a. Szivárvány Tagóvoda Miskolc, Kacsóh P. út 8. Vadász úti Tagóvoda Miskolc, Vadász u. 2

Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc, Andrássy út 53/a

Szivárvány Tagóvoda 3534 Miskolc, Kacsóh P. út 8.

Vadász úti Tagóvoda 3518 Miskolc, Vadász u. 2.

Helyi Pedagógiai Programja Miskolc, 2010. augusztus 15.

OM: 028582

Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

2

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS......................................................................................................................................................6 I.1. Helyzetelemzés .................................................................................... 6 I.2. Az óvodai nevelési programunk célja................................................ 9 I.2.1. Célunk................................................................................................ 9 I.2.2. Gyermekkép ...................................................................................... 9 I.2.3. Óvodakép ........................................................................................ 10 II. NYITNIKÉK ÉS VADÁSZ ÚTI TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA...............................13 II.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI...................................................................................................14 II.1.1. Az egészséges életmód kialakítása ............................................. 15 II.1.2. Az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása.............................. 17 II.1.3. Értelmi fejlesztés, nevelés ............................................................ 17 II.1.4. A hallássérült gyermekek integrált nevelése .............................. 18 II.2. A LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE ÓVODAFEJLESZTŐ PROGRAM ALAPPILLÉREI......................21 II.2.1. Individualizálva szocializál............................................................ 21 II.2.2. Sajátos tevékenységközpont rendszer – az óvodai élet tevékenységeinek formái ..................................................................... 28 II.2.2.1 Az óvodai élet tevékenységformái ............................................. 32 II.2.2.2. Munka jellegű tevékenységek.................................................... 35 II.2.2.3. Tanulás ........................................................................................ 37 II.2.2.4. Mozgás......................................................................................... 41 II.2.2.5. Ének, zene, énekes játék ............................................................ 42 II.2.2.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka.................................................. 44 II.2.2.7. Vers, mese................................................................................... 45 II.2.2.8. A külső világ tevékeny megismerése ....................................... 46 II.2.2.9. Matematika .................................................................................. 48 II.2.3. A családok bevonása az óvodai életbe........................................ 49 II.3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE, TERVEZÉSE..................................................................53 II.4. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI......................................56 II.5. SZOLGÁLTATÁSAINK............................................................................................................................57 II.6. KIEGÉSZÍTŐPROGRAM.........................................................................................................................58 III. SZIVÁRVÁNY TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA...........................................................61 III. 1. BEVEZETÉS..............................................................................................................................................63 III.2. FUNKCIÓK ÉS CÉLKÉPZÉS AZ ÓVODA VILÁGÁBAN.............................................................66 III. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI...........................................................................70 III.3.1. Alapelveink, specialitásaink: ....................................................... 70 III.3.2. Az óvodai nevelés feladatai ......................................................... 71 III.3.3. Az egészséges életmód kialakítása ............................................ 73 Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

3

III.3.4. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása...................... 75 III.3.5 Az értelmi fejlesztés megvalósítása............................................. 79 III. 4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI...............................................................................83 III.4.1. A játék............................................................................................ 83 III.4.2. A tanulás........................................................................................ 88 III.4.3. A külső világ tevékeny megismerése ......................................... 90 III.4.4. A mozgás....................................................................................... 94 III.4.5. A művészeti tevékenység feladatai............................................. 98 III.4.6. Munkajellegű tevékenységek..................................................... 103 III. 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE..........................................................................................106 III.5.1. A rugalmas napirend .................................................................. 106 III.5.2. A hetirend .................................................................................... 106 III.5.3. Az óvodai csoport szerkezete.................................................... 108 III.6. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPE ÉS EGYÉB RENDEZVÉNYEI..............................110 III.6.1. Ünnepeink ................................................................................... 110 III.6.2. Megemlékezéseink ..................................................................... 110 III.6.3. Az óvoda rendezvényei .............................................................. 111 III.7. AZ INTÉZMÉNY SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI.......................................................................112 IV. NYITNIKÉK ÓVODA ÉS SZIVÁRVÁNY TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBAN MEGHATÁROZOTT KÖZÖS FELADATAINK......................................................................................113 IV.1. PARTNEREINK......................................................................................................................................114 IV.2. ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN....................................120 IV.3. ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM .............................................................................................126 IV.4. AZ ÓVODABAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, -ÉRTÉKELÉSI,MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDESZERE.................................................................................................128 IV.4.1. Óvodánk írásos dokumentumai ................................................ 128 IV.4.2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése .......................... 129 IV.4.2.1. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése ................................................................... 130 IV.4.2.2. A Helyi Nevelési Program ellenőrzése, értékelése ............... 134 IV.4.2.3. Az intézmény nevelő – fejlesztő munkát érintő egyéb értékelések .......................................................................................... 134 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK..........................................................................................................................136 ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT.............................................................................................................138 A NYITNIKÉK PROGRAM MELLÉKLETEI.............................................................................................139 A SZIVÁRVÁNY PROGRAM MELLÉKLETEI........................................................................................148


4


5

I. BEVEZETÉS I.1. Helyzetelemzés A Nyitnikék Óvoda Miskolc Újdiósgyőr térségében, az integrálás következtében három épületben, 13 csoporttal működik. A központi és tagóvodák közötti távolság 2-7-10 km.

karbantartó

óvodatitkárélelmezésszervező

konyhai kisegítő

szakács

élelmezésvezető-

dajka

óvodapedagógus

szociálpedagógus

SZEMÉLYI ELLÁTOTTSÁG

Nyitnikék Óvoda

15

1

7

1

1

4

1

1

Szivárvány Tagóvoda

8

-

4

-

-

2

1

1

Vadász úti Tagóvoda

4

-

2

-

-

1

1

Nyitnikék Óvoda: 200 férőhelyes, 7 vegyes csoporttal működő intézmény, egy tornaszobával és önálló konyhával és étteremmel rendelkezik. A hatalmas füvesített udvarunk sokféle játéktevékenységre, mozgásra ad lehetőséget. A rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági változások az óvodánkat erőteljesen érintették. Az 1980-as évek elejétől a környezetünkben élő lakosság cserélődése kezdődött el. A szép kertes munkáslakásokba egyre több peremhelyzetbe került család költözött be, - melynek következményeként mára a város egyik legveszélyeztetettebb területén helyezkedik el intézményünk, olyan utcák határolják, ahol a lakosság többsége cigány származású, mentálisan, szociálisan veszélyeztetett. Az óvodánkba járó gyermekek közül is egyre több a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, potenciálisan veszélyeztetett gyermek. Az innovációra, megújulásra kész nevelőtestület felmérve a gyermekek fejlettségi szintjét, a családból hozott ismereteket, 1999-ben adaptálta a Lépésről- Lépésre minősített Óvodafejlesztő Programot, 2007-ben, HEFOP 3.1.2. UNIÓS pályázat sikeres befejeztével, a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag beillesztésre került Helyi Pedagógiai Programunkba.


6

1998-ban óvodánk Szabó Lőrinc ”Nyitnikék” című kedves gyermek verse ihletésére felvette a Nyitnikék Óvoda nevet. E név választásával az óvoda sokszínű pedagógiai munkáját, nyitottságát, érzelemgazdagságát, vidámságát kívántuk kifejezni Szivárvány Tagóvoda: A város egyik legszebb zöldövezeti területén, az Észak – Kiliáni lakótelepen helyezkedik el. A családokra jellemző a heterogén összetétel. A gyermekek nevelése derűs családias légkörben folyik melyhez biztosítottak a gyermekek fejlődéséhez szükséges változatos tevékenységek. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a játéknak, melyre helyi óvodai programunkat építettük. A gyermek a játékélményeit a környező valóságból meríti, alkotó, konstruáló, díszítő, rajzoló tevékenysége is ebből fejlődik ki. Így alakítottuk ki önálló, vizuális arculatunkat, melynek célja a szépség megalkotására, befogadására nevelés, a világban és nemzetünkben felhalmozódott művészeti értékek megismertetése, az esztétikum iránti igény kialakítása. Nevelőmunkánk 2007-től Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomaggal színesedett. Vadász úti Tagóvoda: Miskolc-Pereces városrészben két osztatlan csoporttal működik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma évről évre emelkedő tendenciát mutat. Az óvoda hangulata családias, csoportszobái nyugodt játékteret biztosítanak az óvodába járó gyerekek részére. Óvodai élet mindennapjait színesítik a közeli természet adta lehetőségek (erdei kirándulás, természetben tett séták megfigyelések). Tagóvodánk is a Lépésről-Lépésre Helyi Óvodai Nevelési Programba beépített Kompetencia Alapú óvodai programcsomaggal dolgozik. Az integrált program cél és feladatrendszerét közösen határoztuk meg, szem előtt tartva a környezeti és szociális adottságokat. Célunk: a három óvoda munkájának összehangolása, közös programok szervezése, a feladatok arányos elosztása, folyamatos, hatékony együttműködés: nevelési értekezletek, bemutatók, kirándulások. közös rendezvények

A Helyi Pedagógiai Program módosítását az alábbi jogszabályok figyelembevételével készítettük el: A 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelettel módosított 137/1996./VIII.28./ Kormányrendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról Az 1993. évi (többszörösen módosított) LXXIX. Közoktatásról szóló törvény, ezután Közoktatásról szóló Törvény az 1991. évi LXIV. A gyermekek jogairól szóló törvény A többször módosított 1997. évi XXXI. Gyermekvédelemről és Gyámügyi Igazgatásról szóló törvény 2/2205. (III.1.) OM rendelet 1. sz. melléklete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003. évi LXXVII. Törvény a nemzeti etnikai kisebbségek jogairól


7

Pedagógiai programunk hangsúlyai: Közös felelősséget kell érezni szülőnek és pedagógusnak egyaránt gyermekeink neveléséért. Ennek megfelelően olyan nyitott óvoda megvalósítására törekszünk, melyben az eltérő szülői igény és az együttnevelés megvalósítható. Közös célunk a gyermekeket felvértezni mindazokkal a tapasztalatokkal, melyekkel eligazodhatnak a világban. A nyitottság élményt, tapasztalatot, helyzeteket kínál, amelyben a gyermekek: önállóan gondolkodhatnak, a természetes kíváncsisághoz támogatást kaphatnak, felfedező kedvüket és csodaérzéküket erősíthetik, kreatívan reagálhatnak, együtt gondolkodhatnak, helyzetek között választhatnak, dönthetnek.

Nevelési Programunkban kiemelkedő szerepet kap: gyermekek egyéni különbségei, eltérései, a fejlettségi szinthez igazodó komplex képességfejlesztés, egyedi tevékenységközpont rendszer, szülők óvodai életbe való bevonása, a családgondozás, élethosszig tartó tanulás igényének megalapozása.


8

I.2. Az óvodai nevelési programunk célja „Minden élmény arra tanítja a kisgyermekeket, hogy értékesek és tiszteletre méltóak. Tudják, hogy az egyéni szükségleteik ki lesznek elégítve és jogaikat védelmezik a felnőttek. Közben egyre jobban törődnek környezetükkel és feladják én-központúságukat mások és a csoport javára.” /Carol Seefeldt/ I.2.1. Célunk A személyiségértékek, tulajdonságok sokoldalú fejlesztését megalapozni: az adaptált Lépésről - lépésre minősített óvodafejlesztő és a Játékvilág Helyi Óvodai Program által, melyeket a beillesztett kompetencia alapú óvodai programcsomag tesz színesebbé I.2.2. Gyermekkép a.) A program a 3-7 éves korú gyermekek fejlődésének támogatását és személyiségük fejlesztését vállalja fel. A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelít. Ennek tudatában nevelőmunkánk eredményeként rendelkezzenek gyermekeink az alábbi személyiség tulajdonságokkal. Legyenek autonóm személyiségek, rendelkezzenek pozitív énképpel, önérvényesítő képességgel, érzelmi gazdagsággal, legyenek érzékenyek a művészetek, a természeti, társadalmi környezetük iránt Tudják saját szükségleteiket kifejezni Sajátítsák el a kulturált magatartás szokásait, az önfejlesztő, a befogadó, elfogadó, együttműködő, segítőkész magatartást, az empatikus, szolidáris viselkedést, a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képességét, Ismerjék fel és fogadják el a különbözőségeket b) Tanuljanak meg a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásmódokat: legyenek kompromisszumokra, konszenzusokra kontaktuskeresésre képesek. Sajátítsák el a kommunikálás a társalgás az önszabályozás, az önkontroll technikáit Társas konfliktusokban, felnőtt segítsége nélkül is keressék a megoldásokat. Teljesedjék ki az önkifejező és az együttműködő képességük. c) Értelmi fejlődésük során: felfedezzenek fel, próbálkozzanak, az élethelyzetekben, tevékenységekben ápolják a hagyományokat szeressék, védjék a természetet, az élőlényeket érdeklődjenek az írott nyelv és a jelzések iránt.


9

I.2.3. Óvodakép Az óvoda nyitottsága, mint elv, befolyásolja az óvoda kapcsolatainak alakítását, a családoktól az iskolával való együttműködésig. A nevelési hitvallásunk a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. A gyermeki személyiséget övező bizalom  pedagógiai optimizmus,  a különbözőségek elfogadása,  a diszkrimináció tilalmának érvényesítése által valósul meg. A NYITOTT ÓVODA, a szűkebb környezet igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva, szakmailag önálló intézményként elsősorban a gyermekek nevelését a családi nevelés kiegészítését vállalja fel. Körzetünkben az eltérő családi szükségletek következtében óvodánk funkciói közül a következők válnak hangsúlyosabbá: a halmozottan hátrányos gyermekek nevelésénél az egyik legfontosabb az óvóvédő, ellátó-gondozó funkció, az egészség megőrzése érdekében végzett prevenció, a jól szituált családokból érkező gyermekeknél felerősödnek az érzelmi és szociális szükségletek. A programunk érinti a teljes intézményt, kiemeli az „óvodafejlesztő” tevékenység szerepét. Az óvoda, mint intézmény egy komplex rendszer, amelynek minden összetevője kölcsönhatásban működik. A koncepciók a teljes rendszert érintik. Az óvoda nyitottsága, mint elv, befolyásolja az óvoda kapcsolatainak alakítását, a családoktól az iskolával való együttműködésig. Az óvoda a teljes társadalmi környezet, de elsősorban a családok felé nyitott. A nyitott óvoda jellemzői: Az óvodapedagógusok és munkatársai: ismerik a családok szükségleteit, évente megkérdezik a szülőket, ismerik a családok értékrendjét és a szülők véleményét az óvodai nevelésről, bevonják a szülőket az óvodai életbe és szakmai támogatást adnak a családi neveléshez, a szülők igényeihez igazodva gyarapítják pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi ismereteiket, a családok közreműködésével, kapcsolatot keresnek az idősebbek, a nagyszülők nemzedékével, bevonják őket a település gyermekélethez kötődő hagyományainak ápolásába, közvetítő szerepet tölthetnek be a gyermekek, a családok és a speciális szolgáltató, szociális ellátó intézmények között, a családokat érintő ellátatlan feladatok megoldása érdekében együttműködést alakíthatnak ki civil szervezetekkel,


10

a családokkal közösen gazdagíthatják a gyermekek tapasztalatait, élményeit, az óvoda feltételrendszerét.


11


12

II. NYITNIKÉK ÉS VADÁSZ ÚTI TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (I. SZ. RÉSZPROGRAM)

Nyitni kék, fütyülöm, nyitni kék, hinni és bízni kellenék, Nyitni kék! Ébred a hegy, a völgy, tudom, mire gondol a néma föld. Õ volt a szája, a Nyitnikék, elmondta a holnap üzenetét: a hitet, a vágyat fütyülte szét, kinyitotta a föld örök szivét: fütty-fütty-fütty, nyitni kék, nyitni kék – Nyisd ki, te, versem, az emberekét!

Szabó Lőrinc: Nyitnikék (részlet)

ADAPTÁCIÓ: A LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE MINŐSÍTETT ÓVODAFEJLESZTŐ PROGRAM ALAPJÁN

Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

13

II.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladatai az óvodai élet tevékenységformáinak keretében, az óvodapedagógus tudatos nevelőmunkájának következtében valósulnak meg, és a gyermekek személyiségének fejlődését eredményezik. Célunk: Az óvodánkba járó gyermekek  esélyegyenlőségének megvalósítása  multikulturális és interkulturális értékek közvetítése  az SNI és a HHH gyermekek fejlesztése és  tehetséggondozás. A gyermekek differenciált fejlesztése nem kiemelten, hanem saját csoportjukban egyéni, illetve mikrocsoportos formában történik. A fejlesztési terv végrehajtásával kívánjuk elérni, hogy gyermekeink kiegyensúlyozottak, érdeklődőek, nyitottak legyenek az ismeretek befogadására, és váljanak alkalmassá az iskolai tanulmányok megkezdésére. A családok nagyobb odafigyelést tanúsítsanak gyermekeik gondozására, nevelésére. Feladataink: - a gyermekek családi körülményeinek feltérképezése az óvodába lépés előtti családlátogatással, - a gyermekek fejlettségének megismerése, - a gyermekek csoportba való befogadásának elősegítése személyes példamutatással, - az egyéni bánásmód, a folyamatosság, a fokozatosság elvének kiemelt alkalmazása, valamint konstruktív fejlesztés biztosítása, - a cigány gyermekek felzárkóztatása, a szocializációra, az étkezési, higiénés, öltözködési szokások kialakítására, a közösségi életre nevelés, a beilleszkedés elősegítésére helyezi a hangsúlyt. A fejlesztés tartalma:

Szeretetteljes légkörben fogadjuk a gyermekeket, fontos, hogy a családok bizalmát megnyerjük. Az új gyermekek befogadását elősegítik a vegyes életkorú csoportok, csak kevés új gyermek érkezik, s több időt, figyelmet tudunk rájuk fordítani. A régebbi óvodások segítenek a befogadásban, későbbiekben a csoportélet szokásainak elfogadásában. A családokat tájékoztatjuk az óvoda alapvető elvárásairól, és egyben segítjük a szülőket a tárgyi feltételek megteremtésében (ruhagyűjtési akciók, tisztasági felszerelések, stb.).


14

II.1.1. Az egészséges életmód kialakítása Egészséges életmód, gondozás Befogadás ideje alatt megismertetjük a gyermekekkel a mosdó és a WC használatát, a testápolási szokások sorrendjét, s ezeket a helyes egészségügyi szokások kialakulásának érdekében folyamatosan, következetesen gyakoroljuk. Az otthoni, rendszertelen, egyoldalú táplálkozást óvodánk konyhája napi rendszerességgel igyekszik kompenzálni (étrend összeállítás, új ízek, … stb.). A reggeli nélkül érkező gyermekeket megreggeliztetjük. Az étkezési szokásokban előforduló egyéni különbségeket, lemaradást kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. 2009-ben óvodánk csatlakozott a város által kezdeményezett Menzaprogramhoz, mely elősegíti a még egészségesebb sokszínűbb-korszerűbb táplálkozást. Az öltözködési szokásokat a szülők bevonásával fokozatosan alakítjuk, hangsúlyozzuk a réteges, az időjáráshoz igazodó öltözködés szükségességét A jó közérzethez elengedhetetlen a fehérnemű tisztántartása és váltása. A naponta szervezett mozgásfejlesztő játékokat vonzóvá tesszük a gyermekek számára. Feladatok: az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a gyermekek gondozása, testi szükségleteik kielégítése, az egészséges életmód szokásainak kialakítása, különös tekintettel a komfort nélküli lakásokban élő családok gyermekeinek alapvető higiéniai szokásainak megalapozására, az egészség megőrzése, edzése, prevenció, valamint a gyógytestnevelés bevezetése, rendszeres kapcsolattartás az óvoda orvosával és védőnőjével a gyermekek egészségének ellenőrzése érdekében, a szülők rendszeres tájékoztatása, az érzékszervek egészséges működésének segítése, a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése. Gyógytestnevelés: A nevelési-oktatási intézményekre nagy feladat és fellelőség hárul az egészséges életmódra nevelés, az egészség védelme, a betegségek megelőzése terén. A gyermekorvosi és ortopédiai szűrővizsgálatok feltűnően magas arányban mutatnak ki, már óvodáskori, kezdődő mozgásszervi elváltozásokat, ami iskoláskorban tovább emelkedik. Egyre hangsúlyosabbá válik a testi nevelésben a prevenció, mely a testnevelés részét képező gyógytestnevelési kategóriák alapja. Felismerve ennek a kérdésnek a fontosságát az intézményünkbe járó gyermekek részére gyógytestnevelési foglalkozásokat szervezünk. Rendelkezünk a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. A foglalkozásokat gyógytestnevelői szakképzettséggel rendelkező óvodapedagógus látja el. Gyermekeink Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

15

hátrányos szociális hátterét is figyelembe véve fokozott felelősséget kell vállalnunk egészségük javítása, védelme érdekében.

A gyógytestnevelési foglalkozások megszervezése: A gyermekek egészségügyi szűrését az óvoda háziorvosa, ill. ortopéd szakorvos az adott év október 15-ig elvégzi Szülők tájékoztatása a foglalkozások fontosságának hangsúlyozása A gyógytestnevelési foglalkozáson résztvevő gyermekek csoportosítása (8-16 fő) A gyógytestnevelési foglalkozás anyagának, feladatainak megtervezése: Speciális gyakorlatok kiválasztása az általános és speciális edzettség kialakításához, a törzs izomzatának fejlesztéséhez, illetve a tartás javításához, Lábboltozat erősítéséhez szükséges mozgásanyag kiválasztása. A gyermekek heti 2 alkalommal vesznek részt a foglalkozásokon, melynek idejét nevelőtestület határozza meg. A foglalkozásoknál fokozott figyelmet fordítunk:  a gyermekek életkori, egyéni sajátosságaira  az elváltozás mértékére  a gyermekek terhelhetőségére  a játékosság biztosítására.

A gyógytestnevelés foglalkozások várható eredményei  A gyógytestnevelés hatékonyan hozzájárul az óvodáskorban kezdődő elváltozások helyreállításához, javításához, megelőzéséhez.  segíti az egészségi állapot szinten tartását, rehabilitációját  Fejleszti a testi motoros képességeket, a mozgásműveltséget, az edzettséget  A későbbiek során szakszolgálat keretében bázis intézményként kívánjuk ellátni ezt a feladatot, a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelete alapján, amely rendelkezik, hogy a gyógytestnevelési pedagógiai szakszolgálat feladatait bármely nevelési, oktatási intézmény elláthatja, ha ez a feladat szerepel az alapító okiratában.


16

II.1.2. Az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok A családias, biztonságos légkör segíti a gyermekek beilleszkedését az óvodába. Az óvoda minden dolgozója különös empátiával fordul a beérkező gyermekek és szüleik felé. Ezekre a gyermekekre általában jellemző a szélsőséges érzelmi magatartás (időnként indulatosak, máskor szeretetéhesek). A megfelelő tevékenykedtetés biztosításával igyekszünk a szélsőséges megnyilvánulásukat optimális mederbe terelni. Társas kapcsolatuk alakulását személyes példamutatással, pozitív tulajdonságok kiemelésével és a helyes magatartási formák elfogadtatásával segítjük. Viselkedésmintákat nyújtunk a konfliktushelyzetek kezelésére. Feladatok: - a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján, - az erkölcsi érzelmek megalapozása, - az alapvető udvariassági szokások magatartásmódok fejlesztése, - a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése, - a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése, - a reális, saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása, - a személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása, - a gyermek - dajka és más óvodai dolgozó kapcsolatait pozitív attitűd jellemezze, - szülőföldhöz való kötődés alapjaként, a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét - a HHH gyermekek speciális óvó-védő gondozása. - SNI gyermekek befogadása, sikerélményhez juttatása. II.1.3. Értelmi fejlesztés, nevelés A Lépésről –lépésre program az értelmi nevelés során három nevelési alapelvet követ. 1./ A konstruktivizmus elve, mely szerint a gyerekek maguk építik fel világukat, ismeretanyagukat, a felnőtteknek ebben alapvetően segítő, közvetítő szerepe van. 2./ Fejlettségi szintnek megfelelő foglalkoztatás, mely a gyermek ismeretén alapul, annak megértésén, hogy minden gyermek azonos fejlődési stádiumokon megy keresztül, mégis mindegyikük egyedi, individuális lény 3./ Progresszív nevelés olyan környezetet igyekszik létrehozni, amely támogatja az egyes gyermekek készségeinek és érdeklődésének fejlődését, ugyanakkor elismeri a két gyermek közötti, illetve kiscsoportos interakciók fontosságát. Feladatok: - olyan tárgyi környezet biztosítása mely felkelti és ébren tartja a gyerekek - érdeklődést, kíváncsiságát, az új megismerése iránti igényét, a saját ötletei megvalósításának vágyát - - a gyermekek fejlettségi szintjének alapos megismerése Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

17

Anyanyelv fejlesztése – kiemelt jelentőségű az értelmi nevelés megvalósítása során. Feladatok: - a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése, beszédkedv fenntartása, - a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése: a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdés érvényesülése, megválaszolása, - az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, - szókincsbővítés, játékos beszédfejlesztés, verbális készségfejlesztés, - dyslexia-szűrés – szókincsvizsgálat alapján saját képzett óvodapedagógussal - rendszeres logopédiai felmérés és foglalkozás képzett logopédussal helyben. Az óvodai élet minden területén kiemelt helyet kap a cigánygyermekek anyanyelvi fejlesztése. Feladatunk ennek tükrében: - a kommunikációhoz szükséges alapvető szavak, - udvarias kifejezések megismertetése, - szókincsük bővítése, önkifejezésük támogatása, - a felnőttek által nyújtott példaértékű beszéd Az őket érdeklő, hozzájuk közel álló történetek, mesék, versek megismertetésén keresztül tudjuk őket megnyerni a mese szeretetére.

II.1.4. A hallássérült gyermekek integrált nevelése

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének jogi szabályozása 

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról



1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról



14/1994. ( VI. 24. )MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról, és módosításai: 3/1998 ( IX. 9.)OM r. és 19/2004. ( VI. 14. )OM r.



11/1994. ( VI. 8.) MKM r. 7sz melléklet IV: fejezete a speciális eszközökről



2/2005. ( II.1. ) OM. r. 1. sz melléklete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve



Intézményünk Alapító Okirata


18

Amit tudnunk kell az SNI gyermek befogadásáról és fejleszthetőségéről: Melyik komponenshez tartozik? Ki jogosult a szakvélemény megállapítására? Mit tartalmaz a szakvélemény? Milyen okokra vezethető vissza? A fejlesztés kinek a kompetenciája? Hogyan történik a fejlesztése? Ki a felelős a megvalósításért?

Kik jogosultak az ellenőrzésre

SNI „A”

SNI „B”

Szakértői bizottság

Szakértői bizottság

Habilitáció, rehabilitáció

Fejlesztő foglalkozás

Organikus okra visszavezethető Gyógypedagógusé

Organikus okra nem visszavezethető Fejlesztőpedagógusé

Egyéni fejlesztési terv alapján. A nevelési-oktatási intézmény vezetője Szakértői bizottság hivatalok

Egyéni fejlesztési terv alapján. A nevelési-oktatási intézmény vezetője és Nevelési tanácsadó és hivatalok

Habilitáció és rehabilitáció fogalma: Habilitáció: beillesztés  Ha sérülés veleszületett vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás. következménye  Nem beszélhetünk korábbi jobb helyzetről, amit szeretnénk visszaállítani. Rehabilitáció: visszahelyezés  Az adott helyzet jobbítására való törekvés.  Egy megelőző feltételezetten jobb helyzet, állapot elérésére törekvés. A szakértői vélemény alapján határozzuk meg a fejlesztés célját, az intézményi szintű feladatokat, a fejlesztésben résztvevők körét, a megvalósulás dokumentumait, illetve az óvodapedagógus feladatait.

A hallássérült óvodás korú gyermekek fejlesztésének célja: A hallás fejlesztése A hangos beszéd használatának építése A grafomotoros készség fejlesztése Diszfázia prevenció A fejlesztés során nagy hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló


19

gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társaik nyelvi teljesítményét. Az eredményes fejlesztés feltétele a környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. Gyakorlati teendők, szervezési kérdések az integrált nevelésben: Az óvodapedagógus feladatai: ha szól a gyermekhez, minél közelebb legyen hozzá és ügyeljen, hogy egyidejűleg minél kisebb zaj legyen a teremben; tanítsa meg minél hamarabb a hallássérült gyermeknek társai nevét; minél többet ösztönözze a hallássérült gyermeket a beszédre, erősítse a gyermek nyelvi szintjét, hiányos közléseit egészítse ki, sokat beszéljen hozzá; mindig győződjön meg arról, hogy a hallássérült gyermek megértette-e az utasítást, illetve a mondanivaló lényegét - ha nem, sokat segít az ismétlés, átfogalmazás; mindig vonja be a hallássérült gyermeket a közös tevékenységekbe, mesélésekbe, beszélgetésekbe – segítséget jelent számára a sok vizuális szemléltetés; a hallássérült gyermek is végezzen közösségi feladatokat (naposi munka, tisztaságfelelős), illetve ugyanúgy vegyen részt az óvodai ünnepségeken, versenyeken; a hallássérült gyermek fokozottan igényli a segítséget, megértési problémái miatt bizonytalanabb társainál – viszont fontos, hogy csak annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van, - a „túlsegítő” gondoskodás fokozhatja bizonytalanságát, önállótlanná teheti a gyermeket; séták, kirándulások alkalmával a hallássérült gyermek mindig a közelében tartózkodjon A hallássérült gyermekek szakszerű ellátását a törvénynek megfelelően biztosítjuk (szurdopedagógus). Segédeszközöket a hallássérült gyermekek integrált neveléséhez a kötelező eszköznorma mellékletként tartalmazza.


20

II.2. A LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE ÓVODAFEJLESZTŐ PROGRAM ALAPPILLÉREI Az óvodai nevelés országos alapprogramja tartalmazza azokat az általános pszichológiai-pedagógiai elveket, amelyeket a gyermekek érdekében érvényesíteni kell. A Lépésről-Lépésre óvodai program sajátosságai: A program 4 koncepciója: I. II.

III.

IV.

Individualizált fejlesztés. Sajátos tevékenységközpont-rendszerben biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer szintetizálja a szervezeti kereteket, és integrálja a fejlesztés tartalmát. A családok bevonása az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét, támogatja a családi nevelés problémáinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra, a gyermekekkel való törődésre, a nevelésre. Szociális feladatok felvállalása. A program, az óvoda lehetőségeit, a település igényeit, a családok helyzetét és a gyermekeket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve támogatja a szociálpedagógus feladatainak beépítését az óvoda által felvállalt tevékenységek körébe.

II.2.1. Individualizálva szocializál Az óvodai nevelésben az életkori és életkori szakaszonként jelentkező általános jellemzők mellett az ember egyediségére, a gyermekek között meglévő különbségekre irányul a figyelem. A Lépésről-Lépésre óvodai programban a család és az óvoda szocializáló szerepét hangsúlyozva, a 3-7 éves korban intenzív „én-fejlődés” szakaszában kiemelt jelentőségű az egyediség, az egyéniségtámogatása, megalapozása. Az óvodáskor végére jut el a gyermek az önérvényesítéstől az együttműködésig, a társak szükségleteinek, igényeinek, szándékainak megértéséig. A gyermek hozza magával genetikusan múltját, ami nincs még teljesen beprogramozva, kezdettől fogva a környezetén keresztül válik azzá, ami. A fejlődés tehát részben a természet munkája, másrészt a nevelés, a fejlesztés eredménye. Az egyén „nyersanyagkészlettel” születik és az általános emberi képességeinek kialakulásához is megfelelő környezeti hatásokra van szükség. A sajátos lelki jelenségek kezdettől fogva nem az önmagába zárt individumban játszódnak, hanem emberek, a gyermek és a felnőttek között zajlanak, s utána válnak egy emberen belülivé. A fejlődés tehát sohasem tekinthető pusztán önfejlődésnek, mivel a legspontánabb formáiban is kulturális fejlődés, a kultúra belsővé tétele. Ezért a gyermekek fejlődése feltételezi, megkívánja a nevelést. A személyiségfejlődés, az Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

21

individum alakulása döntően külső hatásokra következik be, miközben a gyermek másokkal együtt létezik. Ezekben az együttlétekben, személyközi kapcsolatokban következik be a szocializáció. A nevelés úgy is értelmezhető, mint tudatosan szocializáló tevékenység. Az individualizáló nevelés, fejlesztés olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az individualizáló nevelés érdekében az óvodapedagógus érzékenyen reagál a különbségekre. Ez akkor valósítható meg, ha gyakori interakció jön létre a gyermek és az óvodapedagógus között. Az egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modell értékű a gyermekek számára is. Az individualizáló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget, és ösztönöz az együttműködésre, támogatja a gyermekek szocializációját. Ez utóbbit is az egyéni sajátosságok ismeretében segíti, eltérő módszerekkel, különböző, egyénre szabott mértékben. Az individualizálás áthatja az egész óvodai életet és annak minden tevékenységét. Az azonos korú gyermekek között is jelentős fejlődési különbségek vannak. Ez megnyilvánulhat: a gyermekek eltérő, biológiai szükségleteiben (mikor éhes, szomjas, mennyit eszik, … stb.) az adottságaikban, a tapasztalataikban, a mozgásigényükben, a szociabilitásban, az érdeklődésben, az egyéni élményekben, az énképben, a tanulás stílusában, a kontaktusteremtésben. 1. Az individualizálás elvei: a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve, az erősségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése (képességek, részképességek elemzése), a személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben (óvodapedagógusgyermek között), a gyermekek eltérő egyéni testi-lelki szükségleteinek figyelembevétele, az igény szerinti szeparáció lehetőségeinek biztosítása (a terem berendezésével), az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése (állandó mozgástérrel), a személyesség biztosítása a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában, a gyermekre vonatkozó információk bizalmas kezelése.


