Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Általános orvos szak 1

ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK Az általános orvos mesterképzési szak egységes, osztatlan képzés képzési és kimeneti követelményei*

A mesterképzési szak megnevezése általános orvos

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) szakképzettség: orvosdoktor a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: medical doctor (M.D. – doctor medicinae) Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. med.

Képzési terület orvos- és egészségtudomány

A képzési idő félévekben 12 félév

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 360 kredit Alapozó ismeretek:................................................................................ 92 – 124 kredit; Előkészítő klinikai ismeretek: ................................................................. 44 – 64 kredit; Klinikai alapismeretek:........................................................................ 138 – 186 kredit; A diplomamunkához rendelt kreditérték: ........................................................20 kredit; Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek értéke:... legfeljebb 18 kredit; A gyakorlati ismeretek aránya:........................intézményi tanterv szerint legalább 65% A kötelezően választható ismeretek aránya: ..............................................legalább 15%

*

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzétett

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet szerint.

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar – Általános orvos szak

1

A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák A képzés célja olyan általános orvosok képzése, akik a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyaguk, szakmai készségeik, orvosi szemléletük és magatartásuk alapján a szakma szabályai szerint részt vehetnek az egészségügyi ellátásban; ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a betegek sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek; kellő ismeretanyaggal és készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy első, majd ráépített szakorvosképzési programba bekapcsolódhassanak és ezt követően sikeres szakvizsgájuk birtokában, választott szakterületükön önálló szakorvosi munkát végezzenek; megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a doktori képzésbe. A mesterképzési szakon végzettek ismerik az egészséges emberi test felépítését és működését, a molekuláris szinttől a komplett szervezetig; a betegségek kialakulásának mechanizmusait, a betegségek által okozott strukturális és funkcionális elváltozásokat; a gyakran előforduló betegségek okait, tüneteit, etiopathogenezisét, korai diagnosztikáját, a gyógyításukra szolgáló eljárások lényegét, ezek indikációit és kontraindikációit, valamint ezen eljárások kockázatát; a betegségek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit, a gyógyszeres terápia élettani és patológiai alapjait, valamint az eljárások veszélyeit; a legfontosabb klinikai és laboratóriumi vizsgálatokat, a gyógyító eljárásokat és ezek értékelését, alapvető műtéttani és fizioterápiás ismereteket; az orvostechnikai berendezések működési elveit és alkalmazási területeit; felhasználói szinten a korszerű egészségügyi ellátás, kutatás és ismeretszerzés információs rendszereit; a szomatikus és pszichés elváltozások közötti kapcsolatokat, képesek arra, hogy ne betegséget, vagy beteg szerveket, hanem a beteg embert kezeljék; az egyén és a társadalom egészségvédelmének, egészségfejlesztésének, az egészség helyreállításának tudományos alapjait, az egészségre veszélyes ártalmakat; a megelőzés (primer, szekunder és tercier prevenció) elméleti és gyakorlati alapjait, az egészségügyi szűrővizsgálatok elvi alapjait és a gyakorlati megvalósításának módszereit és rendszerét; az egészségügyi rendszer felépítését és működését, az egészségügy szervezetét, irányítását, gazdaságának alapjait, valamint az egészségügyi biztosítási rendszert; az emberek közötti kapcsolatok legfontosabb törvényszerűségeit; az orvosi tevékenység legfontosabb etikai vonatkozásait és jogi szakkérdéseit.


2

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak az adott betegség gyógyítására legalkalmasabb eljárás kiválasztására; életmentésre; alapvető klinikai készségeket igénylő beavatkozások felügyelet nélküli meghatározott szakmai standardok szerinti kivitelezésére; megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítására, a betegnek betegségéről – megfelelő szinten – felvilágosítás nyújtására és meggyőzésére a gyógyítás szükségességéről; a betegtől és a beteg környezetétől anamnézis felvételére; a páciens fizikális megvizsgálására; a vizsgálati eredmények interpretálására; diagnózis felállítására, laboratóriumi alapvizsgálatok elvégzésére és eredményei értékelésére; leletek készítésére; gyógyszerek felírására; a betegek megfelelő irányítására; más orvosokkal és szakalkalmazottakkal történő együttműködésre és konzultálásra; a betegségek megelőzési módszereinek alkalmazására; az egészségre ártalmas magatartásformák és életmód felismerésére; a megelőző orvostudomány ismereteinek alkalmazására, szükség esetén megfelelő hatósági intézkedések kezdeményezésére, illetve megtételére. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek empátiás készség, segíteni akarás, megfelelő szintű kommunikációs képesség (beteggel, teammel, társadalommal), kreativitás, rugalmasság, kritikus gondolkodás, problémafelismerő és -megoldó készség, intuíció és módszeresség, információfeldolgozási képesség, tanulási készség, jó memória, a folyamatos szakmai önképzés igénye, hajlandóság a megszerzett tudás átadására, elkötelezettség és igény a minőségi munkára, kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, méltányos hozzáállás, alkalmasság csoportmunkában való részvételre.


