KÖZOKTATÁSI KONFERENCIA KÜLÖNSZÁM XVII. évfolyam 2011. február 24.
PEDAGÓGIAI NAPOK
KÖZOKTATÁSI KONFERENCIA Tehetséggondozás az Ady Endre Gimnáziumban
ÓVODAI KONFERENCIA Művészeti nevelés a Mese Tagóvoda mindennapjaiban Miért megy haza a királyfi a mamájához?
GRATULÁLUNK!
Megnyitó Holopné Schramek Kornélia alpolgármester asszony gondolatai a XIII. kerületi Pedagógiai Napok rendezvénysorozatához Már benne járunk a farsangban, mely a vidámság, a tánc és a mulatság ideje, most mégis egy szakmai programsorozat hagyományának folytatását ünnepeljük. 21. alkalommal rendezzük meg kerületünkben a XIII. kerületi Pedagógiai Napokat, melynek nyitó hangversenyén szeretettel köszöntöm Önöket! Úgy tűnhet, hogy ezek a rendezvények egy szűkebb közösséget érintenek, a pedagógusokét, akik a konferenciákon, a bemutató foglalkozásokon és szakmai foglalkozásokon újabb ismereteket és módszereket sajátítanak el. De tudjuk, hogy az óvónők, tanítók és tanárok tevékenysége közvetlenül a gyerekekre, közvetve pedig minden családra hatással van, ami az óvodában és az iskolában történik. Miért is járunk iskolába? Azért, hogy megtanuljuk mindazt, amire az életben szükségünk lesz: írni, olvasni, számolni, tanulni, közösségben élni, a tanultakat alkalmazni, ismereteinket egyéni boldogulásunk szolgálatába állítani, gondolkozva élni, problémákat megoldani. A sikeres élethez ismeretekre, és jó problémamegoldó gondolkodásra van szükség. Mi is a gondolkodás? A gondolkodás az ember megismerő tevékenységének legmagasabb foka. A gondolkodás egy képesség, amely a többi képességhez hasonlóan az ember adottságaira építve fejleszthető. A fejlesztés az iskolai oktatás egyik kiemelt feladata, aminek megoldása számtalan kérdést vet fel. Hogyan lehet a különböző fejlettségű gyerekeket egy adott tanítási órán külön-külön eredményesen fejleszteni? Melyek azok a módszerek, tanulásszervezési módok, amelyek hatékonyan segítik a gondolkodást fejlesztő pedagógiai munkát? Miféle tevékenységek adnak jó alapot, biztosítanak kedvező helyzetet a gondolkodási műveletek gyakorlására? A legizgalmasabb kérdés: tanítható-e, milyen mértékben, melyik korosztálynak és hogyan a gondolkodás folyamata? Ez csak néhány azok közül a megválaszolásra váró kérdések közül, amelyek kerületünk pedagógusait foglalkoztatják. A pedagógiai napokra választott témájuk – a problémamegoldó gondolkodás - szorosan kapcsolódik mindennapi életünk megoldandó feladataihoz, így – természetesen- az oktatáshoz is. A gondolkodási képességek fejlesztésének igényét dinamikusan formálódó világunk teszi szükségessé. Az elsajátítandó ismeretek egyre komplexebbé válnak, és gyorsan változnak. Az ismereteknek csak egy részét képes az iskola átadni. A tudomány – technika gyors fejlődésének következtében bizonyos területeken nem is lehet, az akár tíz évvel későbbi ismereteket megtanítani, mert az adott pillanatban még nem ismertek. Ebből adódóan a diákokat fel kell vértezni mindazon képességekkel, amelyek segítségével meglévő tudásukból új tudást tudnak létrehozni, fejleszteni tudják magukat, képesek alkalmazni elsajátított ismereteiket. Ehhez az szükséges, hogy jó problémamegoldók és kreatívak legyenek. A gyors, eredményes, céltudatos gondolkodást diákjaink nem az iskolapadban, hanem az életben fogják igazán hasznosítani. Megnyitóbeszédemet egy idézettel szeretném zárni: „Tanulni annyi, mint felismerni, amit régóta tudsz. Cselekedni: bizonyosságot tenni arról, hogy tudod. Tanítani: emlékeztetni másokat, hogy tudják ők is, ugyanolyan jól.” (Richard Bach) A Pedagógiai Napokra sikeres és hasznosítható szakmai élményeket, a mai hangversenyre pedig jó szórakozást kívánok a megjelenteknek.
