JELKY ANDRÁS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM BAJA
ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
1
Tartalomjegyzék
iskolai PEDAGÓGIAI PROGRAM................................................................................................1 ELŐSZÓ.........................................................................................................................4 I. Az iskola rövid története.............................................................................................5 II. Jogi státusz.................................................................................................................8 2.Egyéb megállapodás a fenntartóval....................................................................9 3.A képzési idő, a képzés szakaszai....................................................................10 NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................11 I. Az iskola működésének általános jellemzői, alapelvek, értékek és célok, feladatok.....................................................................11 1.Önmeghatározás...............................................................................................11 2.Helyzetfelmérés.................................................................................................11 3.Az iskola pedagógiai alapelvei...........................................................................13 4.Pedagógiai célok................................................................................................14 5.Feladatok (az alapelvek függvényében)............................................................15 6.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.........................17 7.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................19 8.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.......................................20 9.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program................21 10.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.........................22 11.A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................23 12.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység.................................................................................................................24 II. A képzés rendje........................................................................................................25 1.Az iskola gyermekképe......................................................................................25 2.A képzés belső szakaszai .................................................................................26 3.Képzési specialitások........................................................................................28 4.Tanulói jogviszony.............................................................................................29 III. A pedagógiai folyamat.............................................................................................31 1.Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői................................................................31 2.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere.......................................................................................32 a)A tanulók értékelése...................................................................................33 b)A pedagógus munkájának értékelése( részletesen kidolgozva az IMIPben)................................................................................................................34 3.Az iskola élet- és munkarendje .........................................................................35 4.Hagyományok....................................................................................................37 2
IV. Iskolahasználók az iskolai közéletben A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége................................................................................................................39 1.Tanulói részvétel................................................................................................39 2.Szülői részvétel..................................................................................................40 3.Az iskola egyéb szolgáltatásai, válaszok az igényekre, marketing...................41 V. Az iskola egészségnevelési programja (Külön kötetben.)......................................................................................................43 VI. Az iskola környezeti nevelési programja (Külön kötetben.).....................................................................................................43 VII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (Az Eszközfejlesztési tervünk külön kötetben).........................................................43 HELYI TANTERV.........................................................................................................43 I. A képzési szerkezet és a tervezett osztályok számának alakulása.........................44 II. Óratervek..................................................................................................................46 III. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei....................................................................................................................53 IV. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei....................................................54 V. Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formája.................................................................................................................54 VI. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.............................58 VII. Középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként (Külön kötetben.).....................................................................................................58 VIII. Pedagógiai program elérhetősége...........................................................................58 IX. Záró rendelkezések..................................................................................................59
3
ELŐSZÓ
A közoktatási rendszer minden fontos eleme változóban van. A közoktatásról szóló törvény 129 §-ának (6) bekezdése 2004. június 30-ig jelölte meg azt az időpontot, ameddig az iskoláknak a pedagógiai programjukat át kell tekinteni, valamint e törvény 48. §ának figyelembevételével felülvizsgálni, és az ily módon felülvizsgált pedagógiai programot felmenő rendszerben bevezetni. Ezek a rendelkezések érvényesek a pedagógiai program mindkét részére, tehát a nevelési programra és a helyi tantervekre egyaránt. Új feladatként jelenik meg az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerével kapcsolatos kérdések rendezése. Mivel iskolánk a Comenius 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi Modelljének bevezetésére kiírt pályázaton sikeresen pályázott, és az információkat felhasználva a módosított pedagógiai program már tartalmazta, hogy olyan úton kívánunk tovább lépni, amely a felmerülő igényeknek megfelelően biztosítja a továbbfejlesztést. Bízunk abban, hogy a szakképző iskolai nevelést és oktatást közvetlen is befolyásoló aktuális társadalmi, politikai és gazdasági változásoknak és elvárásoknak is megfelelően sikerült pedagógiai programunkat módosítanunk, és ezáltal teljesíteni tudjuk a jelenlegi és jövőbeli partneri szükségleteket, követelményeket egyaránt.
Welchner Antal igazgató
4
I. Az iskola rövid története Városunkban a Bándl János által 1852-ben indított vasárnapi tanoncoktatástól nagy változásokon ment át a szakképzés. Az első nagy lépést az 1883. január 7-én megnyílt, iparostanoncok számára létrehozott iskola jelentette. E dátumot tekintjük mai iskolánk alapításának. Ahogyan a védtelen, kiszolgáltatott inasból törvényekkel védett, teljes jogú állampolgárrá váló szakmunkástanuló lett, úgy az iskola is egyre nagyobb figyelmet és fejlesztési lehetőséget kapott a várostól. A kezdeti három tanterem mára már három iskolaépületté nőtt.. A kezdetben csak tanoncképzéssel foglalkozó iskola képzési profilja is sokat változott az idők folyamán. A tanoncok sokáig csak fiúk voltak, a lányok az iskola 20 éves működése után jelentek meg. Az igen sok (kb. 70) oktatott szakma közül a legnépszerűbbek: a szabó, a kőműves, az asztalos, a cipész, a fodrász, a szobafestő voltak, melyek nagy részét még ma is oktatjuk. Az 1948-as államosítás után már megjelentek az autószerelők, motorszerelők, vízvezeték-szerelők. Az 1950-es évek közepéig a magánkisipar volt az egyeduralkodó, a sok embert foglalkoztató gyárak, üzemek felépítése után ez megváltozott. A privatizáció következményeként sajnos ma már e munkahelyek megszűntek, így a vállalati tanműhelyek és a végzettek munkalehetőségei is nagymértékben csökkentek. Állandó, alig leküzdhető problémát okozott az első időkben és sajnos napjainkban is a tanulók elhelyezése. A mai központi épületünk 1971-ben, a fémipari alapképzést biztosító tanműhelyünk 1976-ban épült. Teremgondjainkat enyhítette az 1987-ben átadott tanműhelyi tíz-tantermes iskolaépület. Sajnos sem ekkor, sem a következő – 1997-es – újabb bővítéskor tornaterem nem épült. A testnevelés órák elhelyezése, illetve a többek által is használt sportcsarnokba (a nagy távolság miatti) ingázás gondot okoz. A szakmunkásképzés mellett az 1973-74-es tanévtől jelent meg a szakközépiskolai oktatás szakmunkások esti osztályával.
5
Az első fecskék után a nappali szakközépiskolai képzést az 1988/89-es tanévben a faipari technikus osztály indításával kezdtük meg. Kétévenkénti indítással bővítettük a kínálatot ruhaipari, villamosipari és egészségügyi osztályokkal. A környék gazdasági életének változásához alkalmazkodva a szakmunkásképzésben új szakmák oktatását kezdtük meg a 80-as évek első felében: élelmiszertartósító, sütő, húsfeldolgozó. Ezt a szakirányt csak az 1997-es tanévig folytattuk, amikor is a város szakképzési profiltisztítása során e szakterületek helyett a közlekedésgépész képzést kaptuk. E csere számunkra fejlesztési lehetőséget és iskolabővítést jelentett. Az időközben egyre jobban fejlődő faipari tanműhelyünk mellett korszerű autószerelő műhelyeket alakítottunk ki. 1997-ben indítottuk elő humán világbanki osztályunkat is, akkor még követőként, majd a következő tanévtől sikeresen pályázóként. A világbankkal kötött szerződés öt évig kötelez bennünket arra, hogy közlekedés és humán szakmacsoportban egy-egy osztályt iskolázzunk be. A világbanktól kapott eszközök segítették az oktatás színvonalának javítását. 1994-ben a szakmunkásképzőt végzettek között egyre nagyobb igényként lépett fel a nappali képzésben érettségire felkészítő osztály indítása. 2000 szeptemberétől felmenő rendszerben megszűnt a szakmunkások szakközépiskolájának nappali intenzív és levelező tagozata egyaránt és helyette nappalin ifjúsági osztály levelezőn Dolgozók Középiskolája indult. Az 1999/2000-es tanévben az alapfokú művészetoktatás folytatásaként párhuzamos művészeti képzést indítottunk textilműves, majd a következő évben keramikus és grafikus szakon. Az iskola többcélú intézménnyé vált az elmúlt évek során: 1995-ben a Nevelési Tanácsadó, 2000-ben a városi kollégiumok, 2003-ban az Alapfokú Művészetoktatási Iskola,2004-ben az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat hozzácsatolásával. Iskolánk a város legnagyobb és legsokrétűbb intézményévé alakult. 2007 július 1-től az alapfokú művészetoktatás, 2008. szeptemberétől a Nevelési Tanácsadó és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat különvált az intézménytől.
6
A változásokat iskolánk eddigi elnevezésével is érdemes felidézni, szemléltetni: 1. Baja városi államilag segélyezett Kereskedelmi és Ipariskola (1883) 2. Baja Városi Polgári Fiúiskola és a vele kapcsolt Alsófokú Kereskedelmi- és Ipariskola (1888) 3. Baja Városi Kereskedő- és Iparostanonc-iskola (1904) 4. Baja Városi Kereskedő-, Fiú- és Nőipariskola (1911) 5. A bajai városi szakirányú iparos tanonciskola (1944) 6. A bajai állami szakirányú iparos tanonciskola (1948) 7. Munkaerőtartalékok Hivatala 57. sz. iparostanuló-iskola Baja (1950) 8. Munkaerőtartalékok Hivatala 112. sz. iparostanuló-iskola Baja (1951) 9. Munkaerőtartalékok Hivatala 609. sz. Ipari Tanuló Intézet Baja (1953) 10. Munkaerőtartalékok Hivatala 609. sz. „Türr István” Iparitanuló Intézet Baja (1955) 11. Mü.M. 609. sz. „Türr István” Ipari Tanulóintézete Baja (1957) 12. 609. sz. Türr István Ipari Szakmunkásképző Intézet (1967) 13. Jelky András Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola (1989) 14. Jelky András Szakképző Iskola és Nevelési Tanácsadó (1995) 15. Jelky András Szakképző Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2000) 16. Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2003) 17. Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (2004) 18. Jelky András Általános Művelődési Központ (2006) 19. Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium (2008)
7
II. Jogi státusz 1. Információk az Alapító Okiratról Intézmény neve:
Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium
OM azonosító:
028006
Az alapítás időpontja: 1883. 01.02. Intézmény típusa: közös igazgatású közoktatási intézmény Székhelye:
6500 Baja, Petőfi S. u. 1.
Intézményegysége:
Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium Kollégiuma (Radnóti) (Baja, Petőfi-sziget 2.)
