmúlt évek szakmai eredményeire, a jelentős egyeztetéssel és konszenzussal megalkotott Intézményfejlesztési Terv (IFT) elmeire és illeszkedik a felsőoktatás működését meghatározó fenntartói és jogalkotói törekvésekhez. A rektori tisztség számomra elsősorban szolgálatot és lojalitást jelent: olyan kihívást, amellyel munkatársaim támogatását bírva hozzájárulhatok a Szent István Egyetem oktatási teljesítményének, szakmai tekintélyének és tudományos elismertségének a növeléséhez. Rektori pályázatom alapvetően két fő, tartalmi szempontból meghatározó dokumentumra épít, a melyeket a SZIE Szenátusa 2012-ben fogadott el, és a következő időszak stratégiai céljait, rövid és hosszú távú feladatait kötelező erővel meghatározza a mindenkori egyetemi vezetés számára. Az egyik a Szent István Egyetem Intézményfejlesztési Terve, amely a kormányzat felsőoktatási koncepcióját, iránymutatását figyelembe véve átfogó elemzést nyújt a SZIE felsőoktatás, kutatás hazai és nemzetközi rendszerében elfoglalt helyéről, SWOT analízissel tárja fel a SZIE erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a működését fenyegető veszélyeket, meghatározza a SZIE hosszú- és rövidtávú stratégiai céljait, meghatározza 2014-ig részleteiben is karokra lebontva a feladatokat. A másik az egyetem pénzügyi egyensúlya fenntartása érdekében elfogadott intézkedési terv, amely a Széll Kálmán terv alapján a felsőoktatásból kivonásra kerülő állami források Szent István Egyetemre gyakorolt hatását kívánja rövid- és hosszútávra szóló hatékonyságnövelő intézkedésekkel ellensúlyozni, a megváltozott feltételekhez illeszteni, optimalizálni. 2. Vezetői alapvetés, helyzetkép, szervezet és gazdálkodás A SZIE az agrár-, élelmiszer-, környezet és vidékgazdaság meghatározó méretű és szakmai súlyú felsőoktatási és tudományos intézménye, melyet szinergikusan erősít a közgazdasági, társadalomtudományi, műszaki (gépészeti, építészeti) szakterületeken való erős, egyes területeken ugyancsak meghatározó felsőoktatási jelenléte is. A Kiváló Egyetemi cím adományozásakor a hazai felsőoktatási intézmények rangsorában a 7. helyre soroltak bennünket, közvetlenül a hazai felsőoktatás hat vezető oktatási-kutatási potenciállal rendelkező intézménye mellett. A különféle rangsorokban különféle szempontok alapján ettől eltérő helyezéseket kapunk, de realitásként kell kezelnünk, hogy összes jellemzőnket figyelembe véve a felső-közép mezőnybe sorolható a SZIE a hazai felsőoktatás rendszerében. Mérethatékonysági okokból külső integráció nélkül erről a helyről a feljebb jutás komoly kihívást jelent, de már a megtartása a pozíciónak ugyancsak jelentős erőfeszítéseket kíván az Egyetemtől. A SZIE partneri kapcsolatrendszere többrétegű és szerteágazó. Átszövi a teljes hazai gazdasági, intézményi szférát a kormányzati szervektől az önkormányzatokig, a multinacionális vállalatoktól a kis- és középvállalkozásokig, az egyetemektől a középiskolákig, az Akadémiától a kutatóintézetekig, kutató-fejlesztővállalkozásokig. Magyar nyelvű hallgatói beiskolázási területe országos, sőt az egységes kárpát-medencei oktatási térre kiterjedő. Idegen nyelvű képzései a fejlett gazdasággal rendelkező nyugat- és észak-európai országokból is nagy létszámban vonzanak hallgatókat és az ázsiai, afrikai, amerikai kontinensen is ismertek. A FAO bázis intézményként tekint a SZIE-re. Nemzetközi oktatási kutatási együttműködéseink Japántól az Egyesült Államokig átfogják a kontinensek jelentősebb egyetemeit. Egyetemünk és vezető oktatóink pályázati partnerként vesznek részt számos nemzetközi kutatási projektben is. A hallgatói állományunk színvonala a kiemelt vonzerőt jelentő fővárosi egyetemeket követően a fővárosi és vidéki egyetemek között helyezkedik el. A jelentkezési adatok változása az országos tendenciákat követi, a meghatározó szakjaink iránt megfelelő az érdeklődés.

