2012. Reformáció
AZ MCSSZ ICHTHÜSZ KÖZÖSSÉGÉNEK LAPJA
Megtudtam, hogy titkokat rejteget A mi Dunánk, ez a vén róka, Mikről talán sohase álmodott Az ősi barlang-tüzek óta Ez a közönyös Európa.
XVIII. évf., 3. szám
Ady Endre: A Duna vallomása
Megloptam a vén Iszter titkait, Titkait az árnyas Dunának. Magyar földön ravasz a vén kujon, Hisz látott ő búsabb csodákat De akkor pletyka-kedve támadt.
(Ma is félve kalimpál a szívem S hajh, már régen késik e nóta. Ugye, Iszter, vén folyam-róka?)
Nagy-komoly lett akkor a vén Duna. Torkán hűlt vad tavaszi kedve. Olyan volt, mint egy iszákos zseni. Alig mert nézni a szemembe S én vallattam keményen egyre.
A Duna-parton sohse éltek Boldog, erős, kacagó népek?"
S halk mormolással kezdte a mesét A vén Duna. Igaz az átok, Mit már sokan sejtünk, óh, mind igaz: Mióta ő zúgva kivágott, Boldog népet itt sohse látott.
A Duna-táj bús villámhárító, Fél-emberek, fél-nemzetecskék "No, vén korhely, láttál egy-két csodát, Számára készült szégyen-kaloda. Ahol a szárnyakat lenyesték Vallott nekem, nem is tudom, mikor: Mióta ezt a tájat mossa Sápadt vized, árnyas, szörnyű vized, S ahol halottasak az esték. Tavasz volt és ő csacska-részeg. Táncolt, dalolt, kurjongatott, mesélt, Mely az öreg árnyakat hozza. Gyónjál nékem, vén falurossza." "Sohse lesz másként, így rendeltetett", Budapestre fitymálva nézett Mormolta a vén Duna habja. S gúnyos nótákat fütyörészett. "Mindig ilyen bal volt itt a világ? S boldogtalan kis országok között Eredendő bűn, lanyha vétek, Kinyújtózott a vén mihaszna. Talán Szent Margit híres szigetén És elrohant tőlem kacagva. Hideglelés, vergődés, könny, aszály? Állott velem részegen szóba.
Gyertek a Berekfürdôi Fórumra – október 12-14 (16. old.)
Kapcsolódjatok a Teremtésvédelem Hete programjaihoz vagy kezdeményezzétek, szervezzétek azt – szeptember 30 - október 7. (www.teremtesunnepe.hu • www.meot.hu)
Aktívan csatlakozzatok az Október a Reformáció Hónapja rendezvényeihez, és szervezzetek programot a reménység jegyében! (www.orh.meot.hu • www.meot.hu)
„A Mester itt van és hív téged" (Jn 11,28) Nehéz a terhet letenni is
Olvasandó: Zsid.12,1-2
Az ember azt gondolná, hogy fölvenni a terhet, hordozni a terhet, emelgetni a terhet nehéz, de letenni könnyû. De nem így van, letenni is nagyon nehéz. A súlyemelôk úgy tûnik, mint ha csak úgy egyszerûen ledobnák azt a nagy súlyt. Ez sincs így. Ha csak úgy ledobnák gerincük, térdük, válluk roppanna bele. A súlyemelés mûvészetében benne van a teher sérülésmentes letétele is. Régi igaz történet, hogy a mohácsi kofák óriási kosarukat megpakolták paprikával, paradicsommal, hagymával, krumplival, a férjeik talicskákon kitolták a hajóállomásra, ott föladták az asszonyok hátára, akik fölszálltak az uszályra, ahol volt akinek állni kellett egész éjszaka Pestig úgy, hogy a kosarukkal nekitámaszkodtak az uszály falának és ezzel könnyítettek a terhükön. A szerencsésebbek ugyanezt ülve tudták megtenni. Egyszerûen azért történt ez így, mert egyedül se levenni nem tudták a kosarukat, sem Pesten a Nagyvásártelepen fölvenni nem tudták volna. Egész éjszakai hajóúton vitték a terhet a piacig, ahol néhány fillérért utcagyerekek segítettek letenni a portékájukat. A két fizikai példa után nem nehéz igaznak vallani, hogy a lelki terheket, a bûntudatot, a lelkifurdalást, a sértettséget, az igazságtalanság okozta sebeket, az aggodalmakat, a szorongásokat, a haragokat nem könnyû letenni. Azok szinte ránk röppennek, ránk teszi ôket az élet, vagy mi magunk bátran magunkra veszszük, de letenni nem tudjuk. Drága tudósok vagy gátlástalan sarlatánok sem tudnak megszabadítani azoktól. De van segítségünk. Cserkészéletünk állandó mozzanata az egyéni vagy közösségi esti lelkiismeretvizsgálat, bûnbánat, amely által a terhektôl szabadulhatunk. Az ôszinte alázat mellett van történelmi és isteni segítségünk ehhez. Az Ige szavával mondhatjuk, hogy a „bizonyságtevôknek nagy fellege vesz körül bennünket” is Szent Istvántól a XI-XII. század krisztusi hittérítôin keresztül a XVI. századi reformátorokig; az erdélyi fejedelmektôl kezdve az 1848-as hôsökig, a XX. század háborúinak és forradalmainak áldozataitól kezdve a XX. század neves keresztyén mártírjaiig, Ravasz Lászlótól, Mindszenty Józsefen át Ordass Lajos püspökökig. És mindezt ôk miért tudták megtenni? Mert ismerték azt a Krisztust, akinek királysága alá segítette az országot elsô királyunk s aki ôket is megszabadította a terheiktôl. Közvetve és közvetlenül a mi terheinken is csak Krisztus enyhíthet. Az elôdök példája is segítsen, hogy éljünk Krisztus testet-lelket könnyítô kegyelmével. Sosem feledve, hogy Jézus Krisztus a cserkészetnek is Ura! Dr. Bóna Zoltán cst. 2
