Pályázat a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestülete által meghirdetett Fazekas Úti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményvezetői álláshelyére
Készítette: Cseke Gábor
Címzett: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése
3525 Miskolc Csermely u. 27./A
3525 Miskolc Városház tér 8.
1
„A jó cselekedet mindenütt él. (…) nem az üres mondás idézi elő az általános testvériséget és javulást, hanem az, ami jót és példamutatót cselekszünk!”
„… az olyan ember, aki írni tud, az eszit úrnak nevelheti, mert szolgának ott van a ceruza és a papiros.”
„… szolgálni kell a hazát, mint a szülőket, de szeretni és követni az igazságot kell és az emberi erényt.”
(Tamási Áron: Ábel)
2
Tartalom 1. A pályázat indoklása, vezetési filozófia ..................................................................................4 2. Helyzetelemzés .....................................................................................................................6 2.1. Iskolatörténet, hagyományok ...................................................................................6 2.2. Az iskola jelenlegi adottságai ....................................................................................6 2.2.1. Az intézmény alaptevékenysége ..........................................................................6 2.2.2. Tárgyi feltételek ..................................................................................................7 2.2.3. Tanulói létszám, tanulócsoportok, tanulói összetétel ..........................................8 2.2.4. Humán erőforrás ............................................................................................... 10 2.2.5. Érdekképviseleti szervek, alapítvány.................................................................. 11 2.2.6. Nevelő – oktató munka az intézményben .......................................................... 11 3. Vezetői program ................................................................................................................. 12 3.1. Nevelési, oktatási célok .......................................................................................... 13 3.1.1. Nevelési célok ................................................................................................... 13 3.1.2. Oktatási célok ................................................................................................... 14 3.2. Stratégiai célok ....................................................................................................... 15 3.3. Célokhoz rendelt feladatok ..................................................................................... 16 3.4. Rövid távú célok és feladatok ................................................................................. 19 3.5. Humánerőforrás ..................................................................................................... 20 3.6. Minőségfejlesztés, versenyképesség ....................................................................... 21 4. Szervezeti felépítés ............................................................................................................. 23 5. Az intézmény külső kapcsolatrendszere:.............................................................................. 24 Mellékletek
3
1. A pályázat indoklása, vezetési filozófia Hét évvel ezelőtt 2004-ben az akkori városvezetés döntése alapján intézményi integrációt hajtottak végre a miskolci óvodák és általános iskolák körében. Így jött létre az akkori Fazekas Utcai Általános Iskolából és az Istvánffy Általános Iskolából a Fazekas - Istvánffy Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény. A 2010-ben újjáalakult közgyűlés Evangélikus Egyházzal történt megállapodása alapján az Istvánffy tagiskola a 2011-2012-es tanévtől egyházi kezelésbe kerül. Ennek következtében a Fazekas Utcai Általános Iskola ismét önálló önkormányzati intézményként működik tovább. Az elmúlt hét év integrációs időszakában tovább folyt a Fazekasra jellemző színvonalas pedagógiai munka, az itt dolgozó pedagógusok nem kis érdemeként. Erre alapozva szeretném megvalósítani vezetési koncepciómat, a létrehozott értékekre és eredményekre építeni fogok, minden eddigi pozitív folyamatot megerősíteni és továbbfejleszteni kívánok. Napjainkban egy oktatási intézmény vezetőjének feladatköre kibővült: intézménymenedzselési, kezdeményező, forrásbővítő szerepe is van. Nem elég azzal foglalkozni, hogy az iskola, mint intézmény, jól működjön a kitűzött célok érdekében, a pedagógiai programban megjelölt értékek mentén színvonalasan dolgozzon, hanem a vezető feladata, hogy a pénzügyi, technikai és szellemi erőforrásokat megkeresse, ezeket racionálisan felhasználja.
A vezetés szerepe a jól működő intézményekben: dinamikus vezetés a szervezet fejlesztéséhez tudatos építkezés hatékony információáramlás, a kapcsolattartások kialakítása, működtetésének minősége kiszámíthatóság, nyugodt légkör kialakítása a folyamatos változásokat figyelembe vevő, előrevivő döntések A döntések előkészítésében aktív testületi részvételre alapozó, demokratikus vezetési stílus erősíti a kezdeményezőkészséget, a felelősségvállalást. 4
Vezetési filozófiám: demokratikusan, de az egyszemélyi felelősség tudatában, határozottan szeretném irányítani az intézményt. A vezető és a testület közötti kölcsönös együttműködési készség, bizalom, egymás munkájának megbecsülése alapozhatja meg a kiegyensúlyozott, nyugodt munkavégzés feltételeit. Közös célunk a magas színvonalú, minőségi nevelés – oktatás, a partnerközpontú működés. A pályázatomban megfogalmazott feladatok végrehajtása során arra törekszem, hogy olyan vezető legyek, aki képes a csoport tapasztalatainak összegzésére, aki az összes erő összefogásával és mozgósításával törekszik a közös célok megvalósítására.
