Rektori fórum az ELTE-n

TétékásNyúz

Az ELTETTK ELTETTKHÖK ELTE TTKHÖK HÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

XLIV. félévfolyam 8. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009. április február11. 03. 2012.

RIC

jB ú az dal S T . ol E CIV 14

Rektori fórum az ELTE-n

Hu

llad

ék vag 15. y er old őfor al rás ?

6. oldal

TTKHÖK

+-

Plusz-Mínusz

10. Ökoszeminárium

Mestrekurzus és workshop a Belső-Ázsiai Tanszéken

A 10., záró Ökoszeminárium a fenntarthatóság tanárképzésben történő megjelenését járja körül. Program: 18:00 Játékos, gondolkodtató, kreatív feladványok és nyeremények 19:00 Szalóki Ági – akusztikus koncert 19:40 Kerekasztal-beszélgetés a fenntarthatóságról a tanárképzésben: Bihariné Krekó Ilona, Varga Attila (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), Varga Péter (SZTE-JGYPK, Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék), Victor András (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület). Moderátor: Schróth Ágnes (ELTE Trefort Gyakorlóiskola) 21:00 Jamie Winchester és Petruska András – akusztikus koncert Időpont: 2012. április 12. 18:00 Helyszín: Könyvtár Klub (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A) forrás: http://elte.hu

2012. március 19–20-án rendezik meg a The Monguors – Their Language and Culture című nemzetközi mesterkurzust és workshopot a Bölcsészettudományi Karon, a kutatóegyetemi projekt keretében. A rendezvény célja egy idegen (kínai, tibeti) többségi nyelvi környezetben élő mongol népcsoport nyelv- és műveltség-megőrzési stratégiájának, valamint az adott környezetben élő kultúrák közötti párbeszéd szintjeinek vizsgálata. A mesterkurzust Juha Janhunen, a Helsinki Egyetem tanszékvezető professzora tartja, míg a mesterkurzusra épülő workshopon külföldi és hazai szakemberek tartanak előadást saját, mongvorokkal kapcsolatos kutatási témáikban. A nemzetközi résztvevők közül Juha Janhunen mellett előadást tart Sławoj Szynkiewicz, a Lengyel Tudományos Akadémia Régészeti és Etnológiai Intézetének munkatársa, Hans Nugteren, a Leideni Egyetem frissen végzett mongolista doktora, Wu Qi, a Helsinki Egyetem doktorandusz hallgatója és Ha Minzong, a prágai Károly Egyetem hallgatója is. A hazai kutatók közül Birtalan Ágnes, az ELTE BTK Belső-Ázsiai Tanszékének vezetője, Balogh Mátyás, a Tanszék tanársegédje és Rottár Máté mongol szakos doktorandusz hallgató is előad majd. A workshop során lehetőség nyílik arra, hogy a Belső-Ázsiai Tanszék kutatói, doktorandusz és graduális hallgatói eszme- és tapasztalatcserét folytassanak a fent említett kutatókkal, akik közül ketten (Wu Qi és Ha Minzong) mongvorok lakta vidékről származnak. Ha Minzong maga is mongvor származású, míg Wu Qi eltibetiesedett mongolok közösségének tagja. Időpont: 2012. március 19–20. Helyszín: ELTE BTK Doktori Kiválósági Központ (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., Ifjúsági épület III/4.) forrás: http://kp.elte.hu

P���n�p��i� 2012

„C������� � ��n��� ” fő������ , ��m�� 16. ��k�l��m�� ��n����� �e� �LTE-� k������köd����� � p��i�h�ló�iá� ��p����ű�ít� ��n������y� 2012. �����i� 13–15. k�z�� � J�z�e� A��l� M���lő���� K��p�n�b�� . Előa� t����� k�z�� M�r� Lá��l�, V���r�� T�má� é� Za���� G�b��. A X�I. P���n�p��i� fő���� „C������� � ��n��� ”, ����� ���r��� � ������z�� átfog� ���já�, ho�� ����e� k����� �e�i����e��� é� �lfogadta�s�� �� ���������� � p��i�h�ló�i� �ud�m��yá�. A ��n��������� � �z��m� na��j�� a�n�� �l� � �e���l�n������ ��m��b�� b�ldogsá����e�é�r�� , mo���� p��k�pcs�lat�� �����n�é��r�� , �� ��e�e�é� p��i��é� ����j�r��r�� , �l�p�rt�ka� �z��r�� , ��n���n��� módo���� �udat��l��ot����r�� . N�� cs�� �lőadás��r� v��j�� �� �r���lőd��e�, h���� �z�mo� �����yfo�l��k�zás� i� ��zt��ít�n��: k�m����ká�ió� �r����m�� ��l�ldás�r�, t�n� �lt��� ���i�����é��� , ��l�xá�ió� �e����k�� �ls�já�ítás�r�, p��k�pcs�la�� �r����m�� �eg�ldás�r�, p��i�ho�z�ma���u� ���e��� ���i����é���� . A �ro�r��b�� ��l��r��i� e�������� i� ����e� k��n��: k�n����� , ����h��� �lőadás�� , �������, ���z����é��e�� �i���ítás�� , t�n�- é� �p�����utat�� . A� es�� �����b�� �e�i� ������ t����� k�z�� � P�es�z� T�ng� L��id�, � F�����r��ysá� é� � Ka�k��. Ré���e�e� �nf��má�i�� , �ro�r�� é� �e�y�r�� � P���n�p��i� 2012 h��l��j�� . Id�p�n�: 2012. �����i� 13–15. H��y����: An�y�lf�l�� J�z�e� A��l� M���lő�é�� K��p�n� (�131 Bud��es�, J�z�e� A��l� ��� 4.) f��rá�: ���://�l�� .��

Akropolisz a budapesti Belvárosban Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumának és Kollégiumának épülete is bemutatkozik a „Budapest100 – budapesti százéves házak ünnepe” keretében 2012. április 14–15-én. A nagy hagyományú, évtizedeken át a korábbi főbejárat postacíme szerint csak „A Czukor” néven ismert iskola idén száz esztendős épülete az országos programba bekapcsolódva április 14-én és 15-én, szombaton és vasárnap is kitárja kapuit az építészeti örökség és az iskolában zajló kulturális élet iránt érdeklődő nagyközönség előtt. A Budapest100 hétvégi programja keretében 10–18 óra között megtekinthető az épület évszázados múltját átfogó fotókiállítás, a diákok posztertárlata, valamint az 50. évfolyamába lépő Tiszta Szívvel című diáklap archívumából és a gimnáziumi évkönyvekből rendezett kiállítás. Naponta kétszer, 11 és 13 órakor magyar nyelvű, szombaton 15 órakor francia, vasárnap ugyanekkor angol nyelvű vezetett séta indul az épületben, amelynek résztvevői az iskola tetőteraszán, a budapesti „Akropolisz” tövéből különleges nézőpontból tekinthetnek le a belvárosra. A programokon túlnyomó részt az Apáczai volt diákjai lépnek fel. A Budapest100 a százéves budapesti épületek köszöntésére önkéntesek, lokálpatrióták és a házukat szerető lakók összefogásával szerveződő program, amelynek elindítója az OSA Archívum, projektgazdája a KÉK – Kortárs Építészeti Központ. A tavaly indult, hamar népszerűvé vált kezdeményezéshez több tucat, centenáriumát ünneplő épület csatlakozott városszerte. A nyitott házak hétvégéjén nem kizárólag a jó karban lévő épületekbe vagy a műemlékekbe látogathat el a közönség. A program épp annyira szól a valamikori Budapestről, mint a mairól, a gyakran elhanyagolt, a felismerhetetlenségig szétszabdalt házakról. A Budapest100 közös gondolkodást kezdeményez a megújulásról, összetartó lakóközösségek születését ösztönzi. forrás: http://elte.hu

44. félévfolyam 8. szám 2012. április 11.

3

A főszerkesztő nadrágszéle Életképek

Tartalomjegyzék HÖK ...............................................4-6 (Elnöki beszámoló; Az AB elé kerül a hallgatói szerződés; Nedves Est; Így készül – Nedves Est; Rektori fórum) Sport .................................................. 7 (Bringázz az Egyetemre) Arcok ................................................. 7 (Zsigmondy Richárd) Lágymányosi Portrék ..................8-9 (Interjú Kovács-Bogdán Erikával) Faliújság .....................................10-11 Tudósítás ...................................12-13 (Ahol a jövő kezdődik; Norvégia) TTT .............................................14-15 (CIVETS az új Bric; Campustálás) Helyvektor ..................................... 16 (VakEgér kocsmája) Kritika ............................................ 16 (Gyenge fészeklakók) Cooltér ............................................ 17 (Literárium extra) Négyeshatos ................................... 17 (May It Be) Belszíni fejtés.................................. 18 Mozizóna ........................................ 19 (Az éhezők viadala; A hullám)

„A hullámokba veszni volna jó” – dúdolta bajusza alá Karfiol, miután – poharának teljes tartalmát útnak indítván a belek útvesztői felé – kissé habókosan, de ahogyan a fenti megjegyzéséből is kitűnhet, annál nagyobb jókedvvel tárta szélesre kollégái előtt a szórakozóhely ajtaját, hogy együtt vágjanak neki a pesti délutánnak (amely inkább volt budainak mondható – márcsak földrajzi elhelyezkedésükből eredően is –, és tulajdonképpen már Napunk is jó darabja a másik féltekén virított, azonban teljes mértékben fiktív történetről lévén szó, szerzőnk fenntartja magának a betűvetés szabadságának eme változatát). Tehát Karfiolunk, elrugaszkodva a determináltság ilyetén formája okozta intellektuális sokktól, és egyazon mozdulattal az útpadkától is, társai után sietett, akik már jócskán előtte jártak, hogy csatlakozva hozzájuk jobbról Padlizsánba, balról pedig Szamócába karolva tovább folytathassák enyhén szinuszgörbére emlékeztető, de egy elég távoli pontból szemlélve akár egyenes vonalúnak is titulálható, döcögve egyenletes mozgásukat. A langymeleg idő és a levegő viszonylag magas páratartalma ebben az esetben is jótékony hatással volt hőseink viseltes idegrendszerére, és a pillanatokkal ezelőtt még oly sűrűnek ható csendet hirtelenjében szókoszorúk tömkelege szorította vissza a létezés perifériájára, újra élettel töltve be a kihaltnak tűnő utcákat. Eszmecseréjük középpontjába – ugyan egyikőjük sem értékelte világot rengető katasztrófának, de magasabb sorszámozással ellátott kártyáikat már korábban kijátszották – egy újonnan felmerült problémagalacsin fészkelte be magát. Bár a valós életben általában Szamóca képviselte az ékesszólóak szűk klikkjét, most mégis inkább jobbra húzva figyelte a körülötte zajló eseményeket, olykorolykor kipislantva magára erőltetett meditatív tudatállapotából, átengedve a szót Karfiolnak, aki már eregette is az elméjében frissen megfogalmazott gondolatokat fogai fehér kerítése mögül. Elsősorban egy kis kari lapot emelt ki, amelyhez – elmondása szerint – oly nehéz hozzájutni regulárisan és mégis sokszor találkozik vele az egyes szemétgyűjtőkbe gyömöszölve, hogy már-már azon az állásponton van, miszerint talán hatékonyabb módját kellene találni a terjesztésnek, habár... – morfondírozott volna tovább, de befutva az első villamosmegállóba, ki erre, ki pedig a másik irányba távozott. Hát ennyiben maradtak. Fontanji Andor főszerkesztő [email protected]

A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szerkesztőségébe. Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasószerkesztőnek vagy tördelőnek; tapasztalat nem szükséges, mindenre megtanítunk. Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél levélben, illetve a fogadóórájában.

