PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA

A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Pedagógiai Program

Készült: 2010.

2


Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.........................................................................................................................3 I. BEVEZETÉS ..........................................................................................................................6 Az összevont intézmény létrejötte:.........................................................................................6 Az összevont iskolák rövid bemutatása..................................................................................7 Közgazdasági Szakközépiskola..........................................................................................7 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola..........................................9 Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola........................................................................10 Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat.......11 JOGI STÁTUSZ.......................................................................................................................15 II. NEVELÉSI PROGRAM......................................................................................................16 1. Célok, feladatok, Nevelési alapelvek ...................................................................................18 A nevelő – oktató munka alapelvei:......................................................................................18 Stratégiai céljaink:.................................................................................................................18 Feladataink............................................................................................................................19 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai........................................................21 Stratégiai célokhoz kapcsolódó intézményegységi különös stratégiai célok:...................22 A stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó hosszú távú célok:...............................22 A kulcskompetenciák fejlesztése..........................................................................................22 Anyanyelvi kommunikáció:..............................................................................................22 Idegen nyelvi kommunikáció:...........................................................................................23 Matematikai kompetencia:................................................................................................23 Természettudományos kompetencia:................................................................................23 Digitális kompetencia:......................................................................................................23 A hatékony, önálló tanulás kompetencia:.........................................................................24 Szociális és állampolgári kompetencia:............................................................................24 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia:......................................................24 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség:......................................................24 A képzés szerkezete, szakaszai.................................................................................................29 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK. 48 A megismerési képességek területe:.....................................................................................49 A kommunikációs képességek területe:................................................................................49 A gondolkodási képességen belül:........................................................................................50 A személyiségfejlesztés területei:.........................................................................................54 3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK....................................55 A közösségfejlesztés lehetőségei intézményünkben:............................................................55 4. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG........................................................................................................57 5. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG. .61 Tanítási óra............................................................................................................................61 Tanórán kívüli tevékenységek..............................................................................................62 Tanulók iskolán kívüli tevékenysége....................................................................................62 6. IFJÚSÁGVÉDELEM...........................................................................................................64 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:...................................................................65 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM...........................................................................................................................66 A felzárkóztatást segítő programok megvalósításának lehetőségei:.....................................66 A tanórák fontos feladata:.....................................................................................................66

3


Pedagógiai Program

A tanórán kívüli foglalkozások fontos feladata:...................................................................67 8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG. 70 A családi hátrányok csoportosítása.......................................................................................70 A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi területe.................................................71 Az osztályfőnök tevékenységi területei................................................................................72 9. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke..........................................................................................................72 10. Szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...............................................................................................................73 A kapcsolattartás formái:......................................................................................................74 11. A HÁZIREND, A TANULÓK KÖTELESSÉGEIRŐL MEGFOGALMAZOTT NÉHÁNY „SZIGORÍTÁS”, AZ ISKOLÁBA BEVITT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ BEJELENTÉSI, ŐRZÉSI, KORLÁTOZÁSI FELTÉTELEK .................................................77 HeLYI TANTERV....................................................................................................................78 12. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai...........................................................91 A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, étékelési rendszere..........................................92 A mérések leggyakoribb formái: ..........................................................................................93 Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban.................................94 A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai:.................................................................94 A tanulók értékelésének helyi rendszere:..............................................................................95 Az osztályzatok naplóbeli bejegyzésének egységes formái:.................................................96 13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai..................................................................................................................................97 A felkészülés jellege és gyakorisága:....................................................................................97 14. FELZÁRKÓZTATÁS, FEJLESZTÉS, TEHETSÉG-GONDOZÁS, KONZULTÁCIÓ; SPECIÁLIS, ILLETVE KIEGÉSZÍTŐ ISMERETEK ÁTADÁSA CÉLJÁBÓL...............98 15. KÖNNYÍTETT TESTNEVELÉS.......................................................................................98 16. ISKOLAI SPORTKÖR.......................................................................................................98 17. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE...........................................................................................99 Szöveges értékelés................................................................................................................99 Alapelvek:.............................................................................................................................99 Magatartás- és szorgalomjegyek.........................................................................................100 18. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................................................102 A kiválasztás fő szempontjai, elvei:....................................................................................102 19. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.............................................................104 Átjárhatóság:.......................................................................................................................106 20. A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA...............................................106 A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei.....................................................................107 21. A tanulók mindenek felett álló érdeke..............................................................................107 Tankötelezettség..................................................................................................................108 22. SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, PARTNERI KAPCSOLAT, FOKOZATOSSÁG, KÖVETELMÉNYTÁMASZTÁS, NEVELÉS ÉS OKTATÁS ÖSSZHANGJA.................................108 23. A TANULÓI TEVÉKENYSÉG FELÜGYELETE..........................................................109 24. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM..........................109 25.Könyvtár-pedagógiai programja........................................................................................110 26. Az Előkészítő és Speciális Szakközépiskola pedagógiai programja................................110 27. Az intézmény kollégiumainak pedagógiai programja......................................................110 Mellékletek:............................................................................................................................114 I. sz. melléklet.....................................................................................................................114

4


Pedagógiai Program

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................114 II. sz. melléklet....................................................................................................................114 Könyvtár-pedagógiai programja.........................................................................................114 III. sz. melléklet..................................................................................................................114 Az Előkészítő és Speciális Szakközépiskola pedagógiai programja..................................114 IV. sz. melléklet..................................................................................................................114 AZ INTÉZMÉNY KOLLÉGIUMAINAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA......................114

5


Pedagógiai Program

I. BEVEZETÉS Az összevont intézmény létrejötte: 40/2007. képviselő-testületi határozat: Oktatási ágazat átszervezése (Intézkedési Terv II.) „II. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 102. §. /2/ bekezdése szerint eljárva úgy határoz, hogy: 1./ a Közgazdasági Szakközépiskola a Kossuth L. Középiskola és Szakiskola a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola által ellátott középiskola, szakiskolai és szakképzési feladatokat, a Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola szakiskolai és szakképző évfolyamait összevonja és egy új, többcélú intézményt hoz létre 2007. augusztus 1-i hatállyal. 2./ Az összevont intézmény székhelye: Kossuth L. KSZI A magasabb vezetői álláshely nyilvános pályázati eljárás útján tölthető be. Intézményegységei: 1./ Szakközépiskola 2./ Szakiskola és speciális szakiskola 3./ Szakképzés 4./ Kollégium 5./ Felnőttképzés Az intézmények megszüntetésének időpontja:

2007. július 31.

Az új intézmény működésének kezdete:

2007. augusztus 1.

Az intézményegységek és telephelyeik vonatkozásában jogutód intézmény: Kiskunfélegyházi Összevont Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Intézményegység-vezető: 5 fő, valamint 1 fő gazdasági vezető Az összevont intézmény közalkalmazotti létszámát az iskolai beiratkozást követően - legkésőbb 2007. július 31-ig – a Képviselőtestület megállapítja.” 2/2007. képviselő-testületi határozat: A nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó középiskolák további működtetése

6


Pedagógiai Program

„4./ Kezdeményezi a kollégiumi férőhelyek felülvizsgálatát, a célszerűség és a gazdaságosság szempontja szerinti átcsoportosítását.” 128/2007. képviselő-testületi határozat: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2007. június 7-én tartott ülésén – „Előterjesztés alapító okiratok módosítása és az új nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának elfogadása tárgyában” – napirenden megszüntette a következő iskolákat: •

Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,

•

Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola,

•

Közgazdasági Szakközépiskola,

•

Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola

és létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nevű új nevelési-oktatási intézményt, elfogadva az alapító okiratát.

Az összevont iskolák rövid bemutatása Közgazdasági Szakközépiskola A Közgazdasági Technikum, majd Szakközépiskola az 1961/1962-es tanévben kezdte meg működését 2 osztállyal, összesen 76 tanulóval. A 4 éves képzés folyamán heti 1 nap szakmai gyakorlaton vettek részt a gyerekek. Kezdetben nehézséget okozott a szakmai tárgyak oktatása, mert óraadók adták át tudásukat a tanulóknak. Viszont a gyakorlattal való eleven kapcsolat hasznára vált a gyerekeknek. 1969. október 25-én Varga Jenő közgazdász nevét vette fel az intézmény, és viselte 1992-ig. Az 1987/1988-as tanévben 32 tanulóval indult el az idegen nyelvű gépíró-gyorsíró osztály. 1987 nyarán került sor a fűtés és világítás korszerűsítésére, a könyvtár új helyének kialakítására. Az 1990/1991-es évben már igazgatási-ügyviteli ágazatra és pénzügyi ágazatra bomlott az egyik osztály, mert a gazdasági változások megkövetelték az alkalmazkodást. 1992-ben az iskola kollégiumát vissza kellett adni a kalocsai iskolanővéreknek, ezért átköltöztek a Kun utcába. 1994 őszén csatlakoztak a világbanki programhoz. 1995-ben elkészült a taniroda, mely lehetővé tette a gyakorlati oktatás iskolai keretekben való megvalósítását. Az iskola sok tanulója a továbbtanulást tűzi célként maga elé, ezért mind a közismereti, mind a reáltantárgyak, valamint a közgazdasági ismeretek elsajátítására nagy hangsúlyt fektetnek. Jelen pillanatban 3, közgazdasági, ügyviteli és kereskedelem-marketing szakmacsoportban folyik a képzés. 1999-2003 a dunaújvárosi Főiskolával együttműködve bekapcsolódtak a felső-

7


Pedagógiai Program

fokú szakképzésbe. Az érettségi utáni szakképzés új lehetőségeket nyitott. Az OKJ kínálatából mindig olyan szakmákat választottak, melyek alkalmazkodnak a piaci igények és a munkaerő-piaci elvárásokhoz, ezért az elmúlt 5 évben folyamatosan új szakképesítések tanítását kezdték meg. A Közgazdasági Szakközépiskola alapfilozófiájához hozzátartozik, hogy nemcsak a szakképzésre és a felsőoktatásra való felkészítést tartják fontosnak. Számukra döntő, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Fegyelmezett hozzáállással, értelmes célokért küzdve, fiatalos jókedvvel és lendülettel oldják meg feladataikat. Az iskola 2004 óta nemzetközi EBCL vizsgaközpont. A felnőttképzésbe 3 éve tudtak bekapcsolódni egy osztállyal. Szakmai képzésünk színvonalát országos és nemzetközi eredményeik igazolják. A Közgazdasági Szakközépiskola a 2003-2004-es tanévtől legfontosabb tartalmi munkájának az új kétszintű érettségi rendszerre való áttérés feladatainak megoldását tekintette. A belső folyamatokon belül a módszertani felkészítések és a tananyagok, követelmények megismerése volt a kiemelt feladat. A 2004/2005. tanévtől a felsőfokú szakképzés a Budapesti Gazdasági Főiskola akkreditációjával folytatódott a pénzügyi szakügyintéző képzéssel a kreditpontokért, így a sikeresen végzettek rövidített képzésben juthatnak be a felsőoktatás rendszerébe. A 243/2003. rendelet alapján már ebben a tanévben kiemelt feladat volt a NAT kiegészítéseként az európai elvárásoknak megfeleltetett kompetenciák megismerése, alkalmazása. 2005-ben az Európai Uniós Humán Erőforrás-fejlesztési Program lehetőséget kínált a tartalmi munka korszerűsítésére. A 2005-ben megírt HEFOP 3.1.3 pályázat - a Kompetencia alapú oktatás elterjesztése az oktatás területén - sikeres lett. Ennek eredménye, hogy a 2006-2007. tanévben az iskola önállóan bekapcsolódott a modern átalakulási folyamatba. Az eredményes pályázat alapján három kompetenciaterületen indult el az innovatív folyamat az akkor 9. osztályos tanulók körében.

