PEDAGÓGIAI NAPLÓ a „Tanulás és tanítás” c. kurzushoz kapcsolt iskolai gyakorlatról kurzus oktatója: Ács Mariann
készítette: Czimmermann Gergely MA matematika – informatika tanár szakos hallgató 2016/2017 II. félév
Tartalomjegyzék 1.
Bevezető .............................................................................................................................. 3
2.
Hospitálás ............................................................................................................................ 4
2.1.
Iskola bemutatása ............................................................................................................ 4
2.2.
Órai megfigyelések ......................................................................................................... 6
3.
2.2.1.
Becslési skála a tanár tevékenységének jellemzéséhez............................................ 6
2.2.2.
Becslési skála a hatékony tanítás jellemzéséhez ...................................................... 7
Összegzés .......................................................................................................................... 10
Hivatkozások ............................................................................................................................ 12 4.
Mellékletek ....................................................................................................................... 13
2
1. Bevezető Tanítás és tanulás c. kurzus keretein belül 2016/2017 II. félévben összesen 9 tanórát1 látogattam meg csoporttársaimmal a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium Általános Iskolája iskolát. Az óralátogatások célja, hogy betekintést nyújtson az iskola tanóráinak mindennapjaiba, illetve, hogy megfigyeljük az órák menetét mind a diákok mind a tanárok szemszögéből. A megfigyelések dokumentálásra készült maga a pedagógiai napló. A tanórák elemzését a kurzuson tárgyalt megfigyelési szempontok alapján végezzük. Az általam választott szempontok a tanórák megfigyelésére és dokumentálására: •
becslési skála a tanár tevékenységének jellemzésére2
•
becslési skála a hatékony tanítás jellemzésére3
Mindkét skála 12 jellemző alapján értékeli a tanár tevékenységet, illetve a hatékony tanítási jellemzőket. A 12 szempontot egy ötskálás pontozási rendszer alapján értékelhető. Azért választottam ezeket a megfigyelési módszereket, mert úgy gondolom, hogy a tanítás gyakorlati kivitelezése során mindezen szempontokat kell figyelembe venni, megfelelően súlyozni a leendően tanórák tartásánál. Egy-egy tanóra olyan fontos elemeit fogalmazzák meg ezen megfigyelési szempontok, melyek gyakorlatba való megfelelő átültetése véleményem szerint a tanítás minőségében és effektivitásában komoly szerepet játszanak. Természetesen véleményem szerint maga a megfigyelés és dokumentálás édes kevés a „jó tanárrá” válás folyamatának komolyabb elősegítésére, hisz a tanári hivatás gyakorlati tapasztalattal, komoly elhivatottsággal sajátítható el, egy örökös tanulási folyamat. Nem mellesleg rátermettség kérdése is. Viszont irányt mutathatnak ezek a megfigyelési szempontok azokra a kulcselemekre, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül a majdani tanári pályánk során.
Ld.: Mellékletek - Igazolólap bevezető iskolai gyakorlathoz Ld.: Mellékletek - Becslési skála a tanár tevékenységének jellemzésére 3 Ld.: Mellékletek - Becslési skála a hatékony tanítás jellemzésére 1 2
3
2. Hospitálás 2.1. Iskola bemutatása Sajnos az ígért iskola bemutatásáról szóló, hospitálási órák előttre tervezett prezentáció az iskola részéről elmaradt, így saját tapasztalataimat tudom megosztani a szakirodalomban megadott szempontok alapján4. Az iskola honlapján az előbbi bekezdésben idézett szöveget találhatjuk meg, ha az iskolát szeretnénk megismerni. Az iskola Pécs, Alkotmány u. 38. szám alatt található épületben üzemel, könnyen megközelíthető, központi helyen található iskola. A hospitálás megkezdése előtt megtekintettük az iskola honlapját5, amely egy jól konstruált honlap. A fontosabb információkat meg is tudtuk keresni az oldalon. Átnézhettük a házirend fontosabb pontjait, amely részletesen bemutatással