„Állíts magadnak jelzôoszlopokat" (Jer 30,21) 100 éves a Magyar Cserkészszövetség A Magyar Cserkészszövetség megalakulásának 100 éves évfordulójára készülve közöljük Dr. Kovács Bálint cst., református lelkész, a magyar protestáns ifjúsági és népfôiskolai mozgalmak nagy ismerôje által írt, a 80 éves évfordulón, a Magyar Cserkész akkori külön számában megjelent tanulmány szerkesztett/rövídített változatát. (A szerk.) „Az 1910-ben elindult magyar cserkészet bámulatosan gyorsan meghódította az akkori érdekelteket: az ifjúság iránt felelôsséget érzô felnôtteket és a gyerekeket egyaránt. Egymás után alakulnak a csapatok: 1. Budapesti Református Ifjúsági Egyesület, 2. Piarista gimnázium, 3. Regnum Marianum, 4. Budai Ifjúsági Kongregáció, 5. Királyi Egyetemi Gimnázium csapata. Az újonnan alakult csapatok vezetôi keresték és megtalálták egymással a kapcsolatot és szükségét érezték annak, hogy közösen határozzák meg az eddig és az ezután megalakuló csapatok útját. Az egymással való találkozásban egymástól nemcsak tanultak, hanem szükségét érezték annak is, hogy szövetségre lépjenek egymással. Szellemi-lelki vonalon bármelyik kortársra gondolunk, abban mindegyik egyetértett, hogy Istenben hívô és magyar népet szeretô alapon lehet a cserkészetet megszervezni és irányítani. Papp Gyula – fiatal református jogász, Szövetségünk elsô elnöke – miután átvette az 1912-ben elhunyt ifj. dr. Szilassy Aladár halála okán a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület csapatának vezetését, azonnal kereste a vele hasonló úton járókkal a kapcsolatot. „Isten kegyelmébôl megkerestem és megtaláltam az utat más utakon, de ugyanazon Lélek vezetése alatt járó testvéreim szívéhez.” – vallotta Papp Gyula. Papp Gyula egy másik vallomása így hangzik: „Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy emberi erôfeszítés ezt az egymásra találást nem hozta volna létre soha. Ez nem volt benne a levegôben … meg nem magyarázható másképpen, minthogy ez volt az Isten akarata a magyar ifjúsággal. Nem emberé tehát a dicsôség ennek az egységnek a létrejöttében, hanem Soli Deo Gloria.” Ilyen lelki-szellemi elôkészítés után jöttek össze 1912 december 28-án a Kálvin téri egyházi épületben a következôk: Izsóf Alajos (róm.kat.), Sík Sándor (róm.kat.), Papp Gyula (ref.), Hámos Nándor (róm.kat.), Megyercsy Béla (ref.), Köhler Ferenc (róm.kat.), Bilkey Papp István (ref.) és Bing Ede (izraelita), Szöllôsi István (ref.) irata szerint ôk, a Királyi Egyetemi Gimnázium csapat fiataljai is ott voltak ezen a gyûlésen. Jelen voltak tehát maguk a felnôtt férfiak és az egész munkában leginkább érdekeltek, a fiatalok. 3
Elfogadták mindnyájan, hogy a cserkészmunkát Magyarországon vallás-erkölcsi alapon kell és lehet végezni. Megalkották a cserkésztörvény magyar szövegét és a fogadalom formuláját is. Kimondták, hogy a Magyar Cserkészszövetség ideiglenes jelleggel alakul meg addig is, míg alapszabályát is kidolgozzák. Elfogadták, hogy a hivatalos lapjuk a Hámos Nándor által szerkesztett „Ifjúsági testnevelés” lesz s abban a cserkészrovatot Papp Gyula vezeti. Az elfogadott és most Sík Sándor, Papp Gyula, Borsiczky Sándor és Victor Ágoston által megfogalmazott cserkésztörvényt a Zászlónk és az Ébresztô 1913. évi februári száma közli a fogadalommal együtt. … Az 1920-as évek utáni eseményekbôl néhány lényeges mozzanatot emeljünk ki. 1920-ban a Vérmezôn megünneplik a magyar cserkészet 10 éves jubileumát. Lassan kialakul a 9 cserkészkerület. A vezetés számára jelentôs esemény volt a Sík Sándor által írt és szerkesztett Vezetôk könyvének megjelenése. 1924-ben résztvesz kislétszámú csapattal a magyar cserkészet az angliai jamboreen. 1926ban Svájcban, Kanderstegben világkonferencia volt, és ott képviselve volt a magyar cserkészet is. Ugyanebben az évben tartották meg Megyeren a nagytábort, igen nagy részvétellel az egész országból. 