A. fszt Miskolc, Rákóczi u. 6. sz. Miskolc, 2009

STÚDIÓ Északmagyarországi Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 6. sz. Telefon/fax: 46/411-414; 46/412-487; 46/505-447 mobil: 06-20/480-3441 (Pirity Attila ügyvezető) E-mail: [email protected]

Tsz: S-585-01

1. CÍMLAP A Tiszaújváros, Szent István-Lévai út csomópontjában lévő 982/41 hrsz.-ú vállalkozói telekingatlanra építendő pénzintézeti tevékenység céljára is szolgáló üzletház építészeti tanulmánytervéhez

Megbízó:

IBF HUNGARY Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. 3580 Tiszaújváros Izabella u. 10/A. fszt. 1.

Tervező:

STÚDIÓ Északmagyarországi Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 6. sz.

Miskolc, 2009. november hó


Tsz: S-585-01

2. ALÁÍRÓLAP A Tiszaújváros, Szent István-Lévai út csomópontjában lévő 982/41 hrsz.-ú vállalkozói telekingatlanra építendő pénzintézeti tevékenység céljára is szolgáló üzletház építészeti tanulmánytervéhez

Építész ügyvezető:

………………………………….. Pirity Attila É-1-05-0100

Építész munkatársak:

………………………………….. Szél Norbert É-05-0424 ………………………………….. Varga Gábor

A tervek a biztonságtechnikai és tűzrendészeti előírásoknak megfelelnek.

Miskolc, 2009. november 25. ……………….……………… Pirity Attila okleveles építészmérnök vezető tervező ügyvezető


Tsz: S-585-01

3. TARTALOMJEGYZÉK A Tiszaújváros, Szent István-Lévai út csomópontjában lévő 982/41 hrsz.-ú vállalkozói telekingatlanra építendő pénzintézeti tevékenység céljára is szolgáló üzletház építészeti tanulmánytervéhez

1.

Címlap

2.

Aláírólap

3.

Tartalomjegyzék

4.

Térképkivonat

5.

TRT kivonat

6.

Építészeti koncepció ismertetése

7.

Tervek: o o o o o o o o o

Beépítési terv Földszinti alaprajz Emeleti alaprajz Tetőszinti alaprajz Tetőidom alaprajz Látványterv-I. Látványterv-II. Látványterv-III. Látványterv-IV.

Miskolc, 2009. november 25.

M = 1:500 M = 1:200 M = 1:200 M = 1:200 M = 1:200


Tsz: S-585-01

4. TÉRKÉPKIVONAT A Tiszaújváros, Szent István-Lévai út csomópontjában lévő 982/41 hrsz.-ú vállalkozói telekingatlanra építendő pénzintézeti tevékenység céljára is szolgáló üzletház építészeti tanulmánytervéhez


Tsz: S-585-01

5. TRT KIVONAT A Tiszaújváros, Szent István-Lévai út csomópontjában lévő 982/41 hrsz.-ú vállalkozói telekingatlanra építendő pénzintézeti tevékenység céljára is szolgáló üzletház építészeti tanulmánytervéhez


Tsz: S-585-01

6. ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ ISMERTETÉSE A Tiszaújváros, Szent István-Lévai út csomópontjában lévő 982/41 hrsz.-ú vállalkozói telekingatlanra építendő pénzintézeti tevékenység céljára is szolgáló üzletház építészeti tanulmánytervéhez

