JELKY ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM B A J A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JELKY ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM BAJA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

1

Tartalom I.

Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat szabályozási köre

4. oldal

Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltak részletezése

II.

5. oldal

Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 1. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje

12. oldal

2. A helyettesítés rendje

19. oldal

3. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje

20. oldal

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

22. oldal

5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje

24. oldal

6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

28. oldal

7. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje

III.

29. oldal

Működési szabályok 1. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

30. oldal

2. Az intézményi védő, óvó előírások

32. oldal

3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

36. oldal

4. A létesítmények és helyiségek használati rendje

52. oldal

5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

53. oldal

6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

55. oldal

7. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje

57. oldal

8. A mindennapi testedzés formái, a diák-sportegyesület és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

60. oldal

2

9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje 10. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

61. oldal

62. oldal

11. Tankönyvrendelés szabályai, a tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás

63. oldal

12. Felnőttoktatás

64. oldal

13. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

66. oldal

14. Az iskolai alapdokumentumok és azok nyilvánossága

81. oldal

15. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

82. oldal

16. Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje

82. oldal

17. Elektronikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

82. oldal

IV.

Záró rendelkezések, nyilatkozatok

84. oldal

V.

Mellékletek

88. oldal

Jóváhagyás

89. oldal

3

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alább törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a közismereti-oktatási intézmények működéséről



26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról



110/2012. (VI 4.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT)



229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti közoktatási törvény végrehajtásáról



2011. évi CXCV törvény az államháztartásról



368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 4



85/2012. (IV. 21.) kormányrendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól



83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról



51/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről



2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről



202/2012. (VII. 27.) kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról



326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról



2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

Az intézmény alapítója:

Baja Város Önkormányzata Az alapítás időpontja: 1883. január 7.

AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMÁBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE

1. Megnevezései: 1.1. Hivatalos neve: 1.2. Rövid neve:

Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Jelky András Szakképző Iskola

2. Feladatellátási helyei: 2.1. Székhelye:

6500 Baja, Petőfi S. u. 1.

2.1.1. telephelye:

6500 Baja, Szegedi út 69-71.

2.1.2. telephelye:

6500 Baja, Szent Antal u. 17.

2.2. Tagintézmények megnevezése és telephelyei: 2.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye: 6500 Baja, Petőfi-sziget 2. 2.2.1.2. Tagintézmény telephelye: 6500 Baja, Szenes u. 12.

5

. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: 3.1. Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2. Alapítói jogkör gyakorlója:

emberi erőforrások minisztere

3.3. Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4. Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5. Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor utca 32.

4. Típusa:

közös igazgatású közközismereti intézmény

5. OM azonosító:

028006

6. Közközismereti és egyéb alapfeladata: 6.1. 6500 Baja, Petőfi Sándor utca 1. 6.1.1. szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. felnőttoktatás – nappali, esti, levelező 6.1.1.3. évfolyamok: négy 6.1.1.4. sajátos közismereti igényű tanulók integrál nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5. érettségire felkészítő négy évfolyam 7. Az intézmény típus szerinti besorolása: 7.1. A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató 7.2. Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 7.3. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Jogi személyiségű szervezeti egység. 8.

Az intézmény tevékenysége: Az intézmény szakágazati (TEÁOR) besorolása és megnevezése: Alaptevékenység szakágazata: 853200 szakmai középfokú oktatás

8.1. Alaptevékenységek és forrásaik Középiskolai oktatás, szakképzés (az alapító okiratban részletezettek szerint) kollégiumi feladatellátás. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: közoktatásról szóló törvény, a közközismereti törvény, a szakképzési törvény és a mindenkori költségvetési törvény, önkormányzatokról szóló törvény. 6

8.2. Kiegészítő tevékenységek - 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Egyéb, m.n.s. oktatást kiegészítő tevékenységek. - 855931-1 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Igény esetén, térítés ellenében, az iskola által szervezett, saját oktatóival lebonyolított tanfolyamok az iskola tanulói, illetve más személyek részére. - 682002-1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az önkormányzat vagy költségvetési szerv tulajdonában vagy kezelésben lévő nem lakóingatlanok bérbeadása, illetve üzemeltetése. Az ingatlan vagy egyes helyiségei alkalmi időszakonkénti vagy tartós bérbeadása harmadik személyek részére, az alapfeladat ellátására közvetlenül (tartósan vagy időszakosan) nem használt ingatlanrészek üzemeltetése (azaz a helyiség biztosításon túl egyéb, üzemeltetési típusú szolgáltatások) - 559099-1 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás A szabad szálláshely kihasználása céljából (üres férőhelyek, szünidő, hétvége) szálláshelynyújtás harmadik személy részére. - 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés Középfokú iskolai oktatásban részesülő tanulóknak biztosított meleg étkeztetés külön szolgáltatási megállapodás alapján. - Az intézménybe járó gyerekek, tanulók egészségügyi ellátása. 8.3. Vállalkozási tevékenységek: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

7

9. Az intézményi feladatmutatók megnevezése és köre:

Alaptevékenység Száma

8531211

8531221

8531241

8531311

8531321

8532111

8532121

8532141

8532211

neve Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Elméleti + gyakorlati oktatás Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos közismereti igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) - nappali - esti - levelező Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) – csak elmélet (elméletigényes gyakorlat) Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos közismereti igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) – csak elmélet Feladatmutató: sajátos közismereti igényű tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás szakképzési évfolyamokon (2 éves és 3 éves képzés). Ide tartozik a technikusképzés is érettségi után, a nappali eü. képzés (ápoló) is. Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos közismereti igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: sajátos közismereti igényű tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás (eü. képzés) - esti - levelező Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 8

8532221

8532241

8559321

9312041 9312051

Tanműhelyes szakmunkások + technikusok Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos közismereti igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: sajátos közismereti igényű tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás (eü. képzés) - esti - levelező Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma Teljesítménymutató: képzésben résztvevők száma Eredményességi mutató: képzést sikeresen elvégzők száma Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Feladatmutatók: résztvevők száma Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Feladatmutatók: résztvevők száma

HÍD programok: A HÍD programok keretében az iskola segítséget kíván nyújtani a tanulóknak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. A komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. HÍD I. program: Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a HÍD I. programban folytathatja. HÍD II. program: 

„A” változat: Rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzést kínál a jelentősebb alapkompetencia hiányokkal küzdő tanulóknak. (Képzési idő: 20 hónap)



„B” változat: Hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzést biztosít a felkészültebb tanulók számára. (Képzési idő: 20 hónap

9



„C” változat: Szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre készíti fel a tanulókat. (Képzési idő: 10 hónap) 10. A fenntartó adószáma: 15799658-2-41 11. Az intézmény szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 3. sz. melléklet tartalmazza. 12. Az intézményt az intézményvezető képviseli. 13. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását a jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. 14. Az intézményvezető helyettesei az intézményvezető-helyettesek, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. 15. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, a szakképzési törvényben, a közközismereti törvényben az iskola, illetve a kollégium pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések alapján végzik. 16. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét –jogszabály eltérő rendelkezése hiányában- az intézményvezető az alkalmazott feladatköri leírásában határozza meg. 17. A gazdasági alkalmazottak kiemelt feladatait a feladatköri leírásuk részletezi, a kiemelt feladatok munkakörönként a következők: a) személyzeti és munkaügyi előadó, b) könyvelési csoportvezető 18. A kollégium működését meghatározó előírások:

A kollégium az a közismereti-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az - a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, - a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. 10

A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez.

11

II. AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS, KÜLSŐ KAPCSOLATOK 1. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. Az intézmény szervezeti egységei: a) kollégium b) iskola – közismereti – szakmai képzés c) ügyviteli dolgozók, technikai dolgozók A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok a 8. sz. mellékletben találhatók. 1.1 Az intézmény vezetője Az iskola élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét, egy általános intézményvezető-helyettes, egy közismereti intézményvezető-helyettes, egy szakmai intézményvezető-helyettes, egy tagintézmény-vezető, műszaki vezető, valamint a pénzügyi-gazdasági koordinátor közreműködésével látja el. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Megbízással járó feladatok leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. 12

Feladatai és hatásköre:  a nevelőtestület vezetése  a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése  az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása  az intézmény képviselete  a Pedagógus Szakszervezettel, a Közalkalmazotti Tanáccsal, a diákönkormányzattal a Szülői szervezettel és Intézményi tanáccsal való együttműködés  a felnőttoktatás igény szerinti megszervezése  a tankönyvrendelés szabályozása  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése  a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása  döntés minden olyan ügyben, melyet a jogszabály nem utal más hatáskörébe  az intézményt irányító belső szabályzatok elkészítése, a hatályosságról történő gondoskodás A közközismereti intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésen foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a közközismereti intézményben foglalkoztatottak felett,

13

c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f)

képviseli az intézményt,

A közismereti-oktatási intézmény vezetője felel a) pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a közismereti-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f)

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i)

a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

j)

a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok:  a munkáltatói jogkör gyakorlása Hatásköréből átruházza:  az általános intézményvezető-helyettesre - iskolai dokumentumok elkészítését, aktualizálását - beiskolázási feladatok koordinálását 14

- kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel és gyakorlat képzőhelyekkel - művészeti és egészségügyi, könnyűipari és szépészeti munkaközösség munkájának irányítását - szakmai fejlesztésben való közreműködést - tankönyvellátás irányítását  a szakmai intézményvezető-helyettesre - a szakmai vizsgák szervezését - szakmai szintvizsgák szervezése - a tantárgyfelosztás elkészítését - a szakmai gyakorlati képzés irányítását - versenyek szervezését, irányítását - a faipar-építészet, közlekedés, elektrotechnika-elektronika és gépészet munkaközösségek munkájának irányítását  a közismereti intézményvezető-helyettesre - a levelező vagy esti munkarendű oktatás irányítását - az érettségi vizsgák szervezését - közismereti munkaközösségek munkájának irányítása - a tanulók mulasztásával, magatartásával összefüggő feladatok - tanulói fegyelmi ügyek - ifjúságvédelmi feladatok ellátása - a diákönkormányzat és a szabadidő-szervezővel való kapcsolattartás - osztályfőnöki munkaközösségek munkájának irányítása  a tagintézmény-vezetőre a Kollégium teljes működésének irányítását

1.2 Az intézményvezető-helyettesek A magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott helyettesek vezetői tevékenységüket az intézményvezető irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes megbízatásukat feladatköri leírásuk tartalmazza.

15

Az általános intézményvezető-helyettes: közvetlenül irányítja az iskolai könyvtár, valamint a szakterületéhez tartozó szakmai elmélet és gyakorlat munkáját. Kapcsolatot tart a

- Bács-szakma Zrt.-vel - külső gyakorlati képzőhelyekkel - gazdálkodó szervekkel - Munkaügyi Központtal - Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával - Járási Hivatallal - közvetlenül irányítja a könyvtáros munkáját

A közismereti intézményvezető-helyettes közvetlenül irányítja a közismereti és osztályfőnöki munkaközösségek munkáját, az érettségi vizsgák szervezője. Közvetlenül irányítja a Fegyelmi Bizottság, a DÖK-vezető és a szabadidőszervező munkáját, koordinálja az SNI-s, HH-s és HHH-s; BTM-es tanulók fejlesztését A szakmai intézményvezető-helyettes közvetlenül irányítja a szakterületéhez tartozó szakmai elmélet és gyakorlat munkáját, kapcsolatot tart a szakterületéhez tartozó vállalatokkal, gazdálkodó szervekkel, munkaügyi központokkal, kamarákkal, a szakmai- és szintvizsgák szervezője. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenérzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezető helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményező jogkör megtartásával – az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett, legalább 5 éves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes.

16

1.3 Pénzügyi-gazdasági koordinátor Felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel kell rendelkeznie. A beosztás ellátásával az intézményvezető bízza meg. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi: - irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet - a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad - gazdasági intézkedéseket hoz - tanulók szociális juttatásainak irányítása 1.4 Műszaki vezető - irányítja a tanműhelyek műszaki fejlesztését, az alkalmazott és az új technológiák eszközigényeinek beszerzését, - irányítja és ellenőrzi a hozzá tartozó műhelyek gépeinek, felszereléseinek, eszközeinek szakszerű használatát, az előírt biztonsági berendezésekkel való ellátását, - részt vesz a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 26. § (1), (2) bekezdése alapján meghatározott feladatok ellátásában. 1.5 Az intézmény vezetése a)

A vezetőség (intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményvezetőhelyettesek, pénzügyi-gazdasági koordinátor, műszaki vezető) az intézményvezető által meghatározott munkaprogram alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az intézményvezető feladata. Az ülésre - a napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet titkára, munkaügyi-személyzeti előadó.

b)

A bővebb vezetőség: a középvezetőkkel kibővített vezetőség (középvezetők: munkaközösség-vezetők, diákönkormányzatot segítő pedagógus, érdekképviseleti szervek vezetői, iskolatitkár, szabadidő-szervező). Az irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységet segítik.

17

Konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető, saját jogköréből átruházva, szükségesnek lát. Összehívásáról az intézményvezető gondoskodik. A vezetők és a középvezetők (évente legalább két alkalommal) munkatervben rögzített időpontban sorra kerülő értekezleten beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

1.6 A kibővített vezetőség tanácskozási jogú tagja az iskolatitkár Az ügyvitel felelős vezetője, összekötő kapocs az intézményvezető és a reszortfelelősök között. Irányítja és biztosítja a beiskolázástól a záróvizsgákig a tanulókkal kapcsolatos ügyintézést. Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában szereplő feladatokra. 1.7 A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje Az intézmény és a kollégium folyamatos, napi kapcsolatot tart fenn egymással. Az intézményvezető és a tagintézmény-vezető kölcsönösen tájékoztatják egymást. A kapcsolattartás kiegyensúlyozottsága érdekében a kapcsolatfelvételt a felek kölcsönösen gyakorolják. Az intézményvezető a kapcsolattartás során ügyel arra, hogy az tagintézmény dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszervezni, hogy intézményegység megfelelő súlyt kapjon. A kollégiumvezető köteles minden – az intézményvezető jogköréhez kapcsolódó – fontos eseményt és tényt időben jelezni az intézményvezető felé. Az intézményvezető és a kollégiumvezető rendszeres vezetői értekezleteken – melyet az intézményi munkaterv rögzít – vitatják meg az intézmény működése szempontjából legfontosabb dolgokat. Tanévenként két alkalommal a nevelőtanárok bevonásával értékelik kollégiumi szakmai munkát. 18

Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: - évente két alkalommal közismereti értekezlet (őszi, tavaszi), - vezetői értekezletek, megbeszélések kéthetente, - napi kapcsolattartás, ill. igény szerint.

1.8 Belső kapcsolatok további formái a) Az iskolai diákönkormányzat vezetőivel minden tanév első hónapjában feladat meghatározó és együttműködési munkaértekezleten találkozik a vezetőség. Tanév közben az irányítást végző közismereti intézményvezető-helyettes folyamatos kapcsolatot tart, alkalmanként részt vesz a diákönkormányzati vezetőség ülésein. Minden tanév második felében diákönkormányzati fórum ad lehetőséget arra, hogy az iskola vezetése a diákok véleményét megismerje A kollégiumi diákönkormányzat vezetőivel a kollégiumvezető tartja a kapcsolatot. b) A Diák Sportegyesület évi közgyűlésén részt vesz az intézményvezető és valamelyik helyettese. Az egyes közösségek munkáját vagy az egész közösség tevékenységét érintő kérdések, javaslatok előterjesztésére, megbeszélésére a közösségek vezetői a bejelentéstől számított 3 napon belül lehetőséget kapnak az intézményvezetőtől.

2.

A helyettesítések rendje Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az általános intézményvezető-helyettes helyettesíti. Tartós távollét esetén a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is gyakorolja a helyettes, melyről külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást az intézményvezető. Tartós távollétnek minősül a legalább két napos folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az intézményvezető helyettesítését a pénzügyigazdasági koordinátor látja el. Az intézményvezető és az általános intézményvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése a szakmai helyettes feladata. Mindhárom vezető távolléte esetén a közismereti helyettes 19

a helyettesítő. Az ő akadályoztatása esetén a kollégiumvezető, majd a vezetőség megbízott tagja ebben a sorrendben a helyettesítő. A kollégiumvezetőt a két munkaközösség-vezető egyike helyettesíti. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, a munkaközösség-vezető gondoskodik az eseti helyettesítésről a szabad munkaközösségi tagok, illetve a H1-es tanárok bevonásával. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával- gondoskodik arról, hogy a távollevő pedagógust azonos szakos (egy) pedagógus tudja tartósan helyettesíteni.

3.

A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje

3.1 A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével a közismereti intézményvezető-helyettes tart kapcsolatot az SZMK segítő pedagógus közreműködésével. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt ő kéri meg, az írásos anyagok átadásával, illetve tájékoztató megtartásával. Minden tanév első szülői munkaközösségi megbeszélésén évfolyamfelelősök és elnök választására kerül sor. Az esetleges egyeztető fórumokon ők képviselik a munkaközösséget. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg lehet hívni. Az iskola szülői munkaközössége részére az iskola vezetősége tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A kollégiumi tanulók szüleivel az évindítás előtt és valamennyi iskolai szülői értekezlet alkalmával találkozhatnak a nevelőtanárok.

20

3.2 A szülői munkaközösség részére biztosított jogok Dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői munkaközösség egyetértési jogkört gyakorol: hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni az iskolai PP-, SZMSZ-

-

és Házirendről -

ingyenes tankönyvellátás tankönyvkölcsönzés útján

-

a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje témában

A szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol: -

a Pedagógiai Program módosításában

-

a működési szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben

-

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

-

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában

-

az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában

A szülői szervezet, közösség (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121. § szerint) -

saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról

-

tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt.

-

Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a közismereti-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

3.2

Az intézményi tanács

A 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére; a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit.