1927-ben székház és cserkészbolt jutott a Szövetség tulajdonába. Hárshegyen cserkészpark létesült, és a vízi cserkészeknek külön vízitelepet alakítottak ki. Mindez mutatja a cserkészet gyors terjedését és a magyar fiatalok mind nagyobb számára gyakorolt jó hatását. 1928-ban a cserkészetet alapító Baden-Powell látogatást tett hazánkban, és a ferencvárosi pályán tartott nagy összejövetel országos érdeklôdést keltett. Látogatása egyben azt is jelentette, hogy az elmúlt nehéz évek után a magyar szövetséget a világ mind jobban elismeri és szolgálatát méltányolja, sok nehézség és ellenséges támadások között nagyon méltányolandó jelenség volt ez abban az idôben. Ez mutatta a Cserkészszövetség erejét. 1932-ben Papp Antalt választották a Cserkészszövetség elnökévé, és ô hosszú évekig, az igen nehéz idôszakban töltötte be a nehéz tisztséget. Elnöksége alatt történt meg a gödöllôi jamboree elôkészítô nagy és felelôsségteljes munkája. Ebben az idôben jelentett nagyon sokat Teleki Pál személye a hazai hatóságok, de a külföldiek felé is. Így volt lehetséges az 1933-as gödöllôi világ-jamboree megrendezése. Ez egyben a magyar cserkészet immár teljes elismerését jelentette a világcserkészetben. Ezzel egyidejûleg világkonferenciát is tartottak. Ezidôtôl fogva még elevenebb a külfölddel való kapcsolat, s ennek jeleként mind több külföldi táborozáson jelentek meg a magyar cserkészek. Kiemelkedik az 1937-es hollandiai jamboree, ahol a magyar cserkészek szép sikereket értek el. … 1948 ôszén a Magyar Cserkészszövetség küzdelmes útja megszakadt. 1912 óra nehéz belsô és külsô küzdelmeken ment át és igyekezett ôrizni a cserkészet valláserkölcsi és nemzeti vonalát az elmúlt évtizedek több oldalról meginduló befolyása ellen. 4
1948-ig sikerült, ekkor azonban az erôszak egy idôre véget vetett egy szépen és ígéretesen szolgáló mozgalomnak. A Magyar Cserkészszövetség 1948 ôszén megszünt ugyan, de azok körében, akik külföldre kényszerültek – az adott körülmények között – tovább élt. Három cserkészkerületet építenek ki, éspedig olyan módon, hogy 1. Németország és Európa, 2. USA és a 3. Ausztrália. A szervezés eredményeként 1949-ben már 37 csapatot tartanak számon, míg 1966-ben már 70-re emelkedett a csapataink száma. Tiszt- és ôrsvezetô táborokat rendeztek és ezekre, amint erre lehetôség nyílt, Magyarországról is meghívtak fiatalokat. Így a kiképzett fiatalok majd az újjáalakuló cserkészetnek segítségére lehetnek. Ezalatt itthon is az enyhülés idôszakában mind több írás, tanulmány jelenik meg a cserkészetrôl. Ezek közül kiemelkedik Mészáros István „Cserkészet és pedagógia” c. tanulmánya a Pedagógiai Szemlében és a Kritika c. folyóiratban 1985-ben megjelent tanulmánya „Újra cserkészetrôl”. Ezek az írások vitát is váltottak ki, de mindenesetre hozzájárultak ahhoz, hogy a közvéleményben újra élô legyen a cserkészet gondolata. Különösen azok számára volt ez fontos, akiknek a cserkészet egész életre szóló élményt jelentett. Az öregcserkészek egyébként is baráti körökben ébren tartották fiatal koruk meghatározó döntéseit és minden tôlük teljetôt megtettek a cserkészet újraindítása érdekében. Ilyen elôkészületek után indulhatott a magyar cserkészet 1989-ben ismét szövetségi keretben a magyar ifjúság nevelésére és a jövendôre való felkészítésre. Adja Isten az új szövetség kevesebb küzdelem között Dr. Szilassy Aladár orvos és Megyercsy Béla lelkész minél több magyar fiatalt indítson valláserkölcsi és nemzeti KIE vezetôk az elsô magyar cserkészcsapat alapon a jövendô építésére.” megalapítói, az MCSSZ elôkészítésének és létrehozásának lelkes szolgálói Dr. Kovács Bálint 5
„A kisgyermek pedig növekedett, és erôsödött lélekben” (Lk 1,80) Az ICHTHÜSZ Közösség által kiírt pályázat gyõztes mûvének második része. Ezúton is gratulálunk a gyõztes Ivasivka Máténak LISZT FERENC MAGYARSÁGA
„Hirhedett zenésze a világnak, Bárhová juss, mindig hû rokon! Van-e hangod a beteg hazának A velôket rázó húrokon?” Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez
„Vezércsillagom az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám.” Liszt Ferenc Az elsô rész az Ichthüsz lap megelôzô, 2012. pünkösdi számában olvasható.