8


Pedagógiai Program

Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola A mezőgazdasági szakképzésnek 70 éves, az élelmiszeripari szakképzésnek közel 40 éves múltja van Kiskunfélegyházán. Az iskola 1945 előtt egyházi Mezőgazdasági Leányképzőiskola, 1950-től Mezőgazdasági Technikum, l968-tól Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző, l988-tól szakközépiskola is, jelenleg Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola. Hosszú időszakon át jellemző volt az intézményre, hogy kevés és speciális képzést nyújtó szakmákra iskolázott be. 1988-ig a szarvasmarha-tenyésztő, baromfitenyésztő és húsfeldolgozó szakmák közül választhattak a diákok. Saját gyakorlati bázisa nem volt az iskolának. 1989-től fejlesztések sora indult el. A túlspecializált szakmákat felváltották a többféle feladatkör betöltésére felkészítő, ezáltal jobb elhelyezkedési és megélhetési esélyt adó szakmák. Mindez az alapvetően 250-270 tanuló képzésére berendezkedett iskolában jelentős létszámfelfutást eredményezett. Igen nagy előrelépés történt az iskolai tanüzemi háttér kiépítésével. 1991-ben tanvágóhidat létesített a fenntartó önkormányzat a húsipari gyakorlati képzés számára, amely 1997-ben új húsfeldolgozó tanüzemmel bővült. 1992-ben az iskola 200 ha földterület (szántó) használati jogát kapta meg tangazdaság céljára. 1993-ban az önkormányzat megvásárolta a földterületen lévő állattartó telepet. A romos épületekből két istállót újítottak fel, amelyben jelenleg sertés-, juh- és lóállomány szolgálja a gyakorlati képzést, valamint magtárat, gépszínt, szociális blokkot és csoportszobát alakítottak ki. A földterületen az iskola által telepített 1,2 ha szőlő, 1,2 ha gyümölcsös, 1 üvegház szolgálja a képzést. 1996-ban új étkezővel gyarapodott az iskola. 1997-ben befejeződött az épülettömb felújítása, melynek keretében megújult a 200 fős kollégium, és otthont tudott adni korábban a város szélére telepített leánykollégiumnak. Az 1999-ben létesült új iskolaépület már a 21. század európai színvonalú képzésének lehetőségeit kínálja. 2006-tól az iskola sikeres pályázata alapján részt vevője SZFP-II. programnak, amely magában foglalja az eszközfejlesztést, a tanártovábbképzést, a projekt alapú oktatás elterjesztését és a kooperatív tanítási módszerek alkalmazását (a program 2011-ig tart).

9


Pedagógiai Program

Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola 1885. február1-jén kezdődött meg a tanítás a jogelőd intézményben, a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI ALSÓFOKÚ IPARISKOLÁBAN, az egykori Fehér iskola termeiben. A kor igényeit kielégítő 23 szakma (például ács, lakatos, órás, talyigás) 164 tanoncának az elméleti képzése folyt itt heti 7 órában. 1886-ban már a kereskedők oktatása is megkezdődött, a két iskolát egyesítették Kis-kun-félegyházi Alsófokú Kereskedelmi és Ipariskola néven. A két oktatási intézmény 1892-től aztán újra önállósult. A tanulók három osztályt végeztek, a létszám általában 150- 170 fő volt. Az ipariskolában az oktatás színvonala a helyi lehetőségek szintjén megfelelő volt, a Kecskeméti Iparkiállításon többször is jutalmazták az intézményt (például 1901-ben aranyérmet kapott). Önálló, saját épületbe 1909-ben költözött A lányok szakmai oktatása 1925-től kezdődött, nekik kezdetben 7 szakmát tanítottak (például szabó, kalapos, fényképész).1936-ban újjászerveződött a szakoktatás, 5 alapszakma köré csoportosítva (cipész-, építő-, fa-, szabó-, fémipar).A második világháborút követően az oktatás „szocialista” átalakítása fokozatosan történt, kezdetben csak kisebb változtatásokkal. 1947-ben kezdte meg működését a Petőfi Sándor Tanoncotthon, 20 férőhellyel. 1948-ban az államosítás után az intézmény a Kiskunfélegyházi Állami Iparostanonciskola nevet kapta. Az 1949-ben megjelent IV. törvény gyökereiben változtatta meg a szakképzést, megkezdődött a szakembergárda kinevelése a nagyipar számára, kezdetét vette a tanerők speciális kiképzése, kiadják az első tanterveket, szerveződni kezdenek a mai értelemben vett szakiskolák. A helyi ipariskolában is a következő tanévtől már főállású, ide kinevezett pedagógusok tanítottak. A város ipari fejlődésével párhuzamosan a tanulólétszám kisebb – nagyobb visszaesésekkel, de egyre nőtt, nagyobb férőhelyre volt szükség. Az új épület 1969-re készült el, akkor költözött az intézmény a mai helyére, a Kossuth utca 34. szám alá. 1972-ben megkezdődött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolájában, ez 1983-ban levelező tagozattá alakult, 1998-tól pedig esti tagozatként működik. 1976-ban átadták a 200 férőhelyes kollégiumot és 120 munkahelyes iskolai tanműhelyt. 1984-ben megkezdődött a cipőipari és ruhaipari technikusképzés levelező tagozaton. A tanulólétszám növekedése okán (1100 tanuló) 1987-re elkészült az új épületszárny 5 tanteremmel és 4 csoportszobával. 1990-ben vette fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, ugyanebben az évben indult meg az IPOSZ képzés. A rendszerváltás és a privatizáció hozta változások miatt a gyakorlati oktatást az iskolának kellett átvállalnia. Az eddigi 200-250 tanuló helyett közel 600 tanuló számára kellett gyakorlati helyet biztosítani. Ekkor alakult a Tanépítés-vezetőség is. A város a Molnár-telepi, volt

10


Pedagógiai Program

KUNÉP-tanműhely megvásárlásával segítette a feladat megoldását. 1991-ben újraindult a kereskedő szakma oktatása (élelmiszer- és vegyi áru kereskedő néven). 1993-ban a végzett szakmunkások számára intenzív tagozat létesült (nappali tagozaton 2 év alatt érettségizhettek le a szakmunkásképzőben folytatott iskolai tanulmányaik beszámításával). 1998-ban a Világbank támogatásával humán és közlekedési szakmacsoportban szakközépiskolai osztályok kezdték meg működésüket, és ekkor indult a 9-10 osztályos alapképzés is. 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozataként kezdte el működését a felsőfokú szakképzés, az AIFSZ. 2002-ben ECDL vizsgaközpont alakult az iskolában. 2004-ben nyelvi előkészítő osztály indult a kereskedelem-marketing szakmacsoportban. 2006-ban a zsúfoltság csökkentése érdekében a tanműhely tetőterében 4 tanterem (benne korszerűen berendezett közlekedési, kereskedői, mérőszobai kabinet) létesült, az építési munkálatok nagy részét a tanulók végezték.

Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Városunkban 1948 januárjában nyílt meg az első kis létszámú gyógypedagógiai osztály, amely létszámban gyarapodva 1951-52-ben, az akkori tanítóképzőben kapott két egymás melletti helyiséget. Az 1952-53-as tanévben már három tanulócsoport volt, és ezek a Jókai u. 4. szám alatt kaptak új tantermeket. 1962-ben a tanulócsoportok száma már elérte a hatot, a következő évben pedig megalakultak az első napközis csoportok, ám a 100 évesnél is öregebb épület egyre kevésbé felelt meg a korszerű kisegítő iskola követelményeinek. Ugyanakkor az is gondot jelentett, hogy ekkoriban a kisegítő iskolák tanterve alapján készült tankönyvek nem léteztek. 1978-ban továbbképző tagozat is indult. A kisegítő iskola 8 osztálya az általános iskola 6 osztályának felelt meg, a dolgozók iskolája programja alapján elvégzett hetedik és nyolcadik osztály után szakmai ismereteket tanultak, betanított munkásnak képezték őket. Az új oktatási törvény alapján a Kisegítő Iskola helyett az Általános Iskola elnevezést vezették be, 1983-ban az iskola a 11. számú Általános Iskola elnevezést kapta. Még ebben az évben 2 éves szakmai képzés indult, ahol a gyerekek „betanított munkás” bizonyítványt kaptak. Bővült az iskola épülete, megkapták a Némedi Varga Sándor utcai szárnyat is. Ez tette lehetővé az előkészítő csoport beindítását. 1993-ban a Nevelési Tanácsadót és a Logopédiai Szolgálatot is az iskolához csatolták. 1996 februárjában az imbecil tanulók számára megalakult a Felnőtt Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona. Az épület felét az iskola két csoportja kapta meg. 1997-ben fejlesztő osztály indult. (Azok a gyerekek kerültek ide, akik az iskolaérettségi vizsgálat alapján még nem iskolaérettek, részképességi problémákkal küzdenek.) 2000-ben a 9-10. osztályos képzést is bevezették. Ezen a nyáron költözött az intézmény a mai helyére, a volt Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskolába. 2001 novemberében vette fel az iskola a je-

11


Pedagógiai Program

lenlegi nevét: Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat. A szakképzés 2006-ban indult varrómunkás szakmában. A törvényi változásokkal összhangban 2008. szeptember 1-től részévé váltunk a - végleges nevén - Bács-Szakma Szakképzési Fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek. A 2009-2010-es tanévtől bekapcsolódtunk a TÁMOP 3.1.4. pályázati projektbe. Az intézmény tanulólétszáma

Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola 600 500 400 300 200 100

ös s zes en

Képzés típus

12

Speciális szakiskola szakképzés

Speciális szakiskola

Reintegráció

Esti gimnázium

Gimnázium

Szakközépiskola szakképzés

lány

Szakközépiskola

fiú

Szakiskola szakképzés

Szakiskola

0


Pedagógiai Program

Közgazdasági Szakközépiskola 600 500 400 fiú 300

lány összesen

200 100 0 Szakközépiskola

Szakközépiskola szakképzés Képzés típus

Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola 600 500 400

fiú

300

lány összesen

200 100 0 Szakiskola

Szakiskola szakképzés

Szakközépiskola

Képzés típus

Az intézmény pedagógus állománya

13

Szakközépiskola szakképzés


Pedagógiai Program

Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Főiskola Egyetem Szakvizsga Nincs diploma Összesen

50 fő 33 fő 16 fő 11 fő 110 fő Közgazdasági Szakközépiskola

Főiskola Egyetem Szakvizsga Nincs diploma Összesen

12 fő 22 fő 4 fő 38 fő

Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola Főiskola Egyetem Szakvizsga Nincs diploma Összesen

22 fő 23 fő 2 fő 1 fő 48 fő

14


Pedagógiai Program

JOGI STÁTUSZ Az intézmény - hivatalos neve: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium - rövidített neve: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium - elektronikus rövid név: Kiskunfélegyházi Szakképző (KFSZ) - székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. - alapításának ideje: 2007. augusztus. 1. (40/2007. Kt. hat.) - alapította: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. - típusa:

A tevékenységek jellege alapján:

közszolgáltató

Közszolgáltató szerv fajtája alapján:

közintézmény

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó - fenntartó és irányító szerve: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. - jogszabályban meghatározott közfeledata: o többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény 

szakiskola



szakközépiskola



gimnázium



speciális szakiskola



kollégium

Az intézményvezető: Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bíz meg. További információk A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium bankszámlaszáma: OTP 11732071-15338284-40860004.

15


Pedagógiai Program

II. NEVELÉSI PROGRAM A pedagógiai program meghatározza az iskola középtávú céljait, tartalmazza a tanulók neveléséhez, képességeik kibontakoztatásához és továbbtanulásukra való felkészülésükhöz szükségesnek és kívánatosnak tartott módszerek, eljárások meghatározását. A pedagógiai programmal kapcsolatos jogszabályokat az 1993. évi LXXIX. törvény (a Közoktatásról szóló törvény) határozza meg, amelyből – rövidítve – idézzük a legfontosabb ide vonatkozó részeket: 44. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő véleményét beszerezni. Ha ilyen közoktatási szakértő nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakember kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlata van. (2) A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül - az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, 16


Pedagógiai Program

- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, - a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, - az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, - moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, - a középszintű érettségi vizsga témaköreit, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, c) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot, d) szakközépiskolában és szakiskolában az e törvény 27. §-ának (4) bekezdése, illetve 29. §-ának (1) bekezdése alapján a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteknek a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba történő beszámítását.

17


Pedagógiai Program

1. CÉLOK, FELADATOK, NEVELÉSI ALAPELVEK A nevelés alapvető célja:

Műveltséget adni, az embert magasan kulturált személyiséggé nevelni, mindig egy jobb, tökéletesebb nemzedéket létrehozni.

A nevelő – oktató munka alapelvei: •

Az oktató-nevelő munka az egész személyiségre hat, alapja a személyes példamutatás, a kölcsönös tisztelet és együttműködés

•

Az iskola a tanulók egyéni adottságaira építő pedagógiai, módszertani kultúrával neveli a jövő szakembereit, olyan módon, hogy a pozitívumok erősítése, a dicséret és jutalmazás kerüljön előtérbe

•

Az iskola – kollégium- gyakorlóhely egységes követelményrendszer alapján dolgozik

•

A közoktatási és szakképzési törvény alapelvei – különösen esélyegyenlőség, hátrányos megkülönböztetés tilalma, a gyermek mindenekfelett álló érdeke – érvényesül valamennyi tevékenységünkben

•

A felnőtt diák kapcsolat alapja a személyes példamutatás

•

Munkánk szellemisége tükrözi a tanulást, mint értéket és az élethosszig való tanulás szükségességét

•

Az intézmény segíti a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását, fejlesztését integrált formában.