21

3.3

Intézményi tanács tagjai

Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba a) a nevelőtestület, b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház, f) szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara. Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. 3.3.1 Intézményi tanács döntési jogai - működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. 3.3.2 Intézményi tanács véleményezési jogai - Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 4.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és az azokon kívüli foglalkozásokra is. Alapvetően a tantervi követelmények betartására és betartatására kell törekedni. 4.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézményvezető felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét az éves munkatervben meghatározott ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. 4.3 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - intézményvezető - intézményegység-vezető - intézményvezető-helyettesek - területfelelősök (pénzügyi-gazdasági koordinátor, műszaki vezető) - munkaközösség-vezetők 22

Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményegység-vezető, intézményvezető-helyettesek,

gyakorlati

oktatásvezető

és

helyettese,

pénzügyi-

gazdasági koordinátor, műszaki vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A tagintézmény-vezető a tagintézmény teljes működésének ellenőrzését végzik. Az intézményvezető-helyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik, havi látogatási terv alapján. A gyakorlati oktatásvezető és helyettese féléves látogatási tervet készít. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes helyettest, gyakorlati oktatásvezetőt. 4.4 Az ellenőrzés módszerei - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - beszámoltatás szóban, írásban 4.5 Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. 4.6 Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 4.7 Kiemelt ellenőrzési szempontok: -

a pedagógusok munkafegyelme

-

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása

-

a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága

-

a tanterem, kollégiumi hálótermek rendezettsége, tisztasága, dekorációja

-

a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása

-

a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon ezen belül: = előzetes felkészülés tervezés = tanítási óra felépítése és szervezése 23

= tanítási órán alkalmazott módszerek = a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán = az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése = tanulói eredményesség és elégedettség -

a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki, kollégiumi nevelőtanári munka eredményei, közösségformálás

-

terhelhetőség

-

ügyeletesi feladatok ellátása

4.8. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az intézményvezető haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

5.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, mely a közoktatási törvényben, a közközismereti törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vagy valamelyik helyettese vezeti. A nevelőtestület tagjai: a pedagógusok; a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű alkalmazottak, a pénzügyi-gazdasági koordinátor. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestületi értekezlet- ha a jogszabály másként nem rendelkezik- akkor határozatképes, ha tagjainak legalább az ötven százaléka rész vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten, ha a jogszabály másként nem rendelkezik-nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tajgaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tar24

toznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A bizottságok létrehozásának előnyei: o A bizottsági tagokat célirányos szakmai felkészültség, és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni. o A kis taglétszám rugalmas csoport tevékenységet: hatékony team munkát tesz lehetővé. o A feladattal való érdemi kapcsolat: -a tényadatok és a folyamat részletes ismerete, -a konkrét helyzetmegítélés elősegíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatot. A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. 5.1 A nevelőtestület a közoktatási törvényben, a közközismereti törvényben meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelet alapján a/ A szakmai munkaközösségre ruházza -

a tantárgyfelosztás előtti

-

a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos

-

az iskolai felvételi követelmények meghatározásához biztosított

-

a munkaközösséget irányító helyettes kinevezésével kapcsolatos véleményezési jogkörét

továbbá: -

a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása

-

a taneszközök, tankönyvek kiválasztása

-

a szaktárgyához kapcsolódó kutatások, kísérletek indítása és azok értékelése

-

továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel

-

határozott időre kinevezett pedagógus véleményezése

-

az egységes követelményrendszer kialakítása a tantervi követelményrendszerrel összefüggésben, az egyes érdemjegyek követelményeinek kidolgozása

-

a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. 25

b./ A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre. A Fegyelmi Bizottság állandó tagjai: az intézményvezető vagy egyik helyettese, a fegyelmi bizottság elnöke, változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke, szemtanú pedagógus, ügyeletes pedagógus, a foglalkozást vezető szaktanár. A fegyelmi bizottság feladata a házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, tárgyilagos döntés meghozatala és indoklása, dokumentálás. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni.(A tanulói fegyelmi eljárás szabályzata a 23. sz mellékletben található.) c./ Az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését – a félévenkénti értékelésen kívül –, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. d./ Vizsgabizottságok Feladata: az érettségi és a szakmai vizsgák jogszabályok szerinti lebonyolítása és értékelése a vizsgaszabályzatok alapján, a tanév végi javítóvizsgák, osztályozó vizsgák lebonyolítása, a határidők pontos betartása, az előírás szerinti dokumentáció elkészítése. Tagjai: az előírásoknak megfelelően az intézményvezető bízza meg a szaktanárokat és a szakmai vizsgák esetén a szakoktatókat, tanévenként, illetve alkalmanként. e./ Közismereti bizottságok Környezeti Közismereti Bizottság Feladata: a közismereti célok, a környezeti közismereti program megvalósításának vizsgálata, a tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint tényszerű felmérése és értékelése, javaslattétel a hatékonyság érdekében.

26

Egészségközismereti Bizottság Feladatai: a közismereti célok, az egészségközismereti program megvalósításának vizsgálata, a tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint tényszerű felmérése és értékelése, javaslattétel az egészségnevelés eredményessége érdekében. Tagjai: a közismereti intézményvezető-helyettes, drogkoordinátor, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, osztályfőnöki munkaközösség vezetők, biológia és testnevelés tanár. 5.2 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben a pedagógusokból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. Az iskolában a következő szakmai munkaközösségek működnek:

-

gépészet - közlekedés-elektrotechnika - elektronika munkaközösség

-

faipar - építészet munkaközösség

-

művészeti munkaközösség

-

egészségügy – könnyűipar - szépészet munkaközösség

-

magyar - történelem munkaközösség

-

matematika – fizika – informatika - természetismeret munkaközösség

-

testnevelés - idegen nyelvi munkaközösség

-

osztályfőnöki munkaközösségek (évfolyamonként)

-

kollégiumi munkaközösség

A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg egy tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A beszámolót a munkaközösség-vezető írásban készíti el és a reszortfelelősnek adja le. A beszámolók ismertetésére a tanévzáró értekezleten kerül sor.

27

6.

Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás, munkába állás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás, vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái, módjai: -

közös értekezletek tartása

-

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel

-

módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása

-

közös ünnepélyek rendezése

-

intézményi rendezvények látogatása

-

hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: -

fenntartóval

-

a város többi közoktatási intézményével

-

az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával

-

a tanulók gyakorlati képzését biztosító gazdálkodási szervekkel, egyéni vállalkozókkal

-

a Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt.-vel

-

Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával

-

patronáló cégekkel

-

önkormányzattal

-

járási hivatallal

-

a diáksport szervezése terén a városi sportegyesülettel

-

a gyermekjóléti szolgálattal, családsegítőkkel (igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályoknak megfelelően, illetve a tanuló érdekében egyéb esetben) 28

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal

-

az Ifjúsági Házzal

-

iskolaorvossal, védőnővel (orvosi alkalmassági vizsga érdekében folyamatos egyeztetés infokommunikációs eszközökkel, illetve személyesen)

-

egyéb szervezetekkel, hatóságokkal (pl. rendőrség, bíróság).

A kollégiumi nevelőtanárok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a csoportjukba tartozó tanulók osztályfőnökeivel. Egyes tantárgyi problémák esetén felkeresik a szaktanárokat is. Alkalmankénti kapcsolatot tart: -

iskolafogászattal

-

Üzemegészségügyi szakrendeléssel

A szakrendeléseken megjelenők körét és időpontját egyeztetés után az iskolatitkár határozza meg. A tanulókat az osztályfőnökök útján értesíti. -

Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

-

Szakmai Szövetségekkel

Minden tanévben legalább egy alkalommal az intézményvezető fórumot szervez a tanulók gyakorlati képzését biztosító oktatók, cégek és a szakmai elméletet tanító tanárok részvételével. 7. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezõkkel való kapcsolattartás formái és rendje: Iskolánk a gyakorlati képzést folytató külső munkahelyekkel rendszeres kapcsolatot tart. (B-Opifex Kft., Preceptum Kft, Székely és Társa, Bajai Szent Rókus Kórház… stb.)  Intézményvezetői szinten évente 2-3 alkalommal, illetve a gyakorlati képzést befolyásoló fontos változások esetén többször is tárgyalnak.  Az iskola szakmai intézményvezető-helyettese, valamint a külső gyakorlati munkahely vezetője folyamatos munkakapcsolatban van, és beszélik meg az aktuális problémákat.

29

 Az adott szakma munkaközösség vezetője, szakmai tanárai havi rendszerességgel, felmerülő probléma esetén, soron kívül is találkoznak egymással.  A tanulók osztályfőnöke és a külső munkahelyeken dolgozó szakoktatók mulasztások igazolása céljából heti, érdemjegyek átadása céljából havi telefon vagy e-mail kapcsolatban állnak egymással.

III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntar-

1.

tózkodásának rendje 1.1 A tanév helyi rendjét, programjait a tanév általános rendjéről szóló EMMI rendelet alapján a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti munkatervben, az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A kollégiumba felvett tanulókkal és szüleikkel a beköltözés előtt a nevelőtanárok ismertetik a kollégium házirendjét. 1.2 Az intézmény nyitva tartása: Az egyes szervezeti egységek különböző nyitva tartással dolgoznak: Kollégium: szorgalmi időben: vasárnap 16 órától folyamatosan működik péntek 16 óráig. Rendkívüli esetben hétvégén is nyitva tart. Iskolaépületek: szorgalmi időben, tanítási napokon: -

Petőfi S. u. 600 – 2000; Szegedi út 600 – 2000, Szent A. u. 700-2000.

-

A hivatalos munkaidő 800 – 1600 óráig tart. 30

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva az iskola. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető tanévenként határozza meg és az iskola bejáratára kifüggeszti. 1.3 A tanítási napok rendje, a pedagógiai felügyelet Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő 715-től 1900 óráig tart. Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama délelőtti oktatásban 45 perc, délutáni oktatásban 40 perc. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek ideje délelőtti tanítás esetén 10 perc, illetve a 3. szünet 15 perc. Délutáni tanítás esetén a szünetek időtartama a felére csökken. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az ügyeleti rendet az órarend függvényében az órarendkészítők határozzák meg. A nap közben épületet váltó tanulók felügyeletét a közlekedés alatt, az iskola nem tudja biztosítani. A pedagógusok feladata felhívni a tanulók figyelmét a szabályos közlekedésre és a következő helyszínre való pontos érkezésre.

31

1.4 A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül 730 és 1430 között az intézményvezető és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. 14 30-től 1600-ig, valamint 1600-től 1800-ig (a délutáni tanítás ideje alatt) a vezetőség egy tagja teljesít ügyeleti szolgálatot külön beosztás szerint, melyet minden tanév elején az intézményvezető készít el. 1800 óra után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

2

Intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: 

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,



a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



az energiafelhasználással való takarékoskodásért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

Az iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a közismereti-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). (2) A közismereti-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a balesetmegelőzés szempontjaira. (3) A közismereti-oktatási intézményekben a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a közismereti-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mér-

32

gezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében, c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, szükséges intézkedéseket megtegye.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítást és a tűzriadó terv rendelkezéseit (lásd: Tűzvédelmi Szabályzat; Munkavédelmi Szabályzat).



Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.



A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartani.



Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

33

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.



Tanulmányi kirándulások, túrák, tábor előtt.



Közhasznú munkavégzés, gyűjtőmunka megkezdése előtt.



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek: 

Ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.



A tanulók számára az elméleti órákon közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A tanulók a gyakorlati foglalkozások során aláírásukkal igazolják a munkavédelmi oktatást a Munkavédelmi Oktatási Naplóban.



A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladataik fontosak, fel kell hívni a tanulók figyelmét a bemelegítésre, a labdajátékoknál az agresszív játék tilalmára, a sportszerűségre, a futásoknál a kellő egymás közötti távolságra, a sportszerek rendeltetés szerinti használatára.

34

Az iskola intézményvezetője: 

Az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen (munkavédelmi megbízott, és az adott terület felelősének bevonásával legalább évente két alkalommal) ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzata tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A gyermekek és az iskolás tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek az őket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 

A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie. Elsősegély helyek az iskolaépületek portái.



Ha szükséges, mentőt kell hívnia, vagy a sérültet a Baleseti Ambulanciára kell szállítani.



A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, illetve a baleseti helyszínt meg kell őrizni a pontos baleseti kivizsgálás miatt.



A tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az épületügyeletes vezetőjének és az adott terület vezetőjének.

Az ügyeletes vezető értesíti a munkavédelmi megbízottat és az iskola intézményvezetőjét tájékoztatja a balesetről. Súlyos balesetnél az iskola intézményvezetője értesíti a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségét, a Bajai Rendőrkapitányságot, valamint a fenntartót. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül mentőt kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 35

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést jelenteni kell az iskola intézményvezetőjének, aki azt kivizsgálja. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló 1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működésében rendkívüli eseményeknek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint iskolánk épületét vagy felszereléseit veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül

36

A természeti katasztrófa (például villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz,robbanó szer, lőszer stb.). A tűz. A robbantással történő fenyegetés. Intézkedésre jogosultak rendkívüli esemény esetén Ha a Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására köteles azt azonnal közölni az intézmény intézményvezetőjével vagy az ügyeletes vezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén az intézkedésre jogosult felelős vezetők: - az intézmény intézményvezetője, - a vezetői ügyeletes, - a vezetők helyettesítési rendjébe rögzítettek szerint Értesítési teendők rendkívüli esemény esetén Rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés (fel nem robbant bomba, gránát,lőszer ) esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az intézkedésre jogosult felelős vezető szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a Tűzriadó Tervnek megfelelő módon értesíteni, riasztani kell (csengővel), valamint azonnal hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez Az osztályoknak, a tanulócsoportoknak az iskolából való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok felelősek.

37

A veszélyeztetett épület kiürítése A veszélyeztetett épület, az iskola kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó pedagógusnak a tantermen kívül, például a szertárban, mosdóban tartózkodó tanulókra is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, az iskolát a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, azért, hogy meg tudjon győződni arról nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. (Tűzriadó gyakorlat elrendelése esetén a tanár vezetésével hagyják el az épületet az osztályok, a tanulócsoportok.) A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a pedagógusnak meg kell számolnia. Létszámeltérés esetén meg kell tenni a szükséges intézkedést az eltérés okának kiderítésére. Az intézkedésre jogosult felelős vezető további feladatai Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek az iskolaépület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével (karbantartó stb.) gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról. A közművezetékek, a gáz, az elektromos áram elzárásáról. A vízszerzési helyek szabaddá tételéről. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek, a rendőrség, a tűzoltóság, a tűzszerészek, stb. fogadásáról. Az épület helyszínrajzának előkészítéséről.

38

A rendvédelmi szervek tájékoztatása Az épületbe érkező rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek, a rendőrség, a tűzoltóság, a tűzszerészek, stb. tájékoztatása az intézkedésre jogosult felelős vezető részéről szükséges az alábbiak szerint: A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott események. Az iskolaépület jellemzői, helyszínrajza. Az iskolában található veszélyes anyagok, mérgek. A közművezetékek (víz, gáz, elektromos áram) helye. Az épületben még tartózkodó személyek létszáma, neve, életkora, beosztása. Az épület kiürítése. A további biztonsági intézkedésekről a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően ezen szervek illetékes vezetőjének utasítása szerint kell eljárni. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt - különösen bombariadó - kiesett tanítási órákat az intézményvezető által meghatározott, a nevelőtestület részéről elfogadott napon be kell pótolni.

TŰZRIADÓ TERV Riasztás tűz esetén Tűz esetén az intézkedésre jogosult felelő vezető, a mindenkori portaszolgálat, illetve a tűzesetet észlelő a riasztással kapcsolatosan az alábbi intézkedéseket köteles megtenni: Az észlelt, vagy más személy által jelzett tűzesetet azonnal jelenteni kell a hivatásos önkormányzati Tűzoltóságnak 105-ös telefonszámon. A tűzjelzésnél az alábbiakról kell tájékozódni, illetve tájékoztatni az állami Tűzoltóságot: 

Hol van a tűz színhelye, az iskola melyik oldalán?



Milyen anyag ég? 39



Milyen egyéb anyag van veszélyeztetve?



Életveszély van-e?



Mekkora a tűz terjedelme m2-ben?



Egyéb veszély bekövetkezett-e?



A riasztást végző személy telefonon közli a nevét, városi telefonszámát, (esetleg mellékszámot) amelyről a bejelentést teszi.



A riasztás gyors, és egyértelmű legyen!



A Tűzoltóság visszahívását meg kell várni visszaigazolás céljából.

A riasztás az iskolai csengő, szaggatott jelzésével, ill. kolomp és élőszóval történik. A faipari épületben-helyiségeiben tűzriasztó van elhelyezve, füst-hő érzékelőkkel, amely mind a három szinten automatikusan riasztó hangot ad. (Tűzriadó gyakorlat elrendelésekor hozzáteszi, hogy ez csak gyakorlat.) Mindenki fegyelmezetten hagyja el a tantermeket, az iskola helyiségeit és haladéktalanul távozzon az épületből a kijelölt menekülési útvonalon. Személyi sérülés esetén értesíteni kell: Mentőket 104-es telefonon. Halálos baleset és bomba-riadó esetén: Rendőrséget: 107-es telefonon. Ahol gázvezeték van kiépítve a gáz elzárása a szakaszoló tolózáraknál, illetve a gázfogadó és mérőhelyiségekben történik. A helyiségek kulcsa a portán található. Az elzárócsapok helyei a rajzon jelölve vannak. A tűzjelzés után egy személyt meg kell bízni azzal, hogy a kivonuló tűzoltóság részére szabad utat biztosítson az udvari főbejáratok kinyitásával, illetve, hogy mutassa meg a vízvételezési helyeket. A tűzoltók megérkezéséig: a tűzoltással megbízott személy irányítása mellett a rendelkezésre álló, készenlétbe elhelyezett tűzoltó eszközökkel azonnal hozzá kell látni a tűz oltásához. A tűzoltók megérkezése után a tűzoltóparancsnok utasításait kell figyelembe venni!

