JELKY ANDRÁS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM B A J A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JELKY ANDRÁS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM BAJA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tartalom

I.

II.

Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat szabályozási köre

4. oldal

Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése

5. oldal

Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 1. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája.

A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje

-

III.

10. oldal

2. A helyettesítés rendje

15. oldal

3. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje

16. oldal

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

17. oldal

5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje

19. oldal

6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

22. oldal

Működési szabályok 1. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

24. oldal

2. Az intézményi védő, óvó előírások

26. oldal

3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

28. oldal

4. A létesítmények és helyiségek használati rendje

29. oldal

5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

30. oldal

6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

30. oldal

7. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje

32. oldal

8. A mindennapi testedzés formái, a diák-sportegyesület és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

34. oldal

9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás 2

rendje 10. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

34. oldal

35. oldal

11. Tankönyvrendelés szabályai, a tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás

35. oldal

12. Felnőttoktatás

37. oldal

13. Az iskolai könyvtár működési rendje

37. oldal

14. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

39. oldal

15. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

39. oldal

16. Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje

40. oldal

IV.

Záró rendelkezések, nyilatkozatok

40. oldal

V.

Mellékletek, jóváhagyás

45. oldal

3

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat szabályozási köre

A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket 

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,



a nevelési-oktatási intézmények működésértől szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet,



az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet,



a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet,



egyéb jogszabályok

Az intézmény alapító okiratára tekintettel e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá b) az intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az intézmény dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe.

4

Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése 1. Az intézmény elnevezése: Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium Rövid neve: Jelky András SZKI OM azonosítója: 028006 Székhelye: Baja, Petőfi S. u. 1. Telephelyei:

Baja: Szegedi út 69-71, Szegedi út 2/B., Szent Antal u. 17., Szenes u. 12., Vízitelep,

Intézményegysége: Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium Kollégiuma Baja, Petőfi-sziget 2 . 2. Alapító és fenntartó szerve: Baja Város Önkormányzata Az alapítás időpontja: 1883. január 2. 3. Az alapító okirat száma:

222/2009. (VI. 04.) Kth.

kelte:

2009. június 04.

érvényessége:

2010. január 01-től

Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 336422 4. Az intézmény típus szerinti besorolása: 4.1.

A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató

4.2.

Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény

4.3.

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Önállóan működő és gazdálkodó, külön megállapodás alapján ellátja a Bajai Egyesített Bölcsődék pénzügyi-gazdasági feladatait.

5. Az intézmény tevékenysége: Az intézmény szakágazati (TEÁOR) besorolása és megnevezése: Alaptevékenység szakágazata: 853200 szakmai középfokú oktatás 5.1. Alaptevékenységek és forrásaik Középiskolai oktatás, szakképzés ( az alapító okiratban részletezettek szerint) kollégiumi feladatellátás. Az alaptevékenységek forrása az önkormányzat által biztosított támogatás és saját bevétel.

5

Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: közoktatásról szóló törvény, mindenkori költségvetési törvény, önkormányzatokról szóló törvény 5.2. Kiegészítő tevékenységek - 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Egyéb, m.n.s. oktatást kiegészítő tevékenységek. - 855931-2 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Igény esetén, térítés ellenében, az iskola által szervezett, saját oktatóival lebonyolított tanfolyamok az iskola tanulói, illetve más személyek részére. - 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az önkormányzat vagy költségvetési szerv tulajdonában vagy kezelésben lévő nem lakóingatlanok bérbeadása, illetve üzemeltetése. Az ingatlan vagy egyes helyiségei alkalmi időszakonkénti vagy tartós bérbeadása harmadik személyek részére, az alapfeladat ellátására közvetlenül (tartósan vagy időszakosan) nem használt ingatlanrészek üzemeltetése (azaz a helyiség biztosításon túl egyéb, üzemeltetési típusú szolgáltatások) - 559099-2 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás A szabad szálláshely kihasználása céljából (üres férőhelyek, szünidő, hétvége) szálláshelynyújtás harmadik személy részére. - 562913-2 Iskolai intézményi étkeztetés Középfokú iskolai oktatásban részesülő tanulóknak biztosított meleg étkeztetés külön szolgáltatási megállapodás alapján. - Az intézménybe járó gyerekek, tanulók egészségügyi ellátása. 5.3. Vállalkozási tevékenységek: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. 6.

Az intézményi feladatmutatók megnevezése és köre: Száma 8531211

8531221 8531241

Alaptevékenység neve Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Elméleti + gyakorlati oktatás Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) - esti van! 6

8531311

8531321

8531341

8532111

8532121

8532141

8532211

8532221

8532241

8559321

- levelező – kifutó osztály! Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) – csak elmélet (elméletigényes gyakorlat) Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) – csak elmélet Feladatmutató: sajátos nevelési igényű tanulók száma Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) –NINCSEN! Feladatmutató: a felzárkóztató oktatásban résztvevő tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás szakképzési évfolyamokon Ide tartozik a technikusképzés érettségi után, a nappali eü. képzés (ápoló, asszisztens) Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: sajátos nevelési igényű tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás - esti NINCSEN! - levelező eü. 2 éves keresztféléves 3 éves Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Tanműhelyes szakmunkások + technikusok Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: sajátos nevelési igényű tanulók száma Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás - esti NINCSEN! - levelező eü. 2 éves keresztféléves 3 éves Kapacitásmutató: férőhelyek száma, pedagógusok száma Feladatmutató: tanulók száma Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma 7

Teljesítménymutató: képzésben résztvevők száma Eredményességi mutató: képzést sikeresen elvégzők száma Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Feladatmutatók: résztvevők száma Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Feladatmutatók: résztvevők száma Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Kapacitásmutató: férőhelyek száma Feladatmutató: ellátást igénylők száma Teljesítménymutató: ellátottak száma Iskolai intézményi étkeztetés MENZA Feladatmutató: ellátást igénylők száma Teljesítménymutató: ellátottak száma Tanulók kollégiumi étkeztetése Feladatmutató: ellátást igénylők száma Teljesítménymutató: ellátottak száma Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

9312041 9312051

5590111

5629131 5629141 8419071 7.

Az intézmény számlaszáma: OTP 11732033-15336426-00000000

7.1. Alszámlák: 11732033-15336426-02130000

ösztöndíj

11732033-15336426-02131001

TÁMOP – továbbkép-

11732033-15336426-02132002

vegyes (pályázat,

zések

szakképzés) 8.

Az intézmény adószáma:

15336426-2-03

9. Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait az önkormányzat Belső ellenőrzési osztálya látja el, az ellenőrzést végző szervezet jogállását és feladatait a belső ellenőrzési kézikönyv határozza meg. 10. Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendeletében határozza meg. Belső szabályzatunkat a 2. sz. melléklet tartalmazza. 11. Az intézmény szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 3. sz. melléklet tartalmazza. 12. Az intézményt az igazgató képviseli. Az utalványozás joga az igazgatót illeti meg, amelyet külön szabályzatban meghatározott módon átruházhat. 8

13. Az igazgató munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását a jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az igazgató határozza meg. 14. Az igazgató helyettesei az igazgatóhelyettesek, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. 15. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az iskola, illetve a kollégium pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések alapján végzik. 16. A gazdasági alkalmazottak kivételével a nem pedagógus alkalmazottak feladatés munkakörét –jogszabály eltérő rendelkezése hiányában- az igazgató az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. 17. A gazdasági alkalmazottak kiemelt feladatait a munkaköri leírásuk részletezi, a kiemelt feladatok munkakörönként a következők: a) személyzeti és munkaügyi előadó, b) könyvelési csoportvezető 18. Az intézmény külön megállapodás alapján látja el a Bajai Egyesített Bölcsődék pénzügyi-gazdasági feladatait.

9

II. AZ ISKOLA

VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA,

ELLENŐRZÉS, KÜLSŐ KAPCSOLATOK

1. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. Az intézmény szervezeti egységei: a) kollégium b) iskola – közismereti – szakmai képzés c) ügyviteli dolgozók, technikai dolgozók A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok a 8. sz. mellékletben találhatók. 1.1 Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét, egy általános igazgatóhelyettes, egy közismereti igazgatóhelyettes, egy szakmai igazgatóhelyettes, egy intézményegység vezető, egy gyakorlati oktatásvezető, két gyakorlati oktatásvezető-helyettes, műszaki vezető, valamint a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Megbízással járó feladatok leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe.

10

Feladatai és hatásköre: • a nevelőtestület vezetése • a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése • a rendelkezésre álló költségvetés alapján az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása • az intézmény képviselete • a Pedagógus Szakszervezettel, a Közalkalmazotti Tanáccsal, a diákönkormányzattal és a szülői szervezettel való együttműködés • a felnőttoktatás igény szerinti megszervezése • a tankönyvrendelés szabályozása • a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése • a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása • döntés minden olyan ügyben, melyet a jogszabály nem utal más hatáskörébe • az intézményt irányító belső szabályzatok elkészítése, a hatályosságról történő gondoskodás Az igazgató kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: 

a munkáltatói jogkör gyakorlása



kötelezettségvállalási jogkör



utalványozási jogkör

Hatásköréből átruházza: • az általános igazgatóhelyettesre a tanulók szociális juttatásának irányítását iskolai dokumentumok elkészítése, aktualizálása beiskolázási feladatok koordinálása kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel és gyakorlat képzőhelyekkel 11

Bács-Szakma Zrt.-vel kapcsolattartás szakmai fejlesztésben való közreműködés szakmai jellegű versenyek és továbbképzések szervezése • a szakmai igazgatóhelyettesre a szakmai vizsgák szervezését a tantárgyfelosztás elkészítését a beiskolázási terv elkészítését 

a közismereti igazgatóhelyettesre a levelező munkarendű oktatás irányítását az érettségi vizsgák szervezését a diákönkormányzattal való kapcsolattartás



az intézményegység vezetőre a Kollégium teljes működésének irányítását

Az intézményegység vezető Szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működő Kollégiumban,csak az kaphat vezetői megbízást, aki rendelkezik a közoktatási törvény által meghatározott, a megbízáshoz szükséges feltételekkel.

