PEDAGÓGIAI PROGRAM Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Miskolc Szeles u

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Miskolc Szeles u. 65.

2013. március

2

Az intézmény vezetőjének köszöntője „Senki sem különálló sziget. Minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja. Ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod. Minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel.” John Donne

Köszöntöm az Olvasót!

John Donne sorai a gyógypedagógiai nevelés-oktatás igazi humanista mottójának is tekinthetők. A gyógypedagógia felelősséget alakít ki mindenkiben – önmagáért s a többiekért – a közösség minden egyes tagjáért. Intézményünk pedagógiai programja a gyógypedagógiai nevelés-oktatás több területét is bemutatja. Pedagógiai programunk összeállítása során közösen kerestünk új utakat, lehetőségeket, de nem vetettük el eddigi tapasztalatainkat, melyeket

nevelő-oktató

munkánk

során,

szakmai

tanácskozásokon,

rendezvényeken szereztünk. A reális lehetőségekből kiindulva arra törekszünk, hogy

neveltjeink

képességeit

minél

teljesebben

kibontakoztassuk.

A

mi

tanítványaink tudásban és ismeretekben nem érhetik el ép társaikat, de pontosságban, figyelmességben, udvariasságban, testi erőben, ügyességben, házimunkában lehetnek ugyanolyanok vagy különbek is. Intézményünkben a nevelési feladatok mindig kiemelt szerepet kaptak, hiszen a mi közösségünk felelőssége: hogyan neveljük sérült gyermekeinket úgy, hogy a későbbiek során az életben minél kevesebb segítségre szoruljanak. Pedagógiai programunkat szeretettel kínáljuk az intézmény fenntartójának és betekintésre a szülőknek. Köszönöm

munkatársaimnak,

pedagógus

kollektívánknak

a

munkáját,

hozzájárulásukat pedagógiai programunk elkészítéséhez, módosításához.

Intézményvezető

3

1. Intézményünk rövid bemutatása Intézményünk sok éves múlttal rendelkezik a miskolci tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint a halmozottan sérült gyermekek nevelésében-oktatásában. Tevékenységünk 1994. óta bővült az autista tanulók fejlesztésével. Intézményünk legnagyobb erőssége az, hogy 78 pedagógusunk jelentős része szakképzett gyógypedagógus, akik különböző speciális képességeket is megszereztek annak érdekében, hogy ne csupán a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekeket tudják fejleszteni, hanem mozgássérült, autista, látásés hallássérült, illetve halmozottan sérült tanulókat is. Birtokában vannak a több évtizedes hagyományokkal rendelkező szegregált gyógypedagógiai nevelésoktatás minden értékének, de nyitottak az integráció új szemléletére is. Az intézményünk minden dolgozója elkötelezett a partnerközpontú felfogás mellett. A tanulásban akadályozott tanulók integrált oktatásának elterjedése esetén veszélybe kerülhet intézményünk hosszú távú működése, mivel jelentősen csökkenhet tanulóink száma. A tanulói létszám csökkenése következtében, intézményi feladatbővítéssel gazdaságilag is indokolt a felszabaduló szakemberek és megüresedő helyiségek jobb kihasználása. 2005. május 5-től létrehoztunk egy módszertani és fejlesztő központot, mellyel egy olyan szolgáltató központ jött létre, amelyben minden speciális nevelési igényű gyermek a szükséges fejlesztést megkaphatja. Így nyitottabbakká váltunk, mert a megszerzett speciális módszertani tudással nem csupán a szegregáltan oktatott gyermekeket tudjuk segíteni hanem a többségi általános iskolában integráltan oktatottakat is. Munkánkról, tanulóink elért eredményeiről széles körben tájékoztatást adunk azért, hogy partnereink megismerjék értékeinket. Folytatjuk a többségi óvodák és általános iskolák nevelőivel kialakított partneri viszony erősítését. Arra törekszünk, hogy mint gyakorló óvoda, iskola és módszertani fejlesztő központ segíthessük a gyógypedagógusokat, a többségi óvodák és általános iskolák nevelőit az átlagtól eltérő fejlődésmenetet mutató óvodás- és iskoláskorú gyermekek hatékonyabb foglalkoztatásában, a speciális nevelési igény kategóriájának szakszerű differenciálásában, és az integráció térhódításában egyaránt. 2007. július 1-jétől intézményünk összevonásra került a Tüskevár Óvoda és Általános Iskolával, így egy többfunkciós, komplex alapfokú nevelési-oktatási intézmény jött létre városunkban. A 2008. szeptember 1-jétől intézményünk bővítette szolgáltatásait az egységes gyógypedagógiai módszertani központ keretein belül, a 0-5 éves korú sérült gyermekek korai fejlesztésének ellátásával. Anyaiskolánkról A jelenleg Éltes Mátyás nevét viselő intézmény ezelőtt 59 évvel, 1948-ban alakult Kisegítő Iskola néven, Miskolc belvárosában, a Budai József úton. Egy megüresedett, 3 szintes villa épületben kaptak helyet az akkor még debilisnek nevezett értelmileg sérült gyermekek. Szinte az alapítás évében bebizonyosodott, hogy több a beiskolázásra váró gyermek, mint a hely az iskolában. Az épületet nem lehetett bővíteni, így többségi általános iskolák vagy óvodák mellé kihelyezett osztályokat hozott létre az akkori Fenntartó. A város több pontján, teljesen elszigetelve egymástól és az anyaintézménytől működtek ezek az osztályok.

4 Hosszú évekig folyt ilyen módon az oktatás, mivel a gyermeklétszám folyamatosan emelkedett. Miskolc város vezetése egy új iskola építését kezdte el, amely a tervek szerint a kisegítő iskola értelmi fogyatékos gyermekeit fogadta volna be. A folyamatos gyermeklétszám emelkedés azonban azt indokolta, hogy az új épület átadásával megszülessen a városban a második kisegítő iskola, ezzel egyszerre az elsőnek alapított az I. számú Kisegítő Iskola nevet kapta. Beiskolázási körzetet bontottak, az intézmény zsúfoltsága azonban így sem szűnt meg. Továbbra is működtek a kihelyezett osztályok. 1975-ben az intézmény megkapta a Csabai kapuban lévő szintén régi, üressé vált villa épületet. Ekkor nyílt lehetőség rá, hogy a kihelyezett osztályok beköltözzenek az újonnan kapott ingatlanba, illetve ekkor történt az alsó és felső tagozat kettéválasztása is. A hely azonban még így is kevésnek bizonyult. A magas gyermeklétszám megkövetelte, hogy váltott műszakban tanítsanak az akkori kollégák. A Megyei Pedagógiai Intézet mellett működő Szakértői Bizottság egyre több enyhe értelmi fogyatékos gyermeket diagnosztizált, így 1986-ban a Hejőcsabán lévő Mész, majd Futónak átkeresztelt utcán működő, nemrégiben átadott, új általános iskolában egy egész emeletet kapott a gyógypedagógiai intézmény. Kihelyezett tagozatként működött, különálló igazgató helyettes vezetésével, és teljes nyolc osztályos képzés folyt a közelben lakó, beiskolázási körzet szerint ide tartozó értelmi fogyatékos gyermekek részére. Nagy örömmel fogadta az egész tantestület, amikor 1996-ban végre egy helyre, a jelenlegi Szeles utcai, több mint 100 éves kiürített iskolaépületbe költözött az anyaiskola és a tagozat. A költözés előtt pár évvel történt, hogy a törvényhozás pejoratív jelentése miatt eltörölte a kisegítő iskola megnevezést, így – a többi miskolci iskolához hasonlóan – csak egy szám jelölte az intézményt. 46. számú Általános Iskola lett a gyógypedagógiai intézmény, mivel a városban 45 többségi általános iskola működött ebben az időben. Ekkor már Miskolcon három gyógypedagógiai intézményben dolgoztak gyógypedagógusok, időközben a sok értelmi fogyatékos gyermek miatt az állomás mellett, a Váltó utcán is megindult 8 osztállyal a gyógypedagógiai oktatás. A régi 2. számú Kisegítő Iskola a 47. számot kapta, a Váltó utcai 3. számú Kisegítő Iskola pedig a 48-ast. A tagozattal való összeköltözés miatt a gyermeklétszám látványosan megemelkedett, évfolyamonként két-három osztály volt abban az időben. A többségi általános iskolák tanuló létszáma viszont fokozatosan csökkent, az intézmény vezetése is félve figyelte az újonnan beiratkozók létszámát. Ezekben az években még nem történt lényeges csökkenés, évfolyamonként legalább két osztályt tudtak indítani, és az elballagottak helyére ugyanannyi elsős iratkozott be. Az évek során a Fenntartó költségvetése egyre szűkösebbé vált, nem volt gazdaságos egymáshoz közeli, vagy azonos profilú általános iskolákat külön-külön fenntartani, elkezdődtek az iskola-összevonások. Az 1999/2000-es tanévben összevonták a 46. számú Általános Iskolát az akkor már Éltes Mátyás nevét viselő 48. számú Általános Iskolával. A 46. számú Általános Iskola igazgatói posztjára nem írtak ki újabb pályázatot, az Éltes Mátyás Általános Iskola igazgatónője lett az immár egy intézmény vezetője. A telephely a Szeles utca maradt, a tagozat pedig a Váltó utcán lett. Az ekkor már Éltes Mátyás Általános Iskola néven ismert intézmény új profillal is gazdagodott az összevonás által, ugyanis a Váltó utcai iskolának volt egy tagozata, ahol autista gyermekeket neveltek, oktattak. Ez

5 szakmailag teljesen ismeretlen volt az eddig csak enyhe értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógusoknak. Két évvel az összevonás után a Váltó utcai épület összes diákja és dolgozója átköltözött a Szeles utcára, a két iskola egyesítése teljessé vált. 2005. májusában új feladattal bővült intézményünk, hiszen létre hoztunk egy fejlesztő, módszertani intézményt. Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő foglalkoztatása a 2006/2007. tanévtől történik. Az iskola-összevonások azonban folytatódtak, mivel a Fenntartó úgy határozott, hogy Miskolcon egy alapfokú gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény maradjon a sérült gyermekek számára. 2007. nyarán így a Tüskevár Óvoda és Általános Iskola - a másik gyógypedagógiai intézmény — összevonásra került intézményünkkel. Az új nevünk Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény lett. Óvodáinkról 1968-ban indult két csoporttal. Ez volt az első vidéki szegregált gyógypedagógiai óvoda. A budapesti Csalogány utcai intézet után országosan a másodikként hozták létre. Köszönet az alapítóknak! Több mint 35 év gyakorlati tapasztalatával elmondhatjuk, hogy óvodánk szakmailag elismert és ismert szakmai műhellyé vált. Kiválóan felkészült gyógypedagógusok, gyógypedagógus-óvónők nevelik értelmileg akadályozott gyermekeinket. Minden gyerek egyéni fejlesztő terápiában is részesül, melyet logopédus végez. A zeneterápia és a mozgásfejlesztés szervesen beépül nevelési programunkba. Az óvoda az „örömök vára”, a gyermek itt boldognak, elégedettnek érezheti magát. Nem múlhat el nap sikerélmény, dicséret, simogatás nélkül. Így gyermekeink értelmi képességeinek hiányosságai ellenére is képesek a gyermeki élet minden örömét és boldogságát átélni. Az óvoda épületében kapott helyet a 2006/2007. tanévtől az értelmileg akadályozott tanulók 1-3. csoportja. Az autista tagozaton 2008. szeptemberétől működik autista gyermekek számára óvodás csoport. A Rónai Ferenc Általános Iskola házmesteri lakását sikerült iskolai és alapítványi forrásból úgy átalakítani, hogy lehetőség nyílt egy óvodás csoport elindítására 6 fővel. Jelen tanévben nyolc autista kisgyermek komplex fejlesztése folyik, autizmus specifikus módszerek (augmentatív kommunikáció, napirend, tér-idő struktúra) alkalmazásával. Minden autizmus spektrumzavarban diagnosztizált, három év feletti miskolci gyermeket felveszünk, illetve a kistérségből is, ha van még helyünk. Foglalkoztató iskolánkról 1973-ban indult egy foglalkoztató csoport. Az óvodából nőtt ki, az ott végzett gyermekeket tartotta meg védő szárnyai alatt. Sokáig a régió egyetlen bejárásos iskolájaként működött a Petőfi utcai épületben. Itt az óvodások és iskolások barátságos, családias légkörben töltötték el napjaikat. Majd az óvoda különvált, új épületbe költözött, s új épületet kapott az iskola felső tagozata is. Kilenc év telt el, míg végre egy épületbe kerülhetett az alsó és felső tagozat. Alaptevékenységünk közé tartozik a tartósan kórházi kezelést igénylő tanulók fejlesztése is.

6 A kötelező órákon túl logopédia, zeneterápia, mozgásterápia, gyógyúszás segíti tanulóinkat képességeik kibontakoztatásában. Fontos, hogy védő-szerető környezetet teremtsünk, s minden tanulót sikerélményhez jutassunk. Autista iskolánkról Az iskola 1992-ben alakult. Miskolc város önkormányzata a szülők ösztönzésére hozta létre a kassai úti bölcsőde épületében. Ekkor a 10-es számú Általános Iskola tagiskolájaként működött. 1994-től lett az Éltes Mátyás Általános Iskola tagiskolája. Kezdetben mindössze 6 tanulója volt az intézménynek. Később, mivel Miskolc és vonzáskörzetéből is fogadta a tanulókat, a létszám egyre nőtt. A 2004/2005-ös tanévben 35 beírt tanulóval működött. A megnövekedett létszám miatt költöztek a Görgey úti épületbe. A gyermekeknél az autizmus mellé gyakran társul még valamilyen más érzékszervi fogyatékosság is (pl.: mozgássérülés). Az iskola a 2007/2008-as tanévtől a Rónai Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában működik, mint az Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény telephelye. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményünkről E tevékenység beindulásával, az intézmény 0 -18 éves korig vállalja fel a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Az integrált oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók a többségi általános iskolában maradva folytathatják tanulmányaikat a tanulási folyamatok speciális módszerekkel való megsegítésével, melyeket a módszertani központ biztosít számukra a többségi általános iskolákban. 2008. szeptember 1-jétől szolgáltatásaink bővültek a 0-5 éves korú sérült gyermekek korai fejlesztésének ellátásával, melynek ellátási körzete Miskolc Megyei Jogú Város. A központ felvállal még más egyéb szak- és szakmai jellegű szolgáltatásokat is.

2. Az intézmény önmeghatározása Az intézmény hivatalos elnevezése:

Címe, telefonszáma: Tagozat: Telephelyek: Az iskola fenntartója:

Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 3526 Miskolc, Szeles u. 65. sz. 46/509-217, fax.: 46/509-218 Tüskevár Óvoda és Általános Iskola Miskolc, Károly u. 10. Miskolc, Gagarin út 50. Miskolc, Kassai út 15. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az intézményünk óvodai és 8 évfolyammal működő gyógypedagógiai nevelési-oktatási részleggel, valamint egységes gyógypedagógiai módszertani intézményi részleggel rendelkezik.

7

2. 1. Az intézmény alapfeladata Intézményünk alapfeladata azon sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és általános iskolai nevelése-oktatása, akik részére az illetékes szakértői bizottság a különleges bánásmódot e célra létrehozott intézményben vagy csoportban/osztályban javasolja biztosítani. Alapfeladataink:  Sajátos nevelési igényű (középsúlyosan értelmi fogyatékos) gyermekek óvodai nevelése 3 éves kortól. Iskolai nevelésük – oktatásuk 1-8 évfolyamon, önálló életvitelre való felkészítésük. A kórházi kezelés alatt álló középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása.  Sajátos nevelési igényű (súlyos, halmozottan fogyatékos) gyermekek iskolai nevelése, az életminőség javítása, elemi szükségletek kielégítése céljából.  Sajátos nevelési igényű (autizmus spektrumzavarral küzdő) gyermekek óvodai nevelése 3 éves kortól. Iskolai nevelésük — oktatásuk 1-8 évfolyamon.  Sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók nevelése, oktatása 1-8 évfolyamon, felkészítésük az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére és továbbtanulásra.  Sajátos nevelési igényű (halmozottan sérült érzékszervi fogyatékos) tanulók nevelése-oktatása 1-8 évfolyamon, felkészítésük az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére és a továbbtanulásra.  Sajátos nevelési igényű (a pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő) tanulók nevelése-oktatása 1-8 évfolyamon, felkészítésük az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére és a továbbtanulásra.  Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül felvállaljuk azon 0-18 éves korú sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének segítését, akik nevelése, nevelése-oktatása a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, vagy iskolai osztályban zajlik. Pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatásokat nyújtunk szüleik, valamint az őket fejlesztő pedagógusok részére.  Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül felvállaljuk Miskolcon élő 0-5 éves korú, sérült kisgyermekek ambuláns fejlesztését, speciális terápiák biztosítását, valamint a szülőknek nyújtott tanácsadás kapcsán családok segítését.  A tanulók részére napközi otthonos ellátás biztosítása.  Szervezett intézményi étkeztetés.  A kizárólag magyar nyelven szervezett roma kisebbségi, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás.  Bejáró tanulók ellátása. 2. 2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 2. 2. 1. Alapelvek Intézményünk legfontosabb alapelve a gyermekközpontúság, a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő bánásmód, a tanuló autonómiájának tiszteletben tartása. Fontosnak tartjuk a gyermeki személyiség tudatos megismerését és

8 fejlesztését. Speciális helyzetünkből adódóan pedagógiai munkánk során különös hangsúlyt kell helyeznünk a következő alapelvekre: Az intézmény nyitottságának elve -

Az intézmény bevonja a szülőket, az intézményeket a pedagógiai tevékenységébe. A nevelés – oktatás színtere nem csak az óvoda és az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is.

Az iskolai élet demokratizmusának elve -

A jogok és kötelességek mértékének rendszere igazodik a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez. A színes sokoldalú iskolai élet légköre segíti a nevelő és növendék közötti demokratikus kapcsolat létrejöttét.

A differenciáltság elve A pedagógiai sokszínűség megengedhető, amely feltételezi az összehangolt oktatási programot a tanterv, a tankönyv, a taneszköz, a pedagógus – továbbképzést illetően. Így a tanulók képességüknek megfelelő jellegű és ütemű nevelésben – oktatásban vehetnek részt, megvalósítva a korrekciós, terápiás személyiségfejlesztést. A képesség és tudás relevanciájának elve A tananyag, a követelmények a modern társadalom és gazdaság, illetve az ezekben való egyéni boldogulás igényének kell, hogy megfeleljen. Aktív felelős cselekvés elve -

Az intézményi élet színterein megvalósul a tevékenység – központúság, amely megalapozza a gyermekek önállóságot. A tanulókat fokozatosan arra kell ösztönözni, hogy tevékenységüket saját maguk is meg tudják szervezni.

2. 2. 2. Az intézmény általános nevelési-oktatási céljai, feladatai Az intézmény általános célkitűzéseit meghatározza a fogyatékos gyermekek különleges gondozási és nevelési-oktatási igénye, a biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságok együttese, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a gyermekek nevelhetőségének, oktathatóságának jellegzetes különbségeit fejezi ki. Az intézményi nevelés-oktatás legfőbb célja gyermekeink mind teljesebb beillesztése a társadalomba, ennek érdekében hiányosságaik lehetőséghez mért kompenzálása, képességeik, készségeik és ismereteik optimális fejlesztése a nevelési-oktatási folyamat során, miközben biztosítjuk számukra a gyermeki lét örömeit és a mind teljesebb emberi életre való felkészülés lehetőségét.

9 Célok Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembe vételével A tanulók jól működő képességeinek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése A sérült funkciók működőképességének megnyugtató módon való javítása érdekében a gyermek képességfejlesztése a kötelező egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások keretében, a tanulók egyéni fejlődési igényei és szükségletei szerint Az önálló tanulás képességének kialakítása, fejlesztése Testi és lelki egészség megóvása, állóképesség, erőnlét fejlesztése

Alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében Önálló vagy minél kevesebb segítséget igénylő életmód kialakítására nevelés A rendszeres és állandó munkavégzés iránti igény felébresztése A gyermekek szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a teljesebb társadalmi beilleszkedés érdekében Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően

Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismertetése, megbecsülése, kötődések, azonosulások kiépítése

Feladatok Az egyéni adottsághoz mért ismeretközvetítés, minden gyermeknél a legközelebbi fejlődési zóna elérésére való törekvés Valamennyi tanuló képességeinek reális feltérképezése az első pedagógiai szakaszban

Megfelelő szintű képességek, készségek kialakítása

Egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése a tanulóknál Rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése és fenntartása. A lelki egészség megóvását elősegítő pedagógiai eljárások tervszerű, tudatos alkalmazása Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás nyújtása az egyéni adottságokhoz, a sérüléshez viszonyítottan, felkészítés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre. A reális tervek kialakítása Kitartó munka vállalása, illetve a monotónia tűrésének kialakítása. Állóképesség, kitartás, akaraterő fejlesztése A magántulajdon tiszteletének tudatosítása A szabadidő hasznos eltöltésére, a társadalom nyújtotta lehetőségek felismerésére és felhasználására való nevelés A szokások, hagyományok megismertetése, elfogadtatása a tanulókkal, más értékek tiszteletére nevelés, az erkölcsös viselkedés, önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom, rend megkövetelése Az élő és az épített környezetünk értékeinek felismertetése, védő – óvó cselekedet, viselkedés kialakítása. A népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül. Az értékek felismerésére, óvására nevelés

10

Az itt megjelölt célok és feladatok a nevelőtestületnek azt a törekvését mutatják, hogy minden gyermeknek a lehetőségeihez mért legteljesebb fejlődését kívánja biztosítani. Az általános célok megvalósítását lehetővé tevő feladatrendszer a sajátosságokat tekintve különbözik a fogyatékosságok típusa szerint.

3. Az intézmény működési egységei 3. 1. Óvodák Óvodáink a szocializációs folyamat első színterei. Nevelésünk legfőbb szellemisége a gyermekközpontú, biztonságot és védelmet nyújtó „családias” szellemű nevelés, az érzelmi biztonság megteremtése. Óvodáink Nevelési Programja egy külön dokumentumban található.

3. 2. A középsúlyosan értelmi fogyatékosok iskolai részlege 3. 2. 1. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. 3. 2. 1. 1. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői A testi és a lelki fejlődés közötti ütembeli eltérés az iskoláskort elért gyermeknél szükségessé teszi a korai fejlesztés és óvodai nevelés során alkalmazott fejlesztő eljárások folytatását. A tanulók eredményes fejlesztése - együttműködve a szülői házzal - folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai tevékenységet igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. A sikeres tanítás-tanulás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezet, a kis lépésekben történő haladás, a gyakori ismétlés. Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely arra törekszik, hogy a tanulók képességeik maximumát érjék el. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak figyelembevételével történik:  Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség.  A tanulók fogékonyabbak a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására, ezért a fejlesztés eredményesebb szemléletes képi rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel.

11 







 

Az ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a tanulók rövid idejű odafordulásával és tevékenységi kedvével, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal. A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlást. A fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek és az önfegyelem hiánya, a kommunikációs zavarok, a kritikátlanság) korrekcióját. A fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, nem elfogadó szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia, autisztikus magatartás) befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A felnőttkori élet - egyénileg különböző - behatárolt lehetőségei.

A nagymértékű egyéni különbségek miatt a tanulócsoportok összetétele rendkívül heterogén lehet. Ez a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programok, pedagógiai többletszolgáltatások (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, különféle terápiák) biztosítását teszi szükségessé. A pedagógiai folyamat során tág teret kap a hátrányok leküzdése, az egyéni bánásmód. 3. 2. 2. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése 3. 2. 2. 1. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata:  a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása,  a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,  a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása,  gyakorlatorientált képzés,  az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása,  a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában,  egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére,  az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése,  a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés,  az eredményes társadalmi integrációra törekvés.