2
Konferencia
XIII. KERÜLETI KÖZOKTATÁSI KONFERENCIA 2011. február 24. PROBLÉMA(?)MEGOLDÓ GONDOLKODÁS…
Dr. Pais Ella Regina
Az Y generáció teljesítménymotivációja Az előadás célja az oktatás, gazdaság és az üzleti világ eddiginél hatékonyabb együttműködésének elősegítése. Ehhez az oktatás tartalmi determinációja és szemléletváltás szükséges. A probléma közelítését a „ki tanít és kinek tanít” kérdéskörhöz rendeljük azért, mert egy személyiség jegyeiben nagyon „más Y” generáció nőtt fel, akiket kezelni kell családban és iskolában egyaránt. Bemutatásra kerülnek a generációs jellemzők a babyboom-tól az Y és Z generációig bezárólag, külön bemutatva a környezettel szembeni elvárásaikat. Összevetjük a pályán lévő tanárok kompetencia készletét kölcsönhatásokban, valamint az Y generációnak nevezett korosztály teljesítménymotivációs állapotát, különös tekintettel a fatalizmusra, amely a hagyományos motivációs lehetőségeket jelentősen korlátozza. Az iskola és család attitűdök hatása a generációs jellemzők alakulásának vonatkozásában kiemeljük a pozitív szeretetteljes, támogató, segítő, megengedő légkör fontosságát. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a szeretethiányos túlzottan megengedő kontrollt nem gyakorló családi együttélésnél milyen súlyos problémák jelentkezhetnek a gyerekeknél. A megoldási irányok keresésénél kulcstényezőnek véljük az alábbiakat:
érzelmi közelítés
teljesítési helyzet teremtése más módon
új motivációs bázis feltárása
személyiség az oktatásban
új módszerek kimunkálása
3
Konferencia
Gyarmathy Éva
A szabály és a szabadság A kreativitás alapja a szabály. Ha nincs szabály, nincs mitől eltérni. A kreatív személy képes összeegyeztetni az összeegyeztethetetlent. Meglátja a lehetőségeket. A kreatív helyzetek azok, amikor ütköztetni lehet a meglévőt egy más megoldással, a szokásost szokatlanná lehet tenni, a határokat meg lehet kérdőjelezni, a nézőpontokat össze lehet vetni. Ezek a helyzetek egyrészről megkívánják az ismereteket, amelyektől el lehet térni, és a szabályokat, amelyek korlátai kihívást jelentenek. Másrészről ezek a helyzetek feszültséget keltenek, amelynek mértéke és elviselésének szintje egyénenként különböző. Ezt a tulajdonságot is, mint minden egyéb tulajdonságot, adottságok és környezeti hatások alakítják. A kreatív személyiség legfőbb jellemzője, hogy tolerálja a bizonytalan, a kétértelmű keltette feszültséget. A mindennapi életben optimális feszültségszintű környezetet igyekszik az ember kialakítani maga körül. A rend, a szabályosság, az ismétlés megnyugtató. A rendezetlenség, a szabálytalanság, az új helyzetek feszültségkeltők. Az emberi bal agyfélteke a részletekre irányuló, elemző működést végzi. Ez tudatos, módszeres gondolkodást tesz lehetővé. A jobb agyfélteke a részletek birtokában egészeket, képeket, fogalmakat, gondolatokat, képzeteket gyárt. Működése intuitív, kevéssé tudatos. Az egyén akarata nélkül, vagy akár ellenére is megoldásokat hoz. A jobb agyfélteke erőteljes működése így hibás feldolgozáshoz és ezáltal teljesítményzavarokhoz vezethet, ugyanakkor kimagasló kreatív működéshez is. A környezeten múlik, hogy milyen irányban fejlődnek ezek a különleges gyerekek – tanulási zavar vagy tehetség címkét kaphatnak. A digitális korban újféle lehetőségek nyíltak. A kultúra kedvez a kreatív működésnek, mert több lesz a megjelenő jobb agyféltekei dominancia. A ma még neurológia zavarokként azonosított észlelés előnyös, ha legalább valamelyest is kompenzált a bal agyfélteke verbális, elemző működésével. A tanításban és fejlesztésben hatékonyak mindazon módszerek, amelyek a régi és új, a logikai- elemző - verbális, és az intuitív- átfogó-vizuális gondolkodást kívánják. Ide tartoznak a kétkezes mozgások és sportok, valamint az egész agyat kívánó feladatok:
a hangok, képek és mozdulatok együtt a szavakkal, verbalitással; művészetek a tudományban, tudomány a művészetben; táblás-stratégiai játékok
Azok lesznek a sikeresek, akik tudnak módszeresen, logikusan, elemzően gondolkozni, amellett, hogy képesek a részletektől eltávolodni, és szabadon játszani, újabb és újabb megoldásokat találni.
