JELKY ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM B A J A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JELKY ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM BAJA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tartalom I.

Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat szabályozási köre 4. oldal Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltak részletezése

5. oldal II.

Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 1. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje

-

12. oldal

2. A helyettesítés rendje

19. oldal

3. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje

20. oldal

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

21. oldal

5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje

23. oldal

6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

26. oldal

7. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje III.

28. oldal

Működési szabályok 1. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

29. oldal

2. Az intézményi védő, óvó előírások

31. oldal

3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

35. oldal

4. A létesítmények és helyiségek használati rendje

50. oldal

5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik

nem állnak jogviszonyban az iskolával

51. oldal

6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

54. oldal

7. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje

56. oldal

8. A mindennapi testedzés formái, a diák-sportegyesület és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

58. oldal

9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje

59. oldal

10. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

60. oldal

11. Tankönyvrendelés szabályai, a tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás

61. oldal

12. Felnőttoktatás

63. oldal

13. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

63. oldal

14. Az iskolai alapdokumentumok és azok nyilvánossága

79. oldal

15. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 16. Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje

79. oldal 80. oldal

17. Elektronikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

80. oldal

IV.

Záró rendelkezések, nyilatkozatok

82. oldal

V.

Mellékletek

86. oldal

Jóváhagyás

87. oldal

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket

a

Szervezeti

és

Működési

Szabályzat

határozza

meg.

Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alább törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről • 20/2012.

(VIII.

31.)

EMMI

rendelet

a

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről • 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról • 110/2012. (VI 4.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT) • 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról • 2011. évi CXCV törvény az államháztartásról • 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

• 85/2012. (IV. 21.) kormányrendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól • 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról • 51/2012.

(XII.

12.)

EMMI

rendelet

a

kerettantervek

kiadásának

és

jóváhagyásának rendjéről • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről • 202/2012. (VII. 27.) kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról • 326/2013.

(VIII.

30.)

kormányrendelet

a

pedagógusok

előmeneteli

rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról • 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

Az intézmény alapítója:

Baja Város Önkormányzata Az alapítás időpontja: 1883. január 7.

AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMÁBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE

1. Megnevezései: 1.1. Hivatalos neve: 1.2. Rövid neve: 2. 2.1. Székhelye:

Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Jelky András Szakképző Iskola Feladatellátási helyei: 6500 Baja, Petőfi S. u. 1.

2.1.1. telephelye:

6500 Baja, Szegedi út 69-71.

2.1.2. telephelye:

6500 Baja, Szent Antal u. 17.

2.1.3. telephelye:

6500 Baja, Petőfi-sziget (vízitelep)

2.2. Tagintézmények megnevezése és telephelyei: 2.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye: 6500 Baja, Petőfi-sziget 2. 2.2.1.2. Tagintézmény telephelye: 6500 Baja, Szenes u. 12.

. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: 3.1. Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2. Alapítói jogkör gyakorlója:

emberi erőforrások minisztere

3.3. Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4. Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5. Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor utca 32.

4.

Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény

5.

OM azonosító:

6.

Köznevelési és egyéb alapfeladata:

028006

6.1. 6500 Baja, Petőfi Sándor utca 1. 6.1.1. szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. felnőttoktatás – nappali, esti, levelező 6.1.1.3. évfolyamok: négy 6.1.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrál nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5. érettségire felkészítő négy évfolyam 7. Az intézmény típus szerinti besorolása: 7.1. A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató 7.2. Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 7.3. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Jogi személyiségű szervezeti egység. 8.

Az intézmény tevékenysége: Az intézmény szakágazati (TEÁOR) besorolása és megnevezése: Alaptevékenység szakágazata: 853200 szakmai középfokú oktatás

8.1. Alaptevékenységek és forrásaik Középiskolai oktatás, szakképzés (az alapító okiratban részletezettek szerint) kollégiumi feladatellátás.

Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: közoktatásról szóló törvény, a köznevelési törvény, a szakképzési törvény és a mindenkori költségvetési törvény, önkormányzatokról szóló törvény. 8.2. Kiegészítő tevékenységek - 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Egyéb, m.n.s. oktatást kiegészítő tevékenységek. - 855931-1 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Igény esetén, térítés ellenében, az iskola által szervezett, saját oktatóival lebonyolított tanfolyamok az iskola tanulói, illetve más személyek részére. - 682002-1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az önkormányzat vagy költségvetési szerv tulajdonában vagy kezelésben lévő nem lakóingatlanok bérbeadása, illetve üzemeltetése. Az ingatlan vagy egyes helyiségei alkalmi időszakonkénti vagy tartós bérbeadása harmadik személyek részére, az alapfeladat ellátására közvetlenül (tartósan vagy időszakosan) nem használt ingatlanrészek üzemeltetése (azaz a helyiség biztosításon túl egyéb, üzemeltetési típusú szolgáltatások) - 559099-1 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás A szabad szálláshely kihasználása céljából (üres férőhelyek, szünidő, hétvége) szálláshelynyújtás harmadik személy részére. - 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés Középfokú iskolai oktatásban részesülő tanulóknak biztosított meleg étkeztetés külön szolgáltatási megállapodás alapján. - Az intézménybe járó gyerekek, tanulók egészségügyi ellátása. 8.3. Vállalkozási tevékenységek: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

9. Az intézményi feladatmutatók megnevezése és köre:

Alaptevékenység Száma 8531211

8531221

8531241

8531311

8531321

8532111

8532121

8532141

8532211 8532221

neve Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Elméleti + gyakorlati oktatás Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) - nappali - esti - levelező Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) – csak elmélet (elméletigényes gyakorlat) Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) – csak elmélet Feladatmutató: sajátos nevelési igényű tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás szakképzési évfolyamokon (2 éves és 3 éves képzés). Ide tartozik a technikusképzés is érettségi után, a nappali eü. képzés (ápoló) is. Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: sajátos nevelési igényű tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás (eü. képzés) - esti - levelező Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Tanműhelyes szakmunkások + technikusok Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

8532241

8559321 9312041 9312051

Feladatmutató: sajátos nevelési igényű tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás (eü. képzés) - esti - levelező Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma Teljesítménymutató: képzésben résztvevők száma Eredményességi mutató: képzést sikeresen elvégzők száma Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Feladatmutatók: résztvevők száma Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Feladatmutatók: résztvevők száma

HÍD programok: A HÍD programok keretében az iskola segítséget kíván nyújtani a tanulóknak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, a munkába

álláshoz,

valamint

az

önálló

életkezdéshez

szükséges

ismeretek

megszerzéséhez. A komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. HÍD I. program: Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú

iskolába

nem

nyert

felvételt,

tanulmányait

az

általános

iskola

kezdeményezésére a HÍD I. programban folytathatja. HÍD II. program: • „A”

változat:

Rövidebb

képzési

idejű

rész-szakképesítés

mellett

hosszabb

közismereti képzést kínál a jelentősebb alapkompetencia hiányokkal küzdő tanulóknak. (Képzési idő: 20 hónap) • „B” változat: Hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzést biztosít a felkészültebb tanulók számára. (Képzési idő: 20 hónap • „C” változat: Szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre készíti fel a tanulókat. (Képzési idő: 10 hónap) 10. A fenntartó adószáma: 15799658-2-41

11. Az intézmény szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 3. sz. melléklet tartalmazza. 12. Az intézményt az igazgató képviseli. 13. Az igazgató munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását a jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az igazgató határozza meg. 14. Az igazgató helyettesei az igazgatóhelyettesek, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. 15. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, a szakképzési törvényben, a köznevelési törvényben az iskola, illetve a kollégium pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések alapján végzik. 16. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét –jogszabály eltérő rendelkezése hiányában- az igazgató az alkalmazott feladatköri leírásában határozza meg. 17. A gazdasági alkalmazottak kiemelt feladatait a feladatköri leírásuk részletezi, a kiemelt feladatok munkakörönként a következők: a)

személyzeti és munkaügyi előadó,

b)

könyvelési csoportvezető

18. A kollégium működését meghatározó előírások:

A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az - a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való

joguk érvényesítéséhez, - a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó

otthoni körülmények miatt szükséges. A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik.

A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez.

II. AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS, KÜLSŐ KAPCSOLATOK 1. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. Az intézmény szervezeti egységei: a) kollégium b) iskola – közismereti – szakmai képzés c) ügyviteli dolgozók, technikai dolgozók A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok a 8. sz. mellékletben találhatók. 1.1 Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét, egy általános igazgatóhelyettes,

egy

közismereti

igazgatóhelyettes,

egy

szakmai

igazgatóhelyettes, egy tagintézmény-vezető, műszaki vezető, valamint a pénzügyi-gazdasági koordinátor közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Megbízással járó feladatok leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe.

Feladatai és hatásköre: 1* a nevelőtestület vezetése 2* a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése 3* a

nevelőtestület

jogkörébe

tartozó

döntések

előkészítése,

végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése 4* az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása 5* az intézmény képviselete 6* a Pedagógus Szakszervezettel, a Közalkalmazotti Tanáccsal, a diákönkormányzattal és a szülői szervezettel való együttműködés 7* a felnőttoktatás igény szerinti megszervezése 8* a tankönyvrendelés szabályozása 9* a

nemzeti

és

iskolai

ünnepek

munkarendhez

igazodó,

méltó

megszervezése 10* a

gyermek

és

ifjúságvédelmi

munka,

valamint

a

tanuló-

és

gyermekbaleset megelőzésének irányítása 11* döntés minden olyan ügyben, melyet a jogszabály nem utal más hatáskörébe 12* az intézményt irányító belső szabályzatok elkészítése, a hatályosságról történő gondoskodás A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésen foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f)

képviseli az intézményt,

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f)

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

g) a

nevelő

és

oktató

munka

egészséges

és

biztonságos

feltételeinek

megteremtéséért, h) az

iskolaszékkel,

a

munkavállalói

érdek-képviseleti

szervekkel

és

a

diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i)

a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

j)

a

gyermekek,

tanulók

rendszeres

egészségügyi

vizsgálatának

megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Az igazgató kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: 

a munkáltatói jogkör gyakorlása Hatásköréből átruházza: 13*

az általános igazgatóhelyettesre

- iskolai dokumentumok elkészítését, aktualizálását - beiskolázási feladatok koordinálását - kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel és gyakorlat képzőhelyekkel - művészeti és egészségügyi, könnyűipari és szépészeti munkaközösség munkájának irányítását - szakmai fejlesztésben való közreműködést - tankönyvellátás irányítását 14* a szakmai igazgatóhelyettesre - a szakmai vizsgák szervezését

- a tantárgyfelosztás elkészítését - a szakmai gyakorlati képzés irányítását - versenyek szervezését, irányítását - a faipar-építészet, közlekedés, elektrotechnika-elektronika és gépészet munkaközösségek munkájának irányítását 15* a közismereti igazgatóhelyettesre - a levelező vagy esti munkarendű oktatás irányítását - az érettségi vizsgák szervezését - közismereti munkaközösségek munkájának irányítása - a tanulók mulasztásával, magatartásával összefüggő feladatok - tanulói fegyelmi ügyek - a diákönkormányzat és a szabadidő-szervezővel való kapcsolattartás - osztályfőnöki munkaközösségek munkájának irányítása 

a tagintézmény-vezetőre a Kollégium teljes működésének irányítását

1.2 Az igazgatóhelyettesek A magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott helyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes megbízatásukat feladatköri leírásuk tartalmazza. Az általános igazgatóhelyettes közvetlenül irányítja az iskolai könyvtár, valamint a szakterületéhez tartozó szakmai elmélet és gyakorlat munkáját. Kapcsolatot tart a

- Bács-Szakma Zrt.-vel - külső gyakorlati képzőhelyekkel - gazdálkodó szervekkel - Munkaügyi Központtal - Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával - Járási Hivatallal

A közismereti igazgatóhelyettes

közvetlenül irányítja a közismereti és osztályfőnöki munkaközösségek munkáját, az érettségi vizsgák szervezője. Közvetlenül irányítja a Fegyelmi Bizottság, a DÖK-vezető és a szabadidőszervező munkáját. A szakmai igazgatóhelyettes közvetlenül irányítja a szakterületéhez tartozó szakmai elmélet és

gyakorlat

munkáját, kapcsolatot tart a szakterületéhez tartozó vállalatokkal, gazdálkodó szervekkel,

munkaügyi

központokkal,

kamarákkal,

a

szakmai

vizsgák

szervezője.

Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenérzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezető helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményező jogkör megtartásával – az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett, legalább 5 éves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes.

1.3 Pénzügyi-gazdasági koordinátor Felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel kell rendelkeznie. A beosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi: - irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet - a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad - gazdasági intézkedéseket hoz

1.4 Műszaki vezető - irányítja a tanműhelyek műszaki fejlesztését, az alkalmazott és az új technológiák eszközigényeinek beszerzését,

- irányítja és ellenőrzi a hozzá tartozó műhelyek gépeinek, felszereléseinek, eszközeinek szakszerű használatát, az előírt biztonsági berendezésekkel való ellátását, - részt vesz a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 26. § (1), (2) bekezdése alapján meghatározott feladatok ellátásában. 1.5 Az intézmény vezetése a) A vezetőség (igazgató, tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettesek, pénzügyigazdasági koordinátor, műszaki vezető) az igazgató által meghatározott munkaprogram alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - a napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet titkára, munkaügyi-személyzeti előadó. b) A bővebb vezetőség: a középvezetőkkel kibővített vezetőség (középvezetők: munkaközösség-vezetők,

diákönkormányzatot

segítő

pedagógus,

érdekképviseleti szervek vezetői, iskolatitkár, szabadidő-szervező). Az irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységet segítik. Konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató, saját jogköréből átruházva, szükségesnek lát. Összehívásáról az igazgató gondoskodik. A vezetők és a középvezetők (évente legalább két alkalommal) munkatervben rögzített időpontban sorra kerülő értekezleten beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

1.6 A kibővített vezetőség tanácskozási jogú tagja az iskolatitkár Az ügyvitel felelős vezetője, összekötő kapocs az igazgató és a reszortfelelősök között. Irányítja és biztosítja a beiskolázástól a záróvizsgákig a tanulókkal kapcsolatos ügyintézést. Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában szereplő feladatokra.

1.7 A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje Az intézmény és a kollégium folyamatos, napi kapcsolatot tart fenn egymással. Az igazgató és a kollégiumvezető kölcsönösen tájékoztatják egymást. A kapcsolattartás kiegyensúlyozottsága érdekében a kapcsolatfelvételt a felek kölcsönösen gyakorolják. Az igazgató a kapcsolattartás során ügyel arra, hogy az tagintézmény dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Az

intézmény

munkáját,

rendezvényeit

úgy

kell

megszervezni,

hogy

intézményegység megfelelő súlyt kapjon. A kollégiumvezető köteles minden – az igazgató jogköréhez kapcsolódó – fontos eseményt és tényt időben jelezni az igazgató felé. Az igazgató és a kollégiumvezető rendszeres vezetői értekezleteken – melyet az intézményi munkaterv rögzít – vitatják meg az intézmény működése szempontjából legfontosabb dolgokat. Tanévenként két alkalommal a nevelőtanárok bevonásával értékelik kollégiumi szakmai munkát. Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: - évente két alkalommal nevelési értekezlet (őszi, tavaszi), - vezetői értekezletek, megbeszélések kéthetente, - napi kapcsolattartás, ill. igény szerint.

1.8 Belső kapcsolatok további formái a) Az iskolai diákönkormányzat vezetőivel minden tanév első hónapjában feladat meghatározó és együttműködési munkaértekezleten találkozik a vezetőség. Tanév közben az irányítást végző nevelési igazgatóhelyettes folyamatos kapcsolatot tart, alkalmanként részt vesz a diákönkormányzati vezetőség ülésein. Minden tanév második felében diákönkormányzati fórum ad lehetőséget arra, hogy az iskola vezetése a diákok véleményét megismerje A kollégiumi diákönkormányzat vezetőivel a kollégiumvezető tartja a kapcsolatot.

b) A Diák Sportegyesület évi közgyűlésén részt vesz az igazgató és valamelyik helyettese. Az egyes közösségek munkáját vagy az egész közösség tevékenységét érintő kérdések, javaslatok előterjesztésére, megbeszélésére a közösségek vezetői a bejelentéstől számított 3 napon belül lehetőséget kapnak az igazgatótól. 2.

A helyettesítések rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Tartós távollét esetén a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is gyakorolja a helyettes, melyről külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást az igazgató. Tartós távollétnek minősül a legalább két napos folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a pénzügyi-gazdasági koordinátor látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai helyettes feladata. Mindhárom vezető távolléte esetén a közismereti helyettes a helyettesítő. Az ő akadályoztatása esetén a kollégiumvezető, majd a vezetőség megbízott tagja ebben a sorrendben a helyettesítő. A kollégiumvezetőt a két munkaközösség-vezető egyike helyettesíti. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját

megtartani,

a

munkaközösség-vezető

gondoskodik

az

eseti

helyettesítésről a szabad munkaközösségi tagok, illetve a H 1-es tanárok bevonásával. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításávalgondoskodik arról, hogy a távollevő pedagógust azonos szakos (egy) pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. 3.