•

Az intézmény segíti a társadalom perifériájára került tanulók reintegrációját (HHR) kompetencia alapú oktatással a szakképzésbe történő bekapcsolódás érdekében.

•

Az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) számára az Arany János Kollégium Programmal teremt lehetőséget a társadalmi hátrányok csökkentésére, a személyiségfejlesztésre, szakképesítés megszerzésére.

Stratégiai céljaink: Olyan tanulók képzése, akik rendelkeznek: •

a konstruktív életvitelhez szükséges magatartásformákkal,

•

képességekkel, amelyek segítik helyüket megállni munka-erőpiacon – különösen kommunikációs (anyanyelvi és idegen nyelvi), informatikai készségek, szakmai kulcskompetenciák, együttműködés készsége

18


•

Pedagógiai Program

szakmai alapismeretekkel – gyakorlati alaptudással, amelyek lehetővé teszik az elsajátított ismeretek, gyakorlati készségek továbbfejlesztését

•

készségekkel, amelyek megalapozzák az élethosszig való tanulást – különösen alapkészségek és tanulási készségek

Feladataink Az előbbiekben megfogalmazottakhoz igazodva, azokat továbbfejlesztve ezek a következők: •

A Nemzeti Alaptantervnek megfelelő, általános ismereteket nyújtó oktatás.

•

A sok problémával, hiányossággal küzdő tanulók között az esélyegyenlőség megteremtése.

•

Az alapkészségek, képességek fejlesztése, a hiányok pótlására felzárkóztató, differenciáló pedagógiai tevékenység végzése.

•

A tanulók problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése.

•

Olyan tanulók nevelése, akik legjobb képességeik szerint sajátítják el az általános műveltségbeli és szakmai ismereteket.

•

A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, módszerek átadása; a tanulási technikák elsajátítása különböző eszközök segítségével.

•

Az eredményes munkához szükséges mentálhigiénés feltételek kialakítása: az önismeret, önnevelés képessége, akarati tulajdonságok, a rendszeresség igénye, megalapozott önbizalom, kommunikációs képesség, felelős döntéshozatal.

•

Az egészséges életmódra való törekvés kialakítása.

•

A kommunikációs és viselkedéskultúra fejlesztése.

•

Munkára nevelés, más és a saját munka megbecsülése.

•

Közösségfejlesztés, az egyén és a közösség egyensúlyának megteremtése.

•

Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra, a többszöri szakmaváltásra, a továbbtanulásra.

A TÁMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással az alábbi alapelvek épülnek rá az általánosságban érvényesekre: •

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás. A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a megismerhető tudáselemeket.

19


•

Pedagógiai Program

A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása. Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani.

•

Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

•

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.

•

Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása, új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetésével.

•

A tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő differenciált fejlesztés a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereivel.

•

Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben.

•

Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció, átvett „jó gyakorlatok”).

A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják •

Az oktatás az alapvető kulcskompetenciák kiépítésére épül: -

anyanyelvi kommunikáció (szövegértés – szövegalkotás)

-

idegen nyelvi kommunikáció

-

matematikai

-

természettudományos

-

digitális (SDT alkalmazás)

-

a hatékony, önálló tanulás

-

szociális és állampolgári

-

kezdeményezőképesség és vállalkozói

20


-

Pedagógiai Program

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja, hogy tanulóink alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére. A tanítási folyamat során ki kell alakítani a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igényét. A tanulóknak alkalmassá kell válniuk egyéb ismeretek befogadására, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. A megvalósításhoz alkalmazandó eszközeink: •

a személyes példamutatás,

•

a meggyőzés, motiváció,

•

számonkérés, ellenőrzés,

•

jutalmazás,

•

büntetés,

•

tevékenység alapú oktatás,

•

tanulók önálló munkára késztetése,

•

aktív cselekedtetés.

A kerettanterv lehetőséget ad az alábbi eljárások alkalmazására: •

személyes beszélgetés, megbeszélés,

•

tantárgyak közötti koncentráció, integráció,

•

tanítási órákon kívül tanulmányi kirándulás,

•

környezeti nevelés,

•

kulturális és sportrendezvények.

A hatékony és motiváló nevelés-oktatási folyamat eredményeképpen tanulóink alkalmassá válnak a folyamatos fejlődésre, továbbtanulásra, szükség esetén szakmaváltásra, az életen át tartó tanulásra.

21


Pedagógiai Program

Stratégiai célokhoz kapcsolódó intézményegységi különös stratégiai célok: Mezőgazdasági, Kossuth A tanulók rendelkezzenek a környe-

Közgazdasági A tanulók közgazda-

Kollégium Olyan szokásrend-

zettudatos életvitelhez szükséges ma-

sági szemléletének

szer működtetése,

gatartásformákkal, készségekkel, szo-

kialakítása; a gazda-

amelynek során ki-

kásokkal.

sági-pénzügyi folya-

alakulnak az együtt-

A tanuló szerezzen olyan versenyké-

matok, változások

élés, közös munká-

pes tudást, elméleti és gyakorlati mű-

megértésére és folya-

hoz szükséges maga-

veltséget, amivel nemcsak kapni, ha-

matos nyomon köve-

tartásformák – külö-

nem adni is tudó, felelősségteljes adó- tésére való igény fel-

nösen a tolerancia,

fizető állampolgárrá válhat; alakuljon

ébresztése.

felelősség és feladat-

ki a munkaadók által elvárt munka-

Felkészítés az egye-

tudat

morál, munkastílus.

temi, főiskolai továbbtanulásra.

A stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó hosszú távú célok: Személyiségfejlesztés A tanórai – tanórán kívüli te-

Közösségfejlesztés Olyan közösségi tevékeny-

Egészséges életvitel A konstruktív életvezetés

vékenységek keretében indi-

ségformák működtetése - a

szokásai közé épüljön be a

rekt nevelési hatásrendszer

tanulók kezdeményezésére és mozgás és annak szeretete, a

működtetésével lehetőséget

együttműködésével – ame-

környezetre való odafigyelés,

biztosítani a tanulók szociális lyek során felkészülnek a tár-

az önromboló szenvedélyek

kompetenciának fejlődésére,

sadalmi szerepvállalásra, ala-

elkerüléséhez szükséges

az önismeretük alakulására

kul felelősségük nemcsak

kompetenciák

maguk, hanem környezetük ás társaik iránt is A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

22


Pedagógiai Program

Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/ érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenységek okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következető készségeken, tevékenységeken alapul: infor-

23


Pedagógiai Program

máció felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás kompetencia: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az

24


Pedagógiai Program

irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. A TÁMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással a kompetencia alapú oktatás bevezetésével a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: személyes kompetencia: •

önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége,

kognitív kompetencia: •

logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés

szociális kompetencia: •

empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.

Módszertani elemek: •

hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás

•

habilitációs és rehabilitációs tevékenység

•

az inkluzív nevelés

•

attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak

•

multikulturális tartalmak

•

tanórai differenciálás (heterogén csoport.)

•

kooperatív tanulás

•

a drámapedagógia eszközei

•

tevékenységközpontú pedagógiák eszközei

•

projektmunka (egyéni és csoportos)

•

prezentációs technikák

•

tanulói értékelési formák gazdagítása

•

módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: 25


Pedagógiai Program

• tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés • munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat • individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: • páros munka • csoportmunka • játék • szerepjáték (drámapedagógia) • vita • kutató-felfedező módszer • kooperatív módszerek • projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: • differenciálás -

egyéni különbségek figyelembevétele

-

tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.

• szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia -

divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.

• motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: • Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése • IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése • A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: • Csoportmunka • Pármunka-tanulópár • Egyénre szabott munka • Részben egyénre szabott munka

26


Pedagógiai Program

• Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: • Mennyiségi differenciálás • Minőségi differenciálás • Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: • Új ismeretanyag feldolgozása • Alkalmazás-gyakorlás • Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: • Problémamegoldó csoportfeladatok • Alkotó feladatok • Felfedező, kutató feladatok • Érvelésre-vitára alkalmas feladatok • Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: • az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, • az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, • multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), • multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, • eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását.

27


Pedagógiai Program

Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: •

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)

•

bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)

•

fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)

•

összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére

•

számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban

•

aktív tábla, szavazógépek alkalmazása.

•

csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)

•

mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a fenti kompetenciák harmonikus fejlesztését. Ennek érdekében az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába.

28


Pedagógiai Program

A képzés szerkezete, szakaszai Az iskola minden évfolyamán minden héten egy osztályfőnöki órát tartunk. Az életvitel, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek műveltségi terület ismereteinek átadását – pedagógiai és célszerűségi okokból – döntően ezeken az órákon végezzük el. Mindezek ellenére az osztályfőnöki órán diákjaink nem kapnak osztályzatot, mert az átadott fontos ismeretek ellenére nem tantárgy. Az osztályfőnöki órákon emellett környezetvédelemmel, fogyasztóvédelemmel Mint minden oktatási intézménynek, így iskolánknak is egyik alapvető célja és feladata az eredményes tanítás, képzés és nevelés. Törekvésünk, hogy a hozzánk beiratkozott fiatalok és felnőttek sikerrel vegyék az akadályokat, kihasználják a kínált lehetőségeket, megszerezzék a kívánt végzettséget, szakmá(ka)t. Intézményünk képzési kínálata rendkívül sokrétű és sokszínű, változó, ezért a továbbiakban az egyes képzési formák általános jellemzőit, felvételi követelményeit, az egyes iskolafokozatok közti átlépés lehetőségeit és a továbbhaladás módozatait részletezzük. Az intézmény képzési formáira vonatkozó legfontosabb jogszabályok Közoktatási törvény 27. §, 28. §, 29. §, 30. §, 32. § és a 33. §. Az elérendő ismeretszinteket, a részletes vizsgakövetelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. I. Iskolarendszerű képzések Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola 1. Szakiskolai képzés 9-10. osztály 2 év 9-10. évfolyamokon az általános műveltség megalapozása mellett iskolánk különös hangsúlyt fektet az oktató-nevelő munkában a diákok eredményes fejlődését alapvetően befolyásoló kulcskompetenciák fejlesztésére. Ezek a következők: •

problémamegoldás,

•

szóbeli és írásos kommunikáció,

•

szabálykövetés,

•

szociális és a személyi területek.

Ebben a differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszban az új ismeretek átadása mellett iskolánk tanárai vállalják az általános iskolai tudásanyag rendszerzését, illetve az esetleges hiányok felszámolását elősegítő hatékony, felzárkóztató módszerek alkalmazását. Ezen komplex folyamat koordinálásában a Szakiskolai Fejlesztési Program II. periódusában meg29


Pedagógiai Program

határozott irányelveket, valamint a Szakiskolai Fejlesztési Program I. részben kifejlesztett kerettanterv elvárásait vesszük figyelembe. A szakiskolában folyó képzés alapvető célja a tanulók motiválása és kreativitásuk fejlesztése. Mindez aktív részvétel mellett valósítható meg, amely feltételezi diákjaink fokozott bevonását az órai, valamint egyéb fakultatív tevékenységekbe. Ezt hivatott elősegíteni a tanórán megvalósításra kerülő differenciált csoportmunka, illetve a gyakorlat szintjén is realizálható projektek bevezetése, alkalmazása. Ezen feltételrendszer megvalósulása a szakmatanulás iránti motivációt is eredményesebben mozdítja a kedvező irányba. Az iskolatípus átjárhatósága, a továbbhaladás lehetőségei: -

A jó tanulmányi eredményű, kiemelkedő szakmai érdeklődésű tanulónak lehetősége van a 9. évfolyam második félévétől, illetve a 10. évfolyamon a szakközépiskolai képzésre való átlépésre, amelyet a szülő kérésére, a tantestület javaslatára az igazgató dönt el.

-

A tanuló átlépése esetén különbözeti vizsga letételére kötelezett a munkaközösségek által elkészített feladatlapokon, a munkatervben előírt vizsganapokon (január, június, augusztus).

-

A 10. osztály sikeres elvégzése után a tanuló szakképző évfolyamon folytathatja tanulmányait a már 9. osztályban megjelölt szakmacsoporton belüli szakmában, illetve lehetősége van minden – az OKJ-ben szereplő – iskolánkban oktatott, 10. osztályra épülő szakma elsajátítására.

