AZ UTCAI SZOCIÁLIS KOORDINÁTOR ÉS GONDOZÓ KÉPZÉS OKTATÁSI PROGRAMJA
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Budapest Engedélyezési szám:52998-1/2010-0016SzFÖ
SK Engedélyezte: Nyitrai Imre Helyettes államtitkár
Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL-1638 Felnőttképzési hatósági nyilvántartási szám: 01-0184-05
KÉSZÍTETTÉK:
Breitner Péter Gurály Zoltán Lengyel Eszter KÖZREMŰKÖDTEK:
Gajdátsy Árpád Hoffmann Krisztina Lőrincz Norbert Miletics Marcell Sasvári Andrea Urbán Beatrix SZAKMAI SZERKESZTŐ:
Lőrincz Norbert SZAKMAI LEKTOROK:
Gróf András Maróthy Márta Morva Emília NYELVI LEKTOR:
Koppándi János
3
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 6 A KÉPZÉS KERETEI, MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK ............................................... 8 JOGSZABÁLYOK....................................................................................................................... 8 A KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE ......................................................................................................... 9 A KÉPZÉS CÉLJA ...................................................................................................................... 9 A KÉPZÉS SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI ................................................................................. 10 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ....................................................................................................... 10 A TEREPGYAKORLAT SZEMÉLYI FELTÉTELEI.......................................................................... 11 TÁRGYI FELTÉTELEK ........................................................................................................... 11 A TANFOLYAMI KÉPZÉSBE VALÓ BELÉPÉS FELTÉTELEI .......................................................... 12 FELMENTÉSEK KEZELÉSE .................................................................................................... 12 A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA .................................................................................................. 13 A KÉPZÉS MODULJAI.............................................................................................................. 13 A KÉPZÉS SZERKEZETE .......................................................................................................... 14 A KÉPZÉS ÜTEMEZÉSE ........................................................................................................... 15 A KÉPZÉS TANTÁRGYAI..................................................................................................... 16 KIEGÉSZÍTŐ KÉPZÉS KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK SZÁMÁRA ....................... 16 OKTATÁSI TEMATIKA ........................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. MEGHATÁROZÁS ................................................................................................................... 18 UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA .................................................................................................... 18 ÉRINTETTJEI, AZ ELLÁTOTTAK KÖRE .................................................................................... 18 CÉLJA, FELADATAI .............................................................................................................. 18 TEVÉKENYSÉGE..................................................................................................................... 19 FELDERÍTÉS ....................................................................................................................... 19 SZOLGÁLTATÁS ................................................................................................................... 19 ÜGYINTÉZÉS ....................................................................................................................... 20 EGYÉNI ESETKEZELÉS (CSOPORTOS ESETKEZELÉS) ............................................................... 21 UTÓGONDOZÁS .................................................................................................................. 22 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ...................................................................................................... 22 SZAKMAI STÁBMEGBESZÉLÉS, ESETMEGBESZÉLÉS, SZUPERVÍZIÓ............................................ 24 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELME ................................................... 24 A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI ............................................... 25 AZ UTCAI MUNKA SZEZONÁLIS TEVÉKENYSÉGEI ................................................................... 27 A SEGÍTŐ KAPCSOLAT............................................................................................................ 29 KONFLIKTUS ......................................................................................................................... 30 STRESSZ ................................................................................................................................ 31 ÖNISMERETI ABLAK .............................................................................................................. 34 AZ AKTÍV HALLGATÁS, AZ EMPÁTIA JELENTÉSVILÁGA .......................................................... 35 AZ AKTÍV HALLGATÁS ZAVARAI ............................................................................................. 36 AZ AKTÍV HALLGATÁS JELEI ................................................................................................. 36 AZ ASSZERTIVITÁS FOGALMA ................................................................................................ 40 AZ AKTÍV FIGYELEM.............................................................................................................. 42 KIEGÉSZÍTŐ KÉPZÉS A KOORDINÁTORI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉHEZ ...................................... 44 UTCAI GONDOZÓ TANTÁRGYBLOKK ...................................................................................... 47 EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKÁHOZ ................................................ 47 UTCAI ÉLETFORMÁK: A KÖZTERÜLETEN ÉLŐ EMBEREK MINDENNAPJAI ................................. 50 JOGI ISMERETEK AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKÁHOZ ................................................................ 53
4
AZ UTCÁN ÉLŐ EMBEREK ELLÁTÁSI JOGOSULTSÁGAI ÉS AZ AZONNAL IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK, ELLÁTÁSOK ............................................................................................ 56 UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA PROSTITUÁLTAKKAL ...................................................................... 58 UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA LEHETŐSÉGEI KALLÓDÓ, CSELLENGŐ FIATALOKKAL; LAKÓTELEPI UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA A GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONTOKBAN ............................................... 60 UTCAI MUNKA DROGFOGYASZTÓKKAL ................................................................................. 63 KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK, HASZNOSÍTHATÓ GYAKORLATOK ............................................... 65 GYAKORLATI KÉPZÉS: TEREPGYAKORLAT............................................................................. 66 ÖSSZEFOGLALÓ HÁTTÉR-SZEMINÁRIUM ............................................................................... 72 KÖVETELMÉNYRENDSZER ............................................................................................... 75 VIZSGAKÖVETELMÉNYEK...................................................................................................... 75 A ZÁRÓVIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI ............................................................................. 76 A TEREPGYAKORLAT, AZ ÍRÁSBELI ÉS A ZÁRÓVIZSGA ÉRTÉKELÉSE ....................................... 76 VIZSGAREND ......................................................................................................................... 78 A KÉPZÉS ÁLTAL NYÚJTOTT KÉPESÍTÉS ....................................................................... 79 A TANÚSÍTVÁNY.................................................................................................................... 79 A TANÚSÍTVÁNY SZERINTI FELADATOK ................................................................................. 79 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 80 SZERZŐDÉS (1) ...................................................................................................................... 81 SZERZŐDÉS (2) ...................................................................................................................... 82 SZERZŐDÉS (3) ...................................................................................................................... 83 JELENLÉTI ÍV AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA TEREPGYAKORLATÁHOZ ..................................... 84 A HALLGATÓI TEREPGYAKORLAT ÉRTÉKELÉSE ..................................................................... 85 A TANKÖNYVBEN FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE..................................... 86
5
BEVEZETŐ 2004. január 1. óta az utcai szociális munkát végző szolgálatok rendszeres (ún. normatív) állami támogatást kapnak. Ezzel párhuzamosan a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (továbbiakban: R.) alapszolgáltatásként definiálja, valamint ugyanitt meghatározza, hogy hol, milyen feltételek mellett jöhet létre utcai szociális munkás szolgálat. A R. megfogalmazta az utcai szociális munka célját és feladatait. A R. (104/A. § (5)) a feladatok megfelelő színvonalú ellátáshoz külön képzést ír elő az utcai szociális munkások számára. A R. a munkába állástól kezdve kétéves haladékot ad a már gyakorló utcai szociális munkásoknak arra, hogy a szükséges speciális tudást megszerezzék. Az Oktatási Program végrehajtását, a képzések szervezését, regisztrálását az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2400. (IX. 18.) ESZCSM rendelet szabályozza. Az Oktatási Program által előírt képzésen való részvétel egyaránt betölti a terepen dolgozó utcai szociális munkások továbbképzésének és az újonnan munkába álló utcai szociális munkások betanításának feladatát. Az Oktatási Program középpontjában a gyakorlatban szükséges és hasznosítható ismeretek állnak, legfontosabb eleme a gyakorlati képzés. Az elméleti ismeretek teljes mértékben az utcai szociális munka gyakorlatához igazodnak. Az olyan tantárgyak, mint például a jog, vagy az egészségügy, jelentős részét a mai magyar utcai szociális munka rövid múltjában kiforrott, abban használható felhasználói ismeretek adják. A képzés sikerének elengedhetetlen feltétele, hogy az oktatók maguk is az utcán élők segítésével foglalkozó szakemberek, jogászok, orvosok, szociális munkások és szociológusok legyenek.
6
Az utcai szociális munkának vannak olyan sajátos technikái, ismeretei, amelyeket jó mielőbb elsajátítania annak, aki erre a munkára szerződött. Azonban az utcai munkával foglalkozó, jelenleg „képesítés nélkül” dolgozók között számosan vannak olyanok, akik a szakma professzionális képviselőinek számítanak, és akik az elmúlt évek során olyan ismeret-anyag birtokába kerültek, hogy inkább oktatóként merülhet fel a nevük, mintsem hallgatóként. Az utcán dolgozók szakmai képzettségük és felkészültségük alapján is rendkívüli heterogenitást mutatnak. Az oktatási programnak tehát alkalmasnak kell lennie arra, hogy egy, évek óta az utcán dolgozó szakirányú diplomás és tapasztalt szociális munkásnak, de egy szociális segítőként kezdő pedagógusnak, vagy ápolónőnek is egyaránt hasznos - eléggé mély, de nem unalomig ismert; érthető, de nem triviális - tudást nyújtson. Ennek az oktatási szempontból sajátos helyzetnek a program úgy próbál megfelelni, hogy a lehető legpraktikusabb, az utcai szociális munka során hasznosítható tudást rendezett formában fogja egybe, az ismeretek olyan gyűjteményeként, amely hasznos és érthető kezdőknek és tapasztaltabbaknak egyaránt. A programban - példaképpen kiragadva - helyet kap a közterület-használat jogi vonatkozásaitól kezdve, a kihűlés tüneteinek ismertetésén, az utcai életforma lélektani sajátosságain keresztül a hajléktalanellátó rendszer „felhasználói” megismerése is. Az utcai szociális koordinátor és utcai szociális gondozó képzés Oktatási Programja felkért szakértők közreműködésével készült a Hajléktalan Embereket Segítők Budapesti Társasága (Tízek Tanácsa) megbízásából, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya útmutatásai alapján.
7
A KÉPZÉS KERETEI, MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK Jogszabályok – A többször módosított szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 56. §. 57. §. (1), 59. § (2) bekezdésében a települési önkormányzatok kötelező alapfeladatai között nevesíti a hajléktalan személyek ellátásának megszervezését. – A szociális alapszolgáltatások között szerepel az Szt.-ben az utcai szociális munka, amelynek során „… biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.” (Szt. 65/E. §) – Az utcai szociális munka szakmai feladatait és működési feltételeinek szabályait R.104. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) tartalmazza. – Az Oktatási Program az egyes témák feldolgozása során érinti a hajléktalanokkal, valamint a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó gyermek- és fiatalkorú csoportokon túl a prostituáltakkal, az utcán megjelenő súlyos mentális, pszichiátriai és szenvedélybetegségekkel küzdő kliensekkel, a lakásukat kényszerűen elhagyókkal, a börtönből szabadultakkal kapcsolatos teendőket. E célcsoportokkal való munka során azokat a feladatokat is nevesíti, illetve tartalmazza a program, amelyek az alapszolgáltatásokat végző intézményekkel való együttműködést erősítik. – A szociális, gyermekjóléti tevékenységet végző személyek kötelező szakmai továbbképzését, valamint a szociális szakvizsga letételét a 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet rögzíti. A továbbképzési kötelezettséget a rendelet egyebek között a továbbképzési időszak alatt munkaköréhez kapcsolódó területen elvégzett szakirányú tanfolyamhoz köti. – 2004-től a R. 104./A. § (5) bekezdésében rendelkezik az utcai szociális munkával kapcsolatos képzésről, amelyben kimondja: „...utcai szociális gondozó vagy koordinátor munkakörben alkalmazott személynek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két hónapon belül be kell jelentkeznie utcai szociális munkával kapcsolatos képzésre, és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie.” – A képzés akkreditációját az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2400. (IX. 18.) ESZCSM rendelet biztosítja, szabályozva a képzésszervezést, regisztrációt, tanúsítvány kiadást.
8
A képzés megnevezése „UTCAI SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS KOORDINÁTOR” „UTCAI SZOCIÁLIS GONDOZÓ” A felsőfokú végzettséggel rendelkezők utcai szociális gondozó vagy utcai szociális gondozó és koordinátor munkakörre, a középfokú végzettséggel rendelkezők utcai szociális gondozó munkakörre jogosító képzésben részesülnek, illetve erről szóló utcai szociális gondozó, valamint utcai szociális gondozó és koordinátor tanúsítványt kapnak.
A képzés célja – Az utcai szociális munkához és az utcai szociális gondozáshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése. – A tanfolyamon részt vevők ismerjék meg a nem lakás céljára szolgáló helyen élő emberek mindennapi életét, szokásait azért, hogy értsék a problémáikat, és képesek legyenek segítséget nyújtani nekik. – A segítő legyen képes kapcsolatot teremteni a közterületen élő emberekkel, váljon alkalmassá arra, hogy a megteremetett segítői kapcsolatokat hosszú távon fenntartsa, és olyan szintűvé fejlessze, amely az érintettek számára támaszt, reményt és konkrét segítséget jelent. – Az utcai munkát végzők munkájuk során legyenek képesek nagy hatékonysággal használni társadalompolitikai intézményrendszer kínálta lehetőségeket. – A felsőfokú végzettségűek rendelkezzenek szervezési ismeretekkel, és jól ismerjék a szociális szolgáltatások körét, azért, hogy a négy főnél több utcai szociális gondozót foglalkoztató intézmény koordinátori munkakörét el tudják látni –az 1/2000. SZCSM rendelet 104/A. § (5) bekezdésnek megfelelően.
9
A képzés szervezésének feltételei –
Az utcai szociális munkás és az utcai szociális gondozó tanfolyam olyan képzőhelyen szer-
vezhető, ahol folyik szociális képzés, s adottak a képzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek, továbbá ahol utcai szociális munka, mint szolgáltatás működik, vagy ilyen intézménnyel a képző szervezetek együttműködési megállapodást kötnek a gyakorlat lebonyolítása céljából. A képzést csak olyan szervezet végezheti, amely a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8. §-ában rögzített feltételeknek megfelel, továbbá Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) nyilvántartási számmal rendelkezik. A képzés szervezését az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2400. (IX. 18.) ESZCSM rendelet szabályozza, ezen Oktatási Program a rendelet mellékletét képezi.
Személyi feltételek 1. Kiegészítő képzés középfokú végzettséggel rendelkezők számára. Az oktatók képesítése: − Tréneri, csoportvezetői tapasztalattal rendelkező, felsőfokú szakirányú szakképzettséggel felsőfokú szociális alapvégzettség, szociológus, szociális szervező, pszichológus, felsőfokú egészségügyi végzettség mentálhigiénés szakirányú végzettséggel (a továbbiakban felsőfokú szakirányú szakképzettség) - rendelkező, utcai szociális munkát végző személy. 2. Kiegészítő képzés olyan felsőfokú végzettségű hallgatók számára, akik az utcai szociális gondozó és koordinátor munkakör betöltéséhez kívánnak jogosultságot szerezni. Az oktatók képesítése: − Felsőfokú szakirányú szakképzettség vagy felsőfokú humán-erőforrás menedzser végzettség, és 3 éves vezetői tapasztalat, és valamint 1 éves gyakorlat az utcai szociális munka szervezésében.
10
3. Utcai szociális gondozói tantárgyblokk Az oktatók képesítése: − Utcai életformák: felsőfokú szakirányú szakképzettség és legalább 3 éves gyakorlat a hajléktalan-ellátás területén. − Egészségügyi ismeretek: orvos, diplomás ápoló, klinikai szakápoló, felnőtt szakápoló és legalább 3 éves gyakorlat a hajléktalan-ellátás területén. − Jogi ismeretek: jogász, felsőfokú államigazgatási szakember, és legalább 3 éves gyakorlat a hajléktalan-ellátás területén. − Külföldi tapasztalatok: felsőfokú szakirányú szakvégzettség. − Az utcán élő emberek intézményes és pénzbeli ellátási formái jogosultságai: felsőfokú szakirányú szakképzettség és legalább 3 éves gyakorlat a hajléktalan-ellátás területén. − Az utcai szociális munka egyéb területei – Csellengők, Prostitúció az utcán, Utcai megkereső munka drogfüggőkkel: felsőfokú szakirányú szakképzettség és az adott területen eltöltött legalább 5 éves gyakorlat. − Összefoglaló háttér-szeminárium: felsőfokú szakirányú szakképzettség, és csoportvezetői tapasztalat, valamint legalább 3 év gyakorlat az utcai szociális munka területén.
A terepgyakorlat személyi feltételei - Tutor: felsőfokú szakirányú szakképzettség, legalább 1 év utcai szociális munkás gyakorlat. Ajánlott feltétel: tereptanári gyakorlat. - Tereptanár: az utcai szociális munka területén jelenleg is alkalmazásban álló személy, aki legalább 1 év gyakorlattal rendelkezik az utcai szociális munka területén. Ajánlott feltétel: felsőfokú szakirányú szakképzettség.
Tárgyi feltételek Az oktatáshoz szükséges infrastruktúra, oktatástechnikai eszközök megléte.
11
A tanfolyami képzésbe való belépés feltételei A tanfolyamra jelentkezhet az a személy: – aki működési engedéllyel rendelkező utcai szociális szolgálatnál koordinátor vagy utcai szociális gondozó munkakörben dolgozik, továbbá, akit a munkáltató ebben a munkakörben kíván foglalkoztatni, s erről írásban nyilatkozik; – aki az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet által meghatározott koordinátor vagy utcai szociális gondozó munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel rendelkezik, s erről végzettséget igazoló dokumentumot nyújt be.
Felmentések kezelése A képzésben résztvevőknek az elméleti és gyakorlati tantárgyak alól felmentésre nincs lehetőségük.
12
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzés moduljai A képzés moduljai:
sorszáma
megnevezése
óraszáma
1.
Kiegészítő képzés középfokú végzettséggel rendelkezők számára
15
2.
Kiegészítő képzés a koordinátori munkakör betöltéséhez
8
3.
Utcai szociális gondozó képzés
98
Az óraszámok alakulása az alapképzettség és a megszerezni kívánt végzettség szerint:
A képzésben résztvevő hallgató alapképzettsége Középfokú
Felsőfokú
Az elérni kívánt munkaköri jogosultság
Óraszámok
Szükséges teljesítendő modulok
Elmélet
Gyakorlat
Összesen
Utcai szociális gondozó
1+3
60
53
113
Utcai szociális gondozó
3
45
53
98
2+3
53
53
106
Utcai szociális gondozó és koordinátor
13
A képzés szerkezete M O D U L 1. 2.
Tantárgy
Felkészítés az utcai szociális munkára Vezetési és szervezései ismeretek Utcai életformák Egészségügyi ismeretek utcai szociális munkához Jogi ismeretek utcai szociális munkához Az utcán élő emberek ellátási jogosultságai és az azonnal igénybe vehető szolgáltatások, ellátások Külföldi tapasztalatok, hasznosítható gyakorlatok Összefoglaló háttér-szeminárium: a gyakorlat és az elmélet feldolgozása, esetmegbeszélés Egyéb területek: csellengők Egyéb területek: prostitúció az utcán Egyéb területek: utcai megkereső munka drogfüggőkkel Gyakorlat: utcai szolgálatoknál Gyakorlat: az utcai munka háttérintézményeinél Intézménylátogatás: diszpécser szolgálatnál Összesen
3.
14
Utcai szociális gonUtcai szociális gon- dozó dozó és koordinátor (középfokú végzettséggel)
Utcai szociális gondozó Összes óraszám (felsőfokú végzettséggel)
Elméleti Gyakorlati Elméleti tantárgy tantárgy tantárgy óraszáma óraszáma óraszáma
Utcai szoc. Elméleti Gyakorlati gondozó tantárgy tantárgy és koordióraszáma óraszáma nátor
Gyakorlati tantárgy óraszáma
15 8 4 5 4
4 5 4
4
Utcai szociális gondozó (középf.)
Utcai szociális gondozó (felsőf.)