1.2 Az igazgatóhelyettesek A magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott helyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes megbízatásukat feladatköri leírásuk tartalmazza. Az általános igazgatóhelyettes Közvetlenül irányítja az iskolai könyvtár, valamint a szakterületéhez tartozó szakmai elmélet és gyakorlat munkáját. Kapcsolatot tart a

- Bács-Szakma Zrt.-vel - külső gyakorlati képzőhelyekkel - gazdálkodó szervekkel - Munkaügyi Központtal - Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával

A közismereti igazgatóhelyettes 12

közvetlenül irányítja a közismereti és osztályfőnöki munkaközösségeket és a közismereti munkaközösségek munkáját. A szakmai igazgatóhelyettes közvetlenül irányítja a szakterületéhez tartozó szakmai elmélet és gyakorlat munkáját, kapcsolatot tart a szakterületéhez tartozó vállalatokkal, gazdálkodó szervekkel, munkaügyi központokkal, kamarákkal Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenérzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezető helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményező jogkör megtartásával – az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett, legalább 5 éves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. 1.3 Gyakorlati oktatásvezető és helyettesek A szakképző iskolák személyi iránynormatívái alapján biztosított létszámtól függően az igazgató által meghatározott területen, csoportos és egyéni munkahelyen szervezett gyakorlati oktatás szakmai, pedagógiai és módszertani irányítója, az ott megvalósuló nevelő-oktató munka felelős vezetője. Közvetlen felettese az igazgató, munkáját munkaköri leírása alapján végzi. 1.4 Minőségügyi vezető( IMIP vezető) Az intézmény minőségirányítási rendszerét minőségirányítási vezető irányításával működteti. Feladata az intézményben folyó minőségfejlesztési munka koordinált felügyelete, végrehajtásának ellenőrzése, a mag team irányítása. A KT egyetértésével az igazgató bízza meg, munkáját munkaköri leírása alapján végzi. 1.5 Gazdasági vezető Felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel kell rendelkeznie. A vezetőbeosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi: 13

-

irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet

-

a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad

-

gazdasági intézkedéseket hoz

A gazdálkodási feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese. Ellenjegyzési jogkört gyakorol. 1.6 Az intézmény vezetése a) A vezetőség (igazgató, intézményegység-vezető, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető és helyettesei, gazdasági vezető,műszaki vezető) az igazgató által meghatározott munkaprogram alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - a napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet titkára, munkaügyi-személyzeti előadó, minőségügyi vezető. b) A bővebb vezetőség: a középvezetőkkel kibővített vezetőség (középvezetők: munkaközösség-vezetők, diákönkormányzatot segítő pedagógus, érdekképviseleti szervek vezetői, iskolatitkár, szabadidő-szervező). Az irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységet segítik. Konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató, saját jogköréből átruházva, szükségesnek lát. Összehívásáról az igazgató gondoskodik. A vezetők és a középvezetők (évente legalább két alkalommal) munkatervben rögzített időpontban sorra kerülő értekezleten beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 1.7 A kibővített vezetőség tanácskozási jogú tagja az iskolatitkár Az ügyvitel felelős vezetője, összekötő kapocs az igazgató és a reszortfelelő sök között. Irányítja és biztosítja a beiskolázástól a záróvizsgákig a tanulókkal kapcsolatos ügyintézést. Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában szereplő feladatokra. 1.8 Az intézményegységgel való kapcsolattartás rendje 14

A kollégium munkájáról és gondjairól a kollégiumvezető minden vezetői értekezleten beszámol. Az igazgató havi rendszerességgel meglátogatja a kollégiumot. 1.9 Belső kapcsolatok további formái a) Az iskolai diákönkormányzat vezetőivel minden tanév első hónapjában feladat meghatározó és együttműködési munkaértekezleten találkozik a vezetőség. Tanév közben az irányítást végző általános igazgatóhelyettes folyamatos kapcsolatot tart, alkalmanként részt vesz a diákönkormányzati vezetőség ülésein. Minden tanév második felében diákönkormányzati fórum ad lehetőséget arra, hogy az iskola vezetése a diákok véleményét megismerje A kollégiumi diákönkormányzat vezetőivel a kollégiumvezető tartja a kapcsolatot. b) A Diák Sportegyesület évi közgyűlésén részt vesz az igazgató és valamelyik helyettese. Az egyes közösségek munkáját vagy az egész közösség tevékenységét érintő kérdések, javaslatok előterjesztésére, megbeszélésére a közösségek vezetői a bejelentéstől számított 3 napon belül lehetőséget kapnak az igazgatótól. 2.

A helyettesítések rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Tartós távollét esetén a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is gyakorolja a helyettes, melyről külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást az igazgató. Tartós távollétnek minősül a legalább két napos folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai helyettes feladata. Mindhárom vezető távolléte esetén a közismereti helyettes a helyettesítő. Az ő akadályoztatása esetén a gyakorlati oktatásvezető, majd a vezetőség megbízott tagja a helyettesítő. A kollégiumvezetőt a két munkaközösség-vezető egyike helyettesíti.

15

A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, a munkaközösség-vezető gondoskodik az eseti helyettesítésről a szabad munkaközösségi tagok, illetve a H1-es tanárok bevonásával. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával- gondoskodik arról, hogy a távollevő pedagógust azonos szakos (egy) pedagógus tudja tartósan helyettesíteni.

3.

A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje

3.1 A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével az általános igazgatóhelyettes tart kapcsolatot az SZMK segítő pedagógus közreműködésével. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt ő kéri meg, az írásos anyagok átadásával, illetve tájékoztató megtartásával. Minden tanév első szülői munkaközösségi megbeszélésén évfolyamfelelősök és elnök választására kerül sor. Az esetleges egyeztető fórumokon ők képviselik a munkaközösséget. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg lehet hívni. Az iskola szülői munkaközössége részére az általános igazgatóhelyettes tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A kollégiumi tanulók szüleivel az évindítás előtt és valamennyi iskolai szülői értekezlet alkalmával találkozhatnak a nevelőtanárok. 3.2 A szülői munkaközösség részére biztosított jogok Dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői munkaközösség egyetértési jogkört gyakorol: -

hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni az iskolai PP-, SZMSZ-, IMIP- és Házirendről 16

-

az adatkezelés és továbbítás rendje

-

ingyenes tankönyvellátás tankönyvkölcsönzés útján

-

a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje témában

A szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol: -

a működési szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben

-

a házirend megállapításában

-

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

-

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában

-

az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában

-

az érettségi vizsgák szervezésénél (vizsganapok, beosztás)

A szülői munkaközösség részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.

4.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és az azokon kívüli foglalkozásokra is. Alapvetően a tantervi követelmények betartására és betartatására kell törekedni. 4.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét az éves munkatervben meghatározott ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 4.3 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - igazgató - intézményegység-vezető - igazgatóhelyettesek - gyakorlati oktatásvezető - gyakorlati oktatásvezető-helyettesek - területfelelősök (gazdasági vezető, műszaki vezető) - munkaközösség-vezetők 17

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményegység-vezető, igazgatóhelyettesek, gazdaságvezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az intézményegység-vezető az intézményegység teljes működésének ellenőrzését végzik. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik, havi látogatási terv alapján. A gyakorlati oktatásvezető féléves látogatási tervet készít. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzi feladatokat a munkaközösség tagjainál szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes helyettest, gyakorlati oktatásvezetőt. 4.4

Az ellenőrzés módszerei - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - beszámoltatás szóban, írásban

4.5 Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. 4.6 Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 4.7 Kiemelt ellenőrzési szempontok: -

a pedagógusok munkafegyelme

-

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása

-

a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága

-

a tanterem, kollégiumi hálótermek rendezettsége, tisztasága, dekorációja

-

a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása

-

a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon ezen belül: = előzetes felkészülés tervezés = tanítási óra felépítése és szervezése = tanítási órán alkalmazott módszerek = a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán = az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése 18

= tanulói eredményesség és elégedettség -

a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki, kollégiumi nevelőtanári munka eredményei, közösségformálás

-

terhelhetőség

-

ügyeletesi feladatok ellátása

4.8. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

19

5.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, mely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az igazgató vagy valamelyik helyettese vezeti. A nevelőtestület tagjai: a pedagógusok; a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű alkalmazottak; a gazdasági vezető. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestületi értekezlet- ha a jogszabály másként nem rendelkezik- akkor határozatképes, ha tagjainak legalább az ötven százaléka rész vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten, ha a jogszabály másként nem rendelkezik-nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tajgaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A bizottságok létrehozásának előnyei: o A bizottsági tagokat célirányos szakmai felkészültség, és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni. o A kis taglétszám rugalmas csoport tevékenységet: hatékony team munkát tesz lehetővé. o A feladattal való érdemi kapcsolat: -a tényadatok és a folyamat részletes ismerete, -a konkrét helyzetmegítélés elősegíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatot.