5
2. Helyzetelemzés 2.1. Iskolatörténet, hagyományok Miskolcon 1963-ban nyitotta meg kapuit az első, akkori értelemben vett építészetileg modern iskola, a Fazekas, amely három, nagy (többek között egyházi) hagyományokkal rendelkező intézményből jött létre. Az akkor 2000 gyermeket befogadó épületben már a kezdetektől működött a zenetagozat, két kórussal és hangszeres zeneoktatással. Az évtizedek során nemcsak országos, hanem nemzetközi hírnevet is szerzett a Fazekas. A zenetagozat működése mellett a közismereti tárgyak területén is sikerült a város legjobb intézményei közé kerülni. A későbbiekben létrejött a tánctagozat is, melynek keretében a gyerekek többféle táncot tanulhattak párhuzamosan (komplex tánc). Aki bírta a terhelést, és mindkét területen tehetséges volt, zene-tánc tagozatos is lehetett. Az először csak osztály-szinten elkezdődő drámapedagógia és a zene-tánc tagozat együttes hatása hihetetlen személyiségfejlesztő erőt képviselt. Az alapfokú művészetoktatási intézménnyé való szervezés bizonyos szempontból tágította a lehetőségeket, hiszen más iskolák tanulói, illetve továbbképzősök is részt vehetnek a képzéseken, valamint bővült a paletta a festészettel és drámával is, ugyanakkor a térítési díj – tandíj rendszere komoly nehézségeket okoz a tehetséges, de szociálisan nehezebb körülmények közül jövő gyerekeknek.
2.2. Az iskola jelenlegi adottságai 2.2.1. Az intézmény alaptevékenysége: Általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, ennek keretében a tanulók felkészítése az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, a továbbtanulásra. Alapfokú művészetoktatás keretében zene-művészet (hangszeres oktatás: zongora, hegedű, gordonka, fuvola, blockflöte, gitár, trombita, klarinét, szaxofon, ütő, kamarazene, zenekar tanszak), táncművészet (klasszikus balett, néptánc, társastánc és modern tánc tanszak),
6
színművészet-bábművészet (színművészet tanszak), képző- és iparművészet (festészet tanszak) oktatása. A tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismerete átadása céljából a Kt.-ben meghatározott időkeretben. 1. évfolyamtól emelt szintű ének-zene, idegen nyelv és informatika oktatása. 3. évfolyamtól emelt szintű idegen (angol) nyelv és számítástechnika oktatása. 7. évfolyamtól emelt szintű fizika, kémia, biológia oktatása. A tanulók részére napközi otthonos, iskolaotthonos, tanulószobai ellátás biztosítása.
Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása: a.) az integráltan oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása b.) az integráltan oktatható, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.
2.2.2. Tárgyi feltételek Az épület 1963-ban épült, az elmúlt években pályázati források bevonásával történt meg az ablakcsere, a hőszigetelés, a villamoshálózat és a vizesblokkok felújítása, az akadálymentesítés. Kifestették a termeket, a külső felújítás is elkészült. 24 tanterem, 2 táncterem, tornaterem, 1 számítógépes terem, hangversenyterem és a kisegítő helyiségek állnak az iskola tanulóinak rendelkezésére. Minden tanteremben van internet. Az alapfokú művészetoktatáshoz a tárgyi feltételek adottak, úgy az oktató-helyiségek, mint a zeneoktatás terén a hangszerek, a táncoktatás részére a ruhák, viseletek. A festészet és a színjátszás tanszakok alapfelszereltsége rendelkezésre áll, szerény fejlesztési lehetőségek voltak az elmúlt időszakban. A közismereti tárgyak színvonalas oktatásához elengedhetetlen szemléltető- és egyéb tárgyi eszközök ugyancsak adottak a kötelező mértékig, de szükséges a fejlesztés.
7
2.2.3. Tanulói létszám, tanulócsoportok, tanulói összetétel Az iskola tanulói létszáma megoszlása, évfolyamonként és osztályonként a 2009/2010 - es tanévben. Évfolyam
a
b
c
1.
24
31
-
55
2.
25
25
-
50
3.
17
29
-
46
4.
29
16
28
73
5.
27
30
-
57
6.
27
25
-
52
7.
13
23
-
36
8.
18
17
24
59
Összesen:
428
Az iskola tanulói létszáma megoszlása évfolyamonként és osztályonként a 2010/2011 –es tanévben:
Évfolyam
a
b
c
1.
28
23
25
76
2.
30
32
-
62
3.
25
26
-
51
4.
19
31
-
50
5.
28
20
26
74
6.
28
28
-
56
7.
26
19
-
45
8.