3

A SZIE működése gazdaságilag stabil az elsősorban demográfiai okok és a felvételi keretszámok változása miatt csökkenő felvételi létszám és a stagnáló fejlődésű gazdasági környezet ellenére is. A stabilitás megőrzéséhez azonban jelentős belső átszervezésekre, pénzügyi átcsoportosításokra volt szükség, amely belső feszültségeket eredményezett a szervezeti egységek között és a szervezeti egységeken belül is. A SZIE relatív rövidtávra kiható gazdasági intézkedésekkel biztosított pénzügyi stabilitása ugyanakkor elodázta a - részben már megkezdett - hosszú távú stabilitást eredményező, átfogó, stratégiai jelentőségű belső szervezeti, képzési, kutatási-fejlesztési, igazgatási, gazdálkodási változások teljes körű kidolgozását és végrehajtását. Az állami támogatás csökkenése azonban 2012-re olyan mértékűvé vált, hogy saját bevételekkel a jelenlegi gazdasági környezetben a kieső források nem pótolhatók, ezért a racionalizálási folyamatokat fel kell gyorsítani és - romló környezeti feltételek ellenére is - hazai, nemzetközi értelemben is versenyképes, fenntartható méretű, hatékonyan és - a törvényi előírásoknak (Nftv. Áht., Kjt. stb.) megfelelően - szabályozottan működő tudásszervezetet kell létrehozni. Összességében a SZIE rendelkezik minden olyan fontos jellemzővel, paraméterrel, amelyre alapozva hosszútávon is magát egy közép-európai viszonylatban is meghatározó jelentőségű, széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező felsőoktatási intézményként definiálja. Rektori pályázatomban olyan célok megvalósítását tűzöm ki, amellyel ezt a pozíciót biztosítani tudjuk a Szent István Egyetem és ezen keresztül a hazai felsőoktatás, tudományos kutatás számára is. 3. Vezetéssel kapcsolatos tervek, gazdálkodási elképzelések Felfogásom szerint az egyetem elsősorban tudásszervezet. A tudásszervezet tőkéje látható (ingatlan és ingó vagyonból, tárgyi eszközökből, pénzeszközökből, követelésekből, kötelezettségekből stb.) és láthatatlan vagyonból a tudástőkéből áll. A jó tudásszervezet alapvetően a láthatatlan vagyonát, a tudástőkéjét „kamatoztatja”, és bevételeit alapvetően a tudásmenedzsment színvonala határozza meg. A tudástőke ügyféltőkéből, szervezeti tőkéből és a munkatársak kompetenciájából, szakértelméből áll. Az ügyféltőkét a felsőoktatási, kutatási piacon kialakított arculatunk határozza meg (milyen hallgatók választanak bennünket, milyen cégek, szervezetek a megrendelőink, kik a partnereink stb.). A szervezeti tőkét a menedzsment színvonala, az alkalmazott módszerek, elméletek, modellek, számítástechnikai és adminisztratív rendszerek minősége, a munkakultúra stb. határozza meg. A munkatársak kompetenciája az a képesség, amellyel dologi és eszmei vagyont hoznak létre. Az előbbiekből következően tehát az Egyetem képzési és tudományos alapfeladataihoz tartozó bevételszerző képességünket alapvetően a tudástőke minősége, színvonala határozza meg, ezért a legfontosabb feladat a tudásmenedzsment fejlesztése. A látható vagyon gyarapodása is a tudástőke működésének függvénye, de a látható vagyon hasznosítása nem csak a tudástőke működtetését szolgálhatja. Vezetési filozófiámban a modern és felelős szervezetirányítás három pillérére kívánok építeni: a SZIE magasabb szintű irányítását a legmagasabb szinten kívánom ellátni rektorként képviselve az állam, mint tulajdonos elvárásait hatékonyan együttműködve az ugyancsak kormányzat által kinevezett gazdasági vezetővel; feladatait hatékonyan ellátó operatív menedzsmentet kívánok működtetni; a független belső audit rendszert ugyancsak hatékonyan kívánom működtetni. A felelős egyetemirányítás számomra a transzparenciát, a tisztességes, korrekt munkavégzést, a tevékenységek áttekinthetőségét és az elszámoltathatóságot jelenti. Minden vezető és SZIE alkalmazott rendelkezzék az egyetemről azzal az információval, amire jogosan igényt tarthat, és legyen képes a jogállásából adódó jogköreivel élni. Az egyetemirányításban a menedzsment és belső ellenőrzés területén is a szakmai standardok ismeretét és alkalmazását általánosan elvárom. 4

Élni kívánok az operatív vezetés rendszeres, tényleges beszámoltatásával a fontosabb szervezeti állapotokról, a stratégiai célok megvalósulásának előrehaladásáról, a főbb kockázatokról és kontrollokról. Az etikai normákat szabályzatba kívánom foglalni, a vezetői példamutatást kiemelt fontosságúnak tartom. A vezetési stílust meg kívánom feleltetni az integritás és a tisztesség követelményeinek. A vezetőktől elvárom, hogy ezeket kommunikálják, és követeljék meg az egész szervezetben. Folytatni kívánom azt a megkezdett munkát, amely biztosítani fogja, hogy az egyetemi szervezet folyamatai és jelentési rendszerei átláthatóak legyenek. Átgondolt tervezési, irányítási folyamatokkal biztosítani kívánom a változó körülményekhez való rugalmas igazodást. Az Áht. és a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően biztosítani kívánom a kontroll rendszerek és a kockázatkezelés működését. Rendszeresen értékelni kívánom a szervezetirányítási rendszer működését, a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére tett intézkedéseket. Elvárom és mindent megteszek érte, hogy a nyilvánosságra hozott jelentések megbízhatók és teljes körűek legyenek. A meglévő vezetési fórumok mellett ismét életre kívánom hívni a Rektori Tanács intézményét, amely az operatív vezetés (rektor, rektor-helyettesek, főigazgató, főtitkár) heti rendszerességgel ülésező munkaszervezete lesz. Az egyetem belső demokratizmusának elősegítése érdekében kiemelt szerepet szánok az o oktatással, o tudományos kutatással, o gazdálkodással, o informatikai rendszerekkel, o minőségüggyel, o belső és külső kommunikációval o nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó egyetemi bizottságoknak. Ezen túlmenően vezetői tanácsadó testületként működtetni kívánom az akadémikusok, MTA doktorok kollégiumát és fontosnak tartom a Professzori Tanács véleményformáló tevékenységének, elemző munkájának támogatását. Az Egyetem hosszú távú érdekeit szem előtt tartva a jogszabályi kötelezettségeket meghaladó módon szeretnék együttműködni és konszenzusra jutni a munkavállalói érdekképviseletekkel, a Közalkalmazotti Tanáccsal és a Hallgatói Önkormányzattal. Rendszeresen konzultációt kívánok folytatni az aktív állományban lévő vezető oktatókkal, kutatókkal. Szabályozottan és hatékonyan működő, az oktatói-kutatói adminisztratív terheket csökkentő igazgatási szervezet és azt támogató komplex informatikai rendszer kialakítására törekszem. Az ügyintézés, iratkezelés teljes körű elektronikus alapokra helyezése, az elektronikus ellenjegyzések, digitális aláírások bevezetése, az adatbázis kezelő, gazdálkodási, ingatlan nyilvántartási, létesítménygazdálkodási szoftverek (Nexon, EOS, Neptun, Kontroller, Palya stb.) egymással és a fenntartó által igényelt adatszolgáltatást végző szoftverekkel, a VIR, IMIR, IBIR stb. rendszerekkel való együttműködésének biztosítása, az oktatási-kutatási, pályázati folyamatok naprakész nyilvántartása elengedhetetlen egy tudásszervezet hatékony menedzseléséhez. Jelentős tartalékaink vannak az informatikai, információs és kommunikációs rendszerek SZIE szintű központosított kezelésében a szoftverek összehangolt használatában, beszerzésében az „open” termékek használatának elterjesztésében. E digitalizált rendszerek továbbfejlesztésével, bevezetésével és a kapcsolódó fejlesztések, képzések megvalósításával, kommunikálásával ésszerűbb hatékonyabb vezetési kultúra alakul ki e területen is. A karok igazgatási terheinek csökkentése érdekében egységes, hatékony és hozzáértő szakemberekből álló központi irányítási szervezet kialakítását folytatni kívánom. Az Egyetem korábbi döntéseiben folyamatosan megjelent a minőségfejlesztés, az alaptevékenység színvonalának emelése. A folytonosságot biztosítva stratégiai feladatnak érzem a minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztését. Az egyetemen oktatási szervezeti egységeknél Akkreditációs és Minőségügyi Bizottságok alakultak és működik a SZIE Minőségügyi Bizottsága is. A versenyképes korszerű működés folyamatos feltételeinek biztosítása érdekében szükséges, hogy az egyetem 5