A 10. évfolyam megfelelő szintű elvégzése és a 16. életév betöltése után a tanuló jelentkezhet az ifjúsági tagozatra, hogy 3 évfolyam teljesítésével eredményes érettségi vizsgát tegyen. 2. Érettségire felkészítő nappali tagozatos képzés 2.1. Szakközépiskolai képzés 4év, nyelvi előkészítő képzéssel 5év A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket, valamint az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folytat. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. 30


Pedagógiai Program

A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A 8. osztályt eredményesen elvégző fiatal a központi írásbeli felvételi vizsga letétele után, a jogszabályban megfogalmazott felvételi eljárás alapján kerül iskolánkba. A 9-10. évfolyamokon közismereti tantárgyak oktatása, és a választott szakmacsoportok szakmai orientációja folyik. A 11-12. évfolyamokon közismereti és szakmai alapozó oktatásban vesznek részt a tanulók. A szakközépiskolai osztályokban egy választott idegen nyelv (angol, német) tanulása kötelező. A szakközépiskolai képzés első szakasza a 12. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. 9. idegen nyelvi előkészítő évfolyamon intenzív felkészítése zajlik az általános iskolában elkezdett idegen nyelvből. A négy nyelvi funkció, a beszédértés, az írás-, az olvasás- és a beszédkészség fejlesztése folyik. •

Emelt szintű informatikai képzés, ECDL vizsga megszerzése,

•

Különféle készségek, képességek fejlesztésével problémamegoldó gondolkodás kialakítása, érzelmi intelligencia fejlesztése.

•

Felkészítés nyelvvizsgára.

•

10. évfolyamtól kereskedelmi-marketing szakmacsoportos képzés a 13. évfolyam végéig.

2005-től a tanulók két szinten tehetnek érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Az érettségi vizsga kötelező és kötelezően választható vizsgatantárgyakból áll. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv Intézményünk a következő kötelezően választható tantárgyakat ajánlja a vizsgázóknak: fizika kémia biológia testnevelés informatika földrajz 31


Pedagógiai Program

ének – zene szakmai alapozó tantárgyak. A középszintű érettségi vizsga szervezése a továbbiakban is a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan zajlik. Az írásbeli feladatlapok és javítási útmutató központilag készül, a javítás az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállítása a 40/2002.(V.24) sz. miniszteri rendeletben foglaltak szerint az iskola tanárainak feladata. Az emelt szintű érettségi vizsgára – megfelelő jelentkező létszám esetén – iskolánkban a kötelező érettségi tantárgyakon kívül az alábbi tárgyakból készítjük fel tanulóinkat: fizika kémia biológia földrajz informatika 2005-től a jól sikerült idegen nyelvi érettségi nyelvvizsgának megfelelő végzettséget tanúsít. Mivel iskolánk kötelezően választható vizsgatantárgya az informatika, fontos tudni, hogy 2005-től az a tanuló, aki akár közép-, vagy emelt szinten jelesre érettségizik informatikából – igénye esetén – megkapja az ECDL bizonyítványt is. A korábban letett ECDL vizsga nem váltja ki az informatikai érettségi vizsgát. Átképzési, továbbhaladási lehetőségek: •

A szakközépiskola 9-10. osztályaiban tanuló diák – romló tanulmányi eredményei, vagy szakmaváltás miatt – dönthet úgy, hogy a továbbiakban tanulmányait a szakiskolában folytatja. A szülő által megfogalmazott kérést a tantestület véleményezi és az igazgató dönt a továbbhaladás irányát tekintve.

•

A 10. osztályt eredményesen végző, érettségit megszerezni nem kívánó tanulónak lehetősége van valamennyi, 10. osztályra épülő szakképzés közül választani. A szakközépiskola elvégzése, az érettségi vizsga letétele után a tanuló: •

befejezheti tanulmányait,

•

a felsőoktatásban folytathatja tanulmányait,

•

szakirányban tanulhat tovább, bekapcsolódhat szakképzésbe és választ-

hat minden, iskolánkban tanított (10. osztályra, és középiskolára épülő) szakma közül, •

tanulmányait más intézményben folytathatja.

A TÁMOP 3.1.4 pályázatban részt vevő tagintézmények szakközépiskolai osztályaiban a 2009/2010-es tanévben megkezdtük a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését. Adaptáljuk 32


Pedagógiai Program

a NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök alkalmazásáta sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Céljaink: •

kompetencia alapú oktatás elterjesztése.

•

a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,

•

a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,

•

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése

•

az esélyegyenlőség érvényesítése, az eltérő képességű és szociális helyzetű, HH, HHH, SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése, az ilyen tanulók együttnevelését-oktatását meghatározó célok megfogalmazása

•

újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, a valóság sokféle bemutatására törekvés

•

az eredményes ismeretelsajátítás és készségfejlesztés érdekében a tananyagmodulok, és a moduláris oktatás elterjesztése

•

a tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kapjon a gyakorlat, a konzultáció, az önálló tananyag-feldolgozás,a feladatmegoldások,az önálló szakirodalmi elemzések, az eLearning használata

•

szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása

•

egyéni fejlesztési tervek készítése

•

digitális írástudás elterjesztése, az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása.

•

a kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan.

•

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi kommunikáció (szövegértés – szövegalkotás) - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai - természettudományos - digitális (SDT alkalmazás) - a hatékony, önálló tanulás 33


Pedagógiai Program

- szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség E feladatunk tartalmazza a következő elemeket: •

Bevezetjük két tanulócsoportban a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programot, programcsomagot.

•

Bevezetjük két tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programot, programcsomagot.

•

Bevezetjük négy tanulócsoportban az „Idegen nyelvű kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programot, programcsomagot.

•

Biztosítjuk a tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban úgy, hogy a kötelező tanórai foglalkozásos teljes intézményi időkeretében legalább 5%-a mértékéig megvalósuljon.

•

Biztosítjuk a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását.

•

Megteremtjük a lehetőségét az újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazásának (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.).

A tevékenység keretében megvalósítjuk a következő elemeket: •

Három hetet meghaladó projekt megszervezése.

•

Egészséges életmód témahét megszervezése

•

Informatika moduláris oktatási program megszervezése.

•

Digitális készségek fejlesztésének érdekében megvalósítjuk, hogy a programban az érintett tanórák 25%-ában az IKT-eszközök használata biztosított legyen.

•

Iskolánk pedagógusainak felkészítése, felkészülése folyamatosan történik a fentiek intézményi implementációjára.

A pályázat fenntarthatósága érdekében 2015-ig vállaljuk a kompetencia alapú oktatás alkalmazását a fent felsorolt módszerek segítségével. Indikátoraink.

34


Pedagógiai Program

Tantárgytömbösítés. 2009/2010. tanévben 5%, 2010/2011. tanévben 10%, 2011/2012. tanévben 15%. A Kossuth Lajos tagintézményben: Műveltségterület tantárgyi bontás nélkülioktatása évente 2 tanulócsoportban. A három hetet meghaladó projektek száma évente 1 db. A témahetek száma évente 1 db. A moduláris oktatási programcsomag alkalmazása évente 1 tanulócsoportban. A Közgazdasági tagintézményben: Műveltségterület tantárgyi bontás nélkülioktatása évente 2 tanulócsoportban. A három hetet meghaladó projektek száma évente 1 db. A témahetek száma évente 1 db. A moduláris oktatási programcsomag alkalmazása évente 1 tanulócsoportban. 2.2. A felnőttképzés ifjúsági tagozata 3 év A célok és a feladatok megegyeznek a 4 éves képzésnél megfogalmazottakkal, a képzés néhány fontos jellemző vonása: •

a 4 éves szakközépiskolai ismeretanyagot „intenzív” munkával, 3 év alatt kell a tanulóknak elsajátítaniuk (az első évben, 10.-ben a 9-10. évfolyam anyagát),

•

szakmai alapozó tárgyakat nem tanulnak.

Ezekbe az osztályokba jelentkezhet: •

a 10. szakiskolai osztályt eredményesen végzett és a 16. életévét betöltött, vagy 12. évfolyam végén szakmai záróvizsgát tett tanuló, aki érettségi vizsgát szeretne tenni,

•

bármely szakmával rendelkező fiatal, aki érettségi vizsgát szeretne tenni.

Az érettségi vizsgára való felkészülés, a vizsga megszerzése és lebonyolítása megegyezik a szakközépiskolai képzésnél részletezettekkel. Az elérendő ismeretszintek, és a részletes követelmények az egyes tantárgyak tanterveiben megtalálhatók. 3. Érettségire felkészítő levelező vagy esti tagozat 3.1. Felnőttek középiskolája, esti vagy levelező tagozat A “második esély” iskolájaként definiálják a felnőttoktatást. Ennek nem mond ellent az a meghatározás, amely “a hallgatók munkarendjéhez alkalmazkodó oktatási formá”-nak nevezi. (KT. 78. §) Mindkét meghatározás kifejezi azt a tényt, hogy társadalmi igény mutatkozik a 18 évesnél idősebb korosztályok középiskolai tanulmányainak iskolarendszerű megszervezésére. A felnőttoktatásnak nemcsak az általános képzésben kell részt venni, hanem a társadalom mobilitásának és a munkaerő-piac kihívásainak is meg kell felelni, hiszen hazánkban is egyre 35


Pedagógiai Program

több olyan munkavállaló lesz, aki élete során többször is pályamódosításra, illetve átképzésre kényszerül. Ennek a mobilitásnak alapvető feltétele azonban a megfelelő színvonalú alapképzés. Iskolánkban a felnőttoktatás múltja 1972-ig nyúlik vissza, amikor is az iskola az elsők között csatlakozott egy sajátos képzési formához, amely közvetlenül a szakmunkásképző intézményekben végzett tanulók számára szerveződött szakmunkások szakközépiskolája elnevezéssel. A képzési forma tagozatként kezdett működni. Az évek során a térség iskolahasználóinak igénye és a munkaerőpiac szükségletei függvényétől változott az oktatás struktúrája és munkarendje. A létszám fokozatos emelkedés volt a jellemző a 80-as évek végéig, a 90-es évek első harmadáig. Az 1992/93-as tanévtől fokozatos

létszámcsökkenés

figyelhető

meg.

Általános

tendenciaként

említhető

a

beiratkozottak életkorának csökkenése, és munkahelyi támogatottság mérséklődése, sőt megszűnése. Ellenérdekeltté vált a legtöbb munkaadó az alkalmazott továbbtanulását illetően. E ténnyel együtt az élethosszig tartó tanulás, a mobilizálható tudás megszerzése, és az a tény, hogy egyre több szakma tanulása középfokú végzettséghez kötött, hozta létre és tartja életben ezt a képzési formát. Továbbhaladás: a negyedévenkénti beszámoló vizsgák és évenként, tantárgyanként a tantervi követelmények legalább elégséges szintű teljesítésével. Kritériumai: ugyanaz, mint a nappali tagozaton A képzési idő végén, középiskolai végzettség megszerzése után érettségi, illetve képesítő vizsga tehető. 1. Alapelveink, céljaink: A tanulási lehetőség biztosítása a tanköteles kort betöltött tanulók számára. A más iskolatípusban kudarcot szenvedett tanulók számára esélyteremtés, az alapműveltség megszerzésére, az érettségi vizsga követelményeinek elsajátítására. A korábbi iskolai sikertelenségből, szociális háttérből és egyéb tényezőkből fakadó hátrányok kompenzálása. TÁVOKTATÁS A tagozaton tanító tanárok összetétele évek óta állandónak mondható; összeszokott, jól képzett elhivatott tantestület. A KT-ben meghatározott végzettséggel valamennyien rendelkeznek. 4. A jelen helyzet:

36


Pedagógiai Program

Az iskola pedagógiai programjában levelező, esti és nappali munkarend szerinti oktatásra dolgoztunk ki programokat. A nappali munkarend szerinti évfolyamonkénti 1-1 osztály (szervezetileg a nappali irányításhoz tartozik). Jelenleg a fenntartó által jóváhagyott estis munkarend szerint beszámoltató rendszerben folyik a tanítás. A képzési idő 3 év, az oktatás konzultációs rendszerben folyik heti 3 alkalommal. A tantárgyi és vizsgakövetelmények általában megegyeznek a nappali 3 éves ifjúsági tagozatéval a következő különbségekkel: -

a választható idegen nyelv az angol, illetve német,

-

a hallgató a tanév során 3 alkalommal (november, február, május) beszámoló vizsgán (írásbeli és szóbeli) bizonyítja az addig megszerzett tudását. A három vizsgaeredmény összesítése adja a hallgató év végi érdemjegyét,

-

a képzés térítésköteles.