12
20
32
Összesen:
446
8
A 2011/2012-es tanévet az önálló, nem integrált Fazekas Általános Iskola kb. 560 fővel kezdi meg szeptember elején., hiszen már jelenleg ennyi tanuló van beírva. A 2011-es év végi létszámhoz képest viszonylag nagy növekmény abból adódik, hogy ismét három nagy létszámú első osztály tudtak indítani, az Istvánffyból átjövő gyerekek nagy létszáma, akik egyenként és teljes osztályként is átiratkoztak a Fazekasba. A fenti táblázatok és a hozzáfűzött megjegyzésből egyértelműen kitűnik, hogy a tanulólétszám növekvő tendenciát mutat. Az itt tanuló gyerekek közel kétharmada körzeten kívüli, ami feltehetően első sorban a jó képzési színvonalnak és a művészeti oktatásnak köszönhető. Nagy előny, hogy intézményen belül van lehetőség a különböző művészeti órák megtartására, így a szülő mentesül a gyerek délutáni különóráinak szervezésétől. Az alsó tagozaton 5 osztály iskolaotthonos rendszerben dolgozik, 5 osztálynak van napközis csoportja. A felső tagozaton 4 tanulószoba működik. Jelenleg 14 magántanuló van, ami az országos átlagot meghaladja, de többségük külföldi tartózkodás miatt, nem az észak-magyarországi iskolákra jellemző okok (túlkorosság, beilleszkedési nehézségek, korai gyermekvállalás stb.) miatt. A bukások átlaga az országos mutatók alatti. Összességében a lemorzsolódási mutatók az országos átlag alattiak. Alsós
HH
HHH
SNI
Veszélyeztetett
58
22
8
16
HH
HHH
SNI
Veszélyeztetett
62
31
4
23
Összesen:
120
53
12
39
Alsós
HH
HHH
SNI
Veszélyeztetett
44
13
5
12
HH
HHH
SNI
Veszélyeztetett
31
22
6
17
75
35
11
29
2009/2010 Felsős 2009/2010
2010/2011 Felsős 2010/2011 Összesen:
9
A fenti táblázatok alapján megállapítható, hogy ezeknél a csoportoknál is csökkenő tendencia a jellemző. Valószínütsíthető, hogy lenne még több halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, de ez jobbára nem az iskola rovására irható fel. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a szülőnek kell kérni a státuszba vételt a települési jegyzőnél, így ha ezt nem teszi meg ez csak a szülő felelőssége. Az iskola feladata nem más, mint a tájékoztatást adni a szülő felé.
A továbbtanulási mutatók nagyváros belvárosi iskolájához méltón igen jók: 2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
Gimnázium
38 fő 58,46%
22 fő 39,28%
21 fő 36,20%
21 fő 52,5%
Szakközépiskola
19 fő 29,23%
25 fő 44,64%
22 fő 37,93%
10 fő 25%
Szakiskola
8 fő 12,31%
9 fő 16,07%
15 fő 25,86%
9 fő 22,5%
A továbbtanulási statisztika az iskolai szintű felvételi eredményeket tartalmazza, így magába foglalja a hat és nyolcosztályos gimnáziumba felvételt nyertek létszámát is. Érettségit adó középfokú intézményben a gyerekek 77,5% kerül, magában foglalva azt az esélyt, hogy a középfok után felsőfokon folytassa tanulmányait. A maradék 22,5% amely szakiskolában folytatja tanulmányait a város valamelyik erre szakosodott intézményében. 2.2.4. Humán erőforrás Az iskola dolgozói létszáma: 91 fő. Pedagógus: 72 fő Gazdaságvezető: 1 fő Iskola titkár: 1 fő Adminisztratív dolgozó: 3 fő Karbantartó: 2 fő Konyhai dolgozó: 4 fő Takarító: 7 fő Gondnok: 1 fő 10
A tantestület jelenleg 72 tagból áll, magában foglalva a közismereti és a művészeti tanárokat. A szakos ellátottság évek óta és jelenleg is 100%-os. A pedagógusok jól felkészültek, elhivatottak. Az elmúlt években is voltak szakmai továbbképzések (pl. a KÓTA rendezésében a Liszt-napok), viszont nem jelentek meg azok a képzések, amelyek az elmúlt években a magyar közoktatás módszertani megújulását jelentették (kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projekt-módszer).
2.2.5. Érdekképviseleti szervek, alapítvány
Szülői Munkaközösség Szakszervezet Közalkalmazotti Tanács Diák Önkormányzat Ezek a szervezetek az iskola demokratikus működésének elengedhetetlen intézményi formái. Az 1991 óta működő Fazekas Alapítvány tevékenységének fő célja az iskolában folyó színvonalas nevelő-oktató munka segítése. 2.2.6. Nevelő – oktató munka az intézményben Az iskola közismereti, sport és művészeti területen egyaránt a város élvonalában van, diákjai több városi, megyei és országos megmérettetésen részt vesznek, gyakran végeznek a legjobbak között. A versenyeredményekről az iskola honlapjáról tájékozódtam. Ennek némileg ellentmond az országos kompetenciamérés (ugyancsak interneten megtalálható) 2010-es eredménye, de ez így önmagában csak „fél információ”, a kérdés alaposabb elemzést igényelne. Nagyban függ ez a tanulói összetételtől is, a családi háttértől, annak támogató vagy közömbös, esetenként elhanyagoló hozzáállásától. A Fazekas estében a támogató családi háttér a jellemző, a szülők készek áldozatok vállalására a gyerek érdekében. A továbbtanulási mutatók is ezt mutatják, hogy a középfokra való bejutás nem gond az idejáró gyerekeknek. A továbbtanulók többsége érettségit adó középfokra megy, ezen belül is a többség gimnáziumba.