1. JAVASOLT BEÉPÍTÉSI MÓD A beépítendő ingatlan jellemzői: o Telekterület: 1230 m2 o Övezeti jel: Vt5/4.4.3 o Beépítési szándék: 96 % A városközpont területén és környezetében kialakult tömb- és úszótelkes beépítési területeken a kialakult úszótelkeken, illetve a később kialakított úszótelek jellegű egyedi telkeken a beépítettségi mérték meghaladhatja az övezetben előírtakat, akár 100 %-os mértékű is lehet. Ez a szabályozási előírás érvényes a tervezési területünkre is. Elég csak ránézni a tervezési terület légifotójára, vagy a várostérképre rögtön látszik, hogy az építészeti környezet rendkívül heterogén, minden évtized letette építészeti emléket. Az egyik oldalon paneles lakótelep sokszintes házai magasodnak, a másikon parkban feloldódó orvosi rendelő jelenik meg, mögötte szintén lakótelepi épületekkel. Északra magastetős társasházak, mögöttük kertes családi házak más-más ízlést tükröznek. A tervezési területtel szemben lévő közintézményzóna épületei már megint lerontják egymás hatását, mert nem vesznek tudomást egymásról. A tömegforma, a homlokzatképzés olyan, hogy semmilyen formai vagy hangulati összhangot nem lehet felfedezni. Jellemző, hogy ahány ház, annyi más színű tető (sötétszürke, galambszürke, piros, téglaszínű, stb.). Nehéz itt bármihez is alkalmazkodni, illeszkedési pontot találni. Reagálni a sarokhelyzetre, a parkra, a szoborra kell. Ezért javaslatunk a telekadottságokból is adódó diagonális tengelyre szerkesztett, kívül az utca felőli oldalra szimmetrikusan formált sarokház, belül a park felé pedig teraszokkal, visszalépő tömegekkel tagolt tömegformálás. Minden bajárat a két utcai oldalról nyílik, a park felőli oldalon csak az OTP Bank dolgozóinak előtetővel védett személyzeti bejárata. A beépítési tervlapon a szűkebb környezet rendezésére is tettünk javaslatot, párhuzamos – lombosfákkal tagolt – fasoros, díszburkolatos, urbánus hangulatú utcaszakaszokkal. A beépítési tervlap és a látványtervek remélhetően jól érzékeltetik a tervezett új épület és környezetének viszonyát. 2. FÖLDSZINTI ALAPRAJZ A földszint legfontosabb funkcionális egysége az OTP Bankfiók. A leendő üzemeltetővel történt konzultációk után véglegesedett a banki alaprajz, a sarokház jelleghez igazodó diagonál tengelyre szerkesztve. A közönség forgalmi ügyféltér a saroképületbe került szimmetrikus módon, a technológiai- és kiszolgáló helyiségek pedig a park felé tájoltak.

A személyzeti hátsó zsilipelt bejáratot is itt helyeztük el. A banki épületrész határoló szerkezeteinek, teherhordó- és válaszfalainak födémeinek meg kell felelniük a MABISZ előírásainak. A Bank főbejáratával a Szent István utcai díszburkolatos sétány felé fordul. A banki funkción kívül két eltérő alapterületű üzlet készül, utca felé nagyméretű portálokkal fordulva. Az emeletre vezető lépcsőházak a sarkokra kerültek. A parkoló felőli lépcső mellé, teherszállításra is alkalmas liftet terveztünk, megkönnyítve az emeleti szintek szervízelését. A fölszinti zóna nyitott, vonzó kirakatokkal, padlószintről induló nagyméretű portálokkal. A célunk az volt, hogy ezen a két utcaszakaszon igazi városi hangulat alakuljon ki. A számítógépes látványtervek jól illusztrálják tervezői szándékainkat. 3. I. EMELETI ALAPRAJZ Az első emeleti szinten többféle alaprajzi elrendezés megvalósítható. A két lépcsőházat összekötő belső üzletutcára, passzázsra is fel lehet fűzni az üzleteket, szolgáltató egységeket. A passzázsos zónán belül üvegezett reklámhengerek, árubemutató vitrinek, árusító standok jelennek meg tagoló elemként. A park felőli traktusban kisebb üzletegységek sorolódnak egymás mellé, igazodva a szerkezeti tengelyekhez, a vb. pillérekhez. Ez az alaprajzi elrendezés nagyobb alapterületű egységek kialakítását is lehetővé teszi a „nyíl” alaprajzi kontúrú sarki területen, a banki ügyféltér felett. Mindkét végén a földszintes épületrész feletti járható zöldtető vendéglátó egység berendezését is indokolttá teszi. A tanulmánytervünkben ezt a változatot mutatjuk be, amikor az emeleti szintet egy nagyobb egység tölti ki. A parkoló felőli oldalon elhelyezett liftes lépcsőház alkalmas az árufeltöltésre és a személyzet közlekedésére, a másik sarokban lévő lépcsőn pedig a vásárlók érkezhetnek. Ilyen nagyságú üzlettérre van igény, mert rengeteg kisméretű üzlet alakult ki a korábbi évtizedekben a városban erős túlkínálattal, ebben a kategóriában viszont szegényes a választék. Az egységes nagy üzlettér a park felé nagyobb üvegfelületekkel fordul, a zajosabb utca felőli oldalon viszont zártabb. A földszinti növényesített tetőteraszok csak gazdagítják a funkciót. 4. TETŐTÉRI SZINT A tetőtéri szint szerepe nagyon fontos funkcionális és esztétikai szempontból is. A ma ingatlanfejlesztői nem építenek magastetőt öncélúan, ide hasznos funkció kell. Építészeti szempontból is fontos, hogy ne egy végig lapostetős kétszintes „lepény” épület szülessen. Az előírt építménymagasság csak részlegesen beépíthető harmadik szint megvalósítására ad lehetőséget. A számítási szabályok szerint a harmadik szint homlokzati falait vissza kell húzni. A tervezett harmadik szint a telekadottságokhoz igazodó átlósan szerkesztett nyugodt végigfutó félnyeregtető. A 12 m széles zóna a két utcai fronton 18 méteres szélességgel jelenik meg a „ferde metszés miatt”, ezért az itt megjelenő alacsonyabb hajlásszög ténylegesen a 12 méter szélességű traktusban kedvező tetőtérhasznosítást eredményez. Ez a ferde félnyeregtetős tömeg segít „kétarcúvá” tenni a létesítményt. A nagyszabású, tóval is tagolt park sarkában árválkodó 7,5 méter magas épület képtelen betölteni térteremtő szerepét, mindig súlytalan marad. A javaslatunkban szereplő, park felé leteraszozó, zöldtetőkkel és növényzettel tagolt tömegforma térteremtő erejét erősíti a harmadik szint magasabb – teraszokkal tagolt homlokzata.

