PEDAGÓGIAI PROGRAM. A J. L. SEAGULL Szakképző Iskola nevelési-pedagógiai programjának évi módosítása

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A J. L. SEAGULL Szakképző Iskola nevelési-pedagógiai programjának 2013. évi módosítása

Tartalomjegyzék Előszó Az iskola főbb nyilvántartási adatai, oktatási jellemzői Minőségpolitika Az ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Nevelési-oktatási alapelveink 1.2 Az iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai 1.3 A nevelési-oktatási munkában alkalmazott eszköz-és eljárásrendszer 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek meghatározása 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1 Az egészségnevelés célja 3.2 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.3 Az egészségnevelés az iskola mindennapi életében 3.4 Az egészségnevelés kapcsolatrendszere 4. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 4.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, 4.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5.1 Az iskola teljes közösségét átfogó programok 5.2 Az iskola szereplőnek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, a mentori munka tartalma 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 7.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 7.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 7.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 7.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 8.1 Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi rendszere 8.2 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 9. Az iskola környezetnevelési programja 9.1 A környezeti nevelés alapelvei 9.2 A környezeti nevelés célja 9.3 A környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok 10. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok 10.1 A fogyasztóvédelmi oktatás célja 10.2 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi eleme 10.3 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában 11. A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban 12. A szülő, a tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 13 Az intézménybe való felvétel, átvétel szabályai 13.1 A tanulók felvételének folyamata 13.2 Tanulói jogviszony létesítésének feltételei 13.3 A tanulók átvételével kapcsolatos iskolai alapelvek

4 5 6 7 7 7 8 8 11 11 12 12 12 13 13 14 14 14 14 14 16 16 17 17 17 18 19 19 19 20 20 20 21 21 21 21 21 22 22 23 25 25 25 26

2

Az ISKOLA HELYI TANTERVE, SZAKMAI PROGRAMJA 1. A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai 2. A Választott keretrendszer 2.1 Oktatható szakképesítések az Alapító Okirat alapján 2.2 Óratervek 2.3 A helyi tanterv tananyaga és követelményei 3. A kerettantervben meghatározott kötelező óraszám feletti szabadsáv felhasználása 3.1 A szabadon válaszható tantárgy és a pedagógus választás szabályai Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának 4. elvei 5. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése 5.1 A tanulók értékelésére vonatkozó alapelvek 5.2 Az iskola számonkérési rendszere 5.3 A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái 6. Az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételei 6.1 A felsőbb évfolyamra lépés feltételei 6.2 Tanulmányi idő lerövidítésének lehetősége 7. A tanulók esélyegyenlőségét biztosító intézkedések 7.1 Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében alkalmazandó pedagógiai elvek, intézkedések Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárások az iskolavezetés, a pedagógusok, az alkalmazottak 7.2 esetében 8. A tanulók jutalmazásának elvei, területei, formái 8.1 A jutalmazás területei 8.2 A jutalmazás formái 9. Az intézményi szakképzés speciális elvei, szabályai 9.1 Szakképzési alapelveink 9.2 A szakképzési célok, célcsoportok, képzési kínálat 9.3 Az iskolai szakképzés fő területei, feltételrendszere 9.4 A szakmai gyakorlat szervezése 9.5 A csoportbontások szervezésének alapelvei a gyakorlati képzésben 9.6 A szakmai vizsgára bocsátás feltétele 9.7 A moduláris szakképzés követelménymoduljai 9.8 A tanulói jogviszony megszűnése 9.9 Pályakövetési rendszer 9.10 Előzetes tanulmányok beszámítása 10. A program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 10.1 Általános jellemzők 10.2 A helyiségek jegyzéke, bútorzat, nevelő munkát segítő eszközök Záró rendelkezések

27 27 27 27 27 31 32 32 32 33 33 34 34 35 35 36 37 37 37 38 38 38 38 38 38 39 39 40 40 41 41 42 42 42 43 43 46

3

“Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése. A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos: önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. Rómában vagy az Északi Sarkon járni nem olyan érdekes, mint megtudni valami valóságosat jellemünkről, tehát hajlamaink igazi természetéről, a világhoz, a jóhoz és rosszhoz, az emberekhez, a szenvedélyekhez való viszonyunkról. Mikor értelmem eléggé megérett erre, már csak ezt az élményt kerestem az életben.” Márai Sándor

Előszó Iskolánk, a J. L. SEAGULL Szakképző Iskola alapvető célja, hogy minél több diák, pedagógus, munkatárs számára lehetővé tegye az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, az önmegvalósítást, konfliktustűrő, problémamegoldó, teherbíró, küzdőképes személyiségek kibontakozását az érettségire épülő szakképzés, a szakiskolai képzés, valamint az intenzív nyelvoktatás során. Iskolánkban ezeket a feladatokat pszichológiai csoportmódszerek, tréningprogramok, szervezetfejlesztési eszközök felhasználásával, humanisztikus nevelés útján próbáljuk megvalósítani. A humanisztikus megközelítés nem annyira a személyiség dinamikai és szerkezeti problémáinak feltárására, hanem inkább az igaz emberi kapcsolatok kialakítására törekszik. “Egy hasonlattal élve, a hagyományos megközelítés a gyermekkori viselkedési problémákat az “autószerelő stratégiájával” kívánja megoldani, a humanisztikus pszichológus, az emberi rendszerek fejlődésébe vetett hite alapján inkább úgy dolgozik, mint a kertész. A kertész, aki ugyan nem ismeri, hogy a növényben milyen biokémiai folyamatok zajlanak, és ha akarna, sem lenne képes - mondjuk - a növény fehérjeszintézisének befolyásolására, mégis képes arra, hogy felnevelje a növényt. Nem tudja ugyan, hogy mit tartalmaz a mag, és hogyan lesz a magból napraforgó - nem ő, hanem a mag genetikus anyaga határozza meg, hogy mi lesz a növényből, - de azt pontosan tudja, hogy mire van szüksége a növénynek ahhoz, hogy a benne rejlő növekedési potenciál kibontakozhassék. A humanisztikus pszichológia ugyanis fejlődési vagy növekedési potenciált feltételez az emberben is. Felfogása szerint a fejlődést támogató szakembernek nem az a dolga, hogy belekontárkodjék a belső - a személyiség amúgy is nehezen feltárható és csak félig-meddig megfejtett - működésébe, hanem hogy gondoskodjék a fejlődéshez azokról a külső hatásokról, ingerekről, alapanyagokról, érzelmekről, stb., amelyekből táplálkozva kibomlik a személyiségben benne rejlő, meggyőződése szerint jó és fejlődésre képes tartalom.”( Bagdy-Telkes: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában). A fentieket alapelveknek tekintve fontosnak tartjuk, hogy a 18-22 éves diákjaink számára - akik még a munkába állás, az egyetemi, főiskolai tanulmányok megkezdése előtt „utolsó esélyként”, lehetőségként találkoznak a személyiségfejlesztés, készségfejlesztés szervezett, iskolai kereteivel - nagy gondot fordítsunk nevelésük humanisztikus megközelítésére.

Mindennapi lelkes, gyötrelmes munkánk apró eredményei meggyőznek minket arról, hogy higgyünk az iskola életének belső erőinkből való kibontakoztatásában, higgyünk nevelői feladataink generációformáló jelentőségében, s mindenekelőtt a diákjainkban rejlő lehetőségekben. Iskolánk pedagógiai célja, hogy a belépő fiatalok 1-2 tanév alatt szakképesítést és nyelvvizsgát szerezzenek.

4

Az iskola főbb nyilvántartási adatai, oktatási jellemzői Az intézmény Neve: J. L. SEAGULL Szakképző Iskola Székhelye, feladatellátási helye 3100 Salgótarján Meredek út 9. Postacíme: 3101 Salgótarján, Pf. 28 Web-címe: www.seagull.hu E-mail címe: [email protected] Telefonszáma: 32/520-190 Fax száma: 32/410-127 Telephelye: 1077 Budapest Király utca 69. 2 em.1/A A telephelyen kizárólag a felnőttképzéshez és a felnőttképzési szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása történik. A telephelyen az intézmény nem lát el köznevelési feladatot. OM azonosító száma: Felnőttképzési nyilvántartási száma: Felnőttképzési akkreditációs száma:

032 309 12-0184-05 Al-0381

Képviselője: Alapítási éve: Típusa:

Körmendy Éva igazgató 1994. többcélú – összetett – köznevelési intézmény: szakközépiskola és szakiskola, valamint akkreditált felnőttképzési intézmény önálló jogi személy a köznevelést tekintve megyei, a felnőttképzést tekintve országos beiskolázású intézmény

Jogállása: Működési területe:

Az intézmény köznevelési alapfeladatai - szakközépiskolai nevelés-oktatás (kizárólag szakképző évfolyamokon) - szakiskolai nevelés-oktatás (kizárólag szakképző évfolyamokon) - felnőttoktatás (kizárólag szakképző évfolyamokon) Oktatható szakképesítések az iskolarendszerű képzések esetén

2011. évi Országos Képzési Jegyzék szerint (hatályos: 2011.07.26.) Informatika (7) szakmacsoport - Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás / 54 481 02 0010 54 03 Ügyvitel (16) szakmacsoport - Irodai asszisztens / 33 346 01 1000 - Jogi asszisztens / 55 346 01 0000 2012. évi Országos Képzési Jegyzék szerint (hatályos: 2012.09.01.) Szociális szolgáltatások (2) szakmacsoport / III. ágazat - Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző ráépülés /55 762 06 Oktatás (3) szakmacsoport / IV. ágazat - Pedagógiai- és családsegítő / 54 140 02 Informatika (7) szakmacsoport / XIII. ágazat - Szoftverfejlesztő / 54 213 05 - Informatikai rendszergazda / 54 481 04 Ügyvitel (16) szakmacsoport / XXV. ágazat - Irodai asszisztens / 54 346 01

5

Minőségpolitika Iskolánk megalapításától kezdődően törekszik a partnerközpontú működés megvalósítására, melynek elérése érdekében intézményi minőségpolitikánk meghatározó elemei a következők: ·

„A tanulókért vagyunk” – vevőközpontúság, tanulóközpontúság: a tanulói elvárások magas színvonalú teljesítése;

·

Folyamatos megfelelés és megújulásra való törekvés: „No limits!” – „Nincsenek határok!” – így szól a szervezetünk szlogenje. Vagyis: Minden nap jobbak lehetünk! Mindig többre vágyunk! Mindig új utakat keresünk.

·

„Folyamatos helyzetértékelést végzünk”- minden folyamat, minden terület, minden személy vonatkozásában, külső és belső monitoring tevékenység mind a munkatársak, a tanulók, mind a tanulási folyamat tekintetében;

·

„Közös értékek, elkötelezettség, jövőkép-formálás” – „Az egy csapat vagyunk”, a MI-Tudat kialakítása, a lojalitás fokozása „az ügyek”, a „cég” iránt.

·

A tanulási-tanítási folyamatban résztvevők folyamatos motiválása;

Iskolánk minőségpolitikájának legfontosabb eleme a partneri elégedettség, mely számunkra sikereink alapját jelenti. Az oktatást mi SZOLGÁLTATÁSNAK tekintjük, melynek alapkritériumai: ·

igényfelmérés, az igények alapján történő tervezés,

·

a megfelelő mélységű, gyakoriságú információ nyújtása a szolgáltatásról az ügyfeleknek,

·

a szolgáltató és a szolgáltatás iránti bizalom kiépítése, a megbízható, állandóan magas minőség nyújtásával,

·

a szolgáltatások rugalmassága, a vevői igényekhez való rugalmas alakítása,

·

szolgáltatáshoz illő megfelelő pozitív oktatási környezet (empatikus, bizalmat építő - megtartó tanárok és stáb, esztétikus, igényes tárgyi környezet, jó oktatási segédanyagok stb.)

A J. L. SEAGULL Szakképző Iskola küldetése Mottónk: „Az igazi sirály ott él mindannyiunkban…” (Richard Bach)

KÜLDETÉSÜNK, hogy intézményünk minőségorientált, tanulóközpontú, korszerű módszereken alapuló szakmai és nyelvi képzésével LEHETŐSÉGET nyújtsunk tanulóinknak és partnereinknek, hogy a szakismeret, nyelvtudás, az önismeret és az együttműködés nyújtotta gazdasági és kulturális előnyökhöz hozzáférhessen, s ezáltal megvalósíthassa álmait.

6

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Nevelési-oktatási alapelveink A J. L. SEAGULL Alapítványi Középiskola (2004. július 1-jétől új néven: J. L. SEAGULL Szakképző Iskola) 1994 óta végez érettségizett fiatalok számára különböző szakirányú – humán, üzleti, idegenforgalmi, marketing, informatika szakképzést, egy személyközpontú pedagógiai programmal, saját élményű tanulásra építve. „NO LIMITS!” avagy NINCSENEK HATÁROK! valljuk a folytonos építkezés mindennapjaiban is. Az iskolát civil kezdeményezésként, magánalapítványként létrehozó alapítvány működteti: Jonathan Livingston Seagull Alapítvány az örömszerző tanulásért. A név Richard Bach világhírű regényének hősétől származik, aki meghaladva saját és környezete korlátait, megtanult repülni, s aztán megtanított erre másokat is. Néhány üzenet értékű idézet Richard Bach: Jonathan a Sirály című névadó regényéből: „Miért van az - töprengett Jonathan - , hogy a világon a legnehezebb dolog egy madarat meggyőzni arról, hogy szabad, és hogy ezt be is bizonyíthatja magának, ha hajlandó egy kevéske időt ráfordítani. Miért olyan nehéz ezt megérteni?” ___________________________ I can fly! - Tudok repülni! ___________________ „Jonathan sóhajtott és kibámult a tengerre. Neked rám már nincs szükséged. Arra van szükséged, hogy tovább keresd önmagad, mindennap egy kicsit fedezz fel belőle, a valódi Fletcher sirályból, aki előtt nincsenek korlátok. Ő a te oktatód. Őt kell megértened, szerinte kell élned.” __________________ Az alapítványtevő, az iskolaalapítók hitvallása is megegyezik a regény hősével, aki élete értelmét és célját a saját határainak, korlátainak folytonos meghaladásában, az önmegvalósítás sokszor gyötrelmes, ugyanakkor örömet szerző lehetőségében és kényszerében látja. Azt valljuk: csak az a munka (tanulás, tanítás, vagy bármi más) lehet eredményes, melyet örömmel, meggyőződéssel - egy alternatív iskola esetén - sokszor szinte megszállottsággal végez az ember.