11
Az intézményben van hitoktatás, melyet a római katolikus, református valamint a görög katolikus egyház hitoktatói tartanak. A hittanra járó gyerekek száma alsó tagozaton magasabb mint a felső évfolyamokon.
3. Vezetői program „A vezetői tevékenységet alkotótevékenységnek tekintem, amely eredményes megoldásához megfelelő személyes képességekre van szükség. A vezetés tartalmát a rendszer előtt álló célok tudatos felismerése, elemzése és értékelése, a szervezet tagjainak tevékenységre motiválása, ösztönzése, illetve a tevékenységek összehangolása, szervezése jelenti annak érdekében, hogy a rendszer célkitűzései optimális színvonalon realizálódjanak, és ezzel együtt az emberi tényező fejlődése is megvalósuljon.” Mit várunk az iskolától? • A szülő, a tanuló felől szemlélve, a következő célok fontossága domináns: olyan alapműveltséget-képzettséget nyújtson az iskola, amellyel érvényesülni tud a mindennapi életben, a továbbtanulásban, s az itt töltött idő ne csak hasznosan, hanem érzelmi biztonságot, harmóniát és komfortérzetet biztosító módon teljen el. Egyre több olyan szülőt látok (és szeretnék látni), aki egyrészt veszi a fáradságot, hogy átgondolja, mit jelentett neki – mint szülőnek – az iskola, másrészt azt állapítja meg, hogy “nyert” vele. • A diákok életében akkor van értéke az iskolának, ha örömet és egyben büszkeséget jelent e sajátos életformában az iskolai közösséghez tartozni. S ha egyfajta rangot is jelent ebben az iskolában diáknak lenni, rangot jelent bekerülni is. Egyre több diákot látok és szeretnék látni, akiknek ez megadatván a későbbiekben az életüket kedvezően meghatározó élményeként tartják számon az iskolánkban töltött időt. • A munkatársak szemszögéből reális és optimális célkitűzés a biztos munkahely, és a megélhetés biztosítása. A szakmai – másképpen a munkában való – kibontakozás lehetőségének teret adni. Ez magában foglalja a házon belüli karrierlehetőségeket a szervezetfejlesztés során.
12
• A tulajdonos és a fenntartó szemszögéből nagyon kedvező egy olyan intézmény, amelyik a nélkül is (jól) működik, hogy egyedi, vagy különös figyelmet kellene rá fordítani. Kivételt képez természetesen az eddig is megtapasztalt megtisztelő segítő közreműködés. Korrekt együttműködéssel szabályszerűen működő, eredményesen prosperáló intézménynek kell maradnia. • Magának az intézménynek a szemszögéből nézve fontos a referencia, az intézmény hírneve, megítélése. Cél, hogy a jelenlegi (el) ismertséget még szélesebb körű ismertség és elismertség váltsa fel, nemes cél mindennek tartósan megfelelni. • Végezetül egy személyes megfogalmazást adok meg: olyan legyen az iskola, amelyet a saját családomban nevelkedő gyerekek számára is nyugodt lelkiismerettel elfogadhatok. Lehetséges, hogy ez a gondolat teljes értékű vezetési koncepcióként is elegendő lenne!
3.1. Nevelési, oktatási célok Az iskolában folyó minőségi munkát meghatározó tényezők: a Pedagógiai Programban megjelölt nevelési és oktatási célok a tanterv,benne a helyi tantervvel a minőségbiztosítás a humán erőforrás a tárgyi feltételek az irányítás, vezetés a társadalmi környezet 3.1.1. Nevelési célok Célunk olyan fiatalokat nevelni, akik értéket teremtő, erkölcsi tartással bíró, kulturált emberekké válnak, akikben kialakult a tudás becsülete, a művelődés iránti igény, az ember tisztelete, segítése. Saját közösségük iránt legyenek elkötelezettek, egészséges nemzettudattal és lokálpatriotizmussal rendelkezzenek. Váljanak művelt, szabad és gazdag személyiséggé, tisztességes, emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké.