40

Menekülési - közlekedési utak kijelölése A menekülési utakat, a kiürítési tervet részletesen a Tűzvédelmi utasítás melléklete tartalmazza. A kiürítési tervet el kell helyezni a portákon és át kell adni a társintézmények részére is. Az ideiglenes szöveges kiürítési tervet a melléklet tartalmazza. (a végleges elkészítése folyamatban). Vízvételezési lehetőség a tűzoltó hatóság részére: Mind a két szárnyon, a folyosókon kiépített tűzcsapról történhet.

BOMBARIADÓ MENEKÜLÉSI TERVE A bombariadóval fenyegetés büntetőjogi következményei Az első osztályfőnöki órákon az osztályfőnököknek minden tanulót tájékoztatni kell, hogy a Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvény 338. § (1) bekezdése a bombariadóval járó fenyegetést, mint jogsértő cselekedetet közveszélyes fenyegetés bűncselekménynek minősíti és 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti. A kieső tanítási időt a 2.6. fejezet szerint be kell pótolni. Teendők bombariadók esetén Közvetlen veszély esetén a hír észlelője – ha erre mód van – kísérelje meg a hír közlője beazonosítását, majd értesítse az intézményvezetőt, az ügyeletes vezetőt, a közismereti intézményvezető-helyettest, a közismereti intézményvezető-helyettes, a műszaki intézményvezető-helyettest vagy a gondnokot. Az intézkedésre jogosult felelős vezető a portárs segítségével azonnal értesíti: a rendőrséget a 107-es telefonszámon. Ezt követ_en a Tűzriadó Tervben meghatározottak szerint elrendeli a riasztást. A rendőrséggel történt konzultáció alapján még hívhatja: 41

a tűzoltóságot a 105-ös, a Polgári Védelmi Parancsnokságot a Katasztrófavédelmi Intézményvezetőságot, személyi sérülés esetén a mentőket a 104-es, szükség esetén az EDF DÉMÁSZ-t szükség esetén a GDF SUEZ-t (DÉGÁZ).

A menekülési útvonal A menekülési útvonalat mindig úgy kell meghatározni, hogy az esetleges robbanás hatását a lehető legbiztonságosabban el tudjuk kerülni és a gyülekezési helyen a tanulók biztonságban legyenek. Szükség esetén a tanulók hazaküldését is alkalmazni lehet az intézkedésre jogosult felelős vezető elrendelése alapján. A menekülést és a mentesítést az órát tartó pedagógusok irányítják. A menekülésben résztvevő tanulók az irányító pedagógusok utasításait maradéktalanul végrehajtják. A rendőrség megérkezése után is biztosítani kell a helyszínt és gondoskodni kell a veszélyeztetett terület lezárásáról és az idegenek távoltartásáról. A bombariadót megszüntetni csak a rendőrség által irányított szakszerű és tüzetes átvizsgálás után a rendőrség engedélyével lehet. A bombariadó elrendelője szüntetheti meg a készültséget, de csak abban az esetben, ha az élet és vagyonbiztonság biztosítva van, illetve a rendőrség az épületet oktatási célra visszaadta a helyszínen tartózkodó felel_s vezetőnek. A menekülési tervet az intézetre vonatkozó Tűzriadó Tervvel összhangban kell végrehajtani.

TŰZRIADÓ GYAKORLAT ELRENDELÉSE A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vezetése minden oktatási évben egy alkalommal gyakoroltatja a tanulókkal, a pedagógusokkal az épületből való kivonulást. A gyakorlásra vonatkozó előírásokat a Tűzriadó Terv határozza meg. A tűzriadó gyakorlásának elrendelése előtt a Tűzriadó Terv tartalmát minden dolgozóval és tanulóval meg kell ismertetni. 42

A GYERMEKEK, TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZ TETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJ ÁRÁSREND Az eljárásrend területi hatálya a Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium összes épületére, az épületekben tartózkodó felnőtt munkavállalókra és az iskola tanulóira is vonatkozik. 1. Az intézmény gondoskodik a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos megteremtéséről, a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkoztatásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (a tanórai foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az iskola házirendjében is meg kell határozni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 2. Az intézmény vezetője az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője továbbá felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbaleset megelőzéséért. Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen a tanuló43

baleset és a munkahelyi balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

3

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

4

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt. Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK, FOGALMAK A baleset fogalma munkavédelmi szempontból: - az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi,

lelki) egészségkárosodást, illető-

leg halált okoz. Ez a fogalmat így kell értelmezni: - Egyszeri hatás: ha ismétlődő hatások összegződnek (mint pl. a zajterhelésnél), az általában

nem baleset, hanem foglalkozási megbetege-

dés. - Külső hatás: ha a balesetet nem külső hatás, hanem a sérült betegsége okozza, az nem baleset, még ha ez külső sérülést is okoz (pl. rosszullét miatt elesik). 44

- Sérült akaratától függetlenül: az öncsonkítás, öngyilkosság nem ilyen, de ha valaki megveri a munkahelyen, az már (munka) baleset. -

Sérülés, mérgezés, egészségkárosodás, halál okozása: ha ez nem történik meg, akkor nem balestről, hanem veszélyeztetésről beszélünk, amit bizonyos esetekben szintén ki kell vizsgálni azért, hogy megelőzzük a következő balesetet.

 Munkabaleset fogalma: Ha baleset, akkor el kell dönteni, hogy munkabaleset –e : Mvt. 87. § 3) Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Annak, hogy a munkabaleset súlyosnak minősül-e vagy sem, azért van jelenősége, mert a súlyos munkabalesetet telefonon, faxon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségének, akik azonnal a helyszínre jönnek kivizsgálni a balesetet.



Súlyos munkabaleset fogalma: a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását, b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy

jelentős mértékű károsodását okozta, 45

c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek), e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. A jegyzőkönyvet a következő hónap 8-ig kell a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségének elküldeni. Ha 1-3 nap munkaképtelenséggel jár a munkabaleset, akkor a munkabaleseti jegyzőkönyvet csak a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek) kell elküldeni. Ha 3 napon túli munkaképtelenséget vagy halált okoz, akkor ezen kívül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségének is el kell küldeni (valamint a halál esetén a sérült közvetlen hozzátartozójának). A munkaképtelenséggel járó baleset kivizsgálása is csak akkor munkavédelmi szaktevékenység, ha súlyos a baleset, vagy kettőnél több embert érintett.  Üzemi baleset: Az üzemi baleset nem munkavédelmi fogalom. Az üzemi baleset fogalmát a 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásaival kapcsolatban határozza meg. Egyaránt munkabaleset és üzemi baleset az a baleset, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben (pl. az ügyfélhez utazás), vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Üzemi baleset, de nem munkabaleset az a baleset, amely a dolgozót munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt, mert akkor munkabaleset is.

46

A sérülést nem okozó sérüléseket, azaz kvázi (majdnem) baleseteket is (pl. géptörés, vegyi anyag kiömlése, tűz, robbanás stb.) ki kell vizsgálni, és megelőző intézkedést kell tenni. A kivizsgálásban részt kell venni a terület vezetőjének, a műszaki vezetőnek, és a munkavédelmi előadónak. A tapasztaltakat jegyzőkönyvezni kell, és intézkedni kell a hasonló esetek, illetve megismétlődésük megelőzése érdekében. Ezeket az eseteket haladéktalanul a munkahelyi vezetők, illetve az intézményvezető tudomására kell hozni.  Tanulóbaleset fogalma: Tanulói balesetnek minősül az a baleset, amely az intézmény tanulóját az alatt az idő alatt, illetőleg tevékenység során éri, amikor az intézmény felügyelete alatt áll. A felügyelet a tanuló testi épségéről és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, az oktatási intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a közismereti, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, az intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. Tanulói balesetek körébe tartoznak a nem gyakorlati foglalkozás közben, az intézmény területén, vagy az iskolai tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett balesetek, amelyek az alábbiak: -

az oktatással összefüggő az intézmény területén, vagy az iskola által szervezett üzemlátogatáson, társadalmi munkán, kiránduláson, táborozáson, tanulmányi sétán, sport, kulturális vagy egyéb rendezvényen,

-

a kollégiumban bekövetkezett balesetek.

BALESETEK UTÁNI ELJÁRÁSREND Sérültet, illetőleg balesetet észlelő személy köteles a balesetet az iskolaépület ügyeletes vezetőjének vagy a terület vezetőjének haladéktalanul jelenteni.

A vezető feladata: a) gondoskodni a sérült(ek)nek szükséges elsősegély nyújtásáról, ill. orvosi ellátásáról;

47

b) értesíti a munkavédelmi ügyintézőt, aki az erre rendszeresített "Baleseti Sérülési Napló"-ban a szükséges adatokat rögzíti: - a sérült személyes adatait: név, születési hely és időpont, anyja neve; - a sérült munkakörét; - a sérülés időpontját, helyszínét; jellegét; - az esemény leírását; - a sérült ellátására tett intézkedést; - azt, hogy a sérült folytatta-e a munkáját; - a tanúk nevét és lakcímét; - a bejegyzést tevő nevét, munkakörét. Súlyos sérülésnél, vagy halál esetén értesíti az iskola intézményvezetőját, aki ezt jelzi a fenntartónak, a Rendőrkapitányságnak, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségének. Minden keresőképtelenséget okozó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A kivizsgálást az intézmény intézményvezetője rendeli el, bevonva a munkavédelmi szaktevékenységgel megbízott személyt. A munkabaleset kivizsgálása során az 5/2010. (III. 9.) SZMN rendelet szempontjainak alapján fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére. A kivizsgáláskor a vizsgálat megállapításait - ha az intézmény intézményvezetője azt a vizsgálat alapján munkabalesetnek nyilvánítja, illetve elfogadja a munkavédelmi szaktevékenységgel megbízott személy az 5/1993. (XII.26.) MüM sz. rendelet 4. és 5. sz. melléklete szerint munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a kivizsgálás során készített egyéb dokumentumokat is (pl. meghallgatási jegyzőkönyvek, helyszínrajz, fénykép, stb.), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni: a) a sérültnek, halála esetén a közvetlen hozzátartozójának, b) a társadalombiztosítási kifizetőhelynek (OEP), 48

d) a három napot meghaladó keresőképtelenséget, illetve halált okozó munkabaleset esetén a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségének e) a baleseti jegyzőkönyv egy példányát az intézmény irattárában kell elhelyezni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Az intézmény intézményvezetőjének minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet értesíteni kell. Ha a sérült, vagy halála esetén hozzátartozója a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőséghez fordulhat.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY VIZSGÁLATA Ha a munkahely az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét, biztonságát (kvázi munkabaleset), vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, ezt azonnal jelenteni kell az intézményvezetőnek. Az intézményvezető a további működést, illetve használatot azonnal megtiltja, és intézkedik a kivizsgálásról A kivizsgálás lefolytatása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. A kivizsgálás lefolytatása és dokumentálása a munkavédelmi szaktevékenységgel megbízott személy feladata. A kivizsgálás befejeztével, annak eredménye alapján az intézményvezető adhat engedélyt az újbóli üzemeltetésre, illetve használatra.

49

TANULÓI BALESETEK ELJÁRÁSRENDJE A tanuló köteles azonnal jelenteni minden sérülést, rosszullétet a felügyeletét ellátó tanárnak, oktatónak, ha azonban ők nem érhetőek el, a portaszolgálatnak. A felügyeletet ellátó pedagógus vagy portaszolgálatos köteles gondoskodni: -

a sérült orvosi ellátásáról,

-

a helyszín megőrzéséről,

-

a kivizsgálást végző azonnali értesítéséről, az épület ügyeletes vezetőjének, a munkavédelmi vezetőnek, az intézményvezetőnek az értesítéséről,

-

ha indokolt, az intézményvezető értesíti a szülőt vagy hozzátartozót.

A baleset kivizsgálását együttesen végzik: -

az intézmény vezetője,

-

munkahelyi vezető,

-

munkavédelmi előadó.

Minden sérüléssel járó balesetet ki kell vizsgálni (lehetőleg 72 órán belül). A kivizsgálás során fel kell deríteni a balesetet kiváltó okokat, körülményeket. A megállapításról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezekről a balesetekről a kivizsgálást követően jegyzőkönyvet kell felvenni, az interneten elérhető tanügyi baleseti nyilvántartó rendszeren keresztül. Webhely: http://db.nefmi.gov.hu/baleseti/ A jegyzőkönyv tartalmát így azonnal olvashatja a fenntartó és a NEFMI. A jegyzőkönyv egy példányát az irattárban kell megőrizni, egy példányát a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek kell átadni. Minden balesetről a tanügyi nyilvántartó rendszerről interneten letölthető „Nyilvántartás tanuló-és gyermekbalesetekről” című nyomtatványon kell helyi nyilvántartást vezetni az alábbi adatokkal: -

a sérült neve, születési helye, időpontja, anyja neve,

-

a sérülés időpontja,

-

az esemény leírása, 50

-

a sérült ellátására tett intézkedések,

-

a bejegyzést tevő neve, munkaköre,

-

a tanuk személyi adatai.

Súlyos a tanulóbaleset, ha: -

a sérült halálát,

-

valamely érzékszerv, érzékelő-képesség jelentős mértékű károsodását,

-

orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

-

csonkulást, (hüvelykujj, kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, vagy ennél súlyosabb esetek) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, ill. el-

-

mezavart okozott. Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Súlyos tanulóbalesetről a sérült ellátására tett intézkedések után haladéktalanul értesíteni kell: a) a fenntartót b) az Oktatási Hivatalt c) a Rendőrkapitányságot. Minden, hiányzást okozó, illetve 3 napon túl gyógyuló tanulói balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A kivizsgálást az intézmény intézményvezetője rendeli el, bevonva a munkavédelmi szaktevékenységgel megbízott személyt. A tanulói baleseti jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni: a) a sérült szülőjének vagy gondviselőjének, b) http://db.nefmi.gov.hu/baleseti/ honlapon jegyzőkönyvet kell kitölteni, c) a baleseti jegyzőkönyv egy példányát az intézmény irattárában kell elhelyezni.

51

Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 4. A létesítmények és helyiségek használati rendje 4.1 Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával, a mindenkor érvényben lévő Munka- és tűzvédelmi szabályzat, házirend és más belső szabályzatok betartásával kell használni. 4.2 Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős 

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért



az energia-felhasználással való takarékoskodásért



a tűz- vagy balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért

4.3 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Kivétel a tanítási idő előtti és utáni időszak a vidéki tanulók esetén. A közlekedési eszközök indulásáig a tanműhelyi iskolában az új rész aulájában,a Petőfi utcai épületben az ebédlőben vagy az iskola könyvtárában tartózkodhatnak. Tanítási idő után a tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 4.4 Az egyes helyiségek, létesítmények, berendezések felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 4.5 Az egyes épületekben, a különböző tanteremzárási teendőket a házirend tartalmazza. A tanítási órák után, a tanítási napot követően a technikai dolgozók feladata a termek bezárása. 4.6

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott, illetve a számítástechnikai és az egyéb szaktantermeket zárni kell. A tantermek zárásáért az ott tanító tanárok felelősek. Az egyes tantermek kulcsait a portán aláírás ellenében lehet felvenni.

52

4.7

Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata állapítja meg.

5.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a közismereti-oktatási intézménnyel

5.1 Az iskola épületében a dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak. Kivétel az ebédeltetés időszaka, amikor a Bajamarketing Kft. szolgáltatását igénybevevők használják az ebédlőt a Petőfi S. u. épületben. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A belépés céljának megismerése után telefonon értesíti az érintetteket, illetve a vendéglátókat. Azokat az épületrészeket, ahol a tanulók nevelése, oktatása folyik – tanítási időben – csak azon külső személyek látogathatják, akik kötött ellenőrzést végeznek. A látogatók nevét és a célszemélyt a porta nyilvántartja. 5.2 Az iskola helyiségeit külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. A bérleti szerződés tartalmazza az épületben tartózkodás idejét, helyét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségeit. A bérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás adja át a szerződésben megjelölt időtartamra. Az iskola épületeire vonatkozó szabályok: Petőfi Sándor u.1. Szegedi út 69-71. Szent Antal u. 17. Petőfi-sziget 2. (Radnóti Kollégium) Szenes u. 12. (Zrínyi Kollégium) Általános szabályok:

53

Ha az iskolával jogviszonyban nem álló személyek, továbbiakban (idegenek), érkezése gyalogosan történik, úgy mindkét épületben az iskolában belépő személy a portással találkozik először. Az épületek 8 00-után zárva vannak csak a bejárati ajtók melletti csengővel jelezhetnek a portásnak, aki beengedi a csengető személyt. A portás ezek után megkérdezi, milyen ügyben szándékozik az iskola területére belépni, ha ügyintézés a céljára és a titkárságot vagy gazdasági hivatalt keresi, akkor útba igazítás után a helyiség ajtójának meghatározásával beengedi a személyt. Amennyiben iskola valamely dolgozóját keresi személyesen, akkor a portás felhívja a cél személyt, hogy vendége érkezett, aki a portához megy a vendég elé. Amennyiben az idegen személy az intézményvezetőt keresi, úgy a portáról a telefon a titkárságra megy, hogy keresik az intézményvezetőt majd a titkárság intézkedik a személy fogadásáról vagy új időpontot ad a személynek a fogadásról. A gépkocsival érkező személyek a Petőfi Sándor u. épületben az iskola udvarán parkolhatnak le, de csak a főbejáraton tudnak bejönni az épületbe. A hátsó ajtó zárva van, belépés csak kóddal lehetséges. Ha mégis a hátsó bejáraton történik a belépés, akkor a keresett célszemély telefonos egyeztetés után beengedi és a ügyintézés végén kikíséri az épületből az idegent. A Szegedi úti épületben a gépkocsival érkező személy amennyiben az iskola területére szeretne behajtani, úgy az elektromos kapu előtt megáll és a portára megy ahol behajtási engedélyt állítanak ki a számára. A behajtási engedély tartalmazza a (gk. rendszámát, nevét, kihez megy és mi a látogatás célja, bekilépés időpontját) a portás ezt a nyilvántartásában rögzíti. Az iskola területére történő belépés során a KRESZ szabályok szerint kell közlekedni. A belépésével vállalja, hogy a gépkocsiban keletkezet kárért az iskola anyagi felelősséggel nem tartozik, amennyiben a gépkocsiban kár keletkezik. A kihajtáskor a belépési engedélyt le kell adni a portán, amit a fogadó személy aláír, ezzel igazolja a megjelenést. Az iskola területén, helyiségeiben, műhelyekben idegen személy, tanuló, aki nem az iskolával van jogviszonyban, az iskola területén nem tartózkodhat. A tanítási idő után idegen személy csak az épületben tartózkodó ügyeletes vezető vagy intézményvezető engedélyével és tudtával léphet be. A portás feladata, hogy megkeresse az épületben tartózkodó vezetőt, addig a személy a porta előterében tartózkodik. 54

Tanítási idő után a Szegedi úti épület udvarára idegen gépkocsi nem hajthat be csak akkor, ha erre az épületben lévő ügyeletes vezető vagy intézményvezető a belépési engedélyben írásban elrendeli. Szent Antal u.17. szám alatti épületben portaszolgálat nincs, a bejárati ajtó zárva van. Belépés csak kóddal lehetséges. Idegenek a bejárati ajtó melletti csengő működtetésével jeleznek és az ott tartózkodó tanár vagy takarító beengedi a jelző személyt. Az épületben idegen nem tartózkodhat felügyelet nélkül.