12 A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. 3. 2. 3. A középsúlyosan és enyhén értelmi fogyatékos tanulók közös tanulócsoportban zajló oktatásával kapcsolatos pedagógiai feladatok Megfelelő testi, lelki és értelmi fejlettségi szint elérése esetén a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló oktatása-nevelése elképzelhető enyhén értelmi fogyatékos társaikkal közös csoportban, osztályban is. Ebben az esetben a befogadó intézménynek rendelkeznie kell a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló hátrányainak leküzdéséhez megfelelő eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal és szakemberekkel. A vonatkozó jogszabályokban előírt szolgáltatásokon túl a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló számára lehetőséget kell teremteni a tanteremben a testi fejlettségnek megfelelő bútorzat használatára, habilitációs foglalkozásokon történő részvételre, tartalmi, módszerbeli differenciálásra a célok és követelmények terén, a differenciált segítségadásra. A fejlesztés alapja az alkalmazkodás az egyéni tanulási tempóhoz, az állandó megerősítés, gyakorlás, pozitív visszajelzés biztosításával. Fontos a tanuló folyamatos aktivizálása, a figyelem, az érdeklődés felkeltése és fenntartása. Az integrált oktatás megvalósítását nagymértékben segíti a támogató szülői házzal történő kapcsolattartás. Az integrált képzésben részt vevő tanuló értékelésénél elsődleges a tanuló önmagához képest elért fejlődése. 3. 2. 3. 1. Az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók közös tanulócsoportban zajló nevelésének-oktatásának célja 



Kialakítani és fejleszteni a középsúlyosan értelmi fogyatékos akadályozott gyermekek személyes kompetenciáját, alapvető szociális, mentális, emocionális, kommunikációs adottságait, képességeit, készségeit, s mindehhez minél hatékonyabban felhasználni az integrációban rejlő lehetőségeket, inspirációkat. Kialakítani és fejleszteni a tanulásban akadályozott tanulók empatikus készségét, a másság toleranciáját, elfogadását, s ezen keresztül beláttatni saját különbözőségüket az akadályozottság nélkül élőkhöz viszonyítva. Mindezen keresztül igyekezve eloszlatni a többségi társadalomba való beilleszkedés, az elfogadottság kivitelezhetetlenségének misztikus gondolatát.

3. 2. 4. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez

13 szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis. A rehabilitációs célú foglalkozások célja - a meglévő képességelőnyökre építve az eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten:  az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése,  a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése,  a művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése,  a mozgásállapot javítása, sporttevékenység. 3. 2. 5. Értékelés, ellenőrzés 

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek iskolai értékelése során a tanulók tudását, attitűdjét, magatartását figyeljük meg, az egyénre szabott követelményekhez viszonyítunk és az önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk megállapításokat.



Az értékelésnek kiemelt funkciója van a középsúlyosan értelmi fogyatékos diákok esetében. Készségeik, képességeik folyamatos diagnosztikus felmérése az alapja a tanulók személyes jellemzőihez leginkább igazodó fejlesztési eljárások kiválasztásának. Ezért nem lehet az értékelés csupán minősítés. Együtt kell járnia a kitűzött célok, feladatok és a meghatározott eszközök hatásának, a tanulói teljesítmények, a nevelési eredmények vizsgálatával.



A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekeknél a jelentkező nevelési nehézségek miatt rendkívül fontos, hogy az értékelés ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek kibontakozását, továbbfejlődését.



A diagnosztikus és a segítő célú, folyamatos értékelésnek a teljes képzési időszakban kiemelkedő fontosságúnak kell lennie.

Mit értékeljünk?      

Szociális képességek, magatartási megnyilvánulások alakulását Személyiségjellemzők fejlődését Tanuláshoz, munkához való viszonyulást Cselekvőképességet, pszichomotoros fejlődést A tanult ismeretek alkalmazásának képességét Tantárgyi követelmények teljesítését

Alkalmazott értékelési formák:  

szóbeli értékelés (dicséret, helyeslés, figyelmeztetés stb.)

14   

különböző szimbólumok, tárgyjutalmak o (pontozás, csillag, dicsérő kártyák stb.) 1-4. csoportban írásban, szövegesen értékelünk minden tevékenységi területen (A szöveges értékelést átváltjuk érdemjegyre abban az esetben, ha intézményváltás miatt a fogadó intézmény ezt igényli.) 5-8. csoportban szintén írásban, szövegesen értékelünk, kivéve az olvasásírás, valamint a számolás-mérés elemei tantárgyak esetében. Ez érdemjeggyel történik. (A szöveges értékelést átváltjuk érdemjegyre abban az esetben, ha intézményváltás miatt a fogadó intézmény ezt igényli.)

Értékelés, minősítés megjelenése  tanév közben, félévkor tájékoztató füzetben  tanév végén az értelmileg akadályozott tanulók nevelését-oktatását ellátó iskolák számára rendszeresített bizonyítványban, értékelő lapokon Ellenőrzés Az ellenőrzés az értékelés részművelete, minek során adatokat gyűjtünk össze a tanulók teljesítményéről, viselkedéséről, munkavégzéséről. Értelmileg akadályozott gyerekek esetében nem minden ellenőrzési forma alkalmazható. Javasolt ellenőrzési formák:  folyamatos megfigyelés  értelmi teljesítőképesség mérése egyszerű feladatlapokkal a tanév végén (esetleg félévkor is)  képességmérés  tevékenységvizsgálatok  személyiségfejlődés megfigyelése A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók tantárgyi értékelését az 5. számú melléklet tartalmazza.

3. 3. Az autizmus spektrumzavarral küzdők iskolai részlege 3. 3. 1. Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, feltehetően veleszületett (genetikai) ártalmának következményei. Az iskoláskorig vagy tovább kezeletlenül maradt fejlődési zavar és deviancia gyógyító és fejlesztő célú ellátása a növekvő korral egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autisztikus állapot lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képesség minőségi károsodása, amely a jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képesség-profil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. Új helyzetben, váratlan események, körülmények

15 hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Az alapvető deficitek egész életen át megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. A halmozottan sérült autisztikus tanuló Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és prognózist jelentősen befolyásolják. Ezek a következőképpen csoportosíthatók:  Értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar),  Beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, vagy „más” fogyatékosság,  Viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, autoagresszió). A halmozottan sérült autisztikus tanuló fejlesztésénél szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően autizmusa a limitáló tényező. Általában a szükségletek egyéni kombinációjához kell a járulékos zavar speciális szempontjait és az autizmus-specifikus pedagógiai módszereket igazítani. 3. 3. 2. Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei 3. 3. 2. 1. Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai 



 



A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása és fejlesztése. Szükség van a fogyatékos készségek kompenzációs-habilitációs fejlesztésére, a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelésére, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítására. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a különböző tanulásiszociális és munkahelyzetekben való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt - külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének

16

 

elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához (az egyén fejlettségi szintén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó, vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési periódusból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Egy példa: a veszélyeztető viselkedések kezelése, alternatív viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával, a célok hierarchikus rendjében: - ön- (esetleg -) veszélyes viselkedések kezelése, - családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - taníthatóság és csoportba való beilleszkedés kialakítása, - iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása

3. 3. 2. 2. Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az autizmus jellemzése

spektrumzavarral

küzdő

tanulók

pedagógiai

szempontú

Gyakorlati célból szociális viselkedés szerint három típusra oszthatjuk az autisztikus spektrumon elhelyezhető, sokféle személyiségű, szintű és viselkedésű gyermekeket. 







Elkülönülő (izolált) típus: szociálisan nem kezdeményez, kezdeményezést, társas kapcsolatot kerül, elutasít, illetve nem ért. Általában értelmi fogyatékos, gyakoribbak a szenzoros ingerfeldolgozási zavarai is, legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható. Passzív típus: szociálisan nem kezdeményező, de a közeledést passzívan fogadja, gyakran jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú a távoli adaptáció szempontjából is. Passzivitása, kooperációs készsége miatt könnyű nem észrevenni, amikor már nem követi a tananyagot, csak jelen van, illetve formálisan tanul. Aktív, bizarr típus: szociálisan aktívan, gyakran inadekvátan, szokatlan módon, esetleg sokat kezdeményező, általában jobb képességű autisztikus tanuló, kapcsolatteremtése egyoldalú, a partner személyiségét, szándékát nem veszi tekintetbe, saját érdeklődési körbe tartozó témákra, kérdésekre szorítkozik, egyesek formális, merev, bizarr viselkedésűek. Merev, formális típus: Főként a serdülő- és felnőtt korban a legjobb értelmű és beszédszintű autisztikus személyekben alakulhat ki a jellegzetes viselkedés, amelynek hátterében erős kompenzációs igyekezet áll.

A gyermekek fejlődésük során típust válthatnak.

17

3. 3. 2. 3. A tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű speciális tulajdonságok 

   

a másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjának (pl. az információ átadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya, legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint számára a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat a tárgyaktól megkülönböztesse, a szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes hiánya, és hogy a tanulóknak gyakran nagyon kevés, vagy szokatlan dolog okoz örömet, a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd emocionális, szociális sajátosságai, mint például a hanghordozás, az egyenetlen képesség-profil: például ismeretek és önellátás, vagy mechanikus és személyes memória közötti szakadékszerű különbségek, belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban.

Típusos erősségek, amelyekre egyes autisztikus tanulóknál építeni lehet     

a megfelelő szintű vizuális információ általában informatív, tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, jó mechanikus memória, megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció, kitartás, egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, nem szöveges számtan, földrajz, zene).

Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során            

szenzoros ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.), figyelemzavar gyakorisága, utánzási képesség kialakulásának deficitje, percepciós, vizuomotoros, koordinációs problémák, analízis (sorrendiség), szintézis műveleteinek problémája, lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje, általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése, emlékezet-felidézési problémák (speciális szociális tartalmaknál és személyes élményeknél), váratlan nehézség ismert tananyagban szociális elem bevezetésével, vagy új körülmények közötti alkalmazással, a feladat céljának nem-értése, reális jövőre irányultság hiánya, szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága, én-kép, én-tudat fejlődésének deficitje,

18       

a valóság téves értelmezése, felfogása, realitás és fantázia összetévesztése, verbális utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén, képességek, ismeretek kreatív (nem idioszinkratikus) alkalmazásának hiánya (még beszédhasználatban is) , gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz, strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák, félelmek, fóbiák, szorongás.

3. 3. 2. 4. Speciális módszerek az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók fejlesztésében 

   



A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor, illetve mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel való folyamatos követésével (pl. fejlődési kérdőív). Protetikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális- augmentatív kommunikációs struktúra kialakítása). Speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő, és szociális vonatkozásoktól mindinkább független módszereket és médiumokat, pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb. Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél. (Pl.: a csoportos, illetve frontális tanítási helyzetben való tanulás). A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a viselkedés-kognitív terápiás megközelítése és módszertan.

3. 3. 3. A speciális fejlesztés szervezési feltételei A fejlesztés formái  

speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában, többségi iskolában integráltan,

A speciális csoport sajátosságai: 

A szükséges pedagógus létszám függ a csoport létszámától, homogenitásától, a viselkedésproblémák súlyosságától és az egyéni fejlesztési szükséglettől. Az eredményes fejlesztés feltétele, hogy a csoporttal foglalkozó, illetve egyéni fejlesztést nyújtó pedagógusok és más szakemberek az autisták speciális pedagógiai és egyéb szükségleteivel, és

19



ellátásuk speciális módszereivel kapcsolatos szakismeretekkel rendelkezzenek. A csoport homogenitására törekedni kell. Az egyéni fejlődési eltérések további csoportbontást tehet szükségessé az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedés-problémák jellege szerint.

3. 3. 4. Az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal közös tanulócsoportban zajló nevelése-oktatása A tudatosan tervezett és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció ritkán, csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. Ennek megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan adottak legyenek. Ennek mérlegelése is kizárólag a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal közös tanulócsoportban zajló nevelésének-oktatásának feltételei   

 

A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, jól kompenzált, enyhe fokú tünetek, autisztikus fogyatékosság, minimális viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre, és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről: a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens, jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv, speciális eszközök, speciális módszerek és környezet, együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal, a befogadó gyermekcsoport felkészítése, pozitív hozzáállása, szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, mely rendelkezésre áll: a szülő felvilágosításában, a pedagógus számára szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal közös tanulócsoportban neveltoktatott autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát.

A fenti feltételek mellett is szükséges fokozatosság, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése, egyes tantárgyakból felmentés, továbbá az alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint a fogyatékosságot kompenzálva, pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló. 3. 3. 5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges.

20 Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken: - elemi szociális-kommunikációs készségek, - viselkedésproblémák (dührohamok, auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.), - figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb., - érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása, - elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók, - önkiszolgálás, önellátás, - saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata, lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása, - szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása, - iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása, - a halmozottan fogyatékos autisztikus tanulók speciális ellátása. 3. 3. 6. Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése 3. 3. 6. 1. A mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei A mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulóknál eltér attól, amely az oktatásban megszokott. A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát. Az értékelés és minősítés a tananyagban való előrehaladásról szolgál tájékoztatásul, elsősorban a szülők számára. A tanulók énképük és önismeretük fejlesztése érdekében szembesíthetők elért konkrét eredményeikkel. Ez különösen akkor hasznos, ha nincsenek tudatában annak, hogy milyen készségeik és ismereteik vannak. Ugyanakkor a gyermekek elért teljesítménye ritkán tudatos törekvés eredménye, megjelenésük sokszor a természetes érésnek, a jól szervezett környezetnek, tudatosan és lépésről lépésre megtervezett pedagógiai beavatkozásnak, a jól működő motivációs bázisnak köszönhető. Sérülés-specifikus probléma, hogy az értékelés-minősítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló és információértékű. A konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthető, informatív, ezért az egyéni képességeknek megfelelő szintű értékelési rendszer hatékony az önértékelés, önkontroll kialakításában. A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb. Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Ennek mérésére az informális pedagógiai felmérések különböző típusai szolgálnak (pl. Fejlődési Kérdőív, megfigyelés).

21 Az "A" és a "B" változatban szöveges értékelést kell készíteni a tanulók teljesítményének minősítésére, félévkor és a tanév végén, mind a 8 évfolyamon. Az 1. évfolyamon az "A" és "B" változat tartalma ugyanaz, és az itt nyújtott teljesítmény alapján dönthető el, hogy a gyermek melyik változat szerint halad tovább. Ezt a tanulócsoportok heterogenitása, az egyenetlen képességprofil, a sajátos oktatási tartalom és az egyéni fejlesztési program teszi szükségessé. A minősítés lehetséges fokozatai az első hat évfolyamon: sokat fejlődött fejlődött részterületen fejlődött változatlan hanyatlott A fokozatok a legutolsó minősítéshez viszonyított állapotot, valamint a tantárgyi tantervekben meghatározott tartalmak elsajátításának mértékét tükrözik. A szöveges értékelés mellett a 7. évfolyamtól kezdődően megjelenik a törvény által előírt érdemjeggyel történő minősítés is a következő módon: Jeles az, aki: sokat fejlődött, a minimális teljesítményeknél sokkal többet teljesített; Jó az, aki: fejlődött, a minimális teljesítményeknél többet teljesített; Közepes az, aki: részterületen fejlődött, a minimális teljesítmények teljesítésével; Elégséges az, aki nem fejlődött, de a minimális teljesítményeket teljesítette; Elégtelen az, aki: nem fejlődött, vagy hanyatlott, a minimális teljesítményeket nem teljesítette; A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt minimális teljesítményeket elérte. Önállónak tekintendő a gyermek teljesítménye akkor is, ha valamely vizuális segédeszköz alkalmazásával éri azt el. A bizonyítványban megfelelő szöveges értékelés mellett minden esetben a gyermek adott félévi előmenetelét tartalmazó részletes pedagógiai jellemzésben kell összefoglalni a fejlesztés tartalmát és eredményeit. 3. 3. 6. 2. A magatartás és szorgalom értékelésének formája, minimális teljesítményei Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és alkalmazása - sérülésükből fakadóan - akadályozott. A magatartás és a szorgalom értékelésének törvénybeli kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg. A magatartás és szorgalom félévi illetve év végi minősítése szövegesen történik, a 6. évfolyamtól a törvény által előírt formában. Magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó képességének szintjét, önkontrolljának mértékét. Kiváló az, aki: a megadott, tanult viselkedési szabályokat betartja. Jó az, aki: a megadott viselkedési szabályokat felnőtt segítségével képes betartani. Változó az, aki: alkalmanként segítséggel sem tartja be a tanult viselkedési szabályokat, ilyenkor inadaptív viselkedést mutat (pl. hipermotilitás, passzivitás, sztereotip viselkedés, esetleg agresszió, autoagresszió).

22 Gyenge az, aki: gyakran autoagresszív, agresszív, vagy egyéb súlyos viselkedésproblémát mutat (pl. szökés). Önmagát, környezetét súlyosan veszélyezteti. Szorgalom fogalmával jellemezzük, minősítjük a gyermek motiválhatóságát, aktivitásának, aktivizálhatóságának mértékét. Kiváló az, aki: bizonyos tanult aktivitásokat önként, külső motiváció nélkül is elvégez, teljesítménye egyenletes. Jó az, aki: biztos motivációs bázissal rendelkezik, teljesítménye egyenletes. Változó az, aki: csak bizonyos körülmények között aktivizálható. Hanyag az, aki: nem aktív, nem motivált, csak teljes irányítással képes elvégezni aktivitásait. Mivel az autizmusban éppen azok a készségek, képességek sérülnek, amelyeket a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése során figyelembe kell venni, ezért javasoljuk, hogy autizmus diagnózis esetén a tanulók kapjanak felmentést a minősítés alól.

3. 4. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai részlege 3. 4. 1. A tanulók jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések 3. 4. 1. 1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek:  a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása,  speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve  a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

23 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. 3. 4. 2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb célok: 1. Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, fejlettség figyelembevételével. Ennek érdekében szükséges  A megismerési és gondolkodási folyamatokban szerveződő képességek fejlesztése  Az alapképzésben az írási, olvasási, számolási képességek, jártasságok megszerzése, s az alapvető tanulási képességek fejlesztése. 2. A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. Kiemelt feladataink így a következők:  Az általános emberi értékek és a kulturált érintkezési formák, illemszabályok megismertetése, elfogadtatása. Konfliktuskezelő technikák birtoklása.  Az alapvető kommunikációs és metakommunikációs képességek elsajátítása (jó modor, halk beszéd)  Kötődés a társakhoz, felnőttekhez. Az idősek tisztelete. Büszkeség az iskolai hovatartozást illetően, részvétel az iskola közösségének életében.  Szokások, hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, a rongálás megfékezése, elítélése. 3. Ön- és környezetellátó védőtechnikák kialakítása, a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából. Ennek érdekében a lelki és testi egészség megóvását elősegítő pedagógiai eljárások tervszerű, tudatos alkalmazása. További feladatok:  A rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése, fenntartása.  Biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezet értékeinek felismerése, a környezetet védő-, óvó cselekedet megnyilvánulása felnőtt jelenléte nélkül is. 3. 4. 3. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eljárásai Folyamatos fejlesztő, segítő értékelés, individualizálás Diagnosztikai céllal nem csak a fejlesztés kezdetén értékeljük a gyermeket, hanem a tanítás – tanulás során az ismeretek, készségek, képességek, pszichikus funkciók alakulását folyamatosan figyeljük. A fejlesztő, segítő ellenőrzés, értékelés lehetővé teszi az időben való segítségnyújtást, így az aktuális terápia nem maradhat el. Az ellenőrzés, értékelés individualizálása teszi lehetővé a gyermek önmagához mért fejlődésének követését. E fejlődést is értékeljük. Motiválás A legnagyobb és legfontosabb motivációs bázisnak tekintjük, hogy minden gyermek kis erőfeszítéssel sikeres teljesítményt produkálhasson.

24 A motiválás eljárását használjuk fel arra, hogy a tanulók magukénak érezzék az iskola által kitűzött célokat és feladatokat: a követelt trendet mindinkább váltsa fel az önként vállalt. Korszerű pedagógiai technológia A korszerűen vezetett óra a tanulás színterévé válik, biztosítja a minimumszintű követelmény elsajátítását, a tananyag differenciált feldolgozását a frontális, csoportos és egyéni tanulói tevékenységet. Módszereiben, eszközeiben megfelel a tananyag jellegének, a tanulók felkészültségének, fejlettségi szintjének. 3. 4. 4. A nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei       

Nyomtatott taneszközök: tankönyvek, pedagógiai segédkönyvek, folyóiratok, szépirodalmi kiadványok Nyomtatott grafikai taneszközök: táblázatok, információs táblázatok, térképek Auditív információk: hangkazetták, hanglemezek, CD-k Vizuális információk: diafilmek, diapozitív készletek Audovizuális információk: videofilmek Tereptárgyak, modellek Tanórai, tanulói taneszköz készletek, segédletek

3. 4. 5. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. 4. 5. 1. Beilleszkedési, magatartási problémákkal összefüggő pedagógiai feladatok Intézményünk szinte minden neveltje valamilyen beilleszkedési problémával küzd. Ennek oka az értelmi fogyatékosság miatt nehezített, ill. sérült szocializációs folyamat. Mindebből következik, hogy a beilleszkedési, magatartási problémákkal összefüggő tevékenységünket, mint az intézmény kiemelt, szocializációs feladatát fogalmazzuk meg, ami átfogja valamennyi pedagógiai tevékenységünket. Az óvodában az értelmi károsodás mellett előfordul, hogy az állapothoz magatartási zavar társul. Amennyiben ez a rendellenesség oly mértékű, hogy zavarja a közösség munkáját, először ambulánsan, majd lassan, fokozatosan szoktatjuk a közösségbe. A magatartászavarral is küzdő gyermek csoportba helyezésének szempontja, hogy minél kisebb létszámú csoportba kerüljön. Az iskolakezdés, az alapozás éveiben a különféle sérülésekkel, különböző környezetből érkező gyermekek tanulási képességének változó minősége, a magasabb osztályfokokon a teljesítőképesség nagyfokú szóródása miatt egyaránt szükség van a differenciált foglalkoztatásra. A figyelem felkeltésének, a cselekedtetésnek, az ismeretek közvetítésének, megerősítésének differenciált formái - a tanórákon képesség szerinti csoportok kialakításával - esetenként egyéni bánásmód alkalmazásával valósulhat meg. Ezek a sajátosságok teszik szükségessé a tanórákon a gyermekfelügyelő vagy pedagógiai asszisztens segítségét. Ezen belül a súlyosan veszélyeztetett tanulóknál összehangolt gyermek- és ifjúságvédelmi eljárásokat is alkalmazzuk lehetőségeinkhez mérten szociális megsegítéssel is.

25

Iskolánkban az osztályfőnöki munka során megvalósításra kerül az Officina Bona komplex tantervcsalád személyiség – és magatartásfejlesztő programja. A program 4 modulból áll: 1) Önismeret – önfelfedezés: önfelfedezés, önkipróbálás, öntapasztalás megtervezett folyamatában a gyermek önmaga is rájöhessen mire képes, mit tehetne még önmaga fejlődéséért. Az önelfogadásra késztetettség és az önirányítás lehetőségeinek megtapasztalása terápiásan hat. 2) Társismeret – kapcsolatfejlesztés: a társas kapcsolatok lélektani sajátosságainak megtapasztalásával érthetőbbé tegyük a gyermek számára az emberi kapcsolatok világát. 3) A lelki egészség kialakítása, karbantartása: valamint ezek megőrzése pozitív érték- és normaközvetítésre, erkölcsi nevelésre irányul. 4) Beilleszkedés, énvédelem: kifejezetten mentálhigiénés indíttatású. Beilleszkedés és a gyermek énvédelme (drogprevenció) mentálhigiénés értelemben segíthető. 3. 4. 5. 2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység, választható tanórák „A

nevelés feladata segíteni minden ember személyiségének optimális fejlődését, egyéni sajátosságainak, képességeinek kibontakoztatását.” (Kelemen László) A sajátos nevelési igényű gyermek is tud értéket képviselni, sőt bizonyos területen tehetséget is mutathat. 

Nevelőközösségünk azt a célt tűzte ki, hogy a korlátok és lehetőségek szinkronjának megteremtésével hozzásegítse a tanulókat egyéniségük kibontakoztatásához, személyiségük teljessé tételéhez.  Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermekben, tanulóban rejlő értéket megtaláljuk és kibontakoztassuk. Amit a gyermek, tanuló önmagához képest jól csinál, abban sikerélménye van. Ezáltal jobban fejlődik az önértékelése, személyisége. Húzóerőként tudjuk felhasználni a gyermek személyiségfejlesztése, képzése során szinte minden területen. Mindezek miatt fontosnak tartjuk a városi, megyei, ill. regionális versenyeken való részvételt.  Azt az egyszerű pedagógiai szemléletet tartjuk szem előtt, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen. Szükség van olyan készségek, stratégiák kialakítására, amelyek révén gyermekeink képesek lesznek kreatívan, önállóan, a maguk megelégedésére tevékenységet folytatni (főként kézművességgel, rajzzal, tánccal, praktikus tevékenységekkel). A képességek kibontakoztatását célzó tevékenységek az intézmény minden területén, tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon is jelen vannak: Sportkör A választható tanórák keretében biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testedzést, különböző sportágak szerint. Alapvető cél itt is a tehetséggondozás, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése és a tehetséges tanulók felkészítése sportversenyekre.