13
Hangsúlyt kell fektetnünk a gyermekek erkölcsi, érzelmi és értelmi fejlődésére. Az iskola értékeket közvetít – a tananyaggal, a módszerekkel, a közösségfejlesztéssel, a pedagógusi példaadással, szokások és hagyományok teremtésével és őrzésével. Fontosnak tartom, hogy az iskolai nevelésben hangsúlyos legyen a hazaszeretet, az egészséges nemzettudat kialakítása, a hagyományok tisztelete, a kulturális tradíciók őrzése. Ismerje és szeresse a felnövekvő ifjúság saját hazáját, valamint szűkebb pátriáját. A lokálpatriotizmust erősíthetik a helytörténeti témájú, valamint a helyi szokásokat, nevezetességeket bemutató témájú kiállítások, vetélkedők, stb. Kiemelt célnak tartom az egészséges életmódra és a környezetvédelemre való nevelést. Kívánatos, hogy a helyes szokások kialakításával, a pszichés és szociális problémák időben való felismerésével és kezelésével hatékony stratégiát dolgozzunk ki a dohányzás és a drogfogyasztás ellen. Ugyancsak fontos cél a közösségi nevelés, a demokratikus elvek elfogadtatása. Ugyanilyen jelentőségű még a családi életre, a családnak, mint a társadalom legkisebb és legalapvetőbb egységének fontosságára nevelés. A nevelési módszereknek, hatékonyaknak és jól átgondoltaknak kell lenniük, építve a jó hagyományokra, de ezt ötvözve az új elvárásokkal. A nevelés célja a harmonikus személyiség helyes önismerettel, elegendő önbizalommal, közösségi elkötelezettséggel, egészséges értékrenddel. 3.1.2. Oktatási célok Az oktatás célja, hogy korszerű, megalapozott, biztos tudásra tegyenek szert gyermekeink, amely a középfokú oktatásban bármilyen irányú továbbfejlesztést, specializálódást lehetővé tesz. Alsó tagozatban legfontosabb a biztos alapkészségek (olvasás, írás, számolás) mellett a nyelvtanilag és tartalmilag helyes beszéd elsajátíttatása. Felső tagozatban minden tanuló egyéni képességeihez mérten a legnagyobb tudásszintet érje el, ehhez az oktatás biztosítja a hatékony módszerek alkalmazását. Fontos azonban, hogy az iskola ne csak tudást közvetítsen, hanem tanítsa meg a gyerekeket a tanulás hatékony módszereire, alakítsa ki bennük az élethosszig való tanulás igényét. „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás
14
izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szentgyörgyi Albert) A kultúrtechnikai alapkészségek kialakítása mellett helyezzen hangsúlyt az életvezetési képességek, készségek kialakítására is. Ezen belül a kommunikációs képességek, az informatikai, technikai eszközök kezelésében való jártasság, a konfliktus-kezelő képesség, a csapatmunkára való alkalmasság, a saját életpálya tudatos irányításához szükséges képességek kialakítása, a tudatos pályaválasztás elősegítése. Az iskola arculatát meghatározó művészeti képzés célja egyrészt a művészetet szerető, abban jártas, esetleg hobbi-szinten azt művelő polgárok nevelése, másrészt a különböző művészeti ágakban tehetséges gyerekek kiválogatódása, a művészi pálya alapjainak megteremtése. Egyes kutatások a kilencvenes években arra a következtetésre jutottak, hogy az életben való „beválásunk” csak 20%-ban múlik azon, amit az iskolában megtanultunk. Nyolcvan százalékban az EQ, vagyis az érzelmi intelligencia dönti el, hogy önmagunkkal békében tudunk-e élni, s hogy jobb – rosszabb kompromisszumokat tudunk-e kötni családunkkal, munkahelyi kollégáinkkal, barátainkkal, szűkebb és tágabb környezetünkkel. Az érzelmi intelligencia fejlődését szolgálja a gyermek fejlődése során a szabad játék, a mese, a sokféle művészeti tevékenység. Howard Gardner, a Harward professzora egy tanulmányában azt kérdezi a kormányoktól, ha egyszer tudják, hogy az iskolában a művészeti tevékenység a legfontosabb, mert abban fejlődik a gyermek, akkor vajon miért tömjük meg tanítványaink fejét újra és újra feledésre ítélt tudnivalókkal. Hasonló nézeteket vallott ezzel kapcsolatban Kodály Zoltán, amikor megszervezte a magyarországi ének-zenei általános iskolákat. Fontos, hogy művészetközelben nőjenek föl a gyerekek, mert ez döntő lesz egész további életük, személyiségük kibontakoztatása szempontjából.
3.2. Stratégiai célok Az oktatás olyan irányú fejlesztése, amely segíti a felkészülést az egész életen át tartó tanulásra, a társadalmi életben való aktív részvételre. Hatékony környezetvédelem, egészségvédelemre való nevelés. 15
Versenyképesség megtartása Esélyegyenlőség biztosítása A nevelés-oktatás folyamatosan a társadalom igényeihez alkalmazkodva, nyitottan kövesse a felhasználói igényeket. Az intézmény számára a stabil és színvonalas működés feltételeinek biztosítása. A források folyamatos felkutatása és hatékony felhasználása. Szoros együttműködés a városi oktatási és kulturális intézményekkel és a szakmai szolgáltató szervezetekkel Testvériskolai kapcsolatok kiépítése országon belül és a határon túli magyar iskolákkal.