4. Szakképzés -1,2,3 év A szakképzés megteremti a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. Alapvető cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott követelményeknek, elvárásoknak. Arra törekszünk, hogy képessé tegyük a tanulókat szakmai és más munkatevékenységek értő és alkalmazó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül továbbképzésre, szakmaváltásra. Iskolánkban évente változó számú szakma oktatása folyik különböző képzési idővel. Képezhető szakmák listája az 1. számú mellékletben olvasható. A szakképző évfolyamokra az OKJ-ben megfogalmazott előképzettséggel: -

az általános iskola 8. osztályának elvégzése után,

-

a szakiskola 10. osztályának elvégzése után,

-

középiskolai végzettséggel, érettségivel kerülhet a fiatal szakmatanuló.

- Iskolarendszerű felsőfokú szakképzés (a Budapesti Gazdasági Főiskola hálótervei és kredit beszámítási rendszere alapján folytatott akkreditált iskolarendszerű képzés) A szakképző évfolyamokon a képzési idő szakmánként eltérő: 1, 2, 3 év. A szakmai tantárgyak követelményszintjeit, a szakmai vizsgára bocsátáshoz szükséges ismereteket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki a központi programok alapján. A szakképző évfolyamok közti nyári időszakban a tanuló 2, 3, 4 hetes összefüggő – nyári – szakmai gyakorlaton köteles részt venni. A szakképzés iskolai célja a szakmai vizsgára való felkészítés. A végső megmérettetés előtt azonban több alkalommal lehetőség van és törvényadta kötelesség a gyakorlati részvizsgák teljesítése: 37


-

köztes vizsgák,

-

szintvizsgák.

Pedagógiai Program

A szakképzés záró évfolyamain végzettek: -

szakmai vizsgát tehetnek és befejezhetik tanulmányaikat, elhelyezkedhetnek szakmájukban, vállalkozást kezdhetnek,

-

nappali vagy levelező tagozaton érettségi bizonyítványt szerezhetnek,

-

az érettségire épülő szakképzés befejezésekor felvételüket kérhetik felsőoktatási intézménybe.

MODULRENDSZERŰ vizsgázatás ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TURNUSOS OKTATÁS 6. Iskolarendszerű felnőtt szakképzés Szakképző iskolánk egyik alapfeladata a gazdaság, a munkaerőpiac igényeinek kielégítése. Ennek megvalósítása az igények és a lehetőségek összehangolása alapján folyó a felnőtt korúaknak csak iskolarendszerben oktatható szakmához juttatása. A képzési idő általában 2-3 év, amely az előzetes tudásszint felmérésével, a szakmai előképzettség vagy gyakorlat figyelembe vételével egyéni kérelemre lerövidíthető. A hallgatóknak gyakorlati képzőhellyel kell rendelkezni, ami lehet munkahely is. Az elméleti képzés modulrendszerben legalább hetente 1 alkalommal 7 óra, délutáni elfoglaltsággal. A szakmai vizsgák a nappali képzéssel megegyező vizsgaidőszakban az OKJ szakmai és vizsgakövetelményben előírtak szerint szerveződnek. A hallgatók a tanévek végén a nappali képzéssel megegyező bizonyítványt kapnak. A képzés térítésköteles. II. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés 1. Beszámoltató rendszerű képzések A Szakképzési törvény szabályozza a képzés feltételeit. Szervezése kiscsoportos képzés esetén lehetséges, havonta 2 nap elméleti konzultációval. A többi azonos a fentiekkel. 2. Tanfolyami képzések E képzési forma célja egyrészt a munkanélküliek szakmához jutatásának segítése, illetve szakmai átképzése, másrészt a munkaviszonyban álló felnőttek továbbképzése, átképzése, amely munkáltatói igények alapján szerveződik. A Bács-Kiskun megyei Munkaügyi Központ, illetve a munkaadók és iskolánk közti megállapodás alapján folyik az átképzés. Az igényeknek és iskolánk személyi és tárgyi feltételeinek megfelelő szakterületeken szervezünk tanfo-

38


Pedagógiai Program

lyamokat. A képzési idő 1 hónaptól 1 évig terjed, az elméleti oktatás modulrendszerben folyik. A tanfolyamokra felvételi vizsga nélkül, orvosi alkalmassági vizsgálat után kerülnek a hallgatók a Munkaügyi Központ közvetítésével vagy közvetlen jelentkezéssel. Turnusos oktatás

Dobbantó program I. A program törvényi háttere: A Dobbantó programba felvehető a Ktv. 27. § (8) bekezdés alapján szakiskolai felzárkóztató oktatásban részvételre jogosult tanuló, valamint a Kt. 126. § szerinti sajátos nevelési igényű tanuló is. A Dobbantó program különösen a sajátos nevelési igényű tanulók számára kínál fejlesztési lehetőségeket, dobbantót. 1.1 Közoktatásról szóló törvény 27. § (8) bekezdése A szakiskolában - a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében - felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni: a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. b) Ha a tanuló az általános iskola - hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos),

39


Pedagógiai Program

- hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos) felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít. d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet, vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is. f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatásért felelős miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni. g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba. 1.2 Közoktatásról szóló törvény 126. § 126. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-éig – hivatalból indított eljárás keretében – megvizsgálja a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekeket és tanulókat. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló küzde a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, 40


Pedagógiai Program

és ha igen, az visszavezethető-e organikus okra vagy nem vezethető vissza. A szakértői és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, 2008. március 15-éig megküldi a nevelési tanácsadó részére. A vizsgálat eredményétől függetlenül az érintett gyermekeket, tanulókat a juttatások és a költségvetési támogatások tekintetében 2008. augusztus 31-éig sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak kell tekinteni. Ha az e bekezdésben szabályozott vizsgálat eredményeképpen a gyermek, a tanuló további ellátásra jogosult, anélkül, hogy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdene, ellátásáról 2008. szeptember 1-jétől a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekre, tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni, s így kell őt nyilvántartani. (2) Ha a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló külön osztályban, tagozaton, iskolában vesz részt gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, iratainak a nevelési tanácsadó részére történő megküldésével egyidejűleg – a szakértői véleményben meghatározottak szerint – intézkedni kell arról is, hogy a tanuló a következő tanítási évben átkerüljön az általános követelmények szerinti oktatásba. E rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben az iskola, amelyben a tanuló felkészítése folyik, rendelkezik a szakértői véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges feltételekkel. Ha a tanuló a vizsgálati időszakban a nyolcadik évfolyamon folytatja tanulmányait, a bizottság javaslatot tesz arra is, hogy milyen iskolatípusban kapcsolódjon be a kilencedik évfolyamon folyó oktatásba. (3) A tanuló lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat által a tankötelezettség teljesítésére kijelölt szakiskola (a továbbiakban: kijelölt iskola) nem tagadhatja meg az érintett tanulók felvételét akkor sem, ha a tanuló már nem tanköteles. (4) A kijelölt iskola egyéni ütemterv kidolgozásával, egyéni foglalkozások megszervezésével segíti a tanulókat. A kijelölt iskola előkészítő kilencedik évfolyam megszervezésével segítheti a tanulókat. Az előkészítő kilencedik évfolyam befejezését követően a tanuló a többi tanulóval közösen kezdi meg tanulmányait a kilencedik évfolyamon. (5) A kijelölt iskola nem tagadhatja meg a felvételét azoknak a jelentkezőknek sem, akik a 2004/2005., a 2005/2006., a 2006/2007. tanítási években a pszichés fejlődés zavarai miatt vagy enyhe értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű tanulóként fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát. A tanuló abban az évben kezdhet utoljára a szakiskolá-

41


Pedagógiai Program

ban iskolai évfolyamot a nappali rendszerű iskolai oktatásban, amelyben betölti a huszonötödik életévét. A Dobbantó programban olyan fiatalok vehetnek részt, akik még nem töltötték be a 25. életévüket, és akik •

általános iskolában nem szereztek végbizonyítványt, és általános iskolában történő nevelésük már nem indokolt, ellenjavallt, mert ha továbbra is ezen iskolatípusban tanulásra kényszerülnének, iskolaelhagyókká válnának, vagy

•

szereztek ugyan általános iskolai végbizonyítványt, de sajátos okok miatt (pl. alapvető kompetenciáik gyengesége, SNI státusz) valamely középfokú képzés „normál” 9. évfolyami képzésébe való bekapcsolódásuk előre láthatóan kudarchoz vezetne, vagy

•

korábban valamely szakiskolában lemorzsolódtak.

Szakiskolai Fejlesztési Program II. A Szakiskolai Fejlesztési Program II. elindításával az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Szakképzési Intézettel karöltve, a szakképzési stratégiában meghatározott elvárásoknak nem csupán elemi szinten kíván megfelelni. Az SZFP I.-ben végzett fejlesztések eredmények felhasználásával egy olyan programot kíván megvalósítani, amely rugalmasan képes reagálni mind a gazdasági élet (a munkaerőpiac szereplői), mind a szakképzésben tevékenykedők igényeire, alkalmazkodni tud a demográfiai változásokhoz és a szakképzést érintő regionális sajátosságokhoz. Ez az innováció is segít abban, hogy minél több tanulónk jusson el a szakképesítéshez szükséges kompetenciák (ismeretek, készségek, képességek) megfelelő szintjére. Fontos cél, hogy tanulóink olyan szakmai tudást szerezzenek, amelyet alkalmazni tudnak, és megfeleljenek a munkaerő-piaci elvárásoknak. A Szakiskolai Fejlesztési Program II. keretein belül: Reintegráció Belépési feltételek A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatás egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyamán azok a tanulók vehetnek részt, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. (Kt. 27. § (8)) Be nem fejezett általános iskolai tanulmányok esetén legkorábban abban az évben jelentkezhetnek a következő tanévre a felzárkóztató oktatásra, amelyben betöltik a 15. életévüket. 42


Pedagógiai Program

A hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szerezni a gyermekjóléti szolgálat véleményét, és azt meg kell küldeni a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadónak. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a 16. életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A szakképzést előkészítő évfolyamot a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésének d) pontja szabályozza. A felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg a tanuló, "és a szakképzési évfolyamo(ko)n a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel”. Továbbhaladás A szakképzést előkészítő évfolyam sikeres elvégzése után a bemeneti kompetenciák biztosította belépés lehetőségével az OKJ 31–34. szintkódú iskola profiljának megfelelő szakmacsoportokon belüli szakképesítések megszerzésére van lehetősége a tanulónak kérésére a szakképző évfolyamo(ko)n, hogy a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően szakképesítést szerezhessen. Ezt a képzést olyan tanulók számára hirdetjük meg, akik már elmúltak 16 évesek, de nem szerezték meg a 8. általános iskolai végzettséget. A képzés egy évig tart, amely során személyiség- és kompetenciafejlesztés folyik egyéni képzési program alapján. A reintegrációs évfolyamon két szakmacsoport orientálása folyik: faipari, építőipari területen. A képzés elvégzését követően a tanulónak vizsgát kell tennie. Sikeres vizsga esetén tanulmányait a szakiránynak megfelelő szakképző (11.) évfolyamon folytathatja. Vizsgák, vizsgarendszer Központi írásbeli felvételi vizsga A központi felvételi vizsgát a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje szerint szervezzük magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból. Belső vizsgák Próbaérettségi, köztesvizsga, szintvizsga 43


Pedagógiai Program

Próbaérettségit tesz a szakközépiskola nappali és ifjúsági tagozatának minden 12. évfolyamos tanulója az I. félév végén, január folyamán. Tantárgyai: -

magyar nyelv és irodalom

-

matematika

-

történelem

-

választott tantárgy

-

idegen nyelv

kötelező érettségi tárgyak

A témaköröket, feladatlapokat a munkaközösségek közösen határozzák meg és állítják össze. A számonkérés írásban történik, a szerzett érdemjegyeket a félévi osztályzatok megállapításakor a egyszeresen vesszük figyelembe. Köztes és szintvizsgák: Szintvizsga: A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében valamint az intézmény közreműködésével kerül sor a szintvizsga megszervezésére. A szakmai gyakorlati szintvizsga a mindenkor érvényes MKIK szintvizsga szabályzata szerint kerül lebonyolításra minden szakmánál az adott és előírt időpont szerint. A vizsgázó tanulók gyakorlati felkészülésének mérése előírt gyakorlati feladatbankból választott gyakorlati feladatból áll, melyen előírt időtartam alatt kell elkészíteni, s az értékelése az előre megadott szempontok szerint történik. Köztesvizsga: Az intézmény szervezi, azon szakmáknál, ahol a kamara nem szervez szintvizsgát, valamint olyan szakmáknál, ahol a tanulók eleve mind külső különböző gyakorlati helyeken tanulnak (pl. élelmiszer- és vegyi áru eladó, fodrász autószerelő). A cél az, hogy felmérjük a tanulók felkészültségét, egységes szemléletet alakítsunk ki a gazdálkodó szervezetek között a tanulóképzéssel kapcsolatban, valamint a vizsgázók éles helyzetben tapasztalják meg egy vizsga hangulatát. A feladatokat, értékelési szempontokat az intézmény szaktanárai, ill. szakoktatói állítják össze, figyelembe véve a szakmához kapcsolódó SZVK előírásait. •

Ha az év végi köztes vizsgán valamely tantárgyi részből elégtelent kapott a tanuló, az elégtelen részből javítóvizsgát tehet.