6.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

6.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. Tanévenként két alkalommal (október 23., március 15.) történelmi jellegű iskolai ünnepséget szervezünk. Megemlékezünk emellett a holocaust és a kommunista diktatúra áldozatainak napjáról, valamint az aradi vértanúkról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról osztályfőnöki- és történelem órákon. Hagyománnyá vált megemlékezések iskolánkban: - télapó ünnepség az iskolai dolgozók gyermekei számára,

55

- az alkalmazotti közösség karácsonyi ünnepsége, - a magyar kultúra napja, - Jelky nap (Ifjúsági nap), - Pedagógus nap. 6.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, nemzeti és regionális ünnepeink és a ballagás megszervezése, az alkalomnak megfelelő körülmények megteremtése minden dolgozó és tanuló feladata. Az első évfolyamosok gólyaavatóján és a végzősök szalagavatóján műsor és azt követően bál, kerül megrendezésre. Október 23-át és március 15-ét mindig iskolai szintű megemlékezéssel ünnepeljük. (Az Aradi vértanukra, a Kommunista diktatúrák áldozataira, a Holokauszt áldozataira és a Nemzeti Összetartozás Napjára való megemlékezés a történelem és az osztályfőnöki órák feladata.) Minden tanév szeptemberében összevont szülői értekezletet tartunk a 9. évfolyam szülői számára. Minden évben megrendezzük a kollégák gyermeki részére a mikulás-, a kollégák részére a karácsonyi ünnepélyt, pedagógus napot. A diákönkormányzat minden évben megszervezi az "Ifjúsági Napot". Tantárgyi és SZKT versenyeket, szavalóversenyt, Kazinczy-versenyt szervezünk. A sportolni vágyóknak korcsolyázást, őszi és tavaszi túrát, sí tábort szervezünk. Részt veszünk sport- és tanulmányi versenyeken. Az iskola időközönként iskolarádiót működtet. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden érintett tagjának részvétele kötelező. Meghívandók köre: SZMK, gazdálkodó szervek képviselői, fenntartó stb. 6.3 A hagyományápolás külsőségei a) Az intézmény emblémája: Medgyessy Ferenc Jelky-szobra körül az intézmény neve b) Az intézmény logója: 56

c) Zászlója: selyem, kék-sárga színű lobogó, benne Baja város címere és az intézmény logója és neve. d) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok:

fehér blúz, sötét alsó

fiú:

fehér ing, sötét nadrág

Kiegészítőként az intézmény logójával hímzett sötét sál vagy nyakkendő.

7.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje

7.1 Szervezeti formák -

szakkör

-

iskolai sportegyesület

-

tömegsport

-

tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, diáknap

-

felzárkóztató foglalkozások

-

érettségi előkészítők

-

tehetségfejlesztő foglalkozások

-

énekkar

-

túrák, kirándulások, táborok.

Érdeklődési kör, önképzőkör, szervezett hitoktatás a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 57



A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az intézményvezető egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.



A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja.



A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az intézményvezető-helyettes felelősek.



A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit intézményvezetői utasításban kell szabályozni.

7.2 A szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak megszervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozások indítását az adott tanévet megelőző május 20-ig lehet jelezni (képzési tematikával és a jelentkezők névsorával) . A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az intézményvezető dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak.

7.3 Az iskolai sportegyesület

58

Az iskola minden tanulója tagja lehet a sportegyesületnek. Működéséről saját működési szabályzata rendelkezik. Az iskolától függetlenül működik. 7.4 Tömegsport órák A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A tömegsport órákat úgy szervezzük meg, hogy a mindennapos testedzés lehetősége biztosított legyen. 7.5 A szakkör, a tömegsport órák vezetőjét az intézményvezető bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősök a foglalkozás működéséért. Éves programot dolgoznak ki, melyet a szakmai szakkör esetén a szakmai intézményvezető-helyettes, egyéb foglalkozások esetén a közismereti intézményvezető-helyettes hagy jóvá. A tematikáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. 7.6 A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, mely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az intézményvezető mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. 7.7 Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. Az SZKTV, OSZTV és tantárgyi országos versenyek helyezett tanulói és szüleik köszöntése a versenyek lezárása után, az intézményvezető által meghatározott napon történik. A versenyen eredményesen szereplő tanulók jutalmazása (ha van rá anyagi fedezet) ballagáskor esedékes. Minden ilyen tanuló fényképe felkerül az "Akikre büszkék vagyunk" tablóra. 7.8 A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. 59

A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni. 7.9 Az iskolában, a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az órarendhez igazodva. Az oktatást az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

8.

A mindennapi testedzés formái, a diák-sportegyesület és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett, tömegsportórák megtartásával és szakosztályok működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy az őszi és a tavaszi időszakban a sportudvar is, téli időszakban a tornaterem és meghatározott napokon a Pósta Sándor Sportcsarnok, illetve konditerem - a testnevelő tanár felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon, naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. Az iskolában működő diák-sportegyesülettel való kapcsolattartást a DSEvel kapcsolattartással megbízott intézményvezető-helyettes biztosítja. Részt vesz a DSE közgyűlésen. Minden tanév elején az intézményvezető, a pénzügyi-gazdasági koordinátor, a feladattal megbízott intézményvezetőhelyettes, a testnevelők és a DSE vezetőség közösen tervezik meg az éves feladatok finanszírozását. kölcsönös együttműködési megállapodás keretében minden tanév október 15-ig. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: 9-12. évfolyamon heti 5 testnevelés óra (felmenő rendszerben). 11-14. szakképző évfolyamokon a heti testnevelés órák száma a szakmai programban meghatározottak szerint. 

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat a DSE foglalkozásai keretében lehet megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.



A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy 60

-

az őszi és a tavaszi időszakban: az udvar, a tornaterem, a konditerem

-

a téli időszakban: a tornaterem, a konditerem

a testnevelő tanár felügyelete mellett a tömegsport-foglalkozások idején a tanulók számára nyitva legyen. 

A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

9.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az iskola tanulói iskolaorvosi ellátásban részesülhetnek, az adott tanévben kijelölt orvosnál. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az intézményvezető az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás a közismereti-intézményvezető-helyettes feladata. Az iskola-egészségügyi ellátás területei: -

a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata

-

könnyített és gyógy-testnevelés besorolásának elkészítése

-

pálya-alkalmassági vizsgálatok végzése.

Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi szűrésen vesznek részt. A kiszűrt tanulókat ellátásban részesíti az iskolafogászati szakrendelés. A korosztály számára szükséges kötelező szűréseket az iskolaorvos végzi. Minden dolgozó egészségügyi vizsgálatokon is részt vesz. Az előírt vizsgálatokat és annak gyakoriságát a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. A kezdő évfolyamos tanulók alkalmassági vizsgálatának lebonyolítása az iskola intézményvezetője és az iskolaorvos egyeztetése alapján történik. A nyolcadik osztályból, illetve a más intézmény, illetve saját intézményünk eltérő évfolyamáról a szakképző évfolyamra jelentkező diákok orvosi alkalmassági vizsgálata a tanév rendje rendeletben meghatározott beiratkozási dátumig, előre egyeztetett időpontban történik. Az időpont egyeztetése április végéig történik, hogy a felvételi beszélgetésen hirdetni tudjuk. A 10. és 12. évfolyamos tanulók orvosi vizsgálata a tanév során, folyamatosan történik az iskolai védőnő segítségével történő egyeztetés alapján.

61

10. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 10.1 A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az intézményvezető útján kéri meg. 10.2 A nemzeti közközismereti törvény 48. §. (4) bek. meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az intézményvezető gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. 10.3 Az intézményvezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. 10.4 A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. 10.5 Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az intézményvezetőhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes intézményvezető-helyetteshez fordulhat. 10.6 A diákönkormányzat részére az iskola, egy kijelölt, állandó helyiséget biztosít. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. Minden tanév elején az iskola intézményvezetője, a pénzügyi-gazdasági koordinátor, a DÖK- segítő pedagógusok és a DÖK elnöke közösen tervezik meg a 100 fő feletti rendezvények támogatását. A tervről október 15- ig kölcsönös együttműködési megállapodás születik.

62

11. Tankönyvrendelés szabályai, a tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás -

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az általános intézményvezető-helyettes a felelős. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő belső dolgozóval, esetlegesen külső vállalkozóval az intézményvezető megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: 



belső dolgozó esetén: -

a felelős dolgozók feladatait,

-

a szükséges határidőket,

-

a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét,

-

a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

iskolán kívüli vállalkozó esetén: -

az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,

-

a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,

-

-

a szükséges határidőket,

-

a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét.

Az általános helyettes a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szülői munkaközösség véleményét, hogy melyik az a beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.

-

A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői vélemények figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő könyveket.

-

A terjesztő ezek alapján elkészíti az egyes osztályok következő évi tankönyvjegyzékét, melyet minden felsőbb éves tanuló kézhez kap. Itt bejelölheti, hogy mely tankönyvet kéri, illetve melyik az, amelyet nem kíván megvásárolni. A szülő aláírásával kötelezi magát arra, hogy a megrendelt tankönyveket augusztusban meg is vásárolja. Az ingyenes tankönyvellátást igénylő tanulók az iskola által kiadott igénylőlap határidőre történő visszajuttatásával szerezhetnek érvényt a jogszabályban meghatározott kedvezményeiknek. Az igénylők számától függően az iskola 63

az ellátást: a könyvtárból való kölcsönzéssel, ingyenes tankönyvcsomaggal, illetve a kettő ötvözetével oldja meg. Az igénylések és a szükséges igazolások megszervezése és dokumentálása tankönyvterjesztésben érintett és az általános igh. feladata. Amennyiben belső dolgozók végzik a tankönyvterjesztést a dokumentálás és a jogosság vizsgálata is az ö feladatuk, az intézményvezető-helyettes csak koordinálási feladatot lát el. - Az újonnan induló osztályok tanulói május 31-ig megkapják az osztály számára készült tankönyvek listáját. A tanulónak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyv-támogatási kérelmeket / a szükséges igazolások bemutatásával/ ezzel együtt kell leadnia beiratkozásig. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. -

A tankönyveket augusztus második felében, részletes program szerint kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell fizetniük a tankönyv árát is. A tankönyvtámogatásban részesülő tanulók tankönyveiket a támogatás függvényében vagy közvetlenül a terjesztőktől vagy a könyvtárban, a könyvtárostól vehetik át. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek az adott tanév végéig kölcsönözhetők. A tanulók a tanév végén megadott határidőig kötelesek azt visszaszolgáltatni a könyvtárnak. A könyvtárból kölcsönzött tankönyv elvesztése vagy megrongálódása esetén a tanuló kártérítést köteles fizetni. A kártérítés mértékét a használati idő függvényében kell megállapítani, melynek értéke nem lehet több a tankönyv árának 50 %-ánál.

12. Felnőttoktatás A felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva iskolarendszerű szakképzés esetén levelező vagy esti munkarend szerint, illetve tanfolyami iskolarendszeren kívüli formában folyik. Második és további szakképzettség megszerzéséhez tanfolyami oktatást szervez, illetve mások által szervezett tanfolyamokhoz ad helyet és tanerőt az iskola.

64

Az általános képzést adó, felnőttek középiskolájában, heti két nap (kedd és csütörtök) tanórai foglalkozásokon biztosítja az iskola a felkészülést esti vagy levelező tagozaton. A foglalkozások időtartama 14,30 – 20.00 között lehet. A tanulók tudásukról év közben három alkalommal írásbeli beszámolón és év végi vizsgán adnak számot. Az egyes tanfolyamok munkaprogramját indításuk alkalmával kell meghatározni. Tanórai foglalkozási napok és azok időtartama, a vizsgák száma és időpontja szintén az indításkor tisztázandó.

65

Az iskolai könyvtár működési szabályzata

13.

13.1 Az iskolai könyvtár használati szabályzata  A könyvtárat az iskola tanulói, tanárai és dolgozói használhatják, részükre a használat ingyenes. 

A könyvtárat a könyvtáros távollétében vagyonvédelmi, állományvédelmi okok miatt zárva kell tartani. Biztonsági okokból a főkapcsoló megközelítése miatt szakember bemehet a könyvtárba.



A könyvtár kulcsát az intézmény intézményvezetője és általános intézményvezető-helyettese jogosult felvenni.



A könyvtárban élelmiszert fogyasztani nem szabad.



A könyvtárban beszélgetni csendesen szabad, hogy mást ne zavarjon.

13.2 A könyvtár nyitvatartási rendje



Hétfő

9:00 – 16:00

Kedd

11:00 – 17:00

Szerda

9:00 – 16:00

Csütörtök

11:00 – 17:00

Péntek

9:00 – 15:30

Internetezés minden nap a nyitvatartási időben.

13.3 A kölcsönzés rendje 

A kézikönyvtárban elhelyezett művek (albumok, lexikonok, enciklopédiák, szótárak) nem kölcsönözhetőek. Indokolt esetben szaktanári jótállással tanulmányi versenyre való felkészüléshez kölcsönözhetők. A könyvtárban lévő folyóiratok nem kölcsönözhetőek.



Diákok részére nem kölcsönözhetőek a videokazetták, CD lemezek, CD-ROM-ok, DVD-k. Ezek a dokumentumok tanárok számára 1 hét határidőre kölcsönözhetők. 66



Egy diák olvasó egy alkalommal 4 db könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési határidő 3 hét.



A kölcsönzési határidő egy alkalommal maximum újabb 2 hétre hoszszabbítható.



A diákok kölcsönzésének nyilvántartása kölcsönzési füzetben történik. A könyvek átvételét aláírással kell hitelesíteni.



A lejárt kölcsönzési időre a tanulók figyelmét fel kell hívni. Amennyiben a tanuló a mindenkori tanév végéig nem rendezi tartozását, a következő tanévben csak tartozásának pótlása után kölcsönözhet.



A tanulók az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket a tanulói jogviszony megszűnéséig, illetve a képzés jellegének megváltozásáig kölcsönözhetik. A kölcsönzött tankönyvek állagát meg kell őrizni, hogy a következő tanévben is használható legyen. A kölcsönzött tankönyvek nyilvántartása az átvételt igazoló tankönyvrendelő lapokon történik.



A 9-11. évfolyamos tanulók a mindenkori tanév utolsó két hetében kötelesek tartozásukat rendezni. A 12. évfolyam azon tanulói, akik tartozásukat a mindenkori ballagás előtti két hétben nem rendezik, a könyvtárból már nem kölcsönözhetnek újabb dokumentumot és szóbeli vizsgájukat akkor kezdhetik meg, ha a könyvtáros tanárnál tartozásukat rendezték.



A tanárok és dolgozók kölcsönzési nyilvántartása számítógéppel történik.



Az iskola azon dolgozói, akiknek munkaviszonya megszűnik kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni. Erről formanyomtatványon igazolást kapnak, melynek ellenében a gazdasági hivatalban felvehetik irataikat.



Az elveszett vagy megrongált könyvekért a kölcsönvevő kártérítési felelősséggel tartozik. Amennyiben az olvasó nem tudja rendezni tartozását a következő az eljárás: o

Az elveszett könyvet egy ugyanolyannal pótolja;

o

A könyvtár beszerzi a könyvet és árát az olvasónak számlázza;

o

A hiányzó kötetet fénymásolással pótolja az olvasó, melynek költségét az olvasó fizeti; 67

o

Ha a könyv beszerezhetetlen, más forrásból fénymásolással kell pótolni, melynek költségét az olvasó fizeti;

o

A kölcsönzött ingyenes tankönyvek kártérítési feltételeit az SZMSZ 11. pontja tartalmazza: a könyvtárból kölcsönzött tankönyv elvesztése, vagy megrongálódása esetén a tanuló kártérítést köteles fizetni. A kártérítés mértékét a használati idő függvényében kell megállapítani, melynek értéke nem lehet több a tankönyv árának 50 %-ánál.