Telephelyei:
Baja, Deák Ferenc u. 11. (iskola) Baja, Szent Antal u. 17 (művészeti szakközépiskola Baja, Szenes u. 12. (kollégium-Zrínyi) Baja, Petőfi-sziget (vizitelep) 7333 Kárász, Fürdő u. 20. (tábor)
Alapítója, illetve fenntartója: Baja Város Képviselő-testülete Jogállása:
helyi önkormányzati költségvetési szerv, jogi személy
Az érvényes alapító okiratának száma és kelte: 284/2008 Kth. sz. kelte: 2008. aug. 28. Alaptevékenysége: a) középiskolai oktatás, szakképzés: -
nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, és érettségi vizsga szervezése
- általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás - nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás és vizsgáztatás - iskolarendszeren kívüli felnőttképzés /szakmai oktatás, vizsgáztatás/ - szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás
8
b) középiskolai kollégiumi ellátás Kiegészítő tevékenysége: A kapacitás nem vállalkozás jellegű hasznosítása: -
igény esetén térítés ellenében tanfolyamok szervezése
-
saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása
2. Egyéb megállapodás a fenntartóval a) Az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki Program „középfokú szakmai orientáció” komponensének megvalósítása érdekében 1998. november 20-án megkötött szerződésben vállalja a fenntartó és az iskola, hogy közlekedés és humán szakmacsoportban 1998. szeptember 1-től öt egymást követő tanéven keresztül – tanévenként legalább egy-egy osztályt mindkét szakterületre beiskoláz, és a program szerinti oktatás feltételeit biztosítja. b) A Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi Modelljének bevezetésére kiírt pályázatban a fenntartó vállalta, hogy az iskolát változatlan szerkezettel és feltételekkel működteti. c) 2003-ban a fenntartó támogatásával sikeresen pályázott az iskola a Szakiskolai Fejlesztési Programban való részvételre. E program elsősorban szemléletváltást várt el a pedagógusoktól, ezért nagy hangsúlyt fektetett a tanár továbbképzésekre. A helyettesítési és utazási költségekhez, illetve az iskola együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségeihez anyagi fedezetet biztosított a fenntartó. d) 2008. szeptemberétől az iskola tagja a BÁCS-SZAKMA Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non- Profit Kiemelkedően Közhasznú ZRT- nek a gyakorlati képzések megvalósításában.
9
3. A képzési idő, a képzés szakaszai A Jelky András Szakképző Iskola alternatív lehetőséget nyújt a képzési idő, az iskolatípus és a megszerezhető végzettség tekintetében. Nevelő-oktató tevékenységét az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszában (9-10. illetve 9-12. évf.), valamint az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszában folytatja. Pedagógiai tevékenységét felnőttképzési formák egészítik ki.
10
NEVELÉSI PROGRAM I. Az iskola működésének általános jellemzői, alapelvek, értékek és célok, feladatok 1. Önmeghatározás -
Az iskola a város diákjait fogadó Kollégiummal együtt alkotja az intézményt. Az oktatási törvény 33. § (4) értelmében az iskola, összetett iskola.
-
Az intézmény szakképző iskola, ezen belül szakközépiskolai és szakiskolai feladatot lát el. E tevékenységét a közlekedés, egészségügy, gépészet, elektrotechnika-elektronika, faipar és építészet szakmacsoportban gyakorolja. Ebből fakadóan hivatása a szakemberképzés.
-
Az intézmény divatiskola. Képzési profiljában igen nagy szerepet játszanak azok a szakmák, amelyek az öltözködéssel, az ember külső megjelenésével kapcsolatosak (könnyűipar, fodrászat).
-
Az intézmény művészeti iskola, párhuzamos képzésben művészeti vizsgára és művész pályára készít fel textilműves, keramikus és grafikus szakterületen.
-
Az intézmény lehetőséget biztosít az általános műveltség, a középiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésére a szakképzés után, illetve felnőtt korban.
-
Az intézmény iskolarendszeren kívüli és iskolarendszerű szakképzési lehetőséget biztosít a felnőttképzésben résztvevők számára .
-
Az intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat segítségével látja el.
2. Helyzetfelmérés A pedagógiai program módosítása és a minőségbiztosítási rendszer kiépítése kapcsán megkérdeztük a közvetlen és közvetett partnerek véleményét az iskola erősségeiről és gyengeségeiről. Tanulóink részéről megfogalmazott erősségeink:
11
-
korszerű tanári felkészültség
-
gyakorlatban jól alkalmazható tudás
-
szakképzettség megszerzése
-
jól felszerelt tanműhelyek
-
megfelelő tankönyvek biztosítása
-
szemléltető eszközök használata
-
megfelelő információk a továbbtanuláshoz
-
a tanulók kulturális fejlődésének támogatása
-
megfelelő iskolai kollégium – könyvtár
-
az iskola tisztasága, az épületek állagának megóvására tett kísérletek
gyengeségeink: -
kevés korrepetálás
-
a heti óraszám elosztása
-
otthonos légkör, diáktársalgó
-
a tanulói jogok nagyobb érvényesítése
-
drogfogyasztás megakadályozása
Az iskolai dolgozók (technikai személyzet és pedagógus) szerint erősségeink: -
jó munkahelyi légkör
-
szakmai önállóság
-
emberbarát kapcsolatok
-
biztonságérzet
-
világos intézményi irányvonal
-
az iskola érdekeit képviselő vezetés
gyengeségeink: -
anyagi elismerés, megbecsülés
-
a követelmények egységes végrehajtása
-
leterheltség
-
pénzügyileg támogatott továbbképzési lehetőségek.
12
A szülők véleménye közel azonos a tanulókéval. Erősségként pluszként említik az egészséges életmódra nevelést, gyengeségként: a végzés utáni elhelyezkedés segítését. A fenntartó jónak ítéli az intézmény teljesítését, jó a kapcsolata az intézményvezetéssel. Gyengeségként említi, hogy kevés az információ az elhelyezkedési mutatók tekintetében. E felmérésekből is kitűnt, hogy még több gondot kell fordítanunk a korrepetálásra, felzárkóztatásra. Helyi tantervünkben több óraszámot biztosítunk e tevékenységi formára. Drogprevenciós munkánk hatékonyságának javítása érdekében az összes tanulót érintő programra pályáztunk sikerrel évek óta. Tanáraink felkészítése után, minden osztályban elkezdődhettek a foglalkozások, melyeket a következő tanévekben is folytatni kívánunk. A végzett tanulóink elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében az eddig is működő kapcsolatunkat a Munkaügyi Központtal kibővítjük. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy minden végzős osztály külön-külön vegyen részt a tájékoztatóikon. A 2009-ben végző tanulónkkal bevezetjük a pályakövetési rendszert ( kt12§ (6),132§(1) értelmében) 3. Az iskola pedagógiai alapelvei -
A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő és nem korlátozó iskola megvalósítása.
-
Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve.
-
Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez
-
Értékközvetítés
-
Nyitottság. A piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben.
-
Hagyományos keretek közt korszerű, részben alternatív oktatás
-
Gyermekközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a középiskolában és a szakképzésben.
-
Aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása
13
4. Pedagógiai célok Az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. a) Oktatási célok: -
a beiskolázott tanulók szakképesítéshez juttatása
-
a tanuló képességeinek és érdeklődésének megfelelő végzettség (vagy végzettségek) megszerzésére való felkészítés
-
felkészítés a záróvizsgára
-
a tanuló megszerezhesse azokat az ismereteket, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (vállalkozói ismeretek, idegen nyelv, informatika)
-
a tehetséges tanulók felkészítése versenyekre, felsőfokú tanulmányok megkezdésére
-
olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam stb.)
-
a tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket
A felsorolt célokat az iskola akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul a tanuláshoz és alkalmazkodik az intézmény munkarendjéhez. b./ Nevelési célok -
A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye.
-
Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása
-
Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés
-
A másság elfogadására nevelés
-
Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása.
-
Kommunikációs készségek kialakítása
-
Az önismeret fejlesztése
14
-
A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek kialakítása, kulturált viselkedési normák kialakítása. 5. Feladatok (az alapelvek függvényében)
a) "az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve" alapján -
a fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) segítse elő az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel, célirányos oktató és nevelő munkával
-
fontos feladat olyan képzési szerkezet és olyan képzési forma kialakítása, ahol az adott szakterületen a tanuló képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget megszerezheti, szándékának és tanulmányi eredményének megfelelően felkészülhet a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányokra
-
az iskola biztosítsa az átjárhatóság lehetőségeit, szükség esetén különbözeti vizsgával, fakultatív tantárgyak rendszerével
-
a magasabb szintű végzettséget (technikus) csak a jobb tanulók szerezzék meg, de gondoskodni kell a lemaradók iskolában tartásáról és szakképzettséghez juttatásáról
-
a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása
-
a kompetenciafejlesztés tárgyi feltétekeinek kialakítása
-
a kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe.
-
a sajátos nevelési igényű tanulók érvényes szakértői vélemény mellett kérelemre mentesülhetnek a javasolt tantárgyak értékelése minősítése alól.( ez az érettségi és a szakmai vizsgákra is vonatkozik)
-
a sajátos nevelési igényű tanulókat a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusainak segítségével fejlesztjük
b) "Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez" elv alapján -
az egyén érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó képzési utak biztosítása
-
a pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia
-
a személyiség- és képességfejlesztés előtérbe helyezése különösen a 9.-10. évfolyamon
-
törekszünk arra, hogy a tanulókat egyéni különbségeikhez alkalmazkodva, személyre szabottan fejlesszük.
c) az "értékközvetítés" elve alapján az iskola nevelőmunkájának egészében az alábbi értékeket közvetíti: 15
-
a tanulót teljes személyiségnek, test, lélek és szellem egységének tekintjük.
-
Az ismeretközléssel egyenértékűnek tekintjük munkánkban a testi nevelést és a személyiségfejlesztést
-
a tanulás, a tudás, az egészséges életmód, a humanista és demokratikus gondolkodás
így feladataink: tudásközvetítés -
a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos
-
a tanulás tanítására is terjedjen ki
-
a műszaki szakképzés miatt az általános képzésben a reál orientáció érvényesül
-
a középiskolában, technikusképzésben a kreativitás fejlesztésére kell törekedni, míg a szakmunkásképzésben a normakövetés dominál. (Ez a tanulók különbözőségéből, de a majdan betöltendő munkakör szükségleteiből is adódik.)
a fizikum fejlesztése -
az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok) pótlása
-
a mozgásszükséglet kielégítése
-
egészséges életmódra nevelés
-
szabadidős sportok megismertetése
-
a mindennapos testmozgás igényének felkeltése
-
a tanuló életkorának megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása
-
a könnyített és gyógytestnevelés iskolán belüli megoldása
megvalósítások formái -
a kötelező testnevelés órák keretében sportágak elsajátítása alapszinten szabadon választható órák keretében tömegsport, szakosztályi foglalkozás, osztályok közötti, iskolák közötti sportverseny
d) a további alapelvekkel kapcsolatos feladatok -
az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a piac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben
-
az iskola folyamatos kapcsolatot tart a gazdasági kamarákkal, a gyakorlati képzést velük együttműködve ellenőrzi
-
évente legalább egy alkalommal találkozót szervez az iskola azon magánkisiparosokkal, akik részt vesznek a szakképzésben. 16
-
Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés struktúráját, tartalmát ennek megfelelően módosítja
-
az oktató munka a hagyományos tanórai rendszerben, az értékelés az ötfokozatú osztályozási skála alkalmazásával folyik, az iskolai házirend
-
nagyrészt a korábbi hagyományokra épül
-
a tananyagban, különösen a szakképzésben folyamatosan naprakész ismereteket kell közvetíteni, a hatékonyság érdekében az iskola növeli az egyéni és a csoportmunka alkalmazásának arányát
-
az adott keretek között tág teret enged a pedagógusok egyéni módszertani szabadságának, hogy a nevelő-oktató munka megőrizze rugalmasságát, és könynyen alkalmazkodjon a tanulócsoportok eltérő felkészültségi és neveltségi szintjéhez
-
az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe
-
a szakmunkásokkal szemben támasztott növekvő emberi és szakmai elvárások azonban megkövetelik, hogy az iskola felsőbb évfolyamain az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt minél jobb teljesítményre késztesse diákjait.
e) A pedagógusokkal szembeni elvárások -
biztos szakmai ismeretek
-
a tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély
-
példamutatás, empátia
-
sikerorientáltság, kreativitás
-
kapcsolat a közösséggel és más nevelési tényezőkkel
-
összehangolt munkavégzés.