VISSZA-VISSZATÉRÔ LÁTOGATÁSOK SZEKSZÁRDON, BARANYÁBAN ÉS KALOCSÁN Tolna vármegye alispánjának, báró Augusz Antalnak (1807-1878) és nagykéri Scitovszky János pécsi püspöknek(1785-1866), a késôbbi bíboros hercegprímásnak, Esztergom érsekének meghatározó szerepe volt a „hangok nagy tanárja”(Vörösmarty Mihály) és a dél-dunántúli régió kapcsolatának alakításában, erôsítésében. Huzamosabb külföldi hangversenyutakat követôen Liszt Ferenc 1846. október 13án egyik legközelebbi barátja, báró Augusz Antal és Gaetano Belloni titkár társaságában Pestrôl gôzhajóval a tolnai megyeszékhelyre, Szekszárdra utazott. Itt ünnepelte 35. születésnapját, amely városi méretû társadalmi esemény volt! Október 18án a vármegyeháza nagytermében hangversenyezett. Ide Witt János hegedûmûvész (1807-1887) vezetésével pécsi muzsikusok utaztak, hogy meghívják a Mestert koncertezésre a Mecsek aljai városba. Liszt készséggel elfogadta az invitálást. Október 18-án indult Pécsre Augusz báró és Petrichevich Horváth Lázár (1807-1851), a Honderû címû fôvárosi irodalmi és mûvészeti folyóirat szerkesztôjének, Petôfi és köre nagy ellenlábasának társaságában. Petrichevich Horváth lapjában részletesen beszámolt errôl az utazásról: 6
„Estvére Nádasdra (ma Mecseknádasd, K.Sz.Gy.), a pécsi püspök ôméltósága kastélyába rándult Liszt, ahol a zongorakirályt Pécsrôl eléje utazott dalnokok által elôadott négyes-énekkel üdvözölték és pompás vacsorával fogadták…” Zenetörténeti jelentôségûvé emelkedett ez a nádasdi közjáték, ugyanis a pécsiek panaszkodására, miszerint a most születô Pécsi Dalárdában ôk szívesen énekelnének magyar mûveket is, ám nem jutnak hozzá, Liszt azon nyomban szöveget kért (ezt ott helyben Petrichevich Horváttól meg is kapta) és sebtében megkomponálta elsô magyar nyelvû énekkari mûvét. Petrichevich Horváth írja: „Ez azonnal be lôn tanulva, s még a vacsora folytában elénekelve…” Az egykori pécsi gimnazista, Garay János (1812-1853), késôbbi pesti egyetemi könyvtárigazgató, akinek „Az obsitos” címû mûvére épül Kodály Zoltán világhírû színpadi mûve, a Háry János, „A patakcsa” (ma patakocskának mondanánk) címû versét kapta kézhez Liszt a nádasdi vacsorán. Az új mû megszólaltatása után valóságos háború tört ki a pécsi dalosok között: kié legyen a darab kottája? Annyi bizonyos, hogy másolatban, 1874-ben leközölte a budapesti Apolló címû zenei folyóirat, de az eredeti kéziratnak nyoma veszett. Jó egy évszázaddal késôbb, az 1990-es évek közepén egy bécsi levéltárban bukkantak rá. (Rejtély, hogy milyen úton került oda!) A kis kórusdarab végül is óriási késéssel, 1962. március 25-én a pécsi Nemzeti Színházban szólalt meg elôször nagyobb nyilvánosság elôtt, az egyesített munkáskórusok tolmácsolásában, a Pécsi Dalárda végleges megalakulásának 100. évfordulóján. De mûsorra tûzték és tûzik a pécsi diák-énekkarok is. Az egyik gimnáziumi együttes dániai vendégszereplésén (az ottani tv-ben is) megszólaltatta, – nem kis meglepetést keltve a Liszt Ferencünket egyébként is nagyrabecsülô dán zenerajongók körében. CD-felvétel is készült róla, amelyet eljuttattak a Magyar Rádiónak, amely eladdig nem rendelkezett Liszt elsô magyar nyelvû kompozíciójának felvételével. Elhangzott Varga Imre (1923-) ma is élô és tevékenykedô kiváló mûvészünk mecseknádasdi Liszt-szobrának fölavatásakor, 1980.október 19-én, ill. 1986. október 24-én ugyanott a nagy zeneszerzô halálának 100.évfordulóján. Megjegyezzük, hogy Varga Imre alkotta meg többek közt a pécsi Liszt-, ill. Kodály-szobrot, valamint a vatikáni Szent Péter bazilikában látható Szent István-emlékmûvet is. A Liszt által Nádasdon megzenésített A patakcsa címû versét Garay János alkalmasint szerelmi bánatában írhatta; a hûtlenné vált egykori kedvese szívét a patakban rejtôzô kövecskékhez hasonlítja: „Míly tiszta vagy patakcsa, Lelátni kebledig mindannyi kis kövecsre, Mely benne rejtezik, Mely benne rejtezik. 7