26

Informatika szakkör Tanulóink életük nagy részét már a jövő évezred erősen informalizált társadalmában élik. Erre fel kell őket készíteni. Ahhoz, hogy hozzájuthassanak munkájukhoz és életvitelük alakításához szükséges ismeretekhez, el kell sajátítani az információszerzési, feldolgozási, átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Célunk: felkelteni és folyamatosan fejleszteni a tanulók érdeklődését az informatika iránt. Megismertetni az informatika azon eszközeit, fogalmait, és kialakítását, melyek lehetővé teszik az informatikai szemlélet kialakítását, alkalmazását egyes tantárgyakban. Az informatika önálló tantárgyként is megjelenik iskolánk oktatási rendszerében. Jól használható az oktatásban, mert tanulóink nem rendelkeznek semmilyen kommunikációs gátlással az eszközök használatával szemben. Szakköri foglalkozásainkon mindig nagy az érdeklődés. Tánc – dráma – báb szakkör A tánc és a dráma az önkifejezés egyik eszköze. Fogyatékos tanulóink esetében még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a személyiség fejlesztésére, hiszen sokkal kevésbé tűrik el a kudarcot, a sikertelenséget, mint ép társaik. Tapasztalataink szerint ezen a területen természetes adottságokkal is rendelkeznek, így fejlesztésük, képességeik kibontakoztatása örömteli foglalkozássá válik. A szakkörön felkészülnek városi, megyei és országos szintű kulturális szemlékre, versenyekre, melyeket az ő számukra hirdetnek. Művészeti terápiák A művészeti kultúra fogalmába a teremtés, öntevékeny létrehozás képessége ugyanúgy beletartozik, mint a befogadás és a vele való élés képessége. A művészet maga a pedagógiában több területet tartalmaz, hogy lehetőséget teremtsen a gyermekek, serdülők sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. Minden művészeti tevékenységben megjelenik a kommunikáció és kreativitás különféle formája, valamint ezeknek sokrétű fejlődési lehetősége. A különféle terápiák: zene, mozgás/tánc, vizuális művészeti terápia(festés-terápia) mind komplex módon segítik elő a pszichikus funkciókat, valamint az ezen alapuló tanulási képesség fejlődését. 

Zeneterápia és énekkar

A szakkör célja az éneklés örömének nyújtása a gyermekek számára, s a zene személyiségfejlesztő hatását kihasználva a tanulók sokoldalú fejlesztése. Erősíti a tanulókban az összetartozás érzését, fejleszti esztétikai érzéküket. Szerepet játszik a hagyományok megismerésében, ápolásában. A zeneterápia általános célja: a kommunikációs képesség fejlesztése, élménynyújtás, örömszerzés, érzelmi hatások biztosítása, a „görcsök” feloldása (pszichofizikai állapot kezelése) és kreatív megnyilvánulásokra késztetés.

27 Speciális célok: szeretet, elfogadás (a fogyatékos ember iránti empátia). Az egyéni sajátosságok, képességek feltérképezése, az alkotó csend és figyelem megteremtésére való képesség gyakorlása. Eljárások:  Ulwilla módszer.  A zene és a mozgás kapcsolata  A kommunikációs és a ritmus összhangja. Zenei tevékenység közben felhasznált hangszerek: gitár, különféle furulyák, sípok, ritmushangszerek (rázók, dobok, csörgők, triangulum stb.), hangolt nyeles csengettyűk, és szintetizátor. Kodály Zoltán felvetése: „A halmozottan fogyatékos gyermekek körében lehet terápiákat alkalmazni, de zene nélkül tenni ezt nem érdemes” 

Mozgás /tánc, és vizuális művészeti terápia

A mozgás az, ami áthatja mindhárom terápiás területet, a térbeli elmozdulás lendületével biztosítva a mindenféle változás lehetőségét. Ezt a fajta eszköztárat a zene időbeni megnyilvánuló voltával egészíti ki. Alapot és lehetőséget adva így a zenei eszközökön - dallam, ritmus, dinamika, harmónia – valamint a versek és mondókák és mozgás összekapcsolásával a megmutatkozásra és improvizálásra. Különféle fejlesztő programok állnak rendelkezésre, mint pl. .  ujjfestés ragasztós festékkel: mozgás, testséma, téri orientáció fejlesztésére  mozgásimprovizáció zenére papírszalagokkal  ugyanez krétarajzzal kísérve  vizes alapú festés vonalas mozgásgyakorlatokhoz kapcsolva. A terápiák egyéni ill. kiscsoportos formában valósulhatnak meg. Külön gondot fordítva a gyermekek sajátos igényeire és így a megfelelő csoportösszetételre ill. a választott terápia vagy terápiák kombinálására és kiválasztására.

Könyvtár Célunk tanulóink olvasóvá nevelése a könyvtárhasználat megismertetése révén. A könyvtári foglalkozások igazodnak tanulóink fejlettségi szintjéhez, a tananyaghoz és kiemelt nevelési területeink megerősítését szolgálják. Önálló könyvtárszobánk még nem készült el, így a foglalkozásokat főleg délután a napközis teremben tartjuk. 3. 4. 5. 3. tevékenység

Gyermek- és

ifjúságvédelemmel

összefüggő pedagógiai

Intézményünk sajátos nevelési igényű tanulók oktatási intézménye, ebből következően a problémák nálunk halmozottan jelentkeznek. Tanulóink jelentős része rossz szociális körülmények közül érkezik. Elégtelen lakáskörülmények, bizonytalan jövedelmi viszonyok között élnek. Emelkedett a gyermekek nevelését elhanyagoló szülők száma. Nem ritka az olyan család, ahol mindkét szülő tartósan munkanélküli. A nők körében is terjed az alkoholizmus, magas a bűnelkövetők száma. A roma gyermekekkel való törődés igen sok erőfeszítést igényel. Nehezíti iskolánk nevelőinek munkáját az a tény, hogy sok esetben a szülő nem partner, nem segíti az itt folyó nevelő – oktató munkát. Általános, mindennapi problémának

28 tekinthető a tanulók igazolatlan hiányzása. A notórius hiányzásnál a rendkívüli családlátogatás, a hivatalos felszólítás, feljelentés az esetenként kiszabott pénzbüntetések sem vezetnek tartósan eredményre. Iskolánkban a gyermekvédelem a Gyermekek jogairól szóló New-Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezménnyel, a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározottakkal /IV/1952. tv./, illetve a XXXI/1997. évi tv-el összhangban történik. Az iskola speciális jellegéből adódóan ebben a munkában szorosan együtt kell működniük az iskolavezetésnek, a gyermekvédelmi felelősnek, a szaktanároknak, a napközis nevelőknek és a gyógypedagógiai asszisztenseknek. Ez az együttműködés a következőket foglalja magában: Oktatás – nevelés területén       

Személyiség és csoport megfigyelés Társas kapcsolatok fejlesztése Szerepek elsajátítása Identitás erősítése Serdülőkori változások feldolgozása Az eseti magatartászavarok okainak elemzése, kiküszöbölése Fiatalkori dohányzás, alkoholizmus, gyógyszerfogyasztás, szipózás, drogfogyasztás megelőzése

Egészségnevelés keretein belül A gyermek egészséges testi és szellemi fejlődését gátló tényezők feltárása, elhárítása és enyhítése. Részletes feladatainkat iskolánk egészségnevelési programja tartalmazza. Speciális gyermekvédelem    

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése A veszélyeztetett tanulók személyiségfejlődésének figyelemmel kisérése Családlátogatás, környezettanulmány készítése A veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele

Segítség különböző pedagógiai eszközökkel       

Speciális prevenció Személyes kapcsolat a szülőkkel Célzott beszélgetés Kedvezményes étkezés, napközis ellátás biztosítása Tanulmányi kirándulás, nyaralások támogatása A hiányzások kétirányú jelzése, az igazolatlan mulasztások számának mérséklése A szülők tájékoztatása, informálása a gyermekjóléti ellátásról és gyermekvédelmi szakellátásról

29 Az iskola egészségügyi szolgáltatása      

Iskolaorvos Gyermekpszichiáter Védőnő Rendszeres fogászati szűrés Védőoltások Gyógyszerkészlet

Kapcsolattartás a gyermekvédelmi intézményekkel  Családsegítő Szolgálat  Gyermekjóléti Szolgálat  Gyámügyi Osztály  Gyermekvédelmi Szakszolgálat  Városi Rendőrkapitányság  Nevelési Tanácsadó Intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi programja a 8. számú mellékletben található. 3. 4. 5. 4. Tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 3. 4. 5. 4. 1. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének figyelembevételével - készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

30

3. 4. 5. 4. 2. Kizárólag magyar nyelven szervezett roma kisebbségi nappali rendszerű iskolai oktatás A cigányság nevelésének, oktatásának egy kiterjedt, a közoktatás világán messze túlmutató problémahalmaz kihívásaira kell választ adnia. A cigányság körében az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség, egészség és lakáskörülményeik hihetetlenül rosszak. Kulturális hagyományaik egyre jobban eltűnnek, tradicionális önszerveződésük felbomlott, modern polgári önszerveződésük csupán a kezdeteknél tart. Mindezek azért fontosak, mert egy olyan problémavilágot alkotnak, mely nemcsak hogy felszámolhatatlan, de érthetetlen is a belső összefüggések figyelembe vétele nélkül. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai cigány tanulóink sajátos helyzete miatt kiegészítésre szorulnak. Nevelésük nem csak sajátos nevelési igényként jelentkezik, hanem mindez társul szociális, kulturális hátránnyal. Alapvető céljaink:  Az indulási hátrányok minimálisra csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása  Más népek, nemzetiségek ismerete, velük szembeni tolerancia kialakítása.  Az információs csatornák adekvát használatának kialakítása.  Az egészséges életmód technikáinak elsajátítása.  A magántulajdon tiszteletben tartásának kialakítása. Felzárkóztatásuk, fejlesztésük, a tanórai foglalkozásokon túl a választható foglalkozásokon (szakkör, sportkör stb.), valamint pedagógiai célú habilitációs foglalkozásokon történik. 3. 4. 5. 4. 3. Pedagógiai célú habilitációs foglalkozások csoportjai: Részképességeket fejlesztő csoport Módszer: Sindelar-Zsoldos tréningprogram Tartalma: - vizuális és auditív differenciálás, vizuális és auditív emlékezet, szerialitás, intermodalitás, auditív és vizuális tagolás, téri orientáció. Mozgásfejlesztő csoport Tartalma: -nagymozgások fejlesztése, finommozgások fejlesztése, téri orientáció fejlesztése, egyensúlyozó készség fejlesztése Tanulási képességeket fejlesztő csoport Tartalma: - a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem az észlelés, a gondolkodási képességek fejlesztése Szociális képességek fejlesztése Módszer: OFFICINA BONA tantervcsalád komplex személyiség és magatartásfejlesztő tantervi programja. Tartalma: megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.

31

Ayres-terápia Tartalma: mozgásfejlesztés, speciális eszközökkel Gyógypedagógiai lovaglás Tartalma: lovas mozgásfejlesztés Diszkalkulia prevenciós csoport Tartalma: számolási készség fejlesztése, terápiája Diszlexia-diszgráfia prevenciós csoport Tartalma: olvasás-írás zavar megelőzése, terápiája Látásnevelés Tartalma: maradvány látásteljesítmény minél tökéletesebb kihasználása Mozgástréning Tartalma: látássérültek tájékozódás-közlekedés tanítása 3. 4. 5. 4. 4. Pedagógiai elvek alapján történő csoportszervezés: 

  

Tanulóink fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk a kiegészítő szolgáltatásokat. Az egyéniesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben, kiscsoportokban és az egyéni fejlesztő órákon valósul meg. A csoportok kialakítása előzetes megfigyelés, tapasztalatgyűjtés és pedagógiai vizsgálatok segítségével történik A fejlesztésben résztvevők a fejlődés ütemétől függően elhagyhatnak ill. válthatnak csoportot, ezek átjárhatóak. Ennek megállapítása kontrollvizsgálattal történik.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységeket kiegészítik a tanulók logopédiai ellátása és az egyéni felzárkóztató foglalkozások. Logopédia Iskolánkban hosszú évek óta jó eredményekkel folyik sajátos nevelési igényű tanulóink beszédhibáinak javítása, melyet szakképzett logopédusaink végeznek. A választható tanórák terhére szervezzük logopédiai foglalkozásainkat az alábbiak szerint:  artikulációs zavarok (pöszeség),  beszédritmus zavarok (dadogás, hadarás),  diszlexia (a súlyosabb részképesség zavarba szenvedő tanulók számára) csoportokat szervezünk. Szükség esetén orrhangzós és dysphoniás gyermekeket is ellátunk.

32 A logopédiai foglalkozásokra feltétlenül szükség van, ugyanis tanulóink nagy százaléka beszédhibás is, értelmi sérülésük miatt kezelésük hosszabb időt vesz igénybe, mint ép társaiké. 3. 4. 5. 5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Napközi otthoni foglalkozások A napközi otthoni foglalkozásokat igénybe veheti az iskola valamennyi tanulója térítés ellenében, illetve rászorultság alapján az önkormányzat által biztosított hozzájárulással. Mivel intézményünkben a délutáni foglalkozásokon is gyógypedagógus által vezetett intenzív fejlesztés folyik, ezért - különösen a bevezető és kezdő pedagógiai szakaszban - a gyermekek optimális fejlődése megkívánja az egész napos foglalkoztatást. A tanulók programja adott foglalkozási terv szerint alakul. A napköziben kötelezően 60-90 percet fordítunk a tanulásra: ilyenkor nemcsak házi feladatok elvégzése folyik, hanem gyakorlás, képességfejlesztés, és a mind önállóbb feladatvégzésre, önálló tanulásra szoktatás is. A tanulás és a kulturális tevékenység foglalkozások szorosan kapcsolódnak a tanórákon aktuális tananyaghoz, gyakorolva, kiegészítve, elmélyítve az ott szerzett ismereteket. A játékfoglalkozásokon a játéktárgyak adekvát használatát, a szabályok betartását gyakorolják a gyerekek. A sport foglalkozások során a mindennapos testneveléshez kapcsolódó gyakorlatok végzése kitartásra nevel. Munkatevékenység során egyszerűbb munkák, munkafolyamatok megismerése, végzése a cél. A napköziben a napirendszerűen zajló tevékenységekkel is a szabadidő kulturált és tervszerű eltöltésére neveljük tanulóinkat. Egyúttal a napközi fontos színtere a korszerű személyi, higiénés szokások kialakításának, az egészséges életmódra nevelésnek is. A tanórán kívüli tevékenységek egy része is a napközi időtartama alatt szerveződik. Tanulószoba Igény esetén tervezzük a 6-8. évfolyamtól. Itt is napi 60 perc fordítható tanulásra, felzárkóztatásra.

3. 5. Halmozottan sérült és érzékszervi fogyatékosok integrált nevelése-oktatása 3. 5. 1. A hallássérült tanulók jellemzői A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet.  A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye - az állapot

33









fennmaradása esetén - a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de a hallássérültek integrációjára pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. Teljesítményüket a fogadó intézmény felkészültségén és a szülők együttműködő készségén kívül döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti - beszéd- és nyelvtanulási akadályozottságuk. A halmozottan sérült hallássérült (siket, nagyothalló) tanuló hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság, látás-, értelmi fogyatékosság, tanulási, beszéd-, nyelvfejlődési akadályozottság vagy a fejlődés más további zavarai társulhatnak. Mindezek miatt a halmozottan sérült hallási fogyatékos hallássérült tanuló nevelhetősége, oktathatósága súlyosan nehezített. A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához.

3. 5. 1. 1. A hallássérült tanulók speciális fejlesztésének céljai, feladatai, módszerei A tanulásban akadályozott hallássérült gyermekek oktatása megoldható a speciális általános iskolába való integrálással. A tananyag mellett párhuzamosan jelen kell lennie a speciális képzési tevékenységnek, amellyel a hallássérülésből fakadó hátrányokat kell csökkenteni. - Anyanyelvi nevelés - Hangkialakítás, beszédkorrekció, szókincs bővítés - Hallásritmus nevelése

34 - Hallásfigyelem fejlesztés, ritmusos mozgások, mondókák tanulása, a mozgás és beszédritmusok kialakulásának segítése. - Vizuális készségek fejlesztése Minél nagyobb mértékben csökkent a hallás, a hallássérült annál nagyobb mértékben kénytelen igénybe venni a vizuális lehetőségeket. Első helyen áll a szájról olvasás. Fontos feladat a maradványhallás ápolása. A meglévő hallást fel kell használni a szájról olvasás tanításánál. Csak a természetes beszéd tekinthető mintának. 3. 5. 1. 2. Technikai feltételek Megfelelő ültetés, a tanuló láthassa a tanár - ha lehetséges a társai- szájról olvasási képét. Legideálisabb a teremben a padok félkörben való elhelyezése. Jó fényviszonyokat kell teremteni, ki kell szűrni a háttérzajokat. Lassan, érthetően kell beszélni. A szájról olvasót zavarhatja a túlzott szájmozgás, kiabálás, gesztikulációminél több hallásmaradványa van a tanulónak, annál kevesebb kísérő mozgásra, gesztikulációra van szüksége. Súlyt kell fektetni a megfelelő hallókészülék viselésére is. A tanórai munkán kívül szükség van a tanulók egyéni speciális fejlesztésére is. Ezt heti 2-5 órában szakképzett szurdopedagógus, logopédus végzi. Ellátandó feladatai: - hallásfejlesztés - beszédfejlesztés - szókincsbővítés - kombinációs készség fejlesztése - tanórán tanultak megértésének segítése A megfelelő technikai feltételek, az egyéni fejlesztés mellett minden tanórán differenciáltan és a megfelelő mértékű segítséget nyújtva foglalkozunk a hallássérült tanulókkal. 3. 5. 2. A mozgásszervi fogyatékos tanulók enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal közös tanulócsoportban zajló oktatásával kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. 5. 2. 1. A mozgásszervi fogyatékos tanuló jellemzői Mozgásszervi fogyatékos az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. Egy kategóriába tartoznak azok a mozgásos tünetcsoportok, amelyek a pedagógiai gyakorlat terén azonos vagy hasonló feladatot jelentenek. Ebből a szempontból a következő csoportosítás alakítható ki: - végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok, - petyhüdt bénulást okozó kórformák, - a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, - egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák, - a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák.

35 A mozgás minden kisgyermek tapasztalatszerzési lehetőségére hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését is. A sérült gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetősége módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint az ép mozgású társainak. A mozgásállapot tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja a fejlődésmenetet. Ez nem ritkán az átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt. A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebből eredően a tanulók más-más személyiségfejlődési utat járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció és a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását. 3. 5. 2. 2. A mozgásszervi fogyatékos tanulók nevelésének alapelvei A mozgásszervi fogyatékosok nevelése a pedagógiával azonos célokat tűz ki, de speciális részcélokkal egészül ki, annak érdekében, hogy a gyermek mozgáskorlátozottsága ellenére aktív tagjává váljon a társadalomnak. A megfelelő rehabilitációs tevékenységekkel azoknak a szenzorikus, intellektuális és pszihomotorikus képességek kifejlesztésére törekszik, amelyek a mozgásfogyatékosság kompenzálásához szükségesek. 

A korrekció elve

A károsodás lehető legmagasabb szintű kiküszöbölésére kell törekednünk: pl. a szocializáció kialakítása, manipulációs készség javítása stb. 

Minden sérült funkció egyidejű korrekciójának elve

Az egyes részterületek javulása előnyösen hat a többi funkcióra is. Különösen nehéz feladat az értelmi és mozgásfogyatékos gyermekek komplex fogyatékosságának korrekciója. Ezeknél a gyermekeknél az oktathatóság-nevelhetőség feltételeit kell először megteremteni, mert mozgásbeli akadályozottságuk miatt az önálló ismeretszerzés is nagyban akadályozott. 

A megelőzés elve

A mozgásszervi fogyatékosok nevelésének minden területén érvényesülnie kell az adott biológiai károsodás további fokozódásának, vagyis állapotromlásának megelőzése elvének. Ezek lehetnek szervezési intézkedések: speciális szék, asztal biztosítása, esetleg fekhely beállítása a tanteremben, a tanuló látási lehetőségeinek megjavítása, pl. döntött asztallap használata, sínek támasztó eszközök helyes használatának ellenőrzése egész nap stb. Megvalósulhatnak a mozgásnevelés óra keretein belül, pl. gerinc deformáció, kontraktúrák kialakulásának megelőzése.

36 

Az összes maradék funkció teljes kihasználásának elve

A legkisebb önálló mozgáslehetőséget is meg kell követelni, mert csak így fejlődhet a gyermek mozgáskincse. 3. 5. 2. 3. A mozgásszervi fogyatékos tanulók fejlesztésével kapcsolatos célok Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: - ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, - növelni a kudarctűrő képességüket, - önállóságra nevelni őket.

3. 5. 2. 4. Az értelmi és mozgásszervi (halmozottan) fogyatékos gyermek nevelésének feladatai Az értelmileg is sérült mozgásszervi fogyatékos tanulók ismereteit a kettős fogyatékosságot figyelembe vevő tanterv határozza meg, olyan speciális eszközök és módszerek előírásával, amelyek az értelmi és mozgásbeli hátrányokból adódó hiányok pótlását és az értelmi képességeknek és az osztályfoknak megfelelő ismeretek elsajátítását teszik lehetővé. Iskolánkban tanuló mozgásszervi fogyatékos tanulók oktatásában - nevelésében az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tanterve az irányadó, kiegészülve azokkal a speciális egyénre szabott módszerekkel, eszközökkel, amelyeket a gyermekek mozgásbeli akadályozottsága megkíván. Ilyenek lehetnek:   

a gyermek számára olyan, a szokásostól eltérő testhelyzet biztosítása, amely alkalmassá teszi őt az iskolai munkára különböző individuális technikai eszközök: könyvrögzítők, ceruzafogók speciálisan vonalazott füzetek, stb. használata írás-olvasás tanításának speciális módszerei

A mozgásszervi fogyatékosság korrekciója a mozgásnevelés során valósul meg. A mozgásnevelés a mozgási képességek fejlesztése útján elsődlegesen hat a gyermek többi képességének fejlődésére is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti: - a mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.