Ennek érdekében az iskola belső továbbképzéseket szervez: nevelési értekezletek, munkaközösségi megbeszélések keretében; továbbá elvárja, hogy minden terület tanévenként legalább egy alkalommal szervezett továbbképzésen, szakmai bemutatón vegyen részt. Kompetenciafejlesztési célunkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha a tantestület 75%-ának képzési kultúrájában 30% -ban megjelennek a kompetenciefejlesztés helyi tantervünkben részletezett elemei.
6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
17
Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, a felelős társadalmi magatartás kialakítására, az állampolgári szerepre történő felkészítés. A tanulók személyiségének alakításához a diákok megismerése szükséges. A megismerés és a fejlesztés dialektikus kölcsönhatásban vannak egymással. A tanulót legreálisabban abban a közegben ismerhetjük meg, ahol él és dolgozik, a közösségekben, melyekhez tartozik. A személyiségvonások, képességek tevékenységben alakulnak és nyilvánulnak meg. Ezért, különösen az osztályfőnök részéről fontos, hogy minél többet legyen tanítványaival, minél több tevékenység közben. A személyiségfejlesztésben meghatározó az iskola belső környezete és légköre. Alapvetően fontos a pedagógus részéről a személyes példamutatás. Ehhez természetesen megfelelő tekintéllyel kell bírnia, hiszen csak így fogadják el véleményét. A jó iskolai légkör ismérvei pl. -
barátságos, tiszteletteljes hang a felnőttek és gyerekek együttélésében
-
ne csak a tanulmányi eredményességen keresztül ismerje a tanár a tanulóit
-
az iskola épületeit ne hivatalos helynek, hanem otthonának is tekintse tanár, diák egyaránt
-
a konfliktusokat nem elnyomni, hanem kezelni, megoldani kell.
Az osztályfőnökök személyiségfejlesztő tevékenységét az osztályfőnöki tanterv tartalmazza. Az ebben megfogalmazott feladataink mellett fontos: -
az együttműködési készség erősítése (közös munka közös szabályainak szerepe)
-
személyes észlelés fejlesztése
-
értékek tisztelete, megbecsülése (a pozitívumokra érzékeny tanári magatartás)
-
empátiakészség fejlesztése.
Az iskola valamennyi pedagógusának kötelessége, hogy gondoskodjon a rábízott tanulók személyiségének fejlődéséről. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos munkánkban nagy segítséget jelent a mentálhigiénés tanácsadás működése. Az osztályközösségen belül, illetve az egyes szaktaná18
rok által súlyosabbnak ítélt esetekben az erre képzett szakemberek segítségét igénybe lehet és kell is venni. 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Feladatunk a nemzettudat megalapozása a tanulókban. Ösztönözzük a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális emlékeinek, hagyományainak megismerésére és ápolására. A nemzetközi kapcsolataink révén is ismerkedjenek meg tanulóink az európai kultúrával, életmóddal, szokásokkal. Hulladékgyűjtési, takarítási akciókkal igyekszünk bekapcsolni tanulóinkat a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, a környezetkímélő magatartás kialakítására. Fejlesztenünk kell tanulóink kommunikációs kultúráját, melynek középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Fejlesztenünk kell tanulóinkban a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Iskolai szintű közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat szabadidő-szervezőnk irányítja. A közösségi nevelés fő színtere az osztályközösség és a diákönkormányzat. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk az osztályközösség kialakítására, hiszen a csoportban a tanulók jobb teljesítményt nyújtanak, illetve itt tanulják meg a felnőtt társadalomba való beilleszkedést. Az osztályközösség csoporttá válásának kapcsán az osztályfőnök feladata: -
információk gyűjtése a leendő osztályról (jelentkezési lapok, beiratkozáson részvétel)
-
az iskola és a saját elvárásainak ismertetése
-
a tanév programjának és az osztályt tanító tanároknak a bemutatása
-
házirend és a balesetvédelmi szabályok ismertetése
-
szülői értekezlet, ahol személyes kontaktus az osztályfőnök és a szülők között, egymás iránti elvárások megismerése
19
-
az induláskor kialakuló konfliktushelyzetek megoldása (rendszeres kommunikáció, állandó tájékoztatás, a folyamatokba történő beavatkozás, megbízások adása)
-
minél több tanórán kívüli együttlét megteremtése (közös osztálydíszítés, a város nevezetességeinek közös megtekintése, kirándulás, túrázás, gólyabál, osztály klubdélután)
-
osztályfőnöki órákon többféle módszer alkalmazása a közösségépítésben (pl. viták, beszélgetések a tanmenetben meghatározott témákról; videofilmek megtekintése és megbeszélése; aktuális konfliktusok, események megbeszélése; szituációs játékok adott témában, azok elemzése, értékelése; kérdőívek megoldása, elemzése).
A közösségi nevelés nélkülözhetetlen velejárója a diákvezetők nevelése, munkájuk segítése. Fontos annak szem előtt tartása, hogy a fiatalok a munkán keresztül nevelődnek. A diákönkormányzat a diákság kollektív érdekérvényesítési szervezete, mely működése során nagymértékben hozzájárul a tanulóifjúság demokratikus viselkedési kultúrájának kialakításához, gyakorolja a diákok és diákközösségek jogait, ellátja a tanulóifjúság jogainak védelmét, szervezi az iskola tanulóinak közösségi életét. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulói gyenge teljesítmények mögött szociokulturális hátrányos helyzet, nevelési elhanyagoltság, ingerszegény környezet egyaránt és halmozottan is lehetnek. A családi nevelésbe beleavatkozni, a szociális hátrányokat megszüntetni az iskola alig képes. A hátrányok enyhítése érdekében viszont elsőrendű feladat a tanulók minél hamarabbi megismerése, a hátrányokkal küzdők feltérképezése. Szülői értekezleten, fogadóórán tájékoztatni kell a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről. Helyi, regionális, országos támogatási lehetőségek ismertetése, a pályázás ösztönzése minden osztályfőnök feladata. Amennyiben szükséges a gyermek és ifjúságvédelmi felelős bevonásával kapcsolatfelvétel a Családsegítő Központtal, illetve más szakszolgáltató intézménnyel. Ha a családi környezet indokolja, javasolja és kezdeményezze az osztályfőnök a tanuló kollégiumi elhelyezését. Közösségi megmozdulások, kirándulások térítési díjának kifizetéséhez hozzájárulást kérjen az osztályfőnök a Jelky Alapítványtól.
20
A végzős osztályokban 1-2 fő részére a gazdasági év végén, szociális juttatásként ballagási ruhavásárláshoz támogatást ad az iskola. 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Főként a szakiskolai képzésbe belépő tanulók esetén tapasztalható a tanulási kudarc. Már az általános iskolából úgy érkeznek, hogy alacsony az írás, olvasás, számolás készségük. A 8 év alatt általában negatívan értékelő hatásoknak voltak kitéve, nem voltak képesek sem önállóan dönteni, sem önmaguk igazi képességeit felismerni. Minden tanuló örül a sikeres tanulásnak. Ha nincsenek sikerei, kialakít valamilyen önvédelmi mechanizmust. A sorozatos kudarchelyzet ellenállást vált ki belőle. Az ellenállás mögött nagyfokú frusztráció működik, amely minden kudarc esetén újratermelődik. Segítenünk kell tehát abban, hogy átértékeljék önmagukat, sikereik legyenek a tanulásban, képesek legyenek valamilyen értelmes célt önmaguk elé tűzni. A 9. évfolyamon a közismereti képzésben elsődleges feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, a motiváció. A tanári magatartást az elfogadás és a tanulói személyiség tiszteletén alapuló segítés kell, hogy jellemezze. Ennek elérése érdekében korrepetáló, felzárkóztató órát tervezünk minden 9. és 10. szakiskolai osztályunkban matematika, magyar nyelv és irodalom, valamint, idegen nyelv tantárgyakból. A szakiskolai kerettanterv hangsúlyozottan kívánja érvényesíteni a tanulói felzárkóztatást, a képességek fejlesztését, hogy a tanulók alkalmasak legyenek a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A pályaorientáció tantárgy célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind a munkaerő-piaci környezetükről. E tantárgy és az osztályfőnöki óra keretén belül is foglalkozunk a tanulás tanításával is, a hatékony és eredményes tanulási módszerek bemutatásával. Önismereten alapuló egyéni tanulási módszerek kimunkálása, a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazásának megtanítása a célunk és feladatunk. E sokféle segítség után is rossz eredményt elérő tanulóknál meg kell vizsgálni az iskolatípus vagy a szakmacsoport változtatásának lehetőségét, mert ez is oka lehet az eredménytelenségnek.
21
10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Valljuk: hogy az állandó, irányított, ingergazdag pedagógiai környezet felismeri és előhívja a tehetséget. Számunkra a tehetség: olyan fajta kombinatív készség, olyan komplex képesség, amely a kreativitáshoz szükséges. A szakmai tudás, a kreativitás és az életszerű szemlélet együttesen fejezik ki a tehetséget. A mi tanulóink legnagyobb része nem az egyes tudományágakban tűnik ki érdeklődésével, tudásával. A választott szakmán, gyakorlati alkotó munkán keresztül motiválhatók és fejleszthetők. Feladatunk minél több alkotási és megmérettetési lehetőség biztosítása az érdeklődő tanulók számára. Városi, megyei és országos szintű közismereti versenyekre készítjük fel és nevezzük be tanulóinkat. A vers és próza, az előadóművészet terén kiemelkedőnél minél több fellépési, szereplési lehetőséget biztosítunk (iskola, városi rendezvényeken, különböző megyei szavalóversenyeken). Fakultációk, szakmai szakkörök indításával bővítjük a szakmai oktatás lehetőségeit (pl. Pneumatika, CAD oktatás), melyek teljesítése után vizsgát is tehetnek tanulóink. A szakmai képzésben részt vevők számára rendezett szakmai versenyeken nagy létszámmal és igen jó eredménnyel veszünk részt. Különösen fodrász és könnyűipari tanulóink versenyzési lehetőségeit és versenyzési kedvét kell kiemelni. Az elért eredményekre azonban nem csak e két terület lehet büszke, mert a faipari és az utóbbi időben az építőipari tanulóink is kimagasló teljesítményt nyújtottak. Képzőművész tanulóink esetén a kiállítási lehetőségek minél nagyobb számú biztosítása a feladatunk. A sportban tehetségesekről sem feledkezünk meg. Diáksport Egyesületünk több szakosztállyal működik, a hét minden napján biztosítjuk a sportolás, mozgás lehetőségét. Kosárlabda és labdarúgó csapataink versenyeztetése szinte folyamatos. Javítani valónk az idegen nyelv, a villamos és a közlekedés szakmai képzésben részt vevők körében van.