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam, VIII. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Fontanji Andor. Vezetőszerkesztő: Fontányi A. Tördelő: Kőnig Rita. Olvasószerkesztők: Saáry Ákos, Mihály Eszter. Címlap, Hátlap: HGR. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Kőnig Rita), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Mészáros Máté), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz

4

HÖK Elnöki beszámoló

nos volt, de talán a zh-k miatt kevés résztvevővel zajlott le, ezért szeretnénk megismételni a szünet után. Szintén fórumot szervez a három lágymányosi kar Hallgatói Önkormányzata, ahol a felsőoktatással kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatnánk titeket. Ezen kívül a további teendőkkel és érdekképviseleti irányokkal kapcsolatban, hiszen a rendeletek (köztük az ösztöndíjat is szabályozó) megalkotása még csak most fog kezdődni és ebbe várhatóan a HÖOK is bevonásra kerül. A Hallgatói Követelményrendszert is újra kell írni az új törvénynek megfelelően. Ezért megkezdtük a jelenlegi szabályok átnézését, ami hosszú munka, de mindenképpen hasznos. Úgy véljük, ha már nagy mértékben átalakul a szabályzat, akkor olyan pontokhoz is érdemes

hozzányúlni, amelyek ugyan az új és a régi törvénynek egyaránt megfelelnek, de a szabályozás mégsem a legjobb. Ezért minden észrevételeteket várjuk az eddigieknél is jobban, hogy a hamarosan életbe lépő új szabályozás, mind tanulmányi ügyek, mind az ösztöndíjak ügyében a lehető legjobb legyen. Keressetek minket a szokásos elérhetőségeinken! A Kar vezetése és az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány együttműködése keretében hamarosan elkészül a Tanulmányi Osztály új honlapja. Ennek a létrehozásában természetesen a Tanulmányi Osztálynak és a HÖK-nek is kulcsszerepe van. Külön örömömre szolgál, hogy az elektronikus kérvénykitöltő rendszer is elkészült, amely az új honlapba integrálva lesz majd elérhető. Ónodi Ferenc László a Hallgatói Alapítvány kuratóriumának elnöke a szünet előtti utolsó héten adta át a vezetést utódjának, Hermán Dánielnek, akinek a legutóbbi Küldöttgyűlés szavazott bizalmat. Fecó csaknem 4 éven át vezette a Hallgatói Alapítványt és számos újítás fűződik a nevéhez. Ezúton is szeretném megköszönni a TTK HÖK nevében a munkáját és gratulálni az általa elért eredményekhez! Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK [email protected]

korlátozza a hallgatók önrendelkezési jogát, illetve a két szerződő fél nem egyenrangú. A szerződő hallgató évekre kötelezettséget vállal, ugyanakkor az állam mindössze törekszik a végzettségnek megfelelő munkahely megteremtésére. A szerződés az Európai Unió egyik alapelvével, a személyek szabad áramlásával is ellentétes. A beadvány az Alkotmánybíróságtól a január 20-án kiadott rendelet megsemmisítését kéri. A szabályzás augusztus 1-jén lépne hatályba, ezért az ügy lezárultáig a rendelet felfüggesztését is kérelmezi az ombudsman. A TTK HÖK elnökeként (aki a megválasztásom óta a HÖOK eddigi összes Közgyűlésén képviseltem a TTK-s hallgatókat) továbbra is fenntartom korábbi álláspontomat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája véleményem szerint helyesen járt el, amikor a jelenlegi törvényi szabályozá-

sokat betartva képviselte az ország hallgatóinak érdekét. A hallgatói szerződés jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Természetesen egyetértek a törvényben célként megfogalmazott minőségi felsőoktatással és a magyar értelmiségiek Magyarországon tartásával, azonban a jelenlegi szabályozás egyiket se szolgálja megfelelően. Többek között a hallgatói szerződés meggyorsítja a tehetséges hallgatók külföldre „vándorlását”, hiszen számos ország szerződés nélkül is örömmel látja őket. A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos újdonságokról továbbra is informálunk titeket. Ezzel együtt ne habozzatok megírni kérdéseiteket, véleményeiteket! Ez számunkra elengedhetetlen ahhoz, hogy hitelesen képviseljünk titeket. Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK [email protected]

Fórumok Remélem mindannyian kipihentétek magatokat a tavaszi szünetben, esetleg behoztátok lemaradásaitokat. A Nyúz szerkesztősége is hazautazott a szünetre, hiszen mi is csak hallgatók vagyunk. Ezért e sorok írásakor még csak a tavaszi szünet első napja, hétfő van, bár talán túl sok dolog nem marad ki, a szünetben mindig ritkábbak a fontos események. A hét legfontosabb eseményeiről ezúttal is külön cikkben olvashattok. A felsőoktatás egészét érintő hírről talán már többen hallottatok, de annak részleteiről az alábbi cikkben olvashattok. Másik fontos esemény, hogy lezajlott a rektori fórum. A rendezvény célja az volt, hogy az ELTE minden polgára megfogalmazhasson kérdéseket a rektorhoz és az Egyetem vezetéséhez, amelyekre választ kapott az eseményen. Az ígéretek szerint ez folytatódni fog akár elektronikus formában, akár ehhez hasonló fórumok keretében. Személy szerint nagyon jó ötletnek tartom, hiszen fontos, hogy az információk áramlása ne egy irányú legyen. Ehhez hasonló fórumot a Matematika Intézet vezetése és a TTK HÖK is tartott közösen múlt héten, kimondottan oktatási problémákkal kapcsolatban. A rendezvény jól sikerült és hasz-

Alkotmánybíróság elé kerül a hallgatói szerződés A HÖOK februárban, a hallgatói szerződésről szóló rendelet megjelenése után fordult Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok országgyűlési biztosához. A beadványban arra kérték a Hallgatói Önkormányzatok, hogy vizsgálja meg a hallgatói szerződés ügyét, ugyanis annak bizonyos pontjai ellentétesek Magyarország január 1-jén életbe lépett Alaptörvényével. 2012. március 29-én ennek folyományaként Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis megalapozottnak találta a HÖOK panaszát. A szerződés az országgyűlési biztos véleménye szerint ellentétben áll a munka és a foglalkozás szabad megválasztásával,

44. félévfolyam 8. szám 2012. április 11.

HÖK Nedves Est

Így készült Nedves Est

Tavaszi kiadás 2012. március 29. éjjelén, fél év várakozás után ismét megnyitotta előttünk kapuit a Széchenyi fürdő, ha csak egy éjszakára is, ezen az esten, ezen a helyen ugyanis újra megrendezésre került az ELTE Nedves Est. Mikor egy kedves barátnőmmel megérkeztünk a fürdő elé, a bejáratnál egy kisebb tömegbe ütköztünk, így gondoltuk, beszélgetünk még egy keveset odakint. Miközben várakoztunk, néhány lány szemeteszsákokkal mellénk szegődött. Mint utóbb kiderült, ők ügyeltek arra, hogy a fürdő kívül is csinos és tiszta legyen, mindenkire rászóltak aki szemetelt, vagy összeszedték az észrevétlenül elszórt papírfecniket, csikkeket és egyéb hulladékot. Már vagy tíz perce álltunk ott kint, mikor realizáltuk, hogy a tömeg csak nem akar elfogyni, persze jó jel, hogy többen sem lettek. Beálltunk hát a sorba, és nagy meglepetéssel konstatáltuk, hogy gyorsan haladunk, és valószínűleg azok a fiatalok, akik most velünk várakoznak a beengedésre, nem azok a fiatalok, akik tíz perce vártak arra, hogy bejuthassanak. Hamar bent tudtuk magunkat, s a fedett térben jó meleg volt. Néhány szimpatikus fiú és lány ellenőrizte a jegyünket, majd ránk rakták az öltözőnk kulcsát, azaz egy óraszerű műanyag karkötőt. A barátnőmmel ketten kaptunk egy kabint, ami pont elég is volt számunkra. Gyorsan átöltöztünk és már alig vártuk, hogy végre csobbanhassunk egyet. A fürdőnek persze csak a kültéri részén lehetett szabadon garázdálkodni, így az út az első medencéig elég fagyosra sikeredett. Gyorsan bele is vetettük magunkat a meleg vízbe. Olyan érzés volt, mintha egy kád forró vízben merülnénk el, de nem maradtunk ott sokáig, hajtott minket a kíváncsiság, így tovább mentünk. Ahogy azonban elindultunk kifele, beleborzongtunk a hidegbe, hát futásnak eredtünk a legközebbi medencéhez. Ebben már nem volt annyira meleg, mint az előzőben, de mégis jobb volt itt, mint odakint a szabad ég alatt. Úsztunk egy hosszt, ami nagyon jólesett, felmelegített minket, majd átszaladtunk a harmadik, legforróbb, és egyben legtömöttebb medencébe.

A medence partján néhány srác állt vízipisztollyal, és megtöltötték az arra járó szomjas érdeklődők gyomrát folyékony kenyérrel. Persze mint utóbb kiderült csak akkor, ha meghallották a Nedves Est hivatalos zenéjét. Ezek után tényleg nem volt senkinek oka panaszra, illetve fázni. Mikor ezt a medencét is meguntuk, úgy döntöttünk, megkeressük a szaunát. Elég nagy volt, legalább félszázan befértek volna, legalábbis akkor nekem úgy tűnt. Rettenetesen meleg volt bent, kettő percnél tovább nem bírtuk, nekem a lábam is égett a meleg kőtől (jövőre nem ártana papucsot vinni). Ki is jöttünk gyorsan, és milyen jólesett utána a hűsítő, friss, tiszta és hideg kinti levegő. Persze csak pár percig, mert mikor a szauna melege elhagyta testünket, azért megint hideg lett. Vissza is csobbantuk hát a medencébe, a magas víztől táncolni ugyan nem igazán lehetett, ennek ellenére nagyon jól szórakoztunk. Hallgattuk a zenét, élveztük a meleg vízesést, ahogy magunk között fogalmaztunk, „welneszeztünk” egyet. Persze ha megszomjaztunk, a büfé tárt karokkal várt minket, egy fűtött sátorban. Itt jó volt az idő, nem kellett attól tartanunk, hogy megfázunk, és persze italokban sem szegénykedett, ahogy azt már megszokhattuk. A medencében pedig élmény volt elfogyasztani az aktuális koktélunkat, vagy éppen a sörünket. Mikor meguntuk a habok melengető, lágy ölét, megindultunk kifelé. A vizes haj most nem okozott gondot, a hajszárítás ugyanis ingyenes volt. Gyorsan ki is jutottunk, hála a saját öltözőkabinnak, és nyugalmasabb is volt ebben szárítkozni, nem pedig egy tömött, közös öltözőben. Az este végeztél, tetőtől talpig kiázva, és szárazon elindultunk hazafele a hűs, pesti éjszakában. Szandi

Az előbbiekben olvashattatok arról, hogy milyen volt a tavaszi Nedves Est egy bulizó szemével. Álljon most pár sor arról, hogy hogyan is készült. Az előkészületek már tavaly decemberben megkezdődtek, az őszi tapasztalatok feldolgozása, a hibák kijavítására tett javaslatok beépítése, a jól sikerült programok továbbfejlesztése volt a cél. A Széchenyi Fürdőre régóta előfoglalásunk volt, a munkát heti rendszerességű ülések alkalmával folytattuk. Először fellépőt, illetve szponzorokat kellett keresni, nagy szükség volt az anyagi háttér javítására. Szerencsére az egyetértés szinte mindenben megvolt és támogatókból sem volt hiány, hiszen mindenki látta ősszel, hogy ennek a rendezvénynek nagy jövője lehet. A koncepció is hamar eldőlt, lecseréltük a fényfestést, a kisebb sátor méretét megnöveltük, új sörről egyeztünk meg. A csapat még nagyobbat akart, a további külsőségekre is nagy hangsúlyt fektettünk. Beach flageket, új molinókat szereztünk be, még csillogóbbá varázsoltuk a nyomdai anyagokat. Ezzel együtt külső helyszíneken is szórólapozásba kezdtünk, hogy tovább terjedhessen a hírünk. Az emberek már három hónapja dolgoztak, a hajrához érve egyre nőtt a felelősség. Aki az eseményt nyomon követte, tudhatja, hogy már a Nagy Nap előtti éjszakán megkezdtük az infrastruktúra felállítását. Ekkor délután négytől másnap reggel hatig 15 fő dolgozott folyamatosan azon, hogy a Nedves Estre már minden készen álljon, hisz a fürdő nyitvatartási idejében csak estétől dolgozhattunk. A gárda már rutinos volt, minden rendben zajlott, a tavalyinál sokkal gyorsabban. Nem úgy a rendezvény előtt két nappal, amikor is megmutatkoztak a „szakma szépségei”. Mint kiderült, az elektromos műveknél a bejelentő papírjaink keveredtek el, így nem jöttek bekötni az áramot, valamint az időjárás sem volt hozzánk kegyes, szinte az összes lámpa helyét újra kellett gondolni hogy eső esetén se sötétüljenek el a medencék. Ez is megoldódott, jöhettek a vendégek, akiknek sajnos még mindig több tíz percet kellett esetenként várniuk, de már közel sem annyit, mint tavaly. Fejlődünk, így bízunk benne, hogy legközelebb mindenkivel találkozni fogunk! László Dávid