37 3. 5. 2. 5. A testi nevelés specifikumai a mozgásszervi fogyatékos tanulók nevelésében A mozgásszervi fogyatékos tanulók nevelésében a testi nevelés a mozgásszervi károsodások rehabilitációján keresztül jut fontos szerephez. A testi nevelés színtere a mozgásnevelés óra. A gyógypedagógiai nevelés keretein belül a nevelés és oktatás eszközeivel, módszereivel átszőtt gyógytornát mozgásnevelésnek nevezzük. Iskolánk tanulói között egyre nagyobb számban találhatók mozgásfogyatékos gyermekek, akiknek fejlesztéséhez speciális feltételek szükségesek. Rendelkezésre állnak a megfelelő képesítéssel bíró szakemberek (szomatopedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek), a tárgyi feltételek ( mozgásfejlesztő terem, speciális fejlesztő eszközök). 3. 5. 3. A látássérült tanulók enyhén értelmi fogyatékosok tanulókkal közös tanulócsoportban zajló oktatásával kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. 5. 3. 1. A látássérült tanulók jellemzői A látási fogyatékosság a szem, a látóideg, vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. A gyógypedagógiai nevelés, oktatás szempontjából azok a tanulók látási fogyatékosok, akiknek látásteljesítménye /vízusa/ az ép látáshoz /vízus: 1/ viszonyítva két szemmel és korrigáltan /szemüveggel/ is 0-0,33 közötti. Ezen belül: - vakok azok, akiknek látóképessége teljesen hiányzik /vízus:0/ - az alig látók minimális látásmaradvánnyal rendelkeznek, fényt érzékelők, ujjolvasók, nagytárgy látók /vízus: fényérzés-0,1/ - gyengén látók vízusa: 0,1 - 0,33 közötti A vak, valamint a gyakorlatilag vak, alig látó tanulók a tapintó-halló életmód elsajátítására képesek. A gyengén látók és a látásmaradványukat praktikusan használó alig látók a látó-halló-/tapintó/ életmódra alkalmasak. A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos. A pedagógusnak tájékozottnak kell lennie a látássérülés kórokáról, a látási fogyatékosság kialakulásának időpontjáról is. Ismernie kell a szemészeti állapot a prognózis javuló, vagy romló tendenciáját, a pedagógiai látásvizsgálat eredményét, a gyermek intelligenciáját, személyiségvonásait. A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is /pl. értelmi-, hallási-, mozgásfogyatékosság, részképesség-kiesések, autizmus/. A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztása, az alkalmazott speciális módszer-és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. 3. 5. 3. 2. A látássérült tanulók speciális fejlesztésének céljai, feladatai, módszerei Intézményünk a 2003/2004-es tanévtől foglalkozik a halmozottan fogyatékos, ezen belül is a tanulásban akadályozott látássérült gyermekek integrált oktatásávalnevelésével. Látássérültek közül is a gyengén- és alig látó gyermekek fejlesztését

38 vállalta fel iskolánk. Ezen gyermekek részt vesznek az iskolai tanórákon, ahol látássérülésüknek mértéke szerint differenciálnak az osztályban tanító pedagógusok. Pl.: számára speciális matematika- és írásfüzet alkalmazása, közeli szemléltetés, tapintási lehetőség, stb., valamint testnevelésórán könnyített mozgás, ügyelve a szembetegség súlyosságára, mértékére. A kötelező tanórákon kívül heti 3 órában látássérültek pedagógiája szakos tanár és gyógypedagógus egyéni fejlesztő foglalkozásokat tart ezeknek a gyermekeknek. Az egyéni igények szerint külön habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése is szükségszerű, melyek a döntően individuális jelleg miatt egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatási formában valósíthatók meg. A (re)habilitáció főbb területei: — az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése; — a meglévő látás megőrzése, fejlesztése - látásnevelés -, optikai segédeszközök használata; — beszédhiba-javítás; — intenzív mozgásfejlesztés - tapintás, finommozgás, a kézügyesség fejlesztése, a Braille-írás, -olvasás technikájának gyorsítása, - a testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása (pl. fejlógatás, túlmozgások korrigálása) súlyosabb eseteknél gyógytornász, szomatopedagógus bevonásával, — életviteli technikák - a közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek konkrét élethelyzetekben történő elsajátítása, alkalmazása (mozgástréner segítségével a fehér bot technikájának elsajátítása); környezetkialakítás, - mindennapi tevékenységek (étkezés, varrás stb.), - a speciális tan- és segédeszközök használatának gyakoroltatása; — a személyiségzavarok megelőzése, ha szükséges, pszichológus segítségével (helyes önértékelés, önelfogadás, alkalmazkodási képesség fejlesztése, megfelelő társas kapcsolatok kialakítása); — a leendő munkahelyen és hivatalos helyeken követendő helyes viselkedéskultúra kialakítása. 3. 5. 3. 3. Technikai feltételek        

Tanterem megvilágítása / természetes, mesterséges / Tanterem besötétíthetősége / írásvetítő, diavetítő, illetve videó lejátszó csakis teljes elsötétítésben használható / Gyengén látó gyermek padja és a tábla között 2-3 méter legyen, a tábla ne legyen túl magasra felszerelve. Csőlátás esetén 3-4 méter lehet a távolság. Ültetésnél nem csak a táblától való távolságot, hanem az irányt is figyelembe kell venni / félszemes látás esetén fontos, hogy a látó szemével ellentétes oldalra kerüljön / Emelhető tetejű asztal mellyel megakadályozhatjuk a súlyos tartási rendellenességek kialakulását. Tábla minősége : feketére, vagy egész sötét színűre festett táblán a fehér és a színes kréták jobb kontrasztot adnak. A tábla matt festékkel legyen lefestve. Fontos, hogy mindig tiszta legyen. Megfelelő minőségű modellek, térképek, szemléltető eszközök Korszerű oktatástechnikai eszközök

39     

elektronikus olvasó televízió nagyító fénymásoló berendezés írásvetítő számítógép, 21 inches monitor, scanner, Recognita program, nagyító program, Zoom Text, BraiLab CD, JAWS 5.0 program Speciális füzetek

3. 6. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása 3. 6. 1. A súlyos és halmozott fogyatékosság meghatározása A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók - mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés - minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg. A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi és természeti világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére, támogatására utaltak; személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük. 3. 6. 2. A rehabilitációs pedagógiai program és az egyéni fejlesztési terv A fejlesztő iskolai oktatás alapdokumentuma a rehabilitációs pedagógiai program és a tanulók egyéni fejlesztési tervei. A rehabilitációs pedagógiai program elkészítésénél az iskolák figyelembe veszik  a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit,  gyógypedagógia tudományelméletét, filozófiáját, módszereit, eszközeit, gyakorlatát,  a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának Irányelvét,  a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,  az intézmény fenntartójának minőségfejlesztési programját vagy a maguk  választotta minőségfejlesztési eszköztárat.

40 A rehabilitációs pedagógiai program alapján készített egyéni fejlesztési terv célja, hogy a tanuló szükségleteit és fejlődéstörténetét figyelembe véve megalapozza a gyermek nevelésének, oktatásának személyre szabott tervezését, és meghatározza nevelésének, oktatásának és fejlesztésének súlypontjait. Az egyéni fejlesztési terv valamennyi fejlesztési terület feladataira kiterjed. 3. 6. 3. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt céljai és sajátosságai A Nemzeti Alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Ennek során az alábbiakat szükséges figyelembe venni. Tanulás A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a gyógypedagógus közös tanulási folyamaton megy keresztül, amelynek során egymás jelzéseit, kettejük személyes viszonyát, egymás megértésének lehetőségeit tanulják, és a másikat önmaguk jelzéseinek megértésére, kifejezéseik helyes értelmezésére tanítják. Erre alapozva - ezzel párhuzamosan válik lehetségessé a tanulás és tanítás olyan megközelítése is, amelynek célja az egyes képességek, funkciók fejlődésének elősegítése és adott tevékenységek megtanítása. Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani:  a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, és a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságait. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételei:  A tanulás és tanítás kezdeti lépéseinek a tanulók legalapvetőbb szintű akár vegetatív, a fizikai állapotváltozás legelemibb szintjén zajló megnyilvánulásainak értelmes közlésként való felfogása és értelmezése  A tanuló és a gyógypedagógus közti partneri kapcsolat fokozatos kialakítása  Következetes együttműködés,  Kommunikációs lehetőségeik kipuhatolása, feltárása és kiaknázása  Hétköznapi cselekvésekre alapozottság  A tanulás része és színtere az alapszükségleteik kielégítése is A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságai  Kötődés a tárgyakhoz és a jelenhez  Cselekvéses tanulás és komplex (totális) kommunikációs beágyazottság  Tevékenységtanulás kis lépésekben  Tevékenységtanulás segítséggel — speciális irányítás és vezetés biztosítása a problémás tevékenységelem aktív végrehajtásához  A spontán tanulási szándék gyengesége

41 Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése A személyiség fejlődésének és kibontakozásának alapfeltétele, hogy a tanulókban kialakulhasson az identitástudat, önmagukat autonóm személyként, az emberi és dologi világ aktív résztvevőjeként tapasztalják meg. A személyes identitás elsőként a test megéléséhez, differenciált érzékeléséhez és észleléséhez, a saját személyiségnek a másiktól való elkülönítéséhez, önmaga egyedi, autonóm személyként való megtapasztalásához kötődik. Az önazonosság kialakulásában mindezen túl meghatározó szerepet játszanak a személyes élmények és történések, amelyek az érintett személy egyedi élettörténetének alkotóelemeit adják. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében az identitás kialakulásának pszichofizikai feltételei jelentős mértékben korlátozottak lehetnek. Ezért a nevelés-oktatás kitüntetett és komplex feladata, hogy a tanulók pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és legszűkebb környezetükről s e kettő egymáshoz való viszonyáról. Meg kell tanulniuk elkülöníteni magukat más személyektől, s a testséma kiépítése révén meg kell tapasztalniuk testük és - ezzel párhuzamosan személyiségük határait. Mivel a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a környezet eleinte a másik ember testi jelenléteként élhető meg, a tágabb emberi, dologi és kulturális jelenségekre tagolódó világ számukra fokozatosan válik megismerhetővé. Ezért a fejlesztő iskolai nevelés-oktatás során az egyes tartalmakat koncentrikusan, egymásra építve, egymásra vonatkoztatva és egymásból kifejtve kell tanítani úgy, hogy a gyermekek a tágabb környezet megismerése során mindig saját közvetlen tapasztalataikra és a már korábban megismert szűkebb környezetre támaszkodhassanak. Lehetővé kell tenni számukra az eltérő szenzoros modalitások (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás) közötti összefüggések megtapasztalását, illetve az ugyanazon modalitások által közvetített eltérő tartalmak elkülönítését. Szükséges, hogy megtanulják felismerni az életük különböző színterein, eltérő időpontokban szerzett tapasztalataik közötti kapcsolatokat, az azonosságokat és különbözőségeket, valamint megtapasztalhassák az események ok-okozati összefüggéseit. Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az a tény, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók személyiségfejlődése jelentősen nehezített, és életük folyamán számos akadállyal kell megküzdeniük, nem változtat azon, hogy a növekedés és érés folyamatában megjelennek azok a szükségletek és igények, amelyek általában az egyes életszakaszok jellemzői. A tanulóknak a gyermek- és pubertáskort, az ifjú- és felnőttkort, végül az időskort jellemző tulajdonságok kibontakoztatásához segítségre van szükségük, hiszen számukra csak igen korlátozottan adottak a változó életszakaszokkal fellépő szükségletek és igények kielégítéséhez,szükséges képességek. Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a szociális kapcsolatok kiszélesedése, a párválasztás és a szexualitás világba való belépés a tanulók emberi jogai közé tartoznak. Mivel a kiszolgáltatottság mértéke nem értelmezhető az önrendelkezésre való képesség mutatójaként, a lehető legszélesebb körben - a mindennapi élet helyzeteiben is -

42 biztosítani kell a tanulók számára a választás és önálló döntéshozatal lehetőségét. Testi és lelki egészség A testi és lelki egészség a személyes életminőség és jóllét egyik meghatározó eleme. A súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek életében a károsodások komplex együttese, valamint ezek pszichofizikai kihatásai alapvető módon befolyásolják az életvezetést és az életkilátásokat, hiszen a meglévő szükségletek kielégítésének eszköztára csak korlátozottan áll rendelkezésre. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának - különösen a fejlesztő iskolai oktatás kezdetén - központi feladata az alapszükségletek kielégítése, a jó testi és lelki közérzet megteremtése, amelynek minden eleme az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata is. Magában foglalja az elemi szükségletek kielégítését (a fejlesztési folyamatba épített ápolási és gondozási teendőket), a megfelelő testi és pszichés közérzet kialakulásának támogatását, az emberi alapszükségletek elismerését az élet minden területén. Hozzátartozik e szükségletek megélését és differenciált kielégítését szolgáló alapfeltételek megteremtése, kielégítésük kommunikatív, pedagógiai és terápiás elősegítése, az önállóság és az egészséges életmódra nevelés feladatainak programba építése. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs technikák a súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek életében és életvezetésében egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A tanulóknak kommunikációjukban, a szabadidő eltöltése és a művelődés terén, valamint későbbi életük során egyaránt szükségük lehet a modern informatikai és számítástechnikai eszközökre, amelyeknek különösen nagy jelentőségük van az alternatív és augmentatív kommunikáció (a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása során) terén, a mindennapos helyzetekben való eligazodás, a személyi függetlenség és az önállóság biztosításában. Ezért különösen indokolt, hogy nevelés, oktatás, fejlesztés során kellő súlyt kapjon - a megfelelőképpen akadálymentesített, azaz hozzáférhetővé tett - informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, használata. 3. 6. 4. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának alapelvei A kommunikáció és az interakció elve A kölcsönös kommunikációs akadályozottság a súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek egyik központi problémája. A fejlesztő tevékenységet áthatja a kommunikatív megközelítés. A nevelési folyamat kölcsönös párbeszéden alapuló interperszonális kapcsolatként épül fel. A kommunikáció és az interakció kiegészíti és erősíti egymást, csökkenti a pedagógus és a tanuló közti távolságot. A világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. Az emberi és dologi világ feltárulása, a tanulás, a fogalomalkotás kezdeti lépései és a

43 gondolkodás elemi műveletei csak az érzékelésészlelésen keresztül, a testtel megragadott tárgyak, személyek és élethelyzetek közegében, a kommunikatív szituációkra építve lehetségesek. A nevelés-oktatás - személyes kapcsolatként értelmezett - folyamatában a gyógypedagógusnak fel kell fedeznie a fogyatékos személy legegyszerűbb életműködéseiben, vegetatív megnyilvánulásaiban is a kommunikatív szándékot. Az interakció és a kommunikáció teszi lehetővé a szociális kapcsolatok, a kommunikatív viszony emberhez méltó alakulását, hozzájárul a csoportban történő nevelés megvalósításához, és segít a tanuláshoz szükséges motiváció kialakulásában és fenntartásában. A normalizáció és a participáció elve A fejlesztő iskolai oktatásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára olyan életfeltételek és életmodellek váljanak hozzáférhetővé, melyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő és társadalmilag érvényes mintákat. Ezek:  a napi, heti, éves ritmus, tapasztalatok az egyes életszakaszokról;  az emberi méltóság tiszteletben tartása;  a szexualitás világába történő belépés előkészítése a felvilágosítás és a visszaélésekkel szembeni védekezés megismertetése útján. Mindez azt a pedagógiai tevékenységgel szemben a követelményt támasztja, hogy segítse elő a képességekhez mért lehető legjobb szintű társadalmi beilleszkedést. Ehhez nemcsak a fogyatékos tanuló hiányzó képességeit kell pótolni, hanem életkörülményeit szükséges úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, illetve részt vehessen a társadalom életében. A részvételt, beilleszkedést befolyásolja a fogyatékos személy életkora. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének az általánosan elfogadott nevelési elveken kell nyugodnia. Ha a tanuló fejlődése során bebizonyosodik, hogy magasabb követelmények teljesítésére is képes, lépéseket szükséges tenni a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai intézményben történő továbbhaladásra. A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknak speciális, átfogó, egymást kiegészítő fejlesztő, támogató, valamint gondozó eljárásokra, komplex pedagógiai szolgáltatásra van szükségük. Komplex formában valósul meg a hagyományos értelmű oktatás, fejlesztés, nevelés, terápia, az ápolás és a gondozás. A pedagógiai tevékenység a személyiséget komplexen - minden megmaradt és akadályozott funkciót, a tanuló egyedi szükségleteit egyidejűleg figyelembe véve közelíti meg. Egyénileg történik a képességek, szükségletek, és igények felmérése, a fejlesztési folyamat megtervezése, megvalósítása és értékelése. A pedagógiai tevékenység kiindulási, vonatkoztatási, összehasonlítási és ellenőrzési pontját a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanuló személyisége jelenti. A sokoldalú, komplex fejlesztés, nevelés és oktatás megvalósításának alapfeltétele a szakemberek magas szintű felkészültsége (a szükséges egészségügyi, gyógypedagógiai, pszichológiai és más tudományterületekről eredő ismeretek szintetizálása, integrálása). A fejlesztés figyelembe veszi a

44 súlyosan és halmozottan fogyatékos tanuló élethelyzetét, a múltbeli tapasztalatokat, élményeket, a jelen állapotot és az érintettre váró jövőt: a múltra építve a jelenben a jövőre készít fel. Nem csupán az aktív fejlesztés és képzés számít nevelésnek, idesorolhatók a részvétel, az átélés, a befogadás, az élmény pedagógiai hatásai is. A kooperáció és a tudatosság elve A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a legtöbb tevékenységben külső segítségre szorulnak, a cselekvés hibátlan és/vagy teljes kivitelezéséhez szükségük van egy partnerre. A kooperáció - együttműködés - legjellemzőbb sajátossága, hogy a pedagógus és a tanuló közösen vesznek részt a tanításitanulási folyamat eseményeiben. Partnerek, akik egy közösen kitűzött cél érdekében, cselekvésük tervezését és kivitelezését egymástól függően és egymáshoz viszonyítva koordinálják. A kooperáció elve vonatkozik a fogyatékos tanulókkal foglalkozó valamennyi személy (szülők, pedagógusok, segítők stb.) folyamatos információ- és tapasztalatcseréjére. A mindennapos tevékenységek a fejlesztés alapját képező és az azt átfonó kommunikáció gyakorlása úgy eredményes, ha következetesek és egységesek az elvárások. Az egységes elvárások a tanulók számára könnyebben követhetők és biztonságérzetüket is növeli. A differenciálás és az individualizáció elve A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tapasztalati és aktivitási lehetőségeik szempontjából heterogén csoportot alkotnak, ezért a nevelésoktatás folyamán megfelelő differenciálásra van szükség. A differenciálás egyrészt pedagógiai szemlélet: amely az érzékenységet fejezi ki az egyéni különbségek iránt; másrészt: pedagógiai gyakorlat, amely a különbségekhez való illeszkedést próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A differenciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. A tanítástanulás az egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálás alapján, egyéni (individuális) tanulási terv - egyéni fejlesztési terv - szerint zajlik, amelyben egyénre szabott a célkitűzés, a didaktikai-metodikai elemek kiválasztása, a feladatok megvalósítása és az értékelés. A csoportban differenciáltan zajlik a feladatok gyakorlati megvalósítása. Lehetőséget kínálnak erre a kreatív, a zeneterápiás, a játékfoglalkozások, a közös étkezések, kirándulások, szabadidős és más programok, melyek során a fogyatékos tanulók olyan ismereteket szereznek, képességeket és készségeket sajátítanak el, olyan élményekhez és tapasztalatokhoz jutnak, amelyeknek a szociális kapcsolatok fejlődésére is hatásuk van. 3. 6. 5. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának legfontosabb területei és a fejlesztés feladatai A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt területei csak didaktikai szempontból választható el egymástól, a nevelés, oktatás folyamatában egymást áthatva, komplexen érvényesülnek. Az egyes fejlesztési területek céljainak meghatározása és a pedagógiai tevékenység feladatainak összegzése a konkrét nevelési-oktatási helyzetekben rugalmasan, a tanulók egyéni sajátosságainak, a fejlődés egyéni ütemének megfelelően alakul.

45 3. 6. 6. A pedagógiai munka tervezése A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek sajátos nevelési és terápiás szükségleteiből, igényeiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást, sem a tananyag struktúrája, sem tér- és időbeli elrendezése szempontjából egységesen kialakított szerkezetbe rendezni. A differenciált tervezőmunka ezért a nevelésoktatás fontos elemét képezi. A pedagógiai munka szakaszolása a gyógypedagógiai tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálását, valamint koncentrikus bővítését jelenti, mindenkor szem előtt tartva a gyermek, tanuló adottságait, képességeit, sajátos nevelési igényét. A tervezés legfontosabb lépése a tanulók alapos ismerete, az egyes tanulók, illetve a tanulócsoport képességstruktúrájának pontos vizsgálata, feltérképezése. A pedagógiai diagnosztikához számos eszköz (fejlődési skálák, felmérő lapok, kérdőívek) áll rendelkezésre, de a gyógypedagógus saját maga is összeállíthat olyan kérdéssort vagy kérdőívet, amelyet a fejlesztést szolgáló nevelés, oktatás megkezdése előtt minden gyermekről felvesz. A tervezőmunka kezdetekor fontos a szülő és az iskolai nevelést megelőzően a gyermekkel foglalkozó intézmény szakemberei megfigyeléseinek, tapasztalatainak megismerése is. A tanulók diagnosztikus értékelése minden esetben a pozitívumokra koncentrál, kiemeli a megmaradt, illetve a meglévő képességeket, funkciókat, ugyanakkor számba veszi a gyermek képességstruktúrájában található hiányosságokat, funkciózavarokat is. A hiányok, zavarok számbavétele a reális célkitűzések megfogalmazását kell, hogy segítse. A pedagógiai diagnózis célja annak feltérképezése, hogy mit tud a gyermek, és azt hogyan tudja, illetve melyek személyes szükségletei. Nagyon fontos alapos információk gyűjtése a gyermek megelőző élethelyzetéről, kialakult szokásairól, családi vagy intézményes nevelésük eddig elért eredményeiről és kudarcairól. A tervezés során elengedhetetlen annak figyelembevétele, hogy a tanuló maga és közvetlen környezete mit jelöl meg elsődleges hiányként, illetve milyen igényeket fogalmaz meg. A gyermek korábbi tapasztalatai mellett a diagnózis kitér a tanuló viselkedésének, tanulási és tevékenységi képességeinek elemzésére is természetes és „mesterséges” helyzetben. A pedagógiai diagnosztika a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében nem egyszeri vizsgálatot, hanem folyamat-diagnosztikát jelent: a korábbi életszakaszra vonatkozó információk megszerzése mellett 8-12 hetes megfigyelési időszaknak kell eltelnie ahhoz, hogy alapos információkat szerezzünk a gyermekről, képességeiről az egyéni nevelési-oktatási terv és pedagógiai program elkészítéséhez, a célok, feladatok meghatározásához, a pedagógiai és terápiás módszerek, eljárások kiválasztásához. Különösen a csoportba, osztályba újonnan érkező tanuló esetében szükséges hosszabb megfigyelési időt szánni az egyéni tervezés előtt. A korábban már ismert tanuló esetében a következő évi egyéni nevelési-oktatási terv összeállítása előtt elegendő lehet rövidebb megfigyelési időszak a tanév kezdetén. A gyermek folyamat-diagnózisa alapján elkészített felvételi pedagógiai vélemény a tanulóról szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket, esetleg teszteredményeket tartalmazza. A pedagógiai vélemény az első megfigyelési időszak alkalmával a legrészletesebb, ez szolgál majd a félévi vagy év végi értékelés elkészítésének alapjául, mely a kiindulási helyzethez viszonyítva tartalmazza a változásokat. A pedagógiai véleményt célszerű minden tanév kezdetén kiegészíteni, hogy a gyermek fejlődése következtében megváltozott kiindulási helyzet alapján kerüljön sor az adott tanévre vonatkozó célkitűzések

46 meghatározására. A pedagógiai diagnózis és vélemény szolgáltatják az alapot a hosszú távú célkitűzések megfogalmazásához. A hosszú távú tervezés komplex és általános célkitűzéseket tartalmaz, alkalmazkodva a gyermek képességeihez, szükségleteihez, igényeihez, érdeklődéséhez. A hosszú távú célokat általában egy tanévre célszerű megadni, de az időintervallum gyermekenként változhat. A célok a gyermek fejlődése alapján módosíthatóak. Az egyéni (individuális) nevelési - oktatási - fejlesztési terv a gyermek pedagógiai diagnózisának eredményeiből, az individuális célkitűzésekből, valamint az egyes tartalmi egységek megvalósítása során alkalmazandó speciális didaktikai-metodikai lépések konkrét megfogalmazásából áll. Az egyéni fejlesztési terv szoros összhangban áll a csoport számára kidolgozott éves és heti tervvel, csupán a módszerek, eszközök tekintetében jelennek meg az eltérések. Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmazza. Egy-egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben indokolt, az új elemek bevezetésekor a fokozatosság - egy-egy apró mozzanatot cseréje a programban - szem előtt tartása szükséges. Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által - de lehetőség szerint a szülők bevonásával szervezett közös programokat (kirándulás, farsang, nyaralás, múzeum látogatása stb.). Az éves (helyi döntés alapján féléves, negyedéves szakasztervekre bontható) tervek alapján készül a hetiterv vagy órarend. Kialakítását meghatározza a csoport napirendje, amelyben egyes tevékenységek - pl. reggeli köszöntés, étkezések, a testápolás tevékenységei, pihenőidők - rendszeresen ismétlődnek. Mindez szükséges ahhoz, hogy a gyermekek tájékozódási biztonságérzete kialakuljon, mindig tudják, hogy az egyes tevékenységek hogyan következnek egymás után. Az étkezések és a testi higiénia tevékenységei is a fejlesztési időszak szerves részét képezik. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek mellett a hét egyes napjain kerül sor a tematikus tervezés alapján kitűzött, különböző tartalmi egységek feldolgozására. A tanulókkal foglalkozó szakmai team minden félévben és tanév végén készítsen értékelést a gyermek haladásáról. Ez az értékelés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai team egységbe foglalja tapasztalatait, kontrollálja önmaga munkáját és a pedagógiai tervet. Az értékelés tartalmazza a tanuló minden egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, javaslatokat tesz az újabb fejlesztési terv elkészítésére vagy a meglévő kiegészítésére, módosítására. A tanév végi értékelés egyben a tanuló bizonyítványaként is szolgál, melynek egyik példánya a haladási naplóhoz csatolandó, másik példányát a szülő kapja. 3. 6. 7. A tanítás és tanulás szervezeti keretei, formái A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztése, nevelése és oktatása során egyaránt teret kap a csoportközösségben, kiscsoportban, illetve egyénileg megvalósuló fejlesztés. A csoportban végzett nevelésre, oktatásra, fejlesztésre a tematikus egységek feldolgozása, a szociális kapcsolatok kialakítását segítő „reggeli körök”, valamint a szabadidős és kreatív foglalkozások (művészeti jellegű alkotótevékenység, zene stb.) során nyílik alkalom. A csoportban végzett tevékenységek szükségesek a közösségi élmények átéléséhez, a közösséghez tartozás megéléséhez, a társakkal való együttműködés megtapasztalásához és gyakorlásához, azaz a szociális és érzelmi nevelés alapvető feladatainak megvalósításához. A csoportban és a csoportért végzett tevékenység az egyes tanulók kompetenciaérzését is növeli. A