Funkcionális szempontból a tetőszint lakásokkal történő hasznosítását kedvezőbbnek tartjuk, mert fontos szempont az is, hogy egy ilyen méretű városközpontban lévő parkban munkaidő után is legyen élet, legyenek fények. A keretező épületek döntően középületek, esténként elsötétülve, ezért kedvező, ha itt laknak is. A parknak is növeli a védettségét az ilyen jellegű állandó kontrol, a felső szinten lakók óvó tekintete. A kihelyezett térfigyelő kamerák mellett jelentős biztonságnövelő tényező is. A belső funkció szempontjából is előnyös a felső lakószint léte. A panorámás, jó tájolású teraszos lakások a legkedveltebbekké válhatnak, hiszen a környező paneles épületek lakásai helyett igazi, családházak lakásaira jellemző teraszos lakásokban lakhatnak úgy, hogy nem kell „kitelepülni” a város kertes zónájába, mégis a város legnagyobb és legjobban gondozott parkja hever az ablakaik előtt (és még füvet se kell nyírni). Ilyen rangos központi helyen, csodás panorámájú, jó tájolású lakásokban lakni sok család vágya lehet. Alaprajzi szempontból arra törekedtünk, hogy elkerüljük a mai átlagos 65 m2 körüli kommersz alaprajzot. A két legkeresettebb nagyságrendet céloztuk meg. Ezért a tervezett 4 lakás alapterülete nagyon eltérő, van két db nagyméretű – 100 m2 feletti – lakóelőteres háromszobás, két vizesblokkos, nagy gardrobos, panorámás – kamrával is ellátott – konyhás lakás, előtte nagyméretű növényesített terasszal, és egy kisebb egyszobás étkezőelőteres lakás, panorámás terasszal. Egy lépcsőházra két lakás fűződik fel, a társasházak személytelenségi buktatóit kikerülve. Ez a lakásösszetétel nagyon alkalmas például a generációs együttélésre. A nagylakásban lakó család mellé odaköltözhet az egyedül maradt nagypapi, nagymami. A „kirepülő” gyerekeknek is jó lehetőség a nagycsalád közelében, de mégis önállóan itt lakni. (A mama finom főztje csak ajtónyira, a mosógép pedig kétméterre …) Egyetemista gyerekek barátnőikkel, fiatal házasok, vagy a családról egyre nehezebben leválni akaró harmincasok kedvelt lakása lehet az ide tervezett kislakás. Olyan családnak is érdemes megvenni a két lakást, akiknek mikro- vagy kisvállalkozása van, mert a kislakás helyén egy betéti társasság, vagy kft. irodája kedvezően kialakítható. A városközponti helyzet, az üzletházi hangulatú épület csak imázsnövelő lehet. Ég és föld lesz a különbség a kényszerűségből kialakított lakás-irodák és az itteni között. A Szent István szoborra tájolt teraszos irodánál nem lesz szebb iroda a városban. De lehet itt akár kis magán orvosi rendelő, fogászat, könyvelő iroda, pénzügyi-vállalkozói tanácsadó iroda, vagy más tervezői, mérnöki iroda is… 5. TÖMEG ÉS HOMLOKZATKÉPZÉS T/1 A telekadottságok nagymértékben befolyásolták az épület alaprajzi elrendezését és a tömegformáját is. Ez a furcsa kontúrú telek sarokhelyzetben van, ezt tükrözi a park felőli átlós telekhatár, de furcsa módon szöge nem 45o-os, az oldalszárak hossza és szélessége is eltérő méretű. „A saroktelekre sarokházat” igény itt elég erős, mert egy szétfutó nagy területen kell elhelyezni egy karakteres pontot, segítve a jelenlegi diffúz tér sarokpontjainak kijelölését, kicsit barátságosabbá téve a nagy parkot. Egy ilyen kis alapterületű épülettel ez a feladat nem könnyű. A máskor könnyebbséget jelentő környezeti adottságok most itt nem adnak eligazítást, mert a környező épületek megjelenése, arculata rendkívül vegyes, egyikhez sem lehet „illeszkedni”. Üres - csak képként és látványként kezelt - építészet helyett igazi jól működő, a vegyes funkciójú épület hangulati eltéréseit is tükröző, finoman tagolt épületformálásra törekedtünk.