20

A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. Elősegítik a minőségfejlesztés eredményességét is. 5.1 A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelet alapján a/ A szakmai munkaközösségre ruházza -

a tantárgyfelosztás előtti

-

a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos

-

az iskolai felvételi követelmények meghatározásához biztosított

-

a munkaközösséget irányító helyettes kinevezésével kapcsolatos véleményezési jogkörét

továbbá: -

a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása

-

a taneszközök, tankönyvek kiválasztása

-

a szaktárgyához kapcsolódó kutatások, kísérletek indítása és azok értékelése

-

továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel

-

az iskolai költségvetésben a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása

-

határozott időre kinevezett pedagógus véleményezése

-

az egységes követelményrendszer kialakítása a tantervi követelményrendszerrel összefüggésben, az egyes érdemjegyek követelményeinek kidolgozása

-

a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése.

b./ A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az igazgató vagy egyik helyettese, a diákönkormányzat képviselője és a fegyelmi bizottság elnöke, változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke és a tanulót tanító pedagógusok közül legalább 3 fő. A fegyelmi bizottság feladata a házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, tárgyilagos döntés meghozatala és indoklása, dokumentálás. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni. 21

c./ Az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését – a félévenkénti értékelésen kívül –, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. d./ Vizsgabizottságok Feladata: az érettségi és a szakmai vizsgák jogszabályok szerinti lebonyolítása és értékelése a vizsgaszabályzatok alapján, a tanév végi javítóvizsgák, osztályozó vizsgák lebonyolítása, a határidők pontos betartása, az előírás szerinti dokumentáció elkészítése. Tagjai: az előírásoknak megfelelően az igazgató bízza meg a szaktanárokat és a szakmai vizsgák esetén a szakoktatókat, tanévenként, illetve alkalmanként. e./ Nevelési bizottságok Környezeti Nevelési Bizottság Feladata: a nevelési célok, a környezeti nevelési program megvalósításának vizsgálata, a tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint tényszerű felmérése és értékelése, javaslattétel a hatékonyság érdekében. Egészségnevelési Bizottság Feladatai: a nevelési célok, az egészségnevelési program megvalósításának vizsgálata, a tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint tényszerű felmérése és értékelése, javaslattétel az egészségnevelés eredményessége érdekében. Tagjai: a közismereti igazgatóhelyettes, drogkoordinátor gyermek és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, osztályfőnöki munkaközösség vezetők, biológia és testnevelés tanár. 5.2 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben a pedagógusokból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. Az iskolában a következő szakmai munkaközösségek működnek: -

könnyűipari munkaközösség

-

egészségügyi munkaközösség 22

-

építészeti munkaközösség

-

művészeti munkaközösség

-

gépészet-közlekedéstechnikai-elektrotechnikai-elektronikai munkaközösség

-

faipari munkaközösség

-

idegen nyelvi munkaközösség

-

testnevelés munkaközösség

-

magyar-történelem munkaközösség

-

kémia-biológia-földrajz munkaközösség

-

matematika-fizika-informatika munkaközösség

-

kollégiumi munkaközösségek

-

osztályfőnöki munkaközösségek (évfolyamonként)

A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az igazgató bízza meg egy tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A beszámolót a munkaközösség-vezető írásban készíti el és a reszortfelelősnek adja le. A beszámolók ismertetésére a tanévzáró értekezleten kerül sor.

6.

Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás, munkába állás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás, vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái, módjai: -

közös értekezletek tartása

-

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel

-

módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása

-

közös ünnepélyek rendezése

-

intézményi rendezvények látogatása 23

-

hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: -

fenntartóval

-

a város többi közoktatási intézményével

-

az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával

-

a tanulók gyakorlati képzését biztosító gazdálkodási szervekkel, egyéni vállalkozókkal

-

a Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt.-vel

-

Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

patronáló cégekkel

-

a diáksport szervezése terén a városi sportegyesülettel

-

a gyermekjóléti szolgálattal,családsegítőkkel

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal

-

az Ifjúsági Házzal

-

iskolaorvossal, védőnővel

-

egyéb szervezetekkel, hatóságokkal (pl. rendőrség, bíróság).

A kollégiumi nevelőtanárok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a csoportjukba tartozó tanulók osztályfőnökeivel. Egyes tantárgyi problémák esetén felkeresik a szaktanárokat is. Alkalmankénti kapcsolatot tart: -

iskolafogászattal

-

Üzemegészségügyi szakrendeléssel A szakrendeléseken megjelenők körét és időpontját egyeztetés után az iskolatitkár határozza meg. A tanulókat az osztályfőnökök útján értesíti.

-

Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

-

Szakmai Szövetségekkel

Minden tanévben legalább egy alkalommal az igazgató fórumot szervez a tanulók gyakorlati képzését biztosító oktatók, cégek és a szakmai elméletet tanító tanárok részvételével.

24

III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1.

A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

1.1 A tanév helyi rendjét, programjait a tanév általános rendjéről szóló oktatási miniszteri rendelet alapján a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti munkatervben, az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A kollégiumba felvett tanulókkal és szüleikkel a beköltözés előtt a nevelőtanárok ismertetik a kollégium házirendjét. 1.2 Az intézmény nyitva tartása: Az egyes szervezeti egységek különböző nyitva tartással dolgoznak: Kollégium: szorgalmi időben: vasárnap 16 órától folyamatosan működik péntek 16 óráig. Rendkívüli esetben hétvégén is nyitva tart. Tanítási szünetekben az igazgatóhoz, illetve a kollégiumvezetőhöz érkezett igények alapján, bevételszerzés céljából, megállapodás szerint tart nyitva. Iskolaépületek: szorgalmi időben, tanítási napokon: -

Petőfi S. u. 600 – 2000; Szegedi út 500 – 2100, Szent A. u. 700-2000 Szegedi út 2/B csak az órarendi órák alatt tart nyitva.

A hivatalos munkaidő 800 – 1600 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva az iskola. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. 25

A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg és az iskola bejáratára kifüggeszti. 1.3 A tanítási napok rendje, a pedagógiai felügyelet Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő 715-től 1900 óráig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama délelőtti oktatásban 45 perc, délutáni oktatásban 40 perc. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek ideje délelőtti tanítás esetén 10 perc, illetve a 3. szünet 15 perc. Délutáni tanítás esetén a szünetek időtartama a felére csökken. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az ügyeleti rendet az órarend függvényében az órarendkészítők határozzák meg. A nap közben épületet váltó tanulók felügyeletét a közlekedés alatt, az iskola nem tudja biztosítani. A pedagógusok feladata felhívni a tanulók figyelmét a szabályos közlekedésre és a következő helyszínre való pontos érkezésre. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az iskola rendezvényeken a tanulók felügyeletét a rendezvény felelőse által megbízott nevelőtestületi tagok látják el. 1.4 A vezetők benntartózkodása 26

Az iskola nyitvatartási idején belül 730 és 1430 között az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. 1430-től 1600-ig, valamint 1600-től 1800-ig (a délutáni tanítás ideje alatt) a vezetőség egy tagja teljesít ügyeleti szolgálatot külön beosztás szerint, melyet minden tanév elején az igazgató készít el. 1800 óra után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 2. Intézményi védő, óvó előírások Az iskola dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 2.1

Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnöknek, kollégiumi nevelőknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal: •

Az első osztályfőnöki órán, illetve a kollégiumban töltött első napon = az épület vagy épületek környékére vonatkozó közlekedési szabályokat = a házirend balesetvédelmi előírásait 27

= rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülés rendjét = a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. •

Tanulmányi kirándulások, túrák előtt

•

Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt

•

A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba, illetve kollégiumi naplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) Az igazgató az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, rendjét, az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 2.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: •

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia

•

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie

•

minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az igazgatónak.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott 28

esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az egyéb részletes szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 3.1 Rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: •

a természeti katasztrófa

•

a tűz

•

a robbanással történő fenyegetés

3.2 Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskolaépületeit vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával vagy helyetteseivel. 3.3 A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a) tűz esetén a tűzoltóságot b) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget c) személyi sérülés esetén a mentőket d) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 3.4 A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy helyettese utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni kell, és haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez a „Kiürítési terv” alapján. 3.5 A tanulócsoportoknak az épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 3.6

A kiürítés során fokozottan ügyelni kell arra: •

mindenki elhagyja az épületet (mosdó, szertár ellenőrzése)

•

a tanár hagyja el utoljára a tantermet 29

•

a mozgásban korlátozottat segíteni kell

•

a várakozási helyen a nevelő számolja meg a tanulókat!

3.7 Az igazgatónak, illetve helyettesének a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg gondoskodnia kell •

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról

•

a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról

•

vízbeszerzési helyek szabaddá tételéről

•

az elsősegélynyújtás megszervezéséről

•

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról

3.8 A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 3.9 Az iskola Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza a részletes „Tűzriadó” és bombariadó tervet. 4. A létesítmények és helyiségek használati rendje 4.1 Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával, a mindenkor érvényben lévő Munka- és tűzvédelmi szabályzat, házirend és más belső szabályzatok betartásával kell használni. 4.2 Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős •

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért

•

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért

•

az energia-felhasználással való takarékoskodásért

•

a tűz- vagy balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért

4.3 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Kivétel a tanítási idő előtti és utáni időszak a vidéki tanulók esetén. A közlekedési eszközök indulásáig a tanműhelyi iskolában az új rész aulájában,a Petőfi utcai épületben az ebédlőben vagy az iskola könyvtárában tartózkodhatnak. Tanítási idő után a tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 4.4 Az egyes helyiségek, létesítmények, berendezések felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 30

4.5 Az egyes épületekben, a különböző tanteremzárási teendőket a házirend tartalmazza. 4.6

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott, illetve a számítástechnikai és az egyéb szaktantermeket zárni kell. A termek zárásáért az ott tanító tanárok felelősek.

4.7

Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata állapítja meg.