szolgál az iskola különböző szabályairól. A csengetési rend is fellelhető, illetve probléma esetén a fontosabb elérhetőségeket is megtaláltuk. Számunkra az egyik legfontosabb dokumentum az iskola Pedagógia programja6, melyben megismerhetjük az iskola nevelési programját és helyi tantervét. A nevelési program nem csak az iskola diákjaihoz kapcsolódó leírást tartalmazza, hanem kitér a minket, hallgatókat érintő tanárjelöltek nevelési programjára is. Célja ezzel kapcsolatban az iskolának, hogy a tanárjelölteknek a hospitálásokkal, a csoportos, és egyéni tanítási gyakorlatokkal erősödjön a pedagógiai hivatás iránti elkötelezettségünk, gazdagodjanak pedagógiai kompetenciákkal, és alkalmazkodjanak az iskola belső életéhez. A hospitálás megkezdésekor az iskolába érve egy kedves, segítőkész portás fogadott bennünket. Kezünkbe kaptuk az aznapi látogatható órák listáját, egy sematikus ábrát az iskola alaprajzáról, hogy megtaláljuk a megfelelő termeket, illetve egy nem túl kényelmes kisszékkel is gazdagodtunk aznapra, melyet cipelhettünk magunkkal az órákra, hogy le tudjunk ülni a termekbe. A termek nagy része mind valamilyen híres költő, feltaláló, vagy tudósról volt elnevezve, ami egy ügyes alkalmazás, hisz így a gyerekek biztos találkoznak ezekkel a nevekkel. Az épületnek három emelete van, ahol a tantermek találhatók, kicsit a régi középiskolám jutott eszembe (Janus Pannonius Gimnázium), ott is sokat kellett lépcsőzni az emeletek között. Az iskolához Lenkovics Ildikó – A tanítás tanulása Iskola honlapja: http://gyak1.pte.hu 6 Iskola Pedagógiai programja: http://gyak1.pte.hu/sites/gyak1.pte.hu/files/files/2016_2017_es_tanev/Dokumentumok/pp_hazirend_szmsz/pp_el fogadott_oraszamokkal_javitva_2016.pdf 4 5
4
tartozik még egy zárt, relatíve nagy területű udvar. Mivel általános iskolások is járnak az iskolába, a megfelelő udvarnak nagy szerep jut, sok játék és lazítási lehetőség található az udvaron. Az iskola természetesen rendelkezik tornaterem is, sajnos azt nem volt lehetőségem megtekinteni.
5
2.2. Órai megfigyelések 2.2.1.
Becslési skála a tanár tevékenységének jellemzéséhez
2017.03.30. 3.óra; Rajz (Vizuális kultúra); Első osztály Az első látogatott órám egy első osztályos rajzóra volt, melyet egy igen szimpatikus tanítónő tartott osztályának. A kisdiákok egymás, a tanárnő, és a hallgatóság üdvözlése után kellemes légkörben kezdtek neki a tanórának. A tanárnő első lépésként ismertette az aznapi óra anyagát (húsvét), minden diák tudta, miről fog szólni az aznap rajzóra. A megfelelő előkészültek után a tanórára való ráhangolódásként a tanárnő levetítette a diákoknak egy témába vágó videót kivetítővel. A videó megtekintését követően és látottak megbeszélése közben a tanárnő tájékozódott a diákok előzetes ismereteiről a témát illetően. Különböző kérdéseket feltéve lehetőséget biztosított minden diák számára a válaszolás lehetőségére. A helyes válaszokat a tanárnő díjazta. Ezen rávezető kérdésekkel és a kérdések megválaszolásával a diákok együtt dolgozták fel az aznapi tanórához kapcsolódó tananyag elméleti ismereteit. A tanóra gyakorlati részében a diákok önállóan dolgoztak, a többfajta oktatási módszer megjelent a tanórán. Mindeközben a tanárnő folyamatos kontroll alatt tartotta a feladatvégzést, járkált a diákok között, felügyelte őket, tanácsokkal látta el őket, segített, ahol szükség volt rá. A tanulók önálló elképzeléseiket a feladat során megvalósíthatták. A tanárnő figyelt a megfelelő artikulációra és a világos, egyértelmű magyarázatra, a választékos beszédre. Ezt igazán pozitívnak értékeltem. 2017.03.30. 4.óra; Matematika; Negyedik osztály A tanóra kezdete a szokásos jelentéssel és köszöntéssel kezdődött. A tanárnő kellő hangsúlyt fektetett az óra céljának közlésére a diákok felé. A tanórára való ráhangolódásként néhány egyszerű kérdést tett fel a diákok felé, akik közül a szerepelni vágyók érvényesülhettek a táblánál a kérdésre válaszolva. A tanárnő minden jelentkező diáknak igyekezett lehetőséget adni válaszaik elmondására. Ezt követően frontális módszerrel rövid feladatmegoldás következett, melyet végül közösen ellenőriztek, a tanárnő ezzel az esetleges hiányos ismereteket pótolni tudta az érintett diákoknál. Az új ismereteket előszőr tapasztalás útján ismertette a tanárnő, a táblára csak igen kevés információ került, a diákok a legtöbb feladatot az egész osztály keretében, csoportosan oldották meg. A tankönyvi feladatok megoldására csak kevés idő maradt az óra végére, és hiányoltam a megoldott feladatok ellenőrzését egyes diákoknál. A leglényegesebb eleme ennek az órának, hogy a diákok önálló gondolataikat használva ismerkedjenek meg az új ismeretekkel. Szerintem egy igen pozitív, jó hangulatú, tartalmas órát figyelhettünk meg. 6