13.4 Az iskolai ingyen tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok A iskolai könyvtáros közreműködik az ingyen tankönyvellátás lebonyolításában és adminisztrációjában. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára beszerzett könyveket, leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár munkaköri feladatként a következő feladatokat látja el:  felméri a tankönyv állomány mértékét és berendeli a tankönyvrendelés idején a szükséges tankönyveket a szükséges fajtában és mennyiségben,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók létszámának változását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor berendeli az elhasználódott könyvek pótlására az új könyveket a tankönyvfelelősön keresztül,  nyilvántartást vezet a diákokról és nekik kiadott tankönyvek fajtájáról, mennyiségéről,  lehetőségeihez mérten rendszerezi az ingyen tankönyveket a jobb viszszakereshetőség érdekében.

68

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az iskola alapdokumentumaiban, pedagógiai programjában és helyi tantervében rögzített alapelveknek megfelelően alakítja ki. Figyelembe veszi az iskolavezetés és a tantestület elvárásait, igényeit valamint a városban működő társintézmények (Ady Endre Városi Könyvtár, Eötvös József Főiskola Könyvtára) szolgáltatásait és a számítógépes hálózaton elérhető adatbázisok nyújtotta információs lehetőségeket. Könyvek A gyűjtőköri szabályzat a gyakorlati állománygyarapítást segíti. Az állomány gyarapítása az ETO szerinti felosztás alapján a következő szempontok szerint történik: főgyűjtőkör, mellékgyűjtőkör válogatva. 1. Főgyűjtőkör 1.1 Általános művek: 0 Kultúra alapjai, könyvtárak, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok (magyar nyelven). 1.2 Filozófia, pszichológia: 1 Filozófia történet, filozófiai rendszerek, pszichológia, erkölcstan. 1.3 Vallás, teológia: 2 Biblia, vallástudomány és mitológia alapművei. 1.4 Társadalomtudományok: 3 Szociológia. Statisztikák: Magyarországra, Bács-Kiskun megyére, Európai Uniora vonatkozó adatok. Kormányok, törvényhozó testületek (magyar). Államjog (Alkotmány). Családvédelem. Válogatva gyűjtjük a magyarországi pedagógiai irodalmat (iskolapolitika, közoktatásügy, családi nevelés, iskolai nevelés, esti, levelező, étképző oktatás). Neveléselmélet. Értelmi nevelés és személyiségformálás. Pályaválasztási tanácsadás. Felvételi tájékoztatók. Didaktika. Iskola-egészségügy. Szakképzés. Néprajz. Népviselet. Divat. Ruházat. Etikett, protokoll. Illemszabályok. Folklór válogatva. 69

1.5 Természettudományok: 5 Matematika, fizika, csillagászat, kémia, biológia, növénytan, állattan alapés középszintű műveit gyűjtjük. 1.6 Alkalmazott tudományok: 6 Találmányok, ipartörténet, orvostudomány, mérnöki tudományok, háztartás (válogatva alapművek).Elektrotechnika, vas és fémipar, gépipar, járművek, ruházati ipar, faipar, textilipar, számítástechnika, építőipar alapműveit. 1.7 Művészet, szórakozás, sport: 7 Összefoglaló művek, albumok, lexikonok, egyes stílusok művei. Építészet, szobrászat, festészet, iparművészet, fényképészet zene, grafika alapművei, alkotói albumok, művészetek.

Színházművészet, film alapvető általános

művei. Szórakozás, társasjátékok. Sport: történeti alapművek, szabálykönyvek, módszertani művek. 1.8 Nyelv és irodalom: 8 Nyelvtudomány általános művei válogatva, tananyaghoz igazodva. Angol és német nyelv nyelvkönyvei. Angol és német közép- és nagyszótárak, néhány más idegen nyelv középszótára válogatva. Irodalomtudomány: világirodalom története, irodalomtörténeti művek válogatva. A világirodalomból az oktatási anyagba tartozó szerzőktől válogatva gyűjtünk prózai és verses műveket. Műelemzéseket a kötelező irodalmi anyagnak megfelelően. Angol és német nyelvű rövid szépirodalmi művek (fordítási gyakorlatra alkalmas). A magyar irodalom története. A magyar vers és prózairodalmat az oktatási anyagnak megfelelően válogatva gyűjtjük, a kötelező és ajánlott olvasmányokat teljes körűen 20-25 példányban, versesköteteket 2-4 példányban. 1.9 Földrajz. Életrajz. Történelem: 9 Régészet általános összefoglaló művei válogatva (főleg Magyarország). Atlaszok, térképek (autóatlaszok, turistatérképek). Útikönyvek (országok, Magyarország). Európa és Magyarország történelme az oktatási anyagnak megfelelő mélységben. Életrajzi lexikonok válogatva, híres emberek életraj70

za. Baja történetével kapcsolatos átfogó, az iskola történetével kapcsolatban teljes körű gyűjtés. Mellékgyűjtőkör Minden tudományterületről válogatva gyűjtjük azokat a dokumentumokat, melyek a tananyagon felül a középiskolás korosztály érdeklődésére tarthat számot, kiegészíti a tananyagot, kutatómunka témája lehet, bővíti általános műveltségüket, ismeretanyagukat. Tankönyvek, tartós tankönyvek Gyűjtjük teljes körűen azokat a tantervben meghatározott tankönyveket, melyekből a különböző szakközép és szakiskolai tanulócsoportok tanulnak. Válogatva gyűjtünk nyelvkönyveket, és közismereti tárgyakhoz a magasabb tudásszintet adó gimnáziumi tankönyveket, tananyagnak megfelelő szintű kiegészítő szakirodalmat, feladatgyűjteményeket, tesztgyűjteményeket, munkafüzetek, feladatlapok, tanári segédkönyvek, módszertani útmutatók. Dokumentumtípusok  Írásos, nyomtatott dokumentumok - Könyv: Elsősorban gyűjtött még sokáig meghatározó dokumentumtípus. - Periodika: Gyűjtjük a szakközlönyöket, pedagógiai szaklapokat, szaktárgyiés szakképzési folyóiratokat az igényeknek megfelelően válogatva. - Kisnyomtatvány: Elsősorban az iskola történetéhez kapcsolódóakat (pl.: meghívók, oklevelek).  Kéziratok: Iskolai dokumentumok.  Audiovizuális dokumentumok: egyre csökken a hagyományos (bakelitlemez, magnószalag, film, dia) dokumentumok jelentősége, lejátszó készülékeik elöregednek, nem kaphatók, de megőrizzük a gyűjteményben. Ezért a továbbiakban a modern hang- és vizuális dokumentumokat gyűjtjük (video, CD, CDROM), a technikai feltételek megteremtése után DVD-t is. - Kép dokumentumok: Elsősorban fotókat az iskolai eseményekről. - Hangzó dokumentumok: A hagyományos bakelitlemezek beszerzését megszüntettük. Hangszalagon főleg a nyelvkönyvek hanganyagát, CD-n az ének-zene tantárgy törzsanyagához kapcsolódó főleg komolyzenei klasszi71

kus zenét és az iskolai rendezvényeken alkalmazható klasszikus és könynyűzenei anyagot. - Hangos-képes dokumentumok: Videokazettákat gyűjtünk. Elsősorban az iskolai törzsanyagban szereplő kötelező és ajánlott olvasmányok színvonalas filmadaptációit, a filmművészet kiemelkedő klasszikus alkotásait válogatva. A különböző közismereti és szakmai tantárgyakhoz készült oktatófilmeket, természeti és régészeti témájú filmeket, történelmi dokumentumfilmeket, a nyelvkönyvekhez kapcsolódó oktatófilmeket., az egészséges életmódra nevelő ismeretterjesztő filmeket válogatva. A fenti szempontok szerint DVDket is gyűjtünk.  Számítógéppel olvasható dokumentumok (CD-ROM): Válogatva szerzünk be nyelvoktató és más tantárgyakhoz programokat, nyelvkönyvek mellékleteit, szótárakat, egy–egy tudományterület összefoglaló (lexikonok, enciklopédiák) műveit, történelemi és természettudományi, művészeti, irodalmi, földrajzi, szakmai témájú CD-ROM-okat.

72

Az iskolai könyvtáros-tanár feladatköri leírása: Munkáltató:

intézményvezető

Munkakör megnevezése:

könyvtáros-tanár

Közvetlen felettese:

általános intézményvezető-helyettes

A könyvtárat pedagógiai és könyvtári szakmai végzettséggel rendelkező könyvtáros-tanár vezeti. A könyvtáros-tanár pedagógus besorolású, az intézmény nevelőtestületének tagja. A könyvtáros-tanár heti kötelező munkaideje 40 óra. A könyvtáros-tanár a kötelező óraszám mértékében, heti 26 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Magyar nyelv és irodalom

osztályok

9/1

2 óra

9/2

2 óra

9/3

2 óra

9/4

2 óra

10/2

2 óra

10 óra

Magyar nyelv, irodalom

osztályok

9/A

2 óra

9/B

2 óra

9/C

2 óra

12/A

2 óra

12/B

2 óra

11/F

2 óra

73

14 óra

2 óra

12/F Osztályfőnöki órán osztályok

10/1

6x2 óra

10/3

12 óra

Összesen 36 óra. Évi 36 hét = heti 1 tanóra. Heti 40 óra munkaidő beosztása: A törvényes munkaidő fennmaradó hányadának 70 %-át (4 óra) a könyvtár működésével kapcsolatos szakmai feladatokra kell fordítania, 30 %-át (2 óra) pedig az iskolán kívül végezhető tevékenységekre (tájékozódás a könyvpiacon, foglalkozásokra való felkészülés, kapcsolattartás más könyvtárakkal). A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok: -

Megteremti a könyvtári szolgáltatáshoz szükséges szakmai feltételeket.

-

Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését: munkaterv, beszámoló, statisztikai jelentés, megrendelések, számlák, kölcsönzések nyilvántartása.

-

Szervezi a könyvtári szolgáltatásokat és a külső kapcsolatokat.

-

Részt vesz a könyvtár átadásában-átvételében, állományellenőrzésben.

-

Végzi a tankönyvtámogatásban részesülő tanulóknál: 

a tankönyvrendelés elkészítése előtt az igények felmérését,



az iskolai tankönyvfelelősöknek átadja a tankönyvek listáját, melyeket meg kell rendelni az iskola részére,



az ingyen tankönyvek kiosztását,



év végén a tankönyvek könyvtári begyűjtését,



az ingyen tankönyvekkel járó valamennyi adminisztrációt.

-

Nevelőtestületi értekezleteken képviseli a könyvtárat.

-

Továbbképzéseken vesz részt, önképzéssel gyarapítja szakmai ismereteit.

Állományalakítás, állományvédelem: -

Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről és egyéb dokumentumokról.

-

Végzi a gyűjtemény folyamatos, tervszerű, arányos gyarapítását.

-

A megrendelésekről és a felhasználásról nyilvántartást vezet. 74

-

Gondoskodik a dokumentumok egyedi számítógépes nyilvántartásáról és a csoportos leltárkönyv naprakész vezetéséről. Feldolgozza a dokumentumokat.

-

A számítógépes könyvtári program segítségével építi a könyvtár katalógusát.

-

Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, megrongálódott, tartalmilag elavult dokumentumokat elvégzi ezek törlését.

-

Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.

-

Vezeti a kölcsönzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat.

-

Állományellenőrzést tart a könyvtár állományának nagyságától függő időközönként a vonatkozó szabályoknak megfelelően.

Olvasószolgálat, tájékoztatás -

Biztosítja a gyűjtemény egyéni és csoportos helyben használatát.

-

Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést.

-

Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek felhasználásában.

-

Figyeli a pályázati lehetőségeket, maga is részt vesz pályázatokon.

-

Megtartja a könyvtárhasználati szakórákat.

-

Segítséget nyújt a könyvtárra épülő szakórák megszervezésében.

-

Irodalomkutatással, témafigyeléssel, bibliográfia-készítéssel segíti a tanórai és egyéb foglalkozások közismereti-oktatási céljainak megvalósítását.

Egyéb feladatok: -

A könyvtáros-tanár kapcsolatot tart fenn más könyvtárakkal (látogatás, tapasztalatcsere).

-

Részt vesz szakmai képzéseken, továbbképzéseken.

-

Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgák idején biztosítja a törvény által előírt szakirodalom és szakkönyvek tantermekbe juttatását.

75

A kollégiumi könyvtár SZMSZ-e A könyvtár feladatai: 

a tanulók könyv- és könyvtárhasználatára, önálló ismeretszerzésre nevelésének elősegítése



gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása



tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról



az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása



könyvtári dokumentumok általános kölcsönzése, beleértve a lexikonokat és segédkönyveket is.

A könyvtár kiegészítő feladatai: 

tanórán kívüli foglalkozások tartása



dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása



számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása



tájékoztatás nyújtása a kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól



más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása



részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében

A kollégiumi könyvtár működése A könyvtár használóinak köre Kimondottan csak a kollégium lakói, nevelői és dolgozói élhetnek szolgáltatásával A beiratkozás módja: Az adott iskolaév bentlakó tanulója, itt dolgozó nevelő tanára és dolgozója automatikusan a könyvtár tagjává válik. A szolgáltatások igénybevételének feltételei

76

Nyitvatartási idő alatt a könyvtáros jelenlétében a könyvtár szolgáltatásának igénybevételére jogosultak a kollégium diákjai, tanárai, dolgozói (dokumentumok kölcsönzése, fény- és hangmásolás, helyben olvasás, tanulás, zenehallgatás, stb.).A könyvtár használói a Kollégiumi beiratkozással egybe vállalják, hogy a tűz- és balesetvédelmi előírásokat, a dokumentumuk és a technikai berendezések szakszerű használatát betartják, az okozott kárért teljes anyagi felelősséget vállalnak. A könyvtár szolgáltatásai – a fénymásolás kivételével – ingyenesek. A könyvtár szolgáltatásai: 

valamennyi könyvtári dokumentum helyben használható



a dokumentumok kölcsönzése, kölcsönzési előjegyzés, kölcsönzési idő meghosszabbítása



másolatszolgáltatás, sokszorosítás írott szövegről és hangzó dokumentumról



tájékoztató szolgáltatások: a könyvtár állományáról, szolgáltatásairól, gyűjtőköréről, a könyvtári rendszerről és annak szolgáltatásairól



rendezvények, könyvtári propaganda: könyv és könyvtárhasználati foglalkozások, kollégiumi diákújság szerkesztése, rendezvények, kiállítások szervezése

A könyvtárhasználat szabályai Dokumentum-kölcsönzés: A kiválasztott dokumentumokat a könyvtárosnak kell megmutatni. A könyvtáros a kölcsönző füzetbe bevezeti a kölcsönzött dokumentumot, beírja a kölcsönzés idejét és a kölcsönző nevét. A kölcsönzés határideje maximum 1 hónap a hoszszabbítással egyben. A segédkönyvek és lexikonok esetében 1 hét (a kollégiumból nem vihető ki!). Fény- és hangmásolás: A könyvtáros jelenlétében, felügyeletében zajlik. A fénymásolás előre meghatározott áron történik, a hangmásolás ingyenes.

77

Zenehallgatás: A könyvtár rendjét nem zavarja. Számítógép használat: Az iskolaév kezdetén meghatározott rend szerint tanári vagy más felügyelet mellett, feliratkozás után vehető igénybe. Nyitva tartás: A könyvtár nyitvatartási rendjének megállapítása a tanév elején történik, alkalmazkodva a könyvtáros tanár munkarendjéhez. A nyitva tartás alatt a könyvtár valamennyi szolgáltatása igénybe vehető. Állomány-apasztás Az állományból való kivonás okai: -

tartalmi elavulás

-

fölös példányok

-

használat következtében elhasználódott

-

az olvasónál maradt (elveszett, megsemmisült nála)

-

elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (tűzkár, beázás, lopás, stb.)

-

állományellenőrzéskor hiányzott (káló)

Az állománygyarapítás-t és az állományellenőrzést a 3/1975/VIII.17./ K. M. P. M. sz. rendelet és a Művelődési közlöny 1978/9. számában közzé tett rendelkezések határozzák meg.

Kollégiumi könyvtáros tanár feladatköri leírása A munkakör célja:

A kollégium lakóinak nevelése, oktatása, tárgyilagos ismereteik bővítése, egyéni képességeik fejlesztése a könyvtáron keresztül.

Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Közvetlen felettese:

kollégiumvezető

Közvetlen beosztottjai:

a kollégium lakói 78

Követelmények:

a közoktatásra vonatkozó jogszabályok ismerete, a belső szabályzatok ismerete.

Munkaköri specifikációk:

felsőfokú iskolai végzettség, gyakorlati tapasztalat, pedagógiai elhivatottság, kiváló kapcsolatteremtő képesség, türelem, önmagával és környezetével szemben igényes.

Feladata:

a kollégiumi könyvtár működtetése és kezelése, szabadidős programok szervezése, összehangolása.

Ezzel összefüggésben kötelessége: -

gondoskodik a gyűjtőkör szerinti állománygyarapításról,

-

feldolgozza a beérkező állományt,

-

a munkaközösség-vezetőkkel közösen igényfelmérést végez a szakkönyvek beszerzését illetően,

-

elvégzi a leltározást és a selejtezést, erről jegyzőkönyvet készít,

-

könyvtárhasználati ismertető órákat tart minden évfolyam számára,

-

a nevelőtanárok könyvtári óráira előkészíti a megrendelt anyagot,

-

folyamatosan építi a szerzői és címkatalógust,

-

a könyvek elrendezésével, könyvjelző „fülekkel” segíti a könnyebb tájékozódást,

-

a hét négy munkanapján délutáni kölcsönzést tart,

-

a csoportvezető nevelőtanár közreműködésével értesíti a tanulót a könyvek késedelmes visszahozásáról,

-

szervezi és irányítja a kollégium szabadidős tevékenységét, a nevelőtanárok segítségével mindkét épületben

-

az épületenkénti munkatervekből összesített éves kollégiumi munkatervet készít,

-

a szabadidős programok díjazását tervezi, előkészíti és beszerzi a díjakat,

-

a könyvjutalmak felmérése és beszerzése,

-

felelős a kollégiumi hagyományok ápolásáért, 79

-

irodalmi és egyéb ismeretterjesztő előadásokat szervez,

-

igény szerint színházi előadás látogatást szervez,

-

a kollégiumi alapprogramhoz tartozó ismeretterjesztő kirándulásokat szervez,

-

részt vesz a kollégium nevelőmunkájában (A könyvtárban felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tart.),

-

irodalmi kört, könyvbaráti kört szervez, mely szakkörnek éves munkatervet készít,

-

a könyvtár-gyarapítási céllal pályázatokon vesz rész,

-

előzetes igénybejelentés alapján kölcsönzi a videofilmeket, lemezeket,

-

anyagi felelősséget vállal a rábízott audiovizuális eszközökért,

-

jegyzőkönyvet ír alá a biztonsági zár kulcsainak átvételéről, elhelyezéséről (1 db saját használatra, 1 db a tűzszekrényben),

-

az elveszett könyveket – számla ellenében – megtérítteti,

-

a megrongálódott könyveket a megjavíttatja,

-

a könyvtárban elhelyezett fénymásolót működteti,

-

a számítógéptermet felügyeli, használati rendjét kidolgozza.