5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogvi szonyban az iskolával. 5.1 Az iskola épületében a dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Kivétel az ebédeltetés időszaka, amikor a Menza Kht. szolgáltatását igénybevevők használják az ebédlőt a Petőfi S. u. épületben. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A belépés céljának megismerése után telefonon értesíti az érintetteket, illetve a vendéglátókat. Azokat az épületrészeket, ahol a tanulók nevelése, oktatása folyik – tanítási időben – csak azon külső személyek látogathatják, akik kötött ellenőrzést végeznek. A Szegedi úti épületbe csak diákigazolvány felmutatásával léphetnek be a tanulók. A látogatók nevét és a célszemélyt a porta nyilvántartja. Azokat az épületrészeket, ahol a tanulók nevelése, oktatása folyik – tanítási időben – csak azon külső személyek látogathatják, akik kötött ellenőrzést végeznek. 5.2 Az iskola helyiségeit külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. A bérleti szerződés tartalmazza az épületben tartózkodás idejét, helyét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségeit. A bérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás adja át a szerződésben megjelölt időtartamra. 6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 31

6.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. 6.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, nemzeti és regionális ünnepeink és a ballagás megszervezése, az alkalomnak megfelelő körülmények megteremtése minden dolgozó és tanuló feladata. Az első évfolyamosok gólya-avatóján és a végzősök szalagavatóján műsor és azt követően bál, kerül megrendezésre. Október 23-át és március 15-ét mindig iskolai szintű megemlékezéssel ünnepeljük. (Az Aradi vértanuk; a Kommunista diktatúrák áldozatainak és a Holokauszt áldozatainak emléknapjainak megemlékezése a történelem és az osztályfőnöki órák feladata.) Minden tanév szeptemberében összevont szülői értekezletet tartunk a 9. évfolyam szülői számára. Minden évben megrendezzük a kollégák gyermeki részére a mikulás-, a kollégák részére a karácsonyi ünnepélyt, pedagógus napot. A diákönkormányzat minden évben megszervezi az "Ifjúsági Napot". Tantárgyi és SZKT versenyeket, szavalóversenyt, Kazinczy-versenyt szervezünk. A sportolni vágyóknak korcsolyázást, őszi és tavaszi túrát, sí tábort szervezünk. Részt veszünk a Délterületi Bajnokságon és egyéb sport- és tanulmányi versenyeken. Az iskola időközönként iskolaújságot jelentet meg és iskolarádiót működtet. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden érintett tagjának részvétele kötelező. Meghívandók köre: SZMK, gazdálkodó szervek képviselői, fenntartó stb. 6.3 A hagyományápolás külsőségei 32

a) Az intézmény emblémája: Medgyessy Ferenc Jelky-szobra körül az intézmény neve Zászlója: selyem, kék-sárga színű lobogó, benne Baja város címere és az intézmény neve b) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok:

fehér blúz, sötét alsó

fiú:

fehér ing, sötét nadrág

Kiegészítőként az intézmény emblémájával hímzett sötétkék sál vagy nyakkendő. 7.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje

7.1 Szervezeti formák -

szakkör

-

iskolai sportegyesület

-

tömegsport

-

tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, diáknap

-

felzárkóztató foglalkozások

-

érettségi előkészítők

-

tehetségfejlesztő foglalkozások

-

énekkar

-

túrák, kirándulások, táborok.

Érdeklődési kör, önképzőkör, szervezett hitoktatás a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. 7.2 A szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak megszervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. 7.3 Az iskolai sportegyesület 33

Az iskola minden tanulója tagja a sportegyesületnek. Működéséről saját működési szabályzata rendelkezik. Az iskolától függetlenül működik. 7.4 Tömegsport órák A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A tömegsport órákat úgy szervezzük meg, hogy a mindennapos testedzés lehetősége biztosított legyen. 7.5 A szakkör, a tömegsport órák vezetőjét az igazgató bízza meg. megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősök a foglalkozás működéséért. Éves programot dolgoznak ki, melyet a szakmai szakkör esetén a szakmai igazgatóhelyettes, egyéb foglalkozások esetén a közismereti igazgatóhelyettes hagy jóvá. A tematikáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. 7.6 A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, mely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. 7.7 Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. Az SZKTV, OSZTV és tantárgyi országos versenyek helyezett tanulói és szüleik köszöntése a versenyek lezárása után, az igazgató által meghatározott napon történik. A versenyen eredményesen szereplő tanulók jutalmazása (ha van rá anyagi fedezet) ballagáskor esedékes. Minden ilyen tanuló fényképe felkerül az "Akikre büszkék vagyunk" tablóra. 7.8 A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni. 34

7.9 Az iskolában, a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az órarendhez igazodva. Az oktatást az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

8.

A mindennapi testedzés formái, a diák-sportegyesület és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett, tömegsportórák megtartásával és szakosztályok működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy az őszi és a tavaszi időszakban a sportudvar is, téli időszakban a tornaterem és meghatározott napokon a Vasvári P. utcai csarnok, illetve konditerem - a testnevelő tanár felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon, naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. Az iskolában működő diák-sportegyesülettel való kapcsolattartást a DSE vezetőségében résztvevő igazgatóhelyettes biztosítja. Résztvesz a DSE közgyűlésen, illetve vezetői, szakosztályi megbeszéléseken. Minden tanév elején az igazgató, a gazdaságvezető, a közismereti igazgatóhelyettes, a testnevelők és a DSE vezetőség közösen tervezik meg az éves feladatok finanszírozását.

9.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az iskola tanulói iskolaorvosi ellátásban részesülhetnek, az adott tanévben kijelölt orvosnál. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az általános-igazgatóhelyettes feladata. Az iskola-egészségügyi ellátás területei: -

a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata 35

-

könnyített és gyógy-testnevelés besorolásának elkészítése

-

pálya-alkalmassági vizsgálatok végzése.

Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi szűrésen vesznek részt. A kiszűrt tanulókat ellátásban részesíti az iskolafogászati szakrendelés. A korosztály számára szükséges kötelező szűréseket az iskolaorvos végzi. Minden dolgozó egészségügyi vizsgálatokon is részt vesz. Az előírt vizsgálatokat és annak gyakoriságát a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza.

10. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 10.1 A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. 10.2 A Kt. 63. § (7) bek. és a 11/1994 MKM rend. 31. § (1) bek. meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. 10.3 Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. 10.4 A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. 10.5 Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. 10.6 A diákönkormányzat részére az iskola, egy kijelölt, állandó helyiséget biztosít. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodik. 11. Tankönyvrendelés szabályai, a tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás 36

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az általános igazgatóhe-

-

lyettes a felelős. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő belső

-

dolgozóval, esetlegesen külső vállalkozóval az igazgató megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: •

•

belső dolgozó esetén: -

a felelős dolgozók feladatait,

-

a szükséges határidőket,

-

a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét,

-

a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

iskolán kívüli vállalkozó esetén: -

az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,

-

a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,

-

-

a szükséges határidőket,

-

a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét.

Az általános helyettes a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szülői munkaközösség véleményét, hogy melyik az a beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.

-

A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői vélemények figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő könyveket.

-

A terjesztő ezek alapján elkészíti az egyes osztályok következő évi tankönyvjegyzékét, melyet minden felsőbb éves tanuló kézhez kap. Itt bejelölheti, hogy mely tankönyvet kéri, illetve melyik az, amelyet nem kíván megvásárolni. A szülő aláírásával kötelezi magát arra, hogy a megrendelt tankönyveket augusztusban meg is vásárolja. Az ingyenes tankönyvellátást igénylő tanulók az iskola által kiadott igénylőlap határidőre történő visszajuttatásával szerezhetnek érvényt a jogszabályban meghatározott kedvezményeiknek. Az igénylők számától függően az iskola az ellátást: a könyvtárból való kölcsönzéssel, ingyenes tankönyvcsomaggal, illetve a kettő ötvözetével oldja meg. Az igénylések és a szükséges igazolások 37

megszervezése és dokumentálása tankönyvterjesztésben érintett és az általános igh. feladata. Amennyiben belső dolgozók végzik a tankönyvterjesztést a dokumentálás és a jogosság vizsgálata is az ö feladatuk, az igazgatóhelyettes csak koordinálási feladatot lát el. Az újonnan induló osztályok tanulói május 31-ig megkapják az osztály

-

számára készült tankönyvek listáját. A tanulónak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyv-támogatási kérelmeket / a szükséges igazolások bemutatásával/ ezzel együtt kell leadnia beiratkozásig. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. A tankönyveket augusztus második felében, részletes program szerint

-

kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell fizetniük a tankönyv árát is. A tankönyvtámogatásban részesülő tanulók tankönyveiket a támogatás függvényében vagy közvetlenül a terjesztőktől vagy a könyvtárban, a könyvtárostól vehetik át. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek a tanulói jogviszony megszűnéséig, illetve a képzés jellegének megváltozásáig kölcsönözhetők. A könyvtárból kölcsönzött tankönyv elvesztése vagy megrongálódása esetén a tanuló kártérítést köteles fizetni. A kártérítés mértékét a használati idő függvényében kell megállapítani, melynek értéke nem lehet több a tankönyv árának 50 %-ánál. 12. Felnőttoktatás A felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva iskolarendszerű képzés esetén levelező és esti munkarend szerint, illetve tanfolyami iskolarendszeren kívüli formában folyik. Második és további szakképzettség megszerzéséhez tanfolyami oktatást szervez, illetve mások által szervezett tanfolyamokhoz ad helyet és tanerőt az iskola. Az általános képzést adó, felnőttek középiskolájában, heti két nap (kedd és csütörtök) konzultációs foglalkozásokon biztosítja az iskola a felkészülést. A foglalkozások időtartama 14,30 – 20.00 között lehet. A tanulók tudásukról év közben három alkalommal írásbeli beszámolón és év végi vizsgán adnak számot. 38

Az egyes tanfolyamok munkaprogramját indításuk alkalmával kell meghatározni. Tanórai foglalkozási napok és azok időtartama, a vizsgák száma és időpontja szintén az indításkor tisztázandó. 13. A könyvtár működési rendje 13.1 A könyvtár használati szabályzata • A könyvtárat az iskola tanulói, tanárai és dolgozói használhatják, részükre a használat ingyenes. •

A könyvtárat a könyvtáros távollétében vagyonvédelmi, állományvédelmi okok miatt zárva kell tartani. Biztonsági okokból a főkapcsoló megközelítése miatt szakember bemehet a könyvtárba.