Iskolánk pedagógiai programjában, iskolafilozófiánkban központi szerepet játszik a felnőtt és a felnőtt élet határán álló diákjaink csoportjainak, közösségeinek saját szabályrendszerének megalkotása, az íratlan szabályok és a rögzített jogok folytonos változásának kezelése, a jogérvényesítés technikáinak elsajátítása a saját élményű tanulásra, a felelősségteljes konkrét cselekvésen alapuló, az egyes adott helyzetekben egymásra utalt felnőtt-felnőtt, felnőtt-diák csoportok együttműködésére épülő programokkal.

7

1.2. Az iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai · Az iskola alaptevékenységként szakképzési feladatokat lát el nappali, esti, levelező tagozaton jellemzően érettségizett fiatalok számára. · Alapfeladatán túl iskolarendszeren kívüli szakmai képzést, továbbképzést folytat tanfolyami, illetve nyitott képzési (távoktatás) formában. · Kiegészítő tevékenységei még: Þ szakmai vizsgáztatás az erre vonatkozó törvények, jogszabályok alapján Þ nyelvvizsgáztatás Þ szakmai konferenciák szervezése · Vállalkozási tevékenység Az alapítványi középiskola az alapfeladat ellátását nem veszélyeztető módon és mértékben az alapítványi tevékenységek tekintetében, illetve azok jellegéhez kapcsolódó területeken vállalkozói tevékenységet is folytathat. Az iskola a vállalkozói tevékenység bevételét az alapfeladat magasabb színvonalú ellátására fordítja.

1.3. A nevelési-oktatási munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer Az iskola pedagógiai elveinek megvalósítási lehetőségét mi a Rogers-i alapelvekben véltük felfedezni. Az iskolánk Carl Rogers (1902-1987) gondolataiból három üzenetet, követelményt tart alapelvnek a tekintetben, hogy milyen legyen a személyközpontú tanár: 1, Kongruencia, hitelesség Vagyis a tanár nyíltan éli meg érzelmeit, nem vesz fel a tanulók körében álarcot, a tanulókkal való együttműködése őszinte, hiteles, ebben a kapcsolatban ő az, aki. (Rettenetesen nehéz megvalósítani, ui. a mai felnőtt társadalom nem erre van szocializálva.) 2, A feltétel nélküli pozitív elfogadás, odafordulás Az ilyen tanár a diák személyiségét a maga teljességében fogadja el és nem feltételesen, vagyis nem csak akkor, amikor szerinte „jól” viselkedik. 3, Az empatikus megértés A tanár megkísérli átélni ugyanazokat az érzéseket, érzelmeket, melyeket a diák élt át az adott szituációban. Az együttérzés, együttgondolkodás képessége, melynek során a tanár megpróbál belehelyezkedni a diák lelki állapotába, hangulatába, gondolkodásába. A személyközpontú tanárrá válásunk egy napról-napra történő önépítési folyamat. Hogy milyen sok tennivalónk van - e tekintetben, azt talán a Rogerstől kölcsönzött gondolatsor érzékeltetheti, melyben felsorolja, milyen is legyen a „tanulóközpontú nevelés”: Klein Sándor „A tanár, mint a tanulók személyiségfejlődésének serkentője” című művében így fogalmaz: „A célkitűzés az, hogy... segédkezzünk a tanulóknak abban, hogy : - önmaguk által kezdeményezett cselekvésre, a cselekvésekért vállalt felelősségre alkalmas egyének, - ésszerű választásra, önirányításra képes egyének, - kritikai érzékkel rendelkező tanulók, mások teljesítményét értékelni képes emberek - a problémák megoldásához releváns ismeretekkel rendelkező személyek, - s ami még fontosabb: új problémahelyzetekhez rugalmasan, intelligensen alkalmazkodni képes egyének, - a problémák megközelítésének adaptív módját bensőleg elsajátított (interiorizált), minden rendelkezésre álló tapasztalatot szabadon, kreatívan felhasználó emberek, - másokkal a felsorolt különféle tevékenységekben hatékonyan együttműködni képes emberek legyenek, - végül olyan emberek legyenek, akik nem mások jóváhagyásáért, hanem saját szocializált célkitűzéseik valóra váltásáért küzdenek.”

8

A fentiekből következően tehát elsődleges eszköznek tekintjük, hogy a nálunk tanító tanárok a tudás egyetlen forrásai, a tanulói teljesítmény értékelői helyett a tanulás facilitátorai, segítői legyenek. Hogy mit is jelent ez tulajdonképpen, azt Rogers az alábbiak szerint határozta meg „A tanulás szabadsága a 80-as években” c. írásában: 1. „A facilitátor tanár megosztja a többiekkel - a tanulókkal és esetleg a szülőkkel vagy a munkaközösségi tagokkal a tanulási folyamat felelősségét. 2. A facilitátor gondoskodik a tanulási forrásokról. 3. A tanuló kidolgozza a saját tanulási programját, egyedül vagy a többiekkel együttműködve. 4. A tanulási légkör könnyed, gördülékeny. Az életszerűség, a törődés, a megértő hallgatás légköre evidens. Ezt a légkört a vezetőként elfogadott személy kezdeményezi. 5. A középpontban elsősorban a folytatandó tanulási folyamat elősegítése áll. A tanulás tartalma, bár fontos, a második helyre kerül. 6. A tanuló céljainak az eléréséhez szükséges az önfegyelem, amelyet a tanuló saját kötelezettségeként felismer és elfogad. A külső fegyelem helyére az önfegyelem lép. 7. A tanulás mértékének, fontosságának értékelését elsősorban maga a tanuló végzi, bár önértékelését gazdagítja, befolyásolja a csoporttagok vagy a facilitátor törődő visszajelzése is. 8. Ebben a fejlődést elősegítő légkörben a tanulás alaposabb, gyorsabban halad és jobban áthatja a tanuló életét és viselkedését, mint a hagyományos iskolában elsajátított tudás.” A fentiek megvalósítása a gyakorlatban ugyanakkor nagyon-nagyon nehéz, hiszen minden jó tanárnak megvannak a maga jól megtanult, jól begyakorolt eszközei arra, hogy jó „tudásforrás” legyen. De arra a nehéz, göröngyös, nagynagy veszélyeket és kudarcokat is rejtő úton, hogy - a fenti elvek szerint - valaki a tanulás facilitátora legyen, nehéz döntés rálépni. E fölötti töprengéseinkben gyakran vesszük elő Rogers gondolatait: Rogers kérdései (önmagához) a nevelésről: 1. „Meg tudom-e engedni magamnak, hogy belekerüljek egy növekvő, tanuló ember belső világába? Sikerül-e meglátni és elfogadni ezt a világot anélkül, hogy megítélő módon viszonyuljak hozzá? 2. Meg tudom-e engedni magamnak, hogy valódi személyként viszonyuljak ezekhez a fiatalokhoz, és vállaljam annak kockázatát, hogy nyílt, kifejező, kölcsönös kapcsolatot építsek ki velük, amelyben mindketten tanulni tudunk? Merek-e önmagam lenni egy intenzív csoportos kapcsolatban ezekkel a fiatalokkal? 3. Fel tudom-e fedezni minden egyes gyereknek az egyéni érdeklődését, bármerre is vezessenek azok? 4. Tudok-e segíteni a fiataloknak abban, hogy megőrizzék egyik legértékesebb tulajdonságukat tágra nyílt szemű, állhatatos, vezérlő kíváncsiságukat önmagukkal és a körülvevő világgal szemben? 5. Tudok-e vajon elég kreatív lenni ahhoz, hogy kapcsolatba hozzam őket olyan emberekkel, élményekkel, könyvekkel - minden fajta erőforrással és eszközzel - ,amelyek serkentik a kíváncsiságukat és táplálják az érdeklődésüket? 6. El tudom-e fogadni és tudom-e gondozni sokszor furcsa és tökéletlen gondolataikat, heves kitöréseiket és kifejezéseiket, amelyek a kreatív tanulás és cselekvés előfutárai? El tudom-e fogadni azokat a gyakran tőlem eltérő és szokatlan személyiségeket, amelyek ezeket a gondolatokat produkálják? 7. Tudok-e segíteni a tanulóknak abban, hogy egységes - integrált - egésszé váljanak, hogy érzéseik áthassák gondolataikat, gondolataik áthassák az érzéseiket és azok kifejezését, vagyis hogy teljes személyiséggé váljanak?” A fenti kérdések megválaszolásakor nem minden esetben tudunk pozitív válaszokat nyújtani önmagunk felé, hiszen munkánk során sok kudarccal, sikertelen próbálkozással is szemben találjuk magunkat. Mégis fontosnak tartjuk, hogy vissza-vissza térjünk ezekhez a gondolatokhoz, hogy belőlük erőt nyerjünk, megerősítést kapjunk. A fentiek alapján a legfontosabb tanári és szakmai alapelvek a következők: A tanár: · A humanisztikus értékekkel azonosult tanár képes az ilyen értékeket diákjai felé közvetíteni a tanítási folyamatban azzal, hogy jó szerepmodellel szolgál! Pine és Boy (1977) felsorolta a humanista tanár jellemvonásait. (Bár olyan tanár, aki teljes mértékben megfelel ezeknek a követelményeknek valószínűleg nincs, de a leírt személyiségjegyeket ideális, követendő értékeknek tartjuk.)

9

Az önmegvalósító, humanista tanár: · · · · · · · · · · ·

Helyesen értékeli önmagát, valós fogalmat alkot személyéről. Becsületes és őszinte, nincs konfliktusban egymással a belső, tényleges és a szerepjátszó külső énje. Szereti és elfogadja a többi embert. Fejlődőképes személyiség, aki tanulás, kutatás és változás árán szüntelenül „válik valakivé”. Humanista értékek szerint él: őszintén érdekli embertársai jóléte, az emberi társadalom előbbrevitele. Érzékeny mások szükségletei és érzelmei iránt. Kreatív, bátor, vállalja a kockázatot, aki hajlandó valami új kipróbálására és elég szilárd ahhoz, hogy tanuljon az elkerülhetetlen hibákból. Bízik érzelmeiben, ösztönös megérzéseiben, döntéseiben és reakcióiban. Mások véleménye az új információk és tapasztalatok iránt nyitott, és nyílt saját érzelmeivel szemben is. Kontroll alatt tartja saját életét, környezetét, kezdeményezi a szükséges változásokat. Válaszképes, élénk és spontán, megpróbál optimistán és energikusan élni.

A kölcsönös felelősségvállalásra vonatkozó rogers-i elvek Azt mondja Rogers, hogy a TANÁR és a DIÁK megosztja a tanulási-tanítási folyamat felelősségét. A TANÁR felelőssége: · · ·

átlátja, keretet ad a tanulási folyamatnak kezdeményezi az elfogadó, felelősség-megosztáson alapuló együttműködést állandó nyitottsággal segíti az egyéni útkeresést rendelkezik a hagyományos pedagógia eszközeivel is, diákjaival annyira osztja meg a tanítási-tanulási folyamat felelősségét, amennyire ez a diák fejlődését elősegíti.

A DIÁK felelőssége: · · · · · · · ·

a program és az iskola specialitásaiból adódóan a megszokottnál jóval nagyobb felelősséggel rendelkezik saját tanulását illetően ismeri az elvárásokat, dönthet időhatárokban, a tanulnivalók súlyozásában, abban, hogy ő mit hoz be a csoport életébe. Rogers alapján olyan légkört kívánunk kialakítani, amelyben mindenki hiteles tud lenni amelyben mindenki képes és hajlandó változni amelyben mindenkinek az önkiteljesítő igénye és képessége kibontakozhat amelyben mindenki nyitott az állandóan változó valóság és saját tapasztalatainak a befogadására és egybevetésére amely biztonságos a benne élők számára

Általános alapelvek az iskolában · magas színvonalú szakmai munka · széleskörű együttműködés, felelősségvállalás az iskoláért · az iskola presztízsének, hírnevének növelése · az iskola képviselete órán , órán kívül és az iskolán kívül · fejlesztések kezdeményezése, végzése · az iskola programjain való együttműködő részvétel · együttműködés az iskola pénzügyi kondícióinak javításában (pályázatok, szponzorálás, stb.) · lojalitás várható el minden itt dolgozó munkatárstól: a lojalitás azt jelenti, hogy közös eszményeink vannak és - esetleges véleménykülönbségeink ellenére is - együtt küzdünk - ennek megvalósulásáért, meggyőződve a másik jóhiszeműségéről, bizalmáról, következetességéről és a kölcsönös emberi elfogadásáról · mindenki elfogadja, tiszteletben tartja a vezetők jogait és betartja az irányítás hierarchiájából fakadó - általa is befolyásolható és elfogadott - kötelezettségét · jelzi, ha a fenti szabályok közül bármelyik változtatást igényel, a szabályok megváltoztatásáig azonban minden érvényben lévő szabályt betart és azt munkatársainál, diákjainál is képviseli, érvényesíti Az iskola oktatási és üzleti politikájának alapelve, hogy a tanulóké az elsőbbség, ők állnak figyelmünk középpontjában.

10

1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek meghatározása Iskolánk · értékrendjében emberközpontú, humanista; · tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, · a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; · értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, · tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok · Személyiségfejlesztő, csoportépítő, készségfejlesztő tréningek

Az eddigiekben megismert törekvéseink elérését szolgálják, az iskolában folyó szakképzések megvalósítását kívánják még hatékonyabbá tenni a különböző jellegű és típusú személyiség-, és készségfejlesztő, csoportépítő, tanár-, diáktréningek. A tréningek célcsoportjai az együttműködésben résztvevő érintettek: · diákcsoportok, melyek „életteret” kapnak egy valódi tanulási folyamathoz, mely nem elsősorban ismeretátadásra, hanem készségfejlesztésre, érdekérvényesítés elsajátítására irányul · tanárcsoportok, a diákokkal együttműködő felnőtt stáb, melynek szintén segítő felkészülésre, élettérre, szupervízióra van szüksége, hogy az együttműködésben mintát nyújtó partner legyen.

Alapvető tréningtípusok: · Önismereti - önfejlesztő, személyiségfejlesztő programok Þ Énmegismerési fázis - Én-térkép készítés / Ki vagyok én? - az én-közlés vizsgálata - a kommunikációs készségek felmérése - szociális képalkotás / Milyennek látnak engem? - én-konfliktusok és megoldásuk - perszonális térgyakorlatok - verbális önkifejezési gyakorlatok Þ Énfejlesztés, kommunikatív készségfejlesztés - kapcsolatteremtés, metakommunkiáció - komplex énközlés, fantázia-próbák - szerepátviteli és empátiajátékok - nemi szerepjáték, nemzeti szerepjáték - szociális készségfejlesztő játékok - életút térképek, előítéletes játékok Þ A személyes image kialakítása - bemutatkozás szóban, írásban, névjegy, önéletrajz, külső megjelenés, pályázatírás, felvételi beszélgetés iskolában vagy új munkahelyen, személyes marketing Þ Beszédstílus, beszédtechnika, előadás, felszólalás, retorika Az önismereti - emberismereti - társadalomismereti tréning ma már nélkülözhetetlen annak a 18-20 éves korosztálynak, mely még az elmúlt társadalmi rendszerben nőtt fel, a végrehajtásra nevelő iskola oktatta, de felnőtt éveit egy országhatáraiban és szemléletében is nyitott világban éli, ahol nem gondolkodás nélküli végrehajtásra, hanem kockázatvállalásra, kreativitásra van szükség. Ehhez önmagát, társait, a világot ismerő, értő, elfogadó, autonóm, konfliktusokat kezelni tudó emberekre van szükség.