47 kiscsoportos és egyéni foglalkoztatás az egyéni képességés készségfejlesztéskor indokolt, biztosítani kell azonban, hogy a tanulók egyénileg elsajátított képességeiket, készségeiket közösségi szituációban is kipróbálhassák, gyakorolhassák. A gyermek egyéni képesség- és készségfejlődése határozza meg, hogy a heti óraszámból milyen arányban vesz részt egyéni és milyen arányban, csoportos foglalkoztatásban. Az egyéni fejlesztő foglalkozások nyújtanak lehetőséget arra, hogy speciális gyógypedagógiai és/vagy terápiás segítséget nyújtsunk a tanulóknak (pl. beszéd- és kommunikációfejlesztés, mozgásnevelés, hidroterápia, gyógylovaglás, bazális stimuláció, rehabilitációs foglalkoztató terápia stb.). A különböző terápiák alkalmazásának lehetősége a tanulók sajátos nevelési igényének, a helyi körülményeknek, valamint a terápiás ellátásokhoz szükséges meglévő, illetve igénybe vett szakembereknek is függvénye. Az egyes tanulók esetében a szakértői bizottság és szükség esetén a szakorvos javaslata alapján - a szülők véleményének ismeretében - az intézmény szakemberei közösen határoznak. 3. 6. 8. Ellenőrzési, értékelési rendszer Az értékelési munka lényeges eleme a csoportot alkotó gyermekek szülei számára összeállított kérdőív, mely a nevelési programmal és a helyi a tantervvel kapcsolatos vélemények megfogalmazására adnak lehetőséget. Ezáltal megismerjük a szülők véleményét munkákról. Ennek segítségével lehetőséget kapnak a csoportba járó gyermekek szülei annak kifejtésére, hogyan értékelik az újonnan bevezetett változtatásokat, és milyennek találják ők a csoportban folyó munkát. A kérdőíves és egyéb módon érkező visszajelzéseket, az ezekből levont következtetéseket pedig a tanterv további tervezésénél, illetve átalakításánál figyelembe vesszük. A kérdőívek félévkor és tanév végén kerülnek kiosztásra. 3. 6. 8. 1. A tanulók ellenőrzése és értékelése A tanév végén minden gyermekről tanév végi szöveges értékelés készül, melynek összeállításához a gyermekek egyéni nevelési programja adja a szempontokat. A tanév záró-teamjein a csoportban dolgozó szakemberek részletesen átbeszélik és összegzik a gyermekkel kapcsolatos az évi valamennyi fontos változást, összegyűjtik észrevételeiket a gyermek fejlődésével kapcsolatban. Az itt elhangzottakat év végi értékelés formájában a gyermek gyógypedagógusa foglalja írásba. A tanév végi szöveges értékelés az alábbiakat tartalmazza:  gyermek hiányzásai a tanév során  az egyéni nevelési programban kitűzött célok megvalósítása terén elért eredmények, valamint az ezzel kapcsolatos további feladatok  a gyermek csoportos foglalkozásokon tanúsított aktivitása, viselkedése, illetve az azokban bekövetkezett változások leírása  előrelépések, változások, eredmények a gondozási tevékenységek területén A szöveges értékelés egy példányát a szülőknek adjuk, lehetőséget adva számukra annak részletes átbeszélésére a szakemberekkel.

48

3. 7. A pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanulók neveléseoktatása 3. 7. 1. Általános elvek A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a fent említett tanulókra is érvényesek. A pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. A pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanulók esetében a NAT tartalmi szabályozása és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kell, hogy kerüljenek, mint más gyermekeknél. Biztosítani kell, hogy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, - a tanulókat a nevelés, oktatás és fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében: - a tartalmak kijelölésekor a gyermekek képességeihez, állapotához mérten szükséges a NAT egyes területei módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségével élni, - szükséges meghatározni a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - meg kell határozni a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztését. 3. 7. 2. A pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanulók, a köznevelési törvény értelmében sajátos nevelési igényűek. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges bánásmód iránti igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

49 A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei a) A pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai a) A pszichés fejlődés egyéb zavarából fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A pszichés fejlődés egyéb zavarának típusa, súlyossága. b) A rendellenesség kialakulásának ideje. c) A pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: a) az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), b) a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, d) az egyéni fejlesztési tervben. A szakirányú (logopédia és/vagy pszichopedagógia és/vagy tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár) végzettséggel rendelkező gyógypedagógus kompetenciája: 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. 3. 7. 3. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű

50 tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. 3. 7. 4. A pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.

51 3. 7. 5. A pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei - A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

52 3. 7. 6. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést.

53 Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. 3. 7. 7. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Az iskola beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden tanköteles korú aktivitás és figyelem zavarral küzdő ill. hiperkinetikus magatartászavarral küzdő gyermeket felvesz, amennyiben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye szegregált iskolába javasolja. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek adott naptári évben a hatodik életévét május 31-ig betöltse, vagy ha ezt csak dec. 31. napjáig tölti be, a szülő kérje az első évfolyamra történő felvételét. 3. 7. 8. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha legalább az előírt minimum tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A tanév során végzett folyamatos ellenőrzés és értékelésen túl félévkor és tanév végén az osztályfőnök, az illetékes módszertani munkaközösség-vezető valamint tantárgyanként megfelelő képesítéssel rendelkező szaktanár jelenlétében osztályozó vizsgát köteles tenni. A vizsgáztató szaktanárt az intézmény igazgatója bízza meg. A vizsgáztató szaktanár lehet az iskola főállású pedagógusa, amennyiben rendelkezik megfelelő végzettséggel, s lehet – megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott – óraadó tanár. A vizsgáztató szaktanár (amennyiben nem az érintett gyereket tanító pedagógusról van szó) havonta legalább 1 alkalommal konzultál a gyermeket tanító pedagógussal az elsajátítandó tananyagról, a feldolgozáshoz alkalmazható módszerekről. Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom matematika történelem természetismeret

54 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom matematika történelem fizika kémia biológia földrajz • Magyar nyelvből és matematikából írásbeli és szóbeli, más esetben szóbeli vizsga.

3. 8. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) 3. 8. 1. Az EGYMI törvényi alapjai, meghatározása Jogszabályi háttér: A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20. § 9. bekezdése alapján: „EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az EGYMI - céljaival összhangban - a szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat. Elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás feladatait, valamint az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai vagy középiskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell működnie. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra különkülön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni.” 3. 8. 2. Az EGYMI célja Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményünk egyik célja, hogy a gyógypedagógia és a pedagógia közt szakmai kooperációt építsen ki és tartson fenn az integráltan nevelt, oktatott gyerekek érdekében. Segítséget nyújtson gyógypedagógiai szakmai tudásával, eszköztárával a gyermekek életében meghatározó jelentőségű embereknek: pedagógusaiknak és szüleiknek. Másik célja 0-5 éves korú sérült gyermekek számára korai fejlesztés biztosítása. 3. 8. 3. Az EGYMI feladatai 3. 8. 3. 1. Utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése Az utazó szakember-hálózat működtetése egy szolgáltatás. A gyógypedagógus tevékenységével a szolgáltatást igénylők szükségleteit elégíti ki. Ennek a szemléletnek kell megfelelni kellő szakértelemmel és szakmai alázattal. Az utazó gyógypedagógiai hálózat célja A többségi intézményekben integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók közvetett és közvetlen gyógypedagógiai megsegítésének biztosítása.

55 Az utazó gyógypedagógiai hálózat feladatai ● a tanulók készségeinek, képességeinek tanév eleji felmérése ● egyéni fejlesztési terv készítése ● egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs, fejlesztő foglalkozások biztosítása ● az integráló pedagógusok részére konzultációs lehetőségek biztosítása ● a tanuló tanórán történő foglalkoztatásával, fejlesztésével és értékelésével kapcsolatban felmerülő kérdések megbeszélése, a problémák megoldása, kezelése ● az integráló pedagógus hozzájárulásával hospitálás a tanórákon, az SNI-s gyermek megfigyelése tanórai környezetben és szabadidős tevékenység közben ● segítségnyújtás: fejlesztő feladatsorok, terápiás eszközök, játéktár és szakirodalom megismertetéséhez Az utazó gyógypedagógus feladatai ● ● ● ● ● ●

a gyermekkel való foglalkozás az integráló pedagógusokkal való kapcsolattartás mentori munka a szülőkkel való kapcsolattartás (igény szerint) adminisztrációs feladatok szakmai felkészültség

Az ellátás célcsoportja Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás kortól a tankötelezettség végéig, akik ellátási jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottságok határozzák meg. Az ellátás helyszíne ● az integrációban résztvevő városi és kistérségi többségi óvodák, általános iskolák és középiskolák ● Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI Az ellátás formája ● egyéni foglalkozás ● kiscsoportos foglalkozás (3-4 fő) Az ellátás tervezése A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére és a diagnosztikus felmérésekre építve egyéni fejlesztési terv készítése. Az ellátás időkerete A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében javasolt időkeret illetve a szolgáltatást igénylő intézmény által biztosított óraszám határozza meg.

56

Az utazó gyógypedagógiai hálózat személyi feltételei A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus: ● oligofrénpedagógia szakos (tanulásban értelmileg akadályozottak pedagógiája) ● tiflopedagógia szakos ● szurdopedagógia szakos ● szomatopedagógia szakos ● pszichopedagógia szakos ● logopédia szakos

akadályozottak

pedagógiája,

Az utazó gyógypedagógiai hálózat tárgyi feltételei ● fejlesztőszoba (többségi intézményekben és az EGYMI-ben) ● fejlesztő eszközök (egy részét a módszertani intézmény, más részét az integráló intézmény biztosítja) ● fejlesztő feladatlapok gyűjteménye ● szakkönyvek, gyógypedagógiai szakirodalom 3. 8. 3. 2. Tanácsadás, konzultáció A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelésével kapcsolatban a szülők is szembesülnek nehézségekkel, problémákkal. Elengedhetetlen, hogy fórumot teremtsünk számukra, ahol szakember segítségével közösen találhatnak válaszokat, megoldási javaslatokat. 3. 8. 3. 3. Esetmegbeszélés Az SNI gyerekek nevelése-oktatása (sem) történhet úgy, hogy a velük foglalkozó szakemberek, szülők között ne legyen párbeszéd. Ehhez teremt fórumot az eset megbeszélése, melynek keretében (igény szerint) egy gyermekkel vagy egy problémás helyzettel kapcsolatosan oszthatják meg véleményüket az érintettek egymással, s jelölhetik ki a megoldást hozó, mindenki által felvállalható lépéseket, teendőket. 3. 8. 3. 4. Szülőklub Teret biztosítunk a szülőknek, hogy kötetlen formában beszélgethessenek egymással, de igény esetén meghívott szakemberekkel is, problémáikról, saját és gyermekük nehézségiről.

3. 8. 3. 5. Előadás, továbbképzés szervezése, tartása pedagógusok, gyógypedagógusok részére A szakmai megújulás, felfrissülés minden szakmában elengedhetetlen. Az integrált nevelés gyakorlati része számtalan kérdést vet fel. Az eddig szerzett tapasztalatok átadása nagyban segít(het)i az együttnevelés-együttoktatás elterjedését, minél

57 sikeresebb megvalósítását. Szervezünk képzéseket a többségi intézmények és az EGYMI pedagógusai részére is.

3. 8. 3. 6. Hospitálás Az óralátogatások lehetőséget biztosítanak pedagógusoknak és gyógypedagógusoknak, hogy kölcsönösen betekintsenek a másik szakma gyakorlatába, módszertanába, ami a párbeszédet, a szakmák közötti együttműködést erősit(het)i. 3. 8. 3. 7. Adatbázis működtetése Igyekszünk naprakész információkkal segíteni a többségi intézmények pedagógusait, a SNI tanulók szüleit (érdekérvényesítés, törvényi szabályozók, ellátások, szakemberek elérhetősége, programok, stb.) 3. 8. 3. 8. Szakkönyvtár működtetése Intézményünk szakkönyvellátottsága megyei szinten is jónak mondható. Folyamatosan bővítjük állományunkat. A gyógypedagógiai szakirodalom elérhetőségét minden érdeklődő (szülő és szakember) számára biztosítjuk. 3. 8. 3. 9. Fejlesztő eszközök kölcsönzése Az SNI tanulók fejlesztéséhez speciális eszközökre is szükség van, melyek beszerzésére nem minden intézménynek van lehetősége. E probléma megoldásában segít a kölcsönző szolgálat működtetése. 3. 8. 3. 10. Gyakorlóhely biztosítása Főiskolai, OKJ-s képzésben résztvevő hallgatók részére teret biztosítunk az elméleti ismeretek gyakorlatban történő megerősítésére. 3. 8. 3. 11. Szakmai kiadvány megjelentetése 1. Lehetőséget biztosítunk az integrált nevelés-oktatás terén szerzett tapasztalatok publikálására, minek következtében az egyes intézmények betekintést nyerhetnek egymás tevékenységébe. 2. A kiadvány az adatbázis friss információinak közlésére is fórumot biztosít. 3. A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon alkalmazható, a pedagógusok munkáját segítő fejlesztő feladatokból tematikus összeállítást készítünk. 3. 8. 3. 12. Tapasztalatcserék szervezése Folyamatosan keressük a kapcsolatot más többségi és gyógypedagógiai intézményekkel, a náluk már bevált új módszerek megismerésére hangsúlyt

58 fektetünk. Lehetőséget biztosítunk a nálunk folyó munka megtekintésére, és jó gyakorlataink átvételére. 3. 8. 3. 13. Ambuláns ellátás Azon tanulók számára, akik szülei több fejlesztést igényelnek gyermekük számára, térítés ellenében az EGYMI székhelyén fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk:  Logopédia  Ayres-terápia (szenzoros-integrációs terápia)  Mozgásfejlesztés  Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia terápia  Látásfejlesztés  Tanulást, ismeretelsajátítást megalapozó készségek, képességek (figyelem, emlékezet, érzékelés/észlelés, testséma, téri-időbeli orientáció, grafomotorium, szem-kéz koordináció, vizuálisakusztikus differenciálás) fejlesztése  Autista gyermekek fejlesztése  Súlyosan-halmozottan sérült gyermekek fejlesztése 3. 8. 3. 14. Óvodai feladatok Az óvodába bekerült SNI gyermekek fejlesztését is vállaljuk annak érdekében, hogy minél hamarabb és eredményesebben kapcsolódhassanak be az integrált oktatásba. Azoknál a gyermekeknél, akiknél a fejlesztés során nyilvánvalóvá válik, hogy nem képesek az integrált oktatásban sikereket elérni, segítséget nyújtunk a további tennivalókat illetően. 3. 8. 3. 15. Középiskolai feladatok Biztosítani kívánjuk a középiskolában tanuló SNI gyerekek részére a törvényileg számukra is előírt gyógypedagógiai megsegítést. 3. 8. 3. 16. Időszakos felmérések, mérések -

Az SNI-s tanulók tanév eleji készségeinek, képességeinek felmérése diagnosztikus vizsgálati eljárásokkal. Igény szerint tanév közben az SNI-s tanulók fejlődésének megállapításához és az egyéni fejlesztési terv további elkészítéséhez felmérések elvégzése.

3. 8. 3. 17. Korai fejlesztés A korai fejlesztés olyan sajátos nevelési igényű Miskolcon élő 0-5 éves korú, sérült kisgyermekek tervszerűen felépített fejlesztőprogramja, akiket a Szakértői Bizottság korai fejlesztésre utal. Korai fejlesztésre azok a gyermekek jogosultak, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a kommunikáció, a beszédfejlődés, a szociális, érzelmi fejlődés, a figyelem, magatartás és/vagy a látás, hallás területén. Magában foglalja a komplex diagnosztikai vizsgálatot, egyéni és csoportos gyógypedagógiai fejlesztést, különböző terápiás szolgáltatásokat, a szülőknek

59 nyújtott tanácsadással és fejlesztő eszközök kölcsönzésének biztosításával a családok segítését. Alapja a kora gyermekkori intervenciós gondolkodás. A korai fejlesztés célja, feladata, alapelvei:  megelőzni bizonyos tünetek manifesztálódását (prevenció), újabbak kialakulását  elősegíteni a gyermek egészséges fejlődését  támogatást és segítséget nyújtani a családnak  csökkenteni a társadalom és az egyén terheit  egy jobb életminőség megteremtése a sérült gyermeket nevelő családok számára  a sérült gyermek lehető legtökéletesebb beillesztése az épek közösségébe (inkluzív neveléssel)  a felismerést követő lehető legkorábbi segítségnyújtás  komplex és egyénre szabott tevékenység  középpontban a szülő-gyermek, anya-gyermek kapcsolat áll  megfelelő kimenet biztosítása a gyermek számára a napi rendszerességű intézményes óvodai ellátás felé A fejlesztés óraszámai: A korai fejlesztés minimális heti óraszámát - a gyermek életkora és a foglalkoztatás formája alapján differenciáltan - heti kettő és hat óra között határozza meg a jogszabály, a lehetőségek függvényében ennél több természetesen nyújtható. A korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetőleg - legfeljebb három-öt gyermekből álló - csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. A korai fejlesztés és gondozás keretében a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek - 0-3 éves kora között legalább heti két órát, - 3-5 éves kora között legalább heti négy órát, b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek - 0-3 éves kora között legalább heti négy órát, - 3-5 éves kora között legalább heti hat órát kell biztosítani. A harmadik életévet betöltött gyermek - legfeljebb öt éves korig - akkor részesül a korai fejlesztésben és gondozásban, ha óvodába nem jár. Abban az esetben ugyanis, ha a gyermek már óvodás, a korai fejlesztés és gondozás mint ellátási forma megszűnik, helyébe az - integrált vagy szegregált formában megvalósuló – óvodai nevelés lép. Ekkor az óvodai nevelés egészül ki mindazokkal a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokkal, melyeket addig a korai fejlesztés biztosított. Ha a súlyosan fogyatékos gyermek az óvodai nevelés keretében nyújtott iskolaelőkészítésbe nem tud bekapcsolódni, akkor az ötödik életévének betöltését követően heti 8 órában fejlesztő felkészítés keretében történik foglalkoztatása. A fejlesztés területei és formái: A fejlesztések játékos formában történnek, a gyermek spontán megnyilvánulásaira és aktivitására építve, a szülő(k) jelenlétében. Fontosnak tartjuk a szülők jelenlétét a gyermek szempontjából, valamint azért is, mert képet kapnak arról: hogyan, milyen módon fejleszthetik otthonukban is gyermeküket. Az intézményesen biztosított heti fejlesztő óraszám kevés a sérült gyermek megfelelő ütemű fejlődésének biztosítására, ezért a szülőknek ajánlott otthon folytatni a fejlesztésen megkezdett tevékenységeket.

60

Fejlesztési területek:  kommunikációs és beszéd  mozgásfejlesztés (nagymozgás és finommotorika)  kognitív készségek  percepció  önkiszolgálás és szociális kapcsolatok Fejlesztési formák:  Egyéni, komplex fejlesztés A szakértői vélemény fejlesztési javaslatai, valamint a helyszínen történt vizsgálat alapján állítjuk össze az egyénre szabott fejlesztési tervet.  Csoportos foglalkozás Szülők jelenlétében és aktív közreműködésükkel történő zenés vagy mozgásos kiscsoportos foglalkozás.  Tanácsadás Fejlődés megfigyelése, nevelési problémák megbeszélése a szülőkkel.  Az otthoni fejlesztés biztosítása fejlesztő eszközök kölcsönzésével A gyermek kedvenc játékainak meghatározott időre térítésmentes kölcsönzése a fejlesztések otthoni folytatása céljából. Alkalmazott módszerek, terápiák:  komplex gyógypedagógiai fejlesztés  HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika)  szomatopedagógia  szenzoros integrációs terápiák (pl.: Ayres)  TMST (Tervezett-Szenzo-Motoros Tréning)  alapozó terápia  zeneterápia  gyógypedagógiai lovaglás A felsorolt terápiák egy része csak pályázatok útján nyert anyagi támogatás ellenében indul, mivel külső szakember tartja külső helyszínen. A korai fejlesztő órák adminisztrációja: Minden korai fejlesztésben résztvevő gyermekről a fejlesztést végző szakember egyéni fejlesztési tervet készít, melyet a gyermek fejlődési üteme szerint negyedévente módosít. Kiállít egy Egyéni fejlesztő naplót, melynek külíve a gyermek adatait tartalmazza. A belíveken történik az órákra bontott fejlesztések napra kész, pontos vezetése. Ellenőrzés, értékelés A tanév végén minden gyermekről tanév végi szöveges értékelés készül, melynek összeállításához a gyermekek egyéni fejlesztési terve adja a szempontokat. A tanév záró megbeszélésen a csoportban dolgozó szakemberek részletesen megbeszélik és összegzik a gyermekekkel kapcsolatos, az év során felmerült valamennyi fontos változást, összegyűjtik észrevételeiket a gyermekek

61 fejlődésével kapcsolatban. Az itt elhangzottakat év végi értékelés formájában a gyermek gyógypedagógusa foglalja írásba. A tanév végi szöveges értékelés az alábbiakat tartalmazza:  az egyéni fejlesztési tervben kitűzött célok megvalósítása terén elért eredmények  a gyermek csoportos foglalkozásokon tanúsított aktivitása, viselkedése, illetve az azokban bekövetkezett változások leírása A szöveges értékelés három példányban készül: egy példányát a szülőknek adjuk, második példányát az illetékes szakértői bizottsághoz juttatjuk el, míg harmadik példánya az intézményünkben marad. A korai fejlesztésből kikerült gyermekek nyomonkövetése: 

A saját intézményünk speciális óvodai csoportjaiba került korábban korai gondozott gyermekek nyomon követése a korai fejlesztést végző szakemberek és a speciális óvodai ellátást biztosító szakemberek esetmegbeszélésével zajlanak.



A többségi óvodába került korábban korai gondozott gyermekek nyomon követése az óvoda megkeresésével kezdődik. Felajánljuk utazó gyógypedagógusként a segítségünket az óvodavezetőnek. Amennyiben igényt tartanak a szolgáltatásra, heti rendszerességgel meglátogatjuk a gyermeket az óvodai csoportban, segítséget adunk speciális fejlesztéséhez, az óvónőknek pedig tanácsot a hatékonyabb munka érdekében. Amennyiben nem igénylik segítségünket, a nyomon követés az adott gyermek esetében befejeződik.