valamennyi kara - az oktatás és kutatás területén eddig elért színvonalának megőrzése és folyamatos fejlesztése céljából - minőségirányítási rendszert vezessen be és működtessen, hagyományaihoz és földrajzi sajátosságaihoz és kialakult szervezetéhez illeszkedő tudatos minőségfejlesztési tevékenységet folytasson. Kiemelten foglalkozni kívánok azzal, hogy az egyetemi és a karok minőségirányítási rendszere teljesítse az 2005-ben elfogadott bergeni dokumentum – Standards and Guidelines for Quality Assuarence in the European Higher Education Area (ESG) Helsinki: ENQA, 2005. – minőségszempontú elvárásait, és összhangban legyen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vonatkozó ajánlásaival. El kívánom érni, hogy a bevezetett rendszer hatálya terjedjen ki valamennyi minőségügyi szempontból vizsgálható egyetemi működési folyamatra, beleértve a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési értékelési eljárásokat, a képzések értékelésének mechanizmusát, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezését (és kiterjesztett értelemben a panaszkezelési eljárásokat) is. A Szent István Egyetem szervezeti struktúrái tradicionális és történelmi hagyományok bázisán kialakultak, működnek. A szervezeti rendszer továbbfejlesztése, az egyetem előtt álló kihívások eredményes kezelése érdekében elengedhetetlenül szükséges. Az egyetem működését a hatályos jogszabályok valamint az Intézmény belső szabályzatai alapján kívánom áttekinteni és szükség szerint korrigálni, olyan célok mentén ahol, a szervezet az egyetemi integritás és a fenntartató egyetemi fejlődés céljait hatékonyan szolgálja. A Karok önállóságának fenntartása mellet a karcsú és költséghatékony központi munkaszervezet kialakítása biztosíthatja - a változó feltételek közepette is - az egyetem nemzetközi és hazai pozícióinak megtartását, esetleges javítását. Indokolt az egyetemi központ erősítése, egyrészt a működési stabilitás biztosítása, valamint a költséghatékonyság érdekében, másrészt azért, mert a jogszabályok egyre határozottabban egyetemi szinten határoznak meg kötelezettségeket és a felelősséget. Az egyetemi központnak az „összegyetemi” feladatok ellátása mellett, karoktól feladatokat átvállaló „költséghatékony szolgáltató centrumként” kell működnie felismerve azt a tényt, hogy egyes feladatok (például PR, informatika, pénzügyek, nemzetközi kapcsolatok stb.) eredményesebbek és olcsóbbak egyetemi kontextusban, mint a kari jogállású szervezetek által végzett tevékenységek összességeként. A kialakult tradicionális egyetemi menedzsment struktúra fenntartása célszerű, hisz az elmúlt időszakban sikeresesen biztosította az egyetem működését. A felsőoktatás átalakulása, valamint a finanszírozási változások ugyanakkor indokolttá teszik, hogy az egyetemi menedzsment gazdasági stratégiai elemzési és felügyeleti feladatok ellátásával bővüljön rektor-helyettesi szinten. Az Egyetem szakmai konszenzuson alapuló működőképességének fenntartása érdekében a rektori menedzsmentben, rektor-helyettesi feladatkörben valamennyi egyetemi kar reprezentációjára számítok. Hasonló megfontolásból az egyes szakterületi (szenátusi) bizottságok vezetőit is paritásos alapon, valamennyi Kar képviseletének biztosítása mellett tartanám célszerűnek meghatározni. Az Egyetem alapfeladataival összefüggő jogszabályi változások, a gazdasági megszorítások, új és hatékony gazdálkodási és érdekeltségi rendszer kialakítását igénylik. A felsőoktatási képzési és finanszírozási struktúra változása szükségessé teszik minden egyetemi polgár szemléletének változását, valamennyi munkaszervezet, és Kar gazdálkodási rendszerének az újragondolását. Kis létszámú, hatékony az alaptevékenységeket kiszolgálni képes gazdasági szervezet kialakítása szükséges. Az átlátható, az egyetem hosszú távú érdekeit szolgáló gazdálkodási, tervezési, stratégiai rendszer kialakítása az elmúlt években elkezdődött. Ebben központi elemként jelennek meg a kari jogállású szervezeti egységek, mint az „egyetemi lét” alapvető entitásai, így a gazdasági racionalitás figyelembevételével történő finanszírozásuk primátussal bír. A költségvetés kialakítása, a központi funkciók finanszírozása, az Egyetem gazdaságpolitikájának a megalkotása felfogásom szerint akkor 6

lehet sikeres, ha abban az érintett szereplők konszenzusos, vagy ahhoz közeli álláspontot tudnak kialakítani. A Karok gazdálkodási önállóságát, intézményen belüli autonómiáját fontos értéknek tartom, ezért ezzel számolok a jövőben is. Ugyanakkor felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek erősíthetik adott esetben a részleges pénzügyi centralizációt. Tekintettel arra, hogy a szervezeti egységek tudományterületi, képzési, regionalitási sajátosságai okán különböző gazdasági potenciált képviselnek, továbbra is szükséges lehet a Karok korlátozott és kontrollált szolidaritására (esetleg egy ilyen alap létrehozására), a Szent István Egyetem pozícióinak fenntartása, és a működőképesség gazdasági alapjainak megtartása érdekében. A korábbi évek egyetemi gyakorlatának egyik hiátusa a jelentős ingatlan és létesítmény vagyon hasznosításának és használatának átláthatatlansága. Ennek kiküszöbölésére egységes létesítménymenedzsment-rendszert kívánok bevezetni építve a jelenlegi előkészületek tapasztalataira. Az Egyetem egészének működését jelentősen befolyásolja a korábbi PPP fejlesztések egy részének kapacitáshasznosítási problémái. A PPP ingatlanok fenntarthatósági elemzésének bázisán határozottan kívánom érvényesíteni az Egyetem érdekeit a Kormányzati törekvésekkel is harmonizáló megoldások keresésében. Ugyancsak erőfeszítéseket igényel a több Campust is érintő, mára már elodázhatatlan épületrekonstrukciók, energetikai felújítások beindítása és az ehhez szükséges források előteremtése. A Szent István Egyetem több mint kétezer munkatársával jelentős tudásvagyont képvisel, az Intézményt nem pusztán az épületek, hanem elsősorban az itt dolgozó munkatársak határozzák meg. Vezetői programom fontos fókusza, hogy a nemzetközi értékelésben jelentős munkatársi kollektíva egyetemi alapfeladataink ellátásában kellő hatékonysággal tudjon dolgozni, a napi értékteremtő munkavégzés során érezze egy stabil életpálya lehetőségét, a kiszámítható karrier perspektíváját és valamennyi egyetemi polgárnak biztosítsuk a feladatellátáshoz szükséges kulturált körülményeket, az alapvető és meghatározó szolgáltatásokat.