•

A könyvtár kulcsát az intézmény igazgatója és általános igazgatóhelyettese jogosult felvenni.

•

A könyvtárban élelmiszert fogyasztani nem szabad.

•

A könyvtárban beszélgetni csendesen szabad, hogy mást ne zavarjon.

13.2 A könyvtár nyitvatartási rendje •

Hétfőtől – csütörtökig: 1030 – 1500 óráig; pénteken: 1030 – 1430 óráig.

•

Internetezés minden nap a nyitvatartási időben 1030-tól 1500 óráig.

13.3 A kölcsönzés rendje •

A kézikönyvtárban elhelyezett művek (albumok, lexikonok, enciklopédiák, szótárak) nem kölcsönözhetőek. Indokolt esetben szaktanári jótállással tanulmányi versenyre való felkészüléshez kölcsönözhetők. A könyvtárban lévő folyóiratok nem kölcsönözhetőek.

•

Diákok részre nem kölcsönözhetőek a videokazetták, CD lemezek, CDROM-ok, DVD-k. Ezek a dokumentumok tanárok számára 1 hét határidőre kölcsönözhetők.

•

Egy diák olvasó egy alkalommal 4 db könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési határidő 3 hét.

•

A kölcsönzési határidő egy alkalommal maximum újabb 2 hétre hoszszabbítható.

•

A diákok kölcsönzésének nyilvántartása kölcsönzési füzetben történik. A könyvek átvételét aláírással kell hitelesíteni. 39

•

A lejárt kölcsönzési időre a tanulók figyelmét fel kell hívni. Amennyiben a tanuló a mindenkori tanév végéig nem rendezi tartozását, a következő tanévben csak tartozásának pótlása után kölcsönözhet.

•

A tanulók az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket a tanulói jogviszony megszűnéséig, illetve a képzés jellegének megváltozásáig kölcsönözhetik. A kölcsönzött tankönyvek állagát meg kell őrizni, hogy a következő tanévben is használható legyen. A kölcsönzött tankönyvek nyilvántartása az átvételt igazoló tankönyvrendelő lapokon történik.

•

A 9-11. évfolyamos tanulók a mindenkori tanév utolsó két hetében kötelesek tartozásukat rendezni. A 12. évfolyam azon tanulói, akik tartozásukat a mindenkori ballagás előtti két hétben nem rendezik, a könyvtárból már nem kölcsönözhetnek újabb dokumentumot és szóbeli vizsgájukat akkor kezdhetik meg, ha a könyvtáros tanárnál tartozásukat rendezték.

•

A tanárok és dolgozók kölcsönzési nyilvántartása számítógéppel történik.

•

Az iskola azon dolgozói, akiknek munkaviszonya megszűnik kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni. Erről formanyomtatványon igazolást kapnak, melynek ellenében a gazdasági hivatalban felvehetik irataikat.

•

Az elveszett vagy megrongált könyvekért a kölcsönvevő kártérítési felelősséggel tartozik. Amennyiben az olvasó nem tudja rendezni tartozását a következő az eljárás: o Az elveszett könyvet egy ugyanolyannal pótolja; o A könyvtár beszerzi a könyvet és árát az olvasónak számlázza; o A hiányzó kötetet fénymásolással pótolja az olvasó, melynek költségét az olvasó fizeti; o Ha a könyv beszerezhetetlen, más forrásból fénymásolással kell pótolni, melynek költségét az olvasó fizeti; o A kölcsönzött ingyenes tankönyvek kártérítési feltételeit az SZMSZ 11. pontja tartalmazza.

14. Az alapdokumentumok és azok nyilvánossága Az alapító okiratban foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Intézményi Minőség40

irányítási Program. E dokumentumok megtekinthetők az intézmény honlapján, illetve kinyomtatott formában a Könyvtárban, nyitvatartási időben. A dokumentumok csak a helyszínen tanulmányozhatók, el nem vihetők! Az áttanulmányozás után felmerülő kérdésekre a könyvtáros vagy az általános igazgatóhelyettes - időpont egyeztetés után - ad választ, felvilágosítást. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat- ha a jogszabály másként nem rendelkezik- az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. 15. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő: - a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve - a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 16. Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 7.sz mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41

Az SZMSZ-t az intézmény nevelőtestülete fogadja el, a közoktatási törvényben meghatározott közösségek egyetértésével. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap, illetve - ha a felterjesztésről a képviselő-testület dönt - a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő-testületi ülés napja. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket, igazgatói utasítások önálló szabályzatként tartalmazzák, a következő tárgykörökben: 1. munka, baleset és tűzvédelem 2. ügyvitel, iratkezelés, adatvédelem 3. ügyrend, selejtezés, leltározás 4. intézményi gazdálkodás: utalványozás, bizonylatozás, számvitel, pénzkezelés stb. Ezen szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, ha jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény vezetője ezt szükségessé teszik. Jelen működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

Nyilatkozatok

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény általános igazgató-helyettesének előterjesztése után a nevelőtestület 2010. március 29-én elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlevő képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Baja, 2010. március 29.

42

…………………………….. Királyné Koszter Mária igazgató A nevelőtestület képviselői:

……………………………..

……………………………..

a nevelőtestület képviselői

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, amit választott képviselője tanúsít.

Baja, 2010. március 26.

………………………………… Halász Ádám a DÖK elnöke

43

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal módosításaival a szülői munkaközösség képviselőjeként egyetértek.

Baja, 2010. március 26.

………………………………. Borisza Edit az SZMK elnöke

44

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Közalkalmazotti Tanács - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - véleményezési jogot gyakorolt, amit képviselője tanúsít.

Baja, 2010. március 26.

………………………………. Ujházi László a Közalkalmazotti Tanács elnöke

45

V. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet:

Az iskola szervezeti felépítése, vezetési szerkezete

2. sz. melléklet:

A költségvetési beszámoló helyi szabályai

3. sz. melléklet:

Belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos (FEUVE) szabályzat (külön kötet)

4. sz. melléklet:

Pedagógusok általános munkaköri leírása

5. sz. melléklet:

A pedagógusok megbízás alapján ellátandó feladata

6. sz. melléklet:

Könyvtár gyűjtőköri szabályzata

7.sz. melléklet:

Adatkezelési szabályzat

8.sz. melléklet:

A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok

9.sz. melléklet:

kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata (külön kötet)

10. sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (külön kötet) 11. sz. melléklet: Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló eljárásrend (külön kötet) 12. sz. melléklet: Ügyrend (külön kötet) 13. sz. melléklet: Pénzkezelési szabályzat (külön kötet) 46

14. sz. melléklet: Eszközök és források értékelési szabályzata (külön kötet) 15. sz. melléklet: Önköltség-számítási szabályzat (külön kötet) 16. sz. melléklet: Számviteli politika (külön kötet) 17. sz. melléklet: Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata (külön kötet) 18. sz. melléklet: Leltározási és leltárkészítési szabályzat (külön kötet) 19. sz. melléklet: Közbeszerzési szabályzat (külön kötet) 20. sz. melléklet: Kockázatkezelési szabályzat (külön kötet) 21. sz. melléklet: Ellenőrzési nyomvonal (külön kötet) 22. sz. melléklet: Számlarend (külön kötet) 23. sz. melléklet: Bizonylati Album (külön kötet) 24. sz. melléklet: Gyakornoki szabályzat (külön kötet) 25. sz. melléklet: Kiadásokat és bevételeket befolyásoló eljárásrend (külön kötet) Baja, 2010. március 29. Királyné Koszter Mária igazgató

Jóváhagyás Baja Város Képviselő-testülete Oktatási Bizottsága a Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát- melléleteivel együtt – a 2010. …………………..-án megtartott bizottsági ülésén hozott ………./2010. számú határozatával jóváhagyta.

Baja, 2010. …………………………

…………………………………….. Nemes Gábor a bizottság elnöke 47

48

A szervezeti felépítés külön fájlban van!

49

2. számú melléklet

Költségvetési beszámoló helyi szabályai Az éves költségvetési beszámolás Az éves költségvetés teljesítéséről szöveges beszámoló formájában az intézmény tájékoztatást ad Baja Város Polgármesteri Hivatala Pénzügyi, Költségvetési és Intézménygazdálkodási Iroda felé. A szöveges beszámolót a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A költségvetés végrehajtásának szabályai 1.

A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a szervre vonatkozóan is a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni: - az egyes előirányzatok felhasználásakor, - az egyes előirányzatok módosításakor.

2.

A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzat tartalmazza.