11

A készségfejlesztő - ismeretbővítő program módszeréül nem a csupán passzív befogadásra kényszerítő előadás, hanem a saját élményű tanulásra építő, szemléletformáló gyakorlati tréning módszerét választjuk, mely inkább alkalmas a magatartásformálásra, s a későbbi élethelyzeteik megoldási technikáinak elsajátítására. Az intenzív tréningeken gyakran alkalmazunk videokamerát, amely megsokszorozza a program hatékonyságát, hiszen fejlesztő lehetőségei végeláthatatlanok: lehetőséget biztosít az önkonfrontációra az interakciós eszköztár viszontlátására, a tanulók aktivizálására, fejleszti a dramatizáló készséget, az ismétlés, a gyakorlás révén fontos szerepet játszik a bevésésben, az alkalmazási jártasság kialakításában, kiváló eszköz a modellkövetés megtanításában, s hozzájárul a diákok képi gondolkodásának fejlesztéséhez. · Mentori rendszer

Iskolánkban a mentori rendszer kialakítását az 1996/97-es tanévben kezdtük meg, s azóta is folyamatosan fejlesztjük. A mentorok feladata az egyes diákcsoportok segítése az iskolai és egyéni élethelyzetek megélésében, a viszonylatok, kapcsolatok, jelentések és jelentőségek kialakításában. Ahhoz, hogy a fenti funkciók terén a mentorok kompetens segítőkké váljanak, elsősorban saját személyiségüket kell e szakmai feladatok ellátására alkalmassá fejleszteniük. Ezt a fejlődést segíti a szupervízió, amely a szakmai interakcióra, az együttműködés és kommunikáció problémáira reflektáló, a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és azokhoz visszacsatoló módszer, esetmegbeszélés. A szupervízió a tanév előkészítésének pillanatától folyamatosan, a mentori csoportvezetőjének irányításával.

3. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés az iskolai oktató-nevelő munka elengedhetetlen része. Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók: · elkerüljék az egészségre káros szokásokat, · nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, · képesek legyenek az egészséges életvitelhez szükséges képességeik fejlesztésére, · fontosnak tartsák a saját jó egészségük fontosságát. Mindezek elérése érdekében · a helyzetfelmérés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése · pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény kialakítása. 3.2. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Egészségnevelési programunk célkitűzéseinek megvalósítása a teljes munkatársi stáb feladatra, hiszen a személyes példamutatás alapvető eszköz az egészségvédelem vonatkozásában. Fontos szerepe van az iskolavezetésnek, ill. az iskolafenntartó alapítványnak a programok megvalósításához szükséges források és eszközök biztosítása révén, pl. sporteszközök biztosítása, uszodabérletek finanszírozása, drogprevenciós programok megszervezése, lebonyolítása. Mivel iskolánkban jellemezően a 18-22 év közötti fiatalok tanulnak, kiemelt jelentőségű feladat a dohányzással, valamint az alkohol-és drogfogyasztással kapcsolatos megelőző tevékenység, melyet ezen additív szerek rendkívüli egészségkárosító hatása indokol. Legfontosabb feladatnak tekintjük az iskola preventív szerepét, melynek része a komplex „drogstratégia” kialakítás. A drogprevenciós munka meghatározó eleme annak a személyiségfejlesztési folyamatnak, amelynek a mentori órák adnak keretet. A drogprevenciós munkát segíti a különböző drogprevenciós és felvilágosító programok szervezése.

12

3.3. Az egészségnevelés az iskola mindennapi életében A tantermek üzemeltetése Hatékony oktatás csak egészséges környezeti körülmények között folyhat. Ezek közül első helyen az egészséges testtartást segítő bútorok használata szerepel. Minden elméleti és gyakorlati oktató teremben megfelelő szilárdságú és az egészséges testtartást segítő háttámasszal rendelkező székeket használunk. Valamennyi tanterem korszerű világítástechnikával, letörölhető táblával, vetítővászonnal felszerelt. A nyílászárók nagy üvegfelületűek, mely biztosítja a gyors szellőztetést, ill. a bukóra állítható ablakok lehetővé teszik akár a folyamatos szellőztetést is. A balesetvédelem Az iskola épületében valamennyi helyiség kialakításánál és berendezésénél elsődleges a balesetvédelem kérdése. Folyamatos figyelemmel és rendszeres műszaki bejárásokkal az iskolavezetés által ellenőrzésre kerülnek az iskola balesetmentes üzemeltetésének feltételei, pédául a korlátok, a lépcsők, a nyílászárók, a függesztett berendezések, ill. a burkolatok állapota. A tanító és nem tanító stáb valamennyi tagjának feladata, hogy az iskolai berendezések szakszerű használatára oktassa, nevelje tanulókat, ezzel maga is állandó, jó példát mutatva. A vizesblokkok Egészségnevelési szempontból kitüntetett figyelmet kapnak az iskola mosdó- és WC-blokkjai. Az iskolaépületben lévő valamennyi mosdó és WC korszerű burkolattal, ill. higieniás eszközökkel felszerelt. Az iskola bejáratánál lévő mosdó mozgáskorlátozottak számára került kialakításra. A dohányzás tiltása A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényben foglaltak alapján a J. L. SEAGULL Szakképző Iskola egész területén és a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül TILOS a dohányzás! A szabadidős programok Szabadidős programok szervezésével is segítjük az egészséges életmód kialakulását, fontosságának hangsúlyozását. Az iskola mivel nem rendelkezik saját tulajdonban lévő sportlétesítménnyel, tornateremmel, így különböző külső helyszínre szervezett sportnapokkal, sport tevékenységek, pl. ingyenes uszodabérlet biztosításával, térítésmentes kerékpár-kölcsönzési ehetőséggel ösztönözzük diákjainkat a rendszeres testedzés kiemelt szerepére. 3.4. Az egészségnevelés kapcsolatrendszere Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segíthet a tanulóknak ill. tanácsokkal szolgálhat a tantestület számára is. Szakmai ismeretei révén olyan területeken nyújthat támaszt a diákoknak, amelyek felismerése, speciális problémakezelése nem eléggé ismert a szülők és a tanárkollégák előtt. Szükség esetén van lehetőség anként ilyen felkészültséggel rendelkező külső munkatárs bevonására. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők, szakszolgálatok A gyermekvédelmi munkánk során indokolt esetben segítségért fordulunk ezen intézményekhez. Itt elsősorban olyan nehéz, problémák sokaságával küszködő gyerekek, családok támogatásáról van szó, ahol az iskola lehetőségei már kevésnek bizonyulnak. Itt kapnak szerepet a kerületi önkormányzatok által működtetett nevelési tanácsadók. Intézményi szinten szoros a kapcsolatban állunk a Gyermekvédelmi Központtal, a Salgótarjánban működő Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodával. Egészségnevelési munkánkat az adott helyzettől függően egészségfejlesztési szakemberek is segítik. A szülők és a család Az egészségnevelés terén is fontos a jó kapcsolat a szülőkkel, melynek érdekében folyamatos kapcsolattartással elősegíthetjük a tanulók egészségügyi zavarainak korai és hatékony orvoslását. Nagy hangsúlyt fektetünk minden tanévben a véradási napokra is. Iskolánk ez idáig is több alkalommal helyet biztosított a Véradó állomás által szervezett véradásra, ahol tanárok, szülők és diákok egyaránt véradók voltak.

13

4. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmeken, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának az utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.

4.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – – – – – – –

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat ismerjék fel a vészhelyzeteket tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok – –

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését – diáknapon az egyik program az elsősegély-nyújtási bemutató – minden osztály számára évente egy alkalommal a mentor elsősegély-nyújtási ismeretekből tart órát

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk az önismereti, személyiségfejlesztő programokon túlmenően nagy hangsúlyt fektet a közösségfejlesztésre is. Az adott tanév során végigvonulnak azok a tréningek, programok, melyek segítségével a diákok csoporttá formálódnak, csapatként is megtapasztalva a közös sikereket, esetleges kudarcokat.

5.1. Az iskola teljes közösségét átfogó programok · Nyitott napok, a jelentkezők kiválasztása, bekerülése az iskolába

Pedagógiai programunkban mi úgy fogalmaztunk, hogy minden 18-22 éves fiatal alkalmas a továbbtanulásra, aki · akar tanulni (vannak rövid- és legalább középkorú életcéljai) · vagy tanulásra képessé tehető (önismereti tréningsorozattal, a tanulási motiváció felkeltésével, vagy fokozásával, szükség esetén személyre szóló kortársi, tanári, vagy pszichológiai segítséggel és egyéb általunk alkalmazott módszerekkel.) A fentiek miatt nálunk a bekerülési lehetőséget · nem a középiskolából hozott pontszámok, · nem az érettségi bizonyítvány eredménye, · nem a már meglévő nyelvvizsgák száma

határozza meg, hanem egyértelműen az a jelentkező által kinyilvánított, szóban és írásban is megerősített szándék, hogy ő tanulni akar, és hogy éppen egy ilyen típusú iskolában akar tanulni.

14

Innen a mottónk az iskolatájékoztatón: „Reméljük, ez az az iskola, melyre mindig is vágytál!” Annak érdekében, hogy egy diák előzetesen megtudhassa, milyen is ez az iskola, hogy választása tudatos legyen, igyekszünk széleskörű lehetőségeket teremteni: · Az iskola teljesen nyitott; az év bármely szakában meg lehet minket látogatni, akár bejelentés nélkül is. · Az iskolatájékoztatóban meghirdetünk nyitott napokat is, (minden hónap utolsó péntekje), ahol tanárokból és diákokból álló házigazda-stábok előkészített forgatókönyv alapján fogadják az érdeklődő diákokat, szülőket, tanárokat. · Ragaszkodunk egy személyes találkozáshoz a jelentkező diákokkal, ahol ők is, mi is személyes benyomások alapján meggyőződhetünk arról, hogy egyeznek-e az elképzeléseink a tanításról-tanulásról, hogy nagy valószínűséggel kellünk-e egymásnak. · A beiratkozott diákokkal azután a rogersi elvek alapján egy szerződést kötünk, ahol - az akkori tudásunk szerint a lehető legrészletesebben - mindent leírunk arról, hogy mi mit nyújtunk, mit várunk el tőle és ezért neki mit kell tennie (részvételben, minőségben, követelményekben, vizsgákban, pénzben, stb.) A határozott idejű szerződéshez az adott időszakra vonatkozóan alapelveiben ragaszkodunk, s azt - ha nehézségekbe ütközik is - érvényesítjük, ugyanakkor nem elvi kérdésekben, vagy egyedi esetekben a szerződés a két fél konszenzusával módosítható. Erről - kettős aláírással - egy írásos módosítás készül. Ezzel is szeretnénk diákjainkat felkészíteni „ az adott szó megtartása” és „a megkötött szerződések érvényessége” című, általunk kiemelten fontosnak tartott alapelvekre. · Az iskolánkba ily módon belépő diákokat „már csak” tanítanunk, fejlesztenünk kell; elébe tárni számos lehetőséget, melyek közül meg kell tanítani akár választani is. Aki ezt megpróbálta már egy iskolában 18 év körüli fiatalokkal, tudhatja, hogy milyen nehéz. A szárnypróbálgatások gyakori ütközésekkel, kudarcokkal is járnak, de az így elért eredmény, a közösen elért siker messze túlszárnyalja a hagyományos tanítás-tanulás adta kereteket. ·

A „Berepülés hete”- rendezvénysorozat célkitűzései, programja Iskolánkban minden tanév egy rendezvénysorozattal kezdődik, melynek célja, hogy a diákok megismerjék az iskola szellemiségéből adódó sajátosságokat, személyes kapcsolatot alakítsanak ki leendő mentorukkal, tanáraikkal és diáktársaikkal. A rendezvénysorozat elnevezése „Berepülés”, mely a névadó „Seagull” (sirály) szellemiségében kifejezi az „egy fészekhez” tartozás gondolatát, mely a közös aktivitás segítségével megteremti a „fiókák felcseperedésének” életterét. · A foglalkozássorozat alapvető céljai: a diákok csoporttá formálása, a csapatmunka sikereinek megtapasztalása, motiválás a cselekvő, aktív részvételre, az alkotóképesség, az önálló gondolkodás fejlesztése, az egyéni felelősségvállalás, az együttműködési készség fontosságának tudatosítása, elérhető, valóságos célok kitűzése. · Alkalmazott módszerek: - teremberendezés: padok, asztalok nélkül - alaphelyzetben - nagy körben ülünk, a csoportvezető az elhelyezkedés szempontjából teljesen egyenrangú. - gyakori a kiscsoportos feladat, ill. a pármunka, ezzel is erősítve az alkalmazkodó készség, a nyitottság, az odafordulás, az együttműködési készség, a tűrőképesség fontosságát. - a csoportmunka mellett nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni feladatmegoldásra, a felelősségvállalás tudatosítására. - a tréning egészének saját élménnyé válása megerősítést, lendületet ad a csoport tagjainak az iskolai tanév, az újbóli tanulás megkezdéséhez „Seagull szakmai napok” Az adott tanévben induló szakok szakmai programjától függően különböző témájú szakmai napok pl. informatikai, idegennyelvi, tanirodai szakmai nap megrendezése, ahol a diákok bemutatják szakterületüket egy-egy sajátkészítésű munka – pl. számítógépes prezentáció alkalmazásával.

15

A „Kirepülés”, mint zárórendezvény célja, programja A tanévzáró program keretein belül, amely egy teljes napot felölel, lehetőség nyílik a diákoknak értékelni saját fejlődésük jelenlegi állomását, felvázolni további lehetőségeiket, s természetesen lehetőség van a búcsúzásra. A tanévet lezáró programot is úgy szervezzük, hogy illeszkedjék az iskolafilozófia, a pedagógiai program által kitűzött céljaink megvalósításához. Reményeink szerint a tanév végén tanulóink a Rogers-i szemléletű, személyközpontú nevelés, a saját élményű tanulás, a sokrétű gyakorlati tevékenység, a csapatmunka eredményeként valóban kijelenthetik: „I can fly!” vagyis „Tudok repülni!”