22

2. Az individualizálás lehetőségei a játékban Az óvodai élet kezdő szakaszában a gyermek valódi játszótársa gyakran a felnőtt, az óvodapedagógus, vagy a beszoktatásban közreműködő szülő. A bevonható társként jelenlévő óvodapedagógus a gyermek egyéni igényei szerint segítheti az elakadó játékot. Fontos a felnőtt és a gyermekek közötti személyes kontaktus, amely megnyilvánulhat a kommunikációban, jelzésekben, tevékenységekben. Ez a kapcsolat serkenti a gyermeket a felnőtt utánzására, a minta követésére a társakkal való együttműködésre. A szabadjáték fejlesztő hatását tekintve és időtartamban is a legfontosabb, domináns tevékenység. Ezért ebben a tevékenységben adják a gyermekek a legtöbb jelzést a személyiségükről. Ugyanakkor a család után, ez a tevékenység az a szocializáló tér, amelyben a kortárskapcsolatok alakulnak. Az óvodapedagógus feladatai az egyéni eltérések tolerálása érdekében a játékban: - a gyermekek jelzéseinek, viselkedésének megfigyelése, az információk értékelése, - az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételek megteremtése, - az egyéni szándékok, elképzelések támogatása, - konfliktus-helyzetekben az egyén bevonása a megoldásba, a szabályalkotásba, - az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése, - egyénekre irányuló kommunikáció, - a gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása, - közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekek esetében. Az óvodai élet megszervezésében is tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az életkori eltérésekre és az azonos korosztály egyéni igényeire is. A napirend helyes életritmust biztosító stabil pontjain túl, a rugalmasság és a folyamatosság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. Az eltérő szükségletek az alvás, az egyes tevékenységek időtartamában, a délelőtt jelentkező mozgásigényben jelentkeznek elsősorban. A napi étkezések közül az ebéd időpontja kötött. A reggeli, vagy tízórai és az uzsonna időpontja a gyermekek igényei szerint alakítható. Ezeket az óvodán kívüli tényezők jelentősen befolyásolják. A családok helyzete, szokásai, a lakáskörülmények, a reggeli óvodába érkezés ideje, a rugalmas szükségletkielégítést kívánja meg. Természetesen egy meghatározott időkereten belül biztosítható a folyamatosság a délelőtti és a délutáni étkezéseknél. Ez a megkötés a gyermekek egészségének védelmében fontos. a.) Hogyan érvényesíti az óvodapedagógus a személyiségközpontú szemléletet a csoportszobai feltételek megteremtésében? Az óvodáskorú gyermekek társas kapcsolatainak alakulásához, az érzelmi kötődésekhez időre van szükség. Ezért az óvodai élet kezdetén fontosak azok a tárgyak, amelyek a gyermeket az otthonához kötik, emlékeztetik. Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

23

Az egyén, egyediség, személyiség tiszteletének jelei a következők: -

az egyéni érdeklődés megjelenítése a tevékenység-központokban, a gyermekek jelei mellett a keresztnevük jelölése (nyomtatott nagybetűvel), a gyermekek egyéni életének történései az albumokban, a családok életét bemutatótablók-fotókkal, a hétvégi családi élmények megbeszélése, a tér tagolása a tevékenység-központokban, 2-3 gyermek elmélyült együttes tevékenységeihez.

b.) A személyiségközpontú szemlélet érvényesülése az óvodapedagógus tevékenységeiben. Az óvodapedagógus személyisége és minden megnyilvánulása érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést és védelmet sugároz a gyermekek felé. Az elfogadás nem zárja ki a tudatos fejlesztést, a gyermeki személyiség formálásának szándékát. Az eltérések tolerálásában mintát adó óvodapedagógus könnyen el tudja fogadtatni társaival a nehezebben beilleszkedő, szocializálódó, vagy nagyobb hátrányokat hordozó, illetve sérült gyermekeket. Az óvodapedagógus-gyermek kapcsolat fontosabb elvei: - személyre szóló pedagógiai hatások, - szeretetteljes elfogadás, - pedagógiai optimizmus a kommunikációban és ezt kifejező metakommunikáció, - segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, - a személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a kortársakkal, - személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetés (alkalmanként, egyénenként), - a gyermekek kommunikációjának megértése, megfejtése, - a szülők bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe, - a tevékenységek feltételeinek és a kezdeményezett szabályjátékoknak az egyénekre szabott befolyásolása, - a gyermekek változó testi, lelki szükségleteinek megfelelő törődés. A család alapozza meg az óvodásgyermek „énkép”-ének alakulását és elindítja a szocializáció útján. Ezt a folyamatot tovább gazdagítják azok az emberi kapcsolatok, amelyek a gyermekeket az óvodában körülveszik. Az óvodapedagógus személyisége, jelzései, hatásai, mintája az erős érzelmi kötődés alapján, jelentős szerepet tölt be az énkép formálásában. Az énképet befolyásolják a társak is megnyilvánulásaikkal, jelzéseikkel. Az egyént körbefonó szeretetteljes légkör erősíti a gyermekben a pozitív képet, nyitottabb lesz a társak felé és könnyebben beilleszkedik. A szocializációt segíti az egyén erősségeire építő individualizáló nevelés. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének ez a két dimenziója egymástól elválaszthatatlan. A külső hatások irányuktól függően azonban előidézhetnek nem kívánatos hangsúlyeltolódásokat. Az egészséges személyiség megőrzi Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

24

egyediségét, egyéniségét és ugyanakkor megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait. A Lépésről-Lépésre óvodai program a gyermekek pozitív önértékelésének támogatásával az aktív személyiség önfejlesztő erőit alapozza meg. 3. Érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása a.) Óvodáskorban, a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Átszövik a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki. Ezért fejlődésükben meghatározó a családban a szülők szerepe, az óvodában az óvodapedagógus mintája, aki hangsúlyaival, gesztusaival, mimikájával is kifejezi érzelmeit. A tevékenységközpont-rendszer az a színtér, ahol kiteljesedhetnek, és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal.

-

a

gyermekek

A Lépésről-Lépésre óvodai programban az érzelmi biztonság és a pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek érvényesítésével valósul meg: élethelyzetekben, szituációkban az érzelmeket aktivizáló hatásokkal, a művészetek eszközeivel, a minden gyermek felé kifejlesztett szeretetteljes elfogadással és megértéssel, az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulások támogatásával és a szükséges kontroll erősítésével, az érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás-mintájával.

b.) Az óvodai életben a gyermek a szocializáció újabb minőségét éli át. A családi védettségből naponta kilépve számára kitágul a szociális tér, egyre nő a személyiségére hatást gyakorló személyek száma. A szülőgyermek-testvér kapcsolat újabb szokásokkal, magatartásformákkal gazdagodik. A kortársak és az óvoda dolgozói jelzéseikkel, értékeléseikkel alakítják a gyermek önmagáról kialakított képét. Megtanulja megismerni önmagát, az együttélés szabályait, a társas életbe elvárt viselkedésmódokat. A fejlődésben meghatározó szerepet tölt be az óvodapedagógus, aki elsősorban az anyát helyettesíti napközben. A gyermek és a nevelő között létrejövő érzelmi kapcsolat minősége befolyásolja szociális érzékenységét, közérzetét. A jó közérzet növeli a biztonságérzetet, nyitottabbá teszi a gyermeket társai felé, és a modellválasztás legfőbb indítéka a szeretet, majd a kortársak szociális vonzereje késztet mintakövetésre. A másik fontos személy, akihez erősen kötődhet az óvodában, a dajka néni. A dajka nemcsak technikai személyzet a gyerek életében, hanem nevelésének egyik segítője is, aki mintául szolgál:


25

interperszonális kapcsolatok; viselkedés, beszéd, személyi higiéné; ápoltság, gondozottság Segítő jelenlétével annyi segítséget nyújt a gyerekek számára, amennyi feltétlenül szükséges feladataik önálló elvégzéséhez. A szocializáció összetett folyamat, amelyben a gyermekek sokféle tapasztalatot szereznek. A fejlődést támogató óvodapedagógus átgondolt, a gyermekekre figyelő nevelőmunkájával befolyásolja a folyamatot. Segíti a nembeli különbözésből fakadó sajátos értékek megőrzését és oldja a sztereotípiák merevségét. A gyermekek között jelentős eltérések, vannak a szociabilitást, az együttműködés szokásait, az alapvető magatartásmódokat tekintve. Ezek a különbségek részben az egyéni jellemzők, másrészt a családi nevelés hatására alakulnak ki. Gyakori jelenség a tehetséges gyermekek erős, „én-központú” beállítódása, amely nehezebben befolyásolható a társakkal való együttérzés és együttműködés irányába. A tevékenységközpont-rendszer biztosítja a 20-25 fős óvodai csoportban a gyermekek kis létszámú mikroközösségeinek létrejöttét, amely ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához. Az óvodáskorú gyermek szociális viszonyai kezdetben helyzeti eredetűek. A hely, a téri összetartozás meghatározó a „mi” tudatban. A szocializáció feltételei: a kontaktus másokkal, a társakkal, a személyes kommunikálás lehetőségei. A tagolt tér kisebb csoportosulásokra ösztönöz, tartalmasabb interakciókra ad esélyt. A gyermekek érzelmi kötődései nem ugyanolyan erősek minden gyermek irányába. A szeparációs lehetőségek erősítik a baráti kapcsolatokat. Ugyanakkor a gyermekek teljes szabadságot kapnak, szociális szükségletektől függően a terek formálásában. A mobilberendezés jól szolgálja a gyermekek változó elkülönülési, vagy együttműködési igényeit. A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. Ez a tevékenységközpont-rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket a gyermekek és az óvodapedagógus közösen alakítják. A játék szabadsága és gyermek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt módon vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését.


26

Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában: - a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítése), - a közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok bővítése, - a gyermekek és szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása, - a viselkedés-kultúra megalapozása, - a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal, - a mikrocsoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott, szervezett keretekben, - a társas, -szabályjátékok rendszeres biztosítása - a hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés, - a gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk bevonásával, - a másság elfogadásának érdekében ismerkedünk más népek kultúrájával, hagyományával, nyelvével, - a gyermekek érintő pozitív családi események alkalmankénti számbavétele, - a jeles napok, szimbolikus ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben, - a tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: az együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembevételére nevelés, - a konfliktusok megbeszélésének és kezelésének, bemutatása indirekt formában, demokratikus légkörben, - a megkezdett tevékenységek befejezésére ösztönzés, - a gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválás, - az elképzeléseket, a közös terveket összehangoló stratégiában a játszótársként, alkalmanként bekapcsolódó óvodapedagógus személyes mintaadása, - a gyermekek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükséglethez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal

A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a programban azok az eszközök, felszerelések, tablók és táblák, amelyeken láthatóvá, szemléletessé tehetők a gyermekek és a társaik, barátaik felé irányuló törődése. A hiányzó gyermekek fényképeinek elhelyezése. A gyermekek egyéni sikereinek megjelenítése a tablón (tudok kötni). A gyermek életében történő változás megjelenítése (kistestvérem született). Ezeknek az elkészítésében az óvodapedagógus kezdeményező szerepet vállal. Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a napi rendszerességgel szervezett ún. BESZÉLGETŐKÖR. Ez utóbbi a társalgás Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

27

szintjén, a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések és gondolatok egymással való megosztását, az összetartozás érzését és tudatosítását szolgálja. Alkalom arra is, hogy azokra a gyermekekre is felfigyeljenek, akiket a napi tevékenységben elkerültek, akikkel alig kommunikáltak. Ez az együttlét lehetőség arra is, hogy a gyermekekkel együtt megtervezzük a napi, illetve a heti programokat is., előkésztve a feldolgozandó témákra a ráhangolódást. Aktivizálja a gyermekeket élménybeszámolókra. Belülről elindított kíváncsiság, kutatásvágy által nyújt lehetőséget ismeretszerzésre és rögzítésre, együttjátszásra, egyéni adottságainak bemutatására. Segíti a szocializációs folyamatokat.

A beszélgető kör ideje általában a délelőtti időszakban, esetenként akár napközben is történhet, hetente többször is. Formája kötetlen, érinthet egész közösséget, illetve kisebb csoportot.

II.2.2. Sajátos tevékenységközpont tevékenységeinek formái

rendszer

–

az

óvodai

élet

A Lépésről-Lépésre óvodai program tevékenységközpontú szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésében meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munkajellegű tevékenységet.


28

A program felépítése Cél A komplex fejlesztés területei

Óvodából

iskolába

Integráció

Játék

Érzelmi és erkölcsi

nevelés

való átmenet

Tartalom Komplex fejlesztési terv

Levegő

Föld

Tűz

Víz

Fejlesztési tématerv

Család

Élő-élettelen

Közösségi nevelés


29

A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE 2. 3. 4. 5. 6.

1. Családi, szituációs és szerepjáték központ

Építőjáték, barkácsolás, konstruálás központja

Manipulációs tevékenység központ

Homokvíz asztali tevékenységek központja

A külső világ, a környezet megismerésének központja (szobában folyó udvari tevékenységek)

Irodalmi, ének-zenei tevékenység ek, a mozgásfejlesztés központja

7. Művészeti tevékenységek központja (rajzolás, mintázás, kézimunka)

SZABADJÁTÉK

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

választható

kötelezően választott

kötelező

A tevékenység, az aktív személyiség megnyilvánulása, az óvodáskorú gyermek szükségleteinek kielégítője, összekötőszál a belső világ és a külső környezet között. A tevékenységben, annak minőségében tükröződik a gyermek fejlődése, miközben az eredményes cselekvések, műveletek visszahatnak a belső feltételek alakulására. Az önkifejezés, a kontaktusteremtés, kapcsolattartás fontos eszközei a tevékenységek, amelyek az óvodáskorban a cselekvésre, manipulációra, a közvetlen szenzomotoros tapasztalásra épülő értelmi aktivitást is magukba foglalják. E szemlélet alapján a gyermekek természetes életterében zajló és szervezendő tevékenységek, cselekedtető helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést. A gyermekek képességeinek kibontakoztatásában, óvodáskorban meghatározó szerepe van tehát a tevékenységeknek. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű tevékenységekre, a gyermekek szükségleteinek megfelelően.


30

Feladatunk: a.) megfelelő hely biztosítása: - a szabad játékhoz, - a játékfajtákhoz, - az egyéb tevékenységekhez, - a spontán, szabad mozgáshoz, - az étkezéshez, - a mozgásos énekes játékokhoz, - az elkülönüléshez, a személyes tárgyak tárolásához. b.) a gyermekek önállóságának és kreativitásának kibontakozása érdekében: - a berendezés mobilitása, a terem igények szerinti alakíthatósága. c.) a gyermekcsoportban a változó szükségletek kielégítése: - - a csoport életkori összetételétől, a gyermekek egyéni szükségleteitől, érdeklődésétől, fejlettségétől, az aktuális élményektől, - a lányok és a fiúk arányától függően. d.) a csoportszoba berendezésének és felszerelésének alakítása: - az évszak, az időjárás, a témaprojektek figyelembevételével. A tevékenységközpontok helye viszonylag állandó. Számuk, a körülhatárolt terek nagysága, felszerelése, berendezése változik. A gyermekek a játékban átrendezik a tereket. A 7 tevékenységközpont a következő 1. A családi és egyéb szerep-szituációs drámajáték központja, valamint a gyermekek saját szükségleteire szervezett munka jellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés, …), 2. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja, 3. Homok-víz asztali tevékenységek, modellezések, terepasztali játékok központja, 4. Építőjátékok, barkácsolás, szerepjátékok központja (mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésére is alkalmas), 5. Művészeti tevékenységek központja (ábrázoló, kézimunka, kézműves, konstruáló tevékenységek), 6. Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja, 7. Természetismereti központ – az udvar, a külső környezet. A tevékenységközpontok választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környezetet jelentenek. A gyermekek szabadon rendelkeznek, az eszközökkel, és a nyersanyagok felhasználásával. Szükségleteiknek megfelelően gazdagíthatják az eszköztárat. Kevesebb kész eszköz, több kreativitásra serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A folyamatos játékot, a gyermekek tájékozódását segítik azok a kis kártyák, /piktogrammok/, amelyek a polcokon az eszközök Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

31

helyét jelzik. A gyermekek öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. A csoportszobában több napon át folytatódó játékban, a terem nagyságától függően, megőrzik a kialakított tereket, építményeket. Az eszközök elrakása elsősorban a művészeti tevékenységeknél szükséges (festékek, … stb.) A kártyák az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat is gazdagítják (sorbarendezés, leképezés, … stb.). Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. II.2.2.1 Az óvodai élet tevékenységformái Játék Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása a játék. Integráló tevékenység, amelyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. Ez a spontán tanulás színtere. Egyes játékfajtákban külső cél nélkül, a gyermek reprodukálja a felnőttek munkáját, majd a barkácsolásban, konstruálásban megjelenik a „valaminek a létrehozása” törekvés. A gyermekek játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodnak. A játékszükségletből fakadó eszközkészítés során a felnőtt segítségével technikai megoldásokat tanulnak meg. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A játékban integrálja a külső és a belső világot, „híd” a képzelete és a valóság között. Itt alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. A cigány gyermekek játékát a nagycsaládban és a természet közelben élés hatásai motiválják. A fentiekre építve szélesítjük a későbbiekben játék kultúrájukat. A játékeszközök használatát bemutatjuk, és különös gondot fordítunk arra, hogy vigyázzanak rá. Elképzeléseik, ötleteik megvalósításához támogatást nyújtunk. A játékban gyakorolhatják az együttélés szabályait, egyben felhasználunk minden alkalmat személyiségük fejlesztésére. Célunk: A gyermek által szabadon kezdeményezett, spontán játék elősegítése. A fejlesztési feladatok játékban történő alkalmazásával naponta és folyamatosan sok-sok lehetőséget biztosítva a gyermekeknek arra, hogy számunkra érdekes és szabadon választott tevékenység közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, melyek mindenkori fejlődésüket elősegítik. Az óvodapedagógus feladatai a játék feltételeinek megteremtésében: a.) Megfelelő hely biztosítása A csoportszobában a mozgalmasabb és a csendesebb tevékenységek elkülönítése, megfelelő elhelyezése fontos szempont. A teremben a mozgás biztosítására a legalkalmasabb: az építőjáték és az irodalmi-, ének-zenei


32

tevékenységközpont, ahol mozgásfejlesztő szabályjátékok kezdeményezhetők. A mozgásigény folyamatos kielégítésére alkalmas az eszközökkel felszerelt öltöző, a kihasználatlan előtér is. A mobil bútorokkal a terek igény szerint alakíthatók. A sok tároló felület alkalmas a gyermekek által készített kiegészítő-eszközök elhelyezésére. A játékformák iránti igények alakulását követi a terek nagysága. A térelválasztó mobilrendszer segítségével a gyermekek a tereket formálhatják. b.) A játékidő biztosítása A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartam biztosítja. A várakozási idő kiküszöbölésével, a testápolásra, öltözködésre, étkezésekre, alvásra és a pihenésre szánt idő kivételével az egész nap a szabad játék rendelkezésre áll. Az óvodapedagógus által kezdeményezett választható és kötelező tevékenységek időtartama a nagyok esetében nem haladja meg a 20-25 percet. c.) Az élmények biztosítása A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A gyermekek a kellemes és a kellemetlen élményeiket újraélik a játékban. Nem minden átélt helyzet jelent élményt, és nem minden élmény indukál játékot. Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és a kommunikációikból tud következtetni az egyéni élményekre. Ezek az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. Fontos tehát a gyermekekkel közösen megbeszélni, hová mennének szívesen „élményszerzésre”. A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai, befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szervezhető. A téma, a tartalom, és a szerepek a játék fontos elemei. A Lépésről-Lépésre óvodai programban a projekt-rendszerű műveltségtartalom feldolgozása a felajánlott tevékenységekben a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölthet be. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú megközelítése, és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat. d.) Az óvodapedagógus feladatai játék közben - a gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése személyiségük megismerése érdekében, - a közös élményeket nyújtó látogatások szervezése, - a gyermekek elképzeléseinek támogatása, - a játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása, - a csoportélethez kötődő hagyományok ápolása, Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

33

- a gyermekek fejlettségétől függően, igényeiknek megfelelően a játékfolyamat segítése, - a személyes kontaktus naponkénti kialakítása, a gyermek személyes problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása, - a társas kapcsolatok, érzelmi kötődések támogatása, - az egyezkedések, választások, döntések segítése, - a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása. e.) A tevékenység tartalma A tevékenység és a kommunikáció az összekötő fonal a gyermek, a társai és az óvodapedagógus között. A tevékenységközpontok egységes rendszerbe integrálják azokat a tevékenységeket, amelyeket az óvodapedagógus tudatosan és átgondoltan, választási lehetőségként a gyermekek számára biztosít. Játékformák:  gyakorló játék (konstruáló játék)  szimbolikus és szerepjáték: színlelő-, szerep-, fantáziajáték-, bábozás-, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás.  szabályjáték  udvari játéktevékenység. A programban a szabad játék fogalmának használata jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai, kezdeményezései, és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. A gyermekek a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és fejlettségüktől függően választhatják. Ezekre a helyzetekre szolgál „az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység” elnevezése. Ezeket a gyermekek ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységekben az óvodapedagógus szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakítják. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő, kezdeményezett, vagy irányított játéknak is minősíthetők. (például: egy szabályjáték blokk kezdeményezése, vagy tapasztalatok szerzésére inspiráló helyzet előkészítése a homok-víz asztalnál: a gyermekek által elképzelt, a szabad játékhoz szükséges eszközök készítését segítő technikák bemutatása: ének-zenei tevékenység kezdeményezése, …). A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés felvállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. A mintaadó óvodapedagógus a játékbeli magatartásra is hat, elsősorban azzal, ha maga is bekapcsolódik – a gyermekek igényeitől függően – a játékba. A gyermekek


34

egyéni, közös közvetlen és közvetett tapasztalatai, élményei sokféle forrásból származnak. A gyermekek érdeklődési köre kitágult, a játéktémák többsége televíziós élmény, ami lehet nagyon pozitív is. Érthető módon gyakrabban élik újra játékukban a félelmeket keltő, kellemetlen élményeket. Az óvodapedagógus segít a gyermekek közötti megoldatlan konfliktusok kezelésében, a lehetséges megoldások demokratikus megvitatásában. A nagyobb gyermekek gyakran napokon keresztül folytatják érdekes témájú játékukat, amelyben maguk is kezdeményezik a felnőtt bekapcsolódását, még szerepet is osztanak az óvodapedagógusra. A játékszükségletből, ötletekből fakadó eszközigény kielégítése, a feltételek bővítése, a gyermekekkel kooperálva előre megtervezhető, a szükséges anyagok folyamatos gyűjtésével, a családban nélkülözhető, érdekes eszközök felhasználásával. Az eszköztár az igények változását követi, aminek gyarapításába a szülők is bekapcsolódnak. Az óvodai életbe bevont szülők egy-egy játékban, tevékenységben (társasjáték, kézművesség, barkácsolás) maguk is mintát adhatnak. A gyermekek személyiségének ismeretében az óvodapedagógus a kezdeményezett szabály és társasjátékokkal tudatosan fejleszti az egyének képességeit, részképességeit. A mozgást, a kommunikációt, a pszichikus funkciókat fejlesztő játékok alkalmasak a gyermekek személyiségének formálására. A kezdeményezett, irányított szabályjátékban biztosítva van a gyermekek szabadsága, az óvodapedagógus épít érdeklődésükre. A gyermekek egyéni döntés alapján kapcsolódnak be a játékba. Az óvodapedagógus a kezdeményezést követően indirekt formában segíti a tevékenységet, amennyiben (páros kapcsolatban) társként részt vesz a folyamatban. A gyermekek a témaprojektekhez társasjátékokat készíthetnek. Az óvodapedagógus kezdeményezéseivel legyen tekintettel az elmélyülten játszókra. A program, a sajátos tevékenységközpont-rendszerben biztosítja a játék feltételeit. A feltételek alakításába bekapcsolódnak a nagyobb gyermekek (a tér berendezésébe és az eszközök gyarapításába, …) és bevonhatók a szülők is. Az óvodapedagógus felelőssége, fejlesztő tevékenysége meghatározó jelentőségű. II.2.2.2. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. A gyermekmunka jellegű tevékenysége: önként – azaz örömmel, szívesen végzett aktív tevékenység, tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok (pl.: kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége, cselekvő tanulással is kapcsolatban van, közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze.


35

Célunk: Az együtt és egymásért végzett munka értékének, megbecsülésének megalapozása, munkához való pozitív viszony kialakítása. A sokféle tevékenység segítse a különböző képességek fejlődését.

Munka Rendszeres értékeléssel, dicsérettel, türelemmel segítjük a cigány gyermekek cselekvési kultúrájának fejlesztését. Aktivitásukra építve bevonjuk őket a csoport mindennapi életét átfogó munkajellegű tevékenységekbe, megéreztetjük velük, hogy a munkának értéke van és megbecsüljük azt. A munka megszerettetésével és az ahhoz szükséges képességek fejlesztésével a gyermekeken keresztül hatunk a családokra. Lehetőséget kínálunk az óvodai munkafeladatok vállalására (az udvar takarítása, növények telepítése, gondozása, … stb.). a.) Az óvodapedagógus feladatai: A legfontosabb azoknak a gyermekméretű eszközöknek és állandó helyüknek a biztosítása, amelyekkel a gyermekek testi épségét nem veszélyeztető munkák önállóan végezhetők. Fontos továbbá: a munkavégzés ösztönzése, értékelése, pozitív attitűd kialakítása, erkölcsi normák, ítéletek megalapozása, a vegyes életkorú csoportokban a nagyok érdekében a feladatok differenciálása (vállaljon kötelezettséget, törekedjen az eredményes elvégzésére, küzdje le az akadályokat), az emberi munka jelentőségének, az alkotás szépségeinek bemutatása, a nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése, a tevékenységekhez kapcsolódó munkavégzéssel összefüggő fogalmak műveletek megnevezése, mondatba foglalása, a szülők munkájának megismertetése, a gyermekek önálló, szükségletből fakadó munkavégzésének támogatása, a gyermekek próbálkozásainak segítése, a túlvédés és aktivitásuk fékezésének elkerülésével. b.) A tevékenység tartalma: A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. A gyermekek kezdetben önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógus közreműködésével, majd később szívesen végeznek munkát társaikért is. A leggyakoribb munkafajták: -

az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, amely a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti, Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

36

-

-

-

a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei (tízórai, saláta-készítés, sütés, …), a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések: takarítás, díszítés, a terem átrendezése, meglepetések, ajándékok készítése, …), az élő környezet rendszeres ápolása (növények, állatok gondozása), az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízatások (a tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok), a játékfajtákkal egybeeső munkák (önként vállalt barkácsolás, a játékeszközök javítása, …), együttműködés a szülőkkel, a csoportokért felvállalt munkában.

II.2.2.3. Tanulás Az óvodás gyerek tanulása még cselekvésbe ágyazott, lehetőség szerint játékba integrált, tehát sok esetben önkéntes, mégiscsak tanulás, amely jól elkülöníthető a játék folyamatától. A feladattudat, a feladattartás, az irányíthatóság, az együttműködés, az önállóság más szintjén működik, mint a játékban. Lényeges jellemzője hogy a gyermekek kreativitására épül, nem a pedagógus által elképzelt megoldásmódok az elvárhatók, hanem a gyermekek által kezdeményezett utak, mert ez hasonlít leginkább a spontán játékra. Az egyénre szabott módszerek, eszközök, valamint az eltérő idejű tanulási idő mind az óvodai tanulás jellemzői. Az óvodai tanulás célirányos, konkrét fejlesztőhatása leszűkíthető egy-egy részterületre, arra vonatkozóan viszont hatékony. Tervezendő, direktebben lehet és be kell kapcsolódni a felnőttnek, folyamatát szervezni szükséges. A teljes óvodai nevelést áthatja, a teljes óvodában eltöltött időszakot átfogja. Az óvodában komplex nevelés folyik. Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A képességfejlesztés az elsődleges, ennek szolgálatában áll a minden nevelési területre kiterjedő úgynevezett törzs- és kiegészítő anyag. A kettő értéke kumulálódik. Az integráló nevelési terület: a külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok. Az integrált nevelési területek (anyanyelvi, irodalmi, vizuális nevelés) zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot. Kiegészítő anyag: A világ megismerésének elérhetősége, a Környezeti szabályjáték gyűjtemény, a Bábjátékok, a Zenevarázs – új utak az óvodai zenei nevelés terén – és a Kiegészítő segédlet, melynek tartalmát a dramatikus elemeket tartalmazó játékok, a mozgásos játékok, a pedagógiai játékgyűjtemény és példatár adják. A komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerét követi: Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

37

a) Levegő: július, augusztus, szeptember b) Tűz: október, november, december c) Víz: január, február, március d) Föld: április, május, június A négy komplex fejlesztési terv három fejlesztési tématerv köré csoportosul: a) Család b) Élő-élettelen világ c) Közösségi nevelés Az óvodánkba járó gyermekek nagyrészt ingerszegény környezetből szerzik tapasztalataikat, mindennapjaikat általuk spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki. Ezek a játékok személyiségüket csak részben fejlesztik, önmagukban nem biztosítanak lehetőséget az egyes képességek fejlődésére. Ezért szükséges az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított fejlesztő játék, valamint a tudatos és tervszerű, differenciált tevékenykedtetés feltételrendszerének biztosítása. A fejlesztést a kötetlenség jegyében valósítjuk meg. A képességek kibontakoztatásához szükséges eszközöket az óvodában biztosítani tudjuk a gyermekeknek, mivel otthoni környezetükből ezek is teljesen hiányoznak (ceruza, zsírkréta, rajzlap, mesekönyvek, labda, … stb.).

A tevékenység tartalma: Az óvodában a tanulás folyamatos, mert minden helyzetben utánoz, tapasztal, tevékenykedik a gyermek. A tanulás, az életet végigkísérő folyamat, alapfolyamat, amely az óvodáskorban, - az alaptevékenységben - a játékban a leghatékonyabb. A tanulás, az életkori jellemzőktől befolyásolva, az óvodáskorban az óvodapedagógus által felajánlott „kezdeményezett foglalkozásokon” is megvalósulhat. Programunkban a játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont-rendszerben folynak. Kivételt képez a rendszeres, fokozatosan kötelezővé váló nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés (testnevelés). A felajánlott tevékenységek rendszeres, módszeres műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek be, önálló, problémakereső tevékenységre motiválnak, közvetlen tapasztalást biztosítanak tevékenységekbe ágyazva (nem a hagyományos didaktikai folyamatban). A tartalom a komplex fejlesztési tervben jelenik meg, mely 4 nagy téma köré épül fel: Levegő, Tűz, Víz, Föld. A komplex fejlesztési tervek 3 fejlesztési tématerv köré épülnek a projektek feldolgozása során: -élő- élettelen, - a család, -közösségi nevelés, egyéni bánásmód.


38

A felajánlott tevékenységek háromféle szervezeti keretben folynak: választható tevékenységek (egyidőben többféle tevékenységből), kötelezően választható tevékenységek (időtartamuk a tevékenységek eredményes befejezéséig terjed, maximum 20-25 perc), és a kötött foglalkozás (a testnevelés minden korosztályban és a nagyoknak az ének-zenei tevékenység havonta egy alkalommal a vegyes csoportban). A tevékenységek időtartamát a választható tevékenység esetében nem lehet meghatározni, mert a gyermekek a játékszíntér tevékenységközpontjában választanak számukra érdekes lehetőségeket. Ezeket váltják, vagy továbbfejlesztik szabad játékká. Az óvodapedagógus kényszerítő eszközöket nem alkalmaz.

A felajánlott tevékenységek variációi: a.) Kötelező, a nagycsoportosok számára szervezett mozgásfejlesztés. Vegyes életkorú óvodai csoportban a nagyok részére kötelező, alkalmanként más csoportbeli, saját korosztályukkal közösen. Hasonlóan szervezhető, az alkalmanként nagyoknak kötelező ének-zenei tevékenység. 6-7 évesek számára kötelező a Külső világ tevékeny megismerése november 1-től. b.) Kötelezően választható tevékenységek: Az óvodapedagógus több tevékenységközpontban ajánl fel lehetőségeket a nagyoknak, amelyekből választhatnak. A döntés kötelező, a választás szabad. A választást követően a gyermekek a tevékenységet szabadon alakítják, majd egy megkezdett tevékenység befejezését követően érdeklődésüknek megfelelően váltanak. c) Választható tevékenységek: A szabad játék keretein belül, annak zavarását elkerülve, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből, vagy felajánlással, indirekt módon történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése (pl.: egy ének-zenei tevékenység kezdeményezése, egy kialakult helyzet továbbfejlesztése). Az óvodapedagógus ezt a tevékenységformát dominánsan alkalmazza. A kisebb gyermekek számára minden felajánlott tevékenység VÁLASZTHATÓ. Alkalmanként az óvodapedagógus megfelelő előkészületekkel például egy kötelező mozgásfejlesztést követően, amikor az egész csoport együtt van, felajánlhatja a közös beszélgetés, a közös mesehallgatás lehetőségét (pl.: a „beszélgető körben”). A kisebbek, ezekből a tevékenységekből bármikor szabadon átmehetnek más tevékenységbe, szabad játékot kezdeményezhetnek.


39

A felajánlott tevékenységek általános jellemzői A gyermekek szempontjából: a választás, a döntés lehetőségének biztosítása, feladattartásra nevel, a tevékenységbe ágyazott műveltségtartalom integráltan, vagy ún. „projekt”-ek keretén belül kerül sok szempontú megközelítésre, a gyermekek a cselekvés, a tapasztalás szintjén ismerkednek meg a problémákkal, és a személyes kontaktus, beszélgetések során tapasztalataikat elemi, fogalmi szinten is kifejezhetik, a gyermekek a felnőtt, a kortársak mintájának utánzásával, valamint felfedezéssel, kísérletezéssel, próbálkozásokkal, a szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával játékosan tanulnak. A program szellemiségétől távol áll a direkt, kényszerítő megoldás. A kötelezően választható tevékenységeket novembertől, augusztus végéig szervezzük, az iskolába készülő nagyok számára.

A felajánlott tevékenységek formái A gyermekek a tevékenységeket, az óvodapedagógus átgondolt felajánlásai alapján saját döntésüknek megfelelően egyénileg vagy mikrocsoportban végzik. A mikrocsoportos együttműködés lehetőségei a gyermekek szocializációjának minőségétől is függnek. Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenység jellege befolyásolják a formákat. A kötelező foglalkozás differenciáltan szervezhető.

Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységekben Az integrált ismeretfeldolgozás hagyományai az óvodai nevelésben, elsősorban a művészeti tevékenységekben alakultak ki (mesedramatizálás – énekes, dalos játékok – színpadi kellékek készítése). Ez a szemlélet közel áll az óvodáskorú gyermekek világlátásához. Az integrálás mozaikszerű, foglalkozási ágakra parcellázott ismeretek helyett, a tevékenységekben komplexen jelenlévő problémák különböző aspektusból való közelítését és megoldását jelenti. A projektrendszer adja az integráció lehetőségeit. Milyen integráló szálak, projektek szolgálják a tevékenységben a személyiségfejlődést? - A legismertebb a témaprojekt, amely közös élményre, előkészületekre épül, és egy téma köré szerveződnek a felajánlott tevékenységek (állatkerti élmény, a manipulációs tevékenységközpontban, a homokasztali tevékenységben, vagy a barkácsoló, ábrázoló tevékenységben), - A gyermek által készített eszközök indukálhatnak sokféle tevékenységet a központokban, - Az ünnepi készülődések, munkajellegű tevékenységek integrálják a matematikai, környezetismereti, művészeti tevékenységeket, felajánlott Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

40

helyzeteket (mérés, egyensúlyérzék fejlesztés, ritmusok a környezetben, a matematikai tapasztalatokban, zenében, a testben, … stb.). Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben a differenciálás elvét érvényesíti. A gyermekeknek további választási lehetőségei vannak (eszközt, technikát, feladatot, együttműködési formát, vagy önálló tevékenységet választhat). Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben is tekintettel van az egyéni szükségletekre, a fejlődési ütemre és az eltérő érdeklődésre.