50

4. sz. melléklet

A PEDAGÓGUSOK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

51

Általános feladatok: • A pedagógus felelősséggel és önállóan végezze munkáját, az éves tantárgyfelosztás alapján. • Az iskola épületeinek elhelyezkedéséből adódóan változó helyen végzi pedagógiai tevékenységét • Hivatásából eredő kötelessége, hogy lelkiismeretesen végezze pedagógiai munkáját, fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét. • Egész évi munkáját tanmenetében tervezze meg. Ha év közben tanulmányi kirándulást kíván szervezni, azt októberben és februárban a közismereti igazgatóhelyettesnek jelentse. • A szakmai elméletet oktató tanárok és a gyakorlati oktatást végző szakoktatók munkájuk során működjenek szorosan együtt. • Magatartása legyen példamutató, tartsa meg a pedagógus etika és a szolgálati titoktartás követelményeit. • Figyeljen fel az iskolai élet problémáira. Bírálataival és javaslataival mozdítsa elő az iskola elvi-pedagógiai céljainak megvalósítását. • Mindazokon a rendezvényeken, értekezleteken részt kell vennie, amelyek saját szakterületét vagy az egész iskolát érintő kérdésekkel foglalkoznak. • Vegyen részt a szervezett továbbképzéseken. • Fordítson különös gondot a diákönkormányzattal való együttműködésre. • Szaktárgyától, munkakörétől függetlenül minden pedagógusnak kötelessége a hivatástudatra, valamint a helyes magyar beszédre és írásra nevelés. Alakítsa ki a helyes, kulturált viselkedési formákat, legfontosabb módszere az egyéni példamutatás legyen. • Pedagógustársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kulturált érintkezés szabályai. • Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt nem tudja megkezdeni, késedelem nélkül jelentse a személyzeti előadónak, a munkaközösség-vezetőnek és a felettes igazgatóhelyettesnek, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. • A személyi adataiban és lakáscímében történt változásokat jelentse a munkaügyi előadónak. Csak tanárokra vonatkozó feladatok: • Tantárgyának tanításában a tanmenete alapján haladjon. A kétheti óraszámnál nagyobb elmaradást jelentse igazgatóhelyettesének és 52

tanmenetét a munkaközösség-vezető tanácsai és az igazgatóhelyettes utasításai alapján módosítsa. • Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat legkésőbb két héten belül javítsa és javíttassa ki. • Részt vesz a helyi tantárgyi programok kidolgozásában. • Tanulói teljesítményét a követelmények alapján értékelje, minden tanulója a 2 heti óraszámtól függően 1-2 óra esetén: félévenként 3 érdemjegyet, 3-4 óra esetén: havonta egy érdemjegyet, 5 vagy annál több óra esetén: félévenként legalább az óraszámmal megegyező számú érdemjegyet kapjon. • Segítse az iskola egészségügyi, munkavédelmi és ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. • Az iskolában olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon (órakezdet előtt legalább 10 perccel, - kivéve az épületváltó "ingázók"). • Az órarendkészítők által kijelölt napokon ügyeletesi teendőket kell ellátnia. Az ügyeletes tanár legkésőbb 740-kor kezdje meg ügyeletesi teendőit, szünetekben tartózkodási helye a tanulók között van. • A hiányzó pedagógust, ha lehetséges, szakszerűen kell helyettesíteni. Minden pedagógusnak H1-s óráján az épületen belül kell tartózkodnia. • A kompetenciafejlesztéssel összefüggő feladatok: • Közreműködik a feladatbank létrehozásában. • Bővíti módszertani eszköztárát. • Hatékony tanítási technikákat alkalmaz. • Egyéni fejlesztési terveket vezet. • Hospitál a munkaközösségének tagjainál. • Részt vesz a munkaközösségi megbeszéléseken. Csak szakoktatókra vonatkozó feladatok: • Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tart - jogszabályi előírások szerint - tanulóinak, erről jegyzőkönyvet készít és aláíratja a tanulókkal. • Felveszi a tanulók adatait és a csoportnaplót kitöltve érvényesítteti. • Bemutatja a tanulóknak az oktatási területet, a vállalt és a várható szakmai tevékenységet. • Elősegíti a tanulók munkaruha ellátását. 53

• Elláttatja a tanulókat szerszámmal, és gondoskodik, hogy azokat elzárhassák a tanulók. • A szerszámokat használható állapotban tartatja. • Az esetleges szerszámigényeket időben leadja. • Megszervezi a tanulók ebédeltetését. • A munkahelyi és munkarendváltozásokat az oktatásvezetőnek időben jelenti. • Biztosítja vagy biztosíttatja az oktatáshoz szükséges munkát, anyagot, felszerelést. • A tanulók tevékenységét minősíti, az érdemjegyeket és a mulasztásokat az ellenőrző könyvbe és csoportnaplóba azonnal, az osztálynaplóba a következő hónap 10. napjáig beírja. • Részt vesz a szülői értekezleteken, a tanulók fegyelmi tárgyalásain. • Vezetteti és ellenőrzi a tanulók munkanaplóját. • Elősegíti a szakmai vizsga gyakorlati részének lebonyolítását. Kollégiumi nevelőtanár feladata: Alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége: -

Gondoskodjon a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, az ismerteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse.

-

Vegye figyelembe a tanulók egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét. Segítse képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatását és a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását tanuló társaihoz.

-

A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzésében szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik. Baleset vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket tegye meg.

-

Biztosítson sportolási, művelődési és önképzési lehetőséget.

-

Működjön közre az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

-

A tanulók életkorának, fejlettségének figyelembevételével sajátíttassa el a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására. 54

-

Feladata a tanulók öntevékenységének, együttműködési készségének, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése.

-

A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőket figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

-

A tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.

-

A tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismerteket adja át.

-

Pályaválasztáshoz, esetleg a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzését segítse elő.

Tervezés: -

a rendelkezésre álló dokumentumok, tájékoztatók alapján felkészül a tanév tervszerű nevelőmunkájára;

-

elkészíti csoportjának éves munkatervét

-

együttműködik az osztályfőnökkel

-

csoportja önkormányzatának javaslatait figyelembe veszi a tervező munkájában

-

tervezi csoportja szabadidős programját;

-

csoportját felkészíti a kollégiumi programokon való eredményes részvételre;

-

megtervezi foglalkozásainak ütemezését a heti kötelező óraszám keretében;

-

differenciált pedagógiai programot alkalmaz az eltérő fejlődési ütemű tanulóknál, ennek bánásmód – pszichológiáját egyezteti a nevelőtestület tagjaival.

Bizalmas információk kezelése A személyiségjogokat érintő információkat (tanulói, szülői) megőrzi, a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el.

Ellenőrzés -

rendszeresen értékeli és ellenőrzi csoportja tanulóinak tanulmányi, közösségi teljesítményét, melyeket a tervezett időpontokban ismertet;

-

tanulóinak iskolai teljesítményeiről naprakészen tájékozódik, meghívásra részt vesz az iskolák rendezvényein;

-

tanulóinak személyiségfejlődéséről írásos feljegyzést vezet.

A nevelő életmódjával, viselkedésével, öltözködésével, ápoltságával mutasson példát a tanulóknak! 55

5. sz. melléklet

A PEDAGÓGUSOK MEGBÍZÁS ALAPJÁN ELLÁTANDÓ FELADATAI 1.) Osztályfőnök • Ismerje meg tanítványai személyiségét, egyéni fejlesztését, segítse hivatásuk kialakítását, törekedjen közösségi életük irányítására. • Ismertesse és tartassa be az iskola házirendjét. • Koordinálja és segítse az osztályában tanító pedagógusok nevelő-oktató munkáját. • Tartson kapcsolatot a szülőkkel, félévenként legalább egy szülői értekezletet hívjon össze (erről az ellenőrző könyv útján értesítse a szülőket). • Hivatalos értesítést küldjön (november és március hónap elején) a bukásra álló vagy igazolatlanul mulasztó (Házirend szerint) tanulók szüleinek. • Vegyen részt az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. • Kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Törekedjen az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére és csökkentésére. • A szülőket ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztassa úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekezzen bevonni az iskolai életbe őket. • A mulasztásokat havonta zárja le, és vezesse be az osztálynapló anyakönyvi részébe a következő hónap 5. napjáig, az igazolások hiányában a házirendben foglalt elvek alapján intézkedik. • Működjön együtt az ifjúságvédelmi felelőssel. • Munkája során vegye figyelembe a diákönkormányzat programját, felelősséggel vegyen részt annak szervezésében. • Pontosan és napra készen lássa el, az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (napló, anyakönyvi lap, bizonyítvány, statisztikai jelentések). • A nyári gyakorlat teljesítését vezesse be a bizonyítványba, anyakönyvi lapra. • Tartsa számon és kísérje figyelemmel osztálya tanulóinak tanórán, valamint iskolán kívüli elfoglaltságát. Ügyeljen arra, hogy minden tanuló csak a képességeihez mérten vállaljon túlmunkát. 56

• Az év végi osztályozó értekezleten adjon tájékoztatást tanulói személyiségének fejlődéséről, az osztály neveltségi helyzetéről. • Adatokat szolgáltat az iskola felettes szervei által igényelt statisztikákhoz. • Segítséget nyújt a tanulmányi ösztöndíjra való jogosultság megállapításához. 2.) Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős •

Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

• Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat, szorgalmazza a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászorulók szociális segítését, figyelemmel kíséri az ellenük indított fegyelmi eljárások előkészítését és lefolytatását. • A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. • Az osztályfőnökökkel, a nevelőtanárokkal együttműködve a veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes elsőfokú gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel és a helyi rendőri szervekkel. • Működjék együtt a nevelőtestülettel és a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal. • Szervezi és lebonyolítja a tanulók szociális juttatásának igényfelmérését és vásárlását. • Tevékenységéről a tanév során szükség szerint nevelőtestületi értekezleten számoljon be. • Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. • A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. • Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, ne-

57

velési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Szervezi és irányítja a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló iskolai tevékenységet, illetve segíti a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedését. •

Közreműködik az egészségnevelési program kidolgozásában, figyelemmel kíséri annak végrehajtását.

3.) Diákmozgalmat segítő pedagógus • Felelős a diákönkormányzat hatékony és rendszeres működéséért. • Feladata: -

A nevelőtestület tagjaival együttműködve megismerteti, érvényesíti a gyermeki jogokat, kötelességeket.

-

A DÖK tagjaival együtt évenként áttekintik a Házirendet és a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát.

-

Javaslatot tesz a panaszkezelés módozataira.