Ellenőrzés -

folyamatosan ellenőrzi a kölcsönzési határidőket,

-

ellenőrzi a nyílászárók biztonságát, a tűzoltó készülék épségét.

Kapcsolatok -

részt vesz a heti munkamegbeszéléseken, tantestületi értekezleteken ahol ismerteti, illetve tanulmányozásra ajánlja a frissen megjelenő könyveket,

-

kapcsolatot tart a DÖK vezetőségével.

Munkakörülmények -

munkahelye a Radnóti Miklós Kollégium könyvtárában van, de másik épületet is látogatja,

-

a könyvtár nyitva tartása:

hétfőn és csütörtökön 14 órától – 20 óráig, kedden és szerdán 14 órától – 19 óráig.

80

Felelősség Felelős a könyvtár berendezéseinek rendeltetésszerű használatáért. A könyvállomány meglétéért, a kölcsönzés zavartalanságáért. Feladatát a kollégium éves munkatervben és az órarendben meghatározottak alapján végzi. Életmódjával, viselkedésével, ápoltságával mutasson példát a tanulóknak! Ezen munkaköri leírás 2012. 01. 01-től, visszavonásig érvényes.

14. Az iskolai alapdokumentumok és azok nyilvánossága Az alapító okiratban foglalt feladatok végrehajtása a következő intézményi alapdokumentumok alapján folyik: Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend. E dokumentumok megtekinthetők az intézmény honlapján, illetve kinyomtatott formában a Könyvtárban, nyitvatartási időben. A dokumentumok csak a helyszínen tanulmányozhatók, el nem vihetők! A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről az iskola intézményvezetőjától valamint az általános intézményvezető helyettestől az iskolai munkatervben évenként meghatározott intézményvezetői és intézményvezető helyettesi fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve helyeken található meg. - Az iskola irattárában - Az iskola könyvtárában - Az iskola intézményvezetőjánál - Az intézményvezető helyetteseknél, tagintézmény vezetőjénél - Az iskola honlapján: www.jelkya-baja.sulinet.hu

81

15. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő: - a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve - a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 16. Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 5. sz mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 17. Elektronikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papír alapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az intézményvezető utasítása szerinti gyakorisággal – papír alapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papír alapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az intézményvezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány” - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

82

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazatirányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá.

83

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ-t az intézmény nevelőtestülete fogadja el, a közközismereti törvényben meghatározott közösségek egyetértésével. Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. Jelen működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, és az intézményvezető jóváhagyásával lehetséges.

84

NYILATKOZAT

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. március 24-én elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Baja, 2014. szeptember 29.

………………………………………

…………………………………………..

tanár

tanár

85

VÉLEMÉNY

A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát érintő módosításokat megismertük, azzal egyetértünk.

Baja, 2014. szeptember 29.

………………………………… a DÖK nevében

VÉLEMÉNY

A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát érintő módosításokat megismertük, azzal egyetértünk.

Baja, 2014. szeptember 29.

……………………………………… Kovács Mónika a Szülői Szervezet képviselője

87

V. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 4. sz. melléklet: 5. sz. melléklet: 6. sz. melléklet: 7. sz. melléklet: 8. sz. melléklet: 9. sz. melléklet: 10. sz. melléklet: 11. sz. melléklet: 12. sz. melléklet: 13. sz. melléklet: 14. sz. melléklet: 15. sz. melléklet: 16. sz. melléklet: 17. sz. melléklet: 18. sz. melléklet: 19. sz. melléklet: 20. sz. melléklet: 21. sz. melléklet: 22. sz. melléklet: 23. sz. melléklet: 24. sz. melléklet:

Az iskola szervezeti felépítése, vezetési szerkezete Belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos (FEUVE) szabályzat (külön kötet) Pedagógusok általános munkaköri leírása A pedagógusok megbízás alapján ellátandó feladatai Adatkezelési szabályzat A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok Vagyonnyilatkozatra kötelezettek köre és a vagyonnyilatkozat módja A tanulói fegyelmi eljárás szabályzata A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (külön kötet) Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló eljárásrend (külön kötet) Ügyrend (külön kötet) Eszközök és források értékelési szabályzata (külön kötet) Önköltség-számítási szabályzat (külön kötet) Számviteli politika (külön kötet) Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata (külön kötet) Leltározási és leltárkészítési szabályzat (külön kötet) Közbeszerzési szabályzat (külön kötet) Kockázatkezelési szabályzat (külön kötet) Ellenőrzési nyomvonal (külön kötet) Számlarend (külön kötet) Bizonylati Album (külön kötet) Gyakornoki szabályzat (külön kötet) Kiadásokat és bevételeket befolyásoló eljárásrend (külön kötet) „Kiváló pedagógus és kiváló technikai cím” elnyerésének feltételrendszere

Baja, 2014. szeptember 29. …………………………… intézményvezető

88

JÓVÁHAGYÁS

A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete által elfogadott, a Szülői Szervezet és a DÖK által véleményezett Szervezeti és Működési Szabályzatot a mellékleteivel együtt jóváhagyom.

Baja, 2014. szeptember 29.

………………………………… intézményvezető

89

1. számú melléklet

A szervezeti felépítés külön fájlban van!

3. sz. melléklet

A PEDAGÓGUSOK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről: A pedagógus kötelességei és jogai

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos közismereti igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f)

a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával 92

és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i)

az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

j)

a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l)

tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r)

a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti 93

jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét. A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. A közismereti-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka.

94

Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a közismereti-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetítenie, a teljes közismeretioktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló fakultatív hitoktatásban, illetve hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. Saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,

95

f)

a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a közismereti-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a közközismereti rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i)

az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,

j)

az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa.

Általános feladatok:  A pedagógus felelősséggel és önállóan végezze munkáját, az éves tantárgyfelosztás alapján.  Az iskola épületeinek elhelyezkedéséből adódóan változó helyen végzi pedagógiai tevékenységét  Hivatásából eredő kötelessége, hogy lelkiismeretesen végezze pedagógiai munkáját, fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét.  Egész évi munkáját tanmenetében tervezze meg. Ha év közben tanulmányi kirándulást kíván szervezni, azt októberben és februárban a közismereti intézményvezető-helyettesnek jelentse.  A szakmai elméletet oktató tanárok és a gyakorlati oktatást végző szakoktatók munkájuk során működjenek szorosan együtt.  Magatartása legyen példamutató, tartsa meg a pedagógus etika és a szolgálati titoktartás követelményeit.

96

 Figyeljen fel az iskolai élet problémáira. Bírálataival és javaslataival mozdítsa elő az iskola elvi-pedagógiai céljainak megvalósítását.  Mindazokon a rendezvényeken, értekezleteken részt kell vennie, amelyek saját szakterületét vagy az egész iskolát érintő kérdésekkel foglalkoznak.  Vegyen részt a szervezett továbbképzéseken.  Fordítson különös gondot a diákönkormányzattal való együttműködésre.  Szaktárgyától, munkakörétől függetlenül minden pedagógusnak kötelessége a hivatástudatra, valamint a helyes magyar beszédre és írásra nevelés. Alakítsa ki a helyes, kulturált viselkedési formákat, legfontosabb módszere az egyéni példamutatás legyen.  Pedagógustársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kulturált érintkezés szabályai.  Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt nem tudja megkezdeni, késedelem nélkül jelentse a személyzeti előadónak, a munkaközösség-vezetőnek és a felettes intézményvezető-helyettesnek, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak.  A személyi adataiban és lakáscímében történt változásokat jelentse a munkaügyi előadónak.  Iskolai Fórum napi tanulmányozása.  Az E-napló naprakész vezetése minden pedagógus számára kötelező.  A belső ellenőrzésre kidolgozott folyamatok közül az oktatással összefüggőeket a szaktanárok kötelesek alkalmazni (érettségi vizsga, szakmai vizsga, beiskolázás, osztályfőnöki adminisztráció). Csak pedagógusokra vonatkozó feladatok:  Tantárgyának tanításában a tanmenete alapján haladjon. A

kétheti

óraszámnál

nagyobb

elmaradást

jelentse

intézményvezető-

helyettesének és tanmenetét a munkaközösség-vezető tanácsai és az intézményvezető-helyettes utasítása alapján módosítsa.  Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat legkésőbb két héten belül javítsa és javíttassa ki.  Részt vesz a helyi tantárgyi programok kidolgozásában.  Tanulói teljesítményét a követelmények alapján értékelje, minden tanulója a 2 heti óraszámtól függően 1-2 óra esetén: félévenként 3 érdemjegyet, 3-4 óra ese97

tén: havonta egy érdemjegyet, 5 vagy annál több óra esetén: félévenként legalább az óraszámmal megegyező számú érdemjegyet kapjon.  Segítse az iskola egészségügyi, munkavédelmi és ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását.  Az iskolában olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon (órakezdet előtt legalább 10 perccel, - kivéve az épületváltó "ingázók").  Az órarendkészítők által kijelölt napokon ügyeletesi teendőket kell ellátnia.  A hiányzó pedagógust, ha lehetséges, szakszerűen kell helyettesíteni. Minden pedagógusnak H1-s óráján az épületen belül kell tartózkodnia.  A kompetenciafejlesztéssel összefüggő feladatok:  Közreműködik a feladatbank létrehozásában.  Bővíti módszertani eszköztárát.  Hatékony tanítási technikákat alkalmaz.  Egyéni fejlesztési terveket vezet.  Hospitál a munkaközösségének tagjainál.  Részt vesz a munkaközösségi megbeszéléseken. Csak szakoktatókra vonatkozó feladatok:  Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tart - jogszabályi előírások szerint - tanulóinak, erről jegyzőkönyvet készít és aláíratja a tanulókkal.  Felveszi a tanulók adatait és a csoportnaplót kitöltve érvényesítteti.  Bemutatja a tanulóknak az oktatási területet, a vállalt és a várható szakmai tevékenységet.  Elősegíti a tanulók munkaruha ellátását.  Elláttatja a tanulókat szerszámmal, és gondoskodik, hogy azokat elzárhassák a tanulók.  A szerszámokat használható állapotban tartatja.  Az esetleges szerszámigényeket időben leadja.  Megszervezi a tanulók ebédeltetését.  A munkahelyi és munkarendváltozásokat az oktatásvezetőnek időben jelenti.  Biztosítja vagy biztosíttatja az oktatáshoz szükséges munkát, anyagot, felszerelést.  A tanulók tevékenységét minősíti, az érdemjegyeket és a mulasztásokat az ellenőrző könyvbe, a csoportnaplóba és az osztálynaplóba azonnal beírja. 98

 Részt vesz a szülői értekezleteken, a tanulók fegyelmi tárgyalásain.  Vezetteti és ellenőrzi a tanulók munkanaplóját.  Elősegíti a szakmai vizsga gyakorlati részének lebonyolítását.  Gondoskodik a rábízott tanulókról, őket felügyelet nélkül nem hagyhatja.  Gépeket, veszélyes berendezéseket a tanulók csak az oktató utasítására, jelenlétében kapcsolhatnak be. Kollégiumi nevelőtanár feladata: Alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége: -

Gondoskodjon a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, az ismerteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse.

-

Vegye figyelembe a tanulók egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét. Segítse képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatását és a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását tanuló társaihoz.

-

A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzésében szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik. Baleset vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket tegye meg.

-

Biztosítson sportolási, művelődési és önképzési lehetőséget.

-

Működjön közre az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

-

A tanulók életkorának, fejlettségének figyelembevételével sajátíttassa el a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására.

-

Feladata a tanulók öntevékenységének, együttműködési készségének, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése.

-

A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőket figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

-

A tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.

-

A tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismerteket adja át.

-

Pályaválasztáshoz, esetleg a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzését segítse elő. 99

Tervezés: -

a rendelkezésre álló dokumentumok, tájékoztatók alapján felkészül a tanév tervszerű nevelőmunkájára;

-

elkészíti csoportjának éves munkatervét

-

együttműködik az osztályfőnökkel

-

csoportja önkormányzatának javaslatait figyelembe veszi a tervező munkájában

-

tervezi csoportja szabadidős programját;

-

csoportját felkészíti a kollégiumi programokon való eredményes részvételre;

-

megtervezi foglalkozásainak ütemezését a heti kötelező óraszám keretében;

-

differenciált pedagógiai programot alkalmaz az eltérő fejlődési ütemű tanulóknál, ennek bánásmód – pszichológiáját egyezteti a nevelőtestület tagjaival.

Bizalmas információk kezelése A személyiségjogokat érintő információkat (tanulói, szülői) megőrzi, a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el.

Ellenőrzés -

rendszeresen értékeli és ellenőrzi csoportja tanulóinak tanulmányi, közösségi teljesítményét, melyeket a tervezett időpontokban ismertet;

-

tanulóinak iskolai teljesítményeiről naprakészen tájékozódik, meghívásra részt vesz az iskolák rendezvényein;

-

tanulóinak személyiségfejlődéséről írásos feljegyzést vezet.

A nevelő életmódjával, viselkedésével, öltözködésével, ápoltságával mutasson példát a tanulóknak!

100

4. sz. melléklet

A PEDAGÓGUSOK MEGBÍZÁS ALAPJÁN ELLÁTANDÓ FELADATAI 1.) Osztályfőnök  Ismerje meg tanítványai személyiségét, egyéni fejlesztését, segítse hivatásuk kialakítását, törekedjen közösségi életük irányítására.  Ismertesse és tartassa be az iskola házirendjét.  Koordinálja és segítse az osztályában tanító pedagógusok nevelő-oktató munkáját.  Tartson kapcsolatot a szülőkkel, félévenként legalább egy szülői értekezletet hívjon össze (erről az ellenőrző könyv útján értesítse a szülőket).  A mindenkori jogszabályoknak és a házirendben foglaltaknak megfelelően kezelje a hiányzásokat, igazolatlan mulasztásokat.  Az osztályfőnöki adminisztrációt a tanévre aktualizált nyomvonalnak megfelelően lássa el.  Hivatalos értesítést küldjön (november és március hónap elején) a bukásra álló vagy igazolatlanul mulasztó (Házirend szerint) tanulók szüleinek.  Vegyen részt az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.  Kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Törekedjen az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére és csökkentésére.

101

 A szülőket ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztassa úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekezzen bevonni az iskolai életbe őket.  A mulasztásokat havonta zárja le és vezesse be az osztálynapló anyakönyvi részébe a következő hónap 15. napjáig, az igazolások hiányában a házirendben foglalt elvek alapján intézkedik.  Működjön együtt az ifjúságvédelmi felelőssel.  Munkája során vegye figyelembe a diákönkormányzat programját, felelősséggel vegyen részt annak szervezésében.  Pontosan és napra készen lássa el, az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (napló, anyakönyvi lap, bizonyítvány, statisztikai jelentések).  A nyári gyakorlat teljesítését vezesse be a bizonyítványba, anyakönyvi lapra.  Tartsa számon és kísérje figyelemmel osztálya tanulóinak tanórán, valamint iskolán kívüli elfoglaltságát. Ügyeljen arra, hogy minden tanuló csak a képességeihez mérten vállaljon túlmunkát.  Az év végi osztályozó értekezleten adjon tájékoztatást tanulói személyiségének fejlődéséről, az osztály neveltségi helyzetéről.  Adatokat szolgáltat az iskola felettes szervei által igényelt statisztikákhoz.  Segítséget nyújt a tanulmányi ösztöndíjra való jogosultság megállapításához.  Hiányzások igazolása: a tanuló mulasztását az iskolába jövetel első napján, de legkésőbb a hiányzás első napjától számított 10 tanítási napon belül igazolhatja az ellenőrzőbe beírt orvosi igazolással, ellenkező esetben hiányzása igazolatlannak tekinthető. Az osztályfőnök kötelessége a mulasztást követően legkésőbb a 10. tanítási napon eldönteni, hogy a tanuló hiányzása igazolt vagy igazolatlan, amit a későbbiekben nem változtathat meg, és a mulasztást a naplóban köteles lezárni. 2.) Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős 

Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

 Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a közismereti nehézségeket okozó tanulókat, szorgalmazza a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászorulók szociális segítését, figyelemmel kíséri az ellenük indított fegyelmi eljárások előkészítését és lefolytatását.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési ön102

kormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.  Az osztályfőnökökkel, a nevelőtanárokkal együttműködve a veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes elsőfokú gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel és a helyi rendőri szervekkel.  Működjék együtt a nevelőtestülettel és a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal.  Szervezi és lebonyolítja a tanulók szociális juttatásának igényfelmérését és vásárlását.  Tevékenységéről a tanév során szükség szerint nevelőtestületi értekezleten számoljon be.  Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.  Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, közismereti tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki-segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Szervezi és irányítja a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló iskolai tevékenységet, illetve segíti a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedését. 

Közreműködik az egészségközismereti program kidolgozásában, figyelemmel kíséri annak végrehajtását.