II.2.2.4. Mozgás Az egészséges életmódra nevelés testi fejlődés elősegítése érdekében legfontosabb terület a gyermek mozgásigényének kielégítése, mozgásfejlesztése. Óvodánkban mindig megkülönböztetett figyelemmel kezeltük és kezeljük az egészséges életmódra nevelést a mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök folyamatos bővítésével, tornaterem kialakításával Mozgásfejlesztés Fokozott mozgásigényüket naponta kielégítjük: tornatermükben rendelkezésünkre álló eszközökkel, a szabadban a tér kihasználásával kedveltetjük meg a mozgást. Testi képességeik közül állóképességük gyengébb, ezért ennek fejlesztése fokozott körültekintést igényel. Mozgásukban bátrak, mozgékonyak, ezért jól fejleszthetők ügyességük, gyorsaságuk. A mozgásfejlesztés közben adódik a legtöbb alkalom a testséma kialakítására, irányok gyakorlására. A testnevelési játékok során tapasztalatokat szerezhetnek az erkölcsi ítéletekről, normákról is. Célunk: - A gyermekekben egész életre szóló érdeklődés, igény és szeretet kialakítása az egészséges életmód és a mozgás iránt. - A gyermekek testi képességeinek és mozgáskultúrájának fejlesztése, a személyiség akarati tényezőinek alakítása - A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagítása, - A gyermek „én” határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperációs képességének fejlesztése. Feladataink: Az eltérő szükségletű gyermekek mozgásigényének folyamatos kielégítése a csoportszobában, a szabad tevékenységközpontokban, valamint az erre a célra kialakított előtérben. Szabad mozgás az egész évben rendelkezésre álló tematikusan felszerelt udvaron, ahol a nagy mozgástér és az egyéb tevékenységek, elkülönítése biztosítja a zavartalan mozgásteret és gyakorlást.


41

A gyermekek igényének megfelelően naponta kezdeményezünk mozgásfejlesztést. A gyermekek életkori és egyéni fejlettségének megfelelő, játékos tevékenységek a testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése érdekében. Kézi szerek és eszközök rendszeres használata, mely alkalmazkodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz. A természet adta lehetőségek kihasználásával fokozatos és rendszeres mozgással segítse a gyermekek növekedését, teherbíró képességét, az egyes szervek teljesítőképességét. Mozgásfejlesztés mellett segítse a térben való tájékozódás, a helyzetfelismerés, a döntés, alkalmazkodóképesség alakulását A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése, a mozgásformák megnevezéssel, A gyermekek eltérő mozgásigénye és készsége miatt differenciálni kell az időtartamban, a mozgástempóban, a mennyiségben és minőségben. Ügyeljünk arra, hogy a játékoknál a kisebb teljesítményű gyermek önbizalma ne csökkenjen. Figyeljünk a gyermekek testtartására, lábboltozat erősítésére, tájékoztassuk a szülőket a mozgás fontosságáról, személyiségfejlesztő hatásáról, a prevenció jelentőségéről. Finommotorika, nagymozgás, testséma fejlesztése.

A tevékenység tartalma: A „testnevelés foglalkozás” a kötelező mozgásfejlesztés szervezeti kerete. A foglalkozás, a mozgásos játékblokkok anatómiai-élettani szempontokat érvényesítő rendszerére épül. természetes mozgások: járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobások, mozgásjátékok: futó-fogó, sor-váltóversenyek, labdajátékok, szabályjátékok, játékos mozgások: utánzójátékok, zenére végzett mozgások, prevenciós gyakorlatok: szerekkel, kézi szerekkel, és az udvari felszerelések, terepviszonyok kihasználásával.

II.2.2.5. Ének, zene, énekes játék Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Óvodánkban külön figyelmet szentelünk megyénk népi zenei hagyományainak megismerésére, továbbélésének segítésére. Célunk: Közös ének-zenei élmények nyújtása, melyben a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét, mely elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

42

Feladataink: - A zenei neveléshez szükséges atmoszféra megteremtése, derűs légkör biztosítása. - A készségek fejlesztése, a mozgás, a hang, szöveg összekapcsolásával, sok zenei élmény nyújtása, és az éneklés ösztönzése. - A gyermekek életkori, egyéni képességek figyelembevételével válogatott zenei anyag gyűjtése, beszédhanggal való játékok, képességfejlesztő játékok, mondókák, gyermekjátékok és néptáncok, népdalok, kortársművészeti alkotások, nemzeti, etnikai kisebbségi zene megismertetése, - A zenei ritmus és formaérzék fejlesztése (a test hangjai), zenei kreativitás alakítása, - A természetes énekhanggal, gépi zenével, hangszervekkel nyújtandó zenehallgatás, a természet hangjainak hallgatása, - Gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élménnyel, - Beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése A tevékenység tartalma: Az ének-zenei tevékenység a gyermekek, és az óvodapedagógus kezdeményezésére az egész napot áthatja. A mozgás- a ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt az óvodáskorú gyermekek számára. A globális zenei tevékenységekben, amelyekben elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti a legnagyobb élményt, nem az analizáló zenei nevelés dominál. A program Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. A gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint a hangulatok, érzelmek, a jó közérzet fontos kifejezőjét. A projekt-rendszerben elválaszthatatlan a tevékenységtől a gyermekek asszociáció által kezdeményezett ének, énekes játék, és az óvodapedagógus által felajánlott lehetőség. A zenei élménynyújtásba bekapcsolódhatnak a zenéhez értő, zenét művelő szülők, nagyobb testvérek is, az óvodában szervezett bemutatkozásokkal. Fontos a zenei kreativitás, improvizáció fejlesztése, mely a kompetencia alapú óvodai programcsomagban hangsúlyos szerepet kap. A zenei hallás, ritmus és formaérzék-fejlesztés, a beszédhanggal való játékok, a környezet hangjainak megismerése és felismerése, a játékos képességfejlesztés, a mondóka, gyermekjátékok, táncok, dalok és népdalok tanulása, az óvodapedagógus mintaadásán túl a tervszerűséget is feltételezi. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, amellyel a kötődések, az identitás megalapozható. Ugyanakkor elválaszthatatlan a multikulturától, más népek zenéjétől. Zenei érdeklődésük óvodáskorban szembetűnő, ritmusérzékük, tánckészségük fejlett, tisztán szépen énekelnek. Képességeiket kihasználva biztosított a sikerélményhez való juttatás, az önkifejezés, önmegvalósítás lehetősége. Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

43

Hagyományőrző népi együttesek meghívásával megismerkedhetnek a cigány ének, zene, tánc, ritmus elemeivel, eszközeivel (kanna, kanál stb.) Az itt kitűnő tehetséges gyermekek zenei nevelésének továbbvitelét ösztönözzük a szülők felé. A sokat éneklő, játszó óvodapedagógus mellett a gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan sajátítják el a zenei anyanyelvet. A zenei élmények nyújtásában, településünk (Liptovszkiné: Borsodi népi játékok) zenei hagyományainak ápolásában, az idősebb generáció szerepe is fontos. A gyermeki kreativitás kibontakozhat a sokféle ütő, ritmushangszer elkészítésével és használatával.

II.2.2.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka A gyermeki személyiség fejlesztésének fontos eszközei: rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka különböző fajtái, műalkotásokkal való ismerkedés. A beszéd mellett az ábrázolás egy újfajta önkifejezési móddá, közlő nyelvvé válhat. Célunk: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladataink: A nap minden szakában elérhetőek a vonzó, önkifejezésre, alkotásra, cselekvésre ösztönző eszközök. Az alapvető technikák bemutatása, megismertetése, az önkifejezés elősegítése, fantáziájuk megjelenítése. Tehetséges gyermekek kibontakoztatása. A gyermekek szép iránti nyitottsága, esztétikai érzékenységük alakítása, ízlésformálása. Finommotorika fejlesztése, írás előkészítés A tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozások, a spontán beszéd formáinak fejlesztése. A tevékenység tartalma: A vizuális nevelés során a gyermekek megismerkednek: rajzolás, festés, mintázás, építés-téralakítás, különféle anyagokkal (papír, textil, fonal, anyag, agyag, gyurma, fa, természetes anyagok, … stb.) való bánásmód, változatos technikáival, az ehhez szükséges eszközökkel való gyakorlás során. Az anyaggal való játék örömét, az alkotás élményét megélő gyermek számára kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. A tevékenységnek Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

44

van ugyan kézzel fogható, látható eredménye, de ennek értékelése csak a megerősítés, ösztönzés szándékával történik. Az óvodapedagógus szerepét ezek a tevékenységek nem nélkülözhetik. A szülők bekapcsolódására és közreműködésére sok lehetőség van a környezetalakításban, a kézművességet folytató felnőttek munkájának, alkotásainak bemutatásában. A gyermekek munkáinak megbecsülését szolgálják a kiállítások és felhasználásuk a környezet szépítésében. Az óvodapedagógus ízlése, mint modell, követendő példaként hat a gyermekekre. Ezért a csoportszoba színvilága, a tárgyak és dekorációk legyenek mértéktartóak, ízlésesek. A csoportszoba külső megjelenésében is tükrözze az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység, illetve projektek témáinak alakulását. A vizuális látásmód szélesítését szolgálják: a kiállítások, múzeumlátogatások, valamint a műalkotások bemutatása, megismertetése. Egész nap folyamán rendelkezésükre áll a vizuális technikák gyakorlására szolgáló valamennyi eszköz. Mindez biztosítja erőteljes színhasználatuk és formai ábrázolásuk kibontakoztatását. II.2.2.7. Vers, mese Az irodalmi nevelés az anyanyelvi nevelés fontos eszköze, mely érzelmi biztonságot, élményeket nyújt a gyermekek számára. Célunk: Olyan irodalmi élmények nyújtása, mely hozzá segíti a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatainak megismeréséhez, a lehetséges, megfelelő viselkedésformák elsajátításához. A belső igény kialakítása az irodalmi élmények örömteli befogadására A klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetésével a multi- és interkulturális nevelés megvalósítása. Feladataink: -

-

-

Mesék, versek, mondókák igényes kiválasztása a gyermekek életkorának és érdeklődésének megfelelően. Irodalmi anyagunkat a magyar gyermekköltészet, a népi hagyományok, szólások, gazdag tárházára építjük. A meséléshez, verseléshez megfelelő nyugodt légkört alakítunk ki, az ehhez kapcsolódó csoportbeli hagyományok figyelembevételével (mesepárna, gyertya… stb.). Mesélés közben személyes kapcsolat kialakítására törekszünk, vagyis a tekintet, mimika, hanglejtés fokozza a meseélményt. A versek, mondókák dúdolók, ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével, nyújtsanak a gyermekeknek érzelmi élményt. Teret biztosítunk az irodalmi élmények megjelenítésére (művészetek eszközeivel, dramatizáláshoz szükséges kellékekkel), Önkifejezés megalapozása, elősegítése, dramatizálással, bábozással, saját vers és mesealkotással. A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása,


45

-

A gyermeki beszéd- kommunikáció módszerek alkalmazása.

fejlesztése,

beszédfejlesztő

A tevékenység tartalma: -

-

-

Mindennap kezdeményezünk mikro-makro csoportokban mese- és vershallgatást, mondókázást, továbbá jó alkalom az elalvás előtti mesélés. Csoportjainkban a nagyok szívesen hallgatják a kisebb gyermek számára választott irodalmi anyagot, ugyanakkor fejlettségük és érdeklődésük figyelembevételével hosszabb, folytatásos történeteket és elbeszéléseket is mondunk. A gyermekek által készített eszközök felhasználása bábozáshoz, dramatizálásához, a kitalált történetek eljátszása, bemutatása. A mesekönyvek megbecsülése, gyűjtése és kölcsönzési lehetőség biztosítása. Alkalmanként egy-egy szülő, nagyszülő felkérése gyermekkori élményeinek, kedvenc meséinek elmondására.

II.2.2.8. A külső világ tevékeny megismerése Ez a feladat tartalmi szempontból két, egymástól elválaszthatatlan tapasztalati kört foglal magában. A. Az első kör: a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól – a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed.

B. A második kör: a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat integrálja. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A külső világ megismerésének elsődleges forrása, maga a természet és a társadalmi valóság, a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb világ, mely sokféle információt hordoz, s melyet a felfedező, kereső probléma érzékeny gyermek több oldalról megtapasztalhat.

Célunk: Olyan szokás- és viselkedési formák kialakítása a célunk, melyek meghatározzák a természeti és emberi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását. A természet védő-óvó, környezetét szerető ember nevelése. A szerzett ismeretek, tapasztalatok holisztikus látásmód köré rendezése.


46

Feladataink: -

-

A tapasztalatszerzéshez szükséges sokoldalú lehetőség biztosítása, valóságos élményekhez való juttatás. A kereső tapasztaláshoz különféle eszközök biztosítása, a gyermek kíváncsiságának ébrentartása. Érdekes jelenségek létrehozása, a jelenségek mögötti összefüggések magyarázata („koherens” világkép kialakítása). Az integrált témafeldolgozást segítő tevékenységek indukálása (élmények felelevenítése beszélgetéssel, a tevékenységközpontok összekapcsolására ösztönzés). Gyermekek kezdeményezéseit segítő feltételteremtés (milyen eszközök szükségesek, hogyan szerezhetők be, készíthetők el). Tapasztalatok megfogalmazásának segítése, a szókincs bővítése. A természeti, a társadalmi környezethez való pozitív hozzáállás megalapozása személyes példamutatással, A tiszta, gondozott, esztétikus környezet kialakítása a gyermekekkel közösen.

A tevékenység tartalma: A külső világ megismerését szolgálják a valóságban végzett megfigyelések: 1.) Társadalmi - lakóhely, családok otthona, intézmények, szülők munkahelye, szülőföld, 2.)Természeti - óvodánk udvara, környéke a helyi természeti adottságok (Bükk hegység, Vadaspark, Lillafüred, Szinva patak… stb.)

A valóságban szerzett tapasztalatok reprodukálása, a jelenségek előidézése a természettudományi központban és a homok-víz asztal mellett folytatódik. A gyermekek gyűjteményei, a folyamatok, a különféle anyagok és jelenségek közvetlenül is tapasztalhatók, a tudatosan biztosított eszközökkel a gyermekek „kísérletezhetnek”, próbálkozhatnak: nagyító, térkép, földgömb, szakkönyvek, mérleg, dugók, … stb. A megfigyelések rendezésére a gyermekek képeskönyveket, „tematikus tablókat” készítenek. A környezetismeretre nevelés során a tűz, víz, föld, levegő témák keretében a gyermekekkel feldolgozzuk az élő és az élettelen világot. Megismerkednek a társadalmi élet összetevőivel, hagyományaival, szokásaival, szociális normákkal, értékítéletekkel. A források feltárásában, az előkészületekben, a szervezésben a gyermekek és a szülők aktívan részt vehetnek. Kiemelt jelentőségű a természet, az élővilág szeretetére és a környezetvédelemre nevelés. A gyermekek aktívan részt vesznek a környezetünk alakításában, növények, állatok gondozásában. Személyes példamutatásunkkal naponta gyakorolhatják a környezettudatos magatartást (nem szemetelünk, nem bántjuk a fák ágait, etetjük a madarakat… stb.). Olyan hagyományokat építünk be az óvodai életbe, amelyek szebbé, gazdagabbá teszik a gyermekek életét: állatok, víz, föld, madarak és fák napja, környezetvédelmi világnap.


47

Óvodánk környezetének lakóit is bevonjuk, környezetünk szebbé tételébe, annak megóvásába. II.2.2.9. Matematika A külső világ megismerése során matematikai tartalmú ismeretek birtokába jut a gyermek. Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek a matematikai tapasztalatok szerzésére. Célunk: A bennünket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez, természetes kíváncsiságaihoz igazodva. Feladataink: A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek, így természetes módon ismerkednek meg a matematikai fogalmakkal. A matematikai kifejezések fokozatosan beépülnek a beszédükbe, felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Fejlődik tér, sík és mennyiség fogalmuk. A tevékenység tartalma: 1. Tájékozódás a térben és a síkban tárgyak, személyek segítségével. 2. Téri viszonyok észlelése (irányok). 3. Személyek, tárgyak összehasonlítása, válogatása, osztályozása, saját szempontok alapján 4. Mennyiségek összehasonlítása, összemérése, számolási készség alapozása. 5. Összetartozó dolgok megfeleltetése. 6. Sorba rendezés sok szempontú megközelítésben. 7. Sorok kiegészítése (soralkotás). 8. Sorba rendezett elemek helye a sorban, a sorszámok szerepe az elemek helymeghatározásában. 9. A matematikai műveletek előkészítése (mérések különböző egységekkel, a számosság változásainak észlelése, manipuláció geometriai formákkal térben-síkban). 10. Matematikai műveletek: mérés, becslés, számolás (különböző anyagokkal, mérés alapegységekkel, időmérés mérőeszközökkel). A matematikai tapasztalatokhoz megfelelő problémahelyzetet sugalló környezetet, eszközöket kell biztosítani (tárgyak, tárgyképek, piktogrammok). A matematikai tapasztalatokat bármely tevékenységben bővíteni lehet: a szabályjátékokban, társasjátékokban, a térben, élethelyzetekben. A manipulációs Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

48

tevékenységközpontban a gyermekek rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel egyénileg is tevékenykedhetnek, illetve az óvodapedagógus közreműködésével részképességeik fejleszthetők. A homok-víz asztali tevékenységek alkalmasak az anyagokkal való ismerkedésre, mérésre. Az építőtevékenység központjában elhelyezett építőelemek a spontán tapasztalatokat bővítik és alkalmanként jól használhatók a térbeli matematikai játékokhoz. A tevékenységközpontok bármelyikében van mód a spontán és felajánlott tevékenységben matematikai tapasztalatokra. A kezdeményezett helyzetek, konkrét tevékenységek során a gyermekek az óvodapedagógus támogatásával és segítségével felfedezhetnek, próbálkozhatnak, kísérletezhetnek, (pl.: tárgyak tömegének összehasonlításával, … stb.). A gyermekek egyéni fejlettségétől függően van szükség a matematikai műveletek indirekt módon történő modellezésére. A műveltségtartalom integrált megközelítéséből következően a zenei, az ábrázoló tevékenységnek éppúgy lehet matematikai, környezetismereti tartalma, mint a matematikai játékoknak. II.2.3. A családok bevonása az óvodai életbe A Lépésről-Lépésre óvodai program harmadik alappillére a családok bevonása az óvodai életbe. Az óvodák hagyományos, jó együttműködését új szemlélettel és új formákkal gazdagíthatjuk. Az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A társadalmi folyamatok nem kívánatos hatására és egyéb okok miatt a családok funkciói sérülhetnek. Óvodánknak át kell vállalnia a család által meg nem oldott feladatokat is, a gyermekek érdekében. A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerése számunkra ugyanolyan fontos, mint a krízishelyzetben lévő családoké. Lényeges a családokhoz közeledés szemlélete. Kellő tapintattal és körültekintéssel segítjük, hogy a családokban a szülők feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék. Ezt kívánja meg a gyermekek érdeke, a nevelőmunka sikeressége. a.) A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai: A szülők felelősségérzete megnő azáltal, hogy közvetlenül is megélik az óvodai életben az óvodapedagógusok felkészültségét és a gyermekük fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Bővül pedagógiai, pszichológiai tájékozottságuk. Mintát láthatnak a nevelési helyzetek megoldására, elsajátíthatják az óvodapedagógusok attitűdjeit. Az óvodában gyermekével együtt játszó szülő megtanulhatja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. A szülő alkalmanként besegíthet a szervezési és gondozási feladatokba. Az együttműködés, együttes tevékenység során a szülők sok információt szereznek gyermekükről. A szülők érdekes gyűjteményeikkel gazdagíthatják a csoport tapasztalatait. A problémákkal magukra maradó szülők, társakra találhatnak, bátorítást és segítséget kaphatnak az óvodai ismeretségek kapcsán, a hasonló sorsúaktól. Az óvoda feltételrendszerének javításában aktívabban részt vállalnak azok a családok, amelyek jobban kötődnek az intézményhez.


49

b.) Intervenciós gyakorlat: a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásai A komplex beavatkozási stratégia, fejlesztési terv és gyakorlat (IPR) kidolgozása a helyi szükségletek alapján. A stratégiai terv tartalmazza az óvodában elérhető, a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat (az óvodapedagógusok speciális képzetségeinek kihasználása, a logopédus, pszichológus, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, szociális ágazat bevonása, szülői klub, fogadó óra, játszó délután). c.) A családokhoz közeledés jellemzői: Az óvodapedagógus erősíti a szülő kötelességérzetét azzal, hogy hangsúlyozza a család pótolhatatlanságát. Feltételezi, hogy minden család közvetít értékeket valamilyen mértékben. A szülő partner a nevelésben, akinek igényei és szükségletei vannak. A szülővel szemben nincsenek előítéletek. A gyermekek fejlődéséről félévente az óvoda rendszeres információkat ad a személyes beszélgetések során. A szülőknek jogaik vannak, s azokat a gyermekek érdekében érvényesíthetik. d.) A családok bevonásának alapszabályai: Az óvodapedagógus tekintettel van az alábbiakra: az óvodában a nevelés nem bízható a szülőre. A szülő egészségi állapota nem veszélyeztetheti a gyermekek egészségét. Az óvodapedagógus nem hagyhatja magára a szülőt a gyermekekkel. A szülőre vonatkozó szabályok: bizalmas információkat nem adhat ki illetéktelen személyeknek. Nem nyilváníthat véleményt mások gyermekeiről. Csak egészséges szülő vállalhat aktív részvételt a csoportban (a kötelező szűrés igazolása… stb.).

A családok bevonásának formái: - A passzív részvételt vállaló szülő jelenléte a csoportban, elsősorban a saját gyermekének megfigyelését szolgálja. A gyermekek óvodai magatartásának közös elemzése különösen fontos nagyobb lemaradások, vagy problémák esetében. A munkanélkülivé váló szülő mentális támogatást kap az óvodapedagógustól, ha érzi, hogy szükség van rá, hogy fontos személy. - A passzív-segítő szülő közreműködik a gyermek beszoktatásában, elsősorban a benntartózkodásra vállalkozik, és részt vesz a saját gyermeke gondozásában (bekapcsolódik a gyermekével való foglalkozásba speciális szakember támogatásával). - Az aktív-segítő szülők azok, akik alkalmanként, vagy előre tervezve, közreműködnek a gondozásban a közös élmények biztosításában, egyes tevékenységekben (kézimunka, kézművesség, hagyományápolás, sütés, főzés… stb.). Az óvodapedagógus egy táblán jelezheti előre azokat a napokat és tevékenységeket, ahol a szülők, közreműködésére számít. A feladatok megjelölésével segíti a szülők döntését. Az óvodai életbe bevont szülővel nem lehet az óvoda törvényben biztosított személyi feltételeinek hiányát pótolni. A családok, szülők, kisebb testvérek Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

50

fogadására családi szobát rendeztünk be, amely a nyugodt körülmények kialakítása, a bizalmas beszélgetések érdekében fontos. Ez a helyiség több funkciót is betölt: - óvodapedagógus és a szülő közötti megbeszélések helye, - azonos problémával küszködő szülők találkozó helye, - kölcsönzések színhelye (könyvek, játékok… egyéb), - információk forráshelye, - szociális munkát ellátó szakember itt dolgozik.

A szülők bevonása az óvodai nevelés programjába A családok sokféleségéből következően szokásaik, szükségleteik és a kapcsolatfelvétel is eltérő lehet. Változó a szülők szabadideje is. A kapcsolattartás stratégiájának vannak informális és formális változatai: ismerkedő látogatás az óvodában, családlátogatások, reggeli, délutáni találkozások, telefonhívás, szülői értekezletek, hirdető táblák (információk közlése, együttműködést köszönő tábla… stb.), ötletláda, SZMK és Óvoda szék, mint szülő érdekképviselet, Közös szabadidő programok (kirándulások, sportdélután, családok bemutatkozó délutánja… stb.), - Közös ünnepségek és az előkészületekben való részvétel. (Az óvoda hagyományos ünnepei, Karácsony, anyák napja, Gyermeknap). -

Az óvoda lehetőségeitől és a családok együttműködés formái tovább bővíthetők.

szociokulturájától

függően,

az

Az óvodapedagógusok felkészülése a családok fogadására A családból az óvodába való átmenet könnyítése érdekében fel kell oldani a szülők, a gyermekek félelmeit, szorongásait. Ezt a többségnél az első elválás ténye okozza. A szülőket meg kell ismertetni a programmal, az óvodával és a nevelőtestülettel. Elő kell készíteni a befogadást. Az óvoda is felkészül a gyermekek fogadására, a család, a gyermekek megismerésével, a vonzó tevékenységek szervezésével, az érzelmi biztonságot jelentő óvodapedagógusok munkájának összehangolásával. Az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége, a törvények, az óvodai dolgozók felelősségérzete garancia arra, hogy az együttműködésben képesek eldönteni, melyik megoldás a hatékonyabb, kit lehet bevonni az óvodai életbe.


51

II.2.4. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA Pedagógiai programunk negyedik pillére a családgondozás, illetve a családokkal végzett szociális munka. Felismertük, hogy vállalnunk kell plussz feladatokat a családok gondjainak segítésébe. A problémák megoldása már túlmutat a közoktatási törvény óvodapedagógusok számára meghatározott gyermekvédelmi feladatain. Szakember, szociálpedagógus van intézményünkben, aki korábban óvodapedagógusként dolgozott.

Lehetőségeink a családsegítésben - kellő empátiával a családok megismerése, bizalmi légkör kialakítása, - a másság, etnikai hovatartozás tolerálása, a nyitott, szociálisan érzékeny intézményben - a szülők óvodai életbe való részvételének biztosítása - mintaadás a gyermekek otthoni napirendjének kialakításához – összehangolt pozitív hatás megteremtése az együttnevelésben. - segítő kapcsolat kialakítása - családok megértésére törekvés a társadalmi hatások, folyamatok nemkívánatos hatásinak ismerete /munkanélküliség, elszegényedés/ - családon belüli funkciózavarok felismerése - a családok sokféleségének, sokszínűségük tolerálása, értékek felismerése, felismertetése .

A szociálpedagógus feladatai - az egyes családok és problémáik megismerése - a problémák megoldásához az erőforrások feltárása - a családok igényeinek, szükségleteinek pontos ismerete - szülői szerepükben való megerősítés, erősségeik stabilizálása - a veszélyeztetettség megelőzése. –azonnali hatékony segítés - a családok tájékoztatása azokról a beavatkozásokról, szolgáltatásokról, amelyek felvállalják a prevenciót, terápiát, rehabilitációt, illetve a krízis intervenciót. - - „szülői kör” működtetése - - egyéni esetkezelés, mely érinti a gyermeket, illetve családot


52

II.3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE, TERVEZÉSE A gyermek egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele az óvodai élet alapos, átgondolt megszervezése, a megfelelő időtartalmú tevékenységformák megtervezése. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot nyújtanak a gyermekekben. A gyakorlati megvalósítást a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Az óvodai programunkat vegyes életkorú vagy részben osztott csoportokban valósítjuk meg. Ez a csoportalakítási forma pedagógiai gyakorlatunkban már bevált, a szülők támogatását is élvezi. Az életkori jellemzők ismeretében és az egyéni eltérésekre építve választjuk meg a felajánlott tevékenységek formáit.

TERVEZÉS 1. TERVEZÉS HOSSZABB TÁVRA PROJEKTTERV: A célkitűzések, témakörök, feltételek, közös élmények átgondolását jelenti. Komplex, „nem szűk ismeretfeldolgozást jelent, hanem kiterjed a csoportbeli szokások, magatartásformálás átgondolására is. A tervek, programok team munkában készülnek. Résztvevők: - az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok - alkalmanként dajka, szülő, akinek a bevonását előre tervezzük Ez a terv biztosítja a tevezési folyamatok átgondolásával a nevelők zavartalan és konfliktusmentes együttműködését. Ez egy mobil terv, vázlat, mert a gyermekek fejlődésétől függően folyamatosan alakul. A hosszabb távú tervezés részét képezi: az egyéni fejlődés, és fejlesztés dokumentációja. FEJLŐDÉS NYOMONKÖVETÉSE: Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely 3-7 éves korig kiterjed a nevelési és a tanulási folyamatokra is. Ez a dokumentum szolgálja az etnikai gyermekek fejlesztésének mutatóit is. A szülők félévenkénti tájékoztatása gyermekük fejlődéséről DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSI NAPLÓ: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésének dokumentációja. Egyéni fejlesztési terv, az adott gyermek lemaradásának kompenzálására, a differenciálás módszereire vonatkozóan. DIFER FEJLETTSÉGI SZINTMUTATÓ: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlettségi szintjének mérését szolgálja.


53

2. TERVEZÉS RÖVIDTÁVRA 2 formája

HETIREND és HETITERV

NAPIREND és NAPITERV Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak.

NAPIREND A napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik (étkezések időpontja, a szabad levegőn tartózkodás, a játéktevékenység időtartama… stb.). A rugalmasság vonatkozik a reggelizés, tízóraizás módjára, az eltérő egyéni alvásigény figyelembevételére, a gyermek alapvető biológiai szükségleteinek rugalmas kielégítésére. Az évszakhoz igazodó napirendben az időkeretek rugalmasan alakíthatók (pl. a szabad levegőn tartózkodás). A játékidő biztosítása, különösen a téli hónapokban, amikor a gyermekek több időt töltenek a csoportszobában, és kisebb a mozgástér, nagyon fontos. NAPITERV A pedagógiai program legkisebb egysége, az egy-egy napra tervezett tevékenységközpontokban feldolgozandó tartalmat, tevékenységeket, fejlesztendő képességeket, az eszközöket, a differenciálás módját, a szervezeti keretet és a munkaformát tartalmazza.

HETIREND A hetirendben, a napirendhez hasonlóan vannak visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmasságra. A hetirend az óvodapedagógusok által felajánlott tevékenységeket tartalmazza, amelyek:- választhatók - kötelezően választhatók - kötelezőek A hetirendben rögzítjük a mindennapi rendszeres mozgásfejlesztést. A nagycsoportos gyermekek számára kéthetente, illetve saját korosztályával közös, kötelező testnevelés, illetve ének-zenei tevékenységet szervezünk. A hetirendben tervezett, felajánlott tevékenységek szervezeti keretei változhatnak.


54

/Egyik héten pl. a keddi napra kötelezően választható, a másik héten ugyanerre a napra választható tevékenységet tervezhetünk/. A választható és/vagy kötelezően választható tevékenységek egy-egy napon a személyi feltételektől függően 2-3 féle tevékenységközpontban (integrált feldolgozással) kezdeményezhetők. A tevékenységek közül az óvodapedagógus a gyermekek választásai és a résztvevők fejlettsége alapján, valamint a tevékenység jellegétől függően dönti el, hol van a közvetlen részvételére, mintájára és segítő közreműködésére szükség (pl.: technikák bemutatása, és ezzel egy időben a homok asztalnál terepasztal készítése, miközben az elkészült eszközöket is felhasználva a másik óvodapedagógus kezdeményezhet ének-zenei tevékenységet). Az aktív dajkai segítség a tevékenység közötti választás lehetőségét bővíti, kisebb létszámú mikrocsoportok párhuzamos, egyidőben történő tevékenykedtetésre ad lehetőséget/. A gyermekek a kezdeményezett helyzeteket szabadon továbbfejlesztik, és összekapcsolhatják más tevékenység-központban folyó játékkal. HETITERV A hetirend egy keret, amelyet tartalommal a hetitervben töltünk meg. Itt tervezzük meg a tevékenységközpontokban szervezendő játékot és a játékos tanulást biztosító folyamatokat. Itt kerül sor: - a feltételek átgondolására - a témakörök felbontása tevékenységközpontokra - a csoportban kialakítandó szokások megjelölésére - csoporthagyományok, munkafolyamatok tervezésére - a szülők bevonásának előkészítésére -


55

II.4. AZ ÓVODA RENDEZVÉNYEI

HAGYOMÁNYOS

ÜNNEPEI,

EGYÉB

Az óvodai életünkben jelentős szerepet töltenek be az óvoda hagyományos ünnepei, népszokásai, jeles napjai, megemlékezései. Családjaink állapota, az elszürkülő családi élet, a hagyományok ápolásának hiánya még inkább indokolttá teszi az óvodai ünnepi szokásaink megőrzését. Ünnepeink Közös óvodai ünnepek - Mikulás, - Karácsony, - Március 15. - Farsang - Anyák napja, - Gyermeknap - Nagycsoportosok búcsúzója. Csoportok ünnepei - születésnapok megünneplése Megemlékezéseink Óvodásainkkal megemlékezünk a Madarak és fák napjáról, az Állatok világnapjáról és a Föld napjáról. A megemlékezés kapcsán vetélkedőt, kirándulást szervezünk. Feladatunk a környezettudatos magatartás megalapozása. Célunk, hogy kialakítsuk a gyermekekben a környezet tisztaságának igényét, hogy óvják, védjék a növényeket, szeressék az állatokat.

Az óvoda rendezvényei -

báb előadások, népzenei műsorok. óvodai kirándulások, sport programok. szülői csoport foglalkozásai


56

II.5. SZOLGÁLTATÁSAINK Nevelési időn túl szervezett szolgáltatásaink: Játékos gyermektorna Célja: tehetséggondozás, esélyegyenlőség biztosítása Igénybevevők köre: 4-5-6 éves korú gyermekek. Gyermektánc Célja: népi játékok tanítása, tehetséggondozás, esélyegyenlőség biztosítása Igénybevevők köre: 5-6-7 éves korú gyermekek. Gyógytestnevelés Célja: prevenció és tartásjavítás Szakorvosi véleménynek megfelelő mozgásterápia. Szakember biztosított. Igénybevevők köre: orvosi vélemény alapján.


57

II.6. KIEGÉSZÍTŐPROGRAM IDEGEN NYELVI PROGRAM 1.) Helyzetelemzés Óvodánkban 1983. év óta folyik minisztériumi engedély alapján két csoportban játékos idegen nyelv-programunk. A program bevezetését egyrészt szülői igény, másrészt az a felismerés vezérelte, hogy napjainkban az EU-kapujában fontos, hogy gyermekeink idegen nyelvi kommunikációs képességeinek alapjait minél hamarabb letegyük. Az idegen nyelv elsajátításának személyi feltételei adottak intézményünkben. A tárgyi feltételek biztosításával arra törekszünk, hogy a nyelvi eszközökön túl a magyar, a német és az angol kultúra jegyei is megjelenjenek a nyelvi csoportokban (térképek, mesekönyvek, népviseleti babák, … stb.). A gyermekeket előzetes képességszűrés nélkül vesszük fel ezekbe a csoportokba. A gyermekközpontú idegen nyelvi programunk teljes mértékben beilleszthető az óvodánkban választott Lépésről-Lépésre óvodafejlesztő program adaptációjába, s az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját végigkövetve, annak fejezeteivel koherens. Egy tevékenység sem szenved csorbát ezekben a csoportokban, csupán „plusz” ismeretekhez jutnak az ide járó gyermekek. 2.) A nyelvi nevelés megszervezése Lényegesnek tartjuk, hogy a nyelvi napokon is a csoport óvónője foglalkozik a gyermekekkel, - nem egy idegen, történetesen egy óraadó – hiszen ő ismeri a legjobban a csoportjába járó gyermekeinek fejlettségi szintjét, érzelmileg hozzá kötődnek a legjobban. A megfelelő idegen nyelvi atmoszféra kialakítása érdekében „nyelvi délelőttöket” szervezünk. A természetes játékszituációra épülő kezdeményezések az egész délelőttöt áthatják. A nyelvi csoportba járó gyermekek napirendje semmiben nem változik az idegen nyelv elsajátítása miatt, mivel az, a gyermek saját csoportjában a napi tevékenységbe beágyazva, folyamatosan történik. Fontos, hogy a gyermekek a lehetőségekhez képest, az adott nyelvi környezetben játszhassanak, cselekedhessenek az egész tevékenység ideje alatt. 3.) A nyelvi nevelés célja Az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően ismerkedjenek a német és angol nyelvvel, más népek kultúrájával, hagyományaival. A gyermekekben alakuljon ki a pozitív érzelmi viszony az idegen nyelv iránt, amely a későbbiek során majd végigkíséri nyelvtanulásuk szakaszait. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekek nyitottak, fogékonyak legyenek, Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

58

világképük bővüljön, ismereteik gazdagodjanak. Az idegen kultúrával való ismerkedés segíti őket, majd később a másság elfogadásában is. 4.) A nyelvi nevelés feladatai -

-

-

-

-

A legfontosabb feladatunk a megfelelő idegen nyelvi atmoszféra megteremtése. A derűs, nyugodt csoportlégkör lehetővé teszi, hogy a gyermekek az idegen nyelvű környezet ellenére is biztonságban érezzék magukat. Az óvodapedagógus – mint „nyelvi közvetítő” szép, érthető beszédstílussal, megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel törekszik a beszédpélda adására. A gyermekek érdeklődésének felkeltése, a nyelvre való ráhangolás, motiválásuk, fontos feladatunk a nyelvelsajátítási képességük megalapozásában. A rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítjuk az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. A beszéd megértés után a beszédkészség kialakítása a feladatunk. Feladatunk a magyar, a német és angol nyelvű ismeretanyag egyensúlyának megteremtése és fenntartása. Az idegen nyelvi témaválasztás kapcsolódik a gyermekek mindennapi tevékenységéhez, anyanyelvi szókincséhez. Az idegen nyelvű kultúrkincsből (irodalom, zene, népi játékok) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzük meg a nyelvsajátítását.