-

Szervezi, segíti a diákönkormányzati vezetők választásait.

-

Segíti a diákönkormányzat tevékenységek kibontakozását.

-

Törekszik a diákságon és a nevelőtestületen belüli egymást segítő és kreatív együttműködés kialakítására.

-

A DÖK házirenddel kapcsolatos javaslatait közvetíti a nevelőtestület felé.

-

A nevelőtestület véleményét a Házirenddel kapcsolatos kérdésekben közvetíti a DÖK felé.

-

A DÖK gyűlésein mindig részt vesz, és a tanulók által igényelt módon vesz részt a munkában.

-

A DÖK gyűléseiről készült jegyzőkönyvet ismerteti a nevelőtestülettel.

-

Hatékony pedagógiai, szakmai útmutatással segíti a diákönkormányzat döntési alternatíváit, döntéseit.

-

Folyamatosan készíti fel a DÖK tagjait a közéleti szereplés formáira.

-

Elősegíti a diákönkormányzat munkatervében szereplő programok eredményes megszervezését.

-

Észrevételeivel segíti a DÖK programok értékelését.

-

Szervezi az évente rendezendő Jelky-napot, gólyaavatót.

-

Évente megszervezi a diákönkormányzati fórumot.

58

-

Rendszeresen tájékoztatja a DÖK tagjait a nevelőtestületi, gyermekeket érintő döntésekről.

-

A diákfegyelmi bizottság munkájában részt vesz, ellenőrzi annak tevékenységét.

-

Évente megszervezi és levezeti a DÖK kirándulását.

-

Együttműködik a társintézmények és az országos diák-érdekképviseletekkel.

4.) IVK tanárelnök • Az iskolai ifjúsági vöröskeresztes csoport tevékenységének pedagógiai irányítója. • Részt vesz a munkaterv, jelentések, beszámolók összeállításában. • Kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt városi vezetőségével. 5.) A tanulókkal foglalkozó fegyelmi bizottság elnöke, illetve elnökhelyettese • Fegyelmi vétségek esetén vezeti a teljes fegyelmi eljárást, mint az elsőfokú fegyelmi bizottság (nevelőtestület) vezetője. • Munkáját az igazgató megbízásából és az általa átadott feljegyzések és iratok alapján kezdi meg: a) összeállítja a fegyelmi tárgyaláshoz szükséges aktuális nevelőtestület névsorát b) értesíti a nevelőtestület és a teljes fegyelmi bizottság tagjait a fegyelmi vétségről, a tárgyalás helyéről és időpontjáról. Az értesítés szóban is történhet. c) Vezeti a fegyelmi tárgyalást, együttesen vigyáz a tanuló és a nevelőtestület jogaira és érdekére. d) Az elnök akadályoztatása esetén feladatkörét az elnökhelyettes látja el. 6.) Szertárfelelős Kollektív felelősség terheli a szertárban elhelyezett anyagok tárolásáért, használatáért a teljes, szertárt használó közösséget. A felelős feladata: • a szertárfejlesztési összegből új eszközök vásárlása, melyeket köteles nyilvántartásba vételeztetni. • A meghibásodott eszközöket megjavíttatja, illetve selejtezésre javasolja. • Aktívan részt vesz a leltározásban. 59

7.) Tanteremfelelős Minden pedagógus feladata a tantermek tisztaságára, berendezéseinek megóvására való odafigyelés. A tanterem felelősnél ez hangsúlyozottabban jelentkezik. Kötelessége az észlelt hibák, rongálások jelentése, illetve a portán elhelyezett műszaki hibabejelentő füzetbe történő bejegyzése.

8.) A Szülői Munkaközösség munkáját segítő tanár • A tantestület részéről irányítja a szülői munkaközösség munkáját. • Szervezi a szülők tájékoztatását az iskola céljairól. • Egy tanévben legalább két alkalommal összehívja az iskolai szülői munkaközösség tagjait! • Közreműködik a tisztségviselők megválasztásában. 9.) Munkaközösség-vezető • Irányítja a munkaközösség tevékenységét, összeállítja a munkaközösség éves programját a pedagógiai program alapján • Részt vesz az intézmény pedagógiai programjának korszerűsítésében, végrehajtásában • Részt vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében • Segíti a munkaközösség tagjait a tanmenetek elkészítésében. A tanmeneteket össze gyűjti, véleményezi, és jóváhagyásra igazgatóhelyettesének továbbítja. • Összehívja és vezeti a munkaközösségi értekezleteket, az ott elhangzottakról feljegyzést készít. • Szertárfejlesztési terv formájában javaslatot tesz a tárgyi feltételek javítására, a könyvtári könyvállomány gyarapítására • Továbbítja az illetékeseknek a munkaközösség hatáskörébe nem tartozó javaslatokat • Tanulmányi versenyeket szervez tantárgycsoportjának megfelelően. • Félévenként látogassa meg munkaközösségének tagjait! • Gondoskodik a munkaközösségéből hiányzó pedagógus szakszerű helyettesítéséről, ha ezt nem tudja megoldani, értesíti igazgatóhelyettesét 60

• Javaslatot tesz igazgatóhelyettesének a munkaközösségi tagok anyagi és erkölcsi elismerésére. • Az év végi osztályozó értekezleten (ha az igazgató felkéri), beszámol a munkaközösség évi munkájáról • Képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken és mindazokon az értekezleteken, amelyekre külön meghívást kap

10) Kollégiumi munkaközösség-vezetők •

A kollégiumi munkaközösség-vezetők a kollégiumvezető közvetlen munkatársai.

•

Személyes felelősség terheli a rábízott kollégiumi részlegben folyó nevelési, oktatási és erkölcsi munkáért.

•

Irányítja, ellenőrzi és értékeli a hozzá tartozó nevelőtanárok munkáját.

•

A nevelőtanári közösség a DÖK képviselőivel elkészíti az éves munkatervüket.

•

Törekszik a kollégium dolgozóinak megismerésére, fejlődésük elősegítésére, egymást segítő emberi kapcsolataik kialakítására.

•

Segíti az ideális tanár–diák viszony kialakulását épületen belül és a kollégiumok között is.

•

Figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységüket.

•

Felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért.

Önálló intézkedési jogok: •

A nevelő munkaidejének alkalomszerű módosítása

•

A kollégiumi tanulók házirendtől eltérő idejű távozásának, kimaradásának, hazautazásának engedélyezése.

•

Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtanárok adminisztrációs munkáját.

•

Gondoskodik a kollégiumi dokumentációk megőrzéséről.

•

Irányítja részlege munkaidő- és csoportbeosztását.

•

Koordinációs feladatot lát el részlege és a kollégiumi vezető között.

•

Együttműködik az épület gondnokával.

•

Nyilvántartást vezet részlege tanulóiról, nyomon követve az érkezést és a távozást. 61

•

Vezeti az étkezési változásokat és egyeztet a kollégium gondnokával.

•

A kollégium érdekeit maximálisan képviseli.

•

A részlegében történt rendkívüli eseményt azonnal jelenti a kollégiumvezetőnek.

•

Koordinálja a kollégiumba történő eseti beszállásolásokat.

6. számú melléklet

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az iskola alapdokumentumaiban, pedagógiai programjában és helyi tantervében rögzített alapelveknek megfelelően alakítja ki. Figyelembe veszi az iskolavezetés és a tantestület elvárásait, igényeit valamint a városban működő társintézmények (Ady Endre Városi Könyvtár, Eötvös József Főiskola Könyvtára) szolgáltatásait és a számítógépes hálózaton elérhető adatbázisok nyújtotta információs lehetőségeket.

Könyvek A gyűjtőköri szabályzat a gyakorlati állománygyarapítást segíti. Az állomány gyarapítása az ETO szerinti felosztás alapján a következő szempontok szerint történik: főgyűjtőkör, mellékgyűjtőkör válogatva. 1. Főgyűjtőkör 1.1 Általános művek: 0 Kultúra alapjai, könyvtárak, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok (magyar nyelven). 1.2 Filozófia, pszichológia: 1 62

Filozófia történet, filozófiai rendszerek, pszichológia, erkölcstan. 1.3 Vallás, teológia: 2 Biblia, vallástudomány és mitológia alapművei. 1.4 Társadalomtudományok: 3 Szociológia. Statisztikák: Magyarországra, Bács-Kiskun megyére, Európai Uniora vonatkozó adatok. Kormányok, törvényhozó testületek (magyar). Államjog (Alkotmány). Családvédelem. Válogatva gyűjtjük a magyarországi pedagógiai irodalmat (iskolapolitika, közoktatásügy, családi nevelés, iskolai nevelés, esti, levelező, étképző oktatás). Neveléselmélet. Értelmi nevelés és személyiségformálás. Pályaválasztási tanácsadás. Felvételi tájékoztatók. Didaktika. Iskola-egészségügy. Szakképzés. Néprajz. Népviselet. Divat. Ruházat. Etikett, protokoll. Illemszabályok. Folklór válogatva. 1.5 Természettudományok: 5 Matematika, fizika, csillagászat, kémia, biológia, növénytan, állattan alap- és középszintű műveit gyűjtjük. 1.6 Alkalmazott tudományok: 6 Találmányok, ipartörténet, orvostudomány, mérnöki tudományok, háztartás (válogatva alapművek).Elektrotechnika, vas és fémipar, gépipar, járművek, ruházati ipar, faipar, textilipar, számítástechnika, építőipar alapműveit. 1.7 Művészet, szórakozás, sport: 7 Összefoglaló művek, albumok, lexikonok, egyes stílusok művei. Építészet, szobrászat, festészet, iparművészet, fényképészet zene, grafika alapművei, alkotói albumok, művészetek. Színházművészet, film alapvető általános művei. Szórakozás, társasjátékok. Sport: történeti alapművek, szabálykönyvek, módszertani művek. 1.8 Nyelv és irodalom: 8

63

Nyelvtudomány általános művei válogatva, tananyaghoz igazodva. Angol és német nyelv nyelvkönyvei. Angol és német közép- és nagyszótárak, néhány más idegen nyelv középszótára válogatva. Irodalomtudomány: világirodalom története, irodalomtörténeti művek válogatva. A világirodalomból az oktatási anyagba tartozó szerzőktől válogatva gyűjtünk prózai és verses műveket. Műelemzéseket a kötelező irodalmi anyagnak megfelelően. Angol és német nyelvű rövid szépirodalmi művek (fordítási gyakorlatra alkalmas). A magyar irodalom története. A magyar vers és prózairodalmat az oktatási anyagnak megfelelően válogatva gyűjtjük, a kötelező és ajánlott olvasmányokat teljes körűen 20-25 példányban, versesköteteket 2-4 példányban.