4
Konferencia Csíkos Csaba
A problémaalapú tanulás A problémaalapú tanulás (problem-based learning) elterjedten használt az utóbbi két évtized szakirodalmában. Elsősorban a matematika területéhez kapcsolható, de a kutatásalapú tanulás fogalmán keresztül a természettudományi tárgyakhoz, sőt, akár a történelemhez is köthető. Mint minden hatékony, új pedagógiai fogalom, a problémaalapú tanulás is könnyebben leírható, ha összehasonlítjuk jellemzőit az úgynevezett „hagyományos” szemléletű oktatással. Maga a fogalom az orvosképzés gyakorlatával szembeni elégedetlenség talaján született az ’50-es években. Lényege: a tanítás-tanulás folyamatát olyan feladatok, problémák köré szervezzük, amelyek segítségével oktatásmódszertani változtatások (pl. csoportmunka), és a tanári szemléletben bekövetkező változások (pl. önszabályozó tanulás segítése) valósíthatók meg. Az elmúlt évtizedekben végzett számtalan fejlesztő kísérlet összesített eredményei szerint a tanulói teljesítmény növelésének lehetnek ugyan hatékonyabb útjai, azonban a tradicionálisnak nevezett pedagógiai szemlélet megújítása nem jár azzal a kockázattal, hogy jelentősen lecsökkenne a tanulói teljesítmény. Sőt, a tanulás iránti pozitív attitűd és a személyiség más, nem kognitív szférához tartozó jellemzőiben bekövetkezett változás is a problémaalapú tanulás eszméjének felkarolására buzdít. Előadásomban néhány matematikai és természettudományos feladat segítségével igyekszem bemutatni, hogyan válik a problémaalapú tanulás szemléletével egy adott iskolai feladat a tanulói együttműködést, gondolkodást, attitűdöket formáló problémává. Cooper (1994) nevezetes feladata lift-problémaként vált ismertté. „Egy irodaházban ez a felirat található a liftben: A lift 14 embert szállíthat. A reggeli csúcsforgalomban 269 ember akar felmenni a lifttel. Hány csoportban férnek be a liftbe ezek az emberek?” A)-tól D)-ig jelölt négy megközelítésmódot alkalmazunk a fenti feladatra. A. tradicionális feladatkitűzés A tanár frontális módszerrel bemutatja a megoldást – a gyerekek (szerencsés esetben) figyelnek, és nagy részük követni képes a tanári bemutatást és magyarázatot. B. segítő feladatmegoldás A tanulók megpróbálják önállóan megoldani a feladatot, miközben a tanár kérdésekkel segíteni próbál. C. irányított, problémaalapú feladatkitűzés A szokásos, gyakran sablonosnak tekinthető megoldás mellett a tanár igyekszik rávezetni a tanulókat arra, hogy a feladat feltételeinek megváltoztatásával, a sablonos megoldásmenet helyett javasolt új megközelítésmóddal többféle gondolatmenetnek és megoldásnak is létjogosultsága van. A tanulók önálló kérdésfeltevésre és aktivitásra ösztönzése a problémaalapú tanulás irányába tett jelentős lépésként értékelhető. D. önszabályozó, problémaalapú feladatkitűzés A tanár néhány adatot, esetleg fényképet, videofilmet mutat be, amelyekben megjelennek a feladatban szereplő fogalmak és mennyiségek. A tanulók feladata ezek után kérdéseket megfogalmazni az adott problématérben, majd a saját maguknak feltett kérdéseket szisztematikusan elemezni, a megoldást pedig ellenőrizni.