2017.04.06. 1.óra; Nyelvtan; Harmadik osztály Ez az óra volt olyan számomra, hogy amikor kijöttem róla, a hagyományos, talán régi típusú órákhoz tudnám hasonlítani, mint amelyeken anno én is ültem ilyen idősen. Ezen az órán volt a legtöbb táblahasználat. A tanárnő ügyelt a rendezett, olvasható táblaképre. Az órára való ráhangolódás megfelelően megtörtént egy nyelvtan-totó játékkal. A tanárnő ügyelt rá, hogy minden tanuló érvényesülni tudjon az órai közös munkába. Aktív tanulást elősegítette a változatos formájú tanulási módok, és a folyamatos feladatvégzés. Az új tananyag feldolgozása induktív módon történt a tanárnő vezetésével, mellyel ösztönözte a diákok az önálló gondolkodásra. Egy érdekes, un. „sétálós tollbamondás” módszerrel a diákok egymástól is tanultak az órán. A tanárnő ügyelt arra, hogy mindenki munkáját megfigyelje az órán, hiányosságokat pótolják, kérdésekre válaszoljon. A tanárnő a pozitív munkát többféle pontozási módszerrel is értékelte. 2017.04.06. 2.óra; Matematika; Első osztály Azt kell mondjam, ez volt az összes óra közül a legjobb. A tanárnő személyisége, ha lehet ilyet mondani, tökéletes a tanítónői szerepre. Érdekes, jól felépített, vidám és tanulságos óra volt számomra. Minden szempontból maximális pontszámot ért el nálam a tanárnő, bármilyen vizsgálati szempontot veszek figyelembe, szerintem tökéletesen sikerült az tanóra. Felsorolhatnám az összes szempontot a becslési skálán, hogy maximálisan sikerült megvalósítani, nem teszem. Bár nem tartozik a becslési skálához, de megemlíteném, hogy a legjobban az a pozitív aura tetszett, amellyel végig tudta vinni az egész tanórát, és amelyet úgy gondolom, nagyon nehéz elsajátítani, vagy megtanulni.
2.2.2.
Becslési skála a hatékony tanítás jellemzéséhez
2017.04.06. 4.óra; Angol; Harmadik osztály Ezen az órán többen is részt vettünk, mint hallgatók a csoporttársaimmal, és érdekes módon megoszlottak a vélemények ezzel az órával kapcsolatban. Én alapvetően egy jól felépített órának gondolnám, annak ellenére, hogy csoporttársaim a tankönyvhöz tartozó oktatóvideót bugyutának gondolták és ezért nem tetszett nekik a tanóra. Viszont én azt vettem észre, hogy a gyerekeket igenis lekötötte a videó, többször is szívesen végignézték. Hatékony tanulás szempontjából igen pozitív volt számomra, hogy a tanárnő többféle tanítási módszert alkalmazott és érdekes feladatokkal készült. Viszont emellett megmaradt a nyelvóra „komolysága” is, ami abban nyilvánult meg, hogy az új szavak tanulásakor a tanárnő használtatta a gyerekekkel a szótárfüzetet, ami egyedinek bizonyult a néhány alsós nyelvóra 7
látogatások közül. Bár egyértelmű volt a tanóra tartalma, még is egy kicsit hiányoltam az alaposabb bevezetését az órának. A tanárnő folyamatosan fenntartotta a figyelmet az órán, nem volt olyan diák aki nem nyilvánulhatott meg, vagy hosszabb-rövidebb ideig unatkozott volna a tanórán. Nagy hangsúlyt fektetett az ismeretlen szavak alapos begyakoroltatására, melyet hol osztály-szinten, hol egyén-szintjén ellenőrzött is. A tanóra jól behatárolható tanegységekre volt osztható, melyet minden tanuló egyéni képességeinek megfelelően teljesíteni tudott. Illetve, természetesen nem maradtak el a pozitív megerősítések sem, sok piros ponttal gazdagodtak a diákok. 2017.04.27. 1.