Így látni szép szemén át Az ô keblébe le, S ah, éppen oly köves szût Táplál a kebele.” Liszték a vacsorát követô napon, október 25-én négyesfogaton utaztak Pécsre, ahol nagykéri Scitovszky János püspök vendégei voltak. Így Liszt volt az elsô igazán nemzetközi hírû mûvész, aki a baranyai vármegyeszékhelyen koncertezett. Rögtön odaérkezése napján, október 25-én este a városi kôszínházban lépett közönség elé. Kifejezett kérésére a koncertterem német nyelvû feliratait magyarral cserélték föl. (Nem szabad elfelejtünk,hogy Pécs lakosságának tekintélyes hányada abban az idôben német anyanyelvû volt, a várost sokkal inkább Fünfkirchenként, mint Pécsként említették. Ugyanígy – akkortájt szokatlanul, Liszt óhajának eleget téve – magyar nyelvû volt a mûvész kivitelû mûsorlap is. (Lásd a mellékletet). A pesti Életképek beszámolója szerint: „…számíthatatlan éljen és kihívás, fôleg a magyar daloknál koszorúzá Liszt isteni játékát s élénken tanusítá mûértelmét a roppant számmal s távolvidékrôl is egybegyûlt közönségnek, mely ezúttal, fôleg a nôvilág, mint valamely ünnepre, szokatlan fényben jelent meg…” A hangverseny közönségének soraiban ott ült gróf Batthyány Lajos (két esztendô múltán hazánk elsô miniszterelnöke) és Perczel Mór, az 1848-49-es szabadságharc legendás tábornoka. A második koncertet másnap délben, a ma is álló Hattyú vendégfogadó dísztermében adta a Mester. 1962 óta dísztábla ôrzi ennek emlékét. A két koncert tiszta bevételét, 350 pengôforintot Scitovszky püspöknek adta át Liszt jótékony célra, amely hozzásegített a Balokány-ligetben akkor már elkészülôben lévô ún. Ótemetô kápolna építkezésének befejezéséhez. Ezt követôen Scitovszky püspöknél ebédelt a zeneszerzô, majd Majthényi István nyugalmazott ôrnagyékat kereste fel, ahol 15 éves leányukkal, Annával négykezes zongoramûveket játszott. (Majthényi ôrnagy két esztendô múlva – akkor már tábornokként – a szabadságharcban védelmezte Komárom várát.) A harmadik napon, október 27-én Liszt a pécsi Székesegyházba látogatott. Hosszú ideig rögtönzött a dóm orgonáján, majd egyik Ave Maria-ját és a Don Sebastian gyászindulóját játszotta. A püspöki búcsúebéd utáni társalgás során Scitovszky a Székesegyház újjáépítésével kapcsolatos terveit vázolta föl Liszt Ferencnek. (Akkoriban még nem volt csúcsos kupolája a fôtemplom tornyainak.) Egyben kéréssel fordult nagyhírû vendégéhez: a Székesegyház újraszentelésére írjon egy zenekari-kórusos ünnepi misét. 8
(E mozzanatra utal az ugyancsak Varga Imre által megformált, a püspöki palota keleti homlokzatához illesztett Liszt-szobor; a Mester itt a templomot szemléli.) Liszt meg is ígérte a fôpapnak a mise megkomponálását, ám a nem várt történelmi események miatt – szabadságharc, az ezt követô megtorlás, önkényuralom – elhúzódott a restaurálás. És ami még nyomósabb ok: Hám János halála után Scitovszky püspök 1849-tôl esztergomi érsek, Magyarország bíboros hercegprímása lett. S ebben az idôben épült az esztergomi Bazilika. Scitovszky – nem felejtve Liszt ígéretét, Augusz Antal báró közvetítésével – most már nem Pécs, hanem Esztergom számára kérte az ünnepi misekompozíciót, amely az új katedrális fölszentelésekor, 1856.augusztus 31-én a zeneszerzô vezényletével szólalt meg elôször. A pécsi lokálpatrióták nagy bánatára a pécsi misébôl így lett Esztergomi mise, a liszti életmû egyik legragyogóbb ékköve. Mielôtt Liszt búcsút vett Pécs városától, Petrezselyem utcai (ma Aradi Vértanúk útja) otthonában fölkereste az ôt pécsi látogatásra elsôsorban ösztönzô Witt János hegedûmûvészt. Zongorája, amelyen pécsi koncertjein játszott, a városban maradt; a korábban Szent Erzsébetrôl, majd Leôwey Kláráról elnevezett gimnázium egyik legféltettebb rekvizítuma. Sajnos ma már csupán vizuális emlék, ui. a hangszer húrjai a hangolást nem tartják. Pécsi látogatása végeztével Liszt 1846. október 28-án meghitt búcsúzás után a püspök négyesfogatával Mohácsra utazott, ahol „a rezidenciában ízletes vacsora s egy kis pihenés után az éji tíz órakor induló István gôzösre szállt” – számol be a Honderû, – „és Erdély felé vette útját…” 2011 márciusától a Budapest-ferihegyi nemzetközi repülôtér Liszt Ferenc nevét viseli. Bizonyára Lisztnek ugyancsak megtetszhetett Nádasd és környéke, ugyanis közel két és fél évtizeddel késôbb, amikor Augusz alispán vendégeként négy hónapon át Szekszárdon tartózkodott, 1870. szeptember 21-én átruccant Nádasdra és az akkori pécsi püspök, Kovács Zsigmond invitálására egy vadászattal öszszekötött baráti találkozón vett részt. A vadászatra az óbányai völgyben került sor, valahol Skóciai Szent Margit (Szent István királyunk unokája) egykori várkastélya alatt. (Megjegyezzük, hogy az itt nevelkedett késôbbi skót királyné emléknapja táján /nov. 16./ évrôl-évre visszatérôen, népes cserkész-küldöttség is részt vesz (így 2011 ôszén is) a több száz fôs zarándoklatokon, ahol az egykor itt járt Liszt Ferencre is emlékeznek.) A társaságnak ismét tagja volt báró Augusz alispán, valamint az ékesszólásáról híres Horváth Boldizsár, Andrássy Gyula gróf kormányának igazságügyi minisztere, aki a nádasdi kastélyban adott díszebéden felköszöntô beszéd helyett fejbôl(!) elszavalta Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez írt hatalmas méretû ódáját. Az akkor 59 éves világhírû mester – könnyeivel küszködve – ölelte meg a minisztert. 9