3.3. Célokhoz rendelt feladatok Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák elsajátítása révén -
tanulási technikák megismertetése
-
alkalmazható tudás elérése
-
eszközjellegű kompetenciák megszerzése
-
szociális kompetenciák elsajátítása
-
értékorientáció fejlesztése
-
egészségtudatos magatartás, fizikai erőnlét fejlesztése
Az oktatási esélyegyenlőség biztosítása -
felzárkóztatás, egyéni fejlesztés
-
egyenlő hozzáférési esély
-
korszerű módszertani kultúra alkalmazása
-
az iskolai kudarcok, a lemorzsolódás veszélyének csökkentése, különös tekintettel a HHH tanulókra
-
az SNI tanulók együttneveléséhez szükséges feltételek biztosítása
16
Tehetséggondozás -
a tehetség felismerése
-
pedagógusok képzése tehetséggondozás témakörében
-
tehetséggondozás feltételeinek megteremtése
-
differenciálás a felkészítésben
-
szakköri foglalkozások, emelt szintű vagy tagozatos órák
-
versenyeztetés helyi, városi, megyei és országos versenyeken
-
pályázatokon való részvétel
Hagyományőrző iskola elemeinek megjelenése a művészeti iskola palettáján -
Néptánc
-
Népi hangszerek
-
Hagyományos népi mesterségek
Az iskola eddigi életében már jelen volt a néptánc, a népi játék, ezt egészíthetné ki az amúgy is széleskörű zeneoktatás kiterjesztése a népi hangszerekre, népzenei alapokra. A hagyományos népi mesterségek (fafaragás, nemezelés, stb.) szintén beilleszthetők a már meglévő profilba, hiszen a képzőművészet is működik a művészeti képzésben. Mivel a kezdetektől kiemelt jelentőségű a művészeti képzés, el kell érni, hogy az iskola programjában a népművészet, a hagyomány oktatása is jelen legyen az eddigieknél nagyobb súllyal. Célként kel kitűzni, hogy a tanítványok többsége tanuljon valamilyen népművészeti jellegű tárgyat (néptánc, népzene, kézművesség, népi ének). Olyan tanítványok nevelése a cél, akik ismerik, és tisztelik hagyományainkat, akik szorosan kötődnek szülőföldjükhöz, akik számára fontosak a gyökerek, a magyar közösség megtartó ereje. Ezért a közösségépítés, a hagyományok élővé, és a XXI. században is megélhetővé tétele kiemelt jelentőségű kell, hogy legyen számunkra. Ehhez sok minden adott, csak az ésszerűség mentén tovább kell fejleszteni. Emellett természetesen más is szóba jöhet, mint a művészeti képzés bővítésének lehetősége. Ugyanilyen fontosnak tartom például az egyházzenének a megjelenését a művészeti képzésben, hiszen óriási súlya van a magyar hagyományokban. Ennek megismertetése, oktatása még inkább egyedülállóvá tenné a városi és a régió iskolái között a Fazekas Általános Iskola művészeti képzésének palettáját. 17
Gyermek- és ifjúságvédelem -
a veszélyeztetett gyerekek folyamatos figyelemmel kísérése
-
kapcsolat a családi háttér és az iskola között
-
szabadidős és mentálhigiénés programok
-
indokolt esetben családgondozás és szociális ellátás lehetőségeinek felkutatása
-
együttműködés a város gyermekvédelmi intézményeivel
Az iskola felső tagozatán mind a mai napig folyik a DADA program, a Megyei Rendőrkapitányság támogatásával. Ennek a programnak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint a megelőzés. Jelenleg a felső tagozaton, három évfolyamon egy- egy osztály kapcsolódik be a programba. A program sikeresnek mondható, abból a szempontból mindenképp, hogy tájékoztatást és ismeretet nyújt a gyerekeknek.
A pedagógusok módszertani kultúrájának továbbfejlesztése -
pedagógusképzés és továbbképzésben új irányok, lehetőségek megismerése
-
más intézmények munkájának megismerése, a saját sikeres jó gyakorlatok népszerűsítése, továbbadása
-
értékelési, mérési rendszer továbbfejlesztése
A mérés – értékelés alkalmazásának fejlesztése -
a tanulói teljesítmények mérésére alkalmas eszközök használata
-
iskolai önértékelés készítése
-
minőségbiztosítás
Partnerkapcsolatok -
Szülői szervezet
-
Közalkalmazotti tanács
-
Szakszervezet
-
Diákönkormányzat
A fent említett szervezetek és tanácsok fontos résztvevői mind a társadalmi mind az intézményi demokráciának. Fontos feladatnak tartom az alkotmányos jogok betartását és 18
betartatását. Szükségesnek tartom, hogy a lehetőségek szerint mindenki magáénak érezze az iskolát azzal is, hogy kifejezi véleményét, elmondhatja saját meglátásait, elképzeléseit, jelen esetben beleszólhat annak működésébe, szokások alakításában. Fontos szerep jut, például a Diákönkormányzatot segítő pedagógusnak, hiszen többek között neki köszönhetően is tanulják meg a gyerekek az intézményi demokráciát. A diákokkal való kapcsolattartást személyesen is kiemelten kívánom támogatni. A szülők és szervezeteik számára is nyitva kell hagyni a véleményalkotás és annak elmondásának lehetőségét. Mód van arra, hogy máshol már a társadalmi változások által kikényszerített és bevált módszereket és szervezeti formákat alkalmazzunk ezekben az esetekben. IKT alkalmazásának fejlesztése -
interaktív és multimédiás alkalmazások használatának bővítése
-
e-tanulás jellegű oktatási anyagok megismerése
-
az IKT alkalmazásában rejlő lehetőségek megismerése és kihasználása
-
IKT eszközfejlesztés,
Jelenleg az iskolának csak egy interaktív táblája van. Az elmúlt években történt IKT fejlesztések eredményeként, például borsodi iskolák nyertek pályázaton tanulói laptopot, szinte minden gyerek számára, illetve az interaktív tábla tekintetében lassan a tucathoz közelítenek. Természetesen nem akarom mindenhatónak tekinteni ezt a fajta technikát, de előnyeit kihasználva, kellő mértékben alkalmazva a tanórákon, segítséget ad gyereknek és pedagógusnak egyaránt. Tárgyi feltételek javítása -
Az eszköz- és felszerelésjegyzék folyamatos frissítése
-
Az eszközállomány szinten tartása, lehetőség szerinti fejlesztése
3.4. Rövid távú célok és feladatok -
Az iskola dolgozóinak és tanulóinak megismerése.