4. Oktatás, hallgatói kapcsolatok Meggyőződésem szerint az egyetem elsődleges feladata a magas színvonalú, tudományos kutatási alapokon nyugvó oktatás, ahol a tudásátadás folyamatában a központi szerepet a hallgatók töltik be. A hazai felsőoktatási intézmények jelenlegi kapacitása, a külföldi egyetemek növekvő kínálata és a csökkenő demográfiai adatok együttes hatásaként a középiskolákból kikerülő tehetséges diákok fölkutatása és megnyerése egyetemünk számára elemi érdek. Ezért tartom fontosnak a középiskolákkal kialakított kapcsolatrendszer bővítését, szorosabbra fűzését és az érintett korosztály hatékony megszólítását különböző - a diákok érdeklődésére számot tartó - programokon keresztül (egyetemi felkészítő kurzusok, „diáktudós-klub”, kutatók éjszakája, kutató diákok köre stb.). A tudástranszfer színvonalának megőrzése és javítása csak jól felkészült és elkötelezett oktatói karral valósítható meg. Az oktatók és különösen a vezetőoktatók kiválasztása és kinevezése során fokozott körültekintéssel kell eljárni: a jogszabályok és egyetemi szabályzatok által definiált keretek között a jelölt magas szintű tudományos teljesítményén túl oktatói munkásságát, emberi és előadói kvalitásait komplex módon szükséges értékelni. Az egyetem oktatási-képzési kínálata az alap- és mester szakok tekintetében az elmúlt évek során lényegében kialakult. Az eddig megszerzett oktatói és hallgatói tapasztalatok alapján szükségesnek látom áttekinteni, felülvizsgálni és indokolt esetben módosítani, racionalizálni a jelenlegi tanterveket. A kis létszámú szakok kifuttatása, a különböző szakok közös kurzusainak kialakítása, a karok közötti indokolatlan kínálati párhuzamosságok megszüntetése, ahol ez lehetséges karközi kurzusok meghirdetése javíthatja az oktatói munka hatékonyságát és a humánerőforrás kihasználását. Adott oktatási programok, szakok esetében az egyetemek közötti oktatási együttműködés fejlesztése is hasznos lehet és Intézményünk számára előnyökkel járhat. Egyes képzési területeken – és meghatározott karokon - új kihívást és kitörési pontot jelenthet a felsőoktatási szakképzési programok megalapítása és elindítása.

7

Fontos feladatnak érzem a karok közötti oktatási együttműködések megújítását, a kölcsönös előnyökön és elfogadottságon alapuló „átoktatási” lehetőségek akkreditációs feltételekhez történő igazítását. Az egyetem tudományos rangja és jövője szempontjából figyelmünk és erőforrásaink jelentős részét a mesterszakok és a doktorképzés színvonalának megőrzésére és javítására kell koncentrálnunk. A versenyszféra sokrétű képzési igényének kielégítését, valamint a vállalati és önkormányzati kapcsolataink szélesítését szolgálhatják a különböző szakirányú továbbképzési szakok meghirdetése. Ezen képzéscsoport tekintetében a karközi szakmai együttműködés további erősítését különösen szükségesnek érzem. Komoly értéke Egyetemünknek, hogy a gondozott tudományterületek jelentős részén képzési kínálatunk a felsőoktatási szakképzéstől a doktorképzésig terjed. Az idegen nyelven is meghirdetett szakok akkreditálása, a külföldi hallgatók számának növelése létérdekünk. Az Erasmus csereprogram keretében meghirdetett kurzusok és a magyar hallgatóink számára kínált idegen nyelvű kurzusok számát és színvonalát folyamatosan növelni kell, de további lehetőségeket látok a VM-FAO együttműködés kiaknázásában is. Egyetemünk több Karán már kialakított minőségbiztosítási rendszer további kiépítését és az oktatást is szolgáló racionális működtetését fontosnak tartom. Különösen figyelemmel kívánom kísérni az egyes karokon már bevezetett – az oktatói munka hallgatói véleményezését célzó – értékelési rendszerek működését, ahol szükséges kialakítását és az esetleges egységesítési törekvéseket. A folytonosság fenntartásának jegyében továbbra is számítok az Egyetemi Oktatási Bizottság munkájára, az oktatási és képzési folyamatok egyetemi szintű egyeztetése és az egységes minőségbiztosítási elvek kialakítása és érvényesítése érdekében. A felsőoktatási keretszámok központi meghatározásához igazodóan – továbbra is rektor-helyettesi koordinációval – egyetemi stratégiát kell kidolgozni a költségtérítéses (részfinanszírozású) képzésekre jelentkezők számának növelése érdekében. A felsőoktatási intézmények egyre inkább részeseivé válnak a felnőttképzés kínálati szereplői körének. A Szent István Egyetem eddig is jelentős tanfolyami választékkal állt az érdeklődők rendelkezésére. Megbízatásom esetén kiemelt feladatnak tekintem a felnőttképzési, tanfolyami és tanácsadási szolgáltatások rendszerének bővítését, elsősorban meghatározó vállalati, szakmai szervezeti kapcsolatokra építve. A felnőttképzés (együtt a szakirányú továbbképzési programokkal és idegen nyelvű képzésekkel) hozzájárulhat a demográfiai változásokból fakadó esetleges célcsoportátrendeződés kezeléséhez is. A jelenlegi oktatás-szervezési, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok egy jelentős része egyetemi vagy campus szinten központosítható, több párhuzamosan végzett feladat összevonható (hallgatói szerződések, diákigazolvány és diákhitel kezelés, statisztikák, jelentések összeállítása). A hallgatói ügyintézés egyes elemeinek centralizálása azonban nem módosíthatja a diákcentrikus szolgáltató egyetem koncepcióját. A XXI. században a kornak megfelelő oktatás-módszertani megoldások és technikai eszközök alkalmazása nélkülözhetetlen. A korszerű módszerek (projektmódszer, esettanulmányok, szimuláció) és eszközök (e-learning tananyagok, animációk, videóra rögzített előadások, audio-vizuális eszközök) sikeresen támogathatják az elméleti ismeretek hatékonyabb elsajátítását, az önálló tanuláshoz, probléma-megoldáshoz és munkavégzéshez szükséges képességek kialakítását. Jól egészítik ki és a hallgatók számára vonzóbbá teszik az interaktív kontaktórákat, így hozzájárulnak a tanulmányi fegyelem erősítéséhez is. A tehetséggondozás alapvető egyetemi feladat. A tehetséges hallgatók felkutatása és későbbi fejlesztése, speciális emeltszintű kurzusok meghirdetése, demonstrátori lehetőségek biztosítása és a tudományos diákköri munka (TDK) támogatása valamennyi oktató kötelessége. A szakkollégiumi mozgalom szakterületi szélesítését, a hallgatók széleskörű bevonását, a kapcsolódó pályázati lehetőségek kihasználását – összhangban az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott konkrét elképzelésekkel - támogatom. Célkitűzésem, hogy a tehetséggondozás ne csupán egy „kötelező” feladat legyen, hanem sokkal inkább mindannyiunk közös érdeke és erőfeszítése a tömegképzéssel