22
11. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem terén fontos a segítő, a másságot elfogadó szemlélet kialakítása. Az egész nevelőtestület feladata: -
a hátrányos és veszélyeztetett tanulók megismerése
-
a veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésben és megszüntetésben való közreműködés
-
a tanulókat és szüleiket tájékoztatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, hogy hol kereshetik fel őt.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a pedagógusoktól, szülőktől vagy tanulóktól szerzett információi alapján felveszi a kapcsolatot a veszélyeztetett tanulóval, illetve szüleivel. Ha pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg a tanuló veszélyeztetettsége, illetve, ha a gyermek bántalmazása vélelmezhető, értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Az üggyel kapcsolatos esetmegbeszéléseken együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy közzétegye az iskolában: kihez és mikor fordulhatnak a tanulók, vagy szüleik a problémáikkal. 2001-től kezdődően minden tanévben sikeresen pályáztunk a GYISM és az OM által kiírt iskolai egészségfejlesztési és drogmegelőzési pályázaton. Kiemelt feladatunk a kábítószer fogyasztásra utaló jelek felismerése, a drogfogyasztó tanulók kiszűrése, de mindenekelőtt a drogprevenció. E feladatok megoldása során alkalmazott módszereink: -
beszélgetéssel, tanácsadással, okos együttérzéssel segíteni a tanulót a problémája megoldásában, a nehézségek leküzdésében
-
tájékoztató előadások szervezése (szakemberek meghívása osztályfőnöki órára)
-
kortárs csoportoknak tartandó előadások megtartására felkészítő tanfolyamok szervezése (dohányzás, drog témakörökben)
-
önértékelés, önfejlesztés képességének kialakítása
-
a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanulók megsegítése érdekében a Nevelési Tanácsadó, a Családsegítő Központ és mentálhigiénés szakember szakmai segítségét is igénybe vesszük. Kérjük a tanulók problémáinak speciális eszközökkel történő feltárását, pszichológiai-pedagógiai státusának tisztázását. Ennek alapján az egyéni bánásmódra vonatkozó tanácsokat beépítjük a mindennapi nevelő-oktató munkába. 23
-
Szükség esetén a tanuló gondozásba vételét javasoljuk.
-
Anyagi támogatás rászorultság esetén rendkívüli alkalmakkor, tanulmányi kirándulások, év végi szociális juttatás).
-
Nagykorú tanulóink és a felnőttek számára félreeső helyen jelöljük ki a dohányzóhelyet. 12. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Az ilyen tanulóknál az ítélőképesség hiánya, a sodorhatóság gátolhatja a pozitív hatások befogadását. A siker átélése elindíthat fejlődési folyamatot. Minden emberben van valamilyen képesség, amely alapján sikerekre számíthat. Ezeket a képességeket kell feltárni. Az ilyen tanulók esetében gyakrabban kell élni az egyéni beszélgetésekkel. Amennyiben a szaktanár, illetve osztályfőnök beszélgetései nem vezetnek eredményhez, igénybe vesszük szakember segítségét: mentálhigiénikus, illetve pszichológus. Fontos a pedagógus és a szülő kapcsolata, hiszen a nevelési tanácsadó a szülő kérésére foglalkozik a tanulóval. A külön foglalkozások eredménytelensége után sajnos élnünk kell a fegyelmező intézkedésekkel. Fontos a fokozatosság betartása, és minden esetben a nevelő szándék előtérbe helyezése. E tevékenységünkbe a diákönkormányzat segítségét is igénybe vesszük. Komolyabb fegyelmi büntetés előtt a diákönkormányzat elé kerül a tanuló, és diáktársai próbálnak beszélgetés illetve beszélgetések erejével hatni.
24
II. A képzés rendje 1. Az iskola gyermekképe Az iskola tanulói a fiatalkor különböző szakaszaiból kerülnek ki. Többségük a serdülőkor második szakaszában (14-16 év), illetve ifjúkorban (16-20 év) van, de néhányan a felnőttkorba lépnek. A serdülőkor és az ifjúvá érés bonyolult életszakasza nehéz feladatok elé állít minden nevelőt, és a fiatalok számára is sok problémát okoz. A serdülőkort az érdeklődési körök gyors szélesedése és változása, az ifjúkort pedig az érdeklődés stabilizálódása és elmélyülése jellemzi. A tanuláson kívüli érdeklődés és szabadidő-tevékenységekben nyilvánul meg. Ezen a téren is fokozódó differenciálódás figyelhető meg, amely társadalmi rétegenként és nemenként is eltérő sajátosságokat mutat. A tanulók önmagukra irányuló érdeklődése megélénkül. Meg akarja ismerni képességeit, lehetőségeit, cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait. A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés kedvező feltételeket teremt. A fantázia alakulását ebben a korban az absztrakt logikai gondolkodás befolyásolja. Ez az ábrándozások, a túlérzékenység kora. Jövőképüket a fantázia és a realitás együtt jellemzi. A serdülő és az ifjúkor értékorientációjának közös alapja az akarati önállósulás, ami a felnőtté válás legfőbb kritériuma. Ebből ered a fiatal nagyfokú kritikai hajlama, dinamizmusa, radikalizmusa, optimista kísérletező kedve és a jövőre irányuló tervezgetése. A hozzánk jelentkező tanulók neveltségi szintje hűen tükrözi a társadalmi viszonyokat. Sokan neveletlenek, kulturálatlanok. Sok a munkában és tanulásban igénytelen, önkritikával alig rendelkező tanuló. E magatartási hibák kialakulásának okai elsősorban a családon belül keresendők. A problémás esetek többségénél kiderül a családi háttér nem ideális (alkoholista szülő, csonka család stb., illetve kevés időt szánnak a szülők a gyerekre). A családok zömének az anyagi helyzete is fokozatosan romlik, sok a munkanélküli szülő. A gyerekek egy része így otthon sem lát arra példát, hogy szülei rendszeresen dolgozni mennek. Ez sajnos rossz hátteret ad egy szakképző iskolában.
25
A családok nagy részénél viszont rendszeresen dolgoznak a szülők, de önhibájukon kívül, keveset keresnek, csak másodállás vállalásával tudják eltartani a családot, s valamennyire szinten tartani a korábban megszokott életszínvonalat. Kevés idő marad arra, hogy a gyerekkel foglalkozzanak, közös élményt adó programokat szervezzenek. Önhibájukon kívül, de ingerszegény környezetben él tanulóink egy része, s ezért igénytelen ő maga is. A másik végletről is beszélni kell. Amikor a szülők - akár erőn felül is - próbálnak gyermeküknek mindent megadni. Az ilyen gyermekek sem tudják megbecsülni az igazi értékeket, értékítéletük hamissá válik. Vannak olyan szülők is (ez a legszűkebb réteg), akik rendkívül jó anyagi körülmények között élnek, gyermekeiknek anyagilag mindent megadnak. Márkás autókkal jönnek iskolába, ruházatuk is a legdrágább darabokból áll. Ezen szülők jó része mindent pénzzel akar elintézni, bár megtehetné, mégsem törődik gyermeke lelki életével, érzelmeivel, problémáival. Tanulóink érdeklődése erőteljesebben fordul a társas kapcsolatok (barátok, partnerek) felé. A serdülő már megválogatja, hogy kikkel társuljon. A barátválasztás alapja: a lényeges területen való hasonlóság pl. érdeklődés, életszemlélet, értelmi szint, erkölcsi tulajdonságok, a jellem hasonlósága. Sajnálatos módon nemcsak barátságot tartalmas kapcsolatot jelent a kortárs csoport, hanem fogékonnyá válhat a negatív hatásokra és antihumánus eszmékre: alkohol, drog, skinhead mozgalom stb. Az iskola fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. Az osztályfőnök és valamennyi tanár szerepe igen fontos az osztály magatartását, viselkedési morálját illetően. A személyes példamutatás, az egyéni problémákra való odafigyelés, a következetes értékközvetítő tevékenység jellemezze mindennapjainkat.
Fontos: hogy a pedagógus a gyermek
szemével is lássa a világot, szeresse őt. 2. A képzés belső szakaszai 1. szakasz: (9. évfolyam) a beilleszkedés, orientáció szakasza Cél: a tanulásmódszertan megismerése, gyakorlása az érdeklődés felkeltése, fokozása a kiválasztott szakirány megismertetése ha szükséges, pályamódosítás a képességeknek és az érdeklődésnek megfelelően. 26
2. szakasz: (10. évfolyam) az alapműveltség elsajátításának szakasza Cél: a helyes önismeret kialakítása az intenzív tanulás kialakítása a szakmai és tantárgyi irányultság kialakítása a továbbtanulási döntés előkészítése felkészülés az alapműveltségi vizsgára 3. szakasz a specializáció szakasza szakközépiskolában (11-12. évfolyam) Cél: felkészülés az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra szakmunkásképzésben (1/11-2/12-3/13., illetve1/ 9-2/10-3/11. évfolyam) a szakmától függően 1-2-3. szakképzési évfolyam Cél: felkészülés a szakmai vizsgára 4. szakasz: az érettségi utáni szakmai képzés szakközépiskolában:
technikus képzés középfokú végzettséghez kötött szakmai képzés
szakmunkásképzésben:
középfokú végzettséghez kötött szakmák képzése
Cél: felkészülés a technikusi és egyéb záróvizsgákra. Kimeneti pontok, a kimenet módja lehetőségei: -
Az 1. szakasz végén átmehet a tanuló másik pályaorientációs osztályba, illetve 4,0 körüli tanulmányi eredmény esetén az érettségit megcélzó osztályokba
-
A 2. szakasz végén bármilyen 10. osztályhoz kötött szakmára jelentkezhet a tanuló, de a felvételnél előnyt élveznek az adott szakma orientációs szakaszán sikeresen részt vettek. A jó tanulók a különbözeti vizsgát is választhatják, melynek teljesítése után az érettségire felkészítő osztályokban folytathatják tanulmányaikat. A szakközépiskolai osztályok tanulói a 10. osztály végén dönthetnek úgy is, hogy a 11. évfolyamot a szakképzésben kívánják folytatni.
