Afrika tanulmányok c. kurzus Gyarmatosítás, a Kongó Akta, függetlenedő államok, nemzetállamok Afrika-szerte, integrációs törekvések Dr. Tarrósy István 2016. szeptember 26.
• „gyenge állam” (weak state) • „államkudarc” (state failure) • „bukott állam” (failed state) à Sok kritika ezek kapcsán: a Nyugat előítéletes megközelítését látják bennük • „törékeny állam” (fragile state) • „kormányzati hiányosság” (governance shortcomings) • „államkrízis” (Crises de l’Etat)
• Núbia és Akszum à közvetlen egyiptomi befolyás eredményei • A középkor és az újkor számos afrikai állam létrejöttének és virágzásának kora à pl. Ghánai Birodalom, Mali Birodalom (de ugyanígy: Darfur, Benin, Kongó, stb.) • Ezek többsége a 19. sz-ra már szétesett vagy a gyarmastosító hadjáratok felszámolták. • Európaiakban: az államiság a fehér ember „ajándéka”. à gyarmati állam
Első afrikai államok
• Az államfelfogást a gyarmatosítók olyan társadalmi közegbe ültették át, amely teljesen különbözött az európai feltételektől. • Az újonnan megszerzett különböző területeket, népeket, egységeket kellett egységes egésszé szervezni. à így születtek meg az új gyarmati államok • Új közigazgatási egységek • Közvetett – közvetlen uralom (angolok) • Új gyarmati fővárosok, helyi közigazgatási központok
Gyarmati állam
Ilyen volt előtte - Milyen lett utána?
Forrás: http://www.uiowa.edu/~c016003d/Assignments/MapsMapTerms/AfricaColonial.htm
Berlini Konferencia – 1884. november 15-én nyílt meg „afrikai ügyeket” tárgyaló nemzetközi konferencia Más néven: Kongó Konferencia à A kongresszust közvetlenül megelőző és az azt követő éveket nevezi a szakirodalom a „versenyfutás Afrikáért” (Scramble for Africa) időszakának.
Résztvevők • 14 ország: Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia, Nagybritánia, Németország, Portugália, Spanyolország, SvédországNorvégia, Törökország (Oszmán Birodalom)
• Ki, mit ért el?
Kép és térkép forrása: http://wysinger.homestead.com/berlinconference.html
A konferencia zárónyilatkozata 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Érdekszférák felosztása A kereskedelem szabadsága a Kongó Medencében A Kongó Medence semlegessége A Kongó folyó hajózása A Niger hajózása Az afrikai kontinens partjai további megszállásának szabályai
à Nemzetközi jogban: Kongó-akta A kereskedelmi szabadság és a rabszolgaság érdekében (1885. febr. 26.) General Act of the Berlin Conference on West Africa http://africanhistory.about.com/od/eracolonialism/l/bl-BerlinAct1885.htm
A „kakukktojás”: Kongó • Egyetlen ember à II. Lipót személyes domíniuma lett. • A „hagyaték”
Képek forrása: http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/3516965.stm
1835-1909
A Kongó-akta és a missziós munka • Más megközelítésben: a konferencia a kontinensen betöltött szerepeket és feladatokat jelölte ki és osztotta szét. • Közép-Afrikára vonatkozóan lefektette az afrikai missziós munka alapjait à a livingstone-i elvek hivatalos elismerést nyertek à a katolikus egyház lett az elvek legfőbb képviselője Forrás és javasolt olvasmány: Kicsindi Edina: A katolikus egyház szerepkeresése a világpolitika színpadán a 19. század végén. Interneten: http://www.zanex.hu/katolikus.htm
Javasolt további olvasmányok • Szabó Loránd: II. Lipót belga uralkodó és Kongó Szabad Állama (1885–1908): historiográfiai áttekintés. In: Sebestyén – Szombathy – Tarrósy (szerk.) (2006): Harambee. 352-365. o. • Szabó Loránd: Afrika felosztása? Az 1884-1885-ös berlini Kongó Konferencia. In: Szabó – Ölbei – Wilhelm (szerk.) (2002): Anyaországok és (volt) gyarmataik 1. 85-92. o. • Kicsindi Edina: „Scramble for Africa”: Livingstone és a portugálok. In: Szommer – Szabó – Ölbei – Wilhelm (szerk.) (2006): Anyaországok és (volt) gyarmataik 2. 105-116. o.
Berlin után
Forrás: http://www.uiowa.edu/~c016003d/Assignments/MapsMapTerms/AfricaColonial.htm
- Az európai hatalmak Afrika túlnyomó részét felosztották - Az I. világháború kimenetelét az afrikai hadszínterek egyike sem befolyásolta érdemben. - Viszont hatása Afrika szempontjából, Afrikára nézve volt jelentős!
A világháborúk és Afrika: hatások • Több mint 1 M afrikai katona szolgált fegyveresen. • Kb. 150 e halott + még több sebesült, rokkant. • Az afrikaiak érzékenyebbé váltak a rasszizmus mindennapos megnyilvánulásaira. • A fehér gyarmatosítók legyőzhetetlenségének legendája véget ért. • A háború végére egész Afrika részévé vált a „nagy konfliktusnak”. • Az anyaországok a gyarmatok teljes erőforrásait igyekeztek felhasználni à különböző addicionális problémákat okozva.
Viszonyok a háború kitörésekor és a háború alatt • Központi hatalmak: Togo, Kamerun, Német-Kelet-Afrika, Délnyugat-Afrika • Antant hatalmak: fölény! à ld. térkép
Egy konkrét ügy: Egyiptom • • • • • • •
Általában fontos volt a szállítás kérdése okán à szállítási útvonalak biztonsága, így Szuezi-csatorna A török hadbalépést követően a britek 1914 december közepén Egyiptomot protektorátussá nyilvánították. Maga a csatorna 1869-től üzemel. 192 km hosszú. Egyértelműen az Afrikába irányuló európai gyarmatosító penetráció egyik fő csatornája volt. Ma a világ tengeri kereskedelmének kb. 8%-át a csatornán keresztül bonyolítják. 2007-ben kb. 18.000 hajó kelt át a csatornán. Egy átkelés közel 150.000 USD-ba kerül. (egy hajó max. 150.000 tonnát vihet à 1.000 USD/tonna)
Párizsi békekonferencia - 1919 • Németo. megfosztása gyarmataitól • „Önrendelkezés joga” • Korlátozó szabályok a mandátumterületekre De: mit akart kezdeni Európa az afrikai területekkel?
The Big Three: Lloyd George, Vittorio Emanuele Orlando Georges Clemenceau, Woodrow Wilson Képforrása: http://en.wikipedia.org/wiki/ Paris_Peace_Conference,_1919
Pár fontos irányzat • Lugardizmus à Frederick Lugard à Közvetett uralom • Sarrault-féle koncepció: francia területeken à chefferie-rendszer • Pánafrikanizmus • Garveyizmus • Négritude
A telepes kérdés • A telepesek hazájuknak tekintették azt az országot, ahol éltek. Számuk a II. VHB-ig 4 M-ra nőtt (1880: 750 e fő). • Európaiak fele Dél-Afrikában, a többi Algériában, Marokkóban, Tunéziában. A Szaharától délre kb. 1 M Ázsiából jött, főként indiaiak, kisebb számban arabok. • Ált. óriási befolyásuk volt a helyi gyarmati kormányzatra. • Kiváltságos helyzet, és törekvés, hogy az afrikaiakat a hatalmukat tápláló forrásoktól távol tartsák. à Joguk van az Afrika fölötti uralomra + szilárd hit az európai felsőbbrendűségben à Ez lassan szertefoszlik.