A tervezést segítette, hogy nem csak sémákban lehetett gondolkodni, megvoltak a valós igények, a sarki OTP fióknak már teljesen kiforrott megbízói elképzelése volt, és a többi funkció is bimbózó állapotba került. Nem egy befoglaló dobozt kellett formálgatni, hanem a tervezett funkcióhoz illő, hangulatot kívülről is tükröző összetett épület megteremtésével lehetett foglalkozni. Egy bankhoz konzervatívabb, lenyugtatott tömeg illik, nemes anyagokkal, kiegyensúlyozott, stabil erős formálással. A kereskedelem már szertelenebb, az állandó változás terepe, ahol az aktuális trendek, a gyorsan változó divathullámok dominálnak. Ezt a változó világot próbáltuk érzékeltetni a játékosabb, szabálytalanabb, színesebb homlokzatképzéssel, a vízszintesből kimozdított lezárással, a fények játékával. A két eltérő formai világ közötti hasadék az elválasztás és összekapcsolás zónája, itt lehet mindkét fő funkciót elérni, ez az érkezés és a fogadás terepe, előtetővel védett bejáratokkal, a tömör tömbök közötti teljesen üvegezett zóna. A külső burkolat továbbfut, az üveg portálok a padlótól indulnak, teljes a nyitottság. Ide be kell lépni! A park felé forduló harmadik oldal más karakterű. A két utcai homlokzat a kereskedelem, a vásárlás, a nyüzsgés hátterét adja, a park felőli pedig csendet, nyugalmat, természetközeliséget sugároz. Ez így is van jól, hiszen közelben van a Szent István szobor, a helynek méltósága, rangja van. Ezen az oldalon nem jelenhetnek meg zajos gazdasági bejáratok, raktárajtók, göngyölegtárolók, stb. Vannak viszont teraszok zöldtetővel, díszfák ültetésére is alkalmas növénykazetták, járható tetők panorámás helyzetben. Ez a három arc jól érzékelteti az épület funkcionális tagoltságát, gazdagságát. A számítógépes látványtervek remélhetően jól érzékeltetik építészeti szándékainkat. Remélhetően a továbbérlelés során még jelentősen finomodó és letisztuló épület Tiszaújváros városközpontjának karakteres eleme lesz.

Miskolc, 2009. november 25.

Pirity Attila okleves építészmérnök vezető tervező ügyvezető

A. fszt Miskolc, Rákóczi u. 6. sz. Miskolc, 2009

Recommend Documents