5.) A nyelvi nevelés tartalma Az idegen nyelv elsajátítása a gyermekek egyénenként változó képességei alapján, kíváncsiságára és érdeklődésére építve, spontán és tervszerű nyelvi tapasztalatszerzésen alapul. Elsősorban olyan ismeretanyagot tervezünk, amely kapcsolódik az aktuális projekt témához, a gyermekek mindennapi tevékenységéhez. A gyermekek észrevétlenül, megerőltetés nélkül szerzik meg az ismereteket. A kezdeményezéseket mikrocsoportos formában, sok mozgással, cselekvéssel szervezzük, a legfontosabb alapelvet, a játékosságot előtérbe helyezve. Mindig egyszerű, rövid mondatokban kifejező mimikával, gesztusokkal a helyzetnek megfelelően ismétlésekkel fejezzük ki magunkat. A gyermek környezetében az idegen nyelv szerkezetének jellemzői olyan mintaként szolgálnak, amelyet tapasztalati úton, utánzással sajátít el. Az új fogalmak, szavak jelentéstartalma összefügg a konkrét tárgyakkal, cselekvésekkel. Fontos a gazdag motiváció, a sokoldalú szemléltetés, a változatosság, a variatív gyakorlás. A beszédkészség kialakítása sok türelmet igényel. A gátlásosabb gyermekeknél sokat segít a báb. A gyermekek így jobban beleélik magukat a szituációba, követve a báb mondanivalóját. A szóbeli aktivizálásra több alkalmat keresünk: pl. játékos kérdés, felelet, párbeszéd formájában. A gyermekek beszédbiztonságának a megalapozására, sokféle gyakorlatot végzünk, ezeket a magyar napokon az anyanyelvi Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda

59

fejlesztéshez is használjuk. A játékos, mozgásos, ritmusos gyakorlatok a beszédszervek mozgását és a fonémia-hallást egyaránt fejlesztik. Pl.: motoros fejlesztő gyakorlatok: -

ajaktorna – nyelvtorna, légzésgyakorlatok, ritmusgyakorlatok, auditív fejlesztő gyakorlatok:

-

hangutánzó, hangfelismerő gyakorlatok.

A német és angol népszokásokhoz kötött jeles napokat hagyományteremtő módon magunk is szervezzük és ünnepeljük a többi csoporttal és a szülőkkel közösen. Pl.: - Márton nap – novemberben /német csoport/ Lampionok készítése és felvonulás szervezése a szülők segítéségével. -

Meghallgatjuk kazettáról a tiroli népzenét, megtanulunk egy táncot.

-

Ismerkedünk német és angol ételekkel. Közösen sütünk német és angol recept alapján süteményeket.

-

Megemlékezés Hallowenről /angol csoport/ Töklámpást készítünk a gyerekekkel a piacon vásárolt sütőtökből. Álarc készítés, jelmezbe öltözés közösen. Versenyjátékok szervezése: pókjárás, lisztfújás, stb. Trick or Treat játék: az óvoda dolgozóinak és csoportjainak ijesztgetése jutalom ellenében, cukorkák begyűjtése Sült sütőtök közös elfogyasztása és Pumpkin pie sütése

6.) Kapcsolataink más intézményekkel A beiskolázási körzetek megszüntetésével a város legkülönbözőbb pontjairól óvodánkba járó gyermekek nyelvi továbbtanulási lehetőségei egyre sokrétűbbek, a lakóhely és az igény függvényében alakulnak ki. Óvodánk évek óta szoros kapcsolatban áll a Szabó Lőrinc Általános Iskolával, a Bulgárföldi Általános Iskolával, illetve a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával és annak Miklós úti tagiskolájával, ahol két tanításinyelvű oktatás folyik, már az alsó tagozatban. Kölcsönösen látogatjuk egymást, részt veszünk különböző közös rendezvényeken, programokon (nyílt nap, szülői értekezlet). Megosztjuk tapasztalatainkat, módszertani eszmecseréket szervezünk. Gyermekeinket így tudjuk zökkenőmentesen felkészíteni az iskolai tanulásra.


60

III. SZIVÁRVÁNY TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

(II. SZ. RÉSZPROGRAM)


61

A HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM FELÉPÍTÉSE

A PROGRAM CÉLJA

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

ÉRZELMI ÉS SZOCIÁLIS NEVELÉS

ÉRTELMI, ANYANYELVI NEVELÉS

FEJLESZTÉS TÉMÁI Az évszakok és a TŰZ

VÍZ

FÖLD

LEVEGŐ

TEVÉKENYSÉGI FORMÁK

JÁTÉK ÉS TANULÁS KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE MOZGÁS MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYÉSGEK

FEJLŐDÉS EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉN


62

III. 1. BEVEZETÉS Intézményünk 1962-ben épült. A város egyik legszebb zöldövezeti területén helyezkedik el. Az óvodát nem csak bérházak, hanem esztétikus családi otthonok, és szép természeti környezet veszi körül. Száz férőhelyes négy csoporttal működő óvoda. A családokra jellemző a heterogén összetétel. Mikrokörnyezetükön belül több éve észrevehető, hogy generációváltás történik. A megüresedő kisebb komfortfokozatú lakásokba, fiatal családok költöznek, az óvoda létszáma egyenletes tendenciát mutat. Visszatekintve a közel ötven évtizedes múltra, intézményünk alapvető célja mindig a gyermekek középpontba állítása volt. A megkezdett munkát folytatva, támaszkodtunk a magyar pedagógia eredményeire, s a tradíciókat szem előtt tartva egészítettük ki fejlesztési elképzeléseinket, a környezet igényével, s az önálló arculat megteremtésével. Az óvodai nevelésben bekövetkezett változások valamennyi hivatástudattal rendelkező óvodapedagógust arra késztettek, hogy új szemlélettel, új módszerekkel, pedagógiai érzékkel törekedjen megvalósítani mindazt, amit változó korunk megkíván tőlünk. Így került sor arra, hogy először a folyamatos játékidő kimunkálását végeztük el. Tapasztalatunk szerint, így kialakíthattuk a tevékenységközpontú csoportokat, ilyen formában kiküszöbölhető lett a felesleges várakozási idő, nagyobb lehetőség nyílt az ismeretszerzésre, tapasztalásra, az egyéni differenciált foglalkozásra. 1991-ben egy nevelési év befejezéseként határoztuk el, hogy a közvetlen környezet igénye szerint (szülők-általános iskola) törekszünk kialakítani az intézmény sajátos arculatát, hogy más módszerekkel, feladatokkal valósítjuk meg óvodai nevelésünk céljait. Ez az első fázis a döntési helyzet felismerése és a probléma meghatározása volt. Elsődleges feladatunk az adott helyzet értelmezése, elemzése és a sokoldalú információgyűjtés volt. A javasolt alternatívák közül a legmegfelelőbbeket kiválasztottuk, majd következett a döntés formába öntése és közlése. A döntés közlésének funkcióján, az egységes értelmezésen túl, biztosította a nevelőtestület megnyerését és elkötelezettségét. Mivel a játék a személyiségfejlesztés alapvető eszköze, s ez játékélményen alapszik, a gyermek az élményeit a környező valóságból meríti, alkotó, konstruáló, díszítő, rajzoló tevékenysége is a játékból fejlődik ki. Egy nevelési ciklus alapján úgy éreztük, hogy a folyamatos játékidőn belül, jól szervezett, tudatos munkával, a vizuális tevékenység fejleszthető a legjobban, mivel kölcsönösen összefügg az óvodai nevelés valamennyi területével. Így került sor arra, hogy a vizuális tevékenység fejlesztési lehetőségeit a játék után kidolgozzuk. Fejlesztési elképzeléseink megvalósítása teremtette meg az önálló, vizuális arculat kialakítását. Motiváló erőként hatott, hogy a szomszédos általános iskolában rajztagozat működik, így megkezdett munkánk folytatására lehetőség nyílt. Szivárvány Tagóvoda

63

Ebben az időszakban csak részeredményeink voltak, de törekedtünk arra, hogy valamennyi nevelési területet új szemlélettel, a helyi sajátosságok figyelembevételével dolgozzuk ki. Első fázis a tervezés volt, melyet a testület aktív közreműködésével alakítottuk ki, az óvoda céljainak megfelelő feladatok, a rendelkezésre álló erőforrások és eszközök figyelembevételével. A program kikísérletezésénél, bevezetésénél, állandóan szem előtt tartottuk a kitűzött célokat. Ezen célok alapján kritikával szemléltük a végzett munkát, folyamatosan elemezve, értékelve az addig elért eredményeket. A célokat tekintve és az adott helyzetet figyelembe véve kerestük a jobb eredményeket biztosító módszereket, eszközöket a pedagógiai logika útján. A program bevezetése óta eltelt időszak nevelőmunkájának jellegzetességei. 2001-től óvodánk a Nyitnikék Óvoda tagóvodájaként önálló programmal működik. 2006-2007 nevelési évtől intézményünk egy csoportja részt vett a Kompetencia alapú programcsomag tesztelésében. A nevelőtestület többi tagja is megismerte a programot, és a 2008-as nevelési évtől bevezetésre került minden csoportban. A programot meghatározó tényezők -

Gyermekközpontúság Nyugodt érzelmi biztonságot adó nevelési légkör A játék elsődlegessége Differenciált egyéni bánásmód Gyermeki jogok érvényesülése A gyermekek mozgásigényének kielégítése, testi épségének védelme Az óvodapedagógus szakmai önállóságának tiszteletben tartása. Derűs, családias légkörben változatos tevékenységet biztosítva kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a játéknak, melyre helyi óvodai programunk is épül.

- A lehető legnagyobb konkrétsággal határoztuk meg azt, ahová a gyermekeket el akartuk juttatni, tehát a végállapotot. - Megfigyeltük a kiinduló állapotot és az akkor helyzetet. - A kettő ismeretében kellett meghatározni azokat a feladatokat, melyeknek a végrehajtása a cél eléréséhez vezet. - Biztosítottuk a visszacsatolást, és végrehajtásával elért eredményeket.

folyamatosan

megfigyeltük

a

terv

A pedagógiai gondolkodás elősegítette az objektív és szubjektív körülmények megértését, a helyes alkalmazkodást, a fejlődés szándékát, a nevelőtestület önelemző készségét és kritikai szellemét. Ezen eredmények birtokában úgy döntöttünk, hogy helyi programot készítünk, melynek jellemzője: a JÁTÉK-ba ágyazott tanuláson keresztül, a külső világ tevékeny megismerése, melyhez párosul az intézmény önálló vizuális arculata. Szivárvány Tagóvoda

64

A programot meghatározó tényezők: Objektív tényezők: - A közvetlen társadalmi környezet adottságai, amely nem más, mint a családok igénye, helyzete, a családi körülmények életszemlélete, uralkodó légköre. - A kidolgozott program intézményekben.

megfelelő

folytatásának

lehetősége

a

környező

További objektív körülmény volt az óvoda tárgyi feltétele. Az intézmény felszereltsége, amely nagyban befolyásolja a nevelőmunka eredményességét. Szubjektív tényezők: - A szubjektív tényezők természetesen nem függetlenek a társadalmi környezet meghatározóitól. A gyermekek neveltségi szintje a nevelőtestület képzettsége, pedagógiai munkához való viszonya, mind befolyásolja a nevelés eredményességét. - Szubjektív tényező a vezetés színvonala is, amely hatással van az óvoda egész életére és a pedagógiai munkára. A kidolgozott program feltérképezte az óvoda helyzetét, melynek társadalmi kontrollja főként a „szakmán” és a szülőkön keresztül érvényesül. Megmutatta a távlatot, az elérendő célokat és fejlettségi mutatókat. A programunkban megfogalmazottakat nem tulajdonítjuk egyedüli célravezető útnak. Értékét abban látjuk, hogy alkalmas az óvodáskorú gyermek komplex személyiségfejlesztésre: ismeretek, tapasztalatok, gyűjtésre, csoportos együttműködésre, önmegismerésre.


65

III.2. FUNKCIÓK ÉS CÉLKÉPZÉS AZ ÓVODA VILÁGÁBAN ÓVÓ-VÉDŐ FUNKCIÓ

Az óvodai nevelésben elsődlegesnek tekintjük, az érzelmi dominancia elvét, amelyek a pozitív érzelmek, élmények ráhangolódását a megbékélt jókedv kialakítását jelentik. Így érvényesülhet csak az egyik alapvető funkció, az óvó-védő funkció. -

Az óvó-védő funkció akkor felel meg rendeltetésének, ha a személyi feltételeken túl a tárgyi környezet esztétikája kifogástalan.

-

Az óvoda derűs légköre biztonságot és védettséget nyújt a gyermekeknek, amely az óvoda külső tereinek, udvar, kert harmóniájában is meg kell hogy jelenjen.

-

Jelen funkciónál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermekek testi épségének védelmét, amely a különféle mászókák, ügyességet igénylő és fejlesztő játékeszközök ízléses megformálásában kell, hogy párosuljon kellő stabilitással.

-

Különös gondot igényel az óvodapedagógusoktól a séták, kirándulások óvodán kívüli tevékenységek biztonságának megteremtése, amely a gyermek balesetmentes nevelésének a feltétele.

-

Az óvó-védő funkció megőrzésében jelentős szerepet kapnak a rendszeres

Egészségügyi szolgáltatások

Szakszolgáltatások

Óvoda orvosi, Védőnői felügyelet, Fogászati szűrések

Logopédus, Pszichológus

A szolgáltatások igénybevételével jelentős szerepet tölt be a prevenció, amely a 3-7 éves korú gyermek egészséges testi, lelki fejlődését szolgálja.

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ FUNKCIÓ

Ez a funkció a gyermekek ellátásával, gondozásával a legfontosabbat érvényesíti: a gyermek egészséges testi fejlődését, fizikai állapotának védelmét és fejlesztését.


66

-

A gyermekek egészséges és korszerű táplálkozásának biztosítása, mindezek mellett a házias ízek megteremtése.

-

A gyermekek fejlődéséhez eszközrendszer megteremtése.

-

A gyermekek gondozása, testi szükséglegeinek kielégítése.

-

A testi képességek fejlődésének elősegítése.

-

Az egészséges életmód szokásrendszerének megalapozása.

-

Prevenciós munka munkatársakkal)

kiépítése

szükséges

egészséges

(családsegítő

szolgálat,

környezet

és

pszichológus

NEVELŐ ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ FUNKCIÓ

A legalapvetőbb, legkiemeltebb területe az intézménynek. Nagyobb hangsúlyt kap, mint azelőtt, hisz közoktatásrendszerünk első alappillére az óvoda. A nevelés által megteremti mindazon készségeket, képességeket, amelyek lehetőséget nyújtanak az elkövetkezendő életszakasz teljesítéséhez szükséges személyiségjegyek kialakítására. A nevelő személyiségfejlesztő funkció célja: hogy a társadalmi igényekhez igazodva: fizikailag, szellemileg ép, érzelmileg gazdag, a világra nyitott érdeklődő aktív alkotó személyiség nevelése, az óvodás korú gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése életkori szakaszonként és egyénenként. -

Ezért óvodai nevelésünket egyre inkább jellemezze az alkotó, kezdeményező, kreatív, játékos légkörű nevelés.

-

A nevelés révén nyújtott ismeretek, készségek, tudás, amelyeket a gyermek elsajátít fejlessze jellemének megalapozását, magatartásának formálását.

-

Az alapfunkciókon túl: differenciált egyéni tevékenységi formákkal foglalkozunk a szociálisan hátrányos helyzetű és egyéni képességük révén elmaradott gyermekekkel.

-

A jobb képességű gyermekek fejlesztésével - művészeti tevékenységek – gyermektánc, gyermektorna, nagycsoportosok úszásoktatásának beiktatásával.

-

Kiemelten foglalkozunk az intézmény sajátos arculatát megteremtő vizuális tevékenységgel – ábrázolás, rajzolás, festés, gyurmázás, szövés, batikolás, virágkötés, konstruálás-építés, stb. Szivárvány Tagóvoda

67

-

Óvodai nevelő funkcióban szervesen építjük be a környezet védelmét, a gazdag természeti társadalmi ismereteket, a néphagyomány ápolását.

Az óvodapedagógus feladatai: -

inkluziv pedagógiai szemlélet – egyéni differenciálódás kompetencia alapú nevelés környezetünk védelmére nevelés anyanyelvi nevelés a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás alkalmazása a mindennapi nevelésben.

A HOP-ban módosított elemek listája - Törvényi indikátorok ( A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX Törvény a 255/ 2009 (XI.20) Korm. Rendelet az ONOAP országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28) Korm. Rendelet módosításáról) - Egyenlő hozzáférés biztosítása - A gyermekek mindenek felett álló értéke - Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedést - Új fogalmak beépítése, tisztázása - (Interkulturális, migráns gyermekek nevelése, sajátos nevelésű, stb) - Szabad játék kitűntetett szerepe - Hátrányos helyzetű gyermekek nevelése - Óvodai fejlesztés elsődleges célja a gyermek kompetenciájának fejlesztése Helyi indikátorok -

Társadalmi, környezeti változások A kompetencia alapú programcsomag adaptálása

Kiegészítő új-és áthelyezett fejezetek listája A nevelőtestület egyöntetű véleménye, hogy a Játékvilág helyi óvodai program használható, jól működik, és eredményes nevelőmunkát indikál. Filozófiáját, tevékenységi rendszerét továbbra is elfogadjuk, a Kompetencia alapú programcsomaggal kiegészítve a jövőben is e szerint kívánunk dolgozni. A nevelésben a tervezett fejlesztő hatások megjelentek, mérhetővé váltak. A fejlettséget az iskolába menő gyermekeknél készített neveltségi szint és részképesség vizsgálatok valamint az iskolai beválási vizsgálatok bizonyítják. A tevékenységre és játékra épített személyre szabott fejlesztések eredményesek. A tapasztalatszerzés játékos lehetőségei a kötetlen tevékenységek szervezésével és a mikro csoportos foglalkoztatási formákkal, valamint az egyéni fejlesztéssel kibővültek. A módszertani szabadság lehetőségével élve a gyermekek érdeklődési körének megfelelően, játékban ágyazottan történik a nevelés, fejlesztés. Szivárvány Tagóvoda

68

A helyi program jó alap a kompetencia alapú nevelés módszereinek adaptálásához, és teret nyit új módszerek további széles körű alkalmazásához. Összességében megállapítható, hogy a kompetencia alapú nevelés szakmai koncepciójának alapelvei összeegyeztethetőek a helyi nevelési programunkban meghatározottakkal. Személyi feltételeink bemutatása Az óvodapedagógus modellszerepe A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartása alatt az óvónő végzi, személye modellértékű. Jellemezze: önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzet-felismerési képesség, folyamatos önképzés.


69

III. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI Elsődleges célunk: hogy az óvodai nevelésünkben minden a gyermekért, a gyermek személyiség-fejlesztéséért történjen. Óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg, munkánk során: -

-

-

-

Gyermekeink számára megteremtsük azt, hogy biztonságban, egészséges környezetben nevelkedjenek, szem előtt tartva alapvető tevékenységüket, a JÁTÉKOT. Az óvodai életrend kialakításával: a szokásrendszer megalapozása, a folyamatos játék, az ismeretnyújtás, a munka, a szabadidő, pihenőidő, a testmozgás beépítésével, a sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően biztosítjuk fejlődését úgy, hogy tiszteletben tartjuk a gyermek személyiségét és emberi méltóságát. A helyi igényeknek megfelelően az óvoda sajátos arculatának, hagyományainak – vizuális tevékenység, gyermektánc, gyermektorna – továbbfejlesztése olyan formában, hogy az folytatódjon a környező iskolákban (rajz, tánc, testnevelés tagozat – Kaffka Margit, Könyves Kálmán Általános Iskola). Nevelési tevékenységünkben kiemeltnek tekintjük az óvoda-család, az óvónőgyermek kapcsolatát. A gyermeki szeretet, az óvónő által biztosított kiegyensúlyozott légkör, a tudatosan tervezett pedagógiai munka, a szülők együttműködő partneri nevelése biztosítja az óvodás számára azt, hogy képességeihez mérten, differenciált tevékenységek szervezésével elősegítsük a sikeres iskolakezdést.

III.3.1. Alapelveink, specialitásaink: Szocializáció és individualizáció Nevelésünk célja a gyermek egyéni értékeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség. A szocializáció és individualizáció folyamatát egyaránt hangsúlyosnak tartjuk. Biztosítsunk a gyermekek tevékenységéhez szabadságot a szabályok pontos megjelölésével. A gyermekben alakuljon ki a szabálytudat, s annak konzekvenciái. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, mely során kialakul pozitív én-képe, elégedettsége. A gátlásos, visszahúzódó gyermek legkisebb pozitív változásait is örömmel hangsúlyozzuk. A változatos tevékenységek során adjuk meg az önálló döntés és választás lehetőségét. A szocializáció folyamatában spontán és véletlen helyzetekben rejlő, pl. a társas élet, az alapvető udvarias szokások, magatartásmódok - fejlesztésénél fedezzük fel annak pedagógiai értékeit, és szándékosan teremtsünk hasonló szituációkat.


70

-

A játék szocializáló szerepe A gyermeknek joga van játékát befejezni. A tevékenység befejezése adja meg a társak számára a játékeszközök átvételét, a csoport által megalkotott szabályok alapján. A kialakult játszócsoportok az együttműködés szabályainak alakításaiban egyezkedéssel, kompromisszummal vegyenek be új társakat, tanulják meg a viselkedéskultúra alapjait. Az óvónő játéksegítő módszerei szituációktól függően változnak. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása: követő szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében, ha szükség van rá, játékot kezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is támogató, engedő és elfogadó. Támogató szerepet vállal, azon gyermekek játékában, akik kevésbé kreatívak, vagy ötletszegények. Az óvónő beavatkozik a játékba, ha a gyermekek közötti konfliktushelyzet, vagy testi épségük megóvása ezt kívánja.

-

Konfliktuskezelés A közösségi élet szabályait úgy alakítjuk, hogy ráneveljük a gyermekeket a kialakult konfliktusok oldására, kompromisszumkeresésre. A konfliktusfeloldó beszélgetések során erősítsük a gyermekben a felelősségérzetet, mások érdekeinek figyelembe vételét, a tolerancia fontosságát.

III.3.2. Az óvodai nevelés feladatai Óvodai nevelésünk feladata a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébren tartása, és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása. Az anyanyelvű nevelés hassa át az egész óvodai tevékenységrendszert. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a különbözőség elfogadása mindenkinek természetessé válik. -

-

Valamennyi óvodapedagógus biztosítson – minél változatosabb többfajta tevékenység egy időben való gyakorlásához – megfelelő feltételeket, kiemelve a JÁTÉKOT, mint az óvodáskorú gyermek megismerési folyamatának eszközét. A tevékenységek megszervezésénél támaszkodjanak a gyermekek ismereteire, élményeire és tapasztalataira. Minden gyermek számára biztosítani kell az egészséges pszichikai, testi fejlődést elősegítő mozgásformákat, (kis és nagymozgások) alkotó vágyát és kreatív magatartását.

Általános nevelési feladataink -

Egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés, differenciált fejlesztés (anyanyelvi nevelés, beszédfejlesztés) Környezet megóvására nevelés

Az óvodapedagógus feladatai -

Inkluzív pedagógiai szemlélet, kompetencia alapú nevelés Szivárvány Tagóvoda

71

-

Környezettudatos magatartás kialakítása, anyanyelvi nevelés A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás a mindennapi nevelésben

Nevelési elveink Alapelv: Az óvodánkban komplex nevelés folyik -

A gyermeki jogok maximális elismerése és a gyermeki személyiség tisztelete. Az esélyegyenlőség biztosítása, a sajátos nevelésű, és hátrányos helyzetű gyermekek esetében. Pedagógiai munkánk középpontjában az együttműködési és érintkezési képességek tudatos fejlesztését állítjuk. (kooperáció, kommunikáció) Az óvoda nyitott nevelő műhely a szűkebb és tágabb környezettel való szorosabb kapcsolat ápolása.

Óvoda-iskola átmenet Célja: A gyermeki kíváncsiság, aktivitás ébrentartása, és kielégítése, a kreativitás elősegítése, a kompetencia érzés kialakítása. Játékba ágyazottan változatos tevékenységek által valósuljon meg. Az óvodapedagógus feladatai: -

Az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítse hozzá a gyermeket, fejlessze problémamegoldó képességét. Gazdag tevékenység kínálattal teremtse meg a választás lehetőségét. Vegyi figyelembe a gyermek érési feladatait. A játékba integrálja be a nevelés többi eszközét. Ismerje meg az iskola elvárásait. Felelősségteljesen döntsön az egyes gyermek iskolára való alkalmassága felől. Adjon meg minden információt, segítséget a gyermek fejlettségéről, fejlesztéséről. Tegyen látogatásokat az iskolában, kezdeményezzen kölcsönönös hospitálásokat. Legyen képes a gyermek érdekében pozitív érzelmi és jó interaktívkommunikatív viszony kialakítására. Tervezzen tudatosan, alapozzon a gyermekek spontán érdeklődésére, kívánságára, igényére, tudásvágyára. Valósítsa meg a tanulási folyamatban a rendszerességet, a fokozatosságot, és a folyamatosságot. A szociális tanulás során segítse, elsajátítani azokat az értékeket, normákat, melyeket megfogalmazott az óvoda.


72

FELADATRENDSZER III.3.3. Az egészséges életmód kialakítása Óvodai nevelőmunkánkban az egyik legfontosabb feladatunk a gyermekek egészséges életmódra nevelése, melynek elsődleges értelmezésében azokat a tervszerű ráhatásokat tekintünk legfontosabbnak, melyet a szervezet megóvása, gondozása, egészséges fejlődése a testi képességek kibontakoztatása, valamint a mozgáskészségek fejlesztése érdekében végzünk. Az egészséges életmód kialakításánál célunk: Egészséges, munkabíró, életvidám, egészségügyi kultúrával rendelkező személyiség megalapozása, amely nemcsak gondoskodást kíván meg tőlünk, hanem az egészségügyi szokások, egészségügyi ismeretek kialakítását is. Magába foglalja az óvoda körülményei között megoldható környezetvédelem szokásainak kialakítása is. Az óvodapedagógus feladata: -

-

-

-

-

-

-

-

Megteremtsük az eredményes testi fejlődés biztosításához azokat a feltételeket, amelyek leginkább megfelelnek a gyermek életkorának, fejlettségének egyéni adottságainak. Első ilyen feltétel az egészséges, tiszta környezet megteremtése, mert csak így érhető el, hogy a gyermekek megszokják, megszeressék és igényeljék a tisztaságot. A gyermekekkel meg kell ismertetni a tisztaságra vonatkozó szabályokat, lehetőségeket kell biztosítani azok fokozatos, folyamatos gyakorlására – ellenőrzéssel biztosítva a szabályok következetes betartását. Így érhető el, hogy a szabályok megtartása, szokássá alakuljon ki a gyermekekben. Személyi higiéniára nevelés: kézmosás, körömápolás, mosakodás, fogápolás, hajápolás, zsebkendőhasználat, WC papírhasználat. Az óvoda udvara, játszóterülete, a játékeszközök sokfélesége számtalan, változatos lehetőséget biztosítson, a különféle mozgáslehetőségekre, játéktevékenységekre. Az udvari élet megszervezése során, az óvodában eltöltött idejük legnagyobb részét töltsék a szabadban, az évszakok, a hőmérséklet és az időjárás figyelembevételével. Az udvar fedett része nyújtson lehetőséget az esős időben is a kint tartózkodásra. Törekednünk kell a csoportszobák barátságos, otthonos jellegének kialakítására, hogy minél több természetes anyag vegye körül a gyermeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal, formálja esztétikájukat. A csoportszoba berendezési tárgyai megfelelő méretűek és könnyen tisztíthatók legyenek, hogy a gyermekek maguk is megváltoztathassák a tárgyak helyét, törekedni kell a meghitt KUCKÓK kialakítására. Az öltözők, mosdó helyiségek elrendezésében fektessünk nagyobb hangsúlyt a gyermek egyéni szükségleteire – öltözés, WC-zés, ivás. Intézményünk alapvető feladata, hogy kialakítsa, pontosítsa a testápolással, az öltözködéssel kapcsolatos szokásokat, melyet a szülők együttműködő nevelésével lehet megalapozni. 73 Szivárvány Tagóvoda

-

A szükségletek kielégítésénél vegyük figyelembe a személyiség intimitásának védelmét, öltözés, WC-zés alkalmával. Az idegrendszer védelmét jelentő nyugodt légkör megteremtése érdekében fontos a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó részben RUGALMAS NAPIREND kialakítása.

A fejlődés folyamata: -

Fokozatos önállósság Belső igény kialakulása Az eszközök rendeltetés szerinti használata Önálló fejlettségnek megfelelő részvétel az eszközök nyilvántartásában.

Egészséges táplálkozás: -

-

Az óvodai étkezés során megfelelő mennyiségben és arányban: fehérjék, szénhidrátok, növényi zsiradékok, vitaminok, ásványi sók, rostos anyagok és kellő mennyiségű folyadékok jussanak a gyermekek szervezetébe. Az étkezés legyen változatos, megfelelő minőségű és mennyiségű. Időpontjai között 2,5-3 óra eltérés legyen. Tudatosítjuk a gyümölcs és zöldségfogyasztás fontosságát. A táplálkozásra mindig azonos időpontba kerüljön sor, mert így alakulnak ki, és erősödnek meg a táplálkozás feltételes reflexei. Az óvodapedagógusok vegyék figyelembe a gyermek egyéni étkezési szokásait. Teremtsen táplálkozás alkalmával nyugodt, kulturált feltételeket. Biztosítsunk a gyermekek pihenéséhez szükséges legkedvezőbb körülményeket, szellőzés, nyugalom, mesélés, csend. Az óvónő vegye figyelembe a gyermekek eltérő pihenési szükségletét, életkori sajátosság szerint.

A gyermeki szervezet edzése -

-

-

-

-

A gyermekek testi fejlődésének érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, ezzel együtt a harmonikus és összerendezett mozgásfejlesztésre – mindennapi testnevelés a szabadban szervezett foglalkozások, kinti játéktevékenység és úszásoktatás alkalmával. A gyermekek biológiai fejlődését, csakúgy, mint mozgásfejlődését napi testmozgással, testedzéssel kell megteremteni, tervszerűen megválasztott, céltudatosan alkalmazott testgyakorlatok, mozgások gyakorlása által. A 3-7 éves gyermek képességeinek fejlesztése az életkorhoz kötött finom szenzibilis fázisok figyelembevételével, továbbá a mozgásfejlesztés széleskörű mozgástapasztalat, mozgásélmény biztosításával. A koordinációs és állóképességnek fejlesztése a helyes testtartás, illetve lábboltozat kialakítása. Edzés – motoros képességek fejlesztése, a test általános erejének, állóképességének növelése. Törekedni kell a gyermekek mozgásműveltségének kialakítására, hogy többféle mozgás elvégzésére legyenek képesek, s az egyre több készség szokássá alakuljon, mivel így válik képessé mozgásának viselkedésének tudatos irányítására. A játék a versenyigény felkeltése, kielégítése a mozgás megszerettetése. Szivárvány Tagóvoda

74

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén -

A testápolási szokások megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fésülködnek, fogat mosnak. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőiket önállóan használják. Önállóan döntenek, hogy mennyi ételt fogyasszanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Esztétikusan terítenek, és higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, ruháikat esztétikusan összehajtva a helyére teszik. Cipőjüket befűzik, helyére teszik. Környezetükben mindenütt igyekeznek rendet tartani.  Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára  Az eszközökkel, berendezésekkel óvatosan bánnak, a rendetlenséget megszűntetik.  Szívesen tartózkodnak az udvaron, szeretnek tornázni, és önállóan részt vesznek mozgásos játékokba.

Baleset megelőzésre nevelés A baleset megelőzésre nevelés természetes módon épül be az óvoda mindennapi tevékenységébe, különösen a játék, gondozás, környezet megismerés területeibe. A nevelés folyamatában olyan magatartásformák kialakítására törekszünk, mellyel a balesetek elkerülhetők. Az óvónő kötelessége, hogy rendszeresen felhívja a gyermekek figyelmét a környezetben lévő veszélyhelyzetekre, alakítson ki, tanítsa meg a gyermekekkel a veszélyelkerülő technikákat. Ebbe a szülőket is feltétlenül be kell vonni. A baleset megelőzés érdekében a család és az óvoda összehangolása szükséges. Feladatok: -

A veszélyhelyzetek felismertetése, elkerülése, az eszközök balesetmentes használata biztonságos közlekedésre nevelés.

III.3.4. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A szociális és érzelmi nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normái alapján, tevékenységeken keresztül. Fejleszteni azokat a képességeket, amire szüksége van a gyermeknek, hogy hatékony felnőtté váljon, hogy jól boldoguljon a társas kapcsolatokban, hogy boldog és sikeres ember legyen. Az óvoda nevelje a gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nyitott légkör, szeretetteljes irányítás segítségével, döntési képességek fejlesztésével, szokás és normarendszer megalapozására törekedjen.