Néhány nappal késôbb, szeptember 29-én Szekszárdon keltezett levélben számolt be errôl Carolyn Wittgenstein hercegnének: „A miniszter megtisztelt azzal, hogy egészében és kívülrôl tósztképpen elszavalta Vörösmarty szép költeményét, melyet 1840-ben intézett hozzám, s amelyre feleltem némiképp a Hungaria-val, a Funérailles-jal és más mûvecskéimmel. A miniszternek ez a meglepô alkalmi szavalata az emlékezôtehetség bûvészmutatványa s egyben rendkívül hízelgô rám nézve is.” Az imént említett hosszas szekszárdi tartózkodást Liszt fölhasználta arra is, hogy szeptember közepe táján székhelyén meglátogassa barátját, Haynald Lajos bíborost, Kalocsa érsekét, aki zenerajongása mellett jeles amatôr botanikus és csillagász is volt. Deák Ferenccel összefogva jelentôs szerepet vállalt a budapesti Zeneakadémia létrehozásában. Az érsek zongorájának fedôlapját Liszt Ferenc aláírásával látta el. Haynald Lajos kései utóda, a kommunista pártdiktatúra börtönébôl néhány hónapja szabadult Grôsz József érsek 1957 júliusában, amikor kéthetes kerékpáros mozgótábora kiemelkedô mozzanataként a titokban („katakomba-módon”) cserkészkedô pécsi középiskolás és egyetemista fiúk csoportja fölkereste ôt, büszkén mutatta meg nekik a Liszt-autogrammot a fôpapi palota zongoráján… FORRÁSMUNKÁK: Csekey István: Liszt Ferenc Baranyában (Pécs, Megyei Tanács, 1956) Szelényi István: Liszt élete képekben (Bp-i Zenemûkiadó, 1956) Alan Walker: Liszt Ferenc I-II-III. (Editio Musica, New York-Budapest, 2003) Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje (Püski Kiadó, Budapest, 2010) 10
„ Egymás terhét hordozzátok..." (Gal 6,2) Tell Vilmos országában
járt a 724. számú Kossuth Lajos Cserkészcsapat hét szerencsés tagja, kiegészülve egy kismarosi cserkésztestvérünkkel. A St. Gallen Kanton cserkészei számára szervezett több ezer fôs tábor rendezôi meghívták a Magyar Cserkészszövetség tagjait, és az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy hazánkat és a magyar cserkészmozgalmat mi képviselhettük ezen a nagyszabású eseményen. Az élmények sora már a vonatúton elkezdôdött. Az alpesi táj gyönyörûsége az útitársak kedvességével párosult. A tábor elôtt pár napot eltöltöttünk az uzwili Szent György Cserkészcsapat vendéglátásában. Az elôtábor részeként lehetôségünk nyílt arra, hogy megismerkedjünk a vendéglátó cserkészcsapat vezetôivel és tagjaival, valamint St. Gallen Kanton nevezetességeivel. A természeti adottságát tekintve egyedálló ország szépségét és fejlettségét már csak a helyiek vendégszeretete és jóindulata múlta felül. Utazásunk fô célja az volt, hogy részt vegyünk egy 10 napig tartó táborban, ahol az uzwili csapat egységének tagjaiként cserkészkedtünk. A foglalkozások jelentôs részét a csapatok szervezték maguknak, azonban a szabadidôben és néhány nagyobb eseményen – mint például a nyitóünnepség – egyszerre több száz, esetenként több ezer cserkész társaságát élvezhettük. A közel két hét alatt számos építô és különleges programon vehettünk részt. A sportoláson és erdei túrázásokon túl megtapasztalhattuk egy svájci tábortûz és egy rövid farsangot idézô mulattság élményét is. Az altáborok – amelyek mintegy 10 csapatot foglaltak magukba – Svájc különbözô régióiról kapták nevüket és mottójukat. A mi altáborunk annak a földrajzi területnek a nevét kapta, amelynek szülötte volt a Schiller mûvébôl és a magyar kártya lapjairól ismert svájci hôs, Tell Vilmos. Az ô történetének felelevenítését szolgálta a tábor egyik díszítôeleme, a botra tûzött kalap, amely elôtt nekünk is tiszteletünket kellett tenni. A tábor alatt megismerkedhettünk a svájci cserkészeten túl az ország történelmével, kultúrájával, szokásaival és – a résztvevôk örömére – ételeikkel, amikbôl terveink szerint a szokásos októberi nyíltnap keretében egy kis ízelítôt is fogunk adni. Mi is igyekeztünk, hogy Hazánk jellegzetességeivel és nevezetességeivel a helyi cserkészeket megismertessük „Magyar Est” tartásával, amelynek részeként a népdal- és néptáncoktatáson túl történelmünk és kultúránk gazdagságába és színességébe próbáltunk egy kis betekintést nyújtani. A magyar csapat nevében ezúton fejezem ki köszönetemet a lány-ôrs vezetôjének, Csobolyó Katalinnak, az itthoni és svájci támogatóinknak és minden közremûködônek, akik nélkül e csodálatos élménnyel nem gazdagodhattunk volna ezen a nyáron. Jó Munkát! Dr. Bóna Balázs a csapat vezetôje
11