3

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök Alapozó és előkészítő klinikai ismeretek

136 – 188 kredit

Általános természettudományi alapismeretek: orvosi fizika/biofizika, biostatisztika, informatika, méréstechnikai ismeretek, orvosi kémia, biokémia, sejtbiológia, molekuláris biológia, molekuláris genetika. Orvostudományi alapismeretek: anatómia, szövet- és fejlődéstan, orvosi élettan, patológia, patofiziológia/klinikai fiziológia, mikrobiológia, az immunológia alapjai, klinikai propedeutika (belgyógyászati és sebészeti propedeutika, műtéttani alapismeretek), klinikai biokémia/klinikai laboratóriumi diagnosztika, orvosi képalkotó eljárások, orvosi elsősegélynyújtás, megelőző orvostan és népegészségtan, orvosi gyógyszertan. Magatartástudományi alapismeretek: orvosi etika, orvosi pszichológia, orvosi kommunikáció. A szakmai törzsanyag ismeretkörei 138 – 186 kredit Klinikai alapismeretek: belgyógyászat (kardiológia, gasztroenterológia, hematológia, klinikai endokrinológia, anyagcserebetegségek, diabetológia, nephrológia, klinikai immunológia, pulmonológia), gyermekgyógyászat, általános sebészet, traumatológia, aneszteziológia és intenzív terápia, szülészet-nőgyógyászat, neurológia, pszichiátria, farmakoterápia, fül-orr-gégegyógyászat, infektológia – fertőző betegségek, klinikai genetika, klinikai onkológia, ortopédia, oxyológia, bőrgyógyászat, radiológia, szemészet, urológia, fogászat és szájsebészet, családorvostani bevezető, igazságügyi orvostan, továbbá választható ismeretek. A kötelezően választható ismeretek aránya: legalább 15%.

A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei A szakmai gyakorlat magában foglalja az ápolástani gyakorlatot, továbbá a belgyógyászati, gyermekgyógyászati, sebészeti, szülészeti és nőgyógyászati, neurológiai és pszichiátria gyakorlatot, valamint a családorvosi praxisgyakorlatot. A szakmai gyakorlatok időtartamát és követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg.

Egyéb követelmények A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből.


4

A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE A „Általános orvos” szakon minimum 360 kreditpontot kell összesen összegyűjteni a diploma megszerzéséhez, ezt a mennyiséget államilag finanszírozott képzésben 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül. A felsőoktatási törvény (85. §. (4)) alapján a 300 kreditpontból 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (18 kreditpont), így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (54 kreditpont – ebből 20 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. A szakra felvett hallgatóhoz a szak tantervét rendeljük hozzá. A tanterv modulokra oszlik: a kötelező tárgyakat az alapozó (ajánlott tanterv szerint 1 – 4. szemeszter), a preklinikai (5 – 6. szemeszter), a klinikai (7 – 10. szemeszter) és a szigorló (11-12. szemeszter, „6. év”) modulok tartalmazzák, külön modulban szerepelnek a kritériumkövetelmények és külön-külön modult alkotnak az elektív és fakultatív tárgyak. A tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat/kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az alapozó, preklinikai, klinikai, szigorló és kritérium követelmény modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, az elektív és fakultatív tárgyak közül az előírt kreditpont mennyiséget kell teljesíteni. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő: 1. karakter kar O = orvoskar 2. karakter szak O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter modul A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, S = szigorló R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4 – 6. karakter a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OOABK1 = általános orvos szakon alapozó modulban (kötelező) Biokémia 1 c. tárgy* A vizsgakurzus kódalkotása megegyezik a fenti rendszerrel, azzal a kivétellel, hogy a hagyományos kód után –V jelzés kerül. Pl. OOABK1-V = általános orvos szakon alapozó modulban (kötelező) Biokémia 1 c. tárgy vizsgakurzus *

2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén a „hosszú” kódok helyett is ez a kód-típus lép életbe.