Afrika a II. világháborúban • 1939 szeptemberétől Afrika újra hadszíntérré vált. • 1942. okt. 23 – nov. 3.: El Alamein-i csata • Szemben az I. VHB-val a II. VHB alatt sok száz ezer afrikai katonát vetettek be a franciák és az angolok is. • 1941.08.14. Atlanti Charta • Összességében: Afrika jelentősége megnőtt
V. Pánafrikai Kongresszus, 1945 • 1945 október, Manchester – „összafrikainak” kiáltotta ki magát • A küldöttek nagyobbik hányada már Afrikából érkezett! • Az Atlanti Charta alapelveinek azonnali alkalmazásáért szállt síkra • „valamennyi gyarmatnak meg kell szabadulnia a külföldi imperializmus politikai és gazdasági fennhatóságától” • Vezető személyisége: Kwame Nkrumah: Afrikai Egyesült Államok integrációs terve
1909-1972
Afrika 1955 – 2005
Forrás: Meredith, Martin (2006)
• Függetlenség: az államok apparátusainak afrikanizálása à afrikanizáció • Legnagyobb akadály: képzett afrikaiak hiánya! • Pusztán politikai v. etnikai alapon történő hivatalosztogatások à politikai korrupció, államapparátus diszfunkciója, belső etnikai konfliktusok!! • Afrikai nacionalista pártok elképzelése: a 20. sz. második felének modern nemzetállama. • Még tovább duzzasztották az apparátust, klientúrát építettek. • Nem rendelkeztek elég belső forrással à hitel
Függetlenné vált afrikai államok
• Befelé erőt mutattak, keményen léptek fel a tribalizmus, a regionalizmus, a partikuláris hatások ellen. • A külvilággal szemben gyengének bizonyultak. • Afrikai Egységszervezet Chartája 16. sz. határozat (1964 július, Kairó): a függetlenség kivívásának pillanatában egymás között fennálló határok megváltoztathatatlanságának elve (uti possidetis = lt. ahogy birtokolod) • Casablanca-csoport ↔ Monrovia-csoport
Közös jellemzők
• „Tradicionális” – „modern” à a mai Afrika megértéséhez mindkettőre szükség van! • A modern állam fogalmát sokan „európai találmányként” fogják fel. • A lokális és regionális identitásokból a nemzeti identitás megteremtését kívánták elérni, a nacionalizmus segítségével. à ezt a nemzetállami struktúra jelenítette meg • Saroktétel: a nemzetnek szüksége van saját államára, az államnak szükséges van saját nemzetére.
Államok válsága 1.
• Fekete-Afrika szinte minden állama multietnikus (kivéve: Szomália, Madagaszkár, Lesotho, Szváziföld) • Sok esetben: „blokkolt demokrácia” à hiányoztak az államtól, a patrónusi- vagy klientúra-rendszertől független középrétegek. • Az irányítás nem az uralkodó pártok, hanem az ún. „államosztály” néhány vezető képviselőjének, az ő szűk köreiknek privilégiuma volt! à e szűk körben a hatalom átörökíthető • A katonai puccsok is elsősorban ezen elitek belső átrendeződésének megnyilvánulásai voltak.
Államok válsága 2.
• Maga az állam tartós válságban van Afrikában. • A külső körülmények drasztikusan váltak rosszabbakká. • Az állami szolgáltatások hatékonyságukat vesztették, sok helyütt valójában meg is szűntek. • Az államok identitásválságba kerültek. • Felszínre törtek az addig elfojtott etnikai, vallási és egyéb konfliktusok. • A nemzeti kohézió meggyöngült. • A nemzetállamok szerepe globálisan leértékelődött. • Az állam struktúrái felpuhultak, az állam legitimációs válságba került. • Az „etnikai korrupció” elburjánzott.
Államok válsága 3.
• Globális biztonsági kérdés • 1980-as, ’90-es évek: erőltetett SAP-k à tovább mélyítette a kudarcokat • Még korruptabb, „vad” piacgazdaság alakult ki. à az afrikai államok „kriminalizálódása” • Egy pozitívum (!): Afrika politikai térképéről eltűntek a katonai diktatúrák. • A fegyverkereskedelem azonban újabb, illegális csatornákon talál utat magának. • Az államok erőszak-monopóliumát a „nem-állami erőszakszereplők”, a klánok, hadurak dekoncentrált erőszak-monopóliuma váltotta fel. • Afrika maga változtat à AU létrehozása
Afrika és a világ