LOVASÁLDÁS GOMBÁN 2012. szeptember 8-án rendezte meg Gombán a Pegazus hagyomány ôrzô és lovas iskola a IV. lovasáldás rendezvényét. Ez az esemény volt Pest megye legnagyobb lovas ünnepsége az elmúlt négy évben. Ezen a napon 72 helységbôl cca. 1000 felvonuló vett részt, és mintegy ugyanennyi nézô gyönyörködött bennük. A 15. sz. Bethlen csapat cserkészei kezdettôl fogva aktív résztvevôi voltak a felvonulásnak. Az idén 15 cserkész vett részt a díszmenetben. A 15. sz. Bethlen Gábor (Budapest), a 6. sz. Ráday Pál (Gomba/Bénye), a 842. sz. Benedek Elek (Monor) cserkész csapatok képviseltették magukat. A megnyitó elôtt a résztvevô 72 települést és a programot ismertette folyamatosan felváltva egy bényei leány-cserkész és egy gombai fiú-cserkész. A felvonulók helyi népviseletükben vagy honfoglaláskori, illetve 1848-as huszár öltözetekben parádéztak. Legnagyobb sikere a 10-12 év körüli fiatalok íjász bemutatójának volt. Nem kevesebb sikert arattak a karikással pattogtató csikósok és betyárok. A felvonulás gyalogosan, lóháton, hintón és szekereken történt. Azt követôen néptánccsoportokok és asszonykórusok színvonalas mûsora szórakoztatta a közönséget. Ezután Németh Tamás, a Pegazus lovarda tulajdonosa, az ünnepség fôrendezôjének ünepi beszéde következett. A lovasok és lovak valamint az egybegyûlt ünneplôk igei köszöntését és megáldását Ács Mihály református lelkész végezte. A Himnusz és a Székelyhimnusz elénekléséve ért végett a lovas felvonulás. A résztvevôk a horgásztó mellet fogyasztották el a mangalicapörköltet, este 8 órakor pedig patkaporos-bál vette kezdetét. A 15. sz. cserkészek kivették a részüket mind a munkából, mind a mulatságból. Jövôre ugyan itt találkozunk szeptember elsô vagy második szombatján. Minden olvasónkat szeretettel várjuk. A gombai cserkészemlékparkban a sátorozásra optimális lehetôséget biztosítunk. Jó munkát. dr. Teleki József cs.t. 12
Verses beszámolók a monori Benedek Elek Cserkészcsapat börzsönyi nagytáboráról Fa, tû, pohár itt a szép határ. Fej, tej szeretet gyertek ide gyerekek! Türelem, jóság, öröm a tízparancsolatot, ha megtöröm, ügyetlenség és káröröm, lemondás, boldogtalanság jön. Távol-, a tékozlófiú atyja, de alázatosság, ha áthatja kicsi cserkészünk,vad alanyát, ha beoltja Jézusunk, megbocsátja vétkeink Urunk, A Szentlélek megtermi gyümölcsét, nem kárhoztatja többé gyermekét. S, e börzsönyi táborunk, hegyes-völgyes utunk közepén, nem hiába táboroztunk. E mese 2012 nyarán nem ér véget tán! Attilával – Kommentár nélkül 1. Szénpataki friss forrás, Csóványosi duzzogás. Forrásdûlô, bükkerdô, Turistajel, kis mezô. Fakereszt és térerô. – Száraz avar, bögöly, mely mar. 2. Cserkésztokány, chilis bab, vaddisznópörkölt, oldalas. Halas kenyér, saláta, paradicsom, uborka.
Tésztasaláta, hamburger, húsos kenyér, parizer. Görögdinnye, vadszeder, kakaó, kávé hideg tej. 3. Koszos boka, sebes térd, lassú lépés, heves vér. Báránygolyó, üvegfestés fafaragás, bôrkészítés. Sok ének és kacagás, bizakodó hallgatás. Áhítat és imádság, Hangos szó és vidámság. Búzacsíra-növekedés Biblia és bölcselkedés. 4. Bálint, Zoli, Bernadett, Milán, Laca és Zsanett. Ádám, Ádám, Zoli, Zsófi, Mártika és Márti néni. Laci bácsi, János, Laci, Emese és Enikô, Schaller család, Anti bácsi Péter, Hunor és Kincsô. Miklós, Anti, Attila és a rokonok sora. Solymász bácsi és Jenô István P. Hd. menô.
Isten fénye ragyogja be szívedet, Krisztus gyújtsa lángra a szeretetet. A Lélek tegyen szabaddá, Napjaidat, otthonodat áldottá! 13
Gubacsôrssel A Lélek gyümölcse, a kiscserkész élete. Szeretet, öröm hát én köszönöm! Békesség, türelem, szívesség, ez ám itt az Üdvösség! Jóság, hûség, szelídség, és hát a mértékletesség. Nincs ez bennünk születetten, de kaphatjuk, ha nem hagyjuk elveszni rendelt utunk. Bûnbánó szívvel, ha hozzád jutunk, Drága Jézus Krisztusunk! Üdvösséget így kaphatunk, ha átlépjük mennyei kapunk. Boldogan együtt, így masírozhatunk, a Börzsöny, rögös, gyönyörû útjain így túrázhatunk. Nagyné Kele Márta
14
„Lábam elôtt mécses a te igéd...” (Zsolt 119,105) Duna, kielboat, egészség, száz éves a Szövetség!
„Sugovicától a Tiszáig Centenáriumi Dunai Emléktúra” 2012. augusztus 5-12.
Közösségünk a Magyar Cserkészszövetség megalakulásának centenáriumát a fenti csatakiálltással és a megnevezett távon – folytatva a 90 éves évforduló útvonalát, amely 2003-ban a Vágtól a Sugovicáig tartott – vízitúrával ünnepelte. A gazdag programot hitelesen tükrözi túránk informatív és impozáns velemjárója. A címlapon szereplô Ady verset abból idéztük az alábbiakban pedig a túra jelentôségét leíró sorokat közöljük. (A szerk.)