A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje

3.1 A

szülői

munkaközösség

igazgatóhelyettes közreműködésével.

tart

iskolaszintű

kapcsolatot

az

képviselőjével SZMK

segítő

a

nevelési pedagógus

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt ő kéri meg, az írásos anyagok átadásával, illetve tájékoztató megtartásával. Minden tanév első szülői munkaközösségi megbeszélésén évfolyamfelelősök és elnök választására kerül sor. Az esetleges egyeztető fórumokon ők képviselik a munkaközösséget. A

szülői

munkaközösség

képviselőjét

a

nevelőtestületi

értekezlet

véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg lehet hívni. Az iskola szülői munkaközössége részére az iskola vezetősége tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A kollégiumi tanulók szüleivel az évindítás előtt és valamennyi iskolai szülői értekezlet alkalmával találkozhatnak a nevelőtanárok. 3.2 A szülői munkaközösség részére biztosított jogok Dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői munkaközösség egyetértési jogkört gyakorol: -

hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni az iskolai PP-, SZMSZ- és Házirendről

-

ingyenes tankönyvellátás tankönyvkölcsönzés útján

-

a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje témában

A szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol: - a Pedagógiai Program módosításában -

a működési szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben

-

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

-

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában

-

az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában

A szülői szervezet, közösség (20/2012. EMMI rendelet szerint) -

saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról

-

tisztségviselőinek megválasztásáról

szótöbbséggel dönt. -

Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

4.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és az azokon kívüli foglalkozásokra is. Alapvetően a tantervi követelmények betartására és betartatására kell törekedni. 4.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét az éves munkatervben meghatározott ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell

hozni. Az

ellenőrzési

tervben

nem

szereplő,

eseti

ellenőrzések

lefolytatásáról az igazgató dönt. 4.3 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - igazgató - intézményegység-vezető - igazgatóhelyettesek - területfelelősök (pénzügyi-gazdasági koordinátor, műszaki vezető) - munkaközösség-vezetők Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül gyakorlati

ellenőrzi

az

oktatásvezető

intézményegység-vezető,

igazgatóhelyettesek,

és helyettese, pénzügyi-gazdasági koordinátor,

műszaki vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A tagintézmény-vezető a tagintézmény teljes működésének ellenőrzését végzik. Az

igazgatóhelyettesek

ellenőrzési

tevékenységüket

a

vezetői

feladatmegosztásból következő saját területükön végzik, havi látogatási terv alapján. A gyakorlati oktatásvezető és helyettese féléves látogatási tervet készít.

A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes helyettest, gyakorlati oktatásvezetőt. 4.4 Az ellenőrzés módszerei - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - beszámoltatás szóban, írásban 4.5 Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. 4.6 Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 4.7 Kiemelt ellenőrzési szempontok: -

a pedagógusok munkafegyelme

-

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása

-

a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága

-

a tanterem, kollégiumi hálótermek rendezettsége, tisztasága, dekorációja

-

a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása

-

a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon ezen belül: = előzetes felkészülés tervezés = tanítási óra felépítése és szervezése = tanítási órán alkalmazott módszerek = a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán = az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése = tanulói eredményesség és elégedettség

-

a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki, kollégiumi nevelőtanári munka eredményei, közösségformálás

-

terhelhetőség

-

ügyeletesi feladatok ellátása

4.8. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

5.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje Az

intézmény

legfontosabb

tanácskozó

és

határozathozó

szerve

a

nevelőtestület, mely a közoktatási törvényben, a köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az igazgató vagy valamelyik helyettese vezeti. A nevelőtestület tagjai: a pedagógusok; a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű alkalmazottak, a pénzügyi-gazdasági koordinátor. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestületi értekezlet- ha a jogszabály másként nem rendelkezik- akkor határozatképes, ha tagjainak legalább az ötven százaléka rész vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten, ha a jogszabály másként nem rendelkezik-nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tajgaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában.

A bizottságok létrehozásának előnyei: o A bizottsági tagokat célirányos szakmai felkészültség, és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni. o A kis taglétszám rugalmas csoport tevékenységet: hatékony team munkát tesz lehetővé. o A feladattal való érdemi kapcsolat: -a tényadatok és a folyamat részletes ismerete,

-a konkrét helyzetmegítélés elősegíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatot. A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. 5.1 A nevelőtestület

a

közoktatási

törvényben,

a

köznevelési

törvényben

meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelet alapján a/ A szakmai munkaközösségre ruházza -

a tantárgyfelosztás előtti

-

a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos

-

az iskolai felvételi követelmények meghatározásához biztosított

-

a munkaközösséget irányító helyettes kinevezésével kapcsolatos véleményezési jogkörét

továbbá: -

a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása -

a taneszközök, tankönyvek kiválasztása

-

a szaktárgyához kapcsolódó kutatások, kísérletek indítása és

azok értékelése -

továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel

-

határozott időre kinevezett pedagógus véleményezése

-

az

egységes

követelményrendszer

kialakítása

a

tantervi

követelményrendszerrel összefüggésben, az egyes érdemjegyek követelményeinek kidolgozása -

a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése.

b./ A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre. A Fegyelmi Bizottság

állandó tagjai: az

igazgató vagy egyik helyettese, a fegyelmi bizottság elnöke, változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke, szemtanú pedagógus, ügyeletes pedagógus, a foglalkozást vezető szaktanár. A fegyelmi bizottság feladata a házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, tárgyilagos döntés meghozatala és indoklása, dokumentálás.

A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni.(A tanulói fegyelmi eljárás szabályzata a 23. sz mellékletben található.) c./ Az

osztályközösségek

tanulmányi

munkájának

értékelését

–

a

félévenkénti értékelésen kívül –, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. d./ Vizsgabizottságok Feladata: az érettségi és a szakmai vizsgák jogszabályok szerinti lebonyolítása és értékelése a vizsgaszabályzatok alapján, a tanév végi javítóvizsgák, osztályozó vizsgák lebonyolítása, a határidők pontos betartása, az előírás szerinti dokumentáció elkészítése. Tagjai: az előírásoknak megfelelően az igazgató bízza meg a szaktanárokat és a szakmai vizsgák esetén a szakoktatókat, tanévenként, illetve alkalmanként. e./ Nevelési bizottságok Környezeti Nevelési Bizottság Feladata:

a

nevelési

célok,

a

környezeti

nevelési

program

megvalósításának vizsgálata, a tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint tényszerű felmérése és értékelése, javaslattétel a hatékonyság érdekében. Egészségnevelési Bizottság Feladatai:

a

nevelési

célok,

az

egészségnevelési

program

megvalósításának vizsgálata, a tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint tényszerű felmérése és értékelése, javaslattétel az egészségnevelés eredményessége érdekében. Tagjai:

a

nevelési

igazgatóhelyettes,

drogkoordinátor,

gyermek

és

ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, osztályfőnöki munkaközösség vezetők, biológia és testnevelés tanár.

5.2 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben a pedagógusokból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. Az iskolában a következő szakmai munkaközösségek működnek: -

gépészet munkaközösség

-

közlekedés-elektrotechnika-elektronika munkaközösség

-

faipar-építészet munkaközösség

-

művészeti munkaközösség

-

egészségügy-könnyűipar-szépészet munkaközösség

-

magyar-történelem munkaközösség

-

biológia-kémia-földrajz-testnevelés munkaközösség

-

matematika-fizika-informatika munkaközösség

-

idegen nyelvi munkaközösség

-

osztályfőnöki munkaközösségek (évfolyamonként)

-

kollégiumi munkaközösség

A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az igazgató bízza meg egy tanévre. A

munkaközösség

vezetője

felelős

a

tervezéshez,

szervezéshez

és

ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A beszámolót a munkaközösség-vezető írásban készíti el és a reszortfelelősnek adja le. A beszámolók ismertetésére a tanévzáró értekezleten kerül sor. 6.

Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Intézményünk

a

feladatok

elvégzése,

a

gyermekek

egészségügyi,

gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás, munkába állás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás, vagy egyéb értesítés alapján.

A kapcsolattartás formái, módjai: -

közös értekezletek tartása

-

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel

-

módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása

-

közös ünnepélyek rendezése

-

intézményi rendezvények látogatása

-

hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: -

fenntartóval

-

a város többi közoktatási intézményével

-

az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával

-

a tanulók gyakorlati képzését biztosító gazdálkodási szervekkel, egyéni

vállalkozókkal -

a

Bács-Szakma

Szakképzés-fejlesztési

és

Szervezési

Non-profit

Kiemelkedően Közhasznú Zrt.-vel -

Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

patronáló cégekkel

-

önkormányzattal

-

járási hivatallal -

a diáksport szervezése terén a városi sportegyesülettel

-

a gyermekjóléti szolgálattal, családsegítőkkel (igazolatlan mulasztás

esetén a jogszabályoknak megfelelően, illetve a tanuló érdekében egyéb esetben) -

a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal

-

az Ifjúsági Házzal

-

iskolaorvossal, védőnővel (orvosi alkalmassági vizsga érdekében

folyamatos

egyeztetés

infokommunikációs

eszközökkel,

illetve

személyesen) -

egyéb szervezetekkel, hatóságokkal (pl. rendőrség, bíróság).

A kollégiumi nevelőtanárok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a csoportjukba tartozó tanulók osztályfőnökeivel. Egyes tantárgyi problémák esetén felkeresik a szaktanárokat is.

Alkalmankénti kapcsolatot tart: -

iskolafogászattal

-

Üzemegészségügyi szakrendeléssel

A szakrendeléseken megjelenők körét és időpontját egyeztetés után az iskolatitkár határozza meg. A tanulókat az osztályfőnökök útján értesíti. -

Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

-

Szakmai Szövetségekkel

Minden tanévben legalább egy alkalommal az igazgató fórumot szervez a tanulók gyakorlati képzését biztosító oktatók, cégek és a szakmai elméletet tanító tanárok részvételével. 7. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezõkkel való kapcsolattartás formái és rendje: Iskolánk a gyakorlati képzést folytató külső munkahelyekkel rendszeres kapcsolatot tart. (B-Opifex, Preceptum Kft, Székely és Társa, Bajai Szent Rókus Kórház… stb)  Igazgatói szinten évente 2-3 alkalommal, illetve a gyakorlati képzést befolyásoló fontos változások esetén többször is tárgyalnak.  Az iskola szakmai igazgatóhelyettese, valamint a külső gyakorlati munkahely vezetője folyamatos munkakapcsolatban van, és beszélik meg az aktuális problémákat.  Az adott szakma munkaközösség vezetője, szakmai tanárai havi rendszerességgel, felmerülő probléma esetén, soron kívül is találkoznak egymással.  A tanulók osztályfőnöke és a külső munkahelyeken dolgozó szakoktatók mulasztások igazolása céljából heti, érdemjegyek átadása céljából havi telefon vagy e-mail kapcsolatban állnak egymással.

III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1.

A

működés

rendje,

nyitva

tartás,

vezetők

intézményben

való

benntartózkodásának rendje 1.1 A tanév helyi rendjét, programjait a tanév általános rendjéről szóló EMMI rendelet alapján a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti munkatervben, az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A kollégiumba felvett tanulókkal és szüleikkel a beköltözés előtt a nevelőtanárok ismertetik a kollégium házirendjét. 1.2 Az intézmény nyitva tartása: Az egyes szervezeti egységek különböző nyitva tartással dolgoznak: Kollégium: szorgalmi időben: vasárnap 16 órától folyamatosan működik péntek 16 óráig. Rendkívüli esetben hétvégén is nyitva tart. Iskolaépületek: szorgalmi időben, tanítási napokon: -

Petőfi S. u. 600 – 2000; Szegedi út 600 – 2000, Szent A. u. 700-2000 A

hivatalos munkaidő 800 – 1600 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva az iskola. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg és az iskola bejáratára kifüggeszti. 1.3 A tanítási napok rendje, a pedagógiai felügyelet

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő 715-től 1900 óráig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama délelőtti oktatásban 45 perc, délutáni oktatásban 40 perc. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek ideje délelőtti tanítás esetén 10 perc, illetve a 3. szünet 15 perc. Délutáni tanítás esetén a szünetek időtartama a felére csökken. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az ügyeleti rendet az órarend függvényében az órarendkészítők határozzák meg. A nap közben épületet váltó tanulók felügyeletét a közlekedés alatt, az iskola nem tudja biztosítani. A pedagógusok feladata felhívni a tanulók figyelmét a szabályos közlekedésre és a következő helyszínre való pontos érkezésre. 1.4 A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül 730 és 1430 között az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. 14 30-től 1600-ig, valamint 1600-től 1800-ig (a délutáni tanítás ideje alatt) a vezetőség egy tagja teljesít ügyeleti szolgálatot külön beosztás szerint, melyet minden tanév elején az igazgató készít el. 1800 óra után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 2

Intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

• a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, • a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiafelhasználással való takarékoskodásért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény

vezetőinek,

pedagógusainak,

valamint

más

alkalmazottainak

feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). (2) A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. (3) A nevelési-oktatási intézményekben a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a balesetmegelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében, c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, szükséges intézkedéseket megtegye.

Az

iskola

dolgozóinak

feladatai

a

tanuló-

és

gyermekbalesetek

megelőzésével kapcsolatosan • Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítást és a tűzriadó terv rendelkezéseit (lásd: Tűzvédelmi Szabályzat; Munkavédelmi Szabályzat).

• Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók

biztonságának

és

testi

épségének

megóvásával

kapcsolatos

ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. • A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. • Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az

osztályfőnököknek

feltétlenül

foglalkozniuk

kell

a

balesetek

megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. • Tanulmányi kirándulások, túrák, tábor előtt. • Közhasznú munkavégzés, gyűjtőmunka megkezdése előtt. • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek: • Ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a

kötelező

viselkedés

szabályaira,

egy

esetleges

rendkívüli

esemény

bekövetkezésekor követendő magatartásra. • A tanulók számára az elméleti órákon közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges

ismereteket.

A

tanulók

a

gyakorlati

foglalkozások

során

aláírásukkal igazolják a munkavédelmi oktatást a Munkavédelmi Oktatási Naplóban. • A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladataik fontosak, fel kell hívni a tanulók figyelmét a bemelegítésre, a labdajátékoknál az agresszív játék tilalmára, a sportszerűségre, a futásoknál a kellő egymás közötti távolságra, a sportszerek rendeltetés szerinti használatára. Az iskola igazgatója: • Az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen (munkavédelmi megbízott, és az adott terület felelősének bevonásával legalább évente két alkalommal) ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzata tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A gyermekek és az iskolás tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek az őket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie. Elsősegély helyek az iskolaépületek portái. • Ha szükséges, mentőt kell hívnia, vagy a sérültet a Baleseti Ambulanciára kell szállítani.

• A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, illetve a baleseti helyszínt meg kell őrizni a pontos baleseti kivizsgálás miatt. • A

tanulói

balesetet,

sérülést,

rosszullétet

azonnal

jeleznie

kell

az

épületügyeletes vezetőjének és az adott terület vezetőjének. Az ügyeletes vezető értesíti a munkavédelmi megbízottat és az iskola igazgatóját tájékoztatja a balesetről. Súlyos balesetnél az iskola igazgatója értesíti a BácsKiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének

Munkavédelmi

Felügyelőségét,

a

Bajai

Rendőrkapitányságot,

valamint a fenntartót. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül mentőt kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést jelenteni kell az iskola igazgatójának, aki azt kivizsgálja. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló 1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működésében rendkívüli eseményeknek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint iskolánk épületét vagy felszereléseit veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül A természeti katasztrófa (például villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz,robbanó szer, lőszer stb.). A tűz. A robbantással történő fenyegetés. Intézkedésre jogosultak rendkívüli esemény esetén Ha a Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek

biztonságát

fenyegető

rendkívüli

eseményre

utaló

tény

jut

tudomására köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával vagy az ügyeletes vezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén az intézkedésre jogosult felelős vezetők: - az intézmény igazgatója, - a vezetői ügyeletes, - a vezetők helyettesítési rendjébe rögzítettek szerint Értesítési teendők rendkívüli esemény esetén Rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót, 1

- tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés (fel nem robbant bomba, gránát,lőszer ) esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az intézkedésre jogosult felelős vezető szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a Tűzriadó Tervnek megfelelő módon értesíteni, riasztani kell (csengővel), valamint azonnal hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez Az osztályoknak, a tanulócsoportoknak az iskolából való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése A veszélyeztetett épület, az iskola kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó pedagógusnak a tantermen kívül, például a szertárban, mosdóban tartózkodó tanulókra is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, az iskolát a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, azért, hogy meg tudjon győződni arról nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. (Tűzriadó gyakorlat elrendelése esetén a

tanár vezetésével

hagyják

el

az épületet az osztályok, a

tanulócsoportok.) A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a pedagógusnak meg kell számolnia. Létszámeltérés esetén meg kell tenni a szükséges intézkedést az eltérés okának kiderítésére. Az intézkedésre jogosult felelős vezető további feladatai

Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek az iskolaépület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével (karbantartó stb.) gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról. A közművezetékek, a gáz, az elektromos áram elzárásáról. A vízszerzési helyek szabaddá tételéről. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek, a rendőrség, a tűzoltóság, a tűzszerészek, stb. fogadásáról. Az épület helyszínrajzának előkészítéséről.