5

A TANTERV FELÉPÍTÉSE A kötelező tárgyak azon törzstárgyak, melyeket tanulmányai során valamennyi hallgató köteles felvenni. A Kar szakjain ez a hallgatóktól összesen elvárt kreditpontok 80%-át teszi ki. Kötelező tantárgy előzetes követelménye nem lehet választható tárgy felvétele. A kötelezően választható (elektív) tárgyak közül a hallgató szabadon választhat, de tanulmányaik során kötelesek a tantárgycsoportból meghatározott mennyiségű (az össz kreditérték legalább 15%-a) tárgyat felvenni, és abból kreditet szerezni. A kötelezően választható tárgy tematikájában csatlakozhat kötelező alaptárgyhoz, de egyébként attól függetlennek kell lennie: jelentős mennyiségű plusz ismeretet kell nyújtania; ezek az ismeretek az alaptárgy vizsgáján nem kérdezhetők. A kurzus felvétele nem befolyásolhatja az alaptárgy vizsgaeredményét. E feltételek teljesülését a tárgy jóváhagyásakor a Kredit Bizottságnak ellenőriznie kell. A szabadon választható (fakultatív) tárgyak, kurzusok esetén a tárgy kiválasztása a hallgató döntése alapján történik. A hallgató kreditjeinek általában 5%-át szerzi így. Szabadon választható tárgynak olyan tantárgy, kurzus fogadható el, aminek elsajátítása a hallgatótól legalább egy kreditnyi munkát, legalább félévenként 14 tanóra foglalkozást igényel. A kari oktatás speciális formája a betegágy mellett történő szakmai gyakorlatok (továbbiakban szakmai gyakorlatok). A szakmai gyakorlatok lehetnek évköziek és nyáriak. A szakmai gyakorlatok speciális szabályai: A 3 – 5. év évközi szakmai gyakorlatai tanrendben szereplő, kis csoportokban, meghatározott tematika szerint, a beteggel közvetlen kapcsolatban töltött foglalkozások oktató folyamatos felügyelete, irányítása mellett. A foglalkozásokon az oktató kizárólag oktatómunkát – esetmegbeszélés, oktatási célú betegvizsgálatok és terápiás beavatkozások – végez. A 3 – 5. év során a tantárgy felelősének ezen kívül jogában áll a hallgatókat félévenként a tantárgy félévi óraszámának 10%-át nem meghaladó, tanórán kívüli, betegágy melletti, szakmai gyakorlatra (pl. kötelező ügyeleti részvétel) kötelezni. Ezek elvégzése a tantárgy kritériumkövetelményei között szerepel – érte külön kredit nem jár. A tantárgy felelőse alakítja ki az ilyen szakmai gyakorlatok szabályait, készíti el a hallgatók beosztását és szervezi meg a gyakorlatokat. A TVSZ-ben meghatározott mennyiséget meghaladó, nem pótolt mulasztások miatt a félév aláírását megtagadhatják. Az Általános orvos szakon a 6. év szakmai gyakorlatai a tantervben meghatározott arányban (kb. 10%) foglalkozások (kiscsoportos, oktató folyamatos jelenléte melletti szemináriumok, vagy tancélos betegvizsgálati bemutatások), illetve az oktató időszakos felügyelete melletti egyéni, vagy kiscsoportos szakmai készségfejlesztő gyakorlati elfoglaltság (az oktató gyógyító tevékenységének, betegvizsgálati módszereinek, betegekkel való bánásmódjának megfigyelése, egyszerűbb betegvizsgálati eljárások begyakorlása, anamnézis felvétel, viziteken, referálókon való részvétel, stb.). A 6. év szakmai gyakorlataira való jelentkezés a tantárgyak felvételéhez hasonló módon zajlik. Sikeres vizsga esetén a 6. év szakmai gyakorlataiért heti 1 kredit jár. A nyári szakmai gyakorlat 2 – 4 hetes, kiscsoportos vagy egyéni, klinikákon, oktatókórházakban járó beteg rendeléseken, vagy mentőn eltöltött, a beteggel személyes kapcsolatot kialakító oktatási forma. Formája hasonló a 6. év szakmai készségfejlesztő gyakorlataihoz. Időtartamát, idejét (melyik félév után) és irányelveit az illetékes tantárgy (belgyógyászat, sebészet) felelősének javaslatára a KB határozza meg, és a Kari Tanács hagyja jóvá. A nyári gyakorlatok tematikájának kidolgozása és a gyakorlatok szakmai megszervezése az illetékes tantárgyak felelősének feladata. A hallgatók elosztását a HÖK közreműködésével a Kari Tanulmányi Hivatal végzi. A gyakorlat elvégzését a klinika vezetője, illetve – oktatókórházakban – az osztályvezető főorvos a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar – Általános orvos szak

6

leckekönyvben igazolja. A nyári szakmai gyakorlatok kritériumkövetelmények, értük kredit nem jár. A szigorló évi és a nyári szakmai gyakorlatot a hallgató a PTE Klinikáin és oktató kórházain kívüli más (hazai vagy külföldi) gyógyító intézményben is letöltheti. Az engedélyt az Oktatási Dékánhelyettes adja a fogadó intézmény befogadó nyilatkozata, valamint a tantárgy felelősének hozzájárulása alapján. A hozzájárulást megtagadni csak alapos szakmai, vagy gazdasági indokkal lehet. A hallgatónak a gyakorlat befejezése után igazolást kell hoznia a fogadó intézmény oktatási felelősétől a szakmai gyakorlat sikeres teljesítéséről, melynek alapján a tantárgy felelőse a gyakorlat teljesítését bejegyzi a hallgató leckekönyvébe. A betegágy melletti szakmai gyakorlatokon az orvosi tevékenység végzéséhez szükséges és a képzési követelmények által megkövetelt gyakorlati készségek elsajátításának ellenőrzése céljából a hallgatók „Gyakorlati készségek leckekönyv”-et kapnak. A leckekönyv tartalmazza a gyakorlati követelményeket és a készségek teljesítésének elvárt szintjét. A készségek elsajátítását az oktató aláírásával igazolja.

Képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei

ápolástani (I év után) családorvosi gyakorlat (I. év után) belgyógyászati (III. év után) sebészeti (IV. év után) belgyógyászati (benne felnőtt háziorvosi, infektológiai) gyermekgyógyászati (benne gyermek háziorvosi) sebészeti (benne traumatológiai) szülészeti neurológiai pszichiátriai

Idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelmények

Orvosi szaknyelvi C típusú vizsga angol nyelvből az abszolutórium megszerzésének egyik feltétele. Középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga – bármely olyan élő világnyelvből, amelyben az orvostudománynak tudományos szakirodalma van (kiemelten: angol) – diploma elnyerésének feltétele. A PROFEX államilag elismert orvosi szaknyelvi vizsga mind a diploma megszerzéséhez szükséges képesítési követelményt, mind az egyetemi tanulmányok lezárásához szükséges nyelvi követelményt kielégíti.

Testnevelésre vonatkozó követelmények A Szigorló modul felvételének előfeltétele 4 félév (heti 2 óra) testnevelés foglalkozás, mint kritérium követelmény tárgy elvégzése. A kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban az orvoskar diáksportkörének és


7

sportegyesületének foglalkozásain harmadsorban az egyetem bázisán működő Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) edzésein teljesíthető.

Abszolutórium megszerzésének feltételei Az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzése tanúsítja, hogy a hallgató a szak tantervében szereplő valamennyi tanulmányi- és vizsgakötelezettségét teljesítette és így záróvizsgára bocsátható. Az abszolutórium kiadásának nem feltétele a diplomamunka sikeres megvédése és a rendeletekben megszabott idegen nyelvi tudás igazolása. A hallgató leckekönyvében az abszolutóriumot a Tanulmányi Hivatal tölti ki és az Oktatási Dékánhelyettes írja alá.

Diplomadolgozat elkészítésének főbb követelményei A záróvizsga letétele előtt a hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie és azt megvédenie. A szakdolgozat célja az, hogy a hallgató az orvostudomány kiválasztott problémakörének önálló tanulmányozásával és tudományos feldolgozásával fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtár használatát, az irodalomkutatás módszereit, és képes legyen adatait és következtetéseit tömören és szabatosan megfogalmazni. A hallgató a szakdolgozatot konzulens segítségével készíti. A konzulensnek elméleti intézet esetén Ph.D. fokozattal, klinika, oktató kórház esetén az adott tárgyból szakvizsgával kell rendelkeznie. Célszerű a 4. év második félévében a konzulens személyét kiválasztani és a szakdolgozat alapjául szolgáló munkát elkezdeni. A konzulens személyének kiválasztásában segít az Intézetek által kiadott tudományos témakörök jegyzéke. A konzulensi viszony a hallgató és a konzulens között írásban jön létre. A hallgató elfogadását az erre szolgáló űrlapon a konzulens aláírásával igazolja. Ugyanezen űrlap konzulensnél maradó példányán a hallgató aláírásával elkötelezettséget vállal a munkához. Az aláirt űrlap harmadik példányát azon Intézet vezetőjének kell átadni, ahol a hallgató a szakdolgozatot meg fogja védeni. A konzulensek személye illetve a szakdolgozat témája a 6. évre való beiratkozás előtt megváltoztatható. Ugyanazon konzulenssel a téma megváltoztatása a konzulens és a hallgató szóbeli megegyezése alapján történik. A konzulens személyének megváltoztatásáról a hallgatónak a konzulenst, valamint az Intézet vezetőjét az új konzulenssel való megegyezés után 8 napon belül írásban kell tájékoztatnia. A szakdolgozat mögött álló munka minőségéért a konzulens felel. Ha a konzulens úgy ítéli, hogy a hallgató a konzulens által megszabott, tőle elvárható időarányos munkát nem végzi el, az együttműködést megszakíthatja. Erről a konzulensnek a hallgatót és az Intézet vezetőjét írásban kell tájékoztatnia. A konzulens azonban nem szakíthatja meg a hallgatóval konzulensi viszonyát a hallgató 6. évre való beiratkozása után. A konzulens ugyancsak nem vállalhat olyan hallgatót, aki a 6. évre már beiratkozott. Ha a hallgató a Dékán által kiírt pályázaton Tudományos Diákköri pályamunkával díjat nyert, azt szakdolgozatként elismerik. Erről az Intézet vezetőjét a Tanulmányi Hivatal írásban tájékoztatja. A 6. évre iratkozás egyik feltétele annak igazolása, hogy a hallgató a szakdolgozat elkészítéséhez a munkát a konzulenssel megkezdte, illetve, hogy Tudományos Diákköri pályadíjat nyert. A téma feldolgozásához a hallgató igénybe veheti a központi és a tanszéki könyvtárak szolgáltatásait. A hallgató angol nyelven is írhatja szakdolgozatát. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar – Általános orvos szak

8

A szakdolgozat terjedelme a táblázatokkal és az irodalomjegyzékkel együtt, általában 20 - 40 normál gépelt oldal lehet. Fűzve, vagy kötve készítendő el. Külső borítóján fel kell tüntetni a dolgozat címét, készítője nevét, a beadás évét, a konzulens nevét és munkahelyét. Az elkészült dolgozatokat két példányban a konzulens intézetének – ha a konzulens nem az Egyetem dolgozója, a téma szerint illetékes egyetemi Intézet – vezetőjéhez kell benyújtani az általa megszabott időpontig. A szakdolgozatot szóban meg kell védeni. Ez az oktatási egység vezetője által felkért bíráló (rendszerint az Intézet oktatója – nem a konzulens) rövid írásbeli véleménye alapján háromtagú bizottság előtt történik, a Tanulmányi Hivatal adminisztratív segítségével. A bizottság tagjai az Intézet vezetője, vagy helyettese, a bíráló és a konzulens. A védés lebonyolításáért és formai követelményeinek teljesítéséért az illetékes egyetemi intézet vezetője a felelős. A záróvizsgára a szigorló hallgató csak akkor bocsátható, ha az intézet vezetője legkésőbb a június 1-ig a sikeres védés igazolását a Tanulmányi Hivatalra megküldi. Ha a szakdolgozat díjazott TDK pályamunka, arról a bizottságnak nem kell írásbeli véleményt alkotni – ezt a díjazás alapjául szolgáló, bizottsági vélemény pótolja – a hallgatónak csak vitakészségének bizonyításául kell azt szóban megvédenie. Ha a pályamunka-díjat kapott hallgató TDK konferencián a diplomamunka témájából előadást tartott, a pályamunkát szóban sem kell megvédeni, azt automatikusan jeles szakvizsgadolgozatként kell elfogadni. A Pályamunka díjazott voltát, valamint a TDK konferencián való előadásának tényét a TDK Elnöktől kapott információ alapján a Tanulmányi Hivatal közli az Intézettel és jegyzi be a hallgató leckekönyvébe. Társszerzős pályamunka csak az első szerző számára fogadható el szakdolgozatként, a többi szerző lemondó nyilatkozatának melléklése esetén. Több szerzős TDK előadás esetén is a fenti kedvezményt csak a tényleges előadó (a társszerzők írásbeli nyilatkozata alapján) kaphatja meg. A szakdolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik, amelyet a hallgatóval a védést követően közölni kell. Jeles eredményt elsősorban olyan szakdolgozat kaphat, mely saját kísérletes megfigyelésen (TDK munkán) alapul. A szakdolgozatért a tantervben meghatározott kredit is jár (az Általános Orvosi szakon 20 pont). Ha a szakdolgozat védésekor a hallgató elégtelen osztályzatot kap, záróvizsgára csak ennek kijavítása után bocsátható. A javított szakdolgozat legkorábban két hónappal a védést követően nyújtható be. A védés eredményét és rövid szöveges véleményezését is tartalmazó, a bizottság tagjai által aláírt nyomtatványt és a szakdolgozat egyik példányát az Intézet vezetőjének a Tanulmányi Hivatalhoz kell eljuttatnia. Ezt a dolgozatpéldányt készítője a szóbeli záróvizsgán visszakapja. A másik példány a védést lebonyolító Intézet könyvtárába kerül, és azt ott 5 évig meg kell őrizni.

A záróvizsga A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgára bocsátás feltételei az abszolutórium megszerzése a jelentkezést megelőző két éven belül, a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése, és a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.


9

A záróvizsga három részvizsgából áll az országosan szakonként egységes írásbeli tesztvizsga, gyakorlati vizsga, és szóbeli vizsga. A záróvizsga-bizottságok az Elnökön kívül 2 – 4 tagból állnak. A bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső, nem orvoskari szakember legyen. Az Elnökök személyére a KB tesz javaslatot és a Kari Tanács hagyja jóvá legfeljebb 3 évre. A Bizottság tagjait a Dékán kéri fel. A záróvizsga részvizsgák érdemjegyeinek megállapítása 5 fokozatú osztályzattal történik. A részvizsgák érdemjegyei nem vonhatók össze. Sikertelen részvizsga esetén a komplex záróvizsga folytatható, megismételni csak a sikertelen részvizsgát kell. A komplex záróvizsga akkor sikeres, rá érdemjegy akkor adható, ha valamennyi részvizsga osztályzata legalább 2-es (elégséges). A komplex záróvizsga minősítését a három részvizsga és a diplomamunkáért kapott érdemjegy egyszerű számtani átlaga adja az alábbiak szerint: 4,51 – 5,00................................. jeles 3,51 – 4,50..................................... jó 2,51 – 3,50............................közepes 2,00 – 2,50......................... elégséges Javító záróvizsga a következő záróvizsga időszakában tehető. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt később bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos záróvizsgára vonatkozó rendelkezések alapján. A diplomaátvétel feltételei Oklevelet az a hallgató kaphat, akinek záróvizsgája sikeres és a rendeletekben előírt egyéb, az oklevél megszerzéséhez szükséges követelményeket (pl. állami nyelvvizsga) teljesítette. Az oklevelet az Egyetem rektora, a Kar dékánja és a záróvizsgáztató bizottság elnöke írja alá. A diplomaátlag a teljes tanulmányi időszak alatt szerzett valamennyi kreditet eredményező vizsga érdemjegyeinek súlyozott átlaga. Diplomaátlag számításához a záróvizsga érdemjegyéhez a diplomamunka kreditjét kell hozzárendelni. A diploma magyar és latin nyelvű. Az orvosok és a fogorvosok doktori címét tanúsító diplomán a diplomaátlag alapján a következő minősítések egyikét kell feltüntetni: Summa cum laude ....... (4.51 – 5.00) Cum laude .................... (3.51 – 4.50) Rite .............................. (2.00 – 3.50) A diplomát a feltételek teljesítését követő egy hónapon belül ünnepélyes keretek között adják át. A hallgató részére a Kar magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott minta szerint. A hallgatók kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.


10

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Általános orvos szak 1

Recommend Documents