-
A 3. szakasz végén a szakképző évfolyamokon a szakmai vizsga után megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya. Lehetősége van azonban átlépni a szakközépiskolába egy sikeres felvételi vizsgával évfolyamismétléssel a 10. évfolyamba a törvényben meghatározott életkor megfelelése és a szakiskolai 9-10. évfolyam megléte esetén
27
az ifjúsági osztályba, vagy más szakmát tanulni. Rokon szakmák esetén a képzési idő csökkenthető. A szakközépiskolai osztályok e szakasz végén érettségi vizsgát tesznek. Megszűnhet a tanulói jogviszonyuk vagy folytathatják tanulmányaikat a 13. évfolyamon vagy a szakképzési évfolyamokon bármely általunk oktatott szakmában. A 10-12. évfolyamon kapott szakmai alapozás tantárgyai beszámíthatók a szakképzésbe, így a képzési idő rövidíthető. A 3. szakasz utáni képzési idők rövidítéséről kérvény alapján az igazgató dönt. -
A 4. szakasz után, az életkor miatt, már csak rövid képzési idejű szakma választására van még lehetősége a tanulónak a nappali rendszerű oktatásban. 3. Képzési specialitások
-
Tanórán és tanórához kapcsolhatóan:
A sokféle képzési forma, az igen sokféle szakmai irányultságú osztályaink egyben specialitásunk is. Egy iskolán belül igen nagy lehetősége nyílik a tanulónak a szakma és képzési cél váltására. A 9.-10. évfolyamra felvett tanulókat tervezett céljaiknak, előképzettségüknek megfelelően különböző osztályokba soroljuk. A két fő irány: szakközépiskolai és szakiskolai képzés. Nagy figyelmet fordítunk a felzárkóztatásra, de a tehetséggondozásra is. A 10. évfolyam végéig közismereti tantárgyakból korrepetálást, tanulmányi versenyekre való felkészítést, min. 5 fő jelentkezése esetén szakkört indítunk. A 11-12. évfolyamon erőteljesebben ketté válik az iskola. A szakiskolai képzésben szakmai tanulmányi versenyekre való felkészítést, a más iskolából érkezett tanulók felzárkóztatását biztosítjuk. A szakközépiskolai vonalon érettségi előkészítőket, emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítőket, szakmai tantárgyakból szakköröket szervezünk. -
Szabadidőben
Az egészséges életmódra nevelésben, az egészséges életvitel kialakításában fontos szerepe van annak, hogy diákjaink számára adjunk választási lehetőséget a szabadidő minél hasznosabb eltöltésére. Ezzel is segítséget kívánunk nyújtani a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzőséhez. A hét négy napján sportköri foglalkozásokon vehetnek részt tanulóink. Az iskola mellett működő Jelky Diáksport Egyesület három szakosztálya (labdarúgás, kosárlabda, atlétika) számtalan lehetőséget kínál fel. 28
Télen sí-, nyáron vízi-tábort, évente több alkalommal kerékpár és természetjáró túrát szervezünk. A Petőfi-szigeten lévő Vízitelepünkön osztályrendezvényeket szervezhetnek tanulóink. Idényben diákigazolvány ellenében kikölcsönözhetik kajakjainkat, a füves részen sportolhatnak, strandolhatnak. Biztosítjuk tanulóinknak a szakmai kiállításokon való részvétel lehetőségét. Külföldi iskolákkal (szerb, német, erdélyi) cserekapcsolatot alakítottunk ki, lehetőséget adva tanárnak és diáknak egyaránt, hogy betekinthessenek más országok szakmai képzésébe, az ott élő emberek szokásainak, életkörülményeinek megismerésére. Az iskolában működő VOLÁN SULI kedvezményes anyagi, időbeosztási lehetőséget biztosít különböző gépjárművezetői tanfolyamok indításánál. 4. Tanulói jogviszony a)
Létesítése Minden 8. évfolyamot végzett, az általunk felkínált képzési lehetőségek iránt érdeklődő tanuló jelentkezését várjuk Baja és vonzáskörzetéből, illetve a kollégiumi férőhelyek függvényében a távolabbi térségből. Az általános iskolai eredmények (5-8. osztály) összesítése alapján döntünk a felvételről, csak a művészeti párhuzamos képzésre jelentkezőknek szervezünk felvételi-alkalmassági vizsgát. A képzési idő bármelyik szakaszában is át lehet jönni másik iskolából. Az egyes évfolyamokra és képzési típusokra való átvételről az igazgató dönt. Adott esetekben különbözeti vizsgákat, illetve évfolyamismétlést írhat elő feltételként.
b)
Továbbhaladás A továbbhaladás évenkénti kritériuma: a nevelőtestület határozata alapján:
-
az éves szaktárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése minden tantárgyból, illetve lehetőség a javítóvizsgán az elégtelen osztályzatok javítására. (A javítóvizsgára utalás szabályait: tantárgyak száma, módja stb. a mindenkor érvényes rendelet tartalmazza.)
-
a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása nem haladja meg a törvényi maximumot
-
az egyes tantárgyakból történő mulasztás nem éri el a törvényi maximumot, illetve eléri, de a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsgát
-
sikeres osztályozó, illetve javítóvizsga után
29
-
a szakképzésben előírt kötelező szakmai gyakorlat teljesítése
-
a szakközépiskola 9-10. évfolyamán a javítóvizsgán 1-2 tárgyból elégtelent szerzőknek a szakiskolai javító vizsgán /sikeres vizsga esetén/ lehetőséget biztosítunk az iskolatípus váltására évismétlés nélkül. A 12. évfolyam végén az érettségi vizsga nem kötelező, de szükséges a későbbi továbbhaladáshoz (felsőoktatás, különböző szakmák). Az érettségi vizsgán szerzett elégtelen érdemjegy(ek) a következő vizsgaidőszakban (őszi, következő évi) javítható(k). A 12. évfolyamot ismétlő tanuló, kérelmére azokból a tárgyakból mentesíthető a tantárgyak tanulása alól, amelyekből előrehozott érettségi eredménnyel rendelkezik. A kérelem alapján az igazgató határozatban mentesíti a tanulót. A szakmától függően különböző évfolyamok végén a szakképzésben résztvevők szakmai vizsgát tesznek. Csak a vizsgán sikeresen résztvevők kaphatnak a munkakör betöltéséhez szükséges végbizonyítványt. A záróvizsgán elégtelen osztályzatot kapott tanuló javíthat.
c)
A tanulói jogviszony megszűnése - az iskolai tanulmányok befejezése előtt • fegyelmi vétség miatt • a megengedettnél több hiányzás miatt • önkéntes iskolaváltás miatt (Az egyes esetekben az eljárási szabályokat, jogkövetelményeket, az iskola kötelezettségeit az iskolai SZMSZ és Házirend tartalmazza.) - a tanulmányok befejezésekor A tanulói jogviszony megszűnésének időpontját a közoktatási törvény szabályozza.
Az egyes évfolyamok elvégzését középiskolai bizonyítvány, az érettségi és szakmai vizsga sikeres teljesítését vizsgabizonyítvány tanúsítja.
30
III. A pedagógiai folyamat 1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői a) tanulás, cselekvés, alkotás színtere az iskola. Feladatunk a minél nagyobb tárgyi és szakmai tudáshoz juttatni tanulóinkat b) a tanuló megismerése Munkánk csak akkor eredményes, ha a másik fél, a diák is aktív részese. Az aktivitás növelhető, ha megismerjük a tanuló hibáit, erényeit, érdeklődési körét, személyiségét c) az autonóm személyiség fejlődését szolgáló módszerek: a tanuló - véleményt mondhat A diákok joga, hogy véleményét bármiről elmondja, úgy hogy ezzel mások emberi méltóságát nem sérti meg - részt vehet • a diákkörök munkájában, tagja lehet iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek • az érdekeit érintő döntések meghozatalában - vállalhat • tisztséget az osztályközösségen belül a diákönkormányzatban • az iskola egészét érintő feladatokból részfeladatokat (pl. nyílt nap, iskolai műsorok készítése)
31
2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Értékelés és motiváció Mire irányul
Ki értékel
- tanulmányi munka
szaktanár, szakoktató,
(elmélet, gyakorlat)
Milyen rendszerességgel
osztályfőnök
folyamatosan
- magatartás, szorgalom
osztályfőnök
havonta
- kiemelkedő eredmények
szaktanár, of.,
amikor aktuális
igazgató
(kiemelkedő végzősök ballagáskor)
- tanárok munkája
mk.vez.,
évente
ig.h., igazgató
amikor aktuális
mk.vez.
évente
gyak.okt.vez.
amikor aktuális
- munkaköz. munkája
igazgatóhelyettes
évente
- az iskola gazdálkodása
igazgató, gazd. vezető
félévente
- az oktató, nevelő munka
mk.vez., gyak. vez.
- szakoktatók munkája
körülményei (elm.,gyak.)
igazgató
évente
gondnok, isk. vezetése
félévente
gondnok - gazd. vez.
évente
- az épületek rendje, tisztasága, állaga - a technikai dolgozók munkája - az ügyviteli munka - igazgató, ig.h. munkája
igazgató - gazd. vez. nevelőtestület
évente folyamatosan szóban, évente kérdőívben
- az iskolai munka
szülők
a tanév végi SZMK ülésen
32
a) A tanulók értékelése - az értékelés alapelvei • személyre szóló legyen • vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, a tantárgy jellegét • legyen megbízható, objektív és nyilvános • folyamatos legyen • változatos, sokoldalú értékelési formákat alkalmazzunk • megfelelő légkörben történjen • fejlessze a kommunikációs készséget - az értékelés célja: az önértékelési képesség kialakítása, az önálló tanulásra való igény és képesség fejlesztése - az értékelés formái • szóbeli értékelés -
tanítási órán és tanórán kívül (megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad)
-
szülői értekezleten
-
fogadóórákon
-
a magatartás és szorgalom elbírálásakor
-
az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor
-
a tantestület előtti értékelés az osztályfőnök által
• szöveges értékelés írásban -
szükség esetén (pl. kiemelkedő teljesítményű ill. problémás tanulónál) a szaktanár vagy az osztályfőnök által
-
dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrzőkönyvbe
-
a dolgozatokhoz írt rövid véleményben
-
külső felkérésre készített vélemények (pl. rendőrség, ijfúság-védelem stb.)
- az értékelés időpontjai, eszközrendszere • a pedagógus a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel (1-5) értékeli, félévkor és év végén osztályzattal (jeles-elégtelen) minősíti • a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük
33
• a szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont • a szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy követelményeit A tanulók értékelésével, az érdemjegyek számával kapcsolatos részletes feladatokat az SZMSZ 4. és 5. sz. melléklete tartalmazza: szaktanárra, szakoktatóra és osztályfőnökre vonatkozóan. - Vizsgák • belső vizsga: -
különbözeti, osztályozó és javító vizsga saját tanulók részére
-
felvételi-különbözeti vizsga a másik iskolából felsőbb évfolyamon belépni kívánó tanulók számára
-
modulzáró vizsgák a szakképzésben a központi programok alapján
külső vizsgák: szintvizsgák, mérések •
állami vizsgák: -
szakmai vizsga (szakképesítő vizsga) a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint
-
érettségi vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint
- A magatartás és a szorgalom jegyek elbírálásának alapelveit és az egyéb tantárgyi osztályzatokról a helyi tantervben szólunk b) A pedagógus munkájának értékelése( részletesen kidolgozva az IMIP-ben) -
az értékelés alapelvei • személyre szóló legyen • megfelelő légkörben történjen • tényanyag birtokában történjen • ösztönző hatású legyen • meghatározott szempontok alapján történjen - az értékelés célja: az egyéni és a közösségi célok összehangolása, a probléma- és a konfliktuskezelés javítása, a folyamatos minőségi munka biztosítása - az értékelés szempontjai: • a tanórai munka (elmélet és gyakorlat egyaránt)
34
ezen belül is szakmai felkészültség a tanulók tudásszintje az óra szervezettsége az óravezetés stílusa kérdezéstechnika az óraközi értékelés tanár - diák kapcsolat • versenyeredmények • vizsgaeredmények (érettségi, alap, szakmai, nyelv) • munkafegyelem • részvállalás az iskolai feladatokból • kapcsolat a kollégákkal, diákokkal, szülőkkel • szakmai önfejlesztés • pályázatok készítése • iskolán kívüli közéleti szerep vállalása -
az értékelés alapját képező ellenőrzések formáit, gyakoriságát, az ellenőrző személyét az SZMSZ II/4. pontja valamint az IMIP tartalmazza.
c) Az igazgató munkájának értékelése (a tantestület által, részletesen kidolgozva az IMIP-ben) Szempontok:az iskolai munka irányítása -
milyen a belső ellenőrzés és értékelés
-
hogyan kezeli a kollégák problémáit, munkájuk segítése
az iskolai légkör az iskola menedzselése külső anyagi források keresése a költségvetés kiegészítéséhez 3. Az iskola élet- és munkarendje A tanév beosztása A tanítási év a szakmai-, érettségi vizsga évét kivéve: általában 37 hétből, 185 napból áll, melyből a tanítási napok száma 180. A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása nem lehet több:
35
-
9-10. évfolyam 27,5+2, 11-12. évfolyam 30 óránál, kivéve a párhuzamos képzésben résztvevő művészeti tanulókat, ahol 40 óránál hetente
-
a szakképzési évfolyamokon naponta 7 esetleg 8 óránál.