TétékásNyúz

5

6

HÖK Rektori fórum Új irány a rektori vezetésben Az ELTE ÁJTK egyik nagy előadójában gyűltek össze az érdeklődők a Rektori Fórumra március 29-én 18:00-kor. A Fórum deklarált célja az egyetemi demokrácia közvetlenebbé tétele, hogy az egyetem vezetése és a polgárok közvetlenül is találkozhassanak. 18:00-kor az előadóban már számos ELTE polgár megjelent. Az ELTE vezetése is nagy számban képviseltette magát. Ott voltak a karok dékánjai, számos dékánhelyettes és más vezető beosztású oktatók. A rektori kabinet hiánytalanul részt vett az ülésen, illetve az Egyetem vezetése részéről jelen volt még Rónay Zoltán főtitkár és Juhászné Huszty Katalin gazdasági és műszaki főigazgató is. Az esemény házigazdája Fábri György kommunikációért felelős rektorhelyettes volt. Először ő köszöntötte az egybegyűlteket és felkérte a rektor urat, hogy beszédével nyissa meg a rendezvényt. Mezey Barna rektor úr nyitóelőadásában a jelenlegi helyzetről beszélt. A nehézségek mellett kiemelte, hogy az ELTE még mindig az ország első egyeteme és a jelentkezési adatok alapján ezt a vezető pozíciót képes megőrizni. Jelenleg 29500 hallgatója van az egyetemnek, erre jut 1098 minősített oktató, valamint 72 akadémikus, ami országosan a legjobb arány. 32 ezer kurzust gondoz az egyetem összesen 69 alapszakon, 91 mesterszakon és 17 doktori iskolában. Ennek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni a Széll Kálmán tervet, amely a felsőoktatás finanszírozását jelentősen lecsökkenti és ezért az ELTE-nek is új stratégiára van szüksége. A rektori fórumra történő regisztráció során lehetőség volt kérdések előzetes feltételére. Ezek közül választhattak elektronikus szavazással a résztvevők. 134 beküldött kérdés közül csaknem 1000 szavazattal választották ki azt a négy témakört, amelyek megvitatásra kerültek. Fábri rektorhelyettes úr elöljáróban elmondta, hogy két olyan kérdés lesz, ami a szavazáson ugyan nem került be, de aktualitása miatt mégis úgy gondolja, hogy fel fogja tenni őket a rektor úrnak, mint a fórum moderátora.

44. félévfolyam 8. szám 2012. április 11.

Az első témakör a finanszírozás volt. Itt a feltett kérdésekre a rektor úr elmondta, hogy intézményünk nehéz helyzetben van. Legfőbb célja, hogy a rangos oktatói gárdát megőrizze az egyetem. Ezért a pályázati tevékenységet és a saját bevételek arányát tovább kell növelni, hiszen az állami támogatás folyamatosan csökken. A finanszírozás a jövőben várhatóan nem normatíva alapú lesz, ugyanakkor még nem lehet tudni ennek a részleteit. A párhuzamosságok felszámolásával a rektor úr véleménye szerint lehetne javítani az Egyetem gazdálkodásán. A helyszínen feltett kérdések alapvetően az egyetem és a piac viszonyát firtatták, az új önköltséges modellben. Az önköltség egyik legfontosabb kérdésének a rektor úr azt tartotta, hogy meddig tudnak benn maradni az Egyetemen az önköltséges formára felvételt nyert diákok. A második témakör az oktatáspolitika volt. Itt a rektor úr az előzetesen feltett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az ELTE aktív résztvevője a jelenlegi felsőoktatási folyamatoknak. Az Egyetem vezetése számos állásfoglalást, szakmai anyagot és nyilatkozatot is közreadott. A Magyar Rektori Konferencia aktív tagja Egyetemünk és számos kutató és kiváló egyetemekkel közös fellépés is történt az elmúlt időszakban. A rektor úr a bolognai rendszert egyes területeken megfelelőnek tartja, máshol úgy gondolja, hogy az osztott képzés jobban bevált. Kérdésre leszögezte, hogy az ELTE pártpolitikától független volt mindig is és az is kíván maradni. Kifejtette, hogy semmi kifogása nincs az önszerveződő hallgatói csoportokkal, amíg azok betartják a jogszabályi, szabályzati kereteket. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a hallgatói érdekképviselet szervének a HÖK-öt tartja, hiszen ezt törvény mondja ki. A legnagyobb érdeklődésre az a kérdés tartott számot, hogy mi a véleménye

arról, hogy Schmitt Pál doktoriját az SE visszavonta. Erre adott válaszában Mezey Barna elmondta, hogy az ELTE-nek ebben nem lehet véleménye, amennyiben a plágium beigazolódik, az MTA rendelkezései egyértelműek, nincs helye mérlegelésnek, a doktori fokozatot vissza kell vonni. Az Oktatói Hálózat tagjainak kérdésére a rektor úr elmondta, hogy nincs kifogása ellene, amennyiben nem folytatnak politikai tevékenységet, de mivel ez nem egy ELTE-s szervezet, ezért ingyenes terem biztosítására nem tud lehetőséget adni. Amennyiben egy ELTE-s szervezeti egység, például tanszék kereteiben szeretnének összegyűlni, annak természetesen semmi akadálya nincs. A pedagógus képzés a TTK-t egy kiemelten érintő probléma. Így talán nem is meglepő, hogy a harmadik témakör leginkább a természettudományos tanárképzésre fókuszált. A rektor úrtól többek között megtudhattuk, hogy nem az ELTE-n fog múlni, véleménye szerint, ennek a kérdésnek a rendezése, a tanári szakma presztízsét országos intézkedésekkel lehet javítani. Az új törvény számos rendelkezést tartalmaz a tanárképzés új rendszeréről, de a gyakorlati kérdések még teljesen képlékenyek. Jelenleg nagyon kevés konkrétumot lehet még tudni. Az utolsó témakör a kutatás volt. Itt a rektor úr az Magyar Tudományos Művek Tárának fontosságát hangsúlyozta, illetve kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben a kutatás fő irányait az állam határozza meg. Az oktatói óraterheléssel kapcsolatban elmondta, hogy a kérdés régóta probléma, hiszen magas óraszámok mellett nincs ideje kutatni az oktatóknak, de első sorban kari hatáskörnek tartja ennek megfelelő rendezését. A záró kérdések és gondolatok a széleskörű egyetemi konzultációról szóltak. A rektor úr és a rektorhelyettes úr biztosítottak mindenkit arról, hogy az ilyen jellegű konzultációk folytatódni fognak, az ELTE honlapján is teret engedve véleményeknek. Végezetül Mezey Barna megköszönte mindenkinek a részvételt és örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy számos érdeklődő van az Egyetemen, akik hajlandóak a vezetéssel együtt tenni az ELTE jövőjéért. DAF

Sport & Arcok Bringázz az Egyetemre!

Hazajöttem és az agyamban elkezdett motoszkálni valami. Reggelente a HÉV-vel utazni nem egy leányálom. Mindig küzdeni kell azzal, hogy az ember feltuszkolja magát a kocsiba. Egyre jobban zavart, hogy sokszor három szerelvényt is meg kellett várnom, mire felfértem. Aztán a nagypapámtól megörököltem a biciklijét. Szép lila Csepel. Úgy döntöttem, hogy belevágok. Persze itt is szigorúan a kerékpárúton, vagy ahol előbbi nem volt kiépítve, nagyon óvatosan az autók között. Ekkor még nem mertem olyan helyekre menni, ahol nagy a forgalom, többnyire kis mellékutcákban haladtam vagy toltam a járdán. Valami elkezdődött és megállíthatatlan. Már nem tudom letenni. Ha valami okból mégis, akkor elvonási tüneteim lesznek. Olyankor szomorúan nézek ki a villamos ablakán. Aztán mikor újra nyeregbe pattanok, boldogság jár át, mosoly

ül az arcomra, és gyönyörködök a városban. Hogy miért is járok bringával? Az egyik ok az, hogy napi egy órát spórolok azzal, hogy tömegközlekedés helyett biciklizem. Naponta mozgok így egy órát és jó kedvvel, frissen érkezem a munkahelyemre, valamint munka után haza. A legjobb ötletek is ilyenkor jutnak eszembe. A bringázás már életforma. Ha ruhát vásárolok, az is egy szempont, hogy lehessen benne tekerni. Tulajdonképpen mindenben lehet kerékpározni, csak kreatívnak kell lenni. Ahogy egyre többet gurultam, egyre magabiztosabb lettem. Már nem tántorít vissza semmilyen forgalom, semmilyen időjárás és senki. Nem csak testileg, de szellemileg is fitten tart. Jó érzés, amikor reggelente már tudom, hogy melyik lámpa mikor fog váltani, érdemes-e leszállni a bringáról vagy már nem szükséges. Tavaly az a szerencse ért, hogy az ELTE Ökoszeminárium Bringázz az ELTE-re kampány keretében én lettem az egyik szerencsés, akit kisorsoltak, így nyertem egy kerékpárt. Kerékpározni mindig és mindenhol lehet. A többi írást megtaláljátok a www. okoszeminarium.hu honlapon. Szabó Eszter ELTE TTK kerékpáros projektkoordinátor

Beiträge zur Synthese von Indenderivaten volt. Ezt követően a fizikus Kundt professzor analitikusává szegődött Berlinbe. Ekkor kezdték el foglalkoztatni a kolloid fémszolok, pontosabban a kolloid aranyszol. 1879-től tíz évig a Jénai Egyetem magántanára lett és a Schott üveggyár munkatársaként működött. Az aranyszollal kapcsolatos kutatásait folytatva megállapította, hogy annak színe a diszperzitásfoktól függ. Különböző eljárásokat dolgozott ki, amelyek az üveg- és porcelángyártásban is hasznosíthatóak voltak, így a világhírű jénai gyárban tudományos munkatársként tartották számon. Három évvel később H. Siedentopffal, a Zeiss gyár fizikusával megszerkesztette az ultramikroszkópot. Bizonyította, hogy a kolloid oldatok heterogének, illetve hogy a kolloid rendszerek átmenetet képeznek a szuszpenziók és az oldatok között. 1908-tól a Göttingeni Egyetem Szervetlen Kémiai

Intézetének tanára lett. Tanulmányozta a géleket és a védőkolloidokat és bevezette az aranyszám fogalmát. Ez a védőhatás mértékét határozta meg. Később, 1918ban feltalálta a membránszűrőt, majd tizenegy évvel ezután az ultraszűrőt, amelyen a baktérium méretű részecskéket lehet elválasztani egymástól. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobeldíjat a „kolloid oldatok természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért”. A kitüntetés díját nagylelkűen a Göttingeni Egyetem fejlesztésére fordította. Később kutatási munkáit könyv formájában is publikálta veje segítségével. 1929 februárjában, 64 évesen vonult nyugdíjba, majd nem sokkal ezután, szeptember 23-án hunyt el Göttingen városában. A nagyérdemű és jelentős sikereket elért kémikus nevét mai napig is őrzi egy, a Holdon található kráter. Solymosi Emőke

Az Ökoszeminárium kampány egyik célkitűzése, hogy minél többen kerékpárral járjanak az egyetemre. Nyolc alkalommal fogunk reggelit osztani a kerékpárral érkezőknek és kerékpározással kapcsolatos cikkeket is olvashattok majd. 2011 őszén pályázatot hirdettünk Kerékpárral járok az egyetemre címmel. Az alábbiakban az egyik pályaművet olvashatjátok. Szabó Eszter vagyok, 26 éves és már három éve bringafüggő. 2009-ben kijutottam Dániába Erasmussal egy félévre. Mivel Dánia drága, az ösztöndíj pedig kevés volt, úgy döntöttem, hogy kerékpározni fogok. Szerencsére az egyik munkatársamnak volt egy régi bringája elfekvőben és kölcsönadta nekem. Azt hiszem, itt kezdtem rászokni. Aarhusban nagyon jól kiépített kerékpáros úthálózat van. Szinte mindenki a közlekedés ilyen módját választja, minden út mellett van bringasáv. Az autósok elsőbbséget adnak. Mindenki toleráns, segítőkész és elég hamar meg lehet tanulni az ottani bringás szabályokat és szokásokat (például aki megáll, az feltartja a karját, így a mögötte lévő ki tudja kerülni). Olyan 15-20 km-t tekertem naponta. Mivel a város a tengerparton van, így elég szeszélyes az időjárás. Sokszor esett vagy éppenséggel olyan erős szél volt, hogy egy alkalommal le is kellett szállnom és tolni a kis Pirost.