75

     

Kreativitás és fantázia az érzelmek szabad kifejezése megfelelő frusztrációtűrés szabadjon nemet mondani, szükséges határok elfogadása az örömérzés átélésének képessége

Az óvodai nevelésünkben elsődlegesnek tartjuk az érzelmi dominancia elvét, melyhez megfelelő empatikus – megértve együttműködő nevelői magatartás párosul. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosításának feladatai: Modellértékű, befogadó attitűd, különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. Különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése, egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása, problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. Célunk ezáltal: a szociális életre nevelés, az életkori sajátosságoknak megfelelő szocializáció kialakítása, elősegítése úgy, hogy az óvodapedagógus és a dajka egész lényével neveljen. Mutasson őszinte érdeklődést a gyermek iránt, és lelkesedjen a közösen elérendő célokért. Az óvónő és a dajkák együttműködése: A dajka az óvónő segítő társa. Munkája, a célok, a nevelési feladatok és az óvodai élet napi szervezése szempontjából egyaránt fontos. A dajka is nevel, ő is hat a gyermekcsoportra, tehát neki is tudnia kell, hogy milyen rendszer, milyen elvek, milyen elképzelések alapján nevelünk. A sok tevékenység figyelemmel kísérése a csoportszobán kívüli terek megnövelése és hasznos játéktérré alakítása ugyancsak megköveteli, hogy a dajka szorosabban együttműködjön a csoporttal. Egyéni bánásmód a közösségben A megvalósítás alapvető feltétele, a gyermek életkori és egyéni jellemzőinek alapos ismerete. Az egyéni különbségek leginkább a társas kapcsolatokban tűnnek ki. Külön figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akiknek fejlődését negatív környezeti hatások gátolják. Figyelmet érdemelnek a kiemelkedő képességű gyermekek is. Az egyéni bánásmód nem feltétlenül külön tevékenységet jelent, a gyermekek egy részének éppen a csoporton belül van szüksége egyéni bánásmódra. Az értékelés: Az értékelés hozzájárul a gyermek csoportban elfoglalt helyének, társa és a felnőttek róla alkotott véleményének alakulásához. A pozitív értékelést megerősíti a helyes magatartás, elősegíti az óvónői elvárások belsővé válását. A negatív értékelés és az elmarasztalások mutassanak a kívánatos magatartás irányába. Szivárvány Tagóvoda

76

Jutalmazás kiterjedhet a dicséret különböző módjaira – a testi közelségtől, a dicséretet jelző pillantástól, gesztustól, mimikától, szóbeli megfogalmazásig. A büntetés tartalmát és formáját nagyon körültekintően kell megválasztani. Fontos, amikor büntetünk, ne az indulatok, hanem a pedagógiai megfontolások vezessenek bennünket. A túl gyakori dicséret a túlzott büntetés gátolja a közösség fejlődését, és a társas kapcsolatok alakulását. A fejlődés várható eredménye -

kialakul a gyermekek Én-tudata és érvényesítési törekvései

-

képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre

-

elfogadják a különbözőséget

-

akaratukat alá tudják vetni mások akaratának

-

örülnek a közösen elért sikereknek, ötleteikkel alakítják környezetüket

-

Bíznak önmagukban és társaikban

-

Érdeklődnek egymás iránt, tekintettel vannak egymásra

-

Alkalmazkodnak a szabályokhoz, tudják késleltetni szükségleteik kielégítését

-

Készen állnak az iskolai életre, az új környezet elfogadására

Az óvodapedagógus feladatai -

-

-

A dajkák felelős bevonása a nevelésbe Barátságos otthonos szeretetteljes életkörülmény biztosítása óvodai közösségbe való beilleszkedés elősegítése. Az óvodai befogadás fokozatos gondos előkészítése, megszervezése (ismerkedés az óvodával, szülőkkel meghitt beszélgetések, anyás befogadás). Készítsen anamnézist a gyermekről és kérje meg a szülőket, mutassák be gyermeküket írásos formában. Óvónő-gyermek kapcsolatában érvényesüljön az állandó törődés érzése, amely legfontosabb szubjektív előfeltétele a gyermekek fejlesztésének.(érvényesítse az elfogadás elvét.) Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtésével segítse, gyermekek társas kapcsolatainak alakítását. „Én-tudatának”, „én-érvényesítő” törekvésének fejlődését. Gyermek-gyermek kapcsolatában kialakítani a másikkal való érintkezés és együttműködés szabályait, amely a társas kapcsolatok és a közösségi tevékenységek alapfeltétele. Érzelmi nevelés területén: a szeretet és kötődés képességének a fejlesztése. A felnőttek és gyermekek iránti megbecsülés, tisztelet érzésének megalapozása. Helyes gyermeki szemléletmód kialakítása, a különbözőség toleranciájának elfogadása. Élménybefogadó képesség fejlesztése. Ösztönök, érzelmek, indulatok irányításának fejlesztése-konfliktus kezelése Sajátos törődést igénylő, érzelmi zavarokkal rendelkező gyermekek segítése. Szivárvány Tagóvoda

77

-

-

-

-

-

A szocializációs magatartás kialakításában, a felnőttekkel, társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása, gyakorlása. Az óvodai élettel összefüggő szokásrendszer fokozatos finomítása, fejlesztése, gyakorlása. Közösségen belül az együttműködés, együttjátszás, együttdolgozás képességeinek kialakítása, gyakorlása. Kísérje figyelemmel a közösségen belül az egyes gyermekek fejlődési ütemét Alakítsa ki saját csoportja hagyományait, szokásrendszerét, jelképrendszerét, amely mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Kulturális viselkedési szabályok kifejlesztése, gyakorlása. Segítőkészség, türelem, fegyelem, érdeklődő magatartás kialakítása. Felelősségérzet, önálló vélemény, döntés alakítása. Önfegyelem, önkontroll megtanítása, metakommunikációs jelzések értelmének elsajátítása. Én-tudat, közösségi öntudat kialakítása, fejlesztése. Kiemelten figyeljen azokra a gyermekekre, akiken fejlődését negatív hatások, Társadalmi, kulturális hátrányok gátolják Működjön együtt a családdal, a gyermekvédelmi szolgálattal, nevelési tanácsadóval, családgondozóval, a veszélyeztetettség érintése, a hátrányok csökkentése miatt. Szervezzen közös tevékenységeket a gyermekek és a családok számára. Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához, szükséges tevékenységi, és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása, az értékrend megalapozása. Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására nevelési felfogásba építésére motiválás. A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása. A szülőkkel, gyermekkel való közös gondolkodás, véleménycsere, döntés eredményeként a programmal összeegyeztethető, plurális értékek beépítése az óvoda normarendszerébe. (Inkluzív nevelés, pld: migráns gyermekek.) A szocializálás gyakorlatát akkor teljesíthetjük hatékonyan, ha óvodásainknak egyenként is maximálisan segítséget nyújtunk. Ha biztosítjuk életkori és egyéni, pszichológiai és szociológiai okokból - adódó – sajátosságaik, igényeik, szükségleteik kielégítését, az egyre magasabb szintű tevékenységi formák lehetőségét. Ezáltal alapozzuk meg, alakítjuk és fejlesztjük azokat a tulajdonságokat, melyek a gyermeket később egy közösség értékes tagjává tehetik.

A fejlődés várható eredményei -

Ismeri szűkebb, tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kapcsolódás alapja.

-

Ragaszkodik óvodájához, a kisebb gyermekhez, felnőttekhez.

-

A gyermek igényévé válik a helyes viselkedési szabályok betartása.

-

Egymást figyelmeztetik a szabályok betartására. Szivárvány Tagóvoda

78

-

A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak.

-

Közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.

-

Konfliktushelyzetben társaikkal megegyeznek.

-

Érdeklődnek barátaik, társaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.

-

Óvodán kívül, ha találkoznak szeretettel köszöntik egymást.

-

Ismerik saját képességüket, megfelelő önbizalommal rendelkeznek, de a kudarcot is el tudják fogadni.

-

Örömérzésüket szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.

-

Kialakul a gyermekek Én-tudata és érvényesítési törekvései.

-

Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre.

-

Elfogadják a különbözőséget.

-

Akaratukat alá tudják vetni mások akaratának.

-

Örülnek a közösen elért sikereknek, ötleteikkel alakítják környezetüket.

-

Alkalmazkodnak a szabályokhoz, tudják késleltetni szükségleteik kielégítését.

-

Készen állnak az iskolai életre, az új környezet elfogadására.

III.3.5 Az értelmi fejlesztés megvalósítása Az óvodás gyermekek értelmi fejlesztése az egyéni fejlődésüket figyelembe véve megfelelő fokon, sajátos módon történik. A gyermekeket aktivitásra, problémák meglátására és kifejtésére és azok megoldására tegyük képessé. A beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze legyen. A kommunikáció által erősödjön gyermek biztonságérzete, bővüljön tájékozottsága, gazdagodjanak ismeretei, kapcsolatai, fejlődjön beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. Az óvoda a gyermek közvetlen környezetéből hozott ismereteire, a gyermek megismerési vágyaira, érzelmi beállítottságára és érdeklődésére támaszkodva fejleszti. Az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató három-négy éves nevelési feladat eredménye. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. Az értelmi képességek kialakítására, az érzékelésre, a figyelem, a képzelet, a gondoskodás fejlesztésére, az óvodai nevelés számtalan lehetőséget biztosít. Nagyon fontosnak tartjuk nap, mint nap megkeresni a módot arra, hogy a gyermek lássa, hallja, tapasztalja, megismerje, a körülötte levő dolgokat, jelenségeket, változásokat. Ez értelmi fejlesztés a megismerésen alapul, amely nem más: mint a gyermek fejlődését alapvetően meghatározó pozitív tevékenységek összessége. A változatos tevékenységek során sajátos analízisével, szintézisével, erősödik az észlelés képessége a memória, figyelme, képzelet és kreativitás. Célunk: problémamegoldó gondolkodásra ösztönözni a gyermekeket a játék és tapasztalatszerzés alkalmával. Szivárvány Tagóvoda

79

Anyanyelv Az anyanyelvi nevelés célja Az óvodai anyanyelvi nevelés, mint komplex folyamat segítse a szociális kapcsolatok kiépítését, valamint legyen az egymás közötti kommunikáció legfontosabb eszköze. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelvi nevelés közvetítő elemként jelen van a nevelési folyamat minden mozzanatában. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermekek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdéséhez. A beszéd a környezettel való érintkezésnek, az önkifejezésnek és a gondolkodásnak a legfőbb eszköze. Fejlesztési feladatainak a család a környezet megismeréséből kell kiindulnia. Az egyéni képességek megismerése tudatos és folyamatos kell, hogy legyen. Az újabb fejlesztési szint felismerése érdekében. Minden adódó lehetőséget ki kell használni beszélgetésre. Kiemelt szerepe van az értelmi fejlesztés megvalósításában az ANYANYELVI NEVELÉSNEK, amely az óvodai élet minden mozzanatában jelen van. A kisgyermek beszélni tanulása, nagyon hosszú folyamat, amely egyfelől az artikulációs másfelől pedig a percepciós rendszer tökéletesedésével jellemezhető. E hosszú tanulási szakaszban mindinkább tökéletesednek a gyermek beszédlégzési, hangadási kiejtési sajátosságai, illetve azok az egymással összefüggő folyamatok, melyek – kezdve a hallástól, az emlékezeten át a bonyolultabb agyi asszociációs folyamatokig – a beszéd megértéséért felelősek. A mindennapok társas helyzeteihez rugalmasan alkalmazkodó, komplex kommunikatív viselkedésen belül kialakuló beszédkapcsolat feltételeinek kialakítása, beszédkészség fejlesztése. Ahhoz, hogy a gyermek helyesen beszéljen és megértse az elhangzó beszédet, elengedhetetlen a családi, szülői háttér, később pedig az óvodai környezet és az óvodapedagógus kifogástalan, mintaszerű beszéde. Az óvodának, illetve az óvónőknek óriási szerepük van, hiszen a leghatékonyabb korban 3-7 éves időszakban a legjelentősebb mintát nyújtják az anyanyelvét éppen elsajátító kisgyermeknek. Az óvodapedagógus feladatai - Ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját - Az óvodapedagógus és gyermek közötti kialakult bensőséges kapcsolat segítse elő a sokrétű kommunikációs helyzetnek megfelelő: beszédritmus, hangerő, hanglejtés, beszédkészség és metakommunikáció fejlődését. - Fejlessze a gyermekek beszédértését, mondatalkotási készségét - Késztesse a gyermekek gondolainak, érzelmeinek szükségleteinek, kívánságainak szóbeli kifejezéseire. Törekedjen arra, hogy a gyermekeknél a tevékenységek során kialakuljon a párbeszéd az egymásra figyelés. - Segítse a gyermekeket a különbözőség elfogadásában, törekedjen arra, hogy a gyermekekben kialakuljon az igény és képesség a beszédkapcsolatokon alapuló együttműködésre. - A gyermekek beszédkedvének motiválásával, kialakítsuk bennük az igényt a megnyilatkozásra: élmények, érzelmek és ismereteik közlésére. - Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni kialakulóban lévő beszéd sajátosságait, hogy megalapozzuk gyermekeinkben a készséget a szóbeli Szivárvány Tagóvoda

80

-

-

-

-

-

-

-

-

kapcsolatteremtésre, a szóbeli kapcsolat fenntartására, a nyelvi kommunikációra. Egyénre szabott differenciált fejlesztés alkalmazása a hátrányos helyzetű gyermekek esetében is. A készségkialakítás során értelmi szintjüknek és érdeklődésüknek megfelelően megéreztessük velük a beszéd funkciót és a funkciókat hordozó nyelvi eszközöket – gondolatokat kifejező dialógus az érzelmeket tükröző hangsúly, ritmus-jelentőségét. Problémamegoldó képességek fejlesztése a problémák meglátására, okainak megismerése, megoldási módok keresése. Változatos élményekkel: vers, mese, bábjáték, mondókázás, nyelvi játékokkal fejlesszük gyermekeink szókincsét, beszédszerveket: játékos légző gyakorlatok, hangutánzó gyakorlatok, nyelv és ajakgyakorlatok. A kiemelkedő képességgel rendelkező gyermekek felismerése, fejlesztése. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése személyre szabott pozitív értékeléssel a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása. Irodalmi szövegek kifejezések szólások nyelvi fordulatok használatával, gazdagítjuk a gyermekek kifejezőkészségét ritka, régies tájnyelvi szavak megismertetésével. Tudatosan és folyamatosan megfigyeljük a gyermekek beszédkészségét, felmérjük beszédhibáikat. Súlyosabb, vagy rögzült beszédhibával logopédushoz irányítjuk őket. Törekszünk arra, hogy gyermekeinknél szokássá váljon az udvarias kifejezések használata, egymás tisztelete, megértése, amely a szociális viselkedés fejlesztését is szolgálja. Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy az óvodapedagógusok az óvodai munkát segítő dolgozók beszéde példamutató legyen.

A tanulás lehetséges formái az óvodában: - utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás. - spontán játékos tapasztalatszerzés - cselekvéses tanulás - gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés tapasztalatszerzés, felfedezés, új gyakorlati probléma megoldás A fejlődés várható eredményei: - Összefüggően beszélnek, bátran nyilvánítanak véleményt, elbeszélésük folyamatos - A feltett kérdésekre pontosan, adekvátan felelnek. - Motiváltak a szóbeli közlésre - Képesek a hallott szöveg megértésére Szivárvány Tagóvoda

81

-

Képesek az ok-okozat összefüggések megfogalmazására, következtetések levonására. Szókincsük életkoruknak megfelelő Beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal teremtik meg, és tartják fenn a kapcsolatot Figyelmesen végighallgatják társaikat és a felnőtteket A tanult mondókákat, verseket, meséket felidézik, eljátsszák Alkotás közben beszélgetnek, énekelnek, mondókáznak Megnevezi a térirányokat és végrehajtja a térben való mozgásra vonatkozó utasításokat Időészlelésére jellemző, hogy tájékozódik a napszakok, évszakok és a hét napjai között Szándékosan emlékszik a közeli és távoli eseményekre is

Az óvodapedagógus feladatai: -

Lehetőséget teremteni a gyermekeknek a saját aktivitásuk-önállóságuk kísérletezgetéseik kipróbálásához A kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése Egyénre szabott differenciált fejlesztés alkalmazása a hátrányos helyzetű gyermekek esetében is. Az érzékelés fejlesztése A megfigyelőképesség fejlesztése A memória fejlesztése A gondolkodási képességek fejlesztése Problémamegoldó képességek fejlesztése A problémák meglátása, okainak megismerése, megoldási módok keresése Feladattudat fejlesztése az önállóság, figyelem, kitartás, pontosság „edzése”


82

III. 4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Óvodai nevelésünk célja a teljes gyermeki személyiségfejlesztése és az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. E célt szerteágazó egymásra épülő egymással összefüggő feladatokkal, komplex módon érvényesülő tevékenységekkel érjük el. Az óvodai nevelésünk legtartalmasabb leggazdagabb fejezetéhez érkeztünk. E gyűjtőfogalom alá rendezzük a tevékenységformákat és a fejlesztés tartalmi eszközeit. A komplex tevékenységi formák sorrendje: -

JÁTÉK, tanulás külső világ tevékeny megismerése, mozgás, művészeti tevékenységek, vers-mese, tevékenység

ének-zene,

énekes játék,

vizuális

Valamennyi tevékenységi forma fejlesztésénél meghatározó tényezőket vesszük figyelembe: - Egyrészt azt, hogy a gyermek milyen ismeretanyaggal, készséggel, képességgel, egyéni sajátossággal érkezik az óvodába, tehát a KIINDULÓ ÁLLAPOTOT. - Megfigyeljük a gyermekek összetételét az ismereteik és készségjellemzők alapján. - A gyermeki sajátosságok alapos ismerete, a tevékenységekhez illő szervezeti formák, módszerek megtalálása, a nevelési folyamat ritmusának helyes szabályozása a komplexitás figyelembe vételével. - A gyermekek és szülők igényeit. - A rendelkezésre álló eszközállományt. Az óvodai élet tevékenységformái a különböző életkorokban magasabb szinten megismétlődnek, állandó körforgásban vannak. Ez az állandó ismétlődés adta számunkra azt az ötletet, hogy az évszakok állandó változásaira alapozva: őszi hangulat TŰZ (október, november, december ) a tél örömei VÍZ ( január, február, március ) a tavasz ébredésére – FÖLD ( április, május, június ) a nyári élmények LEVEGŐ ( július, augusztus, szeptember ) témáira támaszkodva dolgozzuk ki azokat a Projekteket, amely a fejlesztés lehetőségeit adják. Ehhez jól illeszkedik a kompetencia alapú programcsomag fejlesztési témái.

III.4.1. A játék A kisgyermek elsődleges és legfontosabb tevékenysége a JÁTÉK. Óvodai életünkben a játék a legbonyolultabb, legsokoldalúbb sajátos cselekvési, illetve tevékenységi forma. A játék külső céltól függetlenül magáért a tevékenységéért van, amelyet örömszerzés kísér. A kisgyermeket a játékra, belső feszültsége készteti, Szivárvány Tagóvoda

83

amely elsődlegesen fiziológiai-pszichikai éréséből fakad, de erre nagyon nagy hatással van szociális környezete, s a felnőttek magatartása is. Mivel a játék a gyermek legfontosabb tevékenysége, személyisége alakulásának fontos tényezője, ezért helyi óvodai nevelési programunkban központi szerepet foglal el. A játék által ügyesedik, okosodik, fejleszti manuális készségét, megismerkedik az anyagok, dolgok tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyaival. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyben az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Óvodánkban jól kialakult szokás az óvónők által készített és alkalmazott szabályjátékok felhasználása a játék, és a tanulási tevékenységekben. A környezetünkre jellemző sajátos élményvilág feldolgozása a szerepjátékok során. Személyiségzavarok kialakulását előzheti meg, feloldja az elfojtott érzelmeket, indulatokat. A játékban folyamatosan gyakorolják az együttműködést, kooperációt és a kölcsönös kommunikációt. Ez teremti meg a társas kapcsolatok alakulását, érzelmi életük gazdagítását. Valamennyien tudjuk, hogy a személyiség fejlődésének milyen fontos területe a játék, így a benne rejlő nevelési lehetőségeket céljainknak megfelelően, tudatosan használjuk fel. Óvodai életünk mindennapját, minden tevékenységi formáit átszövi a játék, amely olyan komplex tevékenységi forrás, amire programunk épül. A játék célja: A játék megértéséhez ismernünk kell a játék sajátosságait, azokat az ismertetőjegyeket, amelyek megkülönböztetik más tevékenységtől. -

A játék spontán a gyermek szabadon választott, külső késztetésektől mentes tevékenységei. Pszichológiai alapja: a gyermek tevékenységi vágya, amely nem a gyermek motorikus nyugtalanságából fakad, hanem cselekvési szükségleteiből és önálló törekvéseiből.

-

A játék örömforrás a gyermek számára, melyben a cselekvés, a manipuláció és az elképzelés szerez örömet. Motivációja nem a célban, hanem a tevékenységben van, tehát önmagáért való.

-

A játék sajátosan céltudatos tevékenység. A játék célja, mindig az óvodáskorú gyermek közvetlen indíttatásából, belső állapotából, vágyából, indulatából ered. A céltudatosság állandó jellemzője, hogy a konkrét cél nem állandó, könnyen felcserélődik, megváltozik.

-

A játéktudat a játék komolyságával ellentétes irányban hat. A játékban a valóság és a képzeleti kép keveredik, de a kettő mégis elkülönül a gyermek tudatában. Viszont a gyermek bármennyire is beleéli magát a játékba, mégis megőrzi realitás érzékét. Ugyanez vonatkozik a kialakult társas kapcsolatokra is.


84

-

A játék fontos meghatározó eleme az utánzás, amely egyben mozgatója a gyermeki cselekvésnek. Az utánzás, a játék és a személyiség fejlődésével kölcsönhatásban fejlődik. A felnőttek tevékenységének a megfigyelése, az utánzó játék alapvető forrása. Így az óvodáskori játékos utánzás a szociális tanulás fontos eszköze.

Az óvodáskorban a játék a tanulás legmeghatározóbb színtere, ezért minden egyes tevékenységi forma elé kell helyezni, ha igazi gyermekkort akarunk biztosítani óvodásaink számára. A gyermek játéka élményen alapszik, ezek útján ismerkedik meg a világgal, a tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, mely hatással van értelmi képességeink fejlődésére. A játékon belüli tanulás, a gyermek szükségleteihez, igényeihez, vágyaihoz igazított tapasztalatszerzés, melyben a gyakorlás, a sokoldalú próbálkozás ad lehetőséget az akadályok leküzdésére, a konfliktusok megoldására, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Ezek szerint, ahogy a gyermek egyre képesebbé válik az összetettebb, bonyolultabb játékokban való részvételre, így válik képessé a tudatosabb tevékenységek önkéntes vállalására, így jelenik meg a belülről vezérelt játéktémák mellett a külső késztetésen alapuló játékok igénye is. Céljaink: A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális- interkulturális szemlélettel. Megteremteni a szabad mozgást, a szabad tevékenykedést az önállóság a kezdeményezés és együttjátszás és munkálkodás lehetőségeit. Pedagógus szerepe a játékban: támogató, inspiráló, közvetítő, feltételeket megteremtő. Szükség és igény szerint játszik, partnerségre törekszik. A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyermekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése különös tekintettel a konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeire. Állandó szokásokat, hagyományokat és ritmikus életrendet kialakítani. A gyermekek adottságait figyelembe véve fejlődését maximálisan segíteni. Társas és baráti kapcsolatok, illetve kisebb csoportok kialakulását elősegíteni. Törekedni kell a gyermek szociális helyzetéből adódó különbségek csökkentésére, a jó képességűek fejlesztéséről. A gyermekek személyiségének fejlettsége olyan szintet érjen el, amely biztosítja, hogy az iskolába jól be tudjanak illeszkedni az ottani körülményeknek megfelelően tudjanak viselkedni és tanulni. Testileg-lelkileg egészséges érdeklődő a világ megismerésére törekvő, kezdeményező, kreatív, határozott jellemű, érzelmekben gazdag, segítőkész személyiség kialakítása. Az óvodapedagógus feladata: -

A játékhoz szükséges megfelelő feltételek megteremtése. A rugalmas napirenden belül az elmélyült játék kialakításához minél hosszabb, folyamatos játékidő biztosítása. Közösségi életük fejlődéséhez szükséges kiegyensúlyozott, nyugodt légkör megteremtése. Különösen fontos a gyermekek életkori követelményeinek figyelembevételével megfelelő helyet, esztétikus környezetet biztosítani számukra ideiglenes és állandó játszóhelyek kialakításával. Szivárvány Tagóvoda

85

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Teremtsünk lehetőséget: a nyugodt, de a mozgást és testi képességeket fejlesztő játszóhely kialakítására, az óvodaudvaron, kertben és kirándulások alkalmával. A játékszerek és játékeszközök legyenek esztétikusak, tartósak, könnyen tisztíthatók. Feleljenek meg a gyermekek igényeinek, keltsék fel érdeklődésüket. A megfelelő készen vett játékeszközök biztosítása mellett, közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök biztosítása melyek erősítik a gyermeki kreativitás önkifejezés, alkotókedv közös tervezés együttműködés kibontakoztatása. A játék fajták témája, tartalma, a gyermek egyéni vagy közösen szerzett benyomásaira, tapasztalataira épüljön. A gyakorló játéknál biztosítsunk lehetőséget az ismétlések révén a különböző képességek gyakorlására. A gyakorló játék: kutató, manipuláló, hallási, látási megismerésen alapuljon. Fejlessze a hangképző, beszédképző, a mozgást gyakorló (nagy és finom mozgás) cselekvési és gondolkodási megismerő folyamatokat. Fejlessze a gyermek erejét, ügyességét, állóképességét és izomrendszerét. Építő és konstruáló tevékenységében a vizumotoros (látásos-mozgás) és problémamegoldó gondolkodást és megfigyelőképesség kialakulását. szerepjáték pedagógiai szempontból nyújtson lehetőséget a személyiség minden vonásának, minden készségének fejlesztésére, a legkülönbözőbb ismeretek elsajátítására, gyakorlására. A szerepjáték biztosítsa a gyermek kezdeményezőkészségének, önállóságának megvalósítását. Tapasztalataikhoz, ismereteikhez, elképzeléseikhez fűződő érzelmeik kibontakoztatását. Törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy a gyermekek változatos szerepekben vegyenek részt a játékban, ahol egyéni képességeinek legfejlettebb szintjére juttassa el őket. A szerepjáték tevékenységi formái által fejlődjön megfigyelő, empatikus és társas kapcsolatteremtő képességük, szociális érzékenységük. Az óvónő alakítsa ki a gyermekekben az igényt, hogy játékaikhoz önmaguk által létrehozott eszközöket használjanak fel. Ennek teremtse meg a feltételeit, hogy bármikor rendelkezésükre álljon. Nyújtson segítséget a különböző anyagok, eszközök, szerszámok használatának elsajátításában. Játékaik elkészítése közben, ösztönözze őket újabb ötletek kipróbálására. A létrehozott eszközöket minden esetben használják fel különböző játékaikban, dramatizálásban, konstruálásban. A barkácsolás fejlessze megfigyelő képességüket, megismerő folyamataikat, képzeletüket, kézügyességüket, gondolkodásukat és vizumotoros képességüket. A dramatizálás: a gyermeki játék élményhátterét, a valóságot és a mesevilágot tükrözze. A dramatikus játékban a képzeletbeli képekből építhesse a verbális jelzések segítségével, így kell eljutnia a gyermeknek a cselekmény elgondolásáig, majd a cselekmény megalkotásáig. Feladatunk ezért a rendszeres irodalmi élmény nyújtása. Szivárvány Tagóvoda

86

-

-

-

-

-

-

-

-

Alakítsunk ki olyan „varázslatos” környezetet, légkört, amely mesemotívumok, cselekmények, mesés szerepek kreatív megformálására ösztönzi a gyermeket. A bábjátékban a gyermekek közvetlenül nyilvánuljanak meg. Bábozásuk tükrözze a környezethez való viszonyukat, az átélt cselekvés és történés felhasználásával, úgy, hogy közben oldódjanak gátlásaik, szorongásaik. Az építőkonstruáló játékban az alkotás igényét kell kialakítani a gyermekben, mely kreativitásuk mellett értelmi és társas képességeiket is sokoldalúan fejleszti. Biztosítanunk kell az életkori sajátosságoknak, és egyéni képességeknek megfelelően a játékszerek különböző fajtáit: fa, fém m Anyag, félkész játékszerek, eszközök. Segítse elő az óvodapedagógus, az egyszerűtől a bonyolultabb alkotások létrehozását. A választott vagy elképzelt modell egyre pontosabb megközelítését, a bonyolultabb játékelemek biztos kezelését, a szerepjátékkal való sokoldalú kapcsolatát. Szabályjáték alkalmazásával alakítsuk ki a gyermekekben a szabály dominanciáját, s az ahhoz tartozó helyes viselkedési formát – NORMÁT. E játékfajtánál fejlesszük önuralmukat, önfegyelmüket, toleranciájukat, felelősségüket és feladat tudatukat. E mozgásos szabályjátékok biztosításával alakítsuk ügyességüket, állóképességüket, kitartásukat és mozgáskoordinációjukat. Növeljük gyorsaságukat, rugalmasságukat. A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése. Lehetőséget kínálni a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. A gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása. A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának pontosságának, feladattudatának fejlesztése. A cselekvéses tanulás személyre szabott legyen, az óvodapedagógus pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását. Értelemfejlesztő játékok beiktatásával törekszünk a megismerési folyamat kialakítására, az értelmi képességek, a figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, és fogalomalkotás bővítésére. Valamennyi játéktevékenységben tartsuk tiszteletben a gyermeki játék önállóságát. Segítsük elő a szocializációs folyamatok erősödését, a gyermekek közötti kapcsolatteremtő és együttes cselekvés képességeiben, a közösségi magatartási formák kialakulásaiban. Az óvónő figyelje, értse, érezze gyermekei játékát, mindig ott, és annyi segítséget nyújtson, amennyit fejlődésük igényel. A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, fogalomalkotás segítésével, a beszéd, prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal, az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának fogalmak megértésének a magyaros mondatalkotás kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése.


87

A fejlődés várható eredményei - Legyen öntevékeny, önálló. - Képes legyen alkotóan részt venni a játékban egyedül és társaival is. - Beszéde legyen érthető, folyamatos, tiszta, ami élményeinek, ismereteinek, gondolatainak, érzelmeinek, vágyainak közlésére szolgál. - Bátran kérdezzen a felnőttől, a társaitól. - Véleményét ki tudja fejezni. - Legyen kreatív. - Mozgása legyen összerendezett, harmonikus. - Rendelkezzen elemi szinten az önelfogadás, önértékelés képességével. - Legyen toleráns társaival, fogadja el, hogy nem vagyunk egyformák. - Együttműködése által tudjon együtt játszani, csoportos feladatokat elvégezni. - Ismerje az alapvető viselkedési formákat. - Rugalmasan alkalmazkodjék azokhoz az új szabályokhoz, melyek megfelelnek a gyermeki tevékenységeknek. - Legyen segítőkész, ha kell, kérjen segítséget. - Képes legyen alkalmazkodni másokhoz. - Képes legyen konfliktusait társaival rendezni. - A problémák, megoldására csak akkor kérje a felnőtt segítségét, ha nem tudja önállóan megoldani. - Tudja, hova tartozik, legyen tisztában nemzetiségével. - Korának megfelelően tartsa be azokat a magatartási formákat, melyek a természet és társadalmi környezet megbecsüléséhez szükségesek. Tartsa rendben a körülötte levő tárgyakat, vigyázzon játékaira, azokra az eszközökre, melyeket használ, legyen igénye a tisztaság.

III.4.2. A tanulás Az óvodában a TANULÁSI folyamat a JÁTÉKBAN egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenységi formákban valósul meg. A játék és a tanulás kapcsolatát és egymásra épülését, a két tevékenységre jellemző komplexitás is bizonyítja, amennyiben mindkét fogalomhoz többféle tevékenység is tartozik. A játék sokféleségét már megismertük, ugyanígy a tanulás felosztása szerint lehet többféle. Beszélünk: motoros, szociális és verbális tanulásról, de ugyanezeket felfedezhetjük a játékban is. Az óvodai tanulásban kiemelkedő szerepe van a MOTIVÁCIÓ-nak. A gyermekek érdeklődésének tevékenységi vágyának felkeltéséhez elengedhetetlen. A játék és a tanulás közös elemei egyaránt meghatározói a játékon belül és játékon kívüli tanulásnak, így a játékon belüli tanulás, kisugárzódik a játékon kívüli tevékenységekre. A gyermekek spontán játékukban tapasztalnak, kísérleteznek, felfedezik és megismerik környezetüket. A játék tehát a tanulás alapvető formája. A nevelés egészen belül megvalósuló tanulás lehet - Önálló irányított tapasztalatszerzés. - Komplex tevékenységek, kötött és kötetlen kezdeményezések, önkéntes szabad játékban választható tevékenységek, séták, kirándulások, beszélgetések. Szivárvány Tagóvoda

88

A tanulás szervezési módjai - beszélgető kör - mikrocsoportos - páros és - egyéni A nevelés egészén megvalósuló tanulás lehet - Mindennap jelen lévő (mese, vers, dramatizálás, bábozás, mozgás) - Tervszerűen kezdeményezett (művészeti tevékenységek, külső tevékeny) megismerése, matematika.

világ

Komplex fejlesztési területek felosztása -

Őszi hangulat - Tűz (október, november, december) Téli örömök Víz (január, február, március) Tavasz ébredése - Föld (április, május június) Nyári élmények - Levegő (július, augusztus, szeptember)

Négy komplex fejlesztési terv három témakör köré csoportosul:  család  élő és élettelen világ  közösségi nevelés Az óvodapedagógus feladata - A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása. - Sokszínű, változatos cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez, és egyéni képességhez igazodva. - Kompetenciák fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. - Értelmi képességek fejlesztése érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás. - A gyermekek kíváncsiságának, megismerési vágyának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése. - A gyermekek számára olyan szituációk biztosítása, ahol megismerő, felfedező, kutató vágyait kielégíthetik. - Megfelelő tevékenységek biztosítása a gyermekek érdeklődésének figyelembevételével. - A gyermekek aktivitásának, önállóságának, kitartásának, figyelmének, feladat és szabadságtudatának fejlesztése. - Az óvodapedagógus nyújtson segítséget a gyermekek tapasztalatszerzéséhez, melyben saját teljesítőképességét is megismerheti. - Az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a tanulást A fejlődés várható eredményei: - Kitartó, fegyelmezett cselekvés jellemezze, hogy az iskolai elvárásoknak meg tudjon felelni. Szivárvány Tagóvoda

89

-

Legyen képes önálló munkavégzésre, ugyanakkor a neki adott feladatok elvégzéséhez bátran kérjen segítséget. Legyen feladattudata, feladattartása. Legyen nyitott, érdeklődő. Gondolkodása, problémamegoldása tegye alkalmassá a cselekvő gondolkodásra, mely az elvont gondolkodás alapja. Érzékelésének, észlelésének fejlettségi szintje tegye lehetővé a tanulást. Érdeklődése által vezényelve kitartóan dolgozzon. Finom motorikája tegye képessé az írás elsajátítására. Legyen érdeklődő környezete iránt.

KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE III.4.3. A külső világ tevékeny megismerése

A tevékenységek megtervezéséhez, megszervezéséhez, kitűnő pedagógiai alapot az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei adják. Ezért tervezünk a különböző természeti változásoknak megfelelően, hogy a gyermekek újra éljék meg mindazt, amit a tágabb szűkebb környezetünkben tapasztalnak, látnak, hallanak. Ehhez illesztjük a kompetencia alapú programcsomag TŰZ, VÍZ, FÖLD, LEVEGŐ témáit. Erre alapozzuk minden esetben a gyermeki tevékenység formáit: a játékot, a környezet megismerését a mozgást, a művészeti tevékenységét (vers-mese, énekzene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka), a munkát és a tanulást. A külső világ megismerésén belül külön foglalkozunk a természeti-társadalmi környezet megismerésével és a matematikai tartalmú tapasztalatszerzéssel. A környezet megismertetésével célunk -

hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő tágabb környezetből olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkornak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek.

Óvodásaink fedezzék fel a valóságban jelenlevő dolgok közötti összefüggéseket. Mindezt ragyogja be a RÁCSODÁLKOZÁS, a LÁTVÁNY, az ÉLMÉNY és az ÖRÖM. Célunk: az óvodás megalapozása.

korú

gyermekek

környezettudatos

magatartásának

Segítse elő az óvodapedagógus önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és környezet alakításában. A gyermekek a mindennapi tevékenységek során tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek az őket körülvevő természeti, társadalmi tárgyi környezetről, annak jellemzőiről, összefüggéseiről, formai- téri- mennyiségi viszonyairól. Megismerje és megértse a körülötte lévő világot. A világ megismerése megfigyelésekre és tapasztalatokra Szivárvány Tagóvoda

90

épüljön. Szeresse és óvja az őt körülvevő környezetet, alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a természettel és alakuljon a szülőföldhöz való kötődése. Az óvodapedagógus feladatai: - A gyermekek minél többet tartózkodjanak a természetben, hogy egyre jobban igényeljék a szépet, a környezetvédelem fontosságát és a környezet higienie szerepét. - Segítse elő a természetet szerető természettisztelő – értékeit megbecsülő, óvó- védő emberré váljon, személyes példamutatással járuljon hozzá ennek megvalósításához. - Biztosítson a természetsarokban élőlényekről megfigyelt természeti jelenségekről, stb. szóló folyóiratokat ismeretterjesztő könyveket. - Az ismeretek gyarapításával, feldolgozásával, ébren kell tartani a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését. - Biztosítsuk a gyermek számára az alkalmi és folyamatos megfigyelést: séták, kirándulások alkalmával, mely segítse elő, hogy maguk fedezhessék fel környezetük tárgyait, jelenségeit, a felfedezés és rácsodálkozás jelentsen örömet számukra. - A gyermekek érezzék a természet és az időjárás változásait, s azt, hogy ez milyen hatással van az élőlényekre, növényekre. - A természet szeretetére, megóvására nevelni gyermekeinket, természet közeli élettel a környezet szeretetének bizonyításával. Erősítsük meg gyermekeinkben, hogy mindez összefügg egymással, melyben legnagyobb felelőssége az embernek van. - Lehetőséget kell teremteni, a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére, melyeket folyamatosan használjanak fel tevékenységükben. - Feladatunk, hogy a gyermek figyelmét a lényeges jegyekre irányítsuk, a beszélgetés kapcsán támaszkodjunk a gyermek korábbi élményeire, ismereteire is. - Segítsük elő a kísérletek, vizsgálódások, gyűjtések, kirándulások, élőhelyek felkeresését. - Intézményünkben továbbra is teremtsünk alkalmat veteményeskert kialakítására és állatok gondozására (halak, természetben előforduló madarak). - Óvodásaink szívesen és örömmel végezzék el a különböző munkafajtákat a természetsarokban, kertben: ültetés, öntözés, kapálás, szüret, betakarítás, állatgondozás. - Fejlesszük a gyermekek aktivitását, önállóságát, önfegyelmét és biztonságérzetét, pl.: ültetésnél, gyűjtésnél, szerszámok, talaj előkészítésénél, gondozásnál, ápolásnál. - Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a gyermekek a megszerzett ismereteket gyakorlatban is alkalmazzák, mert csak így nyílik lehetőség ismereteik elmélyítésére, jártasságaik, készségeik kibontakoztatására. - Nevelésünk egyik fontos feladata nemzeti kultúránkhoz, hagyományainkhoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, elmélyítése ünnepek, hagyományok, jeles napok továbbfejlesztése. (ünnepünk: március 15., Mikulás, Karácsony,) - Népi hagyományok felelevenítése: szüret, Katalin napi vásár, Farsang, Húsvét. Szivárvány Tagóvoda

91

-

-

-

-

-

-

Feladatunk a természettel kapcsolatos megemlékezések Madarak és fák napja, Állatok világnapja, Föld napja révén a természet óvásának, a növények védelmének és a környezet esztétikai igényeinek a megalapozása. Alakítsa ki a szülőföldhöz, nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív viszonyt, tegye lehetővé, hogy megismerjék városunk és környékeink lehetőségeit, kiránduló helyeit. Fokozottabban szorgalmazni kell városunk nevezetességeinek megtekintését – Diósgyőri vár, Avasi kilátó, Nemzeti Színház, Vadaspark, … stb. – a lokálpatriotizmus kialakítását. Biztosítanunk kell a rendszerességet, hogy a kiegyensúlyozott megismerő légkörben tanulják meg a társakkal felnőttekkel, a környezetünkben együtt élő emberek az alapvető viselkedési formák elsajátítását (tolerancia, tisztelet, szeretet). Teremtsen lehetőséget különböző gyűjtőtevékenységekre egyszerű vizsgálatok, kísérletek végzésére. A megismerési folyamatokban fejlesztjük a gyermek kommunikációs készségét, amellyel a gondolkodást, a beszédszerveket mozgósítjuk a nyelvi feladatok megoldására. A környező valóság megismerésének keretein belül szükséges megvalósítani, a matematikai tartalmú tapasztalatok megszerzését, amely az érzékelésre, észlelésre és megfigyelésre épül.

A matematikai nevelés célja: A gyermek aktivitása és érdeklődése során szerezzen matematikai tapasztalatokat és ismereteket a közvetlen és tágabb természeti- emberi – tárgyi környezetben. Ismerje fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat alakuljon ítélőképessége, fejlődjön -tér- sík- és mennyiségszemlélete. A matematikai tapasztalat szerzését, a külső világ tevékeny megismerése során, komplex módon valósítjuk meg: - Utánzásos minta, minta-modellkövető. - Spontán játékos tapasztalatszerzés. - Az óvónő által irányított megfigyelésre épülő. - Gyakorlati probléma és feladatmegoldás. - A gyermeki kérdésekre, válaszokra adott válaszok. - Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek. A matematikai tapasztalatok kialakításában meghatározó szerepet kapjon a megismerő problémamegoldó tevékenység, a szerkesztő, összerakó munka, az ítélőképesség, melyre teremtsünk minél kedvezőbb helyzeteket. Az óvodapedagógus feladatai: - A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése. - Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek, műveletek, szokások elsajátításának segítése. - Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben lehetővé teszi számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. - A megismerés által fejlődjön alkotókedvük, fantáziájuk, együttműködési tevékenységük. Szivárvány Tagóvoda

92

-

-

-

-

-

-

A valóság tárgyainak jelenségeinek megfigyeltetésén keresztül fejlesszük forma és szín észlelésüket méret, nagyság szerint. Eközben ismerkedjenek az irány, hosszúság és a tömeg viszonylagos fogalmával. A környezetben törekedjünk a hallási és látási képességek fejlesztésére, a háromdimenziós látásmód kialakítására, a geometriai formák felismerésére. A természetben, a tevékenységformákban segítsük elő a számfogalom kialakulását a számolási készség fejlesztését, a mennyiség rendezettségét, a manipulációs és logikai készség megalapozását. A tapasztalatok szerzésében fejlődjön anyanyelvi ismeretük, emlékezetük, gondolkodásuk, képzeletük és feladattudatuk. Fontos, hogy megértsék az azonosítást, a megkülönböztetést, az összefüggések felismerését, a formák, mennyiségek összességének előállítását, azok megkeresését és viszonyait. Az analizáló szintetizáló műveletek végzése során, jusson el a gyermek a magasabb szintű folyamatok kialakításához, a síkban és térben való tájékozódáshoz. Az „igazság” megvalósításában csak felfedező módszerrel lehet dolgozni, amely által kitartóbbá válnak játékukban, munkájukban, s így növekszik figyelemterjedelmük, erősödik akaratuk és önfegyelmük, fejlődik értelmi és érzelmi életük. Kiemelt figyelmet fordítson az óvónő a tehetséges gyermekek gondozására és differenciált fejlesztésre és feladatadásra. A gyermekeken keresztül a szülőkre is hathatunk az egyéni beszélgetésekkel, az együttműködési formákkal, mert saját példáikkal igyekszünk tudatosítani, hogy a gyermek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek a biológiai ingerek, a természetben, társadalomban végzett tevékenységek.

Fejlődés várható eredménye - Megkülönbözteti egymástól az évszakokat, ismeri néhány jellegzetességeit, ismeri a napszakokat. - Tudja csoportosítani az állatokat élőhelyük szerint. Ismeri azok védelmét. - Alkalmazza a gyűjtőfogalmakat, tudja, mi tartozik oda. - Alkalmazza a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit. - Ismeri társadalmi és családi környezete legfontosabb adatait (szüleik nevét, foglalkozását, lakcímüket, óvodájuk nevét…) - Ismeri és megnevezi a környezetében lévő néhány intézményt, és azok rendeltetését. - Alkalmazza az elemi közlekedési szabályokat, ismer többféle közlekedési eszközt. - Ismeri a testrészeket, a test felépítését. - Képes az általánosításra, következtetések levonására, ok okozati összefüggések felismerésére. - Észreveszi a természetben lévő szépséget, vigyáz a környezetre. - Képesek a halmazokat megadott szempont alapján csoportosítani. - Ismerik a különböző térbeli alakzatokat, kreatív módon alkotnak, másolnak építményeket. - Felismerik a síkidomokat, meg tudják különböztetni az egymásra rajzolt formákat (Gestalt funkció). - Tudnak szempont szerint sorba rendezni, sorozatot készíteni. Szivárvány Tagóvoda

93

-

Felismerik a tükrös alakzatokat, létre tudják hozni azokat síkban és térben egyaránt. Tudnak tízig, húszig számolni, felismerik a több- kevesebb –ugyanannyi létre tudják hozni hozzátevéssel, elvevéssel. Ismerik a „pár” fogalmát, képesek megítélni a megállapítások igazságát (igazhamis). Megkülönböztetik a jobbra, balra irányokat, értik a helyzeteket kifejező névutókat Ismernek néhány logikai játékot, betartják azok szabályait. Képesek tömegek, űrtartalmak területek összehasonlítására becsléssel, méréssel. Nyitottak a matematikai ismeretek befogadására kedvelt tevékenységük.

III.4.4. A mozgás Az óvodáskorú gyermek életeleme a mozgás, ezért nem lehet elképzelni tartósan nyugalmi állapotban. Ez a kor a motoros aktivitás sokoldalú megnyilvánulásának korszaka. A gyermekek ebben a korban olyan biológiai, pszichológiai változásokon mennek át, melyek döntő módon kihatnak felnőttkori személyiségük alakulására. A gyermekkorban elmulasztott kihasználatlan lehetőségek nem térnek vissza, negatív jelleggel majd a felnőtt életének kísérő jelenségévé válnak. A gyermekek mozgásos aktivitásának kiéléséhez, sokoldalú és harmonikus fejlődéséhez, semmi mással nem pótolható hatékonysággal járul hozzá a játék. A játékkal telik napja, játék közben szerez ismereteket, fejlődik akarata, alakulnak érzelmei, pontosabbak, összerendezettebbek lesznek mozdulatai, fejlődnek pszichikus folyamatai, tulajdonsága, képességei. A képességek fejlesztése mindig a gyermek biológiai fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz igazodik differenciált foglalkozással. A kisgyermek a legtöbb tapasztalatát a legmaradandóbb élményeiket, 3-7 éves korban gyűjtik. Ezért programunkban a mozgás fejlesztését két részre tagoljuk: -

A gyermekek különböző önálló szabad mozgásra. A különböző szervezett testmozgásokra.

Célunk az óvodáskorú gyermekek mozgásfejlesztésében: Az egészség megőrzése és megszilárdítása, a szervezet edzése, a szervezet fejlődésének növekedés gyarapodás és testi képességek kialakításának elősegítése, valamint a mozgásműveltség fejlesztése. A környezet egészséges feltételeinek megteremtése, a tervezett és kötetlen testgyakorlatok, a természet erőinek rendszeres felhasználása, nevelési céljaink megvalósítását segíti. A mozgás sajátos feladatait részfeladatokra bontva valósíthatjuk meg, amelyek négy főrészre oszthatók. Szivárvány Tagóvoda

94

1. A szervezet általános képzésének a testi fejlődésének biztosítása -

szervrendszerek, szervek funkcionális tulajdonságainak javítása, a törzsizomzat, végtagok (kéz, láb) sokoldalú arányos fejlesztése, egyéni képességekből fakadó: fejlődési rendellenességek testi elváltozások megőrzése, javítása.

2. A motoros képességek fejlesztése -

a test általános erejének, kondíciójának növelése, reakciógyorsaság és mozgásgyorsaság fejlesztése, a fizikai állóképesség növelése, mozgásérzékelés: egyensúlyérzék, mozgékonyság, rugalmasság, lazaság, stb. … fejlesztése.

hajlékonyság,

3. A mozgásműveltség kialakítása -

mozgáskészségek, mozgássajátosságok kialakítása, a mozgásos cselekvések helyes végrehajtási módjainak elsajátítása, a mozgásos formák cselekvések esztétikus kivitelezése.

4. A játék versenyigény felkeltése, kielégítése, a mozgás megszerettetése. -

A gyermekek számára váljék biológiai és kulturális szükségletté a rendszeres testmozgás. A rendszeres sporttevékenységein keresztül segítjük a szervezet edzettségét és teherbíró képességét. Élményekben gazdag, vidám versenyek szervezésével fejlesztjük közösségi magatartásukat. A mozgás formáinak gyakorlása közben alakítsuk az egészséges életmód szokásainak a kialakítását is.

Döntő feladat valamennyi részterületen a gyermeki szervezet sokoldalú arányos fejlesztése, csontozatának erősítése, a helyes testtartás kialakítása, a mozgásigény és játék kielégítése. A külső világ tevékeny megismerésének feladata, hogy a gyermek minél több időt töltsön a szabadban, ezért mozgásfejlesztésük is ilyen formában történik az időjárás függvényében. A gyermek különböző jellegű önálló szabad mozgása – számos egyéb hatás mellett – ezért is jelentős, mert kipróbálhatják saját mozgásbeli teljesítőképességüket. Az óvoda udvara a mozgásfejlesztésének egyik legfontosabb színtere, ahol a gyermekek megfelelő játszóterülettel rendelkeznek és az udvari játékeszközök sokféle mozgás lehetőséget kínáljanak. Így tapasztalhatják az újabb és újabb próbálkozások után, hogy egyre több mindenre képesek. A szabadon mozgó gyermek sokféle mozgáspróbája során megtanulja, a veszélyhelyzet felmérését, de jó pedagógiai feltételek mellett a veszélyhelyzet megszüntetését is. Szivárvány Tagóvoda

95

Az önálló szabadban végzett mozgás, nem csak az egyes változatos mozgásformákra adnak lehetőséget, hanem szerep és szabályjátékokra, udvari munkára, amely hasonlóan alakítja a szervezet sokoldalú fejlesztését. Gondolok itt elsősorban a sport és versenyszerű játékra a népi dalos körjátékokra, építő konstruáló játékra, szerepjátékra és kerti munkára. Mindezek együtt olyan ötleteket, élményeket, olyan motivációkat hívhatnak elő a gyermekből, amelyekre vagy nincs, vagy csak nagyon korlátozottan van lehetőség a csoportszobában. Ezek mind a kis és nagymozgásokat, az érzékszerveket és kreativitásukat, valamint a társas kapcsolataikat jelentősen fejlesztik. A szervezett mozgás jelentősége jól ismert a testnevelési és mindennapos testnevelési feladatok megvalósításában. A mozgásanyagát az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságát figyelembe véve a torna, az atlétika és a labdajátékok ágaiból választjuk ki, melyet a gyermekek vízhez szoktatásával, úszás oktatásával délutáni játékos gyermektornával és gyermektánccal egészítünk ki. Az óvodai testnevelésben a motoros képességek fejlesztése, a mozgásanyag megválasztása, a gyermekek mozgásaktivitása a 3-7 éves korú gyermekek sajátosságaira épül. A mindennapos testnevelési feladatok elősegítik a tudatos tervszerű mozgáskészség megalapozását, illetve a mozgások finom koordinációjának kialakulását, majd megszilárdítását és a motoros képességek fejlesztését. Miután minden nap alkalmazzuk ezért lehetővé válik, hogy a testnevelési foglalkozáson már megtanult mozgásokat még jobban megismerjék és elsajátítsák a gyermekek. A szervezett mozgásfejlesztésnél, elsődleges szempont a gyermekek életkori és egyéni fejlődésükből adódó különbségek figyelembevétele. Fontos feladat, a jó szervezés, a rendelkezésre álló idő aktív kihasználása, a vidám, jó hangulat megteremtése. Mivel a mozgásfejlesztés a családon és az óvodán belül valósul meg, így nagyon fontos, hogy tudatosítsuk a szülőben a rendszeres testmozgás és testedzés fontosságát. Az óvodapedagógus feladatai - Az óvodában tartózkodás teljes időtartama alatt biztosítsa a megfelelő helyet, időt, eszközt, tiszta környezetet a gyermek mozgásfejlődésének kielégítésének. - Adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra. - Biztosítja a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit. - Egyensúlyérzék fejlesztése. - Helyes testtartás kialakítása. - Változatos eszközök és a gyermek önálló szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára. - Szervezze úgy a csoport napirendjét, hogy legyen helye a napi mozgásnak, edzésnek. - Vegye figyelembe a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. - Szervezzen mozgásos játékokat, sport, és versenyjátékokat az udvaron. Szivárvány Tagóvoda

96

-

-

Szervezzen lábboltozat erősítő, speciális és tartásjavító gimnasztikai gyakorlatokat. Társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek – én határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése. A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése. Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra valamennyi gyermek számára. Világos, konkrét, értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.

A fejlődés várható eredményei: - A gyermek szeret mozogni, kitartó mozgásos játékokban. - Tartsák be a szabályokat a különböző versenyjátékok játszásakor. - Ismeri az irányokat, tud térben tájékozódni. - Tud ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. - Szeret futni, képes 50-100 métert kocogni. - Tud labdát vezetni, pattogtatni. - Célba dob egykezes felső dobással.


97

III.4.5. A művészeti tevékenység feladatai A művészeti nevelésnek nagy szerepe van a személyiség egészséges fejlődésében, elősegíti az érzelmek sokszínű kifejezését, átélését, valamint az önkifejezés eszköze. Programunk komplex módon értelmezi a művészeti nevelést. A különböző területek összekapcsolása maradandó élményt nyújt a gyermekek számára. A mese-vers, az ének-zene, és az ábrázolás állandóan jelen lévő választható tevékenység a csoportszobában és a szabadban. A művészet gyönyörködtet, tetszik a szemünknek, fülünknek, jó érzéssel tölt el bennünket, kellemes élményt nyújt, élvezetet okoz, pihentet, szebbé teszi környezetünket, életünket. Johan Huizingó holland művelődéstörténész szerint az ember: homo ludens – „játszó ember”. Ebből az eredendő játékigényből vezethető le az egész művészeti nevelés. A művészeti tevékenységünk célja: a szépség megalkotására, felhívására nevelés úgy, hogy a különböző emberi és társadalmi funkciók érzékelésével a felfogható minőségek és értékek segítségével teszünk eleget. Célunk a világban és nemzetünkben felhalmozódott művészeti értékek megismertetése, az esztétikum utáni igény kialakítása. Az óvodai nevelésben a vers-mese, ének-zene, ábrázolótevékenység sok esetben egymást átszőve jelennek meg, ezért is alkalmas a „művészi, szép”, harmonikus egységben történő megvalósítására. A vers-mese tevékenységeiben, elsősorban a belső képalakítás játszik jelentős szerepet. Nagyon bízom abban, hogy intézményünkhöz hasonlóan sokat mesélnek óvodáinkban a gyermekeknek, mivel a gyermek nem csupán szereti a meséket, verseket, hanem hisz is bennük, bár tudja mi a mese és mi a valóság. Az ő gyermeki világszemlélete olyan, mint a meséké, s a mesék ugyanúgy építkeznek, mint a gyermeki gondolkodás: úgy, ahogy a gyermek a világot megismeri. Cél, hogy megalapozzuk az irodalomhoz, a könyvekhez fűződő érzelmi kapcsolatukat. A vers-mese, öröm és élmény legyen számukra, olyan formában, hogy közben fejlesztjük a gyermekek erkölcsi érzelmeit, ítéleteit, magatartását, esztétikai fogékonyságát. Legfontosabb a magyar anyanyelv elsajátítása, a gyermekek beszédkészségének kifejezőkészségének, szép kiejtésének, a helyes hangsúlyozásnak megalapozása, szókincsünk gyarapítása. A versekkel-mesékkel való megismertetés csak akkor érheti el kitűzött célját, ha gyermekeinknek az emberi kultúra által felhalmozott gyöngyszemei közül a legértékesebbeket kínáljuk. Az óvodapedagógus feladatai: Egységes műveltségi anyagot kell közvetítenünk, a gyermekek életkori sajátosságaira alapozva ki kell elégítenünk eltérő szociális és felfogásbeli szükségleteiket, amely érvényesítse a helyi adottságokat.


98

Arra kell törekednünk, hogy az általunk átadott műveltségi tartalom, legyen mindenekelőtt nemzeti, így kerüljenek első helyre a magyar népköltészeti és az irodalmi műalkotások: mesék, versek megszerettetése. A mese,- vers kezdeményezés anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs adja, kiegészítve más népek meséivel, igaz történetekkel, rövid elbeszélésekkel, klasszikus mesékkel. Biztosítani kell, hogy érvényesüljön az érzelmi, értelmi és anyanyelvi nevelési feladatok sora, a gyermekirodalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek, módszerek (bábjáték, dramatizálás) sajátos eszközeivel. A vers-mese adjon lehetőséget az indulatok feldolgozására, a szorongások leküzdésére, a gátlások megszüntetésére, mivel ez mozgásba hozza a gyermeki képzeletét, amely megbékíti félelmeivel és erősíti önbizalmát. Törekedni kell kisebb csoportokban minél több dúdolók, ritmikus mondókák, mondóka mesék alkalmazására. A vers-mese anyagát, a felelgetős mondókák, halmozó és láncmesék, verses mesék és fokozatosan hosszabbodó bonyolódó prózai mesék váltsák fel. -

-

A versek lehetőleg mozgásos fantáziához, vagy énekes játékhoz kapcsolódjanak, ahol a ritmus és a hangzás legyen az elsődleges. Aktív és passzív szókincs bővítése, kommunikációs képesség fejlesztése. Biztosítsunk lehetőséget minden nap folyamán a verselésre, mondókázásra, mesélésre. Törekedjünk az ismétlések gyakoriságára, melyhez párosuljon megfelelő előadásmód (metakommunikáció) és esztétikus szemléltető eszköz. Szervezzünk bábműsort gyermekeink számára, teremtsünk lehetőséget bábszínház és színházi előadás megtekintésére. Adjunk lehetőséget a gyermekek óvodán kívül szervezett élményeinek reprodukálására. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. Javasolja a szülőknek, hogy otthon is verseljenek, meséljenek Ünnepek, ünnepélyek, hagyományok, jeles napok alkalmával, versek, mesék, történetek megismertetésével emeljük az ünnep hangulatát. A vers és mese tevékenység alkalmával, a gyermeki személyiség lehető legsokoldalúbb harmonikus, szilárd erkölcsi alapokon nyugvó fejlesztésére törekszünk úgy, hogy megszerettessük a népköltészeti és irodalmi műalkotásokat, mert később csak így válhatnak elsősorban olvasó, majd színházlátogató felnőtté.

A fejlődés várható eredményei: - Szereti, és szívesen hallgatja a meséket, verseket. - Várja, igényli a mesehallgatást. - Kedvenc meséjét önállóan elmondja, eljátssza, illetve társakkal közösen képes dramatizálni. - Tud mesét, történetet kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni. - Önállóan is vállalkozik meseszövésre.


99

Az ének-zene, énekes játékok a művészeti nevelés része, amelyben célunk, hogy a gyermek szép iránti fogékonyságát, nyitottságát, zenei képességének fejlesztését, elsősorban érzelmi alapokon próbáljuk kibontakoztatni, a zene sajátos átélésével, a hangsúly, a hangmagasság és a ritmus alkalmazásával. Cél: a zenét kedvelő, zenét szerető emberek nevelése, a zenei anyanyelv megalapozása, a gyermek hallás, ritmusérzék, harmonikus szép mozgás fejlesztésében. A zene keltse fel és fokozza az aktivitást, szabályozza a feszültséget, indulatokat vezessen le. Teremtsen nyugalmat, mobilizálja a különböző érzelmeket, serkentse a képzeletet és alakítsa a viselkedést. Az óvodapedagógus feladata: - Juttassa zenei élményhez a gyermekeket. - Fejlessze a gyermekek zenei alkotókedvét. - Hasson a zenei neveléssel a gyermekek érzelmére, értelmére. Ezért az óvodába lépéstől kezdve énekeljünk, mondókázzunk a gyermekeknek. - Feladatunk az érdeklődés felkeltése, majd fenntartása, s ennek révén szerettethetjük meg a gyermekkel a zenei tevékenységeket. - Az ének-zenei tevékenység központi feladata a zenei képességek, és készségek fejlesztése kell, hogy legyen. Fejlesszük a gyermekek alkotókedvét. A dallamhangok tiszta éneklése, utánzás alapján történjen, a ritmikai elemek pedig játékos mozgásokkal vésődjenek be. - A zenei nevelés keretében fejlődjenek a gyermek értelmi képességei is a ritmusképző és hallásfejlesztő gyakorlatok: a zenetanulás, a közös éneklés és játék, valamint a zenehallgatás tegye ezt lehetővé. - A zenei képesség fejlesztése, a hallás fejlesztése, és a ritmusfejlesztés keretein belül valósul meg, melynek feladatai a következők: A zenei ízlés megalapozásához hozzátartozik a zenehallgatás befogadására szoktatás, mélynél feladatunk a különböző jellegű dalok, zenei hangulatok és a hangszerek sajátos hangszínének bemutatása. A zene az éneklés színessé és örömtelivé teheti a mindennapok sorából kiemelkedő ünnepeket. Az esztétikusan előadott játékok, kis táncok az együttes éneklés, a gyermekek számára igazi örömet jelenthetnek. Általános feladatunk az ének-zenei tevékenységeknél, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a ritmusérzék életformáló szerepére, mivel a jó ritmusú ember könnyebben koncentrál, felfogóképessége, gondolkodása frissebb, fejlettebb. Adjon lehetőséget az önkifejezésre: zenés mozgás, vagy zenés festés által. A fejlődés várható eredményei: - Részt vesz az ének-zeneikezdeményezésekben. - Szabad időben szívesen énekel. - Bekapcsolódik dalos játékok játszásába. - Adottságaihoz mérten tisztán énekel. - Folyamatosan fejlődnek zenei készségei, képességei. - Szívesen hallgat zenét, zeneműveket. - Érdeklődik a hangszerek iránt, egyszerű ritmushangszereket tud használni. Szivárvány Tagóvoda

100

-

Zenére képes mozgást, táncos mozdulatot előadni, mozgását képes társaihoz igazítani. Képes egyszerű zenei motívumok alkotására. Megkülönbözteti a zenei fogalom-párokat.

A szöveges dalok alkotórésze: a beszéd, a ritmus és a dallam legyen segítője az anyanyelvi nevelésnek. Az óvoda szolgálja a zenei ízlésnevelést és a magyar zenei anyanyelv megalapozását játékos formában. A művészeti tevékenység témakörében végül, de kiemelten foglalkozunk a vizuális tevékenységgel, amely az intézmény sajátos arculatát adja. A megfigyelő ábrázoló alakító cselekvés a tanulás sajátos módja, a megismerés eszköze. A vizuális tevékenység csak a gyermekek személyes részvételével, aktív, alkotó cselekedeteivel valósulhatnak meg. Eszköze a látási, mozgási, tapintási információkra támaszkodó, érzékelés tapasztalatszerzés, amely a dolgok látható tulajdonságaira, a térbeli, formai, színbeli jelenségekre és ezek esztétikai viszonyaira irányul. Az ábrázolás: láttatás, kép, vagy alkotás útján való kifejezés, közlés, kommunikációs mód, a képi nyelv által közvetített információ. Cél: A gyermekekben alakuljanak ki az alkotás, önkifejezés (képi, plasztikai) igényei. Tevékenység során egyéni ütemnek megfelelően alakuljanak képességeink, a tér, forma, szín kifejezésében. Fejlődjön komponáló, téri, tájékozódó, döntési és rendező képességei, élményeikről, fantáziavilágukról és hagyományérzésükről. Változatos vizuális eszközökkel ismerkedjenek, és használják azokat alkotásaikban. Az alkotás során a gyermekek sokféle anyaggal, eszközzel, technikai eljárásokkal dolgoznak. Anyagismereti tapasztalatokat szereznek, megismerkednek az alakíthatóság lehetőségeivel és korlátaival kialakul technikai bátorságuk és önállóságuk. Az ábrázolás során átélik egyrészt magát a mozgáskoordinációt, másrészt a megmunkálás során létrejövő formai és faktuális változásokat. Vizuális tevékenységek során a gyermekek alkotó folyamatot élnek át. E folyamat közben mindegyikük „megküzd” az anyaggal, próbálkozik, kísérletezik, téved és javít, elront, és újra kezd. Alkotó tevékenysége nem más, mint a tárgyi világ cselekvő birtokbavétele. A tárgyi világ feldolgozása valamilyen alkotó tevékenységében éppen olyan törvényszerű, mint a személyes kapcsolatok feldolgozása a szerepjátékban. Ezért, hogy a gyermek a szerepjátékban az ember-ember közötti viszonyokat, úgy az ábrázolásban az ember-tárgy, illetve tárgy-tárgy viszonyát dolgozza fel és alkotja újra a gyermek, mely rendkívüli nevelőértékét adja a tevékenységi formának. A gyermekek vizuális tevékenységei az egész nap folyamán játékban fejleszthető megfelelő hatékonysággal. Így e területen célunk: a gyermekek olyan képességeinek fejlesztése, melynek ismeretében felfogják a természetben, társadalomban, a művészetben létrejövő Szivárvány Tagóvoda

101

dolgokat, jelenségeket: olyan képességek nevelése, amely birtokában alkotó tevékenységükben és mindennapi életükben is képesek megvalósítani. Az óvodapedagógus feladatai: - A gyermek érdeklődésének felkeltése, a környezet tér-, szín- és formavilág iránt. - A gyermek látáskultúrájának fejlesztése érdekében, megfigyelési, tapasztalatszerzési élmények biztosítása. - A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének fejlesztése. - A gyermeki alkotó tevékenység feltételeinek további megteremtése a napirenden belül: megfelelő légkör, hely, idő, megfelelő minőségű és mennyiségű eszköz álljon rendelkezésre. - A gyermekek ismerjék meg a tevékenységükben használható eszközök, anyagok tulajdonságait, a velük való bánásmódot. - Fontos feladat a gyermekkel az önkéntes alkotás örömét megszerettetni, kreativitásukat, kombináló készségüket, logikájukat, ízlésüket fejleszteni. - Egyéni képességfejlesztés, kreatív magatartás kibontakoztatásának, érvényre juttatása, sikerorientált környezetben. - A gyermek népi-plasztikai kifejező nyelvének kialakítása, melyet egyéni érettségükhöz igazodó differenciált fejlesztéssel valósítsák meg az óvónők. - A népi kismesterségek egyszerű formáinak gyakoroltatása: agyagozás, egyszerű fafaragás, varrás, szövés, gyöngyfűzés, batikolás, üveg és zománcfestés vesszőfonás és virágkötés. - A csoportok berendezésében a természetes anyagok kapjanak nagyobb szerepet. - Mély természetszeretet kialakítása, a gyermek esztétikai érzékének kialakítása. - Kiállítások, múzeumok, képtárak látogatása. A környezet esztétikai jelenségeiben, a művészi alkotásaiban történő együttes gyönyörködéssel és esztétikus környezet biztosításával alapozza meg a gyermekek esztétikum iránti vonzódását. - Segítse elő az óvónő, hogy a szülők is teremtsék meg otthoni környezetben az alkotó, alakító tevékenység feltételeit, a gyermekek munkáit értékeljék és örüljenek azoknak. - Az általános feladatokon túl a mindennapi rajzolás, mintázás, kézimunkázás, műalkotásokkal való találkozás lehetőségei adják a képességfejlesztés lehetőségeit, melyek az alábbiak: - Ábrázoló, alakító képesség, alaklátás formaállandóság fejlesztése. - Helyes eszközfogás készségének megismertetése, kialakítása, gyakorlása. - Létrehozásra, alkotó képességre való ösztönzés. - Alakzatok, színek, arányok, méretek észlelésének felismertetése. - Formák, színek, méretek, felismertetése, formaérzék kialakítása. - Élmény, fantáziavilág és díszítőérzék fejlesztése. - Építés: belső térszemlélet kialakítása, figurák térbeni kompozícióba rendezése. - Irány és időviszonyok fejlesztése. - Képi plasztikai kifejezőkészség kialakulásának segítése. - Látási, mozgási rendszerek koordinációjának fejlesztése. - Nagymozgások, majd kéz, ujj finommozgásának fejlesztése. Szivárvány Tagóvoda

102

-

Tapintás, vizuális észlelés, szem és kéz összerendezettségének fejlesztése. Ok-okozati összefüggések felismerése. Összehasonlítás, szétválasztás, csoportosítás készségének kialakítása. Testséma, térfogalom, testrészek ismerete, emberábrázolás. Térbeli alakzatok, viszonyok felismertetésének fejlesztése. Térbeli alkotó- és rendezőképesség kialakítása. Vizuális helyzet, memória, ritmus fejlesztése. Vizuális zártság, rész-egész észlelése. Emlékezet, képzelet, problémamegoldó készség és verbalitás fejlesztése. Esztétikai érzékenység és belátóképesség kialakításának elősegítése. Környezettudatos anyaghasználatára szoktatás.