1.9 Földrajz. Életrajz. Történelem: 9 Régészet általános összefoglaló művei válogatva (főleg Magyarország). Atlaszok, térképek (autóatlaszok, turistatérképek). Útikönyvek (országok, Magyarország). Európa és Magyarország történelme az oktatási anyagnak megfelelő mélységben. Életrajzi lexikonok válogatva, híres emberek életrajza. Baja történetével kapcsolatos átfogó, az iskola történetével kapcsolatban teljes körű gyűjtés. 2. Mellékgyűjtőkör Minden tudományterületről válogatva gyűjtjük azokat a dokumentumokat, melyek a tananyagon felül a középiskolás korosztály érdeklődésére tarthat számot, kiegészíti a tananyagot, kutatómunka témája lehet, bővíti általános műveltségüket, ismeretanyagukat.

Tankönyvek, tartós tankönyvek

64

Gyűjtjük teljes körűen azokat a tantervben meghatározott tankönyveket, melyekből a különböző szakközép és szakiskolai tanulócsoportok tanulnak. Válogatva gyűjtünk nyelvkönyveket, és közismereti tárgyakhoz a magasabb tudásszintet adó gimnáziumi tankönyveket, tananyagnak megfelelő szintű kiegészítő szakirodalmat, feladatgyűjteményeket, tesztgyűjteményeket, munkafüzetek, feladatlapok, tanári segédkönyvek, módszertani útmutatók.

Dokumentumtípusok: •

Írásos, nyomtatott dokumentumok -

Könyv: Elsősorban gyűjtött még sokáig meghatározó dokumentumtípus.

-

Periodika: Gyűjtjük az általános tájékozódást szolgáló néhány napilapot; szakközlönyöket, pedagógiai szaklapokat, szaktárgyi- és szakképzési folyóiratokat az igényeknek megfelelően válogatva.

-

Kisnyomtatvány: Elsősorban az iskola történetéhez kapcsolódóakat (pl. meghívók, oklevelek).

•

Kéziratok: Iskolai dokumentumok.

•

Audiovizuális dokumentumok: egyre csökken a hagyományos (bakelitlemez, magnószalag, film, dia) dokumentumok jelentősége, lejátszó készülékeik elöregednek, nem kaphatók, de megőrizzük a gyűjteményben. Ezért a továbbiakban a modern hang- és vizuális dokumentumokat gyűjtjük (video, CD, CD-ROM), a technikai feltételek megteremtése után DVD-t is. -

Kép dokumentumok: Elsősorban fotókat az iskolai eseményekről. Hangzó dokumentumok: A hagyományos bakelitlemezek beszerzését megszüntettük. Hangszalagon főleg a nyelvkönyvek hanganyagát, CD-n az ének-zene tantárgy törzsanyagához kapcsolódó főleg komolyzenei klasszikus zenét és az iskolai rendezvényeken alkalmazható klasszikus és könnyűzenei anyagot.

-

Hangos-képes dokumentumok: Videokazettákat gyűjtünk. Elsősorban az iskolai törzsanyagban szereplő kötelező és ajánlott olvasmányok színvonalas filmadaptációit, a filmművészet kiemelkedő klasszikus alkotásait válogatva. A különböző közismereti és szakmai tantárgyakhoz készült oktatófilmeket, természeti és régészeti témájú filmeket, történelmi dokumentumfilmeket, a nyelvkönyvekhez kapcsolódó oktatófilmeket., az egészsé-

65

ges életmódra nevelő ismeretterjesztő filmeket válogatva. A technikai feltételek kialakítása után a fenti szempontok szerint DVD-ket is gyűjtünk. •

Számítógéppel olvasható dokumentumok (CD-ROM): Válogatva szerzünk be nyelvoktató és más tantárgyakhoz programokat, nyelvkönyvek mellékleteit, szótárakat, egy–egy tudományterület összefoglaló (lexikonok, enciklopédiák) műveit, történelemi és természettudományi, művészeti, irodalmi, földrajzi, szakmai témájú CD-ROM-okat.

7. sz. melléklet

66

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT SZEMÉLYES ÉS KÜLÖNLEGES ADATOK

Az alkalmazottak adatai 1. A közoktatási törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság; b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, 67

- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, -

a többi adat az érintett hozzájárulásával.

2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

A gyermekek, tanulók adatai 1. A közoktatási törvény alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, 68

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az adatok – a közoktatási törvényben meghatározott célból – továbbíthatók - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, - sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, - a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, - a gyermek iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, - az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása, pályaalkalmassági vizsgálata céljából, - a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, illetve tankötelezettségének teljesítése céljából, - az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, 69

- a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból. 3. Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

2. Adatkezelés 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A nagykorú tanuló szülőjével az közoktatási törvény 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adat közölhető. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. 2. Az 1. pontban meghatározott titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak az e szabályzatban meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai 70

célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. Az e szabályzatban meghatározottakon túlmenően az intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. 3. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az iskola, kollégium igazgatója útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 4. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. 5. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

6. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. Az adatok statisztikai célú felhasználása A fent felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

71

8. sz. melléklet

72

A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok

73

a) A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Közoktatási törvény 56-57. paragrafusai, valamint a 11/1994. MKM rendelet 29. paragrafusa határozza meg. -

A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. Ha az ügy csak egy intézményegységet érint, akkor a nevelőtestület csak abban az intézményegységben foglalkoztatottakból áll.

-

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart.

-

A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: a tanévnyitó, tanévzáró és a nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról és elfogadásáról.

-

A nevelőtestület értekezleteit a munkatervben meghatározott napirenddel és időponttal az igazgató hívja össze.

-

Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

-

A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni.

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: -

A nevelőtestületi értekezletet az igazgató készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a Kollektív Szerződés, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal korábban átadja (vagy ismerteti) a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik az anyag kifüggesztéséről.

-

A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az iskola munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. 74

-

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét.

-

A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait a téma függvényében az igazgató vagy valamelyik helyettese látja el.

- A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. -

Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni.

-

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a titkárnő vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3. munkanapot követően kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá.

b.)

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében

Törvényi háttér: A 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 2. §-a kimondja – kiegészítve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdését k) ponttal –, hogy a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a „szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét pedagógusok munkájának segítésében.” Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő- és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek tevékenységüket összehangoltan, az éves iskolai munkaterv alapján, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint végzik. A szakmai munkaközösségekben folyó munka fontos területe az intézmény székhelyén és telephelyein folyó pedagógiai munka összehangolásának, az egységes működésének.

75

Iskolánk szakmai munkaközösségei: -

könnyűipari-egyéb szolgáltatások munkaközösség

-

egészségügyi munkaközösség

-

építészeti munkaközösség

-

művészeti munkaközösség

-

gépészet-közlekedéstechnikai-elektrotechnikai-elektronikai munkaközösség

-

faipari munkaközösség

-

idegen nyelvi munkaközösség

-

testnevelés munkaközösség

-

magyar-történelem munkaközösség

-

kémia-biológia-földrajz munkaközösség

-

matematika-fizika-informatika munkaközösség

-

kollégiumi munkaközösségek

-

osztályfőnöki munkaközösségek (évfolyamonként)

A szakmai munkaközösségek feladatai: 1.

A pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése.

2.

Az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése.

3.

Egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése.

4.

Pályázatok szakmai támogatása.

5.

Tanulmányi versenyek lebonyolítása.

6.

Pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése.

7.

Érettségi vizsgák szóbeli tételeinek összeállítása.

8.

Szakmai vizsgák gyakorlati feladatainak kidolgozása.

9.

A költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználására javaslat elkészítése.

10. A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a Gyakornoki Szabályzatban meghatározottak szerint. 11. Javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére. 12. Segítségnyújtás a munkaközösség vezetőjének részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. 76

A nevelőtestület feladat átruházás alapján a szakmai munkaközösségek a következő tevékenységeket folytatják: 1.

Javaslatot készítenek saját tantárgycsoportjuk tantárgyfelosztására. Az iskola igazgatója ez alapján készíti el a végleges tantárgyfelosztást és az esetleges szükséges változtatásokat megbeszéli a munkaközösség-vezetővel.

2.

A munkaközösség pedagógus szükségletének megoldására álláshelyekre pályázati kiírást javasol.

3.

A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról javaslatot tesznek az igazgatónak.

4.

Javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésben való részvételére.

5.

Megválasztják a munkaközösség vezetőjét, ahol az igazgató egyetértési jogot gyakorol.

A szakmai munkaközösségek együttműködése megvalósul: -

személyes beszélgetések, konzultációk,

-

adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések,

-

kibővített vezetőségi ülés,

-

nevelőtestületi értekezletek,

-

osztályszintű értekezletek,

-

iskolai rendezvények, versenyek,

-

minőségbiztosítási tevékenység végzése során.

77