Zsigmondy Richárd Folytatva a hazánkhoz kötődő Nobel-díjasokat bemutató cikksorozatunkat, ezen a héten is egy rendkívüli tudóst mutatunk be nektek. A magyar származású, ám magát osztráknak valló Zsigmondy Richárd a kémia területén alkotott maradandót. A vegyész 1865. április 1-jén látta meg a napvilágot Bécs városában. Még édesapja, dr. Adolf Zsigmondy települt le az országban fogorvosként, aki számos sebészeti műszert is feltalált. Foglalkozásából adódóan fia is hamar elkezdett érdeklődni a természettudományok, főleg a fizika és a kémia területe iránt. A Bécsi Orvosi Egyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait, majd a Műszaki Főiskolán (Technische Hochshule) folytatta azokat. Doktori címét Münchenben szerezte meg 1890-ben, disszertációjának címe

TétékásNyúz

7

8

Lágymányosi Portrék Vendég a tengerentúlról Interjú Kovács-Bogdán Erikával Ahogy eddig megszokhattátok, a Lágymányosi Portrékban olyan tanárokkal vagy hallgatókkal készült riportokat olvashattok, akikre büszkék lehetünk, és akiktől tanulhatunk is. Kovács-Bogdán Erika is ezek közé az emberek közé tartozik, aki pár hete látogatott vissza hozzánk az Egyesült Államokból és mesélt nekünk az ott eltöltött időről valamint szakmájáról. Mutatkozz be kérlek pár szóban, és mesélj kicsit magadról! Kovács-Bogdán Erika vagyok, 2007-ben végeztem a TTK-n, mint biológia-kémia szakos tanár. A diploma megszerzése után, bár lett volna lehetőségem azonnal tanárként dolgozni, mégis a külföldi munkavállalás mellett döntöttem és Münchenbe mentem dolgozni, biológusként. Mivel a szakdolgozatomat a Növényszervezettani illetve a Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékeken készítettem, dr. Keresztes Áron és dr. Nyitrai Péter témavezétesével, továbbra is a növényekkel szerettem volna foglalkozni. Egy nemzetközi doktori iskola keretében (International Max Planck Research School – IMPRS) a Ludwig-Maximilians-Universität-en (LMU) kezdtem el doktori tanulmányaimat: növényi biokémiával foglalkoztam Prof. Jürgen Soll laborjában. Két membránfehérje működését és szerkezetét vizsgáltam, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a fehérjék kloroplasztiszba történő importjában. A doktori címet 2011ben szereztem meg, majd másfelé vitt az utam, Bostonba kerültem. A kutatói munkám a növényektől eltérő lett, a mitokondriumok világába ástam bele magam és mind a mai napig ezzel foglalkozom. Münchenben és Bostonban is a kutatásaim lényege és számomra legérdekesebb része a fehérjekutatás, amit növényeknél a kloroplasztiszokban, embernél a mitokondriumban vizsgálok. Hogyan jött az ötlet, hogy Münchenbe menj dolgozni? Mindig is érdeklődtem a külföld, és az ottani munkalehetőségek iránt. Már hallgatóként is próbáltam kikerülni, de az igazi áttörést az IMPRS

44. félévfolyam 8. szám 2012. április 11.

hozta meg nekem, mivel ez a szervezet a világ minden tájáról keres tehetséges biológusokat, akik érdeklődnek a programban résztvevő professzorok témája iránt. Szerencsére a felvételi válogatás idejére már elfogadták egy publikációmat a TDK dolgozatomból egy nemzetközi folyóiratban, és ez jelentősen elősegítette azt, hogy felvegyenek a programba. Münchent több szempont miatt is választottam. Szerettem volna kicsit világot látni, más országokat megismerni, de azért mégse akartam olyan nagyon messze kerülni otthonról. München erre tökéletes lehetőség volt, hiszen vonattal vagy akár autóval is néhány óra alatt megtehető az út. Másrészt a doktorim témája, vagyis a fehérjék transzportja a kloroplasztiszba nagyon érdekelt, nem utolsó sorban pedig a doktoranduszi fizetés Németországban jóval meghaladja az itthoni kezdő béreket. Egyenes út vezetett ezután Amerikába? Mondhatjuk, hiszen ahogy megszereztem Németországban a doktorimat, utána Bostonban kerestem és találtam munkát. Jelenleg a Massachusetts General Hospital (MGH) és a Harvard Medical School posztdoktori ösztöndíjasaként dolgozom az MGH egyik kutató laboratóriumában, Prof. Vamsi K. Mootha vezetésével. Mivel foglalkozol jelenleg? A posztdoktori munkám részben hasonlít ahhoz, amit doktoranduszként végeztem Münchenben. Jelenleg is membránfehérjékkel foglalkozom, viszont nem kloroplasztisz feherjék k el, hanem eg y másik endoszimbionta eredetű organellum, a mitokondrium belső membránjának kalciumcsatornájával. A vizsgálatunk

célja, hogy a már azonosított fehérjét, amely nagy mennyiségű kalciumot transzportál a membránon keresztül, karakterizáljuk és részletesen megismerjük a működését. Ha sikerült ezt megtennünk, annak mind a terápiákban, mind a kutatásokban nagy értéke és szerepe lehet. Az én konkrét feladatom a csatorna működösének aminosav szinten történő megértése és leírása. Hogyan képzeled el a jövődet az elkövetkező években? Az eredeti tervem az volt, hogy kimegyek Amerikába azért, hogy kicsit úgymond körülnézzek, tapasztalatot szerezzek és megismerjem azt a kutatási stílust és szemléletet, amit kint vallanak és csinálnak. Néhány év után azonban mindenképpen szeretnék visszatérni dolgozni Európába, hogy konkrétan hova, azt még nem tudom. Németországba szívesen mennék, de a döntésemben természetesen fontos szerepet fog játszani, hogy milyen állásajánlatokat kapok és hol lesz lehetőségem érdekes kutatási témákkal foglalkozni. Mindenképpen szeretnék a kutatói pályán maradni, és mihamarabb saját kutatócsoportot alapítani. Hazai, európai és tengerentúli tapasztalatokkal is rendelkezel. Milyen különbségeket látsz az itthoni és a külföldi munka és oktatás között? Őszintén szólva az oktatási területet nem ismerem annyira, hiszen a

Lágymányosi Portrék lényegi tanulmányaimat én is itthon, az ELTE-n végeztem, valamint sem Münchenben, sem poszdoktorként Bostonban nem kellett tanítanom. Ez máris egy nagy különbség az itthoni rendszerhez képest, hiszen míg több magyar kollégámnak is meg kellett osztania az idejét a kutatás és a tanítás között, addig én teljes erőbedobással tudtam koncentrálni a munkámra. Persze ezt kicsit sajnálom is, mivel a tanítást is nagyon élvezem. A munka területén egyértelmű különbségként említhetem meg a támogatások illetve juttatások mennyiségét a külföldi intézetekben. A több forrásból is származó pályázati pénzek lehetőve tették mindkét laborban, nemcsak a legkorszerűbb eszközök és a mindennapi munkához szükséges anyagok megvásárlását, de az ott dolgozó emberek többségének a fizetését is abból fedezték. Úgy gondolom, ha hazánkban szélesebb lenne a pályázati kiírások köre és olajozottabban működne ez a gépezet, akkor nem lenne gond egy egyetemnek vagy kutatóintézetnek, hogy több új eszközt vásárolhasson vagy akár még több embert foglalkoztasson – és így sokkal több eredményt érjen el.

éppen azt szalasztja el, amivel elindulhatna egy jobb, nívósabb pályán. Mit tanácsolnál a jelenleg padokban ülőknek, hogyan kerülhetnek olyan jó helyekre és érhetnek el olyan sikereket, mint amiket te pár év alatt elértél? Mindenképpen legyenek nyitottak és éljenek a lehetőségeikkel. Ha bármilyen módszert megtanulhatnak, tanulják meg és gyakorolják, mert sosem tudhatják, hogy később a munkájuk során mikor hasznosíthatják azt. Ugyan biológusként dolgozom jelenleg, de a kémiai ismereteim is kulcsfontosságúak a munkámhoz. Ha pedig érdeklődnek a külföld és a nyel-

Sok friss diplomás hallgató – nem csak a TTK-ról –, hagyja el az országot a diploma kézhezvétele után. Szerinted is csak külföldön találhatja meg egy tudós a boldogulását? Nem gondolom, hogy ez így lenne. A saját példámat tudom mondani, ugyanis nem sokkal az után, hogy végeztem az ELTE-n, kaptam egy középiskolában egy állásajánlatot, amit elfogadhattam volna, de bennem akkor nagyobb volt a vágy a világ megismerésére és a kutatásra, mint a tanításra. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem csupán külföldön lehet érdekes és értékes (kutató)munkát végezni, a lehetőség adott Magyarországon is. Kiváló példa erre az ELTE, ahol magas színvonalú kutatások folynak, de a különböző kutatóintézeteket és biotechnológiai cégeket sem szabad elfelejteni. Azonban akár itthon, akár külföldön próbál szerencsét az ember, nagyon fontosnak tartom, hogy mindenképp legyen nyitott a lehetőségekre. Ugyanis ha az ember nem használ ki minden alkalmat, akkor lehet, hogy

vek iránt, akkor próbálják ki a dolgot, akár először csak pár hónap erejéig, például az Erasmus ösztöndíj program keretében. Ez sokat segíthet nemcsak a nyelvtanulásban, de abban is, hogy megtapasztalja az ember, milyen az élet külföldön. Ezen túl persze a későbbi elhelyezkedés szempontjából is fontos lehet, hiszen a külföldi egyetemek professzorai nem mindig fordulnak bizalommal a más országokból (például Magyarországról) érkező friss munkaerő iránt, hiszen nem ismerik az ottani oktatási rendszert. Viszont ha egy másik külföldi professzor írja az ajánlólevelet, az sokat jelenthet. Nekem valószínűleg az segített, hogy már volt egy publikációm, illetve Prof. Soll meghívása a laborjába két hétre, ahol megismerhettük egymást, és kiderülhetett számá-

Az 1811-ben alapított bostoni Massachusetts General Hospital (MGH) New England legnagyobb kórháza, és a Harvard Medical School oktató kórházai közé tartozik. A kórház nemcsak a betegellátásban, hanem a kutatásban is jelentős szerepet vállal, a kutatásra fordított éves költségvetése meghaladja az 500 millió dollárt. A kutatóközpontok a betegségek széles skálájával foglalkoznak, mint például az AIDS, rák, idegrendszeri betegségek és külünböző betegségek genetikai hátterének vizsgálata. A kutatás magas színvonalát jelzi, hogy az MGH-ben dolgozók és tanulók közül már tízen kaptak Nobel-díjat. Érdekesség, hogy a világon először az MGH-ben mutatták be a nagyközönségnek a sebészeti fájdalomcsillapítást. 1846-ban William T. G. Morton és az MGH fősebésze, John Collins Warren éter segítségével fájdalom nélkül távolított el egy daganatot egy helyi nyomdász nyakából.

ra, hogy szívesen dolgozom a laborban és nagyon érdekel a témája. Az sem volt gond, hogy addig még nem igazán foglalkoztam fehérje biokémiával, csak annyit, amennyit a gyakorlatokon tanultunk. Érdemes figyelni a különböző ösztöndíj kiírásokat is, hiszen ha valaki úgy fordul egy professzorhoz, hogy szívesen pályázna támogatásért a munkájához, sokkal nagyobbak az esélyei. Jó példa erre az én esetem is, ugyanis a doktori munkámat három évig ösztöndíjjal támogatta a bajor BAYHOST (Bayerisches Hochschulzentrum für Mittel-, Ostund Südosteuropa) intézet. Nagyon fontos a nyelvtanulás, de ha valaki úgy érzi, hogy már mindent elfelejtett abból, amit középiskolában tanult, nem kell aggódnia. Ha már kint van az ember, nagyon gyorsan felfrissül a nyelvtudás, és sokkal gyorsabban lehet tanulni. Személy szerint szívesebben (és jobban) beszéltem angolul amikor kimentem Németországba, de mivel folyamatosan gyakoroltam a németet is a laboratóriumban, végül németül tettem le a doktori vizsgámat. Mészáros Máté [email protected]

TétékásNyúz

9

A Tétékás Nyúz logópályázatot hirdet Pályázati feltételek: - a pályázat jeligés - a műveket 2012. április 21-ig kell elküldeni a [email protected] címre - a pályamű még máshol nem megjelent alkotás legyen - a pályamű összeegyeztethető legyen a Nyúz szellemiségével - formai megkötés nincs A műveket egy háromtagú bírálóbizottság értékeli Az első három helyezett 15 000 Ft összértékű könyvjutalomban részesül A díjazott művek felhasználási joga a Tétékás Nyúzt illeti A pályázat végeredményét a 2012. május 9-én megjelenő számunkban hirdetjük ki További információ kérhető a [email protected] címről.