A vizuális nevelés az, amiből igazán teret és lehetőséget kap mindaz, ami szép és harmonikus, az igényességre törekvés, amelynek a mindennapok munkájában meg kell jelennie. Elsősorban az óvodapedagógus példája a meghatározó e téren, mert a gyermek számára követendő modell lehet minden megnyilvánulásukban. Az ő irányító, szervező tevékenysége, őszinte lelkesedése pozitív irányba befolyásolja a gyermeket, a széphez való kötődést, esztétikai ítéleteivel, mintát adhat érzelmi reakcióinak fejlesztésével. A fejlődés várható eredményei: - Képesek az őket körülvevő világkép plasztikai megjelenítésére. - Élmények, jelenségek, emlékképek felidézésével, szabad képzelettársítással formákat, alakzatokat hoznak létre. - Tájékozottak jártasság szintjén az alaptechnikákban, ismernek és tudnak kevert technikákat alkalmazni. - Ismerik az egyes eszközök, anyagok helyes használatát, felhasználásuk módját. - Örömmel vesznek részt az ábrázoló tevékenységekben, fejlettségüknek megfelelően. - Kialakult igényük az esztétikus, szép munkák készítése, környezetük díszítése iránt. - Részt vesznek a vizuális eszközök tisztántartásában, és környezetük rendbetételében. III.4.6. Munkajellegű tevékenységek A gyermek munkája és játékos jellege, valamint a játékhoz kapcsolódó jegyei miatt szintén színtere gyermeki tanulásnak. Már Comenius is részletesebben foglalkozik a gyermeki munka emberformáló szerepével. A munka szerepét a nevelésben a gyermek cselekvési vágyával indokolja. A gyermek mindig szeret valamivel foglalatoskodni, s ebben nem szabad meggátolni, hanem elő kell segíteni az állandó tevékenykedését. A munka azonban az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. A munka mindig célra irányul, többnyire külső instrukciók alapján folyik, amely a gyermektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja. A gyermeknek valamit teljesítenie kell, így munkájának eredményét ő és mások egyaránt tapasztalhatják. Szivárvány Tagóvoda

103

A munka jellegű tevékenységeknél célunk olyan tevékenységek gyakorlása, amely pozitív hatással van a gyermekre, és közvetlen környezetére. Tanulják meg az általuk végzett munka menetét, eszközhasználatát, éljék át a munka örömét, az eredményért vállalt erőfeszítés nehézségét, szépségét. A játékidőben kerül sor a munka jellegű tevékenységek megszervezésére, így a munka szervesen összefonódik a játékkal, gyakran szét sem választható. A különböző munkafajták: A gyermek saját személyiségével kapcsolatos munkák, az önkiszolgálás, a naposság, a csoport érdekében végzett munkák, vagy a kerti munka közös vonásaként kell kiemelni, hogy valamennyi tényleges munkavégzés, azaz tevékenykedést jelent az óvodában. A munkára nevelés feladatainak meghatározása szempontjából fontos a megfelelő korosztályok képességeinek figyelembevétele. -

-

-

-

-

Feladatunk a gyermek saját személyiségével kapcsolatos – egyéni indítékokból fakadó – kezdetben öncélú tevékenységét, célirányos tevékenységgé alakítani (gondolkodás, önkiszolgálás, szokásrendszer megalapozás). A szokásrendszer folyamatos megszilárdítását gyakorlással kell elősegíteni. Az önkiszolgálást az óvodai nevelés folyamatában végig meg kell őrizni. munka az életre való felkészítését és a társadalmi gyakorlat megismerését szolgálja. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedvük és képességeik szerint végezhessenek munkát, önmagával kapcsolatos önkiszolgáló és társai érdekében végzett munkatevékenységekben. Folyamatosan biztosítsuk, bővítsük a munkatevékenységhez szükséges megfelelő eszközöket. A munkaeszközöket megfelelő helyen tároljuk, hogy a gyermekek bármikor elővehessék, használhassák, amikor szükséges. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek számára a munkatevékenységek elvégzésére még akkor is, ha tevékenységi vágyával és képességeivel nincs teljesen összhangban. A naposi teendők ellátásában fokozatosan felváltva vonjuk be a csoport tagjait. A naposok számára pontosan körvonalazzuk a feladatokat, megfelelő sorrendben a fokozatos leterhelés szem előtt tartásával. Nyújtsunk lehetőséget nap, mint nap megbízatások teljesítésére. Olyan feladatokat is végezzenek szívesen, amelynek közvetlenül nem látják hasznát, pl.: ajándékkészítés, üzenetközvetítés. Folyamatosan biztosítani kell a lehetőséget növények, állatok gondozására, úgy a csoportszobában, mint a szabadban. Az évszaknak megfelelően biztosítsunk lehetőséget a gyermekek számára kerti munkavégzésre, amely a megfigyelés, gondozás és tapasztalás révén új ismeretekhez juttatja a gyermekeket. A tapasztalatok útján fedezzék fel a munka hasznosságát és szükségességét. Teremtsünk lehetőséget játékidőben a különböző munkatevékenységekre: barkácsolás, sütés, befőzés. Vonjuk be a gyermeket a csoportszoba átrendezésébe, az ünnepekre való készülődésbe, dekoráció készítésébe. Szivárvány Tagóvoda

104

-

Legyen lehetőségük ezekben a helyzetekben egymáshoz alkalmazkodni, tanulják meg tisztelni a munkát végző embert. Feladatunk, hogy valamennyi munkatevékenység jelentsen örömet a gyermeknek, melyet teljesen önállósággal végezhessenek. Teremtsünk alkalmat arra séták, kirándulások és látogatások alkalmával, hogy megismerkedjenek felnőtt foglalkozásokkal és különböző idénymunkákkal: pl.: vetés, betakarítás, szüret.

Az óvoda hivatott elkezdeni a munkára nevelést, felkelteni a gyermekben a szorgalmat, a munka iránti érdeklődést és szeretetet, megtanítani őket a munkakészségekre, lelkileg előkészíteni a munkára. A közösségben végzett munka során kialakul a gyermekben a kötelességérzet, a felelősségtudat és a szellemi tevékenységre való törekvés. Az óvodapedagógus feladatai: - Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önként, önállóan kedve és képessége szerint elvégezhesse az önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. - Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges gyermeknek megfelelő munkaeszközöket. - A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermek bármikor elérhetik és használhatják azokat. - Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermeki tevékenység vágya és képességei nincsenek teljes összhangban. - Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat. - Tartsa szem előtt a környezettudatos magatartást, a környezetvédelmet. - Értékelése legyen konkrét, reális, differenciált, fejlesztő. A fejlődés várható eredményei: - A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. - Örülnek, ha önként vállalt feladataikat teljesítik. - Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. - Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére. - Szívesen részt vesznek külső és belső környezetük esztétikus kialakításában, rendben tartásában.


105

III. 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A gyermekek óvodai életét céltudatosan kell kialakítani. III.5.1. A rugalmas napirend A gyermekek érdekeit szolgáló napirend biztosítja az egészséges fejlődésüket, azzal, hogy megfelelő időkereteket jelöl meg, minden tevékenységéhez, ugyanakkor a rendszeresen visszatérő ismétlődések, érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirendben vannak olyan stabil elemek, amelyektől egyetlen óvodai csoport sem tekinthet el. A napirendet minden esetben a gyermekek életkorához, egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. A napirendben a legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenysége, a JÁTÉK kapja. Minden csoport és gyermek esetében és minden tevékenységére vonatkozóan, egész nap folyamán érvényesüljön részben folyamatos napirend. Az előre nem tervezett, de a gyermek személyiségfejlődését szolgáló események beillesztésénél vegyük figyelembe a gyermekek önállóságának, ügyességének a fejlődését. Az évszakok, az időjárás változásai és a váratlan események szükségessé teszik, hogy a napirend módosítható és változtatható legyen. Fontos, hogy egymás mellett működő csoportok megfelelő időeltolással kezdjék meg tevékenységüket, mert így biztosítható az együttműködő összhang megteremtése. A napirendhez kapcsolódó tevékenységek időtartamát, a gyermek biológiai szükségleteinek megfelelően, általánosan szabályoztuk le, hogy valamennyi óvónő számára lehetőség legyen óvódásaink fejlettségi szintjéhez igazodó, legoptimálisabb óvodai életrend kialakítására.

III.5.2. A hetirend A hetirend a napirendhez hasonlóan folyamatosságot, a rendszerességet és a megfelelő nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban. Lehetőséget biztosít a szokásrendszer segítségével gyermekeink napi életének megszervezésére. A hetirend ugyanolyan rugalmas, mint a napirend, főleg jellemző ez az óvodai beszoktatás és a tanév kezdés idején. A hetirend fokozatossága, rendszeressége, pontossága egyre jobban előtérbe kerül az iskolába lépés közeledtével. Alapvető szempont a hetirend összeállításánál, hogy elegendő idő jusson a gyermeki tevékenységekre. A hetirend segítse elő a gyermekek életének észrevétlen szabályozását, ahol lehetőség nyílik az önálló tevékenységek megvalósítására, javaslatok meghallgatására és kipróbálására. Programunkra jellemző, hogy naponta átfogja a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztését. Óvodásaink fejlődésének elősegítése a tevékenységi formákban, tevékenységi központokban valósul meg. A tevékenységi formákhoz kapcsolódó projektek biztosítják a gazdag lehetőséget az ismeretek és tapasztalatok elsajátítására. Szivárvány Tagóvoda

106

A hetirend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata, ez a felosztás csak az egyik lehetőség, ezen kívül még számtalan variációs lehetőséget alakíthatunk ki. (lásd. melléklet ) Az óvodai életrend, ahol nevelési célok és feladatok valósulnak meg, elképzelhetetlen tudatos tervező, szervező, ellenőrző, értékelő munka nélkül. Az óvodai tervező munkának, szubjektív feltétele az ÓVODAPEDAGÓGUS, és óvodapedagógusok közössége. Az óvónő szerepe a tervszerű nevelőmunkával kapcsolatban kettős. Először önmagát kell céltudatosan a közelebbi és távolabbi feladatokhoz kiművelni, örök képzésben és továbbképzésben a lehetséges legkorszerűbb szakmai és emberi szinteket elsajátítani. Másodszor a felkészültség birtokában el kell végeznie a konkrét tervező munkát. Tárházából ki kell választani azokat az ismeretanyagokat, módszereket, eszközöket, amely a gyermek komplex fejlesztését szolgálják. A tervezés középpontjában a GYERMEK áll, a hozzátartozó tárgyi, személyi feltétellel. A feltételrendszer adott, ehhez kell kapcsolni a tervezésnél a gyermekek egyéni sajátosságaiból fakadó fejlettségi szinteket, melyben meghatározó a családból hozott ismeretanyag. Mivel a gyermekek családi és szociális helyzete igen változó képet mutat, ezért programban a KIIDNULÓ ÁLLAPOTOT megjelölni nem lehet, ez az óvodapedagógus feladata a gyermek ismeretében. Az óvodapedagógus feladata a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: -

A csoportra való tervét a nevelés évre készíti el, melyet havi, majd heti bontásban vezeti be a csoportnapló (heti ütemterv) részébe. Elkészíti a hetirendet és a napi rend összeállítását.

-

A heti ütemterv, lehetőséget ad a terv rugalmas kezelésére, a módosítások, változtatások biztosítására. A heti terv a napi feladatot is tükrözi, ezért nem szükséges külön a vázlatírás.

-

A gyermekek fejlődéséről folyamatosan feljegyzéseket vezet a csoportnaplóban és a „gyermek személyiségfejlődésnek nyomon követése „, vezetése.

-

A nevelőmunkát folyamatosan értékeli.

A helyi programunk keret jellegű céljait, feladatait az egész óvodára vonatkoztatva határoztuk meg. A tervezésnél az általános feladatokat, csoportra lebontva életkori sajátosságok figyelembevételével készítik el az óvodapedagógusok, úgy, hogy önállóságukat, szakmai felkészültségüket és módszertani szabadságukat „adják’” a megvalósítandó cél érdekében.


107

III.5.3. Az óvodai csoport szerkezete Az óvoda csoportszerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük: -

az óvodai felvételére jelentkezők összetételét, a gyermekek személyiségét, a szülők igényét,

Óvodánkban az alábbi csoportszerkezetek találhatók meg: - részben osztott csoportok és - vegyes életkorú csoportok.

Az óvoda kapcsolatában, elsődleges szempont, hogy a nevelési célok megvalósításában a szülői házzal közösen valósítsuk meg a 3-7 éves gyermekek személyiségének fejlesztését. A család és az óvoda jó kapcsolata semmi mással nem pótolható pedagógiai hatások forrása. Ezekben a hatásokban a családi nevelés a döntő, hiszen egész életen át tartó szokásokat, magatartásformákat alakít ki. Az óvodai nevelési feladatok megvalósítása, a család és az óvoda szoros együttműködő kapcsolata révén elképzelhetetlen. A jól szervezett együttműködésnek a jó partneri viszony kialakításában kell megmutatkoznia, amely elsődlegesen a segítőkészségben, a nevelési elvek tisztázásában és összehangolásában a közös előnyök megláttatásában, a gyermek harmonikus fejlődése érdekében kifejtett meggyőződésben és sok otthon is hasznosítható tanácsban valósuljon meg. A célkitűzés megvalósítását segítő feladatok: -

Az óvoda legyen egészen nyitott, hogy a szülők is sajátjuknak érezzék. A nyitottság nem csak azt jelenti, hogy a szülők bemehetnek az óvodába, csoportokba, hanem azt is, hogy az óvoda képes fogadni a szülők, a nagyszülők által közvetített ismereteket.

-

A nevelőpartneri program alkalmazása során mind a családban, mind az óvodában megközelítőleg azonos követelményeket állítunk a gyermekek elé. A szülők ismerjék meg a 3-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságait.

-

Tanulják meg tisztelni a gyermeket, érezzék meg a nevelésben a távlat jelentőségét, a nevelés váljon egyre tudatosabbá.

-

Ismerjék meg a szülők az óvodai életet, az óvodapedagógusok és óvodai dolgozók munkáját.

-

Lássanak jó példát a konfliktushelyzetek megoldására, az egyéni bánásmódra, a differenciált foglalkoztatásra, a változatos, játékos tanulási módszerekre.

-

Az óvoda részéről tartalmasabbá tenni.

a

már

meglévő


kapcsolatokat

törekszünk

még

108

-

Az előzetes családlátogatások alkalmával, a környezet alapos tanulmányozása, a gyermek helye, szerepe a családban, szülők társadalma, helyzete.

Fontos feladat, hogy a szülői értekezlet témáit a szülők által javasolt nevelési problémákkal tegyük érdekelté. Törekedjünk a nyílt napokat, nyílt heteket, a szülői érdeklődésének megfelelően megszervezni, hogy folyamatosan tájékozódhassanak, gyermekük fejlődéséről. A fogadóórákat szülői igény alapján valósítsuk meg, mely a kölcsönös bizalom alapjára épüljön. Érjük el, hogy a szülők az óvodában szervezett eseményekben, tevékenységekben Katalin napi vásár, Mikulás, Karácsony, stb. – és munka délutánok – aktívan kapcsolódjanak be, mondják el ötleteiket, javaslataikat, ha lehet, ezek valósuljanak is meg. A feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen az óvónők ötletessége, kreativitása, leleményessége, határozottsága, ugyanakkor képessé kell válniuk a különbözőség elfogadására is.


109

III.6. AZ ÓVODA RENDEZVÉNYEI

HAGYOMÁNYOS

ÜNNEPE

ÉS

EGYÉB

Az óvodai életünkben jelentős szerepet töltenek be az óvoda hagyományos ünnepei, népszokásai, jeles napjai, megemlékezései. A mindennapok forgatagából kiemelkednek ezek a napok, melyek nemzetünkhöz, óvodai közösségünkhöz való kapcsolódást jelenti. Néphagyományok felelevenítése, megismerése egyszerre illemtan, erkölcskódex, íratlan törvény, művészet, költészet. A kultúra hagyományozódásának spontán formája, amelyben a nap ünnepei és hétköznapjai lejátszódnak. Az ünnepek, és hagyományok felidézésével a gyermeke számára áttekinthetőbbé válik a társadalmi környezet. Ezért szükséges, hogy az ünnepek és hétköznapok elváljanak egymástól. III.6.1. Ünnepeink Közös óvodai ünnepek: - Március 15. - Mikulás, - Karácsony, - Anyák napja, nagycsoportosok búcsúzója. - Gyermeknap. Néphagyományőrző ünnepek: - Szüret - Advent - Betlehemezés - Újévi köszöntő - Farsangi alakoskodás - Kiszézés - Húsvét (tojásfestés, locsolkodás, legényavatás) - Májusfaállítás - Pünkösd III.6.2. Megemlékezéseink Óvodásainkkal megemlékezünk a Madarak és fák napjáról, az Állatok világnapjáról és a Föld napjáról. A megemlékezés kapcsán fát ültetünk, állatokat etetünk, kirándulásokat szervezünk. Elsődleges feladatunk ezeken a napokon, a természetvédelem alapjainak lerakása. Célunk, hogy kialakítsuk a gyermekekben a környezet tisztaságának igényét, hogy óvják, védjék a növényeket, állatokat, mert az is életünk része. Ha nem vigyázunk rá, tönkre is tehetjük! Az ünnepek, ünnepélyek nem csak a belső érzelmekre vannak nagy hatással, hanem a külsőségekben is megjelennek. Szivárvány Tagóvoda

110

-

közösen díszítjük a csoportokat, a hétköznaptól szebb, ünneplő ruhát veszünk fel, segítünk az ünnepi étel és asztal elkészítésében, ajándékot készítünk, jókívánságot küldünk egymásnak.

III.6.3. Az óvoda rendezvényei Csak gyermekeknek szervezendő: - báb előadás, - népzenei műsorok. Szülők, gyermekek, óvodapedagógusok rendezvényei: - óvodai kirándulások, - sport programok. Óvoda, szülők rendezvényei: - munkadélutánok, - alapítványi rendezvények. Az óvoda ünnepei és egyéb rendezvényei már hagyománnyá váltak intézményünkben, ezért célunk nem a feladatok megjelölése, hanem a tartalmi munka fejlesztése, mélyítése.


111

III.7. AZ INTÉZMÉNY SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI Az óvoda elsősorban a szülők igénye alapján egyéb szolgáltatásokat is szervez. A szolgáltatás olyan tevékenységekre terjed ki, ami nem tartozik az óvoda alapfeladatai közé. Nagyon alapos, átgondolt, körültekintő tervezéssel, szervezéssel kell kialakítani ezen tevékenységi formákat, melynél elsődleges szempont, hogy az intézmény rendelkezzen ennek megszervezéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételekkel. Elsődleges szempont, hogy a szervezett szolgáltatásokat óvodapedagógusok tartsák, akik rendelkeznek a tevékenységhez szükséges végzettséggel, vagy tanúsítvánnyal. Másodlagos a megfelelő hely és tárgyi feltétel megléte. E kettő ismeretében lehet megszervezni azokat a szolgáltatásokat, melyeket a szülők igényelnek. Intézményünkben az előbb felsorolt szempontok figyelembe vételével az alábbi szolgáltatásokat nyújtjuk 5-6-7 éves gyermekeknek: - gyermektorna, - kézműves tevékenység, A szülők az óvoda speciális szolgáltatásait, térítési díj ellenében vehetik igénybe. A térítési díj tanévenként: a szakmai feladatra a tanév megkezdésekor számított, folyókiadások egy óvodás gyermekre jutó hányada. A térítési díj összegét az óvoda vezetője állapítja meg, melyet a szülő meghatározott időben és módon az intézmény számlájára befizet. A szolgáltatásokat: 10-15 fővel indítjuk. A szolgáltatások időpontja: heti 1-1- alkalommal. A szolgáltatásokat igénybe vevők köre: 5-6-7 éves gyermekek. A speciális szolgáltatások körében meg kell említeni nagycsoportos gyermekeink úszásoktatásának megszervezését, melynek személyi, tárgyi feltételeivel nem rendelkezünk, de 1991 óta végzünk. Az úszásoktatás a szülők kérése alapján valósul meg, a közelünkben lévő Diósgyőri Városi uszodában. Az úszásoktatást, vízhez szoktatást, úszó szakemberek végzik. Az oktatás időtartama kettő hét. Az úszásoktatás anyagi fedezetét elsősorban pályázatokból, hozzájárulásokból fedezzük, ha erre nincs mód, akkor az önként jelentkező szülők önköltséges alapon fizetik a tanfolyam díját.


112

IV. NYITNIKÉK ÓVODA, VADÁSZ ÚTI TAGÓVODA ÉS SZIVÁRVÁNY TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBAN MEGHATÁROZOTT KÖZÖS FELADATAINK -

Az óvoda kapcsolatai Az intézmény gyermekvédelemmel és az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő feladatai Óvodai Integrációs Program Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere .


113

IV.1. PARTNEREINK Az érdekelt felek azonosításának szabályozása Az óvoda nyitott modelljéhez hozzátartozik az óvoda környezetével való nyitott együttműködés, kapcsolattartásunk-rendszerünk Partnerek 1. Közvetlen 2. Közvetett 1.1. A GYERMEKEK

1.2.

Az együttműködés formái

1.4. A FENNTARTÓ: Miskolc M. J. Város Önkormányzata

A kapcsolattartó személy a partner részéről

A kapcsolattartó személy az óvoda részéről

-

napi óvodai élet, egyéni és csoporthelyzet

- naponta

- valamennyi gyermek

-

-

napi munkakapcsolat, az óvodai élet hagyományai, a felnőttek ünnepei, rendezvényei

-

- valamennyi alkalmazott

- óvodavezető

-

napi kapcsolat, szülői értekezlet, családi napok, ünnepségek, közösen szervezett egyéb programok

-

A Szülői Szervezet mindenkori vezetője

-

-

értekezletek, munkamegbeszélések, írásbeli tájékoztató, jegyzőkönyvek, beszámolók, rendezvényeinken való részvétel, betekintés óvodánk hétköznapi életébe

AZ ALKALMAZOTTI KÖR: - Pedagógusok, - Technikai személyzet 1.3. AZ ÓVODÁBA JÁRÓ GYERMEKEK SZÜLEI

Az együttműködés gyakorisága

-

-

-

naponta, nevelőtestületi és munkatársi értekezletek, pedagógusnap, a dolgozók jubileumi ünnepe naponta, az éves Munkatervnek megfelelően Családok bevonása az óvodai életben című fejezetben részletesen kidolgozva a nevelési év munkatervének megfelelően, a fenntartói jogszabályi elvárásoknak megfelelően, a feladatok aktualitásának időpontjában

-

adott csoport óvodapedagógus

a csoportok óvodapedagógusai, óvodavezető

A kapcsolattartás frissítésének időpontja -

minden nevelési év első napja Legutolsó azonosítás napja: 2010.09.01. -

minden nevelési év első napja, - változás esetén azonnal, Legutolsó azonosítás napja: 2010.09.01. - minden nevelési év 09.15. Legutolsó azonosítás napja: 2010.09.01.

A Közoktatási Osztály óvodaügyeket irányító Főtanácsosa


óvodavezető

minden nevelési év 09.15.

Legutolsó azonosítás napja: 2010.09.01.

114

Partnerek 1. Közvetlen 2. Közvetett





1.5. Fazola Henrik Általános Iskola

-

A mindenkori éves munkatervnek megfelelően, mely mellékletként tartalmazza ezeket az időpontokat

Az általános iskola Igazgatóhelyettese

Az éves nevelési munkatervben megbízott óvodapedagógus

1.6. Bulgárföldi Általános Iskola 1.7. Kafka Margit Általános Iskola

-

I.8, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Tagiskolája Közvetett partnerek:

családi napok, közös ünnepek, első osztályosok bemutató óráján való részvétel, tanítónők szülői értekezlete az iskolába induló szülők számára, közös szakmai tapasztalatcserék, az ovitorna helyszínének biztosítása

A törvényi szabályozókon keresztül

2.1. Oktatási Minisztérium

2.2. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

-

-

-

a családok szociális és mentális problémáiban való segítségnyújtás, a veszélyeztetett gyermekekről való jelzés, egyeztetés, esetmegbeszélések, családi napok szervezése,

-

heti két alkalommal, szerda és pénteki napokon, igény szerint, Munkatervnek megfelelően Családbevonási és Gyermekvédelmi fejezetben részletesen

-

minden nevelési év 09.15-ig


A törvényi szabályozóknak OKÉV megfelelően Észak-magyarországi Regionális képviselete Miskolc

-

A kapcsolattartás frissítésének időpontja

Óvodavezető

Jogszabályoknak megfelelően Legutolsó azonosítás napja: 2010.09.01. -

Módszertani munkatárs és Az óvoda területi gyermekjóléti felelőse


Gyermekvédelmi felelős

minden nevelési év 09.15-ig,


115

Partnerek 1. Közvetlen 2. Közvetett 2.3.A gyermekorvos és a védőnő

szakmai megbeszélések Az együttműködés formái

-

2.4.Az óvoda területi önkormányzati képviselői -

2.5. Kisebbségi önkormányzatok képviselői

-

2.6. Nevelési Tanácsadó

-

kidolgozva

napi kapcsolat, a gyermekek időszakos orvosi vizsgálata a Megállapodás alapján, szülői tájékoztatások, előadások megbeszélések, családi napok, egyéb ünnepségek és rendezvények, segítségadás az intézmény szakmai eszközökkel való bővítésében

-

megbeszélések, családi napok, egyéb ünnepségek és rendezvények, segítségadás az intézmény szakmai eszközökkel való bővítésében

-

-

-

-

gyermekek szakértői vizsgálata, fejlesztő foglalkozások szervezése, kis létszámú csoportok működtetésének szakmai segítése

Az együttműködés gyakorisága napi, az éves Megállapodásnak megfelelően Gyermekvédelmi fejezetben tovább elemezve alkalomszerűen, hagyományainknak és az éves munkatervnek megfelelően

A kapcsolattartó személy A kapcsolattartó személy A kapcsolattartás a partner részéről az óvoda részéről frissítésének időpontja - óvodaorvos, - az óvoda védőnője Óvodavezető - minden költségvetési Megállapodás alapján év első napja: január Tagóvoda vezető 31.

a 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet alapján folyamatos együttműködés a nevelő-fejlesztő munkában a családok bevonásába, hagyományainknak és az éves munkatervnek megfelelően minden nevelési év január 31-ig ( iskolaérettségi vizsgálat), minden nevelési év június 30-ig ( kis létszámú csoport),

-

Legutolsó azonosítás: 2010.09.01. -

Új-Diósgyőri térség, Kilián-észak és Pereces térség Önkormányzati képviselői

Cigány kisebbségi Önkormányzati képviselő

A Nevelési Tanácsadó Igazgatója


Óvodavezető és Tagóvoda vezető

-

2 évente 09.15-ig

Legutolsó azonosítás időpontja: 2010.09.01.

-

2 évente 09.15-ig

Óvodavezető Legutolsó azonosítás időpontja: 2010.09.01.

Óvodavezető Tagóvoda vezető

-

3 évente 09.15-ig

Legutolsó azonosítás időpontja: 2010.09.01.

116

Partnerek 1. Közvetlen 2. Közvetett 2.7. Szurdo pedagógus


2.8. Városi és Megyei Pedagógiai Intézet

-

-

a gyermekek fejlesztőfoglalkozása

szükségszerűen Az együttműködés gyakorisága

- a szakértői véleményben meghatározott fejlesztési óraszámnak megfelelően


Szurdo pedagógus

Az éves Munkaterv alapján a szakmai aktualitásoknak megfelelően -

2.10. Belvárosi-Diósgyőri Óvodai Gazdasági Igazgatóság

dyslexia szűrés, továbbképzések szervezése, - közös kutató munka, - publikációk, - bemutatók tartása, - szakmai fórumok szervezése - gyermekélelmezés biztosítása, - közös továbbképzések szervezése, - összehangolt szakmai munka: közös óvodafejlesztő program alapján Az óvoda működtetéséhez szükséges gazdálkodási feladatok folyamatos ellátás

2.11. Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar

-

-

2.12. Karina Szakképző

-

2.9. Társintézmény

Képzések terephelye, Előadások, Továbbképzések, Konferenciák szervezése ünnepségeken gyermekműsorok adása,

-

az éves munkaterv alapján, alkalomszerűen,

Városi Pedagógiai és Megyei Pedagógiai intézet területi szaktanácsadók

A kapcsolattartó személy az óvoda részéről Óvodavezető

Óvodavezető

Társintézmény óvodavezetője

Óvodavezető

B.D.Ó.G.I. vezető

Óvodavezető

Főigazgató helyettes

Az éves Munkatervben megjelölt Óvodapedagógus

Naponta

-

folyamatos, az adott feladat aktuális időpontjában

Munkatervnek megfelelően, alkalomszerűen

Szakképző igazgatója


Óvodavezető

A kapcsolattartás frissítésének időpontja - Minden nevelési év 09.15-ig Legutolsó azonosítás időpontja: 2010.09.01. - Minden nevelési év 09.15-ig Legutolsó azonosítás időpontja: 2010.09.01.

- 3 évente 09.15-ig Legutolsó azonosítás időpontja: 2003.09.05. 2010.09.01.

- minden költségvetési év elején 01.31-ig Legutolsó azonosítás napja: 2010.09.01. - két évente, nevelési év 09.15-ig Legutolsó azonosítás napja: 2010.09.01. - három évente, nevelési év 09.15-ig

117

-

1. 2.

Partnerek Közvetlen Közvetett



2.13. Intézményünk érdekvédelmi szervezetei: Szakszervezet és Közalkalmazotti Tanács 2.14. Közművelődési intézmények Kalamajka Bábszínház, Csodamalom Bábszínház

családi napok, hétköznapokba való bevonás

-

dolgozói érdekképviselet, szakszervezeti fórumok,

-

Élménnyújtás a gyermekek számára „Babszemtalálkozón „való részvétel

-

-

Munkavédelmi szemlék, Intézményi bejárás, Balesetek kivizsgálása, Jegyzőkönyvek készítése, Alkalomszerű munkavédelmi ellenőrzések -

-


Kollektív Szerződés alapján, Aktuális időpontban

-


Szakszervezeti bizalmi Közalk. Tanács elnöke Óvodavezető

A kapcsolattartás frissítésének időpontja - kétévente, nevelési év 09.15-ig Legutolsó azonosítás napja:2010.09.01.

2.15. Munkavédelmi Megbízott -

2.16. Állami Népegészségügyi Szolgálat


alkalomszerű közegészségügyi ellenőrzések, intézményi igénynek megfelelően

-

A nevelési év alapján elkészített Megállapodások alapján

Évi egy alkalommal

-

Művészeti vezető Előadás szervező

Az éves Munkatervben megbízott óvodapedagógus

- minden nevelési év elején 09.15-ig Legutolsó azonosítás napja:2010.09.01.

A Megbízott Munkavédelmi felügyelő


baleset esetén,

- minden nevelési év elején 09.15-ig Legutolsó azonosítás napja: 2010.09.01.

szúrópróbaszerűen

Szúrópróbaszerűen ÁNTSZ ellenőrző orvos, szakalkalmazottja



- a mindenkori ellenőrzések időpontjában Legutolsó azonosítás napja: 2010.09.01.

118

Az óvoda partneri kapcsolatai közül, a szülőkkel való kapcsolattartáson túl, kiemelt jelentőségű az iskolákkal való kapcsolattartás. Az óvoda iskola átmenet: Együttműködés az iskolákkal az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. Az iskolai kompetenciák közül a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, életpálya építési, valamint szociális, életviteli és környezeti kompetenciák előkészítése valósul meg az óvodában. Célunk: Az egymásra épülés érvényesítése a nevelés folyamatában. A gyermekek kudarc nélküli átmenetének segítése, érzelmi ráhangolása, a gyermeki kíváncsiság, aktivitás ébrentartása és kielégítése a kreativitás elősegítése a kompetencia érzés kialakítása.

Feladataink: Iskolalátogatások szervezése, óvodai pedagógiai nevelő munkánk megismertetése az iskola pedagógusaival, szakmai konzultációk, közös játszóházak úgy az óvodában, mint az iskolában. Konzultáció az iskolával az óvodai kompetencia alapú nevelésről, az iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről, valamint a gyermekek iskolai előmenetelének uránkövetése. Alkalmat adunk a szülők és iskola pedagógusok találkozására. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. A szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségéről (fejlődésének nyomon követése félévente).


119

IV.2. ESÉLYEGYENLŐSÉG ÓVODÁBAN

ÉS

GYERMEKVÉDELEM

AZ

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése: Az SNI gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön.

Feladataink:  az óvodai körzetünkben élő azon fogyatékos gyermekek nevelésének felvállalása, akiknek a harmonikus személyiségfejlesztéshez szükséges speciális módszereket óvodánk személyi tárgyi feltételeit biztosítani tudja  a teljes integrálás keretében a fogyatékos és ép gyermekek együttélésének természetessé tétele  differenciált, személyekre szabott fejlesztéssel a különleges gondozási igény kielégítése  pedagógiai Szakszolgálatokkal történő folyamatos kapcsolattartás  olyan óvodai környezetet kell kialakítani, ahol a másság elfogadása mindenki számára természetes. A fogyatékosság mértékének megállapításához figyelembe vesszük, az orvosi leleteket, pszichológiai, gyógypedagógiai szakvéleményeket. Amennyiben a feltárt sajátos nevelési igényű gyermek fejleszthető az óvodában dolgozó óvodapedagógusok (integrált nevelés, fejlesztő pedagógia, tanulási zavarok szakvizsga) tudás alapján, integráltan neveljük

Gyermekvédelem Gyermekvédelmi munkánkat az alábbi dokumentumok segítik:  Az 1997. évi XXXI. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról és annak a 2002. évi IX. törvényben megfogalmazott módosítása  Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja  Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a……………….számú rendelete  Óvodánk Nevelési Programja és Munkaterve  Óvodánk Esélyegyenlőségi Programja Gyermekvédelmi munkánk céljai: Az óvodánkba érkező, szociális helyzetükből adódóan lemaradást mutató gyermekeink az iskolai életet egyenlő eséllyel kezdjék iskolás társaikkal, A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése pozitív hatásrendszer és az alapvető szükségletek kielégítésének biztosításával, Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek önmagukhoz képest eljussanak a fejlődőképességük optimális fokára, mellyel biztosítjuk, hogy fogyatékosságunknak megfelelő iskolában kezdhessék el iskolai életüket, 120 Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

Legyen természetes gyermekeink és a felnőtt dolgozók körében a „másság” elfogadása. Célunk, hogy az inklúzív nevelés szemléletével, az esélyegyenlőség biztosításával intézményünk biztonságot nyújtó természetes befogadó közege legyen minden gyermeknek, függetlenül hovatartozásától, egyéni adottságaitól, fejlődési ütemétől. A differenciált módszerek eszközök alkalmazásával, alapozódjanak meg az életben való eligazodást segítő alapkészségek. A gyermekek fejletségi szintjüknek megfelelően jussanak az erőlépésükhöz, szükséges képességekhez, ismeretekhez. Az együttnevelés célja a teljes integráció. Célunkat leginkább azzal érjük el, hogy már három éves koruktól óvodába járnak a körzetünkbe tartozó gyermekek. Az óvodában biztosítjuk számukra a nevelőfejlesztő légkört, ezzel együtt a szülőkre is hatással vagyunk támogató, segítő, empatikus magatartásunkkal. Gyermekvédelmi munkánkban fő szerepet kap a gyermeki jogok érvényesítése és eredményre juttatatása. A gyermekvédelem úgy a programunkban, mint mindennapi munkánkban kiemelt szerepet kap. A család elsődleges társadalmi közeg, az egy háztartásban, életvitelszerűen együtt élő emberek közössége, ahol a felelősség egymásért az összetartó erő, és a létfeltételek közös megteremtését segíti. A család biztosít teret a személyiség kialakulásához, fejlődéséhez, elfogadásához. Napjainkban a társadalmi-gazdasági folyamatok megváltoztatták a családok szerkezetét, működését, még magát a család intézményét is. Az óvodáinkba járó gyermekek családjaiban is ezt a tendenciát vehetjük észre (Óvodai helyzetkép). Fellazult családi kötelékek, a családban élő felnőttek felelősségvállalásának csökkenése, a gyermekek nevelési feladatainak áthárítása jellemzi nagyon sok gyermek hozzátartozójának, családjának életét. Veszélyeztetettnek mondhatjuk az olyan állapotot, amely a gyermek: testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó és a környezete nem biztosítja, gátolja vagy megakadályozza. Azokkal a családokkal és azon családok gyermekeivel fokozottan kell foglalkozni, ahol az említett állapotok fenn állnak. A megelőzés sikerét azáltal lehet biztosítani, hogy már a veszélyeztetettség kezdeti szakaszában el kell távolítani azokat az akadályokat melyek a gyermek fejlődését, gátolják. A veszélyeztetettség okai: Környezeti okok lehetnek a családon belül és azon kívül is. Óvodásaink elsősorban a családon belüli okok miatt lehetnek, veszélyeztettek. Oda kell figyelnünk azokra a gyermekekre, akiknek szülei elváltak, válófélben vannak, élettársak, a gyermek nem a szülőkkel nevelkedik /nagyszülőknél, más rokonnál/, házasságon kívüli kapcsolatban élő szülő neveli. Persze maguk ezek a tények önmagukban nem veszélyeztetők, de gondozási-nevelési hiányosságokhoz vezethetnek.