A tanév, ezen belül a tanítás rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. A tanév helyi rendjét éves munkatervében a nevelőtestület minden év elején, a testületi értekezleten határozza meg. Ekkor dönt az állami ünnepek megünneplésének módjáról, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, programjáról. Az iskola szokásrendjéhez tartozó ünnepeink: •
tanévnyitó ünnepség
•
gólyabál
•
szalagavató
•
ballagás
•
tanévzáró ünnepély
hagyományos rendezvényei: •
őszi és tavaszi túra
•
Jelky-nap
A tanítás napi, heti, évi rendje Az egyes oktatási típusok (elmélet, gyakorlat) és az egyes épületek működési rendjét az SZMSZ és a Házirend tartalmazza. Értekezletet csak hétfő vagy szerdai napra lehet összehívni. A belső kommunikációt hirdetések útján is kívánjuk megoldani: körlevél a tanulók számára, plakátok, hirdetmények kifüggesztése, iskolai számítógépes hálózat használata külön tanár, diák részére. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit és rendjét az SZMSZ III/7. pontja tartalmazza. E formák minimum 5 fős létszám esetén indíthatók. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, tájékoztatásának rendjét az SZMSZ III/12. pontja szabályozza. Formái: diákközgyűlés (évente egyszer) diákönkormányzat által szervezett fórum (évente kétszer) osztálybizalmikkal kibővített önkormányzat vezetőségi ülés (havonta egyszer) fegyelmi bizottságban való részvétel.
36
Az iskolán belüli és a külső kapcsolatok rendszerét szintén az SZMSZ tartalmazza; kiemelve:
a szülőkkel való kapcsolattartást a diákönkormányzattal való kapcsolattartást a DSE-vel való kapcsolattartást.
Az iskola élete a szünetekben Az iskola épületei a szünetek alatt is nyitva állnak, az ügyviteli és technikai dolgozók folyamatos munkát végeznek. Ügyfélfogadás a nyári szünetben csak szerdai napon 9 – 14 óra között van. A tanulók nyári gyakorlatának beosztása szakaszosan történik, a műhelyek befogadóképessége szerint. 4. Hagyományok •
Szervezeti hagyományok Az osztályközösség az azonos képzési cél elérésére jelentkezett tanulókból áll. A tanulók osztályba sorolását, az osztályfőnökök kijelölését az igazgató irányítja. Az iskolában a diákok legfontosabb képviseleti fóruma a diákönkormányzat, mely az osztályokra, mint közösségre épül. Célja: a diákok az iskolavezetéssel és a tantestülettel együttműködve minél tartalmasabb és teljesebb iskolai életet alakítsanak ki. Felépítését, működését saját működési szabályzata határozza meg, munkáját 1 fő pedagógus segíti. Az azonos közismereti tantárgyakat, az azonos szakmai területeket tanító tanárok és szakoktatók munkaközösségeket alkotnak, melynek élén munkaközösség vezető áll magyar – társadalomtudomány matematika – fizika-informatika természettudomány idegen nyelv testnevelés osztályfőnöki (évfolyamonként, összesen 4) fémes – közlekedés – villamos 37
fás építős divat művészeti egészségügyi A belépő új osztályok szüleinek szeptemberben bemutatkozó szülői értekezletet tartunk. A tanév során két szülői értekezlet és a szakközépiskolai tanulók esetén két fogadóóra ad lehetőséget a tanárok és a szülők találkozására. Iskolatörténeti hagyományainkat is szeretnénk őrizni. A 100., a 110., a 120.és a 125. évfordulóra jubileumi évkönyvet adtunk ki. •
Tantárgyi hagyományok
Az alapképzés mellett lehetőséget biztosítunk az érdeklődő tanulók számára a kiegészítő ismeretek nyújtására. A közismereti tantárgyak esetén iskolai, megyei ill. területi és országos versenyen vesznek részt tanulóink. A szakmai tárgyakból OSZTV és SZKTV országos elődöntőn, majd sok esetben döntőn szerepelnek eredményesen a bejutott versenyzőink. •
Rendezvények
Nemzeti ünnepeink közül október 23-át és március 15-ét ünnepeljük meg iskolai szinten. A további rendezvényeket és feladatainkat az SZMSZ III/6. pontja tartalmazza. Értékelési hagyományok Az osztályozás az ötfokozatú skálával történik. A fakultációs órákon is osztályozunk. A tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit a Házirend tartalmazza.
38
IV. Iskolahasználók az iskolai közéletben A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége 1. Tanulói részvétel Minden tanuló egy osztályközösség tagja. Az osztályokban a diákélet szervezését, a diákok érdekképviseletét egy három főből álló (osztálybizalmi, pénztáros, sportfelelős) választott testület látja el az osztályfőnök és a szakoktató segítségével. A diákok legfontosabb képviseleti fóruma a diákönkormányzat, mely az osztályokra, mint közösségekre épül. Célja: a diákok az iskolavezetéssel és a tantestülettel minél tartalmasabb és teljesebb iskolai életet alakítsanak ki. A testületbe bármely tanuló beválasztható, ha az iskola elvárásainak eleget tett. Az osztályok osztálybizalmik útján képviseltetik érdekeiket a diákönkormányzat munkájában. Az iskolai diákönkormányzat felépítését, működését az érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: •
A diákönkormányzat vezetői igazgatói meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetői és nevelőtestületi értekezletein
•
A diákönkormányzat megbeszélésein a megbízott igazgatóhelyettes vesz részt, ahol tájékoztatja a vezetőséget a következő időszak diákokat érintő feladatairól.
•
A diákmozgalmat segítő tanár tájékoztatja az igazgatót vagy helyettesét a diákönkormányzat ülésein felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról.
Feladatrendszere: •
A tanulók közéleti, tanulmányi, szabadidős tevékenységének segítése
•
Védje a diákok jogait
•
A diákok önállóságának tiszteletben tartása mellett a csoportok (osztályok) együttműködésének koordinálása, informálása
•
Kulturális, sport, szabadidős tevékenységek szervezése
•
Külső kapcsolatok létesítése diákszervezetekkel.
39
A tanulók szervezett véleménynyilvánításának módjai: •
Az éves rendes, illetve rendkívüli diákközgyűlésen
•
Osztálybizalmikkal kibővített vezetőségi üléseken (osztályképviselők tanácsa)
•
Fegyelmi bizottságban való képviselet
•
A diákok szociális helyzetének megítélése
•
Házirend elfogadásakor
•
A tanulók jutalmazásakor, az "Év Diákja" cím odaítélésekor
•
Az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásánál
•
Az iskolai ünnepségek és megemlékezések szervezésénél
•
Egyéni sérelmek esetén a diákok panasszal fordulhatnak az osztályfőnökhöz, iskolavezetéshez, az iskolavezetés bármely tagjához, igazgatóhoz, melyet ki kell vizsgálni.
•
A tanulók – az ügyeletes tanár megbízása alapján – diákügyeletet láthatnak el.
•
Diákjainknak fontos szerep jut az iskolai rendezvények, ünnepségek lebonyolításában. A Jelky-nap (ifjúsági nap) és a gólyabál, a diákönkormányzat rendezvénye
•
Az iskolában lévő stúdiók működését, szervezését – évenkénti megbízással – a diákok látják el.
•
A diákok jogait és kötelességeit, valamint az iskolában tartózkodás módját a kt. figyelembevételével a Házirend tartalmazza. 2. Szülői részvétel
Az iskola feladata, hogy lehetőséget adjon a szülőknek a részvétel és a jogosítványok gyakorlására gyermekük iskolai életére vonatkozóan. A lehetőségek: •
nyílt napok, pályaválasztási szülői értekezletek alkalmával lehetőséget adunk az iskolaválasztás előtt az informálódásra
•
szakmakínálatunk a szülői igényekhez is igazodik
•
jogaiknak személyesen, vagy meghatalmazott képviselő által szerezhetnek érvényt (Minden osztályban 2 fő SZMK szülőt választanak.)
•
közvetlen információcsere -
szülői értekezleten (évente legalább kétszer)
-
fogadónapon (évente kétszer a szakközépiskolában)
-
fogadó órán (a tanár által megadott időpontban)
-
SZMK megbeszélésen
40
•
közvetlen segítségnyújtás (társadalmi munka, rendezvényeken való aktív részvétel)
•
szükség esetén kiránduláson, versenyekre utazáskor kíséret ellátása
•
az iskolai alapítvány kuratóriumában való részvétel
•
az alapítvány pénzalapjának támogatása
Az osztály SZMK az osztály munkáját, rendezvényeit és működését segíti. Az iskolai SZMK felkarolja a szülői kezdeményezéseket, az iskolával szembeni elvárásokat megfogalmazza, közvetíti. Az iskolavezetés és a nevelőtestület partnereként segíti az iskolai feladatok végrehajtását, közreműködik a programok lebonyolításában. A szülők képviseletében él, jogszabály adta véleményező, javaslattevő jogkörével. A különböző oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött intézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük és megvitatjuk egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással. 3. Az iskola egyéb szolgáltatásai, válaszok az igényekre, marketing •
Tanórán kívüli tanulói foglalkozások: - térítésmentes:
korrepetálás, felzárkóztatás (min. 5 fő) szakkör (min. 5 fő) tömegsport könyvtár használat a sportudvar használata, ha nem igényel testnevelői felügyeletet a kötelező emelt szintű érettségi felkészítő
- térítési díjas:
5 fő alatti szakkör és felzárkóztatás a nem kötelező emeltszintű érettségire felkészítő étkeztetés érettségi és nyelvvizsga előkészítő kirándulás
- tandíjas:
az érettségi és szakmai vizsga tanulói jogviszony
41
megszűnése után Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az esti-levelező oktatásban résztvevőknek (11-12. évfolyamon), a másodszakmás tanulóknak valamint a másodszor évismétlőknek a tanórai foglalkozásokért is térítési díjat kell fizetniük, a minden tanévben kiadott önkormányzati rendelet alapján. Szociális ellátás:
tankönyvtámogatás térítési díjkedvezmény a tanulmányi versenyek 2. fordulójába jutott tanulók nevezési díjának térítése a cserekapcsolatokon résztvevők költség-hozzájárulása segélyek folyósítása
Többletbevételi források: •
tantermek, tornaterem bérbeadása
•
pályázatok
•
szakképzési alap
•
tanfolyamok szervezése
Iskolai propaganda: •
évkönyv
•
saját beiskolázási tájékoztató
•
helyi rádió
•
helyi és megyei sajtó
•
különböző pályaválasztási kiadványokban való megjelentetés
•
beiskolázás előtti tájékoztatás
•
a városi rendezvényeken diákjaink fellépése
•
az iskolai rendezvények színvonalas lebonyolítása, megszervezése
•
városi, megyei, területi rendezvények lebonyolításának vállalása
•
az intézmény honlapja
42
V.
Az iskola egészségnevelési programja (Külön kötetben.)