Bringázz az E tavassza

A tavaszi szünetben gondosk jó városi kerékpárod - aztán vég Ökoszemináriumtól nyersz egy re és május 15. között ismét BAZE aza Regisztrálj a bam.hu honlapon közlekedési naplód, és gyere május 3 kampányt teljesítők között két kerék solunk ki, valamint az összes ELTE k Keddenként és csütörtökönként a Trefort-kertnél 9 és 11, Lágymányo A bringás reggelik időpontjai: április 12. csütörtök április 17. kedd április 19. csütörtök április 24. kedd április 26. csütörtök május 3. csütörtök május 8. kedd május 10. csütörtök

eg tu- . m l z jraz kunyú jus ú á ú r bens Ny ltú et m , hai v n é k u féltéká a K erse iába kar a , t r e v é e benk a T klet kat, tegók ők! b E ni llé so ka te in é a á e e jel is mek ír ilyenretnsábj l rá djet árm i sze k ha l b n Kü -ig, ikál apun l 11 ubl p

Egyetemre al is!

kodj arról, hogy legyen egy gül még az is lehet, hogy az emek városi gépet! Április 12. az Bringázz az Egyetemre! egy ELTE csapatba, vezesd a 3-ig az ELTE-re 5 alkalommal! A kpárt és 8 kerékpáros táskát sorkerékpárost pólóval díjazzuk. t friss péksüteménnyel várunk oson pedig 8 és 10 óra között.

Élelmiszeripar Rt. – Filmdélután a Környezettudományi Klub szervezésében „Hol van az az idő, amikor az élelmiszerek a farmergazdaságokból kerültek a háziasszonyok asztalára? Manapság ipari méretekben folyik a mezőgazdasági termelés, és a pénzhajhászás háttérbe szorította az élelmiszerbiztonságot és a fogyasztók egészségét.” Az USA élelmiszeriparának egyes területeit mutatja be a 2010-ben Oscar-díjra is jelölt film, amely megdöbbentő, eddig nem ismert háttér-információkat nyújt arról, mi és hogyan kerül az Egyesült Államok bevásárlóközpontjaiba, onnan pedig a családok asztalára. A film valóban a nyers, olykor szörnyű valóságot és néha megrázó történeteket mutat be az élelmiszerek előállításáról, és azok hatásáról az egészségünkre. Mindenkinek ajánlott, hiszen tudjuk, hogy az egészségünk a helyes táplálkozáson alapszik, ezért jobb, ha tudatosan vásárolunk és tisztában vagyunk a biotermesztés és a biotermékek adta lehetőségekkel. A vetítést követően megbeszéljük a látottakat. Bögrét hozzatok! A filmdélutánon résztvevőket pattogatott kukoricával és teával várjuk. Időpont: 2012. április 19. (csütörtök) 18:00-21:00 Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Északi Tömb, 0.100B terem

12

Tudósítás Ahol a jövő kezdődik Tanulmányút Saarbrückenben A német-francia határ közelében található Saarbrückeni Egyetem háromnapos tanulmányutat szervezett tudományos újságírók számára, hogy képzési programjait és aktuálisan futó kutatási témáit bemutassa. Az elsősorban informatikai kutatásokat ismertető előadások és laboratórium-látogatások célja az volt, hogy az újságírók Európa-szerte hírét vigyék az intézménynek, ezzel is segítve törekvésüket nemzetközi ismertségük növelésére. A Saarbrückeni Egyetemet 1948-ban alapították, akkor még kétnyelvű (német és francia) intézményként, ma már az informatikai képzési terület egy nemzetközi szinten elismert központja, amelynek mintegy 18300 hallgatójából 16% érkezett Németország határain túlról. Az itt tanuló külföldiek a világ 141 országát képviselik, nagyobb felük Európa más országaiból érkezett, emellett 28% ázsiai, 10% afrikai, 6% pedig amerikai hallgató. A Saarbrücken városának nyugati részén, gyönyörű erdős területen elhelyezkedő, 7 kart befogadó egyetemváros mellett az intézményhez tartozik Homburgban egy Gyógyszertudományi Kar, valamint egy egyetemi kórház. Az intézmény lehetőségeit nagyban befolyásolja az a kedvező fekvés, hogy Franciaország közelsége mellett Luxemburg és Belgium is elérhető távolságban van. 11 alap- és 11 mesterképzési programot kínálnak angol nyelven, kanadai és francia kapcsolataik mellett büszkék a Koreai Tudományos és Technológiai Intézettel (KIST) kialakított együttműködésükre is. Az intézménynek 230 szerződött Erasmus-partnerintézménye van, és megállapodást kötettek 63 Európán kívüli országgal is. Európai tanulmányok elnevezésű képzési programjuk hallgatói nyelvi, jogi és gazdasági, valamint Európa kultúrájával, politikájával és történelmével kapcsolatos ismereteket szerezhetnek. Érdekesség, hogy földrajzból és történelemből egy határon átnyúló képzési program keretében olyan tanárokat képeznek, akik a határ bármelyik oldalán oktathatnak megszerzett végzettségükkel. Mind Saarland tartomány vezetése, mind az egyetem nagy hangsúlyt fektet informatikai képzéseik erősítésére,

44. félévfolyam 8. szám 2012. április 11.

mivel a német gazdaságnak nagy szüksége van ilyen ismeretekkel rendelkező fiatal szakemberekre. Az ide érkező külföldi hallgatók akár tandíjmentesen is elvégezhetik a BSc-képzést, de a mesterprogramok tandíja is jóval kedvezőbb mint például egy angliai vagy egy tengerentúli intézményben. Az Informatikai Karon csak angol nyelvű MSc képzéseket kínálnak, a színvonal magasan tartásának érdekében kutatási tevékenységük is rendkívül szerteágazó és erős, amelyet a publikációs rangsorokban elért kiemelkedő helyezések és a magas idézettség is tükröz. Ipari kapcsolataik között csupa húzónév szerepel: Microsoft, IBM, Google, SAP. A háromnapos tanulmányút egyik legérdekesebb előadása talán a jövő bevásárolóközpontját bemutató prezentáció volt. Egy olyan üzlet képe tárult elénk, ahol az árut a polcról leemelve egy kijelzőn megjelennek a termék összetételére vonatkozó tudnivalók, sőt ezt akár össze is vethetjük egy hasonló áruval: a monitoron láthatjuk melyik tartalmaz több zsírt vagy cukrot, melyikben van tartósítószer, melyiket fogyaszthatják lisztérzékenyek. Az áru egy beépített szenzor segítségével „megjegyzi” saját útját, vagyis a gyorsfagyasztott húsról utólag kiderülhet például, hogy végig megfelelő hőmérsékleten tárolták-e, az autóvásárlásnál pedig már nem csak a tulajdonos által elmondottakra kell hagyatkoznunk, a jármű „blackboxából” kiolvashatunk egy esetleges korábbi töréskárra vonatkozó információkat is. Antonio Krüger professzor szerint a konyhapénzt is jobban be tudjuk majd osztani, ha okostelefonunk egy táblázatban összegzi havi kiadásainkat és statisztikát készít arról, milyen gyakran vásárolunk adott élelmiszertípusból, milyen gyakran dobunk ki megromlott ételt. Szokásaink megismerése után a „digitális háztartásvezető” már képes lesz összeállítani a bevásárlólistánkat is, sőt a termékek egy részét online is megren-

delhetjük. Megbecsülhetjük mennyibe kerülne, ha áttérnénk például a vegetáriánus táplálkozásra. Az áruházláncok szórólapjait átnézve okostelefonunkkal „megjegyeztethetjük” mely termékből szeretnénk vásárolni, a készülék pedig a boltba belépve segít megkeresni melyik polcon található a keresett áru. A professzor egy mini próbaüzletben élőben is bemutatta, hogyan képzelik el a jövő bevásárlásait: az intelligens bevásárlókocsi képes lesz termékfelismerésre, sőt helymeghatározó rendszer segítségével azt is tudja majd, hogy az üzlet melyik részén tartózkodunk éppen. Ha pedig végre megtaláltuk a keresett terméket, de nem megfelelő például a megvásárolni kívánt ruha színe, akkor a mobilunkkal készíthetünk róla egy felvételt, majd azt átszínezhetjük és a képet továbbíthatjuk a gyártónak, aki ezáltal jobban tud tájékozódni a vásárlói igényekről. Egy másik érdekes előadásban Thomas Lengauer beszélt az egyetemen zajló bioinformatikai kutatásokról, többek között arról a projektről, ahol a HIV fertőzöttek gyógyszeres kezelésének hatékonyságát sikerült nagymértékben javítaniuk. A kutatók a HIV-variánsokról meglévő adatbázis birtokában, az egyes vírusváltozatok rezisztenciájának ismeretében azon dolgoznak, hogy a mutációt, mint matematikai információt tudják kezelni, így a beteg gyógyszeradagját nemcsak hosszas laboratóriumi vizsgálatok után tudja az orvos összeállítani, hanem akár egy számítógépes elemzést követően is. A professzor szerint nemcsak az AIDS, hanem a hepatitis, a rák és egyes pszichiátriai betegségek gyógyításában is felhasználható lesz a módszer. A háromnapos program talán legfontosabb tanulsága, hogy oktatást és kutatást fejleszteni mindig érdemes, mert az így felhalmozott szellemi tőke még gazdasági krízisek idején is segíthet a problémák megoldásában. Jurecska Laura [email protected]

Tudósítás Norvégia Fjordok nem földrajzos szemmel Utazás Norvégián, Svédországon és Dánián keresztül vonattal, autózás Bergenből Stavangerbe, kilátás a Preikestolenről, tengerparti grillezés Øygardennél, síelés Eikedalenben, leereszkedés egy fjordba Európa legmeredekebb – nem fogaskerekű – vasútjával, hajókázás szigetek és fjordok között, napfelkelte Trondheimban: Skandinávia januártól májusig. Mi történik, ha néhány ELTE-s vegyészhallgató fél évet Norvégiában tölt? Barát Viktor, az ELTE TTK végzős MSc-s vegyésze tartott előadást Norvégiáról és a néhány évfolyamtársával Bergenben eltöltött egy szemeszterről, a Földrajzos Klub keretein belül. Norvégia Észak Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Körülbelül 25000 kilométer hosszú partvonala fjordokkal és szigetek ezreivel tagolt. 4,8 millió lakosa van, hivatalos nyelve a norvég, amely a germán nyelvek északi csoportjába tartozik. Bergent egyik oldalról a tenger határolja, amit a fjordoktól és hegyektől-völgyektől alig lehet látni, míg a másik három oldalát hegyek árnyékolják, Hordaland megyében. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is emlegetik. A hőmérséklet az egész ország területén magasabb, mint ahogy ezen a szélességi fokon gondolnánk. Viktorék ott tartózkodása alatt, míg nálunk mínusz tíz fok volt, addig ott nulla fok körüli volt a hőmérséklet. Ennek oka, hogy a Golf áramlat közvetlenül Norvégia partjainál kanyarodik vissza, s ez melegíti a szárazföldet. A várost az esernyők városának is szokták nevezni, évente átlagosan 213 napon esik csapadék. Az időjárás nagyon változékony, van hogy májusban is esik a hó. Az egész várost szigetek és fjordok alkotják, a tengert ezektől nem lehet látni. Rengeteg híd szeli át Bergent, hiszen a vizenyős talaj miatt a partszakaszon szinte képtelenség egybefüggő utat építeni, így sokszor még a város közepén is találkozhatunk átkelőhelyekkel. Egyik fő látnivalói a hanza kereskedőkorból visszamaradt úgynevezett