121

Egészségügyi okokból veszélyeztetett lehet a gyermek, ha a családban fertőző beteg él, akit nem lehet megfelelően elkülöníteni. Anyagi okból veszélyeztetett a gyermek, ha a szülő, nevelő munkaképtelen, csökkent munkaképességű, munkanélküli és kapott jövedelme olyan alacsony, hogy a család eltartására nem elegendő. Összegezve: a gyermek lehet veszélyeztetett:  környezeti okok,  magatartási okok,  egészségügyi okok,  illetve több együttálló ok miatt. Mindezeket igyekszünk felmérni a nevelési év elején: óvodai felvételét megelőző „ismerkedő” családlátogatás alkalmával és a a gyermek anamnézisének elkészítésekor. Gyermekeink nevelése csak a családokkal való szoros együttműködés során valósulhat meg. A családok szociális támogatásában lépéseket teszünk, propagálva a családokat támogató akciókat. A speciális szolgáltató intézmények, illetve az önkormányzat nyújtotta lehetőségekről is folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket.

Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel A közvetlen társadalmi környezetünkben működő társadalmi szervezetekkel és intézményekkel aktív partnerközpontú kapcsolatot építünk ki és tartunk fenn. A kapcsolattartás folyamatos fenntartásáért, hatékony működtetéséért felelős az óvodavezető, az óvoda szociálpedagógusa, a tagóvoda vezető helyettes és a gyermekvédelmi megbízottak. Partnereink

Partner képviselője A gyermekvédelmi Gondoskodásra szoruló gyermekek szülei

Szülők

Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat

A területért felelős mindenkori munkatársak

Kapcsolattartás módja -

-

Időkeretek

családlátogatások, megbeszélések, Szülői klub Munkalehetőségek ismertetése

-

fogadóóra tartása, Családi napok szervezése, Esetmegbeszélések, Kríziskezelések, Segélyakciók szervezése, Jelzések megtétele, Konzultáció,

-


-

-

évi egy alkalommal szükség szerint, folyamatosan Családi napok során heti egy alkalommal Családi Napok során szükség szerint

122

ismeretátadás, bővítés Miskolc M.J. Város Önkormányzat Gyámügyi Osztálya

Gyámügyi osztály munkatársa

-

-

Miskolc M.J. Város Önkormányzat Szociális Osztálya

Szociális Osztály Területi munkatársai

-

-

Nevelési Tanácsadó

A Nevelési Tanácsadó vezetője

-

-

-

Az óvoda orvosa és Az óvoda orvosa és védőnője védőnője

-

-

a nevelőszülőknél kihelyezett gyermekek gyámjával való kapcsolattartás, veszélyeztette gyermekek esetében szakvélemény kérése, illetve nyújtása, gyermekvédelmi támogatásokhoz és egyéb szociális támogatásokhoz óvodai szakvélemények adása logopédiai ellátás, egyéni speciális fejlesztő foglalkozások, pszeudodebilis gyermekek felismerése, fejlesztésükben való segítségnyújtás, részvétel, beiskolázás előtti felmérés, tanácsadás szülők számára nevelési tanácsok a gyermekek óvodába való irányítása, egészségi okból veszélyeztetettek nyomon kísérése


-

-

-

-

-

folyamatos problémák esetén szükség szerint Családi Napok során

Szükség szerint Családi Napok során

Szükség szerint Családi Napok során

nevelési év elején és szükség szerint Családi Napok során

123

Miskolc M. J. Város Cigány Kisebbségi önkormányzata

Kisebbségi képviselők

Helyi önkormányzati képviselők

Önkormányzati képviselők

ÁNTSZ

Területi felügyelő

-

Pozitív diszkrimináció elősegítése a gyermekek számára, - Esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás - Hátrányos helyzetű családok támogatása, képviselői keretből anyagi lehetőség biztosítása a hátrányos helyzet csökkentése érdekében - Tisztasági tanácsadás és felügyelet, a testen fellelt élősködők elleni szerek biztosítása a rászoruló gyermeknek.

-

-

-

Családi Napok során, Szükség szerint

Családi Napok során Szükség szerint

Negyedévenként, szükség szerint

A gyermekvédelmi megbízott feladatai: A nevelési év elején: az éves munkaterv mellékleteként a gyermekvédelmi terv elkészítése, felmérések készítése az óvodában: szociálisan vagy más módon hátrányos helyzetűekről veszélyeztetett gyermekekről, ehhez felmérőlapok készítése, másolása, kiosztása, beszedése, értékelése, az értékelés alapján az óvodába járó gyermekek szociális és egyéb szempontú állapotának meghatározása, térítési díjkedvezmény kérőlapok másolása, kiosztása, a kedvezményt kérők (egész évi) tájékoztatása, segítségnyújtás a kitöltéshez, a térítési díjkedvezmények elbírálása, jelentése, nyilvántartása. A nevelési év során: Állandó kontroll a veszélyeztetett gyermekek felett – konzultáció a kolléganőkkel, Az előző táblázatban meghatározott partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás A gyermekvédelmi értekezleteken és tájékoztatókon való részvétel Folyamatos önképzés, konferenciákon való részvétel, jogszabályok nyomon követése.


124

A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltételei gyermekvédelmi munkával megbízott óvodapedagógus a gyermekvédelmi megbízott folyamatos képzésének biztosítása - az óvoda dolgozóinak folyamatos tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatokról a hatályos jogszabályoknak megfelelően - technikai dolgozók folyamatos fejlesztése a témában Ezen Nevelési Program első oldalán felsorolt jogszabályoknak valamint a cél és feladatrendszernek megfelelően: - egészséges, biztonságos és nyugodt környezet fenntartása, folyamatos fejlesztése, - családi szoba és - a fogyatékos gyermekek fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, eszközök biztosítása, - pályázati pénzek felhasználása - önkormányzati képviselők támogatásának elnyerése, - segélyszervezetek akcióinak felhasználása, Személyi

Tárgyi

Anyagi

Sikerkritérium: A gyermekvédelmi tervév végi értékelő elemzése alapján: Óvodás gyermekeinket sikerül a családban megtartani, A körzetünkben élő valamennyi három éves gyermek óvodai beíratása megtörténik A kudarcmentes iskolakezdés teljes mértékben megvalósul a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek körében, A fogyatékos gyermekek 100 %-ban időben a fogyatékosságunknak megfelelő fejlesztő intézménybe kerülnek, Dolgozóink mindennapi munkájába teljes mértékben beépül a toleráns, elfogadó, segítő és együttműködő magatartás, A kapcsolattartási táblázatban meghatározott kapcsolattartási módok a legteljesebb mértékben teljesülnek. A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztő munkánk során folyamatosan (3.sz. Minőségbiztosítási Szabályzat) felmérjük partnereink igényeit. Az igények elemzését követően lehetségessé válik a gyermekvédelmi munkánk rendszerének, illetve elemeinek módosítása, változtatása.


125

IV.3. ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi hivatkozásai: 



a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. § (9) bekezdésnek megfelelve, mely szerint, ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabály meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik. Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR), mely nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül.

A Helyi Óvodai Integrációs Program céljai:  





Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves, HHH gyermek beóvodázásra kerüljön Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez. Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban, integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése - a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolákkal, Kisebbségi Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg.

A Helyi Óvodai Integrációs Program hatóköre: Az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes köre, kiknek mindenkori létszáma az óvoda „Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek” nyilvántartásában kerül kimutatásra. A kimutatás fellelhetősége: intézményvezető irodában. A Helyi Óvodai Integrációs Program jellemzői: 

gyermekközpontú és családorientált szemlélet, Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

126



olyan interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymás kiegészítőnek tartja.

A Helyi Óvodai Integrációs Program működtetésének szabályozása Elvárható eredmény: A Helyi Óvodai Program megalkotását és legitimálását követően a fenntarthatóság megvalósul, melyet az alábbi szabályozás biztosít: A fenntarthatóságot biztosító tevékenység megnevezése IPR team ( menedzsment) megbízása A Helyi Óvodai Integrációs Program cél, feladat és tevékenységrendszerének felülvizsgálata az előző nevelés év önértékelése és az esetlegesen megváltozott jogszabályok alapján A intézmény Óvodai Integrációs Program működtetésének nevelési évre szóló munkatervének elkészítése, megvitatása, elfogadása.

Felelős

Határidő

Minden Intézményvezető nevelési év 09.05ig

Óvodai IPR team

Miden nevelési év 09.10ig

Minden nevelési év 09. 15ig

Keletkezett dokumentum IPR Menedzsment Megbízási Szerződése Óvodai IPR Önértékelés(-ek), Jegyzőkönyvek, Feljegyzések, Módosító javaslatok, Határozat(-ok)

Helyzetelemzésre épülő, a Helyi Óvodai Integrációs Programra épülő nevelési évre szóló éves munkaterv

A Helyi Óvodai Integrációs Program Mellékletei: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Befogadási Szabályzat Hiányzások nyilvántartó lapja Gyermekek testi fejlődésének mérőlapja Egészségügyi Szűrővizsgálatok Regisztrációs lapja Együttműködési Megállapodás a Partnerekkel Iskolai után követő lap


127

IV.4. AZ ÓVODABAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, -ÉRTÉKELÉSI,- MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDESZERE

IV.4.1. Óvodánk írásos dokumentumai Óvodai Nevelés Országos alapprogramja Lépésről-Lépésre Óvodafejlesztő program – Országos Közoktatási Intézet Minősített Óvodai Program. 1997. A Játékvilág részprogram bevezetése 1999. szeptember 1-től folyamatosan. Az intézményvezető éves pedagógiai, működési terve Aktuális szervezési – tanügy-igazgatási feladatok. A helyi program kiemelt feladatai. Elemzés, értékelés. A csoportok látogatásának tervezése. Munkaközösségeink terve Feltáró-elemző munka, kiemelt pedagógiai megfigyelések tervezése (tervezés, írásbeli). A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja - Szokás és szabályrendszer tervezése Időkeret: negyedév - Eseményterv-programterv Időkeret: negyedév - A tevékenységi rendszer fejlesztési terve Időkeret: hetente, illetve a projektnek megfelelően

Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely 3-7 éves korig kiterjed a nevelési és a tanulási folyamatokra is. ●Fejlődés nyomonkövetése: /félévente/ A halmozottan hátrányos gyermekek esetében: ●Differenciált fejlesztési napló: /hetente/ ●DIFER fejlettségi szintmutató: /4 éves kortól tanév elején és tanév végén/ Felvételi – mulasztási napló Pontos adatkezelés – naprakész nyilvántartás. Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

128

IV.4.2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: dokumentumok ellenőrzése, elemzése, a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése, pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése, helyi nevelési program megvalósulásának nyomonkövetése, ellenőrzése. Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, tehát az ellenőrzés és értékelés is elsősorban az ő feladata. Az óvodavezető helyettes, pedagógiai, szervezési és működtetési feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat, a belső ellenőrzés rendszerét a Belső Ellenőrzési szabályzat rögzíti. Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése.

A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik: a gyermekek fejlettségének értékelése és az óvónői gyakorlati munka szintjén. A gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. Mivel a gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan gyűjtjük az óvodás évek alatt, ezért az összehasonlítás reális eredményt mutat. A fejlettségi mutatók ismeretében a gyakorlati munka megfigyelése egészíti ki az óvónői pedagógiai gyakorlat ellenőrzését és értékelését. Az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzésére azért van szükség, hogy munkájuk értékelésével tisztában legyenek, megőrizzék a megújulás képességét, innovációjuk szakmai kontroll segítségével fejlődjön. Az ellenőrzés a tanév folyamán előre ütemezetten történik – az óvoda éves pedagógiai, működési terve tartalmazza. Év végén összegző éves pedagógiai, működési terve tartalmazza. Év végén összegző értékelés készül. Az egész óvodát érintő folyamatokban kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése.


129

IV.4.2.1. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. Segítik a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését, ugyanakkor rugalmas alkalmazást és a gyermekekhez való igazodást biztosítják. A gyermekcsoport nevelési – tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem az élethelyzetek, a gyermekek, az aktuális feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem az élethelyzetek, a gyermekek, az aktuális feladatok irányítják a folyamatot. A vezető óvónő a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program célját és feladatát. Év végén az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésüknek alakulásáról. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat.

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai: I. Szociális képességek 1. Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret a) Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek b) Erkölcsi megítélőképesség, udvariasság, érinkezési szokások, alkalmazkodás 2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások a) érzelmek, motivációk, beállítódás b) akarati tényezők

II. Értelmi képességek 1. Kognitív szféra a) Gondolkodási műveletek - fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis - konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás - számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás b) Pszichikus funkciók működtetése - koncentráció, feladattartás, figyelem Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

130

- érdeklődés - emlékezet - képzelet - problémamegoldó képesség 2. Érzékszervi szféra, percepció - testséma ismeret - hallásérzékelés (auditív percepció) - látásérzékelés (vizuális percepció - tapintásérzékelés (taktilis percepció) - koordinációs működés (test, kéz, láb, szem), kinesztetikus érzékelés keresztcsatornák működése - téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés III. Verbális képességek 1. Nyelvhasználat a) az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése b) a beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség 2. Verbális kommunikáció a) beszédértés b) nyelvi kifejezőkészség IV. Testi képességek 1. Nagymozgások a) mozgáskoordináció, motoros képességek b) téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén 2. Finommotorikus mozgások a) ábrázoló tevékenység (rajzolás, mintázás, festés, kézimunkázás) b) ábrázolás a mindennapi életben (játék, barkácsolás, díszítés) A gyermekek megfigyelésének szempontjai alapján vezetett egyéni fejlődési eredményeiről írásos értékelést ad az óvónő a sikerkritériumok figyelembe vételével. A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő nevelési év kiemelt feladatait. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek az óvodáskor végére, a belső érés, a családi nevelés, az óvodai nevelési folyamat eredményeként elérik az iskolai munkához, iskolai élethez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettség kritériumai:  testi  lelki és  szociális érettség. A testi fejlettség jellemzői: A gyermek életkorának megfelelő fejlettség: Első alakváltozás Megváltozott testarányok Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

131

Megkezdődött fogváltás A látás, hallás épsége. A mozgásszervek, statikai funkciók, az izmok kellő fejlettsége. Megfelelő teherbíró képesség. Nagymotoros készségek, a felsőtest és a lábak mozgáskoordináltsága, megfelelő egyensúlyérzék. A Finommotorikus készségek, a szem-kéz koordináltságának megfelelő fejlettsége. Ismeri a testrészeiket, azok funkcióit, védelmét. Követi a megismert egészségügyi és higiénés szokásokat. Testi szükségletei kielégítését képes szándékosan irányítani. Lelki fejlettség A gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készül az iskolába lépésre. Elsajátította a tanuláshoz szükséges alapismereteket, különböző tapasztalatokat, gyakorlati készségeket szerzett. Érzékelése, észlelése tovább fejlődik. Kialakul a megbízható emlékezet. A gyermek képes: Ismeretlen fogalmat nem tartalmazó, egyszerű bővített vagy összetett mondat (kb. 14-16 szótag) visszaadására hallás után, A hallott rövid mesék, történetek szándékos megjegyzésére, lényeges mozzanatok, cselekvések kérdések alapján történő felidézésére. Rendelkezik életkorának megfelelő szóbeli kifejező készséggel. Életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat, érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. Gondolatait, érzelmeit szavakba öntve bátran el tudja mondani. Megfelelően reagál a szóbeli információkra. Odafigyel a felolvasott szövegre. A könyv képeit nézegetve el tud mesélni egy történetet. Az irodalomhoz kapcsolódó tevékenységekben önálló. Felismeri a beszélt nyelv közötti összefüggést. (érezzen késztetést arra, hogy „majd megtanulok írni”). Az óvodáskor végére el kell jutnia a gyermeknek a prekauzális gondolkodási szintről a konkrét gondolkodás szintjére: El kell érnie a lényeglátás bizonyos fejlettségét. Annak felismerését, hogy az egész részekből áll és részekre bontható Elemi fogalmak, ítéletek és következtetések alkotására való képességre, ezen belül bizonyos ok-okozati összefüggések meglátására Rendelkeznie kell a térbeni tájékozódás, észlelés alapjaival, alapvető térbeli összefüggéseket felismer. Az óvodáskor végére a gyermek tisztában van a geometriai ábrákkal és azokat tudatosan használja. Megérti a mennyiségek közötti összefüggéseket, matematikai műveleteket végez (számlálás, hozzáadás-elvevés, stb.) Különböző sajátosságok szerint tud csoportosítani, sorba rendezni. Képes a sorminták reprodukálására. Megérti az észleléssel kapcsolatos fogalmakat. Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

132

Visszaidézi, s rekonstruálja az események sorrendjét. Tisztában van az idő fogalmával. Megfelelő a kézügyessége, mozgásbeli fejlettsége, mozgások célnak megfelelő irányítása. Fejlett az ábrázoló képessége. Vizualizálja az elképzeléseit. Sokféle írószerszámot használ. Bátran kísérletezik a különböző anyagokkal, eszközökkel. Az óvodai évek alatt a természet- és társadalmi környezetben alapvető tájékozottságot szerez. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról. Tudja a nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. Felismeri a napszakokat. Jól tájékozódik szűkebb lakóhelyén. Ismeri a környezetében élő állatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.  A gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbségi kultúra és nyelv iránt  Életkorának és egyéni képességeinek megfelelően szókinccsel rendelkezzen  Ismerjen a cigány kisebbség kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat Szociális érettség Az óvodai élet végére az egészségesen fejlődő gyermekek készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására, képesek az együttműködésre, a megfelelő kapcsolatteremtésre, társaikkal és a felnőttekkel. Kialakult a feladattudata, feladattartása, ezen belül bizonyos monotónia tűrése, önálló munkavégzésre való képessége. Legalább átlagos a munkatempója. A feladatok életkorra jellemző (átlagos) időn belül történő felfogására képes. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme: legalább 5-10 percig tartó akaratlagos figyelemre, és a tárgyak, jelenségek lényeges megfigyelésére képes. Megfelelő az önértékelése, önbecsülése. Ismeri önmagát, családját és kulturális csoportját. Ismer cigány kisebbségi szokásokat, hagyományokat és a tárgyi kultúra értékeit, tiszteli és megbecsüli azokat. Pozitív a hozzáállása magához és másokhoz. Megbízik önmagában, önállóságot mutat. Tiszteli saját és mások jogait. Kivárja a sorát. A legtöbb szabályt, szokást képes követni. Empátiát mutat, megérti és respektálja a különbségeket. Érzelmeit megfelelő módon fejezi ki. Felelősséget vállal, elfogadja az alternatívákat. Képes kompromisszumot kötni és párbeszédet használ a probléma megoldására. Keresi a saját mércéje szerinti szépséget és harmóniát, meghatározza a saját kritériumát a szépségről, harmóniáról. Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

133

Az enyhe értelmi és más fogyatékossággal élő gyermekek fejlesztése során a nevelés hatására a sérülés arányában a fogyatékos kisgyermeknél is ki kell alakulnia az:  alkalmazkodó készségnek,  akaraterőnek,  önállóságra törekvésnek,  együttműködésnek.  A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiaiorvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A multiszenzoros fejlesztés magába foglalja a:  vizuális,  akusztikus,  taktilis mozgásos észlelés folyamatait,  a motoros képességek,  a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztését – a fogyatékosság szintjének megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

IV.4.2.2. A Helyi Nevelési Program ellenőrzése, értékelése Az elemzésben, a program beválásának eredményességének vizsgálatában a vezető óvónő irányításával valamennyi óvónő részt vesz, az értékelésben segíthet a szaktanácsadó és a szakértő. A bevezetés előtt a feltételrendszer vizsgálata. A bevezetést követő első nevelési év végén átfogó értékelés. Megjelennek-e a nevelő-fejlesztő tartalmak. A program milyen eredményeket hozott: a nevelőtestületet milyen mértékben befolyásolta a program. Mit mutatnak a szülők visszajelzései. A bevezetést követően 3 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról. Mennyire sikeres az óvodánk nevelő-fejlesztő munkája? Az értékelés a sikerkritériumok figyelembe vételével történik. Célja a hatékonyság, a minőségjavítás, az önképzés és továbbképzés tudatos tervezése.

IV.4.2.3. Az intézmény nevelő – fejlesztő munkát érintő egyéb értékelések Az óvodavezető éves értékelése az intézményi nevelő-fejlesztő munkáról. Az éves munka értékelésének alapja a nevelési év:  Ellenőrzéseit követő értékelések,  a partneri igényfelmérése alapján hozott intézkedési tervek megvalósításának eredményei,  és az óvodapedagógusok által elkészített önértékelések összegzése. Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

134

Az óvodapedagógusok önértékelése, mely az alábbi területekre terjed ki:  A csoportban végzett nevelő-fejlesztő munka eredményei, fejlesztésre váró feladatok, elvárások a következő nevelési évben,  A családbevonás eredményessége, fejlesztésre váró feladatok, elvárások a következő nevelési évben,  A csoporton és az óvodán belüli team munka megvalósulásának eredményei, fejlesztésre váró feladatok, elvárások a következő nevelési évben.,  az önmegvalósítás eredményei, fejlesztési területek,  az óvodavezetéssel való elégedettség, elvárások,  dolgozói, intézményi jövőkép. Az óvodapedagógusok az Önértékelést minden nevelési év végén június 01 - június 30-ig készítik el.


135

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1.) A program kidolgozásában részt vett: Nyitnikék Óvoda nevelőtestülete. 2.) A program előzetes egyeztetésében közreműködött: Kovács Attiláné Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Kulturális és Oktatatási Főősztálya vezető főtanácsosa, Riba Istvánné Nyitnikék Óvoda vezetője, Kissné László Zsuzsanna Szivárvány tagóvoda vezetője. Mozgainé Répás Éva Vadász úti tagóvoda vezetője 3.) A programmal kapcsolatban egyetértését nyilvánította: Szülői szervezet: Oktatási törvény 13-14. §-a alapján dátum: ……………………………..

aláírás: ……………………………..

Nyitnikék Óvoda

dátum: ……………………………..

aláírás: ……………………………..

Szivárvány Óvoda

dátum: ……………………………..

aláírás: ……………………………..

Vadász úti Óvoda

Kisebbségi önkormányzat képviselője: Oktatási törvény 102. § alapján. dátum: ……………………………..

aláírás: ……………………………..

Horváth József

4.) A programot véleményezte: dátum: 2010.augusztus 15.

aláírás: …………………………….. országos szakértő szakértői sz.:……………………………..


ig.

136

5.) Az óvoda Helyi Pedagógiai Program módosítását a Nyitnikék Óvoda nevelőtestülete elfogadta 2010. június 28. ………………………….….. 6.) A programot elfogadta és jóváhagyta a szakértői vélemény alapján: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének V-76/13.469/2008.sz határozatában átruházott jogkörénél fogva Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere Káli Sándor. 2010. augusztus 30. 7.) A programot tájékoztatásul megkapták: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Oktatási Bizottsága, Cigány Kisebbségi Önkormányzat,

8.) A program nyilvánosságra hozásának módja, ideje: Az óvoda működését szabályzó törvényi előírásoknak megfelelően. 9.) A program bevezetésének ideje, ütemezési rendje: A Lépésről-Lépésre részprogram bevezetése 1999. szeptember 1-től a Nyitnikék Óvoda minden csoportjában. Idegen nyelvi kiegészítő program 2 csoportban. A Játékvilág részprogram bevezetése 1999. szeptember 1-től folyamatosan.


137

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT

A helyi nevelési program érvényességi ideje A nevelőtestület határozata alapján érvényes: 2015. augusztus 31-ig A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: Hálózatbővítés, leépítés, Szervezeti átalakítás, Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt, Ha egyéb érdekegyeztető fórummódosítást javasol.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének. Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.


138

A NYITNIKÉK PROGRAM MELLÉKLETEI


139

1. sz. melléklet


140


141


142


143

2. sz. melléklet NAPIREND 3-6 éves gyermekek részére (vegyes csoport)

Időbeosztás Tevékenységek 7.00 – 9.00

9.00 – 11.00

11.00 – 11.15 11.15 – 12.30

12.30 – 13.00 13.00 – 15.00 15.00 – 15.30 15.30 – 17.00

Érkezés: SZABAD JÁTÉK A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOKBAN. A folyamatokat, változásokat jelző táblák kezelése, megbeszélése érdeklődés alapján mikro-csoportban. Alkalmanként „beszélgetőkör” szervezése (hírek, események, élmények megbeszélése, nagycsoportos formában differenciálva). Mozgásos szabályjátékok szervezése a gyermekek szükségletei és a várható tevékenységek ismeretében. Folyamatos tízóraizás. Egyéni igények alapján reggeliztetés. Az óvodapedagógus által szervezett, kezdeményezett irányított játékos tanulás: KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ és VÁLASZTHATÓ formában. (3-4 évesek részére általában választható tevékenységek differenciálása. A munkaformák: nagycsoportos, mikro-csoportos és egyéni, a fejlesztés céljának megfelelően. SZABAD JÁTÉK. Rendrakás a nagycsoportos korú felelősök irányításával. Folyamatos öltözködés és udvarra menés. JÁTÉK A SZABADBAN (tevékenységközpontokban és mozgásfejlesztős játékeszközökkel). Élmények szervezése, a spontán helyzetekben. Megfigyelések és gyűjtőmunka (kerti munka alkalmanként). Mosdás, terítés, ebéd. Fogmosás, átöltözés folyamatosan. Csoportos mesehallgatás. Az alvást nem igénylő nagyobb gyermekek részére csendes tevékenységek. Csendes pihenő. Folyamatos ébredés, uzsonna, rendrakás DÉLUTÁNI SZABADJÁTÉK. VÁLASZTHATÓ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ tevékenységek. JÁTÉK A SZABADBAN. Közös játék a szülőkkel. Folyamatos hazamenetel.


144

3. sz. melléklet

H E T I R E N D (TÉLEN) (egy variáció) Szabad játék a tev.közp.-ban Hétfő

8. 00 – 9. 00-ig 9. 30 – 11. 00-ig

Kedd

8. 00 – 9. 30-ig 10. 00 – 11. 00-ig

Szerda

8. 00 – 9. 00-ig 9. 30 – 11. 00-ig

Csütörtök

8. 00 – 9. 30-ig 10. 00 – 11. 00-ig

Péntek

8. 00 – 9. 30-ig (folyamatos tízóraizás)

1. Szituációs családi játék közp. Választható

2. Művészeti tev. közp.

3. 4. Irodalmi, ének- Építőblokk zenei tev.közp.

5. Természetism. tev.központ

6. Természetism. Ttev.központ

7. Mozgásfejlesztő Homok tevékenységek víz játék Választható Választható Sz. Választható Sz. 9. 00 – 9. 30-ig Választható Testnevelés (kötelező) Választható Kötelezően Kötelező Sz. Kötelezően Kötelezően 9. 00 órától Kötelezően választható (N) (beszélgetés) választható (N) választható (N) Mozgásfejlesztő választható szabályjátékok Kötelezően Sz. Sz. Sz. Kötelezően Kötelezően 9. 00 – 9. 30-ig Kötelezően választható (N) választható (N) választható (N) Testnevelés választható (kötelező) Választható Sz. Kötelezően Kötelezően Választható Választható 9. 30-tól választható (N) választható (N) Mozgásfejlesztő szabályjátékok KÖZÖS ÉLMÉNYSZERZŐ SÉTÁK LÁTOGATÁS

Szabad játék =a gyermek spontán játéktevékenysége a tevékenységközpontokban (az előkészített és szükséges eszközökkel) = SZ Választható =az óvónő által előkészített játékos tanulás, amely választható (miközben tovább folyik a szabad játék) Kötelezően választható= a vegyes csoportokban a nagyok, iskolakötelesek számára több kötelező játékos tanulási helyzet = tevékenység közül van választási lehetőség (a választás kötelező) Kötelező:a teljes csoportot érintő, mindenki számára (differenciáltan) kötelező (játékos tanulás) tevékenységek A délutáni program az óvoda nyitva tartásától, a gyermekek hazamenetelétől függ.


145

4. sz. melléklet DYSLEXIA – SZÓKINCSVIZSGÁLATI SZŰRŐLAP Vizsgálat: 1. Megfigyelés: kiosztott szempontsor alapján 2. Beszédvizsgálat: 1. Artikuláció 2. Beszédmotorika 3. Szókincs: Meixner-féle szókincsvizsgálat 4. Mondatalkotás: saját eszköz 5. Összefüggő beszéd 6. Verbális memória: Binet mondatok, Prefer utánmondás próba 3. Rajz: 1. Emberrajz: Goodenough skála 2. Formamásolás

Megfigyelési szempontok: kezesség, ceruzafogás, ceruzatartás, vonalvezetés, szálkásság, arányok, szögek kivitelezése, hézaghangsúly Számolás: Mennyiségállandóság, relációk, számfogalom, műveletek Olvasás, írás: Megfelelő olvasólap, diktátum


146

FELHASZNÁLT IRODALOM 1.) Lépésről-Lépésre óvodafejlesztő program – Országos Közoktatási Intézet Minősített Óvodai Program – 1997.

2.) Szemán Józsefné dr.: Útmutató a hátrányos helyzetű cigány gyermekek óvodai neveléséhez (Hajdúböszörmény, 1996.)

3.) Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan: OKI. 1998.

4.) Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában (Bp. FER-CO Kft. És a Váci Ofszet Kft. 1994.)

5.) Pereszlényi Éva: HOP szakmai feltételrendszer. ACCIUS Bt., Budapest, 1997. 6.) Az Országos Óvodai Nevelési Program módosításáról szóló törvény alapján 2009.


147

A SZIVÁRVÁNY PROGRAM MELLÉKLETEI


148

MINTA Napirend 6.15 - 10.00

Szabadon választott kezdeményezés.

tevékenység,

gondozási

feladatok,

8.30

Folyamatosan tízórai kötetlen vagy kötelező foglalkozás, mindennapos testnevelés.

10.00 – 12.00 Teremrendezés, öltözködés levegőzéshez. Önkéntes szabad játék az udvaron. 12.00 – 13.00 Mosakodás, terítés, ebéd, fogmosás. 13.00 – 15.00 Csoportos mesehallgatás. Csendes pihenő. 15.00 – 15.30 Folyamatos ébredés, uzsonna, teremrendezés 15.30 – 16.30 Délutáni önkéntes szabad játék. Játék a szabadban.


149

MINTA Hetirend

Kötetlen önkéntes, Kötetlen szabad játékban tevékenység választható tevékenység Hétfő

Vers-mese

Művészeti tevékenység

Kedd

Vers-mese

Mozgás

Szerda

Vers-mese

Külső világ megismertetése

Csütörtök

Vers-mese

Művészeti tevékenység.

Péntek

Vers-mese

Mozgás

Kötött tevékenység

Mozgás. Mindennapos testnevelés. Külső világ megismerése, matematikai tapasztalatszerzés. Mindennapos testnevelés. Művészeti tevékenység, ének-zene, ének-játék. Mindennapos testnevelés. Külső világ megismerése. Környezetismeret. Mindennapos testnevelés, tapasztalatszerzés. Művészeti tevékenység, ábrázolás, rajzolás. Mindennapos testnevelés.

A hetirend és napirend kialakítása az óvodapedagógus feladata, aki figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait, igényeit, képességeit és tevékenységi formáit. A napirend és hetirend az aktuális feladatokhoz rugalmas formában igazodik.


150

Felhasznált irodalom Bakonyiné Vince Ágnes – Nagyné Kosza Ilona: Mozgás öröm a szabadban Multigráf GMK 1989. Balázsiné Szűcs Judit: Miből l esz a cserebogár Alex-typo Kiadó és reklámiroda, 1992. Becsy Bertalan Sarolta – Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelés mozgásrendszere és feldolgozása Nemzeti Tankiadó 1994. Benedek István: Óvodavezetés másképpen? Okler Oktatási Iroda, 1997. Bernát István – Mezei Gyula – Odor Klára – Pari Károlyné – Szebeny Péter: Óvodai menedzsment Budapest, 1994. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Calibra Kiadó, 1993. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Miskolc, 1996. Forrai Katalin: Ének az óvodában Editio Musica Budapest, 1993. Dr. Gosy Mária: Beszéd és óvoda Budapest, 1997. Kárpáti Andrea – Kassa Mária Valéria: Vizuális nevelés világszerte Tankönyv Kiadó Budapest, 1984. Kárpáti Andrea: Képolvasás Tankönyv Kiadó Budapest, 1985. Kondacs Mihályné – Podmoniczki Mária: Vizuális nevelés az Óvodában Calibra Kiadó Budapest, 1993.

A Kormány 137/1996. (08. 28.) rendelete Óvodai nevelési alapprogramja Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában Debrecen, 1995. Dr. Kövér Sándorné: Óvodavezetés nemcsak vezetőknek Hajdúböszörmény, 1993. Kövérné Toldi Zita: Pedagógiai program készítés az óvodában Debrecen, 1997. 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 1996. évi XCII. Törvény Mc. Cormac – H. Mark: Ha vinni akarod valamire Novotréd Kiadó Budapest, 1990. Mezei Gyula – Odor Klára – Szebenyi Péter: Közoktatás módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat Igazgatósága Budapest Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan

Miskolc M. J. Város Közoktatás fejlesztésének irányelvei Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT-TAN, 1997. Budapest Dr. Oszetzky Tamásné: Mindennapos testnevelés az óvodában Művelődési és Közoktatási Minisztérium Testnevelés és Sport Önálló Osztály, 1994. Művelődési és Közoktatási Minisztérium: Óvoda az ezredfordulón 1998. Pereszlényi Éva: Helyi Óvodai Nevelési program HOP Szakmai feltételrendszere Szűcs Józsefné: Család és óvoda nevelőpartneri program Debrecen, 1997. Varonkai Zoltánné: Az óvodai nevelés és tanulás tervezése a csoportnaplóban Budapest, 1997.

Vekerdi Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek a pszichológus szemével Tankönyv Kiadó, 1989. Nyitnikék Óvoda, Vadász úti Tagóvoda és Szivárvány Tagóvoda

151

a. Szivárvány Tagóvoda Miskolc, Kacsóh P. út 8. Vadász úti Tagóvoda Miskolc, Vadász u. 2

Recommend Documents