8

párhuzamosan elkerülhetetlenül felmerülő felkészültségbeli inhomogenitás kezelésére a hallgatókban fellelhető egyéni teljesítmények maximalizálására. Az Egyetem pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vétele mellett, biztosítani kell a hallgatók színvonalas nyelvoktatását és hangsúlyozni a nyelvtanulás, illetve a kommunikációképes nyelvtudás fontosságát. Ehhez a jelenlegi megoldásokon túlmutató teljesítményértékelési rendszer és finanszírozási modell szükséges. Támogatom a nemzetközi hallgatói mobilitást, a közös és kettős diplomák megszerzését biztosító oktatási programok, nyári egyetemek szervezését rangos külföldi egyetemekkel. A sportolási lehetőségek biztosítása a szabadidő hasznos eltöltése és a kollégiumi lakhatási körülmények területén eddig elért eredményeket és a további folyamatos fejlesztéseket rendkívül fontosnak tartom. A hallgatói (és munkavállalói) szervezetekkel egyeztetett módon a különböző kulturális-, sport- és egyéb szolgáltatások rendszerét egységes rendszerben kívánom kezelni, amelynek egyik megoldása lehet a „SZIE kártya” bevezetése is. Szoros kapcsolatot kívánok kiépíteni az egyetemen működő különböző legitim hallgatói testületekkel és önkormányzatokkal. A megalapozott és átgondolt hallgatói vélemények megjelenítése és figyelembe vétele, a döntéshozatali mechanizmusok demokratizálása vezetői filozófiám egyik alappillére. Ezért tervezem a „Rektori fórum” bevezetését is, amelynek keretében évente legalább egyszer lehetőséget kapnak az Egyetem hallgatói problémáik közvetlen fölvetésére, javaslataik és véleményük megfogalmazására. A hallgatói önkormányzattal folyamatos és szervezett kapcsolattartásra törekszem, amelynek egyik eleme lehet a minimálisan havi rendszerességgel összehívásra kerülő „Rektori tea” intézményének újragondolása, amely lehetőséget teremt az hallgatói önkormányzat vezetőivel történő reguláris személyes egyeztetésre. Meggyőződésem, hogy a hallgatók egyetemünk polgáraiként erőforrást jelenthetnek intézményünk számára. A diákok gondolkodásmódja, kreativitása, problémafelismerő- és megoldó képességük hozzájárulhat az egyetem sikeres működéséhez ezért partnerként a jelenleginél markánsabb módon szeretném kikérni véleményüket valamennyi a hallgatóságot érintő koncepcionális kérdésben, stratégiaalkotásban. Ez az együttműködés különösen gyümölcsöző lehet a hallgatói toborzással, beiskolázással kapcsolatos tervek kialakításában, a sport és szabadidős koncepciók megalkotásában, vagy éppen oktatásszervezési kérdésekben is. A Szent István Egyetem számára kiemelt jelentőséggel bír a végzett hallgatók munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, pályakövetése, az „alumni” szervezet működtetése. Ebben az elmúlt években jelentős elmozdulás történt, mindazonáltal a lehetőségek kiaknázása ezen a területen még messze nem érte el a kívánatos szintet.

5. A tudományos kutatáshoz fűződő elgondolások A Szent István Egyetem a nemzetstratégiai célok szempontjából kíván támogatott (kiemelt) egyetemmé válni, két kutató karral. A SZIE hét kara közül öt agrár-, környezet-, élelmiszer- és vidék irányultságú szakterületeken tevékenykedik, múltja és jelene is ezekhez kötődik. Két kar (ÁOTK, MKK) ma is tisztán agrár- és természettudományi képzést és kutatást folytat. Három kar (GÉK, GTK, GAEK) pedig műszaki, gazdaság- és társadalomtudományi területeken bővítette képzési kutatási portfólióját, megtartva az agrár-, élelmiszer, környezet- és vidékorientáltságot. Két kar (ABPK, YBL) pedig a vidék társadalmához és az épített környezethez kapcsolódóan szerves kiegészítője az agrárprofilnak. A Szent István Egyetemen tehát együttesen jelen vannak azok a szakterületi kompetenciák, amelyek egyben a Nemzeti Vidékstratégia meghatározó célterületei is, úgymint a természeti erőforrások, környezetminőség, agrár- és élelmiszergazdaság, vidéki gazdaság, 9

vidéki közösségek. Stratégiai feladatnak tekintem, hogy képzési és kutatási kínálatunkban a már meglévő értékeink megőrzése mellett az új szakterületeket megerősítsük. A XXI. század egyik legnagyobb kihívása az, hogy hogyan lehet egészséges élelmiszerrel ellátni a folyamatosan növekvő népességet a környezeti problémák felerősödése mellett. Az is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az alapanyag-előállítás és feldolgozás nem választható el egymástól. Támogatom, hogy az oktatási és kutatási tevékenység is a termékpálya első láncszemén túl a pálya egészét ölelje fel. Az utóbbi években már megjelentek a feldolgozással, termék-előállítással foglalkozó kutatási projektek, azonban a képzési kínálat bővítése, kutatási-innovációs potenciálunk fokozása érdekében második stratégiai területnek tekintem a teljes élelmiszer előállítási vertikum alapanyagelőállítást követő élelmiszerbiztonság és –minőség témakörét. Ennek kiépítése alapját képezi egy élelmiszerbiztonsági doktori iskola létrehozásának is, amellyel - műszaki, állategészségügyi, értékesítési kapcsolódásai révén - Magyarországon egyedülálló lehetőség kínálkozik egy intézményen belül a teljes termékpálya oktatására és kutatására. A SZIE jogelődje a mezőgazdasági vízgazdálkodás oktatásának és kutatásának hazai és nemzetközi viszonyok között egyaránt elismert műhelyeként működött. A vízért folyó harc az élelmiszer előállítás mellett a jövő generációk egyik legnagyobb kihívását fogja jelenteni, melyet a folyamatosan változó klímafeltételek között kell biztosítani. A vízgazdálkodás oktatásának és kutatásának fejlesztését, a kapcsolódó humán erőforrás feltételrendszerének megteremtését szintén kiemelt feladatomnak tekintem. Ezen a területen is egyedülálló lehetőségek kínálkoznak az együttműködésre a SZIE más Karaival. Az energiakészletek drasztikus fogyása rávilágított a jelenleg pazarló rendszerek fenntarthatatlanságára. A megújuló energia használatától elválaszthatatlan a melléktermékek és különböző szerves és szervetlen hulladékok kezelése. Az ehhez kapcsolódó kutatási tevékenységre, valamint oktatási feladatokra fokozott igény van a piac részéről, ezért támogatom a hulladékkezelés és –gazdálkodás, valamint a megújuló energia előállítás markánsabb megjelenítését az egyetem stratégiájában. A Szent István Egyetem 2012-ben elfogadott K+F+I koncepciója hosszútávon is az alábbi főbb területekre összpontosítja erőit: a. b. c. d. e. f. g. h. i.