•

Az évközi érdemjegyekből képzett előzetes osztályzatot 2-szeres szorzóval számítja a tanár.

•

A köztes vizsga eredményét egyszer veszi figyelembe.

•

A két értéket összeadja, majd osztja hárommal, alakul ki a bizonyítványba kerülő osztályzat. 44


Pedagógiai Program

Modulzáró vizsga: Az Szt. 13. §-ának módosult (2) bekezdése szerint a köztes vizsga helyébe lép a modulzáró vizsga, amelyet a szakképzést folytató intézmény szervez. Az eredményes modulzáró vizsga a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében előírtak szerint feltétele lehet a szakmai vizsgára bocsátásnak is. A modulzáró vizsga bevezetése miatt módosult még az Szt. két másik jogszabályi helye is a következők szerint: Egyéb vizsgák: - osztályozó vizsga 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 21 § (4) bekezdése osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, 

akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),



akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§ 6. bek.),



aki vendégtanuló,



aki tanulmányait magántanulóként végzi.



Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot.



Aki olyan tantárgyból akar előrehozott érettségi vizsgát tenni, amelyből még nem teljesítette a tantervi követelményeket. Ebben az esetben a tanuló a szaktanár és az osztályfőnök írásbeli hozzájárulásával kaphat engedélyt a vizsgára. Az igazgató megtagadja az engedély megadását, ha a tanuló az adott tantárgyból jó minősítésnél gyengébb osztályzattal rendelkezik, vagy ha valamely érettségi tantárgyból közepesnél gyengébb a teljesítménye.



aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott.

- javítóvizsga 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 21 § (8) bekezdése ill. a 9. sz. melléklet javítóvizsgát tesz az a tanuló, 

aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, 45




Pedagógiai Program

akinek évvégén az elégtelen osztályzatok száma meghaladta a kettőt és engedélyt kapott,



aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le,



aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg.

Különbözeti vizsga 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 25 § (1) bekezdése Különbözeti vizsgát tehet az a diák, aki alap óráról emelt szintű képzésre szeretne átjelentkezni a 11. évfolyam végén. Különbözeti vizsga szervezhető akkor is, ha egy tanuló szakközépiskolai képzésre jelentkezik szakiskolai képzésről, illetve olyan intézményből kerül át, ahol az adott tantárgyat nem tanulta. Ebben az esetben azokból a tantárgyakból kell vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az előző képzésben nem tanult. A különbözeti vizsga követelményrendszerét a szaktanár állítja össze. Érettségi vizsga (KT. 9. §.) A vizsgakövetelmények megállapítása, kihirdetése, az értékelési módszer meghatározása az állam feladata, a követelményrendszert a helyi tanterv alapján helyi vizsgakövetelményekkel nem bővítjük. A középszintű érettségi vizsga témaköreit a pedagógiai program 2. sz. melléklete tartalmazza. Az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint tartunk. Nyitottak vagyunk arra, hogy -

a 11. és 12. illetve a 12. és 13. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést más középiskolák tanulói számára is lehetővé tegyük, vendégtanulókat fogadjunk. (100/1997. Kormányrendelet:ÉVSZ. 4. §. 4. pont)

-

érettségi vizsgát szervezzünk azoknak a tanulóknak az igényei alapján, akiknek a tanulói jogviszonya már nem áll fenn. (ÉVSZ. 12. §. 4. pont)

-

ha igény van rá, a 13. évben vállaljuk az iskolánkkal jogviszonyban nem lévő tanulók szintemelő érettségire történő felkészítését is önköltséges alapon, tanfolyami keretben.

Az érettségi vizsgákra felkészítő 11. és 12. illetve a 12. és 13. évfolyamon folyó pedagógiai munka előkészítése megköveteli, hogy diákjaink már a kilencedik évfolyamon alaposan megismerkedjenek a kétszintű érettségi rendszerrel, és megfelelő önismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy választásuk reális legyen. A szaktanárok és az osztályfőnök is tájékoztatást ad abban a kérdésben is, hogy az iskolában folyó tanórai keretek között mely tárgyakból nem tud a diák felkészülni az érettségire, mi ilyenkor a teendője, hogyan szerezheti meg a vizsgaköve-

46


Pedagógiai Program

telményekhez szükséges tanórák és tananyag többletét (ÉVSZ. 4. §, 5.§ és 6.§ ismertetése, értelmezése). A kétszintű érettségi témájával minden szaktanárnak kötelessége tanórán és azon kívül is foglalkozni a helyi tantervben is rögzítettek alapján, az osztályfőnöknek pedig fontos koordináló szerepe is van. A 10/11. évfolyam belső vizsgáinak (évfolyam-dolgozatok követelményeinek) összhangban kell lenni az érettségi tárgyak választásával. Orientáló szerepe van ezeknek a vizsgáknak/dolgozatoknak az érettségi szintjének megválasztásában is (Érettségi Vizsga Szabályzata: 100/1997. Kormányrendelet). Az iskola igazgatója az iskolai lehetőségek alapján a munkaközösség-vezetők tanácsának, a diákönkormányzat és a szülői szervezetek vélményének kikérésével meghirdeti minden év január 31-ig a 11.(12.) és 12.(13.) évfolyam tantárgyi rendszerét a 100/1997-s kormányrendelet 4. §. alapján. Az érettségi vizsga két szintjének követelményeit ezen PP helyi tantervei tartalmazzák, a tantárgy-specifikus teendők megjelölésével együtt. A tanulói jogviszony az intézménybe való felvételi értesítés alapján beiratkozással vagy átvétellel jön létre.

1. A belépés feltétele: -

a 8. évfolyam eredményes befejezése,

-

egészségügyi alkalmasság,

-

szakközépiskolai képzés esetén sikeres központi felvételi vizsga,

-

1/11 és 1/13 szakképző évfolyamokra gyakorlati hely megléte,

-

megfelelő tanulmányi eredmény.

2. A továbbhaladás feltételei: a. Szakaszhatárai -

évenként: abban az esetben, ha legalább elégséges szinten teljesíti azokat a követelményeket, amelyek szükségesek a magasabb évfolyam tudásanyagának elsajátításához. Mindez a nevelőtestület határozata alapján történik.

-

10. évfolyam végén: a szakképző évfolyamokra a tanulók a 10. évfolyam eredményes elvégzése után.

-

12. évfolyam félévkor próbaérettségi.

-

Szakképző évfolyamokon köztes és szintvizsgák.

-

az osztályozott tantárgyak esetében legalább elégséges osztályzat,

b. Kritériumai:

47


Pedagógiai Program

-

igazolt és igazolatlan hiányzások megengedettnél kisebb mértéke,

-

szakképző évfolyamokra jelentkezésnél érettségi vizsga.

c. Kritériumok nem teljesülésekor: -

igazolt, igazolatlan hiányzás miatt nem osztályozható tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt,

-

legfeljebb 2 elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tehet a tanuló,

-

Sikertelen javítóvizsga évfolyamismétléssel jár.

3. A tanulói jogviszony megszűnése: a. Iskolai tanulmányok befejezése előtt: •

önkéntes iskolaváltás miatt,

•

fegyelmi vétség miatt,

•

tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban jelenti kilépési szándékát, illetve ha hiányzásai meghaladják az előírt maximumot, kimaradása automatikus, de ezt is adminisztráljuk,

•

tankötelezettség megszűnése előtt az igazolt és igazolatlan hiányzások mértékéről a szülőt, a jegyzőt kell értesíteni és a törvényben előírtak szerint kell eljárni.

b. Iskolai tanulmányok befejezésekor: •

a KT szabályozza

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztésben a személyiség egészét és egységét kell szem előtt tartanunk. Ezen belül fontos feladatcsoportok az értelem kiművelése, a segítő, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az érzelmi nevelés lehetőségeinek kihasználása, valamint a munkára nevelés. Mindezek alapfeltétele, hogy tanulóinkban kialakítsuk a pozitív tanulási motívumokat (megismerési vágy, felfedezési vágy, alkotási vágy, tanulási kötelességtudat). Tudatosan segítsük a megismerési képesség, a kommunikációs képesség, a gondolkodási képesség és a tanulási képesség fejlesztését. Mivel a tanulás, ami a tanuló legfontosabb feladata, nem képzelhető el a megismerés, a kommunikáció és a gondolkodás nélkül, így ezekre különös figyelmet kell fordítanunk. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a sokoldalú és harmonikus, szervezett személyiség elsősorban a sokirányú és folyamatos tevékenységben alakul, változik, fejlődik, és éppen a

48


Pedagógiai Program

társas kapcsolatokban végzett aktivitások határozzák meg legerősebben a személyiség fejlődésének irányát. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése érdekében különös gondot kell fordítanunk a képességek fejlesztésére. Ez az iskolai élet valamennyi területére vonatkozik, magában foglalja a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat, a tehetséggondozást és a hátrányos helyzetű tanulók segítését is. Fontos, hogy tanulóink érett, stabil, egészséges, autonóm személyiségként jussanak el a felnőtt kor kezdetére. A munkaerőpiac igényeinek való megfelelés szempontjából igen fontos a kreativitás, alkalmazkodni tudás képessége, jó szervezőkészség, az idegen nyelvek ismerete, a számítástechnikai-informatikai jártasság, vállalkozókészség, felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári és közéleti szerepre való felkészítés.

A megismerési képességek területe: •

megfigyelési képesség fejlesztése;

•

értékelési képesség kialakítása;

•

az értelmezési képesség fejlesztése a természettudományos tantárgyakban;

•

a bizonyítási képesség fejlesztése, gyakorlása, amelyre a matematika, fizika, kémia, biológia tantárgyak jó lehetőségeket adnak, az alapvető bizonyítási eljárás megismertetése igen fontos feladat.

A kommunikációs képességek területe: •

az ábraolvasás és ábrázolás valamennyi tantárgy feladata, amely a tankönyvek megválasztásának is fontos szempontja;

•

a beszéd és beszédértés képességének folyamatos és célratörő fejlesztése: jó artikulációs készség és a jól fejlett szóbeli közlési képesség és befogadási képesség kialakítása igen fontos feladat;

•

az írás és olvasás képességének fejlesztésén belül a néma-értő olvasás, a hangos-kifejező olvasás és a szövegfeldolgozás képességének fejlesztése a legfontosabb cél, azaz a különböző táblázatok, leíró formulák, a szótárak, lexikonok, a számítógépes adatbázisok stb. olvasása, használata a ma iskolába járó tanulók létszükséglete;

•

Kommunikációs kultúrájukban ne csak igényeiket, elvárásaikat tudják megfogalmazni, hanem megnyilatkozásaikban legalább annyi tisztelet és humánum legyen, mint amennyit másoktól elvárnak; 49


Pedagógiai Program

A gondolkodási képességen belül: •

tanulóinkban ki kell, hogy alakuljon a több szempontú viszonyítás képessége,

•

rendelkezniük kell az általánosítás képességével, hiszen ez a tárgyi tudás rendezettebb, szilárdabb elsajátítása mellett a rugalmas, több szempontú gondolkodásmód fejlesztésének alapvető eszköze és módszere lehet,

•

a problémamegoldás képességét a felfedező tanulással, a felfedező oktatás rendszeres alkalmazásával tudjuk segíteni.