15 4 5 4
8 4 5 4
4 5 4
4 5 4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
15
15
15
15
15
15
3 3
3 3
3 3
3 3
3 3
3 3
3
3
3
3
3
3
40 10 3 106
40 10 3 113
40 10 3 98
53
40 10 3 53
60
40 10 3 53
45
40 10 3 53
A képzés ütemezése∗
Hetek
1. modul 2. modul
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. összesen
∗
1. modul
2. modul
3. modul
Felkészítés az utcai szociális munkára
Vezetési és szervezési ismeretek
Utcai életformák
Jogi ismeretek utcai szociális munkához
Az utcán élő emberek ellátási jogosultságai és az azonnal igénybe vehető szolgáltatások, ellátások
Külföldi tapasztalatok, hasznosítható gyakorlatok
Az utcai szociális munka egyéb területei
Összefoglaló háttérszeminárium
Gyakorlat Intézménylátogatás diszpécser szolgálatnál
Háttér intézménynél
Utcai szolgálatnál
15 8 3
3
2 2*2
3
3. modul
3 2*2
4
15
8
Összesen
15 8
4
A heti ütemezés csupán a példában szerepel, nem kötelező
15
Egészségügyi ismeretek utcai szociális munkához
2
2
5
4
4
3
2*5
3*5
10
5 5 5 5 5 40
3 3
3 4
3
9
3 15
3
98
A KÉPZÉS TANTÁRGYAI Kiegészítő képzés középfokú végzettséggel rendelkezők számára (1. modul) Felkészítés az utcai szociális munkára Óraszám: 15 óra. A tantárgy célja: Szakirányú, felsőfokú szociális képzettséggel nem rendelkező, de az adott területen dolgozó munkatársak képzésének előkészítése. A tantárgy nyújtson bepillantást abba a társadalmi, gazdasági és szociális környezetbe, amelyben az utcai szociális munkások dolgoznak: villantson fel igazodási pontokat a képzésben résztvevők számára, a képzés későbbi, részletesebb tematikájának megfelelően. A tantárgy biztosítson lehetőséget a résztvevőknek, hogy a képzés megkezdése előtt lássák a helyüket a segítő rendszerben, és el is tudják helyezni magukat a szociális ellátások térképén. Követelmény: A hallgatók a csoportos munka során aktívan hozzájárulnak ahhoz a csoportos munka során, hogy körvonalazódjon az utcai szociális munka szerepe, elhelyezkedése a segítő rendszerben. A nem frontális képzés során a résztvevők közös munkájának eredményeképpen a hallgatók alakítsanak ki egy értelmezési dimenziót a képzés számára. Módszer: egyéni, páros és kiscsoportos munka keretében feldolgozni a megadott feladatokat. Cél a közös gondolkodás elősegítése, a team munka fontosságának személyes átélése. Tananyag: – A potenciális klienscsoportok összegyűjtése – A feltételezett kliensek szükségleteinek megfogalmazása – A kliensek szükségleteire reagáló - az utcai munka szempontjából adekvát - szolgáltatások öszszegyűjtése – Az utcán dolgozó szakember jellemzői (fizikai, mentális, kognitív, stb. tulajdonságok) – Az utcán dolgozó szakember szükségletei
16
– Az utcai szociális szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolati háló szereplőinek az összegyűjtése – Ennek a kapcsolati hálónak a hosszú távú működtetése, a kapcsolattartás lehetőségei a társintézményekkel Szakirodalom: 1.
Allport, Gordon W.: Az előítélet. Fordította: Csepeli György. Gondolat, 1977
2.
Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
3.
Bácskai Erika – Gerevich József: Ifjúság és drogfogyasztás. Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia, Budapest, Animula, 1997
4.
Forrai J.(2007): Párkapcsolat, szerelem, szex, család. Tankönyv diákok számára. Sex Educatio, Budapest, 2007. ISBN 978-963-06-3689-6
5.
Forrai Judit (2007): Párkapcsolat, szerelem, szex, család. Tanári könyv. Sex Educatio. Budapest. 2007. ISBN 978-963-06-3690-2
6.
Forrai J. – Lőrincz N. (2003): Az utcai szociális munka a prostituáltak megsegítésének szolgálatában. Budapest. Wesley János Lelkészképző Főiskola. 2003. ISBN 963 214 127 X ISSN 1586-8559 (Wesley könyvek szociális munkásoknak)
7.
Fonyó Ilona – Pajor András (szerk.): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből
8.
Gerevich József: Iskolai mentálhigiéné. Animula Kiadó, 1997.
9.
Hunyady Györgyné – Szekszárdi Júlia: Konfliktusok az iskolában. Budapesti Tanítóképző Főiskola, Továbbképző füzetek 4. Budapest, 1998.
10.
Ligeti György: Konfliktus és szabályalkotás. Új pedagógiai Szemle, 2000.12.sz
11.
Rácz József: Addiktológia. HIETE, Bp., 1999
12.
Rudas János: Delfi örökösei. Gondolat, Budapest 1990.
13.
Szekszárdi Júlia: Új utak és módok. Dinasztia tankönyvkiadó, 2008
14.
Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata. Új Pedagógiai Szemle, 2001/5.sz
15.
Wikipédia.hu
17
OKTATÁSI TEMATIKA AZ UTCAI SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT SZAKMAI PROGRAMJA Meghatározás Utcai szociális munka Utcára kivitt önálló, szakmai, szociális szolgáltatás, a felderítetlen és ellátatlan egyének, csoportok részére. Az utcán, közterületen életvitelszerűen tartózkodó, fedél nélküli személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, a vele való rendszeres kapcsolattartás, gondozás, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, továbbá közterületen krízishelyzetbe került személyek ellátása.
Érintettjei, az ellátottak köre Azon utcán élők, akik a szociális ellátással és segítséggel foglalkozó intézmények, intézmény rendszerek hatáskörén kívül maradtak, azokból kiestek, (felderítetlenek), ellátatlanok, a hatósági, intézményi beavatkozással szemben bizalmatlan rászoruló egyének, csoportok. Ezen belül is, a hajléktalan emberek között is különösen hátrányos helyzetű fiatal szenvedélybetegek, akiknek intézményi ellátása jelenleg hiányos.
Célja, feladatai Az utcán életvitelszerűen tartózkodó, vagy az ellátórendszer intézményeiből valamilyen oknál fogva kimaradó egyének, csoportok, közösségek, utcán élők felkutatása, szociális és mentális segítése a szociális munka eszközrendszerével. Az Utcai Gondozó Szolgálat legfontosabb feladata a közvetlen életveszély megelőzése, a segítséget kérő megfelelő ellátó-helyre való elirányítása, illetve a tartósan utcán élő gondozottak szociális ellátórendszerbe való bekapcsolódásának elősegítése.
18
Tevékenysége
Felderítés A felderítés konkrét célja a segítségre szorulók felkutatása, körülményeik felmérése. Része a személyes megkeresés; napszaktól függetlenül; egyeztetett időpont alapján; nappal egyénileg, éjszaka párokban. Tevékenységi területei: közterületek, lépcsőházak, pincék, szórakozóhelyek, stb. a településen és szűk vonzáskörzetében. Az utcai segítő a téli időszakban minden nap 18 és 24 óra között terepen tartózkodik, állandó elérhetőséggel és jelenléttel, kapcsolódva a Regionális Diszpécser Szolgálatokhoz és az országos diszpécserközponthoz, szükség esetén speciális szolgáltatások nyújtásával. Megkeresést végez lakossági, intézményi, szervezeti, karitatív tevékenységgel foglalkozó szervezetek bejelentései alapján. A felderítés adatairól az utcai munkás csoport folyamatos tájékoztatást ad a helyi önkormányzatoknak, félévente kötelezően elkészíti az „utcai szociális térképet”, (intézményi lefedettség, befogadó létszámok, elhelyezkedés a klientúrához képest; hajléktalan emberek tartózkodási helye, száma, rétegződésük, helyzetük, speciális igényeik, problémáik, stb.) feltételeként az állami támogatás megítélésének. A Szolgálat munkatársai vezetik a jogszabályban előírt illetve belső használatra kidolgozott kötelező adminisztrációt (1/2000 I.07. rend. 12 melléklet. 2000/2. Szoc. Közlöny 53-56. oldal) és a számítógépes nyilvántartó rendszert. A felderítés adatairól az utcai munkás csoport csak az Adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. Törvény) vonatkozó rendelkezéseinek betartásával ad ki. A felderítés az érintettek igényeinek felmérését is tartalmazza. A felderítéshez tartozik a társintézményekkel való folyamatos kapcsolattartás, szolgáltatásaik feltérképezése, megismerése Szolgáltatás A potenciális kliensekkel történt kapcsolatfelvételt követően az utcai szolgálat az ügyfél érdekében a következő tevékenységeket végzi: - Amennyiben szükséges, azonnali segítségadás (krízishelyzetek feloldása – olyan beavatkozás, mely az ellátásra szoruló életveszélyes helyzetének megszüntetésére irányul), kapcsolatteremtés a sürgősségi beavatkozásra működtetett intézményekkel.
19
- Ártalomcsökkentés – az alapvető fizikai és mentális szükségletek kielégítésével – az ellátórendszerekének megkeresésével. - Rendszeres, helyhez és időhöz kötött alapszükségletet kielégítő segítségnyújtás meg-szervezése (tömeges étkeztetés, ruhaosztás, tűcsere, stb.). A szolgáltatást igénybevevők számára különböző ellátórendszerekbe való bejutás segítése, támogatása. - Az ellátórendszeren kívül maradók folyamatos egyéni segítése, rendszeresen, szervezetten gyűjtött vagy adományba kapott szükségleti cikkek mozgatása, felderített rászorulók részére történő eljuttatása. - Rendszeres, helyhez és időhöz kötött szociális információadás, mely során az ellátott tájékoztatást kap az intézmény szolgáltatásairól, más szociális, egészségügyi, munka-ügyi és egyéb ellátásokhoz való hozzájutások feltételeiről és módjáról. - A segítők igény esetén csoportfoglalkozásokat szerveznek, és azokon (felkészültséghez mérten) aktívan részt vesznek.
Ügyintézés Kapcsolatfelvétel az illetékes hivatalokkal, intézményekkel, közvetítés az ügyfél és az intézmények között. Szóbeli és írásbeli kapcsolatot tartása a hatósági, önkormányzati, szociális segítéssel foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel, civil szervezetekkel, kétirányú információs csatorna biztosítása a kliens érdekében. Az ügyintézés fontos eleme a kliens érdekképviselete, ami állhat abból, hogy a segítő a hatóságoknál eljár, feljelentési ügyekben jogi tanácsadót, vagy képviselőt szerez az ügyfél számára, illetve tájékoztatja és biztosítja a szolgáltatást igénybevevő részére a szolgáltatással és egyéb ügyintézéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről, szükség esetén biztosítja azt. (Ezt az ingyenes jogsegélyszolgálatot együttműködő partnerszervezetünk végzi.). Az utcai szolgálat munkatársa segít beszerezni a személyi igazolványhoz és egyéb iratokhoz szükséges okmányokat, valamint közreműködik a rászoruló hivatali levelezésében. Az ügyfél érdekében a társadalombiztosítás adta lehetőségeket mérlegelve közbenjár az ingyenes gyógy-ellátási, nyugdíjaztatási kérelmek kedvező elbírálásának érdekében. Munkalehetőségeket keres és ajánl a segítségért hozzá fordulónak. Elhelyezési lehetőségeket keres átmeneti szállókra, szociális otthonokba, stb. Segít ügyfelének utazási lehetőség megteremtésében.
20
Közös megegyezéssel, a szolgáltatást igénybevevővel kötött megállapodás alapján közreműködik a szociális segélykérés folyamatában, a kapott összeg felhasználásáig, a szolgáltatást igénybevevővel kötött megállapodás alapján.
Egyéni esetkezelés (csoportos esetkezelés) Az utcai szociális munkás kizárólag a kliens kezdeményezésére „szakmai alku” megkötése után folyamatosan dokumentált kapcsolatban, egyéni esetkezelést végez. A kontaktust a teammel ismerteti és elfogadtatja. A klienst érintő fontos döntéseket csak az utcai munkás teammel történt megbeszélés alapján hoz. Az egyéni esetkezelés során egyenrangú félként, segítettje emberi méltóságát szem előtt tartva, annak önfenntartó képességét erősítve végzi a tevékenységét. A segítő kapcsolatban megszülető cselekvési lehetőségekből, azt a kliens által választott döntést támogatja, amelyik elősegíti az ügyfél társadalomba való visszailleszkedését. Az egyéni esetkezelések alatt a döntések cselekvésekké alakulása közben saját motivációs szerepét megtartva a kezdeményezést átengedi a kliensnek, saját motivációs szerepét megtartva. Az utcai szociális munkásnak egyszerre, egy időben maximum 12 esete lehet. Az esetkezelés a klienssel történt megállapodás időtartamáig, a megfelelő intézményhez való irányításig, illetve az azokba való elhelyezésig, vagy a team megszüntető döntéséig tart. Önkéntes segítő egyéni esetkezelést nem vállalhat. A közösségi szociális munka eszközének alkalmazásával a szociális munkás sokat tehet: •
az előítéletek csökkentéséért;
•
a társadalmi szolidaritás erősítéséért;
•
az ellátórendszer fejlesztéséért;
•
és tényszerű információk közvetítésével segítheti a közvélemény tájékoztatását;
•
egy-egy csoport ellátáshoz való hozzájuttatása érdekében javaslatot tehet a helyi szociálpolitikában érintett szervek felé;
•
képviseleti szerepben, vagy a képviseletre való alkalmassá tétellel segítheti az utcán élő csoportokat jogaik gyakorlásában (pl. választójog, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás, szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás, társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzájutás).
21
Utógondozás • mert nincs, vagy nem elérhető vagy nincs hely, így az utcán marad az ügyfél •
amíg nincs fedél a feje fölött, és/, vagy nem adható át más ellátó intézménynek
•
ha valószínűsíthető, hogy nem tud megmaradni lakhatásban
•
ha folyamatos veszélyeztetett állapotban van egészségileg, mentálisan, fizikálisan stb.
„Belső utógondozás/prevenció”: •
lakhatási - foglalkoztatási integráció
•
betegség megelőzés és/ vagy a kezelés „háttérintézményi” feladatinak ellátása
•
új, eddig nem használt eszközök alkalmazása a kliens fejlesztése érdekében
Tradicionális utógondozás: •
önálló életvitelben való támogatás
•
munka, lakhatási és társadalmi reintegráció elősegítése, alternatívák megajánlása
•
folyamatos kapcsolattartás felajánlása
Általános szabályok • Az utcai munkát mindig legalább két ember végezze. •
Az utcai munkások felkészítésért a szervezet vezetője felel.
•
Az utcai szociális munkában a stáb tagjain kívül külső személyek csak megfelelő felkészítés után vehetnek részt.
•
Erőszakos vagy potenciálisan erőszakos helyzetbe tilos közvetlenül beavatkozni.
•
Ha a stáb egy tagját megtámadják, vagy a szociális munkás erőszakos helyzetet érzékel, azonnal értesíteni kell a rendőrséget.
•
Az utcán a kliens vendégei vagyunk.
•
Az utcai szociális munkás saját pénzéből nem adhat a kliensnek. Munkavégzés során nem magánember.
•
A klienseknek világos és következetes információkat kell adni.
•
A klienstől kapott információkat a titoktartás szabályai szerint kell kezelni.
22
A kliensekkel való utcai munka során figyelemmel kell lenni: •
az alkohol és a drog hangulatmódosító hatására, az intuíciókra, megérzésekre;
•
minden kapcsolatfelvételt úgy kell kezelni, mint egy potenciális befektetést, sértődés nélkül kell fogadni a visszautasítást is;
•
a kliens előtt lehetőleg ne jegyzeteljünk.
A munka során úgy kell eljárni, hogy a szociális munkás figyeljen saját testi épségére, védelmére: •
figyeljen a testbeszédre,
•
legyen a lehető legnyugodtabb,
•
hallgasson, beszéljen inkább a kliens,
•
beszéljen egyenletesen és érthetően,
•
ne vitassa meg kijelentéseit és ne is racionalizálja azokat,
•
ne higgye, hogy minden helyzetet kezelni tud,
•
ne hősködjön, ha szükséges, kérjen segítséget,
•
mérje föl a legrövidebb menekülési útvonalat,
•
a vele dolgozó munkatárssal egyeztesse a stratégiát, beszélje meg a kommunikációs kódokat,
•
a napi útvonalat tervezze meg előre, soha ne veszítse szem elől kollégáját, ne menjen hallótávolságon kívül, maradjon vele szemkontaktusban,
•
munkájáról a klienssel óvatosan beszéljen az utcán, mert bárki meghallhatja,
•
ne avatkozzon bele, ha rendőri visszaélést tapasztal, de jegyezze fel a körülményeket és a rendőr azonosító számát,
•
ne tárulkozzon ki a kliens előtt, ne adja meg magántelefonszámát,
•
prostituáltak között lehetőleg férfi és női szociális munkás közösen dolgozzon, ne avatkozzanak a prostituáltak és partnereik kapcsolatába.
23
Szakmai stábmegbeszélés, esetmegbeszélés, szupervízió Az utcai segítő szolgálat munkatársai heti rendszerességgel vesznek részt stábmegbeszélésen, melyeken a napi munka végzéséhez szükséges információkat osztják meg egymással, tapasztalatot és véleményt cserélnek. Az esetmegbeszélő csoportok célja az ellátottak problémáinak hatékonyabb kezelése, az alternatívák megvitatása, a beavatkozás és a döntés felelősségének megosztása. A szupervízió a segítő munkát végző szakemberek számára nyújtott rendszeres egyéni vagy csoportos megbeszélés, melynek célja a lelki egészség megőrzése, védelme, a ki-égés megelőzése, készségek és képességek fejlesztése, tudatosítása, csoportépítés külső szakember segítségével.
Szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme Az 1993. évi III tv. 94/L §1 bekezdés illetve 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendelet 104§ 4. be-kezdés alapján intézményünk megfelelő munkakörülményeket biztosít dolgozói számára, vagyis rendelkezésre állnak többek között a személyi tisztálkodásra, étkezésre és öltözködésre szolgáló helyiségek. A munkáltató biztosítja az utcai szociális munkát végzők számára a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi feltételeket, szükség szerint közlekedési eszközt vagy utazási bérletet. Az Utcai Gondozó Szolgálat munkatársai munkájuk során megkapják a munkavégzéshez kapcsolódó anyagi és erkölcsi megbecsülést. Az utcai szociális segítő közfeladatot ellátó személynek minősül. Amennyiben a munkatársainknak ingyenes jogsegélyszolgálatra van szükségük, azt együttműködő partnerszervezetünk biztosítja számukra. Az utcai szociális munkát szolgálatonként 2 fő főállású alkalmazott látja el az alábbi beosztással: A heti törvényes munkaideje 40 óra. Munkaidejének beosztása: – 8 óra ügyelet – 4 óra továbbképzés / esetmegbeszélés / szupervízió – 2 óra stábmegbeszélés – 20 óra terepmunka – 4 óra adminisztráció – 2 óra ügyintézés, ügyfélfogadás 24
Az utcai segítő 8:00-24:00 között feladathoz alkalmazkodó munkarendben dolgozik. Tevékenységéről, a kliensekkel kapcsolatos munkájáról – a szervezet vezetője által meghatározott időszakonként – írásos beszámolót készít. Szolgáltatási tevékenységéről nyilvántartást vezet (kivitt segély, helyszín, időpont stb.). Egyéni esetkezelésről esetlapot vezet. Az utcai szociális munkát végző személyt munkaidőből való távolléte esetén (szabadság, táp-pénz, szakmai továbbképzés, egyéb) a szervezet szakmai vezetője által kijelölt megfelelő végzettséggel rendelkező személy helyettesíti. Az Utcai Gondozó Szolgálat munkatársa felelősséggel tartozik: – az egyéni szervezeti feladatok elvégésének szakmai színvonaláért, – saját hatáskörében tett intézkedéseiért, – a szakmai és szervezeti titoktartásért, – a nyilvántartások naprakész vezetéséért. A tevékenység végzésének személyi, tárgyi feltételei ○ képzettség: – főállású munkatárs esetén minimum közép -, illetve felsőfokú humán végzettség ○ önkéntes segítő esetén a rendszeres tevékenység megkezdése előtt kötelező belső szakmai képzésen való részvétel, a rendszeres tevékenység megkezdése előtt ○ a munkavégzéshez az utcai gondozó csoport önálló irodával és az ehhez szükséges infrastruktúrával rendelkezik (számítógép, mobiltelefon, fax, stb.) ○ az Egyesület az utazáshoz bérletet, jegyet, illetve az eseti szállításokhoz gépkocsit biztosít ○ az utcai munka végzéséhez az Egyesület az előírt védőruházatot biztosítja
A tevékenység végzésének személyi, tárgyi feltételei ○ képzettség: – főállású munkatárs esetén minimum közép-, illetve felsőfokú humán végzettség ○ önkéntes segítő esetén a rendszeres tevékenység megkezdése előtt kötelező belső szakmai képzésen való részvétel, a rendszeres tevékenység megkezdése előtt ○ a munkavégzéshez az utcai gondozó csoport önálló irodával és az ehhez szükséges infrastruktúrával rendelkezik (számítógép, mobiltelefon, fax, stb.) ○ az Egyesület az utazáshoz bérletet, jegyet, illetve az eseti szállításokhoz gépkocsit biztosít ○ az utcai munka végzéséhez az Egyesület az előírt védőruházatot biztosítja
25
Az utcai szociális koordinátor Felsőfokú humán alapvégzettséggel, valamint szakirányú továbbképzéssel rendelkező személy. Munkáját a szervezet szakmai vezetőjének útmutatása, illetve a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi a szociális munka etikai kódexe alapján. Az utcai szociális gondozó Szakképzettsége középfokú szociális asszisztens, szakirányú továbbképzéssel. Munkáját a szociális koordinátor útmutatása, illetve a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi a szociális munka etikai kódexe alapján.
Önkormányzatok
Társadalmi és civil szervezetek
Egyházak
Regionális Diszpécser Szolgálat Krízisautó Hajléktalanokkal foglalkozó társintézmények
Utcai Gondozószolgálatok (I.,II.) Egészségügyi intézmények
Teajárat
Az utcai szociális munka tevékenységi körét szezonálisan változó speciális tevékenységek egészítik ki.
26
Az utca munka általános feladatai: 1. ügyfélfogadás 2. adminisztráció 3. esetkezelés és ügyintézés 4. adománygyűjtés, - szállítás 5. esetleírások készítése
Az utcai munka szezonális tevékenységei Utcai feladatok a nyári időszakban A téli krízisen kívüli időszakban az alapvető gondozási, ügyintézési és utcai segítő tevékenységek zajlanak, kiegészítve az információk gyűjtésével, adatbázisok naprakésszé tételével, valamint a felkészüléssel a téli időszakra. Ekkor van lehetőség a továbbképzéseken, szakmai egyeztetéseken, konferenciákon való részvételre, tapasztalatcsere és kapcsolatépítés céljából. Az utcai munkásoknak lehetőségük van a társintézményeket meglátogatni, az együttműködési megállapodásokat újratárgyalni, aktualizálni. 1.
Intézmények feltérképezése
– Önkormányzat – Civil szervezetek
Ki mit tud adni klienseinknek?
– Egyház
Kivel miben tudunk együttműködni?
– Egészségügyi intézmények – Egyéb hivatalok, intézmények 2.
Esetleges támogatók feltérképezése
– cégek, magánemberek adományai – magánemberek önkéntes munkavégzése – társadalmi szervezetek önkéntes részvétele a téli teajáraton
27
Utcai feladatok a téli időszakban Az utcán, közvetlenül fedél nélküliek részére, a téli időszakban nyújtott szolgáltatások összessége, melyek az egyén életben maradását, létfenntartását, illetve egyéb szolgáltatásokhoz való jutását segítik elő. 1.
Teajárat
– Minden nap este 18 és 21 óra között az előre meghatározott és felderített területek bejárása során a Szolgálat munkatársai meleg teát és szendvicset osztanak a rászorulóknak. – Szükség esetén lehetőség van azonnali krízis helyzetek feloldására a Regionális Diszpécser Szolgálat bevonásával (elhelyezés, egészségügyi ellátás, stb.). A teajáraton az Egyesület munkatársait önkéntes segítők (társadalmi szervezetek, egyházak tagjai, illetve magánszemélyek) kísérik. 2.
Krízisautó
– Megyei lefedettséggel működő mobil segítő szolgálat, mely a Regionális Diszpécser Szolgálat koordinálásában működik. – A Krízisautó működtetésének célja, hogy a téli időszakban, napi 24 órában, a terület bármely részén krízishelyzetbe, életét, testi és mentális épségét veszélyeztető körülmények közé kerülő fedél nélküli emberhez viszonylag rövid időn belül ki tudjanak menni az utcai szolgálatának munkatársai, akik segíteni tudnak a veszélyes helyzetek kezelésében. A bejelentéseket a Diszpécser Szolgálat 24 órában működő telefonszámán várjuk, ügyeletesünk a kapott információk alapján mérlegeli, hogy mi a teendő, mentőt hív, információt ad, vagy szociális munkást küld a helyszínre. – A Krízisautó tevékenysége az elsősegély jellegű élelem, ruházat, gyógyszer felajánlásától; a szociális, egészségügyi intézményrendszer működésére vonatkozó információk szolgáltatásától, a szállásokra történő szállításon, más szociális és egészségügyi intézményekben való közvetítésen keresztül, a folyamatos kapcsolattartásig, gondozási kapcsolatig ívelő tevékenységi skálán valósul meg. 3.
Programszervezések
Minden évben megrendezésre kerül az Utcai Szociális Szolgálatok munkatársai által megszervezett Hajléktalanok éjszakája, és a Hajléktalanok karácsonya nevű rendezvény.
28
A segítő kapcsolat A segítő kapcsolat egy egyenrangú, nem alá-fölérendelt viszony, ahol a segítő segítséget nyújt a tőle segítséget kérőtől problémái megoldására. A segítő feladata, hogy a kliens tanuljon meg felelősséget vállalni saját tetteiért, ahol a végső cél egy döntés megszületése. Készségek a segítő szakmában Egy ember sokféle okból lehet segítő, azonban a legtöbben egészséges indítatásból válnak azzá. James Guy (1987) szerint egy jó segítőnek az alábbi képességekkel kell rendelkeznie: – Kíváncsiság: természetes érdeklődéssel fordul az emberek felé. – Odafigyelés képessége: mások meghallgatását ösztönzőnek találja. – Beszédkészség: élvezi a szóbeli eszmecserét. – Empátia és megértés: bele tudja élni magát egy másik ember helyébe. – Emocionális érzék: megfelelő módon tud bánni az érzelmek széles skálájával. – Introspekció: megvan a képessége, hogy belülről lássa /érezze magát. – Az öntagadás képessége: félre tudja tenni saját szükségleteit, hogy másokat meghallgasson. – A meghittség elviselése: képes emocionális közelség fenntartása. – Harmonikus viszony a hatalommal: képes elfogadni a hatalmat bizonyos fokú tárgyilagossággal. – A nevetés képessége: meglátja az élet eseményeinek tragikus/komikus oldalát. Comier (1985) szerint a leghatékonyabb segítő hat tulajdonsága: – Intellektuális kompetencia: a segítőknek sok elméletet kell alaposan ismerniük, és meg kell, hogy legyen bennük a tanulási vágy és képesség. – Energia: a segítők legyenek aktívak az ülések alatt. – Flexibilitás: a hatékony segítők nem kötődnek egy bizonyos elmélethez vagy módszertanhoz, hanem kliensük igényeihez igazítják azt, amit tesznek. – Támogatás: a segítő támogatja kliensét saját döntésének meghozatalában, segít reményt és erőt kelteni, és tartózkodik attól, hogy ő próbálja megmenteni a klienst. – Jóindulat: a jóindulat jellege magában foglal olyan tulajdonságokat, mint a segítő vágya arra, hogy a kliens érdekében konstruktív módon ügyködjék, ami így etikusan segíti elő a kliens függetlenségét. – Önismeret: ez a tulajdonság magában foglalja önmagunk ismeretét, beleértve a magunkkal szemben tanúsított viselkedést és érzéseket; valamint azt a képességet, hogy felismerjük, mely tényezők és milyen módon befolyásolják ezt a viselkedést, és ezeket az érzéseket.
29
Konfliktus Öt szabály a konfliktusban érintettek számára 1. Szólítsd meg a másikat, és nézz rá! − Egyenesen a másikhoz beszélj és nézz a szemébe! − Ne beszélj a csoportban úgy általában a többiekről! 2. Hagyd, hogy a másik elmondja, amit akar, - ne vágj folyton közbe! − Próbáld meg megérteni a másik érdekeit és érzéseit! − Gyakorold az aktív odafigyelést, használd a testbeszéd jelzéseit! 3. Maradj a témánál! − Maradj annál a problémánál, amelyet meg kell oldani! − Ne engedd, hogy a másik az egyik problémáról a másikra ugorjon, ő is maradjon a témánál! − Először az egyik problémát oldjátok meg, aztán foglalkozzatok a másikkal! 4. Kerüld el a másik hibáztatását! − A kölcsönös szemrehányások nem hoznak megoldást, csak megmerevítik a szembenállást. − A személyes támadás nem segíti a közös megoldás kibontakozását. − Néha segíthet ez a válasz is: "Ez most nem vitatéma." 5. Beszélj egyes szám első személyben! − A TE - üzenetek gyakran szemrehányásnak tűnnek. − Az ÉN - üzenetek személyes véleményt, meggyőződést stb. tükröznek, és aligha mondhatja valaki, hogy véleményed ilyen formán nem igaz (pld. : az a véleményem, hogy..., úgy találom, hogy…, stb.) − Mindig magadról beszélj! Kivételt jelent, ha egy csoportot képviselsz – ezt közölni kell –, mert ebben az esetben a többes szám első személy használata célszerű. A konfliktus - megoldás módszerei 1. Ismerd föl a problémát! • Ismerd föl és fogadd el a problémát! • Ne rejtsd el, hanem ismerd el a problémát, a szükségleteidet! • Tudatosítsd az igényeidet és az érdekeidet! • Vannak-e olyan problémák, amelyek a másokhoz vezető utat elállják? • Oszd meg a többiekkel a kérdéses eseteket!
30
2. Figyelj a konfliktusban szereplő másik fél igényeire és érdekeire! • Saját céljaim zavarják-e a másokét? • Van-e neki is problémája? • Különbözőek-e az elvárások? • Különbözőek-e az érdekeink? 3. Keress közös megoldási javaslatokat! • A konfliktus megoldásai segítenek-e a közös jövőt építeni? • Sikerül-e közös megoldásban megegyezni a konfliktusban érintett másik féllel? • A megoldás közös elfogadása a jövő építésének előfeltétele. • Van-e olyan megoldás, amelyet “csak elfogadnak”, de nem éreznek egészen magukénak a felek? – Mi következik ebből? 4. Világos megállapodásokat kell kötni a jövőre vonatkozóan. • A konfliktus szereplői egyezzenek meg abban, hogyan járnak el a jövőben konfliktus esetén! • Van-e szerződéses, formális, írott megegyezés?
Stressz Mindennapjaink rengeteg hatással, eseménnyel, változással tarkítottak, melyek gyorsan követik egymást. Hans Selye (1952)1 a „stressz” fogalma alatt a külső és belső nyomás által okozott feszültségi állapotot értette, amely alapján életünk minden jelentősebb változását stressz-faktorként tartjuk számon. A közeli hozzátartozó halálát, a sérüléseket, a válást, a szakítást, a házasságkötést, a költözést, de akár az ünnepeket; vagy a nagymennyiségű vizsgaanyagot és a magas tanítási órák számát is a nagyon magas stressz hatást okozó életesemények közé sorolja a pszichológia. Az egyén testi és lelki válasza az adott változásra, eseményre, nyomásra számos körülménytől függ, (pl.): – a személyes alkattól (frusztrációtűrési képesség, érzékenység); – a hasonló szituációk során szerzett tapasztalatok váltakozásától (siker, balsiker, a szülők reagálása, saját helyzetmegoldó stratégia az adott szituációban); – és attól, hogy a stressz csak pillanatnyi, vagy már régóta folyamatosan fennáll.
1
Selye, H. (1952): The story of the adaptation syndrome. Mondtreal: Acta Inc.
31
Helytelen azonban a stresszt, mint kizárólag negatív hatást említeni, helyesebb az élet természetes velejárójának tekinteni. Ezen a vezérfonalon haladva pozitív és negatív stresszről beszélhetünk. Selye szóhasználatával élve, megkülönböztetjük a negatív (distressz) és pozitív (eustressz) állapotot. A distressz káros, frusztráló, és szenvedést jelent az embernek. A pozitív stressz ellenben létfontosságú, energiával tölt fel, növeli az életerőt, örömérzést okoz. A stressz folyamat biológiai hátterét elemezve, a „Yerkes-Dodson-törvény” alapján elmondható, hogy az idegrendszer közepes izgalmi állapota egyenesen kívánatos a szervezet számára. Az izgalmi állapotunk (melyet az egyén szorongásnak, feszültségnek; vagy ha nagyon erős: félelemnek érzékel.) és a hatékonyságunk, teljesítőképességünk függvénye fordított U alakú; melynél középen, tehát optimális feszültségszinten teljesít az ember a legjobban, ekkor a legéberebb, koncentrálóképességét a legjobban tudja összpontosítani, problémamegoldó képessége a leghatékonyabb. A feszültségszint emelkedésével hatékonyságunk drasztikusan csökken: ismert jelenség az erős vizsgadrukk, vagy erős stresszt okozó esemény hatására történő leblokkolás. A stressz okozhat egyszeri panaszokat, de tartós stresszhatás alatt fogékonyabbá válunk a testi és lelki betegségekre. Több adrenalin és kortizol hormon termelődik, ami változást idéz elő a szívritmusban, a vérnyomásban és az anyagcsere-folyamatokban. Vegyük tehát sorra a stressz – köztük az iskolai stressz – okozta tüneteket, melyeket több csoportba oszthatunk: – A stressz fizikai tünetei: pl. a vérnyomás növekedése, fejfájás, alvászavarok, az immunitás csökkenése, kimerültség, pszichoszomatikus megbetegedések. – A stressz lelki tünetei: pl. félelemérzet, idegesség, nyugtalanság, bizonytalanság érzése, türelmetlenség, izgatottság, koncentrációs problémák, döntésképtelenség, alacsony önértékelés, apátia, depresszió. – A stressz viselkedésben megnyilvánuló hatása: pl. a diáknak nincs kedve iskolába menni, későn érkezik, elmarad az iskolából, csökken a teljesítőképesség, növekszik a balesetek előfordulásának valószínűsége, viktimizáció, sebezhetőség, zárkózottság, étvágytalanság lép fel, növekszik a szenvedélyszer-használat vagy egyéb addiktív késztetések jelennek meg.
32
Minél erősebb, vagy minél tartósabb a stresszhatás, annál súlyosabbak lehetnek a tünetek. Az egyén alkalmazkodva a rövidebben vagy hosszabban tartó stressz-helyzethez, különböző (hasznos és nem kívánt) megküzdési stratégiákat alakíthat ki, személyiségétől, fejlettségétől, tapasztalatától és a tanult mintáktól függően. Mi a nem kívánt megküzdési stratégia? Olyan kóros viselkedések, belső lélektani folyamatok, testi reakciók, amelyek akkor lépnek fel, ha erős terhelés alatt vagyunk, és nem vagyunk képesek a racionális megoldásra; vagy nem ismerjük fel a probléma lényegét. Pl. regresszív viselkedés, sírás, sírógörcs, iskolakerülés, iskolafóbia, indulatkitörések, vádaskodások, kényszeresség, perfekcionizmus, pszicho-szomatikus megbetegedések jelzik, hogy nem vagyunk képesek adekvát módon megküzdeni a stresszhelyzetekkel. Mi a hasznos (stressz) megküzdési stratégia? A stresszt mindennapjaink velejárójaként kell kezelnünk és meg kell tanulnunk az ártalmas hatásokat kivédeni. Nevezhetjük antistressz programnak is, melynek két útja – a negatív, azaz a distresszt megfelelően adagolni, – a pozitív, azaz az eustresszt célzottan keresni. A pozitív stressznél (eustressz) az agy limbikus területei, (az örömérzés központja) aktiválódnak. Az örömközpontnak köszönhetően a biztonság megélése tudatosul, az örömérzés, sikerérzés erősödik, akár az extázis átéléséig fokozódik. Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése A segítő, megelőző munka hatékonysága jelentős részben a benne résztvevők egymás közötti kommunikációjának sikerességén múlik. Ehhez azonban a megfelelő önismeret és a csoporton belüli konvencionálisnál jelentősen nyitottabb kommunikáció szükséges. A hatékony, a célzott hatás elérését segítő kommunikáció fontos feltétele saját magunk, saját személyünk, összes kommunikációs adottságunk és képességünk minél jobb megismerése.
33
Önismereti ablak Kommunikációnk egy részét ismerjük és tudatosan használjuk, más része viszont rejtve marad számunkra, és esetleg úgy nyilvánul meg, hogy nem is tudunk róla. Mások megnyilvánulásaiból viszont mi észlelhetünk olyan elemeket, amelyeknek ők nincsenek tudatában. Ezt a helyzetet modellezi az ún. JOHARI- ablak, amelyet Joseph Luft és Harrington Ingham pszichológusok készítettek. Ez egy kétdimenziós diagram, amelynek egyik dimenzióját az egyén saját magára vonatkozó ismeretei, másik dimenzióját az egyénről mások által tudott dolgok képezik. A nyílt terület: saját magunk és mások számára is észlelhető, ismert terület. Erre a területre tartoznak azok a megnyilvánulásaink, amelyek hatását pontosan ismerjük. Pl. milyen a megjelenésünk, beszédtempónk, stílusunk, milyen benyomást teszünk másokra, ha belépünk a helyiségbe, hogyan fognak reagálni többször előadott történeteinkre, tanácsainkra, stb. A nyílt terület annál szélesebb, minél ismerősebb a szituáció. Vak terület: mások számára észlelhető viselkedésmódjainkból, cselekvéseinkből áll, de ezeknek mi magunk nem vagyunk tudatában. A vak területhez tartozó gesztusaink, megnyilvánulási módjaink árulkodóak a minket szemlélők számára, mi azonban nem tudunk róla. Azt sem tudjuk, vagy csak később tudatosítjuk, hogy egyáltalán megjelentek. Vannak olyan erősségeink és gyengéink, amelyekről mi nem tudunk, de mások annál inkább észreveszik. A vak terület számunkra ismeretlen, így a fel nem fedezett gyengeségeinket nincs módunkban korrigálni, az erősségeinkre pedig nem tudunk építeni. Rejtett terület: olyan érzések, gondolatok, viselkedések és tények, amelyek mások elől rejtve maradnak, csak mi ismerjük őket Attól függően, hogy milyen viszonyban vagyunk kommunikációs partnerünkkel, meghatározzuk, milyen mértékben engedünk bepillantást életünk intim zónáiba. Például nem mindenkinek beszélünk vágyainkról, gyermekkori emlékeinkről, vagy éppen aktuális félelmeinkről. Ismeretlen terület: amelynek sem mi, sem mások nincsenek tudatában. Tudattalan vágyaink, késztetéseink, elfojtott emlékeink tartoznak ebbe a zónába.
34
Ahhoz, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak saját hiányos vagy torz önismeretünknek, lehetőség szerint csökkentenünk kell elsősorban a vak területet, hogy minél kevesebbszer kerüljünk olyan helyzetekbe, hogy magunk nem tudjuk, mi történt, de mások, sajnos, nagyon is tudják. Ebben a folyamatban segíthet a csoporton belüli nyílt kommunikáció. Csak azokat a dolgokat tudjuk szabályozni, amelyeket ismerünk, ezért szükségünk van arra, hogy visszajelzéseket kapjunk saját kommunikációnkról, megnyilvánulásainkról. Visszajelzéseket természetes módon adunk és kapunk egész életünk folyamán. A gyerekkorból kinőve azonban egyre kevesebb az igazán hasznosítható értékelés. A kultúra, a társadalmi érintkezés szabályai többnyire tiltják a negatív, esetleg kellemetlen információk közlését. Ezek a kommunikációs normák, illetve tiltások megfosztanak bennünket attól a lehetőségtől, hogy igaz és hiteles tapasztalatokat szerezzünk saját magunkról. Ezért szokták azok, akiknek hivatásuk gyakorlása során elsősorban saját személyükkel, szociális készségeikkel hatnak, tét nélküli, tréning helyzetekben szakemberek irányítása mellett megtapasztalni saját viselkedésük hatását másokra. Ezekben a helyzetekben a résztvevők szabadon adnak visszajelzést egymásnak, gyakorolhatnak az eddigiektől eltérő viselkedési módokat. Ezeket az új viselkedéselemeket veszélyes lenne rögtön éles helyzetben alkalmazni, ezért rendkívül fontos, hogy amíg készséggé nem fejlődnek, folyamatosan visszacsatolást kapjunk róluk. A negatív visszacsatolások gyengítik, a pozitívak megerősítik az adott magatartást, így alakítják, formálják az egyén viselkedésrepertoárját.
Az aktív hallgatás, az empátia jelentésvilága Ahhoz, hogy igazán megérthessünk valakit, hogy pontosan kövessük mondanivalóját, szükséges, hogy képesek legyünk csak rá figyelni. Az aktív, akaratlagos figyelem tanulható és bizonyos szakmák hatékony műveléséhez feltétlen meg is tanulandó képesség. A figyelemnek jutalomértéke van a beszélgető partner számára, az hogy figyelnek rá és megértik, segíti őt abban, hogy kifejezze az érzéseit, megfogalmazza gondolatait, feltárja problémáit, s ebben a légkörben válik lehetővé számára saját problémáinak megértése, a megoldások megtalálása. Az aktív figyelem azonban a hallgató számára is elengedhetetlen ahhoz, hogy megértse a másikat, megértse nem csak a mondanivaló tartalmát, de a rejtett, sokszor a beszélő számára is tudattalan gondolatokat, érzelmeket, indulatokat. A megértő, empátiás légkörben folytatott problémafeltáró beszélgetés az emberek kezelésének az esetleg felmerülő konfliktusok megértésének és meg-oldásának alapvető eszköze.
35
Az aktív hallgatás zavarai Amikor valaki beszél hozzánk, gondolataink gyakran elkalandoznak, például mert: 1. Valami eszünkbe jut arról, amit mondott, esetleg rímel a saját életünk valamely eseményére, s attól fogva nem arra figyelünk, amit a partnerünk mond, hanem saját emlékeinken merengünk, összehasonlításokat teszünk stb. (Gyakori jelenség, hogy más ember panaszát hallva, saját hasonló betegségünk jut eszünkbe.) 2. Találunk valami sértő elemet abban, amit mondott. (Ilyenkor könnyen abba a hibába esünk, hogy nem figyeljük a mondanivaló egészét, hanem annak egy részén rágódunk, azzal vitatkozunk, stb.) 3. Arra készülünk, mit fogunk mondani, ha ránk kerül a beszélgetés sora, meggyőző érveken, jó tanácson, vigasztaló szavakon törjük a fejünket. Összefoglalva: Bármilyen tárgyalás, vagy beszélgetés során a résztvevő hajlamos lehet arra, hogy kiragadjon egy-egy részletet a hallottakból, és gondolatban, szavakban megtapadjon ennél a résznél, csak erre reagáljon. Ez a rész lehet egy mondat, egy gondolatfüzér, de lehet valamilyen oda nem illő viselkedés, például ideges mozdulatok, furcsa hangszín, feltűnő öltözködés, stb. Az aktív figyelem azt jelenti, hogy a hallgató igyekszik szándékosan a figyelmét, érdeklődését partnerére irányítani, annak minden megnyilvánulását nyomon követni, befogadni, legyen az szóbeli, vagy nem szóbeli, tudatos vagy tudattalan, annak érdekében, hogy minél pontosabban megérthesse annak érzelmi, indulati állapotát, mondanivalója lényegét.
Az aktív hallgatás jelei Szemkontaktus, odafordulás A szemkontaktusról szóló vizsgálatok speciális jelenségeket tártak föl: a hallgató az idő 25-50%ban néz a beszélőre a beszélgetés teljes időtartamában egyenletesen elosztva. A beszélő (adó) a partnerét kb. fele annyi ideig nézi. A vevő és az adó nézési ideje eltérően oszlik meg az interakció során. Az interakció elején az adó hosszasan tekint a vevőre, a későbbiek során többször előfordul, illetve gyakori gyors szemkontaktust hoz létre a vevővel, ellenőrizve a figyelem fennállását.
36
A mondanivalója vége felé az adó ismét hosszasan tekint a vevőre, és ezzel egyben jelzi azt, hogy kész átadni a szót beszélgetőpartnerének. Főleg a szemkontaktus segítségével előzzük meg, hogy a partnerek egyszerre beszéljenek. A tekintetkontaktus segítségével kontrolláljuk az érdeklődés meglétét. Kellemetlen érzés keletkezik, ha a beszélgetőpartner például kibámul az ablakon. Bólogatás Azzal, hogy bólogatunk, jelezzük a beszélgetőnek: figyelünk rá, egyetértünk vele, illetve felhívjuk arra, hogy folytassa a beszédét. A jelenség tudatosan nehezen kontrollálható, illetve ilyenkor a természetesség rovására megy. Ennek ellenére a bólogatást tudatosan is alkalmazni kell, mivel hatásos módja a partner bátorításának. Csak akkor alkalmazzuk a módszert, ha a partnert bátorítani akarjuk, vagy egyetértésünkről, elismerésünkről biztosítjuk. Kérdezés Nyílt és zárt kérdések A nyílt kérdés nem határozza meg a lehetséges válaszokat. Ilyen például: „Mit szeretsz csinálni?” „Milyen érzési vannak a műtéttel kapcsolatban?” A zárt kérdésekre csak igennel vagy nemmel, illetve rövid tényközléssel lehet válaszolni. Ilyen kérdés például: „Kér segítséget?”, „Szúró fájdalmat érez?” A zárt kérdések behatárolják a válaszlehetőségeket, csak rövid ideig és csak rövid specifikus feleletek várhatóak. A kérdező előre meghatározza, hogy miről folyik a beszélgetés. Ha a zárt kérdés egy meghatározott választ sugalmaz, ezt szuggesztív kérdezésnek hívjuk. Pl.: ”Tényleg abba akarod hagyni?”, „Ugye nem gondolod komolyan?” Az ilyen kérdésekre adott válasz kevésbé megbízható. Kérdések a tájékozódási kereteken belül (Tájékozódás keret: azon gondolatok, érzelmek, attitűdök összessége, amelyekkel az egyén a világot szemléli.) Kétféle típus lehetséges: Az egyik, amikor saját gondolatvilágunkból, más szóval tájékozódási keretünkből indulunk ki, amikor úgy érezzük, hogy partnerünk valamilyen információt visszatartott. Ez a típusú kérdezés a kérdező tájékozódási keretéből indul ki, nem a válaszadóéból, ezért ezt a fajta kérdezést tájékozódási kereten kívüli kérdezésnek hívjuk. 37
A kérdezés másik típusa, amikor olyasmire kérdezünk rá, amit már említett a partnerünk. Ez a kérdés a tájékozódási kereten belül van. Például: Ha egy kliens megemlíti, hogy a férje gorombán bánik a gyerekükkel, és megkérdezzük, hogy mennyi idős a gyerek, ez a tájékozódási kereten kívül van, mert a saját gondolkodásunkat az fejezi ki, és nincs köze ahhoz, amit a paciens ki akar fejezni. Fontos, hogy kérdéseink kapcsolódjanak a paciens által elmondottakhoz. Érdemes rákérdezni a paciens által használt jelzőkre, például: ”félelmetes”, „zavaró” stb. Így a páciens közlései egyéni színezetet kapnak. Talán érzékeljük, hogy a beteg fél valamitől, de nem tudjuk, mi az, amitől tart, mit vár. Érdemes a szorongásával kapcsolatos kérdéseket föltenni. A kérdezés általában kedvező légkört teremt abban az esetben, ha az alábbi szabályokat betartjuk: Szorongás esetén használjunk bemelegítő, a feszültséget oldó zárt kérdéseket. Pl.: Volt- e már hasonló tünete? Stb. Kérdezzünk a partner tájékozódási keretén belül, azaz az ő gondolatait követve, az ő gondolatmenetébe ágyazódva. Pl.: Ha a partner egzisztenciális gondjairól beszél, ne kérdezze meg, milyen típusú ember a futtatója, és hogyan lehet eljutni hozzá. Ez ugyanis önt érdekli, őt viszont eltereli a valódi problémájától, és ez bántó, bosszantó a számára. Kerüljük a szuggesztív, rábeszélő kérdéseket! („Ugye nem okoztam problémát önnek?”, stb.) Tegyünk fel nyitott kérdéseket! Pl.: Milyen támogatási forma lenne ideális az Ön számára?”, stb. Az észlelések reprodukálása Önmagában az előzőekben leírtak nem elegendőek a kliensekkel való kapcsolat kialakítására. A kliensnek szüksége van arra a tudatra, hogy pontosan értik azt, amit mond. Azért fontos ez, mert gyakorlott segítő foglalkozásúakkal is előfordul, hogy bár bólogatnak és a páciens tájékozódási keretén belüli kérdéseket tesznek fel, a kliens mégsem biztos abban, hogy mondanivalóját pontosan megértik. A jelenség oka, hogy a segítségnyújtó többnyire nagyon egyoldalú és behatárolt beszélgetést folytat. Gyakran csak felteszik a kérdéseket, de nem jelzik vissza, hogy vették az üzenetet. A visszajelzést többféle módon adhatunk: mondanivaló más szavakkal történő megfogalmazásával, összefoglalással, vagy az érzések visszatükrözésével.
38
Összefoglalás, tisztázás, visszakérdezés A tömör újrafogalmazás azt jelenti, hogy a partner által elmondottakat röviden összefoglaljuk, újra fogalmazzuk a hallottakat, hogy tisztázzuk, pontosan értettük-e a mondanivalót. Pl. „Ez azt jelenti, hogy nehézséget okoz az ön számára minden olyan helyzet, amikor érzi, hogy kialakul önről egy vélemény, és tehetetlennek érzi magát, úgy érzi képtelen változtatni. Ez különösen akkor bántja, ha fontos számára az ítéletet alkotó személy véleménye. Jól értettem, amit mondani akart?” Az érzelmek visszatükrözése Míg az összefoglalásban a mondanivaló tartalmát adtuk vissza, itt az érzelmi tartalmakat tükrözzük. Általában a tényekre inkább reagálunk, mint az érzelmi- indulati állapotra, de az igazán jó hallgató érzékeli a kommunikáció érzelmi aspektusát is. Ez gyakran a partner viselkedését, látható, érzékelhető érzelmi állapotát kommentáló szóbeli megjegyzés. Pl.: „Amikor ezt és ezt mondta, úgy láttam kicsit zavarba jött, az volt az érzésem, hogy menet közben megbánta, hogy ezt a témát érintette. Jól láttam a dolgot?” (Mind az érzelmek visszatükröződésénél, mind az összefoglalásnál érdemes visszajelzést kérni arról, vajon jól értelmeztük-e a másik érzéseit, mondanivalóját.) Asszertivitás és személyes hatékonyság Amikor segítő foglalkozást választunk, amikor elhatározzuk, hogy törődünk másokkal, segítünk, amikor adott esetben igent mondunk, ha kéréssel fordulnak hozzánk, mint professzionális segítőhöz, meg kell tanulnunk a nemet is kimondani. Gyakori jelenség különösen fiatal, gyakorlatlan munkatársaknál, hogy úgy érzik, mindig mindenkinek segíteniük kell, sőt akár kérés nélkül is fel kell ajánlkozniuk, ha problémákkal, fájdalommal küzdő emberrel találkoznak, hogy mindig mindenkit meg kell hallgatniuk, és kötelességük segíteni jó tanáccsal, megértéssel, hallgatással vagy egyéb módon. Súlyos lelkiismereti problémákat okozhat az, hogy a segítő túl sok irányban elköteleződik, s egy idő múlva nem lesz sem ideje, sem ereje, hogy minden kimondott, vagy kimondatlan ígéretét betartsa, így azok, akik számítottak rá, jogosan érzik becsapva magukat.
39
Ahhoz, hogy a segítő foglalkozású személy ne merüljön ki, ne érezze hamarosan deficitesnek az emberekhez fűződő kapcsolatait, ahol ő az, aki mindig csak ad, és aki ezért csak kevés köszönetet kap, meg kell tanulnia, hogy nem kell, nem lehet minden kérést teljesítenie. Neki is joga van ahhoz, hogy saját vélemény preferenciái legyenek, és hogy ezeket szabadon kifejezhesse. Joga van ahhoz, hogy meghallgassák, hogy tisztelettel bánjanak vele, hogy ne kelljen mindig mindent megértenie. Kérdezhessen, ha valamit nem tud, és nyugodtan fordulhasson szakértőhöz, és, hogy adott esetben mondhasson nemet is. Az ápolónőnek törődnie kell egyebek között saját mentálhigiénéjével, mentális egészségével is. A kimerült, magát emberekért feláldozó mártírnak érző ápolónő terápiás szempontból kevésbé hatékony, mint az, aki az emberek problémái iránt valódi érdeklődéssel hallgat meg másokat, aki nem érzi megterhelőnek azt, hogy segítsen, aki szükség esetén anélkül tud nemet mondani, hogy másokat megsértene.
Az asszertivitás fogalma Az asszertivitás nem agresszív és nem megalázkodó, hanem elegánsan magabiztos, eredményes viselkedés. Legkönnyebben az agresszív és az alárendelő viselkedéssel való összehasonlításban tudjuk leírni. Mint minden magatartásnak, így az asszertivitásnak, agresszivitásnak és az alárendelődésnek is van egy viselkedésbeli megjelenése és egy gondolati, attitűdbeli, világnézeti háttere, amelyből a megjelenő viselkedés táplálkozik. Az agresszív viselkedésre jellemző az erőszakosság, túlzott rámenősség, az erőteljes gesztusok és a hangerő. Ez a fajta viselkedés abból a szemléletből gyökerezik, amelyek szerint az emberek, akik az interakcióban részt vesznek, nem rendelkeznek azonos jogokkal. Vagyis az egyik embernek több joga van arra, hogy az érdekeit érvényesítse, érzelmeit, véleményét kifejezze, kérjen, vagy visszautasítson, arra, hogy odafigyeljenek rá, és megértsék problémáját, hogy tisztelettel bánjanak vele, mint a másiknak. Az agresszív ember azzal a talán számára sem tudatos attitűddel vesz részt az kommunikációban, hogy fenti szempontokból ő az a fél, aki többletjogokkal rendelkezik. Ha meggondoljuk, az agresszivitás nem csupán a fent leírt formában jelentkezhet. Egy sértett alapállással, duzzogással szintén el lehet érni, hogy a kommunikáció összes lényeges elemét meghatározhassuk, akár azt is, hogy meg lehet-e egyáltalán szólalni a környezetünkben.
40
A sértett ember elérheti, hogy kizárólag az ő érzelmei számítsanak, ne kelljen a másikat meghallgatni, véleményét, érzéseit figyelembe venni. Akár nyílt, akár burkolt formában jelenik meg az agresszió, a partner elnyomottnak, frusztráltnak érzi magát a kommunikációs aktus során. Az alárendelő, meghunyászkodó viselkedésre a félénkség, bizonytalanság jellemző, a gesztusok visszafogottak, a hang halk és fátyolos. Mindez abból következik, hogy az alárendelő személy szintén egyenlőtlennek látja az emberi kapcsolatokat, azonban ebben az esetben az agresszív viselkedésű személlyel szemben ő az, aki kevesebb joggal rendelkezik. Nem meri, vagy nem tartja fontosnak, hogy véleményt nyilvánítson, nem mer kérni, kérdezni vagy kérést visszautasítani. Mivel keveset kommunikál, környezete nem tudja, mit érez, mit gondol. Az alárendelő személy gyakran érzi magát elnyomottnak, frusztráltnak, ami a környezet számára időnként kétségbeesett dühkitörésekben nyilvánulhat meg. Az asszertivitás magabiztos és nyugodt viselkedés. A testtartás egyenes, a gesztusok nyitottak és határozottak, a hang csengő. Az asszertív ember határozottan kiáll az érdekeiért, elmondja véleményét, kifejezi érzelmeit. Ugyanakkor figyelmesen hallgat másokat, komolyan veszi, tiszteletben tartja a másik ember véleményét, érzelmeit. Viselkedését az a gondolati háttér irányítja, hogy az emberek születésüktől fogva bizonyos jogokkal rendelkeznek, és, hogy ezek a jogok mindenkit megilletnek, függetlenül korától, nemétől, társadalmi pozíciójától. Ezek a jogok a következők: Jogom van ahhoz, hogy – meghallgassanak – tisztelettel bánjanak velem – kérdezzek, szakértőhöz forduljak – kifejezzem az érzéseimet – elmondjam a véleményemet – kiálljak az érdekeimért – nemet mondjak – azt mondjam, hogy nem tudom – hibázzak – segítséget kérjek – megváltoztassam elhatározásomat, illetve ezek a jogok nyilvánvaló természetességgel megilletik a beszélgető partneremet is
41
Az asszertív ember derűs, magabiztos és határozott. Mégsem érezzük mellette elnyomva magunkat, mert viselkedése nyitott. Lehet például szorongás nélkül szívességet kérni tőle. Meghallgatja a kérést, s bár adott esetben zavar nélkül visszautasítja annak teljesítését, érzékelteti, hogy hasonló esetben az ő kérését is vissza lehet érzelmi vagy egyéb konzekvenciák nélkül utasítani.
Az aktív figyelem Ahhoz, hogy igazán megérthessünk valakit, hogy pontosan kövessük mondanivalóját, szükséges, hogy képesek legyünk csak rá figyelni. Az aktív, akaratlagos figyelem tanulható és bizonyos, kommunikációval operáló szakmák hatékony műveléséhez föltétlen meg is tanulandó képesség. Elképzelhetetlen, hogy eredményes legyen a munkatársaira nem figyelő humánpolitikai szakember, a betegre nem figyelő orvos és bizton igazságtalan osztályzatokat ad a szórt figyelmű tanár. Az aktív figyelés jelei: – Odafordulás, szemkontaktus, bólogatás – Célszerű kérdezés – Kérdezzünk a partner referencia-keretein belül, azaz a kérdés ágyazódjon be az ő gondolati kereteibe, viszonyítási struktúrájába. (Pl.: Egy teljesítményértékelő beszélgetésen ne erőltessük a szervezeti stratégiát érintő dolgokat.) – A beszélgetés elején célszerű bemelegítő, zárt, könnyen megválaszolható kérdésekkel kezdeni. – A továbbiakban gyakran használjunk nyitott kérdéseket, melyek bővebb kifejtést tesznek lehetővé. Kerüljük a választ magában hordozó, ún. szuggesztív kérdéseket: „Ugye szereti a munkáját?” – Érzelmek visszatükrözése: ez gyakran a non-verbális kommunikáció szóbeli megfogalmazását jelenti. Pl.: „Amikor ezt és azt mondta, úgy láttam kicsit zavarba jött, az volt az érzésem, hogy menet közben megbánta, hogy ezt a témát érintette. Jól láttam a dolgot?” Mind az érzelmek visszatükrözésénél, mind az összefoglalásnál érdemes visszajelzést kérni arról, vajon jól értelmezzük-e a másik érzéseit, mondanivalóját. Értelmezés, újrafogalmazás: a hallgató néha túlmegy az egyszerű összefoglaláson, visszatükrözésen, és értelmezi a beszélgetőtárs mondanivalóját. Pl.: „Sokat beszélsz X-ről, úgy érzem nagyon fontos a számodra, mintha lelkiismeret-furdalásod lenne vele szemben…” Ha sikerül a partnert valóban mélyen megérteni, akkor ez elmélyíti, intimmé teszi a kapcsolatot, s ez nemcsak jó érzés a résztvevők számára, de segíti a másikat saját problémája feltárásában, újrafogalmazásában. 42
Végül vizsgáljuk meg az aktív figyelés során elkövetett leggyakoribb hibákat. Visszamondás: Sok ember, akinek új az aktív figyelés, gyakran azon kapja magát, hogy pusztán átfogalmazva megismétli partnere mondatait. Az ilyen átfogalmazások csak a megértés illúzióját adják. Az igazi aktív figyeléssel együtt jár, hogy levonjuk a következtetéseinket a másik mondanivalójának mögöttes jelentéséről is. Az érzések figyelmen kívül hagyása vagy lekicsinylése: Az aktív figyelés közben sokan nem tulajdonítanak kellő jelentőséget azoknak az érzéseknek, melyekről hallanak. Tévesen azt gondolják, hogy azok az érzések, amelyekről nem vesznek tudomást, majd elmúlnak. Ennek éppen a fordítottja igaz. Ha nem vesszük tudomásul mások emócióinak valóságosságát és intenzitását, akkor ez az intenzitás fokozódni fog. Ha az aktív figyeléssel, megértéssel vagyunk az érzelmek iránt is, annak gyakran katartikus, pozitív hatása lesz. Ne járjunk túlzottan a másik előtt: Háromszor olyan gyorsan figyelünk, mint beszélünk. Emiatt gyakran megsérthetjük a figyelés szabályait, messze a beszélő előtt járunk, ezért gondolataink elkalandozhatnak. Időnként már azt is „tudjuk”, amit még el sem mondott. Ennél csak az a nagyobb hiba, ha félbeszakítjuk, s el is mondjuk neki, hogy mit akar mondani. Gyakorolni kell tehát, hogy pontosan arra figyeljünk, amit beszélgetőtársunk mond. A figyelem színlelése: Biztosan mindenki volt már olyan helyzetben, hogy ült a beszélgetőtársával szemben, mosolygott, a szemébe nézett, de utólag fogalma sem volt arról, mit is mondtak neki. A figyelem színlelése több veszéllyel is jár: először is rajtakaphatnak, hogy máshol jár az eszünk, a legegyszerűbben úgy, hogy megkérdeznek tőlünk valamit, s nem tudunk felelni. Másodszor fontos információkat szalasztunk el, amelyek segíthetnének nekünk a kedvezőbb eredmény elérésében. Oktatóknak és hallgatóknak ajánlott szakirodalom: –
SMA outreach csoport: Az outreach (elérés) eljárásai, kézirat, London, www.nida.nih.gov
–
Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin: A szociális munka elmélete és gyakorlata 1-2, Budapest, 1998. Semmelweis Kiadó
–
Az utcai szociális munka szakmai alapelvei, Tatabánya, 1997. Utcai Szociális Segítők Egyesülete
–
Csalog Zsolt: Fel a kezekkel! Budapest, 1989. Maecenas Kiadó
–
Tóth Olga: Erőszak a családban, Budapest, 1999. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok
–
Utcai Szociális Segítők Egyesülete - kiadvány az egyesületről, Tatabánya, 1999.
–
Gurály Zoltán – Győri Péter – Mezei György – Pelle József: A margó szélén, Hajléktalan emberek a századforduló éveiben (1999-2000-2001) Esély 2002.
–
Breitner Péter – Gurály Zoltán – Győri Péter: Kérdések és válaszok a hajléktalanságról, Menhely Alapítvány, Budapest, 2002. www.menhely.hu
43
Kiegészítő képzés a koordinátori munkakör betöltéséhez (2. modul) Vezetési és szervezési ismeretek Óraszám: 8 óra A tantárgy célja: Az utcai koordinátorral megismertetni a vezetéshez, munkaszervezéshez, motiváláshoz, konfliktuskezeléshez segítséget nyújtó elméleti és gyakorlati alapokat. A koordinátornak tudnia kell, hogy vezetőként milyen rutin- és rendkívüli feladatokat kell megoldania. Proaktívan kell segítenie a munkája során elvárható együttműködések elmélyítését, konfliktus esetén annak megoldására több módszert is ismernie, és készségszinten használnia kell. Követelmények: A hallgató alapvető ismeretekkel rendelkezzen a szervezetelmélet, vezetés és menedzselés területeinken annak érdekében, hogy munkája során hatékonyan, kooperatívan tudja képviselni kliensét, munkahelyét, szakmáját. Képesnek kell lennie a hatékony kommunikációra, stáb-vezetésre, a szükséges adminisztráció, statisztika elkészítésére. Tananyag: − Szervezetszociológiai alapismeretek − szervezeti struktúrák − elemzési lehetőségek − csoportműködés, csoportszerepek − szervezetre ható külső-belső tényezők, alkalmazkodás − proaktivitás − csoportépítés − Vezetői alapismeretek − vezetői szerep − motiválás (motivációs tényezők, visszacsatolás) − tervezési módszerek, stratégiai gondolkodás, tervezési módszerek − projekttervezés, végrehajtás, értékelés − munkaszervezés, munkamegosztás (hatáskörök, felelősségek, koordináció, team-munka) − formális és informális struktúra − szervezeti kultúra
44
− Kommunikáció − kommunikációs alapok − kommunikáció formái (horizontális, vertikális, szervezetközi, média, laikusok, kliensképviselet) − a konfliktus formái, rejtett és nyílt megjelenése − tárgyalási technikák, konfliktuskezelési módszerek − Koordinátori feladatok − utcai szociális munka szervezésének feltételei − erőforrás-összehangolás − munkatervezés, segítő ellenőrzés, értékelés (szempontok, módszerek, vissza-csatolás) − munkát segítő szakmai csoportok, fórumok (esetmegbeszélő, szupervíziós, személyzeti, szakmai csoportok, egyéb lehetőségek)
45
Oktatóknak ajánlott szakirodalom: – Gosztonyi Géza (Szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata, Budapest, 1994. Semmelweis Kiadó, 312–326. – Dobák Miklós: Szervezési formák és vezetés, Budapest, 1997. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 43–56., 99–102., 127–174., 181–205. – Lüssi, P.: Rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati tankönyve, Budapest, 2004. Párbeszéd Alapítvány – Híd Alapítvány – Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet 323–331. – Marosán György: Stratégiai menedzsment Budapest, 2001. Műszaki Kiadó – Mastenbroek – Willem, F. G.: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés, Budapest, 1991. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – Mediációs szöveggyűjtemény: Partners Füzetek 3, Budapest, 2001. Partners Hungary Alapítvány – Budai István – Galavits Noémi (szerk.): Menedzsment a szociális munkában, Győr, 1998. Győri Széchenyi Főiskola – Hegyesi Gábor–Kozma Judit–Szilvási Léna–Talyigás Katalin (Szerk.): A szociális munkaelmélete és gyakorlata, Budapest, 1999. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 127–163. – Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia, Budapest, 2000. Edge kiadó – Belbin M.: A team, avagy az együttműködő csoport, Budapest, 1998. SHL Hungary Kft. – Wellemin, J.: Az ügyfél szolgálatában, Budapest, 1998. SHL Hungary Kft. Hallgatóknak ajánlott szakirodalom: – Gosztonyi Géza (Szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata, Budapest, 1994. Semmelweis Kiadó, 312–326. – Dobák Miklós: Szervezési formák és vezetés, Budapest, 1997. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 43–56., 99–102., 127–174., 181–205. – Marosan György: Stratégiai menedzsment Budapest, 2001. Műszaki Kiadó – Mediációs szöveggyűjtemény: Partners Füzetek 3, Budapest, 2001. Partners Hungary Alapítvány – Hegyesi Gábor – Kozma Judit – Szilvási Léna – Talyigás Katalin (Szerk.:): A szociális munkaelmélete és gyakorlata, Budapest, 1999. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 127–163.
46
Utcai gondozó tantárgyblokk (3. modul)
Egészségügyi ismeretek az utcai szociális munkához Óraszám: 5 óra A tantárgy célja: A hallgató ismerje meg az utcán élő hajléktalan emberek általános egészségügyi jellemzőit, az egészségi állapot romlásához vezető utakat. A hallgatónak tudnia kell, hogy egészségi állapottól függően milyen döntéseket hozzon, és hogy az egészségügyi rendszert miként használja. Követelmények: A hallgatók ismerjék (ismeret szintjén): – az egészségügyi rendszer, - és ezen belül a speciális, hajléktalan ellátó egészségügyi szolgálatok működését, – a beteg (kliens) jogait és annak érvényesítési lehetőségeit, – a beteg (kliens) jogait és annak érvényesítési lehetőségeit – a hajléktalansággal együtt járó betegségek okait. A hallgatók legyenek képesek: –
a hajléktalansággal, utcai életformával együtt járó leggyakoribb betegségek tüneteinek, gyanújeleinek felismerésére
–
annak meghatározására, hogy egyes helyzetekben mit tehetnek és mit nem.
A hallgatók készség szintéjén sajátítsák el: –
az elsősegély-nyújtási alapismereteket (életjelenségek vizsgálata, vérzéscsillapítás, kötözés, mentőhívás, stabil oldalfekvő helyzet, stb.).
Tananyag: − Az utcán élő hajléktalanok általános egészségügyi jellemzői − A hajléktalansággal gyakran együtt járó betegségek okai − Az általános állapot felmérése
47
− Fontos külső tünetek − vérzések − mozgáskoordinációs zavarok − tudatzavar − tudatzavart kiváltó egyes betegségek − döntés a helyszínen − a mentőhívás abc-je − egészségügy szolgáltatások hajléktalan embereknek − az utcai szociális munkás egészségügyi kockázatai, tbc, HIV − az utcaképesség fogalma − mit ne tegyen az utcai szociális munkás egészségügyi ellátás keretében − speciális témák: – kihűlés – részegség – pszichózis – öngyilkosság veszélye – tetvesség (haj- és ruhatetvek) – rühesség – fürdethetőség – fagyási-égési sérülések – bőrsebek – halál közterületen − Esősegély-nyújtási alapismeretek és gyakorlat
48
Oktatóknak ajánlott szakirodalom: –
MSD Orvosi Kézikönyv A Családban, Budapest, 1999. Melania
–
Lohinai György dr.: A gyakoribb parazitás bőrbetegségek, Háziorvosi továbbképző szemle 1996/1 évf. 6 sz. 392-393.
Hallgatóknak ajánlott szakirodalom: –
Sajtótájékoztató a hajléktalan emberek ellátásáról 2002. december 19. www.hajlektalansag.hu
–
Maróthy Márta – Gyorsjelentés a hajléktalanellátó rendszeren belüli egészségügyi ellátás elemeiről, www.hajlektalansag.hu/szakirodalom.htm
–
Vajda Angéla: Utcán, betegen – A hajléktalanok egészségügyi ellátásáról, www.hajlektalansag.hu/szakirodalom.htm
–
Dávid Bea – Oross Jolán – Vecsei Miklós: A hajléktalanság és a TBC www.hajlektalansag.hu/szakirodalom.htm
–
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentésének összefoglalója a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról, OBH 3604/2000 www.obh.hu/allam/2001/3_10.htm
–
Lohinai György dr: A gyakoribb parazitás bőrbetegségek, Háziorvosi továbbképző szemle 1996/1 évf. 6 sz. 392-393.
–
dr. Böszörményi D. (Szerk.): Súlyos betegen élni, méltósággal meghalni, Budapest, 1995. Covinus kiadó
49
Utcai életformák: a közterületen élő emberek mindennapjai Óraszám: 4 óra A tantárgy célja: A képzésben részvevőkkel megismertetni az utcai élet szabályait. Milyen indokok alapján választanak alvóhelyet az utcán élők? Hol célszerű, hol lehet és hol tilos éjszakázni? Mi az utcai élet filozófiája, mire törekszik egy hajléktalan ember? Közösségek és magányosság? Melyek az utcai élet alternatívái? Megélhetés az utcán. Mi köti az embereket az utcához, és mi tartja őket távol az intézményektől? Követelmények: A hallgató legyen képes arra, hogy az alvóhely kiválasztása, az élelemszerzés vagy a kapcsolatok formái alapján meg tudja különböztetni az egyes életformákat, és ezek alapján kalkulálni tudja az egyes segítői célok megvalósíthatóságát. A hallgató módszeres megfigyelés eredményeképpen legyen képes objektív helyzetkép felvázolására. Tananyag: –
A közterületen zajló élet színtereinek a bemutatása o A nyilvános helyen éjszakázás jellegzetességei: a járdán, padon, kapualjban éjszakázók, éjszakai utazók (buszon, vonaton éjszakázók), erdőkben, üres területen épített kunyhókban lakók, romos épületekben élők, stb. szokásai.
–
Az alvóhely kiválasztásának szempontjai: a jövedelem-megélhetési források, a korábbi lakóhely közelségének szerepe az alvóhely kiválasztásában.
–
A lakó-alvóhely választás és váltás okai: a fenyegetettség, a zaklatás és a bántalmazások következményei.
–
Az elérhető jövedelem maximalizálására való törekvés az alvóhely kiválasztásakor.
–
Támogatások, támogatók szerzésének igénye az alvóhely kiválasztásakor.
–
Kapcsolatok megtartásának és új kapcsolatok teremtésének szempontjai a tartózkodási hely kiválasztásakor.
50
− A közterület élők és a − járókelők − környéken lakók, szomszédok − házmester − kutyások − kirándulók viszonya. − A közterületen éjszakázók és a − rendőrök − közterület-fenntartók − biztonsági őrök, polgári védelmisek − erdészek − szociális munkások formális és informális kapcsolata. − Az utcai élet velejáróinak bemutatása: − a hideg okozta veszélyek − fertőzések − alkoholfogyasztás − szégyen − bűncselekmények.
–
Az utcai élet lehetséges alternatíváinak a bemutatása.
51
Oktatóknak ajánlott szakirodalom: –
Török Ágnes – Udvarhelyi Éva Tessza: Egy tiszta város piszkos lakói, a köztéri szegregáció és a tisztaság összefüggéseinek antropológiai vizsgálata Budapesten, Szakdolgozat, 2005. www.azutcaembere.net/allas_2.shtm/egytisztavaros.pdf
–
Whyte, W.F.: Utcasarki társadalom, Egy olasz szegénynegyed társadalomszerkezete, Budapest, 1999. Új mandátum
–
Preußer N.: Not macht erfinderisch. Überlebensstrategien der Armutsbevölkerung in Deutschland seit 1807. München 1989
–
FEANTSA: Social Emergency and Crisis Intervention in Large European Cities 2005, www.feantsa.org
–
Report on Hate Crimes and Violence Against People Experiencing Homelessness in 2004 June 2005 in USA, www.nationalhomeless.org/getinvolved/projects/hatecrimes/hatecrimes04/index.html
–
Pinter H.: A gondnok, Budapest, 1975. Európa
–
Steinbeck J.: Kék öböl, Budapest, 1976. Európa
Hallgatóknak ajánlott szakirodalom: –
Orwell G.: Csavargóként Párizsban, Londonban, Budapest, 2001. Cartaphilus kiadó
–
Jerofejev Venyegyikt: Moszkva-Petuski, JAK- Jelenkor Műfordítói füzetek 1994/1.
–
Tar Sándor: A mi utcánk, Budapest, 1995. Magvető-AB-Beszélő
–
Young, M. – Willmott, P.: Család és rokonság Kelet-Londonban, Budapest, 1999. Új Mandátum
Példa a tantárgyhoz felhasználható filmekre: –
Füredi Zoltán: Villanegyed
–
Elbert Márta: Utcaképes
52
Jogi ismeretek az utcai szociális munkához Óraszám: 2x2 óra Tantárgy célja: A hallgató megismertetése olyan speciális jogi ismeretekkel, amelyek a közterületen tartózkodással kapcsolatosak: a közterület-használat jogszabályi lehetőségei és korlátai, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben lakók alapvető jogai és azok érvényesítése, a szociális munkás érdekérvényesítéshez kapcsolódó kompetenciái, a közterületen előforduló magán- és hivatalos személyek jogai és kötelességei. Követelmények: A hallgatók az utcán megjelenő csoportokkal kapcsolatban ismerjék meg: –
az utcán élőket is megillető alkotmányos jogokat (alapvető emberi jogokat),
–
az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás szabályait, különös tekintettel az ellátási kötelezettségre,
–
a kábítószer-használattal kapcsolatos büntetőjogi szabályozást,
–
a közterület-használat jogszabályi lehetőségeit és korlátait,
–
a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben lakók helyiséghasználatának jogi lehetőségeit és korlátait,
–
a közterületen előforduló magán- és hivatalos személyek jogait és kötelezettségeit,
–
a közterületen és nem lakás céljára szolgáló helyiségben tartózkodással kapcsolatban felmerülő szabálysértéseket,
–
a lakáshoz jutás, lakhatás megtartás, visszaszerzés jogi lehetőségeit,
–
a lakcímbejelentéssel kapcsolatos szabályokat.
A hallgatók legyenek képesek az utcán megjelenő csoportokkal kapcsolatban feltárni: –
a kliensekkel kapcsolatban felmerülő jogi problémákat,
–
érdek- és jogérvényesítési lehetőségeiket,
–
mindezekről megfelelő tájékoztatást nyújtani a kliensek, illetve a velük az utcán intézkedés során kapcsolatba kerülők számára.
53
Tananyag: − Az Alkotmányban és az egyenlő bánásmódról szóló törvényben megfogalmazott jogok, kötelezettségek, különösen: − az alapvető emberi jogok − ezek érvényesítésében az állami kötelezettségek − jogérvényesítés jogszabályi lehetőségei − Az egészségügyi ellátás során felmerülő betegjogok, különösen: − az egészségügyi ellátáshoz való jog − az emberi méltósághoz való jog − az intézmény elhagyásának joga − a tájékoztatáshoz való jog − az önrendelkezési jog –
Az egészségügyi dolgozók kötelezettségei
–
A mentésre vonatkozó szabályok
–
A detoxikáló intézményekre vonatkozó szabályok
–
A kábítószer-használat büntetőjogi szabályozása
− A közterület, ill. a nem lakás céljára szolgáló helyiséghasználat szabályai, különös tekintettel az utcán megjelenő csoportokkal kapcsolatban felmerülő problémákra: − rendeltetés - ellenes közterület-használat − közterületen tartózkodással kapcsolatban felmerülő szabálysértések − magántulajdonú helyiségek jogellenes használatának következményei − az intézkedések és szabálysértések során eljáró hatóságok intézkedési jogai − Lakhatáshoz jutás, lakhatás megtartás az utcán megjelenő csoportok esetén: − lakás-lakhatás jogszabályi háttere − lakásvesztés (hátralék, kilakoltatás, árverezés) − a lakhatás megtartásának, visszaszerzésének lehetőségei − kötelező lakcímbejelentés, ill. annak elmulasztásából származó jogkövetkezmények − a lakcímmel rendelkező utcán élők személyi okmányával történő „visszaélés” kapcsán felmerülő bűncselekmények és azok következményei
54
Oktatóknak ajánlott szakirodalom: − Jogszabályok: − 1949. évi XX. tv. az Alkotmányról − Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. − Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. − A Büntető törvénykönyv, 1978. évi IV. tv. (Btk.) (pl. segítségnyújtás elmulasztása, magánlaksértés, garázdaság, rendbontás, stb.) − A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, 1959. évi IV. tv. (Ptk.) − Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. − A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. − Az egyes szabálysértésekről szóló 18/1999. (XII. 28.) Korm. r. − A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. − A Közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. tv. − A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenység szabályairól szóló 1988. évi IV. tv. (13-14.§) − A közúti közlekedés szabályairól szóló 1988. évi I. tv. (4.§) − A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. − A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. − Halmai Gábor – Tóth Attila (Szerk.): Emberi jogok, Budapest, 2003. Osiris Kiadó Hallgatóknak ajánlott szakirodalom: -
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése a hajléktalanok egészség-ügyi
ellátásáról Budapesten, OBH 3604/2000 www.obh.hu/allam/2001/3_10.htm
55
Az utcán élő emberek ellátási jogosultságai és az azonnal igénybe vehető szolgáltatások, ellátások Óraszám: 2x2 óra A tantárgy célja: A hallgató megismertetése azokkal a jogosultságokkal, szolgáltatásokkal, ellátásokkal, ügyintézési mechanizmusokkal, amelyekre az utcán élők segítséghez leggyakrabban szükség van. Követelmények: A hallgató ismerje azokat a társadalombiztosítási jogosultságokat és ellátásokat, valamint önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátásokat, amelyekre az utcán élő hajléktalan ember jogosult, és amelyeket igénybe vehet. Ismerje a gyakori ügyintézési mechanizmusokat, szabályokat. Ismerje az azonnal igénybe vehető szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. Legyen képes az utcán élő ember jogosultságainak, intézményes ellátásra való lehetőségeinek felmérésére, mások ügyeinek menedzselésére. Tananyag: − A társadalombiztosítási ellátások, jogosultságok − saját jogú ellátások − hozzátartozói ellátások − Önkormányzati ellátások − illetékesség − időskorúak járadéka − rendszeres szociális segély − átmeneti segély − közgyógyellátás − egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság − A hajléktalan-ellátás azonnal igénybe vehetőszolgáltatásai és ellátásai − szociális információs szolgáltatás és ügyfélszolgálati iroda − étkeztetés − utcai szociális munka − nappali melegedő − éjjeli menedékhely és speciális szolgáltatásai − fekvőbetegek ellátása − Alapvető iratok beszerzésének mechanizmusai, illetékmentesség
56
Oktatóknak ajánlott szakirodalom: –
Straussmann J. D. – Fábián Katalin: A szociális segély ügyintézésének dilemmái, Esély, 1996/1. 43–49.
–
Bényei Zoltán–Gurály Zoltán–Győri Péter–Mezei György: Tíz év után. Gyorsjelentés a fővárosi hajléktalanokról – 1999. Esély, 2000./1. 62–95.
–
Bourdieu P.: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Budapest. 1978. Gondolat Kiadó
Jogszabályok: –
1991. évi IV. tv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
–
1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, 63/2006.(III. 27.) Korm. rendelettel.
–
1997. évi LXXXI. tv. A társadalombiztosítási nyugellátásról, 168/1997 (X. 6.) Korm. rendelettel
–
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
–
1992. évi LXVI. tv. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
–
1997. évi LXXXIII. tv. a Kötelező Egészségbiztosítás ellátásairól, 217/1997 (X. 1.) kor. rendelet
–
2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól és a 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról alapján
Hallgatóknak ajánlott szakirodalom: –
Fialla Marianna - Gaál Mária - Guba Ildikó - Kártyás Irén - Naszvadi Tibor - Vajdovics Viktória (Szerk): Kézikönyv a szociális intézményekben dolgozók számára, Budapest, Menhely Alapítvány (a kiadvány anyagát a szerkesztők évente frissítik)
–
Gyuris Tamás – Oross Jolán: Tények és hátterük, Periféria füzetek, 1999/3. 3-25.
57
Utcai szociális munka prostituáltakkal Óraszám: 3 óra A tantárgy célja: A hallgatók kapjanak tájékozódási szempontokat az utcai munka egy speciális klienscsoportjáról az utcai prostituáltakról. Alapelemeiben ismerjék meg az utcai szociális munka lehetőségeit és szükségességét a prostituáltak között, az utcai prostitúció működésének módját, érdekviszonyait, íratlan szabályait, a jogi szabályozást és ennek a napi munkára gyakorolt hatását. Követelmények: A hallgató alapelemeiben ismerje prostituáltakkal végzett utcai szociális munka szerepét, cél-ját, eszközeit. A hallgató legyen képes egy, esetlegesen alapvető értékeket megkérdőjelező témával kapcsolatban kérdéseit, gondolatait és álláspontját megfogalmazni. Tananyag: − Prostitúció, mint jelenség szereplői: − a prostituált − a futtató − a prostituált kuncsaftja − rendőrség − egészségügy − szociális szolgáltatások prostituáltaknak − A szereplők érdekei, konfliktusai − a jogalkotó szemszögéből − a jogalkalmazó szemszögéből − Nemzetközi példák a probléma kezelésére − Utcai szociális munkás feladata, kompetenciája − Hogyan határozza meg az elméleti háttér a tevékenységet − az abolícionista, − a reglementáció, − a prohibíció, − és az emberi jogi megközelítés különbségei.
58
Oktatóknak ajánlott szakirodalom: –
Az utcai szociális munka szakmai alapelvei, Tatabánya, 1997. Utcai Szociális Segítők Egyesülete
–
Bethlen Anna: Törvény és prostitúció, vitairat, www.c3.hu/~szf/Szofi98/Sz98-
–
Herman Judith: Trauma és gyógyulás, Budapest, 2003. Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület
–
Dr. Fehér Lenke – Dr. Forrai Judit (Szerk.): Prostitúció, Prostitúcióra kényszerítés, emberkereskedelem, Budapest, 1999, Nőképviseleti Titkárság,
–
Tóth Olga: Erőszak a családban, Budapest, 1999, TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok
–
Az 1950. március 21-i New York-i Egyezmény, /1955. évi 34. törvényerejű rendelet/
–
1999. évi LXXV. tv. a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
Hallgatóknak ajánlott szakirodalom: –
Az utcai szociális munka szakmai alapelvei, Tatabánya, 1997. Utcai Szociális Segítők Egyesülete
–
Bethlen Anna: Törvény és prostitúció, vitairat, www.c3.hu/~szf/Szofi98/Sz98-
–
Dr. Fehér Lenke – Dr. Forrai Judit (Szerk.): Prostitúció, Prostitúcióra kényszerítés, emberkereskedelem, Budapest, 1999, Nőképviseleti Titkárság
59
Utcai szociális munka lehetőségei kallódó, csellengő fiatalokkal; lakótelepi utcai szociális munka a gyermekjóléti központokban Óraszám: 3 óra A tantárgy célja: A hallgató legyen tisztában azzal, mit jelent az utcai szociális munka gyermekekkel, fiatalokkal, a célcsoporttal, amellyel foglalkozhat, illetve foglalkoznia kell a szociális munkásnak. Ismerje a célcsoportok összetételét. Ismerje fel az utcai szociális munka szükségességét gyermekekkel, fiatalokkal; ismerje a segítői kompetenciákat és eszközöket. Legyen tisztában kompetencia-határaival, jelzési kötelezettségével. Lássa át, hogyan működhet lakótelepi utcai munka a gyermekjóléti központokban. Ismerjen meg gyakorlatban működő különböző módszereket, lehetőségeket, probléma-megoldási alternatívákat. Követelmények: A hallgatók ismerjék: –
az utcai szociális munka gyermekekkel, fiatalokkal fogalmát,
–
és legyenek tisztában a törvényi háttérrel,
–
az elérendő célcsoport sajátosságait, jellegzetességeit,
–
a gyakorlatban működő módszertant, azt, hogy hogyan történik a célcsoport elérése,
–
az aktív munka különböző fázisait,
–
az utcai munka kimeneti lehetőségeit gyermekeknél, fiataloknál,
–
az utcai munka minimum-feltételeit gyermekeknél, fiataloknál.
A hallgatók legyenek képesek: –
felismerni a célcsoportokat, amelyekkel foglalkozni kell,
–
felmérni, hogy a különböző célcsoportoknál milyen segítségre van szükség,
–
saját kompetencia határaikat betartani,
–
belátni a csellengőkkel végzett utcai szociális munka sajátosságait, korlátait, nehézségeit,
–
meghatározni az utcai munka gyermekekkel, fiatalokkal alapfeladatait (helyzetfelmérés, elérhetőség, beavatkozási lehetőségek),
–
átlátni a dokumentáció, rögzítés fontosságát,
–
megfogalmazni, milyen esetben van jelzési kötelezettségük a gyermekjóléti szolgálatok felé.
60
Tananyag: –
Mit jelent az utcai szociális munka fiatalokkal, gyerekekkel?
–
Ki, hol és hogyan végez utcai segítő munkát fiatalokkal?
–
Kik, milyen korosztály a veszélyeztetett?
–
Hogyan történik az elérés?
–
Elérési módok.
–
Az utcai szociális munkás mikor jelezzen a gyermekjóléti szolgálatnak, hol a kompetencia határ? Jelzési dilemmák.
–
Csellengőkkel végzett utcai szociális munka sajátosságai, korlátai, nehézségei.
–
Különböző, gyakorlatban előforduló esetek, helyzetek megoldása.
–
Egy „volt” szervezet gyakorlati tapasztalata – Láncszem Utcai Szociális Gondozó Bázis a XV. kerületben.
61
Oktatóknak ajánlott szakirodalom: –
Dobszai Szilárd: A veszprémi utcai szolgálat, Hajszolt Hírlap 1997. II. évfolyam 8. szám.
–
Lőrincz Norbert - Pattyán László - Szoboszlai Katalin: Az utcai szociális munka jelene, dilemmái, Hajszolt Hírlap 1998. III. évfolyam 4-6 konferencia szám.
–
Urbán Beatrix: Kallódó - csellengő fiatalok az utcán - a Láncszem Utcai Gondozó Bázis tapasztalatai, Hajszolt Hírlap 1998. III. évfolyam 4-6 konferencia szám.
–
Pattyán László - Szoboszlai Katalin: Az utcai szociális munka a gyakorlata Nyíregyházán, Hajszolt Hírlap 1998. III. évfolyam 2. szám.
–
Pattyán László - Szoboszlai Katalin: Az utcai szociális munka - Az utcai szociális munka elméleti megközelítése, dilemmák a gyakorlati munkában, Hajszolt Hírlap 1998. III. évfolyam 1. szám.
–
dr. Radoszáv Miklós: A Főváros GYIVI Utcai Gondozó Szolgálatának Munkájáról Család, Gyermek, Ifjúság 93/ 1. 32-34
–
Péterfi Ferenc: A bevásárló központok a közösségfejlesztők szemével, Parola - a közösségi fejlesztőmunka folyóirata - 1998. II- III. szám
–
1997/XXXI. tv. és a 2002. évi IX. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az ehhez kapcsolódó törvényerejű rendeletek: a 149/1997. (IX. 10.) Kormány-rendelet a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásról
Hallgatóknak ajánlott szakirodalom: –
1997/XXXI. tv. és a 2002. évi IX. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az ehhez kapcsolódó törvényerejű rendeletek, a 149/1997. (IX. 10.) Kormány-rendelet a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásról, helyi rendeletek
–
Dobszai Szilárd: A veszprémi utcai szolgálat, Hajszolt Hírlap 1997. II. évfolyam 8. szám.
–
Lőrincz Norbert - Pattyán László - Szoboszlai Katalin: Az utcai szociális munka jele-ne, dilemmái, Hajszolt Hírlap 1998. III. évfolyam 4-6 konferencia szám.
–
Urbán Beatrix: Kallódó- csellengő fiatalok az utcán- a Láncszem Utcai Gondozó Bázis tapasztalatai, Hajszolt Hírlap 1998. III. évfolyam 4-6 konferencia szám.
–
Pattyán László - Szoboszlai Katalin: Az utcai szociális munka a gyakorlata Nyíregyházán, Hajszolt Hírlap 1998. III. évfolyam 2. szám.
–
Pattyán László - Szoboszlai Katalin: Az utcai szociális munka- Az utcai szociális munka elméleti megközelítése, dilemmák a gyakorlati munkában, Hajszolt Hírlap 1998. III. évfolyam 1. szám.
62
Utcai munka drogfogyasztókkal Óraszám: 3 óra A tantárgy célja: A hallgatók tudásának, ismeretének bővítése a szenvedélybetegségekkel és az illegális drogokkal kapcsolatban. A drogfogyasztók körében végzett utcai munka megismertetése, speciális szakmai fogásainak elsajátítása. Követelmények: A hallgatók ismerjék meg és ismerjék fel: –
a drogok használatának történetét, a drogfogyasztás jelenkori globalizálódását, a szervezett bűnözés térhódítását,
–
a drogfogyasztás kialakulásának okait, a korai figyelmeztető jeleket és veszélyeztető tényezőket,
–
a droghatás vagy elvonás tüneteit, tudjanak többet klienseiknél az egyes szerek hatásmechanizmusáról, a szenvedélybetegségekről,
–
a drogfogyasztókkal dolgozó utcai szociális munkás szerepeit, feladatait és helyét az ellátó rendszerben,
–
a legjellemzőbb drogpolitikai modelleket, különösen az ártalomcsökkentést,
–
a hazai és az európai drogfogyasztási trendeket, a kábítószerekkel kapcsolatos jogi szabályozást.
A hallgatók legyenek képesek: –
a jelenkori droghelyzetet globálisan értelmezni,
–
az ártalomcsökkentés filozófiáját megérteni,
–
felismerni az utcai munka/munkás határait,
–
klienskörrel segítő kapcsolatba kerülni.
63
Tananyag: –
A tradicionális és a jelenkori drogfogyasztási szokások, globális droghelyzet
–
A drogfogyasztás kialakulásának okai, jellemző tünetei, a drogok csoportosítása
–
A szenvedélybetegségek, a rekreációs és problémás droghasználat, tipikus egyéni élettörténetek
–
A drogfüggők körében végzett utcai szociális munka elméleti és gyakorlati alapjai, speciális szerepek, feladatok
–
Utcai megkereső tevékenység szerepe az ellátó rendszerben
–
Kereslet-, kínálat-, ártalomcsökkentés
–
Európai és magyarországi droghelyzet: jellemző trend, statisztikai adatok, jogi szabályozás
Oktatóknak ajánlott szakirodalom: –
Berne, E.: Emberi játszmák, Budapest, 1984. Háttér Kiadó
–
Gerevich - Füredi: A tűcsere szakmai irányelvei, Pszichiátriai Szakmai Kollégium állásfoglalása, Szenvedélybetegségek, 2001. 16. évfolyam, 1. szám
–
Dr. Rácz József: A drogfogyasztó magatartás, Budapest, 1988. Medicina
–
Dr. Rácz József: Multikulturalitás és ártalomcsökkentés, Szenvedélybetegségek, 1995. III. évfolyam, 4. szám.
–
Jelentés a Magyarországi Kábítószerhelyzetről, Budapest, 2005. Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium
–
Nemzeti Stratégia a Kábítószer-probléma visszaszorítására, Budapest, 2005. Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium
–
Nadelmann A. Ethan: Józan drogpolitika, Esély 98/3.
–
A TASZ az ártalomcsökkentő drogpolitikáról, TASZ, 1998. október. www.c3.hu/~hcku
Hallgatóknak ajánlott szakirodalom: –
Dr. Rácz József: A drogfogyasztó magatartás, Budapest, 1988. Medicina
–
Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről, Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest, 2005.
–
Nemzeti Stratégia a Kábítószer-probléma visszaszorítására, Budapest, 2005. Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium
–
Nadelmann A. Ethan: Józan drogpolitika, Esély 98/3.
–
A TASZ az ártalomcsökkentő drogpolitikáról, TASZ, 1998. október. www.c3.hu/~hcku
64
Külföldi tapasztalatok, hasznosítható gyakorlatok Óraszám: 2x2 óra A tantárgy célja: Az utcai segítő munka lehetőségeinek, sokszínűségének megismerése más európai országokban működő szolgálatok munkájáról szerzett tapasztalatok alapján. Más nemzetek hajléktalanságról való gondolkodásmódjának megismertetése a hallgatókkal. Követelmények: A hallgató ismerje az utcai szociális munka külföldön alkalmazott elveit, a külföldi ellátórendszerek sajátosságait, értékeit és eredményeit. A nemzetközi kitekintés kapcsán alapozza meg a saját, és általában a magyar utcai szociális munka körülményeinek, minőségének értékelését, erősítse a kritikai szemléletét és a szakmai eredmények felismerését. A hallgató képes legyen a külföldi tapasztalatokból átvehető mintákat felismerni és a saját területén alkalmazni. Ajánlott tananyag: –
Utcai segítségnyújtás hajléktalanoknak és nem hajléktalanoknak Párizsban
–
Utcai szociális munka Londonban
–
Utcai szociális munka Bécsben
Oktatóknak ajánlott irodalom: –
Gyuris Tamás: Hajléktalanság nálunk és az EU országaiban, Kapocs, 2003. 5. sz.
–
Otthontalanul… Tégy az emberért: Fenntartható Közösségek: állandó otthonok-változó életek, stratégia a hajléktalanság kezelésére, Budapest. 2006. Menhely Alapítvány és a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei
Hallgatóknak ajánlott irodalom: –
Gyuris Tamás: Hajléktalanság nálunk és az EU országaiban. Kapocs, 2003. 5. sz.
–
Otthontalanul… Tégy az emberért: Fenntartható Közösségek: állandó otthonok-változó életek, stratégia a hajléktalanság kezelésére, Budapest. 2006 Menhely Alapítvány és a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei
65
Gyakorlati képzés: Terepgyakorlat Óraszám: 53 óra A terepgyakorlat célja: A terepgyakorlat célja, hogy az utcai szociális munkás a már megszerzett elméleti tudására és munkahelyi tapasztalataira támaszkodva elmélyítse azon képességeit, amelyekkel az utcán felmerülő krízishelyzeteket kezelni tudja. Ismerje meg más intézmények működését és sajátosságait, illetve más utcai szociális munkások munkamódszereit, szakmai tapasztalatait. A gyakorlati képzés – mivel egy-egy hallgató tíz hét alatt 6 intézménnyel és az ott dolgozó kollégákkal ismerkedik meg – terepe a hosszútávon kamatoztatható szakmai kapcsolatok kiépülésének. A szakmai gyakorlat a képzés egyik legfontosabb része, hiszen az utcai munkára különösen igaz: a lehető leggyakorlatiasabb munka, amelyet igazán jól csak még több gyakorlat révén lehet végezni. A terepgyakorlat megszervezése: Egy-egy hallgató összesen 53 órát tölt terepgyakorlattal. A terepgyakorlatból 3 óra intézménylátogatás a hajléktalan-ellátás regionális diszpécserszolgálatánál. Az intézménylátogatáson maximum 5 fő lehet jelen egyszerre. Célszerű a hallgató munkahelyének régiójában működő diszpécserszolgálatot felkérni az intézménylátogatásra, de lehetséges más régióban működő diszpécserszolgálat meglátogatása is. A képzés szervezői a szempontok mérlegelése után szabadon eldönthetik ezt a kérdést. A terepgyakorlat 50 óráját a hallgatók utcai szociális szolgálatoknál, valamint az utcai szolgálatokkal közvetlenül kapcsolatban álló háttérintézményeknél töltik, párosával vagy egyenkénti beosztásban.
66
Az utcai szociális szolgálatoknál és háttérintézményeiknél töltött 50 óra beosztása: 40 órát 4 különböző utcai szociális szolgálatnál kell tölteni, úgy, hogy egy-egy intézményben
–
2x5 órát kell jelen lenni. A négy utcai szolgálat kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy a hallgatók az utcai szociális munka gyakorlatából minél szélesebb körű tapasztalatokat szerezzenek. A négy terephely között kötelezően szerepelnie kell egy – a téli időszakban hetente több alkalommal szolgáltató – krízisautó szolgálatnak, valamint egy megyeközpontban működő utcai szociális szolgálatnak. A másik két terephelyet a hallgatók munkahelyéhez hasonló körülmények között működő utcai szociális szolgálatok közül kell felkérni. A hallgató munkahelyén nem tölthet gyakorlatot. 10 órát 2x5 órában két, az utcai szolgálatok háttereként működő „fogadó” intézménynél kell
–
tölteni (kórházi krízis osztályok, lábadozók, egészségügyi centrumok, éjjeli menedékhelyek, stb.). A terepek kiválasztásánál célszerű a nagyvárosi/fővárosi és a hallgató saját munkahelye szerinti háttérintézmények közül választani egyet-egyet. A gyakorlati képzés a fenti arányokkal és óraszámokkal úgy szervezhető meg és teljesíthető, ha a terephelyek száma a hallgatók számának legalább egynegyede. Példa egy 20 fős csoport gyakorlati beosztására: HALLGATÓK 1. pár 2. pár A A B B I+ I+ diszp diszp
3. pár B A II + diszp
4
I
I
II
5 6 7 8 9
II II III III IV
II II III III IV
10 IV
IV
1 2 3 H E T E K
4. pár B A II + diszp II
5. pár C D III + diszp III
6. pár C D
7. pár D C
8. pár D C
9. pár E D
10. pár E D
III
IV
IV
V
V
IV IV V V I
III + diszp IV IV V V I
IV + diszp V V I I II
IV + diszp V V I I II
V+ diszp I I II II III
V+ diszp I I II II III
III III IV IV V
III III IV IV V
V
V
I
I
II
II
III
III
A, B, C, D, E = az utcai munkát segítő háttérintézmények I–V
= utcai szolgálatok
diszp
= diszpécser szolgálat 67
A terepgyakorlat intézménye: Terepgyakorlat csak olyan intézményben folyhat, ahol: –
utcai szociális szolgálat működik, s a tereptanár szakmai végzettsége és tevékenysége a feltételekben rögzítetteknek megfelel,
–
a terepgyakorlatot biztosító intézmény szerződésben vállalja a terepintézményi feladatokat, biztosítja a képzéshez a személyi és tárgyi feltételeket.
A terepgyakorlat dokumentumai: A gyakorlati képzésen való részvételt a jelenléti ív igazolja (lásd: Jelenléti ív az utcai szociális munka terepgyakorlatához – 4. melléklet). A gyakorlat teljesítéséről minden hallgató egyéni értékelést kap, amelyet a tutor és a hallgató ír alá (lásd: A hallgatói terepgyakorlat értékelése – 5. melléklet). A tutor-rendszer: A gyakorlat utcai szociális szolgálatoknál letöltendő 40 órás részét ún. tutor-rendszerben kell lebonyolítani. A tutorok a gyakorló helyeken folytatott képzés működtetői. Feladatuk a gyakorlat napi szintű szervezése, a hallgatók, a gyakorló helyek, a tereptanárok összehangolása és nyomon követése. (Pl. melyik napon, mettől-meddig, melyik tereptanárral, esetenkénti cserék hirtelen változásnál, stb.). Ezeken túl a tutorok tereptanári feladatokat is elláthatnak. A képzés szervezőinek a tutorokat a képzés megszervezése során előre fel kell kérniük, a gyakorlati képzést vállaló utcai szociális szolgálatonként egyet-egyet. A tutor felelőse az adott terepnek, amely egyúttal a saját munkahelye is. A tutor helyismerete, kollegiális kapcsolatai, munkahelye sajátosságainak aprólékos ismerete mind-mind a sikeres gyakorlati képzést szolgálják. A tutor-rendszerben a gyakorlati képzést néhány központi követelmény és irányelv előírása mellett a meglévő jó szakmai gyakorlatok formálják. Emiatt a tutorok fokozott szakmai segítői felelősséggel is bírnak. Szakmai felelősségük a szervezési kérdéseken túl arra is kiterjed, hogy segítsék a hozzájuk forduló hallgatókat a felvetett szakmai kérdések megválaszolásával, gondjaik meghallgatásával. A tutor a záróvizsga előtt konzultál a tereptanárokkal, és együttesen döntik el, hogy a hallgató a gyakorlati képzésen nyújtott teljesítménye alapján záróvizsgára bocsátható-e.
68
Tereptanári feladatok, keretek és elvárások: A tereptanár a hallgató számára betekintést enged minden, az utcai szociális munkát érintő intézményi, illetve esetekkel kapcsolatos dokumentációba. Ennek kapcsán felhívja a hallgató figyelmét a személyiségi jogok védelmére, valamint a terepgyakorlatot biztosító intézmény titoktartási nyilatkozatot írathat alá a hallgatóval. A tereptanár a gyakorlat ideje alatt minden fontos szakmai információt, saját munkatapasztalatait, a gyakorlat során megismert utcán élő emberekről, csoportokról való tudását megosztja a hallgatóval, s minden - a gyakorlat ideje alatt történő - eseményt közösen értelmeznek. A tereptanár nem csak kérdésekre válaszol, hanem kezdeményezi is a szakmai irányú beszélgetést. Különösen hangsúlyos követelmény a tereptanárokkal szemben, hogy a gyakorlat ideje alatt meglátogatott, vagy akár csak szóba kerülő hajléktalanellátó intézményekről minden, az utcai munkában fontos praktikus információt (nyitva tartás, kiket, hogyan fogadnak, szabályok és egyéb sajátosságok) ismertessen a hallgatóval. A terepmunka során kizárólag a tereptanár az „esetgazda”, a hallgató elsősorban információbefogadó, szemlélődő szerepben van. A tereptanár oktatási megfontolásból munkafeladattal is megbízhatja a hallgatót, és felel a hallgatóval kapcsolatba kerülő ellátott érdekeiért, a feladat megfelelő szintű elvégzéséért, a hallgató testi és mentális épségéért. A gyakorlati képzés tartalma a terephelyeken, a hallgató feladatai: − szociális munkás - kliens kommunikáció megfigyelése − verbális megerősítés és elutasítás − metakommunikáció megfigyelése − a terephelyek felderítési munkájának megfigyelése − a különböző típusú intézmények szempontjai (pl. utcai szolgálat – lábadozó) az együttműködések során − A terephelyek klienskörének megismerése − demográfia − csoportok, életközösségek, családok, részcsaládok és egyedülállók a közterületen − a megélhetés módjai
69
– közterületi életformák – devianciák – az adott településen való előfordulási helyek – az adott alvóhelyek kiválasztásának szempontjai − A közterületi esetkezelés lehetőségei − sikerek és kudarcok összegyűjtése − Az adott utcai szociális szolgálat intézményi kapcsolatrendszere − a „fogadó háttérintézmények” − az elutasító intézmények − folyamatos együttműködések (pl. diszpécser, krízisautó) − A dokumentáció megismerése − a jogszabályban előírt − és az intézmény által kifejlesztett saját (ha van ilyen) − az információátadás formái (az utcai munkások egymásnak, illetve más intézményeknek) − A két háttérintézménynél töltött gyakorlat alatt a hallgatók ismerjék meg az adott szervezetek működését, a közterületi hajléktalan emberekhez való viszonyukat, illetve folytassanak beszélgetéseket az éppen ezekben az intézményekben tartózkodó, de eredetileg utcáról érkező kliensekkel. − A záróvizsga alapjául szolgáló eset kiválasztása, leírása és elemzése. A terepgyakorlat mindvégig szoros kapcsolatban áll az összefoglaló háttér-szemináriummal. Intézménylátogatás a diszpécserszolgálatnál Az intézménylátogatás célja: A hallgató ismerje meg az utcai munka koordinálását végző diszpécserszolgálat működését. Követelmények: A hallgató lássa át a diszpécserszolgálat működését, ismerje meg a feladatait, szolgáltatásait, kapcsolatrendszerét, az utcai szolgálatokkal való együttműködését, valamint személyes kapcsolatokat építsen az ott dolgozókkal.
70
Az intézménylátogatás tartalma: –
a diszpécser szolgálat célja
–
az utcai szociális munka koordinálása
–
az utcai szociális munka és a diszpécser kapcsolatának bemutatása
–
a „keresik” szolgáltatás
–
információs adatbázisok ismertetése
–
a telefonos kommunikáció eszközei
–
a „bónos” rendszer (a közép-magyarországi régió esetében)
–
kapcsolat a lakossággal, hajléktalanellátó intézményekkel, szociális szolgáltatókkal, hatóságokkal
Hallgatóknak ajánlott szakirodalom: –
Lőrinc Norbert: Ismertető az utcai szociális munka helyzetéről, Hajszolt Hírlap 1997. október
–
Gyuris Tamás: Az utcai gondozás esélyei a szociális munkában, Periféria Seria I. Budapest, 1992.
71
Összefoglaló háttér-szeminárium Óraszám: 5x3 óra Tantárgy célja, feladatai, módszertana: A szeminárium célja az utcán élők körében végzett segítő munkához szükséges érzékenység és intellektuális fogékonyság növelése, valamint a képzés egészében megjelenő ismeretanyag és gyakorlati élmények elmélyítése, feldolgozása és integrálása. Az összefoglaló háttér-szeminárium leginkább egy olyan laza szerkezetű esetmegbeszélő csoporthoz hasonlítható, amelyen a konkrét esetek megvitatásán túl lehetőség nyílik arra is, hogy az esetekhez nem közvetlenül - ám az esetkezelő munkához annál szorosabban - kapcsolódó témák is terítékre kerüljenek. A szeminárium célja az is, hogy hallgatókban a jövőre nézve is felkeltse az esetmegbeszélések iránti igényt. Feladatai az esetmegbeszélés, valamint a gyakorlat során esetlegesen adódó lelki-, szerep-, vagy más konfliktusok, szakmai dilemmák közös feldolgozása, átbeszélése. A háttér-szeminárium elsősorban a gyakorlat során nyert tapasztalatokat, élményeket dolgozza fel, de ezen kívül feladata a képzés egészében előforduló új ismeretek „beépítése a gyakorlatba”, valamint a menet közben felmerülő gyakorlati és elméleti kérdések közös megvitatása. A szeminárium kiscsoportos (8-15 fő) formában, esetmegbeszélő és saját munkatapasztalatokat feldolgozó csoportként működik. Tartalmát a hallgatók által felvetett, a csoport elé hozott kérdések, problémák, élmények alakítják, és így a szeminárium konkrét, a valóságban felmerülő, az utcai életformával kapcsolatos, és az utcai munkások mindennapi gyakorlatában előforduló kérdésekre, problémákra reagál. Az esetmegbeszélés szempontjai: A hagyományos lélektani, szociológiai, társadalomtörténeti megközelítési módok mellett ki-emelt szempont a hajléktalan-ellátás szolgáltatásainak vizsgálata a kliens szemszögből (és fordítva), valamint a kliens és szociális munkás szerepek megjelenítése.
72
A képzés során megszerzett ismeretek és tapasztalatok kiscsoportos feldolgozásának a csoportvezető számára ajánlott szempontjai: − Közterületi élőhelyek és életformák − Mi tartja közterületen az embereket (miért mozdulnak el nehezen)? − A közterület és a hajléktalan emberek „szimbiózisa” − Közterülethez kötött és egyéb megélhetési módok − A településrészek és konkrét alvóhelyek kiválasztása − Magántulajdonban lévő „kvázi közterületek” (üres telkek, romos házak, MÁV-területek, várótermek stb.) − Kapualjak − Erdők − Aluljárók − Állandó és alkalmi alvóhelyek − „Komfortosított” és „csupasz” közterület − A közterületi esetkezelés lehetőségei − A gyakorlatokon megismert konkrét sikerek és kudarcok megbeszélése, elemzése − Miért van ellenállás a közterületen élő emberekben az intézmények iránt? − Az intézményrendszer működése, torzulásai − Az életforma-változtatás kockázatai: rossz tapasztalatok, lelki motívumok − Az utcai szolgálatok működése és viszonya a hajléktalanellátó-rendszerhez − A közterületen élő emberek megkeresése − A háttér intézmények fogadókészsége − Az utcai munka konfliktusai és kezelési lehetőségei − A kliens és a szociális munkás közötti konfliktusok − Az utcai munka háttere: a „befogadó” és „elutasító” intézmények − Az egészségügy − Mentőszolgálat és rendőrség − „Önjelölt” civil segítők
73
− Dokumentáció − Jogszabályi előírás és saját fejlesztés − A dokumentáció céljai, esetátadás, információátadás –
A közterületen élő és az intézményhasználó hajléktalan emberek jellemzőinek összehasonlító elemzése (Forrás: „Február 3.” kutatássorozat megjelent cikkei)
Követelmények: Az elméleti előadások során hallottak, a gyakorlati tapasztalatok és saját élmények rendszerszerűen, egységes értelmezési keretben jelenjenek meg a hallgató számára.
Hallgatóknak ajánlott szakirodalom: –
Bényei Zoltán – Gurály Zoltán – Győri Péter – Mezei György: Tíz év után. Gyorsjelentés a fővárosi hajléktalanokról – 1999. Esély, 2000/1.
–
Breitner Péter: A hajléktalanná válás lépcsőfokai, Esély 99/1.
–
Gurály Zoltán – Győri Péter – Mezei György – Pelle József: A margó szélén, Esély 2002/3.
–
Robert Castel: A nélkülözéstől a kivetettségig – a „kiilleszkedés” pokoljárása, Esély 93/3.
74
KÖVETELMÉNYRENDSZER Vizsgakövetelmények A képzésben minden modulhoz külön vizsga tartozik, ennek rendszere a következő:
modul
A modulhoz tartozó vizsgakövetelmények A modul elvégzése után a hallgatónak külön írásbeli részvizsgát kell tennie, ennek sikeres elvégzése után kezdheti el a harmadik modult. Vizsgakövetelmény: Hiánytalan részvétel a modulon. Minimum 3 oldalas esszé a
1.
megismert tananyag egy szabadon választott témaköréből a résztvevő benyomásai, elképzelései, tapasztalatai alapján. A részvizsga leadása közvetlenül a modul lezárásakor, a következő munkanapon kerül sor. A modulhoz tartozó írásbeli vizsga feladata egy 5-10 oldalas tanulmány elkészítése arról az utcai szociális szolgálatról, ahol a hallgató dolgozik. Ebben be kell mutatnia és elemeznie kell az adott utcai szolgálatot szervezeti és működési szempontból, valamint el kell helyeznie azt a tágabb hajléktalanellátó rendszerben. Ki kell térnie arra is, hogy hogyan látják a kliensek a szervezetet, és mit jelent számukra az utcai
2.
szociális munka. A tanulmányt a hallgatónak a képzés ideje alatt kell elkészítenie, és legkésőbb a záróvizsga megkezdése előtt 7 nappal leadnia. A záróvizsgán a hallgató az általa leadott tanulmányhoz kapcsolódó - a képzés más elméleti és gyakorlati ismereteit is érintő - kérdéseket kap, amelyekre vizsgabizottság előtt válaszol. A modulhoz tartozó írásbeli vizsga feladata egy 5-10 oldalas esetelemzés elkészítése, amelyben a hallgató egy, a terepgyakorlata alatt megismert esettel foglalkozik. A dolgozatban az esetleírás mellett ki kell térnie az esetkezelési terv leírására is. Az
3.
esetelemzést legkésőbb a szóbeli vizsga megkezdése előtt 7 nappal kell leadnia. A záróvizsgán a hallgató az általa leadott esetelemzéshez kapcsolódó – a képzés más elméleti és gyakorlati ismereteit is érintő kérdéseket kap, amelyekre vizsgabizottság előtt válaszol.
75
A modulokhoz tartozó vizsgák ütemezése modul
A vizsga időpontja
1.
A 3. modul megkezdése előtt, a részvizsgát követő 3. napon.
2.
A képzés végén
3.
A képzés végén
A záróvizsgára bocsátás feltételei Vizsgára az a hallgató bocsátható, aki a 2. és a 3. modul az elméleti óráinak legalább 90%-án részt vett, teljesítette az intézménylátogatásokat és a terepgyakorlatot, és mindegyik terep-helyről „záróvizsgára bocsátható” minősítést kapott, valamint elkészítette az általa teljesített modulokhoz tartozó írásbeli vizsgafeladatot.
A terepgyakorlat, az írásbeli és a záróvizsga értékelése A terepgyakorlat értékelése: A terepgyakorlatot a tutor és a tereptanárok együttesen értékelik. A terepgyakorlat értékelése lehet –
nem felelt meg - záróvizsgára nem bocsátható
–
megfelelt - záróvizsgára bocsátható
–
jól megfelelt - záróvizsgára bocsátható
–
kiválóan megfelelt - záróvizsgára bocsátható
Az 1. modul részvizsgájának értékelése: A részvizsgát a képzést végző oktató értékeli. A vizsga eredménye lehet: –
nem felelt meg - a 3. modult nem kezdheti meg
–
megfelelt - a 3. modult megkezdheti
–
jól megfelelt - a 3. modult megkezdheti
–
kiválóan megfelelt - a 3. modult megkezdheti
76
A 2. modul írásbeli és záróvizsgájának értékelése: Az írásbeli vizsgafeladatot a záróvizsga bizottság értékeli. Az írásbeli vizsga eredménye lehet: –
nem felelt meg - a 2. modulból záróvizsgát nem tehet, a 3. modulból záróvizsgát tehet az „utcai szociális gondozó” tanúsítvány megszerzéséért
–
megfelelt - a 2. modulból záróvizsgát tehet
–
jól megfelelt - a 2. modulból záróvizsgát tehet
–
kiválóan megfelelt - a 2. modulból záróvizsgát tehet
A 3. modul írásbeli és záróvizsgájának értékelése: Az írásbeli és záróvizsga értékelésére a 2. modulnál meghatározott vizsgabizottság jogosult. Az írásbeli vizsga eredménye lehet: –
nem felelt meg - záróvizsgát nem tehet
–
megfelelt - a 3. modulból záróvizsgát tehet
–
jól megfelelt - a 3. modulból záróvizsgát tehet
–
kiválóan megfelelt - a 3. modulból záróvizsgát tehet
A záróvizsga három főből álló vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgabizottság elnöke olyan személy lehet, aki felsőfokú szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, hajléktalan ellátásból szakvizsgával vagy legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá az adott képzőhelyen nem vett részt a képzésben. A vizsgabizottság tagjai lehetnek a képzést végző oktatók, illetve a tanfolyamot szervezők képviseletét ellátni jogosult személyek. A záróvizsga eredménye lehet: –
nem felelt meg
–
megfelelt
–
jól megfelelt
–
kiválóan megfelelt
Pótvizsga A hallgató a tanfolyam lezárását követően egy éven belül pótvizsgát tehet.
77
Vizsgarend (81/2004. (IX.18.) ESZCSM rendeletben szereplő képzések esetében 1. A vizsgabizottság három főből áll: 1 fő vizsgaelnök, 2 fő vizsgabizottsági tag. 2. A vizsgaelnököt az NSZFI delegálja. Az elnöki tisztet olyan személy töltheti be, aki az adott terület szaktekintélye, illetve az oktatási program megírásában, szakmai szerkesztésében, lektorálásában kiemelkedően tevékenykedett. 3. A vizsgabizottság tagjai olyan személyek lehetnek, akik az adott képzésben meghatározó tárgyakat oktatnak. A tagokat az adott képzés vezetője jelöli ki, egyeztetve az NSZFI képviselőjével. Vizsgabizottsági tag lehet még az a személy, aki az adott képzésben más képzési helyszínen meghatározó tárgyat oktat. 4. A jegyzőkönyv vezetését minden esetben az NSZFI képviselője végzi. 5. A tanúsítvány minősítése az alábbi módon történik (a minősítés alapja a részértékelések matematikai átlaga):
78
a) Kiválóan megfelelt
4,5 – 5
b) Jól megfelelt
3,75 – 4,4
c) Megfelelt
2 – 3,74
d) Nem felelt meg
2 alatti eredmény
A KÉPZÉS ÁLTAL NYÚJTOTT KÉPESÍTÉS A tanúsítvány A hallgató tanúsítványt kap a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézettől, amely a képzettségi, végzettségi szintet figyelembe véve „UTCAI SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS KOORDINÁTOR”, „UTCAI SZOCIÁLIS GONDOZÓ” tevékenység ellátására jogosító tanúsítvány. A tanúsítvány szerinti feladatok − Az utcai szociális gondozó és koordinátor munkakört ellátó feladatai, kompetenciái: − Működési területén feltérképezi az utcán megjelenő csoportokat. − Megismeri az egyes klienscsoportok életmódját, szociológiai, demográfiai jellemzőit. − Felveszi a kapcsolatot az utcán élőkkel. − Az utcán megjelenő csoportoknak/személyeknek folyamatos tájékoztatást, információt nyújt; szociális és egyéb ügyet intéz; képviseli a klienst; segít a jogosultságok megszerzésében; megszervezi, biztosítja a jogi képviseletet; szolgáltatásokhoz juttat; ártalmat csökkent (természetbeni juttatások útján dologi segítséget nyújt, élet és testi épség veszélyeztetése esetén segíti a szolgáltatásokhoz való hozzájutást, egészségi és szociális krízishelyzet esetén beavatkozik, azonnali intézkedéseket kezdeményez). − Adminisztrációs feladatokat lát el. − Koordinálja az utcai munkát, szervezi a team-munkát, részt vesz tervezési, elemzési feladatokban. − Kapcsolatot tart más szociális intézményekkel, egyéb szervezetekkel. − Az utcai szociális gondozó munkakört ellátó feladatai, kompetenciái: − Munkáját az utcai szociális munkás munkakört ellátó koordinátor irányításával végzi. − Közreműködik az utcán megjelenő csoportok felkutatásában. − Az intézmény/szolgálat szolgáltatásairól tájékoztat, információt nyújt. − A koordinátor munkakört ellátó irányításával részt vesz az ügyintézői feladatok ellátásában; dologi segítséget nyújt, hiányt pótol; ellátja az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos gondozói feladatokat. − Folyamatosan kapcsolatot tart az alapszolgáltatást és szakellátást végző intézményekkel. − Részt vesz az adminisztrációs feladatok ellátásában. 79
MELLÉKLETEK
80
1. melléklet
Szerződés (1) amely létrejött a képző intézmény és a terepintézmény között az utcai szociális gondozó és koordinátor / az utcai szociális gondozó hallgatók terepgyakorlatának lebonyolítása tárgyában a következő feltételek szerint: A szerződés célja: az Oktatási Programban meghatározott terepgyakorlat biztosítása, amelynek során a hallgatók meglévő elméleti ismereteire, illetve munkahelyi tapasztalataira építve azon készségek és képességek kialakítása, fejlesztése történik, amelyek képessé teszik őket az utcán megjelenő, marginalizálódott csoportokkal kapcsolatos szociális munkára, az utcai szociális és egészségügyi krízisek kezelésére. A terepgyakorlat időtartama
óra.
A gyakorlat ideje: ………………………………………………………………..………………........ A hallgatók neve: ……….……………………...................................................................................... ................................................................................................................................................................ A képző intézmény vállalja, hogy – a gyakorlatvezetőkkel (tereptanárokkal és a tutorral) szerződést köt, amelyben rögzíti a gyakorlatvezetők kötelezettségeit: a hallgató tájékoztatása, felkészítése a gyakorlati munkára, konzultációs lehetőség biztosítása a hallgatónak, a hallgatói teljesítmény értékelése; – a képző intézmény munkatársa a gyakorlat előkészítési időszakában konzultál a terepintézménnyel a gyakorlatra vonatkozó célokról, szervezési, illetve tartalmi kérdésekről, a terepgyakorlat időtartama alatt meglátogatja a hallgatókat. A terepintézmény vállalja, hogy – a terepgyakorlati célok és időpont figyelembevételével a hallgatókat bevonja az intézménynél/szolgálatnál folyó szakmai munkába, tanulási tapasztalatot biztosít (terep-figyelés, terepfelmérés, interjúkészítés, gondozási feladatok); – biztosítja a gyakorlati munkához szükséges személy/tárgyi feltételeket; – a hallgató számára konzultációs lehetőséget biztosít, elkészíti a hallgatói értékelést; – biztosítja a gyakorlatvezetők részvételét a képző intézmény oktatói stábülésein. Dátum: ...........................................................................................
Aláírások:
81
2. melléklet Szerződés (2) amely létrejött a képző intézmény és a terepintézmény tereptanára között az utcai szociális gondozó és koordinátor / az utcai szociális gondozó hallgatók terepgyakorlatának lebonyolítása tárgyában a következő feltételek szerint: A szerződés célja: az Oktatási Programban meghatározott terepgyakorlat tereptanári vezetésének biztosítása. A terepgyakorlat időtartama
óra.
A gyakorlat ideje: …………………………………………………………………………………….. A hallgatók neve: ……………………………....................................................................................... ................................................................................................................................................................ A képző intézmény vállalja, hogy – a képző intézmény munkatársa a gyakorlat előkészítési időszakában konzultál a tereptanárral. A tereptanár vállalja, hogy – a hallgató számára konzultációs lehetőséget biztosít; – a hallgató számára a gyakorlat időtartama alatt, illetve azt követően az esettanulmány/esetleírás elkészítéséhez konzultációs lehetőséget biztosít; – a gyakorlat ideje alatt meglátogatott, vagy szóba kerülő hajléktalanintézményről min-den, az utcai munkában fontos praktikus információt (nyitva tartás, kiket, hogyan fogadnak, szabályok és egyéb sajátosságok) átad a hallgatónak; – a tutorral egyezteti a hallgató értékelését; – a terepgyakorlati célok és időpont figyelembevételével a hallgatót bevonja az intézménynél/szolgálatnál folyó szakmai munkába, a hallgatónak tanulási tapasztalatot biztosít (terepfigyelés, terepfelmérés, interjúkészítés, gondozási feladatok). Az elvégzett munka díjazását a szerződő felek külön szerződésben rögzítik.
Dátum: ....................................................................
Aláírások:
82
3. melléklet Szerződés (3) amely létrejött a képző intézmény és a terepintézmény tutora között az utcai szociális gondozó és koordinátor / az utcai szociális gondozó hallgatók terepgyakorlatának lebonyolítása tárgyában a következő feltételek szerint: A szerződés célja: az Oktatási Programban meghatározott terepgyakorlat biztosítása, amelynek során a hallgatók meglévő elméleti ismereteire, illetve munkahelyi tapasztalataira építve azon készségek és képességek kialakítása, fejlesztése történik, amelyek képessé teszik őket az utcán megjelenő, marginalizálódott csoportokkal kapcsolatos szociális munkára, az utcai szociális és egészségügyi krízisek kezelésére. A terepgyakorlat időtartama
óra.
A gyakorlat ideje: …………………………………………………………………………………….. A hallgatók neve: ……………………………....................................................................................... ................................................................................................................................................................ A képző intézmény vállalja, hogy – a képző intézmény munkatársa a gyakorlat előkészítési időszakában konzultál a tutorral a gyakorlatra vonatkozó célokról, szervezési, illetve tartalmi kérdésekről. A tutor vállalja, hogy – megszervezi a hallgatóknak a terepgyakorlatok konkrét napi részleteit (időpont, tereptanár, helyszín, stb.); – a hallgatók megkereshetik őt szakmai kérdésekkel, gondjaikkal; – a képző intézménnyel együttműködik a gyakorlat előkészítésében; – az írásbeli és szóbeli vizsga előtt összehívja a tereptanárokat, akikkel közösen eldöntik, hogy a hallgatók a gyakorlatban való részvételük alapján záróvizsgára bocsáthatók-e. Az elvégzett munka díjazását a szerződő felek külön szerződésben rögzítik.
Dátum: ....................................................................
Aláírások:
83
4. melléklet Jelenléti ív az utcai szociális munka terepgyakorlatához A hallgató neve: ………………………………………………………………………………………. A tereptanár neve: …………………………………………………………………………………….. A terepgyakorlat helyszíne (intézmény /szolgálat neve, címe): ……………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………
A gyakorlat ideje (év, hónap, nap)
Gyakorlati órák száma összesen:
84
A terepen eltöltött órák száma
A tereptanár aláírása
5. melléklet A hallgatói terepgyakorlat értékelése A hallgató neve: ……………………………………………………………………………………… A gyakorlat ideje: …………………………………………………………………………………….. A tereptanár neve: …………………………………………………………………………………….. Beosztása: …………………………………………………………………………………………….. A gyakorlóhely neve: …………………………………………………………………….………....... Címe: ……………………………………………………………………………………………….… Telefonszáma: ………………………………………………………………………………………… A gyakorlat értékelésének szempontjai 1. Hallgatói tevékenységek a gyakorlat során (motiváltság, kommunikációs készség, információszerzés, együttműködés, érdeklődés stb.), a terepgyakorlat rövid összefoglalása, a hallgató napi, heti munkarendje. 2. A terepgyakorlat szakmai céljainak teljesítése. 3. A munkamegbeszélések, konzultációk gyakorisága, módszerei, tapasztalatai. A terepgyakorlat értékelése: – nem felelt meg - záróvizsgára nem bocsátható – megfelelt - záróvizsgára bocsátható – jól megfelelt - záróvizsgára bocsátható – kiválóan megfelelt - záróvizsgára bocsátható Az értékelést végezték:
……………………………… ……………………………… ………………………………
A tereptanár aláírása:
…...………………………….
A hallgató aláírása:
…...………………………….
A hallgató észrevételei: …………………………………………………… ........................................................................................................................ Dátum: ...........................................................
85
A TANKÖNYVBEN FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE 1.
Albert Fruzsina – Dávid Bea: Ha elszakad a háló… A hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben.
2.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentésének összefoglalója a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Budapesten. Esély, 2001/2. 91–97. o.
3. 4.
Bényei Zoltán – Gurály Zoltán – Győri Péter – Mezei György: Tíz év után. Esély, 2000/1.
5.
Breitner Péter: A hajléktalanná válás lépcsőfokai Esély, 1999/1. 84–108. o.
6.
Dr. Molnár D. László – Dr. László Klára: Budapesti hajléktalanok egészségi állapota. Periferia Seria 6.
7.
Gurály Zoltán – Győri Péter – Mezei György – Pelle József: A margó szélén. Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999–2000–2001). Esély, 2002/3.
8.
Gurály Zoltán – Török Ágnes – Udvarhelyi Éva Tessza: A kihűlésről. Kapocs, II. évf. 6. sz. 2003.
9.
Gurály Zoltán: A Budapesten élő hajléktalan emberek egészsége. Kapocs, II. évf. 6. szám 2003.
10.
Győri Péter: A szociális törvény és a lakásügyi törvény szükséges kapcsolódási pontjai. Hajszolt Hírlap, 11. Győri Péter: El nem évülő (avagy eddig meghallgatásra nem talált) javaslatok a lakásügy-hajléktalanügy szabályozásának határmezsgyéjén. Hajszolt Hírlap, 1998. május– június. 61. o. 12.
Győri Péter: Gyorsjelentés a hajléktalanságról Magyarországon. 1990. In: Társadalmi Riport 1990. Szerk.: Andorka R., Kolosi T., Vukovich Gy. TÁRKI, Budapest, 1990. 430–446. o.
13.
Győri Péter: Vannak-e jogaik a hajléktalanoknak. Mozgó Világ, 1996/6. 96–107. o. és Hajszolt Hírlap, február.
14. Gyuris Tamás – Oross Jolán: Tények és hátterük. Rövid áttekintés a magyarországi hajléktalan-ellátásról. Homelessness in Europe, International Conference. (Nemzetközi Hajléktalanügyi Konferencia.) HAJSZOLT Egyesület, Budapest, 1999 és Periféria Füzetek, 99/3. 2–25. 15.
86
Gyuris Tamás, Molnár D. László, Szántó Róbert: Hajléktalanok. Család, Gyermek, Ifjúság, 1992/1–2.
16.
Gyuris Tamás: Hajléktalanság 2001–2002. Kapocs, 2002. június. 16–23. o.
17.
Gyuris Tamás: Hajléktalanság nálunk és az Európai Unió országaiban. Kapocs, II. évf. 5. szám. 2003. november.
18.
Hajléktalan emberek foglalkoztatását elősegítő komplex modellkísérleti program. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium – Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2002. Periféria Füzetek, 2002/1. szám.
19.
Horváth Olga: Hajléktalan emberek rehabilitációja. In: Utak és lehetőségek a szegénység visszaszorítására. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001. 123–127. o.
20.
Horváth Olga: Útkeresés a hajléktalan emberek ellátásában. Hajszolt Hírlap, 1998. május–június. 35–
21.
Kassai Melinda: Szenvedélybetegségek és a hajléktalanság. In: A hajléktalanság sebei. Népjóléti Minisztérium, Budapest., 1996. Periferia Seria 6. 62–82. o.
22.
Komáromi Éva: A hajléktalanság mentálhigiénéje. In: Szenvedélybetegségek, I. évf. 5. és A hajléktalanság sebei. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1996. Periferia Seria 6. 3– 32. o.
23.
Komáromi Éva: A szenvedélybetegek rehabilitációjának tartalmi és szervezeti kérdései. In: Apró lépésekben… Szerk. Oross Jolán. Szociális és Családügyi Minisztérium és Pro Domo, Budapest, 2000. Periferia Seria 7. 39–58. o.
24.
Mezei György: Látszólagos analógia a történelem előtti időkkel. Hajléktalanok Magyarországon a 90-es években. Belügyi Szemle, 1999/2. 79-90. o.
25.
Mezei György: Vendégségben a polgári világban. A hajléktalan-ellátás szerepe a hajléktalan életmódban. Hajszolt Hírlap, 1998. május–július. 6–13. o.
26.
Oross Jolán: A hajléktalanság kezelése Magyarországon. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. 104–139. o.
27.
Oross Jolán: A szabadság rád fagy. In: Esély, 1995/5. és A hajléktalanság sebei. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1996. Periferia Seria 6. 132–164. o.
28.
Oross Jolán: A hajléktalanügy legfontosabb tényei és tendenciái. In: Utak és lehetőségek a szegénység visszaszorítására. Szociális párbeszéd az ezredforduló Magyarországán. Budapest, 2000. szeptember 22-23- Szociális és Családügyi Minisztérium Budapest, 2001 113-122. oldal
29.
Pik Katalin: Kik a hajléktalanok és mit tehetünk értük? Esély, 1995/5.
30.
Merton, Robert K.: Társadalmi struktúra és anómia. In: A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerk. Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára. ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitika Tanszék – T-Twins, Budapest, 1993. 9–37. o.
87
31.
Utasi Ágnes. Hajléktalanok, csavargók. Peremhelyzetek Rétegződés-modell vizsgálat. VIII. Társadalomtudományi Intézet, Budapest, 1987.
32.
Hajléktalan-ellátás (Hallgatói segédanyag) Gyuris Tamás – Horváth Olga – Oross Jolán. NCSSZI, 2005.
33.
Utcai Szociális Segítők Egyesülete: Szakmai beszámoló az Utcai Szociális Segítők Egyesületének a hajléktalan ellátás és a gyermekvédelem területén végzett munkájáról 2006, 2007, 2008 Tatabánya (Hoffmann Krisztina)
34.
Az Utcai Szociális munka Szakmai Alapelvei (USZSE 1997.)
35.
Győri Péter - Maróthi Márta: Merre tovább - hajléktalanügyi stratégia
36.
Pattyán László – Lőrincz Norbert – Szoboszlai Katalin: Az utcai szociális munka jelene és dilemmái. Hajszolt Hírlap, 1998. május–június. 21–23. o.
37.
Pattyán László – Szoboszlai Katalin: Az utcai szociális munka. Az utcai szociális munka elméleti megközelítése, dilemmák a gyakorlati munkában. Hajszolt Hírlap, 1998. január. 4–9. o.
Egyéb hivatkozások •
• • •
• •
HAJ-UTC Hajléktalanok részére nyújtott szolgáltatások, utcai szociális munka a hajléktalan-ellátásban, irányelv Készítették: Ihnath Kata, Stankovits Erika,Varga Péter, Zsabka Attila, SZMI, Szociális és gyermekvédelmi szabályozók http://www.szmi.hu/images/dok/sztenderd/haj-utc_rev.pdf Dr. Gyökér Irén, Humánerőforrás Menedzsment, Szervezeti viselkedés BME MBA képzés, 2005 http://www.mba.bme.hu/data/jegyzet/gyokeriren/szv_06_kommunikacio.ppt Projektkontrolling http://www.laabagnes.hu/wp-content/uploads/2007/03/projektkontrolling3.pps#3 A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetben 2006/2007. évben folyt Szociális és Gyermekvédelmi Szolgáltatások Sztenderdizációja Projekt keretében elkészült szabályozó anyagok tervezetei HAJ-UTC - Hajléktalanok részére nyújtott szolgáltatások, utcai szociálismunka a hajléktalan-ellátásban HAJ- ÉJJ - Hajléktalanok részére nyújtott szolgáltatások, éjjeli menedékhelyek a hajléktalan-ellátásban HAJ-NAP - Hajléktalanok részére nyújtott szolgáltatások, nappali melegedők a hajléktalan-ellátásban http://www.szmi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=313:szabalyozoanyagok-tervezetei&Itemid=147 Projekt Ciklus Menedzsment kézikönyv, 2003 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda http://www.vati.hu/static/pharepalyazat/download/pcm_kezikonyv_VATI.doc Projekt Ciklus Menedzsment (PCM) Projekt tervezés Projekt ellenőrzés, monitoring és értékelés LEADER program www.alsomocsolad.hu/?module=news&action=getfile&fid=8015 • www.szmm.gov.hu
88
• • • • •
www.szmi.hu www.magyarorszag.hu http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/EL LATASMO/TAJ_KARTYA.PDF http://www.apeh.hu/regiok/nyugatdunantul/aktualis/magansz_nyomt.html http://www.okmanyirodak.hu/kekkh/kozos/index.php
Külföldi irodalmak 1. Cunningham C.- Cristensen Ch. 2001. Research report into violence against sex trade workers in Vancouver's Downtown Eastside. http://www.missingpeople.net/pace_report _on_violence_against_sex _trade_workersjune_2001.htm 2. Drug, AIDS, and Harm Reduction, New York, 2001, IHRD, OSI 3. Ekberg G.S. 2002. The International Debate about Prostitution and Trafficking in Women: Refuting the Arguments. Paper presented at Seminar on the effects of Legalisation of Prostitution Activities ; A Critical Analysis organised by the Swedish Government, Sweden, 5-6 November 2002. 4. Farley M. – Barkan H. 1998. Prostitution, Violence against Women and PostTraumatic Stress Disorder, Women and Health, 37, 5. Farley M. 2004. Bad for the Body, Bad for the Heart; Prostitution Harms Women Even if Legalized or Decriminalized, Special Issue : The Case Against Legalizing Prostitution. Violence Against Women : an International and Interdisciplinary Journal. Vol. 10, No. 10,Sage, October 2004. 6. Giobbe E. 1990. Confronting the Liberal Lies About Prostitution in Leidholdt, D., Raymond, J., Eds., The Sexual Liberals and the Attack on Feminism, Pergamon, 7. Hunter S. 1993. Prostitution is Cruelty and Abuse to Women and Children, Michigan Journal of Gender and Law, 8. Jacobs U., and Iacobino V. 2001. Torture and its Consequences : A Challenge to Clinical Neuropsychology, Professional Psychology : Research and Practice, 32, 9. James J., and Myerling J. 1977. Early Sexual Experience as a Factor in Prostitution, Archives of Sexual Behaviour, 7, 1977. 10. Lawless K. and Wayne A. 2005. The Next Step Initiative, Research Report on Barriers affecting women in Prostitution. TSA Consultancy, Ruhama, 11. Potterat J.J., Brewer D.D., Muth S.Q., Rothenberger R.B., Woodhouse D.E., Muth J.B., Stites H.K., and Brody S. 2004. Mortality in a long term open cohort of prostitute women, American Journal of Epidemiology, 159, 12. Raymond J., D’Cunha J., Ruhaini Dzuhayatin S., Hynes P., Ramirez Rodriguez Z., and Santos A., 2002. A Comparative Study of Women Trafficked in the Migration Process : Patterns, Profiles and Health Consequences of Sexual Exploitation in Five Countries, N. Amherst, MA, 13. Raymond J., Hughes D., and Gomez C., 2001. Sex Trafficking of Women in the United States : Links 14. between International and Domestic Sex Industries, N. Amherst, MA, Coalition against Trafficking in Women, 15. Valera E.M., and Berenbaum H. 2003. Brain Injury in Battered Women. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 71, 16. World Health Organisation 2002. World Report on Violence and Health, 17. World Health Organisation 1988. STD control in prostitution, Guidelines for Policy, 18. Az 1950. március 21-i New York-i Egyezmény, /1955. évi 34. törvényerejű rendelet/ 89
19. 1999. évi LXXV. törvény a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
90
Jogszabályok: 1. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 2001. évi XII. törvény. 2. A foglalkoztatás elősegítéséről, a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. 3. A fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 11/2000. (X. 18.) SZCSM rendelet 4. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok, és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997.(XII. 17.) Korm. rendelet. 5. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. 6. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. 7. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény. 8. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény. 9. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény. 10. A lakhatási jogról szóló 42/2000. AB határozat 11. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1949. évi XX. törvény. 12. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. 13. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény aktuális költségvetési törvény normatív hozzájárulás igénylésének szabályairól szóló része. 14. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.törvény. 15. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló1/2000. (I. 7) SZCSM rendelet. 16. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24) SZCSM rendelet. 17. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.)Korm. rendelet. 18. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet. 19. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet 20. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet. 21. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 22. A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról. Szóló 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet 23. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény. 24. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet.
91
Külföldi szervezetek British Red Cross Broadway Caritas (Ausztria) CRASH Emmaus FEANTSA Groundswell Thames Reach Bondway Hajléktalanok kiadványai Augustin BIGnews BISS Fedél Nélkül Hogyan indítsunk utcalapot? L’itinéraire Real Change News street-papers.com StreetWise The Big Issue Australia The Big Issue Z magazine Utcagyerekek Csellengők Felices Los Ninos (Argentína) Foyer Federation Homeless Children’s Network Homes for the Homeless National Association for the Education of Homeless Children and Youth Over 1 million children homeless in U.S. Sadak Chaap Stand Up For Kids Street Kids International The Real Gift Foundation Kampányok Crisis Homes Not Jails National Alliance to End Homelessness National Student Campaign Against Hunger and Homelessness Érdekvédelem Council to Homeless Persons Defend Council Housing International Union of Tenants National Alliance of HUD Tenants
92
Kormányzati stratégiák Deputy Prime Minister, UK Homeless Education Homeless Policy Academies Interagency Council on Homelessness, US National Centre on Family Homelessness Resource Center on Homelessness & Mental Illness Service to the Homeless The Emergency Food Program The Netherlands Ministry of Housing US Department of Housing & Urban Development Lakhatáshoz való jog Asian Coalition for Housing Rights Centre for Equality Rights in Accommodation Habitat International Coalition People’s Movemenet for Human Rights Education The Egyptian Center for Housing Rights The human right to adequate housing (tanulmány) Levelezőlisták, információs oldalak Homelessdirect Homeless London Homelessness Legal Rights Project Kazal Kolos szociálpolitikai szakértő North American Homeless News Network Spare Some Change Street Level Street News Service We are homeless World Homeless Union Hasznos linkek Európa Tanács Homeless Link Homeless Survival Guide Inside Housing Nonprofit portál Szociális Szakmai Szövetség Tanulmányok A hajléktalanság az emberi kapcsolatok szemszögéből Centre for Housing Policy Counting the Homeless Menhely és razzia Weingart Center Van megoldás? Bringing America Home Habitat for Humanity Homeless International Homeshare International Housing Assistance Council National Low Income Housing Coalition Solutions for AmericaThe Mad Housers
93
USA szervezetek Chicago Coalition for the Homeless Coalition for the Homeless Coalition on Homelessness, SF Coaliton on Homelessness and Housing, Ohio Colorado Coalition Connecticut Coalition to End Homelessness Kentucky Coalition for the Homeless LA Coalition to End Hunger & Homelessness Massachusetts Coalition for the Homeless Michigan Coalition Against Homelessness Minnesota Coalition for the Homeless National Coalition for Homeless Veterans National Coalition for the Homeless Northeast Ohio Coalition for the Homeless Washington State Coalition for the Homeless Érdekes oldalak, művészet Budapest Squat Mood Citromsziget Dignity VillageFloaters Hajleszjárgány Hajléktalan alkotók munkái Hajléktalanbarát köztéri bútorok Hajléktalanok és a tűzoltók Hajléktalan Rádiós Maraton blog Homeless Blog Homeless Memorial Home Page [origo] chat - Az utca poétái Otthontalanul (videó)Saját szemmel
94