-
Az iskola szétválás utáni gazdasági állapota, lehetőségei különös tekintettel a pedagógus és egyéb munkahelyekre.
-
Tájékozódás az intézmény állapotáról, felszereltségéről.
-
A lehetséges partnerekkel történő megbeszélés, az iskola jövőképének kialakításában.
-
Munkakörök megismerése. 19
-
Az újból önállóvá váló iskola intézményi irányítási rendszerének áttekintése, szükség esetén korrekció készítése.
-
Az iskolai dokumentumok, szabályzatok ellenőrzése, szükség szerinti korrekció.
-
Az ez évi, már beinduló programokba való betekintés azok megismerése.
-
Az iskola partnereivel és belső, külső kapcsolataival való személyes találkozás.
3.5. Humánerőforrás „A tanári szakma komplex hivatás lett, így annak egyaránt fontos része a szakmára való felkészülés és a folyamatos szakmai fejlődés (CPD, Continuing Professional Development), valamint a foglalkoztatás körülményeinek felismerése, mint az alkalmazási feltételek, a bérskála és az ehhez tartozó munkaterhek, de esetünkben a tájékozottság mind a tudomány, mind pedig a politika területén. Miközben egyre inkább nyilvánvaló, hogy a pedagógusok szerepe, egy tudásalapú társadalom számára kiemelkedni, mégis világszerte egyre nagyobb ellentmondás feszül, e szerepnek tulajdonított fontosság és a szakma társadalmi presztízse között. A pedagógus szakma presztízsét meg kell növelni, hogy képesek legyenek a tanárok a gyermekek részére kiváló és egyre javuló oktatást nyújtani. Ezért alapvető, hogy a pedagógusok számára biztosított szakmai feltételek rugalmas és érzékeny rendszert alkossanak. A rendszernek jutalmaznia kell a kiválóságot, és bátorítani kell az innovációt és elkötelezettséget. Egy olyan rendszerre van szükségünk, ahol a szakmai munka körülményei rendszeresen ellenőrizhetők és változtathatók, amennyiben a körülmények változnak” (Dr. Galbraith, Scottish Executive) Az iskola minőségének megítélése elsősorban az ott dolgozók – pedagógusok és nem pedagógusok – munkájának elkötelezettségétől, szakmai hozzáértésétől és emberi vonásaitól függ. Ezért aki sikeres, keresett intézményt szeretne kialakítani, vagy a már meg lévő sikerekre építve továbbfejleszteni, olyan pozitív szakmai és személyi attitűdökkel bíró munkatársakat választ, bíz meg feladattal, aki hozzásegíti a sikerhez. A versenyszellemű gazdálkodásban (ma Magyarországon a demográfiai hullámvölgy idején az iskolákban is ilyen tevékenységet kell folytatni) az eredményesség szempontjából a dolgozókat úgy kell tekinteni, mint a siker cselekvő részeseit. 20
A személyügy és a testület tervezése az igazgató feladata. A fejlesztésben az alábbi szempontokat tartom szem előtt: Az eredményes munkát végzők érezzék biztosnak munkahelyüket. A minőségi munka javítására szükséges megismerni az oktatás-nevelés új trendjeit, módszereit. Támogatok minden olyan továbbtanulási igényt, amely hasznosul az intézményi nevelő-oktató munka folyamatában, egyúttal segíti a dolgozó életpályastratégiájának megvalósulását. A mindennapok egyhangúságát oldani kell, erre hasznos a team munka, a továbbképzések, a személyiségfejlesztő tréningek, a változatos feladatok. A minőségi munka anyagi és erkölcsi elismerése
3.6. Minőségfejlesztés, versenyképesség „Minden eddigi haladásban, amit az ember elért, s abban is, amit a jövőben elérhet, a munka az alap, de a gondolkodás a termékenyítő és továbbvivő erő.” (Veres Péter A versenyhelyzettel szorosan összefügg a minőségfejlesztési tevékenység. Az iskolák többsége segítséggel, vagy önállóan kiépítette minőségirányítási rendszerét. A rendszer működtetése, a folyamatos fejlesztés biztosítása az új körülmények között komoly feladat. A minőségi célok a pedagógiai program céljaihoz, valamint a működő folyamatokhoz kapcsolódnak. Megvalósulásának lépései: -
Felismerni a közös érdekeket
-
Megismerni a partnerek igényeit
-
Szakmai küldetés megfogalmazása
-
Folyamatos tájékozódás annak teljesüléséről
-
Partnerek visszajelzése
-
Szükséges korrekciók elvégzése
21
A változtatás nehéz, mert nemcsak a minőség, hanem a biztonság iránti igény is meghatározója magatartásunknak, ezért szívesen ragaszkodunk a kialakult, megtanult, biztonságot nyújtó működési módhoz – még akkor is, ha azzal valójában magunk sem vagyunk elégedettek. Lehet problémáinkat nem létezőnek tekinteni, vagy elodázni a megoldást, de csak úgy tudjuk folyamatosan fejleszteni oktatásunk-nevelésünk minőségét, ha partnereink igényeit komolyan vesszük, működésünket ennek megfelelően alakítjuk. Meg kell találnunk azt a vonzerőt, amivel az intézmény fenntartóját, használóit, támogatóinkat magunk mellé tudjuk állítani céljaink eléréséhez. Ez az a szemlélet, amely segíti az oktatási intézmény és a partneri köre közötti kölcsönös elkötelezettség kialakulását.