VI. Az iskola környezeti nevelési programja (Külön kötetben.)
VII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (Az Eszközfejlesztési tervünk külön kötetben)
HELYI TANTERV
A 28/2000 OM és a2/2008 OM rendeletben kiadott kerettanterv valamint a 2006-ban megjelent 1/2006 OKM rendeletben kiadott szakiskolai kerettanterv után módosítottuk óraterveinket. Továbbra is a kerettantervben megfogalmazottakat alkalmazzuk. A módosított tantervnél is több kötelező órát írunk elő tanulóinknak /nagy hangsúlyt fektetve a felzárkóztatásra/ a választható tanórák terhére. A kt.48§ (2) bekezdésben meghatározott testnevelés órák számát a tömegsport órákkal együtt biztosítjuk. Az emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítése meghirdetését törvényi előírásoknak megfelelően bővítettük :a négy kötelező és további kettő tárgyból biztosítjuk az emelt 43
szintű felkészítést Amennyiben kevés tanuló fog élni a lehetőséggel, akkor a felszabaduló órakeret felhasználható további érettségi felkészítésre, illetve szakmai órákra, szakkörökre. Közép szinten minden, a tantervünk szereplő közismereti és szakmai előkészítő tárgyból a vizsgakövetelményeket beépítettük a követelményekbe. A szakközépiskolában 9. és 10. évfolyamon az óraszám csökkenése miatt a rajz és vizuális kultúra visszakerült a 11-12. évfolyamra. A művészeti párhuzamos képzés esetén a készségtárgyak óraszámát egy-egy órával csökkentettük. A kerettantervben nem szereplő tantárgyat nem tanítunk. A közlekedés szakmacsoportban 2003 után a gépész szakmacsoport óraterveit alkalmazzuk .
I.
A képzési szerkezet és a tervezett osztályok számának alakulása Terveink szerint minden tanévben 9. évfolyamon 5 szakiskolai és 3 szakközépiskolai osztályt indítunk. Mivel kötelezően felvevő iskola vagyunk, így ez a terv módosulhat a szakiskola esetén plusz osztállyal. A szakközépiskolában 10. évfolyamos belépéssel ifjúsági osztályt indítunk a szakmai vizsgával rendelkezők ill. a szakiskola 10. évfolyamát sikeresen teljesítők számára. A másodszakma egyre nagyobb igénye és a csak 8 osztályhoz kötött szakmák iránti kereslet miatt is reális, ha az első szakképző évfolyamon minden évben 7-8 osztályt kívánunk indítani. Az érettségire épülő szakmai képzések választási lehetősége is bővült, sajnos az alacsony létszám miatt több szakma kerül egy osztályba. Mind a szakiskolai mind a szakközépiskolai szakképző évfolyamok indítandó létszámát és képzési formáját az adott tanévre vonatkozó Önkormányzati határozat alapján hirdetjük meg és iskolázzuk be. Levelező munkarend szerint érettségire felkészítő négy évfolyamos képzést folytatunk ill. 2008-szeptemberétől esti munkarendben három évfolyamos képzést indítunk. A jelentkezők függvényében módosulhat az osztályszám indítására vonatkozó engedélyünk. Az érettségire épülő felnőttképzésre eddig
az egészségügyi területen volt akkora
igény , hogy egy-egy osztályt indíthattunk iskolarendszerű képzésben , azokban a szak44
mákban amelyeket nappali képzésben is indítunk vállaljuk az iskolarendszerű felnőttképzést is. 9. évfolyamon a következő szakmacsoportokban indítunk képzést: szakközépiskola: •
Faipar
•
Könnyűipar / ruha/
•
Egészségügy
•
Művészeti párhuzamos képzés /grafikus, keramikus, textilműves/
•
Közlekedés-gépészet
Szakiskola: •
gépészet
•
faipar
•
építészet
•
könnyűipar
•
elektrotechnika-elektronika
•
egyéb szolgáltatások / fodrász/
Érettségi utáni képzésben: •
ápoló
•
faipari technikus
•
könnyűipari technikus
•
autószerelő
•
közlekedésgépész technikus
•
művészeti képzés / grafika, kerámia, textilműves/
45
II. Óratervek
Szakközépiskola (kerettantervhez igazított 2003 -2004-es tanévtől indult osztályokban) Tantárgyak magyar nyelv és irodalom történelem és társadalmi ismeretek társadalom ismeret és etika idegen nyelv matematika Ének-zene rajz és vizuális kultúra osztályfőnöki testnevelés fizika kémia biológia földrajz informatika szakmai alapozó oktatás szakmai kerettanterv alapján
9. évf. 4 2 3* 3* 1
10. évf. 4 2 3* 3* 1
1 2
1 2
együttes óraszám:4,5 1 1 1* 1* 5 5
Összesen: nem kötelező keretből, de a tanuló számára kötelező óra: informatika matematika emelt szintű érettségire felkészítő
27,5
27,5
1* 0,5*
1* 0.5*
csoportbontásra: magyar ny. és irodalomhoz ill. idegen nyelvhez korrepetálás, egyéni foglalkozás, felzárkóztatás, szakkör tömegsport
1
0,5
*csoportbontásos órát jelöl
46
0,5
11. évf. 12. évf. 5 5 2 3 1 4* 4* 3* 3* 1 1 1 1 2 2 műszaki szakmacs. 3 eü. szakmacs.
8
8
30
30
7
7
0,5
0,5
Ifjúsági osztály a szakiskolai képzés után visszatérők számára (nappali tagozat, kerettantervhez igazított) Tantárgy magyar nyelv és irodalom történelem és társadalmi ism. társadalomismeret, etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra osztályfőnöki testnevelés fizika földrajz biológia kémia informatika Összesen: nem kötelező tanórai foglalkozás-
10. évfolyam 5 3 3* 5 1 1 1 2 2 1 1 2
11. évfolyam 6 3 1 4* 2* 5 1 2
12. évfolyam 6 4 4* 2* 5 1 2
a tanuló választásától függően (az osztály max. 2 tárgyat)
0,5* 27,5
2-2 2* 30
2-2 2* 30
1 0,5* 0,5
0,5
0,5
4
4
terhére, de a tanuló számára kötelező: biológia informatika tömegsport emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő (a tanuló választásától függően) korrepetálás, szakkör egyéni foglalkozás *csoportbontásos órát jelöl
47
Művészeti szakközépiskola a 2003-tól induló osztályokban Tantárgyak magyar nyelv és irodalom történelem és társadalmi ismeretek társadalomismeret idegen nyelv matematika kémia fizika földrajz biológia zenetörténet testnevelés osztályfőnöki informatika
9. 4 2 3* 4 1,5 2 1 1 1 1* 20,5
10. 4 2 3* 4 1,5 2 1 1 1 1* 20,5
11. 5 3 1 4* 4 1 1 1 20
12. 5 3 4* 4 1 1 1 1 20
13. 0,5 1 1,5
6 2 1 2 2 5 18
6 1,5 1,5 2 2 5 18
7 1,5 2 2 5 17,5
8 2 2 5 17
9 4 4 12 2 1 33,5
Szakmai órák rajz, festés, mintázás művészettörténet népművészet ábrázoló geometria betűrajz szakmai elmélet szakmai gyakorlat gazdasági és jogi ismeretek élet- és pályatervezés * csoportbontásos órát jelöl A tanulónak az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülésre a 11. és 12. évfolyamon 4-4 óra áll rendelkezésére. A tanulók a 12. évfolyam végén érettségi, a 13. évfolyam végén szakmai vizsgát tesznek. Számukra az 5. érettségi tárgyként a művészettörténet, a népművészet az ajánlott tantárgy de választhatják az ábrázoló geometriát is.
48
Szakiskola általánosan képző szakasza 1/2006 OKM rendelet szerint 2006. szeptember 1-től Tantárgyak magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. társadalomismeret, etika idegen nyelv matematika informatika fizika kémia biológia földrajz ének-zene életvitel testnevelés, sport Rajz és vizuális kultúra pályaorientáció szakmai előkészítés összesen: ebből: elmélet gyakorlat osztályfőnöki Összesen: egyéni foglalkozás a nem kötelező tanóra terhére 1. a tanuló számára kötelező magyar ny. és ir. matematika 2. választható tömegsport osztályközösségi,,szakkör felzárkóztatás, kompetencia fejl. * csoportbontásos órát jelöl
9. évf. 3 2 2* 3 1* 1 1 1 1 0,5 1 2 2 6 0 6* 1 27,5 2,475
10. évf. 3 2 2* 3 1* 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 2 0,5 9 5 4* 1 27,5 2,75
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 1 1
0,5 1 1
A szakma központi programja és a személyi feltételek alapján a szakmai idegen nyelv és a szakmai számítás tantárgyak oktatásába a közismereti tanárok is besegítenek.
49
A 2008/2009-estanévtől induló szakiskolai osztályok számára Tantárgyak magyar nyelv és irodalom történelem társadalomismeret, etika idegen nyelv matematika informatika fizika biológia-egészségtan kémia földrajz ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport pályaorientáció szakmai alapozó összesen: ebből: elmélet gyakorlat osztályfőnöki Összesen: egyéni foglalkozás a nem kötelező tanóra terhére választható tömegsport osztályközösségi, szakkör felzárkóztatás, kompetenciafejlesztés •
9. évf. 3 2 2* 3 1* 1 1,5 1 1 0,5 0,5 2 2 6 0 6* 1 27,5 2,75
10. évf. 3 2 2* 3 1* 1 0,5 1 1 0,5 0,5 2 9 5 4* 1 27,5 3,025
0,5 1 2
0,5 1 2
csoportbontásos órát jelöl
50
Levelező munkarendű 2003 után induló érettségire felkészítő osztály Tantárgyak magyar nyelv és irodalom matematika fizika kémia biológia földünk és környezetünk történelem és társadalmi ismeretek művészeti ismeretek informatika idegen nyelv Összesen:
9. 2,5 2 0,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 2 10
10. 2,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 2 10
11. 2 2 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 0,5 2 10
12. 2,5 2 0,5* 0,5* 0,5* 1,5 0,5 2 10
*A fizika, biológia, kémia tantárgyak közül választhatnak a tanulók.
Levelező munkarendű 2006 után induló érettségire felkészítő osztály Tantárgyak magyar nyelv és irodalom matematika fizika kémia biológia földrajz történelem Társadalomismeret és etika művészeti ismeretek informatika idegen nyelv Összesen:
9. 2 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 3* 10
10. 2 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 3* 10
11. 2 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5* 3* 10
12. 2,5 2
1 0,5 0,5* 3* 10
Esti munkarendű 2008 után induló érettségire felkészítő osztály
tantárgyak
10.
11.
12.
magyar nyelv és irodalom matematika fizika kémia biológia földrajz
2,5 2 1 1 1 1
3 2 0,5 0,5 0,5 0,5
3 3
51
történelem társadalomismeret művészeti ismeretek informatika idegen nyelv Filozófia és etika Szabadon tervezhető
1 0,5 1 3*
1,5 0,5 0,5 0,5* 4*
Összesen:
14
14
1 0,5* 4* 0,5 2 14
* csoportbontásos órát jelent A 12. évfolyamon a szabadon tervezhető órakeretből a választott érettségi tantárgyak közül legfeljebb két tárgyból heti 1-1-óra használható fel.