A rendvédelmi szervek tájékoztatása Az épületbe érkező rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek, a rendőrség, a tűzoltóság, a tűzszerészek, stb. tájékoztatása az intézkedésre jogosult felelős vezető részéről szükséges az alábbiak szerint: A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott események. Az iskolaépület jellemzői, helyszínrajza. Az iskolában található veszélyes anyagok, mérgek. A közművezetékek (víz, gáz, elektromos áram) helye. Az épületben még tartózkodó személyek létszáma, neve, életkora, beosztása. Az épület kiürítése. A további biztonsági intézkedésekről a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően ezen szervek illetékes vezetőjének utasítása szerint kell eljárni. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt - különösen bombariadó - kiesett tanítási órákat az igazgató által meghatározott, a nevelőtestület részéről elfogadott napon be kell pótolni.

TŰZRIADÓ TERV Riasztás tűz esetén

Tűz esetén az intézkedésre jogosult felelő vezető, a mindenkori portaszolgálat, illetve a tűzesetet észlelő a riasztással kapcsolatosan az alábbi intézkedéseket köteles megtenni: Az észlelt, vagy más személy által jelzett tűzesetet azonnal jelenteni kell a hivatásos önkormányzati Tűzoltóságnak 105-ös telefonszámon. A tűzjelzésnél az alábbiakról kell tájékozódni, illetve tájékoztatni az állami Tűzoltóságot: •

Hol van a tűz színhelye, az iskola melyik oldalán?

•

Milyen anyag ég?

•

Milyen egyéb anyag van veszélyeztetve?

•

Életveszély van-e?

•

Mekkora a tűz terjedelme m2-ben?

•

Egyéb veszély bekövetkezett-e?

•

A riasztást végző személy telefonon közli a nevét, városi telefonszámát,

(esetleg mellékszámot) amelyről a bejelentést teszi. •

A riasztás gyors, és egyértelmű legyen!

•

A Tűzoltóság visszahívását meg kell várni visszaigazolás céljából.

A riasztás az iskolai csengő, szaggatott jelzésével, ill. kolomp és élőszóval történik. A faipari épületben-helyiségeiben tűzriasztó van elhelyezve, füst-hő érzékelőkkel, amely mind a három szinten automatikusan riasztó hangot ad. (Tűzriadó gyakorlat elrendelésekor hozzáteszi, hogy ez csak gyakorlat.) Mindenki fegyelmezetten hagyja el a tantermeket, az iskola helyiségeit és haladéktalanul távozzon az épületből a kijelölt menekülési útvonalon. Személyi sérülés esetén értesíteni kell: Mentőket 104-es telefonon. Halálos baleset és bomba-riadó esetén: Rendőrséget: 107-es telefonon. Ahol gázvezeték van kiépítve a gáz elzárása a szakaszoló tolózáraknál, illetve a gázfogadó és mérőhelyiségekben történik. A helyiségek kulcsa a portán található. Az elzárócsapok helyei a rajzon jelölve vannak.

A tűzjelzés után egy személyt meg kell bízni azzal, hogy a kivonuló tűzoltóság részére szabad utat biztosítson az udvari főbejáratok kinyitásával, illetve, hogy mutassa meg a vízvételezési helyeket. A tűzoltók megérkezéséig: a tűzoltással megbízott személy irányítása mellett a rendelkezésre álló, készenlétbe elhelyezett tűzoltó eszközökkel azonnal hozzá kell látni a tűz oltásához. A tűzoltók megérkezése után a tűzoltóparancsnok utasításait kell figyelembe venni!

Menekülési - közlekedési utak kijelölése A menekülési utakat, a kiürítési tervet részletesen a Tűzvédelmi utasítás melléklete tartalmazza. A kiürítési tervet el kell helyezni a portákon és át kell adni a társintézmények részére is. Az ideiglenes szöveges kiürítési tervet a melléklet tartalmazza. (a végleges elkészítése folyamatban). Vízvételezési lehetőség a tűzoltó hatóság részére: Mind a két szárnyon, a folyosókon kiépített tűzcsapról történhet.

BOMBARIADÓ MENEKÜLÉSI TERVE A bombariadóval fenyegetés büntetőjogi következményei Az első osztályfőnöki órákon az osztályfőnököknek minden tanulót tájékoztatni kell, hogy a Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvény 338. § (1) bekezdése a bombariadóval járó fenyegetést, mint jogsértő cselekedetet közveszélyes fenyegetés bűncselekménynek minősíti és 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti.

A kieső tanítási időt a 2.6. fejezet szerint be kell pótolni. Teendők bombariadók esetén Közvetlen veszély esetén a hír észlelője – ha erre mód van – kísérelje meg a hír közlője beazonosítását, majd értesítse az igazgatót, az ügyeletes vezetőt, a közismereti

igazgatóhelyettest,

a

nevelési

igazgatóhelyettes,

a

műszaki

igazgatóhelyettest vagy a gondnokot. Az intézkedésre jogosult felelős vezető a portárs segítségével azonnal értesíti: a rendőrséget a 107-es telefonszámon. Ezt követ_en a Tűzriadó Tervben meghatározottak szerint elrendeli a riasztást. A rendőrséggel történt konzultáció alapján még hívhatja: a tűzoltóságot a 105-ös, a Polgári Védelmi Parancsnokságot a Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, személyi sérülés esetén a mentőket a 104-es, szükség esetén az EDF DÉMÁSZ-t szükség esetén a GDF SUEZ-t (DÉGÁZ).

A menekülési útvonal A menekülési útvonalat mindig úgy kell meghatározni, hogy az esetleges robbanás hatását a lehető legbiztonságosabban el tudjuk kerülni és a gyülekezési helyen a tanulók biztonságban legyenek. Szükség esetén a tanulók hazaküldését is alkalmazni lehet az intézkedésre jogosult felelős vezető elrendelése alapján. A menekülést és a mentesítést az órát tartó pedagógusok irányítják. A menekülésben résztvevő tanulók az irányító pedagógusok utasításait maradéktalanul végrehajtják.

A rendőrség megérkezése után is biztosítani kell a helyszínt és gondoskodni kell a veszélyeztetett terület lezárásáról és az idegenek távoltartásáról. A bombariadót megszüntetni csak a rendőrség által irányított szakszerű és tüzetes átvizsgálás után a rendőrség engedélyével lehet. A bombariadó elrendelője szüntetheti meg a készültséget, de csak abban az esetben, ha az élet és vagyonbiztonság biztosítva van, illetve a rendőrség az épületet oktatási célra visszaadta a helyszínen tartózkodó felel_s vezetőnek. A menekülési tervet az intézetre vonatkozó Tűzriadó Tervvel összhangban kell végrehajtani.

TŰZRIADÓ GYAKORLAT ELRENDELÉSE A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vezetése minden oktatási évben egy alkalommal gyakoroltatja a tanulókkal, a pedagógusokkal az épületből való kivonulást. A gyakorlásra vonatkozó előírásokat a Tűzriadó Terv határozza meg. A tűzriadó gyakorlásának elrendelése előtt a Tűzriadó Terv tartalmát minden dolgozóval és tanulóval meg kell ismertetni.

A

GYERMEKEK,

TANULÓK

EGÉSZSÉGÉT

VESZÉLYEZTETŐ

HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND Az eljárásrend területi hatálya a Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium összes épületére, az épületekben tartózkodó felnőtt munkavállalókra és az iskola tanulóira is vonatkozik. 1. Az intézmény gondoskodik a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos megteremtéséről, a tanulóbaleseteket

előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkoztatásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat a szorgalmi

idő

megkezdésekor,

valamint

szükség

szerint

(a

tanórai

foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az iskola házirendjében is meg kell határozni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 2. Az intézmény vezetője az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire

vonatkozó

kérdések

tekintetében

jogkörét

jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője továbbá felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbaleset megelőzéséért. Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen a tanulóbaleset és a munkahelyi balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. 3 A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük

megőrzéséhez

szükséges

ismereteket

átadja,

és

ezek

elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 4 A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt. Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás

során

felszereléseit.

használt

eszközöket,

óvja

az

iskola

létesítményeit,

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK, FOGALMAK A baleset fogalma munkavédelmi szempontból: - az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi,

lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált

okoz. Ez a fogalmat így kell értelmezni: - Egyszeri

hatás:

ha

ismétlődő

zajterhelésnél), az általában

hatások

nem

összegződnek

baleset,

hanem

(mint

pl.

a

foglalkozási

megbetegedés. - Külső hatás: ha a balesetet nem külső hatás, hanem a sérült betegsége okozza, az nem baleset, még ha ez külső sérülést is okoz (pl. rosszullét miatt elesik). - Sérült akaratától függetlenül: az öncsonkítás, öngyilkosság nem ilyen, de ha valaki megveri a munkahelyen, az már (munka) baleset. -

Sérülés, mérgezés, egészségkárosodás, halál okozása: ha ez nem

történik meg, akkor nem balestről, hanem veszélyeztetésről beszélünk, amit bizonyos esetekben szintén ki kell vizsgálni azért, hogy megelőzzük a következő balesetet.  Munkabaleset fogalma: Ha baleset, akkor el kell dönteni, hogy munkabaleset –e : Mvt. 87. § 3) Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót

a

foglalkozás

körében

végzett

munkához

kapcsolódó

közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Annak, hogy a munkabaleset súlyosnak minősül-e vagy sem, azért van jelenősége, mert a súlyos munkabalesetet telefonon, faxon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a Bács-Kiskun

Megyei

Kormányhivatal

Munkavédelmi

és

Munkaügyi

Szakigazgatási

Szervének Munkavédelmi Felügyelőségének, akik azonnal a helyszínre jönnek kivizsgálni a balesetet.

• Súlyos munkabaleset fogalma: a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított

egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény

szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

magzata

vagy

újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását, b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta, c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek), e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. A jegyzőkönyvet a következő hónap 8-ig kell a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Munkavédelmi

és

Munkaügyi

Szakigazgatási

Szervének

Munkavédelmi Felügyelőségének elküldeni. Ha 1-3 nap munkaképtelenséggel jár a munkabaleset, akkor a munkabaleseti jegyzőkönyvet csak a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek) kell elküldeni. Ha 3 napon túli munkaképtelenséget vagy halált okoz, akkor ezen kívül a BácsKiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségének is el kell küldeni (valamint a halál esetén a sérült közvetlen hozzátartozójának). A munkaképtelenséggel járó baleset kivizsgálása is csak akkor munkavédelmi szaktevékenység, ha súlyos a baleset, vagy kettőnél több embert érintett.  Üzemi baleset: Az üzemi baleset nem munkavédelmi fogalom. Az üzemi baleset fogalmát a 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás

ellátásaival

kapcsolatban

határozza

meg.

Egyaránt

munkabaleset és üzemi baleset az a baleset, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben (pl. az ügyfélhez utazás), vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Üzemi baleset, de nem munkabaleset az a baleset, amely a dolgozót munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt, mert akkor munkabaleset is. A sérülést nem okozó sérüléseket, azaz kvázi (majdnem) baleseteket is (pl. géptörés, vegyi anyag kiömlése, tűz, robbanás stb.) ki kell vizsgálni, és megelőző intézkedést kell tenni. A kivizsgálásban részt kell venni a terület vezetőjének, a műszaki

vezetőnek,

jegyzőkönyvezni

és

kell,

a

és

munkavédelmi intézkedni

kell

előadónak. a

A

hasonló

tapasztaltakat esetek,

illetve

megismétlődésük megelőzése érdekében. Ezeket az eseteket haladéktalanul a munkahelyi vezetők, illetve az igazgató tudomására kell hozni.  Tanulóbaleset fogalma: Tanulói balesetnek minősül az a baleset, amely az intézmény tanulóját az alatt az idő alatt, illetőleg tevékenység során éri, amikor az intézmény felügyelete alatt áll. A felügyelet a tanuló testi épségéről és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, az oktatási intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, az intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. Tanulói balesetek körébe tartoznak a nem gyakorlati foglalkozás közben, az intézmény

területén,

vagy

az

iskolai

tevékenységgel

összefüggésben

bekövetkezett balesetek, amelyek az alábbiak: -

az oktatással összefüggő az intézmény területén, vagy az iskola által szervezett

üzemlátogatáson,

táborozáson,

tanulmányi

társadalmi

sétán,

sport,

rendezvényen, -

a kollégiumban bekövetkezett balesetek.

BALESETEK UTÁNI ELJÁRÁSREND

munkán, kulturális

kiránduláson, vagy

egyéb

Sérültet, illetőleg balesetet észlelő személy köteles a balesetet az iskolaépület ügyeletes vezetőjének vagy a terület vezetőjének haladéktalanul jelenteni.

A vezető feladata: a) gondoskodni a sérült(ek)nek szükséges elsősegély nyújtásáról, ill. orvosi ellátásáról; b) értesíti a munkavédelmi ügyintézőt, aki az erre rendszeresített "Baleseti Sérülési Napló"-ban a szükséges adatokat rögzíti: - a sérült személyes adatait: név, születési hely és időpont, anyja neve; - a sérült munkakörét; - a sérülés időpontját, helyszínét; jellegét; - az esemény leírását; - a sérült ellátására tett intézkedést; - azt, hogy a sérült folytatta-e a munkáját; - a tanúk nevét és lakcímét; - a bejegyzést tevő nevét, munkakörét. Súlyos sérülésnél, vagy halál esetén értesíti az iskola igazgatóját, aki ezt jelzi a fenntartónak, a Rendőrkapitányságnak, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi

és

Munkaügyi

Szakigazgatási

Szervének

Munkavédelmi

Felügyelőségének. Minden keresőképtelenséget okozó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A kivizsgálást az intézmény igazgatója rendeli el, bevonva a munkavédelmi szaktevékenységgel megbízott személyt. A munkabaleset kivizsgálása során az 5/2010. (III. 9.) SZMN rendelet szempontjainak alapján fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére. A kivizsgáláskor a vizsgálat megállapításait - ha az intézmény igazgatója azt a vizsgálat alapján munkabalesetnek nyilvánítja, illetve elfogadja - a munkavédelmi szaktevékenységgel megbízott személy az 5/1993. (XII.26.) MüM sz. rendelet 4. és

5.

sz.

melléklete

jegyzőkönyvhöz

szerint

csatolni

kell

munkabaleseti a

kivizsgálás

jegyzőkönyvben során

rögzíti. A

készített

egyéb

dokumentumokat is (pl. meghallgatási jegyzőkönyvek, helyszínrajz, fénykép,

stb.), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni: a) a sérültnek, halála esetén a közvetlen hozzátartozójának, b) a társadalombiztosítási kifizetőhelynek (OEP), d) a három napot meghaladó keresőképtelenséget, illetve halált okozó munkabaleset esetén a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek: Bács-Kiskun

Megyei

Kormányhivatal

Munkavédelmi

és

Munkaügyi

Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségének e) a baleseti jegyzőkönyv egy példányát az intézmény irattárában kell elhelyezni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Az intézmény igazgatójának minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet értesíteni kell. Ha a sérült, vagy halála esetén hozzátartozója a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőséghez fordulhat.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY VIZSGÁLATA Ha a munkahely az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét, biztonságát (kvázi munkabaleset), vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, ezt azonnal jelenteni kell az igazgatónak. Az igazgató a további működést, illetve használatot azonnal megtiltja, és intézkedik

a

kivizsgálásról

A

kivizsgálás

lefolytatása

munkavédelmi

szaktevékenységnek minősül. A

kivizsgálás

lefolytatása

és

dokumentálása

a

munkavédelmi

szaktevékenységgel megbízott személy feladata. A kivizsgálás befejeztével, annak eredménye alapján az igazgató adhat engedélyt az újbóli üzemeltetésre, illetve használatra.

TANULÓI BALESETEK ELJÁRÁSRENDJE A tanuló köteles azonnal jelenteni minden sérülést, rosszullétet a felügyeletét ellátó tanárnak, oktatónak, ha azonban ők nem érhetőek el, a portaszolgálatnak. A felügyeletet ellátó pedagógus vagy portaszolgálatos köteles gondoskodni: -

a sérült orvosi ellátásáról,

-

a helyszín megőrzéséről,

-

a

kivizsgálást

végző

azonnali

értesítéséről,

az

épület

ügyeletes

vezetőjének, a munkavédelmi vezetőnek, az igazgatónak az értesítéséről, -

ha indokolt, az igazgató értesíti a szülőt vagy hozzátartozót.

A baleset kivizsgálását együttesen végzik: -

az intézmény vezetője,

-

munkahelyi vezető,

-

munkavédelmi előadó.

Minden sérüléssel járó balesetet ki kell vizsgálni (lehetőleg 72 órán belül). A kivizsgálás során fel kell deríteni a balesetet kiváltó okokat, körülményeket. A megállapításról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezekről a balesetekről a kivizsgálást követően jegyzőkönyvet kell felvenni, az interneten elérhető tanügyi baleseti nyilvántartó rendszeren keresztül. Webhely: http://db.nefmi.gov.hu/baleseti/ A jegyzőkönyv tartalmát így azonnal olvashatja a fenntartó és a NEFMI. A jegyzőkönyv egy példányát az irattárban kell megőrizni, egy példányát a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek kell átadni. Minden balesetről a tanügyi nyilvántartó rendszerről interneten letölthető „Nyilvántartás tanuló-és gyermekbalesetekről” című nyomtatványon kell helyi nyilvántartást vezetni az alábbi adatokkal: -

a sérült neve, születési helye, időpontja, anyja neve,

-

a sérülés időpontja,

-

az esemény leírása,

-

a sérült ellátására tett intézkedések,

-

a bejegyzést tevő neve, munkaköre,

-

a tanuk személyi adatai.