A korai gondozásba vett gyermekek szüleinek egyéb megsegítési formái: ● ● ● ● ●

személyes konzultációs lehetőség biztosítása szakkönyvek, játéktárak, mondókagyűjtemények bemutatása, kölcsönzése szülőklubok szervezése igény szerint - térítés ellenében - gyermekmegőrzés biztosítása a gyermekek fejlődésével kapcsolatban felmerült problémák megbeszélésére szakemberek előadásainak megszervezése ● naprakész információk biztosítása a fejlesztési lehetőségekkel és a jogi szabályozással kapcsolatban Kapcsolattartás egyéb korai fejlesztést végző intézményekkel Szoros szakmai kapcsolatban állunk a megyénkben működő korai fejlesztő központok szakembereivel, illetve a budapesti Korai Fejlesztő Központtal. Rendszeresen szakmai napokat tartunk, és részt veszünk országos konferenciákon. 3. 8. 3. 18. Fejlesztő nevelés fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott (súlyosan-halmozottan sérült) gyermekek számára Ha a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési

62 év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő nevelésben vesz részt. Az intézményünkbe bekerülő fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott (súlyosan-halmozottan sérült) gyermekek kezdetben egyéni gyógypedagógiai és mozgásfejlesztésben részesülnek, később (5 éves kor után) lehetőség nyílik az egyéni fejlesztések mellett a kiscsoportos foglalkozásokba való bekapcsolódásra is, melynek során a mozgásfejlesztés, zeneterápia, a funkciófejlesztés egyes elemei, a relaxáció és az étkezés csoportos keretek között zajlik. Ezen csoportok a súlyosan halmozottan sérült gyermekek számára heti 6 órát ölelnek fel, melyben a fenti tevékenységek mind benne foglaltatnak, de ebben kap helyet az egyéni gyógypedagógiai és mozgásfejlesztés is. Azok a gyermekek, akiknek egészségi állapotuk nem teszi lehetővé az intézményen belüli foglalkoztatást, otthoni foglalkoztatásban részesülnek. Tankötelezettségüket heti 8 órában teljesítik. Őket utazó gyógypedagógusok fejlesztik. A fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott gyermekek és családjaik ellátásának területei:   

Egyéni fejlesztés, melynek során a gyermek állapotától függően és a szakértői vélemény megállapításai alapján komplex gyógypedagógiai fejlesztés történik. Csoportos fejlesztés, melynek során elsődlegesen a szociális képességek, társas kapcsolatok kialakítása, javítása a cél. A gyermek intézményben történő fejlesztésének idejére a családot tehermentesítjük a folyamatos gondozástól.

Módszertani elvek: Bazális stimuláció adja a percepció fejlesztés alapját. A napirend állandó elemei, a rituálék, a különböző tevékenységek egyénre szabott jelzései segítik egy-egy történés előrevételezését, a jelzésekre adott válaszreakciók megerősítése pedig a gyermekek kompetenciaérzését növelik. Minden gyermeknél egyénileg alakítjuk ki kommunikációj a legmagasabb szintjét elérheti.

azt

a

jelrendszert,

mellyel

A gyermekek étkezésének segítésekor mindenkor a szülők tapasztalataira támaszkodunk, és etetésterápiát használunk. Az önálló játéktevékenység és kikapcsolódás lehetőségét speciális eszközök és technikák felhasználásával tudjuk megoldani, melyek lehetővé teszik a gyermek számára a neki kellemes ingerekhez való önálló hozzájutást (p1. vízágyon pihenés, zenehallgatás, „száraz zuhany”, golyófürdő, általa működtethető fényés hangeffektek stb.) A mozgásfejlesztés alapvető célja — a fejlesztés egyéb színtereihez hasonlóan — az, hogy a gyerekek megismerjék saját testüket és környezetüket,

63 befolyással lehessenek arra. A csoportos foglalkozásokban helyet biztosítunk a zeneterápia egyes elemeinek. A gyermekek többségének a zene, a ritmus és a mozgás összekapcsolása árnyaltabb kifejezést tesz lehetővé, emellett közérzetüket, hangulatukat pozitívan befolyásolja. A fentiek mellett végül igen fontos módszertani elv a gondozási helyzetek optimalizálása és egyénre szabása. A lehető legteljesebb önállóság elérése mellett a gyermekek méltóságának tiszteletben tartásával a különböző gondozási helyzetek kommunikációs célú felhasználását tűzzük ki célul. Fontos elv, hogy az itt kialakított körülmények — a segítés különböző formái — állandóan rendelkezésükre álljanak, emiatt kiemelten fontos a családdal való folyamatos és szoros együttműködés.

4 . A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

64

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

5. Kiemelt nevelési területek 5. 1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok Az intézményben az óvodától kezdve fontos feladat az érzelmi kötődések kialakítása. A tanulói személyiség életkori és egyéni jellemzőinek megismerését és fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített tartalmakkal valósíthatjuk meg. Az iskola célja a nevelés, a személyiségfejlődés segítése szervezett, tervszerű fejlesztéssel. A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához és különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Célok  

Célunk a gyermeki személyiség megismerése. Célunk a sérült pszichikus funkciók, a tanuláshoz szükséges képességek, a gondolkodási műveletek terápiás fejlesztése.

65    

A kommunikációs hátrányok csökkentése. Célunk, hogy a tanuló társaihoz, környezetéhez való viszonya pozitív legyen, fogadja el a másságot. Ismerje meg az egészséges életmód fontosságát, és lehetőségeihez mérten alkalmazza. Nyitott legyen az együttműködésre. Tudja kifejezni magát, tudja konfliktusait kezelni, kezdetben segítséggel, majd önállóan.

Feladatok   

  

Keressük meg a gyermek magatartását meghatározó okokat, vizsgáljuk motiváltságát, akarati tulajdonságait. Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és a gondolkodási műveletek (összehasonlítás, csoportosítás, stb.) fejlesztése. Tanulási technikák megtanítása: a közvetlen valóság megtapasztalása, a legalkalmasabb eszközök használata, rögzítési módszerek kiválasztása, az információkeresés megtanulása, a lényegkiemelés technikájának elsajátítása, a kooperatív tanulási technika megismerése, változatos beépítésük a tanítási órákba, foglalkozásokba. Segítsük a reális önértékelés kialakulását. Erősítsük meg a tanuló azon tulajdonságait, melyekkel felelősségteljes döntést tud hozni. A családból hozott értékeket erősítsük, a negatív nevelési mintákat, szokásokat ellensúlyozzuk. Hangoljuk össze a család, a környezet és az iskola nevelő tényezőit a gyermek egészségének megőrzése érdekében. Konstruktív konfliktuskezelési technikákat adjunk át tanulóinknak. Ennek módszerei: személyi fejlődést segítő, önismerettel kapcsolatos beszélgetés, pozitívumokra támaszkodás. Mintanyújtás, élménybeszámolók meghallgatása.

5. 2. Közösségfejlesztés A gyermekek, a tanulók különböző kisközösségekben élnek, tagjai lehetnek például etnikai csoportnak, nemzetiségnek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek; személyes kapcsolataik át- meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. A közösségfejlesztés folyamata az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot alakítja ki és teremti meg. A közösség szokásokat, értékeket, magatartásszabályokat, viselkedésmintákat közvetít az egyén felé. A személyiség számára az előnyös, ha minél intenzívebbek kommunikációs kapcsolatai és érzelmi viszonyai. 5. 2. 1. Céljaink   

Az emberi, társas kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése. A kortárscsoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása. Az emberek személyiségi jogainak tisztelete, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása.

66  

Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség kialakítása. A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának megértése. Saját vélemény kifejezésre juttatása, érdekek ütköztetésének helyes módjai – konfliktuskezelési technikák kialakítása, fejlesztése.

5. 2. 2. A közösségfejlesztés fő területei 

Óvodai csoportfoglalkozások, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, osztályfőnöki órák, séták, kirándulások,  Napközis klubfoglalkozások, szabadidős, óvodai és iskolai szintű rendezvények szervezése,  Beszélgetés, szituációs játékok, versenyeken, kirándulásokon való részvétel, erdei iskola, élménybeszámolók, szépirodalmi szemelvények elemzése, filmek megtekintése és megbeszélése,  Szakkörök, szabadidős tevékenységek,  Diák-önkormányzati munka Mindegyik terület sajátos foglalkoztatási formát követel, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak az alábbiak kialakításához:  Az egyén (gyermek, tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,  Véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  A közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),  A másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához,  Harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztés nem csak a pedagógusok feladata, hanem az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozóé, hiszen megjelenésével, viselkedésével, társas kapcsolatával, beszédstílusával, az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért intézményünkben a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg. Egyes pontjait kötelező feladatként jelöli meg az alkalmazotti közösség számára. Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:  Ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,  A közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,  Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,  Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá,  Kapjon hatékony támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez,  Kapjon elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére,  Törekedjen a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,

67 

Szerezzen ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, tanulók egészségi állapotát javítják,  Készüljön fel a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra.  Kapjon átfogó képet a munka világáról, az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.  Tanulóink ismereteik, érzelmeik, szokásaik alapján vegyenek részt a társadalmi életben. Érdeklődjenek közéleti kérdések iránt. Vegyenek részt olyan közéleti akciókban, amelynek képesek megérteni célját és értelmét.  Lakóhelyi, szűkebb közösséget érintő kérdésekben esetenként működjenek közre. Ilyen szinten tevékenységükkel járuljanak hozzá a társadalmi fejlődéshez.  Ismerjék a közösség értékét az egyén számára. Rendelkezzenek a legalapvetőbb készségekkel, szokásokkal, amelyek szükségesek a gyermekközösségek, osztályközösségek terveinek megvalósításához.  Rendszeresen vegyenek részt közösségi tevékenységben a szervezés és végrehajtás fázisában, ismerjék fel, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek.  A közösségben legyenek baráti kapcsolataik.  Becsüljék meg társaikat jó tulajdonságaik alapján.  Segítsék, támogassák társaikat a tanulásban, a közösségi feladataik elvégzésében.  Legyenek képesek társaikat bírálattal is segíteni, maguk is fogadják el társaik és a közösség bírálatát.  A családi életben is jussanak érvényre az etikus normák. Ragaszkodjanak családjukhoz, magatartásukkal segítsék a család harmonikus életet, kövessék szüleik jó példáját. A szülők iránti tiszteletet, szeretetet sokoldalúan fejezzék ki, mindenek előtt a családi munkamegosztásban. Törekedjenek együttes gondolkodásra a család valamennyi tagjával, különösen testvéreikkel.  Tudják, hogy maguknak is fel kell készülniük a majdani családi életre.  Értsék a munka jelentőségét az egyes ember és a társadalom szempontjából. Lássák, hogy életükben a munkának központi szerepe lesz. Szokják, hogy minden munka erőfeszítést igényel, rendelkezzenek az ehhez szükséges akaraterővel.  Szerezzenek tapasztalatokat a közös munkavégzésről. Munkájuk terméke esztétikus, megfelelő legyen.  Ítéljék el a testi erővel, hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. 5. 2. 3. Az intézmény egészét átfogó hagyományok rendszere A hagyományok ápolása erősíti a közösséghez való kötödést. Minden rendezvényünk sajátos eszközeivel, tartalmával segíti a harmonikus személyiség kialakulását, sikerélményhez juttatva a benne résztvevőket. A rendezvényeinkre való készülés folyamatában fejlődik gyermekeink személyisége (akaratereje, kitartása, esztétikai érzéke, stb.). Rendszeresen szerepelnek óvodásaink és iskolásaink különböző iskolán kívüli rendezvényeken, ahol bebizonyíthatják, hogy ők is tehetségesek. Minden fellépésüket színesebbé teszi a gyerekek hangszeres

68 játéka, éneke. Tanulóink rendszeresen vesznek részt különböző sport és tanulmányi versenyen, amit megelőz egy házi verseny, s az arra való felkészülés. Iskolánk hagyományainak ápolásában kiemelkedő szerepet tölt be a Diákönkormányzat. Az osztályok választott képviselőiből szerveződik és a diákönkormányzat-vezető tanár irányításával működik. A diákokat érintő kérdésekben, - mint a Házirend, az éves programok, az értékelés, jutalmazás, elmarasztalás fokozatainak kialakítása, rendezvények, hagyományok ápolása - javaslattételi jogokkal rendelkezik. Önálló éves munkaprogramjában kiemelt helyet foglal el a gyermekek érdekeinek védelme és képviselete. Hagyományos intézményi szintű rendezvényeink a következők: Tanévkezdés - tanévzárás A diákokat az első tanítási napon az iskolagyűlésen, a szülőket az első héten megtartott szülői értekezleten köszöntjük és tájékoztatjuk az elvárásokról, a felszerelési igényekről. Az első osztályosokat ajándékkal várjuk az első napon. A végzős tanulók búcsúztatása a ballagás, ünnepélyes külsőségekkel zajlik. Az egész évi munka értékelése az iskola közössége és a szülők jelenlétében történik az ünnepélyes tanévzárón. A tanév során kiemelkedő munkát végző tanulók könyvjutalmat és oklevelet kapnak. Ünnepeink Nemzeti ünnepeinket faliújságok készítésével, ünnepi műsorok összeállításával méltó módon köszöntjük. Az alsó tagozatosokat „személyesen” meglátogatja ajándékaival a Mikulás. Az ünnepek sorában első helyen áll a karácsony, amikor műsorral és ajándékkal kedveskedünk tanulóinknak. Anyák napján a kisiskolás korosztály együtt köszönti műsorral, virággal, ajándékkal az édesanyákat, nagymamákat.

Kulturális, sport és egyéb események: 

   

1975-től minden évben szervezzük és rendezzük a megyei Kulturális Fesztivált, ahol évente közel kétszáz sajátos nevelési igényű tanuló számára biztosítjuk különböző művészeti ágakban, kategóriákban a fellépést, a szereplést, az önkifejezést, a lehetőséget a megmérettetésre. Minden évben megemlékezünk Éltes Mátyásról, névadónkról. A 6. és 7. osztályos tanulóink komplex vetélkedőn mérik össze tudásukat, és a legjobbak képviselhetik iskolánkat a megyei vetélkedőn, ahol hagyományosan jól megállják helyüket. A legügyesebb tanulók indulnak a városi és megyei sportversenyeken. Színházi, bábszínházi látogatásokat szervezünk, kiállításokat tekintenek meg tanítványaink.

69          

Házi versenyeket szervezünk tanulóinknak (vers- és mesemondó, matematika, helyesírás, rajz, ének és sportversenyek), a nyertesek jutalomban részesülnek. Hagyománya van a farsangi jelmezversenynek, ahol szinte minden tanuló részt vesz a karneválon. A Kihívás napján kicsiknek, nagyoknak ügyességi és sportvetélkedőt szervezünk. A Madarak és fák napján természetvédelemmel kapcsolatos vetélkedőt rendezünk, lehetőleg a szabadban. A Föld napján aktív környezetvédelmi tevékenységet folytatunk tanulóinkkal, iskolánkat és közvetlen környezetét szebbé, tisztábbá varázsoljuk. „Zöld program”, a természet megismerésére, védelmére irányuló ismeretkörre,l egészséges életmódra neveléssel, tevékenységekkel bír. Miskolc város ünnepén együtt ünneplünk a város többi polgárával, erősítve tanulóinkban a szülőföldhöz való kötődés igényét. Gyermeknapon játékos vetélkedőket szervezünk, illetve részt veszünk a városi rendezvényeken. Évente két alkalommal, tavasszal és ősszel egész napos kirándulást szervezünk Tüskevár-túra néven Észak-Magyarország történelmi, természeti nevezetességeinek megismerése céljából. Alapítványaink támogatásával és pályázatok segítéségével hagyománnyá vált a dalos találkozó, valamint a nyári táborozás, ahol évente kb. 30 tanuló önfeledt szórakozását, pihenését, kikapcsolódását biztosítjuk gyógypedagógusaink felügyeletével.

5. 3. Egészségnevelési program 5. 3. 1. Bevezetés Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő vizsgálatai, felmérései, valamint a társtárcák elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. Ez elsőként a 2003. évi LXI. törvényben történt meg (az 1993. évi LXXIX tv. a Közoktatásról, módosításával), amelynek 48. § (3) bekezdése tartalmazza ezt a feladatot. Elméleti háttér Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:

70   





Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást; Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabad idő eltöltésének, teret ad a társas támogatást, lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

5. 3. 2. Az intézményi egészségfejlesztési, egészségnevelési stratégia elkészítésének indokoltsága Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:    

genetikai tényezők környezeti tényezők életmód az egészségügyi ellátó rendszer működése.

Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az iskolai fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával -, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka – akár jól, akár rosszul csináljuk – alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. E megállapítás helyes értelmezéséhez szükséges néhány alapfogalom tartalmát megvizsgálni. Mi az egészség? Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Ez a WHO 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás, mellyel egyetértve hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem egy passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és

71 végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a lelki, a fizikai és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljainak megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás jellegű módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározás szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai:  az egész lakosságra irányul és együttműködésre épít  az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság)  az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység.

72 Az egészségnevelés célja, alapelvei: Az egészségnevelés a lakosság egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismeretet aktív magatartássá formálja. Az egészségnevelés tartalma:  az egészségre, annak megtartására, fokozására, visszaszerzésére irányuló tevékenység  a személyiség formálását segíti elő Az egészségnevelés célja:  az egészségkultúráltság emelése  hasznos információk átadása  olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához Az egészségnevelésért kiemelkedő felelősséggel tartozik az iskola, mint olyan intézmény, amely a gyermekek képességeinek és viselkedésének fejlesztésére hivatott. Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanuló megértse a saját egészségvédelmének jelentőségét, és rendelkezzen azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetét, egészségi feltételeinek javítását, az egyes emberek, valamint a közösség egészségének a védelmét cselekvően megteremtheti. Fontos, hogy a különböző iskolatípusokban tanulók megszerezzék az életkoruknak megfelelő egészségi alapismereteket, az egészséges életmódjukhoz szükséges szaktudnivalókat. Kívánatos magatartás csak megfelelő ismeretek birtokában várható el. Az egészségnevelés alapelvei:  a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja  tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység  tömegméretű, mert kiterjed az intézmény minden tagjára  tudományosan megalapozott  helyes cselekvésre serkentő legyen A prevenció területei A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabad idő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges é s biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása.

73 Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell hangsúlyt fektetni. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkenését célozza, pl. hatékony rehabilitáció segítségével. Az iskola, mint az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, ezzel összefüggésben, vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható az ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Összegző gondolat Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktató-nevelő tevékenységben a személyközpontú megközelítésére a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. 5. 3. 3. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja Az egészségfejlesztési team Az iskola egészségfejlesztési team-je a következő pedagógusokból áll.  igazgató-helyettes  tagiskola-vezető  egészségnevelő pedagógus  iskolai drogügyi koordinátor  gyermekvédelmi felelős  szabadidő-szervező  munkaközösség-vezetők  diákönkormányzatot segítő pedagógus  egy testnevelő pedagógus  iskolaorvos, védőnő

74 Az egészségfejlesztési team évente legalább 5 alkalommal ülésezik. Tanév elején javaslatot tesznek a tantestület előtt az éves cselekvési tervre, ami tartalmazza az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési stratégia rövidtávú (1 évre szóló) céljait, az elérésük érdekében végrehajtandó tevékenységeket, a felelősöket és a határidőket. Negyedévenként áttekintik a végzett és a soron következő feladatokat. Félévkor és tanév végén beszámolót készítenek, amit az egészségfejlesztési team vezetője ismertet a tantestülettel. Az iskola külső kapcsolatrendszere A hatékony iskolai egészségnevelési program megvalósulásához szükséges kapcsolatrendszer:  szülők (család)  szülői munkaközösség  iskolaorvos, védőnő  gyermekjóléti, családsegítő szolgálatok, nevelési tanácsadók  az ÁNTSZ városi és megyei intézete  rendvédelmi szervek  városunk kulturális intézményei  alapítványok  egyházak

Helyzetelemzés Az iskolai környezet Pedagógusaink, diákjaink és iskolánk technikai dolgozói sokat fáradoznak, hogy barátságosabbá, kellemesebbé tegyék iskolánkat. Emberi erővel, leleményességgel, kreativitással igyekszünk pótolni a hiányosságokat, mivel sajátunknak érezzük az intézményt. Ebédlőink szűkösek, komoly szervezési feladatot jelent az étkezések zökkenőmentes lebonyolítása. Összességében azt mondhatjuk: az iskolai környezet korlátozott mértékben segíti egészségnevelő tevékenységünket, jelentős fejlesztésre szorul. A pedagógusok Iskolánk pedagógusai, gyógypedagógusai szakmájuk elhivatott képviselői. Személyiségük, életvezetésük jó példa tanulóink számára. Annak ellenére, hogy munkájukat lelkileg megterhelőnek érzik, szívesen, nagy elkötelezettséggel végzik munkájukat. Képesnek érzik magukat arra, hogy hatékonyan vegyenek részt tanítványaik egészségfejlesztésében, bár komoly problémaként fogalmazzák meg, hogy az iskolában elsajátított ismeretek gyakorlatba, a mindennapokba történő átültetése komoly akadályokba ütközik a diákok otthoni életkörülményei miatt.

75 Az iskolában jelenlévő veszélyeztető tényezők (tetű, rüh, ótvar, ápolatlanság, olykor agresszív gyerekek, stb.) ellenére sem érzik munkakörülményeiket egészségükre komolyan ártalmasnak. A pedagógusok többsége munkáját társadalmilag értékesnek tartja, viszont saját társadalmi helyzetét és elismertségét nem érzi megfelelőnek. Fontosnak tartják az iskolai egészségnevelést, annak végrehajtásában szívesen vállalnak feladatot. A diákok Gyermekeink nagy többsége hátrányos helyzetű családból származik. Mindez testi-lelki egészségüket nagy mértékben befolyásolja. Az otthoni körülmények, családi minták nem nyújtanak megfelelő teret a gyermekek fejlődéséhez. Az első és egyetlen színtér, amely elősegíti az egészséges életmód iránti igény kialakulását, az az intézményünk. Szülők, családok Iskolánk pedagógusai a szülők többségével jó kapcsolatot épített ki. Az osztályfőnökök és a napközis nevelők, a gyermekvédelmi felelős minden évben legalább egyszer családlátogatás keretében ismerkednek tanítványaik életkörülményeivel, erősítik a családok és az iskola közötti együttműködést. Közvetlenül szereznek tapasztalatokat diákjaik családi hátteréről. A szülők körében gyakori az alkoholfogyasztás, magas a dohányzók száma. Kevés az állandó munkahellyel rendelkező, többnyire szociális támogatásokból élnek. Nem ritka az antiszociális vagy diszociális viselkedésminta. Az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottai Intézményünkben a gyógypedagógia tevékenységet gyógypedagógiai vagy pedagógiai asszisztensek, gazdasági és technikai dolgozók segítik. Többségükben hosszabb ideje állnak iskolánk alkalmazásában. Elfogadják intézményünk sajátos oktatási-nevelési profilját, gyermekeink állapotát. Pedagógusaink támaszkodhatnak munkájukra. Problémamegfogalmazás, célmeghatározás Intézményünk rövidtávú céljait éves programtervben rögzítjük, e helyen ezért csak a hosszútávú céljaink rögzítését látjuk indokoltnak. Probléma Intézményi környezetünk korlátozott mértékben segíti egészségnevelést.

Pedagógusaink nem érzik munkájuk elismertségét.

Cél Javítani épületeink, udvaraink állapotát (önkormányzati és pályázati források, egyéb támogatók felkutatása). Nyitottabbá tenni intézményünket a tágabb környezet számára, hogy megismerhessék a nálunk folyó gyógypedagógia tevékenység magas színvonalát, pedagógusaink tudását, elhivatottságát, munkáját.

76 A pedagógusok többsége munkáját lelkileg megterhelőnek tartja. Gyermekeink többsége számára csak intézményi keretek között biztosított a rendszeres, változatos és egészséges táplálkozás. A gyermekek nagy részének nincs lehetősége megfelelő tisztálkodásra.

A gyerekek otthoni életkörülményei nem teszik lehetővé, hogy az iskolában elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazhassák. Tanulóink és családjuk körében magas a dohányzó és/vagy alkoholfogyasztók száma. Magas az igazolt hiányzások száma. Magas az igazolatlan mulasztások száma. Gyermekeink nagy része küzd lelki problémákkal. Gyermekeink nem mozognak eleget, bár erre igényük lenne.

Biztosítani az intézményi problémák kellő szintű feldolgozásának formai kereteit. Minél több gyermek számára biztosítani a napközis ellátást vagy legalább a menzát.

Javítani az intézmény vizesblokkjainak, öltözőinek felszereltségét (önkormányzati és pályázati források, egyéb támogatók felkutatása). Életmódtáborok szervezésével teret biztosítani az egészséges életvezetés gyakorlásához. Iskolai drogstratégia elkészítése és megvalósítása. Javítani gyermekeink egészségi állapotát (további ismeretbővítés, készség-, képességfejlesztés). Erősíteni gyermekeink alkalmazkodási készségét, szocializációját. Konfliktuskezelési, kommunikációs technikák, önismeret fejlesztése. Megteremteni a mindennapi testedzés lehetőségét.

Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  az értékek ismerete  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete  a tanulás és a tanulás technikái

77     

az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével.  Gondoskodni kell a tantermek rendszeres, megfelelő szellőztetéséről  Tájékozódni kell a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról  A tantermek berendezésénél, az ülésrend kialakításánál – a lehetőségekhez mérten – figyelembe kell venni a gyermekek fizikai méreteit (magasság, testsúly), fogyatékosságát.  Ügyelni kell a megfelelő világításra, a számítógépek elhelyezésére  A pedagógusok fordítsanak kellő figyelmet a helyes testtartásra  Az iskolatáska ne haladja meg az optimális mértéket  A napi munkarend, az órarend tervezésénél gondoskodni kell az egyenletes terhelésről, a mozgásigény kielégítéséről  A szünetek szolgálják a gyermekek kikapcsolódását, feltöltődését, felfrissülését Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka főbb területei:  Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése  Az egészséges táplálkozás  A mindennapi testmozgás  A rendszeres tisztálkodás  A dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése  Integrációra felkészítés  Az iskolán belüli bántalmazás megelőzése  A szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is Külön ki kell térnünk az iskolai egészségnevelést végző szakemberek és a szülők helyzetére. Hatékony egészségfejlesztést csak olyan pedagógus képes végezni, aki kellően motivált és egészséges (bio-psziho-szociális szinten egyaránt), s a szülők támogatják munkáját. Az iskolavezetés feladatai      

A hatékony munkavégzést segítő tárgyi és személyi feltételek biztosítása Harmonikus légkör megteremtése az iskolán belül Önkormányzati, pályázati és egyéb források felkutatása Egyértelmű feladatkijelölés, felelősök, határidők megnevezése - ellenőrzés Törekedni kell a dolgozók (pedagógusok és nem pedagógusok) egyenletes terhelésére A különböző pályázatok megírására, majd megvalósítására munkacsoportok kialakítása

78

Pedagógusok számára szervezett programok  



Nevelőtestületi értekezletén ismertetni kell az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési stratégiáját, törekedni kell arra, hogy azt minden pedagógus magáénak érezze, elveivel, célkitűzéseivel egyetértsen A tantestület tagjai számára folyamatosan felkészítő foglalkozásokat kell szervezni, hogy minél hatékonyabban tudják végrehajtani egészségnevelési feladataikat (előadások, készségfejlesztő csoportfoglalkozások, motivációs tréningek szervezése, kommunikációs, konfliktuskezelési technikák fejlesztése) A módszertani munkaközösségek munkáját ki kell egészíteni esetmegbeszélő, probléma-feldolgozó, probléma-megoldó foglalkozásokkal

Szülők számára szervezet programok 

  

A szülői értekezleteken ismertetni kell az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési stratégiáját, törekedni kell arra, hogy azt a szülők elfogadják, elveivel, célkitűzéseivel egyetértsenek, végrehajtását támogassák (esetenként aktív részvételükkel is) Minél szélesebb körben be kell vonni a szülőket az iskolai egészségnevelésbe Nyílt napok lebonyolításával, családlátogatásokkal kell javítani, erősíteni a szülők és az iskola kapcsolatát. Törekedni kell, hogy a szabadidős programokon szülők is részt vegyenek. Előadások, foglalkozások szervezésével javítani kell a szülők egészségszemléletét

Tanórai foglalkozások Minden iskolai tantárgyon belül megtalálhatók azok a kapcsolódási pontok, melyek az egészségnevelési, egészségfejlesztési célok megvalósulását segítik. A program 9.1. sz. mellékletében évfolyamra lebontva tantervi irányelvek szerepelnek. Minden pedagógusnak keresnie kell tantárgyai keretei között ezek megvalósíthatóságának lehetőségét A célirányos foglalkozások fő színterei: osztályfőnöki, környezetismeret/természetismeret, technika/életvitel órák). Néhány modul viszont kiemelt szerepet tölt be célirányos tematikája révén. Osztályfőnöki órák, osztályfőnöki tevékenység Iskolánk jellégénél fogva az osztályfőnökök kiemelt szerepet töltenek be az oktatónevelő munkában; ezen belül az egészségnevelés, egészségfejlesztés területén is. Tanulóink tanóráit döntő részben az osztályfőnökök tartják, így átlagban napi 4-5 órát töltenek együtt. Ez lehetőséget teremt a jobb megismeréshez, a kapcsolatépítéshez, ami hatékonyságunk alapfeltétele. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. tv rögzíti, hogy az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.

79 Az osztályfőnöki tevékenységnek különösen a következő területekre kell hatást gyakorolni:  Énkép, önértékelés, önismeret erősítése  Szociabilitás, társkapcsolatok fejlesztése  Kívánatos magatartási és viselkedési szokások alakítása  Testi-lelki harmónia kialakítása  Érzelmi egyensúly megteremtése  A jó iránti fogékonyság, a rossz iránti elutasítás motiválása Az iskola mindennapos testedzési programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítse a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztalhatjuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:  Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban  Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése  Minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l. a 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait)  A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (l. az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt)  Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is  A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban  A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében)  A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz A fenti szempontok együtt és egyformán fontosak és jelentősek. A testmozgás-program megvalósulásának színterei  

testnevelési órák a napközis foglalkozások sportfoglalkozások

terhére

ill.

keretében

megtartott

80   

tömegsport foglalkozások mozgásfejlesztő foglalkozások gyógytestnevelés

Az utolsóként említett színtérről bővebben: a gyógytestnevelés olyan oktatásinevelési folyamat, mely a betegségek gyógyításában és megelőzésében fejti ki hatását. Helyét az iskolai testnevelésben kettős feladat határozza meg. Egyrészt a testnevelés célját szolgálja, másrészt a deformitásos és belgyógyászati panaszos tanulóknak nyújt lehetőséget arra, hogy munkaképes és örömteli életet élő ember váljék belőlük, ezáltal fontos társadalmi követelményt elégít ki. Célja és feladata, hogy hozzájáruljon a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, rehabilitációjához. Előnyös hatású lehet a következőkben felsorolt betegségekre vagy mozgásszervi elváltozásokra: Szívbetegség, kóros kövérség, asthma bronchiale, ortopédiai, idegrendszeri elváltozások, súlyosabb fokú vegetatív disztónia, súlyosabb posttraumás elváltozások stb. Intézményünkben a gyógytestnevelés tornatermi és uszodai foglalkozások keretein belül folyik. Sok a gerincdeformitásos és kórosan elhízott gyermek. Az órákon differenciált foglalkoztatás folyik, hiszen nem minden tanuló rendelkezik jó képességekkel, mozgáskoordinációval. A tantermi órák hatékonysága csak az úszással kiegészítve valósulhat meg. Miért fontos az úszás? A gravitációs erő hatásának kikapcsolásával lehet végeztetni a mozgásszervi javító, korrigáló tevékenységet. Kedvezően befolyásolja a szív- és keringési rendszer működését. Jó hatással van az idegrendszerre, pozitív áthangoló hatású közegváltozás (ciklikus testmozgás, ritmikus légzés). Ez a sport áll legszorosabb kapcsolatban a gerincbántalmak kezelésével. A víz felhajtóereje által a porckorongok optimális mértékben tehermentesülnek, miközben a végtagizmok aktívan dolgoznak. A víz, mint közeg, jelentősen megnöveli a mozgáskorlátozott gyermekek mozgásszabadságát, ezáltal igazán nagy fizikai és sportteljesítményekre teszi képessé őket. A fogyatékos embernek és különösen a gyermekeknek, hiánya van az ez irányú tapasztalatokban. Ezért meg kell teremteni ezt a lehetőséget, hogy a sérült gyermek minél korábban kerüljön kapcsolatba a vízzel. A víz segíti őket, hogy igazán ellazítsák magukat, önbizalmat ad. Az úszás egyike azon sportolási lehetőségeknek, amely a szabadidő hasznos elöltésére, és más sporttevékenységekkel együtt, egészséges életmódra nevel. A gyógytestnevelés értékelése: Félév és év végén szövegesen értékeljük a tanulók órai munkáját és az órákhoz való hozzáállását, aktivitását. Felelősök: Az egészségfejlesztési team-be delegált testnevelő felelős az iskolai testmozgásprogram végrehajtásáért. Ennek érdekében a következő feladatok ellátására fordít különös gondot:  Tanév elején áttekinti a testnevelés órákra, napközis foglalkozásokra készített tanmenteket, ellenőrzi, hogy azokban megvalósulnak-e az egészségfejlesztő testmozgás egészségügyi és pedagógiai szempontjai  Órarendkészítéskor felügyeli, hogy minden osztály számára biztosított-e a mindennapi testmozgás  Beosztja a tornaterem használatát (az ütközések elkerülése érdekében)

81 

Szakmai segítséget nyújt a nem testnevelő kollégáknak

Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások  teret adnak a tanórán elsajátított ismeretek elmélyítéséhez, gyakorlásához  kibővítik, kiegészítik a tanórák anyagát Napközis foglalkozások Feladatai:  Biztosítani a tanulók számára a rendszeres, változatos és egészséges táplálkozást  Javítani a diákok személyes higiénéjét  Mintát adni a helyes életritmus kialakításához (megfelelő napirend összeállításával és betartásával)  Tartalmas szabadidős elfoglaltság biztosítása  Önkiszolgálás, önállóság fejlesztése  Segíteni az önálló tanulást, ismeretelsajátítást  Kulturált környezet biztosítása a tanuláshoz és egyéb tevékenységekhez Felelősök: A napközis nevelők és az őket segítő asszisztensek. A napközis nevelők éves munkatervet készítenek, melyet a munkaközösségvezető a tanév elején áttekint, különös tekintettel az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési stratégia céljainak megvalósulására. A munkaközösség-vezető munkatervét az igazgató-helyettes ellenőrzi. Szakköri foglalkozások    

Tánc-dráma-báb szakkör Énekkar Informatika szakkör Sportkör

Feladataik:  Tartalmas szabadidős elfoglaltságot biztosítani  Segíteni a tanulók készség-, képességfejlődését  Élménynyújtás  A gyerekek érdeklődésének kielégítése, fenntartása, alakítása  A tanulók „üres” idejének kitöltése, megelőzve ezzel a csavargást, elkallódást  Teret adni az élményalapú tanulásnak  Felelősségvállalás, felelősségérzet tanítása  Biztosítani a sikerélményt, az önkifejezést azon tanulók számára, akik a tanórai keretek között (intellektusuk, értelmi képességeik alacsonyabb szintje miatt) erre korlátozottabb mértékben képesek  Önbizalom-növelés

82 

Javítani, erősíteni a tanár-diák viszonyt

Felelősök: A szakkörvezetők éves munkatervet készítenek, amit a munkaközösség-vezető áttekint a tanév elején, különös tekintettel az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési stratégia céljainak megvalósulására. A munkaközösség-vezető munkatervét az igazgató-helyettes ellenőrzi. Szabadidős programok      

Mozi-, színház-, bábszínház-látogatás Kiállítások megtekintése Versenyek, vetélkedők rendezése Tematikus napok (egészségvédelmi nap, Éltes napok) szervezése Nyári táborok lebonyolítása Osztálykirándulások

Feladataik:         

Élménynyújtás Tartalmas szabadidős elfoglaltság biztosítása A tanulók „üres” idejének kitöltése, ezzel megelőzve a csavargást, elkallódást Mintaadás a tartalmas, szórakoztató, a tanulók értelmi, érzelmi, intellektuális szintjének megfelelő szabadidős elfoglaltsághoz Kiegészítő ismeretszerzés Magatartási szokások alakítása Kapcsolatteremtő képesség fejlesztése Korosztályi kapcsolatok kezdeményezése és fenntartása Szocializációs problémák feloldása

Felelős: Az iskolai szabadidő-szervező, aki éves munkatervet készít, melyet a tantestület tanévnyitó értekezletén ismertet. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek Az intézményünkben alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenység módszereinek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy intézményünk tanulói sajátos nevelési igényű gyermekek. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes

83 döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a tudás az elsődleges meghatározó tényező, akkor indokolt azt is feltételeznünk, hogy a több tudás megfelelően fogja szervezni a viselkedést. A felvilágosító munkánk során azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy tanulóink értelmileg sérültek. A pusztán elméleti tudás átadása esetükben kevés, azt mindenkor ki kell egészítenünk tevékenységgel, lehetőség szerint bemutatással, szemléltetéssel, gyakoroltatással. Egyéb módszerek Tevékenységünk hatékonyságának növelés érdekében az alkalmazott módszer:  vegye figyelembe a tanulók sajátos nevelési igényét, érzelmi állapotát  legyen személyközpontú  nyújtson lehetőséget a tanuló tevékenykedtetésére  megvalósítása során a gyakorlat domináljon az elmélettel szemben. Ajánlott módszerek (csak felsorolásszerűen)  Filmvetítések  Versenyek, vetélkedők, pályázatok  Egyéni és kiscsoportos beszélgetések  Iskolarádió  Dramatikus játékok  Szituációs, helyzetgyakorlatok  Tematikus előadások  Személyes példamutatás

Értékelés Az intézményi egészségnevelési, egészségfejlesztési stratégia megvalósulásának értékelését tantestületi szinten félévente kell elvégezni.  A félévi és a tanév végi tantestületi értekezleteken az egészségfejlesztésiteam tagjai szóbeli beszámolót készítenek a tanév elején megfogalmazott éves programterv megvalósulásáról, amit a team vezetője ismertet  Az egészségfejlesztési team vezetője a tanév végi tantestületi értekezleten beszámol arról, hogy a tanév folyamán megvalósított programok, mennyiben szolgálták a hosszútávú célok elérését  Tanév elején és végén kérdőív (9. 2. számú melléklet) kitöltésével helyzetfelmérést végzünk, melynek elemzése, értékelése az egészségfejlesztési-team feladata, ismertetését (tantestület és szülők részére) a team vezetője végzi Az egészségfejlesztési-team negyedévenkénti ülésén értékeli az aktuális időszak eredményeit. Újabb célkitűzések A meghatározott időszakonként végzett értékelés figyelembe vételével, s a tanév elején végzett állapotfelmérés tükrében, minden tanévre el kell készíteni az iskolai

84 egészségnevelési, egészségfejlesztési stratégia végrehajtási tervét a tanévnyitó tantestületi értekezleten megfogalmazott, a hosszútávú célokkal összhangban álló rövidtávú céloknak megfelelően. A rövidtávú célokra – az egészségfejlesztési-team tagjainak véleménye alapján – az egészségfejlesztési-team vezetője tesz javaslatot, melynek elfogadásáról a tantestület dönt egyszerű többséggel. 5. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, természetismeret-biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható  következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödiknyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegélynyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. 5. Környezeti nevelési program 5. 5. 1. A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel  Kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére  Felkelti az igényt, képessé tesz:  A környezet változásainak, jelzéseinek felfogására

85      

Összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére A problémák megkeresésére, okainak megértésére Kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére Az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben A környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.

A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. 5. 5. 2. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai Helyzetelemzés, helyzetkép  

    

Gyermekeink döntő többsége hátrányos helyzetű családban él. Ez a tény, valamint az iskola helye is befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát és lehetőségeit. Az épületek adottak, de mivel több régi építményről van szó, a külső állaguk a tagozatunkat kivéve felújításra szorul. Sok még a teendőnk, hogy otthonosabbá tegyük a mindennapi intézményi életet. A tantermek, szobák mérete megfelelő, a fényviszonyok jók. Rendelkezünk az alapvető higiéniai feltételekkel. A gyerekek jól érzik itt magukat, mert barátságos a környezet, melyet színes faliújságokkal, tablókkal, növényekkel próbálunk hangulatosabbá tenni. A bútorzat alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz. Rendelkezünk az alapvető technikai felszereléssel, pl.: televízió, videó, magnó, CD-lejátszó, írásvetítő, fénymásoló, diavetítő, számítástechnikai felszerelés, kézműves eszközök. Intézményünk konyháiban nem főznek, hanem közeli intézményekből szállítják hozzánk az ételt. Gyermekeink külön erre a célra létesített helyiségben, az étkezőben önkiszolgálással fogyasztják el az ételeiket.

86 

Valamennyi helyszínen nagy udvar van, mely külön előny a gyermekeink számára, hatalmas mozgásigényüket kielégíti. Speciális nevelési igényű tanulóink már rendelkeznek a környezeti nevelés terén hagyományokkal. Ezek: -

az iskolakert folyamatos gondozása évenkénti papírgyűjtés szárazelem-gyűjtés szűkebb környezetük megóvása és tisztántartása

Ezek a hagyományok a különleges iskolai ünnepek, napok kapcsán is beépülnek a programokba. A mindennapi iskolai életünket intenzíven áthatja a környezeti nevelés. A tantestület nagy része naponta foglalkozik ezzel a kérdéssel. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol még rengeteg a tennivalónk. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern irányzatok befogadására. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel lenne, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az elkövetkezendő években részletesen is ki kell dolgoznunk a külső és belső kapcsolatrendszerünket. Belső erőforrások humán erőforrások iskolavezetőség

tanárok

diákok

nem pedagógus munkakörben dolgozók

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokon. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Elkészítik a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segítik és koordinálják annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végeznek, pályázatokat írnak, kapcsolatot teremtenek a külső támogatókkal. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre

87

szülők

nem ártalmas tisztítószereket használunk. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Pl.: vizesblokkok, világítási hálózat, hőszigetelés karbantartása, javítása, kerti munkálatok stb. Környezettudatos munkájukra szükségünk van. Mivel tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, ezért a szülők támogatására nem számíthatunk.

Külső erőforrások Intézmény, szervezet

Feladat, szerepkör

fenntartó

Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények civil szervezetek

hivatalos szervek

alapítvány

saját bevétel pályázat

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programok színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, állatkertek és a nemzeti parkok. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Feladatuk annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Az alapítványaink rászorultsági alapon támogatják a tanulók nyári táborokban való részvételét. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse. Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele. A pályázat – megjelenések figyelése az egész tantestület feladata. Tájékoztatják egymást a pályázati lehetőségekről és segítik egymást a pályázatok elkészítésében.

88 5. 5. 3. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelési program tervezése és megvalósítása során több alapelvet is figyelembe veszünk:       

az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése; érzelmi és értelmi környezeti nevelés; tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés; a környezettudatos magatartás és életvitel segítése; az egészség és a környezet összefüggései; a helyzetfelismerés és felelősség felébresztése; a problémamegoldó gondolkodás kialakításának segítése;

Az iskola jövőképe Szeretnénk az iskolánkat olyan intézménnyé alakítani, ahol a szülők és a gyerekek által közösen kialakított iskolaszerkezetben szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. Az osztálytermek, folyosók hangulatosabbak lesznek, több dísznövényt ültessünk, az iskola zöldítési program keretében. Mindnyájan odafigyelünk az intézmény energia- és víz- felhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek nagy részét szelektíven gyűjtjük. A környezettudatos szemlélet felterjesztésében egyre több és több tanulót igyekszünk bevonni. Célok Az iskola jövőképe tulajdonképpen az egyetemes célok elérését segítik a hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében. Rövidtávú céljaink tartalmazzák azokat a törekvéseinket, amelyeket a környezeti nevelési program végrehajtásának során minél előbb szeretnénk elérni.

Rövidtávú célok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal

Feladatok A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket. Projektek kidolgozása (pl.: „Ügyeljünk a tisztaságra!”, „Védjük a természetet!”, „Sok kicsi sokra megy!”)

Elvárható eredmények Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott tanmenetek - változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek Egyre több gyermek örömmel vesz részt ezeken a programokon.

Képzések, továbbképzések A felnőttek mintaként és előadások tartása. szolgáljanak a környezettudatosság

89 legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői! Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.

Tisztasági verseny szervezése. Szelektív hulladékgyűjtés – papír és műanyag – folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. Takarékoskodás a vízzel, a Rendszeres, majd villannyal, a gázzal és az alkalmankénti ellenőrzések. adminisztrációhoz Mérések, számítások, szükséges eszközökkel. következtetések .

alakítása során. Egyre többen vegyenek részt ezeken a programokon. Javul az iskola tisztasága. Megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés. Csökken az elszállított szemét mennyisége.

Észrevehetően csökken az iskola víz-, gáz- és villanyszámláján szereplő összeg.

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat. A tanulók védelmezzék környezetüket, szülőföldjüket.

Tanulmányi kirándulások és nyári táborok kapcsán végzett szemlélődés, vizsgálódás. Kiállítások, vetélkedők szervezése. „Örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, területet, amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Fák és más növények ültetése, gondozása, madáretetés.

Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja.

Fejlesszük a tanulók önálló ismeretszerzési képességét, a problémamegoldó gondolkodás módját.

Környezettel kapcsolatos szakkönyvek, folyóiratok, videó- anyag és CD-k beszerzése, a könyvtárban való hozzáférési lehetőség biztosítása. Az iskolarádió lehetőségének kihasználása. Természetvédelmi és KRESZ versenyekre való felkészítés.

Az eredmények megmutatkoznak az iskolai versenyeken. Bővül az érdeklődő gyermekek száma.

A tanuló kötődik a környezete egy darabjához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.

5. 5. 4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  terepmunka: táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek stb.

90  kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.  kiállítások rendezése;  modellezés;  látogatások: múzeum, Vadaspark, papírgyár;  versenyek, szakkörök;  iskolakert folyamatos gondozása osztályonként; Hagyományos tanórai foglalkozásokon lehetőség nyílik a tanulók környezeti nevelésére.

Magyar nyelv és irodalom:  ismerjék meg azokat az irodalmi alkotásokat, amelyek a környezetet és annak értékeit mutatják be (mesék, mondák, népdalok, versek);  alakuljon igénnyé a szép és helyes beszédre való törekvés;  fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet; Matematika  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére;  logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük fejlődjön;  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;  a tanulókban alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, Természetismeret:  szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;  ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit;  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; Rajz és vizuális kultúra:  ismerjék fel a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;  ismerjék a hagyományápolás fontosságát, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulására;  ismerjék a természetes alapanyagok használatát;  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;  kutassanak fel és ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket; Testnevelés:  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket;

91   

legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl.: karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás, körjátékok stb.)

Történelem:  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; Ének-zene:  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; A tantárgyak lehetőségének kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel Az osztályfőnök fontos szerepet játszik az osztályközösség kialakításában, formálásában. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációt programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. 5. 5. 5. Módszerek Olyan speciális gyógypedagógiai módszereket választunk, amelyek segítségével a sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulóinkkal képesek leszünk a környezeti nevelési céljainkat megvalósítani. Néhány munkánk során alkalmazott módszercsoport: játékok: szituációs, kombinációs, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógia; modellezés: működő modellek készítése; terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok, megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések;

térképkészítés,

egyszerű

92 aktív, kreatív munka: természetvédelmi és fenntartási munkák, rekonstrukciós munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny művészi kifejezés: vizuális művészet a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén; 5. 5. 6. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. A fejlődéssel lépést tartva új eszközöket kell beszerezni, valamint folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket is. 5. 5. 7. Az intézményi környezet Városi helyzetünkből adódóan az intézmény olyan célokat fogalmaz meg, melyek révén az iskolaépület szűkebb, illetve tágabb környezetének környezetbarátokká tétele válik fontossá. Speciális városi ártalom a nagy forgalom, mely zajjal és légszennyezettséggel is jár. Célunk tanulóink közlekedési biztonságának növelése, a zaj és légszennyezettség csökkentése. Ennek megvalósítása érdekében feladatunk:  közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása  zöldítés az iskola környékén és az iskolakertben, fák, cserjék ültetése;  növények gondozása, pótlása, gyomtalanítás; Fontos célunk a tiszta, egészséges környezet megteremtése. Ennek érdekében feladatunk:  szelektív hulladékgyűjtés  utak sózása helyett ásványi őrlemény használata  felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; A gyermekek mozgásigényének kielégítése érdekében feladatunk:  az iskolai játszótér felszerelésének karbantartása, bővítése, homok cseréje; Az iskola belső tereinek tiszta, meghitt környezetté alakítása miatt feladatunk:  festések, felújítások  dekorációkhoz falitáblák  akvárium felállítása, berendezése  mellékhelyiségekben a szükséges felszerelés biztosítása  portalanítás, gyakori szellőztetés, lábtörlők alkalmazása; Az energia – felhasználás terén nagyon fontos a takarékos fűtés. Feladatunk:  a gázkazán megfelelő szabályozása  nyílászárók javítása, szigetelése; A takarékoskodáshoz hozzátartozik még a világítás és a vízfelhasználás. Célunk az egészséges fény preferálása, az egészséges ivóvíz felhasználása, a vízfogyasztás csökkentése.