5
Tehetséggondozás
Tehetséggondozás az Ady Endre Gimnáziumban Iskolánk, az Ady Endre Gimnázium részt vesz a TÁMOP 3.4.3. „Iskolai tehetséggondozás” c. programjában. A program megvalósítása során egyik célunk, hogy a tehetségazonosítás kapcsán a rejtett tehetségeket is megtaláljuk és bevonjuk a programba. Ezt a célt szolgálták az alábbi tevékenységek. Decemberben volt a versenynapunk, melyen sok tantárgyból komplex formában tartottunk vetélkedőket. Ugyanezen a napon lehetőséget kaptak diákjaink, hogy iskolán kívüli hobbijukat bemutassák. A célt sikerült elérni, a háttérbe szorult diákok is sikerélményhez jutottak, tevékenységük érdekelte a többieket, másrészt a szabadidő hasznos eltöltésének sok lehetséges módjára láthattak példát az iskolánk tanulói. A tehetséges diákok fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb rendezvényeink voltak ebben a tanévben: a kerületi tehetségeknek a gimnáziumunk által meghirdetett szaktárgyi versenyeken adtunk lehetőséget a megmutatkozásra matematikából, történelemből, biológiából és angol nyelvből. A kerület pedagógusai számára bemutató órákat tartottunk. A tehetséggondozás másik színtere az egyéni vagy kis csoportos foglalkozások rendszere, amit mentorálásként tart számon a pályázat. A mentorok 3-3 diákra dolgoztak ki egyéni fejlesztési tervet, de általában több diákkal is foglalkoztak személyre szólóan. A tehetséggondozás diákonként más-más tartalmat kapott. Diákok felkészítése német nyelvű szavalóversenyre. Komplex kutatómunka elvégzésének segítése egy adott témában. Egy kollégánk emelt szintű biológia érettségire készít fel érdeklődő diákokat. Szakkört tartottunk természetjárást kedvelő diákoknak. Havonta egyszer meghatározott szakmai tematikájú kirándulást tettek, hogy a szabadban, terepen ismerjék meg a fajokat, valamint ökológiai és környezetvédelmi témákat. A terepi programokhoz gyakran szülők is csatlakoztak. Fizikából kísérletezési lehetőséghez juttattuk a tantárgy iránt érdeklődő diákokat. Nagy hangsúlyt kapott a méréskiértékelés, jegyzőkönyvkészítés. Érdekes gondolatkísérletek megtárgyalására is sor került. Fontos, hogy a diákok megfelelő példamegoldási rutinnal is rendelkezzenek, hiszen a felvételihez, illetve majdan a felsőoktatási intézményben való sikeres helytálláshoz elengedhetetlen a megfelelő szintű példamegoldási rutin. A diákok gyakran otthon is megismétlik az iskolában elvégzett kísérleteket. Néhány tanulónk LEGO robotot épített és programozott. A kezdeti lépések után (amelyben leírás alapján építenek) komoly tervező munka következett. Az alkatrészekből hogyan lehet megtervezni és megépíteni egy olyan robotot, amely képes lesz a tervezett feladat végrehajtására? Ha már kész a robot, akkor azt csinálja-e, amit szeretnénk? Vagyis jöhet a robotok programozása. Ez leginkább a logikus gondolkodást teszi próbára. S miközben dolgoznak a tanulók, a team-munkába is belekóstolnak. Egy egész csoport diák matematikai kompetenciáit a gazdasági és a mindennapi élettel kapcsolatos számítások elvégzésével fejlesztettük. A gyerekek részt vettek gazdasági témákkal kapcsolatos versenyeken is, mint az MNB Monetary versenye.
6
Tehetséggondozás Angol nyelvből hat tanulót mentorálnak a kollégák. A tehetséggondozás fontos eleme, hogy a hat tanuló közül három az iskolai tantárgyak némelyikében rendszeresen alul- illetve közepesen teljesít. Az ő esetükben a tehetséggondozás komplex, más tanárkollégákkal összehangolva folyik. A másik három tanuló képességei alapján jó eredménnyel tanul, tehetségét tehát elsősorban a meghatározott részterületre koncentrálva fejlesztik. Francia nyelvből három diákot mentorál a szakos kolléga. A nyelvi kompetenciák fejlesztése mellett fontos szempont az önbizalmuk növelése, egyes szituációkban az irányító szerep felvállalása. Egy lelkes csoport az első félévben részt vett egy nemzetközi projekt francia nyelvű szekciójában. A magyar diákok a nemek helyzetéről szóló témát feldolgozó csoportba kerültek. A tizenkét csoportból csak kettő volt európai, a többiek afrikai országokból csatlakoztak. Komoly háttérkutatást igényelt a nemek hazai helyzetének bemutatása (jogok, munkavállalás, családi munkamegosztás területén), és sok tanulsággal szolgált a magyar (és európai) kultúrától merőben eltérő szokások közt élők helyzetének a megismerése. A diákok sokat fejlődtek nyelvi tudásukban is a közös munka során. A mentori és más tehetséggondozó napi munkához kapcsolódnak az esetmegbeszélő csoportok, melyeken pszichológus is részt vesz és segíti a pedagógusok munkáját. Igyekszünk megtalálni a tehetséggondozásnak az iskola falain kívüli lehetőségeit is. Egy busznyi tanulóval meglátogattuk a Paksi Atomerőművet. 