Súlyos a tanulóbaleset, ha: -

a sérült halálát,

-

valamely érzékszerv, érzékelő-képesség jelentős mértékű károsodását,

-

orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

-

csonkulást, (hüvelykujj, kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, vagy ennél súlyosabb esetek)

-

beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, ill. elmezavart okozott.

Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Súlyos tanulóbalesetről a sérült ellátására tett intézkedések után haladéktalanul értesíteni kell: a) a fenntartót b) az Oktatási Hivatalt c) a Rendőrkapitányságot. Minden, hiányzást okozó, illetve 3 napon túl gyógyuló tanulói balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A kivizsgálást az intézmény igazgatója rendeli el, bevonva a munkavédelmi szaktevékenységgel megbízott személyt. A tanulói baleseti jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni: a) a sérült szülőjének vagy gondviselőjének, b) http://db.nefmi.gov.hu/baleseti/ honlapon jegyzőkönyvet kell kitölteni, c) a baleseti jegyzőkönyv egy példányát az intézmény irattárában kell elhelyezni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 4. A létesítmények és helyiségek használati rendje

4.1 Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával, a mindenkor érvényben lévő Munka- és tűzvédelmi szabályzat, házirend és más belső szabályzatok betartásával kell használni. 4.2 Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős •

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért

•

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért

•

az energia-felhasználással való takarékoskodásért

•

a

tűz-

vagy

balesetvédelem,

valamint

munkavédelmi

szabályok

betartásáért 4.3 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Kivétel a tanítási idő előtti és utáni időszak a vidéki tanulók esetén. A közlekedési eszközök indulásáig a tanműhelyi iskolában az új rész aulájában,a Petőfi utcai épületben az ebédlőben vagy az iskola könyvtárában tartózkodhatnak. Tanítási idő után a tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 4.4 Az egyes helyiségek, létesítmények, berendezések felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 4.5 Az egyes épületekben, a különböző tanteremzárási teendőket a házirend tartalmazza. 4.6

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott, illetve a számítástechnikai és az egyéb szaktantermeket zárni kell. A termek zárásáért az ott tanító tanárok felelősek.

4.7

Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata állapítja meg.

5.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

5.1 Az iskola épületében a dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt

kaptak. Kivétel az ebédeltetés időszaka, amikor a Bajamarketing Kft. szolgáltatását igénybevevők használják az ebédlőt a Petőfi S. u. épületben. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A belépés céljának megismerése után telefonon értesíti az érintetteket, illetve a vendéglátókat. Azokat az épületrészeket, ahol a tanulók nevelése, oktatása folyik – tanítási időben – csak azon külső személyek látogathatják, akik kötött ellenőrzést végeznek. A látogatók nevét és a célszemélyt a porta nyilvántartja. 5.2 Az iskola helyiségeit külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. A bérleti szerződés

tartalmazza

az

épületben

tartózkodás

idejét,

helyét,

a

rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségeit. A bérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás adja át a szerződésben megjelölt időtartamra. Az iskola épületeire vonatkozó szabályok: Petőfi Sándor u.1. Szegedi út 69-71. Szent Antal u. 17. Petőfi-sziget 2. (Radnóti Kollégium) Szenes u. 12. (Zrínyi Kollégium) Általános szabályok: Ha az iskolával jogviszonyban nem álló személyek, továbbiakban (idegenek), érkezése gyalogosan történik, úgy mindkét épületben az iskolában belépő személy a portással találkozik először. Az épületek 8 00-után zárva vannak csak a bejárati ajtók melletti csengővel jelezhetnek a portásnak, aki beengedi a csengető személyt. A portás ezek után megkérdezi, milyen ügyben szándékozik az iskola területére belépni, ha ügyintézés a céljára és a titkárságot vagy gazdasági hivatalt keresi, akkor útba igazítás után a helyiség ajtójának meghatározásával beengedi a személyt. Amennyiben iskola valamely dolgozóját keresi személyesen, akkor a portás felhívja a cél személyt, hogy vendége érkezett, aki a portához megy a vendég elé. Amennyiben az idegen személy az igazgatót keresi, úgy a portáról a

telefon a titkárságra megy, hogy keresik az igazgatót majd a titkárság intézkedik a személy fogadásáról vagy új időpontot ad a személynek a fogadásról. A gépkocsival érkező személyek a Petőfi Sándor u. épületben az iskola udvarán parkolhatnak le, de csak a főbejáraton tudnak bejönni az épületbe. A hátsó ajtó zárva van, belépés csak kóddal lehetséges. Ha mégis a hátsó bejáraton történik a belépés, akkor a keresett célszemély telefonos egyeztetés után beengedi és a ügyintézés végén kikíséri az épületből az idegent. A Szegedi úti épületben a gépkocsival érkező személy amennyiben az iskola területére szeretne behajtani, úgy az elektromos kapu előtt megáll és a portára megy ahol behajtási engedélyt állítanak ki a számára. A behajtási engedély tartalmazza a (gk. rendszámát, nevét, kihez megy és mi a látogatás célja, bekilépés időpontját) a portás ezt a nyilvántartásában rögzíti. Az iskola területére történő belépés során a KRESZ szabályok szerint kell közlekedni. A belépésével vállalja, hogy a gépkocsiban keletkezet kárért az iskola anyagi felelősséggel nem tartozik, amennyiben a gépkocsiban kár keletkezik. A kihajtáskor a belépési engedélyt le kell adni a portán, amit a fogadó személy aláír, ezzel igazolja a megjelenést. Az iskola területén, helyiségeiben, műhelyekben idegen személy, tanuló, aki nem az iskolával van jogviszonyban, az iskola területén nem tartózkodhat. A tanítási idő után idegen személy csak az épületben tartózkodó ügyeletes vezető vagy igazgató engedélyével és tudtával léphet be. A portás feladata, hogy megkeresse az épületben tartózkodó vezetőt, addig a személy a porta előterében tartózkodik. Tanítási idő után a Szegedi úti épület udvarára idegen gépkocsi nem hajthat be csak akkor, ha erre az épületben lévő ügyeletes vezető vagy igazgató a belépési engedélyben írásban elrendeli. Szent Antal u.17. szám alatti épületben portaszolgálat nincs, a bejárati ajtó zárva van. Belépés csak kóddal lehetséges. Idegenek a bejárati ajtó melletti csengő működtetésével jeleznek és az ott tartózkodó tanár vagy takarító beengedi a jelző személyt. Az épületben idegen nem tartózkodhat felügyelet nélkül.

6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 6.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A

megtartott

ünnepélyeket,

megemlékezéseket

az

osztályfőnök

az

osztálynaplóba bejegyzi. Tanévenként két alkalommal (október 23., március 15.) történelmi jellegű iskolai ünnepséget szervezünk. Megemlékezünk emellett a holocaust és a kommunista diktatúra áldozatainak napjáról, valamint az aradi vértanúkról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról osztályfőnöki- és történelem órákon. Hagyománnyá vált megemlékezések iskolánkban: - télapó ünnepség az iskolai dolgozók gyermekei számára, - az alkalmazotti közösség karácsonyi ünnepsége, - a magyar kultúra napja, - Jelky nap (Ifjúsági nap), - Pedagógus nap.

6.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, nemzeti és regionális ünnepeink és a ballagás megszervezése, az alkalomnak megfelelő körülmények megteremtése minden dolgozó és tanuló feladata. Az első évfolyamosok gólya-avatóján és a végzősök szalagavatóján műsor és azt követően bál, kerül megrendezésre.

Október 23-át és március 15-ét mindig iskolai szintű megemlékezéssel ünnepeljük. (Az Aradi vértanukra, a Kommunista diktatúrák áldozataira, a Holokauszt

áldozataira

és

a

Nemzeti

Összetartozás

Napjára

való

megemlékezés a történelem és az osztályfőnöki órák feladata.) Minden tanév szeptemberében összevont szülői értekezletet tartunk a 9. évfolyam szülői számára. Minden évben megrendezzük a kollégák gyermeki részére a mikulás-, a kollégák részére a karácsonyi ünnepélyt, pedagógus napot. A diákönkormányzat minden évben megszervezi az "Ifjúsági Napot". Tantárgyi és SZKT versenyeket, szavalóversenyt, Kazinczy-versenyt szervezünk. A sportolni vágyóknak korcsolyázást, őszi és tavaszi túrát, sí tábort szervezünk. Részt veszünk sport- és tanulmányi versenyeken. Az iskola időközönként iskolarádiót működtet. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden érintett tagjának részvétele kötelező. Meghívandók köre: SZMK, gazdálkodó szervek képviselői, fenntartó stb. 6.3 A hagyományápolás külsőségei a) Az intézmény emblémája: Medgyessy Ferenc Jelky-szobra körül az intézmény neve b) Az intézmény logója:

c) Zászlója: selyem, kék-sárga színű lobogó, benne Baja város címere és az intézmény logója és neve. d) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok:

fehér blúz, sötét alsó

fiú:

fehér ing, sötét nadrág

Kiegészítőként az intézmény logójával hímzett sötét sál vagy nyakkendő.

7.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje

7.1 Szervezeti formák -

szakkör

-

iskolai sportegyesület

-

tömegsport

-

tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti

verseny, diáknap -

felzárkóztató foglalkozások

-

érettségi előkészítők

-

tehetségfejlesztő foglalkozások

-

énekkar

-

túrák, kirándulások, táborok.

Érdeklődési kör, önképzőkör, szervezett hitoktatás a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. • A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. •

A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

•

A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.

•

A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

7.2 A szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és

a

szülők

újak

megszervezését

is

kezdeményezhetik. A szakköri

foglalkozások indítását az adott tanévet megelőző május 20-ig lehet jelezni (képzési tematikával és a jelentkezők névsorával) . A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe

vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői

munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. 7.3 Az iskolai sportegyesület Az iskola minden tanulója tagja lehet a sportegyesületnek. Működéséről saját működési szabályzata rendelkezik. Az iskolától függetlenül működik. 7.4 Tömegsport órák A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A tömegsport órákat úgy szervezzük meg, hogy a mindennapos testedzés lehetősége biztosított legyen. 7.5 A szakkör, a tömegsport órák vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősök a foglalkozás működéséért. Éves programot dolgoznak ki, melyet a szakmai szakkör esetén a szakmai

igazgatóhelyettes,

egyéb

foglalkozások

esetén

a

közismereti

igazgatóhelyettes hagy jóvá. A tematikáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni.

7.6 A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, mely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. 7.7 Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. Az SZKTV, OSZTV és tantárgyi országos versenyek helyezett tanulói és szüleik köszöntése a versenyek lezárása után, az igazgató által meghatározott napon történik. A versenyen eredményesen szereplő tanulók jutalmazása (ha van rá anyagi fedezet) ballagáskor esedékes. Minden ilyen tanuló fényképe felkerül az "Akikre büszkék vagyunk" tablóra. 7.8 A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni. 7.9 Az

iskolában,

a

területileg

illetékes

bejegyzett

egyházak

hit-

és

vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az órarendhez igazodva. Az oktatást az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 8.

A mindennapi testedzés formái, a diák-sportegyesület és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az

iskola

a

mindennapi

testedzést

a

tanórai

foglalkozások

mellett,

tömegsportórák megtartásával és szakosztályok működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy az őszi és a tavaszi időszakban a sportudvar is, téli időszakban a tornaterem és meghatározott napokon a Pósta Sándor Sportcsarnok, illetve konditerem - a testnevelő tanár felügyelete mellett - a

tanulók rendelkezésére álljon, naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. Az iskolában működő diák-sportegyesülettel való kapcsolattartást a DSE-vel kapcsolattartással megbízott igazgatóhelyettes biztosítja. Részt vesz a DSE közgyűlésen. Minden tanév elején az igazgató, a pénzügyi-gazdasági koordinátor, a feladattal megbízott igazgatóhelyettes, a testnevelők és a DSE vezetőség közösen tervezik meg az éves feladatok finanszírozását. kölcsönös együttműködési megállapodás keretében minden tanév október 15-ig. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: 9-12. évfolyamon heti 5 testnevelés óra (felmenő rendszerben). 11-14. szakképző évfolyamokon a heti testnevelés órák száma a szakmai programban meghatározottak szerint. •

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat a DSE foglalkozásai keretében lehet megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

•

A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy -az őszi és a tavaszi időszakban: az udvar, a tornaterem, a konditerem -a téli időszakban: a tornaterem, a konditerem a testnevelő tanár felügyelete mellett a tömegsport-foglalkozások idején a tanulók számára nyitva legyen.

•A

tömegsport-foglalkozások

pontos

idejét

tanévenként

az

iskolai

munkatervben kell meghatározni. 9.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az iskola tanulói iskolaorvosi ellátásban részesülhetnek, az adott tanévben kijelölt orvosnál. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás a nevelési-igazgatóhelyettes feladata. Az iskola-egészségügyi ellátás területei: -

a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata

-

könnyített és gyógy-testnevelés besorolásának elkészítése

-

pálya-alkalmassági vizsgálatok végzése.

Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi szűrésen vesznek részt. A kiszűrt tanulókat ellátásban részesíti az iskolafogászati szakrendelés. A korosztály számára szükséges kötelező szűréseket az iskolaorvos végzi. Minden dolgozó egészségügyi vizsgálatokon is részt vesz. Az előírt vizsgálatokat és annak gyakoriságát a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. A kezdő évfolyamos tanulók alkalmassági vizsgálatának lebonyolítása az iskola igazgatója és az iskolaorvos egyeztetése alapján történik. A nyolcadik osztályból, illetve a más intézmény, illetve saját intézményünk eltérő évfolyamáról a szakképző évfolyamra jelentkező diákok orvosi alkalmassági vizsgálata a tanév rendje rendeletben meghatározott beiratkozási dátumig, előre egyeztetett időpontban történik. Az időpont egyeztetése április végéig történik, hogy a felvételi beszélgetésen hirdetni tudjuk. A 10. és 12. évfolyamos tanulók orvosi vizsgálata a tanév során, folyamatosan történik az iskolai védőnő segítségével történő egyeztetés alapján. 10. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 10.1 A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület

véleményét,

illetve

SZMSZ-ének

jóváhagyását

a

diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. 10.2 A nemzeti köznevelési törvény 48. §. (4) bek. meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. 10.3 Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. 10.4

A

diákönkormányzat

véleményét

a

nevelőtestületi

értekezleten

a

diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. 10.5 Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat.

10.6 A diákönkormányzat részére az iskola, egy kijelölt, állandó helyiséget biztosít. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. Minden tanév elején az iskola igazgatója, a pénzügyi-gazdasági koordinátor, a DÖK- segítő pedagógusok és a DÖK elnöke közösen tervezik meg a 100 fő feletti rendezvények támogatását. A tervről október 15- ig kölcsönös együttműködési megállapodás születik. 11.

Tankönyvrendelés szabályai, a tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás -

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az általános igazgatóhelyettes a felelős. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő belső dolgozóval, esetlegesen külső vállalkozóval az igazgató megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: •

•

belső dolgozó esetén: -

a felelős dolgozók feladatait,

-

a szükséges határidőket,

-

a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét,

-

a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

iskolán kívüli vállalkozó esetén: -

az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,

-

a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának

módját és mértékét,

-

-

a szükséges határidőket,

-

a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét.

Az általános helyettes a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szülői munkaközösség véleményét, hogy melyik az a beszerzési ár, amely felett tankönyv,

illetve

segédkönyv

kiválasztását

nem

javasolja

a

pedagógusoknak. -

A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői vélemények figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő könyveket.

-

A terjesztő ezek alapján elkészíti az egyes osztályok következő évi tankönyvjegyzékét, melyet minden felsőbb éves tanuló kézhez kap. Itt bejelölheti, hogy mely tankönyvet kéri, illetve melyik az, amelyet nem kíván

megvásárolni. A szülő aláírásával kötelezi magát arra, hogy a megrendelt tankönyveket augusztusban meg is vásárolja. Az ingyenes tankönyvellátást igénylő tanulók az iskola által kiadott igénylőlap határidőre történő visszajuttatásával szerezhetnek érvényt a jogszabályban meghatározott kedvezményeiknek. Az igénylők számától függően az iskola az ellátást: a könyvtárból való kölcsönzéssel, ingyenes tankönyvcsomaggal, illetve a kettő ötvözetével oldja meg. Az igénylések és a szükséges igazolások megszervezése és dokumentálása tankönyvterjesztésben érintett és az általános

igh.

feladata.

Amennyiben

belső

dolgozók

végzik

a

tankönyvterjesztést a dokumentálás és a jogosság vizsgálata is az ö feladatuk, az igazgatóhelyettes csak koordinálási feladatot lát el. - Az újonnan induló osztályok tanulói május 31-ig megkapják az osztály számára készült tankönyvek listáját. A tanulónak be kell jelölnie a listán a megvásárolni

kívánt

könyveket,

és

nyilatkoznia

kell

az

igényelt

tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyv-támogatási kérelmeket / a szükséges

igazolások

bemutatásával/

ezzel

együtt

kell

leadnia

beiratkozásig. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. -

A tankönyveket augusztus második felében, részletes program szerint kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell fizetniük a tankönyv árát is. A tankönyvtámogatásban részesülő tanulók tankönyveiket a támogatás függvényében vagy közvetlenül a terjesztőktől vagy a könyvtárban, a könyvtárostól vehetik át. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek az adott tanév végéig kölcsönözhetők. A tanulók a tanév végén megadott határidőig kötelesek azt visszaszolgáltatni a könyvtárnak. A könyvtárból kölcsönzött tankönyv elvesztése vagy megrongálódása esetén a tanuló kártérítést köteles fizetni. A kártérítés mértékét a használati idő függvényében kell megállapítani, melynek értéke nem lehet több a tankönyv árának 50 %-ánál.