az állategészségügyre, különös tekintettel annak élelmiszerbiztonsági vetületeire, a fenntartható, környezetkímélő, egészséges élelmiszer alapanyagot biztosító mezőgazdasági technológiák kutatására-fejlesztésére, a megújuló energiaforrások hasznosítására, energiatakarékos technológiák fejlesztésére a mezőgazdaságban és a vidéki környezetben, a fenntartható fejlődés megvalósítására az agrárgazdaságban és a vidékpolitikában, a határmentiséggel az egységes kárpát-medencei oktatási kutatási térrel összefüggő komplex társadalmi és gazdasági kutatásokra, a környezet-egészségügyre és az egészségiparra, a nevelésügy nemzetstratégiai kérdéseire a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás ügyére, valamint a természetes és az épített környezet tervezésére, kivitelezésére és biztonságos fenntartására.

Határozottan támogatom, hogy az e területeken folyó kutatások ne egymástól elszigetelten az Egyetem hét Kara keretében, szervezésében folyjanak, hanem az egyetemi integráció szellemében karközi együttműködések épüljenek ki pályázati programok mentén a nagyobb léptékű kutatási feladatokban. Kiemelten támogatom a nagy forrásszerző képességű kutatói elit csoportokat. Ezeket a SZIE zászlós hajóiként a nemzetközi versenyképesség, elismertség növelésének szolgálatába kívánom állítani. A Szenátus döntésének megfelelően a nagy forrásszerző képességű személyek, oktatói, kutatói elit csoportok számára vonzóvá fogom tenni az egyetemen belüli működés pénzügyi feltételeit. Kidolgoztatom a jelentős tudományos, szolgáltatói, vállalkozói potenciállal rendelkező munkavállalók 10

egyetem fejlődését szolgáló ötleteinek, céljainak feltárását, értékelést és támogatását szolgáló rendszert, melyen keresztül ösztönözni kívánom az üzleti szférával való az Egyetem számára előnyös gazdasági kapcsolatokat. Kiemelt támogatásba kell részesíteni a nemzetközi szintű tudományos munkát végző csoportokat, személyeket. Meggyőződésem, hogy az ÁOTK és az MKK elnyeri a „kutató kar” minősítést, és a GTK és a GÉK is felzárkózik a kutató kari szintre a rektori ciklus végére. Az ABPK, a GAEK és az YBL karok regionális és szakterületi tudományos elismertsége megfelelő kiindulási alap ahhoz, hogy az egyetemi karokkal növekvő mértékben együttműködve erősítsék az egyetem kutatási presztízsét, a nyolc doktori iskola szakmai súlyát. Az IFT célkitűzéseinek megfelelően minden megteszek azért, hogy Közép-Európa legnagyobb és legkiválóbb agrár- és vidékfejlesztési képzési-kutatási centrumát létrehozzuk, hálózati rendszerben együttműködve a Közép-Magyarországi Régió kutató-fejlesztő intézményeivel. A kutatásirányításnak és pályázati rendszernek jól kialakult szervezete van az egyetemen, de pályázatokkal kapcsolatos koordinációs és döntéshozatali rendszert továbbfejleszteni, dinamizálni kívánom, mivel az egyetem fenntarthatóságában egyre növekvő szerepet kapnak a pályázati források. Offenzívabb forrásszerzési technikákat kell kidolgoznunk, különösen a nemzetközi pályázatokban való egyre nagyobb arányú részvétel érdekében.

6. Hét kar szinergikus együttműködése A Szent István Egyetem tevékenysége hét Kar szinergikus és harmonizált együttműködésére épít. A Karokon folyó oktatási és tudományos tevékenység egyedi arculatot biztosít Egyetemünknek és ez jó lehetőséget kínál az Intézmény megfelelő pozícionálására. Két Kar (az Állatorvos-tudományi Kar és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar) jelenlegi formájában teljesíti az un. kutató karokkal szembeni követelményeket, míg két további szervezeti egység esetében ez reális célkitűzés lehet már a közeli jövőben (Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Gépészmérnöki Kar). Bár a konvergencia régióban működő főiskola karok esetében a hallgatói utánpótlás az elmúlt időszakban nem volt problémamentes, úgy gondolom a jelenlegi kari vezetések képesek alkalmazkodni a körülményekhez és meggyőződésem szerint az Egyetem fenntartható működése ebben a formában biztosítható. Az Állatorvos-tudományi Kar (ÁOTK) jelentős kutatási potenciállal rendelkezik, hazánkban egyedülálló képzési profilja kiemelkedő jelentőségű az Egyetemünk számára. Idegen nyelvű oktatási programjai (angol és német nyelven) példaértékűek, mintául szolgálhatnak a megfelelő humánerőforrással rendelkező karokon hasonló kezdeményezések elindítására, illetve továbbfejlesztésére. Karközi oktatási és kutatási programokba bevonva az ÁOTK fontos szerepet játszhat az Egyetem más szervezeti egységeinek támogatásában. A kialakult oktatási kutatási feltételrendszer kiváló alapját képezi egy európai állatorvos-tudományi kiválósági központ létrehozásának. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar az agrárium és az élelmiszeralapanyag-előállítás elsőszámú hazai intézménye. Kutatási potenciálja, a rendelkezésre álló humánerőforrások kapacitása és sikeres pályázati tevékenysége példaértékű. Úgy gondolom, hogy a meglévő értékek megtartása mellett bővíthető a tudományos portfólió a vízhasználat és mezőgazdasági vízgazdálkodás, a megújuló energiatermelés és hulladékgazdálkodás, az élelmiszerbiztonság és –minőség témakörével. Stratégiai cél lehet az élelmiszer alapanyag és takarmány előállítás oktatásának és kutatásának kiemelt gondozása. A megfogalmazott célkitűzések reálisak, figyelembe véve a társkarok által biztosítható szakmai támogatások szinergikus hatásait (műszaki tudományok, agrár-közgazdaságtan, állategészségügy stb.). Mindezek mellett a már kari szinten megfogalmazott elképzelések a nemzetközi oktatási programok bevezetésével kapcsolatosan már a közeljövőben eredményeket hozhat és messzemenőkig támogatható. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar kiemelkedő hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere, innovációs képessége meghatározó erőforrása a Szent István Egyetemnek. A legjelentősebb hallgatói 11