óra; Angol; Negyedik osztály A következő alkalommal egy újabb angolórát látogattam meg az alsó évfolyamba. Ha össze kellene hasonlítani az előző alsó angolórával, akkor azt kell mondjam, ez az óra kevésbé tetszett. Az óra kezdeti része teljesen kimaradt, nem tudtam először, hogy még is mi az óra tananyaga, csak következtetni tudtam a hallottak alapján. Nem volt óraszám, se dátum a táblára írva, sőt, a tábla egyáltalán nem volt használva a tanórán. Alapvetően kevesebb fajta feladat volt az órán, sokáig ugyanaz a fajta kérdez-felek játék ment az órán, kérdések témáját variálva. Egyedüli hallgatóként a tanterem leghátsó padsorába foglaltam helyet, előttem két padsorral ülő diák kevés lehetőséget kapott a játékból, aminek eredménye, hogy pár perc utána elvesztette érdeklődését a tanóra iránt, melyet a tanárnő nem vett észre. Rajta kívül még egy-két ilyen diák volt a tanórán, akik kevés lehetőséget kaptak, hogy kivegyék részüket a játékból. A tanárnő nem fordított kellő figyelmet az egyes nehezebb szavak, vagy egy-egy diák számára ismeretlen szó elmagyarázásra, hallottam az óra közben, hogy néhány diák bizonytalanul kérdezgetett a levegőbe, hogy ez és az a szó mit jelent. A tanárnő ezt nem vette észre, nem figyelt erre, érzésem szerintem nem fordított kellő figyelmet a hiányos ismeretek pótlására. Végül egy nem túl érdekes, learningapps alapú játékkal fejezte be az órát, melyet a tanárnő újabb figyelmetlensége (vagy hiányos ismerete) miatt nem tudta úgy kivetíteni a táblára, hogy azt minden diák lássa. Erre a problémára több diák is rávilágított, sajnos a tanárnő ezt sem oldotta meg. 2017.04.27. 2.óra; Magyar irodalom; Nyolcadik osztály A következő órát egy hospitáló hallgató tartotta meg. A tanárúr a háttérből figyelte az eseményeket. Életem legrosszabb tanóráját hallgattam végig. Bármilyen becslési skálát, vagy naplót választanék ennek a tanórának a jellemzésére, akkor sem tudnék semmilyen pozitívumot felhozni ezzel az órával kapcsolatban. A hospitáló hallgató hölgy ékes példája azoknak, akik nem valók szerintem a pedagógiai pályára. Az óra felépítésének alapvetően jó ötlet volt 8
elméletben, gyakorlatban nem sikerült igazán megvalósítani. Sajnos a hallgató személyiségéből adódóan nem volt képes fenntartani a figyelmet az osztály egészére vonatkozóan, szerencsére, néhány jó tanuló és szorgalmas diáklánnyal képes volt dolgozni az órán, ebből kifolyólag az osztály többi tanulóját csak igen ritkán szólította meg. A tanóra nagyobb része (~30 perc) egy, szerintem maximum 15 perces feladattal ment el, melyet a diákok három csoportban oldottak meg. A hallgató próbált minden csoportnak segítségét adni a feladat megoldására, de ez a segítség inkább abból állt, hogy ösztönözni próbálta őket arra, hogy valamit csináljanak a tanórán. Persze kevés sikerrel. 2017.04.27. 3.óra; Fizika; Hetedik osztály Végül, az hospitálásom utolsó óráját is egy hallgató tartotta, szerencsére ő ügyesebbnek bizonyult az előző órai hallgatónál. Összeségében úgy gondolom, hogy mint tanítási gyakorlatot végző hallgató, egy korrekt órát láthattunk. A hallgató ügyelt a tanóra megfelelő kezdeti felépítésére, igen pozitív volt, hogy az óra kezdésére már a táblán volt az óra száma, dátum, és az aznapra feladott házi feladat, melyet a diákok a szünet végén közösen gyorsan felírtak a táblára. Az informatív órabevezetés után az óra új ismereteket dolgozott fel, mellyel egy ügyes trükkel, érdekes módon csak az óra közepén ismertek meg a diákok. Az óra címe az óra címéhez tartozó kísérlet után került fel, amely szerintem egy érdeke, induktív módszer az óra tartalmának közlésére. A hallgató ügyelt az új ismeretek bemutatására, magyarázatára, gyakorlására, és a mindennapi élettel való kapcsolat megvizsgálására is maradt idő az óra végére. Kerek egész, jól felépített órát láthattunk. Az óra közben sokat mozgott, igyekezett felkelteni a diákok érdeklődését a témával kapcsolatban. A hangerő megfelelő volt, csak annyi kifogásom volt, hogy úgy éreztem, hangosabb szeretne lenni a még megfelelő óra alapzajnál. Személyes tapasztalat alapján szerintem ez nem mindig működő módszer, főleg, ha a hatékony tanítás szempontjából vizsgáljuk a tanórát. Az óra végén a diákok elmondhatták tapasztalataikat a témával kapcsolatban, a hallgató igyekezett minden diáknak lehetőséget adni a felszólalásra. Viszont a pozitív visszajelzéseket, értékeléseket hiányoltam a hallgatótól, így nem tudtam maximális pontokat adni neki a becslési skálán.
9
3. Összegzés Magát a hospitálást egy hasznos dolognak gondolom, hiszen a legtöbb tanárnak készülő hallgató az iskola életébe ezidáig csak diákként kapcsolódott be. Más úgy részt venni egy tanórán, hogy a hallgatónak lehetősége nyílik a tanóra gyakorlatot különböző szemszögekből megvizsgálni, pozitív példákat tapasztalva beépítheti azokat a majdani óratartásaiba, de a negatív példák is tanulságosak lehetnek. Viszont számomra túl sok újdonságot nem hozott maga a hospitálás, mivel 2 éve iskolában dolgozom. Munkámból kifolyólag sok tanórát látok nap mint nap, illetve speciális körülmények miatt valamivel több, mint 200 matematika órát már letanítottam ebben az iskolában. Emellett jelenleg is egy pályázat keretében folytatok informatika oktatást tanároknak. Annak ellenére, hogy már jóval több tapasztalatom van a legtöbb hallgatótársamnál, úgy gondolom, van még hova fejlődni természetesen, nem tartottam haszontalannak az óralátogatásokat. A fejlődésen pedig nem a szaktantárgyaimmal kapcsolatos tárgyi tudás elmélyítésére gondolok, hanem a pedagógusi eszköztár, ismeretek bővítésében. Számomra talán az volt tanulságosabb, hogy más tanintézményekben hogyan működik az oktatás, milyen eszközöket használnak a tanár kollégák a tanítás során, mennyire használják ki az IKT adta lehetőségeket a tanórákon, illetve a diákok mindehhez hogyan viszonyulnak, mennyire hatékony a tanulás a különböző pedagógiai módszerekkel. Sajnos azt kell tapasztalnom, hogy még sok magyar pedagógus nincs azon az informatikai tudásszinten, amely egy igazi 21. századi tanártól elvárható lenne, amivel igazán ki lehetne használni a technika adta lehetőségeket.
10
Lenkovics Ildikó munkájában7 kitérnék egy számomra fontos részre, mellyel egy kis személyes tapasztalatot is megosztanék így az összegzés végére, kapcsolódva a hospitáláshoz. „A pedagógus tudásának legfontosabb rétegei, a legújabb értelmezések alapján” részben a pedagógus nézetek három fő részét tárgyalja. Ebből kiemelném az „előzetes iskolai élmények, személyes élettapasztalatok” részt. 1991-ben kezdtem az alsós tagozatot, az akkori régi tanítási módszer elszenvedője voltam, annak sem a szebbik ágának. Jó volt látni a sok alsó tagozatos óralátogatás során, hogy a mai diákok milyen környezetben, milyen lehetőségekkel tanulhatnak, szemben azzal a negatív pedagógiával, amit nekem tapasztalnom kellett. Ez az élmény mindig eszembe jut, amikor órát látogatok, és még inkább motivál arra, hogy legjobbat hozzam ki magamból, mint leendő tanár.
7
Lenkovics Ildikó – A tanítás tanulása
11
Hivatkozások Bárdossy Ildiko és Dudás Margit. 2009. A tanulás tervezése és értékelése. Budapest : Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2009. Falusi Iván. 2007. Didaktika. Budapest : Comenius, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. Lenkovics
Ildiko.
A
tanítás
tanulása.
[Online]
[Hivatkozva:
2017.
05
01.]
http://www.nyf.hu/pkk/sites/www.nyf.hu.pkk/files/tanarkepzo_anyagok/tanari_mesterkepzes/ osszef_szakm_gyak/02_a_tanitas_tanulasa.pdf. Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium Általános Iskolája.
[Online]
[Hivatkozva:
2017.
05
01.]
http://gyak1.pte.hu/sites/gyak1.pte.hu/files/files/2016_2017_es_tanev/Dokumentumok/pp_haz irend_szmsz/pp_elfogadott_oraszamokkal_javitva_2016.pdf.
12
4. Mellékletek 1. számú melléklet – Igazolólap bevezető iskolai gyakorlathoz
13
2. számú melléklet – Becslési skála a tanári tevékenység jellemzésére
14
3. számú melléklet – Becslési skála a hatékony tanítás jellemzésére
15