12. Felnőttoktatás A

felnőttoktatás

a

tanulók

elfoglaltságához

igazodva

iskolarendszerű

szakképzés esetén levelező vagy esti munkarend szerint, illetve tanfolyami iskolarendszeren kívüli formában folyik.

Második és további szakképzettség megszerzéséhez tanfolyami oktatást szervez, illetve mások által szervezett tanfolyamokhoz ad helyet és tanerőt az iskola. Az általános képzést adó, felnőttek középiskolájában, heti két nap (kedd és csütörtök) tanórai foglalkozásokon biztosítja az iskola a felkészülést esti vagy levelező tagozaton. A foglalkozások időtartama 14,30 – 20.00 között lehet. A tanulók tudásukról év közben három alkalommal írásbeli beszámolón és év végi vizsgán adnak számot. Az

egyes

tanfolyamok

munkaprogramját

indításuk

alkalmával

kell

meghatározni. Tanórai foglalkozási napok és azok időtartama, a vizsgák száma és időpontja szintén az indításkor tisztázandó.

Az iskolai könyvtár működési szabályzata

13.

13.1 Az iskolai könyvtár használati szabályzata • A könyvtárat az iskola tanulói, tanárai és dolgozói használhatják, részükre a használat ingyenes. •

A könyvtárat a könyvtáros távollétében vagyonvédelmi, állományvédelmi okok miatt zárva kell tartani. Biztonsági okokból a főkapcsoló megközelítése miatt szakember bemehet a könyvtárba.

•

A könyvtár kulcsát az intézmény igazgatója és általános igazgatóhelyettese jogosult felvenni.

•

A könyvtárban élelmiszert fogyasztani nem szabad.

•

A könyvtárban beszélgetni csendesen szabad, hogy mást ne zavarjon.

13.2 A könyvtár nyitvatartási rendje Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

9:00 – 16:00 11:00 – 17:00 9:00 – 16:00 11:00 – 17:00 9:00 – 15:30

•

Internetezés minden nap a nyitvatartási időben.

13.3 A kölcsönzés rendje • A kézikönyvtárban elhelyezett művek (albumok, lexikonok, enciklopédiák, szótárak) nem kölcsönözhetőek. Indokolt esetben szaktanári jótállással tanulmányi versenyre való felkészüléshez kölcsönözhetők. A könyvtárban lévő folyóiratok nem kölcsönözhetőek. • Diákok részére nem kölcsönözhetőek a videokazetták, CD lemezek, CDROM-ok, DVD-k. Ezek a dokumentumok tanárok számára 1 hét határidőre kölcsönözhetők. • Egy diák olvasó egy alkalommal 4 db könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési határidő 3 hét. •

A kölcsönzési

határidő

egy alkalommal

maximum

újabb

2

hétre

hosszabbítható. • A diákok kölcsönzésének nyilvántartása kölcsönzési füzetben történik. A könyvek átvételét aláírással kell hitelesíteni. • A lejárt kölcsönzési időre a tanulók figyelmét fel kell hívni. Amennyiben a tanuló a mindenkori tanév végéig nem rendezi tartozását, a következő tanévben csak tartozásának pótlása után kölcsönözhet. • A tanulók az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket a tanulói

jogviszony

megszűnéséig,

illetve

a

képzés

jellegének

megváltozásáig kölcsönözhetik. A kölcsönzött tankönyvek állagát meg kell őrizni, hogy a következő tanévben is használható legyen. A kölcsönzött tankönyvek nyilvántartása az átvételt igazoló tankönyvrendelő lapokon történik. • A 9-11. évfolyamos tanulók a mindenkori tanév utolsó két hetében kötelesek tartozásukat rendezni. A 12. évfolyam azon tanulói, akik tartozásukat a mindenkori ballagás előtti két hétben nem rendezik, a könyvtárból már nem kölcsönözhetnek újabb dokumentumot és szóbeli vizsgájukat akkor kezdhetik meg, ha a könyvtáros tanárnál tartozásukat rendezték. • A tanárok és dolgozók kölcsönzési nyilvántartása számítógéppel történik.

• Az iskola azon dolgozói, akiknek munkaviszonya megszűnik kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni. Erről formanyomtatványon igazolást kapnak, melynek ellenében a gazdasági hivatalban felvehetik irataikat. • Az

elveszett

vagy

megrongált

könyvekért

a

kölcsönvevő

kártérítési

felelősséggel tartozik. Amennyiben az olvasó nem tudja rendezni tartozását a következő az eljárás: o

Az elveszett könyvet egy ugyanolyannal pótolja;

o

A könyvtár beszerzi a könyvet és árát az olvasónak számlázza;

o

A hiányzó kötetet fénymásolással pótolja az olvasó, melynek költségét az olvasó fizeti;

o

Ha a könyv beszerezhetetlen, más forrásból fénymásolással kell pótolni, melynek költségét az olvasó fizeti;

o

A kölcsönzött ingyenes tankönyvek kártérítési feltételeit az SZMSZ 11. pontja tartalmazza: a könyvtárból kölcsönzött tankönyv elvesztése, vagy megrongálódása esetén a tanuló kártérítést köteles fizetni. A kártérítés mértékét a használati idő függvényében kell megállapítani, melynek értéke nem lehet több a tankönyv árának 50 %-ánál.

13.4 Az

iskolai

ingyen

tankönyvellátás

megszervezésével

kapcsolatos

feladatok A iskolai könyvtáros közreműködik az ingyen tankönyvellátás lebonyolításában és adminisztrációjában. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára beszerzett könyveket, leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár munkaköri feladatként a következő feladatokat látja el: •

felméri a tankönyv állomány mértékét és berendeli a tankönyvrendelés idején a szükséges tankönyveket a szükséges fajtában és mennyiségben,

•

folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók létszámának változását,

•

követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,

•

az éves tankönyvrendeléskor berendeli

az elhasználódott könyvek

pótlására az új könyveket a tankönyvfelelősön keresztül,

•

nyilvántartást vezet a diákokról és nekik kiadott tankönyvek fajtájáról, mennyiségéről,

•

lehetőségeihez mérten rendszerezi az ingyen tankönyveket a jobb visszakereshetőség érdekében.

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az iskola alapdokumentumaiban, pedagógiai programjában és helyi tantervében rögzített alapelveknek megfelelően alakítja ki. Figyelembe veszi az iskolavezetés és a tantestület elvárásait, igényeit valamint a városban működő társintézmények (Ady Endre Városi Könyvtár, Eötvös József Főiskola

Könyvtára)

szolgáltatásait

és

a

számítógépes

hálózaton

elérhető

adatbázisok nyújtotta információs lehetőségeket. Könyvek A gyűjtőköri szabályzat a gyakorlati állománygyarapítást segíti. Az állomány gyarapítása az ETO szerinti felosztás alapján a következő szempontok szerint történik: főgyűjtőkör, mellékgyűjtőkör válogatva.

1. Főgyű jtő kör 1.1 Általános művek: 0 Kultúra alapjai, könyvtárak, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok (magyar nyelven). 1.2 Filozófia, pszichológia: 1 Filozófia történet, filozófiai rendszerek, pszichológia, erkölcstan. 1.3 Vallás, teológia: 2 Biblia, vallástudomány és mitológia alapművei.

1.4 Társadalomtudományok: 3 Szociológia. Statisztikák: Magyarországra, Bács-Kiskun megyére, Európai Uniora vonatkozó adatok. Kormányok, törvényhozó testületek (magyar). Államjog (Alkotmány). Családvédelem. Válogatva gyűjtjük a magyarországi pedagógiai irodalmat (iskolapolitika, közoktatásügy, családi nevelés, iskolai nevelés, esti, levelező, étképző oktatás). Neveléselmélet. Értelmi nevelés és személyiségformálás. Didaktika.

Pályaválasztási

Iskola-egészségügy.

tanácsadás.

Szakképzés.

Felvételi

Néprajz.

tájékoztatók.

Népviselet.

Divat.

Ruházat. Etikett, protokoll. Illemszabályok. Folklór válogatva. 1.5 Természettudományok: 5 Matematika, fizika, csillagászat, kémia, biológia, növénytan, állattan alap- és középszintű műveit gyűjtjük. 1.6 Alkalmazott tudományok: 6 Találmányok, ipartörténet, orvostudomány, mérnöki tudományok, háztartás (válogatva alapművek).Elektrotechnika, vas és fémipar, gépipar, járművek, ruházati ipar, faipar, textilipar, számítástechnika, építőipar alapműveit. 1.7 Művészet, szórakozás, sport: 7 Összefoglaló művek, albumok, lexikonok, egyes stílusok művei. Építészet, szobrászat, festészet, iparművészet, fényképészet zene, grafika alapművei, alkotói albumok, művészetek. Színházművészet, film alapvető általános művei. Szórakozás,

társasjátékok.

Sport:

történeti

alapművek,

szabálykönyvek,

módszertani művek. 1.8 Nyelv és irodalom: 8 Nyelvtudomány általános művei válogatva, tananyaghoz igazodva. Angol és német nyelv nyelvkönyvei. Angol és német közép- és nagyszótárak, néhány más idegen nyelv középszótára válogatva. Irodalomtudomány: világirodalom története, irodalomtörténeti művek válogatva. A világirodalomból az oktatási anyagba tartozó szerzőktől válogatva gyűjtünk prózai és verses műveket. Műelemzéseket a kötelező irodalmi anyagnak megfelelően. Angol és német nyelvű rövid szépirodalmi művek (fordítási gyakorlatra alkalmas). A magyar

irodalom története. A magyar vers és prózairodalmat az oktatási anyagnak megfelelően válogatva gyűjtjük, a kötelező és ajánlott olvasmányokat teljes körűen 20-25 példányban, versesköteteket 2-4 példányban.

1.9 Földrajz. Életrajz. Történelem: 9 Régészet általános összefoglaló művei válogatva (főleg Magyarország). Atlaszok, térképek (autóatlaszok, turistatérképek). Útikönyvek (országok, Magyarország). Európa és Magyarország történelme az oktatási anyagnak megfelelő mélységben. Életrajzi lexikonok válogatva, híres emberek életrajza. Baja történetével kapcsolatos átfogó, az iskola történetével kapcsolatban teljes körű gyűjtés. Mellékgyű jtő kör Minden tudományterületről válogatva gyűjtjük azokat a dokumentumokat, melyek a tananyagon felül a középiskolás korosztály érdeklődésére tarthat számot, kiegészíti a tananyagot,

kutatómunka

témája

lehet,

bővíti

általános

műveltségüket,

ismeretanyagukat. Tankönyvek, tartós tankönyvek Gyűjtjük teljes körűen azokat a tantervben meghatározott tankönyveket, melyekből a különböző szakközép és szakiskolai tanulócsoportok tanulnak. Válogatva gyűjtünk nyelvkönyveket, és közismereti tárgyakhoz a magasabb tudásszintet adó gimnáziumi tankönyveket,

tananyagnak

megfelelő

szintű

kiegészítő

szakirodalmat,

feladatgyűjteményeket, tesztgyűjteményeket, munkafüzetek, feladatlapok, tanári segédkönyvek, módszertani útmutatók. Dokumentumtípusok • Írásos, nyomtatott dokumentumok - Könyv: Elsősorban gyűjtött még sokáig meghatározó dokumentumtípus. - Periodika: Gyűjtjük a szakközlönyöket, pedagógiai szaklapokat, szaktárgyi- és szakképzési folyóiratokat az igényeknek megfelelően válogatva.

- Kisnyomtatvány: Elsősorban az iskola történetéhez kapcsolódóakat (pl.: meghívók, oklevelek). • Kéziratok: Iskolai dokumentumok. • Audiovizuális dokumentumok: egyre csökken a hagyományos (bakelitlemez, magnószalag,

film,

dia)

dokumentumok

jelentősége,

lejátszó

készülékeik

elöregednek, nem kaphatók, de megőrizzük a gyűjteményben. Ezért a továbbiakban a modern hang- és vizuális dokumentumokat gyűjtjük (video, CD, CD-ROM), a technikai feltételek megteremtése után DVD-t is. - Kép dokumentumok: Elsősorban fotókat az iskolai eseményekről. - Hangzó

dokumentumok:

A

hagyományos

bakelitlemezek

beszerzését

megszüntettük. Hangszalagon főleg a nyelvkönyvek hanganyagát, CD-n az ének-zene tantárgy törzsanyagához kapcsolódó főleg komolyzenei klasszikus zenét és az iskolai rendezvényeken alkalmazható klasszikus és könnyűzenei anyagot. - Hangos-képes dokumentumok: Videokazettákat gyűjtünk. Elsősorban az iskolai törzsanyagban szereplő kötelező

és ajánlott olvasmányok színvonalas

filmadaptációit, a filmművészet kiemelkedő klasszikus alkotásait válogatva. A különböző közismereti és szakmai tantárgyakhoz készült oktatófilmeket, természeti és régészeti témájú filmeket, történelmi dokumentumfilmeket, a nyelvkönyvekhez kapcsolódó oktatófilmeket., az egészséges életmódra nevelő ismeretterjesztő filmeket válogatva. A fenti szempontok szerint DVD-ket is gyűjtünk. • Számítógéppel olvasható dokumentumok (CD-ROM): Válogatva szerzünk be nyelvoktató és más tantárgyakhoz programokat, nyelvkönyvek mellékleteit, szótárakat, egy–egy tudományterület összefoglaló (lexikonok, enciklopédiák) műveit, történelemi és természettudományi, művészeti, irodalmi, földrajzi, szakmai témájú CD-ROM-okat.

Az iskolai könyvtáros-tanár feladatköri leírása: Munkáltató:

igazgató

Munkakör megnevezése:

könyvtáros-tanár

Közvetlen felettese:

általános igazgatóhelyettes

A könyvtárat pedagógiai és könyvtári szakmai végzettséggel rendelkező könyvtárostanár vezeti. A könyvtáros-tanár pedagógus besorolású, az intézmény nevelőtestületének tagja. A könyvtáros-tanár heti kötelező munkaideje 40 óra. A könyvtáros-tanár a kötelező óraszám mértékében, heti 26 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat.

Magyar nyelv és irodalom

osztályok

9/1

2 óra

9/2

2 óra

9/3

2 óra

9/4

2 óra

10/2

2 óra

10 óra

Magyar nyelv, irodalom

osztályok

9/A

2 óra

9/B

2 óra

9/C

2 óra

12/A

2 óra

12/B

2 óra

11/F

2 óra

12/F

2 óra

14 óra

Osztályfőnöki órán 10/1

osztályok

6x2 óra

10/3

12 óra

Összesen 36 óra. Évi 36 hét = heti 1 tanóra. Heti 40 óra munkaidő beosztása: A törvényes munkaidő fennmaradó hányadának 70 %-át (4 óra) a könyvtár működésével kapcsolatos szakmai feladatokra kell fordítania, 30 %-át (2 óra) pedig az

iskolán

kívül

végezhető

tevékenységekre

(tájékozódás

a

könyvpiacon,

foglalkozásokra való felkészülés, kapcsolattartás más könyvtárakkal). A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok: -

Megteremti a könyvtári szolgáltatáshoz szükséges szakmai feltételeket.

-

Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését: munkaterv, beszámoló, statisztikai jelentés, megrendelések, számlák, kölcsönzések nyilvántartása.

-

Szervezi a könyvtári szolgáltatásokat és a külső kapcsolatokat.

-

Részt vesz a könyvtár átadásában-átvételében, állományellenőrzésben.

-

Végzi a tankönyvtámogatásban részesülő tanulóknál: •

a tankönyvrendelés elkészítése előtt az igények felmérését,

•

az iskolai tankönyvfelelősöknek átadja a tankönyvek listáját, melyeket meg

kell rendelni az iskola részére, •

az ingyen tankönyvek kiosztását,

•

év végén a tankönyvek könyvtári begyűjtését,

•

az ingyen tankönyvekkel járó valamennyi adminisztrációt.

-

Nevelőtestületi értekezleteken képviseli a könyvtárat.

-

Továbbképzéseken vesz részt, önképzéssel gyarapítja szakmai ismereteit.

Állományalakítás, állományvédelem: -

Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről és egyéb dokumentumokról.

-

Végzi a gyűjtemény folyamatos, tervszerű, arányos gyarapítását.

-

A megrendelésekről és a felhasználásról nyilvántartást vezet.

-

Gondoskodik a dokumentumok egyedi számítógépes nyilvántartásáról és a csoportos leltárkönyv naprakész vezetéséről. Feldolgozza a dokumentumokat.

-

A számítógépes könyvtári program segítségével építi a könyvtár katalógusát.

-

Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, megrongálódott, tartalmilag elavult dokumentumokat elvégzi ezek törlését.

-

Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.

-

Vezeti a kölcsönzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat.

-

Állományellenőrzést tart a könyvtár állományának nagyságától függő időközönként a vonatkozó szabályoknak megfelelően.

Olvasószolgálat, tájékoztatás -

Biztosítja a gyűjtemény egyéni és csoportos helyben használatát.

-

Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést.

-

Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek felhasználásában.

-

Figyeli a pályázati lehetőségeket, maga is részt vesz pályázatokon.

-

Megtartja a könyvtárhasználati szakórákat.

-

Segítséget nyújt a könyvtárra épülő szakórák megszervezésében.