Próbáltam megfogalmazni magamban, hogy mi az iskola erőssége, gyengesége, lehetőségei és veszélyei. Mint külső pályázó ebből a szempontból is nehéz helyzetben vagyok, hiszen csak részinformációim vannak jelenleg az intézményről. Ezek alapján nem akarok így véleményt formálni, noha természetesen látom és ismerem azokat a tényezőket, amelyek ezt a négy fogalmat kitöltik, kitölthetik. A teljes körű analízis csak az itt dolgozók mindegyikének vélemény nyilvánítása és ennek kiértékelése után történhet meg. Mindenképp szükségesnek tartom ennek az analízisnek a megfogalmazását, hiszen nagyban segítené a jövőbeni munkát.
22
4. Szervezeti felépítés
Igazgató
Alsó tagozat igazgatóhelyettese
Felső tagozat igazgatóhelyettese
Művészeti igazgatóhelyettes
Gazdaságvezető
Munkaközösségvezetők
Munkaközösségvezetők
Művészeti munkaközösségek vezetői
Adminisztratív dolgozók, karbantartók, konyhai dolgozók, takarítók
Tanítók
Felső tagozatos tanárok
Művészeti tanárok
Természetesen a szerkezeti ábrán fel nem tüntetett keresztirányú összefüggések is érvényesek, hiszen az egyes szakterületeket összefogó munkaközösségek az alsó és felső tagozaton, azonos szakterületen dolgozókat is magukban foglalják. (Pl. testnevelés-sport mk., nyelvi mk.) 23
5. Az intézmény külső kapcsolatrendszere: Ezen a területen is a meglévő kapcsolatok erősítésére, frissítésére fogok törekedni, és nyílván, ha erre lehetőség adódik, akkor újakat fogok beindítani. A jelenleg ezek a kapcsolatok élők az intézmény részéről. Miskolc Megyei jogú Város, mint fenntartó Nemzeti Erőforrás Minisztérium részeként az Oktatási és Kulturális Minisztérium, amely az ágazati irányítást hajtja végre Megyei kormányhivatal, a jövőben lesz feladata , részben átveszi az, OH feladatait, a tervek szerint A városi óvodák jó részével, hiszen az iskola számára fontos, hogy bemutatkozzon az iskolaválasztó szülőknek és gyerekeknek. ezen kívül a közös programok is vannak az óvodákkal. A városi gimnáziumok közül elsősorban a Földes Ferenc Gimnáziummal és az Avasi Gimnáziummal van szorosabb kapcsolat. A felsőfokú oktatási intézmények közül a Miskolci Egyetemmel, a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolával és az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolával A városi és megyei pedagógiai intézettel A Miskolci Szimfonikus Zenekarral Filharmóniával Bábszínházzal A Miskolci Nemzeti Színházzal A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárral és a Miskolci Városi Könyvtárral Ebből a felsorolásból is látszik, hogy milyen sokrétű a kapcsolata van az intézménynek. Természetesen ez is bővíthető, de véleményem szerint célirányosan kell ezt megtenni.
Zárógondolat A vezetői programban a célok eléréséhez igyekeztem a jelenlegi helyzetet oly módon elemezni, értékelni, hogy a hagyományokra építve a lehetőségeket tudatosan kihasználva, alakíthassunk ki egy számunkra sikeres jövőképet. Bízom benne, hogy a felvázolt feladatok tovább viszik, még inkább közös munkálkodásra késztetik ezt a jól felkészült tantestületet.
24
Tisztelt Polgármester úr Tisztelt Képviselő Urak, Jegyző Úr, Pedagógus Kollégák! Köszönöm, hogy időt és türelmet szántak pályázatom elolvasására. Remélem, hogy alkalmam lesz a pályázati időszakban mindannyiukkal személyesen találkoznom. Bízom benne, hogy a személyes találkozó során még jobban megismerjük egymásnak az oktatásról alkotott elképzeléseit. További munkájukhoz sok sikert, örömöt, jókedvet és jó döntést kívánok!
Miskolc 2011, 07. 28.
Cseke Gábor
25