30 érdeklődő diákkal jártunk a Százhalombattai Kőolaj-finomítóban és az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében Martonvásáron. Több csoporttal vettünk részt a Kutatók éjszakája rendezvényein. Csatlakoztunk a „Kémia Nemzetközi Éve 2011” programhoz, melynek keretében iskolánk kémia szakos tanárai érdekes kísérleteket mutattak be a diákok számára. Háromszor tartunk Szakmai Műhelyt a tanévben, mely során külön a humán és külön a természettudományos tárgyakat tanító kollégák módszertani kérdéseket dolgoznak fel. Legutóbb külsős előadókat hívtunk meg. A humán szekcióban az olvasási és írási nehézségekkel küzdő diákok idegen nyelv tanításáról esett szó. A természettudományos szekcióban terepen, kirándulásokon játszható tematikus játékokat tanultunk. Kortárssegítői-tehetségfejlesztő Klub működik iskolánkban. A kortárssegítők olyan fiatalok, akik egykorú partnerként igyekeznek segítséget nyújtani társaiknak. Ezek a fiatalok tanulmányi területen esetleg nem kiválóak, de vezetői és interperszonális képességekben kiemelkedőek. A klub összejöveteleinek módszere az intenzív önismereti képzésre épülő célirányos szaktudás átadása folyamatos gyakorlati tevékenység keretében. Pályázataink diákok számára: természetfotó pályázat és versillusztráció pályázat. Fotókkal pályázni lehet a következő kategóriákban: makró, állatportrék, flóra és életképek. A pályázatra érkezett képekből áprilisban nyílik kiállítás. A versillusztrációs pályázathoz a verseket mindenki számára hozzáférhetően kitettük a faliújságokra. A diákok bármilyen, általuk választott technikával készíthettek hozzájuk illusztrációkat. A munkákból szintén kiállítás készül, mely február folyamán tekinthető meg. Évek óta működő drámaszakkörünk, az Ady-teátrum tehetséges diákjai tavasszal részt vesznek Ráckevén az Ady Gimnáziumok Országos Találkozóján. Szeretnénk, ha a tanév során kitűnt tehetséges diákjaink közül néhányan a Tehetségpontokban kaphatnának további támogatást fejlődésükhöz. Frekot Erika Ady Endre Gimnázium
7
Konferencia
Óvodai konferencia Pedagógusszerepek, kompetenciák változásai Dr. Benedek István Az előadásban a vezetői gyakorlat aspektusából keressük, kutatjuk azokat a hatékonysági tényezőket, amelyekre fókuszálva a profizmusra törekvő intézményvezető hatékonyabbá és eredményesebbé teheti az általa vezetett intézményt. A hatékonyság, a teljesítményértékelés témaköre a minőségértékeléssel teljes. Ezek a fogalmak és tevékenységek a közoktatás most kiteljesedő, meghódítandó területei. Vannak már jó iskolapéldák, de áttörés csak az ellenőrzött mérésen, értékelésen alapuló folyamatok után várható. Az egyes témakörök feldolgozásánál tükröt tartunk a meglévő gyakorlat elé. Ez a következetes szembesítés lehetőséget ad arra, hogy megtaláljuk a kitörési, változtatási pontokat. Szakmai és pedagógiai felelősség, hogy a munkatársak és a partnerek – tehát az egész intézmény szervezet – átláthassa az intézményt, részese, tényezője lehessen az ott folyó szakmai munkának. „Nélkülük nem dolgozhatunk értük.” A hatékonyság és az eredményesség témakörében a vezetéselméleti és gyakorlati megközelítés minden eleme egyidejűleg és azonnal nem alkalmazható bármelyik intézményre. A szervezetet és a munkatársakat fel kell készíteni a változások szükségességére, a beavatkozási pontok indoklására, sőt csak velük együtt lehetséges bármilyen elmozdulást elérni. Az eredményesség azt jelenti, hogy az intézmény dolgozói a közös célokhoz vezető megfelelő dolgokat teszik. Az eredményesség követelménye előírja, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél. Az Eredményesség (hatásosság) az intézményi működés hatására az intézményben végbement változás. Az eredmény, az eredményesség leírása, az intézmény működéséhez igazított előre meghatározott indikátorrendszer. A szervezeti hatékonyság azt jelenti, hogy a megfelelő módon kell a dolgokat végezni, vagyis az erőforrásokat optimális módon kell felhasználni. Az eredményesség fontosabb, mint a hatékonyság, mert mindig a megfelelő munka elvégzése után vizsgálhatjuk meg, vajon hatékony volt-e a munkavégzés. A hatékonyság követelménye, hogy a nyújtott nevelési-oktatási szolgáltatásokkal való elégedettség és a felhasznált erőforrások aránya az adott elvárási és jogszabályi körülmények között elérhető legnagyobb legyen. A célszerűség követelménye azt jelenti, hogy a vállalt kötelezettség, a megvalósulása során minél nagyobb mértékben szolgálja az intézmény alapfeladat szerinti működtetését, az intézmény érdekeit. A gazdaságosság követelménye az erőforrások felhasználásához kapcsolódik. Az erőforrásokból a feladathoz szükséges és elégséges mértéket használjuk fel a jogszabályban, a belső szabályzatokban meghatározott, elvárható minőségért. Egy felgyorsult, változó világban csodálkozva nézünk körül és próbáljuk meghatározni fejlődési ütemünket, bemérjük kompetenciáinkat, lehetőségeinket. Azt senki nem vitatja, hogy a fenti témakörökre majd a mai diákok válaszai igenlőbbek lesznek, mint a felnőtt generáció tagjaié, akár tanáraiké. Ebben ugye semmi természetellenes nincsen. Azt tehetjük, hogy időben és állandóan felkészülünk a megváltozott vezetői és a pedagógus szerepre. A szerepek átgondolása és a változások okainak megértése nélkül nem lehetséges eredményes nevelő-oktatómunkát végezni.