A túra történelmi jelentôsége
A Magyar Cserkészszövetség 1912. december 28-án alakult a Kálvin téri református templomban egy korát megelôzô ökumenikus bizalom jegyében. Az I. sz. BKIE, tehát az MCSSZ elsô csapata alapítója Dr. Szilassy Aladár a Szövetség alakulásánál már nem lehetett jelen, abban az évben bekövetkezett halála miatt. De evangéliumi szelleme és munkájának gyümölcse ott volt, Papp Gyula, fiatal ügyvéd, Szövetségünk elsô elnöke személyében is. Evangéliumi és ökumenikus szellemben kezdte meg munkáját, amelyben krisztusi szeretettel, irodalmi érzékenyéggel és a serdülô ifjak lelkének ismeretével segítette ôt Sík Sándor. Ezt a szellemiséget nem tûrte sem az 1919-es baloldali, sem az 1944-es jobboldali, sem pedig az 1948-ban kezdôdô és 42 évig tartó baloldali diktatúra. De a szellem tovább élt a szívekben, álmokban, tervekben, értékekben és titkos közösségekben is. S ez a szellem teret követelt magának a Magyar Cserkészszövetség 1989-ben történt újjáalakulásában Dr. Surján László vezetésével is. 1913-ban a Magyar Cserkészszövetség megszervezte elsô nagy programját, a vági tutajtúrát. E háromhetes program Kralovántól a Dunáig acéllá edzette és gyémánttá csiszolta Szövetségünket. Ezt a régi erôt és azt a régi fényt azóta is keressük. A 90 éves évforduló sikeres túráján – amely a Vágtól a Sugovicáig tartott – azt reméltük, hogy közelebb kerülünk a régi erôhöz és a régi ragyogáshoz is. Újabb tíz esztendô elteltével be kell vallanunk, hogy ez nem következett be. A magyar cserkészet még mindig keresi a helyét a társadalomban és a hatékony, vonzó módszerét a gyermekek és a fiatalok körében. A bíztató eredményekért Istené a dicsôség, a kudarcokért mienk orcánk pirulása. Ennek jegyében tehát további reménységgel és bûnbánatos önismerettel folytatjuk a munkát azzal a meggyôzôdéssel, hogy az evangéliumra épített magyar cserkészet magvetése egyszer szárba szökken és gyümölcsöt terem. E centenáriumi vízitúránkat is e magvetés jegyében ajánljuk Krisztus Urunk kegyelmébe és minden cserkésztestvérünk imádságos szeretetébe.
Sztárai Mihályról, Szlavónia reformátoráról, túránk szellemi védnökérôl
Sztárai Mihály Sztárán (Zemplén) született. A ferences rendbe lépve, Sárospatakon kezdte és Padovában fejezte be tanulmányait. 1524 körül Palóczi Antal udvari papja lett Sárospatakon, akivel együtt részt vett a mohácsi csatában is. 1528-ban otthagyva a rendet, a reformáció tanait kezdte terjeszteni, elôbb Sárospatakon, késôbb a baranyai Laskón. Baranyában és Szlavóniában 120 protestáns egyházat alapított. Az általa alapított egyházközségek számára 1553-ban szuperintendensi hivatalt is szervezett, amit természetesen ô maga foglalt el. Sztárai Mihály hányatott, a török által is tortúráknak alávetett életében nem szûnt meg hálásan dicsôíteni az Urat. Ennek példái a máig énekelt dicséretei. Teológiai, egyházvezetôi munkája a magyar Reformáció kiemelkedô személyiségévé tette, aki elôfutára volt a késôbb Hercegszôlôsön megalakult Dunamelléki Református Egyházkerületnek.
15
2012 Berekfürdõ október 12-14.
Október 12. Péntek 18.00 regisztráció, szálláshelyek elfoglalása 18.30 zászlófelvonás nyitó áhítat – Nagy László 19.00 vacsora: svédasztal – ha jöttök lesztek, ha hoztok esztek 20.30 az új Alapszabályról – Bóna Zoltán 20.00 megnyitó, istentisztelet – Bóna Zoltán 21.00 tábortûz: 100 éves az MCSSZ – dunavarsányiak 22.00 zászlólevonás, záró áhítat – Nagy v. Kele Márta
Október 13. Szombat 07.00 ébresztõ, reggeli torna 08.00 reggeli áhítat, zászlófelvonás, reggeli – Nagy László 09.00 forgószínpad, ebéd 13.00 szabadfórum-fürdõ 17.00 vetélkedõ a 100 éves MCSSZ történetébõl 18.00 vacsora 19.00 A 2013-es programok megbeszélése – Nemzeti Nagytábor 20.00 tábortûz: Tell Vilmos országában – dunavarsányiak 21.00 zászlólevonás, esti áhítat, takarodó Október 14. Vasárnap 07.00 ébresztõ, reggeli torna 07.45 reggeli áhítat, zászlófelvonás, reggeli 09.00 istentisztelet Berekfürdõn 10.30 ami elmaradt, de fontos 12.00 ebéd 13.00 záró áhítat, zászlólevonás, könnyes búcsú
A Magyar Cserkészszövetség ICHTHÜSZ Közösségének folyóirata (ISSN 1219-6479) Kiadja az Evangéliumi ICHTHYS Cserkész Alapítvány, www.ichthyscserkesz.hu 2336 Dunavarsány, Kolozsvári u. 7. KDB 13597539 12302010 00031878 Felelôs kiadó: Nagy László. Szerkeszti: a szerkesztô bizottság A Bizottság elnöke: Dr. Bóna Zoltán. Fôszerkesztô: Tóth Gergely A bizottság tagjai, a rovatvezetôk: 1. A Mester itt van és hív téged (Jn 11,28) – Igemagyarázat 2. Állíts magadnak jelzôoszlopokat (Jer 30,21) – Visszaemlékezések Bóna Zoltán 3. A kisgyermek pedig növekedett, és erôsödött lélekben (Lk 1,80) – Módszertan Szôlôsi György 4. Egymás terhét hordozzátok... (Gal 6,2) – Csapatélet Somogyi Dezsô András 5. Örüljetek az Úrban mindenkor! (Fil 4,4) – Ének-Játék-Humor Botos Mária 6. Lábam elôtt mécses a te igéd... (Zsolt 119,105) – Hivatalos rész Nagy László A lap megrendelhetô Közösségünk címén: 2336, Dunavarsány, Kolozsvári u. 7. T.: 06-30 637-8170 e-mail:
[email protected] • www.ichthyscserkesz.hu