93 Feladatunk:  hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos kompakt izzókra  víztakarékos öblítés  csapok karbantartása  a csatorna karbantartása  környezetbarát takarítószerek alkalmazása; Maximálisan kihasználjuk az iskolakert és az udvar adta lehetőségeket. Célunk, hogy ezek a tanítás, pihenés és felüdülés helyei legyenek. Feladatunk:  növények gondozás, pótlása  fajátékok, madáretetők kihelyezése, gondozása; 5. 5. 8. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos számunkra, hogy diákjaink képesek legyenek:  érthetően, tisztán beszélni  ismerjék az alapvető szakkifejezéseket; Iskolán belüli kommunikáció formái:  faliújságon közölt információk készítése  iskolarádió felhasználása híradásra  plakátok készítése és bemutatása; Iskolán kívüli kommunikáció formái:  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból (segítséggel)  környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása  közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése;

6. A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 6. 1. Intézményünk szolgáltatásai Az alábbi szolgáltatásokat kínáljuk a sérült gyerekek felügyelete, ellátása, fejlesztése, gondozása terén:  Reggeli és délutáni ügyelet  Napi háromszori étkezés vagy ebéd  Napközi otthonos foglalkozások, könyvtár, szakkörök, sportkörök, iskolán kívüli kulturális programok, kirándulások, versenyek  Logopédiai ellátás  Úszásoktatás megszervezése  Gyógypedagógiai lovaglás szervezése  Iskolaorvosi felügyelet, fogászati ellenőrzés  A könyvtár használata, könyvtári foglalkozások igénybevétele  Felkészítés különböző versenyekre, vetélkedőkre

94          

A környező, könnyen megközelíthető kulturális szolgáltatások igénybevétele (bábszínház, múzeum, mozi, színházlátogatás alkalmanként) Túrák, kirándulások, erdei iskola szervezése - pályázati támogatással Nyári táborozás szervezése Módszertani segítségnyújtás hasonló célú intézményeknek Ambuláns ellátás biztosítása az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek számára Együttműködési megállapodásnak megfelelően gyakorlati helyet biztosítunk a gyógypedagógiai asszisztens és főiskolai hallgatóknak Továbbképzések, előadások tartása védőnőknek, óvónőknek, tanítóknak Etnikai kisebbségű tanulók felzárkóztatása Bűnmegelőzési tevékenység a rendőrséggel együttműködve A jelzett szolgáltatások a szülők tájékoztatásával szerveződnek. Igény szerint térítés ellenében is szervezünk foglalkozásokat.

Intézményünk minden területén alapelvünk a gyermekközpontúság. Alapvető elvárás minden alkalmazottól, hogy a szülőt partnerként kezelje. Erre az alapelvre épülő pedagógiai tevékenység csak a gyermek családjával együttműködve végezhető. Ezért elsődleges fontosságú a megfelelő kapcsolat kialakítása a szülőkkel. Fontos, hogy olyan légkör alakuljon ki az óvodában és az iskolában, hogy a szülők bátran elmondhassák kéréseiket, véleményüket. Erősítenünk kell a családból hozott pozitívumokat, gyengítenünk a negatív mintákat. Ez csak összehangolt, tudatos munkával lehetséges. A családok életét tanácsokkal, sokszor ügyeik konkrét intézésével vagy a megfelelő szakszolgálatokhoz való irányítással segítjük. A szülőkkel, a szülői szervezettel rendszeres kapcsolatot tartunk, hogy véleményüket, javaslataikat elmondhassák. A szünidőben nyári tábort szervezünk és igény alapján napközis táborban történő elhelyezésükről gondoskodunk. Intézményünk alapítványai szponzorok és pályázatok útján segítik a nálunk folyó nevelő és oktató munka hatékonyságát, valamint gyermekeink és családjaik sokoldalú támogatását. Olyan intézményi légkör megteremtésére törekszünk, amelyben gyermek és felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi, a társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden gyermek teljes értékű emberként élheti meg önmagát, egyben a különösséget, a másságot is elfogadva. 6. 2. A szülő és a gyermek intézményi együttműködése Intézményünkben sok a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek, akik különféle szociális támogatásra, ingyenes étkezésre vannak utalva, csak így képesek elvégezni az iskolát. A pedagógusok a tanév kezdetén minden veszélyeztetett és újonnan érkezett gyermek családját meglátogatják, családszociológiai felmérést végeznek. A kapott információkat írásban rögzítik. A veszélyeztetett gyermekk családját szükség szerint évente többször is meglátogatják. A családlátogatások és a szülőkkel folytatott beszélgetések során kapott információkat, adatokat felhasználjuk nevelési céljaink kitűzésénél, az egyéni fejlesztő programok elkészítésénél, elsősorban a magatartás és viselkedészavarokkal kapcsolatban a szociális ellátó tevékenység érvényesítésénél, a szülők megsegítésénél, a gyermekvédelmi munka tervezésénél, az osztályfőnöki munka kijelölésénél.

95 A szülők szülői értekezleteken, illetve külön kezdeményezett konzultációs alkalmakon tájékozódhatnak gyermekük fejlődéséről. A tanév során nyílt órákat tartunk, ahol a szülők betekinthetnek az osztályokban, csoportokban folyó oktatónevelő munkába. A szülők a szülői szervezeten keresztül testületi véleményeket is érvényre juttathatnak. 6. 3. Az intézmény társadalmi kapcsolatai Intézményünk kiegyensúlyozott kapcsolatot épített ki és tart fent a működésében közvetlenül érintett szervekkel, intézményekkel. Kiemelten fontos a jó kapcsolattartás a megyében működő társintézményekkel. Miskolc Város Önkormányzata biztosítja a működéshez szükséges anyagi feltételeket. Különböző támogatásban részesíti a fogyatékos gyermekeket nevelő családokat. Hozzájárul napi étkeztetésükhöz, tankönyvek megvásárlásához, segélyeket ítél meg. Kapcsolatban állunk az alábbi szervezetekkel:  Mozgásjavító Óvoda  Az Egerben működő siketek intézete  Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (Csilla bárónő Szeretet Alapítvány bennlakásos intézmény)  Megyei Kórház audiológiai osztálya  Down Egyesület  Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége  az Értelmi Fogyatékosok Megyei Érdekvédelmi Egyesülete  Fogyatékosügyi Szakmai Műhely, Miskolc  Azonos típusú nevelési-oktatási intézmények megyei és országos szinten  Művelődési intézmények (Bábszínház, Bartók Béla Könyvtár, Megyei könyvtár)  Cigányszervezetek  Egyesület a Dyslexiás Gyermekekért (miskolci egyesület)  Egyházak  Családsegítő Központ,  Nevelési Tanácsadó Szakszolgálat,  Pedagógiai Intézet  MÁON Otthon  Támogató Szolgálatok  a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete  az Autizmus Kutató Csoport  az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar  többségi általános iskolák és óvodák  Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola  Karrina Szakképző Iskola  A+Euro Pay Szakképző Iskola  Martin János Szakképző Iskola  a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet  a város művelődési és sportlétesítményei  az Ifjúsági és Szabadidő Ház  az MVSC

96

7. Helyi tanterv Intézményünk helyi tantervét a 23/2013. (III. 29) EMMI rendelet mellékleteként megjelent kerettantervek alapján készítette el enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulói számára. A szabadon felhasználható 10 %-os órakeretet enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgy, középsúlyos értelmi fogyatékosoknál az olvasás-írás elemei és a a számolásmérés elemei tantárgyak heti óraszámának 1-1 órával történő megemelésére használta fel.

8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei Az alapozás időszakában az olvasás-írás tanítása a Meixner féle diszlexia prevenciós és reedukációs módszerrel történik.  A tankönyvválasztás joga az adott tárgyat tanító pedagógusé a szakmai munkaközösséggel való egyeztetést követően . A választhatóság elve csak akkor érvényesül, ha erre lehetőség mutatkozik az országos tankönyvjegyzék kínálatában.  Ennek megfelelően olyan tankönyveket kívánunk választani, mely külalakjában vonzó, esztétikus, magán hordozza, illetve magába foglalja azoknak a gyermekeknek életkori sajátosságait, akik abból tanulnak.  Nem választhat a pedagógus olyan tankönyvet, amely nem biztosítható minden tanulónak. A kiválasztás feltételei             

A feldolgozandó tananyag szisztematikusan felépítve, egyértelmű információkat hordozva, lényegre törő ábrákkal kerüljön a tankönyvbe. Vegye figyelembe a tanulók absztrakt gondolkodásának fejletlenségét, megfelelően fejlessze a kognitív képességeiket. Fokozatosan fejlessze a tanulók öntevékenységét. Adjon lehetőséget a differenciált oktatásra. Az ismeretanyag jól olvashatóan, jól áttekinthetően legyen elrendezve. A tantárgyak között átjárhatóság legyen, vagyis a különböző tantárgyak ismeretanyagai támaszkodjanak egymásra. Több év távlatában is visszakereshető legyen az ismeretanyag magja. Példái a mindennapi életből táplálkozzanak, ne legyenek idealizáltak. A tankönyvet, munkafüzetet feladatlap egészítse ki, mely a megerősítést, a sokoldalú gyakorlást, az önálló munkáltatást, az ellenőrzést szolgálja. Tudáspróbái, felmérései a tananyag minimumkövetelményeire épüljenek, lényegretörőek legyenek. Megfelelő tanári kézikönyv egészítse ki. Anyaguk legyen tartós, ára legyen megfelelő. A taneszközök legyenek figyelemfelkeltőek, könnyen kezelhetők.

97   

Álljon rendelkezésre egyazon taneszközből tanári és tanulói készlet. Adjon lehetőséget többféle munkáltatásra. Az ismeretszint több fokán használható legyen

A taneszköz jegyzéket a 2. számú melléklet tartalmazza.

9. A tanulók teljesítményének és magatartásának értékelése, minősítése 9. 1. Az értékelés szempontjai A tanulók iskolai teljesítményének értékelésében négy fő szempont érvényesül:  A tanuló önmagához mért fejlődése képességei, valamint az elsajátított ismeretanyag mennyisége és mélysége terén.  A tantárgyi követelményeknek való megfelelés mértéke, szintje.  A tanuló tantárgyhoz való viszonya, szorgalma.  A tanuló szociális képességeinek, viselkedésének fejlődése. Az év végi értékelésnél a tanuló önmagához mért fejlődését és a tantárgyi követelmények teljesítésének szintjét, valamint az iskolán kívülről hozott, követelményeken túli tudását egyaránt figyelembe vesszük. 9. 2. Az értékelés formái A törvényi változásoknak megfelelően a 2010/2011-es tanévtől a tanulásban akadályozott és az ép értelmű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeknél változtatunk az eddigi értékelés formáján. Az első évfolyamon félévkor, valamint tanév végén, illetve a második évfolyamon félévkor továbbra is a szöveges értékelést alkalmazzuk. Szöveges értékelésünk a követelményeknek megfelelően történik, de messzemenően fejleszti és segíti a gyermeki személyiség eltérő ütemben történő fejlődését, biztosítja a motiváló, feszültségmentes iskolai munka feltételeit. A következő minősítéseket alkalmazzuk:  Kiválóan teljesített  Jól teljesített  Megfelelően teljesített  Felzárkóztatásra szorul A tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben az intézményünkben bevezetett szimbólumokkal értékeljük. Szimbólumaink:



kiválóan teljesített ( 5 ); (piros csillag)



jól teljesített ( 4 ); (piros pont)



megfelelően teljesített ( 3 ); (piros karika)

98



felzárkóztatásra szorul ( 2 ); (fekete karika)



felzárkóztatásra szorul ( 1 ); (fekete pont)

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap egy vagy több tárgyból, akkor felzárkóztató foglalkozáson segítjük a hiányok, lemaradások pótlásában. Habilitációs foglalkozást is biztosítunk számára, ahol képességfejlesztést végzünk. Egyéni foglalkozásokat legalább heti két alkalommal tartunk a rászoruló tanulóknak. A pedagógusok egyéni fejlesztési terv alapján végzik a diák felzárkóztatását. A második évfolyam második félévétől kezdve a tanulók munkáját 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel havi rendszerességgel értékeljük. A tanév végén osztályzattal minősítjük, és ezt a tájékoztató füzet illetve a bizonyítvány útján hozzuk a szülők tudomására. Az értelmileg akadályozott tanulók értékelésének esetében a szimbólumaink a fent említettek. A szimbólumrendszer érvényes az autista tanulóinkra is. A 4. évfolyammal bezárólag csak szöveges minősítést alkalmazunk a különböző tantárgyak értékelésénél, 5. évfolyamtól viszont az olvasás-írás elemei és a számolás-mérés elemei tantárgyak minősítése numerikusan történik. A művészetek és a sport műveltségi területein az értékelés és minősítés során fokozottan figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. 9. 3. Az értékelés rendszeressége 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tájékoztató füzetben és értékelőlapon végezzük a szöveges értékelést valamennyi tantárgyra vonatkozóan. 2. évfolyam tanév végétől kezdődően a szöveges értékelés helyett osztályzattal minősítjük a tanulók munkáját. Az érdemjegyekkel történő értékelés bevezetésétől kezdve a tantárgyak sajátosságaiból adódó gyakorisággal osztályozunk, de legalább havi egy érdemjegyet adunk. Az érdemjegyek és minősítések javításának lehetőségét a sajátosságok figyelembe vételével minden tanuló számára biztosítjuk. A javítás lehetőségéről, módjáról, idejéről, megismételhetőségéről a tanulókat tájékoztatjuk. A magántanulók értékelése A magántanulók munkáját évente két alkalommal osztályozó vizsgán kell értékelni. Ezek időpontjai: az első és a második félév vége. A kötelező tanórákon való részvétel alól felmentett (magán-) tanulók az előírt vizsgát három tagú vizsgabizottság előtt tehetik le. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület e jogát átruházhatja az osztályban tanító tanárok közösségére.

99 Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatás szerepe:  A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése  A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése  Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban Cél: - a tanulói túlterhelés megakadályozása - a helyes önértékelés kialakításának segítése - a tantárgyban elért eredmények objektív megítélése - a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek feltérképezése

1

Formái

Tartalma

Év eleji felmérés

Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése.

Félévi felmérés

A félév tananyagának alapkövetelményeit méri.

Rövid írásbeli számonkérés

Egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi.

Témazáró dolgozat

A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazásképes tudását méri. Ezeket a tankönyvekben található, illetve a pedagógus által elkésztett felmérő lapokkal végezzük.

Év végi felmérés

A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri.

Megíratás módja, rendje, korlátai és súlya Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. A félévi osztályzat megállapításánál kiemelten kezeljük. Bármikor megíratható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű. Egy napon legfeljebb egy témazáró dolgozat íratható, és ezt összefoglalásnak kell megelőznie. A megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de szóbeli feleletekkel ki kell egészíteni. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi osztályzat megállapításánál kiemelten kezeljük.

A súlyos írászavarban szenvedő tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy az írásbeli felmérések helyett szóban adhassanak számot tudásukról. A túlterhelés megakadályozása érdekében egy tanítási napon egy tudásszint felmérő íratható. Törekedni kell arra, hogy a felméréseket a második, illetve a harmadik órában írassuk. A szülők a felmérésekbe és a tanulók egyéb iskolai munkáiba is

100 betekintést nyerhetnek. Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Az írásbeli dolgozatokat a pedagógusnak két héten belül ki kell javítania, és az eredményeket a diákokkal ismertetnie kell. 9. 4. Az otthoni felkészülés elvei, korlátai Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja. A szóbeli és írásbeli házi feladatok mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket: 

a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy a gyengébb képességű tanulók számára se jelentsen többet egy óránál  vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot  a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek  új tananyagrészek megtanítása nem lehet sem délutáni, sem otthoni feladat  a házi feladat olyan legyen, amit a tanuló önállóan, vagy minimális pedagógus illetve szülői segítséggel el tud végezni A házi feladat a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás készségés képességfejlesztést, valamint az ismeretek megszilárdítását szolgálják. A házi feladat adásakor is törekedni kell a tanulók képességeihez mért mennyiségi és minőségi differenciálásra. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Hétvége előtt, péntekről hétfőre, kevesebb házi feladatot adunk, hogy legyen elegendő idő a pihenésre és a kikapcsolódásra. Az őszi, téli és a tavaszi szünet a feltöltődést szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható. 9. 5. A továbbhaladás feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a tanuló a helyi tantervben meghatározott minimum-követelményeket teljesítse. Az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha 250 óránál (50 napnál) többet mulasztott, és emiatt nem tudta teljesíteni a követelményeket. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, aki mulasztásai miatt nem értékelhető. Ez általában ötven napot meghaladó hiányzás esetén áll fenn, de a tantestületnek mérlegelési joga van. A 2. évfolyam tanév végétől kezdődően, ha a tanuló valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor javítóvizsgát tehet. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az évfolyamot megismétli. Bármelyik évfolyamot megismételheti a tanuló, ha azt a szülő kéri, és az iskola igazgatója jóváhagyja. Ha az 1-4. évfolyamon él a szülő ilyen kérelemmel, akkor azt engedélyezni kell. Az 5. évfolyamtól kezdődően, ha a tanuló a tantárgyak döntő többségében képes az adott évfolyam minimum-követelményeinek teljesítésére, de részképesség kiesés miatt nem felel meg egy-egy tantárgy követelményeinek, egyéni felzárkóztatás mellett módja van a továbbhaladásra.

101

9. 6. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése A tanuló magatartását, szorgalmát minden hónap végén az osztályfőnök értékeli az osztályban tanító többi pedagógussal történő egyeztetés után. Az érdemjegyről a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül értesíti. A tanuló magatartásának értékelésénél, minősítésénél a következő érdemjegyeket és osztályzatokat alkalmazzuk: - példás (5) - jó (4) - változó (3) - rossz (2) A szorgalom osztályzatok

értékelésénél,

minősítésénél

alkalmazott

érdemjegyek

és

- példás (5) - jó (4) - változó (3) - hanyag (2) Félévkor és tanév végén a kapott érdemjegy és osztályzat a tájékoztató füzetbe illetve a bizonyítványba kerül bejegyzésre, melyet szöveges értékelés egészít ki. A magatartás és szorgalom szöveges értékelésének lapjait a 4. számú melléklet tartalmazza. A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formáit a Házirend tartalmazza. 9. 7. A tanulók fizikai állapotának mérése Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismert megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nem a betegség és más testi-lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre (az egészséges létezéshez), a lehető legteljesebb jó közérzetre. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amely lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon, nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A vizsgálatok szervezése   

A vizsgálatokat a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki elvégezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanár is. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell elvégezni. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen azzal, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket.

A mérés általános szempontjai 

A tesztek között a tanulók pihenjenek.

102  

A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításaiban erre külön utalás van. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a gyakorlatok pontos, gyors és egyenletes végrehajtására.

A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. 2. 3. 4. 5.

Dinamikus láberőt mérő teszt: távolugrás helyből Törzserőt mérő teszt: felülések Funkcionális karerőt mérő tesztek: függés hajlított karral Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10x5 ingafutás Dinamikus váll és törzsizom erőt mérő teszt: tömött labda vetés két kézzel a fej fölött hátra

A vizsgálat gyakorlati végrehajtása  



      

A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanulóra elvégezhetjük, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése -csak szakorvosi vélemény alapjánaz orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el. E vizsgálati módszert alkotó motorikus próbák a természetes mozgásra épülnek, ezért olyan egyszerűek, hogy végrehajtásukhoz szükséges technikai szintet már rövid gyakorlási időszak után is bárki könnyedén el tudja sajátítani. A próbázót szeretettel, barátsággal bátorítsuk, biztassuk a tőle telhető lehető legjobb teljesítmény elérése érdekében. A motorikus próbákat sport öltözetben, szabad téren, vagy jól szellőztethető teremben, a hazai éghajlatnak megfelelő, optimális hőmérsékleten a legcélszerűbb végezni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. A teljes próbarendszert egy héten belül kell elvégezni. Ha a teljes próbarendszer elvégzését egy napra tesszük, akkor az általános izomerőt, erő-állóképességet, mérő próbákat ajánlatos először elvégezni. Az általános testi erő-állóképesség mérésére alkalmazott motorikus próbákat technikailag pontosan kell elvégeztetni. A dinamikus erő-állóképesség mérésekor ügyeljünk arra, hogy a próbázó a gyakorlatot folyamatosan (kifáradásig), de

9. 8. Követelményrendszer A tanulók, a nevelőtestület, az iskola speciális követelményeit a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az iskola Házirendje konkrétan és részletesen tartalmazza.

103 A nevelőtestület felé támasztott követelmények: -

A nevelők legyenek járatosak a tudományokban és a nevelés művészetében. Munkájukban legyenek igényesek, pontosak, fegyelmezettek. Rendelkezzenek az intézménytípusunkban előírt szakképzettséggel (gyógypedagógiai tanári diploma). Igyekezzenek minél több értéket közvetíteni. Tükröződjék munkájukban a gyermekszeretet, a tolerancia, az egyéni bánásmód. Törekedjenek önmaguk folyamatos képzésére, munkájukat érintő új módszerek megismerésére, elsajátítására. Igyekezzenek egységes követelményrendszert kiépíteni, jó közösséggé válni. Szülőkkel megfelelő kapcsolattartást, együttműködést alakítsanak ki. Tegyenek meg mindent iskolánk jó hírének öregbítése érdekében. Vigyázzanak iskolánk anyagi és tárgyi eszközeire.

A tanulók iránt támasztott követelmények: Érezzék a tanulást első számú kötelességüknek, tegyenek meg mindent az ismereteik bővítése, elmélyítése érdekében. Tartsák be a Házirend szabályait. Viselkedéskultúrájukat az erkölcs és az illem normatívái jellemezzék, mint a tanárok, felnőttek tisztelete, egymás megbecsülése, udvariasság, kulturált, szép magyar beszéd, durvaságtól mentes társas kapcsolat, étkezési és higiéniai előírások betartása, környezet rendjének, tisztaságának védelme, társadalmi tulajdon védelme, öltözékük rendezett, mértéktartó, külsejük ápolt, tiszta legyen A szokások kialakítása, elmélyítése minden dolgozó feladata, hiszen a szokásból lesz magatartás, s „minden út egy lépéssel kezdődik”. A tevékenység felé támasztott követelmények   

A munkarend következetes betartása és betartatása A napközis- és az osztálynevelők szoros kapcsolata A tanulmányi munka elvégzésében a tanulók minél nagyobb önállóságra szoktatása

10. A tanulók iskolai döntési folyamatokba való részvétele - A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. - A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. - A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

104 - A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). - Ezekben a kérdésekben az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. - Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. - A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. - A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. - Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

11. A pedagógiai program nyilvánossága Tanév elején összevont szülői értekezlet keretében az iskolavezetés képviselője tájékoztatja a szülőket az intézmény Pedagógiai programjában foglaltakról, a végrehajtott módosításokról. A Pedagógiai program egy – egy példánya az igazgatói irodában, a székhelyünk könyvtárában, a tagozaton és a telephelyeken kerül elhelyezésre.

12. A pedagógiai program legitimációja Intézményünk pedagógiai programját az iskolavezetés a nevelőtestülettel megismertette. A rendkívüli nevelőtestületi értekezleten a jelenlévők egyhangúlag elfogadták, tudomásul véve, hogy a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé. A szülői szervezet tagjai is megismerték és véleményezték pedagógiai programunkat. Az abban foglaltakkal egyetértettek. A törvényben meghatározott időponttól a nevelő-oktató munka e program szerint folyik.

105 Kétévente felülvizsgáljuk terveink, elképzeléseink realitását, hogy a kitűzött célok és feladatok elérhetőek, megvalósíthatóak-e.

13. Záró gondolatok A bevezetőben leírt ajánlásunk értelmében:  Hisszük, hogy pedagógiai programunkat - a fenntartóval egyetértésben - jól hasznosítja az intézményünkbe járó jelenlegi és jövőbeli ifjúság.  Reméljük, hogy a szülők nyugodt szívvel, bizakodással hozzák gyermekeiket e falak közé.  Valljuk, hogy tanítványaink iránt érzett felelősségünk, gyermekszeretetünk, tantestületünk szakmai tudása, hivatástudata, a közösség formáló erejében való szilárd hit segíti jól átgondolt pedagógiai programunk megvalósítását, ezáltal sajátos nevelési igényű tanulóink óvodai, iskolai életének szebbé, jobbá tételét.  Úgy gondoljuk, a „jót, s jól” titkát sikerül mindenkor megfejteni, kitűzött céljainkat elérni, feladatainkat folyamatosan megoldani.

„ Ha pedig valaki nem akarja őket úgy szeretni, mint önmagát, legalább ne okozzon nekik rosszat, hanem tegyen jót.” (Assisi Szent Ferenc)