8
Konferencia Dr. Duró Zsuzsa:
Tehetségnevelés az óvodában Amióta létezik nevelés-oktatás, mindig is volt tehetségfejlesztés a felnövekvő generáció értékeinek kibontakoztatása érdekében. Ez a munka azonban az elmúlt években háttérbe szorult, így sok gyerek tehetsége ment veszendőbe. Ha meg akarjuk fordítani ezt a folyamatot, akkor az eddiginél szisztematikusabban kell áttekintenünk a tehetségfejlesztés intenzív formáinak kialakítását lehetővé tevő elméleti és gyakorlati ismereteket. Ezt a célt szolgálja az előadás: támpontokat nyújt ahhoz, hogyan ismerjük fel a tehetséget, milyen eljárásokkal, eszközökkel és pedagógusi, szülői attitűddel tudjuk elérni a tehetséges gyerekekben rejlő értékek kibontását. Sokféle feladat megoldását kívánja ez a munka a pedagógustól. Nem egyszerűen a kiemelkedő képességek feltérképezését és fejlesztését jelenti, hanem a személyiség egészének a fejlesztését. Gyakran ez a tevékenység a szokásostól eltérő nevelői stílust is kíván a pedagógustól, amelynek lényege, hogy az eddiginél jóval nagyobb szerepet kell kapnia a differenciált bánásmódnak. Ennek az elvnek a fejlesztő munka minden területén érvényesülnie kell. Az előadás öt nagy téma köré csoportosul: Elméletek, definíciók a tehetségről, - A tehetséges gyerek jellemzői, azonosítása, - A tehetséges gyerekek fejlődésének problémái, - Fejlesztő programok, - Az óvoda-iskola és a család speciális feladatai.
Először összegző képet kapunk arról, hol tart ma a genetika és a pszichológia a tehetségről vallott felfogásában.
Ezt követően a tehetséges gyerekek jellemzőiről, azonosításának problémáiról hallhatunk. Talán ez a legkritikusabb eleme a tehetségfejlesztő munkának, hiszen nem mindegy, hogy egyáltalán felismerjük-e a gyerekek tehetségét, s ha felismerjük, akkor ez mikor történik. Sok gyerek tehetsége rejtve marad előttünk, s az is gyakran előfordul, hogy bizonytalan alapokon történik a tehetséges kategóriába sorolás. Ez utóbbi legalább akkora hiba, mintha nem ismerjük fel gyerekeink tehetségét. Az elhangzó ismeretek gyakorlati kapaszkodókat adnak a tehetségek felismeréséhez.
A későbbiekben a tehetséges gyerekek fejlődésének speciális problémáit villantjuk fel. A mindennapi tapasztalat is jelzi, hogy gyakran különleges helyzetekkel találkozunk a gyakorlati munkában: a tehetséges gyerekek szocializációja sok buktatót rejt magában. Ezek közül csak a leggyakrabban előfordulók kerülnek itt terítékre: alulteljesítés, agresszió, diszszinkrónia stb.
Majd körképet kapunk arról, milyen formái alakultak ki a speciális tehetségfejlesztésnek a külföldi és hazai gyakorlatban. Ezt végiggondolva tudjuk, hogy sok értékes formát alkalmazunk már Magyarországon is, azonban sok olyan eszközt, módszert kínál a külföldi gyakorlat, amelyek bevezetése hatékonyabbá teheti fejlesztő munkánkat.