Intézményünk pedagógusainak fontos feladata a tanulási módok tudatosítása, értelmező tanítása a hozzá kapcsolódó pszichológiai ismeretekkel összefüggésben. (9-10. évfolyamon). Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen a megfelelő koncentrálóképesség, a jól fejlett beszédkészség, a hatékony olvasás képessége, a problémamegoldó gondolkodás képessége, az emlékezőképesség, azon belül a lényegkiemelő képesség fejlesztése. Az iskola igen fontos feladata, hogy figyelembe vegye, s eredményesen tudja kezelni a tanulók közötti fejlettségbeli, a sajátos adottságbeli, érdeklődési, tanulási, stílusbeli különbségeket. Ennek feltárásában és felzárkóztatásában nyújt segítséget az iskola pszichológusa. Ehhez az iskolának olyan kínálatot kell nyújtania, olyan feltételeket kell teremtenie, ahol minden tanuló érdeklődésének megfelelő tartalmú és szintű elfoglaltságot talál. Mindenki tehetséges valamiben, s ha kínálatunk alapján sikerélményhez juttatjuk a tanulót, akkor az egész személyiségére és tevékenységére kedvező hatást gyakorol. Ez nem könnyű feladat, hiszen, ahogyan azt korábban felvázoltuk, egyre gyakrabban találkozunk igénytelen, közömbös, érdektelen tanulókkal. De a tehetséges, érdeklődő tanulók alkotásvágyát erősítenünk kell, és külön feladatok megjelölésével, külön foglalkozások keretében továbbfejlesztenünk szükséges. A speciális képességek, szokások, készségek, ismeretek fejlesztése a szakmai képzés feladata. Ezen belül igen fontos az alkotóképesség fejlesztése, amely tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel fejleszthető. Ennek érdekében olyan sokféle, változatos szervezeti és módszertanbeli megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyek elősegítik, hogy minden tanuló elsajátítsa legalább a társadalmi beilleszkedéshez és az egyszerűbb szakmák elsajátításához szükséges színvonalú felkészültséget (alapfokú szakképesítés). E minimum felett minden tanuló alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságbeli lehetőségeinek legfelső határáig eljuthasson, hogy felismerje, kipróbálhassa, miben a legjobb, az adott szakmacsoporton belül milyen tevékenységi körökhöz van leginkább tehetsége. Segítenünk kell tanulóinkat abban, hogy egyéniségüknek és a tantárgyak sajátosságainak megfelelő tanulási kultúrával rendelkezzenek, mert tanulási szokásaik, technikáik nagyban 50


Pedagógiai Program

befolyásolják az iskolai teljesítményüket. A rossz tanulási technikával rendelkező tanulók munkáját különböző tanulás-módszertani programokkal kell segítenünk. A tanulók legyenek birtokában azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikus, társas lényekké válhassanak. Növendékeinket meg kell tanítani az élet tiszteletére, az emberi munka és a kultúra megbecsülésére, a természet szeretetére, az igazság tiszteletére. Ehhez önfegyelemre, az erkölcsi normák ismeretére, az erkölcsös cselekvés igényére, az élet szépségeinek értékelésére, tevékeny és alkotó életre van szükség. Az európai értékek tisztelete, a szülőföld és a haza szeretete, az iskolai hagyományok őrzése és ápolása jelentkezzen igényként tanulóinkban. Jogos elvárásunk, hogy a tanulók ismerjék meg a kulturális örökségünk jellemző sajátosságait, szűkebb környezetünk történelmi, népművészeti és más emlékeit és értékeit. Fontos, hogy kialakuljon növendékeinkben az iskolához való kötődés. Támogatnunk kell azokat, akik többet akarnak, akikben egészséges küzdőszellem él. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az iskola összetett, bonyolult hatásrendszerében az egyes tevékenységformák személyiségfejlesztő hatása csak fokozatosan, több éves munkával tárható fel. Lényeges azonban, hogy az iskola kidolgozza a személyiségfejlesztés és az iskolai szociális hatásrendszer kapcsolati pontjait és alapelveit, hogy a ténylegesen elvégzett tevékenységek tudatosan a kitűzött célok szolgálatába legyenek állíthatók. Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása: •

A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata.

•

kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében.

•

A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programkínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a 51


Pedagógiai Program

kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása.(műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei) Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével. •

Az új oktatásszervezési eljárások bevezetésében támaszkodhatunk a program keretében kidolgozott innovációkra: - Tanulásszervezéshez kapcsolódóan: 3 hetet meghaladó projekt, témahét és moduláris oktatás bevezetése.

•

Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. (szociális kompetencia fejlesztés)

•

Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását.

52


Pedagógiai Program

A segítő életmódra nevelés alapvető feladata a megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése: •

a tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, értsék meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét és jelentőségét;

•

az iskola történelmi, irodalmi ismeretek, élmények sokaságában részesítse a tanulókat, amely egyértelművé teszi a segítőkész magatartás előnyeit, megsértésének hátrányos következményeit;

•

a pedagógusoknak meg kell ismerniük azokat a tanulókat, akikben gyenge a kötődési hajlam, és segítsék elő annak megerősítését. Ezáltal olyan személyközi kapcsolat kialakítását kell elősegíteni, amely a bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja;

•

hangsúlyoznunk kell azokat a legfontosabb magatartási, viselkedési szokásokat, történelmi eseményeket, személyiségeket, szimbólumokat, amelyek iránt pozitív vagy negatív attitűdök kialakítását tartjuk fontosnak;

•

olyan iskolai életrendet kell kialakítani, működtetni, amelyben a tanulók biztonságban, jól érzik magukat, ahol a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatóak;

•

az iskolának a segítés sokféle lehetőségét, módját kell kínálnia, olyan segítő légkört kell kialakítania és fenntartania, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység.

Ezek alapján a következő konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk oktató-nevelő munkánkat: •

Erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek megismerése, meggyőződéssé alakítása.

•

Értelmi nevelés: értelmi képességek, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.

•

Közösségi nevelés: társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az emberi együttélés, kulturált viselkedés szabályainak elsajátítása.

•

Érzelmi nevelés: az érzelmek felvállalása, a pozitív cselekvésre késztető érzelmek felismerése.

•

Akarati nevelés: önismeret, a személyiség tudatos megismerésére, kiteljesítésére való igény kialakítása.

•

Nemzeti nevelés: a szülőhely és a haza múltja, hagyományai iránti érdeklődés és tisztelet; a nemzeti kultúra megbecsülése. 53


•

Pedagógiai Program

Állampolgári nevelés: az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése a tanulókkal. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi, szociális jelenségek, problémák iránt; a tolerancia kialakítása.

•

Munkára nevelés: az emberi munka értékének hangsúlyozása és tisztelete.

•

Testi nevelés: az egészség és a sport jelentőségének ismerete, az egészséges életmódra való igény kialakítása.

•

Környezeti nevelés: a természet értékeinek védelme, felelős véleményalkotás a globális környezeti problémákról.

•

Tudatos vásárlóvá nevelés az Európa Bizottság programja és ajánlott segédanyagai alapján.

•

A személyes kompetenciákat fejlesztő modulokat alkalmazzuk (SZFP-II, HEFOP, Dobbantó program, reintegrációs képzés, TÁMOP 3.1.4).

•

A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása

•

A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása

•

A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe

A személyiségfejlesztés területei: •

Tanórai ismeretszerzés: ennek személyiségfejlesztő hatása az egyik legjelentősebb tényező. Itt van lehetőség korszerű, színvonalas alapműveltséget és szakmai műveltséget szerezni, és szert tenni a változásokra fogékony szemléletmódra.

•

Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit.

•

Tanórán kívüli tevékenységi területek: a szakköri munka, a sportkör, művészeti csoportok, tanulói versenyek, vetélkedők munkájában való részvétel az önálló ismeretszerzés által járul hozzá a személyiségfejlesztéshez.

54


Pedagógiai Program

3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK A fiatalok manapság nagyon korán szembesülnek az elmagányosodás és a kirekesztettség érzésével. A valahová tartozás hiánya különösen hajlamossá teszi a fiatalokat arra, hogy szociális deficitjüket előítéletekkel, gyűlölettel, agresszivitással ellensúlyozzák. Mindez az iskola számára különleges kihívást jelent. Ma ezért is válik egyre fontosabbá, hogy a fiatalok egy pozitív osztályközösség keretében alkalmat kapjanak arra, hogy kialakítsák saját identitásukat, és így ne a kétes értékű csoportosulások jelentsék számukra az egyetlen alternatívát. Az igazi nevelőközösség az egyetemes emberi, kulturális, vallási, nemzeti, szociális értékek hordozója és közvetítője amellett, hogy előtérben maradnak az egyén sajátosságai. Ez ránk azt a kötelezettséget rója: •

az eddigieknél jobban törődjünk a jó osztályközösség (iskolai közösség) kialakításával;

•

diákjainkat tudatosan készítsük fel az osztályban előforduló konfliktusok kezelésére és a mássággal kapcsolatos magatartásra;

•

a peremhelyzetben levő osztálytársak közösségbe történő integrálására;

•

az osztályban végbemenő csoportdinamikai folyamatokat közösen pozitív irányban befolyásolni.

A közösségfejlesztés lehetőségei intézményünkben: Az osztályfőnöki órán nyílik lehetőség arra, hogy az iskolánkba kerüléstől kezdve tudatosan irányítsuk tanulóink közösségi magatartását: •

egymás megismerése és elfogadása (a játékos lehetőségek kiaknázásával)

•

az együttműködés gyakorlása

•

az új szemléletű moduláris, gyakorlatorientált oktatás, a projektek tervezése a pedagógusok összehangolt munkájával.

•

csoportos beszélgetés (egymásra figyelés megtanulása, szabatos véleményformálás, érvelés, vita)

•

szociometriai felmérések készítése (informálódás, háttérfeltárás céljából)

•

az osztálykirándulások (programok) tervének közös kialakítása

•

osztályképviselők együttes megválasztása (kölcsönös bizalom alapján)

•

ünnepségek, megemlékezések méltó megtartása. 55


Pedagógiai Program

Az iskolai közösséget formáló legfontosabb csoport a diákönkormányzat, amely patronáló tanárok közreműködésével irányítja az iskolai diákéletet. Ennek színterei: •

diák-önkormányzati megbeszélések

•

iskolai diákparlament

•

sportkörök

•

iskolaújság

•

iskolarádió

•

szakkörök

•

iskolai szakmai napok szervezése (meghívott előadók, nyelvi estek, zenedélután, vetélkedők stb.)

•

iskolai diáknap (akadályverseny, kirándulás)

•

különféle tanulói közösségek szervezése tanári felügyelettel

A kompetenciaalapú projekt bevezetésével: A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! Szükséges az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése a kortárs kapcsolatok megerősítésével. Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása a diákönkormányzat érdemi működtetésével, a különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátításával, kooperatív technikák alkalmazásával, gyakorlás és tréningek beiktatásával. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. A közösségfejlesztés új módszereinek kidolgozásában nagy segítséget jelenthetnek a TÁMOP 3.1.4. keretében kidolgozott önálló innovációk. Ezek gyakorlati megvalósítása folyamatosan történhet, hiszen meg kell teremteni a tárgyi feltételeket. Ehhez ki kell használnunk a kínálkozó pályázati lehetőségeket. Ilyen innovációk lehetnek: •

Az EU megismerése, ehhez kötött rendezvény, kiállítás, fórum, projekt megvalósításával.

•

Az idegen nyelv tanulásának lehetőségét, minőségét és hozzáférésének javítását célzó fejlesztések: A célországok kultúrájának megközelítése projekt munkában. 56


Pedagógiai Program

•

Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei.

•

Egészséges életmódra nevelés programja.

•

Az iskolánkban tanított szakmák gyakorlatorientált bemutatása, különös tekintettel a pályaválasztás előtt álló általános iskolás diákokra. Nyílt napok szervezése.

4. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A tanulók adottságaikat, genetikai lehetőségeiket szüleiktől öröklik. A fiatalok fejlődésük jelentős szakaszában tartós családi-otthoni hatások alatt állnak. Ezek mellett a környezeti hatások is érvényesülnek, közülük a legtöbb az iskolában éri a gyermeket, amelyek gyengítik/hetik vagy erősítik/hetik az otthonról hozottakat. Mivel az intézményünkbe járó tanulók családi háttere, kiinduló helyzete nagyon változatos, sokszor hátrányos és problémás, maximálisan arra kell törekednünk, hogy szülővel, kollégával, diákkal együttműködve az őt érő külső és belső hatásokat értelmezni tudja, s ez alapján dönteni, választani legyen képes. Alapvető felismerni, hogy céltudatos és hosszú távú munkára kell felkészülnünk, amelyekhez módszerek, eszközök széles skálája alkalmazandó. Szükséges átgondolni – a tanulókkal együtt – a világban betöltött helyüket, szerepüket, értelmes célt találni, annak eléréséhez megkeresni a megfelelő eszközt. Mindez azért szükséges, mert sok-sok tényező befolyásolja ezt a korosztályt, s kellő belső kontroll hiányában önértékelésük szélsőséges lesz. A különböző nehézségekkel küzdő gyermekek legfőbb jellemzője a tervező magatartás hiánya és a meggondolatlanság. Az intézmény felvállalja a Szakiskolai Fejlesztési Program „C” komponense keretében azoknak a fiataloknak a képzését, akik betöltötték 15. életévüket és az általános iskola 8. osztályát nem fejezték be. A felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg a tanuló. A szakképzést előkészítő évfolyam sikeres elvégzése után az OKJ 31-34. szintkódú szakképesítéseinek megszerzésére nyújt lehetőséget. Ezek leküzdéséért: •

Fejlesztjük a tervezéssel kapcsolatos készséget.

•

Önuralomra nevelünk.

•

Az önbecsülést összehangoljuk az önismerettel. 57


Pedagógiai Program

•

Hatékony tanulási módszereket tanítunk.

•

A tanulási kudarcok és a viselkedési problémák – ezek összefüggnek – olyan szocializációs zavarok, amelyek az elvárások teljesítésének képtelenségéből vagy elutasításából fakadnak. A deviáns viselkedésnek több oka lehet:

•

-

szocializációs folyamat sérülése,

-

túlzott pedagógustekintély,

-

problémás konfliktuskezelés,

-

ártó családi hatások,

-

iskolai kudarcok, túlzott teljesítménykényszer,

-

erős idegrendszeri ingerlékenység,

-

rossz társaság

A deviancia súlyosabb eseteinek tényezői lehetnek: -

alacsony intelligencia,

-

agresszivitás,

-

hazudozási hajlam,

-

negatív énkép, családkép,

-

súlyos magatartási zavarok.

A veszélyeztetett gyermekek száma évről évre nő intézményünkben is. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek személyiségproblémáit a viselkedési zavarok, tanulási kudarcok jelezhetik. Ezért nagy a pedagógus felelőssége a felismerésben, szakemberrel való együttműködésben, de mindez nem tudja kompenzálni a szülői nevelés hiányosságait, negatívumait. A pedagógus minden megnyilvánulása példaértékű, segítő, pártatlan, őszinte magatartása akarva-akaratlanul mintául szolgál. Ezért jó, ha szem előtt tartjuk a következőket: •

A kevésbé merev környezetben a szociális-emocionális célok elfogadása jobban kedvelt, így fokozódik a magatartási rendellenességekkel kapcsolatos tolerancia.

•

A túl direkt oktatás, a csak a feladatra koncentrálás leszállítja az interakciós szintet.

•

A tanár próbálja megérteni a tanuló viselkedésének okát, több empátiával forduljon felé!

•

Egyensúly keresése a gyermekközpontú nevelés és a teljesítményorientált nevelés között.

•

Tanév elején a diákok mielőbbi megismerése, a kollégiumi kérdőív értékelésével a beilleszkedés segítésére irányuló szülői jelzések, kérések feldolgozása,

•

a tanulókra vonatkozó egyéni intézkedések megtervezése, 58


•

Pedagógiai Program

a kollégiumi nevelőtanárok és a segítségre szoruló diákokat tanító pedagógusok körében figyelemfelhívó megbeszélés a közös feladatok végrehajtása érdekében,

•

a 9. osztályosok beilleszkedésével kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése, osztályfőnökök kollégiumi csoportvezetők, az egy osztályban tanító pedagógusok körében,

•

az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők feladata a szülőkkel és egymással való folyamatos kapcsolattartás a tájékozódás és tájékoztatás céljából, illetve esetenként más irányú szakmai (orvosi, pszichológiai) segítség igénybevételére ösztönözni a szülőket,

•

egyéni foglalkozások és beszélgetések keretében rendkívül fontos feladat a kisebbségi érzéssel, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók bizalmának erősítése,

•

a tanítási órák, szilenciumi és felzárkóztató foglalkozások keretében differenciált feladatokkal, egyéni odafigyeléssel és törődéssel kell segíteni a tanulók sikerét.

Az intézményben alkalmazott eljárások: •

Speciális szakembereket alkalmaz a problémás, deviáns tanulók kezelésére. Mindez az ifjúságvédelmi felelősök és az iskola pszichológus feladatköre is.

•

Változatos nevelési-oktatási feltételeket biztosít a különböző képességek kibontakoztatásáért.

•

Kapcsolatot tart az érintett tanulók szüleivel.

•

Igyekszik korán felismerni a deviáns cselekedeteket, egyénileg kezelni a beilleszkedési zavarral küzdőket.

•

Preventív tevékenységet végez, amelynek célja a veszélyeztető tényezők kialakulásának, hatásának megakadályozása, visszaszorítása. Az időben történt felismerés és célzott segítségnyújtás alapja az előrelépésnek.

•

Az osztályfőnökök, a kollégiumi és gyakorlati csoportvezetők, valamint a diákönkormányzat feladata a közösségek ilyen szellemben való működtetése.

A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: •

Differenciált tanulásszervezés

•

Kooperatív technikák alkalmazása

•

Projekt-módszer elterjesztése

•

Tevékenységközpontú pedagógiák

•

Individuális tanulás előtérbe helyezése. 59


A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

60

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program

5. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az ember élete során a tehetségre és képességeire alapozhat. Mindenkiben megvan a képesség arra, hogy megfelelő ösztönzéssel és támogatással maximálisan kiteljesíthesse adottságait. De oda kell figyelnünk, hogy a motiváció ne legyen manipulálás, illetve, hogy a képességek csak úgy tudnak fejlődni, ha lehetőséget adunk a megtanultak áttekintésére, alkalmazására, rendszerezésére. Nem veszíthetjük szem elől azt sem, hogy a belső mozgatórugók, célok, vágyak az érzelmeken keresztül jutnak kifejezésre. Az érzelmek azt is megmutatják, hogy minek mi az értéke. Éppen ezért ennek elmélyítéséért hangsúlyt fektetünk az iskolai hagyományteremtésre, -ápolásra, az iskola környezetére, a gyermekközpontú légkör kialakítására. A gyermekközpontúság, az egyéni kapcsolatok fontossága, az egyénre szabott, hozzá igazodó feladatok adása intézményünkben azért kiemelt szerepű, mert a szociális problémákkal, tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek számára még fontosabb a sikerélmény, az előrejutás érzése, mint talán más esetekben. Az oktató-nevelő munka, a személyiségfejlesztés és a tehetségek felismerésének legfontosabb színterei a

Tanítási óra Itt van lehetőség az egyénre szabott, differenciált feladatokkal, gyűjtőmunkával, szorgalmi feladattal sikerélményhez juttatni a tanulót, önálló munkára szoktatni, egyéni tempójához igazodni. A tanórán belüli forma lehet a csoportbontás, illetve olyan nívócsoport létrehozása, ahol a közel azonos képességű gyerekek egymást erősítve, serkentve haladhatnak. Lehetőséget adunk a tanulóknak egyéni fejlődési ütemük szerinti továbbhaladásra, melynek érdekében differenciált képességfejlesztést végzünk. A gyorsabban haladni képes tanulóknak a tananyag elmélyítése, mélyebb megértése, látókörük szélesítése, a motiváció fenntartása érdekében egyéni fejlesztő feladatokat dolgozunk ki. A tehetséges diákok számára biztosítjuk, hogy képességeiket bemutathassák. Versenyekre készítjük fel és indítjuk őket, osztálykeretben, iskolai, városi és országos rendezvényeken szereplési lehetőségekhez juttatjuk őket, pályázati lehetőségeket kutatunk fel számukra. 61


Pedagógiai Program

Tanórán kívüli tevékenységek Ezeket a tanulók öntevékenységekre építve, a tanulók igényei és az iskolai feltételek alapján szervezzük. Ezeken a részvétel önkéntes a diák részéről, szervezését a tanulók, a nevelőtestület, szülői közösség kezdeményezheti. Formái: •

diákkörök, tudományos diákkörök

•

énekkar

•

művészeti csoportok

•

iskolai sportkör

•

iskolai szakkör

•

irodalmi színpad, színjátszó csoportok

•

versenyek, vetélkedők: iskolai, városi területi, országos versenyeken való részvétel, illetve felkészülés

•

nyelvvizsgára való felkészítés

•

emelt szintű érettségire való felkészítés

•

felkészítés a szakmai képesítő vizsgákra

Tanulók iskolán kívüli tevékenysége A tanuló, a szülő és az osztályfőnök tudtával, írásbeli engedélyével részt vehet valamely intézmény, szervezet munkájában. Ha azonban ez a tevékenység meghaladja teherbíró képességét, károsan hat magatartására, tanulmányi eredményére, eltiltható e munkától. Formái: •

könyvtárlátogatás

•

múzeum-, színházlátogatás, mozi

•

szakmai kiállítások, bemutatók

•

tanulmányi és osztálykirándulások

•

tábor

•

ismeretterjesztő előadások, kulturális rendezvények

•

külföldi kapcsolat – testvérvárosokkal és iskolákkal való kapcsolattartás

•

sportversenyeken és egyesületek munkájában való részvétel

•

művészeti és kulturális szervezetek munkájában való részvétel 62


Pedagógiai Program

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: •

differenciált tanulásszervezés

•

kooperatív technikák

•

projektmódszer

•

tevékenységközpontú pedagógiák

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: •

individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.

•

kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).

•

projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek különkülön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, - Kompetencia alapú tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: •

A tanár gyerekközpontú beállítottságú legyen. Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. 63


•

Pedagógiai Program

A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban.

•

A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás.

•

Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait.

6. IFJÚSÁGVÉDELEM Intézményünkben nagy számban található szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, állami gondozottakat is nevelünk, oktatunk. Az utóbbi években országos problémává vált a deviáns magatartás, a családok romló szociális helyzete. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálását az ifjúságvédelmi felelősök látják el, de köteles ebben a munkában közreműködni az intézmény valamennyi pedagógusa, kiemelten az osztályfőnöki feladatokat ellátó kollegák az iskolapszichológus és a védőnő. Legfontosabb feladatunk, hogy megismerjük a tanulók családi hátterét, fokozott figyelemmel kísérjük azokat a családokat, akik egyedül nem képesek – anyagi helyzetük vagy más oknál fogva – eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatoknak. Ha indokolt, haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, és ezen keresztül kezdeményezni azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az iskola rendelkezésére álló pedagógiai eszközökön, anyagi lehetőségeken túl segítséget nyújthatnak a tanulóknak és szüleiknek. Különösen fontos a tanulók fejlődését akadályozó okok feltárása, a káros hatások megelőzése és ellensúlyozása. Az iskola saját lehetőségein belül a következő konkrét tevékenységet látja el: •

a szociálisan hátrányos tanulók ügyeinek intézése (ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés, tanszertámogatás, szociális segély, gyermekvédelmi támogatás stb.)

•

egészségmegőrző, mentálhigiénés előadások, programok szervezése (drogprevenció)

•

a vidékről naponta bejáró tanulók kéréseit támogatja, illetve képviseli bizonyos fórumokon (pl.: menetrend-összeállítás)

•

a tanulók étkeztetésének folyamatos biztosítása

64


•

Pedagógiai Program

egyéni foglalkozásokat, elbeszélgetéseket szervez a tanulók vagy indokolt esetben a szülők számára (fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások stb.)

•

a tanulók iskolai tevékenységéről és magatartásáról folyamatosan tájékoztatja a szülőket, gondviselőket, velük rendszeresen kapcsolatot tart fenn

•

indokolt esetben külső szakértők (pszichológus, orvos, logopédus stb.) közreműködését kéri a felmerülő problémák megoldásában

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: •

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szervezése

•

A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek ellenőrzése

•

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók feltárása az osztályfőnökök segítségével, munkájuk segítése, körülményeik megismerése

•

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ügyeinek intézése

•

Az önkormányzati pályázati lehetőségek kihasználása

•

Egészségmegőrző előadások szervezése

•

A bejáró tanulók kéréseinek támogatása

•

Kapcsolattartás a DÖK-kel

•

Rendszeres kapcsolat a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók szüleivel, az osztályfőnökkel, a kollégiummal

•

Kapcsolattartás a városi családsegítő központtal, az önkormányzat népjóléti osztályával, a gyámhatósággal, a jegyzővel, a rendőrséggel

•

Képviseli az iskolát a feladatköréhez tartozó ügyekben

•

Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal

•

Intézményváltás esetén felkeresi az új intézmény gyermekvédelmi felelősét

•

Részt vesz azokon a fórumokon, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit képviselik

•

Együttműködik az osztályfőnökökkel és a pszichológussal

A TÁMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással az ifjúságvédelem területén is jelentkezik az új módszerek követelménye: !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

65

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA

Recommend Documents