3.) Diákmozgalmat segítő pedagógus  Felelős a diákönkormányzat hatékony és rendszeres működéséért.  Feladata: -

A nevelőtestület tagjaival együttműködve megismerteti, érvényesíti a gyermeki jogokat, kötelességeket.

-

A DÖK tagjaival együtt évenként áttekintik a Házirendet és a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát.

-

Javaslatot tesz a panaszkezelés módozataira.

-

Szervezi, segíti a diákönkormányzati vezetők választásait.

-

Segíti a diákönkormányzat tevékenységek kibontakozását. 103

-

Törekszik a diákságon és a nevelőtestületen belüli egymást segítő és kreatív együttműködés kialakítására.

-

A DÖK házirenddel kapcsolatos javaslatait közvetíti a nevelőtestület felé.

-

A nevelőtestület véleményét a Házirenddel kapcsolatos kérdésekben közvetíti a DÖK felé.

-

A DÖK gyűlésein mindig részt vesz, és a tanulók által igényelt módon vesz részt a munkában.

-

A DÖK gyűléseiről készült jegyzőkönyvet ismerteti a nevelőtestülettel.

-

Hatékony pedagógiai, szakmai útmutatással segíti a diákönkormányzat döntési alternatíváit, döntéseit.

-

Folyamatosan készíti fel a DÖK tagjait a közéleti szereplés formáira.

-

Elősegíti a diákönkormányzat munkatervében szereplő programok eredményes megszervezését.

-

Észrevételeivel segíti a DÖK programok értékelését.

-

Szervezi az évente rendezendő Jelky-napot, gólyaavatót.

-

Évente megszervezi a diákönkormányzati fórumot.

-

Rendszeresen tájékoztatja a DÖK tagjait a nevelőtestületi, gyermekeket érintő döntésekről.

-

A diákfegyelmi bizottság munkájában részt vesz, ellenőrzi annak tevékenységét.

-

Évente megszervezi és levezeti a DÖK kirándulását.

-

Együttműködik a társintézmények és az országos diák-érdekképviseletekkel.

4.) IVK tanárelnök  Az iskolai ifjúsági vöröskeresztes csoport tevékenységének pedagógiai irányítója.  Részt vesz a munkaterv, jelentések, beszámolók összeállításában.  Kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt városi vezetőségével. 5.) A tanulókkal foglalkozó fegyelmi bizottság elnöke, illetve elnökhelyettese  Fegyelmi vétségek esetén vezeti a teljes fegyelmi eljárást, mint az elsőfokú fegyelmi bizottság (nevelőtestület) vezetője.  Munkáját az intézményvezető megbízásából és az általa átadott feljegyzések és iratok alapján kezdi meg: a) Összeállítja a fegyelmi tárgyaláshoz szükséges aktuális nevelőtestület névsorát 104

b) Értesíti a nevelőtestület és a teljes fegyelmi bizottság tagjait a fegyelmi vétségről, a tárgyalás helyéről és időpontjáról. Az értesítés szóban is történhet. c) Vezeti a fegyelmi tárgyalást, együttesen vigyáz a tanuló és a nevelőtestület jogaira és érdekére. d) Az elnök akadályoztatása esetén feladatkörét az elnökhelyettes látja el. 6.) Szertárfelelős Kollektív felelősség terheli a szertárban elhelyezett anyagok tárolásáért, használatáért a teljes, szertárt használó közösséget. A felelős feladata:  A szertárfejlesztési összegből új eszközök vásárlása, melyeket köteles nyilvántartásba vételeztetni.  A meghibásodott eszközöket megjavíttatja, illetve selejtezésre javasolja.  Aktívan részt vesz a leltározásban.

7.) Tanteremfelelős Minden pedagógus feladata a tantermek tisztaságára, berendezéseinek megóvására való odafigyelés. A tanterem felelősnél ez hangsúlyozottabban jelentkezik. Kötelessége az észlelt hibák, rongálások jelentése, illetve a portán elhelyezett műszaki hibabejelentő füzetbe történő bejegyzése. 8.) A Szülői Munkaközösség munkáját segítő tanár  A tantestület részéről irányítja a szülői munkaközösség munkáját.  Szervezi a szülők tájékoztatását az iskola céljairól.  Egy tanévben legalább két alkalommal összehívja az iskolai szülői munkaközösség tagjait!  Közreműködik a tisztségviselők megválasztásában. 9.) Munkaközösség-vezető  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, összeállítja a munkaközösség éves programját a pedagógiai program alapján  Részt vesz az intézmény pedagógiai programjának korszerűsítésében, végrehajtásában  Részt vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében

105

 Segíti a munkaközösség tagjait a tanmenetek elkészítésében. A tanmeneteket összegyűjti, véleményezi, és jóváhagyásra intézményvezető-helyettesének továbbítja.  Összehívja és vezeti a munkaközösségi értekezleteket, az ott elhangzottakról feljegyzést készít.  Szertárfejlesztési terv formájában javaslatot tesz a tárgyi feltételek javítására, a könyvtári könyvállomány gyarapítására  Továbbítja az illetékeseknek a munkaközösség hatáskörébe nem tartozó javaslatokat  Tanulmányi versenyeket szervez tantárgycsoportjának megfelelően.  Félévenként látogassa meg munkaközösségének tagjait!  Gondoskodik a munkaközösségéből hiányzó pedagógus szakszerű helyettesítéséről, ha ezt nem tudja megoldani, értesíti intézményvezető-helyettesét  Javaslatot tesz intézményvezető-helyettesének a munkaközösségi tagok anyagi és erkölcsi elismerésére.  Az év végi osztályozó értekezleten (ha az intézményvezető felkéri), beszámol a munkaközösség évi munkájáról  Képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken és mindazokon az értekezleteken, amelyekre külön meghívást kap 10) Kollégiumi munkaközösség-vezetők 

A kollégiumi munkaközösség-vezetők a kollégiumvezető közvetlen munkatársai.



Személyes felelősség terheli a rábízott kollégiumi részlegben folyó közismereti, oktatási és erkölcsi munkáért.



Irányítja, ellenőrzi és értékeli a hozzá tartozó nevelőtanárok munkáját.



A nevelőtanári közösség a DÖK képviselőivel elkészíti az éves munkatervüket.



Törekszik a kollégium dolgozóinak megismerésére, fejlődésük elősegítésére, egymást segítő emberi kapcsolataik kialakítására.



Segíti az ideális tanár–diák viszony kialakulását épületen belül és a kollégiumok között is.



Figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységüket.



Felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért.

Önálló intézkedési jogok: 

A nevelő munkaidejének alkalomszerű módosítása 106



A kollégiumi tanulók házirendtől eltérő idejű távozásának, kimaradásának, hazautazásának engedélyezése.



Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtanárok adminisztrációs munkáját.



Gondoskodik a kollégiumi dokumentációk megőrzéséről.



Irányítja részlege munkaidő- és csoportbeosztását.



Koordinációs feladatot lát el részlege és a kollégiumi vezető között.



Együttműködik az épület gondnokával.



Nyilvántartást vezet részlege tanulóiról, nyomon követve az érkezést és a távozást.



Vezeti az étkezési változásokat és egyeztet a kollégium gondnokával.



A kollégium érdekeit maximálisan képviseli.



A részlegében történt rendkívüli eseményt azonnal jelenti a kollégiumvezetőnek.



Koordinálja a kollégiumba történő eseti beszállásolásokat.

11) Ügyeletes pedagógus feladatai 1. Az iskola épületének folyosóin és a kijelölt helyeken 7.45-től a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben az ügyeletet az iskola közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusai látják el. Az ügyeletes az ügyeleti helyet akkor hagyhatja el, ha meggyőződött róla, hogy az osztályokat tanító tanárok rendelkezésre állnak, vagy értesítette az ügyeletes vezetőt a hiányzó pedagógus személyéről. 2. Az ügyeletes pedagógus köteles az ügyeleti rendben meghatározott szünetekben az épület kijelölt helyén tartózkodni és ügyeletesi feladatot ellátni.

Feladatai: 

Felügyeli a folyosókon, az udvaron tartózkodó tanulók magatartását, a helyszínek tisztaságát.



Saját hatáskörében intézkedik az iskola házirendjét sértő tevékenység elhárítása érdekében.



A lehető legrövidebb időn belül jelzi az ügyeletes vezetőnek az általa észlelt, ügyeletes vezetői intézkedést igénylő rendellenességet:

-

dohányzás

-

kábítószerezés

-

rongálás 107

-

testi épséget veszélyeztető magatartás

-

valamint egyéb balesetvédelmi szabályok be nem tartását

-

egyéb rendkívüli esemény

Az ügyeleti rend beosztását, szükség szerint aktualizálni kell. 12) Gyógypedagógusokra vonatkozó feladatok  Gyógypedagógiai fejlesztését az adott tanulócsoport, illetve a tanulók speciális közismereti szükségleteinek és életkori sajátosságaik figyelembevételével végzi.  Részt vesz az olvasás, írás, számolás terén tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatásában.  A szakértői véleményre és saját pedagógiai diagnózisára építve egyénre szabott habilitációs fejlesztési tervet készít. A fejlesztési terv tartalmazza a fejlesztés fő területeit, a felkészítés idejét, ütemezését, az egyes területeken belüli fejlesztés célját, feladatát, módszerét és eszköztárát.  A gyógypedagógus indokolt esetben javaslatot tesz a Szakértői Bizottság elé utalásra.  Ismeri és alkalmazza a különböző testi- és érzékszervi fogyatékossággal rendelkező tanulók számára kialakított terápiákat.  Egyéni fejlesztési terveket meghatározott időtartamra előre elkészíteni, menet közben változásokat dokumentálni.  A rábízott SNI-s gyermekek magas színvonalú szakmai ellátása az órarendi beosztás szerint.  A sajátos közismereti igényű gyermekek érdekében kapcsolattatás az intézmény dolgozóival, illetve a külső munkatársakkal.  A BTM-es gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozáson túl - egyéni konzultációs lehetőségét biztosítja a fejlesztésre utalt gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusoknak, - igény esetén a befogadó intézmény pedagógusainak továbbképzést tart, - előre egyeztetett időpontban biztosítja a különleges gondozásban részesült gyermek, tanuló szüleinek, gondviselőinek a konzultáció, tanácsadás lehetőségét, - szóbeli, írásbeli információt csak az intézményvezetővel történt előzetes megbeszélés alapján adhat ki. 108

5. sz. melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

109

1. Általános rendelkezések 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mivel iratkezelési szabályzat készítését a jogszabály nem rendeli el. Adatkezelési szabályzat jogszabályi háttere: • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény • a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról. b) Az adatkezelési szabályzat céljai: • az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, • azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart, • az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése, • az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, • a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, • az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése • a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. 1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. szeptember 29.-i értekezletén elfogadta. Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. 110

b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hagyja jóvá az intézmény szervezeti és működési szabályzatának részeként. c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az intézményvezető ad felvilágosítást.

1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény vezetőjére, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Az adatkezelési szabályzatot a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – tudomásul veszi.. A tanulói adatkezelés időtartama a középiskolába való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d) Az adatkezelési szabályzatot a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló tudomásul veszi, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet; kivéve ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

2. Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok A nyilvántartott adatok körét a közközismereti törvény 43-44.§-ai rögzítik. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak. 2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók következő adatait 2.1.1 Az intézmény kezeli a KIR rendszerben nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, b), nevét, anyja nevét c), születési helyét és idejét d) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát e), munkaköre megnevezését

111

f), végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, j) vezetői beosztását, k) besorolását, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését. 2.1.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b) állampolgárság; c) TAJ száma, adóazonosító jele d) a munkavállalók bankszámlájának száma e) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma; f) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelőtartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai 2.2.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, 112

e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos közismereti igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m) közismereti-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó közközismereti alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q) tanulmányai várható befejezésének idejét, r) évfolyamát. 2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat a) a tanuló állampolgársága, b) állandó lakásának és tartózkodási helye, címe és telefonszáma, c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme; tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; d) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, különösen: - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos közismereti igényre vonatkozó adatok, és ezzel összefüggő mentességek, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok

113

f) a tanulói balesetekre vonatkozó adatok, g) a tanuló személyi igazolványának száma, h) a tanuló fényképét a digitális naplóban, i) többi adatot az érintett hozzájárulásával.

3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Közközismereti törvény 44. §-a rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos közismereti igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza; f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

114

g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. Az iskola nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.). E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért, az intézmény intézményvezetője a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdasági koordinátort és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény intézményvezetője személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az intézményvezető személyes feladatai: • a 2.1. fejezetben meghatározott adatok továbbítása, • a 2.2 fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

115

a 2.2. fejezet h) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Intézményvezető-helyettesek: • a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2.2 fejezet e), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, • a 2.2 fejezet e), f) szakaszaiban szereplő adattovábbítás. Gazdasági koordinátor/munkaügyes munkatársak: • beosztottainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait továbbadhatja, az adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben, • a 2.1 fejezetben meghatározott munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, • a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben • kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát. Iskolatitkár/tanuló-nyilvántartó: • tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint, • a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2 e) szakasza szerint, • a pedagógusok és munkavállalók adatainak kezelése a 2.1.1 a) b) és c) szakaszai szerint, • a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése, • a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása a 2.1.2 g) szakasza szerint, • adatok továbbítása a 2.2.2 f) szakaszában meghatározott esetben. Osztályfőnökök: • a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, 116

• a 2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: • a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplő adatok, • a 2.2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adattovábbítás. Munkavédelmi felelős: • 2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása. Az érettségi vizsgabizottság jegyzője: • a 2.2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára. Az iskolai weblap, Facebook oldal szerkesztésével megbízott pedagógusok/rendszergazda: • beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, • beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges), • a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: • nyomtatott irat, • elektronikus adat, • elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat, • az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

117

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: • a munkavállaló személyi anyaga, • a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat.1 • a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), • a munkavállaló bankszámlájának száma • a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: • a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, • a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, • bíróság vagy más hatóság döntése, • jogszabályi rendelkezés. 5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: • az intézmény vezetője és helyettesei, • az intézmény gazdasági koordinátora és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, • munkaügyekkel foglalkozó munkatárs, • az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója, • a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.) • saját kérésére az érintett munkavállaló. 118

5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: • az intézmény intézményvezetője • az intézmény gazdasági koordinátora • az adatok kezelését végző iskolatitkár és munkaügyes munkatárs A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következőesetekben: • a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor • a munkaviszony megszűnésekor • ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdasági koordinátor, a munkaügyes és az iskolatitkár végzik. 119

5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek • az intézmény intézményvezetője • az intézményvezető-helyettesek • az osztályfőnök • az intézmény gazdasági koordinátora • a tanuló-nyilvántartó munkatársak • az iskolatitkár Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: • összesített tanulói nyilvántartás, • törzskönyvek, • bizonyítványok, • beírási napló, • osztálynaplók, • a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma. 5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges 120

adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: • a tanuló neve, osztálya, • a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma, • születési helye és ideje, anyja neve, • állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, • a tanuló általános iskolájának megnevezése. A nyilvántartást az intézményvezető utasításait követve az iskolatitkár/tanulónyilvántartó vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban digitális módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár/tanuló-nyilvántartó felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

6.

Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai 6.1 A bélyegző felirata és annak lenyomata 6.1.1 Körbélyegző Középen a Magyarország címerével, melyet a „Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola, és Kollégium” Baja felirat vesz körül. Lenyomata:

121

6.1.2 Hosszú bélyegző Melyen az intézmény neve, címe/székhelye, OM azonosítója szerepel . Lenyomata:

6.1.3 Érkeztetési bélyegzők Lenyomataik az iskola, illetve az tagintézmények nevét, az iratok és irattári dokumentumok érkezési idejét, iktatószámát, és az ügyintéző nevét és a mellékletek számát tartalmazza. Napi dátumbélyegzővel együtt használható. 6.2 Az intézményi bélyegzők használatával kapcsolatos kötelezettségek és jogok 6.2.1 Intézményi körbélyegzőt kell használni: - az intézményvezetői vagy annak hiányában az intézményvezető-helyettesi aláírások hitelesítésére - az utalványozásra jogosult az iskolai személyek aláírásának érvényesítéséhez - számlázáskor - a gazdasági hivatal leveleinek, a megrendeléseinek hitelesítésekor - megbízási szerződések hitelesítésekor - pénzügyi beszámolók és elszámolások hitelesítésekor - intézményi levelezés esetén - az intézmény feladatai teljesüléséhez kapcsolódó feladatok során, úgy, mint tanulói, szülői értesítések, tanulói értékelések hitelesítésekor - az intézmény munkatervein, beszámolóin - az SZMSZ-ben nevesített külső kapcsolatrendszer működtetésekor 6.2.3 Az intézményi körbélyegző használatára jogosultak köre: - az intézményvezető, az intézményvezető által megbízottak a munkaköri leírásokban rögzítettek szerint. - titkárság 6.3. Intézményi hosszúbélyegzőt kell használni: - a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyek tekintetében (létesítés, megszüntetés, igazolások kiadása) - postázásnál a feladó jelölésére - vásárolt áruk átvételekor 122

6.3.1 Használatára jogosultak köre: - ügyviteli dolgozó - tagintézmények gazdasági ügyintézői 6.3.2 A könyvtári bélyegző: - a szakkönyvtári dokumentumok állományba vételére szolgál. 6.3.3 Használatára jogosultak köre: - könyvtáros 6.4 Érkeztetési bélyegző: - valamennyi postai küldeményt, levelet, amely az intézményi irattárba vagy nyilvántartásba kerül, érkeztetési bélyegzővel kell ellátni 6.4.1 Használatra jogosultak köre: - intézményi titkárság - tagintézmény ügyintéző munkatársai

123

6. sz. melléklet

A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE, VALAMINT A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

124

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a

1.