Végül két speciális kérdéskör kerül terítékre. Egyrészt a tehetséges gyerekek családon belüli helyzetéről beszélgetünk, kapaszkodókat kapva ahhoz is, hogyan kell bánnia a szülőnek a tehetséges gyerekkel - elősegítendő a tehetség mielőbbi kibontakozását. Rávilágítunk, hogy a tehetségfejlesztő munkában igazi hatékonyság az óvoda-iskola és a család szoros együttműködéseként érhető el.
9
Konferencia
Művészeti nevelés a Mese Tagóvoda mindennapjaiban Óvodai nevelésünkben a fő hangsúlyt – a művészeti nevelés változatos eszközeinek alkalmazásával – az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmek fejlesztésére fordítjuk. Óvodapedagógiánkban valljuk, hogy modern mintákat követő, folytonosan megújuló, de a hagyományos értékeket megőrző nevelésre, tanításra van szükség. Művészeti komplex tevékenységeinkkel ennek megvalósítására törekszünk nap, mint nap. Minden kisgyermek értékes, és mindenkinek van olyan képessége vagy érdeklődési területe, amelyet fejlesztve, könnyebben kiteljesülhet személyisége. Az ízlésformálás megjelenik mindennapjainkban, a természetben, tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt. Tagóvodánkban a vers, mese, dramatikus játék tevékenység a művészeti nevelés fontos területe. A mese célja a gyönyörködtetés. A mese a gyermek számára az érthetetlen világ elemeiből új értelmes világot formál. A művek kiválasztásában érvényesül a tudatosság és a tradicionális értékek továbbéltetése. Vers, mese, dramatikus játék tevékenység minden nap megjelenik óvodánkban. Az élmények újbóli átélését segítjük elő azzal, hogy különböző módszerekkel 10 napig mesélünk egy mesét. Ezt azért tesszük, mert a mese sokoldalú személyiségfejlesztő hatását a többszöri átélések, a mese megelevenítése, a felnőtt és a gyermek szerepbe lépő cselekvése során fejti ki legjobban. Ének, énekes játékok, zenehallgatás tevékenység során a közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetésén keresztül, a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága formálódik. A kisgyermeknek a zene annyit jelent, amennyit óvónője tud kisugározni magából, amennyi rácsodálkozási lehetőséghez juttatja óvodás évei mindennapjaiban. Fontos feladatunk a zenei anyagok igényes, életkornak és a csoport szintjének megfelelő válogatása. Az ének-zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel, mikro csoportos munkaformában szervezzük. Ezzel a munkaformával a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve, eredményesebben tudunk fejleszteni. Az énekes játékokat már nem szakítjuk meg, ez már az örömteli, felszabadult, közös játék ideje. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk.. Tagóvodánkban a rajzolás, mintázás, kézimunka is sokszínű nevelési terület. A fejlesztés során fontosnak tartjuk a gyermek kíváncsiságából, érdeklődéséből fakadó játékos tevékenységek biztosítását. Az érzelmek „vezénylése” különös hangsúlyt kap a fejlesztésben. A zenés, mozgásos percek a mozgás szépségének együttes átélését jelentik a gyermek számára. Az óvónő és a gyermekek együttes mozgása által kialakult sajátos hangulat a mozgáskultúra megalapozásához biztosít tág teret. Csoportjainkban művészeti tereket alakítottunk ki a mesének, zenének, alkotó tevékenységeknek. A kuckókban a szabad játék során is tevékenykednek óvodásaink, újra átélve élményeiket. „Neveljünk játékos embert, aki zenével, mozgással, humorral, a művészetek szépségével ajándékozza meg az emberiséget és vidámmá, széppé teszi az életet.” Szabadi Ilona Mese Tagóvoda
10
Munkaközösség