bruggenek, amelyek a partszakaszt körülbelül négyszáz méter hosszan tarkítják színes házaikkal. Ez Bergen kereskedőrésze, itt boltokkal, kocsmákkal teli utcákat találhatunk. Helyszűkében a norvégok inkább fölfele építkeztek, két-háromszintes házak, keskeny utcák jellemzők városaikra, ahogy Bergen ezen részére is. Amerre csak járunk, mindenfele troll-, rénszarvas- és manószobrok díszítik az utcákat. A norvégok szerint ugyanis az erdők mélyén gonosz troll manók laknak, akik időnként kijönnek a rejtekükből, hogy bosszanthassák az embereket. Norvégia az 1960-as évekig Európa legszegényebb országai közé tartozott, egészen az 1970-es években az északi-tengeri olajmezőkből származó jövedelem megjelenéséig. Az életszínvonal Norvégiában elég magas, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Bergen kikötőiben hatalmas jachtok pihennek, várva arra, hogy tulajdonosaik használják őket. A kis utasszállító jachtokon csak a kisebb lakóautók férnek el, míg a nagyobbakra néhány helyi busz is bármikor felgördülhet. Bergenben hatalmas, zöld parkos részek terülnek el, talán ez lehet az oka annak, hogy a norvégok szinte minden hétvégén a szabadban kempingeznek. Ennek egyszerűsítése végett egyszer használatos grillezőket árusítanak, körülbelül ezer forintos áron, amelyet csak meggyújtanak, majd ha megsütötték a húst, kidobják a külön erre a célra fenntartott kukákba. A norvégok nagyon szívesen járnak túrázni, szeretik a természet közelségét. Gyakran járnak síelni a hegyekbe, ami valójában inkább sífutás. Turistautak szinte sehol nincsenek, az emberek arra mennek, amerre tudnak. A talaj néhol nagyon

vizenyős, aminek egyik oka, hogy a talajalkotó kőzetek nem engedik a vizet felszívódni, a másik pedig a már említett rengeteg csapadék. Az ilyen helyeken előfordul, hogy le van rakva egy-egy palló, de ez sem jellemző mindenhol. Így előfordulhat, hogy ha az ember nem figyel, térdig süllyed a sárban. Hogy a turistáknak mégis nyújtsanak egy kis segítséget, jelzőoszlopok vannak kihelyezve az utak helyett, amelyek megmutatják, hogy nagyjából merre kell indulni a kívánt cél eléréséhez. A hegy tetejére vonattal is fel lehet jutni, ahol aztán sűrű erdők, rengeteg tó és gyönyörű kilátás tárul a szemünk elé. Persze az elengedhetetlen trollszobrokkal együtt. A hegyeken keresztül vasúttal eljuthatunk Oslóba is. A szerkezet felmegy egészen 1222 méter magasra, ez a vasúthálózat legmagasabb pontja, egyébként ez a világ legmagasabb fogaskerék nélküli vonala is. Ahogy egyre feljebb jutunk, a fjordokat felváltják a folyók, végül egész házakat belepő hótakaró tárul a szemünk elé. A kis csapat meglátogatta Stavanger városát is, ami már modernebb, mint Bergen. Temérdek irodaházat találunk itt, persze összhangban a színes faházakkal. Általában ide jönnek Bergenből a dolgozni vágyó norvégok. Innen lehet feljutni a Preikestolenhez, ami tulajdonképpen egy szikla, egy természeti képződmény, amelyről lenézve a közelben semmit sem látsz, majd 604 méter után a köd megtörik, és feltárul a tenger vakító kéksége. Ez az út rossz időben érdekes, ugyanis akkora köd is lehet, hogy semmit nem lát az ember, így nem tudja, mi van a lába alatt. Érdekesség, hogy egész Norvégiában nagyon drága az alkohol, a boltokban hétköznap 8-20-ig, szombaton 8-18-ig, vasárnap pedig 8-14-ig lehet vásárolni, ráadásul a hét utolsó napján csak 2%-os alkoholtartalmút. Itthoni viszonylatban a húst is arany árban mérik, 5-6000 forint kilója, ellenben a minimálbér is körülbelül hatszorosa az itthoninak. Mindent összevetve, Norvégia gyönyörű fjordjai, sűrű erdői, hófedte hegycsúcsai és szépséges kikötői mesés élményt nyújtanak az idelátogatóknak. Szandi

13

TétékásNyúz

14

Természet-Tudomány-Technika CIVETS az új BRIC Kolumbia és Indonézia A CIVETS országok lesznek a világgazdaság új forró pontjai, viszonylag stabil politikai környezetüknek, valamint gyorsan bővülő és szerteágazó gazdaságuknak köszönhetően. Igaz nem képviselnek akkora súlyt, mint a BRIC országok – amelyekről már írtunk korábban–, de kiváló befektetést jelenthetnek a mutlinacionális cégeknek, amelyek még nem települtek meg ezekben az országokban. Ahogy a világgazdasági válság viszonylagos előnyt jelentett a BRIC országoknak, úgy még inkább a CIVETSnek, amelyek még náluk is könnyebben vették a gazdasági akadályt. Befektetői csoportok arra hívják fel a figyelmet, hogy felelőtlenség egyoldalúan a BRICbe fektetni, hiszen Kínában ingatlanpiaci buborék van kialakulóban – egy ilyen indította be a 2008-as amerikai válságot is – Oroszország gazdasága nem elég diverzifikált, Brazíliában pedig deficites lett a költségvetés. Ilyen szempontból tehát érdekesnek ígérkezik a hat ország, Kolumbia, Indonézia, Vietnám, Egyiptom, Törökország és Dél-Afrika bemutatása, amelyeknek egy új három részes sorozatot szenteltünk.

A javuló befektetői bizalmat jól mutatja a március közepén történt bejelentés, hogy az EU-országok szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek Kolumbiával. A cél az, hogy fellendüljön a dél-amerikai országba irányuló európai gépkocsiexport, illetve onnan élelmiszer, valamint ásványi-nyersanyagok áramoljanak az EU-ba. Továbbá a megállapodás munkajogi és környezetvédelmi „modernizációt” is jelent az ott élőknek, valamint megtakarítást mindkét félnek. Hiszen így jelentősen egyszerűsödik és olcsóbbá válik a kereskedelem, össze-

KOLUMBIA Az ország történetének első fontos mozzanata volt, amikor az inka kultúrát leigázták a spanyol hódítók, behurcolt betegségeikkel pedig megtizedelték a lakosságot. Ezt követően a spanyol uralom egészen 1819-ig tartott, amikor megalakult az Új-Granada Alkirályság, amely a mai Panama, Kolumbia, Venezuela és Ecuador területén jött létre. 1830-ban a két utóbbi leszakadt, majd Panama is követte őket, az amerikai befolyásnak köszönhetően. 1948-ban polgárháború tört ki, ezt követően katonai diktatúra alakult. A hírhedt kábítószerkartellek az 1970es évektől erősödtek meg és tettek szert egyre nagyobb politikai és gazdasági befolyásra, nekik köszönhető, hogy az 1991-ben elfogadott új alkotmányba belekerült, hogy kolumbiai állampolgár nem adható ki más külső hatalomnak. 2000-től, Álvaro Uribe elnökségétől csökkent a gyilkosságok és az emberrablások száma, amellyel fordítottan arányosan növekedni kezdett a gazdaság és az idegenforgalom.

44. félévfolyam 8. szám 2012. április 11.

hangolásra kerülnek a technikai, elvámolási és közbeszerzési eljárások. Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Kolumbiát még mindig átszövik az illegális drogexportból származó bevételek, amelyek korrumpálják az országot. Ezért a guatemalai és mexikói elnök mellett a kolumbiai Juan Manuel Santos is a drogok legalizálása mellett foglal állást, hiszen ha legalizálnák a fogyasztást és a termelést, az elvágná az igencsak vastag és lüktető köldökzsinórt a dél- és közép-amerikai bűnszervezetek pénztárcájához. Ezzel azonban nem ért egyet Amerika, habár Obama elnöksége alatt egyre inkább egészségügyi problémaként kezelik a drogfogyasztást, nem pedig büntetőjogiként. De neki nem is érdeke, hiszen a fent említett három ország nyögi a fejlett országokba kerülő drogok megtermelésének már említett hátrányait.

INDONÉZIA Az ázsiai szigetek kiváló területet biztosítanak az árasztásos rizstermeléshez és a tengeri kereskedelemhez. Rengeteg mini állam jött létre itt is, úgy mint Indiában. Először a portugálok és a hollandok gyarmatosították a területet, majd a második világháborút követően – amikor a Japánok elfoglalták a szigeteket – nyerték el függetlenségüket Sukarnonak köszönhetően, aki a függetlenné váló Indonéz Köztársaság első elnöke is lett egyben. Őt puccsal buktatták meg 1967-ben és diktatúra alakult ki. A puccsal Suhartó tábornok került hatalomra, aki nyíltan kommunistaellenes volt, ennek eredményeként többszázezer embert végeztek ki és börtönöztek be, de ezzel párhuzamosan megindultak a külföldi tőkebefektetések és elkezdett fejlődni a gazdaság. A tábornok körül kialakuló korrupciós hálózatot 1998-ban forradalommal szüntették meg, ezt követően lecsendesedtek a belpolitikai problémák. Az ország sok gazdasági mutatója jobb, mint az európai országoké, ezek közül a GDP növekedése 6,4%, amelynek még Németország is örülne, de így van a GDP arányos államadóssággal is, amely mindössze 24,5% és csökken. Igaz, a németeké és a miénk is csökken, csak az így is 80% körül van. Mérete lévén nagyobb piacot és munkaerőpiacot jelent a külföldi befektetőknek, ráadásul a bérek is messze az európai átlag alatt vannak, hiszen negyed-hatod annyiból élnek meg, mint az európai dolgozók. Ez persze azt jelenti, hogy GDP-ből származtatott életszínvonal is jócskán el van maradva az európaiakétól, de ez csak addig probléma, amíg meg nem nézünk egy alternatív, kevésbé a gazdasági mutatóktól függő jóléti indexet, amelyen már sokkal előrébb helyezkedik el nemcsak Indonézia, de Kolumbia is. Törceee

Természet-Tudomány-Technika Campustálás Hulladék vagy erőforrás? A szelektív hulladékgyűjtés a mai ember számára már természetes. Műanyag-, papír-, fém- és üveghulladékainkat jó esetben már külön gyűjtjük és újrahasznosítjuk. De mi a helyzet a biohulladékkal? Kevesen tudják, hogy a szerves hulladék átalakulása során keletkező komposzt valójában megújuló energiaforrás, a talaj egy speciális változata. A talaj, mint a földkéreg legkülső laza, termékeny rétege ellátja a növényeket tápanyaggal, ezáltal táplálva az állatokat és az embert is. Képződésének három útja van: a fizikai aprózódás, a kémiai mállás, valamint a biológiai mállás, amely során felhalmozódik a talajra jellemző speciális szervesanyagforma, a humusz. A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található humusz mennyisége és minősége, amely tápanyagot szolgáltat, javítja a szerkezetet, és az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez. Súlyos probléma, hogy a talaj 30 évvel ezelőtti tápanyagtartalmának jelenleg átlagosan már csak a 15%-a van meg. De vajon ezt érzékeljük-e a környezetünkben? 1% humusztartalom növeléséhez 10 évig kell megfelelően komposztálni. Ez rengeteg időt és figyelmet igényel. Svájcban a lakóközösségek 50%-a már komposztál. Magyarországon csak azok élnek ezzel a lehetőséggel – közülük is igen kevesen – akiknek saját kertjük van, a közösségi komposztálás még nem jellemző. De mi is pontosan a komposzt? Különbséget kell tennünk rothadás és komposztálás között. A fa aerob körülmények között korhad el (komposztálódik), azaz folyamatosan levegőn van. A rothadás pedig anaerob folyamat, amely oxigénmentes, többnyire zárt környezetben jön létre, rendszerint kellemetlen szagok képződése mellett. A komposztáláshoz tehát nélkülözhetetlen a levegőztetés, hogy a kihelyezett szerves hulladékot a levegő átjárja. Emiatt nem célszerű összetömöríteni, rátaposni, lenyomni. Hagyjuk magától összeesni, továbbá alkalmanként érdemes átforgatni. Miért jó ha komposztálunk? Egyrészt, mert a háztartási hulladékunkat akár harmadával is csökkenthetjük, nagyobb lakóközösségekben a szemét-