-

Irodalomkutatással, témafigyeléssel, bibliográfia-készítéssel segíti a tanórai és egyéb foglalkozások nevelési-oktatási céljainak megvalósítását.

Egyéb feladatok: -

A könyvtáros-tanár kapcsolatot tart fenn más könyvtárakkal (látogatás, tapasztalatcsere).

-

Részt vesz szakmai képzéseken, továbbképzéseken.

-

Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgák idején biztosítja a törvény által előírt szakirodalom és szakkönyvek tantermekbe juttatását.

A kollégiumi könyvtár SZMSZ-e A könyvtár feladatai: 

a tanulók könyv- és könyvtárhasználatára, önálló ismeretszerzésre nevelésének elősegítése



gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása



tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról



az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása



könyvtári dokumentumok általános kölcsönzése, beleértve a lexikonokat és segédkönyveket is.

A könyvtár kiegészítő feladatai: 

tanórán kívüli foglalkozások tartása



dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása



számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása



tájékoztatás nyújtása a kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól



más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása



részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében

A kollégiumi könyvtár működése A könyvtár használóinak köre Kimondottan csak a kollégium lakói, nevelői és dolgozói élhetnek szolgáltatásával A beiratkozás módja: Az adott iskolaév bentlakó tanulója, itt dolgozó nevelő tanára és dolgozója automatikusan a könyvtár tagjává válik.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei Nyitvatartási idő alatt a könyvtáros jelenlétében a könyvtár szolgáltatásának igénybevételére jogosultak a kollégium diákjai, tanárai, dolgozói (dokumentumok kölcsönzése, fény- és hangmásolás, helyben olvasás, tanulás, zenehallgatás, stb.).A könyvtár használói a Kollégiumi beiratkozással egybe vállalják, hogy a tűz- és balesetvédelmi előírásokat, a dokumentumuk és a technikai berendezések szakszerű használatát betartják, az okozott kárért teljes anyagi felelősséget vállalnak. A könyvtár szolgáltatásai – a fénymásolás kivételével – ingyenesek.

A könyvtár szolgáltatásai: 

valamennyi könyvtári dokumentum helyben használható



a dokumentumok kölcsönzése, kölcsönzési előjegyzés, kölcsönzési idő meghosszabbítása



másolatszolgáltatás, sokszorosítás írott szövegről és hangzó dokumentumról



tájékoztató szolgáltatások: a könyvtár állományáról, szolgáltatásairól, gyűjtőköréről, a könyvtári rendszerről és annak szolgáltatásairól



rendezvények, könyvtári propaganda: könyv és könyvtárhasználati foglalkozások, kollégiumi diákújság szerkesztése, rendezvények, kiállítások szervezése

A könyvtárhasználat szabályai Dokumentum-kölcsönzés: A kiválasztott dokumentumokat a könyvtárosnak kell megmutatni. A könyvtáros a kölcsönző füzetbe bevezeti a kölcsönzött dokumentumot, beírja a kölcsönzés idejét és a kölcsönző nevét. A kölcsönzés határideje maximum 1 hónap a hosszabbítással egyben. A segédkönyvek és lexikonok esetében 1 hét (a kollégiumból nem vihető ki!). Fény- és hangmásolás:

A könyvtáros jelenlétében, felügyeletében zajlik. A fénymásolás előre meghatározott áron történik, a hangmásolás ingyenes. Zenehallgatás: A könyvtár rendjét nem zavarja. Számítógép használat: Az iskolaév kezdetén meghatározott rend szerint tanári vagy más felügyelet mellett, feliratkozás után vehető igénybe. Nyitva tartás: A könyvtár nyitvatartási rendjének megállapítása a tanév elején történik, alkalmazkodva a könyvtáros tanár munkarendjéhez. A nyitva tartás alatt a könyvtár valamennyi szolgáltatása igénybe vehető. Állomány-apasztás Az állományból való kivonás okai: -

tartalmi elavulás

-

fölös példányok

-

használat következtében elhasználódott

-

az olvasónál maradt (elveszett, megsemmisült nála)

-

elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (tűzkár, beázás, lopás, stb.)

-

állományellenőrzéskor hiányzott (káló)

Az állománygyarapítás-t és az állományellenőrzést a 3/1975/VIII.17./ K. M. P. M. sz. rendelet és a Művelődési közlöny 1978/9. számában közzé tett rendelkezések határozzák meg.

Kollégiumi könyvtáros tanár feladatköri leírása

A munkakör célja:

A kollégium lakóinak nevelése, oktatása, tárgyilagos ismereteik bővítése, egyéni képességeik fejlesztése a könyvtáron keresztül.

Munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató Közvetlen felettese:

kollégiumvezető

Közvetlen beosztottjai:

a kollégium lakói

Követelmények:

a közoktatásra vonatkozó jogszabályok ismerete, a belső szabályzatok ismerete.

Munkaköri specifikációk:

felsőfokú iskolai végzettség, gyakorlati tapasztalat, pedagógiai elhivatottság, kiváló kapcsolatteremtő képesség, türelem, önmagával és környezetével szemben igényes.

Feladata:

a kollégiumi könyvtár működtetése és kezelése, szabadidős

programok

szervezése,

összehangolása.

Ezzel összefüggésben kötelessége: -

gondoskodik a gyűjtőkör szerinti állománygyarapításról,

-

feldolgozza a beérkező állományt,

-

a munkaközösség-vezetőkkel közösen igényfelmérést végez a szakkönyvek beszerzését illetően,

-

elvégzi a leltározást és a selejtezést, erről jegyzőkönyvet készít,

-

könyvtárhasználati ismertető órákat tart minden évfolyam számára,

-

a nevelőtanárok könyvtári óráira előkészíti a megrendelt anyagot,

-

folyamatosan építi a szerzői és címkatalógust,

-

a könyvek elrendezésével, könyvjelző „fülekkel” segíti a könnyebb tájékozódást,

-

a hét négy munkanapján délutáni kölcsönzést tart,

-

a csoportvezető nevelőtanár közreműködésével értesíti a tanulót a könyvek késedelmes visszahozásáról,

-

szervezi és irányítja a kollégium szabadidős tevékenységét, a nevelőtanárok segítségével mindkét épületben

-

az épületenkénti munkatervekből összesített éves kollégiumi munkatervet készít,

-

a szabadidős programok díjazását tervezi, előkészíti és beszerzi a díjakat,

-

a könyvjutalmak felmérése és beszerzése,

-

felelős a kollégiumi hagyományok ápolásáért,

-

irodalmi és egyéb ismeretterjesztő előadásokat szervez,

-

igény szerint színházi előadás látogatást szervez,

-

a kollégiumi alapprogramhoz tartozó ismeretterjesztő kirándulásokat szervez,

-

részt vesz a kollégium nevelőmunkájában (A könyvtárban felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tart.),

-

irodalmi kört, könyvbaráti kört szervez, mely szakkörnek éves munkatervet készít,

-

a könyvtár-gyarapítási céllal pályázatokon vesz rész,

-

előzetes igénybejelentés alapján kölcsönzi a videofilmeket, lemezeket,

-

anyagi felelősséget vállal a rábízott audiovizuális eszközökért,

-

jegyzőkönyvet ír alá a biztonsági zár kulcsainak átvételéről, elhelyezéséről (1 db saját használatra, 1 db a tűzszekrényben),

-

az elveszett könyveket – számla ellenében – megtérítteti,

-

a megrongálódott könyveket a megjavíttatja,

-

a könyvtárban elhelyezett fénymásolót működteti,

-

a számítógéptermet felügyeli, használati rendjét kidolgozza.

Ellenőrzés -

folyamatosan ellenőrzi a kölcsönzési határidőket,

-

ellenőrzi a nyílászárók biztonságát, a tűzoltó készülék épségét.

Kapcsolatok -

részt vesz a heti munkamegbeszéléseken, tantestületi értekezleteken ahol ismerteti, illetve tanulmányozásra ajánlja a frissen megjelenő könyveket,

-

kapcsolatot tart a DÖK vezetőségével.

Munkakörülmények -

munkahelye a Radnóti Miklós Kollégium könyvtárában van, de másik épületet is látogatja,

-

a könyvtár nyitva tartása:

hétfőn és csütörtökön 14 órától – 20 óráig, kedden és szerdán 14 órától – 19 óráig.

Felelősség Felelős

a

könyvtár

berendezéseinek

rendeltetésszerű

használatáért.

A

könyvállomány meglétéért, a kölcsönzés zavartalanságáért. Feladatát a kollégium éves munkatervben és az órarendben meghatározottak alapján végzi. Életmódjával, viselkedésével, ápoltságával mutasson példát a tanulóknak! Ezen munkaköri leírás 2012. 01. 01-től, visszavonásig érvényes.

14. Az iskolai alapdokumentumok és azok nyilvánossága Az alapító okiratban foglalt feladatok végrehajtása a következő intézményi alapdokumentumok Működési

alapján

Szabályzat,

folyik:

Házirend.

Pedagógiai E

Program,

dokumentumok

Szervezeti

és

megtekinthetők

az

intézmény honlapján, illetve kinyomtatott formában a Könyvtárban, nyitvatartási időben. A dokumentumok csak a helyszínen tanulmányozhatók, el nem vihetők! A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről az iskola igazgatójától valamint az általános igazgató helyettestől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói és igazgató helyettesi fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve helyeken található meg. - Az iskola irattárában - Az iskola könyvtárában - Az iskola igazgatójánál - Az igazgató helyetteseknél, tagintézmény vezetőjénél - Az iskola honlapján: www.jelkya-baja.sulinet.hu

15. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő:

- a

tanulói

jogviszonyából

eredő

kötelezettségének

teljesítésével

összefüggésben, illetve -a

tanulói

jogviszonyhoz

kapcsolódó,

azonban

az

abból

származó

kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.

16. Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 5. sz mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 17. Elektronikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papír alapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papír alapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papír alapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány” - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazatirányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR)

révén

tartott

elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított,

hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú

elektronikus

aláírást

kizárólag

az

intézmény

igazgatója

alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ-t az intézmény nevelőtestülete fogadja el, a köznevelési törvényben meghatározott közösségek egyetértésével. Az SZMSZ az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. Jelen működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a törvény

által

meghatározott

jóváhagyásával lehetséges.

közösségek

egyetértésével,

és

az

igazgató

NYILATKOZAT

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. szeptember 16-án elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Baja, 2013. szeptember 16.

…………………………………………… Rajcsitsné Balázs-Piri Zsuzsanna tanár

………………………………………….. Szabóné Bakó Lívia

tanár

VÉLEMÉNY

A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát érintő módosításokat megismertük, azzal egyetértünk.

Baja, 2013. szeptember 16.

………………………………… a DÖK nevében

VÉLEMÉNY

A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát érintő módosításokat megismertük, azzal egyetértünk.

Baja, 2013. szeptember 16.

……………………………………… Kovács Mónika a Szülői Szervezet képviselője

V. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet:

Az iskola szervezeti felépítése, vezetési szerkezete

2. sz. melléklet:

Belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos (FEUVE) szabályzat (külön kötet)

3. sz. melléklet:

Pedagógusok általános munkaköri leírása

4. sz. melléklet:

A pedagógusok megbízás alapján ellátandó feladatai

5. sz. melléklet:

Adatkezelési szabályzat

6. sz. melléklet:

A

nevelőtestület

működésére,

valamint

a

szakmai

munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok 7. sz. melléklet:

Vagyonnyilatkozatra kötelezettek köre és a vagyonnyilatkozat módja

8. sz. melléklet:

A tanulói fegyelmi eljárás szabályzata

9. sz. melléklet:

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (külön kötet)

10. sz. melléklet: Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló eljárásrend (külön kötet) 11. sz. melléklet:

Ügyrend (külön kötet)

12. sz. melléklet: Eszközök és források értékelési szabályzata (külön kötet) 13. sz. melléklet: Önköltség-számítási szabályzat (külön kötet) 14. sz. melléklet: Számviteli politika (külön kötet) 15. sz. melléklet: Felesleges

vagyontárgyak

hasznosításának,

selejtezésének

szabályzata (külön kötet) 16. sz. melléklet: Leltározási és leltárkészítési szabályzat (külön kötet) 17. sz. melléklet: Közbeszerzési szabályzat (külön kötet) 18. sz. melléklet: Kockázatkezelési szabályzat (külön kötet) 19. sz. melléklet: Ellenőrzési nyomvonal (külön kötet) 20. sz. melléklet: Számlarend (külön kötet)

21. sz. melléklet: Bizonylati Album (külön kötet) 22. sz. melléklet: Gyakornoki szabályzat (külön kötet) 23. sz. melléklet: Kiadásokat és bevételeket befolyásoló eljárásrend (külön kötet)

Baja, 2013. szeptember 16. Királyné Koszter Mária igazgató

JÓVÁHAGYÁS

A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete által elfogadott, a Szülői Szervezet és a DÖK által véleményezett Szervezeti és Működési Szabályzatot a mellékleteivel együtt jóváhagyom.

Baja, 2013. szeptember 16.

………………………………… Királyné Koszter Mária igazgató

1. számú melléklet

A szervezeti felépítés külön fájlban van!

3. sz. melléklet

A

PEDAGÓGUSOK

MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről: A pedagógus kötelességei és jogai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f)

a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

i)

az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

j)

a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l)

tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r)

a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét. A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek

programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelésoktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka.

Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,

c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetítenie, a teljes nevelésioktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló fakultatív hitoktatásban, illetve hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. Saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f)

a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i)

az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,

j)

az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa.

Általános feladatok: 1* A pedagógus felelősséggel és önállóan végezze munkáját, az éves tantárgyfelosztás alapján. 2* Az iskola épületeinek elhelyezkedéséből adódóan változó helyen végzi pedagógiai tevékenységét

3* Hivatásából eredő kötelessége, hogy lelkiismeretesen végezze pedagógiai munkáját, fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét. 4* Egész évi munkáját tanmenetében tervezze meg. Ha év közben tanulmányi kirándulást kíván szervezni, azt októberben és februárban a nevelési igazgatóhelyettesnek jelentse. 5* A szakmai elméletet oktató tanárok és a gyakorlati oktatást végző szakoktatók munkájuk során működjenek szorosan együtt. 6* Magatartása legyen példamutató, tartsa meg a pedagógus etika és a szolgálati titoktartás követelményeit. 7* Figyeljen fel az iskolai élet problémáira. Bírálataival és javaslataival mozdítsa elő az iskola elvi-pedagógiai céljainak megvalósítását. 8* Mindazokon a rendezvényeken, értekezleteken részt kell vennie, amelyek saját szakterületét vagy az egész iskolát érintő kérdésekkel foglalkoznak. 9* Vegyen részt a szervezett továbbképzéseken. 10*

Fordítson

különös

gondot

a

diákönkormányzattal

való

együttműködésre. 11*Szaktárgyától, munkakörétől függetlenül minden pedagógusnak kötelessége a hivatástudatra, valamint a helyes magyar beszédre és írásra nevelés. Alakítsa ki a helyes, kulturált viselkedési formákat, legfontosabb módszere az egyéni példamutatás legyen. 12*

Pedagógustársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kulturált érintkezés szabályai.

13*

Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt nem tudja megkezdeni, késedelem nélkül jelentse a személyzeti előadónak, a munkaközösségvezetőnek és a felettes igazgatóhelyettesnek, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak.

14*

A személyi adataiban és lakáscímében történt változásokat jelentse a munkaügyi előadónak.

Csak pedagógusokra vonatkozó feladatok: 15*

Tantárgyának tanításában a tanmenete alapján haladjon.

A kétheti óraszámnál nagyobb elmaradást jelentse igazgatóhelyettesének és tanmenetét a munkaközösség-vezető tanácsai és az igazgatóhelyettes utasítása alapján módosítsa. 16*

Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat legkésőbb két héten belül javítsa és javíttassa ki.

17*

Részt vesz a helyi tantárgyi programok kidolgozásában.

18*

Tanulói teljesítményét a követelmények alapján értékelje, minden tanulója a 2 heti óraszámtól függően 1-2 óra esetén: félévenként 3 érdemjegyet, 3-4 óra esetén: havonta egy érdemjegyet, 5 vagy annál több óra esetén: félévenként legalább az óraszámmal megegyező számú érdemjegyet kapjon.

19*

Segítse az iskola egészségügyi, munkavédelmi és ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását.

20*

Az iskolában olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon (órakezdet előtt legalább 10 perccel, - kivéve az épületváltó "ingázók").

21*

Az órarendkészítők által kijelölt napokon ügyeletesi teendőket kell ellátnia.

22*

A hiányzó pedagógust, ha lehetséges, szakszerűen kell helyettesíteni. Minden pedagógusnak H1-s óráján az épületen belül kell tartózkodnia.

23*

A kompetenciafejlesztéssel összefüggő feladatok: 24* Közreműködik a feladatbank létrehozásában. 25* Bővíti módszertani eszköztárát. 26* Hatékony tanítási technikákat alkalmaz. 27* Egyéni fejlesztési terveket vezet. 28* Hospitál a munkaközösségének tagjainál. 29* Részt vesz a munkaközösségi megbeszéléseken.

Csak szakoktatókra vonatkozó feladatok: 30*

Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tart - jogszabályi előírások szerint - tanulóinak, erről jegyzőkönyvet készít és aláíratja a tanulókkal.

31*

Felveszi a tanulók adatait és a csoportnaplót kitöltve érvényesítteti.