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 40. §- a határozza meg: -

A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. Ha az ügy csak egy intézményegységet érint, akkor a nevelőtestület csak abban az intézményegységben foglalkoztatottakból áll.

-

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart.

-

A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: a tanévnyitó, tanévzáró és a közismereti értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról és elfogadásáról.

-

A nevelőtestület értekezleteit a munkatervben meghatározott napirenddel és időponttal az intézményvezető hívja össze.

-

Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

-

A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni.

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: -

A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a Pedagógiai Program, a Kollektív Szerződés, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal korábban átadja (vagy ismerteti) a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik az anyag kifüggesztéséről.

-

A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az intézményvezetőhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az iskola munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.

- A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg 125

kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét. - A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait a téma függvényében az intézményvezető vagy valamelyik helyettese látja el. - A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. - Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni. - A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a titkárnő vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3. munkanapot követően kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. 2.

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Törvényi háttér: A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 71. §- a rendelkezik a szakmai munkaközösségekről. Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő- és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek tevékenységüket összehangoltan, az éves iskolai munkaterv alapján, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint végzik. A szakmai munkaközösségekben folyó munka fontos területe az intézmény székhelyén és telephelyein folyó pedagógiai munka összehangolásának, az egységes működésének. Iskolánk szakmai munkaközösségei: -

gépészet munkaközösség

-

közlekedés-elektrotechnika-elektronika munkaközösség

-

faipar-építészet munkaközösség

-

művészeti munkaközösség

-

egészségügy-könnyűipar-szépészet munkaközösség

-

magyar-történelem munkaközösség 126

-

biológia-kémia-földrajz-testnevelés munkaközösség

-

matematika-fizika-informatika munkaközösség

-

idegen nyelvi munkaközösség

-

osztályfőnöki munkaközösségek (évfolyamonként)

-

kollégiumi munkaközösség

A szakmai munkaközösségek feladatai: 1.

A pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése.

2.

Az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése.

3.

Egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése.

4.

Pályázatok szakmai támogatása.

5.

Tanulmányi versenyek lebonyolítása.

6.

Pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése.

7.

Érettségi vizsgák szóbeli tételeinek összeállítása.

8.

Szakmai vizsgák gyakorlati feladatainak kidolgozása.

9.

A költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználására javaslat elkészítése.

10. A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a Gyakornoki Szabályzatban meghatározottak szerint. 11. Javaslattétel az iskola intézményvezetőjének a munkaközösség-vezető személyére. 12. Segítségnyújtás a munkaközösség vezetőjének részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A nevelőtestület feladat átruházás alapján a szakmai munkaközösségek a következő tevékenységeket folytatják: 1.

Javaslatot készítenek saját tantárgycsoportjuk tantárgyfelosztására. Az iskola intézményvezetője ez alapján készíti el a végleges tantárgyfelosztást és az esetleges szükséges változtatásokat megbeszéli a munkaközösség-vezetővel.

2.

A munkaközösség pedagógus szükségletének megoldására álláshelyekre pályázati kiírást javasol. 127

3.

A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról javaslatot tesznek az intézményvezetőnek.

4.

Javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésben való részvételére.

5.

Megválasztják a munkaközösség vezetőjét, ahol az intézményvezető egyetértési jogot gyakorol.

A szakmai munkaközösségek együttműködése megvalósul: -

személyes beszélgetések, konzultációk,

-

adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések,

-

kibővített vezetőségi ülés,

-

nevelőtestületi értekezletek,

-

osztályszintű értekezletek,

-

iskolai rendezvények, versenyek,

-

minőségbiztosítási tevékenység végzése során.

128

7. sz. melléklet

VAGYONNYILATKOZATRA KÖTELEZETTEK KÖRE ÉS A VAGYONNYILATKOZAT MÓDJA Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről a 2007. évi CLII. törvény rendelkezik. A törvény 3. § (1) bek. c) pontja szerint: „….feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített pénzalapok, fejlesztési kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében kétévente kötelező a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.” Vagyonnyilatkozatra kötelezettek: -

általános intézményvezető-helyettes

-

szakmai intézményvezető-helyettes

-

közismereti intézményvezető-helyettes

-

műszaki vezető

-

kollégiumvezető

-

pénzügyi-gazdasági koordinátor

-

pénzügyi-gazdasági koordinátor-helyettes

-

főkönyvi könyvelő

Vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: 1.) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó beosztás létrejötte esetén a feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően. 2.) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó beosztást betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezését követő 30 napon belül köteles teljesíteni. 129

3.) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül. 4.) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei: A vagyonnyilatkozatot két példányban elektronikus úton vagy kézzel kell kitölteni, kinyomtatni és minden oldalát aláírni.

130

8.sz. melléklet

A TANULÓI FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYZAT

131

1. EZ A MELLÉKLETET A 22011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL ÉS 20/2012. (VIII. 31.) EMMI RENDELET ALAPJÁN KÉSZÜLT. 2. FEGYELMI ELJÁRÁS, FEGYELMI TÁRGYALÁS (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (2) A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. (3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. A (2) bekezdés c) pontjába meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (4) A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát. (5) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. (6) Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a 132

kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, - ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, - ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a megállapodásban meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. (7) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani, és le kell folytatni. (8) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a közismeretioktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi bünte133

tést abban a közismereti-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (9) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (10) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. (11) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. 3. FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 3.1. A fegyelmi tárgyalás (1) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják - a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) -, tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (2) A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (3) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (4) Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. 134

3.2. A bizonyítás (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló mellett, illetve a tanuló ellen szól. 3.3. A fegyelmi határozat (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot, a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. 135

(7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a tárgyaláson végig jelen lévő vezető. (8) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. (9) Ha az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen. (10) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (11) A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. (12) A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető.

136

3.4. Az eljárást megindító kérelem (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 3.5. A kizárás (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium intézményvezetője, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. 3.6. Vegyes rendelkezések (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) képviselheti. (2) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri.

137

4. A FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az intézményvezető köteles a károkozás körülményeit, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a kárt az iskola tanulója okozta, a tanulót – kiskorú tanuló esetén szülőjét – haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani – a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 59. §-ának (1), (2) bekezdésében meghatározott keret között – az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a.) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerinti megállapított – egy havi összegének 50 %át b.) szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öt havi összege. 5. A FEGYELMI ELJÁRÁS INDÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ISKOLÁNKBAN Fegyelmi eljárás lefolytatására a házirend és a tanulói kötelességek súlyos megsértése esetén kerül sor. Az eljárás lefolytatásához a fegyelmezési intézkedések fokozatainak megléte szükséges, különösen súlyos esetben a fegyelmi tárgyalás azonnal is lefolytatható. Ezek az esetek a Házirend szerint a következők: -

saját és másik tanuló egészségének, testi épségének súlyos veszélyeztetése,

-

agresszió másik tanuló megfélemlítése, megverése, erőszakkal történő megalázása,

-

kábítószer és alkohol fogyasztása, terjesztése,

-

gyógyszerrel, mérgező anyaggal, fegyverrel való visszaélés,

-

másik ember méltóságának súlyos megsértése,

-

az iskolaépület, a berendezés a tanulótársak vagy a dolgozók tulajdonának szándékos

rongálása, értéktárgyainak engedély nélküli eltulajdonítása,

-

50 tanóra feletti igazolatlan óra mulasztás,

-

ellenőrzőben, bizonyítványban történő bejegyzések hamisítása, az ellenőrző, bizonyítvány szándékos rongálása,

-

dohányzás,

-

intézményvezetői intés utáni kötelességszegés. 138

6. A FEGYELMI TÁRGYALÁS MENETE A fegyelmi eljárást az iskola intézményvezetőjének írt kérvénnyel kezdeményezi az osztályfőnök. A kérvény tartalmazza a tanuló adatait, eddigi kötelességszegéseit, a fegyelmezési fokozatokat, illetve súlyos kötelességszegését. A fegyelmi tárgyalás meghatározott időben (előre kijelölt napon és órában), az iskola hivatalos helyiségében kerül megtartásra. 7. A TÁRGYALÁS RÉSZTVEVŐI - fegyelmi bizottság elnöke, - az iskola vezetőségének képviselője, - a kötelességszegő tanuló osztályfőnöke, - tanuló, - szülő/gondviselő, illetve a tanuló képviselője, - a sértett tanuló vagy pedagógus, - a sértett kiskorú tanuló szülője vagy más képviselője, - az ügyeletes pedagógus (ha szünetben történt a kötelességszegés), - szemtanú tanuló, pedagógus, felnőtt, - az ügyben érintett további személyek. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Ezeket az okokat a fegyelmi bizottság elnöke vagy az osztályfőnök szóban ismerteti. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti, azaz a Fegyelmi Bizottság elnöke. 8. A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A BÜNTETÉSEK MEGÁLLAPÍTÁSA 8.1. A fegyelmi eljárás kezdeményezése és megindítása A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A fegyelmi eljárás megindításáról - a tanuló terhére rótt kötelességszegés, azaz a fegyelmi eljárás indoka - megjelölésével - értesíteni kell -

a tanulót,

-

a kiskorú tanuló szülőjét,

-

a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják - a gyakorlati képzés szervezőjét 139

-

tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát.

Az intézményvezető jóváhagyása után az érintettek szabályszerű értesítést kapnak az iskolától. A fegyelmi eljárást – lehetőleg a megindítástól számított 30 napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. 8.2. Az értesítésnek tartalmaznia kell 1. Az egyeztető eljárás lehetőségét Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 2. A fegyelmi tárgyalás -

időpontját,

-

helyét,

-

tájékoztatást, hogy a meghallgatást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője a szabályszerű értesítés ellenére,

-

valamint a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott az ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg,

-

tájékoztatást arról, hogy a tanulót az eljárásban meghatalmazott is képviselheti.

Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

140

8.3.a Az egyeztető eljárás lefolytatása Ha a mind a kötelességszegő, mind a sértett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülők az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentik, hogy kérik az egyeztető eljárás lefolytatását, azt le kell folytatni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója, a közismereti-oktatási intézmény felel. Biztosítja a technikai feltételeket: - megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, - egyeztető felkérése, - értesítő levél kiküldését. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. Az egyeztető tárgyaláson jelen van: - kötelességszegő tanuló, kiskorú tanuló esetén szülő is, - sértett tanuló, kiskorú tanuló esetén szülő is, - egyezető nagykorú személy, - vezetőség olyan tagja, akit mind a két fél elfogad. A sérelem orvoslásról kötött írásbeli megállapodás tartalmazza: - kötelességszegő tanuló, a sértett tanuló személyi adatait, -

a felek kikötik az egyeztető eljárás megállapításait,

-

a fegyelmi eljárásnak a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra való függesztését,

- kiköthető, hogy az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, - továbbá lehetőség van az írásbeli megállapodásban meghatározni azt a kört, amelyben az egyeztető eljárás megállapításait nyilvánosságra lehet hozni, -

a megállapodás idejét, helyét.

A megállapodást aláírja: - kötelességszegő tanuló, kiskorú tanuló esetén szülő is, - sértett tanuló, kiskorú tanuló esetén szülő is, - egyezető nagykorú személy, 141

- a vezetőség végig jelen lévő tagja. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 8.3. b A fegyelmi eljárás lefolytatása Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakkal kapcsolatban véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. A fegyelmi eljárás során: - meg kell hallgatni a tanulót és/vagy - tárgyalást kell tartani. 8.4. A tárgyalás szabályai: Akkor kell tárgyalást tartani, ha - a tanuló a meghallgatásakor vitatja azt, hogy a kötelezettségszegést elkövette, vagy - a tényállás tisztázása miatt tárgyalás tartása célszerű. A tárgyalásra meg kell hívni: - a tanulót és - a kiskorú tanuló szülőjét.(Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni.) - a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják – a gyakorlati képzés szervezőjét. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más meghatalmazott is képviselheti. 142

A tárgyalást meg lehet tartani: - ha tanuló, illetve - a szülő - vagy a meghatalmazott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A fegyelmi tárgyalás menete: - a tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, - ismertetni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegést, - a rendelkezésre álló bizonyítékokat, - kérdéseket lehet intézni a tárgyaláson megjelentek felé, - a tárgyaláson résztvevők számára nyilatkozat tételi, illetve javaslattételi lehetőséget kell biztosítani. A kötelességszegés ismertetését a fegyelmi bizottság elnöke végzi. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A tárgyalásról készített jegyzőkönyv tartalma: - a tárgyalás helye, - ideje, - a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők neve, - az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításai, vagy az elhangzottak szó szerinti tartalma akkor, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. A fegyelmi eljárást - a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. 8.5. A bizonyítási eljárás lefolytatása A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, a kötelességszegésről készült jegyzőkönyv, a tanúvallomás(ok), írásos bizonyíték(ok) az irat, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a bizonyítási eljárás lefolytatásának helyét, az eljárásban hivatalos minőségben 143

részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a bizonyítás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. 8.6. Döntéshozatal és végrehajtás A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. 8.7. A fegyelmi határozat kihirdetése A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott, erről nyilatkozott. 8.8. A fegyelmi határozat tartalma A fegyelmi határozat: - rendelkező részből, - indoklásból, - záró részből. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza: - a határozatot hozó szerv megjelölését, - a határozat számát, - a határozat tárgyát, - a tanuló személyi adatait, - a fegyelmi büntetést, - a büntetés időtartamát, - felfüggesztésére és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza: - a kötelességszegés rövid leírását, 144

- a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, - a rendelkező részben foglalt döntés indokát, - elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza - a határozat meghozatalának helyét és idejét, - a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 8.9. A fegyelmi büntetés hatálya A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 8.10. Az eljárás megszüntetése A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni akkor, ha - a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy - a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, - a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy - a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, - nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

145

9. A TANKÖTELES TANULÓVAL SZEMBEN ALKALMAZHATÓ BÜNTETÉSEK A tankötelezettségét még nem teljesítő tanulóval szemben alkalmazható fegyelmi büntetések a következők lehetnek: -

megrovás;

-

szigorú megrovás;

-

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

-

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába.

A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása csak a nem szociális jellegű kedvezményekre és juttatásokra vonatkoztatható. Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola intézményvezetője a tanuló átvételéről a másik iskola intézményvezetőjével megállapodott. 10. A NEM TANKÖTELES TANULÓVAL SZEMBEN ALKALMAZHATÓ BÜNTETÉSEK A nagykorú tanulóval szemben alkalmazható fegyelmi büntetés lehet -

megrovás,

-

szigorú megrovás,

-

meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

-

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

-

eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

-

kizárás az iskolából.

A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása csak a nem szociális jellegű kedvezményekre és juttatásokra vonatkoztatható. 11. A TANÉV FOLYTATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÓ FEGYELMI HATÁROZAT JOGKÖVETKEZMÉNYEI Akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak, annak a tanulói jogviszonya szünetel. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. 146

Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható alapvizsgára, illetve érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

12. JOGORVOSLAT Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

147

13. A FEGYELMI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 14. SPECIÁLIS SZABÁLYOK 14.1. A kizárás szabályai A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola intézményvezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. 14.2. További speciális szabályok A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a közismeretioktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a közismereti-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít.

148

24.sz. melléklet

KIVÁLÓ PEDAGÓGUS ÉS KIVÁLÓ TECHNIKAI DOLGOZÓ CÍM ELNYERÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE

149

14. A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium "KIVÁLÓ PEDAGÓGUSA" és "KIVÁLÓ TECHNIKAI DOLGOZÓJA" cím elnyerésének feltételrendszere KIVÁLÓ PEDAGÓGUS A kitüntető címet: - egy műszaki tanár vagy szakoktató (évente) - egy közismereti tanár (évente) - egy kollégiumi nevelő (3 évente) kapja meg. Az elbírálás szempontjai: - Iskolánknál legalább 3 éve dolgozik - A közoktatási es szakképzési törvény pedagógusokra vonatkozó követelményeinek teljesítése - Pályázatok készítése - Új tantervek, módszertani anyagok, versenyfeladatok kidolgozása - Óralátogatások tapasztalatai, jó szaktanácsadói véleményezés - Korszerűsítési tevékenység - Továbbképzések szervezése - Tanulok versenyekre való felkészítése - Rendezvények szervezése - Elmélet-gyakorlat kapcsolattartása, szintvizsgák szervezése - Pályakezdők segítése - Eszközrendszer fejlesztése - Szülőkkel való együttműködés - Tanulókkal közös programok szervezése - Folyamatos önképzés - Tanár-diák viszony - diákönkormányzat véleménye - Kollégiumi nevelői tevékenység

A szempontok alapján a reszortfelelősök, munkaközösség-vezetők javaslatot tesznek a jelöltekre. A kibővített vezetőség tagjai (vezetőségi tagok, (reszortfelelősök) munkaközösségvezetők, iskolatitkár, szakszervezeti bizalmi, közalkalmazotti tanács elnöke, diákön150

kormányzat vezetője) előtt felolvasásra kerül a jelölés indoklása, a cím odaítéléséről titkos szavazással döntenek.

KIVÁLÓ TECHNIKAI DOLGOZÓ - Iskolánknál legalább 5 éve dolgozik - Az iskolai rendezvényeken reszt vesz es hatékonyan segít azok lebonyolításában - Segíti a pedagógusokat es tanulókat feladataik elvégzésében. Munkájával hozzájárul az oktató-nevelőmunka eredményességéhez - Segíti munkatársait, illetve pályakezdő kollegáit a beilleszkedésben - Állandó önképzéssel szinten tartja es bővíti ismeretanyagát - Minden tőle telhetőt megtesz az energiatakarékosság és vagyonvédelem területén Elsősorban a reszortfelelősöktől kérünk, de az iskola bármely dolgozójától is elfogadunk javaslatot. A javaslatokat az intézményvezetőnél lehet leadni. A cím odaítélésében az iskola kibővített vezetősége dönt. A címmel együtt járó emléktárgy a Pedagógus Napon kerül átadásra.

151