52
III.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Az alkalmazott tankönyvek •
Amennyire lehetséges, kapcsolódjon a helyi tantervhez
•
Motiváló, tanulható legyen
•
A kompetencia alapú oktatást segítse
•
Legyenek benne differenciálásra alkalmas feladatok
•
Nyelvezete az adott iskolatípus szintjének megfelelő legyen
•
Jól legyen strukturálva, emelje ki a lényeget
•
Az egyes leckék végén tartalmazzon összefoglaló kérdéseket
•
Az előző feltételeknek megfelelők közül a legalacsonyabb árú legyen.
2. Tanulmányi segédlet Az atlaszokat, munkafüzeteket, feladatgyűjteményeket, függvénytáblázatot elsőszámú segédletnek tekintjük, így minden tanuló számára javasoljuk a megvásárlását. A kiválasztás szempontja illeszkedjen a tankönyvhöz, iskolai és otthoni munkára egyaránt használható legyen. Az idegen nyelv oktatásához a szaktanárok plusz feladatlapokat, az iskolai munkához szükséges szótárakat biztosítják a tanulóknak. 3. Taneszközök A kötelező tananyag átadásához szükséges szemléltető eszközök elsőbbséget élveznek. A tanári demonstráció mellett kevésbé balesetveszélyes tanuló-kísérleti eszközökre is szükség van. A beszerzendő eszközök listáját a minimális eszközjegyzék, a szakmai programok és a költségvetés összevetése után minden gazdasági évben felülbíráljuk. A taneszköz-beszerzés területén egyre szélesebb körben élni kívánunk a pályázati lehetőségekkel. A szakmai oktatáshoz szükséges taneszközök pályázata esetén az önerőt a szakképzési alapból is finanszírozzuk.
53
Az eszközfejlesztési tervünk külön kötetként a program része.
IV.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az egyes tantárgyak esetén és iskolatípusonként külön-külön megfogalmaztuk (külön kötetekben az egyes tantárgyak helyi tantervében) az elégséges szintet, illetve a nevelési program II. 4. b) pontjában a tanuló továbbhaladását.
V.
Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formája A tanulók beszámoltatása szóban és írásban történhet. Az írásbeli feleletek (ún. röpdolgozatok) számát nem szabályozzuk. A témazáró dolgozatok száma viszont ne legyen több kettőnél egy tanítási napon. A témazáró tényét egy héttel előbb közölni kell a tanulókkal. A szakközépiskolában az érettségi tárgyakból évfolyamdolgozat írására kerül sor a munkaközösség véleménye, terve alapján. A házi feladatot minden tantárgyból és minden órán adunk, mert csak így lehet rendszeresen munkára szoktatni a jövő nemzedék szakembereit. Az egyes tantárgyakból adott szóbeli és írásbeli feladatok megoldása azonban nem haladhatja meg egy átlagos gyermek képességeit, alapul véve a 45 percet. A tanórákba beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési eljárásokat: kooperatív tanulás egyéni és páros munka prezentáció tanórai differenciálás heterogén csoportokban projektmunkák heterogén csoportokban 54
portfóliók készítése dramatikus módszerek és technikák alkalmazása önellenőrzés, mások ellenőrzése ötletroham vita Alkalmassá teszünk egy tantermet (vagy tantermeket) arra, hogy abban újszerűen szervezhessük a tanulás-tanítás folyamatát. A helyiséget (vagy helyiségeket) fölszereljük a korszerű IKT-eszközökkel. Az IKT-eszközöket mindenféle tantárgy oktatásában felhasználjuk, a következő tevékenységekhez: házi feladatok készíttetése számítógéppel tanulók információgyűjtése tanári prezentációk projektorral tanulói prezentációk projektorral stb. Az életpálya-építést és a szociális kompetencia fejlesztését egyrészt osztályfőnöki óra keretében végezzük, másrészt a hagyományos tantárgyak oktatásába, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokba is beépítjük Az alábbi életpálya-építő kompetenciákat fejlesztjük elsősorban: önismeret, önbemutatás, álláskeresési technikák, munkaerő-piaci ismeretek, tanulásmódszertan. A szociális és életviteli kompetenciák közül pedig az alábbiak szerepelnek programunkban: környezettudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktív felelősségtudat, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség. Együttműködés (kooperativitás), empátia, tudatosság a kapcsolatokban, barátság, családi szerepek. Önállóság, önbizalom, belső harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság, rugalmasság, mások elfogadása. Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét mindenfajta tanórán és minden évfolyamon. Az egyes közoktatási szakaszok váltásakor diagnosztizáló mérést végzünk szövegértésből, a fejlesztés megalapozásához. 55
A rászorulóknak korrepetálást tartunk a felzárkózáshoz. Törekszünk arra, hogy a tanórákon életszerű feladatokat adjunk a tanulóknak, a tanultakat lehetőség szerint kössük a tapasztalataikhoz. A hagyományos tantárgyak szummatív értékeléseikor kompetenciamérő feladatokat is adunk. - A magatartás és a szorgalom jegyek elbírálásának alapelvei -
A végleges minősítés az osztályban tanító tanárok, az osztályt oktató szakoktatók és a tanulóközösség véleményének figyelembevételével alakítható ki.
-
Az elbírálás előkészítése az osztályfőnök feladata, a havonta adott magatartás és szorgalomjegyek, a szakoktató által javasolt érdemjegyek, valamint a kapott dicséretek és figyelmeztetések és az igazolatlan órák számának figyelembevételével. A minősítés fejezze ki a munkához való viszonyt a felelősségérzetet a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt az önállóságot a közösségért végzett munkát.
- A magatartás minősítése Év közben érdemjeggyel (2-5), félévkor és év végén (rossz-példás) osztályzatok valamelyikével minősítjük. Példás a magatartása a tanulónak, ha viselkedése fegyelmezett, kultúrált, segítőkész. A tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, az iskola házirendjét következetesen megtartja. Diáktársai, szülei, tanárai, az iskola felnőtt dolgozói iránt tiszteletet tanúsít, magatartása erkölcsös. Aktív a közösségi feladatok végrehajtásában, nincs igazolatlan hiányzása, írásbeli figyelmeztetője. Jó a magatartása a tanulónak, ha a példásnál leírt szempontok kisebb hiányosságok mellett felel csak meg, hiányzása 1-8 igazolatlan óra vagy csak osztályfőnöki figyelmeztetése van. Változó magatartású a tanuló, ha tanulmányi kötelezettségét többször elmulasztja, viselkedése ellen többször panasz merül fel. Igazolatlan mu-
56
lasztása 9-22 óra közé eshet, igazgatói intője van. Rossz magatartási jegyet kap az a tanuló, akinek viselkedése miatt gyakran merül fel kifogás, aki ellen fegyelmi eljárás folyt és büntetésben részesült. Igazolatlan óráinak száma 23-30 óra közé eshet. - A szorgalom értékelése, minősítése A havonta adott szorgalom jegyek a tanulók képességeihez mérten szerzett osztályzatok szerint alakítandók ki. Figyelembe veendő a szakoktató javaslata, amely a tanuló gyakorlat munkához mutatott hozzáállását fejezi ki. Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten törekvően, kötelességtudattal, egyenletes színvonalon végzi munkáját. Jó szorgalmú a tanuló, ha munkája a kisebb lazaságok, egyenetlenségek jelenléte mellett eredményes, kötelességtudatos. Változó a szorgalma a képességei alatt teljesítő, hullámzó munkájú, az órákra rendszertelenül felkészülő tanulónak. Hanyag a szorgalmi jegye annak a tanulónak, akit az érdektelenség, a közöny jellemez, aki tanulmányi kötelezettségének következetesen nem tesz eleget.
- Egyéb tantárgyi osztályzatok -
Az esetenkénti számonkérés (írásbeli és szóbeli) minősítése, illetve a félévi, év végi tantárgyi osztályzat megállapítása a szaktanár feladata.
-
A témazáró dolgozatot kétszeres súllyal vesszük figyelembe.
-
Kiemelendő, hogy a félév (tanév) során kapott osztályzatok súlyozott átlaga és a kapott félévi (év végi) érdemjegy közötti különbség ne legyen 0,7-nél nagyobb.
-
Fontos, hogy a kapott osztályzat tükrözze a tanuló tudását.
-
Figyelembeveendő a javuló, illetve romló tendencia.
-
Pályaorientáció, kommunikáció, ének-zene tantárgyból a tanuló a tanév végén megfelelt és nem megfelelt minősítést kap.
-
A szakmai alapozó tantárgy félévi és év végi érdemjegye több tantárgy érdemjegyének
összegeként
alakul
ki,
a
szaktanárok
egyeztetése
alapján.
Ha valamelyik részosztályzat elégtelen, akkor az összesített jegy is elégtelen, de a javítóvizsgán csak a részosztályzatot kell javítani.
57
VI.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A testnevelés helyi tantervében is szerepel, hogy évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) mérjük tanulóink fizikai állapotát, MINI HUNGAROFIT módszerrel. Helyi tantervünk tartalmazza az évfolyamonkénti szinteket és az egyes érdemjegyek követelményeit is.
VII. Középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként (Külön kötetben.)
VIII. Pedagógiai program elérhetősége Az elfogadott pedagógiai programot (mellékleteivel együtt) minden érintett (pedagógus, diák, szülő) számára hozzáférhető helyen, az iskolai könyvtárban helyezzük el. A nevelési programot és a helyi tanterv általános részét az iskolai igazgatóhelyetteseknél, és a tanári szobákban, a kollégiumi programot a kollégiumvezetőnél is elhelyezzük, hogy minél többen és minél többször forgathassák, valamint az iskola honlapján is nyilvánosságra hozzuk.
58
IX. Záró rendelkezések Az első programot 5 éves időtartamra terveztük, és többször módosítottuk. Módosítását kezdeményezheti bármelyik munkaközösség, illetve az iskolavezetés. A módosítás indoka lehet: -
szakmai pedagógiai szempont
-
törvényi változás
-
a gyakorlati megvalósítás során előre nem látható nehézségek.
A szülők képviseletében az SZMK, a diákok nevében a diákönkormányzat jogosult véleményt mondani a programmal kapcsolatban. A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa: -
A programot a nevelőtestület a tanévzáró értekezleten rendszeresen értékeli. Szükség esetén módosítási terveket dolgoz ki, melyek tanévnyitó értekezleten kerülnek megtárgyalásra és elfogadásra. Rendkívüli esetben a tanévzáró értekezleten döntés is születhet. Ezt megelőzően le kell folytatni az érdekegyeztető tárgyalást az SZMKval, a diákönkormányzattal, valamint az önkormányzat oktatási bizottságával.
-
A módosítás a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Utolsó módosítás időpontja: Baja, 2008. november 3.
Welchner Antal igazgató
Kubatov Ferencné Tápainé Budimácz Ildikó a nevelőtestület nevében
59
X. Záradék-nyilatkozatok A fenti Pedagógiai Program elfogadásakor a Szülői Munkaközösség a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési és véleményezési jogot gyakorolt, amit képviselője tanúsít. Baja, 2008. november 3. Borisza Edit
A fenti Pedagógiai Program elfogadásakor a Diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési és véleményezési jogot gyakorolt, amit képviselője tanúsít. Baja, 2008. november 3. Pál Szandra
Jóváhagyás Baja Város Képviselő-testülete Oktatási Bizottsága a Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programját a 2008. december 16-án megtartott bizottsági ülésén hozott 158/2008. számú határozatával jóváhagyta.
Baja, 2008. december 22.
Nemes Gábor bizottság elnöke
60