5. 2. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a pedagógusok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, ill. közvetett módon a szülők együttműködésével. A tanulók, pedagógusok, szülők együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok: · kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; · a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; · a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; · a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői egyeztető fórumok); · a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és -fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál.

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, a mentori munka tartalma A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. · a tanítási órákra való felkészülés, · a tanulók dolgozatainak javítása, · a tanulók munkájának rendszeres értékelése, · a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, · modulzáróvizsgák, köztes vizsgák, osztályozó vizsgák, szakmai vizsgák lebonyolítása, · tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, · felügyelet a vizsgákon, · iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, · mentori, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, · az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, · szülői kapcsolattartás, fogadóórák megtartása, · részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, · részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, · iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, · iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, · részvétel a munkaközösségi értekezleteken, · tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, · iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés.

16

Az osztályok mentorainak feladatai: · · · · ·

A leendő mentor, mint főállású tanár részt vesz az iskolavezetés által kijelölt időpontokban a felvételik előkészítésében, lebonyolításában, a csoportok összeállításában. Együttműködően részt vesz az iskola minden közös rendezvényén, ami az iskola egészét vagy a csoportját érinti (kiemelten a Be- és Kirepülés, iskolai rendezvények). Felkérésre elvállalja egy-egy rendezvény előkészítését, levezetését. Együttműködően részt vesz a csoportja szaktanári, mentori-, és stábértekezleteken, stáb, mentori tréningeken, továbbképzéseken. Személyiségében és szakmailag folyamatosan készül mentori feladatának magas színvonalú ellátásáért.

·

Személyesen felel a csoportja tanulási- iskolai motiválásáért aktivitásáért, jó közérzetéért, tanulmányi előmenetel teljesítéséért, a hiányzások esetén szükséges intézkedések megtételéért, a diákjogok / tanárjogok kölcsönös képviseletéért, a képzési szerződések, iskolai szabályzatok érvényesítéséért.

·

Iskolavezetés, tantestület, illetve a diákcsoportok egymás felé történő képviselete, az együttműködés során adódó konfliktusok megoldására.

· ·

Tartalmában jól ismeri és érvényesíti a képzési szerződéseket. Figyelemmel kíséri a befizetéseket, a hiányzásokat, a tanulmányi előmenetelt, a „házirendet”, az iskola szabályzatait, a csoportra vonatkozó szakmai- és vizsgakövetelmény rendszert

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 7. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Iskolánkban életvezetési tanácsadás működik, melynek tevékenysége két színtérre irányul: Diákok részére: a tanév során folyamatos mentálhigiénés konzultáció biztosítása, mely lehetővé teszi számukra, hogy életkori, élethelyzeti problémáik, konfliktusaik megoldásához szakszerű segítséget kapjanak és felkészüljenek arra, hogy további életük során munkahelyeiken konfliktushelyzeteket, stresszhelyzeteket, stb. kompetens módon oldják meg. Pedagógusok részére: az egyéni problémamegoldó konzultáció folyamatos biztosítása. A rendszeresen, folyamatosan és állandó időszakban felkereshető életvezetési tanácsadó jelenléte fontos támasz a 18-22 éves fiatalok és az értük felelősséget érző pedagógusok együttműködésében. Mindezek figyelembevétele mellett azonban tudnunk kell, hogy az iskola pszichológiájának alakítása csapatmunkán, munkaszövetségen alapszik. Mindazok a pedagógusok, az iskola tanító és nem tanító stábja, akik a diákok személyiségfejlődésének, ill., fejlesztésének harmonikus kibontakoztatásán fáradoznak egyaránt felelősséggel tartoznak az iskolai pszichológiáért.

7.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanítás-tanulás folyamatában alapvető célkitűzésünk az egyéni képességek figyelembe vétele, azaz minden diák számára biztosítanunk kell a lehetőséget az egyéni maximális teljesítmény megvalósításához. E cél elérésének érdekében iskolánk nagy figyelmet fordít arra, hogy képzési kínálata gyakorlatorientált legyen, az igénybevevők (diák, szülő, társadalmi környezet, munkahelyek) elvárásainak egyre magasabb színvonalon megfeleljen. Évről évre megújuló kínálatot nyújtunk a diákok számára, képzésünk középpontjába az ismeretszerzésen túl - egyre inkább a gyakorlatorientált, készségfejlesztő programokat állítjuk.

17

Annak érdekében, hogy a középiskola diákjai ne elavult ismeretekkel, hanem a korszerűen felszerelt, hatékonyan működő gyakorlati készségek birtokában kerüljenek ki az iskolából, iskolánk pedagógiai programja a képzések területén a gyakorlati felkészítést az alábbi pillérekre tervezi és végzi: ELMÉLETI KÉPZÉS teljes osztály AZ ELMÉLETRE ÉPÜLŐ ISKOLAI CSOPORTMUNKA GYAKORLÓ CÉGEK 4 -5 fős 4 -5 fős 4 -5 fős 4 -5 fős gyakorlatok gyakorlatok gyakorlatok gyakorlatok Házon belüli munkahelyi gyakorlat (egyéni) még védett környezetben minden begyakorolható Munkahelyi, intézményi gyakorlat "éles gyakorlat" a valóságban, a már begyakorolt műveletekkel Munkahelykeresés, munkába állás A képességek kibontakoztatását elősegítik: - a csoportbontásban való tanítás-tanulás lehetőségének megteremtése / folyamatos biztosítása a képzések során, - a tanítási órákon kívüli tevékenységek: szakmai megmérettetések, bemutatkozási lehetőségek, - iskolai szolgáltatások igénybevétel pl. korlátlan időtartamú, ingyenes Internet-hozzáférés. Mindenkinek érdeke, hogy az iskolában olyan képzést nyújtsunk, melynek eredményeként a kikerülő fiatalok és felnőttek nem csak elméletben ismerik a szakmát, hanem el is tudják látni azt a munkakört, melyre pályáznak. Kiemelt fontosságúnak tartjuk iskolánkban a korszerű oktatási módszerek alkalmazását valamennyi szakképzésben.

7. 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk a nevelési és oktatási programjával elkötelezte magát amellett, hogy az ember teljes egyéniségével tanul, ezért az oktatás ne csak a kognitív rendszerre, hanem az egész személyre irányuljon, elősegítse, hogy a diákok önmegvalósítási és önirányítási képessége folyamatosan fejlődjön. Ebben a rendszerben a tanárnak a kognitív és érzelmi tanulást egyaránt elősegítő szerepe van. A feladat olyan pszichológiai légkör biztosítása, amely elősegíti az önálló és belsőleg irányított tanulást. Mindezek lehetővé teszik, hogy aktívan, élményszerűen találkozzanak a diákok a tantárgyi ismeretekkel, ugyanakkor társaikkal és tanáraikkal folytatott interakciók során felismerjék, milyen erők alakítják megnyilvánulásaikat, érzéseiket, gondolataikat. Munkánk távlati célkitűzése, hogy mindezen ismereteket további életvezetésükben, munkavégzésükben is hatékonyan tudják alkalmazni. Az iskola tanulóközpontú pedagógiai programjának megvalósítását szolgálja a mentori program részeként az önismereti tréning, amely hozzásegíti a résztvevőket: · a minél pontosabb „énkép” kialakításához, valamint mások megismeréséhez, · az önbizalom erősödéséhez, mások visszajelzéseinek megfelelő kezeléséhez · az önértékelés gyakorlásához. · lehetőséget biztosít, hogy megismerjék és elsajátítsák az erőszakmentes, kreatív megközelítésű konfliktuskezelést módjait, s azok alkalmazását.

18

A gyakorlatok a bizalomerősítés, az együttműködés, a kommunikáció és probléma megoldás egymásra épülő köreit ölelik fel, amelynek alapjául kreatív gondolkodás fejlesztése szolgál. A különböző helyzetgyakorlatok során tudatosul, hogy miként élik meg a helyzetet, hogyan érzik magukat benne. A saját elkövetett hibák, kudarcok, konfliktusok élménye, segítő tapasztalattá, tanulási lehetőséggé válhatnak. Az egyénnek saját élményei révén fejlődik önismerete, megtanulja másként látni a többi embert. Megtanulja maga irányítani kapcsolatait, megoldani problémáit, átélheti, hogy rajta múlnak, tőle is függenek a körülötte és vele történő dolgok. A tanulási nehézségekkel küzdő, ill. sajátos nevelési igényű tanulók esetében a kudarc okának felkutatása kulcsfontosságú. A kudarc hátterében állhatnak: egészségügyi problémák, családi gondok; a képességek, készségek alacsony szintje; motiválatlanság, az érdeklődés hiánya. Az önismereti tréningek szervezésén és működtetésén túl a tanulók felzárkóztatását egyéni konzultációk, tanácsadások segítik mind szakmai, mind mentálhigiénés szempontból.

7.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az iskolafenntartó alapítvány kiemelt célja a hátrányos helyzetű fiatalok segítése, sokoldalú fejlesztése. Ezen cél megvalósítását szolgálja az a tény is, hogy a nappali tagozatos, iskolarendszerben első szakképesítést szerző tanulók számára a szakképzés nem csupán tandíjmentes, de költségtérítést sem fizetnek. A feltételeket teljes egészében – a normatíván túl - az iskolafenntartó biztosítja. Eddigi tapasztalataink alapján az iskolánkban nappali tagozatos képzésben tanulók közel kétharmad része az alábbiakat tekintve hátrányos helyzetű: - családi mikrokörnyezetéből adódóan, - családi házon kívüli környezetéből adódóan, - az iskolai körülményeit tekintve.

A fentiek alapján elsődleges feladatunk: -

a hátrányos helyzetűek felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek megszervezése: · tanulói ösztöndíj rendszer működtetése, · tankönyvtámogatás biztosítása, · tartós könyvhasználat, könyvkölcsönzés megteremtése, · részletfizetési kedvezmény biztosítása.

8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 8.1. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi rendszere Iskolánk eddigi tapasztalatai szerint a nappali tagozaton tanuló fiatalok közel kétharmad része hátrányos helyzetű, jellemzően a szülők egyike munkanélküli, gyakori a gyermekét egyedül nevelő szülő, így kiemelt fontosságú intézményünkben a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat segítő ifjúságvédelmi munka. Ezt a feladatot a mindenkori ifjúságvédelmi felelős látja el a közoktatási és a gyermekvédelmi törvény, valamint a közoktatási törvény végrehajtási utasítása alapján. A feladat szerteágazó, az egész iskolára kiterjedő, ugyanakkor a tanulók személyes ismeretét és szeretetét is kívánja. Az ifjúságvédelmi felelős nagyban támaszkodik a mentorok és a szaktanárok tapasztalataira. Az iskola vezetője gondoskodik az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

19

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI RENDSZER MŰKÖDÉSE

Csoportos mentori foglalkozások

Személyes kapcsolattartás a tanulóval

Kapcsolattartás a szakszolgálatokkal

Rendszeres visszajelzés a szaktanároktól

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS

Kapcsolattartás a képzéshez csatlakozó munkaterületekkel

Kapcsolattartás a gyakorlati képzőkkel

Kapcsolattartás az iskolavezetéssel

A mentorok - segítő feladataikon túl - mentori órák keretében alapvető mentálhigiénés ismeretek nyújtanak az iskola minden szakán tanuló diákok részére. Az órák célja a személyiség fejlődését, működését alapvetően befolyásoló pszichés mechanizmusok megismertetése, szituációs elemek felhasználásával, ezek gyakorlati megvitatása, elemzése videós tréningek beiktatásával.

8.2. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelmi munka célkitűzései közül kiemelkedő helyet foglal el az általános prevenció. A szenvedélybetegségek megelőzése érdekében programok szervezése, mentálhigiénés előadások szervezése. Az ifjúságvédelem feladata a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók időben történő felismerése, nyilvántartásba vétele, a veszélyeztető okok feltárása; a családdal, a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. Fel kell figyelnünk, és ki kell szűrnünk azokat a tanulókat, akiknek alapvető életkörülményeik szűkösek, szükségleteik csak korlátozott mértékben teljesülnek, akiknek családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Kiemelt odafigyelést igényelnek azok a tanulók, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. A hátrányos helyzet ill. a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése alapján a tanulók problémáinak megoldása érdekében az ifjúságvédelmi felelős együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel és intézményekkel (gyermek-és ifjúságvédelmi központ, egészségügyi ellátók ).

9. Az iskola környezetnevelési programja 9.1. A környezeti nevelés alapelvei Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, beleértve az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együttesen. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük: · kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, biológiai és társadalmi sokféleség.

20

9.2. A környezeti nevelés célja Hosszú távú célunk, hogy diákjaink környezettudatos állampolgárokká váljanak, melynek érdekében ki kell alakítanunk: · a környezettudatos szemléletet, magatartást és életvitelt, · a természet- és embertisztelő szokásrendet, · a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, · a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét, · a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését.

9.3. A környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok A környezeti nevelési célok eléréséhez szükséges az alábbi készségek kialakítása, fejlesztése: · problémamegoldó gondolkodás, · ökológiai szemlélet, · problémaérzékenység, · együttműködés, alkalmazkodás, segítő életmód, · kommunikáció, médiahasználat, · konfliktuskezelés és megoldás, · értékelés és mérlegelés készsége. A célok eléréséhez az alábbi konkrét lépések vezetnek: · a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, · a környezeti nevelés módszereinek bemutatása, · az iskola tisztaságának javítása, · takarékoskodás a vízzel, villannyal, · gyűjtési akciók szervezése (pl. szárazelem).

10. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok 10.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. A kompetenciák fejlesztése során kiemelt fontosságú: · a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése · az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, · a természeti értékek védelme, · fogyasztás során a tájékozódás képessége, · a döntési helyzet felismerése és · a döntésre való felkészülés.

21

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

10.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ·

A szakmai programok egyes tananyagelemeinek tanórai foglalkozásaiba beépítésre kerülnek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak, pl. elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, marketing és PR alapismeretek, a marketing és reklám-tevékenység szervezése, marketing-kommunikációs eszközök, minőségbiztosítás.

·

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, rendezvények, Európai Unió specializáció)

·

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

A fogyasztóvédelem oktatása során gyakori a hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása, mely megfelelő keretet teremt, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. A készségfejlesztés során alkalmazott leggyakoribb módszerek: · interjúk, felmérések készítése vásárlási szokásokról, · médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika, · egyéni és csoportos döntéshozatal, · adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában, · problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel, · érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés.

11. A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban A nevelőtestületünk vallja, hogy nevelési és szakképzési céljaink csak akkor valósíthatók meg, ha a tanár-diák, diákdiák, tanár-tanár együttműködésében egymás megbecsülése, a másság tisztelete, a különböző értékrendszerek, világnézetek elfogadása, a tolerancia és a türelem együttesen van jelen. Az intézmény vezetése ezért fontosnak tartja, hogy a tanulók résztvevői legyenek az intézményi döntési folyamatoknak. A döntési folyamatokban való részvétel előfeltétele a tanulók megfelelő tájékozottsága. Fontos tehát, hogy tanulóink tájékoztatást kapjanak az intézményi célokról, az intézmény előtt álló feladatokról, a tanulókkal szembeni követelményekről, az iskolai rendezvényekről, a tanulók számára az intézmény által nyújtott lehetőségekről, stb. A tájékoztatás mellett az intézmény elvárja, hogy a tanulók véleményezzék az intézményi munka több területét, így a tanulói véleményeket az intézmény vezetése a döntési folyamatban figyelembe tudja venni. A tanulók tájékoztatásának módszerei: ·

az iskolai szintű rendezvények (tanévnyitó, tanévzáró, ünnepségek stb.)

· · · ·

osztály/csoport, évfolyamszintű rendezvények az iskola igazgatójának és igazgatóhelyettesének találkozása az iskolai diákönkormányzat tagjaival hirdetőtábla intézményi honlap.

22

A döntési folyamatba bevonás módszere a tanulói vélemények kikérése. A tanulók véleményét a diákönkormányzaton keresztül kéri az intézmény vezetése. Az iskola nyitottsága, közvetlen légköre azonban lehetővé teszi, hogy a tanulók egyénileg is felkeressék az igazgatót vagy helyettesét, és az iskolát érintő bármely kérdésben egyéni véleményük meghallgatásra talál. Az egyéni vagy csoportvéleményeket a mentor is közvetítheti. Az intézmény minden évben a végzős tanulók körében írásbeli visszajelző kérdőív kitöltését kéri, amelyben a tanulók értékelik az iskola tárgyi feltételeit, az iskolában tanító tanárok munkáját, az intézményi légkört, illetve a tanulók további észrevételeket tehetnek. A köznevelési törvény szerint kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét: ·

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt

· ·

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt a házirend elfogadása előtt.

Az intézmény hagyományosan kikéri a diákönkormányzat véleményét a következő kérdésekben: ·

az iskolai rendezvények tartalmi és formai elemei tekintetében

·

a tanórán kívüli foglalkozások indításával kapcsolatosan

·

a szakmai kirándulások szervezésével kapcsolatban

Az egyéni véleményeknek a döntési folyamatokban való figyelembe vételének fontos módszere a már említett írásbeli felmérés eredménye.

12. A szülő, a tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Célunk a bizalmon alapuló harmonikus tanár-diák és szülő-tanár kapcsolat. Az iskola lehetőséget teremt a diákok, pedagógusok, szülők jogainak gyakorlására, valamint elvárja a kötelességek teljesítését (a köznevelési törvény alapján). Az intézmény a partnerközpontú működésre törekszik. Az intézmény tanulói Oktató-nevelő munkánk csak akkor lehet sikeres, ha partneri viszonyt tudunk kialakítani tanulóinkkal. Fontos, hogy a tanulók elégedettek legyenek az intézménnyel, s jó hírünket vigyék tovább. Diákjainkkal a kapcsolattartás formái: – személyes kapcsolatok az intézményvezetés és a diákok, a tanárok és a diákok, az iskolatitkárság és a diákok az ügyfélszolgálat és a diákok között, elektronikus levelezés, iskolai honlap, telefon, hirdetőtábla, levelezési forma. A szülők A kapcsolat célja, hogy a szülők ismerjék meg és azonosuljanak az iskola célkitűzéseivel, kapjanak rendszeres tájékoztatást a tanulók munkájáról. Iskolánk tanulói felnőttek, ezért a kapcsolattartás speciálisan érvényesül. A kapcsolattartás formái: – írásbeli szülői értekezlet, a szülőket írásban tájékoztatjuk a tanév adott szakaszáról, a tanuló eredményeiről, szülői fogadóórák, nyílt nap szervezése, iskolai honlap, telefon, levelezési forma. Kapcsolat a gazdasági környezettel A szakképző évfolyam befejezése után tanulóink döntő többsége munkát kíván vállalni. A szakképzés csak akkor lehet sikeres, ha végzettjeink, a nálunk szakképesítést szerzők elhelyezkedési esélyei, munkaerő-piaci pozíciói jók.

23

A gazdasági környezettel, a jövő munkáltatóival kapcsolatunk alapvetően négy területre terjed ki: – Információgyűjtés. Az információgyűjtés szempontjából fontos, hogy megismerjük a jövő munkáltatóinak követelményeit a jövő szakembereivel szemben. – Folyamatos információszolgáltatás a környezet felé. Tanulóink elhelyezkedését azzal is segíteni tudjuk, hogy ha folyamatosan kommunikáljuk az iskola által végzett oktató-nevelő munka eredményeit. – A gazdasági környezet az összefüggő szakmai gyakorlat szempontjából gyakorló helyet jelent iskolánk tanulói számára. – A gazdasági tantárgyak oktatásába bekapcsoljuk a gazdasági szakembereket is. A kapcsolattartás formái: – elektronikus levelezés, a gyakorlóhelyek személyes felkeresése, a szakmai gyakorlóhelyek által készített gyakorlóhelyi értékelések, telefon. A középfokú oktatási intézmények Az iskola arra törekszik, hogy a megye és a régió szakközépiskolái és gimnáziumai körében minél nagyobb ismertségre tegyen szert. A kapcsolattartás formái: – évenként tájékoztató küldése az intézményünk által indított képzésekről – személyes látogatás a megye, a régió középiskoláiban – évente egy-két alkalommal nyílt nap szervezése – hirdetések és PR cikkek megjelentetése a helyi sajtóban – megjelenés az őszi pályaválasztási vásáron. Oktatásirányítási, pedagógiai és módszertani intézetek E körbe tartoznak az oktatásirányítás országos és helyi szervei. A kapcsolattartás formái: – hivatalos levelezés, telefon, személyes találkozások, rendezvényeken való részvétel. A kamarák Az iskola szakmastruktúrájához igazodva elsősorban a kereskedelmi és iparkamara. A kapcsolatok megnyilvánulási formái: – szakmai gyakorlatok szervezése során kölcsönös tájékoztatás – szakmai vizsgáztatás során kamarai képviselő jelenléte. Pedagógiai szakmai szolgáltatók Az intézmény a szolgáltatókkal alkalmanként veszi fel a kapcsolatot, levélben, e-mail-ben telefonon, vagy személyesen. Iskolai egészségügyi ellátást biztosító szervezet Az intézmény szükség esetén kapcsolatban van az Egészségügyi Alapellátási intézménnyel., jellemzően telefonon történő kommunikációval.

24

13. Az intézménybe való felvétel, átvétel szabályai 13.1 . A tanulók felvételének folyamata · A tanulók tájékoztatása az intézményben induló szakokról Az iskola elkészíti a következő tanévben induló szakokról szóló tájékoztatót nyomtatott és/vagy elektronikus formában. A tájékoztató tartalma: általános információk az iskoláról, tájékoztató az induló szakokról (a szak megnevezése, OKJ száma, képzési idő, az adott szakképesítés megszerzésébe való bekapcsolódás feltételei, tagozatok megjelölése, főbb tanulmányi területek, összefüggő szakmai gyakorlat, egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények), felvételi korhatár, nyílt nap időpontja, tájékoztató a finanszírozásról, jelentkezési határidő, jelentkezési lap nyomtatot és elektronikus formában · A tájékoztatók eljuttatása az érdeklődő tanulókhoz – hirdetések, on-line hírlevelek, elektronikus közösségi oldalak segítségével, – az intézményi honlapon részletes tájékoztatással – a középiskolák személyes felkeresésével – a pályaválasztási kiállításon · A jelentkezési lapok gyűjtése, a jelentkezők nyilvántartásba vétele · A felvétel előtt a személyes találkozás a jelentkező tanulókkal: részletes tájékoztatás a szakképesítésekről, az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről, felvételi követelményekről.

13.2. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei · A szakiskola 1/11. szakképzési évfolyamára az a tanuló léphet, aki legkésőbb augusztus 31-ig eredményesen befejezte az általános műveltséget megalapozó szakasz 10. évfolyamát. · A szakközépiskola 1/13. szakképzési évfolyamára lépés feltétele a sikeres érettségi vizsga letétele, az

érettségi bizonyítvány megléte, továbbá az előírt egészségügyi- és pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés. · Ha az adott szakképzési évfolyamba való lépés előfeltétele az alapműveltségi vizsga vagy az érettségi vizsga megléte, az a tanuló, aki a június-júliusi vizsgaidőszakban nem zárta eredményesen az alapműveltségi vagy érettségi vizsgát, feltételesen folytathatja tanulmányait. Az adott évfolyamon azonban csak akkor fejezheti be tanulmányait, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az alapműveltségi vizsgát vagy érettségi bizonyítványt megszerezte, azaz a szeptember-októberi pótló- és javítóvizsga időszakban sikerrel vizsgázott. Amennyiben a pótlóilletve javítóvizsga sikertelen, megszűnik a tanulói jogviszony. · Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti, középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik életévét. Ez a határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg. · Esti tagozatra jelentkezők esetében a képzésben történő részvételnek nincs felső korhatári korlátja.

25

· Az iskolába történő jelentkezést követően a felvételről az iskola igazgatója dönt annak figyelembevételével, hogy a jelentkező tanuló a szakképzés belépési feltételeként előírt végzettség meglétén, ill. az életkori feltételeknek való megfelelésen túlmenően rendelkezik-e a szakmai alkalmasság követelményeinek teljesítéséhez szükséges készségekkel, képességekkel; megfelel-e az egyes szakmák központi programjában előírt egészségügyi- és pályaalkalmassági követelményeknek. Az intézménybe történő felvétel a jelentkezés sorrendjében történik, felvételi vizsga nincs. · A beiratkozás a jogszabályban meghatározott időpontban történik, a jogszabályban meghatározott módon. A tanuló beiratkozásával létrejön a tanulói jogviszony.

13.3. A tanulók átvételével kapcsolatos iskolai alapelvek A tanuló átvétele történhet más oktatási intézményből, illetve intézményen belül más szakról. Az intézményen belüli szakváltás nem jár a tanulói jogviszony változásával. Más oktatási intézményből való átvétel esetén a tanulói jogviszony az átvétel napjával jön létre. Az átvételről az igazgató dönt. Az iskola igazgatója az átvétel feltételeként szabhatja bizonyos tananyagelemekből, tananyagegységekből a különbözeti vizsgát az előzetes tudásszint meglététől függően.

26

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE, SZAKMAI PROGRAMJA 1. A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai Az iskola nevelő-oktatója munkája két szakaszra osztható. Mindkét szakasz az Országos Képzési Jegyzékben lévő szakképesítés megszerzésére készít fel: · Szakiskolai képzési szakasz – 1/11., 2/12. évfolyam. A képzési szakasz a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség birtokában kezdhető meg. · Szakközépiskolai szakasz – 1/13., 2/14. évfolyam. A képzési szakasz érettségi vizsga birtokában kezdhető meg.

2. A választott kerettanterv 2.1. Oktatható szakképesítések az Alapító Okirat alapján Az J. L. SEAGULL Szakképző Iskola hatályos, 12. számú Alapító Okirata szerint az iskolarendszerű képzések esetén 2011. évi Országos Képzési Jegyzék szerint (hatályos: 2011.07.26.) · Informatika (7) szakmacsoport - Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás / 54 481 02 0010 54 03 · Ügyvitel (16) szakmacsoport - Irodai asszisztens szakképesítés / 33 346 01 1000 - Jogi asszisztens szakképesítés/ 55 346 01 0000

2.2. Óratervek Az óratervek tartalmát a központi program követelményrendszere határozza meg, jellemzően a javasolt óraszámokra építve. A központi program által megadott óraszámok kilencven százaléka minden egyes szakmai képzés esetén beépítésre kerülnek az adott helyi tantervek óraterveibe. Az óratervek nappali tagozatra vonatkozóan tartalmazzák a kötelező óraszámokat.

Évfolyam

A központi program óraszáma összesen (100%)

A helyi tanterv óraszáma összesen (90%)

Irodai asszisztens

I/11.

1260

1134

Irodai asszisztens

II./12.

1120

1008

Informatikai alkalmazásfejlesztő Internetes alkalmazásfejlesztő

I/13.

1260

1134

Informatikai alkalmazásfejlesztő Internetes alkalmazásfejlesztő

II./14.

1120

1008

Jogi asszisztens

I/13.

1260

1134

Jogi asszisztens

II14.

1120

1008

A képzés megnevezése NAPPALI TAGOZAT

27

Irodai asszisztens képzés - 33 346 01 1000 00 00 / NAPPALI tagozat 1/11.

2/12.

Összesen

Mentori Testnevelés / szabadidős-, sporttevékenység, egészségnev.

36 65

35 60

71 125

300/1.0/1617-06

Gépírás és iratkészítés

154

18

172

2.

300/2.0/1617-06

Számítástechnikai alkalmazások

64

-

64

3.

300/3.0/1617-06

Ügyviteli eszközök

8

-

8

4.

300/1.0/1618-06

Dokumentumkezelés

24

-

24

300/2.0/1618-06

Számítástechnikai alkalmazások

112

-

112

6.

300/3.0/1618-06

Dokumentumkészítés

133

34

167

7.

300/1.0/1611-06

A kommunikáció alapismeretei

40

-

40

8.

300/2.0/1611-06

Hivatali kommunikáció

10

-

10

300/3.0/1611-06

A nyelvi kifejezés eszközei

26

40

66

10.

300/4.0/1611-06

Személyiségfejlesztés

-

18

18

11.

300/1.0/1612-06

Elektronikus írástechnika

18

-

18

12.

300/2.0/1612-06

A szövegfeldolgozás elektronikus módja

-

67

67

300/3.0/1612-06

Elektronikus levelezés

24

20

44

14.

300/4.0/1612-06

Elektronikus írástechnika

-

108

108

15.

300/1.0/1613-06

Iroda és információ

-

20

20

16.

300/2.0/1613-06

Információs folyamatok az irodában

-

90

90

300/3.0/1613-06

Információ- és adathasználat

-

68

68

18.

300/4.0/1613-06

Elektronikus információcsere

-

12

12

19.

300/1.0/1614-06

Gazdasági és jogi alapismeretek

-

103

103

20.

300/2.0/1614-06

Hivatali protokoll

-

65

65

300/3.0/1614-06

A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban

-

40

40

Idegen nyelv I.

120

120

240

Gépírás gyakorlat I.

150

45

195

Szakmai gyakorlat I.

150

45

195

Kötelező szakmai tananyagegységek 1.

5.

9.

13.

17.

21.

Szabadon választható kötelező szakmai tananyagegységek

Szabadon választható kötelező szakmai tananyagegységek idegen nyelvi specializáció választása esetén Idegen nyelv I.

120

120

240

Idegen nyelv II.

240

--

240

Gépírás gyakorlat I.

---

45

45

Gépírás gyakorlat II.

30

---

30

Szakmai gyakorlat I.

---

45

45

Szakmai gyakorlat II.

30

---

30

1134

1008

2142

Éves óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

90

28

Informatikai alkalmazásfejlesztő - internetes alkalmazásfejlesztő elágazással - 54 481 02 0010 54 03 /NAPPALI 1/13.

2/14.

Összesen

Mentori

36

32

68

Testnevelés / szabadidős-, sporttevékenység, egészségn.

60

20

80

Kötelező szakmai tananyagegységek 1.

165/1.0/1142-06

Informatikai alapismeretek

234

---

234

2.

165/2.0/1142-06

Munkatervezés és- szervezés

---

36

36

3.

165/1.0/1143-06

Projektirányítás

---

64

64

4.

165/2.0/1143-06

Szoftvermenedzsment

46

---

46

5.

165/3.0/1143-06

Vállakozásmenedzsment

---

64

64

6.

165/1.0/1144-06

Programozásmódszertan és programozási nyelvek

---

160

160

7.

165/2.0/1144-05

Informatikai rendszerek alapismeretei I.

22

---

22

8.

165/3.0/1144-06

Informatikai rendszerek alapismeretei II.

102

---

102

9.

165/4.0/1144-06

Informatikai rendszerek tervezése

---

40

40

10. 11.

165/5.0/1144-06

Informatikai rendszerek fejlesztése

165/6.0/1144-06

Informatikai rendszerek tesztelése és dokumentálása

-----

10 10

10 10

12.

165/7.0/1144-06

Informatikai alkalmazások

---

10

10

13.

165/1.0/1147-06

E-szolgáltatások

---

40

40

14.

165/2.0/1147-06

Fejlesztői ismeretek 1.

---

74

74

15.

165/3.0/1147-06

Fejlesztői ismeretek 2.

---

85

85

16.

165/4.0/1147-06

Egyéb webkészítési technikák

---

66

66

17.

165/5.0/1147-06

Szakdolgozat készítés

---

78

78

Idegen nyelv

360

60

420

Informatika gyakorlat I.

150

65

215

Informatika gyakorlat II.

84

---

84

Szakdolgozat konzultáció gyakorlat

---

34

34

Munkahelyi / kommunikációs gyakorlat

40

---

40

Szakmai angol nyelv

---

60

60

Szabadon választható kötelező szakmai tananyagegységek (nem intenzív nyelv esetén) Idegen nyelv

Szabadon választható kötelező szakmai tananyagegységek (intenzív nyelv esetén)

Éves óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

120

60

180

Informatika gyakorlat I.

150

65

215

Informatika gyakorlat II.

324

---

324

Szakdolgozat konzultáció gyakorlat

---

34

34

Munkahelyi / kommunikációs gyakorlat

40

---

40

Szakmai angol nyelv

---

60

60

1134

1008

2142 90

29

Informatikai alkalmazásfejlesztő - internetes alkalmazásfejlesztő elágazással - 54 481 02 0010 54 03 /NAPPALI Szabadon választható kötelező szakmai tananyagegységek (pedagógia specializáció esetén) Idegen nyelv

120

60

180

Informatika gyakorlat I.

82

65

147

Szakmai gyakorlat

156

---

156

Pedagógia specializáció

260

---

260

Szakdolgozat konzultáció gyakorlat

---

34

34

Kommunikációs gyakorlat

16

---

16

Szakmai angol nyelv

---

60

60

1134

1008

2142

Éves óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

90

Jogi asszisztens - nappali tagozat OKJ 55 346 01 0000 00 00 1/13.

2/14.

Összesen

Mentori

36

36

72

Testnevelés / szabadidős-, sporttevékenység, egészségnev.

64

50

114

Kötelező szakmai tananyagegységek 1.

301/1.0/1586-06

Gépírás

70

---

70

2.

301/2.0/1586-06

Iratkészítés

---

18

18

3.

301/3.0/1586-06

Az iratkezelés ügyviteli munkafolyamata

---

14

14

301/4.0/1586-06

Számítástechnika

50

---

50

5.

301/5.0/1586-06

Írásbeli és szóbeli kommunikáció

65

---

65

6.

301/1.0/1602-06

Társadalomstatisztika

50

---

50

7.

301/2.0/1602-06

A modern állam és jog történeti alapjai

30

---

30

301/3.0/1602-06

Bevezetés a bűnügyi tudományokba

36

---

36

9.

301/4.0/1602-06

Bírósági ügyvitel

35

---

35

10.

301/5.0/1602-06

Közigazgatási alapfogalmak

30

---

30

11.

301.6.0/1602-06

Közigazgatási ügyvitel

43

---

43

301/7.0/1602-06

Polgári jogi alapfogalmak

---

36

36

301/8.0/1602-06

Ügyészségi ügyvitel

35

---

35

14.

301/9.0/1602-06

Ügyvédi ügyvitel

---

44

44

15.

301/10.0/1602-06 Kereskedelmi jogi alapismeretek

---

72

72

16.

301/11.0/1602-06 Büntetőjogi alapfogalmak

---

22

22

17.

301/12.0/1602-06 Polgári eljárásjogi alapfogalmak

---

36

36

18.

301/13.0/1602-06

4.

8.

12. 13.

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapok

---

36

36

46

---

46

19.

301/1.0/1603-06

Jogi alaptan

20.

301/2.0/1603-06

Általános szociológia

48

---

48

21.

301/3.0/1603-06

Bevezetés a közgazdaságtanba

30

---

30

301/4.0/1603-06

Európajogi alapismeretek

---

24

24

22.

30

Jogi asszisztens - nappali tagozat OKJ 55 346 01 0000 00 00 Munkajogi és társadalombiztosítási jogi alapismeretek

1/13.

2/14.

Összesen

---

28

28

23.

301/5.0/1603-06

24.

301/6.0/1603-06

Bevezetés a közjogtanba

---

50

50

25.

301/7.0/1603-06

Családjog

---

22

22

301/8.0/1603-06

Vállalkozástan

---

72

72

27.

301/9.0/1603-06

Földhivatali ügyvitel

20

---

20

28.

301/10.0/1603-06 Közjegyzői ügyvitel

20

---

20

29.

301/11.0/1603-06 Szociálpolitikai és szociális jogi alapok

---

24

24

30.

301/12.0/1603-06 Pénzügyi, adó- és illetékjog

---

60

60

31.

301/13.0/1603-06 Jogi etika

---

98

98

708

742

1450

Idegen nyelv

120

120

240

Gépírás gyakorlat

100

108

208

Számítástechnika gyakorlat

140

---

140

Szakmai gyakorlat

66

---

66

Vizsgafelkészítés

---

38

38

Idegen nyelv

360

120

480

Gépírás gyakorlat

---

108

108

Szakmai gyakorlat

66

---

66

Vizsgafelkészítés

---

38

38

426

266

692

1134

1008

2142

26.

Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tananyagegységek

Szabadon választható kötelező szakmai tananyagegységek (intenzív idegen nyelv esetén)

Összesen Éves óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

100

2.3. A helyi tanterv tananyaga és követelményei Az iskola helyi tantervei az egyes szakképesítések vonatkozásában külön-külön rendszerezett formában a Pedagógiai Program mellékletei, melyek tartalmazzák az adott szakképzés vonatkozásában · a tanított modulok, tananyagegységek, tananyagelemek listáját, · a képzési óraszámokat modulok, tananyagegységek, tananyagelemek elméleti, elméletigényes gyakorlati, ill. gyakorlati óraszám bontásban, · a tanított modulok, tananyagegységek, tananyagelemek tartalmi követelményeket, · a specializáció tartalmi leírását, amennyiben az választható az adott szakképesítéshez; · ·

a javasolt tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök megnevezését, a tantárgyak / modulok, tananyagegységek, tananyagelemek értékelési és minősítési rendszerét.

31

3. A kerettantervben meghatározott kötelező óraszám feletti szabadsáv felhasználása Tananyagegység megnevezése

Irodai asszisztens

Informatikai alkalmazásfejlesztő Internetes alkalmazásfejlesztő I./13 II./14

I./13

II./14

Testnevelés /szabadidőssporttevékenység, egészségnevelés

65

60

60

Mentori

36

35

240/120

Szakmai gyakorlat

Jogi asszisztens I./13

II/14.

20

64

50

36

32

36

36

120

360/120

60

360/120

120

150

45

---

---

---

---

Gépírás gyakorlat

150

45

---

---

100

108

Informatika gyakorlat I.

---

---

150/82

65

---

---

Informatika gyakorlat II.

---

---

84/324

---

---

---

Számítástechnika gyakorlat

---

---

---

---

140

---

Munkahelyi / kommunikációs gyakorlat

---

---

40

---

---

---

Szakdolgozat konzultáció gyakorlat

---

---

---

34

---

---

Pedagógiai asszisztens specializáció

---

---

260

---

---

---

Szakmai gyakorlat

---

---

156

---

66

---

Szakmai angol

---

---

---

60

---

---

Kommunikációs gyakorlat

---

---

16

---

---

---

Vizsgafelkészítés

---

---

---

---

---

38

Idegen nyelv

3.1. A szabadon válaszható tantárgy és a pedagógus választás szabályai A tanulók a jelentkezési lapon jelölik az adott évben meghirdetett specializációk választását (pl. intenzív idegen nyelv). Az iskolavezetés az iskolafenntartó jóváhagyásával dönt a specializációra jelentkezők létszáma, valamint a rendelkezésre álló erőforrások figyelembe vételével a specializáció indításáról. Amennyiben egy adott szabadon választható tantárgyat két vagy több pedagógus is oktat, a tanulónak joga van a szaktanár megválasztására. A jelentkezéseket ilyenkor érkezési sorrendben pedagógusonként kell rögzíteni. A választás lehetősége meghirdetett létszámkeret betöltéséig áll fenn.

4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az adott képzéshez szükséges kötelező tanulói taneszközök listájára a szaktanárok tesznek javaslatot a vonatkozó rendeletek alapján, melyet az iskola igazgatója hagy jóvá. A tanév megkezdésekor az iskola tájékoztatást nyújt az adott szakképesítés taneszköz csomagjáról a tanulók / szülők számára. A tankönyvrendelés előkészítése során előzetes igényfelmérést végzünk a tanulók körében. Törekszünk arra, hogy csak olyan nyomtatott taneszközöket használjunk, amelyek szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzékében, amennyiben az adott szakma, illetve tantárgy oktatásához van ilyen tankönyv.

32

Amennyiben az adott tantárgy oktatásához nincs tankönyvvé nyilvánított tankönyv, illetve munkafüzet, akkor a piacon kapható szakkönyvek vagy más szakma oktatásához használt tankönyvek közül kell választani, illetve a szaktanároknak kell gondoskodni arról, hogy intézményen belül készítsenek a tanárok tankönyvpótló segédanyagokat, jegyzeteket. A rendelkezésre álló taneszköz-kínálatból – szakmai szempontok figyelembe vételével – olyat választunk, amelyik nem jelent aránytalanul nagy terhet a családoknak. A nyomtatott taneszközök kiválasztásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: – legyenek praktikusak és lehetőség szerint több éven át használhatóak – áruk a hasonló kategóriájú és tartalmú kiadványok piaci árát ne haladja meg – feleljenek meg az intézmény pedagógiai és szakmai programjának – elsősorban a képességfejlesztés és az egyéni munkáltatás lehetőségeit biztosítsák – feleljenek meg a tanulói teljesítményformáknak és az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek – a tankönyvek korszerűek, tartalmukban a szakma követelményeinek megfelelő tudásanyagot közvetítsenek. Azokból a tantárgyakból, ahol nincs tankönyvpiacon kapható tankönyv, illetve oktatási segédanyag intézményen belül kell gondoskodni tankönyvpótló jegyzetről. A szaktanár javaslatára az igazgató dönthet úgy, hogy adott tantárgy tanításához az intézményen belül a meglévő tankönyvek kiegészítéséhez kiegészítő jegyzetet, munkafüzetet, példatárat vagy egyéb oktatási segédanyagot készít. Az intézményi tankönyvjegyzék szakmánként a következőket tartalmazza: tantárgy megnevezése, a tankönyv szerzője, a tankönyv címe, a kiadó megjelölése, kiegészítő jegyzet esetén a szerző neve és a cím. Az iskolai tankönyvellátás (tankönyvkölcsönzés) A tankönyvtámogatásra előirányzott összeg meghatározott részét az intézmény tartós tankönyvek beszerzésére fordítja. A tartós tankönyveket – az iskolai könyvtár állományába való bevételezés után – ingyen a rászoruló tanulók rendelkezésére bocsátjuk. Az intézményi eszközjegyzék szakmánként a következőket tartalmazza: – – –

tantárgy megnevezése a tantárgy tanításához/tanulásához szükséges, az iskola által biztosítandó eszközök a tantárgy tanításához/tanulásához szükséges, a tanuló által biztosítandó eszközök jegyzéke,

Az intézményi eszközjegyzéket az intézmény lekésőbb a beiratkozás napjáig az intézményi hirdetőtáblán nyilvánosságra hozza.

5. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése 5.1. A tanulók értékelésére vonatkozó alapelvek Az értékelési rendszer meghatározó eleme, hogy mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai évfolyamokon valamennyi képzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés valamelyikére történő felkészítésre irányul. A tanulói értékelést minden szaktanár az adott tantárgy / modul, tananyagegység, tananyagelem jellege szerint megválasztott módszerekkel végzi egységes alapelvek alapján.

33

A szaktanárok a tanulmányi vezető koordinálása és ellenőrzése mellett állítják össze a követelményeket; az értékelés szempontjait és módjait, melyek hiteles képet nyújtanak a nevelési-oktatási folyamat eredményeiről és esetleges hiányosságairól, visszajelzést adnak a tanulók számára, ill. alapot jelentenek az adott tantárgyon / modulon, tananyagegységen, tananyagelemen belüli, vagy akár újabb tantárgyban / modulban történő továbblépéshez

5.2. Az iskola számonkérési rendszere Az iskola számonkérési rendszere eltér a hagyományos középiskolai eljárásrendtől: nincsenek mindennapi feleltetések, nincs mindennapi osztályzás. Az iskola számonkérési rendszerének elemei: ·

Önellenőrző kérdések, melyek megoldásával a tanuló saját maga is meggyőződhet a tananyag elsajátításának sikerességéről;

·

Beadandó feladatok, melyek értékelését követően a szaktanár visszajuttatja a tanulónak az értékelt feladatokat;

·

Közbenső tudást felmérő írásbeli, gyakorlati, interaktív, és/vagy szóbeli vizsga egy-egy tantárgy / tananyagelem, tanulási egység oktatása során;

·

Záró írásbeli, gyakorlati, interaktív, és/vagy szóbeli vizsga egy-egy tantárgy / tananyagelem, tananyagegység, oktatását követően.

·

Modulzáró írásbeli, gyakorlati, interaktív, és/vagy szóbeli vizsga egy-egy tantárgy / tananyagelem, tananyagegység, oktatását követően;

·

Szakmai próbavizsga, mely felépítésben, rendszerében, nehézségi fokában megegyezik a szakmai vizsga követelményszintjével;

A szaktanárok havonta minimum egy alkalommal (írásbeli, gyakorlati, interaktív, vagy szóbeli teljesítmény alapján) értékelik a tanulók előrehaladását. Az adott tantárgyra / tananyagelemre, tananyagegységre, modulra vonatkozó követelményeket a központi programok, a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a helyi tantervek alapján a szaktanárok határozzák meg és legkésőbb az adott tantárgy / tananyagelem, tananyagegység, modul megkezdését követő két héten belül tájékoztatják erről a diákokat.

5..3. A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, melyet az adott tantárgy / modul, tananyagegység, tananyagelem tanulása során várunk el a tanulóktól a szakmai- és vizsgakövetelmények sikeres teljesítése érdekében. A teljesítmények értékelésében követelményszintek jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés során két forma kerül alkalmazásra: százalékos minősítés, ill. osztályzás. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló teljesítményéről, minősíti őt. A százalékos visszajelzés informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. · ·

A beadandó feladatok, a közbenső tudást felmérő vizsgák százalékos minősítési kategóriákkal kerülnek értékelésre. A záróvizsgák, a modulzáró vizsgák, valamint a szakmai próbavizsgák értékelése osztályzással történik.

34

·

A tanulók félévenkénti teljesítménye szintén osztályzásra kerül: - Abban az esetben, ha az adott tantárgy / tananyagelem, tananyagegység, modul az adott félévben, a félévzárást megelőző időszakban fejeződik be, a félévi osztályzat megegyezik a záróvizsga / modulzáró vizsga osztályzatával. - Ha az adott tantárgy / tananyagelem, tananyagegység, modul áthúzódik a tanév második félévére is, a tanulók szemeszteri vizsgát tesznek, melynek értékelése a szaktanár által közzétett követelményektől függően, annak megfelelően történik.

Százalékos minősítési kategóriák: kiválóan megfelelt: 91-100 %; jól megfelelt: 81-90 %; megfelelt: 71-80 %; részt vett: 60-70%; vizsgaismétlésre kötelezett: 60% alatt. A vizsgaeredmény elfogadásának feltétele 60%-os teljesítmény elérése. 60% alatti teljesítmény esetén a vizsgát 2 héten belül meg kell ismételni. A javítóvizsga sikertelensége esetén a vizsgáztató tanár döntést hoz a tanuló előrelépésével, illetve a felzárkózás módjával kapcsolatban. Az osztályzás ötfokozatú érdemjegyskálán történik: jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1). A minősítés, ill. osztályozás alapelvei · A tanuló értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődés az elvárás. · A minősítésben, ill. osztályzatban a szaktanár a tantárgy / tananyagelem, tananyagegység, modul feladatrendszerének minél több elemét értékelje. · A helytelen viselkedés és a kötelességteljesítés elmulasztása (pl. felszerelés hiánya) miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A közbenső tudást felmérő írásbeli, a záró írásbeli, a modulzáró írásbeli, valamint a szakmai próbavizsga dolgozatba a tanulók betekintést nyerhetnek. A „Testnevelés, testedzés, egészségnevelés”, a „Mentori”, valamint egyes szakképzések esetében a „Szakmai gyakorlat”, „Gépírás gyakorlat”, „Informatika gyakorlat”, „Munkahelyi gyakorlat”, „Kommunikációs gyakorlat”, „Vizsgafelkészítés” tantárgyak / modulok minősítési kategóriái: „teljesítette”, ill. „nem teljesítette”. A tanulók magatartását és szorgalmát az intézmény nem értékeli, tekintettel a tanulók 16 év, zömmel 18 év feletti korosztályára.

6. Az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételei 6.1. A felsőbb évfolyamra lépés feltételei · A tanuló teljesítményét a tanítási év végén valamennyi tantárgyból/ modulból osztályzattal kell minősíteni. · Ha a tanuló a tantárgyak / modulok követelményeinek legalább elégséges szinten megfelelt, felsőbb évfolyamra léphet. · Ha a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja ugyan a jogszabályokban előírt mértéket, de a nevelőtestület engedélyezte számára az osztályozó vizsgát, annak sikeres letétele után a tanuló magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait.

35

· Az egy vagy kettő tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett tanuló sikeres javítóvizsga esetén léphet magasabb évfolyamra. · Amennyiben a szaktanárok három, vagy háromnál több tantárgyból minősítették elégtelenre a tanulót, de a nevelőtestület engedélyezte számára a javítóvizsgát, úgy annak sikeres letétele után a tanuló magasabb évfolyamra léphet. · A magántanuló sikeres osztályozó vizsga alapján léphet a következő évfolyamra. · Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanuló nem kerül újra beíratásra. · A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. · A más iskolából érkező tanuló magasabb szakközépiskolai évfolyamra akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott tantárgyak / modulok követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette, és ezt bizonyítványával igazolja, vagy az iskola által kijelölt vizsgabizottság előtt sikeres különbözeti vizsgát tesz.

6.2. Tanulmányi idő lerövidítésének lehetősége Az alábbi két tanéves képzések előképzettségtől függően 1 tanévre lerövidíthetők, ha a tanuló rendelkezik az adott képzésnél előírt előképzettséggel, s az azt igazoló dokumentum eredeti példányát bemutatja. ·

Informatikai alkalmazásfejlesztő - internetes alkalmazásfejlesztő elágazással képzésben az alábbi előképzettséggel rendelkezők a képzési időt 1 tanévre lerövidíthetik a II. tanévbe történő csatlakozással. Az ehhez szükséges előképzettség az érettségi bizonyítvány meglétén túlmenően -

érettségi informatika tantárgyból vagy OKJ-s szakképesítés, rész-szakképesítés megléte az informatika szakmacsoportba tartozó szakmák

-

valamelyikéből, vagy felsőfokú szakirányú végzettség vagy ECDL min. 7 modulos bizonyítvány.

Különbözeti vizsga teljesítésének szükségessége az előképzettségtől függ az informatika tanár javaslatára az igazgató döntése alapján egyéni elbírálás szerint. Az összefüggő szakmai gyakorlat II. tanévhez történő csatlakozással a II. tanév I. félévéig teljesíthető. · Irodai asszisztens képzésben az alábbi előképzettséggel rendelkezők a képzési időt 1 tanévre lerövidíthetik a II. tanévbe történő csatlakozással: - érettségi ügyvitel tantárgyból vagy - szakmacsoportos alapozó oktatásban közgazdasági szakmacsoportos tanulmányok igazolása, vagy - OKJ-szakképesítés, rész-szakképesítés megléte az ügyviteli szakmacsoportba tartozó szakmák valamelyikéből Különbözeti vizsga teljesítésének szükségessége az előképzettségtől függ az ügyvitel tanár javaslatára az igazgató döntése alapján egyéni elbírálás szerint. Az összefüggő szakmai gyakorlat II. tanévhez történő csatlakozással a II. tanév I. félévéig teljesíthető.

36

7. A tanulók esélyegyenlőségét biztosító intézkedések 7.1. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében alkalmazandó pedagógiai elvek, intézkedések Elfogadás-befogadás: az iskola köteles biztosítani, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatások mindegyikét a szakközépiskola által érdeklődő, illetve a szakközépiskolába járó minden tanuló megismerhesse. Egyenlő bánásmód: a fenntartó megköveteli az oktatás valamennyi résztvevőjétől, hogy tartózkodjon minden olyan megnyilvánulástól, melynek alapján a tanulókat, a családokat közvetlen vagy közvetett módon megkülönböztetés, zaklatás, megtorlás vagy egyéb jogellenes magatartás éri. A fenntartó elvárja az alábbiak maradéktalan betartását: –

az intézményi tanulói jogviszony kialakításánál a diszkriminációmentességet

–

a jogellenes elkülönítést az intézményen belül nem lehet alkalmazni

–

az azonos feltételek biztosítását a tanulmányok folytatásában

–

olyan iskolai tevékenységi formákat (tanórán kívüli szabadidős vagy társadalmi tevékenység), amelyek szelektívek, megbélyegzők, kirekesztők, az intézmény nem alkalmazhat.

Előnyben részesítés: ha az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - az előzetes helyzetelemzés alapján -, olyan jelentős hátránykompenzációra van szükség, amely a társadalom más érdekcsoportjaihoz viszonyítva pozitív megkülönböztetést feltételez, azt az elérendő cél érdekében a szakközépiskola köteles biztosítani. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben lévő személyek hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre (megkülönböztetésre) van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen.

7.2. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárások az iskolavezetés, a pedagógusok, az alkalmazottak esetében: –

Tartsák tiszteletben a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait.

–

Az intézményben nem lehet különbséget tenni nem, nemzetiség, etnikai hovatartozás, családi és egészségi állapot, vallás alapján.

–

Az intézményben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása.

–

Biztosítsanak védelmet a tanulók számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben.

–

Alakítsanak ki olyan intézményi légkört, amely biztosítja az alapvető emberi értékek megőrzését és megerősítését.

37

8. A tanulók jutalmazásának elvei, területei, formái 8.1. A jutalmazás területei Az intézmény a kiemelkedő teljesítményeket jutalmazza. A tanulók vagy tanulói közösségek (osztályok, csoportok) jutalmazására javaslatot tehet a szaktanár, a mentor, a tanulók közössége, az iskola igazgatója. Az intézményi jutalmazás fő területei: –

kiemelkedő tanulmányi munka

–

az iskolai közösségi munkában

–

az intézményi jó hírnév ápolása területén elért kiemelkedő teljesítmények.

8.2. A jutalmazás formái –

Szaktanári, mentori, igazgatói dicséret szóban és írásban.

–

Igazgatói dicséret az iskola ifjúsága, tantestülete előtt.

–

Oklevél kiemelkedő tanulmányi munkáért

–

Oklevél kiemelkedő közösségi munkáért.

–

Oklevél az iskolai jó hírnév ápolásáért végzett kiemelkedő tevékenységért.

9. Az intézményi szakképzés speciális elvei, szabályai 9.1. Szakképzési alapelveink – –

Korszerű szakmai tudással rendelkező, innovatív szakemberek képzése. Piacképes, gyakorlatorientált ismeretek nyújtása.

9.2. A szakképzési célok, célcsoportok, képzési kínálat Az iskola a pedagógiai programban megfogalmazott küldetésből eredően az alábbi stratégiai célokat jelöli ki: – Az iskolába kerülő tanulók sikeresen teljesítsék tanulmányi kötelezettségeiket, s a szakképzés befejezése után szerezzék meg az állam által elismert szakképesítést. – –

– –

Az intézményben folyó szakképzés biztosítson szilárd alapokat a szakirányú továbbtanuláshoz. Az intézményben folyó szakképzés legyen gyakorlatorientált. A szakképzés gyakorlatorientáltságát a tantervi anyag tartalma, a pedagógusok által alkalmazott módszertan, az egyéb pedagógiai eszközök és az összefüggő szakmai gyakorlat együttesen biztosítja. A szakmai képzés mellett az iskolába kerülő tanulók nyelvi képzettségi szintjének növelése tantervi kereteken belül vagy azon túlmenően, intenzív idegen nyelvi specializáció választásának biztosításával. A tanulók informatikai képzettségi szintjének növelése a tantervi kereteken belül vagy azon túlmenően. Az informatika területén olyan ismeretek nyújtása, amelyek birtoklása szükséges ahhoz, hogy végzettjeink munkahelyi feladataikat hatékonyabban, magasabb színvonalon tudják ellátni.

38

A szakképzési célcsoportjainkat a nappali tagozatos képzésben azok az érettségizett fiatalok alkotják, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel, és szakmát szeretnének tanulni, vagy akik szakképesítéssel rendelkeznek, de új szakmát szeretnének tanulni. A nappali tagozatra való felvétel feltétele a törvényben rögzített korhatár. A felnőttoktatás keretében az esti és a levelező tagozaton azok az érettségizett felnőttek alkotják a célcsoportot, akik a törvényben rögzített korhatárt túllépték, nem rendelkeznek szakképzettséggel, és szakmát szeretnének tanulni, vagy akik szakképesítéssel rendelkeznek, de új szakmát szeretnének tanulni. Az iskolarendszerű szakképzésben a szakközépiskola képzési kínálatát kizárólag az OKJ-ben szereplő szakképesítések közül választja ki. Az iskola következő tanévi képzési kínálatát képzési tervben rögzíti, és ezt terjeszti a fenntartó elé.

9.3. Az iskolai szakképzés fő területei, feltételrendszere Az elméleti képzés Az elméleti képzés fő célja a tantervi keretek adta lehetőségek között korszerű ismeretanyag közvetítése, szilárd elméleti alapok megteremtése. Ennek elérése érdekében az iskola folyamatosan fejleszti tárgyi feltételeit, biztosítja a korszerű tankönyveket, tanulói segédanyagokat. Az oktató pedagógusok kiválasztásánál a magas szintű elméleti és gyakorlati szakmai ismeret, valamint a pedagógiai képzettség és a tapasztalat a döntő szempont. Az iskola az oktatás minden területén elvárja a legkorszerűbb oktatási módszerek alkalmazását. Az elmélet arányát a szakmai képzésben a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. Az elméleti képzés helyszínét az iskolai tantermek, számítástechnikai szaktantermek adják. Az elméleti képzés helyszíne, ha a képzés hatékonysága korszerűsége megkívánja, történhet könyvtárban vagy más külső helyszínen is. Az iskolai gyakorlati képzés Az iskolai gyakorlati képzés a szakma gyakorlásához szükséges készségek megszerzését szolgálja. Az iskola célkitűzése a gyakorlatorientált szakképzés, az elméletben megtanultak gyakorlatban történő alkalmazása, a saját élményű tanulás. Az iskola a gyakorlati oktatás területén is elvárja a legkorszerűbb oktatási módszerek alkalmazását. A gyakorlati képzés arányát a szakmai képzésben a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák.

9.4.

A szakmai gyakorlat szervezése

A gyakorlati képzés helye, eszközrendszere Az intézmény a nevelési-pedagógiai programban a képzési programban szereplő OKJ-s szakképzések helyszínét a központi programok gyakorlati arányszáma alapján készített helyi tantervek szerint az intézmény gyakorlótermeiben és eszközfeltételei biztosításával végzi az alábbiak szerint: · Az informatikai képzések gyakorlati helyszínei a számítástechnikai terem, valamint a számítógéppel felszerelt taniroda, multimédia műhely. · Az ügyviteli képzések gyakorlati helyszíne a taniroda,, ahol a céggyakorlat, ill. a gyakorlati csoportfoglalkozások zajlanak. Az iskola a gyakorlati képzés részeként rendszeresen szervez szakmai intézménylátogatásokat, egyéb szakmai programokat különböző helyszíneken.

39

· A központi programban kötelezően előírt nyári összefüggő szakmai gyakorlatok: Ssz. A képzés megnevezése

Óraszám

1.

Irodai asszisztens

90

2.

Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazással

90

3.

Jogi asszisztens

100

A gyakorlati helyszínek tekintetében kiemelt partner az ILS Nyelviskola & Szolgáltatóház Kft., mint az iskola társintézménye. A gyakorlati helyszín biztosítása keret-megállapodással történik. Az egyéb külső gyakorlati helyekkel a tanulói létszámtól függően, az adott létszámra, ill. időpontra az iskola együttműködési megállapodást köt. Az összefüggő szakmai gyakorlat Az összefüggő szakmai gyakorlat – ahol ezt a kerettanterv lehetővé teszi – megszervezhető az iskolai keretek között is, vagy munkahelyeken.

9.5. A csoportbontások szervezésének alapelvei a gyakorlati képzésben Az iskolai gyakorlati képzés az iskolában csoportbontásban történik. A csoportok maximális létszámát az idevonatkozó jogszabályok szabályozzák. A csoportbontás elvei az alábbiak: –

Egy csoportba lehetőleg azonos előképzettségű tanulók kerüljenek. Azokban az esetekben, ahol a tanulók különböző előképzettséggel érkeznek, pl. idegen nyelv, előzetes tudásszint mérést kell tartani. A csoportok beosztását az előzetes tudásszint eredményének figyelembe vételével kell elkészíteni.

–

Amennyiben egy tantárgyat adott évfolyamon több szakon is tanulnak a tanulók, ha az órarend lehetővé teszi, meg kell oldani, hogy évfolyam szinten történjen a csoportok kialakítása. Ezzel is biztosítható a csoportok magasabb szintű homogenitása.

–

Azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél nincs a tanulóknak előképzettsége, a csoportok kialakításánál az osztályszintű csoportbontást kell preferálni.

–

A csoportok kialakításánál figyelembe kell venni a pedagógus ellátottságot.

–

A csoportok bontásánál figyelembe kell venni az intézmény tárgyi feltételeit.

9.6.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

–

Ha a szakmai vizsgára bocsátás feltételei között nem szerepel nyelvvizsga követelmény, összefüggő szakmai gyakorlat vagy egyéb feltétel, a szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó tanév végén valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzat elérése.

–

Amennyiben a szakmai követelményrendszer nyelvvizsgát, szakmai gyakorlatot vagy egyéb feltételt ír elő, a szakképzési évfolyam sikeres befejezésén túlmenően e feltételek teljesítése is kötelező.

–

A szakmai vizsgára bocsátás feltételeit részletesen a Szakmai és Vizsgakövetelmények tartalmazzák.

40

9.7. A moduláris szakképzés követelménymoduljai A szakképesítésekre felkészítő képzések követelménymoduljai szakképesítésenként bontásban: Az 55 346 01 0000 00 00 Jogi asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1586-06 Gépírás és levelezés 1602-06 Az igazságszolgáltatásban jogi asszisztensi feladatok ellátása 1603-06 Az igazságszolgáltatáson kívüli területeken jogi asszisztensi feladatok ellátása A 33 346 01 1000 00 00 Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 1617-06 1618-06 1611-06 1612-06 1613-06 1614-06

megnevezése Gépírás és iratkészítés Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában A munkahelyi kapcsolattartás Elektronikus szövegfeldolgozás Elektronikus információkezelés Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll

Az 54 481 02 0010 54 03 Internetes alkalmazásfejlesztő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója 1142-06 1143-06 1144-06 1147-06

megnevezése Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás Internetes alkalmazásfejlesztés

A szakmai képesítő vizsga :A követelmények teljesítését követően a tanulók szakképesítő vizsgát tehetnek. A szakmai vizsga A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről” szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelettel kihirdetett, a moduláris rendszerű szakképzésre vonatkozó szabályzat szerint kerül megrendezésre.

9.8. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszonya: –

Ha az előírt tanulmányi kötelezettségének eleget tett és szakmai vizsgát tesz.

–

Ha az előírt tanulmányi kötelezettségének eleget tett és nem kíván szakmai vizsgát tenni.

–

Ha az előírt tanulmányi kötelezettségének nem tett eleget és nem kíván javítóvizsgát tenni.

–

Ha mulasztásai meghaladják a megengedett mértéket.

–

Ha kéri tanulói jogviszonya megszakítását vagy szüneteltetését.

A tanulói jogviszony megszűnésekor a tanulót törölni kell a létszámból, az oktatási dokumentumokban a kimaradás tényét rögzíteni kell az előírt záradékok alkalmazásával.

41

9.9. Pályakövetési rendszer Iskolánk a törvényi előírások szerint kialakított pályakövetési rendszert kíván működtetni. A nyilvántartás adatai: − a tanuló neve − tanulói azonosítója − megszerzett szakképesítés − vizsga helye, ideje A nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat − a tanuló szolgáltatja, ha nem létesített munkaviszonyt − a foglalkoztató szolgáltatja foglalkoztatói jogviszony esetén a munkakörtekintetében.

9.10. Az előzetes tanulmányok beszámítása Az intézményben folytatott szakképzésbe a tanuló kérésére az előzetes tanulmányokat be kell számítani az alábbiak szerint. Amennyiben a tanuló kéri, beszámítható –

a felsőoktatási intézményben végzett az adott szakképzés szempontjából releváns előtanulmány,

–

a szakképző iskolában folytatott megegyező tartalmú tanulmányok,

–

a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban eltöltött szakirányú gyakorlati idő,

A beszámítás menete. –

A tanuló kérelmet nyújt be a szakképző intézménybe az előzetes tanulmányok beszámítására. A kérelemben a tanuló közli, hogy milyen tanulmányok alapján kéri a beszámítást. A kérelem mellé mellékeli a bizonyítványt, amely alapján a beszámítást kéri, illetve, ha szükséges a tantárgyi tematikát. A beszámítási kérelem vonatkozhat egy tantárgy/modul/tananyagegység/tananyagelem egészére, illetve meghatározott témakörökre.

–

A kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani.

–

A kérelem szakmai indokoltságáról az igazgató kikéri az érintett szaktanárok véleményét.

–

A szakmai vélemények alapján az igazgató dönt.

10. A program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, melyek szükségesek a hatékony szakmai munkához, a kiscsoportos, emberközeli, tanulóközpontú tevékenységhez. Az egyes képzési programok teljesítéséhez szükséges, az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében előírt eszköz és felszerelés jegyzékét a szakképesítésenként külön-külön rendszerezett helyi tantervek tartalmazzák. A rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény minden szakma esetében tételesen tartalmazza az „Eszköz- és felszerelési jegyzék”-et. Ez azokat a minimálisan szükséges felszerelések sorolja fel, amelyek nélkül a képzési feladat nem teljesíthető. Így a rajta szereplő eszközök megléte egyúttal a képzés indításának feltétele is.

42

10.1. Általános jellemzők ‾

Az iskolaépület a Salgótarján, Meredek út 9. sz. alatt található. (Helyrajzi száma : 4112)

‾

Az iskolaépület 1005 m2 alapterületen 15 tanteremmel, három számítástechnika teremmel, tanirodával, csoportos foglalkozásokra alkalmas termekkel, könyvtárral, tornaszobával, jegyzetbolttal, büfével és egyéb kiszolgáló helyiségekkel működik. Az iskolaépülethez rendezett udvar, iskolakert kapcsolódik.

‾

Az iskolaépület 17/ 30-ad része az iskolafenntartó és intézménye saját tulajdona.

‾

Az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van. A 13/30-ad rész tulajdonosa az ILS Salgótarjáni Nyelviskola, mely tulajdonrészét – igény esetén – megállapodás révén kedvezményes bérleti díj fejében a szakképző iskolának oktatásra biztosítja.

10. 2. A helyiségek jegyzéke, bútorzat, nevelő munkát segítő eszközök I. Helyiségek jegyzéke Eszközök, felszerelések tanterem szaktanterem előadóterem (100 fő befogadására) egyéni fejlesztő szoba tornaterem udvar igazgatói iroda nevelőtestületi szoba helyettesi iroda gazdasági vezetői iroda jogi asszisztens programiroda multimédia műhely ügyviteli helyiség könyvtár kiszolgálóhelyiségek aula (előtér, közösségi tér) ügyfélszolgálat teakonyha öltöző hideg-meleg vizes zuhanyozó személyzeti WC tanulói WC szertár

Mennyiségi mutató 16 (ebből 4 bérelt) 6 (a 16 közül) 1 (3 térre osztható elválasztó fallal, tanterem funkcióval is) 2 eseti szerződés alapján sportlétesítmény bérlése 1 (szabadidős, kulturális rendezvényekre alkalmas) 1 2 1 1 1 1 3 1 2 1 2 2 2 3 szintenként, nemenként 1-1 1

43

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Eszközök, felszerelések 1. Tanterem tanulói asztalok székek (írólappal is) nevelői asztal, szék eszköztároló szekrény tábla ruhatároló (fogas) szeméttároló sötétítő függöny 2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem tábla + flipchart számítógépasztal számítógépek és tartozékai nyomtató programok c) gyakorló tanterem taniroda gyakorló iroda Eszközök, felszerelések 3. előadóterem (100 fő befogadására) székek (írólappal is) oktatói asztal, szék projektor (állandó felfüggesztéssel) note book TV, video, DVD CD-s hordozható magnó szárazon törölhető, sínen mozgatható tábla gurulós Flip-chart tábla eszköztároló szekrény (mozdítható) moderátor tábla (kitűzés, mágneses) hangosítás, mobil mikrofonokkal árnyékolástechnika (szalagfüggöny, redőny) 4. Igazgatói iroda Íróasztal Szék Tárgyalóasztal Iratszekrény telefon, fax

Mennyiségi mutató 100 200 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként tanulói létszámban helyiségenként 1 ablakonként

1 tanulónként 1 tanulónként 1 felszerelés 1 szükség szerint 1 NSZI által felszerelt taniroda 1 Mennyiségi mutató 3 térre osztható elválasztó fallal, tanterem funkcióval is 100 db 1 db 1 db 1 db 1-1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 7 1 6 1

44

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

5. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal Szék napló és folyóirattartó Könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok Mosdókagyló Tükör Asztal Szék Iratszekrény Írógép írógépasztal és szék Fénymásoló számítógépasztal és szék számítógép nyomtatóval Telefon 6. Könyvtár- Világnyelv-forrásközpont tanulói asztal, szék egyedi világítás könyvtárosi asztal, szék szekrény (tároló) tárolók, polcok, szabadpolcok Telefon Fénymásoló Számítógép Nyomtató video (lejátszó, felvevő) televízióval CD lejátszó Írásvetítő

pedagóguslétszám szerint 1 pedagóguslétszám szerint 1 1 2 pedagóguslétszám figyelembevételével 1 1 felnőtt létszám figyelembevételével felnőtt létszám figyelembevételével 1 1 1-1 1 1 2 2 egy gyakorlati csoport egyidejű foglalkoztatásához olvasóhelyenként 1 1-1 4500 könyvtári dokumentum elhelyezésére 2 1 1 6 1 1 1 1 III. Nevelőmunkát segítő eszközök

Eszközök, felszerelések Taneszközök tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához, egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

Mennyiségi mutató évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

IV. Egészség- és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelések mentőláda gyógyszerszekrény (zárható) munkaruha tűzoltó készülék

Mennyiségi mutató 1 1 a vonatkozó rendeletek szerint az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

45

Záró rendelkezések A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata · A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A pedagógusok minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános és szakmai célok, valamint követelmények megvalósulását. · A 2013/2014. tanév végén a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. · Jelen nevelési-pedagógiai program felülvizsgálatát bármely érintett partner kezdeményezheti: fenntartó, nevelőtestület, szülői közösség, diákönkormányzat. Az intézmény vezetője köteles a felülvizsgálatot kezdeményezni, ha a jogszabályokban, alapelvekben lényeges változások következtek be. A pedagógiai program nyilvánossága · A nevelési, pedagógiai program nyilvános, azt minden külső és belső partner – tanár, diák, szülő, közvélemény – megismerhet. · A tájékoztatás, megismertetés formái: értekezletek, rövid írásos tájékoztató anyagok, nyitott napok szülők, diákok számára, sajtótájékoztatók, a honlapon rövid ismertetés, szülőknek szóló írásos tájékoztatók. · A hatályos pedagógiai program egy példánya az iskolai könyvtárban kerül elhelyezésre, biztosítva ezzel a mindenkori hozzáférhetőséget, nyilvánosságot. · Az iskola minden belső és külső partnere kérhet és kaphat tájékoztatást az iskola nevelési-pedagógiai programjával, működésével kapcsolatosan. A tájékoztatáskérést az iskolavezetéshez kell intézni. Az iskolavezetés, vagy a fenntartó megbízásából működő Iskolafenntartó Munkabizottság elnöke, elnökhelyettesei jogosultak a tájékoztatásra írásban, szóban egyaránt, a kérést követő 8 napon belül. A Pedagógiai Program hatálybalépése A J. L. SEAGULL Szakképző Iskola módosított Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete

2013. március 26-án elfogadta.

. hitelesítő nevelőtestületi tag

A módosított Pedagógiai Program a fenntartó J. L. SEAGULL Alapítvány K-1.3/01/2013.(III.28.) számú határozatával történő jóváhagyásával 2013. április 1-jén lép hatályba.

Nagy Magdolna az iskolafenntartó képviseletében

A J. L. SEAGULL Szakképző Iskola módosított Pedagógiai Programját az intézmény igazgatója

2013. március 26-án jóváhagyta.

Körmendy Éva a J. l. SEAGULL Szakképző Iskola igazgatója

46