szállítási díjat is meg lehet spórolni. Másrészt kiváló minőségű tápanyagot készíthetünk kerti- és szobanövényeink számára. Öntevékenység is, hiszen környezettudatos magatartásra tanít, öngondoskodásra nevel, akár már óvodás kortól. Szociális otthonokban a komposztálást terápiaként is szokták végeztetni, így az ott élő értelmi fogyatékosok, irányított körülmények között tudják zöldebbé tenni a természetet. Mi tartozik a komposztba? Vannak szénben, nitrogénben, ásványi anyagokban gazdag növényi maradványok. Szénben gazdagok például a fák és bokrok fás részei, a lomb, a szalma, a festetlen natúr papír, a dióhéj, a gyümölcsmagok, a faforgács, a fűrészpor, valamint a tuja vagy a fenyő tűlevele is. Nitrogénben gazdag a kávézacc, a teafilter, a frissen nyírt fű, a málna- és rózsaágak, a gyomok, a növényevők ürüléke, de még a gyapjú, köröm és a haj is. Ásványi anyagokat tartalmazó komposztanyagok a homok, a tojáshéj, a gesztenye, a csigaház, a zeolitok és kőtörmelékek, illetve ide tartozik még a fahamu is, de ezzel az anyaggal vigyázni kell lúgos pH-ja miatt, ezért részaránya nem haladhatja meg az egész komposzt 3-6%-át. Fontos az is, hogy mit ne tegyünk a komposztba: hőkezelt ételmaradékot, záptojást, a húsevő állatok ürülékét, cigarettacsikket, gyógyszereket, vegyszereket és pelenkát. A folyamat során fontos, hogy odafigyeljünk a szén-nitrogén egyensúlyra. A túl sok nitrogén nehézzé, büdössé, lassan bomló tömeggé teszi a komposzthalmot. Szervezetünkben is nagyon fontosak ezek az elemek. A kilégzéssel CO2-t és H2O-t (vízgőzt) termelünk. A növények fotoszintézis során a nap energiáját felhasználva a szervetlen anyagból szerves anyagot állítanak elő. Az állatok megeszik a növényeket,

A komposztálásnak 4 fázisa van: Leépítési/gyűjtési fázis (1-3. hét): itt javarészt a baktériumok, sugárgombák, algák dogoznak. A hőmérséklet elérheti akár a 70 oC-t is. Átalakulási fázis (4-7. hét): ilyenkor esik össze a komposzt térfogata. Felépülési fázis (8-12. hét): megjelennek a nagyobb élőlények, giliszták, százlábúak, ászkák, amelyek lazítják a komposztot, ezáltal levegőt juttatnak bele. Stabilizációs és érési fázis (1320. hét): aminek a végén egy sötétbarna, porhanyós, zsíros földet kapunk, amelynek erdőillata van.

15

amelyekben rengeteg szerves anyag dúsul fel. Mi, mint a tápláléklánc csúcsán lévő élőlények, megesszük az állatokat. A talajlakók pedig lebontják az ürülékünket. Ezzel mi magunk is részesei vagyunk a globális szén-, nitrogén-, illetve vízkörforgásnak. A komposztálás során érdemes azt átforgatni, valamint ellenőrizni a nedvességtartalmát legalább évente egyszer. Ennek megfelelően, ha túl nedves, keverni kell hozzá szárazanyagot, például szalmát, lombleveleket, vagy zeolitot, amely a nedvességfelszívás mellett még szagtalanít is. Ha túl száraz lenne – például a nagy nyári melegben – permetezhetünk rá vizet. Ha elkészültünk, tegyünk egy tejfölös pohárba egy marék komposztot és ültessünk bele zsázsa magot. Ez az úgynevezett csírateszt. Ha a magok kikelnek, az azt jelenti, hogy a komposztunk kellően heterogén, így a kész komposztot csak átrostáljuk és máris mehet a szobanövények vagy fák alá. Összességében azt mondhatjuk, hogy a komposztálás ember által irányított humuszgyártás, vagyis az ember teremti meg a kedvező feltételeket. Így egyenlővé tehetjük a komposztot a természetbeli humusszal, amivel csak jót teszünk a talajnak és növényeinknek. A Környezettudományi Klub sikeres pályázat útján márciusban egy komposztáló kerettel lett gazdagabb, amellyel szeretnénk vizuálisan is bemutatni a komposztálás folyamatát. Aki csak egy kicsit is kedvet érez hozzá, annak inspiráló lesz a tavaszszal kihelyezésre kerülő komposztáló a Campuson. Komposztálásra fel! Böbe

TétékásNyúz

16

Helyvektor & Kritika VakEgér Kocsmája Vagy talán mégsem? A „kocsmája” elnevezés itt ugyanis kissé félrevezető lehet, hiszen abszolút nem a szokásos, kissé leamortizált, dohos, poros söntések világát idézi, ahol jellemzően munkások, egyetemisták és gyakorló alkoholisták a törzsvendégek. Ha valamilyen skatulyába, akarjuk tenni, sokkal inkább nevezhetjük bárnak vagy klubnak.

A Deák tér környékén (Paulay Ede u. 2.) található pincehelyiség kialakításában a burkolatlan téglafal adja az alapot, amit szinte észrevehetetlenné tesznek a táblák, képek, etc.; többek közt átalakított filmes plakátok, különböző használati tárgyak, egy kettes Golf a plafonon, illetve a színes fényforrások. A berendezés különlegességei a két oldschool-játékgép, PacMannel és hasonlókkal. Van színpad is, amit ki is használnak a vezetők, majd’ minden este játszik valamilyen zenekar vagy DJ, általában kevésbé ismert fellépők, viszont szinte minden stílus képviselteti magát. Érdekesség még az „italtőzsde”rendszer, ami azt jelenti, hogy bizonyos italok ára az este folyamán állandóan a kereslethez igazodik, ami népszerű, az drágább alapon. Az italválaszték egyébként nagyon széles, főleg koktélok terén. Vannak sajátjaik,

Gyenge fészeklakók Fészek Színház. Orczy út. Este 7 óra. Gyenge vagyok. De mégis, ki a gyenge? Kire mondhatjuk, hogy az? És mitől válik ilyenné? Az egyfelvonásos, háromszemélyes, 90 perces családi dráma napjaink egyik legfontosabb kérdéskörét vizsgálja: hogyan működik ma egy család? És miért épp így működik? Ha működik egyáltalán valahogy. „Valóság és illúziók csatája.” A történetben a negyvenkét éves Miklós még édesanyja szoknyaszélébe kapaszkodik, apa/férj hiányában, csonkacsaládként élnek együtt ketten. A szuicid hajlamokkal küszködő – ahogy anyukája nevezi – Töki, egy videotékában volt eladó, de a munkája megszűnt, így a négy fal között elmélkedik az életről, az elmúlásról és édesapjáról. Miklós a filmek örök szerelmese, kritikákat ír róluk. Ennek a hóbortos filmmániájának és a mindig mindenkit – de főleg őt – irányítani akaró

44. félévfolyam 8. szám 2012. április 11.

de megtalálható az összes népszerű és jónéhány ritkább is a kínálatban (8901990 Ft között). Emellett mindenféle tömény, ahol különböző gyártók termékei közt válogathatunk (490-1490 Ft között), csak pálinkából öt gyártó összesen 19 féle párlata közül. Természetesen különböző borok, pezsgők, sörök és üdítők társaságában (korsója 490 Ft). Ebből látszik, hogy nem a legolcsóbb hely amiben jártam, azonban itt érdemes megjegyezni, hogy a VakEgér, az ELTE Plusz program által került a látóterünkbe, mivel 15% kedvezményt ad minden fogyasztásotok árából, kivéve az akciókat és az italtőzsdén futó tételeket. Az ételkínálat jóval szolidabb, viszont lehet kapni az egyik személyes kedvencemet, kemencés kenyérlángost többféle ízesítéssel, ezek 1450 Ft-ba kerülnek (mivel elég kiadós így félbevágva is lehet kérni, akkor 850

Ft), viszont ehhez 50%-kal olcsóbban juthatunk hozzá az ELTE Plusz kártyával, szóval ha betértek, szerintem feltétlenül érdemes megkóstolni. Ezt a viszonylag új, igazán kellemes hangulatú helyet nagyjából a programok függvényében ajánlanám nektek, ha szívesen mennétek koncertre, vagy buliznátok egy olyan napon, amikor erre lehetőség nyílik, bátran tegyetek vele egy próbát. Két dologra hívnám még fel a figyelmeteket, az egyik a nyitva tartás (K-Szo 18-05), a másik, hogy érdemes tájékozódni, mert időnként kibérlik a helyet, vagy népszerűbb fellépő van, és ilyenkor előfordulhat, hogy belépőt kell fizetni. A friss információkért, a teljes étel- és itallapért, illetve a programokért látogassatok el a http://pince.vakeger.com oldalra. HG Roland [email protected]

anyjának köszönheti, hogy találkozhatott Lilivel, az egyetemista lánnyal, akinek különórákat ad a filmekről azért, hogy a lány könnyebben megírhasson egy esszét. Martina, az édesanya gyermeke játszótársaként tekint a fiatal nőre, még örül is, hogy fia nem érzi magát olyan magányosnak, ha Lili foglalkozik vele. Egy családi vacsorára is elhívják a lányt, de Lili kezdi egyre kényelmetlenebbül érezni magát az adott szituációban. Főleg, hogy a fiúnak gyakran megmagyarázhatatlan érzelemkitörései vannak. Fél tőle. Ennek ellenére a magánórák során Miklós és Lili egyre közelebb kerülnek egymáshoz, amit az anya már nem néz jó szemmel. Meg is mondja a lánynak, hogy fia és az ő kapcsolatában nincs helye harmadiknak. De akarja vagy sem, a lány mégis azzá válik. A „filmekben élő” férfit megdöbbentik a nőhöz fűződő gyengéd érzelmek. Úgy érzi, egyszerűen nem tud a közel húsz évvel fiatalabb hölgy nélkül létezni. A

kamaradarab lépésről lépésre adagolja a rálátást a szereplők személyes drámáira, mert bizonyos, hogy mindhármuknak vannak. A rendező néhol pszichoanalitikus csoportterápia-jelleget alkalmazva mondatja ki problémáikat, néhol a szereplők képzeletét eleveníti meg egészen elvont, de hatásos módon. A színmű a végére is tartogat meglepetéseket. A három színész teljes átéléssel játssza szerepét a közönségtől egy karnyújtásnyira. A történet teli van feszültséggel, amelyre még a filmbetétdalok is rásegítenek. A darabhoz, amely szinte végig érzelmekről és filmekről szól, nem muszáj ugyan, de nem árt ismerni a Szárnyas fejvadász, Control, Csillagok háborúja, Képtelen képregény, Volt egyszer egy vadnyugat, Lélekölő, Az éj színe, Ötödik elem című filmeket, mert egyes részei így jobban megérthetőek. Andi, Rita [email protected]

17

Cooltér & Négyeshatos Literárium extra

May It Be

József Attila 112 éves lenne

Amint az aluljáróba értem, átkapcsoltam robotpilótára. Fél kézzel előástam és felmutattam a bérletemet, majd a mozgólépcsőn jobbra helyezkedtem, hogy még véletlenül se akadályozzam azokat, akik az enyémnél eggyel korábbi szerelvény utasainak képzelték magukat. Furcsa szerencsejátékot űznek ezek az egyének, hiszen – kivéve persze, ha kívülről fújják a menetrendet – nem tudhatják, hogy nem hiába sietnek-e olyannyira. Antal Nimródnak hála, mindig ellenőrzöm, hogy nincsenek-e csuklyás alakok a hátam mögött, mielőtt a metró a megállóhoz érkezik. Ennek a rutinnak most is eleget tettem tehát, és örömmel, de nem meglepetten nyugtáztam, hogy ezúttal sem fog senki a sínek közé lökni. Miután letöltöttem a rám kiszabott megállókat, készen álltam, hogy visszatérjek a felszínre. De ekkor valami a szokásostól eltérően alakult. A mozgólépcsőn zümmögést hallottam. Először csupán az elektronikára gyanakodtam, de ahogy közeledtem a hang forrásához, meg kellett gondolnom magam. Félúton dallammá alakult a zúgás, a lépcső tetején pedig ráismertem A Gyűrűk Ura filmzenéjére. „Biztos megsüketült a pénztáros a látványpékségben, hogy ilyen hangosra állította a rádióját” – gondoltam. Annál inkább meglepődtem, mikor a jegykezelőknél egy körülbelül húsz fiatalt számláló csoportot pillantottam meg. Ők énekeltek! És nem is akárhogyan. Kicsit az angyalok jutottak eszembe róluk, ahogy álltak ott egymás mellett, dalolás közben is mosolyogtak a járókelőkre, és szemmel láthatóan élvezték, hogy ingyen és bérmentve okozhatnak pár kellemes pillanatot felebarátaiknak. Megálltam, hogy csatlakozzak a köréjük gyűlt hallgatósághoz. Volt, aki fülhallgatójától is megszabadította magát, hogy részesedhessen az ajándékból. Mert ez az volt, egy önzetlen gesztus, amelyre annyi szüksége lenne mindnyájunknak: a fásult utasnak éppúgy, mint a kimerült jegyellenőrnek, vagy a nagyon is jól halló pénztárosnak a látványpékségben. Lánszki Lőrinc [email protected]

A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon. Irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, képzőművészeti kiállításokkal tisztelgünk a magyar líra előtt. Az országszerte rendezett programokon klasszikus és kortárs költők versei szerepelnek, főként diákok készülődnek nagy lelkesedéssel ezekre a rendezvényekre. Ez alkalomból szeretném felhívni a figyelmeteket két ehhez az eseményhez fűződő budapesti programra. Először is ebből az alkalomból egy minden korosztály számára érdekes és élvezetes, egész napot kitöltő rendezvénysorozattal készül a MÜPA, azaz a Művészetek Palotája. Változatossága abban rejlik, hogy a befogadó közönség többségének véleménye szerint unalmas, idejétmúlt, klasszikus költészetet egyfajta új, kortárs szövegkörnyezetbe helyezze, illetve a vers varázslatos erejével új megvilágításba vonja azt. A legnagyobb műveket töredékekkel, prózai részletekkel vegyítő műsor arra kérdez rá Darvas Ferenc és fiatal színészek segítségével, hogy mit üzen 2012-ben nekünk ez a hatalmas életmű – mitől élő, mitől aktuális ma is. Este pedig abból kaphatnak ízelítőt az újra fogékony, bátor versbarátok, hogy miként is fest a legfiatalabb művészgeneráció felfogásában az érvényes költői beszéd. A fellépő formáció műveit a rap, a hiphop, az irodalom, a jazz, az akusztikus és az elektronikus zene fúziójában teljesen eredeti, szöveg- és vers-centrikus zenei világban adja elő. Vajon újra lehet-e értelmezni a jól ismert remekműveket? Rejt-e még az életmű meglepetéseket? Hogyan illeszkednek be a fő művek sorába a töredékek és a prózai szövegek? Mit üzen nekünk ma, 2012-ben a legnagyobb magyar költők egyike? Pontos időpontokért és bővebb információkért keresd fel a mupa.hu honlapot. Ezen felül, aki kedvet érez hozzá egy kulturálisabb programajánlattal is készültem. József Attila születésnapjára emlékezve a Vígszínház közönsége 2012. április 14. délelőtt 11 órától a magyar költészet ma is gazdag, tartalmas és

nagyra törő alkotásaiban gyönyörködhet 200 Ft-os egységes jegyáron. ,,De hát mi is az a gyönyörködés?” – kérdezi egyik tanulmányában József Attila. Majd így válaszol rá: ,,Nagy fokú tetszés. Naplemente. Csakhogy vannak művek, melyek, mint a tüzes kemence! Ha belekerül az ember, megpörkölődik és súlyos füstként csapódik a lelke. Meg aztán ugyanaz a költemény egyszer gyönyörködtet, vidít, másszor csüggeszt, úgyhogy szorongok, ismét másszor közömbösen békén hagy.” Nincs jelentős magyar író, költő, akire nem hatott volna alakja, munkássága. Megszámolni is lehetetlen azoknak a tanulmányoknak a számát, amelyek műveit boncolgatják, magyarázzák. József Attila a költészetet és a művészetet öröknek titulálja: ,,Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert keresik az emberséget.” Az elmúlt évben fiatal filmesek saját pénzükből csináltak egy dokumentumfilmet, amelyben 44 költő beszél arról, miért lehet értelme jelenünkben is az irodalomnak. A rendező szerint izgalmas problémákat piszkáltak meg, az anyag „ütni fog”. Elkezdtek beszélgetni költőkkel és dalszövegírókkal, majd sikerült összesen 50 órányi anyagot felvenni. A film Sopronban, Győrben, Pécsett, Szegeden, Szajlán és Budapesten forgott. Az alkotást az alábbi internetes címen tekinthhetitek meg: www.versmob.hu. Modern világunkban az irodalom egyre jobban háttérbe szorul, ezért is buzdítanálak benneteket az ezt népszerűsítő programok felkeresésére. Biztos vagyok benne, hogy aki szán erre idejéből, olyan plusszal lesz gazdagabb, amelyet egy szappanopera megtekintése közel sem tud helyettesíteni. A költészet maga az élet, olvassuk, szeressük az év minden egyes napján, mert az alatt, míg verset olvasunk, egy pillanatra minden más megáll. Mihály Eszter [email protected]

TétékásNyúz

18

Belszíni fejtés Sudoku nosztalgia Sziasztok! Nemrég volt a Nedves Est és nagyon vicces dolog történt velem. Éppen kedvenc, szintén rovatvezető barát- és „bajtársnőmmel”voltam, amikor épp indulás előtt egy számomra addig ismeretlen ismerősével futottunk össze, majd pár mondat után rákérdezett: „Te az a Panni vagy? A rejtvény rovat vezetője? Miért nincs sudoku?!” Elmondtam neki, hogy kell a változatosság egy ilyen rovatba, hiszen a szórakoztatásról szól és belátom, egy idő után, ha mindig ugyan az van, az monotonitást szül. Mivel azonban nem ő volt az egyetlen, aki ezt a kérdést hasonló, kissé számonkérő módon, de őszintén feltette, a mostani számot a nosztalgiának szentelem. Íme hat csodás, köztük két, csokiért megfejtendő, két mókás és két just-for-fun sudoku. A megfejtéseket a [email protected] címre várom, eheti nyerteseink pedig Puszta Adrián, aki Gervai Judittal közösen küldte be a megoldást, így közösen kapják meg a csokit, továbbá Nagy Dávid András és Molnár Viktória! Gratulálok, csokijaitokat az Északi Haliban tudjátok átvenni. (Az előző számban megjelent képrejtvények megfejtései: Ballada, Kibabráló és Történelem voltak.) További jó fejtegetést mindenkinek! Panni [email protected]

44. félévfolyam 8. szám 2012. április 11.

Mozizóna Pokoli nyeremény Az éhezők viadala Suzanne Collins könyvei szolgáltak alapul a filmhez, amely egy elképzelt világban, a nem is olyan távoli jövőben játszódik. ÉszakAmerika gazdasága összeomlik, meggyengülve háborútól, szárazságtól, tűzvésztől és járványoktól. Helyén egy Panem nevű ország jön létre, amely 12 körzetre van osztva. Minden évben ebből a 12 körzetből véletlenszerű sorsolás alapján kiválasztanak két fiatal versenyzőt, aki majd képviseli őket az úgynevezett éhezők viadalában. Ezt a versenyt egész Panem országban közvetítik, a 24 versenyző feladata pedig nem más, mint likvidálni a konkurenseket.

Mikor Katniss kishúgát választják ki a feladatra, a lány önként jelentkezik és átveszi Primrose helyét a versenyben. Neki és társának (Peeta) náluk sokkal erősebb ellenfelekkel kell megküzdeniük. A versenyt élőben közvetítik, amit Panem polgárainak kötelező követni.

Elsöprő hullám Jelen esetben nem egy aktuális filmalkotással lesz dolgotok, hanem egy korábbival. A Die Welle – címéből adódóan – egy német film, amely azt hivatott bemutatni, hogy lehetséges e fasizmust létrehozni újból Németországban. Ez a téma a németeknél nagyon kényes, nem mintha tabu lenne, hanem mint kollektív társadalmi felelősségvállalás. Nagyon erőteljes a fasiszta csoportok elleni fellépés, hiszen senki sincs náluk jobban tisztában a következményekkel – talán csak a japánok. A film egy gimnáziumban játszódik, ahol projekthét keretében a diákok – pont a nemzeti tudatosságot erősítendően – különböző társadalmi berendezkedésekkel foglalkoznak, úgy mint az autokrácia, anarchia stb. A gyerekek a kezdeti játékot egyre komolyabban veszik, és ahogy nőnek a tétek, a csoport

Erősen kell gondolkodnom, hogy valaki jobb jusson eszembe Katniss szerepére, mint Jennifer Lawrence. Ő tökéletesen megfelel külsőleg és személyiségileg is a könyvben leírtaknak. Játéka kitűnik a tömegből. Ugyanez elmondható Josh Hutchersonról is, aki Peeta szerepét vállalta magára. Peeta sok ember kedvence, gúnyossága és sajátos jellemvonásai különlegessé teszik őt. Én személy szerint nagyon megijedtem, amikor megtudtam, ki is fogja a filmben alakítani Peeta-t. Nem azért mert külsőleg nem felelt volna meg, hanem mert kétségeim voltak azzal kapcsolatban, hogy meggyőzően tudja-e hozni a karaktert. A barlangi jelenet után, mikor Peeta szemében nem csak látni, de szinte érezni is a fájdalmat, elfelejtettem fenntartásaimat. A filmben olyan hollywoodi veteránokkal is találkozhatunk, mint például Donald Sutherland, Stanley Tucci vagy Woody Harrelson. túlnő az osztály keretein és városi szintűvé válik. Az események felgyorsulnak, majd hamar kikerülnek a tanár irányítása alól. A tanulók egyre inkább megtapasztalják az összetartozás előnyeit, a hátrányokról és az elnyomottakról pedig nem vesznek tudomást, kiközösítik, megbélyegzik őket. A „társadalmi kísérlet” végül egyikük halálával végződik. És hogy ki lesz az? Azt – ha odafigyelünk a film apróbb mozzanataira – már igen hamar kitalálhatjuk mi magunk is. Csak aztán holnap nehogy mindegyikőtök fehér ingben jöjjön be az Egyetemre.

Sutherland kiválóan kelti életre a szadista, de mégis bölcs Snow elnököt, aki felügyeli az éhezők viadalát. Ugyan alig van képernyőn, előadása mégis kimagasló. Ami azonban igazán megfogott, az a rendezői munka volt. Ross azon túl, hogy hű maradt a könyv fő motívumához, még fokozza is azt. Igaz, lehet panaszkodni, hogy egyes jelenetek vagy beszélgetések kimaradtak, de nem férhet bele minden két órába. Ez egy egyedi film, amely nem betűről betűre dolgozza fel a könyvet, mint ahogy más ilyen kategóriájú filmek sem. A legtöbb ilyen feldolgozás pont az ilyen kis eltérések miatt lesz különleges. Fantasztikus film, kétlem, hogy a könyv fanatikus rajongói csalódnának benne. Az éhezők viadalának célja, hogy megmutassa az embereknek azt, hogy mennyi rossz társadalmi szokással élünk együtt, illetve ezek milyen negatív hatással vannak mindennapjainkra. Lehet, hogy az ábrázolásmódja szürreálisnak tűnik, mondanivalója mégis fontos. Budafai Viki

19 

THE HUNGER GAMES (amerikai sci-fi akciófilm, 2012, 142 perc). Írta: Suzanne Collins. Rendezte: Gary Ross. Forgatókönyv: Gary Ross, Billy Ray, Suzanne Collins. Szereplők: Jennifer Lawrence (Katniss Everdeen), Liam Hemsworth (Gale Hawthorne), Josh Hutcherson (Peeta Mellark). Pontszám: 8/10.

A film aktualitását a Kortárs Segítő Csoport filmklubja adta, hiszen a fogadóórák mellett több programmal is várják az érdeklődőket. A hullámot március 27-én vetítették. Április 11-én (szerdán) az Út a vadonba, 17-én pedig a Persepolis című filmmel és társadalmi vetületeivel ismerkedhettek meg, ha lenéztek hozzájuk a BTK-ra. Törceee [email protected] DIE WELLE (német filmdráma, 2008, 107 perc). Rendezte: Dennis Gansel. Forgatókönyv: Dennis Gansel, Todd Strasser, Peter Thorwarth. Szereplők: Jürgen Vogel (Rainer Wenger), Frederick Lau (Tim), Max Riemelt (Marco), Jennifer Ulrich (Karo), Christiane Paul (Anke Wenger). Pontszám: 9/10.

TétékásNyúz