Miért megy haza a királyfi a mamájához? A XIII. kerületi könyvtáros tanárok munkaközössége október végén meghívót kapott a Berzsenyi Dániel Gimnázium projektnyitó rendezvényére. A pályázat címe: Tudásdepó a Berzsenyi Dániel Gimnázium könyvtárában – a BDG iskolai könyvtári és adatbázis szolgáltatásainak, valamint olvasásnépszerűsítő programjainak fejlesztése az élethosszig tartó tanulás érdekében. Maga a megnyitó lényegre törő, tömör és frappáns volt, zárásként csodálatos, az iskola tanulói által készített népmese illusztrációs kiállítás koronázta meg. Az olvasásfejlesztés jegyében zajló szakmai program meghívott vendége Boldizsár Ildikó népmesekutató, meseterapeuta előadása óriási élményt és értékes ismereteket adott mindnyájunknak. Személyében igazán kompetens és szuggesztív előadót ismertünk meg, aki képes magával ragadni a felnőtt és az ifjabb hallgatóságot egyaránt. Tőle tudtuk meg, hogy a XIX. század elejéig a mese felnőtt műfaj volt. Az emberiség közös tapasztalatát hordozva életfeladatok kódolását tartalmazza, megoldási mintákat ad élethelyzetekhez, konfliktusokhoz, válaszutakhoz. Az emberiség közös kincse az a több mint kétezer mesetípus, melyek mindegyike alá több száz szöveg tartozik. Ez a mesekincs segít: Ha valaki elakad az életútján, a mese válaszol, hogyan élje tovább az életét. Választ ad arra, mit keresünk ezen a világon. Megtudhatjuk azt is, hogyan juthat el az ember saját alakjába, milyen életutat járjon be, hogy az legyen, akinek lennie kell. Mi dolga a világon a nőnek és a férfinak, és mi történik, ha nem azt csinálják, ami a dolguk? Ha a sárkány királylány helyett királyfit rabol, és egy harcos amazon lesz a királyfi megmentője, bizony nem lakodalom lesz a vége a mesének, hanem a megmentett királyfi, miután megköszönte a szabadítást, hazamegy a mamájához. Ha a szerepek felcserélődnek, az események sem a megszokott rendjük szerint zajlanak. A mese gyógyít. Mentális és pszichoszomatikus betegeken, életútjukon elakadt vagy fordulóponton álló embereken segít. Az emberiség első meseterapeutája minden bizonnyal Seherezádé lehetett, aki addig mesélt egy megcsalt és bosszúra éhes férjnek, míg annak lelkében le nem csillapodott a féltékenység és a bosszúvágy. Seherezádénak nem volt könnyű dolga, hiszen ezeregy éjszakán keresztül kellett mesét mondania, s e mesemondás tétje saját élete volt. Aki kíváncsi a további részletekre, keresse fel a következő honlapokat: www.meseterapia.hu és www.mesekozpont.hu, és forgassa az alábbi köteteket: Bolczár Edit könyvtáros Csata Utcai Általános Iskola
11
Gratulálunk!
A Magyar Kultúra Napja alkalmából 2011. január 21-én kerületi pedagógusok Arany Katedra Emlékplakett kitüntetésben és Karácsony Sándor-díjban részesültek. Arany Katedra elismerést: Dr. Hermann Péterné, a Futár Tagóvoda óvodapedagógusa, Kovács Ágnes, a Zeneiskola hegedűtanára, Sági Judit, az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola igazgatója, Tamasi Istvánné, a Hegedüs Géza Általános Iskola tanára, Tüttőné Rácz Éva, a Gyöngyösi Tagóvoda óvodapedagógusa, Karácsony Sándor-díjat: Pintér Károlyné, a Tomori Pál Tagiskola tanítója kapott.
A Jó tanuló, jó sportoló díjakat 2010-ben a következő tanulók kapták:
az Ady Endre Gimnáziumból Bálint Melinda és Nagy Fanni röplabdázók, a Berzeviczy Gizella Tagiskolából Magera Noémi kézilabdázó, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumból Kiss Gábor atléta, a Csata Utcai Általános Iskolából Mali Pál Balázs labdarúgó, az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskolából Ádám Bernadett aerobikos, az Eötvös József Általános Iskolából Veres Dóra floorballozó, a Hegedüs Géza Általános Iskolából Kis Alexandra ritmikus sportgimnasztikázó és Mórocz Márkó atléta, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolából Balázs Dávid labdarugó, a Kassák Lajos Gimnáziumból Kardos Benedek vízilabdázó és Pintye Zsófia ritmikus sportgimnasztikázó, a Németh László Gimnáziumból Drótos Mirjam kosárlabdázó és Kapronczay Mór vízilabdázó, a Pannónia Általános Iskolából Bérdi Jázmin ritmikus sportgimnasztikázó és Verebélyi Bence labdarúgó, a Számítástechnikai Általános Iskolából Szabó Réka ritmikus sportgimnasztikázó és Takács Lili asztaliteniszező.
Szerkesztőség: Pedagógiai Szolgáltató Központ 1138 Bp., Vizafogó st. 2. B épület Tel.: 320-1260 http://www.pszk13.hu e-mail:
[email protected]
12
Felelős kiadó: Pusztai Katalin Szerkesztő: Gerbner Zsuzsa Korrektor: Ligetfalvi Mihályné