32*

Bemutatja a tanulóknak az oktatási területet, a vállalt és a várható szakmai tevékenységet.

33*

Elősegíti a tanulók munkaruha ellátását.

34*

Elláttatja a tanulókat szerszámmal, és gondoskodik, hogy azokat elzárhassák a tanulók.

35*

A szerszámokat használható állapotban tartatja.

36*

Az esetleges szerszámigényeket időben leadja.

37*

Megszervezi a tanulók ebédeltetését.

38*

A munkahelyi és munkarendváltozásokat az oktatásvezetőnek időben jelenti.

39*

Biztosítja vagy biztosíttatja az oktatáshoz szükséges munkát, anyagot, felszerelést.

40*

A

tanulók

tevékenységét

minősíti,

az

érdemjegyeket

és

a

mulasztásokat az ellenőrző könyvbe, a csoportnaplóba és az osztálynaplóba azonnal beírja. 41*

Részt vesz a szülői értekezleteken, a tanulók fegyelmi tárgyalásain.

42*

Vezetteti és ellenőrzi a tanulók munkanaplóját.

43*

Elősegíti a szakmai vizsga gyakorlati részének lebonyolítását.

44*

Gondoskodik a rábízott tanulókról, őket felügyelet nélkül nem hagyhatja.

45*

Gépeket, veszélyes berendezéseket a tanulók csak az oktató utasítására, jelenlétében kapcsolhatnak be.

Kollégiumi nevelőtanár feladata: Alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége: -

Gondoskodjon a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, az ismerteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse.

-

Vegye

figyelembe

a

tanulók egyéni

képességét,

fejlődésének ütemét,

szociokulturális helyzetét és fejlettségét. Segítse

képességeinek

és

érdeklődésének

megfelelően

tehetségének

kibontakoztatását és a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását tanuló társaihoz. -

A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzésében szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik. Baleset vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket tegye meg.

-

Biztosítson sportolási, művelődési és önképzési lehetőséget.

-

Működjön közre az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

-

A tanulók életkorának, fejlettségének figyelembevételével sajátíttassa el a közösségi

együttműködés

magatartási

szabályait,

és

törekedjék

azok

betartására. -

Feladata

a

tanulók

öntevékenységének,

önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése.

együttműködési

készségének,

-

A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőket figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

-

A tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.

-

A tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismerteket adja át.

-

Pályaválasztáshoz,

esetleg

a

tanuló

önálló

életkezdéséhez

szükséges

ismeretek, képességek megszerzését segítse elő.

Tervezés: -

a rendelkezésre álló dokumentumok, tájékoztatók alapján felkészül a tanév tervszerű nevelőmunkájára;

-

elkészíti csoportjának éves munkatervét

-

együttműködik az osztályfőnökkel

-

csoportja önkormányzatának javaslatait figyelembe veszi a tervező munkájában

-

tervezi csoportja szabadidős programját;

-

csoportját felkészíti a kollégiumi programokon való eredményes részvételre;

-

megtervezi foglalkozásainak ütemezését a heti kötelező óraszám keretében;

-

differenciált pedagógiai programot alkalmaz az eltérő fejlődési ütemű tanulóknál, ennek bánásmód – pszichológiáját egyezteti a nevelőtestület tagjaival.

Bizalmas információk kezelése A

személyiségjogokat

érintő

információkat

(tanulói,

szülői)

megőrzi,

a

közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el.

Ellenőrzés -

rendszeresen értékeli és ellenőrzi csoportja tanulóinak tanulmányi, közösségi teljesítményét, melyeket a tervezett időpontokban ismertet;

-

tanulóinak iskolai teljesítményeiről naprakészen tájékozódik, meghívásra részt vesz az iskolák rendezvényein;

-

tanulóinak személyiségfejlődéséről írásos feljegyzést vezet.

A nevelő életmódjával, viselkedésével, öltözködésével, ápoltságával mutasson példát a tanulóknak!

4. sz. melléklet

A PEDAGÓGUSOK MEGBÍZÁS ALAPJÁN ELLÁTANDÓ FELADATAI 1.) Osztályfőnök 46*

Ismerje meg tanítványai személyiségét, egyéni fejlesztését, segítse hivatásuk kialakítását, törekedjen közösségi életük irányítására.

47*

Ismertesse és tartassa be az iskola házirendjét.

48*

Koordinálja és segítse az osztályában tanító pedagógusok nevelőoktató munkáját.

49*

Tartson kapcsolatot a szülőkkel, félévenként legalább egy szülői értekezletet hívjon össze (erről az ellenőrző könyv útján értesítse a szülőket).

50*

A mindenkori jogszabályoknak és a házirendben foglaltaknak megfelelően kezelje a hiányzásokat, igazolatlan mulasztásokat.

51*

Az osztályfőnöki adminisztrációt a tanévre aktualizált nyomvonalnak megfelelően lássa el.

52*

Hivatalos értesítést küldjön (november és március hónap elején) a bukásra álló vagy igazolatlanul mulasztó (Házirend szerint) tanulók szüleinek.

53*

Vegyen részt az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

54*

Kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Törekedjen az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére és csökkentésére.

55*

A szülőket ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztassa úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekezzen bevonni az iskolai életbe őket.

56*

A mulasztásokat havonta zárja le és vezesse be az osztálynapló anyakönyvi részébe a következő hónap 15. napjáig, az igazolások hiányában a házirendben foglalt elvek alapján intézkedik.

57*

Működjön együtt az ifjúságvédelmi felelőssel.

58*

Munkája során vegye figyelembe a diákönkormányzat programját, felelősséggel vegyen részt annak szervezésében.

59*

Pontosan és napra készen lássa el, az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (napló, anyakönyvi lap, bizonyítvány, statisztikai jelentések).

60*

A nyári gyakorlat teljesítését vezesse be a bizonyítványba, anyakönyvi lapra.

61*

Tartsa számon és kísérje figyelemmel osztálya tanulóinak tanórán, valamint iskolán kívüli elfoglaltságát. Ügyeljen arra, hogy minden tanuló csak a képességeihez mérten vállaljon túlmunkát.

62*

Az év végi osztályozó értekezleten adjon tájékoztatást tanulói személyiségének fejlődéséről, az osztály neveltségi helyzetéről.

63*

Adatokat

szolgáltat

az

iskola

felettes

szervei

által

igényelt

statisztikákhoz. 64*

Segítséget

nyújt

a

tanulmányi

ösztöndíjra

való

jogosultság

megállapításához. 2.) Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős •

Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. 65*

Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat, szorgalmazza

a

veszélyeztetettség,

illetve

a

hátrányos

helyzet

megszüntetését, a rászorulók szociális segítését, figyelemmel kíséri az ellenük indított fegyelmi eljárások előkészítését és lefolytatását. 66*

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési

önkormányzat

polgármesteri

hivatalánál

rendszeres

vagy

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 67*

Az

osztályfőnökökkel,

a

nevelőtanárokkal

együttműködve

a

veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes elsőfokú gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel és a helyi rendőri szervekkel. 68*

Működjék együtt a nevelőtestülettel és a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal.

69*

Szervezi

és

lebonyolítja

a

tanulók

szociális

juttatásának

igényfelmérését és vásárlását. 70*

Tevékenységéről a tanév során szükség szerint nevelőtestületi értekezleten számoljon be.

71*

Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

72*

A

gyermekjóléti

szolgálat

felkérésére

részt

vesz

az

esetmegbeszéléseken. 73*

Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki-segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.

Szervezi és irányítja a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló iskolai tevékenységet, illetve segíti a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedését. •

Közreműködik az egészségnevelési program kidolgozásában, figyelemmel kíséri annak végrehajtását.

3.) Diákmozgalmat segítő pedagógus 74*

Felelős a diákönkormányzat hatékony és rendszeres működéséért.

75*

Feladata:

-

A nevelőtestület tagjaival együttműködve megismerteti, érvényesíti a gyermeki jogokat, kötelességeket.

-

A DÖK tagjaival együtt évenként áttekintik a Házirendet és a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát.

-

Javaslatot tesz a panaszkezelés módozataira.

-

Szervezi, segíti a diákönkormányzati vezetők választásait.

-

Segíti a diákönkormányzat tevékenységek kibontakozását.

-

Törekszik a diákságon és a nevelőtestületen belüli egymást segítő és kreatív együttműködés kialakítására.

-

A DÖK házirenddel kapcsolatos javaslatait közvetíti a nevelőtestület felé.

-

A nevelőtestület véleményét a Házirenddel kapcsolatos kérdésekben közvetíti a DÖK felé.

-

A DÖK gyűlésein mindig részt vesz, és a tanulók által igényelt módon vesz részt a munkában.

-

A DÖK gyűléseiről készült jegyzőkönyvet ismerteti a nevelőtestülettel.

-

Hatékony pedagógiai, szakmai útmutatással segíti a diákönkormányzat döntési alternatíváit, döntéseit.

-

Folyamatosan készíti fel a DÖK tagjait a közéleti szereplés formáira.

-

Elősegíti

a

diákönkormányzat

munkatervében

szereplő

programok

eredményes megszervezését. -

Észrevételeivel segíti a DÖK programok értékelését.

-

Szervezi az évente rendezendő Jelky-napot, gólyaavatót.

-

Évente megszervezi a diákönkormányzati fórumot.

-

Rendszeresen tájékoztatja a DÖK tagjait a nevelőtestületi, gyermekeket érintő döntésekről.

-

A

diákfegyelmi

bizottság

munkájában

részt

vesz,

ellenőrzi

annak

tevékenységét. -

Évente megszervezi és levezeti a DÖK kirándulását.

-

Együttműködik a társintézmények és az országos diák-érdekképviseletekkel.

4.) IVK tanárelnök 76*

Az

iskolai

ifjúsági

vöröskeresztes

csoport

tevékenységének

pedagógiai irányítója. 77*

Részt vesz a munkaterv, jelentések, beszámolók összeállításában.

78*

Kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt városi vezetőségével.

5.) A tanulókkal foglalkozó fegyelmi bizottság elnöke, illetve elnökhelyettese

79*

Fegyelmi vétségek esetén vezeti a teljes fegyelmi eljárást, mint az elsőfokú fegyelmi bizottság (nevelőtestület) vezetője.

80*

Munkáját az igazgató megbízásából és az általa átadott feljegyzések és iratok alapján kezdi meg:

a) Összeállítja a fegyelmi tárgyaláshoz szükséges aktuális nevelőtestület névsorát b)

Értesíti a nevelőtestület és a teljes fegyelmi bizottság tagjait a fegyelmi vétségről, a tárgyalás helyéről és időpontjáról. Az értesítés szóban is történhet.

c) Vezeti a fegyelmi tárgyalást, együttesen vigyáz a tanuló és a nevelőtestület jogaira és érdekére. d) Az elnök akadályoztatása esetén feladatkörét az elnökhelyettes látja el. 6.) Szertárfelelős Kollektív

felelősség

terheli

a

szertárban

elhelyezett

anyagok

tárolásáért,

használatáért a teljes, szertárt használó közösséget. A felelős feladata: 81*

A szertárfejlesztési összegből új eszközök vásárlása, melyeket köteles nyilvántartásba vételeztetni.

82*

A meghibásodott

eszközöket

megjavíttatja,

illetve

selejtezésre

javasolja. 83*

Aktívan részt vesz a leltározásban.

7.) Tanteremfelelős Minden

pedagógus

feladata

a

tantermek

tisztaságára,

berendezéseinek

megóvására való odafigyelés. A tanterem felelősnél ez hangsúlyozottabban jelentkezik. Kötelessége az észlelt hibák, rongálások jelentése, illetve a portán elhelyezett műszaki hibabejelentő füzetbe történő bejegyzése. 8.) A Szülői Munkaközösség munkáját segítő tanár 84*

A tantestület részéről irányítja a szülői munkaközösség munkáját.

85*

Szervezi a szülők tájékoztatását az iskola céljairól.

86*

Egy tanévben legalább két alkalommal összehívja az iskolai szülői munkaközösség tagjait!

87*

Közreműködik a tisztségviselők megválasztásában.

9.) Munkaközösség-vezető 88*

Irányítja

a

munkaközösség

tevékenységét,

összeállítja

a

munkaközösség éves programját a pedagógiai program alapján 89*

Részt

vesz

az

intézmény

pedagógiai

programjának

korszerűsítésében, végrehajtásában 90*

Részt vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében

91*

Segíti a munkaközösség tagjait a tanmenetek elkészítésében. A tanmeneteket

összegyűjti,

véleményezi,

és

jóváhagyásra

igazgatóhelyettesének továbbítja. 92*

Összehívja és vezeti a munkaközösségi értekezleteket, az ott elhangzottakról feljegyzést készít.

93*

Szertárfejlesztési terv formájában javaslatot tesz a tárgyi feltételek javítására, a könyvtári könyvállomány gyarapítására

94*

Továbbítja az illetékeseknek a munkaközösség hatáskörébe nem tartozó javaslatokat

95*

Tanulmányi versenyeket szervez tantárgycsoportjának megfelelően.

96*

Félévenként látogassa meg munkaközösségének tagjait!

97*

Gondoskodik a munkaközösségéből hiányzó pedagógus szakszerű helyettesítéséről, ha ezt nem tudja megoldani, értesíti igazgatóhelyettesét

98*

Javaslatot tesz igazgatóhelyettesének a munkaközösségi tagok anyagi és erkölcsi elismerésére.

99*

Az év végi osztályozó értekezleten (ha az igazgató felkéri), beszámol a munkaközösség évi munkájáról

100*

Képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken és

mindazokon az értekezleteken, amelyekre külön meghívást kap 10) Kollégiumi munkaközösség-vezetők •

A kollégiumi munkaközösség-vezetők a kollégiumvezető közvetlen munkatársai.

•

Személyes felelősség terheli a rábízott kollégiumi részlegben folyó nevelési, oktatási és erkölcsi munkáért.

•

Irányítja, ellenőrzi és értékeli a hozzá tartozó nevelőtanárok munkáját.

•

A nevelőtanári közösség a DÖK képviselőivel elkészíti az éves munkatervüket.

•

Törekszik a kollégium dolgozóinak megismerésére, fejlődésük elősegítésére, egymást segítő emberi kapcsolataik kialakítására.

•

Segíti az ideális tanár–diák viszony kialakulását épületen belül és a kollégiumok között is.

•

Figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységüket.

•

Felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért.

Önálló intézkedési jogok: •

A nevelő munkaidejének alkalomszerű módosítása

•

A kollégiumi tanulók házirendtől eltérő idejű távozásának, kimaradásának, hazautazásának engedélyezése.

•

Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtanárok adminisztrációs munkáját.

•

Gondoskodik a kollégiumi dokumentációk megőrzéséről.

•

Irányítja részlege munkaidő- és csoportbeosztását.

•

Koordinációs feladatot lát el részlege és a kollégiumi vezető között.

•

Együttműködik az épület gondnokával.

•

Nyilvántartást vezet részlege tanulóiról, nyomon követve az érkezést és a távozást.

•

Vezeti az étkezési változásokat és egyeztet a kollégium gondnokával.

•

A kollégium érdekeit maximálisan képviseli.

•

A részlegében történt rendkívüli eseményt azonnal jelenti a kollégiumvezetőnek.

•

Koordinálja a kollégiumba történő eseti beszállásolásokat.

11) Ügyeletes pedagógus feladatai 1. Az iskola épületének folyosóin és a kijelölt helyeken 7.45-től a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben az ügyeletet az iskola közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusai látják el. Az ügyeletes az ügyeleti helyet akkor hagyhatja el, ha meggyőződött róla, hogy az osztályokat tanító tanárok rendelkezésre állnak, vagy értesítette az ügyeletes vezetőt a hiányzó pedagógus személyéről.

2. Az ügyeletes pedagógus köteles az ügyeleti rendben meghatározott szünetekben az épület kijelölt helyén tartózkodni és ügyeletesi feladatot ellátni. Feladatai: • Felügyeli a folyosókon, az udvaron tartózkodó tanulók magatartását, a helyszínek tisztaságát. • Saját hatáskörében intézkedik az iskola házirendjét sértő tevékenység elhárítása érdekében. • A lehető legrövidebb időn belül jelzi az ügyeletes vezetőnek az általa észlelt, ügyeletes vezetői intézkedést igénylő rendellenességet: - dohányzás - kábítószerezés - rongálás - testi épséget veszélyeztető magatartás - valamint egyéb balesetvédelmi szabályok be nem tartását - egyéb rendkívüli esemény Az ügyeleti rend beosztását, szükség szerint aktualizálni kell.

5. sz. melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Az alkalmazottak adatai 1. A nemzeti köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság; b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

- heti munkaidejének mértékét, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - pedagógus oktatási azonosító száma, - pedagógus igazolvány száma, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör,

munkakörbe

munkavégzésre

irányuló

nem

tartozó

további

feladatra

jogviszony,

történő

megbízás,

fegyelmi

büntetés,

kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. Óraadó tanárok esetében: - nevét, - születési helyét, idejét, - nemét, - lakóhelyét, tartózkodási helyét, - végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok, - oktatási azonosító szám. 2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. 3.

Az

1.

pontban

felsorolt

adatok

továbbíthatók

a

fenntartónak,

a

kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő

igazgatási

tevékenységet

munkavégzésre vonatkozó

végző

közigazgatási

szervnek,

a

rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak,

a

nemzetbiztonsági szolgálatnak. 4.