létszámmal bíró Kar kutatási és képzési rendszere az elmúlt időszakban egy átalakuláson ment keresztül. Támogatásra érdemes – többi között- azon elképzelés, amely a szervezeti egység profilját a regionális tudományok, a vidék-, és vállalkozásfejlesztés irányában pozícionálná. A gazdaságtudományok integrálása a társkarokon folyó oktatási és kutatási tevékenységekkel kitörési pont lehet az egész intézmény számára. A Gépészmérnöki Kar az elmúlt években jelentősen bővítette képzési kínálatát és ezzel párhuzamosan a hallgatói létszám is figyelemreméltó módon megemelkedett. Az oktatási kutatási infrastruktúra teljesen megújult, így biztos bázisa lehet egy korszerű, nemzetközi vonatkozásban is jegyzett műszaki felsőoktatási központnak. A Kar a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében egyedülálló kapacitásokkal rendelkezik és mára az általános műszaki diszciplínák művelése is referencia értékű és a gyakorlat által magas szintűnek minősített. A Kar számára az idegen nyelvű képzési programok, és a vállalti kapcsolatok továbbfejlesztése jelentheti a továbblépést. Bíztató lehet a társkari együttműködések kiaknázása „biomérnöki, biotechnika” irányban, esetleg az Ybl Miklós Építéstudományi Karral közös oktatási és kutatási portfólió fejlesztése. Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar szakterületének meghatározó, gyakorlatorientált képzést nyújtó intézménye. Az közelmúltban jelentős hallgatói érdeklődés mellett, sikeres gazdálkodási reformot hajtott végre és az Egyetem egyik legdinamikusabb szervezeti egységévé vált. Célkitűzésük - az építéstudományi szakterület teljes vertikumának lefedése a felsőoktatási szakképzéstől a mesterképzésig – támogatható és reális koncepció a Kar fejlesztési stratégiájában. Meggyőződésem, hogy az építéstudomány fontos része lehet az Egyetem hozzájárulásának a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiához, illetve a Darányi Tervhez. Az Egyetem Műszaki Tudományi Doktori Iskolája hozzájárulhat a Kar tudományos utánpótlásának biztosításához, illetve a Gépészmérnöki Kar humán kapacitásainak akkreditációs célú felhasználásával, a karközi oktatás erősítésével több MSc szak beindítása is reálissá válhat a közeljövőben. A konvergencia régióban működő két karunk (az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar, és a Gazdasági-, Agrár- és Egészségtudományi Kar) felfogásom szerint integráns része az Egyetem belső együttműködésének és ezekkel a szervezeti egységekkel a SZIE „hálózata” a fővárostól a leghátrányosabb térségekig elér. Az Egyetem konvergencia régiós jelenléte egyedi érték, hiszen az oktatás mellett megteremti a közvetlen kapcsolatot a régió gazdasági társadalmi szereplőivel az egyetemi K+F+I tevékenység kiszélesítéséhez és az igényeknek alkalmazott kutatási tevékenységeken, szaktanácsadáson keresztüli kielégítéséhez. A már intézményesedett, működő kapcsolatokat (pl. klaszterek) a továbbiakban erőteljesebben igénybe lehet venni egyetemi célok megvalósításához. A SZIE alapvető érdeke, hogy konvergencia régiós karai az egyetemi intézményfejlesztési terv és a szenátus által jóváhagyott kari fejlesztési koncepciók mentén megerősödjenek, és működésük rentábilissá váljanak, kihasználva mindazon előnyöket, amit az egyetemi humánerőforrás háttér és tudásbázis lehetővé tesz. Ezen kezdeményezések eddig is folyamatosak voltak és eredményei 2012ben már láthatóak. Ennek az egyensúlyteremtésnek a folytatásához a támogatást biztosítani szándékozom.

7. Gazdasági kapcsolatok, stratégiai együttműködések A felsőoktatási intézmények és a gazdálkodó szervezetek (iparvállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek) csak egymást kölcsönösen segítve működhetnek eredményesen és lehetnek sikeresek. Az egyetemek magas színvonalú, korszerű tudással rendelkező, diplomás szakembereket képeznek, melyre a gazdaságnak szüksége van. Ugyancsak fontos az egyetemek által biztosított alkalmazott kutatás-fejlesztési szolgáltatások rendszere, az innovációs eredmények átadása. A Szent István Egyetem képzési és kutatási portfolióját tekintve egyedülálló lehetőséget kínál a gazdasági együttműködésre és komoly tartalékokkal rendelkezik ezen a téren. Különösen fontos lehet a különböző szakterületek együttműködésen alapuló, a szinergiák kihasználására építő szolgáltatási (oktatási, továbbképzési és kutatási, fejlesztési) portfólió kialakítása. Rektori megbízásom esetén 12

különös figyelmet kívánok fordítani a jelentősebb hazai vállalatokkal, gazdasági szervezetekkel történő stratégiai együttműködések kialakítására. Ezek kiterjedhetnek oktatási feladatok ellátására (speciális képzési igények megjelentetése a graduális képzési programokban, dedikált szakirányok létrehozása), továbbképzések szervezésére (felnőttképzési programok, szakirányú továbbképzési szakok), kutatási- fejlesztési és innovációs programok bevezetésére, a kifejlesztett új technológiák átadására. A „Szent István Egyetem stratégiai partnere” program a jelenleginél markánsabb megjelenést eredményezhet a gazdasági életben és az egyetem – megfelelő marketing támogatással láthatóbbá válhat a társadalom számára. Ez a szerepvállalás túl az egyetemekkel szemben támasztott – a tudás demokratizálását célzó - elvárásoknak történő megfelelésen hozzájárulhat a gazdasági igények közvetítéséhez, a végzettek munkaerő-piaci megjelenésének támogatásához és nem utolsó sorban az egyetem forrásteremtő képességének erősítéséhez is. Nemzetközi kapcsolatok A Szent István Egyetem tevékenységében a nemzetközi oktatási és tudományos együttműködések kiemelt jelentőséggel bírnak és az elmúlt időszakban látványosan fejlődtek. A hallgatók és az oktatók, kutatók számára egyaránt fontos a nemzetközi kitekintés, a tapasztalatszerzés, a megfelelő előképzettség birtokában a nyelvi készségek tökéletesítése. Az ehhez szükséges támogatást az intézményi stratégia részeként továbbra is biztosítani kell. Ennek a folyamatnak egyik fontos eleme a hallgatóink külföldi tanulmányi lehetőségeinek biztosítása. A különböző nemzetközi programok (Erasmus, Atlantis , CEEPUS, TEMPUS stb.) és nemzetközi szervezetek (IAAS, AISEC stb.) kiváló lehetőséget biztosítanak a külföldi tanulmányok, részképzések, szakmai gyakorlatok folytatására. Ehhez a szükséges intézményi és oktatásszervezési támogatást továbbra is biztosítani szükséges. Az Egyetem forrásgeneráló képességének a jövőben kiemelt színtere lehet az idegen nyelven folytatott – és külföldi hallgatók által igénybe vett – oktatási programok kínálatának bővítése. Bár a Szent István Egyetem ezen a téren az egyik legjelentősebb hazai felsőoktatási intézmény, a képet árnyalja, hogy jelentős hallgatói létszámot vonzó képzést szinte kizárólag az Állatorvos-tudományi Kar tud felvonultatni. Az Intézményfejlesztési Tervben a Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, a Gépészmérnöki Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar is megfogalmazott ilyen törekvéseket. Ezeket – a minőség és az idegen nyelven történő oktatás humánerőforrásának ellenőrzése mellett – feltétlenül támogatni szeretném. A külföldi hallgatói toborzás elősegítésére a már kialakult jó példákon alapuló széleskörű programot kívánok elindítani. Az Egyetem nemzetközi ismertségének és elismertségének egyik fontos tényezője az oktatók és kutatók mobilitásának biztosítása. A jelenlegi programok ehhez megfelelő alapot biztosítanak (sok esetben ki sem használjuk a rendelkezésre álló kereteket), és növelésük további pályázati lehetőségek ismeretében (pl. Erasmus, Fullbright, SZIE Nemzetközi Alapítvány stb.) reális célkitűzés. Az így kialakuló kapcsolatok képezhetik az alapját a különböző nemzetközi kutatási programokban (pl. EU keretprogramok) történő együttműködésnek. A Szent István Egyetem már jelenleg is egy széleskörű nemzetközi felsőoktatási és tudományos együttműködési hálózat része, tevékenységét és lehetőségeit különböző két- és többoldalú egyezmény, szerződés rögzíti. Megbízatásom esetén stratégiai célként fogalmazom meg ezen együttműködések áttekintését, rendszerezését és egy meghatározott koncepció szerinti minőségalapú bővítését. Hazai oktatási és tudományos együttműködési lehetőségek A Szent István Egyetem Magyarország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye, tevékenységével integráns része a hazai oktatási és tudományos intézményrendszernek. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések javítják az Egyetemünk megítélését, elismertségét ezért az ilyen kezdeményezések további támogatása célszerű. Kiemelt jelentőségű a Magyar Tudományos Akadémiával, annak osztályaival, bizottságaival és kutatóintézeteivel történő együttműködés. A tudományos minősítéssel bíró munkatársak köztestületi tagsága, aktív akadémiai szerepvállalása egyértelmű intézményi érdek. Szervezett formában, egy életpálya modell részeként támogatni szükséges munkatársainknak az akadémiai doktori cím megszerzésére irányuló törekvéseit, hiszen ezzel a munkával erősítik 13

egyetemünk tudományos potenciálját, oktatási teljesítményét és forrásszerző képességét. Elő szeretném segíteni, hogy a kutatóintézetekkel oktatási és kutatási kapcsolatok jöjjenek létre. Tekintettel a versenyhelyzet erősödésére a felsőoktatási intézményekkel történő együttműködések esetében meg kell vizsgálni az Egyetemünk számára jelentkező előnyöket és ez lehet az alapja a kooperációs készség kifejezésének. Nem tartom elfogadhatónak azt, ha az egyetemünk munkatársa más felsőoktatási intézmény akkreditációs, vagy pályázati tevékenységéhez közvetlenül hozzájárul. Az Egyetem szabályzatai és a jogszabályi lehetőségek alapján az ilyen esetekben a foglalkoztatás kereteinek és mértékének felülvizsgálata elkerülhetetlen. Úgy gondolom, az Egyetemünknek a saját érdekeit szem előtt tartva elsősorban befogadónak, nyitottnak kell lennie a bizonyítottan kvalitásokkal bíró intézmények, vagy azok munkatársai előtt erősítve ezzel az átalakuló és valószínűsíthetően további integrációs folyamatokat magában rejtő felsőoktatási rendszerben elfoglalt helyünket.

8. Összefoglalás Az előzőekben ismertetett – és vállaltan nem minden részletkérdésre kitérő - koncepcióban egy korszerű, nemzetközi összevetésben is versenyképes, a jelentős átalakulás előtt álló hazai felsőoktatásban stabilan működni képes és minőségi szolgáltatást nyújtani tudó Egyetem néhány meghatározó aspektusát vázoltam fel. A feladatok a folytonosság jegyében, az elmúlt évek vezetői gyakorlatának elismerése mellett kerültek megfogalmazásra, a tervezett lépések az egyetemekre jellemző természetes innovációs készségre építenek és egy jelentős fejlődés ívének a továbbvitelét valószínűsítik. Amennyiben élvezni fogom közvetlen munkatársaim, beosztottaim és nem utolsó sorban a fenntartó kormányzati döntéshozók támogatását úgy érzem a megfogalmazott célok reálisan elérhetőek. A Szent István Egyetem (és a jogelőd Gödöllői Agrártudományi Egyetem) első munkahelyem, több évtizedes –megszakítás nélküli - szakmai elkötelezettség, lojalitás és mély érzelmi kötődés fűz egykori iskolámhoz. Ezért számomra a rektori tisztség elnyerése nem csupán egy szakmai kihívást jelentene, hanem olyan megtiszteltetést, amelynek megfelelni minden körülmények között erkölcsi kötelezettség. Kérem, támogassanak terveim megvalósításában, elgondolásaim közös munkával történő valóra váltásában. Abban, hogy az elkövetkező években a Szent István Egyetem vezetőjeként, immáron rektorként dolgozhassak Alma Materem fejlődése, a Szent István Egyetem sikere, a hazai felsőoktatás és tudományosság tekintélyének emelése és a kollégáim alkotta szűkebb és tágabb közösségünk boldogulása érdekében. Gödöllő, 2012. december 10. Dr. Szabó István

14