A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, nyilvántartások kezelése céljából, a

célnak

megfelelő

mértékben,

pedagógusigazolványra kiállításához

célhoz

jogosultak

szükséges

kötötten

esetében

valamennyi

adat

a a

kezelhetik.

A

pedagógusigazolvány KIR

adatkezelője,

a

pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

A gyermekek, tanulók adatai 1.) A nemzeti köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok: a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola

által

szervezett

jogszerűségének

kötelező

ellenőrzése

és

foglalkozástól a

tanuló

való

távolmaradás

szülőjével,

törvényes

képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez, c) a

neve,

születési

helye

és

ideje,

lakóhelye,

tartózkodási

helye,

társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője,

törvényes

képviselője

lakóhelye,

tartózkodási

helye

és

telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre

vonatkozó

adatok

az

egészségi

állapotának

megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,

e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az

állami

vizsgája

alapján

kiadott

bizonyítványainak

adatai

a

bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. 2.) A gyermek, a tanuló adatai továbbíthatók: a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett

osztályon

belül,

a

nevelőtestületen

belül,

a

szülőnek,

a

vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d)

diákigazolványa

kiállításához

szükséges

valamennyi

adata

a

KIR

adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. Az iskola nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított

kedvezményekre

való

igényjogosultság

elbírálásához

és

igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 3.) Adatkezelés: - A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E

kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. - A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. - A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

6. sz. melléklet

A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE, VALAMINT A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 40. §- a határozza meg: - A

nevelőtestület

döntését,

javaslatát

és

véleményét

általában

a

munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. Ha az ügy csak egy intézményegységet érint, akkor a nevelőtestület csak abban az intézményegységben foglalkoztatottakból áll. - A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. - A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: a tanévnyitó, tanévzáró és a nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról és elfogadásáról. - A nevelőtestület értekezleteit a munkatervben meghatározott napirenddel és időponttal az igazgató hívja össze. - Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. - A rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

összehívásának

nevelőtestületi

kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok

megjelölése

szükséges. Az

értekezletet

tanítási

időn

kívül

a

kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: -

A nevelőtestületi értekezletet az igazgató készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a Pedagógiai Program, a Kollektív Szerződés, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal korábban átadja (vagy ismerteti) a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik az anyag kifüggesztéséről.

-

A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség

véleményét.

Írásban

továbbítja

az

igazgatóhoz

a

nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az iskola munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. -

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell

hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait a téma függvényében

-

az igazgató vagy valamelyik helyettese látja el. - A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha

-

a

nevelőtestület

egyszerű

szótöbbséggel

hozható

döntésénél

szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület

döntéseit

határozati

formában

kell

megszövegezni.

A

határozatokat sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a titkárnő vezeti. A jegyzőkönyvet

az

értekezletet

követő

3.

munkanapot

követően

kell

elkészíteni.

A

jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. 2.

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Törvényi háttér: A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 71. §- a rendelkezik a szakmai munkaközösségekről. Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő- és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek tevékenységüket összehangoltan, az éves iskolai munkaterv alapján, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint végzik. A szakmai munkaközösségekben folyó munka fontos területe az intézmény székhelyén és telephelyein folyó pedagógiai munka összehangolásának, az egységes működésének. Iskolánk szakmai munkaközösségei: -

gépészet munkaközösség

-

közlekedés-elektrotechnika-elektronika munkaközösség

-

faipar-építészet munkaközösség

-

művészeti munkaközösség

-

egészségügy-könnyűipar-szépészet munkaközösség

-

magyar-történelem munkaközösség

-

biológia-kémia-földrajz-testnevelés munkaközösség

-

matematika-fizika-informatika munkaközösség

-

idegen nyelvi munkaközösség

-

osztályfőnöki munkaközösségek (évfolyamonként)

-

kollégiumi munkaközösség

A szakmai munkaközösségek feladatai: 1.

A pedagógiai,

szakmai

és

módszertani

tevékenység

irányítása,

ellenőrzése. 2.

Az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése.

3.

Egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése.

4.

Pályázatok szakmai támogatása.

5.

Tanulmányi versenyek lebonyolítása.

6.

Pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése.

7.

Érettségi vizsgák szóbeli tételeinek összeállítása.

8.

Szakmai vizsgák gyakorlati feladatainak kidolgozása.

9.

A

költségvetésben

rendelkezésre

álló

szakmai

előirányzatok

véleményezése, felhasználására javaslat elkészítése. 10. A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a Gyakornoki Szabályzatban meghatározottak szerint. 11.

Javaslattétel

az

iskola

igazgatójának

a

munkaközösség-vezető

személyére. 12. Segítségnyújtás a munkaközösség vezetőjének részére az éves munkaterv,

valamint

a

munkaközösség

tevékenységéről

készülő

elemzések, értékelések elkészítéséhez. A nevelőtestület feladat átruházás alapján a szakmai munkaközösségek a következő tevékenységeket folytatják: 1.

Javaslatot készítenek saját tantárgycsoportjuk tantárgyfelosztására. Az iskola igazgatója ez alapján készíti el a végleges tantárgyfelosztást és az esetleges szükséges változtatásokat megbeszéli a munkaközösségvezetővel.

2.

A

munkaközösség

pedagógus

álláshelyekre pályázati kiírást javasol.

szükségletének

megoldására

3.

A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról javaslatot tesznek az igazgatónak.

4.

Javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésben való részvételére.

5.

Megválasztják a munkaközösség vezetőjét, ahol az igazgató egyetértési jogot gyakorol.

A szakmai munkaközösségek együttműködése megvalósul: -

személyes beszélgetések, konzultációk,

- adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések, - kibővített vezetőségi ülés, - nevelőtestületi értekezletek, - osztályszintű értekezletek, - iskolai rendezvények, versenyek, - minőségbiztosítási tevékenység végzése során.

7. sz. melléklet

VAGYONNYILATKOZATRA KÖTELEZETTEK KÖRE ÉS A VAGYONNYILATKOZAT MÓDJA Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről a 2007. évi CLII. törvény rendelkezik. A törvény 3. § (1) bek. c) pontja szerint: „….feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített pénzalapok, fejlesztési kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében kétévente kötelező a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.” Vagyonnyilatkozatra kötelezettek: -

általános igazgatóhelyettes

-

szakmai igazgatóhelyettes

-

közismereti igazgatóhelyettes

-

műszaki vezető

-

kollégiumvezető

-

pénzügyi-gazdasági koordinátor

-

pénzügyi-gazdasági koordinátor-helyettes

-

főkönyvi könyvelő

Vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: 1.)A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó beosztás létrejötte esetén a feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően. 2.)A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó beosztást betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.

3.)A

vagyonnyilatkozat-tételi

kötelezettséget

megalapozó

feladatkör

megszűnését követő tizenöt napon belül. 4.)A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei: A vagyonnyilatkozatot két példányban elektronikus úton vagy kézzel kell kitölteni, kinyomtatni és minden oldalát aláírni.

8.sz. melléklet

A TANULÓI FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYZAT

1. EZ A MELLÉKLETET A 22011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL ÉS 20/2012. (VIII. 31.) EMMI RENDELET ALAPJÁN KÉSZÜLT. 2. FEGYELMI ELJÁRÁS, FEGYELMI TÁRGYALÁS (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (2) A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. (3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. A (2) bekezdés c) pontjába meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (4) A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát. (5) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. (6) Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell

hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, - ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, - ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a megállapodásban meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. (7) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani, és le kell folytatni. (8)

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelésioktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi

büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (9) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (10) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. (11) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. 3. FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 3.1. A fegyelmi tárgyalás (1) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják - a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) -, tanulószerződés esetén a területileg illetékes

gazdasági

kamarát

a

tanuló

terhére

rótt

kötelességszegés

megjelölésével - értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (2) A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (3) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (4) Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti.

3.2. A bizonyítás (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló mellett, illetve a tanuló ellen szól. 3.3. A fegyelmi határozat (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy

a

kötelességszegés

ténye,

illetve

nem

bizonyítható,

hogy

a

kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot, a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a

rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a tárgyaláson végig jelen lévő vezető. (8) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. (9) Ha az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen. (10) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (11) A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. (12) A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető.

3.4. Az eljárást megindító kérelem (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 3.5. A kizárás (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. 3.6. Vegyes rendelkezések (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) képviselheti. (2) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri.

4. A FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a kárt az iskola tanulója okozta, a tanulót – kiskorú tanuló esetén szülőjét – haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani – a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 59. §-ának (1), (2) bekezdésében meghatározott keret között – az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a.) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerinti megállapított – egy havi összegének 50 %-át b.) szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öt havi összege. 5. A FEGYELMI ELJÁRÁS INDÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ISKOLÁNKBAN Fegyelmi eljárás lefolytatására a házirend és a tanulói kötelességek súlyos megsértése

esetén

kerül

sor. Az

eljárás lefolytatásához

a

fegyelmezési

intézkedések fokozatainak megléte szükséges, különösen súlyos esetben a fegyelmi tárgyalás azonnal is lefolytatható. Ezek az esetek a Házirend szerint a következők: -

saját és másik tanuló egészségének, testi épségének súlyos veszélyeztetése,

-

agresszió másik tanuló megfélemlítése, megverése, erőszakkal történő megalázása,

-

kábítószer és alkohol fogyasztása, terjesztése,

-

gyógyszerrel, mérgező anyaggal, fegyverrel való visszaélés,

-

másik ember méltóságának súlyos megsértése,

-

az iskolaépület, a berendezés a tanulótársak vagy a dolgozók tulajdonának szándékos

-

rongálása, értéktárgyainak engedély nélküli eltulajdonítása,

50 tanóra feletti igazolatlan óra mulasztás,

-

ellenőrzőben, bizonyítványban történő bejegyzések hamisítása, az ellenőrző, bizonyítvány szándékos rongálása,

-

dohányzás,

-

igazgatói intés utáni kötelességszegés.

6. A FEGYELMI TÁRGYALÁS MENETE A fegyelmi eljárást az iskola igazgatójának írt kérvénnyel kezdeményezi az osztályfőnök. A kérvény tartalmazza a tanuló adatait, eddigi kötelességszegéseit, a fegyelmezési fokozatokat, illetve súlyos kötelességszegését. A fegyelmi tárgyalás meghatározott időben (előre kijelölt napon és órában), az iskola hivatalos helyiségében kerül megtartásra. 7. A TÁRGYALÁS RÉSZTVEVŐI - fegyelmi bizottság elnöke, - az iskola vezetőségének képviselője, - a kötelességszegő tanuló osztályfőnöke, - tanuló, - szülő/gondviselő, illetve a tanuló képviselője, - a sértett tanuló vagy pedagógus, - a sértett kiskorú tanuló szülője vagy más képviselője, - az ügyeletes pedagógus (ha szünetben történt a kötelességszegés), - szemtanú tanuló, pedagógus, felnőtt, - az ügyben érintett további személyek. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Ezeket az okokat a fegyelmi bizottság elnöke vagy az osztályfőnök szóban ismerteti. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti, azaz a Fegyelmi Bizottság elnöke. 8. A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A BÜNTETÉSEK MEGÁLLAPÍTÁSA 8.1. A fegyelmi eljárás kezdeményezése és megindítása A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni.

A fegyelmi eljárás megindításáról - a tanuló terhére rótt kötelességszegés, azaz a fegyelmi eljárás indoka - megjelölésével - értesíteni kell -

a tanulót,

-

a kiskorú tanuló szülőjét,

-

a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják - a gyakorlati képzés szervezőjét

-

tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát.

Az igazgató jóváhagyása után az érintettek szabályszerű értesítést kapnak az iskolától. A fegyelmi eljárást – lehetőleg a megindítástól számított 30 napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. 8.2. Az értesítésnek tartalmaznia kell 1. Az egyeztető eljárás lehetőségét Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel

gyanúsított

tanuló,

kiskorú

kötelességszegéssel

gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló

értesítésben

a

kötelességszegéssel

gyanúsított

tanuló,

ha

a

kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 2. A fegyelmi tárgyalás -

időpontját,

-

helyét,

-

tájékoztatást, hogy a meghallgatást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője a szabályszerű értesítés ellenére,

-

valamint a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott az ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg,

-

tájékoztatást arról, hogy a tanulót az eljárásban meghatalmazott is képviselheti.

Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

8.3.a Az egyeztető eljárás lefolytatása Ha a mind a kötelességszegő, mind a sértett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülők az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentik, hogy kérik az egyeztető eljárás lefolytatását, azt le kell folytatni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója, a nevelésioktatási intézmény felel. Biztosítja a technikai feltételeket: - megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, - egyeztető felkérése, - értesítő levél kiküldését. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. Az egyeztető tárgyaláson jelen van: - kötelességszegő tanuló, kiskorú tanuló esetén szülő is, • - sértett tanuló, kiskorú tanuló esetén szülő is, • - egyezető nagykorú személy, • - vezetőség olyan tagja, akit mind a két fél elfogad.

A sérelem orvoslásról kötött írásbeli megállapodás tartalmazza: - kötelességszegő tanuló, a sértett tanuló személyi adatait, -

a felek kikötik az egyeztető eljárás megállapításait, a fegyelmi eljárásnak a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra való függesztését,

- kiköthető, hogy az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni,

- továbbá lehetőség van az írásbeli megállapodásban meghatározni azt a kört, amelyben az egyeztető eljárás megállapításait nyilvánosságra lehet hozni, -

a megállapodás idejét, helyét.

A megállapodást aláírja: - kötelességszegő tanuló, kiskorú tanuló esetén szülő is, •

- sértett tanuló, kiskorú tanuló esetén szülő is,

•

- egyezető nagykorú személy,

•

- a vezetőség végig jelen lévő tagja.

• Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 8.3. b A fegyelmi eljárás lefolytatása Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakkal kapcsolatban véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. A fegyelmi eljárás során: - meg kell hallgatni a tanulót és/vagy - tárgyalást kell tartani. 8.4. A tárgyalás szabályai: Akkor kell tárgyalást tartani, ha - a tanuló a meghallgatásakor vitatja azt, hogy a kötelezettségszegést elkövette, vagy - a tényállás tisztázása miatt tárgyalás tartása célszerű.

A tárgyalásra meg kell hívni: - a tanulót és - a kiskorú tanuló szülőjét.(Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni.) - a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják – a gyakorlati képzés szervezőjét. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más meghatalmazott is képviselheti. A tárgyalást meg lehet tartani: - ha tanuló, illetve - a szülő - vagy a meghatalmazott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A fegyelmi tárgyalás menete: - a tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, - ismertetni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegést, - a rendelkezésre álló bizonyítékokat, - kérdéseket lehet intézni a tárgyaláson megjelentek felé, - a tárgyaláson résztvevők számára nyilatkozat tételi, illetve javaslattételi lehetőséget kell biztosítani. A kötelességszegés ismertetését a fegyelmi bizottság elnöke végzi. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A tárgyalásról készített jegyzőkönyv tartalma: - a tárgyalás helye, - ideje, - a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők neve, - az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításai, vagy az elhangzottak szó szerinti tartalma akkor, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. A fegyelmi eljárást - a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. 8.5. A bizonyítási eljárás lefolytatása

A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, a kötelességszegésről készült jegyzőkönyv, a tanúvallomás(ok), írásos bizonyíték(ok) az irat, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a bizonyítási eljárás lefolytatásának helyét, az eljárásban hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a bizonyítás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. 8.6. Döntéshozatal és végrehajtás A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. 8.7. A fegyelmi határozat kihirdetése A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott, erről nyilatkozott. 8.8. A fegyelmi határozat tartalma A fegyelmi határozat: - rendelkező részből, - indoklásból,

- záró részből. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza: - a határozatot hozó szerv megjelölését, - a határozat számát, - a határozat tárgyát, - a tanuló személyi adatait, - a fegyelmi büntetést, - a büntetés időtartamát, - felfüggesztésére és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza: - a kötelességszegés rövid leírását, - a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, - a rendelkező részben foglalt döntés indokát, - elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza - a határozat meghozatalának helyét és idejét, - a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 8.9. A fegyelmi büntetés hatálya A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 8.10. Az eljárás megszüntetése

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni akkor, ha - a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy - a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, - a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy - a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, - nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

9. A TANKÖTELES TANULÓVAL SZEMBEN ALKALMAZHATÓ BÜNTETÉSEK A tankötelezettségét még nem teljesítő tanulóval szemben alkalmazható fegyelmi büntetések a következők lehetnek: - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása csak a nem szociális jellegű kedvezményekre és juttatásokra vonatkoztatható. Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. 10. A

NEM

TANKÖTELES

TANULÓVAL

SZEMBEN

ALKALMAZHATÓ

BÜNTETÉSEK A nagykorú tanulóval szemben alkalmazható fegyelmi büntetés lehet - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása csak a nem szociális jellegű kedvezményekre és juttatásokra vonatkoztatható.

11. A TANÉV FOLYTATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÓ FEGYELMI HATÁROZAT JOGKÖVETKEZMÉNYEI Akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak, annak a tanulói jogviszonya szünetel. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható alapvizsgára, illetve érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. 12. JOGORVOSLAT Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárást megindító kérelmet a határozat

kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

13. A FEGYELMI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 14. SPECIÁLIS SZABÁLYOK 14.1. A kizárás szabályai A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. 14.2. További speciális szabályok A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelésioktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.

A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít.