Pécsi Művészeti Szakközépiskola
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008
›1‹
Tartalomjegyzék A Pedagógiai Program megalkotásának, módosításának folyamata..............................................5 A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK...............................7 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE...................................................................................................................9 I. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola képzése, feladatai, fejlesztési lehetőségei...................14 Gondolatok az iskola működéséről, javaslatok a fejlesztési lehetőségekről...........................28 Bevezető.........................................................................................................................................38 Rövid iskolatörténeti összefoglaló.................................................................................................39 I. NEVELÉSI PROGRAM...................................................................................................................42 1. Iskolánk működésének általános jellemzői................................................................ 43 2. Iskolánk céljainak megvalósítását segítő alapelveink........................................................47 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai,eszközei, eljárásai.............................49 3.1. A képzési szakirányok életkori szakaszai, a középfokú művészeti képzés előfeltételei, szakmai fejlesztési feladatai..........................................................49 3.2. A párhuzamos képzés szükségessége és jelentősége...................................................51 3.3. A képzés sajátosságainak hatása a képzés jellegére.....................................................52 3.4. A képzés szervezése.........................................................................................................52 3.5. A tanulói jogviszony létesítése........................................................................................53 3.6. A tanulói jogviszony megszűnése.................................................................................54 3.7. A képzés formái................................................................................................................55 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:............................................61 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:.....................................................................63 6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység...........................................................................................................64 7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység....................................................65 8. A képességek kialakulása és fejlesztése.................................................................................67 9. Az iskola egészségnevelési programja...................................................................................69 10. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek.........................78 11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 79 12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység............................................................82 13. A környezeti nevelés programja.............................................................................................85 14. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke..................................91 15. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése..................................91 II. HELYI TANTERVEK..................................................................................................................... 92 1. A helyi tanterv a pedagógiai program részeként a Nemzeti Alaptanterv megvalósításának eszköze..............................................................93 2. Az iskola helyi tantervének összeállításánál figyelembe vett tényezők:............................94 3. A helyi tanterv alapját jelentő szakmai és közismereti óratervek......................................95 ›3‹
4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:...................................................................................... 116 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei,............................................................... 117
5.1. A felvételi vizsgák követelményei........................................................................................ 117 5.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere..... 118 5.3. A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése.......................................................129 6. Az érettségi vizsgára történő felkészítés lehetőségei, feltételei, az érettségi követelményei....................................................................................................134 7. A tanulók fizikai állapotának mérése..................................................................................135 III. SZAKMAI PROGRAM...............................................................................................................136 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...............................................................................................................139
Ez a Pedagógiai Program a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában folyó pedagógiai tevékenység alapdokumentuma. A program a tudás megszerzésére, az általános műveltség megalapozására, valamint a szakmai/művészeti alkotómunka kibontakoztatására irányuló folyamatot határozza meg.
›4‹
A Pedagógiai Program megalkotásának, módosításának folyamata
1. Iskolánk pedagógiai programját először 1997-ben alkottuk meg. A közoktatás tartalmi szabályozása új elemeinek megjelenése nyomán, valamint a működés során szerzett tapasztalatok alapján szükségessé vált az alapdokumentum módosítása. Iskolánk közösségének célja a pedagógiai program újraalkotásával: tartalmi működésünk céljainak, feladatainak, követelményeinek meghatározása, megfogalmazása, és rögzítése annak érdekében, hogy pedagógiai szemléletünkről, munkánkkal létrehozott értékeinkről, pedagógiai gyakorlatunkról pontos képet alkossunk. A program munkánk lenyomata, őrzi az iskola több mint öt évtizede alatt kialakított értékeit, összefoglalja a fejlesztési törekvéseinket, megfogalmazza az iskolában élők és az iskolával kapcsolatban állók számára a nevelési programunkat,
az iskola helyi tantervének sajátosságait, az iskola szakmai programját.
2. Pedagógiai programunkat a Közoktatási törvény 48.§.(1) a-e pontjai szerint építettük fel, megőrizve az 1997-ben alkotott és 2001-ben módosított program azon elemeit, amelyek az új követelmények szerint is időt állóak, amelyek tartalmukban és szemléletükben az iskolában folyó tanulási-tanítási folyamatot tükrözik. Programunkat a Közoktatási Törvény 2003. évi módosítása nyomán ki kellett egészíteni, a 48.§ (1) - (7) alapján. 3. 2008-ban vált szükségessé a Pedagógiai Program újbóli módosítása, a Nat kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendeletet módosító 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet elfogadása nyomán 2008. március 31-ig a Pedagógiai Program Nevelési Programjának módosítására kerülhetett sor. A szakmai program módosítása a jelenleg még tervezet formájában létező SZKV, valamint az ugyancsak tervezetként rendelkezésre álló központi programok elfogadása és bevezetése után történhet meg. A helyi tanterv megalkotása/módosítása a fenti dokumentumokkal (SZVK és központi programok) összefüggésben, valamint a kerettantervek elfogadása, megismerése után valósulhat meg. (A helyi tanterv teljes felülvizsgálatát a 202/2007.(VII.31.) Kormányrendelettel módosított 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelet 11§.(3) bek. alapján 2011. június 30-ig kell elvégezni. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2008. (01.24.) számú határozata alapján a drámatagozatos gimnáziumi osztály indítását engedélyezte. A határozat 3. pontja szerint az iskola pedagógiai programját és helyi tantervét a gimnáziumi képzést figyelembe véve 2008. május 31-ig kell átdolgozni. ›5‹
A Pedagógiai Programot meghatározó legfontosabb jogszabályok: – 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról – 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről – 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról – 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról – 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről – 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről – 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról – 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
›6‹
A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK
›7‹
Tájékoz tató
A pécsi Művészeti szakközépiskoláról
›8‹
AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Pécs zeneoktatásának középfokú intézményeként 1952-től működött a városban az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskola, Antal György vezetésével. A növendékek közismereti tanulmányaikat a Leőwey Klára Gimnázium ún. zenei tagozatos osztályaiban végezték, zenei-szakmai tanulmányaikat pedig az említett szakiskolában. 1957-ben a Leőwey Gimnázium 4 zenei osztályát önálló intézménnyé – Zenegimnáziummá – szervezték, az új iskola közismereti oktatásának ellátására külön tantestületet alakítottak ki. A zenei-szakmai képzés azonban továbbra is a Zeneművészeti Szakiskolában folyt. Az iskola önálló épületet kapott, így a valóságosan is önállósult intézményben a 60-as évek elején megkezdődött a képzőművészeti, majd hamarosan az iparművészeti képzés is. Az iskola neve Művészeti Gimnáziumra változott Növekedett a tanulók és oktatók létszáma is, neves művésztanárok oktatták a diákokat. A tantestület és a növendékek dr. Molnár Péter igazgató vezetésével sokat tettek az épület megfelelő átalakításáért: műhelyek, rajzterem létesítéséért. 1967-ben az iskolát Művészeti Szakközépiskolává szervezték át, a Zeneművészeti Szakiskola középfokú osztályai is beépültek a szakközépiskolába. 1967-től 1985-ig az intézményt Gelencsér Géza igazgató vezette. 1974-ben táncművészeti szak létesült, a képzést a Pécsi Balett művészei látják el azóta is. Így vált teljessé a művészetoktatásnak az a formája, amely jelenleg is jellemzi az iskolát. 1984-ben elkészült egy új iskolaépület első üteme, majd 1988-ban a tantermek átadásával lehetővé vált, hogy a művészeti képzést és az általános-közismereti oktatást korszerű körülmények között lehessen folytatni. 1985-től 1995-ig az iskola igazgatója Tasnádiné Rónaky Edit volt, 1995-től Fükéné Walter Mária vezeti az iskolát.
A tagozatok művészeti vezetői: Uhrik Dóra Liszt-díjas, Kossuth-díjas, Érdemes művész, Ernszt András festőművész és Vida Lóránd harsonaművész. Az általános képzés irányítója: Rajnai Richárd történelem-mozgóképkultúra és médiaismeret szakos tanár. Kiváló balett-mesterek: Rónay Márta, Kovács Zsuzsa és Lovas Pál a táncművészeti szakon.
›9‹
Jelentős személyiségek a képző-iparművészeti szakon: Gellér B. István Munkácsy-díjas képzőművész, Valkó László Munkácsy-díjas festőművész, Molnár Tamás grafikusművész, Krawczun Halina kerámia-művész, Nyári Zsolt, Rigó István és Kuti László szobrászművészek. A zeneművészeti szakon tanító kollégáink koncertező, ismert művészek, illetve a Pécsi Szimfonikus Zenekar tagjai: Forgó György (zongora), Ancil Anita (zongora), Szeléndi Zsuzsa (fuvola), Radics Miroszlav Péter (klarinét), Murin Jaroszlav, Adorján Zsófia (hegedű, brácsa), Szilágyi Lajos (kürt), Horváth Zsolt (trombita), Vida Róbert (tuba), Bánky Géza (ütő). Szivesen emlékezünk azokra az időkre, amikor még kollégáink voltak (a teljesség igénye nélkül): Bizse János, Bizséné Zs. Kovács Diána, Erdős János, Nádas Éva, Knoll Éva, Paláncz Tamás, Barth István, Polgár Marianna, Eck Imre, Vidákovics Antal.
Az iskola célja: · a művészeti szakképzés és az általános képzés magas színvonalú biztosítása, · az elméleti és gyakorlati ismeretek megfelelő szintű elsajátíttatása, · a személyiségfejlesztés feladatának megoldása, amelyek eredményeként az iskola: · önállóan gondolkodó és cselekvő, · önművelésre képes, · együttműködő, felelősségvállaló, · változásra és változtatásra, döntésre képes egyéneket formál Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki egyéni képességeit és tehetségét kifejleszthesse és alkotó módon felhasználhassa, alkalmazhassa. Az iskolánk nyitott a környezete iránt, a tanulmányi idő alatt a növendékekben a művészetek iránti érdeklődés, vonzalom elmélyül, lehetővé válik számukra a különböző művészeti területek megismerése, a hazai és nemzetközi művészeti és kulturális értékekben való eligazodás, a művészi értékek befogadása, élményszerű átélése és továbbadása. Az iskola beiskolázási tevékenysége Pécs városra, Baranya megyére, a régióra terjed ki, de jelentkeznek az ország más tájáról is növendékek, elsősorban azért, mert a művésztanár szerepe döntő egy tanuló fejlődésének szempontjából. A Pécsett élő és alkotó zeneművészek, képzőművészek, iparművészek és táncművészek fontos feladatuknak érzik a mesterségbeli tudás átadását, az alkotás iránti vágy felkeltését, a kreativitás kibontakoztatását, a képességek fejlesztését. A tantestület szellemiségét összességében az alkotókedv, az értékek teremtésére törekvés jellemzi.
› 10 ‹
Az iskola rövid bemutatása: A Pécsi Művészeti Szakközépiskola a művészeti képzés színvonalának megteremtésében és megőrzésében a vidéki szakközépiskolák között fontos szerepet tölt be. Ennek eredményeként alakult ki a régióban és az országban egyedülálló képzési struktúrája és szellemisége, amely vonzó a tehetséges tanulók és szüleik számára. A több mint négy évtizedes tevékenysége alatt számtalan azóta neves alkotóművész folytatta itt tanulmányait. Akik nem művészi területen végzik munkájukat jó mesterekké, pedagógussá váltak. Az iskola eredményesen készíti fel a tanulókat a továbbtanulásra vagy a munkábaállásra. A növendékeink országos és nemzetközi szakmai és általános tanulmányi versenyeken elért helyezései és eredményei is figyelemre méltóak. Munkánk magas színvonalát jelzik rendszeres bemutatóink, szerepléseink: koncertek, kiállítások, táncművészeti programjaink, ezeket az eseményeket a szakma és a művészetet szerető és értő közönség figyelme egyaránt elismerően méltatja. Tanítványaink sikereit jelzik azok a mutatóink, amelyek a felsőoktatásban /itthon és külföldön/ való továbbtanulás jelentős arányát mutatják. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola a tehetséggondozás és a művészi alkotómunka sajátos műhelye. Iskolánknak értelmet a mesterek és tanítványaik között létrehozandó dialógus ad. Ez a dialógus az alkotó ember felelősségére helyezi a hangsúlyt, mert az alkotó, kreatív ember hozza létre az értékeket. Iskolát csak úgy érdemes csinálni, ha abban a növendék felnőhet, kifejlődhet, felépítheti önmagát, ha az iskola biztosítja az alkotó szellemiségű munkát növendéknek, tanárnak egyaránt.
› 11 ‹
Iskolánkat a művészetek terén kiemelkedő adottságokkal és képességekkel rendelkező, a tehetségüket fejleszteni kívánó, az alkotómunka iránt elkötelezettséget érző fiatalok és szüleik, valamint a tapasztalataikat, tudásukat átadó, az alkotó szellemiséget megteremtő és annak mindenekfelettiségét felismerő művészek és közismereti tanárok igénye hívta életre. A középfokú professzionális művészeti képzés nagy jelentőségű a művészeti pályára készülők életében, mert az iskolánkba kerülő növendékek életkorára jellemző a nagyfokú nyitottság, a fogékonyság, a befogadás képessége, ugyanakkor az eredetiség, a kifejezés, az alkotás iránti vágy. Ez a mester és tanítvány közös munkájának, dialógusának alapja.
A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük az iskolánkban végzett és a művészi pályán kiemelkedő sikereket elért művészeket: Zeneművészeti szakon Jandó Jenő, Ligeti András, Várnai Beáta, Balogh József, Lieli Gábor, Balogh Attila, Szabó András, Papp Gábor, Papp Györgyi, Sztankov Iván, Ribly Ilona, Harteistein István, Káfka Viktória, Szeléndi Zsuzsa, Kreka László, Horváth Zsolt, Ancil Anita, Forgó György, Gyöngyössy Zoltán, Kovács István, Fodor Gabriella, Illés Erzsébet, Dobai Tamás, Kákonyi Ilona, Kovács Sándor, Nemes Zsuzsanna, Virág Emese, Kovács Vera, dr. Hegyi István, Pécsi Rita, Garami Zoltán, Patkó József, Jobbágy Valér, Thész Gabriella,
Képző-iparműv. szakon Swierkiewitz Róbert, Uherkovich Ágnes, Kismányoky Károly, Pilaszanovich Irén, Bachmann Zoltán, Pauly Anna, Deák Zsuzsanna, Pinczehelyi Sándor, Schubert Péter, Valkó László, Bizse Mária, Halász Károly, Ficzek Ferenc, Jegenyés János, Bicsár Vendel, Samu Géza, Hegedűs2 László, Strisovszky Szilárd, Bachmann Gábor, Baktay Patrícia, Laczák Géza, Kertészfy Ágnes, Zidarics Ilona, Füzesi Zsuzsanna, Marsay Ágnes, Pócs Péter, Nádor Judit, Markó Nándor, Haui József, Jandó Péter, Rigó István, Lencsés Ida, Odrobina Tamás, Császma József, Molnár Tamás, Vanyúr István, Zvolszky Zita, Nagy Niké, Andor István, Navratil Zsuzsa, Boda Péter, Bagossy Levente, Sellyei Tamás, Mike Tamás,
Táncművészeti szakon Három Edina, Delbó Balázs, Fejes Ádám, Papp Tímea, Markovics Ágnes, Czebe Tünde, Daczó Eszter, Pintér Tímea, Rezes Judit, Velekey László, Szigeti Oktávia, Nichita Sebastian, Fábián Anita, Dévényi Ildikó, Vati Tamás, Nübl Tamara, Torma Zsolt.
› 12 ‹
Felvételi eredményeink számottevőek, a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert növendékeink művészeti pályákon és nem szakirányban egyaránt nagy számban folytatják tanulmányaikat.
Iskolánk a három művészeti ág együttes jelenlétével az országban egyedülálló szerkezetű. Ez a sajátosság azonban nem csupán egy szerkezeti jellemző: az iskola szellemiségében meghatározó jelentőségű a művészeti területek kölcsönhatása, együttműködése. Az egyes művészeti területeken jelentős fejlődést értünk el a kamarazenei oktatásban, a moderntánc képzésben, valamint specializációként a fotózás, divatrajz, animáció és üvegtechnikák oktatásában. Kiemelkedő programjaink az év közben és nyaranta szervezett kurzusaink és alkotótáboraink, amelyeken neves művészek vesznek részt. Az elmúlt években jelentős szakmai és pedagógiai innovációval sikerült megteremteni az általános (közismereti) és művészeti képzés fejlődését mind az ismeretátadás-elsajátítás, mind pedig a képességek fejlesztése terén.
› 13 ‹
I. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola képzése, feladatai, fejlesztési lehetőségei Működésének ötven éve alatt iskolánk, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola struktúrájában, illetve képzésének tartalmában jelentős változásokon ment keresztül. Az eltelt idő – az öt évtized – önmagában nem igazol semmit, azonban a változások nyomán megvalósult fejlesztés, fejlődés számottevő az iskola életében, meghatározó jelentőségű országosan a középfokú művészetoktatásban és ezzel együtt az iskolának fontos szerepe van Pécs város közoktatásában: 2005-ben a fenntartó önkormányzat felterjesztésére az iskola elnyerte „A Magyar Művészetoktatásért” rangos szakmai díjat. Az iskola tevékenysége alapvetően háromféle feladat köré szerveződik. A szakképzés rendszerébe illeszkedően, központi programok alapján, OKJ-ben meghatározott művészeti szakképzést folytatunk. A művészeti szakképesítésekre való felkészítés mellett ez az iskola a tehetségfejlesztés, tehetségsegítés speciális feladatának alkotóműhelye. Az oktatási feladatokkal összhangban, meghatározó jelentőségű kulturális –művészeti intézményként vesz részt Pécs város művészeti életében.
I. A képzés legfontosabb jellemzői 1. A beiskolázás sajátosságai A Pécsi Művészeti Szakközépiskola három művészeti szakirányra (zeneművészet, képző- és iparművészet, táncművészet) kiterjedő képzési struktúrájával és sajátos művészeti szakképzési programjával meghatározó jelentőségű az ország középfokú művészetoktatási intézményei között,a művészeti pályák iránt érdeklődő tanulók körében jól ismert, népszerű intézmény. Beiskolázásunk széleskörű, városi, megyei, régiós és országos feladatokat látunk el . A beiskolázás évek óta stabil , a felvételi folyamatban nincs ingadozás, a jelentkezők száma évről-évre jelentősen meghaladja a felvehető tanulók létszámát. A felvehető létszámot alapvetően a férőhelyek száma határozza meg : mintegy húsz évvel ezelőtt az épületet –a tantermeket- egy állandó létszámra építették, a kor szerinti újabb követelményeknek,- pl. nyelvoktatás miatti csoportbontás, informatikaoktatás-csak tanári szobák átalakításával lehetett helyet kialakítani. A szakmai tevékenység bővítése miatt – ez új szakok indítását jelentette az elmúlt években – a művészeti képzés műhelyei, tantermei is kevésnek és kicsinek bizonyulnak. › 14 ‹
Az iskolánk iránti érdeklődést alapvetően meghatározza az itt tanító művésztanárok igényes és magas színvonalú munkája, az általános képzés sokszínűsége és eredményessége, a művészeti és közismereti képzés nyomán megszerzett tudás használhatósága: a növendékek sikeresen felvételiznek szakirányú és nem szakirányú felsőoktatási intézményekbe, illetve szakképesítésük birtokában munkába állásuk biztosított, biztonságos. Képzésünk eredményességét támasztják alá azok az adatok, mutatók, amelyek az Országos Közoktatási Intézmény szakmai elemzéseinek hátterét jelentik. Az iskola iránti fokozott érdeklődést támasztja alá az a tény is, hogy a nappali párhuzamos képzés mellett számottevő a vendégtanulók és az érettségi utáni szakképzésre jelentkezők nagy száma- elsősorban a zeneművészeti területen. Az utóbbi években a város középiskoláiból fogadunk vendégtanulókat a művészettörténet és mozgókép és média ismeret tantárgyak óráira is. A következő grafikonok a beiskolázási létszámok változását mutatják be: tanulók száma 400
350
339 306
300
fő
250
249
265
278
273
263 243
257
256
266
259
272
317
288
200
150
100
50
0 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
év
› 15 ‹
40 35 30 25 34
38
35
30
28
25
30
28
23
22
20
34
32
29
15
25
23
17
10 5
zeneművészeti szak
0
1998/1999 jelentkezett 2001/2002 jelentkezett 2004/2005 jelentkezett
1998/1999 felvett 2001/2002 felvett 2004/2005 felvett
1999/2000 jelentkezett 2002/2003 jelentkezett 2005/2006 jelentkezett
1999/2000 felvett 2002/2003 felvett 2005/2006 felvett
2000/2001 jelentkezett 2003/2004 jelentkezett
2000/2001 felvett 2003/2004 felvett
képző-iparművészeti szak 160
135
140
128
122
120 101
100
88
83
77
80
99
60
40
30
29
27
25
31
28
30
30
20
0 l fe ve tt
tt
ke nt
ve
le
je
l fe
tt
ke nt
ve
le
je
l fe
tt
ke nt
ve
le
je
l fe
tt
ke nt
ve
le
je
l fe
tt
ke nt
ve
le
je
l fe
tt
ke nt
ve
le
je
l fe
ke nt
tt
ke nt
ve
le
je
l fe
le
je
tt
ze
2005/2006
tt
ze
2004/2005
tt
ze
2003/2004
tt
ze
2002/2003
tt
ze
2001/2002
tt
ze
2000/2001
tt
ze
1999/2000
tt
ze
1998/1999
› 16 ‹
táncművészeti szak 90 82 80
75
70
70
67 61
60
56 52
50
47
40 30 20
17
18
17
18
18 14
16
14
10 0 l fe tt
ve
tt
ze
ke nt
le
tt
ve
tt
2004/2005
je
l fe ze
ke nt
le
tt
ve
tt
2003/2004
je
l fe ze
ke nt
le
tt
ve
tt
2002/2003
je
l fe ze
ke nt
le
tt
ve
tt
2001/2002
je
l fe ze
ke nt
le
tt
ve
tt
2000/2001
je
l fe ze
ke nt
le
tt
ve
tt
1999/2000
je
l fe
tt
ze
ke nt
tt
ve
le
je
l fe ze
ke nt
le
je
1998/1999
2005/2006
A zeneművészeti tagozatra jelentkezők száma kisebb mértékű, mint a másik két tagozaton tapasztalható érdeklődés. Ennek a jelenségnek az okai a következők: a zeneművészeti tagozaton előképzettség szükséges, a tehetséges tanulók azonosítása évekkel előbb kezdődik, középfokú zenei képzés történetileg korábban indult meg az országban, több helyen folyik zeneművészeti oktatás, mint a
2. A szakképzés sajátosságai Iskolánk szervezeti és tartalmi működését mindenképpen meghatározza az a körülmény, hogy bizonyos szempontból tisztázatlan ennek az iskolatípusnak a helye, szerepe a szakképzés rendszerében. A szakképzésre érvényes szabályozók ugyan pontosan leírják a művészeti képzés jellemzőit és követelményeit, ugyanakkor a finanszírozás és fejlesztés oldaláról ez az iskola kívül marad a lehetőségeken,pályázatokon. A szakképzési támogatások sem segítik jelentős mértékben a fejlesztési lehetőségeket, mert ezt az iskolatípust a gazdálkodó szervezetek csak nagyon kis mértékben támogatják. Az iskola várhatóan részét képezi majd a pécsi szakképző intézményekből szerveződő Térségi Integrált Szakképző Központ humán tagozatának.
› 17 ‹
A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában OKJ szerinti művészeti szakképzés folyik. 52 1822 04 zenész 52 1833 02 táncos 52 1812 10 ötvös 52 1812 08 keramikus 52 1812 12 textilműves 52 1811 02 grafikus 52 1811 03 szobrász 51 1811 01 festő
(zeneművészeti) (táncművészeti)
(képző-iparművészeti)
A tanítási-tanulási folyamat során az iskola lehetőséget és feltételeket biztosít a növendékeknek és az iskola dolgozóinak tudásuk gyarapításához, tehetségük és egyéni képességeik fejlesztéséhez, ismereteik és képességeik alkotó szellemiségű felhasználásához, alkalmazásához. Ezt a célt az iskola az oktatás magas színvonalú biztosításával, az elméleti és gyakorlati ismeretek korszerű feldolgozásával, a személyiség fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésével éri el. Céljaink megvalósításával korszerű általános műveltségi és művészeti ismeretekkel rendelkező önállóan gondolkodó és cselekvő, önművelésre képes, együttműködő, felelősségvállaló, változásra és változtatásra képes, választásra és döntésre képes, harmonikus személyiségű egyének bontakozhatnak ki, formálódhatnak, fejlődhetnek az iskolánkban eltöltött évek alatt. Az iskola a gyakorlati képzést az OM által 1997-ben kiadott központi tanterv szerint saját oktatási területén biztosítja és a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek biztosítását tűzi ki célul. A közeljövőben elfogadásra kerülő új SZKV és központi szakmai programok alapján az iskola művészeti képzése is korszerűsödni fog, átdolgozásra kerülnek a tantárgyi programok.
› 18 ‹
A középfokú művészeti szakképzés zeneművészeti, képző- és iparművészeti és táncművészeti szakon nyújt szakmai ismereteket. A zeneművészeti szakon hangszeres gyakorlati képzésben és elméleti képzésben részesülnek a tanulók. A táncművészeti szakon táncos képzés folyik a klasszikus balett és a modern tánc alapjainak elsajátításával. A képző- és iparművészeti szakon az ötvös, a kerámiai, a grafikai és a textil iparművészeti szakmákat sajátítják el a tanulók. A képzőművészet terén tehetséges növendékek a szobrász és festő szakokon tanulhatnak. A szakmai képzés feladata a speciális kompetenciák fejlesztése: iskolánkban kiemelt jelentősége van az alkotóképesség fejlesztésének. Az alkotás folyamata nemcsak az elgondolást, a döntést, hanem a kivitelezést: a produktum létrehozását is magába foglalja. Ebből következően az alkotóképesség fejlesztése csak a tevékenység, a cselekvés fontosságának hangsúlyozásával lehetséges. Ezért a szakmai elméleti oktatást és a gyakorlati képzést a zenész tanulóknál az alapfokú képzés után folytatni kell, a képző - és iparművészeti szakon, valamint a táncművészeti szakon a képzés első évében el kell kezdeni és folytatni kell olyan mértékben, ahogy azt a szakmai ismeretek megkövetelik. A szakmai gyakorlat és elmélet egymástól elválaszthatatlan, egymást erősítve szoros egységet alkot, és folyamatos fejlesztést igényel.
3. Az oktatás körülményei, feltételei Iskolánk eredményesen tudja teljesíteni feladatát, mert az iskolában eltöltött időt hatékonyan szervezzük meg, mind a művészeti foglalkozásokon, mind pedig a közismereti órákon. Ennek biztosítéka a tanórai módszerekben van, amelyek az egyénre szabott tanulást segítik elő. A professzionális tanítási és az együttműködésen alapuló tanulási módszerek megalkotása és hatékony alkalmazása a párhuzamos képzés okozta nehézségek oldását segíti elő. A differenciált képességfejlesztés során alkalmazott megoldásokkal a tanulók részképességeinek zavaraiban rejlő problémák megoldására is törekszünk.. A növendékek jelentős része – mintegy kétharmada – a szüleitől távol lakik, kollégiumban vagy albérletben. A kollégiumi összevonások miatti helyzet – az iskolához tartozó kollégium megszűnése – nem kedvezett a növendékeknek, az iskolának. Az iskola sajátos munkarendje, a rendszeres › 19 ‹
hétvégi programok, szereplések miatt a tanulók hazautazása hétről-hétre gondot okoz, a családoknak pedig olyan anyagi terhet, amelyet nem mindenki tud vállalni. Az iskolában a személyi feltételek adottak, az alkotómunkában kiemelkedő és a művészetpedagógiában tájékozott művésztanárok tanítanak a szakmai képzésben. A közismereti tanárok az új érettségi követelményei szerint felkészültek az eredményes általános képzés biztosítására. A tárgyi feltételekben jelentkező problémáink ismertek a fenntartó előtt. A szakmai munka megfelelő színvonalú ellátásához megfelelő méretű balett-teremre és öltözőhelyiségekre lenne szükség, amelyek tervezése évekkel ezelőtt megkezdődött. A képző-iparművészeti műhelyek, rajztermek korlátozott száma és befogadóképessége miatt több éve rajztermeket, műtermet kell bérelnünk. A szobrász műhely a meglévő épület alagsorában található, kiváltását az ÁNTSZ vizsgálata feltétlenül ajánlja. A tanterem gondokat a beépíthető tetőtér átalakításával lehetne megoldani. A húsz évvel ezelőtt elkészült épület IMS technológiával épült, a tetőszerkezet és szinte valamennyi nyílászáró javításra, cserére szorul. Az iskola reggel hat órától este kilenc óráig folyamatosan működik,a burkolatok és berendezések elhasználódtak – esetenként balesetveszélyesek – a műanyagpadló cseréjét a munkavédelmi vizsgálatok során a hatóságok hosszú évek óta előírják. Nagy problémát okoz az informatikai fejlesztés megoldása, az informatikai normatíva az iskola viszonylag kis létszáma miatt csekély,az alapképzés mellett a szakmai képzés fejlesztése is az informatikai eszközök beszerzését igényelné. (Jelenleg második éve kölcsönzött gépekkel tudjuk csak megszervezni az informatika érettségit.) A fentiekhez szorosan kapcsolódó gazdálkodás problémája – a működési költségek biztosítása a feladattal összefüggő finanszírozással lenne megoldható.
› 20 ‹
II. A tehetségsegítés, tehetségfejlesztés feladata 1. Az iskola – célja és feladata szerint – a tehetségfejlesztés és a művészi alkotómunka sajátos műhelye. Az országban működő tehetségeket segítő speciális programok mellett (például: Arany János Program) az alapképzésben jelenlévő művészeti tehetségfejlesztés fontos értéke a közoktatásnak. A középfokú művészetoktatás bizonyos szempontból - a központi tantervi programok egymásra épülése révén- szervezetileg az alapfokú művészetoktatási intézményekre épül, tartalmát és célját tekintve azonban meghaladja azt: míg az alapfokú intézmények nem tartják elsőrendű feladatuknak a tehetséges tanulók pályára irányítását, addig iskolánkban alapvetően a művészeti pályára készülő tehetséges növendékek tanulnak.
A tehetségsegítés programjának kialakítása, a tehetségek azonosítását, a tehetségpedagógiai módszerek kidolgozását, gyakorlati megoldásait segítheti elő. A tehetségpedagógia kiindulópontja a tehetséges tanulókról való gondolkodás, amelyet a személyre szabott tanítási-tanulási folyamat jelentőségének elfogadása jellemez. A tehetségpedagógia a tudás elsajátítása mellett a képességfejlesztést, a személyiségfejlesztést is magába foglalja, az értelmi fejlődés mellett a kreativitásra, valamint a mentális fejlődésre helyezi a hangsúlyt. Az intellektuális, akadémikus területek tehetséggondozó programjai mellett feltétlenül szükséges a humán területeket, elsősorban a művészeteket felölelő tehetségsegítő programok támogatása. A művészetek területén az általános képességek mellett olyan speciális képességek fejlődhetnek, amelyek a motiváltságra, az érdeklődésre, a kíváncsiságra, a játékszeretetre, a kreativitás kibontakozására, a feladat iránti elkötelezettségre vezethetők vissza. A művészeti nevelés folyamatos, magas szintű teljesítményre ösztönöz, lehetővé teszi az adott művészeti területen a hatékony, személyre szabott fejlesztés nyomán az intenzív fejlődést a tanulók tudásában, személyiségük gazdagodásában. A művészeti nevelés egyes területeinek oktatása során az intelligencia részterületeinek (zenei, vizuális/ téri, testi/mozgási, személlyel kapcsolatos intelligenciák) fejlesztésében komoly tapasztalatokra lehet szert tenni. Ezeknek a tapasztalatoknak az összegzése, a művészetpedagógia új, korszerű elméleteinek összekapcsolásával olyan kutatási területeket jelenthet, amelyeknek kutatási, vizsgálati eredményei visszahathatnak az intellektuális területeken szerzett tudás és az általános képességek fejlesztésére, alkalmazására is. (például: alkotóképesség, kommunikatív képességek, önszabályozó tanulás, motiváció, metakogníció, affektív szféra vizsgálata stb.) › 21 ‹
A Pécsi Tudományegyetemmel való együttműködés során kialakulhat a régióban a tehetségkutatás, a művészetpedagógiai fejlesztés centruma, amely hazai és nemzetközi kutatások eredményeit megismerve új, még feltáratlan területeket fedezhet fel és fejleszthet tovább. Az alap és középfokú művészetoktatási intézményeknek a PTE Művészeti Karával való együttműködése erősítheti a Bologna folyamatból következő új rendszerű művészeti tanárképzést is. 2. A képzés kiegészítéseként, a tehetségek kibontakozását segítő, a pedagógiai innováció nyomán megvalósult modellértékű programjaink: Kidolgoztuk a képességfejlesztés helyi programját a zeneművészeti képzésben, az elméleti és hangszeres tudás integrációjára alapozva. Kísérletet tettünk az informatikai képzés és a zene kapcsolatának megteremtésére: a számítógépes kottaszerkesztés, zeneszerzés, hangszerelés terén. A kortárs képzőművészeti irányzatok megismertetésével hozzuk közelebb a mai kor művészetét a növendékekhez. Megvalósítjuk az iparművészeti képzés fejlesztését a formatervezés alapjainak elsajátíttatásával. A kortárs tánc és modern tánc irányzatainak megismerését rendszeres kurzusok szervezésével biztosítjuk a tanulók számára. A kortárs irodalom jelentős alkotói és műveik az irodalmi önképzőkör programjában jelennek meg, Kukorelly Endre, Garaczi László, Závada Pál, Parti Nagy Lajos, Tóth Krisztina voltak a vendégeink. A természettudományi integráció lehetőségeinek elméleti és gyakorlati megvalósításával modellértékű természeti-környezeti nevelési programot valósítunk meg. A szakmai nyelv (angol, német) oktatásával a tanulók külföldi tanulmányainak folytatását, elhelyezkedésüket segítjük elő. IKT alkalmazásával a közismereti és művészeti oktatásban korszerű, új módszerek használatára van lehetőségünk. A pedagógiai értékelés új irányzatainak megismerésével, a fejlesztő értékelés programjának alkalmazásával a tanulás hatékonyságát, eredményességét segítjük elő.
› 22 ‹
III. Az iskola szerepe, jelentősége Pécs város közoktatási rendszerében, kulturális –művészeti életében 1. Gazdag kapcsolatrendszert működtetünk, alapvetően oktatási intézményekkel, alap-és felsőfokú művészeti iskolákkal, kulturális intézményekkel,civil szervezetekkel. Az együttműködés alapját szakmai felkészültségünk, nyitottságunk jelenti, problémát esetenként a kölcsönösség hiánya, elmaradása okoz. Számtalan megkeresés, felkérés érkezik hozzánk, különböző feladatok elvégzésére, amelyek alapján a partnereink gyakran valamiféle kulturális szolgáltató szerepet tulajdonítanak nekünk, holott a növendékeink alapvető feladata a tanításitanulási folyamatban való színvonalas részvétel . Az együttműködés tartalma tehát nem kérdőjelezhető meg, azonban a megfelelő formák megtalálása sokat építhet a kapcsolatokon. Minden olyan külső megbízatás része a tevékenységünknek, amely vagy beilleszthető a tanítási-tanulási folyamatba,vagy jótékonysági célú. Ez utóbbira azért is fordítunk különös gondot, hiszen nekünk is sokan segítenek, önzetlen és jelentős támogatásokban van része növendékeinknek. A kapcsolatok, az együttműködés gazdagsága mutatkozik meg a Pécsi Jótékony Nőegylet, a Rotary Club, a pécsi Normandia Lions Club, a Misina Egyesület, a Művészetek Háza, a Kerek Világ Alapítvány, az Ifjúsági Ház, BMÖPSZSZK (Pedagógiai Intézet) ,Megyei Könyvtár, Pécsi Galéria, PNSZ, Pannon Filharmonikusok és iskolánk között. Gyakran jönnek látogatóink, akik saját munkájukba szeretnék beépíteni a nálunk tapasztalt pozitívumokat, szívesen megosztjuk munkánk eredményeit másokkal, mert a külső szakemberek részéről történő megerősítés fontos a további munkához. Szívesen befogadunk olyan városi vagy megyei továbbképzéseket is, amelyek kapcsán az előadóktól közvetlenül juthatunk fontos információkhoz, egyúttal sok emberrel megismertethetjük iskolánkat . Szükséges gazdagítani azokat a kapcsolatokat, amelyek tartalmasabb lehetőséget biztosítanak az iskola művészeti tevékenységének fejlesztéséhez. Jelentheti ez elsősorban a kulturális intézményekkel való kapcsolatok újragondolását, bővítését, elmélyítését, annak figyelembevételével, hogy az OKNT ,az OM és a NKÖM megalkotta közös stratégiai tervezetét a kultúraközvetítés ágazati és intézményi fejlesztéséről, valamint annak tudatában, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez saját lehetőségeinkkel számottevően hozzájárulhatunk. Külföldi kapcsolatoknak még mindig csak a csíráit gondozzuk, egy-egy utazásra,szereplésre ,külföldi partnerekkel való közös projektek megvalósítására általában akkor kerül sor,ha támogatás vagy pályázat segítségével tudjuk fedezni a költségeket.
› 23 ‹
2. Elképzeléseink az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programmal összefüggésben jelentős mértékben az infrastrukturális fejlesztések megvalósulásától függnek, a Pólus programhoz kapcsolódóan két projektet nyújtottunk be, ezek a következők: TERHSICHORE MODERN-KORTÁRS TÁNCMŰVÉSZETI MŰHELY TEHETSÉGKUTATÓ ÉS MŰVÉSZETPEDAGÓGIAI KÖZÉP-EURÓPAI KÖZPONT Modern és kortárs kurzusok sorozata külföldi táncművészeti műhelyekben elsajátított tudással rendelkező szakemberek, vendégtanárok vezetésével történik. A kurzusok nyitottak a város, a régió és az ország új táncművészeti irányzatok megismerését igénylő fiataljai részére. A város külföldi testvérvárosaiból érkező fiatalok számára is lehetővé tesszük a programokon való részvételt. I. A következő táncstílusok megismerésére adunk lehetőséget, gyakorló-próbatermi körülmények között: jazz, art jazz, Graham, Limón, európai modern tánc, musical, kontakt-technikák kezdő és haladó szinten. A klasszikus balett alapozó technikaként szintén jelen van a program kínálatában. II. Workshop-ok rendezése A kurzusok zárásaként rendezett workshopok összefoglalják a megismert technikákat, mintegy záróelőadásként.A workshop-ok színpadi körülmények között zajlanak, a színpadi előadás technikáját, körülményeit igénybevéve.A projekt megvalósításához szükséges balett-terem és öltözőhelyiségek engedélyezési tervét 2003-ban készítette el Gettó József Ybl-díjas építész. Ez az infrastruktúrális bővítés megfelelő körülményeket teremthet a hazai és külföldi fiatalok műhelymunkájának biztosításához. Közös fúvószenei alkotóprogram megvalósítása 2010-ig Európa két kulturális fővárosa Essen és Pécs ifjúsági fúvószenekarai a Schönebecker Jugend-Blasorchester, Essen és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola Fúvószenekara együttműködésével. Magas színvonalú, nemzetközi fúvósprogram létrehozása, amely biztosítja fúvós növendékeink számára a korszerű fúvószenekari gyakorlatban való részvétel-, a nemzetközi szintű korszerű ismeretszerzés- és koncertezés lehetőségét; A Schönebecker Jugend-Blasorchester, Essen és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának közös koncertjei. Pécs város tehetséges együttesének a Pécsi Művészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának részvétele a nemzetközi fúvóséletben. Koncertek Pécsett, Essenben valamint Magyarország és Németország további helyszínein. Színvonalas részvétel Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 Programban. Új fúvószenekari mű/művek megalkotása és bemutatása a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2001 programba illeszkedő tematikával. › 24 ‹
A Schönebecker Jugend-Blasorchester, Essen és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola Fúvószenekara közös CD lemezének létrehozása. A kiadvány 2010-re készülne el. Színvonalasan fejezhetné ki fiataljaink nemzetközi kulturális összefogását. A lemez Essen és Pécs – a két „Kulturális Főváros” – értékes fúvószenekari kultúrájából adna ízelítőt. A projekt megvalósítása olyan regionális, országos és nemzetközi hatású intézmény kialakítására irányul, amely Magyarországon a célcsoportot (14-19 éves korosztály) figyelembe véve jelenleg nem működik. A vizuális művészetek terén a művészeti tehetségek azonosítása és gondozása rendkívül fontos és nagy felelősséggel jár. Az életkort tekintve a legfogékonyabb, legnyitottabb korosztály kreativitásának, tehetségének kibontása nyomán professzionális színvonalú művészeti értékek jöhetnek létre. A tehetségkutatás és tehetségfejlesztés olyan művészetpedagógiai hátteret feltételez, amely összegzi és hasznosítja a magyarországi és külföldi kutatások eredményeit, valamint olyan elméleti és gyakorlati tevékenységet biztosít a fiatalok és mestereik számára, amely a XXI. század képzőművészetének és iparművészetének gazdagítására irányul. (A Pólus Kulturális ipar területéhez beadott projekt) Az alkalmazott grafika szakos növendékek szakmai munkájukat különösen igényesen és sokrétűen végzik és őket oktató művésztanárok vezetésével. Tervezési feladataik között jelentős mértékben olyan témák szerepelnek, amelyek a közvetlen és tágabb környezetben hasznosíthatók. Feladataik között szerepel Pécs város kulturális életéhez, programokhoz kapcsolódó grafikai munkák tervezése, illetve lehetőségek szerint ezek megvalósítása. Különlegesen érdekes és sajátságos feladatuk a pécsi belvárosi utcanévtáblák megtervezése. Ezen egy részének terveit és nyers formáit már el is készítették, az egész sorozat megvalósításához azonban szükségünk lenne a támogatásukra. A regionális szerepvállalás lehetőségeinek hatékony biztosítása a Pécsi Művészeti Szakközépiskola zeneművészeti képzésében. A zeneművészeti szakképzés, rugalmas, kompetenciaelvű, gyakorlatorientált és szolgáltatásközpontú oktatás továbbfejlesztése. A régióban élő tehetséges zenei pályára készülő tanulók esélyeinek biztosítása a művészeti felsőoktatásba való eljutásuk érdekében. A 2010-es évhez kapcsolódóan eddig két program körvonalazódott Essen város fiataljaival: egy zenei program és egy táncos program. Közös fúvószenei alkotóprogram megvalósítása 2010-ig Európa két kulturális fővárosa Essen és Pécs ifjúsági fúvószenekarai a Schönebecker Jugend-Blasorchester, Essen és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola Fúvószenekara együttműködésével. Magas színvonalú, nemzetközi fúvósprogram létrehozása, amely biztosítja fúvós növen› 25 ‹
dékeink számára a korszerű fúvószenekari gyakorlatban való részvétel-, a nemzetközi szintű korszerű ismeretszerzés- és koncertezés lehetőségét; A Schönebecker Jugend-Blasorchester, Essen és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának közös koncertjei. Pécs város tehetséges együttesének a Pécsi Művészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának részvétele a nemzetközi fúvóséletben. Koncertek Pécsett, Essenben valamint Magyarország és Németország további helyszínein. Színvonalas részvétel Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 Programban. Új fúvószenekari mű/művek megalkotása és bemutatása a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2001 programba illeszkedő tematikával. A Schönebecker Jugend-Blasorchester, Essen és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola Fúvószenekara közös CD lemezének létrehozása. A kiadvány 2010-re készülne el. Színvonalasan fejezhetné ki fiataljaink nemzetközi kulturális összefogását. A lemez Essen és Pécs – a két „Kulturális Főváros” – értékes fúvószenekari kultúrájából adna ízelítőt. A projekt a modern- és kortárs táncművészeti kurzusok és workshop-ok szervezésével a táncművészet műfajának tartalmas és igényes bemutatását célozza meg a táncművészet iránt fogékony és tehetséges fiatalok részvételével. A táncművészet fejlődésének fontos hátterét jelentik azok a programok , amelyek a klasszikus és új stílusok megismerésére irányulnak. A hazai táncművészek Budapest és Győr mellett Pécset tekintik a táncművészet professzionális bázisánnak. A külföldi partnerek közül az esseni Folkwang-Hochschule professzora Homlokosné Pallai Ágnes táncművész ajánlott lehetőséget a szakmai kapcsolatteremtésre. Kölcsönös meghívásokkal az Európa Kulturális Főváros – Pécs 2010 programhoz járulhatnak hozzá a német és a magyar fiatalok.
2007- a tanítás,tanulás éve- számunkra egyúttal az iskola fennállásának 50. évfordulóját jelentő év, amelynek programját 2007 februárjától 2007 októberéig szervezzük Szerepel az elképzelések között egy művészetpedagógiai konferencia, illetve világjáró nálunk végzett zeneművészek koncertsorozata, kiállítások, bemutatók. A külföldi kapcsolatok fejlesztése terén feltétlenül szorgalmazzuk azokat a lehetőségeket, amelyek a művészeti tevékenységet bővítik, erősítik, azaz olyan célokat jelentenek, amelyek egyegy időszak munkáját tartalmasabbá teszik.
› 26 ‹
III. Elképzelések az intézményrendszer fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével kapcsolatban Iskolánk fél évszázados tevékenysége alapján látható, hogy képzésünkre szükség van a tehetségfejlesztés, a művészeti pályákra való professzionális felkészítés érdekében. A művészeti tehetségek azonosítása, gondozása, fejlesztése során a tehetséges tanulókkal való foglalkozás tantervi hátterei – a gyorsítás, a gazdagítás és az elkülönítés megoldásai – egyaránt megjelennek iskolánkban, azonban ezek a megoldások nem köthetők szigorúan az iskolatípusok életkori határaihoz. Nem ritka, hogy egy-egy tehetséges tanuló esetében már a 14 éves életkora előtt szükséges az a környezet, amely fejlődése szempontjából meghatározó lehet, így megfontolandó lenne egy előkészítő osztály indítása, valamely alapfokú művészetoktatási intézmény bázisán kiindulva. Iskolatípusunk a sajátosságai ellenére szervesen integrálódott a középfokú oktatási intézmények közé, így az érdeklődés megnőtt az iskola iránt. Köszönhető ez a művészet erejében rejlő hatásoknak is, mert iskolánk személyiségfejlesztő hatása rendkívül jelentős. A nagyszámú jelentkezés, a korlátozott felvehető létszám, a fellebbezések sora arra utal, hogy van igény egy olyan iskola iránt, ahol a művészet közelében lehetnek a diákok, gyakran jelzik számunkra: mindegy melyik szakon, csak itt szeretnének tanulni. Ennek az igénynek megoldásaként nem lenne idegen tőlünk egy gimnáziumi osztály indítása.
› 27 ‹
Gondolatok az iskola működéséről, javaslatok a fejlesztési lehetőségekről Az iskola vezetőjeként azt a feladatot kaptam, hogy iskolánk működésével összefüggésben készüljön egy anyag, amely a további időszak (2007-2013) lehetőségeit határozza meg. A következő összeállításnak – mivel nincs műfaji kötöttsége – ezért adtam a „Gondolatok…, javaslatok…” címet.
I. Bevezető helyett „Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel kellene foglalkozniuk a diákoknak, a tanárok fő feladata pedig az erkölcsi érzelmi nevelés kellene hogy legyen. Irodalmi színpadon, kerámiaszakkörön, énekkarokban, zenekarokban kellene kibontakoztatni a gyerekek képességeit, így fejlesztve érzelemvilágukat, erkölcsi érzéküket. A befogadás művészetét is meg kellene tanítani nekik, mert ez folyosót nyit a külvilág és agyuk között, s ezen a folyosón közlekedik a kreativitás is, csak ellenkező irányban.” /Freund Tamás – agykutató, neurobiológus/ Az iskola természettudományi szakos tanáraként, igazgatójaként stílusosan természettudós által elmondott gondolatot választottam „dolgozatom” mottójául. A mai kor közoktatásának rendszerét és tartalmi működését tekintve, az oktatás szereplői, az oktatással foglalkozó hivatalok munkatársai, a politikusok közül talál kevesebben vitatják a művészetoktatás, művészeti nevelés jelentőségét, szerepét, azonban létjogosultságának, fontosságának megerősítésére csak kevesen vállalkoznak. Hámori József akadémikus, agykutató, a MTA alelnöke így ír erről a kérdésről: „A jobb félteke a kreativitás, a zene, a képzelőerő, az intuíció felelőse, ez az oldal irányít mindent, ami nem annyira logikus. Ez érzelmeink tárháza, ez képes hipotéziseket fölállítani, sziporkázik, szárnyal, többre képes, mint a bal félteke. Az kicsit szürkébb: sablonokban gondolkodik, ott a beszéd központja.” (A professzor úr legutóbbi pécsi előadása alkalmával nyomatékot adott ennek a nézetének és kifejtette, hogy a két agyfélteke működtetésére egyaránt szükség van ahhoz, hogy a felnövekvő fiatal teljes személyiséggé fejlődjön, és az élete értelemmel és érzelemmel megélt teljes élet legyen.) Magyarországon a művészetoktatás rendszere és tartalma az utóbbi évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Az alapfokú művészetoktatási intézmények vették át bizonyos értelemben az általános iskolákban elsorvadt művészeti tárgyak szerepét: a NAT-ben meghatározott műveltségi területek ugyan megőrizték az ének-zene, a tánc és dráma, valamint a rajz és › 28 ‹
vizuális kultúra tartalmakat, azonban a szűkösen meghatározott órakeretek között ezeknek a területeknek a jelentősége háttérbe szorult. Középfokú intézményekben a helyi tantervek hasonlóképpen szűken bánnak a művészetoktatásra fordítható lehetőségekkel, azonban örömmel tapasztalható, hogy az érettségik alkalmával sokan vizsgáznak ének-zenéből, rajz és vizuális kultúra tantárgyakból, kedveltek és jól működnek az iskolai énekkarok, diákszínjátszó csoportok, sokan vesznek részt művészeti fesztiválokon, pályázatokon, és sokan választják továbbtanulásuk céljaként a művészeti egyetemeket, főiskolákat. Az előzőekben leírtak jellemzőek gimnáziumokra, szakközépiskolákra, de mi a helyzet a professzionális művészeti tevékenységre-szakképesítésekre felkészítő középfokú művészetoktatással és/vagy a művészetek területén kiemelkedően tehetséges fiatalok képzésével, tehetségük fejlesztésével?
II. A művészetoktatás és a tehetséggondozás helyzete Magyarországon a 2007-2013 közötti időszakra készült stratégiák tükrében Hazánkban Budapesten és főleg a vidéki nagyvárosokban jöttek létre középfokú művészetoktatási intézmények arra a feladatellátásra, amely évtizedekkel ezelőtt tradicionálisan a művészetek mesterségbeli tudásának átadására- újabban a magasabb normatíva reményébenszerveződtek. Ezek az intézmények az egyes művészeti területekhez kapcsolódóan OKJ szerinti szakképzéseket végeznek, központi tantervi programok alapján a következők szerint A középfokú művészetoktatás célja, feladatai · művészetek területén kiemelkedő képességű tanulók tehetségének felismerése, fejlesztése · a művészeti ágak ismereteinek, a mesterségbeli tudásnak az átadása, elsajátítása · a növendékek általános műveltségének fejlesztése · az alkotómunka iránti kedv felkeltése, lehetőségek biztosítása, a kreativitás kibontakoztatása · az általános és speciális képességek, kompetenciák fejlesztése · a személyiség fejlesztése Az iskola saját célkitűzései mellett a további működését meghatározó célkitűzések, stratégiák, amelyek teret, lehetőséget, létjogosultságot adnak a középfokú művészetoktatásnak a következők:
› 29 ‹
(1) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyar Géniusz Programja a tehetségsegítés integrált nemzeti programját jelenti a 2007-2013 közötti időszakra, amely a következő célokra épül: „A tehetségsegítés integrált nemzeti programja az alábbi célokat tűzi ki · bővíti és fejleszti a tehetségek megtalálásának és segítésének eddigi formáit megtalálja a tehetségsegítés eddigi formáinak átjárási pontjait, és olyan kritikus elemeit, ahol a bővítés indokolt, megszervezi a formák bővítését (kapcsolat az Emberi erőforrások fejlesztése és a Humán infrastruktúra OP-khoz) · kialakítja a tehetségsegítő kezdeményezések szervezett és sokoldalú együttműködését egymással és az állami programokkal (kapcsolat az Emberi erőforrások fejlesztése és az Európai együttműködés OP-khoz) · kialakítja a tehetségek megtalálása és segítése formáinak beépülését az oktatási folyamat egészébe (kapcsolat az Emberi erőforrások fejlesztése és a Humán infrastruktúra OPkhoz) · támogatja a tehetséges fiatalok egymást stimuláló önszerveződését (kapcsolat az Emberi erőforrások fejlesztése OP-hoz) · komplex programmal elősegíti a tehetséges fiatalok eredményeinek hasznosítását (kapcsolat a Gazdaságfejlesztési és a Humán infrastruktúra OP-khoz) · megteremti a tehetségek megtalálása és segítése társadalmi támogatásának szervezett formáit, bemutatja a magyar tehetségsegítő modell példaértékét EU és világszinten. (kapcsolat a Gazdaságfejlesztési, Emberi erőforrások fejlesztése és az Európai együttműködés OP-khoz)” (2) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2006 decemberében jelentette meg A kulturális modernizáció irányai című dokumentumát, amely stratégiai célkitűzést fogalmaz meg a kultúra elérését mindenki számára biztosító esélyteremtésről, az ország kultúrájának a világban történő újszerű, kreatív bemutatásáról. A prioritások között szerepel a kultúra és az oktatás kapcsolatának erősítése, a tehetséggondozás stratégiai programjának elindítása, a Pécs-2010 EKF programjának színvonalas megvalósítása. (3) A Dél-Dunántúli Régió Közoktatási Fejlesztési Stratégiája külön fejezetben foglalkozik a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés feladataival, ebben külön hangsúlyt kap a művészetoktatás területén megvalósítandó tehetséggondozás:
› 30 ‹
„Dél-Dunántúli Régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (2006. november 30-ai anyag)
A dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési céljai a régió gazdasági, társadalmi, településszerkezeti, intézményhálózati és demográfiai jellemzői alapján az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. és az Oktatási Minisztérium Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiája céljainak és prioritásainak figyelembevételével kerülnek meghatározásra.
3.3.4.6. A tehetségsegítés programjának kidolgozása és megvalósítása A tehetségsegítés programjának kialakítása (az Arany János program mellett), a tehetségek azonosítását, a tehetségpedagógiai módszerek kidolgozását, gyakorlati megoldásait segítheti elő. Az intellektuális, az egyes szaktudományokhoz kapcsolódó tehetséggondozó programok mellett feltétlenül szükséges a humán területeket – köztük a művészeteket – felölelő, illetve a tudományközi és a gyakorlati élethez kapcsolódó területekre kiterjedő tehetségsegítő programok támogatása is. Az intelligencia részterületeinek (zenei, vizuális/ téri, testi/mozgási, személlyel kapcsolatos intelligenciák) fejlesztésében szerzett tapasztalatok összegzése, a művészetpedagógia új, korszerű elméleteinek összekapcsolásával olyan kutatási területeket jelent, amelyeknek a kutatási, vizsgálati eredményei visszahatnak az intellektuális területeken szerzett tudás és az általános képességek fejlesztésére is. A Pécsi Tudományegyetemmel való együttműködés során – amihez érdemes a Debreceni Egyetem ilyen irányú kutatási tapasztalatait is felhasználni – kialakulhat a régióban a tehetségkutatás centruma, amely hazai és nemzetközi kutatások eredményeit megismerve új, még feltáratlan területeket fedezhet fel és fejleszthet tovább. Az alap- és középfokú művészetoktatási intézményeknek a PTE Művészeti Karával való együttműködése erősítheti a Bologna folyamatból következő új rendszerű művészeti tanárképzést is.” A kiemelkedően tehetségeseket támogató fejlesztő és tehetséggondozó programok elterjesztése
Központi fejlesztés.
1. Pályázati támogató rendszer (részvétel a megírásban és folyamatos mentorálás a megvalósításban) kiépítése az Arany János Program és a régióban működő AJP intézmények és szakértők bevonásával; 2. Tehetségkutatás, tehetségazonosítás, tehetséggondozás tematikus központjainak létrehozása.
Részvétel a tehetséggondozás tematikus hálózatban.
Bekapcsolódás a mentori és szakkollégiumi rendszerbe.
› 31 ‹
(4) Pécs város 2007-2013 között megvalósítandó közoktatási fejlesztési és intézkedési terve a következőképpen fogalmaz: „A magyar közoktatás az utóbbi időben kissé megfeledkezett az egyéni különbségekkel rendelkező tehetségekről, a velük való gondoskodásról, pedig a közoktatásról szóló törvény kimondja a tanulók joga a tehetségüknek és adottságaiknak megfelelő oktatás. Az intellektuális, az egyes szaktudományokhoz kapcsolódó tehetséggondozó programok mellett szükséges a művészeteket, a tudomány közi és a gyakorlati élethez kapcsolódó területekhez kiterjedő tehetségsegítő programok támogatása is. Feladatok: – Ki kell dolgozni a tehetséggondozás városi stratégiáját. Ebben kapjon figyelmet az intellektuális, az egyes szaktudományokhoz kapcsolódó tehetséggondozó programok mellett a művészeteket, a tudomány közi és a gyakorlati élethez kapcsolódó területekre kiterjedő tehetségsegítő programok támogatása is. Határidő: 2008. április 30. Felelős: főosztályvezető A művészeti szakképzés feladatát látja el a TISZK-be nem integrálható Pécsi Művészeti Szakközépiskola, amely országos és regionális beiskolázás alapján működik, országosan egyedülálló struktúrában. A művészeti szakképesítésekre való felkészítés mellett a tehetségfejlesztés, tehetségsegítés speciális feladatának alkotóműhelye. Az oktatási feladatokkal összhangban, meghatározó jelentőségű kulturális – művészeti intézményként vesz részt Pécs város művészeti életében. Feladatának összetettsége miatt indokolt lenne – más szakképzést végző iskolákhoz hasonlóan - fejlesztési lehetőségeket biztosítani számára.”
(5) A következő részletek Pécs Város Kulturális stratégiája(2007-2013) vitaanyagának részét képezik (2007.május 15-ei anyag – a kiemelések tőlem): a zeneművészeti oktatásról: „a Pécsi Művészeti Szakközépiskola 50 éve meghatározó műhelye a hazai hivatásos zenész utánpótlás tehetséggondozásának. Pécs város célrendszere az alap- és középfokú zeneművészeti oktatásban: megerősíteni, illetve visszaállítani a városi zeneoktatás szerepét, súlyát az alapfokú művészetoktatásban; megőrizni a Pécsi Művészeti Szakközépiskola országosan kiemelkedő, vezető szerepét; kialakítani a városi › 32 ‹
zeneiskolák diverzifikált képzési struktúráját és végül hatékony működésű, korszerű intézményi keretet teremteni a zenei képzés, a tehetséggondozás és pályaorientáció biztosítására. Konkrét célkitűzések és fejlesztési irányok az alap és középfokú zeneművészeti oktatásban: – A Liszt Ferenc Zeneiskola integrálásával a Pécsi Művészeti Szakközépiskolába 12 évfolyamos szakképzési oktatási intézmény létrehozása. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola aktív szerepvállalása a zeneművészeti tehetséggondozás megújításában, megteremtve az alap és középfokú zeneművészet-oktatás közös intézményi kereteit. Bázisa a Pécsi Művészeti Szakközépiskola, melybe integrálódna a Liszt Ferenc Zeneiskola. – 2010-ig a zeneművészeti tehetséggondozás és szakképzés, rugalmas, kompetenciaelvű, gyakorlatorientált szolgáltatássá való továbbfejlesztése, elérhetővé tétele az új intézményben. – Az új intézmény feladata egyben a regionális zeneművészeti tehetséggondozás, kutatás, szaktanácsadás, szakmai programszervezés, tanácsadás, továbbképzés, szakmai értékelés. – Külön pedagógiai tanterv kidolgozása az alapfokú képzés „A” tagozatán non-professzionális muzsikus és a „B” tehetséggondozás, professzionális szakképzési irány előkészítés számára. – Új, népszerű tanszakok oktatásának indítása; „figyelmeztető jel” például, hogy a Kodolányi János Főiskola Székesfehérvárott jazzképzést indított el. – A zeneművészeti szakképzés spektrumának bővítése. Új szak bevezetése, a „Hangkultúra” szakmai képzés megteremtése. – A Pécsi Művészeti Szakközépiskola önálló fúvószenekara kiváló minősítést ért el a szakképzési műhelyek együttesei közt.” a képző-és iparművészeti oktatásról: „Ma a Művészeti Szakközépiskola a szakképzés rendszerébe illeszkedően, központi programok alapján, OKJ-ben meghatározott művészeti szakképzést folytat. Az iskola a tehetségfejlesztés, tehetségsegítés speciális feladatának alkotóműhelye, egyúttal − az oktatási feladatokkal összhangban − meghatározó jelentőségű kulturális–művészeti intézményként vesz részt Pécs város művészeti életében. IV.2.3.3 A művészképzés intézményei a felsőfokú oktatás kivételével a városhoz tartoznak. Működésük feltételeinek biztosítása stratégiai érdek. Ezek az iskolák ugyanis nem csak az „utánpótlásnak”, a művésznövendékek túltermelésének (ez is relatív, hiszen nem csak a város számára képeznek), hanem egy nagyon szükséges, vizuálisan művelt, értékorientált és a művészet iránt érdeklődő befogadó közeg, „közönség” kialakulásának is eszközei. IV.2.3.9 Az előkészítő szakmai anyagokban, illetve a Pólus-programokban több új intézmény létrehozását is kezdeményezik. Sürgősen meg kell vizsgálni ezek realitását és létrehozásuk, működtetésük szervezeti, pénzügyi feltételeit: › 33 ‹
· Közép-Európai Digitális-Animációs Tudáscentrum · Egy ún. Tehetségkutató és művészetpedagógiai Közép-Európai központ létrehozása (a kulturális ipari területhez beadott projektben szerepel) · A Grafikai Műhely működésének felújítása a volt IFOR-telepen.” a táncművészeti oktatásról: „A táncoktatás intézményfejlesztési elképzeléseivel itt nem foglalkozunk, csak jelezzük: jelentősége messze több mint a művészeti ág hivatásosainak utánpótlása. Az alapfokú táncművészeti oktatás lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességük, ügyességük, ritmusérzékük, hallásuk, tér- és formaérzékük fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra, az emberi kapcsolatok kulturáltságára nevel, hozzájárul, hogy a gyerekek és fiatalok személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotótevékenység és a művészetek iránt. Középfokon a Pécsi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozata végzi a képzést.” Rendkívül sajnálatos, hogy a tárgyi feltételek hiánya hosszú évek óta komoly problémát okoz a tagozatnak, fontos lenne, hogy az infrastruktúra fejlesztésére sor kerüljön, mert a képzés a megfelelő méretű balett-terem hiánya miatt ellehetetlenül.
(6) És végül egy nemzetközi dokumentumra való hivatkozás zárhatja a sort: 2006-ban, a lisszaboni Művészetoktatási Világkonferencián elfogadott állásfoglalásban olvashatunk arról, hogy a művészetoktatás a 21. század kreatív kapacitásának építését segíti elő. Ez a dokumentum javaslatokat fogalmaz meg pedagógusoknak, szülőknek, művészeknek, intézményigazgatóknak, minisztériumoknak, politikusoknak, az UNESCO-nak és más szervezeteknek: „A lisszaboni Művészetoktatási Világkonferencia állásfoglalása (2006. 03 30-i változat ) I. Háttér II. A művészetoktatás céljai 1. Védeni a neveléshez és a kulturális részvételhez való emberi jogot 2. Elősegíteni a kulturális sokszínűség kifejezését 3. Az egyéni képességek fejlesztése 4. Javítani az oktatás minőségét III. A művészetoktatással kapcsolatos fogalmak 1. A művészet területei › 34 ‹
2. A művészetoktatás megközelítési módjai 3. A művészetoktatás dimenziói IV. Alapvető stratégiák a hatékony művészetoktatáshoz 1. Partnerkapcsolatok 2. A tanárok és a művészek képzése V. A művészetoktatással és ismeretmegosztással kapcsolatos kutatás 1. Javaslatok a pedagógusoknak, a szülőknek, a művészeknek, valamint az iskolák és képzési intézmények igazgatóinak 2. Javaslatok a minisztériumoknak és a politikusoknak 3. Javaslatok az UNESCO-nak és más kormányon belüli és nem kormányzati szervezeteknek VI. Javaslatok 1. Javaslatok a pedagógusoknak, a szülőknek, a művészeknek, valamint az iskolák és képzési intézmények igazgatóinak 2. Javaslatok a kormányminisztériumoknak és a politikusoknak 3. Javaslatok az UNESCO-nak és más kormányon belüli és nem kormányzati szervezeteknek” A nemzetközi és hazai stratégiai dokumentumok tehát lehetőséget, keretet biztosítanak a művészetoktatás szervezeti kereteinek, tartalmának, programjának és fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításához.
III. Javaslatok iskolánk további működtetésének formáira és tartalmára A javaslatok az előzőekben megfogalmazott dokumentumokat figyelembe véve, az iskola jelenlegi működését jellemző sajátságok és eredmények alapján fogalmazódtak meg és az iskolavezetőség álláspontját tükrözik. A döntéshozók nyilvánvalóan ismerik az iskola jellemzőit, lehetőségeit- döntésük előtt azonban szóban is készek vagyunk alátámasztani, megerősíteni elképzeléseinket. Mellékleteink, amelyek korábbi tájékoztató anyagainkból készültek, további információkat nyújtanak a felelős és megalapozott döntés meghozatalához. (1) Változatlanul, önállóan a három művészeti területen OKJ szakképesítésre felkészítő nappali párhuzamos rendszerű oktatás (vendégtanulói jogviszony lehetőségének és érettségi utáni kiegészítő szakmai képzés biztosításával, ez utóbbi a zeneművészeti képzés mellett kiterjeszthető › 35 ‹
lehet megfelelő infrastruktúra esetén a képző-iparművészeti tagozat további, piacképes képzéseire is. A zeneművészeti tagozathoz kapcsolódó – munkaerőpiacon is keresett – képzés lehet a hangkultúra szak megindítása, amely OKJ szakképesítést nyújt. Ez egy meglehetősen ritka képzés – Budapesten működik csak – és igen keresett szakmát jelent. A képző-iparművészeti szakon a bővítés lehetőségét az az érettségi utáni animációs képzés jelentheti, amelyről 2006-ban már tárgyalások folytak (2) További lehetőség: Az iskola képzési programja, nevelési alapelvei és eredményei rendkívül vonzóvá teszik az iskolát a diákok és a szülők számára. Hosszú évekkel ezelőtt fogalmazódott meg egy gimnáziumi osztály indításának igénye, amely elősegítené a művészetek iránt érdeklődő, elsősorban pécsi tanulók felvételét, beiskolázását. Az utóbbi évek jó közismereti érettségi eredményei alátámasztják azt a tényt, hogy az iskola visszanyerte a sokak által szinte legendaként említett „Művészeti Gimnázium” rangját, sokszínű közismereti képzésével, jó színvonalú általános műveltséget biztosít a növendékeknek. A gimnáziumi képzés kétféle specialitással is működhetne: (a) Az országban csak néhány nagyvárosban és Budapesten működik kiváló programmal ún. drámatagozatos osztály, amelyre ebben a térségben, illetve Pécs városban is nagy igény lenne. Az iskola a Pécsi Ifjusági Központtal (Ifjusági Ház) együttműködve képes lenne egy ilyen képzés indítására. vagy (b) A jelenlegi tanulók szociális helyzetét, családi hátterét figyelembe véve, ez az iskola feltétlenül képes arra, hogy hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tehetséggondozó programot valósítson meg, ugyancsak gimnáziumi képzés keretében. (3) A tehetséggondozás folyamata nem minden tanuló esetében kezdődik 14 éves korban – a középiskola megkezdésekor – hanem gyakran sokkal előbb. A művészeti területeken tehetséges gyermekekkel való foglalkozás azt a lehetőséget is jelenti, hogy a város egyik kiemelkedő színvonalú alapfokú művészetoktatási intézményével együtt alakulhatna ki egy tehetséggondozó, tehetségfejlesztő központ, amelynek tervezése már a Pólus stratégiák kapcsán megkezdődött és amelyre felkészültek vagyunk. A javaslatok megalkotása során azt a tényt is figyelembe vettük, hogy a közoktatás fejlesztési irányai a sokszínű, gazdag tartalmú, többcélú intézményeket preferálják.
› 36 ‹
IV. Záró megjegyzés A dolgozat írásával, összeállításával egyidőben a rádióban egy riport hangzott el egy alapfokú művészetoktatási intézmény működéséről, esetenkénti viszontagságairól, küzdelmeiről. Az elhangzottak szinte a leírt sorokra rímeltek, ami feltétlenül összecsengett, az nem volt más, mint a művészetoktatás, művészeti nevelés erejébe vetett feltétlen hit, amelynek néhány elemét szükséges összefoglalni: – a művészetek stimulálják a kognitív fejlődést, – az ember kreatív képességeinek fejlődését segíti elő, – az egyéni képességek fejlesztése mellett a művészeti és kulturális nevelés hozzájárul a társadalmi kohézióhoz, – a művészetek hozzájárulnak a humán erőforrás kineveléséhez, – a művészetoktatási programok biztosítják a „kulturális ipar” fejlődését, így sok embert hozzásegítenek ahhoz, hogy felfedezzék, a kulturális kifejezés lehetőségeit és sokszínűségét, amelyet a kulturális ipar nyújt. Az összeállítást a tudós gondolatai nyitották, befejezésül álljon itt a művész, Kodály Zoltán néhány mondata a Kodály-évben, Pécsett- Európa Kulturális Fővárosában: „Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. Mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud. Az igazi művészet az emberiség emelkedésének egyik leghatalmasabb eszköze, s aki ezt minél több embernek hozzáférhetővé teszi, az emberiség jótevője.” „Magas mérce ez, és nyilvánvalóan nemcsak a művészekre vonatkozik. Mondhatnám, hogy szinte mindenkire, hiszen a humanista pedagógiák felfogása szerint minden ember tehetséges valamiben, s ha ezt elfogadjuk, akkor a társadalomnak, a családnak s az iskolának szent kötelessége, hogy a gyermek képességeit felismerje és fejlessze azt.” – írja Tóthpál József Kodály Zoltán munkásságáról megjelent írásában.
› 37 ‹
Bevezető
A Pécsi Művészeti Szakközépiskola a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés, tehetségsegítés és a művészi alkotómunka sajátos műhelye. Tradicionális értelemben a növendékeket nem lehet beavatni a MŰVÉSZETBE, a művészetet hagyományos módon nem lehet oktatni: a művészethez vezető utat lehet fölvázolni, a művészet szakmai feltételeit lehet megteremteni és használni. Az iskolának értelmet a mesterek és tanítványaik között létrehozandó dialógus ad. Ez a dialógus az alkotó ember felelősségére helyezi a hangsúlyt, mert az alkotó, kreatív ember hozza létre az értékeket. Iskolát csak úgy érdemes csinálni, ha abban a növendék felnőhet, kifejlődhet, felépítheti önmagát. Iskolánk - mint azt alapításának, fejlődésének, bővülésének története, korszerűsödésének jellemzői, valamint jelenlegi tevékenysége, eredményei, sikerei igazolják - az alkotó szellemiségű munkát biztosítja növendéknek, tanárnak egyaránt. Ezt az iskolát a művészetek területén kiemelkedő képességekkel, adottságokkal rendelkező, a tehetségüket fejleszteni kívánó, az alkotómunka iránt elkötelezettséget érző fiatalok és szüleik valamint a tapasztalataikat, tudásukat átadó, az alkotó szellemiséget megteremtő és annak mindenekfelettiségét felismerő művészek és közismereti tanárok igénye hívta életre . Az iskola működését, fenntartását biztosító Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata teremti meg a lehetőségét annak, hogy ez a sajátos képzési forma fél évszázada működik a városban. Az eltelt időszakban országosan és nemzetközileg elismert, kiemelkedő színvonalon dolgozó zeneművészek, képzőművészek, iparművészek és táncművészek szerezhették meg a művészeti ismeretek alapjait iskolánkban.
A középfokú, professzionális művészeti képzés azért nagy jelentőségű a művészeti pályára készülők életében, mert az iskolába kerülő növendékek életkorára jellemző a nagyfokú nyitottság, a fogékonyság, a befogadás képessége, ugyanakkor az eredetiség, a kifejezés, az alkotás iránti vágy. Ez a mester és tanítvány közös munkájának, dialógusának az alapja. › 38 ‹
1. Rövid iskolatörténeti összefoglaló Pécs zeneoktatásának középfokú intézményeként 1952-től működött a városban az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskola, Antal György vezetésével. A középiskolás növendékek közismereti tanulmányaikat a Leőwey Klára Gimnázium ún. zenei tagozatos osztályaiban végezték, zenei-szakmai tanulmányaikat pedig az említett szakiskolában. 1957-ben a Leőwey Gimnázium 4 zenei osztályát önálló intézménnyé – Zenegimnáziummá – szervezték, az új iskolát ideiglenesen a Széchenyi István Gimnázium épületében helyezték el, a közismereti oktatás ellátására külön tantestületet alakítottak ki. A zenei-szakmai képzés azonban továbbra is a Zeneművészeti Szakiskolában folyt. Az új intézmény a Szent István tér 8. szám alatt önálló épületet kapott, így a valóságosan is önállósult intézményben megkezdődött a képzőművészeti, majd hamarosan az iparművészeti képzés is. Az iskola neve Művészeti Gimnáziumra változott Növekedett a tanulók és oktatók létszáma is, neves művésztanárok oktatták a diákokat. A tantestület és a növendékek dr. Molnár Péter igazgató vezetésével sokat tettek az épület megfelelő átalakításáért: műhelyek, rajzterem létesítéséért. 1967-ben az iskolát Művészeti Szakközépiskolává szervezték át. Ez azt jelentette, hogy a Zeneművészeti Szakiskola középfokú osztályai is beépültek a Művészeti Szakközépiskolába. A struktúraváltozás egyben feladatbővülést is jelentett: a zenei-szakmai képzés feladatának ellátására a tantestület zeneművész tanárokkal egészült ki. 1967-től 1985-ig az intézményt Gelencsér Géza igazgató vezette. 1974-ben táncművészeti szak létesült, a képzést a Pécsi Balett művészei látják el azóta is. Így vált teljessé a művészetoktatásnak az a formája, amely jelenleg is jellemzi az iskolát. 1984-ben elkészült az új iskolaépület első üteme, majd 1988-ban a tantermek átadásával lehetővé vált, hogy a művészeti képzést és az általános-közismereti oktatást korszerű körülmények között lehessen folytatni. 1985-től 1995-ig az iskola igazgatója Tasnádiné Rónaky Edit volt. 2000-től Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata döntése nyomán PÉCSI MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA néven működik iskolánk. › 39 ‹
2008-ban az iskola drámatagozatos gimnáziumi képzéssel bővül, 2008. szeptemberértől a neve Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolára változik. 1995-től Fükéné Walter Mária vezeti az iskolát.
› 40 ‹
Miért fontos a művészet? /Dee Dickinson írása alapján/ 1. Valamennyi ember számára olyan kifejezésmód, amely ledönti a faji, kulturális, szociális, nevelési és gazdasági korlátokat hangsúlyozza a kulturális értékeket és tudást. 2. Szimbólumrendszere ugyanolyan fontos, mint a betűk és a számok világa. 3. Egyesíti a test, szellem, lélek hármasságot. 4. Gondoskodik az önkifejezés lehetőségéről, a belső világot a külvilág számára valósággá teszi. 5. Biztosítja a „Flow” állapotához való út, a felemelkedés élményét. 6. Megteremti a kapcsolatot a motiváció, a tanítás, az értékelés – valamint a gyakorlati alkalmazás és a mély megértés között. 7. Megteremti a lehetőséget a megismerés folyamatára. 8. Fejleszti az önállóságot és az együttműködést. 9. Biztosítja a közvetlen visszajelzés, a reflexió lehetőségét. 10. Sikeressé teszi a személyiség erejének megnyilvánulását és összeköti a megismerés olykor nehéz absztrakcióját ezeknek az erőknek a hatásával. 11. Létrehozza a tanulás folyamatának és a tartalomnak az egységét. 12. Fejleszti a tanulmányi teljesítményt, fokozza az eredményességet, az attitűdöket, a szociális képességeket, fejleszti a kritikai és kreatív gondolkodást. 13. Gyakoroltatja és fejleszti a magasabb rendű gondolkodási műveleteket: az analízist, a szintézist, az értékelést, a problémamegoldást. 14. Nélkülözhetetlen alkotóeleme valamennyi alternatív értékelő programnak. 15. Biztosítja az utat minden tanuló számára a tanuláshoz.
› 41 ‹
Pécsi Művészeti Szakközépiskola
I. NEVELÉSI PROGRAM
› 42 ‹
1. Iskolánk működésének általános jellemzői
Az iskola Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által 2003-ban kiadott Alapító Okirat alapján működik, amely dokumentum szerint. · Az iskola neve: Pécsi Művészeti Szakközépiskola · 2008. szeptember 1-jétől: Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola · A fenntartó neve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata · Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Önálló jogi személy, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Iskolaszolgálata látja el, a felek megállapodása alapján. · Az alapító okirat kelte: 2008. február 18. · Az iskola alaptevékenysége: középiskolai oktatás és szakképzés A képzési idő: öt év, amely alatt az iskola párhuzamos oktatás keretében érettségi vizsgára és művészeti szakmai vizsgára készít fel. Az iskola a 4. év végén szervezi az érettségi vizsgát, az 5. év végén a szakmai vizsgákat. Az öt éves párhuzamos képzésre a központi szakmai programok biztosítanak lehetőséget. A gimnáziumi oktatás négy éves, érettségit adó képzés. Más iskolákba járó növendékek vendégtanulóként folytathatják tanulmányaikat, elsősorban a szakmai képzésben. Érettségizett növendékek számára szakképző évfolyamokat is indítunk, amelyek művészeti szakmai vizsgára készítik fel a tanulókat. Az iskolai képzés nappali tagozatos.
› 43 ‹
Megszerezhető végzettség: · középiskolai érettségi, · szakmai vizsga sikeres letétele esetén megszerezhető szakképesítések: 52182204 OKJ számú zenész 52181102 OKJ számú grafikus 52181208 OKJ számú keramikus iparművészeti szakképesítések 52181210 OKJ számú ötvös 52181212 OKJ számú textilműves 52181103 OKJ számú szobrász képzőművészeti 51181101 OKJ számú festő szakképesítések 52183302 OKJ számú táncos (színházi táncos) Az érettségi vizsgát és/vagy a szakmai vizsgát követően növendékeink felsőoktatási (szakirányú és nem szakirányú) intézményekben folytatják tanulmányaikat, vagy szakmai végezettségük alapján munkába állnak. Az iskola címe: 7624 Pécs, Radnics u. 9. 7602 Pf.: 88. telefon: 72/517-950, 517-953 fax: 72/517-959 E-mail:
[email protected] honlapunk: www.pecsimuveszeti.hu Az iskola célja: A tanítási-tanulási folyamat során az iskola lehetőséget és feltételeket biztosít a növendékeknek és az iskola dolgozóinak tudásuk kialakításához, gyarapításához, tehetségük és egyéni képességeik fejlesztéséhez, ismereteik és képességeik alkotó szellemiségű felhasználásához, alkalmazásához tanári és tanulói kompetenciák megteremtéséhez.
Ezt a célt az iskola
– – –
az oktatás magas színvonalú biztosításával, az elméleti és gyakorlati ismeretek korszerű feldolgozásával, a személyiség fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésével éri el.
› 44 ‹
Céljaink megvalósításával korszerű általános műveltséggel és művészeti ismeretekkel rendelkező önállóan gondolkodó és cselekvő, önművelésre képes, együttműködő, felelősségvállaló, változásra és változtatásra képes, választásra és döntésre képes, harmonikus személyiségű egyének bontakozhatnak ki, formálódhatnak, fejlődhetnek az iskolánkban eltöltött évek alatt.
› 45 ‹
Az iskola sajátos arculatából adódó célok: A szakmai képzés célja: A középfokú művészeti szakképzés - zeneművészeti - képző- és iparművészeti és - táncművészeti szakon nyújt szakmai ismereteket. · A zeneművészeti szakon hangszeres gyakorlati képzésben és elméleti képzésben részesülnek a tanulók. · A táncművészeti szakon a színházi táncos szakma kritériumainak és kompetenciájának megfelelő képzésben részesülnek a tanulók. A szakmai gyakorlati képzés fő tantárgya a klasszikus balett, mellette hangsúlyt kapnak a különböző modern tánc-technikák. Emeléstan, színpadi tánc, néptánc tantárgyak is fontos részei a gyakorlati oktatásnak. A szakmai elmélet tantárgyai: tánctörténet és balett. · A képző- és iparművészeti szakon - az ötvös, - a kerámiai, - a grafikai és a - textil iparművészeti szakmákat sajátítják el a tanulók. A képzőművészet terén tehetséges növendékek - a szobrász és - festő szakokon tanulhatnak. · A drámatagozatos gimnáziumi képzés során az oktatás keretében folyó drámai képzés lehetőséget biztosít a színházi nevelésre, valamint a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségük kialakítására, a művészeti szakterületen szerzett tudás alkalmazására. Az általános képzés célja Olyan műveltségi területek ismereteinek elsajátítása és alkalmazása a cél, amelyek a művészeti szakképzés mellett széleskörű tájékozottságot, felkészültséget, gyakorlati ismereteket biztosítanak a tanulóknak, egyúttal kiegészítést, hátteret jelentenek a művészeti ismeretekhez. Az ismeretek elsajátítása mellett meghatározó jelentőségű azoknak a képességeknek a fejlesztése, amelyek a tudás alkalmazását, felhasználását biztosítják. Az általános képzés a következő műveltségi területeken nyújt ismereteket, szemléletet, értékeket: - irodalom - anyanyelv, kommunikáció - történelmi, társadalmi, filozófiai, etikai és esztétikai ismeretek › 46 ‹
- idegen nyelvek - matematika - természettudomány, környezet- és természetvédelem, egészségnevelés - informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) - testnevelés, testkultúra, - rajz és vizuális kultúra, - ének-zene, - mozgóképkultúra és médiaismeret, - művészettörténet. Az iskolában működő alapítványok: Művészetért az iskolában Alapítvány Pall-Mark Alapítvány
Az iskola városi, megyei, regionális és országos beiskolázás alapján működik.
2. Iskolánk céljainak megvalósítását segítő alapelveink 2.1 Iskolánk a tehetséggondozás sajátos műhelye, amely a művészeti képzés során a tehetséges növendékek szakmai fejlesztését végzi, tehetségének kibontakoztatását segíti elő. A bevezetőben megjelölt képzés sikeres és eredményes megvalósítása érdekében a tanulók felvételénél az iskola a művészeti képzéshez szükséges tehetséget, képességeket, adottságokat veszi figyelembe. A művészeti szakképzés a zeneművészeti területen megfelelő szintű előképzettséget (zeneiskolai tanulmányokat) igényel, a képző-iparművészeti és a táncművészeti szakokra való felvételhez előtanulmányok nem szükségesek. A felvett növendékek a képzés során olyan korszerű általános ismeretekre, és szakmai tudásra tesznek szert, amelyek birtokában felkészültek lesznek felsőfokú tanulmányok folytatására szakirányú és nem szakirányú felsőoktatási intézményekben, vagy alkalmasak lesznek a munkavállalásra: szakterületükön az elsajátított szakmai- művészeti ismeretek alkalmazására. A tanulók képesek lesznek általános és szakmai képzettségük alapján tudásuk további bővítésére, illetve újabb megszerezhető ismeretek elsajátítására Ennek érdekében tanulási képességeiket, tanulási módszereiket szükséges fejlesztenünk. › 47 ‹
Az általános és szakmai képzés párhuzamos oktatás formájában valósul meg. 2.2 Minden növendéknek saját képességeihez mérten kell megtalálni helyét a hivatására felkészítő tanulási folyamatban. Az iskolai oktatás az ismeretek elsajátítása, az általános és szakmai tudás megszerzése mellett a tanulók képességének fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A növendékek fejlődését elősegítő lehetőségeket, feltételeket az iskola folyamatosan megteremti, fejleszti. A korszerű, a kor követelményeihez igazodó szakmai és közismereti oktatás egymással egységben, egymást kiegészítve hat a tanulókra. Az iskola a programját, szervezetét és működését a tanulók és szülők elvárásait figyelembe véve alakítja ki, lehetőséget teremt az igényekhez igazodó, szakmai fejlődésre és személyiségfejlődésre. Az iskola szakmai sajátosságaival összhangban támogatja az alkotómunkát, a kreativitást, kialakítja a növendékekben az önálló munkavégzés igényét, kezdeményezéseinek teret enged, aktivitásra nevel. Az iskola nyitott a környezete iránt, a tanulmányi idő alatt a művészetek iránti érdeklődést, vonzalmat elmélyíti, lehetővé teszi a különböző művészeti ágak megismerését. Lehetővé teszi a hazai és nemzetközi művészeti és kulturális értékekben való biztos eligazodást. Elősegíti a művészi értékek befogadását, élményszerű átélését és alkotásban történő megfogalmazását. A tanítási-tanulási folyamat feladata, hogy a növendékek személyiségét úgy alakítsa, hogy egyéni autonómiájuk megtartása mellett művészi alkotóközösségek felelős, aktív résztvevői legyenek. Az iskola segítséget nyújt a növendékeknek teljesítményük reális értékelésének, a helyes önértékelésnek kialakításához. 2.3 Az iskola különös gondot fordít a tanulókkal való egyéni bánásmód megoldásainak kialakítására, a munka során a gyermekek/tanulók mindenek felett álló érdekét érvényesítjük. A tanítás –tanulás folyamatában az egységesség mellett meghatározó jelentőséget tulajdonítunk a differenciálás lehetőségeinek. A munkában a tevékenységközpontúságot, a kutatószemléletet, a nyitottságra való képességet erősítjük. › 48 ‹
Tevékenységünk tervezésekor, megvalósításakor, értékelésekor a kompetenciaalapú tartalmi szabályozásra, a kritériumorientált szemlélet kialakítására különösen nagy hangsúlyt fektetünk.
3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai 3.1. A képzési szakirányok életkori szakaszai, a középfokú művészeti képzés előfeltételei, szakmai fejlesztési feladatai A bevezetőben kihangsúlyozott gondolatokból kitűnik: iskolánk többségében a 14-18 éves korosztályhoz tartozó növendékeket képezi az említett három művészeti területen. Az iskolában tanulmányaikat elkezdő tanulók olyan szülői háttérrel rendelkeznek, ahol fontos értéket jelentenek a művészetek terén megmutatkozó adottságok, képességek, ahol a tehetség felismerése és kibontása - megfelelő tanári segítséggel - már ebben az életkorban egy nagyon határozott pályaválasztás irányát jelöli ki. Kiemelt fejlesztési feladatok valamennyi szakterületen A tanulmányi munka területén az iskola biztosítja a széleskörű információszerzés és –feldolgozás lehetőségeit. A képességek fejlesztésével, valamint a kompetencia alapú tartalmi elemek biztosításával megteremti a hatékony tanulás, az önművelés lehetőségeit. A tudás az iskolai munka legfontosabb kategóriájaként jelenik meg a tanítási-tanulási folyamatban, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítunk a motiváció, a metakogníció, a tudástranszfer megfelelő alkalmazására, a komplex problémamegoldás folyamatának erősítésére. Az iskolai munka valamennyi területén nagy hangsúlyt helyezünk az információs technológiák alkalmazására, a tehetségsegítő és hátránykompenzáló programok biztosítására. Az eredményesebb munka érdekében meghatározó jelentőségűnek tekintjük a tanulás tanítását, a tanulási módszerek megismertetését a növendékekkel. A személyiség fejlesztése területén kiemelt figyelmet kap a felnőttlét szerepeire való felkészülés folyamatában az énkép /az önismeret erősítése, szoros összhangban a testi-lelki egészség jelentőségének tudatosításával. Az aktív állampolgárság gyakorlása érdekében fontos a demokratikus működés elemeinek megismerése, a gazdasági szemlélet kialakítása, a környezettudatosság elemeinek hangsúlyozása, a környezettudatos életmódról való gondolkodás kialakítása. Fontos feladatunk a hazánkról alkotott tudás gyarapítása, hazánk értékeinek az egyetemes emberi kultúrával való összhangban történő szemléletének gazdagítása. › 49 ‹
3.1.2. A zeneművészeti képzés területén 3.1.2.1. A zeneiskolai növendékek az alapfokú képzés ideje alatt többnyire megfelelő felkészítést, segítséget kapnak zeneiskolai tanáraiktól, azonban az alapfokú képzés befejezésének közeledtével fontos szakmai érdek ,hogy a tanulók és tanáraik rendszeresen találkozzanak az iskolánkban tanító zeneművész tanárokkal, akik a pályára irányítás szakszerű feladataihoz segítséget nyújtanak. A tanuló és szüleik számára fontos egyértelműen, felelősséggel, szakmai alapossággal kifejezni azt a véleményt, tapasztalatot: lehetséges-e a tanuló zenei adottságait olyan mértékben fejleszteni, hogy a zenei pályát hivatásként választhatja. A zeneművészeti területen tehát rendkívül fontos a képzés folyamatosságának érdekében az előképzés biztosítása. Kiemelkedően tehetséges növendékek esetében a vendégtanulói jogviszony biztosítja az általános iskolai életkorú növendékek megfelelő szakmai felkészítését, amelyre a szülők részéről egyre nagyobb igény mutatkozik és amelyre iskolánknak a törvény biztosította kereteknél fogva lehetősége van. 3.1.2.2. A zenei képzés több évtizedes hagyományai alapján alakult ki az a csupán szakmai képzés , amelyet más középiskolákban tanuló zenei téren tehetséges diákok folytatnak. Az általános középfokú képzésre az adott gimnáziumban vagy szakközépiskolában kerül sor. A vendégtanulói jogviszony létesítésének lehetősége, valamint a szakképzés jelenlegi rendszere megfelelő jogi hátteret biztosít ehhez a képzéshez. 3.1.2.3. Ugyancsak a zenei képzés szakmai érdekei alakították ki - az iskolában, vagy más városok hasonló intézményeiben - érettségizett növendékek szakmai továbbképzésének rendszerét, amelyet eredményesen folytatunk és amelyre a szak központi programja ad lehetőséget a képzés öt évesre történő kiterjesztésével. Összefoglalva: a zeneművészeti területen a szakmai képzés tág életkori határok között biztosítja a szakmai oktatást-párhuzamosan az általános képzéssel. 3.1.3. A képző - iparművészeti és a táncművészeti szakok esetében szakmai előképzés nem szükséges, a tanulók az általános iskolában szerzett ismereteik és a szakokhoz szükséges, megfelelően fejleszthető adottságaik alapján nyerhetnek felvételt - mindkét szakon általában 14 éves életkorban. A táncművészeti szak felvételi követelményei nem írják elő az előképzettség szükségességét, de az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az alapfokú táncművészeti oktatásból jelentkező gyermekek fizikai és mentális előképzettségük miatt sikeresebb felvételi vizsgát képesek tenni. › 50 ‹
3.1.4. A beiskolázás során felvételt nyerhetnek a 6 és 8 osztályos gimnáziumok megfelelő évfolyamán tanuló diákok, továbbá lehetősége van a már középiskolában a tanulmányaikat elkezdett tanulóknak is a felvételüket kérni iskolánk 9./ I. évfolyamára. 3.1.5. Mindhárom szak esetében a képzés során feltétlenül figyelembe kell venni a növendékek fejlődésének egyéni ütemét, a szakmai fejlődés biztosítása érdekében adott esetben élni kell a szakmai és általános képzés elcsúsztatásának lehetőségével. 3.1.6. A drámatagozatos képzésre általános iskolát végzett tanulók jelentkezhetnek, irodalmi, kommunikációs, zenei, mozgási tudásuk, képességeik alapján. 3.2. A párhuzamos képzés szükségessége és jelentősége 3.2.1. Iskolánkban – eltérően más szakképzést folytató intézménytől – a szakmai és általános képzést párhuzamosan szükséges folytatni, mert a művészeti képzést nem lehet két szakaszra bontani: a szakmai alapozást nem lehet elkülöníteni a szakmai fejlesztéstől. 3.2.2. A szakmai képzés feladata a speciális kompetenciák fejlesztése: iskolánkban kiemelt jelentősége van az alkotóképesség fejlesztésének. Az alkotás folyamata nemcsak az elgondolást, a döntést, hanem a kivitelezést: a produktum létrehozását is magába foglalja. Ebből következően az alkotóképesség fejlesztése csak a tevékenység, a cselekvés fontosságának hangsúlyozásával lehetséges. Ezért a szakmai elméleti oktatást és a gyakorlati képzést a zenész tanulóknál az alapfokú képzés után folytatni kell, a képző - és iparművészeti szakon, valamint a táncművészeti szakon a képzés első évében el kell kezdeni és folytatni kell olyan mértékben, ahogy azt a szakmai ismeretek megkövetelik. A szakmai gyakorlat és elmélet egymástól elválaszthatatlan, egymást erősítve szoros egységet alkot, és folyamatos fejlesztést igényel. 3.2.3. Az általános /közismereti / képzés követelményei megegyeznek bármely más középiskolával szemben támasztott követelményekkel, ezt figyelembe véve vált szükségessé az öt évesre kiterjesztett képzés bevezetése. A gimnáziumi képzés a drámatagozat esetében négy év alatt általános műveltséget és szaktudást eredményez elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításával. Összegezve: ebben az iskolatípusban a szakmai és általános képzés követelményeinek teljesíthetőségét: az érettségi vizsgára valamint a szakmai vizsgára való felkészítést csak a párhuzamos, megnyújtott képzés biztosítja, a szakmai képzés központilag meghatározott programjai és az ugyancsak az OM által javasolt óratervek is ezt támasztják alá. › 51 ‹
3.3. A képzés sajátosságainak hatása a képzés jellegére 3.3.1. A művészeti képzés mindhárom szakterületen bizonyos mértékben az egyéni, individuális képzésre helyezi a hangsúlyt. Az előadóművészetben részben a szólista szerepre, a képzőművészetben, iparművészetben az egyéni alkotómunkára való felkészítés az iskola faladata. 3.3.2. A zeneművészetben és a táncművészetben az alkotások közös munka, szakmai kapcsolatok révén alakulhatnak ki: zenekari munka, kamarazenélés, színházi előadások, balettestek formájában. A közös produktum létrehozásához fokozottabb felelősség szükséges a szakmai ismeretek elsajátítása során. 3.3.3. A művészeti ismeretek elsajátítása mind az individuális, mind pedig a közösségi képzés során az egyéni illetve a csoportos /kiscsoportos/ oktatást igényli. A képzés egyéni illetve csoportos formában való biztosítása azt a már korábban említett nagyon fontos tényt is figyelembe veszi a képzés célja mellett, hogy a növendékek egyéni képességei, fejlődésük, tehetségük kibontakozásának üteme és sajátosságai eltérőek, ezért pedagógiailag is részletesen kidolgozott és “testreszabott” módszereket kell biztosítanunk. Csak így valósíthatjuk meg a teljes differenciált oktatást a tehetséggondozás feladatát figyelembe véve. 3.4. A képzés szervezése 3.4.1. Az iskolában középfokú művészeti szakképzés folyik a következő szakokon: 52 1822 04 zenész (zeneművészeti) 52 1833 02 táncos (táncművészeti) 52 1812 10 ötvös 52 1812 08 keramikus 52 1812 12 textilműves (képző-iparművészeti) 52 1811 02 grafikus 52 1811 03 szobrász 51 1811 01 festő szakképesítések megszerzéséért. Mindhárom szakirányban 1-1 osztály indul évente (táncművészetin 20, a másik kettőn 25-30 tanulói férőhellyel), így az iskolában egyidejűleg 15 osztály tanul. A drámatagozatos osztály a táncművészeti képzéssel együtt egy osztályként indul 16-16 tanulói férőhellyel.
› 52 ‹
3.4.2. A zeneművészeti szakon a képzés zongora, vonós (hegedű, brácsa, gordonka, gordon), fafúvós (fuvola, oboa, klarinét, fagott), rézfúvós (vadászkürt, trombita, harsona, tuba), ütő, gitár, magánének, szolfézs-zeneelmélet és zeneszerzés-előkészítő, szaxofon, furulya, orgona tanszakon folyik. Mindenki tanulja a választott tanszaknak megfelelő főtárgyat, ezenkívül szolfézst , zeneelméletet, zeneirodalmat, népzenét, kötelező zongorát (a nem zongora főtárgyasok), kamarazenét, az elmélet tanszak tanulói kötelező hangszert, minden leánytanuló tagja az énekkarnak (nagy létszámú kórus és kamarakórus is működik), a vonósok és a fúvósok pedig zenekarban vesznek részt. A magánének szakosok szakmai tárgyként olasz nyelvet is tanulnak. 3.4.3. Az iparművészeti szak ötvös, kerámia, textilműves és alkalmazott grafika szakosztályokkal működik, a 2001/2002. tanévtől a képzés képzőművészeti profillal bővült: szobrász és festő szakokon tanulhatnak a növendékek. A tanulók kis létszámú csoportokban sajátítják el a választott szak elméleti és gyakorlati ismereteit, ezenkívül rajzot, festést, mintázást tanulnak szakmai főtárgyként, magas óraszámban – és a szakmai órák csoportlétszámánál nagyobb létszámú csoportokban. Valamennyien tanulnak ezenkívül művészettörténetet, betűrajzot, ábrázoló geometriát, népművészetet. 3.4.4. A táncművészeti szakon kiemelt fontosságú, legnagyobb óraszámú főtárgy a klasszikus balett. Kisebb óraszámban tanulnak a növendékek akrobatika, emelés, néptánc, színészet, színpadi tánc, modern-tánc, balett-elmélet, tánctörténet tantárgyakat a színházi táncos szakképesítés megszerzéséért. 3.4.5. A drámatagozatos gimnáziumi osztályban szakmai gyakorlati tantárgyakat tanulnak a növendékek, amelyek a következők: drámajáték (főtárgy), színjáték (főtárgy), kreatív zene, tánc- és mozgás, beszédtechnika, vers- és prózamondás. Elméleti tantárgyak: animáció, színháztörténet. 3.5. A tanulói jogviszony létesítése 3.5.1. Az iskola mindhárom művészeti tagozatára és a drámatagozatos képzésre felvételi vizsgával lehet bekerülni. A képző- és iparművészeti szakra – a felvételi rajzból történik, különböző feladatokból áll, s meghatározott ponthatár felett lehet felvételt nyerni. A felvételi vizsga természet utáni rajzból és festésből, illetve a tanulói kreativitást vizsgáló feladatból áll. Megnézzük a tanulók otthonról hozott munkáit is. Beszélgetéssel tájékozódunk a tanulók általános műveltségéről, érdeklődéséről, személyes problémáiról. › 53 ‹
A szakképesítésekre történő beosztás a jelentkezéskor megjelölt igények, illetve a felvételkor mutatott teljesítmény alapján történik. 3.5.2 . A zeneművészeti szakra a felvételi két fordulós a, elméleti tárgyból (szolfézs) – írásbeli, szóbeli b, hangszeres – gyakorlati A jelentkezéshez zeneiskolai végzettség szükséges. A felvételi előtt két alkalommal előmeghallgatást tartunk – szakmai megbeszéléssel, tanácsadással egybekapcsolva. Az előmeghallgatáson azok a tanulók is részt vehetnek, akik csak 1 vagy 2 év múlva jelentkeznek felvételire. A felvételi vizsgán hangszeres főtárgyból és szolfézsból vizsgáznak a jelentkezők. Beszélgetéssel tájékozódunk a tanulók általános műveltségéről, érdeklődéséről, személyes problémáiról. 3.5.3. A táncművészeti szakon is kétfordulós: 1. Az első fordulóban a táncszakma speciális kritériumainak megfelelő alkati és fizikai alkalmasságot vizsgálja a szaktanárokból, és a táncszakma jeles képviselőiből álló bizottság (arányos, vékony testalkat, hosszú végtagok, szép megjelenés, ívelt lábfej, laza izületek, hajlékony derék, tónusos izomzat). 2. A második fordulóban az vehet részt, aki a speciális alkati és fizikai alkalmassági vizsgának megfelelt. A második fordulóban a vizsgálat tárgya a mozgáskészség, mozgásmemória, koordinációs készség, stílusérzék, koncentrációs készség, mozgásutánzás, ritmusérzék. 3.5.4. Mindhárom tagozaton és a drámatagozatos képzésnél is követelmény, hogy az érettségi tantárgyakból legalább közepes szintet érjenek el a jelentkezők. 3.6. A tanulói jogviszony megszűnése 3.6.1. az iskolai tanulmányok befejezése előtt megszűnhet a tanulói jogviszony ha: – szakmailag nem tud a tanuló megfelelő módon fejlődni, ezért átjelentkezik más középiskolába vagy kimarad – egészségileg alkalmatlanná válik tanulmányai folytatására, és ezért iskolát kell változtatnia – fegyelmi büntetésből az iskolából távoznia kell. 3.6.2. A tanulói jogviszony az iskolai tanulmányok befejezéseképpen letett érettségivel, illetve szakmai vizsgával szűnik meg. › 54 ‹
3.7. A képzés formái 3.7.1. Kötelező tanórai foglalkozások Mindhárom szakterületen és a közismereti képzés során a tanórák a közösen kialakított és elfogadott óratervek alapján szerveződnek. A közismereti tanórák és a szakmai elméleti órák 45 percesek, a szakmai gyakorlati órák ettől eltérőek: általában 60 percesek. Az óratervben feltüntetett egyéni órákat és csoportbontásokat alkalmazzuk, az adott tantárgy jellegét és a lehetőségeket (létszám, hely) figyelembe véve . A tananyag feldolgozása történhet témaegységenként, amelyet a tanulók érdeklődésére alapozva projekt formájában dolgozunk fel: – tervezés, előkészítés – problémamegoldás-együttműködés – összefüggések feltárása elemekből álló folyamatként. 3.7.2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái az iskolában szervezett tanórán kívüli foglalkozások lehetnek: állandó foglalkozások énekkar (kötelező részvétellel – tantervi előírás szerint) zenekar (kötelező részvétellel – tantervi előírás szerint) szakkörök a diákönkormányzat foglalkozásai tömegsport órák DSK sportcsoportok foglalkozásai Speciális foglalkozások korrepetálás felzárkózás felkészítés, konzultációs lehetőségek érettségire, felvételire időszakos, alkalmi foglalkozások házi tanulmányi versenyek házi kulturális versenyek közös pályázatok iskolai közös ünnepélyek (nemzeti ünnepek, évfordulók alkalmából, karácsonykor, szalagavató ünnepély és bál, ballagás) osztály-évfolyam összejövetelek › 55 ‹
művészeti napok rendezvényei alkalmi programok gyakorlási lehetőségek előadások sportnap tanulói kiállítások irodalmi önképzőkör. A tanuló tanulmányi munkájának segítésére, a közösségi élet fejlesztésére, a szabadidő értelmes eltöltésérediákkörök szervezhetők. (szervezeti és működési feltételeit részletesen az SZMSZ tartalmazza) 3.7.3. A tehetséggondozás kiemelkedő tanórán kívüli lehetőségei az évenként szervezett évközi és nyári szakmai gyakorlatok (képző- és iparművészeti alkotótelepek, zenei táborok, tánckurzusok). A munka folyamatosságának és a tanulók szakmai fejlődésének biztosítása érdekében ezeknek a programoknak a megszervezése és lebonyolítása kiemelkedő jelentőségű
A ZENEMŰVÉSZETI SZAK NYÁRI GYAKORLATA A programot évente augusztus 20. után és a tanév kezdés időpontja előtt rendezzük meg. Célunk a színvonalas, intenzív, zenei tevékenység biztosítása, a hangszeres gyakorlás, az egyéni képességek fejlesztése, a tanulást segítő módszerek ismertetése és egyéni fejlesztése. A program résztvevői a Pécsi Művészeti Szakközépiskola zeneművészeti tagozatos tanulóit, akik felkészülhetnek a következő időszak szakmai, tanulmányi feladataira, kihívásaira. Várjuk azokat a pályaválasztás előtt álló 12-15 éves zenei pályára készülő zeneiskolásokat, akik iskolánkban szeretnének továbbtanulni. A gyakorlat során megismerkedhetnek, tanárainkkal, középfokú tanulmányaik megkezdéséhez, folytatásához, az általunk képviselt és biztosított követelményekkel és feltételekkel. A gyakorlatot hangversenyekkel zárjuk, melyek során minden résztvevő számára biztosítjuk a bemutatkozás lehetőségét, a részvételt egyéni vagy csoportos produkciókban. Programok: egyéni hangszeres órák, szolfézs órák, kamarazene, hangversenyek, beszélgetés a pályaválasztásról, előadások, sportprogramok › 56 ‹
NYÁRI SZOLFÉZS-ZENEELMÉLETSZAKOS TÁBOROK A szolfézs-zeneelmélet tanszak 1982 óta tartja rendszeres nyári táborait. Ezeket elsősorban az a cél hívta életre, hogy a tantárgyak speciális, egyedül nem végezhető készségfejlesztési munkájában ne álljon be majd három hónapnyi hézag. Ezért időzítjük ezeket az alkalmakat kezdettől fogva a nyári szünet közepére, július és augusztus fordulója tájára, 5-6 napra. A táborokon elsősorban a szolfézs-zeneelmélet, valamint a zeneszerzés főtárgyas növendékek vesznek részt, 2-3 tanár és általában néhány volt (ma zeneakadémista, vagy főiskolás) növendék vezetésével. Meg szoktuk hívni a tanszakra frissen fölvett, a 9. évfolyam elkezdése előtt álló diákokat is. A foglalkozások konkrét tartalma: 1. Kb. napi két óra diktálás, ill. elemzés csoportokra bontva (kinek-kinek a maga nehézségi foka szerint). 2. Egy nagyobb lélegzetű zenemű (legtöbbször opera) közös feldolgozása-hallgatása, megtekintése (videón), minden oldalú megbeszélése (ebből kerül ki a diktálásos foglalkozások anyaga is). 3. Kórusművek közös tanulása, lehetőleg a 2. pontban feldolgozott mű stílusköréből. Ezeket, ha lehetséges, nyilvánosan is előadjuk. 4. A környék természeti, művészeti, történeti nevezetességeinek megismerése, beleértve az esetleg kapcsolódó irodalmi vonatkozásokat is. A tábort évről-évre különböző olyan városokban-községekben tartjuk, ahol sikerül szállásként kollégiumi helyet, a foglalkozásokhoz pedig egy zeneiskolában alkalmas termeket szrezni.
NYÁRI GYAKORLAT A KÉPZŐ-IPARMŰVÉSZETI SZAKON A nyári alkotótelepek a művészeti képzésben fontos szerepet játszanak. Lehetőség nyílik arra, hogy a műtermi munkákon kívül folyamatosan dolgozhassanak együtt a diákok főleg tájábrázolásokon. Az intenzív munka jelentősen segítheti a tanulókat, hogy jobban elmélyedhessenek a természeti környezet tanulmányozásában és még többféle anyag és technika kipróbálásában. A kötetlen diskurzus jobban megkönnyítheti a tanár és diák között kialakulható kommunikációt is.
› 57 ‹
SZAKMAI GYAKORLAT A TÁNCMŰVÉSZETI SZAKON A kötelező szakmai tantárgyak követelményeinek teljesítésén kívül nagy hangsúlyt fektetünk a szakmai gyakorlat biztosítására. Minden professzionista táncos képző intézmény számára nagyon fontos a szakmai gyakorlat lehetőségének megteremtése. A táncművészet teljes mértékben gyakorlati szakma, a technikai tudás, az előadói készség fejlődését, a rutinszerzést csak a nyilvános, közönség előtti megmutatkozások, fellépések biztosíthatják. A táncos növendékek szakmai gyakorlatának legfőbb helyszíne a Pécsi Nemzeti Színház, ahol a színház produkcióinak közreműködőiként végezhetik szakmai gyakorlatukat. A színházi szakmai gyakorlat állandóan változó jellegű, és mennyiségű feladatokat ró tanulóinkra, az aktuális éves műsorterv, és színre kerülő darabok függvényeként. Ezt a fluktuáló ritmusú, és általunk nehezen szabályozható szakmai gyakorlatot kiegészítik egyéb rendezvények, fesztiválok, versenyek, városi fellépések, melyek mértéke szintén a felkérések számától függ. A színházi produkciók próbáin résztvevő tanulók hiányzása indokolt, igazolt hiányzás. A színházi szakmai gyakorlat specifikus, és jellemző a táncos pályára. A színházi szakmai gyakorlat iskolai rendbe illesztése rugalmasságot kíván mind a szakmai, mind a közismereti terület pedagógusaitól. A szakmai gyakorlat következtében előforduló mulasztások miatt történő elmaradt feleletek, dolgozatok, beszámolók időpontját egyéni elbírálással szükséges kijelölni – a követelmények megfelelő teljesítése érdekében.
KURZUSOK A TÁNCMŰVÉSZETI SZAKON A középfokú táncművészeti képzés elsődleges célja a sikeres elhelyezkedés. A munkába állás lehetőségét nagyban növeli a kötelező tantárgyak ismeretén kívül a különböző tánctechnikákban való jártasság. Az oktatásban nem szereplő „táncnyelvek” megismerésére, elsajátítására a tánckurzusokon való részvétel ad lehetőséget. Évtizedes hagyománya van iskolánkban a táncművészeti tagozat növendékei számára szervezett tanévkezdő, évközi és év végi kurzusoknak, melyek kiegészítik szakmai oktatásunkat. Harmadik éve Pécsett rendezett kurzusokon is részt vehetnek növendékeink, a szorgalmi időben történő kurzusok kötelezőek, a Pécsi Nyári Táncegyetemen való részvétel választható. A kurzusok anyagi fedezetét, a vendégtanárok díjazását és költségeit jelenleg pályázati támogatásból biztosítjuk. Július 4-11-ig minden évben nyári szakmai gyakorlat, kurzus formájában. › 58 ‹
3.7.4.
A nevelő-oktató munka megvalósításának eszközei,eljárásai
A nevelő-oktató munka eszközeiként, eljárásaiként a nevelő-oktató munka céljait, feladatait megvalósító tevékenységeket és módszereket használjuk. Az oktatási módszereink főbb jellemzői, hogy – rendszeresen ismétlődnek – a tanárok, mint a tanítás/tanulás irányítói tudatosan tervezik és alkalmazzák – a tanulók, mint a tanulási folyamat alanyai spontán és/vagy tudatosan elsajátítják és alkalmazzák - cél-, tartalom-, és eszköz függőek – és egymással kölcsönhatásba lépve, módszerkombinációkat alkotnak. A módszerek kiválasztásában és alkalmazásában kulcsszerepet játszanak a képzésünk során kitűzött célok.
Oktatási módszereinket a következő lehetőségek közül választjuk: I. 1. 2. 3. 4.
A didaktikai feladatok szerint: – Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere – A képességek tanításának/tanulásának módszere – Az alkalmazás tanításának/tanulásának módszere – A rendszerezés és rögzítés tanításának/tanulásának módszere Az információk forrása szerint: – Verbális (szóbeli, írásbeli) módszer – Szemléltető módszer – Gyakorlati módszer Az oktatás logikája szerint: – Induktív módszer – Deduktív módszer A tanulók megismerő tevékenysége szerint: – Receptív módszer – Reproduktív módszer – Részben felfedező módszer – Kutató jellegű módszer
› 59 ‹
II. 1. Alapmódszerek – tanári magyarázat (frontális tanítás) · beszélgetés · kérdve kifejtő módszer · előadás · előadás demonstrációval, illusztrációval – munkáltatás (egyéni, de nem önálló tanulás) · variációs módszer · házi feladat (előírt) – individualizálás (egyéni és önálló tanulás) · egyéni feladatok · házi feladat (önálló) · feladatrendszerrel segített tanítás-tanulás 2. Motiváló módszerek – csoportmunka – játék – vita – kutató-felfedező módszer – projekt módszer 3. Stratégiák (komplex módszerek) – számítógéppel segített tanítás-tanulás III. A tanórai differenciálás módszerei 1. Tanítási munkaformák – csoportmunka – páros munka – egyéni munka – differenciált tananyagfeldolgozás – feladatlapok alkalmazása 2. Kooperációra – együttműködésre alapozott tanulásszervezési módok – Problémaalapú tanulás – Kooperatív vita – Drámamódszer – Kagan-féle kooperatív tanulás módszerei – Projektmódszer
› 60 ‹
4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: megjelennek az iskola tanárainak tanításában, ezek a feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos az iskola képzésében. A feladatok között fontos szerepet kapnak a tanulásszervezői tevékenység leírásai, a fejlesztés érdekében elvégzendő tanulói tevékenységek A tanulói teljesítmények magas színvonalának elérését a növendékek személyiségének fejlesztésével párhuzamosan szükséges megvalósítani. A személyiség alaprendszere A személyiségfejlesztés feladatát /a nevelést/ az iskola olyan általános kompetenciák kifejlesztésével végzi, amelyek a tanulók mindennapi egyéni és szociális létéhez elengedhetetlenül szükségesek. Az általános kompetenciák: a személyes, szociális és kognitív kompetenciák és a szakmai kompetenciák szoros összefüggésben vannak. A személyiség funkcionális modellje Nagy József elmélete alapján a következő: Személyes kompetencia Szociális kompetencia Kognitív kompetencia egészséges és kultúrált segítő életmódra nevelés életmódra nevelés Az értelem kiművelése Speciális kompetenciák /A szakmai képzés megalapozása és fejlesztése/ A személyiségfejlődés funkcióját tekintve a legfontosabb feladatunk, hogy a növendékekadaptívabbá, kreatívabbá váljanak (Nagy József, 2000.) A kreatív személyiség fejlődése iskolánk jellegétől kap különös hangsúlyt: a művészeti alkotómunkához a következő személyiségvonások kialakítása a feladat: fluencia (könnyedség) – nagyszámú ötlet létrehozására való képesség flexibilitás (rugalmasság) – különböző ötletek létrehozásának, vagy különböző megközelítések alkalmazásának képessége originalitás (eredetiség) – új, szokatlan, innovatív ötletek létrehozására való képesség elaboráció (kidolgozottság) – a részletek kidolgozásának képessége. › 61 ‹
Fontos személyiségjegyek lehetnek még: koncentráló képesség, nagyfokú figyelem és fegyelem, problémaérzékenység, jó képzelőerő, beleélő képesség érdeklődés (kíváncsiság) értékelő-kritikai gondolkodás A személyiségfejlesztés feladatai a következők : A gondolkodási képesség fejlesztése – a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése – a rendszerező képesség fejlesztése – az induktív gondolkodás fejlesztése – a deduktív gondolkodás fejlesztése – a kombinatív képesség fejlesztése – a korrelatív gondolkodás fejlesztése – az analógiás gondolkodás fejlesztése – a kritikai gondolkodás fejlesztése A megismerési képességek fejlesztésének területei – információszerző és -feldolgozó képesség – az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége – kommunikációs képesség – szövegalkotási képesség – a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben történi eligazodás – az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek A személyes értékek tudatosítása, a tanulást segíti érzelmi és motivációs tényezők megerősítése – a személyes képességekbe vetett hit kialakítása és megerősítése – az ismeretszerzés iránti belső motiváció kialakítása és megerősítése – belső értékrend és értékek felé való orientálódás megerősítése – együttműködési, döntési és életvezetési képesség fejlesztése – a megismerés konkrét tartalmának és módjának kiválasztásában való aktív közreműködés igényének kialakítása
› 62 ‹
5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Iskolánknak alkalmassá kell válnia arra, hogy biztosítsa a növendékek számára a csoportlétre, a szervezeti létre, a társadalmi létre való alkalmasságot. A közösségi lét szerveződésének formáit és kapcsolattartásuk módját SZMSZ-ünk szabályozza. A társadalmi létre való nevelésünk feladatai a társadalmi, állampolgári, gazdasági ismeretek tanításában, a nemzet történelmének, kultúrájának megismertetésében, a globalizálódó világban való eligazodásban jelennek meg. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok azoknak a teendőknek a meghatározását jelentik, amelyeknek minden pedagógus tanári munkájában meg kell jelennie. A közösségfejlesztés feladatai a közösségfejlesztést szolgáló ismeretek átadásának, készségek és képességek fejlesztésének teendőit jelentik. A közösségfejlesztés feladatai a fejlesztés tartalmi területei szerint: – társas kapcsolatok fejlesztése, – erkölcsi ismeretek, normák közvetítése, – közösségi érzés/tudat kialakítása, fejlesztése, – a társas viselkedés kultúrájának kialakítása és fejlesztése. A tartalmi területekhez rendelhető tanórai feladatok : – az együttműködési készség, a kölcsönös felelősségvállalás fejlesztése, – a kulturált érintkezés és kommunikáció gyakoroltatása, – a konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakoroltatása, – alapvető értékek, normák megismertetése és tudatosítása, – öntevékenység, önszervezés és önigazgatás képességeinek kialakítása és fejlesztése. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai a. A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi normák kialakítása és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása. – Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-tanár kapcsolat – Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések › 63 ‹
– A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása – Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történő alkalmazása – Gyermek és felnőtt pozitív példák bemutatása, követésükre történő ösztönzés – Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése – A közösség tagjainak együvé tartozását erősíti közös tevékenységek szervezése – Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése – Közös feladatok végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös értékeléssel – Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása – Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése – A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése – Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása
6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A nevelési nehézségek túlnyomó mértékben magatartási zavarokból erednek. A magatartási zavar felismerésének fontos jellemzője: az alkalmazkodás, a beilleszkedés nehézsége a családi környezetben, valamint az iskolában. Fontos megismerkednünk a magatartási zavarok jellemzőivel, a problémák megoldásához a zavar eredetét és okát szükséges felismerni, a szülők, a társak, szakemberek bevonásával. Szükséges diagnosztizálni a magatartási/beilleszkedési nehézség megjelenésének formáit és következményeit, amelyek például a következők lehetnek: hiperaktivitás, koncentrációzavar / figyelemzavar, teljesítményzavar / csökkenés, problémamegoldó viselkedés zavarai, tanulási nehézségek, agresszivitás, szocializációs zavarok, identitászavar, kudarctűrő képesség alacsony szintje sikerorientáltság hiánya.
› 64 ‹
A probléma felismerésén túl minden helyzetben a jelenségek megismerésére, értelmezésére, a segítségnyújtásra, a tanulók önismeretének, önkontrolljának fejlesztésére kell figyelmet fordítani. A segítségnyújtást azokra a növendékekre is érvényesíteni kell, akik a probléma miatt nehéz helyzetbe kerülnek, akik „elszenvedői” a fent említett jelenségeknek. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek a következők : – minden egyes tanuló magatartásának, viselkedésének figyelemmel kísérése, – a tanuló a beilleszkedési zavarának, tanulási nehézségének , magatartási rendellenességének észlelelésekor helyzetfelismerés és helyzetértékelés, – a beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség, a magatartási –
– – – –
zavar okainak feltárása, esetleg a nevelési tanácsadó segítségének kérése, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló számára a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési terv kidolgozása, egyéni fejlesztő foglalkozások megszervezése és lebonyolítása , kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szüleikkel, illetve gondviselőkkel, együttműködés a tanulóval foglalkozó szakemberekkel folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel/iskolapszichológussal, a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása, differenciált eljárások alkalmazása, törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során
7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Iskolánk alapfeladata a művészi tehetség felismerése, majd a megfelelő feltételek, lehetőségek megteremtésével a tehetség kibontása. Alapvető feladatunk: a növendékeket minél koraibb életkorban a megfelelő fejlesztő környezetbe kell juttatni, ezért különös gondot kell fordítani az alapfokú művészetoktatás megismerésére és segítésére. A tehetség nem tulajdonság, hanem lehetőség, amely megfelelő körülmények között kifejlődhet. › 65 ‹
A művészi tehetség speciális képzés, speciális program alapján a fejlődés fontos biztosítéka. Ez a speciális képzés az oktatás ütemét, mélységét és stratégiáját alakítja ki és teszi különbözővé az általános képzéstől. Az iskola tehetséggondozó programja a továbbiakban a város tehetséggondozó stratégiájára fog épülni. Az általános képzés területén kiemelkedő jelentőségű: a matematikai tehetséggondozás, az irodalmi, anyanyelvi, kommunikációs területeken jelentkező tehetségek segítése, de nem elhanyagolható a természettudományok, informatika terén tehetséges növendékek fejlesztési lehetőségeinek megteremtése sem.
Sajátos tehetséggondozási program a táncművészeti szakon: TEHETSÉGGONDOZÁS – REPERTOÁR BETANULÁSA ÉS GYAKORLÁSA A 13. évfolyam növendékei szakmai tanulmányaik befejezéseként egy színházi körülmények között megrendezett nyilvános vizsgán mutathatják be szerzett tudásukat. A növendékek egy 2 részes, színházi előadás formájának megfelelő KONCERTVIZSGA formájában, szóló, duett vagy csoportos koreográfiák keretén belül bemutathatják tánctechnikai tudásukat, előadóművészi felkészültségüket, alkalmasságukat a táncos pályára. Ezeket az előadásokat megtekintik a szerződtető felek – az együttes vezetők –, majd a látottak alapján megteszik szerződési ajánlataikat. Az előadás időpontja a mindenkori befogadó színház játszási rendjéhez, a színházi műsortervhez, és a színpad szabad kapacitásához igazodik. Az előadásban minden évben részt vesznek az alacsonyabb évfolyamok kiemelkedő tehetségű növendékei. Közreműködésüket a műsor szerkesztője, az előadás rendezője, a felkészítő tanára – a szaktanárokkal történő megbeszélés alapján – ítéli meg. A 9., 10., 11., 12. évfolyamokból kiválasztott növendékek az órarendbe épített előadói gyakorlat keretében belül gyakorolják a repertoáron lévő darabokat, és készülnek fel az előadásra, és egyéb fellépésekre. Az előadói gyakorlatot heti 4 órában biztosítja a központi tantervben meghatározott óraháló. › 66 ‹
8. A képességek kialakulása és fejlesztése A képesség olyan definiálatlan alapfogalomnak tekinthető, amely azt fejezi ki, hogy jelenségek, folyamatok hasonlóképpen működhetnek. Az agykutatás eredményei azt támasztják alá, hogy a képességek konkrét agyi területekhez köthetők, külön-külön fejleszthetők, de állandó kölcsönhatásban vannak. Az elmúlt évtizedekben az intelligencia kutatásával kapcsolatban végzett pszichometriai vizsgálatok – elsősorban a faktoranalitikus eljárások – a képességek mibenlétét, fajtáit és rendszerét próbálták meghatározni (Caroll, 1993). A kognitív pszichológia területén végzett kutatások jelentős segítséget nyújtottak a képességek rendszerének feltárásához és fejlesztéséhez. A kognitív képességek struktúrája J. B. Caroll (1993) szerint olyan hierarchikus szerkezet, amely a feltárt kognitív képességek rendszereként tekinti az intelligenciát, három, egymással összefüggő szinten elrendezve a meghatározott faktorokat. Ez a rendszer komoly segítséget jelent a képességek megismeréséhez és összefüggéseik feltárására. A faktoranalitikus kutatások nyomán a kognitív képességek rendszere Nagy József (1998) modellje szerint a következő: a, gondolkodási képesség konvertáló rendszerező logikai kombinatív b, tudásszervező képesség problémamegoldó ismeretszerző alkotó c, kommunikatív vizuális nyelvi formális d, tanulási képesség adaptálás rendszerképzés optimalizálás hierarchizálás
› 67 ‹
A kognitív képességek rendszereinek megismerése és funkcióik szerinti felhasználása az ismeretek hatékonyan működő rendszerbe szerveződését és működését segíti elő, tehát a képességekre szükség van a megtanult ismeretek használatához, feldolgozásához, felidézéséhez és alkalmazásához (Csapó, 1999). A művészetek területén a kognitív képességek által működtetett intelligencia mellett fontos szerepe van az érzelmi intelligenciának, amely meghatározója az alkotás lehetőségének. feltételek fejlettség
adottságok
feltételek fejlettség
módosíthatóság
A tanítási óráinkba beágyazott képességfejlesztő hatások modellje 1. A fejlesztendő készségek és képességek azonosítása és leírása: relevancia struktúra fejlődés fejleszthetőség szempontjából. 2. A fejlesztő feladatok kidolgozása A készségek struktúrája —› fejlesztő feladat összeállítása A tanítás tartalma 3. A feladatok beágyazása az oktatás folyamatába fejlesztő feladat —› tanórai munka 4. A fejlesztés hatásának értékelése megértés alkalmazás transzfer tévképzetek szempontjából.
(Csapó, 2000) › 68 ‹
9. Az iskola egészségnevelési programja Fő területei: I. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok II. A testedzéssel összefüggő feladatok
I. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok 1. Az egészségnevelési program megalkotásának céljai: Segítsük elő a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, fejlesztését és az eredményes tanítási-tanulási folyamatot. Alakítsuk az iskolát egészséges környezetté a tanulókkal foglalkozó szakemberek együttműködése segítségével. Biztosítsunk lehetőséget az egészségfejlesztési programoknak, kiemelt jelentőséget tulajdonítva: az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, a társas kapcsolatok erősítésének, a lelki egészségfejlesztésnek és tanácsadásnak. 2. Az egészségnevelési program részterületei: 2.1 Egészségnevelés és prevenciós tevékenység 1. Iskolánkban szakvizsgázott iskola mentálhigiénikus dolgozik, aki egyben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is. 2. Tanulóinkat az alkohollal, dohányzással, drogokkal, a szerfogyasztással kapcsolatos nemet mondani tudásra ösztönözzük, megfelelő tréningek, beszélgetések, előadások keretében, az iskola saját öt évfolyamra kiterjedő egészségfejlesztő programján belül. 3. Az egészség életmódra nevelés, egészségügyi prevenció és intervenció terén aktívan együttműködünk az iskolaorvossal, az iskolai védőnővel, a Vöröskereszttel, a városi ÁNTSZ-szel, a PTE Orvosi Karának hallgatói segítőivel. 4. Felvételi eljárás keretében minden tanuló számára egészségügyi és munkaalkalmassági vizsgálatot szervezünk (különös tekintettel a mozgásszervi, vérkeringési, légzési, látási és hallási rendellenességek kiszűrésére.) 5. Az iskolaorvosi rendelésen egészségügyi szűrővizsgálatra, tanácsadásra, valamint az aktuálisan előforduló gondok megoldására van heti renszerességgel lehetőség. 6. Önismereti, problémamegoldó csoportfoglalkozások, osztályfőnöki órák, a meg› 69 ‹
tervezett egészségfejlesztési program során évi 10 alkalomba beágyazva van lehetőségünk a prevenciós és egészségnevelő munkára. 7. Pedagógiai eszközeinkkel, személyes példaadással igyekszünk tanulóinkban tudatosítani az egészséges életmód, higiénia, testápolás, környezetápolás fontosságát, szükségességét. Módszereink elsősorban az ismeretek gyakorlati alkalmazását biztosító készségeket fejlesztik, az ismeretek teljes alkalmazását segítik elő. 2.2 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 1. A tanulók év eleji, illetve egész évi folyamatos figyelemmel kísérésével megtaláljuk a problémákkal küzdő gyermekeket, akiket családjának bevonásával segítünk. 2. Ha szükséges, szakértői véleményt kérünk, mindenesetben a szülők bevonásával és megfelelőképpen intézkedünk az adott esetekben. 3. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatát figyelembe véve, a tanuló egyéni problémáját mérlegelve az igazgató dönt a tanuló egyes tantárgyak alóli mentessége kérdésében. 2.3 Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítésének megoldásai · az érintett tanulók folyamatos, fokozott figyelemmel kísérése · egyéni foglalkozás, motiválás · differenciált segítségnyújtás (1-3 tanuló részére szervezett tanulás-módszertani foglalkozások) · tanulástechnikák megismertetése a tanulóval, ezek minél szélesebb körű alkalmazása · CD-könyvtár létrehozása, amelyet a tanulók az iskolai könyvtárban és a számítástechnika teremben használhatnak vagy kölcsönözhetnek (pl.: logikai feladványok, tudományos ismeretterjesztés, kötelező olvasmányok helyesírás témában). · sikerélmény biztosítása · a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása · továbbtanulás segítése, irányítása. 2.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak felmérése, az osztályfőnökök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedagógus bevonásával. Anyagi hátrányos helyzet enyhítésére irányuló feladatok: · étkezési- és tankönyvtámogatás · alapítványi költségtámogatás · pályázati úton való támogatás · kapcsolattartás a szociális ellátással foglalkozó szervekkel · ösztöndíjak. › 70 ‹
A tanulók személyiségfejlődésére irányuló feladatok: · tanár-diák személyes segítő kapcsolata · továbbtanulási tanácsadás · felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése · önismereti, személyiségfejlesztő tréningek szervezés · osztálykirándulások. A minél szélesebb körű, eredményesebb és hatékonyabb munka érdekében az iskola vezetése rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelős pedagógussal, az osztályfőnökökkel, iskolaorvossal, kollégiumi nevelőkkel. A konkrét feladatok megoldásához gyakran igényeljük a városban működő, ifjúsági- és egészségneveléssel, szociális segítéssel foglalkozó szervezetek segítségét.
3. Életviteli kultúra kialakítása, fejlesztése Az életviteli kultúra fő területei: termeléskultúra anyag, energia, információ (eredete, termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás, gazdálkodás), termesztés, termelés háztartáskultúra háztartásökonómia, háztartási technológiák, lakáskultúra, háztartási gépek, háztartás-energia ellátó rendszerei környezetkultúra tárgyi környezet, épített környezeti rendszerek, agrotechnika, környezetgazdálkodás közlekedéskultúra közlekedés rendszere, közlekedési eszközök, közlekedési szabályok gazdálkodáskultúra tervezés, költségvetés, források, költség, haszon, elosztás, idő, beruházás, befektetés, technikai változás gazdasági, ökológiai és szociális hatásai, foglalkozási ágak, pályaorientáció egészségkultúra életvitel, korszerű táplálkozás, baleset-megelőzés, öltözködés, önellátás, ergonómia, pályaártalmak fogyasztói kultúra termék, termékszerkezet, termékelemzés, áru, piac, marketing, reklám, kereskedelem, fogyasztóvédelem, tudatos fogyasztás, pénzgazdálkodás, takarékosság, gazdaságosság, minőség és biztonság szabadidő-kultúra művelődés, szórakozás, szórakoztatás, játék, személyes önmegvalósítás információs kultúra kommunikációs rendszerek, információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása.
› 71 ‹
Feldolgozásának megoldásai: - tudatosan megtervezett osztályfőnöki tevékenységi rendszerrel - tanórai és tanórán kívüli – szabadidős – programok megszervezésével - az egyes témákhoz tervezett projektek megvalósításával.
A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatatok megvalósítása
1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részvevő és a közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) 2. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. Az iskolai programunkban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos, vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: · a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése · az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása · a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: · a tájékozódás képessége · a döntési helyzet felismerése és · a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. › 72 ‹
A diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 3.1 · Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. · Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) · Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) · Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) · Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) · Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
› 73 ‹
3.2 A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. · Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól · Riportkészítés az eladókkal · Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika · Egyéni és csoportos döntéshozatal · Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása · Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában · Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel · Szimulációs játék, esettanulmány · Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) · Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).
4. Testi és lelki egészségvédelem megvalósítása, gyakorlata 4.1 A lelki jólét, a lelki egészségérzet akkor alakulhat ki, ha a fizikai komfortunk megvan, a közérzetünk jó, illetve fordítva. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolában szerveződő fizikai aktivitásokban is részt vegyünk, illetve szorgalmazzuk a jövőben ezeket. Kirándulások, egészségnapok, kisebb túrák, valamint nagyobb közösségi futó-kocogó-sétáló versenyeken való részvételre buzdítás. 4.2 Évi 2-4 alkalommal szükséges az egészséges-életmódra, étkezésre felhívó, egész iskolát érintő esemény szervezését és megtartását, amikor a tanulók, tanárok és szülők széleskörű aktivitására számítva, élvezetes, indirekt módon ható, rendhagyó órákat töltenénk azzal, hogy megismerjük magunkat, testünk, lelkünk működését, és a különböző általunk fogyasztott élelmiszerek, anyagok ránk gyakorolt hatását. Például: - reformételek kipróbálása - Tiszta víz tiszta gondolatok … karöltve a Vízmű kampányával - „A szív sokat ér” program pl. a Szívcentrum munkatársaival. Mindezeket olyan szakemberek bevonásával valósítjuk meg, akik hitelesen közvetíthetik ezeket a fontos tudnivalókat tanulóink számára. Szponzorok lehetnek azok a gyártók és forgalmazók, akik ma már sokat adnak arra, hogy valóban egészséges táplálék jusson el sok ember asztalára. 4.3 Fontos hatékonyabban rátalálni, időben megtudni minden olyan problémát, ami tanulóinkat foglalkoztatja, akadályozza, bántja. Testi, lelki és szociális gondok, bajok ezek, mely› 74 ‹
eknek megoldását együtt szeretnénk megtalálni az érintettekkel, kollégákkal és speciális szakemberekkel. Ahhoz, hogy ez még eredményesebben történhessen, és ne maradjon feltáratlan gond, az iskolában dolgozó szakembereknek olyan együttléteket kellene szervezni, hogy közelebb kerülhessünk egymáshoz, jobban megismerkedjünk, mert az együttműködés csak ekkor mehet könnyebben. Legjobban úgy tudunk együtt dolgozni, ha megismerjük egymás gondolkodásmódját, elképzeléseit. Ezek az alkalmak mind kötött, szervezett programokat, önképző együttléteket, mind kötetlen baráti együttléteket jelenthetnek. 4.4 Folytatjuk a megkezdődött egészségtan-egészségnevelés órafüzéreket, kiegészítve félévenként egy nagy, közös órával a színházteremben, amelyen minden diák és tanár részt vesz. Olyan összefoglaló, alkalmak ezek, amelyek egyrészt lezárják az előző egységet, másrészt megnyitják, még nagyobb kedvet csinálva a következőnek. Ez a preferált „Láthatatlan prevencióhoz” tartozik, amely szorgalmazza a káros kémiai anyagok használatának elkerülését (alkohol, dohány, kábítószer). Kiemeljük, hogy a dohányzás kiszorításával komolyabban foglalkozunk a jövőben, egyfelől az épületből és a környékéről térben, de még nagyobb erővel azzal, hogy minél többen leszokjanak, vagy rá se gyújtsanak. Az iskolánk felnőtt polgárai példájukkal járjanak elöl ebben a munkában. A tanulók társaságában felnőtt ne dohányozzon. A Házirendben szabályozzuk a dohányzási tilalom megszegését. 4.5 Az egyéni beszélgetéseken kívül a csoportos, valamilyen kézműves elfoglaltsággal társított együttlétek népszerűnek és sikeresnek bizonyulnak. Ezeket a célzott beszélgetéseket rendszeres foglalkozásokká (önismereti, tanulásmódszertani, kommunikciós tréning) bővítjük. 4.6 Az, hogy jobban dolgozzunk együtt, a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy szóhasználatunk, gondolkodásunk közelítsen egymás felé, több közös megnyilvánulási alkalmunk legyen azért, hogy egyre kevesebb legyen a kollégák között a kommunikációs zavar. Iskolán belüli képzésekre, továbbképzésekre van szükség, ha valaki közülünk részt vesz továbbképzésen, szervezetten adja tovább a többieknek. Az iskola-egészségügyi szolgálat szervezett tevékenysége az iskolában Az iskolaorvos minden hét szerdáján rendel az iskolában, ahol a tanulók mindennapi betegségeit, sérüléseit ellátja. Figyelemmel kíséri a kórházi ápolásra szoruló tanulókat. Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel pl.: a tanulók hiányzásaival kapcsolatban. Az iskolai védőnő folyamatosan végzi a tanulók egészségügyi felvilágosítását. › 75 ‹
AZ ŐSZ FOLYAMÁN AZ ISKOLAORVOS - szűrővizsgálatot végez a 9. évfolyamosoknál - ebben az időben küldi laborvizsgálatra (vérvizsgálatra) a textil és kerámia szakos növendékeket (minden évfolyamot), - a zeneművészeti és ötvös szakos tanulókat kétévente kell audiológiai vizsgálatra küldeni, így a 10. és 12. évfolyamosok érintettek. Minden év őszén (október-november hónapban) a 12. évfolyamosok tüdőszűrésen vesznek részt a szűrőállomás és az iskola időpont-egyeztetése alapján. MINDEN NAPTÁRI ÉV ELEJÉN AZ ISKOLAORVOS - szűri a 12. és 13. évfolyamosokat a felsőoktatási felvételikhez - ezt követően pedig a többi osztályt. Februárban a felvételi vizsgákat megelőzően az iskola a jelentkezőket tájékoztatja – a felvételi értesítéssel együtt – a választott szak egészségügyi kizáró okairól. A felvett tanulókat pedig – a felvételről küldött értesítéssel – a szakra szükséges orvosi vizsgálatokról és leletekről. A vidéki tanulók ezeket postán küldik el, míg a Pécsett v. Pécs környékén élő tanulók személyesen jelennek meg az iskolaorvosnál az alkalmasítási vizsgálaton. Minden felvételt nyert tanuló – júniusban a beiratkozás napján – hozza magával az oltási kiskönyvét és iskolaegészségügyi törzslapját, melyet az iskolaorvosnak ad át és az iskolaorvos tájékoztatja az esetleges hiányosságokról, melyeket pótlólag megküld. Minden tanév őszén és tavaszán fogászati szűrésen vesz részt az iskola minden tanulója – az osztályfőnökök jelzése alapján az iskola időpontot egyeztet a fogorvossal. A tanév közben iskolát váltó tanulók vagy. személyesen (aláírás ellenében) veszik át egészségügyi dokumentációjukat, vagy postán küldjük el (vagy a tanuló lakcímére, ha tudjuk az új iskola címét, akkor oda). Minden tanév júniusában a 12. és 13. évfolyamosoknak az osztályfőnök osztja ki (aláírás ellenében) az egészségügyi dokumentációt és a fogászati szűrőlapot. „A testnek legyen ereje, hogy a léleknek engedelmeskedhessen. A jó szolgának erősnek kell lennie. Minél gyengébb a test, annál többet parancsol, minél erősebb, annál engedelmesebb…” (J. J. Rousseau) › 76 ‹
II. A testedzéssel összefüggő feladatok 1. A testkultúra, testedzés fejlesztésének céljai: Biztosítsuk az egészség, a jó közérzet kialakítását a szervezet és környezete közötti folyamatos, egyensúly megteremtésével és megtartásával. Segítsük elő a fizikai és lelki terhelések elviselésére történő felkészülést, a harmonikus személyiség kialakítását, a testi-lelki egészség megőrzéséhez szükséges szokásrendszer kialakításával. Teremtsük meg az alapját annak, hogy az iskolában megszokott rendszeres testmozgás tanulóink későbbi életében életszükségletté váljon. A testmozgás nyújtson örömet, sikerélményt, feloldódást, lazítást, kikapcsolódást. Ismerjenek meg a tanulók minél több sportágat, szabadidősportot, amelyet a későbbiekben önállóan is végezhetnek. Fordítsanak figyelmet a tanulók megfelelő terhelésére, izomzatuk arányos fejlesztésére, testtartásjavító, preventív gyakorlatok rendszeres végzésével. 2. A mindennapi testedzés lehetőségei, formái Tanórai foglalkozások Kiemelten fontosnak tartjuk a tantervi program megvalósításán kívül a tartásjavító programot testnevelési órákon és a szakórákon. A program nyújtó, erősítő gyakorlatokból áll, amelyek oldják mind a zenész tanulók, mind pedig a képző-iparművészeti szakos tanulók szakmai gyakorlatának sajátosságaiból adódó fizikai terhelést, fáradtságot. A gyakorlás fontos része a helyes légzés kialakítása. Fontos lehetőséget látunk a szervezett úszásoktatásban: 10. évfolyamon, évente 1 hónap időtartamban a tanórákon tanulnak úszni a növendékek. Tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei, programjai: a tömegsport órákon és a DSK programjain: - kosárlabdázás - labdarúgás (ehhez kapcsolódó iskolai és városi kupákon való részvétel) - tartásjavítás szabadidőben - úszás szabadidőben - túrázás: gyalogtúra – nappali, éjszakai vizitúra (ősszel és tavasszal) kerékpártúra sítábor (síelés, snowbordozás) korcsolyázás (igény szerint) szabadtéri sportpályák használata. › 77 ‹
Tehetséges tanulóinknak biztosítjuk a lehetősége a városi sportegyesületek munkájában való részvételre. A játék fontos szerepet jelent tanulóink életében. A sportjátékok szervezésénél fontos szempontok: - a növendékek szeressék, örömmel végezzék az adott foglalkozást (foci, floorball, tűzharc, röplabda, lábtenisz, méta, különböző iskolai és népi játékok, stb….) - a játékokban alkalmazott játékelemek helyes, pontos, hibátlan végrehajtása.
10. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek Iskolánk ifjúságvédelmi tevékenysége nevelőmunkánk fontos területe, melynek szükséges mértékben meg kell jelennie pedagógiai programunkban, s melynek megvalósításában az ifjúságvédelmi felelős kulcsfontosságú, de csak egyik szereplő. Az ifjúságvédelmi munka magában foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő gyermekvédelmi feladatait. Munkánk célja a testi pszichikai, szellemi adottságaiban egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük figyelemmel kísérése, aktív támogatása, a társadalomba való beilleszkedésük segítése, a környezet-tudatos szemlélet mélyítése. Iskolánkban az ifjúságvédelem, egészségnevelés olyan szemléleti és nevelési forma, amelyből minden itt tanuló gyermek részesül. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magába foglalja: - a családokkal, szülőkkel való kapcsolattartást, - a tanulói szervezetek bevonását az intézmény döntéshozatalába, az iskolai munka tervezésébe, - anyagi helyzetétől függően a család kérheti a gyermek ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszer ellátásban részesítését, valamint egyéb segítséget. 10.2 A pedagógusok gyermekvédelmi munkáját az iskolában a gyermekvédelmi felelős segíti. A gyermekvédelmi felelős egyszerre segítője a rászoruló diákoknak és valamennyi kollégájának. Feladatainak ellátása komoly szakértelmet és jelentős ráfordítást igényel. A gyermekvédelmi felelős képezi a kapcsolatot az iskola és a gyermekjóléti szolgálat – egyúttal a pedagógiai és a szociális megközelítés között. Erre a hídszerepre nagyon nagy szükség van, hiszen így válik lehetővé az, hogy az arra rászoruló gyermekek már az iskola védett közegén belül megkapják a szükséges személyes gondoskodást. Az osztályfőnök és a pedagógus számára az iskolai közegben megoldhatatlan kommunikációs › 78 ‹
konfliktust okozhat, ha diákjának életében valami problémát érzékel. A hierarchikus pedagógus-diák kapcsolatban, a tanórára és osztálykeretre szerveződött iskolai struktúrában szinte lehetetlen megteremteni az intim beszélgetéshez szükséges légkört és bizalmat. Sikeres problémafeltárás csak az elfogadás és empátia közegében jöhet létre. Miközben a problémafeltáró beszélgetésben aggasztó jelek, történések hátterét, magyarázatát keressük, a siker nyitja mégsem a pedagógai gyakorlatban kitüntetett szerepet játszó kérdezés, hanem az érti figyelemmel történi hallgatás. Ez az értő figyelem egyszerű emberi nyitottságból, a másikra való kíváncsiságból táplálkozhat, és éppen természetessége adja az igazi érzelmi erejét. Ez az, ami a tanár-diák kapcsolatban megteremtheti az intimitást.
11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcok egyik fontos tényezője az egyéni fejlődésbeli különbségek felismerése és kezelése. A különbségek kezelésének célja az egyéniségfejlesztés, az indiviualizáció (az egyéniség kialakulásának és fejlődésének segítése). A tanulók fejlettségbeli különbségeiből adódó problémák és azok megoldását kezelő módszerek rendkívül szerteágazóak. Az eredményességet és hatékonyságot befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak: a tanulók életkora és fejlettsége, a nevelés szervezeti keretei, tartalma, módja, időtartama és eredménye. A kudarcoknak kitett tanulók problémájának egyik lehetséges megoldása a merev és a rugalmas évfolyamrendszer ellentmondásának feloldása.
› 79 ‹
A probléma elméleti szintű értelmezése: Caroll (1963) formulája az időtényezővel modellezi az iskolai tanulást Ft E = --------- St ahol
E:
a tanulás, a fejlődés, a nevelés Eredménye (Elért fejlettség)
Ft :
a tanulásra felhasznált idő
St :
az elsajátításhoz szükséges idő
Ft függ:
- a lehetőségtől (mennyi idő áll rendelkezésre )
- a tanítás minőségétől
St függ:
- az öröklött adottságoktól - a fejlettségtől - a motiváltságtól.
„A modell azt jelenti, hogy elvileg bárki bármit elsajátíthat, ha a tanuláshoz szükséges idő rendelkezésre áll és azt fel is használja. A szükséges idő nem, vagy csak részben áll rendelkezésre, mert a felhasznált időt a merev évfolyamrendszer mindenki számára egységesen határozza meg. Mivel minden tanuló adottsága, fejlettsége és motiváltsága más és más, ennélfogva az elsajátításhoz szükséges idő is különböző. … amennyiben a felhasznált idő mindenki számára azonos, akkor az elsajátítás eredménye, vagyis a tanulók fejlettsége, fejlődése szükségszerűen különböző lesz.” (Nagy J., 2000) A merev időkereteket rugalmassá, a tanulók különböző „szükséges idejéhez” igazíthatóvá kell tenni: - előkészítő - felzárkóztató foglalkozásokkal, és a teljes elsajátítás, a megtanítás stratégiájának alkalmazásával. Mindezek mellett a kudarcfélelem csökkentése érdekében a sikerélmény jelentőségét kell kihangsúlyozni.
› 80 ‹
Szükséges kialakítani a tanulók „optimális sikervágyát”, és minimalizálni a szorongásos kudarcfélelmet. A szorongás felismerése azért rendkívül fontos, mert a szorongás öngerjesztő folyamat: csökkenti a tanulás eredményességét a következők miatt:
beszűkülés
nyugtalanság
félelem
szorongás
A nevelés fontos feladata: az elismeréssel, a dicsérettel hatékonyan növelni a tanulás eredményességét. 11.2. A tanulási zavar észlelésekor a pedagógus az igazgatónál kezdeményei, hogy keresse meg a szakértői és rehabilitációs bizottságot a tanulási nehézség megállapítása céljából. A tanulási nehézség megállapítása esetén egyéni fejlesztési terv kidolgozása a nevelési tanácsadóval együttműködve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak alapján. A tanuló mentesítése az értékelés és minősítés alól a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint. Tervszerű egyéni fejlesztés. A tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kisérése, a tanuló fejlődésének negyedévenkénti részletes értékelése. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.
› 81 ‹
12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulói tulajdonságok egy része a szocializáció során – az örökléstől függetlenül – tartós környezeti hatásokra alakul ki. (Báthory, 1997) A tanulási eredmények sikere egyrészt az iskolán, pedagógiai hatásrendszerünkön múlik, másrészt a család, a lakóhely szociológiai helyzetén. Figyelemmel kell lennünk tehát a családszerkezetekre, a családokban kialakított és elfogadott értékekre, a nevelésük alapelveire és gyakorlatára, a családok kulturális és anyagi helyzetére, a tanulóinkról való gondoskodásukra, a tanulási környezet megfelelő megteremtése. Iskolai nevelőmunkánkban az előzőekből adódó különbségek kompenzálására, az esélyegyenlőség megteremtésére kell hangsúlyt fordítani a következő tevékenységi formák segítségével: - felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezésével - támogatások megszerzésének segítésével, - pályázatokon való részvétel lehetőségeinek megismertetésével - hozzájárulások, támogatások, segélyek odaítélésével - felvilágosítással a szociális juttatások lehetőségeiről - drog- és bűnmegelőző programok szervezésével - kollégiumi, menzai ellátás igénybevételének segítségével - tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározásával - pályaválasztás segítségével - mintaadással a művészi és értelmiségi létformát illetően.
› 82 ‹
Lehetséges megoldások a szociális hátrányok enyhítésére
A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközök beépítése az iskolai munkába Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) Döntés a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló Programadaptáció és/vagy Kulcskompetenciákat programokról: mely fejlesztő programok és -fejlesztés. Programelemek programok adaptálandók, programelemek megismerése kipróbálása és melyeket kell kidolgozni, továbbfejleszteni
A programelemek beépülnek a pedagógiai programba, megtörténik a teljes körű bevezetésük
Tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek tervezése
Projektterv készül az új programok bevezetésére és működtetésére
Patrónusi, mentori vagy tutori rendszer működtetése
Döntés a patrónusi rendszer működtetéséről. Személyi feltételek biztosítása megtörténik
A kiegészítő programok működése , és hatékonyságuk megfigyelése
Munkatervben rögzítettek ezek a tevékenységek A patrónusi rendszer működése
Módszertani elemek A módszer helyének és szerepének meghatározása, Egyéni haladási ütemet segítő a szükséges iskolaszervezési differenciált tanulásszervezés és technikai feltételek megteremtése
Differenciáló tananyagegységek elkészítése
A differenciálás alkalmazása
Kooperativitás
A módszer helyének és szerepének meghatározása,a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek megteremtése
Együttműködési készségeket A kooperációs technikák fejlesztő tananyagok készítése alkalmazása
Projektmódszer
A módszer helyének és szerepének meghatározása,a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek megteremtése
Projekttervek készítése
Drámapedagógia
A módszer helyének és szerepének meghatározása,a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek megteremtése
A projektek megvalósítása
A drámapedagógia programjának megvalósítása
Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Az értékelő esetmegbeszélések dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek megalkotásánál
Értékelő esetmegbeszélések
Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagóguskészségek listájának meghatározása
Rögzítettek szempontok alapján a pedagógusok elvégzik az értékelő esetmegbeszélést
Problémamegoldó fórumok
Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagóguskészségek listájának meghatározása
Az együttműködési A kapcsolattartás formáinak, technikák alkalmazása , gyakoriságának módszerének konklúzióit a pedagógusok és eredményeinek használják a fejlesztési tervek meghatározása megalkotásánál
› 83 ‹
Hospitálásra épülő együttműködés
Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagóguskészségek listájának meghatározása
A kapcsolattartás formájának kialakítása, működtetése, gyakoriságának, módszereinek és eredményeinek meghatározása
Az együttműködési technikák alkalmazása , konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek megalkotásánál
Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése
Szülői házzal
Kommunikációs terv készül a szülőkkel való kapcsolattartás formájára és tartalmára
A pedagógusok a szülőkkel egyéni kapcsolattartási rendet A kapcsolatrendszer alakítanak ki (alkalom, működtetése beépül a rendszeresség, tartalom pedagógiai programba szerint)
Gyermekjóléti szolgálattal
Együttműködési terv készül a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket felsorolva
Az iskolába kerülő tanulók és családjuk komplex segítési terve elkészül
A megfelelő szolgáltató igénybevételéről komplex szempontok alapján döntés születik
Az együttműködési szerződés felsorolja az igénybe veendő területeket, konkrét A szakszolgáltatók feladatokat, ütemezést, minősítése várható eredményeket és a pénzügyi feltételeket
Szakmai és szakszolgálatokkal
Civil szervezetekkel
Együttműködési megállapodás felsorolja a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket
A kapcsolatrendszer működtetése beépül a pedagógiai programba
A kapcsolatrendszer működtetése beépül a pedagógiai programba
› 84 ‹
13. A környezeti nevelés programja A program célja: . Iskolánkban ez a program elsősorban iskolai környezetünk fejlesztését foglalja magába, amely a tanulók környezettudatos, szemléletét alakítja, formálja. Környezetünk értékeinek megőrzésével, a környezet által nyújtotta lehetőségeknek a felhasználásával alkottuk meg programunkat. . A fejlesztés a korábban végzett iskolai környezeti nevelésünk minőségének gazdagítására irányul. . Iskolatípusunk sajátosságát – a művészeti képzést – figyelembe véve programunkkal hasonló oktatást folytató iskoláknak szeretnénk segítséget nyújtani mintaként, modellként.
AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉS TERÉN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA Iskolánkban a környezeti nevelésnek számottevő múltja, komoly hagyományai vannak. A 80-as évek végén kezdődött meg az a program, amely a természettudományi tárgyak integrációjának kidolgozását, fejlesztését tűzte ki célul. Ebben a programban a tanítási-tanulási folyamat megvalósítása során különös figyelmet kaptak munkánkban azok az elemek, amelyek a környezeti nevelést erősítették. 1. Létrehoztuk a növendékekkel azt a Természettudományi Klubot, amelynek programját úgy alakítottuk ki, hogy szerepeljenek benne azok az ismeretek és legfőképpen olyan tevékenységek, amelyek a környezettudatos magatartást erősítik: 1.1. a Misina Természet- és Állatvédő Egyesülettel évek óta tartó közös programok során ún. Ökoklubon belül terepgyakorlatokat végeztek a tanulók, amelyek témái a következőkre irányultak: - vízminőség mérés - talajvizsgálat - etológiai, ökológiai megfigyelések - társadalmi, gazdasági problémák vizsgálata (különös tekintettel centrumperifériás térség vizsgálatra) 1.2. Létrehoztuk a Távlat című környezetvédelmi lapot, tanulóink, tanáraink szerkesztőként, íróként, illusztrátorként vettek részt a lap megjelentetése érdekében végzett munkában. Ennek kapcsán diákújságíró-találkozót szerveztünk. › 85 ‹
1.3. Gazdag programmal évről-évre megszerveztük FÖLD NAP-i rendezvényünket, amelyet kezdetben iskolai körben, majd Pécs város diákjainak bevonásával rendeztünk meg. 1.4. Nyitott laboratóriumi foglalkozásokat szerveztünk: anyagok, jelenségek megismerésére, értelmezésére. 1.5. Előadássorozatra hívtunk olyan neves előadókat, akik tudományos munkájuk lényegét, fontos és érdekes kérdéseit tartalmas programok keretében feldolgozták tanulóinkkal (Tóth József, Hámori József, Grandpierre Attila, Egely György). Ezeken a foglalkozásokon az előadók segítségével komplex módon közelítettük a témákat, igazítottuk a hagyományos tantárgyi keretekkel, inderdiszciplinárus alapokra helyezve az oktatást. 1.6. Kapcsolódtunk a levegőszennyezettségi projekt méréseihez: a savas eső program és az ózon hatásainak vizsgálatát végeztük el. 1.7. A Pécsi Vízművel való együttműködésünk fontos eleme volt, hogy évről-évre a Víz-Világnapjához kapcsolódó programok szervezői voltunk. 1.8. 1993-ban videofilm formájában, 1997-ben és 1998-ban pedig komplex erdei iskola program keretében dolgoztuk fel Pécsvárad környékének környezetvédelmi és településföldrajzi problémáit.
2. Helyi tantervi programunkat az elmúlt években úgy alakítottuk át, hogy a tanítási órákon tárgyalt témaköreink között a környezeti kérdések természeti és társadalmi vonatkozásai mindenképpen helyet kaptak, ezekkel a tantervi programokkal több pályázaton díjat, elismerést kaptunk. 2.1 A természeti környezethez kapcsolódóan feldolgoztuk azoknak a jelenségeknek és hatásaiknak a lényegét, amelyek környezetünkben megtapasztalhatók. 2.2 Az ismeretek feldolgozása során kiemeltük azoknak a természeti értékeknek a szerepét, jelentőségét, amelyek növendékeink élete során gazdagítják környezetüket és, amelyek léte, megőrzése fontos feladata minden állampolgárnak. 2.3 Különös hangsúlyt fektettünk a természet és művészet kapcsolódási pontjainak megkeresésére, kihangsúlyozására, művészeti tevékenységük során felmerülő környezeti jelenségek, hatások, változások szerepére.
› 86 ‹
2.4 Nagy gondot fordítottunk a környezeti hatásokat bemutató, feldolgozó szakirodalom, taneszközök fejlesztésére. 2.5 Részt vettünk a KÁOKSZI felkérése alapján a Természettudomány érettségi tárgy követelményeinek kidolgozásában, és az ún. koherenciaprojekt háttéranyagainak kidolgozásában. 2.6 A Pro. Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány pályázatán munkaközösségünk a Globális környezeti problémák téma kidolgozására kapott lehetőséget.
3. Programunk bemutatása 3.1 meg:
Alapelveink, amelyeket a fenntartható fejlődés iskolai megvalósításához fogalmazunk
3.1.1 A környezeti nevelést a „környezet és fejlődés” összefüggésre alapozva, ennek a kapcsolatnak a kibontakozásával valósítjuk meg. 3.1.2 Fontosnak tartjuk programunkban a helyi erőforrásaink hasznosítását: az iskolai környezetünk tárgy (környezetbarát organikus gazd. alternatív technikai) és emberi feltételeit működtetjük. 3.1.3 Tantervi programjainkban és szabadidős programjainkon a természeti értékek tiszteletének és védelmének témája különös szerepet kap. 3.1.4 Tanulóinkat tevékenységük során a minőségi munkára ösztönözzük, amelynek hatása életmódjukban, életminőségükben mutatkozik meg. 3.1.5 Munkánk során a biodiverzitás szerepének, környezet sokféleségének, sokszínűségének bemutatását, megismerését tartjuk fontosnak, az ebből adódó értékmegőrzés jelentőségét tudatosítjuk.
3.2 Alapelveink nyomán megfogalmazott, megvalósítandó céljaink: 3.2.1 A megismerésre vonatkozó (kognitív) oktatási célok: • Rendszertani és szervezettani alapismeretek bővítése • A biodiverzitás szerepének és fontosságának felismerése › 87 ‹
• Természettudományos összefüggések felismerése • Ökológiai szemlélet kialakítása • Globális gondolkodás kialakítása és a globalitás-lokalitás problémakörének megismerése, alkalmazása • Az embernek, mint társadalmi lénynek szerepe a természetben • A természettudományos ismeretek alkalmazása a napi gyakorlatban • Hazai fajok ismerete • A Föld és Magyarország környezeti-természeti állapotának ismerete • Kísérletek elvégzése és ezekkel hipotézisek bizonyítása, illetve cáfolása. 3.2.2 • • • •
Az érzelmekre vonatkozó (affektív) oktatási célok: Empátiás készség kialakítása az élő és az élettelen környezettel szemben Türelem fejlesztése a megfigyelőmunkához és a kísérletekhez A pontosság és a precizitás szerepének tisztázása a munka során Esztétikai érzék fejlesztése a természet iránt
• Objektivitás a megfigyelési és kísérleti eredmények iránt • A természet iránti tisztelet fejlesztése • A másság, a másféle gondolkodás elfogadása. 3.2.3 • • • • • • •
Az eszközhasználatra vonatkozó (instrumentációs) oktatási célok: A mérések során használt eszközök helyes használatának ismerete A műszaki berendezések használata és szerepük a mindennapi munkában A növények és állatok ápolásának készsége A médiák szerepe és használata Helyes és felelősségteljes vegyszerhasználat Határozókönyvek használata Megfigyelési és kísérleti eszközök használata.
3.3 Tevékenységeink, amelyet az ÖKOISKOLA program keretén belül növendékeinkkel megvalósítunk. 3.3.1 Szabadtéri tantermek kialakítása az iskola parkjában természetközeli órák, foglalkozások tartása. Közel húsz éve, az iskolaépület átadásakor fákat, bokrokat közösen ültettünk az iskola parkjába növendékeinkkel, azóta egy-egy alkalomhoz kötődően ezek száma gyarapodott, nagy területen, szép, esztétikus környezetünk alakult ki, amely a koraőszi és a tavaszi időszakban rendkívül alkalmas a szabadtéri foglalkozások megtartására, ehhez szükséges méltó feltételeket lenne jó megteremtenünk a program során.. › 88 ‹
3.3.2 Az iskolai környezetünk kiválóan alkalmas olyan tanösvény létrehozására, amelynek segítségével komplex ismeretet nyerhetnek a tanulók a gyakorlati természettudományok köréből, szakítva a hagyományos tantárgyi keretekkel, alkalmazható, konvertálható tudásra szert téve. 3.3.3 Növendékeink körében az elmúlt években népszerű foglalkozás a filmklub, amelynek működését, programját szeretnék gazdagítani ökológiai témájú és aktuális problémákat bemutató filmek feldolgozásával. A korszerű oktatástechnikát, a médiaismereteket fokozottan kell alkalmazni, mert ez viheti közel a gyerekeket a természethez. 3.3.4 Felújítjuk, felfrissítjük előadássorozatunkat, amelyeket továbbiakban interaktív ökológiai fórumként szeretnék működtetni olyan szakemberek meghívásával, akik adott témák jó ismerői, előadói. 3.3.5
A Misina Természet- és Állatvédő Egyesülettel közösen folytatjuk a terepgyakorla-
tok szervezését a következő témákban és gyakorisággal: - évente két alkalommal minden tanulócsoport számára A tanulócsoportok a következő osztott kiscsoportos foglalkozások formájában ismerkednek meg a témákkal: 1. csoport: gazdasági haszonállatok-parasztudvar, kisállatsimogató 2. csoport: kutyák, lovak 3. csoport: madarak 4. csoport: tanterem-elmélet. A tavaszi és őszi látogatások alkalmasak arra is, hogy a természet évszakos aspektusait vizsgáljuk. A tavaszi időszakban az ivadékgondozás, a húsvéti népszokások és a természet összefüggései adják a foglalkozások keretét. Az őszi látogatások a télre való felkészülés, a téli álom, madárvonulás a fő téma. Minden alkalommal a tantermi foglalkozások más-más témában vágó törvényt dolgoznak fel. Ezek a következők: • Környezetvédelmi törvény • Természetvédelmi törvény • Állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény • Állattartási rendeletek.
› 89 ‹
A foglalkozásokhoz minden alkalommal környezetvédelmi mérések és kézműves-programok kapcsolódnak. Az utóbbiak természetes alapanyagok felhasználásával történnek.
Az iskolai könyvtár a maga sajátos eszköztárával támogatja az egészségnevelési/környezetvédelmi ismeretek tanítását: – forrásközpontként: az információhordozók gyűjtésével, feltárásával és információ szolgáltatással, – az információhordozó dokumentumok fajtáinak megismertetésével, használati módjuk tanításával, a szellemi munka technikáinak megismertetésével, – helyszínül szolgál a kutató-feldolgozó munkára épülő tanórákhoz, valamint a tanulók önálló ismeretszerző-feldolgozó-felkészülő tevékenységéhez.
› 90 ‹
14. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994. (VI.8.)MKM rendelet 7.sz. melléklete alapján a munkaközösségek meghatározták azoknak a taneszközöknek a körét, amelyekkel az iskolának minimálisan rendelkeznie kell. A fenntartó önkormányzathoz eljuttatott eszköz- és felszerelésjegyzék pedagógiai programunk mellékletét képezi. Az ebben foglalt eszközök mellett az oktatásunkhoz elengedhetetlenül szükséges feltételt jelentenek azok az eszközök és felszerelések, amelyeket a képzés szakmai programját jelentő központi tantárgyi programok (tantervek) sorolnak fel. A nevelőtestület feladata a folyamatos fejlesztés megteremtése, a korszerűbb és hatékonyabb eszközökről való tájékozódás, valamint segítségnyújtás az eszközök beszerzéséhez, megvásárlásához.
15. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése Az iskola jellege szükségessé teszi a tanítási-tanulási folyamatban résztvevő partnerek hatékony, tartalmas együttműködését, mivel a korai pályaválasztás szükségszerűen sok tanulónk számára azt jelenti, hogy a családtól, az otthontól távol folytatja tanulmányait. Fontos tehát a folyamatos kapcsolattartás, a körülményekkel való megismerkedés, a nevelési elvekről, értékekről való kölcsönös tájékozódás, a segítségnyújtás, a problémamegoldás, az őszinte párbeszéd. A felsorolt feladat megoldása az SZMSZ-ben rögzített formák, módszerek segítségével történik. Az iskola lehetőséget biztosít mind a szülők, mind a kollégiumi nevelők számára az iskola programjának megismerésére, a tanítási-tanulási folyamatba való bekapcsolódásra, a programokon, rendezvényeken való részvételre, a kölcsönös, rendszeres tájékoztatásra, tájékozódásra. A fentiek alapján iskolánk a szülők és a nevelőkollégák segítségével a tanítási-tanulási folyamatban közvetlenül résztvevő tanulók és pedagógusok számára a tanítás hatékonyságát, eredményességét, a nevelés tartalmas, értékteremtő folyamatát, a képességfejlesztést, a személyiségfejlesztést, az egyéniség kialakításának lehetőségét biztosítja. › 91 ‹
Pécsi Művészeti Szakközépiskola
II. Helyi tanterv ÁTDOLGOZÁSA A 2008. ÉVBEN VÁRHATÓAN MEGJELENŐ SZVK ÉS KÖZPONTI PROGRAMOK ALAPJÁN FOG MEGTÖRTÉNNI
› 92 ‹
1. A helyi tanterv a pedagógiai program részeként a Nemzeti Alaptanterv megvalósításának eszköze. 1.1. Helyi tantervünk tartalmazza - tantárgyi rendszerünket, - kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, óraszámokat- óratervünket (az előírt tananyagot a tantárgyi mellékletek tartalmazzák) - az órakeret meghatározását segítő táblázatokat. Meghatároztuk: - az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, - a magasabb évfolyamra lépés feltételeit - az iskolába alkalmazott értékelés célját, elveit, gyakorlatát a tantárgyi ismeretek értékelésére és a magatartás, szorgalom minősítésére Tantervünk tartalmazza - a középszintű érettségi témaköreit - a tanulók fizikai állapota méréséhez szükséges módszereket. 1.2. Az óratervi rendszer kialakításának főbb elvei - a fejlődés és a fejlesztés összekapcsolása, a tanulók életkori jellemzőinek alapul vétele, képességeik kibontakoztatásának, motiválásuknak, aktivitásuknak optimális biztosítása /pszichológiai elv/; - tartalmi kapcsolatok kialakítása az egyes évfolyamokon oktatott tárgyak között: ilyenek lehetnek például egymásra épülésük, a kultúra közvetítésében egymást kiegészítő jellegük, koncentrálásuk kiemelt központok /elvek, értékek vagy hely, idő feladatok stb./ köré; a szakirodalom a különböző tantárgyak tartalmi kapcsolatainak érvényesítését koncentrációnak nevezi /tartalmi elv; - a pedagógia célokkal, követelményekkel összhangban álló tantárgyi rendszer kialakítása /pedagógiai elv/; - a tantárgyi rendszer megfeleltetése a NAT műveltségi területeivel, követelményeivel és a kerettantervekkel /oktatáspolitikai elv/; - az iskola rendszernek és az oktatás pedagógiai szakaszainak összehangolása a tantárgyi rendszerrel /szerkezeti elv/; - az intézmény körülményeinek, feltételeinek, lehetőségeinek figyelembe vétele / pl. a pedagógusok szakképzettsége a rendelkezésre álló tankönyvek, felszereltség/ /”ökológiai” elv/.
› 93 ‹
2. Az iskola helyi tantervének összeállításánál figyelembe vett tényezők: • az oktatási törvény biztosította órakeretek • a NAT által meghatározott központi és helyi ismeretanyag aránya • a szakmai összóraszámok /központi programok előírásai alapján/ zeneművészeti szak: 3000 óra képző-iparművészeti szak: 3600 óra táncművészeti szak: 3600 óra Az OKJ szakképesítések által meghatározott szakmai elmélet és gyakorlat aránya • A kötelező tárgyak és a nem kötelező /választható/ - felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás konzultáció, speciális, illetve kiegészítő - foglalkozások. • A törvény által érettségi tárgyként kiemelt tárgyak követelményei.
› 94 ‹
3. A helyi tanterv alapját jelentő szakmai és közismereti óratervek
Az óratervek összeállításánál figyelembe kell venni a Közoktatási törvény 52.§ (3) g, pontját, amely alapján párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óra, azaz 40 óra tartható.
› 95 ‹
A 2004/2005. tanévtől érvényes ÓRAKERET meghatározása
Évfolyam
9 10. 11. 12 A B C A B C A B C A B C Osztály jele (30) (30) (14) (25) (30) (14) (24) (28) (13) (26) (25) (10) Tantárgy/Óratervi órák száma 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 Szakmai gyakorlat(zene) 105 95 95 110 (párhuzamos képzés) Szakmai gyakorlat 5 25 20 (szakmai képzés) - zene Szakmai gyakorlat 40 5 5 20 (vendégtanulók) - zene Szakmai elmélet - zene Szakmai elmélet - zene (csoportbontás) Szakmai gyakorlat (képző-iparművészet) Szakmai gyakorlat - rajz
13 Össz. A B C (25) (26) (13) 20 30 30 560 120
525
50
5
75
8
9
10
9
14
50
32
27
20
18
14
111
37
36
36
28
32
169
14
14
16
16
20
80
8
8
10
6
16
48
16
18
19
18
25
96
Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat (táncművészet) Szakmai gyakorlat (táncművészet korrepetítor) Szakmai elmélet
16
18
19
18
25
96
1
1
0
1
4
7
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
48
Történelem
2
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
3
30
1. Idegen nyelv (angol)
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
48
1. Idegen nyelv (német)
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
48
Matematika
3
3
3
3
3
3
4
4
4
4
42
Informatika
4
4
4
12
Filozófia
2
6
Fizika
1
1
1
2
2
2
9
Biológia
1
1
1
2
2
2
9
Kémia
1
1
1
2
2
2
9
Földrajz
2
2
2
1
1
1
9
Testnevelés
4
4
0
4
4
0
4
4
0
4
4
0
4
4
40
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Tárasadalomismeret
Rajz, művészettörténet
2
2
Kötelezően választható Nem kötelező (választható) Szabadon tervezhető Összesen:
2 2 3 2 2 2 4 4 2 4 225 96 67,0 194 93
2 2 3 4 4 4 2 4 69 184 96
2 6 4 72
4
4
2
2
2 2 4 2 193
2 4 4 86
1
15
2
2
2
8
2 12 6 1 1 2 46 4 1 3 3 47 73 160 79 60 1747
› 96 ‹
Kiegészítő adatok az ÓRAKERET meghatározásához (2004/2005. tanév) Zenei elméleti csoportbontás adatai: Csoportok/évfolyamok száma Hangszer-ének (képességek szerint)
9. / I.
10. / II.
11. / III.
12. / IV.
13.
3 csop
3 csop.
2 csop.
2 csop.
1 csop.
Elmélet főtárgy
1 csop.
1 csop.
1 csop.
1 csop.
1 csop.
Vendégtanulók
1 csop.
Összesen:
5 csop.
4 csop.
3 csop.
3 csop.
2 csop.
A zeneművészeti szak tervezett létszámai a 2004/2005. tanévre
Évfolyam/ létszám 9. / I. 10. / II. 11. / III. 12. /IV. 13. Összesen:
Párhuzamos képzés
Vendégtanulók
Érettségizettek szakmai kieg. képzése
Összesen
21 fő 19 fő 19 fő 22 fő 24 fő 105 fő
8 fő 1 fő 1 fő 4 fő 1 fő 15 fő
1 fő 5 fő 4 fő --------------10 fő
30 fő 25 fő 24 fő 26 fő 25 fő 130 fő
› 97 ‹
Csoportbontások a képző-iparművészeti szakon (2004/2005. tanév) (az óraszámok itt 60 perces órában jelennek meg, a tantárgyfelosztásban a tanárok óraszámánál 45 perces órákra kell átszámítanunk) 9.B évfolyam óraszáma szakmai gyakorlat 6 csoport (6x6 óra) (ötvös, kerámia, textil, grafika, festő, szobrász) betűrajz rajz – 2 csoport (2x7 óra) (sík, plasztikus) 10.B évfolyam óraszáma szakmai gyakorlat 6 csoport (6x6 óra) (ötvös, kerámia, textil, grafika, festő, szobrász) rajz 2 csoport (2x7 óra) (sík, plasztikus) 11.B évfolyam óraszáma szakmai gyakorlat 6 csoport (6x6 óra) (ötvös, kerámia, textil, grafika, festő, szobrász) rajz 2 csoport (2x8 óra) (sík, plasztikus) 12.B évfolyam óraszáma szakmai gyakorlat 4 csoport (4x7 óra) (ötvös, kerámia, textil, grafika) rajz 2 csoport (2x8 óra) (sík, plasztikus) 13.B évfolyam óraszáma szakmai gyakorlat 4 csoport (4x8 óra) (ötvös, kerámia, textil, grafika) rajz 2 csoport (2x10 óra) (sík, plasztikus)
36 óra (48 óra) 1 óra 14 óra (18,6 óra)
36 óra (48óra)
14 óra (18,6 óra)
36 óra (48 óra)
16 óra (21,3 óra)
28 óra (37,3 óra)
16 óra (21,3 óra)
32 óra (42,6 óra)
20 óra (26,6 óra)
› 98 ‹
Szakmai elméleti órák a képző-iparművészeti szakon (a 2004/2005. tanévben)
9. évfolyam szakmai elmélet 6x1 óra: művészettörténet
6 óra 2 óra 8 óra
10. évfolyam szakmai elmélet 6x1 óra: művészettörténet
6 óra 2 óra 8 óra
11. évfolyam szakmai elmélet 6x1 óra: művészettörténet ábrázoló geometria
6 óra 2 óra 2 óra 10 óra
12. évfolyam szakmai elmélet 4x1 óra: művészettörténet
4 óra 2 óra 6 óra
13. évfolyam szakmai elmélet 4x2 óra: művészettörténet néprajz ábrázoló geometria
8 óra 4 óra 2 óra 2 óra 16 óra
› 99 ‹
Pécsi Művészeti Szakközépiskola
A szakmai képzés ÓRATERVEi
› 100 ‹
› 101 ‹ 2
2
2
2
2
2
2
2
0
0
Fafúvósok
Rézfúvósok
Ütőhangszeresek
Vonósok
Orgona
Gitár
Zongora
Énekszak
Elméletszak
Zeneszerzéselőkészítő
I. évfolyam (párhuzamos szakképzés) Hangszeres Főtárgy
0
0
0
1
1
1
1
1
1
1
Képességfejlesztés (hangszeres szakok)
0
0
1
0
0
0
0,5
0,5
0,5
0,5
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
1
1
0
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0,5
0
0
0
0
0
0
Egyéni gyakorlati órák
Korrepetíció Vezénylési gyakorlat Kötelező zongora Kötelező hangszer / Második hangszer
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
Hangképzészés (magánének)
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
Hangképzészés (elméletszak)
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Zeneszerzés gyakorlat
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Beszédgyakorlat (ének szak)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Partitúra olvasás
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
Szolfézs
0
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Zeneelmélet
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Zeneirodalom
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Formatan
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Csoportos elmélet órák
Népzene Zeneszerzés elmélet Hangszerelés Hangszerismeret Hangszeres elmélet
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
Gyakorlás módszertan
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
Hangegészségtan
0
0
2
0
0
0
0
0
0
0
Olasz nyelv ének szakosoknak
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Német nyalvű zenei fakultáció
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0,5
0,5
0,5
0,5
2
2
2
2
0
0
1
1
1
1
1
1
1
1
ZENE
0
0
1
1
1
1
1
1
1
1
3
3
1
1
1
1
0
0
0
0
Csoportos gyakorlati órák
Összevont vezénylési gyakorlat Kamarazene Zenekar Zenekari szólampróba Kórus
› 102 ‹
Zeneszerzéselőkészítő
Elméletszak
Énekszak
Zongora
Gitár
Orgona
Vonósok
Ütőhangszeresek
Rézfúvósok
Fafúvósok
II évfolyam (párhuzamos képzés)
2 2 2 2 2 2 2 2 0 0
1 1 1 1 1 1 1 0 0 0
0,5 0,5 0,5 0,5 0 0 0 1 0 0
Vezénylési gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 1 0
Kötelező hangszer / Második hangszer
Kötelező zongora
0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0 0,5 1 0 1 1 1 1
Hangképzészés (magánének)
0 0 0 0 0 0 0 1 0 0
Hangképzészés (elméletszak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0,5 0,5
Zeneszerzés gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Beszédgyakorlat (ének szak)
0 0 0 0 0 0 0 1 0 0
Partitúra olvasás
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Szolfézs
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Zeneelmélet
2 2 2 2 2 2 2 2 2 0
Zeneirodalom
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Formatan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Népzene
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Zeneszerzés elmélet
0 0 0 0 0 0 0 0 0 2
Hangszerelés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Hangszerismeret
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Hangszeres elmélet
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Gyakorlás módszertan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Hangegészségtan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Olasz nyelv ének szakosoknak
0 0 0 0 0 0 0 2 0 0
Német nyalvű zenei fakultáció
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Összevont vezénylési gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1 0 0
2 2 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0
1 1 1 1 1 1 1 1 0 0
ZENE
Kamarazene
Korrepetíció
Képességfejlesztés (hangszeres szakok)
Hangszeres Főtárgy
Csoportos gyakorlati órák
Zenekar
Csoportos elmélet órák
Zenekari szólampróba
Egyéni gyakorlati órák
0 0 0 0 1 1 1 1 3 3
Kórus
› 103 ‹ Zeneszerzéselőkészítő
Elméletszak
Zongora
Énekszak
Gitár
Orgona
Vonósok
Rézfúvósok
Ütőhangszeresek
Fafúvósok
III évfolyam (párhuzamos képzés) Képességfejlesztés (hangszeres szakok)
1 1 1 1 1 1 1 0 0 0
Hangszeres Főtárgy
2 2 2 2 2 2 2 2 0 0 1 1 1 1 0 0 0 1 0 0
Korrepetíció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0 0,5 1 0 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,5 0,5
Egyéni gyakorlati órák
Vezénylési gyakorlat Kötelező zongora Kötelező hangszer / Második hangszer Hangképzészés (magánének) Hangképzészés (elméletszak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Zeneszerzés gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Beszédgyakorlat (ének szak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Partitúra olvasás
2 2 2 2 2 2 2 2 3 3
Szolfézs
2 2 2 2 2 2 2 2 2 0
Zeneelmélet
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Zeneirodalom
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Formatan
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Csoportos elmélet órák
Népzene Zeneszerzés elmélet Hangszerelés Hangszerismeret Hangszeres elmélet
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Gyakorlás módszertan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Hangegészségtan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Olasz nyelv ének szakosoknak
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Német nyalvű zenei fakultáció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 3 3
ZENE
2 2 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0
Csoportos gyakorlati órák
Összevont vezénylési gyakorlat Kamarazene Zenekar Zenekari szólampróba Kórus
› 104 ‹ Elméletszak
Zeneszerzéselőkészítő
Énekszak
Gitár
Zongora
Orgona
Vonósok
Rézfúvósok
Ütőhangszeresek
Fafúvósok
IV. évfolyam (párhuzamos képzés) Képességfejlesztés (hangszeres szakok)
1 1 1 1 1 1 1 0 0 0
Hangszeres Főtárgy
2 2 2 2 2 2 2 2 0 0 1 1 1 1 0 0 0 1 0 0
Korrepetíció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0 0,5 1 0 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,5 0,5
Egyéni gyakorlati órák
Vezénylési gyakorlat Kötelező zongora Kötelező hangszer / Második hangszer Hangképzészés (magánének) Hangképzészés (elméletszak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Zeneszerzés gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Beszédgyakorlat (ének szak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Partitúra olvasás
2 2 2 2 2 2 2 2 3 3
Szolfézs
2 2 2 2 2 2 2 2 2 0
Zeneelmélet
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Zeneirodalom
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Formatan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Csoportos elmélet órák
Népzene Zeneszerzés elmélet Hangszerelés Hangszerismeret Hangszeres elmélet
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Gyakorlás módszertan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Hangegészségtan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Olasz nyelv ének szakosoknak
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Német nyalvű zenei fakultáció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 3 3
ZENE
2 2 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0
Csoportos gyakorlati órák
Összevont vezénylési gyakorlat Kamarazene Zenekar Zenekari szólampróba Kórus
› 105 ‹ Zeneszerzéselőkészítő
Énekszak
Elméletszak
Gitár
Zongora
Orgona
Vonósok
Rézfúvósok
Ütőhangszeresek
Fafúvósok
V. évfolyam (párhuzamos képzés)
2 2 2 2 2 2 2 2 0 0
Hangszeres Főtárgy
1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 Képességfejlesztés (hangszeres szakok)
1 1 1 1 0 0 0 1 0 0
Korrepetíció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0,5 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Egyéni gyakorlati órák
Vezénylési gyakorlat Kötelező zongora Kötelező hangszer / Második hangszer Hangképzészés (magánének)
0 0 0 0 0 0 0 0 0,5 0,5
Hangképzészés (elméletszak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Zeneszerzés gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Beszédgyakorlat (ének szak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Partitúra olvasás
2 2 2 2 2 2 2 2 3 3
Szolfézs
2 2 2 2 2 2 2 2 3 0
Zeneelmélet
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Zeneirodalom
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Formatan
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Csoportos elmélet órák
Népzene Zeneszerzés elmélet Hangszerelés Hangszerismeret Hangszeres elmélet
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Gyakorlás módszertan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Hangegészségtan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Olasz nyelv ének szakosoknak
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Német nyalvű zenei fakultáció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 3 3
ZENE
2 2 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0
Csoportos gyakorlati órák
Összevont vezénylési gyakorlat Kamarazene Zenekar Zenekari szólampróba Kórus
› 106 ‹ Zeneszerzéselőkészítő
Énekszak
Elméletszak
Gitár
Zongora
Orgona
Vonósok
Ütőhangszeresek
Fafúvósok
Rézfúvósok
I. évfolyam (kiegészítő szakképzés) Képességfejlesztés (hangszeres szakok)
1 1 1 1 1 1 1 0 0 0
Hangszeres Főtárgy
2 2 2 2 2 2 2 2 0 0 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0 0 1 0 0
Korrepetíció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0,5 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,5 0,5
Egyéni gyakorlati órák
Vezénylési gyakorlat Kötelező zongora Kötelező hangszer / Második hangszer Hangképzészés (magánének) Hangképzészés (elméletszak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Zeneszerzés gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 1 0 0
Beszédgyakorlat (ének szak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Partitúra olvasás
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Szolfézs
2 2 2 2 2 2 2 2 2 0
Zeneelmélet
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Zeneirodalom
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Formatan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Csoportos elmélet órák
Népzene Zeneszerzés elmélet Hangszerelés Hangszerismeret Hangszeres elmélet
0 0 0 0 0 0 0 0 1 0
Gyakorlás módszertan
0 0 0 0 0 0 0 1 0 0
Hangegészségtan
0 0 0 0 0 0 0 2 0 0
Olasz nyelv ének szakosoknak
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Német nyalvű zenei fakultáció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 3 3
ZENE
2 2 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0
Csoportos gyakorlati órák
Összevont vezénylési gyakorlat Kamarazene Zenekar Zenekari szólampróba Kórus
› 107 ‹ Zeneszerzéselőkészítő
Énekszak
Elméletszak
Gitár
Zongora
Orgona
Vonósok
Ütőhangszeresek
Fafúvósok
Rézfúvósok
II. évfolyam (kiegészítő szakképzés) Képességfejlesztés (hangszeres szakok)
1 1 1 1 1 1 1 0 0 0
Hangszeres Főtárgy
2 2 2 2 2 2 2 2 0 0 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0 0 1 0 0
Korrepetíció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0,5 0 0 0,5 1 0 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,5 0,5
Egyéni gyakorlati órák
Vezénylési gyakorlat Kötelező zongora Kötelező hangszer / Második hangszer Hangképzészés (magánének) Hangképzészés (elméletszak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Zeneszerzés gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Beszédgyakorlat (ének szak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Partitúra olvasás
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Szolfézs
2 2 2 2 2 2 2 2 2 0
Zeneelmélet
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Zeneirodalom
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Formatan
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Csoportos elmélet órák
Népzene Zeneszerzés elmélet Hangszerelés Hangszerismeret Hangszeres elmélet
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Gyakorlás módszertan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Hangegészségtan
0 0 0 0 0 0 0 2 0 0
Olasz nyelv ének szakosoknak
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Német nyalvű zenei fakultáció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 3 3
ZENE
2 2 2 2 0 0 0 0 0 0
Csoportos gyakorlati órák
Összevont vezénylési gyakorlat Kamarazene Zenekar Zenekari szólampróba Kórus
› 108 ‹ Elméletszak
Zeneszerzéselőkészítő
Zongora
Énekszak
Gitár
Orgona
Vonósok
Rézfúvósok
Ütőhangszeresek
Fafúvósok
III. évfolyam ( kiegészítő szakképzés) Képességfejlesztés (hangszeres szakok)
1 1 1 1 1 1 1 0 0 0
Hangszeres Főtárgy
2 2 2 2 2 2 2 2 0 0 1 1 1 1 0 0 0 1 0 0
Korrepetíció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0,5 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,5 0,5
Egyéni gyakorlati órák
Vezénylési gyakorlat Kötelező zongora Kötelező hangszer / Második hangszer Hangképzészés (magánének) Hangképzészés (elméletszak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 2
Zeneszerzés gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Beszédgyakorlat (ének szak)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Partitúra olvasás
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Szolfézs
2 2 2 2 2 2 2 2 2 0
Zeneelmélet
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Zeneirodalom
2 2 2 2 2 2 2 2 2 0
Formatan
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Csoportos elmélet órák
Népzene Zeneszerzés elmélet Hangszerelés Hangszerismeret Hangszeres elmélet
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Gyakorlás módszertan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Hangegészségtan
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Olasz nyelv ének szakosoknak
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Német nyalvű zenei fakultáció
0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 3 3
ZENE
2 2 2 2 0 0 0 0 0 0
Csoportos gyakorlati órák
Összevont vezénylési gyakorlat Kamarazene Zenekar Zenekari szólampróba Kórus
› 109 ‹
6 1 2
szakmai gyakorlat szakmai elmélet műv.tört.
10.
11.
12.
1
1 37
37
1
1
A képző-iparművészeti szak szakmai óraterve (grafikus, kerámikus, ötvös, textilműves növendékek részére)
média
37
37
37
1
1
32
32
64
74
64
32
224
256
2
2
2
4
2
8
10
32
32
64
64
74
64
64
128
64
256
320
éves óraszám
13.
KÉPZŐ
1
1
1
2
2
2
1
7
8
szabás-varrás
74
74
74
37
222
296
2
2
2
2
1
6
8
2
74
74
37
222
259
fotózás
2
2
1
6
7
2 74
37
74
37
222
259
heti órszám
gazd. és jogi ism.
színtan
ábrázoló geom.
betűrajz
1
7
néprajz
9. heti éves heti éves heti éves heti éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
rajz-festés-mintázás
Szakmai tantárgy
Évfolyam
› 110 ‹
74
74 629
17
37
2
1
19
2
1
703
74
37
19
1
703
37 19
608
Megjegyzés: minden szakmai tantárgy gyakorlásához zongora kíséret szükséges.
A táncművészeti szak óraterve
Színészmesterség
Balett-elmélet
Zeneismeret
32
64
64
64
64
320
2
4
3
2
10
Heti
29
2
2
1
2
2
2
2
10
Éves
Tánctörténet
74
74
74
74
370
Heti
12.
4
74
Éves Óraszám
11.
Előadóművészi gyakorlat
2
2
74
Néptánc
2
2
Modern tánc
2
2
74
10
Heti
Színpadi tánc
2
74
370
Éves
2
10.
Emelés
1
10
Heti
Modern tánc előkészítő
370
Éves
1
10
Heti
9.
Akrobatika
Balett
Tantárgyak
Évfolyam
13.
928
64
64
128
64
128
96
64
320
Éves
TÁNC
3571
185
64
74
96
128
350
266
382
202
74
1750
Össz.
› 111 ‹
37
23
851
A közismereti /általánosan képző tárgyak/ óraterve zeneművészeti szakon
Összesen
szabadon választható 23
851
22
2
1
1
oszt.fői
37
74
2
74
2
37
művészettörténet 1
2
számítástechn.
74
1
74
24
2
1
2
12.
768
64
32
64
64
148
64
128
96
éves óraszám 128
KÖZISMERET ZENE
814
74
37
74
2
2
testnevelés
74
2
74
74
2
földrajz
37
2
2
1
biológia
37
74
1
2
148
kémia
37
4
4
3
heti óraszám 4
1
111
148
111
éves óraszám 148
fizika
3
4
3
heti óraszám 4
4
111
148
74
éves óraszám 148
3
4
2
heti óraszám 4
11.
matematika
148
74
éves óraszám 148
10.
2
4
Idegen nyelv
9.
filozófia-esztétika
2
heti óraszám 4
Történelem
Tantárgyak Magyar ny. és irod.
Évfolyam
› 112 ‹
851
37
74
A közismereti /általánosan képző tárgyak/ óraterve képző-iparművészeti szakon
Összesen
23
1
oszt.fői
szabadon választható
2
számítástechn.
74
23
1
2
1
851
37
74
37
74
20
2
1
22
2
1
12.
704
64
32
64
128
64
128
96
éves óraszám 128
KÖZISMERET KÉPZŐ
740
74
37
2
2
testnevelés
74
2
74
74
2
földrajz
37
2
2
1
biológia
37
74
1
2
148
kémia
37
4
4
3
heti óraszám 4
1
111
148
111
éves óraszám 148
fizika
3
4
3
heti óraszám 4
4
111
148
74
éves óraszám 148
3
4
2
heti óraszám 4
11.
matematika
148
74
éves óraszám 148
10.
2
4
Idegen nyelv
9.
filozófia-esztétika
2
heti óraszám 4
Történelem
Tantárgyak Magyar ny. és irod.
Évfolyam
› 113 ‹
37
21
777
A közismereti /általánosan képző tárgyak/ óraterve táncművészeti szakon
Összesen
szabadon választható 21
777
20
2
1
1
oszt.fői
37
37 2
74
1
74
művészettörténet 1
2
számítástechn.
74
2
74
22
2
1
12.
704
64
32
64
128
64
128
96
éves óraszám 128
KÖZISMERET TÁNC
740
74
37
2
2
földrajz
37
2
74
1
biológia
37
74
1
2
148
kémia
37
4
4
3
heti óraszám 4
1
111
148
111
éves óraszám 148
fizika
3
4
3
heti óraszám 4
4
111
148
74
éves óraszám 148
3
4
2
heti óraszám 4
11.
matematika
148
74
éves óraszám 148
10.
2
4
Idegen nyelv
9.
filozófia-esztétika
2
heti óraszám 4
Történelem
Tantárgyak Magyar ny. és irod.
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
tantárgy
éves heti éves heti éves heti éves heti
magyar nyelv és irodalom
148
4
148
4
148
4
128
4
történelem
74
2
74
2
111
3
96
3
1. idegen nyelv
148
4
148
4
148
4
128
4
2. idegen nyelv
74
2
74
2
111
3
96
3
matematika
111
3
111
3
148
4
128
4
informatika
74
2
74
2
37
1
bevezetés a filozófiába
32
1
fizika
74
2
74
2
kémia
74
2
37
1
biológia és egészségtan
37
1
74
2
37
1
földrajz
74
2
37
1
rajz és vizuális kultúra
37
1
37
1
testnevelés és sport
74
2
74
2
74
2
74
2
társadalomismeret
32
1
mozgóképkultúra és médiaismeret
74
2
64
2
osztályfőnöki
37
1
37
1
37
1
32
1
kötelezően választandó
74
2
74
2
111
3
111
3
148
4
128
4
kreatív zene
92,5
2,5
92,5
2,5
37
1
32
1
tánc és mozgás
92,5
2,5
92,5
2,5
74
2
64
2
beszédtechnika
37
1
37
1
vers- és prózamondás
37
1
37
1
animáció
74
2
64
2
1406
38
1369
37
37 1369
1 37
32 1204
1 37
drámajáték (főtárgy) színjáték (főtárgy
színháztörténet összesen
GIMNÁZIUM DRÁMA
A drámatagozatos gimnáziumi osztály tantervi rendszere és óraszámai
› 114 ‹
› 115 ‹
matematika történelem és állampolgári ismeretek társadalomismeret-etika földünk és környezetünk
osztályfőnöki
technika
állampolgári ismeretek, emberismeret, gazdasági ismeretek, könyvtárhasználat
könyvtárhasználat, gazdasági ismeret, környezetkultúra
biológia emberismeret,könyvtárhasználat, fizika környezetkultúra, kémia
testnevelés és sport
könyvtárhasználat
technika, könyvtárhasználat, számítástechnika
emberismeret
emberismeret, pályaorientáció, háztartásismeretek, egészséges életmód
Élő idegen nyelv
Matematika
Ember és társadalom
Földünk és környezetünk
Ember a természetben
Informatika
Testnevelés és sport
Osztályfőnöki
OKI SZKINAT96 9-12 OKI SZKINAT96 9-12
angol nyelv
osztályfőnöki
testnevelés
informatika
kémia
fizika
biológia
OKI SZKINAT96 9-12
MÜSZI Készítette: Farkas Tamás MÜSZI Készítette: Farkas Tamás MÜSZI Készítette: Fükéné Walter Mária MÜSZI Készítette: Fükéné Walter Mária MÜSZI Készítette: Megyeri Péter OKI OKI96WEGTES MÜSZI Készítette: Gertig Károlyné, módosítás: 2004. május 24-én
OKI OKI96HAJPH 11-12
filozófia-esztétika földrajz
OKI SZKINAT96 9-12
történelem-társadalomism.
OKI SZKINAT96 9-12
OKI OKI96EVKNÉ 9-12 OKI OKI96EVHNÉ 9-12
német nyelv
matematika
OKI SZKINAT96 9-12 OKI SZKINAT 96 9-12
Helyi tanterv “eredete” átdolgozva a kerettanterv alapján
irodalom nyelvtan
“Helyi” tantárgyak
A helyi tanterv tantárgyakra lebontott tartalma mellékletben szerepel, a következők szerint
informatika
idegen nyelv
könyvtárhasználat, médiaismeret, magyar nyelv és irodalom mozgókép-kult
Anyanyelv és irodalom
NAT műveltségi terület, részterületei
A kerettanterv tantárgyi rendszere
4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: • A szaktanárok és a munkaközösségek megismerik a tantervi követelmények teljesítéséhez igazodó eszközök, anyagok központi taneszköz-jegyzékét, bemutató tankönyvek vásárlásával megismerni tartalmi, tematikai sajátosságaikat. • Folyamatosan figyelemmel kísérik a tankönyvek, segédletek és taneszközök megjelenését • A jelenleg forgalomban lévő, már használt, kipróbált anyagokról véleményt alkotnak, azokat minősítik, abból a szempontból, mennyire felelnek meg a tantervi követelményeknek. • Döntenek a tananyag feldolgozásához évfolyamonként szükséges kötelező és ajánlott eszközökről. • A tankönyvekről és a kötelezően előírt egyéb taneszközökről és azok körülbelüli áráról a tanévkezdést megelőzően /előző tanév végén: májusban, júniusban/ tájékoztatják a szülőket. • Az első osztályos tanulók a beiratkozás alkalmával kapják meg a beszerzendő eszközök jegyzékét a tankönyv és segédeszközök számának, adatainak pontos feltüntetésével. • A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi, tankönyvellátó kereskedők segítségével, a többi taneszköz beszerzéséről a szülők gondoskodnak. • A tankönyvek és taneszközök beszerzéséhez az iskola tankönyvsegélyt és szociális segélyt nyújt. Mindkét segély felosztása differenciáltan történik, a tanulók rászorultságától függően. • Tankönyvekből, segédanyagokból és az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó kiegészítő könyvekből az iskolai könyvtár számára is vásárol az iskola, a szaktanárok javaslata alapján. • A taneszközök kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy - segítsék a tantervi követelmények megvalósítását - több éven keresztül használhatók legyenek - áruk ne terhelje indokolatlanul a szülőket. › 116 ‹
5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája 5.1. A felvételi vizsgák követelményei Az iskola mindhárom szakára felvételi vizsgával lehet bekerülni képző- és iparművészeti szakra a felvételi rajzból történik, különböző feladatokból áll, s meghatározott ponthatár felett lehet felvételt nyerni . A felvételi vizsga természet utáni rajzból és festésből /fej, csendélet, kockológia/, illetve a tanulói kreativitást vizsgáló feladatból áll. Megnézzük a tanulók otthonról hozott munkáit is. Beszélgetéssel tájékozódunk a tanulók általános műveltségéről, érdeklődéséről, személyes problémáiról. A szakképesítésekre történő beosztás a jelentkezéskor megjelölt igények, illetve a felvételkor mutatott teljesítmény alapján történik . A zeneművészeti szakra a felvételi két fordulós a, elméleti tárgyból (szolfézs) – írásbeli, szóbeli b, hangszeres – gyakorlati A jelentkezéshez zeneiskolai végzettség szükséges. A felvételi előtt két alkalommal előmeghallgatást tartunk – szakmai megbeszéléssel, tanácsadással egybekapcsolva. Az előmeghallgatáson azok a tanulók is részt vehetnek, akik csak 1 vagy 2 év múlva jelentkeznek felvételire. A felvételi vizsgán hangszeres főtárgyból és szolfézsból vizsgáznak a jelentkezők. Beszélgetéssel tájékozódunk a tanulók általános műveltségéről, érdeklődéséről, személyes problémáiról. A táncművészeti szakon is kétfordulós, elsősorban a fizikai adottságokat vizsgáló felvételi vizsga után kezdheti meg tanulmányait a tanuló. Elsősorban alkati és fizikai alkalmasságot nézünk /arányos, jó alak, vékony testalkat, szép megjelenés, jó lábfej, tág izületek, hajlékony derék/, aki ezeknek a követelményeknek nem felel meg, az már nem vesz részt a felvételi további részében; Aki megfelel az alkati-fizikai alkalmassági vizsgán, megvizsgáljuk a mozgásmemóriáját, stílusérzékét, előadókészségét. › 117 ‹
Mindhárom szakon követelmény, hogy az érettségi tantárgyakból legalább közepes szintet érjenek el a jelentkezők. 5.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 5.2.1 A pedagógiai értékelés elméletének rövid összefoglalása (Báthory Zoltán 1997.,) Pedagógiai munkánkban az értékelési folyamatban adott pedagógiai jelenség értékét állapítjuk meg, az értékelés lényege: viszonyítás a cél és a hatás között. A pedagógiai értékelésünk tehát pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata. Az értékelő munka nem azonos az ellenőrzéssel: az értékelés hosszabb és bonyolultabb folyamatokra vonatkozik, az ellenőrzés rövid távú és viszonylag egyszerű „értékelés”. Kifejezik: programunk céljai nyomán a tanulókban milyen változások következnek be. A pedagógiai értékelésünk alapstruktúrája három pedagógiai kategóriára irányul: a célrendszerre, a tanítási-tanulási folyamatra, az eredményekre. A pedagógiai értékelés módszertani alapjaként két részfolyamatot végzünk: adatgyűjtést, adatok interpretálását (szorosabb értelemben vett értékelés). Figyelembe kell venni, hogy becslést és mérést egyaránt kell alkalmazni, az affektív követelményeket nehezebb vizsgálni, mérni, mint a pszichomotoros és kognitív követelményeket. Az adatgyűjtésünk lehet: megfigyelés, feleltetés vizsgáztatás, felmérések kérdőíves kikérdezések az elkészült produktumok tanulmányozása. Az értékelés hitelességéhez két feltételnek kell teljesülnie: az érvényességnek (validitás) és a megbízhatóságnak (reliabilitás). Az érvényesség azt jelenti, hogy az adatgyűjtés vagy a mérés ténylegesen arra irányul, amelynek a vizsgálatát kitűztük. › 118 ‹
A tartalmi validitás több szakértő véleményazonosságának mértékével becsülhető meg: 80-100% megegyezés jó értéknek tekinthető. A megbízhatóság azt jelenti, hogy ugyanannak a dolognak azonos feltételek között történő az ismételt megmérése ugyanazt az eredményt adja. Fontos az objektivitás, azaz a szubjektivitás kizárása. Az értékelési funkciók: 1. diagnosztikus értékelés: a tanulás kezdetén 2. formatív értékelés: a tanulási folyamatban 3. szummatív értékelés: a tanulás befejezésekor. Részletezve: 1. A diagnózis olyan helyzetfeltárás, amely a képességekre irányul, feladata: - a tanulás hatékonyságának javítása, tanulási problémák feltárása, megmagyarázása, kijavítása - objektív és megbízható vizsgáztatás módszereinek kidolgozása. 2. A formatív értékelés a tanulási folyamatot fejlesztő, formáló értékelés, nem ítélkezés vagy osztályozás, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a cél, a javítást, a pótlást teszi lehetővé. 3. A szummatív értékelés olyan lezáró, minősítő értékelés, amelyet a tanulási folyamat jellemző szakaszainak befejezésekor alkalmazunk, azaz megvizsgáljuk, milyen mértékben tett eleget a tanuló a tanulási követelményeknek (félévkor, év végén, tanulmányokat záró vizsgák alkalmával). Az értékelés a vizsgáztatás alapján kétféle lehet: 1. kritérium-orientált, azaz a tanulók teljesítményét a tanulási követelményekhez viszonyítjuk 2. norma-orientált, azaz a tanuló teljesítményét egy átlaghoz viszonyítjuk (ezt tekintjük a normának), tehát a tanulók eredményeit (tudását!) hasonló korú, hasonló körülmények között teljesítő diákok eredményeivel vetjük össze. A tanulók értékelése Jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. A közepesen és gyengén motivált vagy nem motivált tanulók úgy tanulnak, ahogy értékelik és nem úgy, ahogyan tanítják őket. Fontos a megerősítés szerepe, mert a tanuló hasonló szituációban az egyszer más megerősített módon reagál.
› 119 ‹
A tanár értékelési stratégiája akkor szakszerű és differenciált, ha - sokféle módszert használ az értékeléshez, - figyelembe veszi az egyéni különbségeket, - megerősítést nyújt. A megerősítés hatékonysága attól függ, hogy a tanár által nyújtott értékelés: igazságos, érvényes, megbízható-e? A vizsgákról A vizsgákat előzetesen meghirdetett követelmények és előre tisztázott módszerek szerint kell lebonyolítani. Három pedagógiai jellemzőjük van, amelyet szükséges figyelembe venni: 1. tanulásra ösztönzik a tanulókat, 2. összesített képet adnak a tanulás egészének vagy fontos részeinek eredményéről, 3. lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók egyéni képességeihez és érdeklődéséhez lehessen igazítani az értékelést. A zeneművészeti szakon a főtárgyi vizsgákat elővizsga és koncertvizsga formájában szervezzük. Ez a forma biztosítja a tanulók számára az egyéni felkészülés és fejlődés ütemét, az eredményesebb vizsgaprodukciókra való felkészülés lehetőségét. A vizsgák szakszerű lebonyolításához tehát meg kell határozni a vizsgák módszerét, valamint a vizsgakövetelményeket, amelynek fokozatai lehetnek az ún. nívószintek, amelyek a tanulók közti képességbeli és tudásbeli különbségeket képezik le. A követelményeknek ki kell fejezni a tanulók iránt támasztható elvárásokat operacionalizált formában, azaz részletes követelmények szerint. Az értékelési folyamatnak szervesen illeszkednie kell a tanulás folyamatához.
› 120 ‹
A tanulás fogalmának értelmezése: Szűk értelmezés:
Pszichikus folyamatok:
értékelés észlelés figyelem elmélkedés képzelet gondolkodás érzelem akarat cselekvés
Tág értelmezés:
A tanulás Caroll-féle modelljére támaszkodva – amelyet korábban említettünk – a tanulás és tanítás fő komponensei (Bloom szerint) előzetes tudás
tanulási teljesítmény tanulási feladat
előzetes motiváció
tanulási ütem
motiváció tanítási minőség
Mindezek alapján tanulásszervezési feladataink
aktivizálás
tanulási feladat
motiválás
megerősítés
› 121 ‹
5.2.2 Az írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
1. Az írásbeli beszámoltatások célja: Lehetőséget biztosítani a tanárnak és tanulónak arra, hogy a tanítás-tanulási folyamat eredményét, a tanuló tudását és képességeit értékelni lehessen. (Az értékelés elvi alapjait és funkcióit a pedagógiai program 12. fejezete tartalmazza.)
2. Az írásbeli beszámoltatások formája 2.1 Írásbeli – 10-15 perces – feleletek az előző órai, vagy néhány óra tananyagából. Megíratásuk célja: a tananyag további feldolgozásához szükséges alapismeretek meglétének ellenőrzése, ösztönzés a folyamatos felkészülésre. 2.2 Témazáró dolgozatok, amelyeket - 1 teljes tanóra időtartamban - témakörök lezárása, gyakorlása, összefoglalása után írnak a diákok. Céljuk: a megszerzett tudás rendszerezése, más tudományterületen szerzett ismeretekhez való kapcsolódása, azok rendszerben való elhelyezése. Fontos sajátosságaik: - új tantárgyi követelmények szerinti feladatokat tartalmaznak, - teszt jellegű, esszé jellegű kérdések mellett a képességek fejlesztését segítő feladatok szerepelnek bennük. 2.3 A tantárgyak sajátosságait kifejező, az adott tárgy tananyagának elsajátításához szükséges írásbeli feladatok: - olvasmányelemző, szövegelemző dolgozatok - értékelések, esszék - szódolgozatok…. 2.4 Házi dolgozatok, amelyek a közismereti és szakmai tantárgyakból egyaránt készülhetnek: - hosszabb időszak alatt, előre meghatározott határidőig (3-4 hét) - bő témaválaszték, - szakirodalom kritikus és szelektív felhasználása alapján. › 122 ‹
A dolgozatnak saját egyéni véleményt, széleskörű tájékozottságot kell bemutatnia. A dolgozatok átgondolt szerkesztése, a csiszoltabb stílus, az esztétikus megformálás követelménye a dolgozatnak. A házi dolgozatok tartalmi és formai követelményeit előzetesen meg kell ismerniük a tanulóknak. Melléklet: a képző- és iparművészeti szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó házi dolgozatok formai és tartalmi követelményei.
› 123 ‹
A KERÁMIA, TEXTIL, ÖTVÖS, GRAFIKA, FESTŐ, SZOBRÁSZ SZAKTANTÁRGYAKHOZ KAPCSOLÓDÓ „HÁZI DOLGOZAT” FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
A „házi dolgozat” írásának témái, elkészítésének céljai és feltételei: • A dolgozatok kapcsolódhatnak mind a szakelméleti, mind a gyakorlati feladatokhoz (jelezve ezek összefonódását, egymás kiegészítését, a szakmai kompetenciák komplexitásait): elméleti területen: - témájuk lehet például egy-egy szakmával kapcsolatos művészettörténeti, nológiai, anyagismereti kérdés kifejtése, - feldolgozhatnak tantárgyközi szempontokat is, - érinthetnek különböző művészetágakban megjelenő közös problémát,
gyártástech-
- gyakorlati területen: - kiegészíthetik a konkrét gyakorlati feladatokhoz kapcsolódó (széles értelembe vett) tanulói gyűjtőmunkát. • A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak témát maguknak. • Kifejthetik véleményüket. • Sokrétű tanulási módszert kapcsolhatnak össze, és gyakorolhatnak be (pl.: könyvtár, Internet szakszerű használatát, eredeti művek megfigyelését, a valóság tárgyainak, jelenségeinek a vállalt feladathoz kapcsolódó kiválogatását, több szempontú és műfajú értelmezését). • Gyakorolhatják az írásos munka konkrét műfajnak való megfeleltetését, megtervezését, strukturálását, az információfeldolgozást, a helyes forrásmegjelölést (bibliográfia, idézet, képjegyzék, virtuális anyagok stb.) A dolgozatok készülhetnek közös munkával is (kiscsoportban: 2- 5 fő). Ez esetben (a dolgozat bevezetőjében) fel kell tüntetni, hogy mely feladatot, vagy tevékenységet ki végezte el. A munka feltétele itt a csoporton belül kialakított munkamegosztás, és ennek írásban történő rögzítése. (Pl.: ha minden csoporttag más-más szakirodalmat tanulmányoz át azonos kérdésben.) • Az írásos feldolgozást követheti szóban történő bemutatás is. • A „házi dolgozat” készítése nagyfokú önállóságot kíván meg a tanulóktól. • Fejleszti a tanulók kreatív gondolkodását, kapcsolatot teremtve a képi és verbális kommunikáció sajátos kifejezőeszközei között. A műfaj lehet Szakirodalom feldolgozása, rövid bemutatása. Ez a műfaj különösen alkalmas egy - egy › 124 ‹
művészeti stílus szakterületet illető bemutatására, tanulmányozására, egy - egy alkotó életrajzának és munkásságának ismertetésére. Értekezés - tudományos hangvételű írásos feldolgozási forma, művészeti jelenségek, összefüggések objektív bemutatása. Elemzés - kiállítási, múzeumi, köztéri, közintézményi, vagy máshol látott művek, esetleg a tanulók saját kezűleg készített munkadarabjainak részletes műelemzése, alkotórészekre irányuló megfigyelése, leírása, összehasonlító elemzése, saját szempontsor alapján. Esszé - személyes hangvételű, beavató, gondolatokat kifejtő dolgozat, egy - egy technika, empirikus tanulmányozása, írásos bemutatása, esetleg lehet művészetfilozófiai elmélkedés. Reflexió - kiállítás megtekintésével, gyűjteménnyel, vizuális művekkel kapcsolatos észrevétel, megjegyzés, kritika, vélemény, vitairat, élményszerű beszámoló. Műleírás - a szakmához kapcsolódó műalkotás, vagy saját tervezésű mű - megadott szempontok alapján történő, objektív - írásos bemutatása (például szakművészet-történethez, vagy pályázatok mellékleteként). Mese - kitalált, szórakoztató történet, rövid terjedelmű elbeszélés. Segíti a fantázia beindítását, a verbális és a képi gondolkodás összekapcsolását. A kreatív gondolkodás fejlődését. Jegyzőkönyv - munkafolyamat műveleteinek, körülményeinek, eszközigényének, ok-okozati összefüggéseinek feltüntetése. Egy tárgy elkészítésének menetének, idő-ütemtervezése - a rajzos tervezést kísérő, és a kivitelezéssel kapcsolatos írásos tervezés, esetleg táblázatos forma. Terjedelem A dolgozat terjedelme - a műfajtól, és a feladattól függően 1 - 10 oldal. Formai követelmények A dolgozatok számítógéppel, vagy olvasható kézírással készüljenek. A nyomtatott formánál: Arial betűtípussal, 1,5-ös sortávolsággal. Jól tagolt íráskép (bekezdések, sorkihagyás, kiemelések stb.). Oldalszámozás, lábjegyzet, megjegyzések, mellékletek hivatalos követelményeknek való megfelelése. A címlapon fel kell tüntetni: - a dolgozat címét, - készítőjének nevét, osztályát, szakját, - a tanár nevét, akinek segítségével a dolgozat készült, - a dolgozat készítésének időpontját, és az iskola nevét. A képző- és iparművészeti tagozaton kiemelkedően fontos az elkészült mű esztétikus, ízléses, esetleg színes rajzokkal, fotókkal gazdagított megjelenése, borítása. › 125 ‹
A dolgozat szerkezeti felépítése I. Címlap II. Tartalomjegyzék (5 oldal fölött) III. Bevezetés A témaválasztás indoklása. A dolgozat elkészítési céljának megfogalmazása. A megfigyelési szempontok meghatározása, prioritása, fogalmak tisztázása. Esetleg: a kérdésfeltevés megfogalmazása: mi az a legfontosabb kérdés, amire választ szeretnénk kapni a dolgozattól? IV. Feldolgozás, ill. tárgyalás A vonatkozó szakirodalmi források mondanivalójának, vagy a gyűjtött információk közvetítése, nem pedig, szószerinti másolás. V. Összegzés A gyűjtött anyagok és a szakirodalom alapján a dolgozat elején feltett kérdésre adott válasz, és érvelő kifejtés. Szakmai konklúzió. A munkafolyamat szubjektív önértékelése. VI. Bibliográfia VII. Mellékletek Fotók, grafikonok, táblázatok, csatolt rajzok, szövegek stb.
Az értékelés szempontjai és pontozásos rendszere 1. Műfaji, formai, terjedelmi megfelelése (0-10 pont) 2. A dolgozat esztétikus megjelenése (elrendezés, ábrák, rajzok) (0-10 pont) 3. Reális-e a vállalás, a cél megfogalmazásakor? (0-5 pont) 4. A bevezetés - tárgyalás - összegzés arányossága, tartalmi koherenciája (0-5 pont) 5. Az elemzés részletessége, pontossága, szaktárgyi hibák elkerülése, a megfogalmazott összegzés tömörsége, lényeglátása, esetleg adekvátsága a kapcsolódó vizuális munkához. (0-20 pont) 6. Az eredmények hasznosíthatósága, korszerűsége (0-5 pont) 7. A dolgozat eredeti, újszerű gondolati tartalma, idegen szakirodalom használata (0-10pont) 8. Team-munkánál: a munkamegosztás célszerűsége (0-5) pont Az elérhető maximális pontszám egyéni dolgozat esetén: 65 pont Maximális pontszám team-munka esetén: 70 pont. › 126 ‹
Szintezett követelményrendszer: Egyéni dolgozat pontszámai és a pontszámoknak megfelelő osztályzatok 0 - 33 pont (elégtelen) 34 - 41 pont (elégséges) 42 - 49 pont (közepes) 50 - 57 pont (jó) 58 - 65 pont (jeles) Közös dolgozat pontszámai és a pontszámoknak megfelelő osztályzatok 0 - 38 pont (elégtelen) 39 - 46 pont (elégséges) 47 - 54 pont (közepes) 55 - 62 pont (jó) 63 - 70 pont (jeles)
3. Az írásbeli beszámoltatások rendje: A rövid, felelet-jellegű 1 vagy néhány óra tananyagát felölelő írásbeli munkák időpontjában nem szükséges előre megállapodni, mely alól mentesség csak előző órai hiányzás esetén jár. A felelet jellegű írásbeli munkákat a következő órán értékelni kell. A témazáró dolgozatok írásának időpontját két héttel a dolgozat írása előtt a tanár bejelenti a tanulóknak, beírja a naplóba, így figyelemmel követhető, hogy adott napon két témazáró dolgozat írásánál több dolgozatra ne kerüljön sor. A témazáró dolgozat időpontjának kiválasztását gondosan mérlegelve kell meghatározni, figyelemmel az iskola programjaira. Bármilyen ok miatt elmaradó témazáró dolgozat nem pótolható olyan napon, amikor a tanulók már legalább két dolgozatot írnak. Hiányzó tanulóknak a témazáró dolgozatot pótolni kell, a hiányzást követő 1, max. 2 héten belül. A néhány tanulót érintő elmaradt témazáró dolgozat pótlása a tanítási órán kívül is történhet, előre meghatározott időpontban, amely nem ütközik a tanulók más elfoglaltságával. Ha a tanuló nem betegség miatt, hanem például felkészületlenség, vagy fegyelmezetlenség miatt nem írja meg a témazáró dolgozatot, a következő tanórán pótolnia kell mulasztását.
› 127 ‹
Az írásbeli beszámoltatás értékelési szempontjait, a feladatok pontértékeit (tartalmi elemeit, az osztályozás ponthatárait) szempontjait a tanulókkal ismertetni kell.
4. Az írásbeli beszámoltatásnak az értékelésben betöltött súlya, szerepe Írásbeli feladatokra általában több alkalommal kerül sor, mint szóbeli feleletekre, értékük azonban egyenértékű a szóbeli feleletekével. A témazáró írásbeli dolgozatok értéke nagyobb hangsúlyt kap a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál. A témazáró írásbeli dolgozat javítására ezért egyszer lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak. (A dolgozat és a javító dolgozat értéke külön-külön osztályzatot jelent.) A tanulási nehézségekkel (részképesség-zavarokkal) küzdő tanulók a szakértői vélemény nyomán felmenthetők az írásbeli beszámoltatás alól. Esetükben az értékelés szóbeli formáit kell biztosítani. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: 5.1 Az iskolatípusunkra jellemző párhuzamos oktatás miatt tanulóink az iskolában töltik heti „munkaidejüket” ~ 40 órát. Ezért a tanítási órák hatékonyságát kell maximálisan kihasználni, azokat gondosan megtervezni, felépíteni annak érdekében, hogy a tananyag feldolgozása jelentős mértékben az iskolában történjen meg. 5.3 Írásbeli feladatokat a tárgy jellegétől függően gyakorlás – nem ellenőrzés! – céljából lehet feladni (matematika, idegen nyelvek, zenei elméleti tárgyak). 5.4. Szóbeli feladatokat a tankönyvek szemelvényei, kérdései, gyakorló feladatai alapján célszerű feladni. 5.5 Olyan feladatokat esetén, amelyek hosszabb utánajárást, alaposabb elmélyülést, hosszabb felkészülési időt igényelnek, legalább egy hét határidővel célszerű feladni. Támogatjuk azokat a megoldásokat, amelyek során a tanár és tanuló közötti megállapodás alapján az otthoni feladatok hosszú távra előre tervezhetők: az elvégzett feladatokról való beszámoltatás időpontját és mértékét a tanuló saját felkészültségének ismeretében határozza meg. (Sipos-módszer)
› 128 ‹
A hétvégére adott feladatok meghatározásánál, illetve iskolai szünetekre tervezett feladatok mértékénél alapvetően figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek az időpontok a tanulók pihenőidejét jelentik, a hétvégék esetén azt is, hogy a távollakó tanulók jelentős időt töltenek utazással. A házi feladatok esetén a teljesítést lehet jól értékelni, a nem teljesítésre elégtelen érdemjegyet nem lehet adni. A házi feladatok mértékének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a tanulók egyéni képességeire, terhelhetőségére. 5.3. A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése Tantárgyi értékelés Az értékelés célja igazságos, személyre szóló megállapítás, amely a tanuló belső fejlődését tükrözi és segíti. A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján a tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal kell értékelni, és az értékelést, az osztályzattal együtt a tanulók tudomására kell hozni az osztályzatot adó tanárnak. A tanulók teljesítményének ellenőrzése a szaktanár joga és kötelessége. A szaktanár dönti el, hogy milyen ellenőrzési formákat alkalmaz: - szóbeli - írásbeli - gyakorlati - egyéb Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a szaktanár a tanulók írásbeli munkáit 2 héten belül kijavítja, az írásbeli munkát a tanulók kezébe adva, annak tapasztalatait feldolgozza. Az érdemjegyekhez a szaktanár értékelést is ad, a tanulóknak visszajelzést kell kapniuk teljesítményeikről a produkció jellegének megfelelően (pl.: írásbelikben hibák jelzése, pontozás, stb.) Az érdemjegyeket a szaktanár a naplóban rögzíti, a tanulók az ellenőrzőkönyvbe vezetik be, ezeket az osztályfőnök havonta ellenőrzi A félévi és tanév végi osztályzatok megállapítása az érdemjegyek alapján történik, ez a szaktanár joga, feladata és felelőssége. A félévi osztályzatokhoz közismereti és elméleti tantárgyakból legalább 3, a tanév végihez legalább 6 érdemjegy szükséges, kivéve, ha a tanuló hosszabb › 129 ‹
hiányzása ezt nem teszi lehetővé, hiányzása még nem olyan mérvű, hogy nem kaphat osztályzatot. Huzamos hiányzás után be kell számoltatni az elmaradt tananyagból - segítve a pótlást is. (További rendelkezéseket az SZMSZ tartalmazza.) Szakmai gyakorlati tárgyakból az alábbi módon történik az osztályozás: a zeneművészeti szakon a félévi meghallgatást és az év végi vizsgát közvetlenül követő vizsgabizottsági szakmai megbeszélés, a táncművészeti szakon a félévi és év végi vizsgát közvetlenül követő vizsgabizottsági megbeszélés, a képző- és iparművészeti szakon a rajzi és iparművészeti teljesítmények közös megnézésével, és megvitatásával alakítanak ki a szakon tanító tanárok és a rajztanárok, a szakmai igazgatóhelyettes vezetésével egységes szemléletet és értékrendet Ez az alapja a félévi és év végi szakmai és rajzi osztályzatoknak. A szakmai-gyakorlati teljesítmény valóságosabbá, árnyaltabbá, elfogadhatóbbá tételéhez kísérletként átmenetileg a zeneművészeti szak olyan értékelési modellt használ, amelynek során a tanulók teljesítményét a félévi meghallgatás és az év végi vizsga után a következőképpen minősíti: 1. A vizsgabizottság osztályzattal értékeli a tanuló vizsgán nyújtott teljesítményét, az adott évfolyam tantervi, valamint vizsgakövetelményeit és a hallott produkciót figyelembe véve. 2. A főtárgytanár külön osztályzattal értékeli a növendék munkáját, amelyet a félév során, a tanév során a tanítási órákon nyújtott. 3. A szakmai szorgalom minősítésére a főtárgytanár tesz javaslatot. A tanuló félévi értesítőjében és az év végi bizonyítványban a fenti osztályzatok egyaránt szerepelnek. Táncművészeti szakon évente, két értékelő vizsgát tartunk; osztályonként, félévkor és tanév végén. A tanulóknak vizsgát kell tenni minden szakmai-gyakorlati tárgyból. A vizsgabizottságot a szakmai tanárok, szakmai igazgatóhelyettes, igazgató alkotják. A szaktanár javaslata alapján a vizsgabizottság közösen dönt. A vizsgabizottság értékeli az osztály munkáját és a tanulók egyéni eredményeit. A szakmai bizottságnak értékelnie kell a tanulók egész éves, vagy féléves munkáját, szorgalmát, fejlődését, az új anyag elsajátításának sikerességét. Figyelembe véve a vizsgán nyújtott teljesítmény színvonalát, a tánctechnikai biztonságot és az előadókészséget, néha az alkati változások olyan negatívumait is, amelyek alkalmatlanná teszik a tanulót a táncművészi szakmára. › 130 ‹
A táncművészeti szakon a szakmai alkalmatlanság tényének megállapítása – mely sok összetevőjű – szintén a vizsgabizottság feladata. Az alkalmasság kritériumai a következők: 1. HELYES TESTTARTÁS: A klasszikus balett speciális testtartásának elsajátítása az első év végére alapvető követelmény: - egyenes gerinc-tartás - a csípő és a váll által alkotott „négyszög” rögzítése - a kifordított lábpozíciók stabilitása mind a tananyag elvégezhetősége érdekében fontos szempontok. 2. A LÁB IZOMZATÁNAK MEGERŐSÍTÉSE, EN DEHORS KIDOLGOZÁSA A szabad láb megemelésének tananyagban kötelező magassága ebben az évben 90 fok: - a 45 és 90 fokon történő lábemelések megfelelő kifordítottsága - helyes csípőtartással történő végrehajtása - a helyes testtartás megőrzése - térdek, lábfejek maximális átfeszítése szükségesek a lábemelések helyes bemutatásához. 3. A KAR- ÉS FEJTATÁSOK, VALAMINT A PÓZOK A klasszikus balett pózainak tiszta kivitelezése is feladat az első évben - spiccel a földet érintve - 45 és 90 fokos lábemeléssel - a pózokhoz tartozó fej- és kartartásokkal. 4. KOORDINÁCÓS KÉSZSÉG ELSAJÁTÍTÁSA A test mozgásával összehangolt, egyidejű, különböző pozíciókat érintő kar és fej kíséret: - az energikus lábmunkát kísérheti lágy, késleltetett karmunka - a kar- és fejkíséret idő és térben történő meghatározottságának pontos betartása - a karmunka segítő szerepének megértése és alkalmazása. A felsoroltak díszítik a mozgást és lendületet biztosítanak a technikai elemek, forgások, ugrások megfelelő elsajátításához.
› 131 ‹
5. UGRÁS-TECHNIKA ALAPJAINAK ELSAJÁTÍTÁSA A klasszikus balett lényeges eleme az ugrás /a kis és nagy ugrások a férfi és női tánctechnikának egyaránt fontos részei/ - az ugrás erejét, dinamikáját és magasságát meghatározza - erős bokaszalag - lábfejből történő elrugaszkodás ereje - megfelelő előkészítő és érkezést biztosító plié (amelyet az achilles ín megfelelő hosszúsága tesz lehetővé) 6. SPICC-TECHNIKA ALAPJAINAK ELSAJÁTÍTÁSA A spicc-technika helyes és biztos elsajátításához a következők szükségesek: - erős bokaszalagok, annak érdekében, hogy a boka ne dőljön be, vagy spiccen állva ne forduljon ki - megfelelő plié a spiccre emelkedéshez és a spiccről leérkezéshez - biztos en dehors tartás, a kivitelezés esztétikus megvalósítása érdekében. A női spicc-technika a klasszikus balett tananyagának legnehezebb, legigényesebb része. Nagyon sok gyakorlást, „könnyű testet” igényel (a túlsúly nemcsak esztétikailag kifogásolhat, hanem kifejezetten sérülést okozó tényező lehet). 7. RÚDGYAKORLATOK FÉLTALPON ÁLLVA A balett-technika egyik jellemzője a féltalpon történő táncolás. A féltalpon végzett gyakorlatok pontos kivitelezéséhez szükséges: - az 1. pontban deffiniált helyes testtartás - az en dehors helyzet betartása - erős bokaszalagok - megfelelő plié a relevébe fel és leérkezéshez. 8. BALANCE (EGYENSÚLY) ALAPJAINAK ELSAJÁTÍTÁSA Helyes kivitelezéshez jó egyensúlyérzék, megfelelő test-tengelyhasználat szükséges. Erős talpizomzat, tartott boka a magas féltalp helyzetben, szabad láb az en dehors szabályai szerint kell működjön. 9. TÉRÉRZÉK KIALAKULÁSA A pózok elsajátításával és térben történő fordulatokkal, en tournant végzett ugrások bemutatásával mérhető a tér és térformaérzék megfelelő kialakulása. 10. ÚJ ELEMEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA Az új lépések megtanulása néhány napon belül várható. A minőségi elsajátítás természetesen hosszabb időt igényel és egyénileg változó. › 132 ‹
A mozgás formai megtanulása, a mozdulatok egymásutánjának rögzítése a következőket igényli: - mozgásutánzási készség - mozgásérzék - testi ügyesség - mozgásmemória - mozgásintelligencia.
11. INSTRUKCIÓK FOGADÁSA, FELDOLGOZÁSA A folyamatos fejlődés érdekében a szakmai órákon a tanár folyamatosan korrigálja, instruálja a növendéket. Az instrukciókat szinte szimultán javítással kell reagálni, és a korrekciót rögzíteni. Mindezekhez szükséges: - koncentráló készség - figyelem összpontosítás - folyamatos, intenzív munka. Az a növendék, aki a felsorolt kritériumokat nem képes teljesíteni - testalkatának nem megfelelő változása miatt - képességei nem fejlődnek - fizikai adottságai miatt nem képes elsajátítani megfelelő módon a tananyagot, azt a szakmai vizsgabizottság alkalmatlannak minősíti. Az iskola biztosítja a tanulók számára az alapvizsga letételének lehetőségét. Az alapvizsgára jelentkező tanulók számára megszervezi a vizsgát. 5.4 A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése: A tanulók magatartás és szorgalom osztályzatáról félévkor és tanév végén az osztályfőnök dönt az osztályban tanító tanárok javaslata alapján. A szakmai szorgalmi jegyet a szakmai igazgatóhelyettes vezetésével a szakmai tanárok közösen állapítják meg. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom osztályzatok eldöntésének előkészítésébe bevonja az osztályközösséget javaslattevő jelleggel. A jutalmazások és büntetések (igazolatlan óra, fegyelmi vétség) rendszerét az SZMSZ tartalmazza. › 133 ‹
6. Az érettségi vizsgára történő felkészítés lehetőségei, feltételei, az érettségi követelményei
Iskolánk biztosítja az emelt szintű vizsgára történő felkészítést az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom matematika történelem idegen nyelv mozgóképkultúra- és médiaismeret Más tantárgyakból felmerülő igény esetén a város iskolai által biztosított felkészítéseken vehetnek részt növendékeink a következők szerint: Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Földrajz Kémia Biológia Testnevelés Dráma Spanyol nyelv
Kodály Zoltán Gimnázium Táncsics Mihály Gimnázium Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Leőwey Klára Gimnázium Mecsekaljai Oktatási és Sportközpont Leőwey Klára Gimnázium Kodály Zoltán Gimnázium
Közép szintű érettségire felkészítésre az alábbi tantárgyakból jelentkezhetnek: ábrázoló geometria magyar nyelv és irodalom biológia matematika fizika történelem hangtan-akusztika idegen nyelv dráma mozgóképkultúra- és médiaismeret művészettörténet földrajz népművészet népzene informatika természettudomány › 134 ‹
A feladat megszervezése érdekében szükséges tájékozódnunk arról, hogy melyik tárgyból hány tanuló kíván középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgára felkészítésen részt venni. Az érettségi vizsga részletes követelményei és a kétszintű vizsgáról szóló tájékoztató az Oktatási Minisztérium és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola honlapján olvasható (www.om.hu, www.pecsimuveszeti.hu). A felkészítésre való jelentkezéstől függetlenül az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor (2005. február 15-ig) lehet majd dönteni arról, hogy a vizsga milyen szinten valósul meg. A tanulók minden évben május 20-ig dönthetnek a tárgyakról és a felkészülés szintjéről.
7. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapota méréséhez használt módszereink (a részletes mérő-értékelő anyagot mellékletünk tartalmazza) A méréseket két formában végezzük: 1. Alapmérések 2. Kiegészítő mérések segítségével 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése - helyből távolugrás 2. Vállövi és karizmok állóképességének mérése - fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig 3. A hátizmok erő-állapotképességének mérése - hason fekvésből törzsemelés és –leengedés folyamatosan, kifáradásig 4. A hasizmok erő-állóképességének mérése - hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig 5. Motorikus próbák az aerob állóképesség mérésére - Cooper-teszt futással / kocogással vagy szükség esetén úszással - 2000 m-es síkfutás / vagy szükség esetén 500 m úszás.
› 135 ‹
Pécsi Művészeti Szakközépiskola
III. A SZAKMAI PROGRAM
› 136 ‹
A művelődési és Közoktatási Minisztérium 1997-ben adta ki a KÖZPONTI TANTÁRGYI PROGRAMOKAT (TANTERVEKET) • zeneművészeti • képző- és iparművészeti • táncművészeti szakközépiskolák számára. A programok tartalmazzák az általános irányelveket a szakképzési megszerzéséhez a képzés szabályainak jogi hátterét, a képzés célját, a képzés szakmai követelményeit, a szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírásokat, a szakképesítés megnevezését a képzés struktúráját a szakmai tantárgyak rendszerét, a tantárgy program célját, feladatát, a követelményeket a program elvégzése után, a tantárgyak tananyagát, a tantárgyak kapcsolatát más tantárgyat témáival, az értékelés módját, a tárgyi feltételeket. A központi tantárgyi programok száma: zeneművészeti: grafikus keramikus képző-iparművészeti: ötvös textilműves szobrász festő táncművészeti:
2733/52/97 2733/59/97. 2733/65/97 2733/24/97 2733/72/97 2733/67/97 2733/68/97 2733/57/97
› 137 ‹
A művelődési és Közoktatási Minisztérium 1997-ben adta ki a KÖZPONTI TANTÁRGYI PROGRAMOKAT (TANTERVEKET) • zeneművészeti • képző- és iparművészeti • táncművészeti szakközépiskolák számára. A programok tartalmazzák az általános irányelveket a szakképzési megszerzéséhez a képzés szabályainak jogi hátterét, a képzés célját, a képzés szakmai követelményeit, a szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírásokat, a szakképesítés megnevezését a képzés struktúráját a szakmai tantárgyak rendszerét, a tantárgy program célját, feladatát, a követelményeket a program elvégzése után, a tantárgyak tananyagát, a tantárgyak kapcsolatát más tantárgyat témáival, az értékelés módját, a tárgyi feltételeket. A központi tantárgyi programok száma: zeneművészeti: grafikus keramikus képző-iparművészeti: ötvös textilműves szobrász festő táncművészeti:
2733/52/97 2733/59/97. 2733/65/97 2733/24/97 2733/72/97 2733/67/97 2733/68/97 2733/57/97
› 138 ‹
Záró rendelkezések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1.1. Az iskola oktató-nevelő munkáját a pedagógiai program alapján szervezi 2008. szeptember 1-jétől kezdődően. 1.2. A pedagógiai program érvényessége 5 tanévre szól, 2013-ig. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 2.1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja: • a munkaközösségek, tanszakok, szakosztályok bevonásával, • az iskolaszék, a szülők közösségeinek és a diákönkormányzat véleményének javaslatainak figyelembevételével. 2.2. A pedagógiai program módosítása akkor válik szükségessé, ha a hatályba lépéskor elfogadott programban foglaltak megváltoztatását a nevelőtestület legalább 50%-a kezdeményezi. 3. A pedagógiai programot az iskola nyilvánosságra hozza 3.1. A program egy-egy példánya tanulmányozható az iskola • tanári szobájában • könyvtárában • titkárságán • az iskola vezetőinél • a Baranyai Pedagógiai Szolgálatok Központjánál. 3.2. Rövidített változatát elküldjük az iskola iránt érdeklődő tanulóknak, szülőknek, iskoláknak: általános iskoláknak, zeneiskoláknak, művészetoktatási intézményeknek. 3.3. Teljes terjedelmében olvasható az iskola honlapján: www.pecsimuveszeti.hu 4. A pedagógiai program elfogadása 4.1. A pedagógiai programot véleményezte és elfogadásra javasolta: • •
az iskolai diákönkormányzat: a szülői szervezet:
2008. március 27-én (mellékelve) 2008. március 27-én (mellékelve)
4.2 Záradék A pedagógiai programot a nevelőtestület 2008. március 20-án ülésén a módosításokkal, kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogadta, egyúttal Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatához jóváhagyásra felterjeszti. Pécs, 2008. március 28. Fükéné Walter Mária igazgató
› 139 ‹
› 140 ‹
› 141 ‹
› 142 ‹
› 143 ‹
I emaköriik bio|ógia tantárgybó|:
l.
Rendszertan:
2.
Biokémia
J.
Élettan
.1. Reproduktivműködések 5.
szabá|yozás:
6.
Evolúció
j.
Öko|ógia
8.
llÍológia
l.enrakcircikí-tldra.jztantárgybtl(;
l.
Geo|ógia
2.
\tagyarország fiildrajza
3.
Éghajtatiövezetesség
{.
Vízrajziövezetesség
5.
Égbajtati övezetek l.ízházlrrtási es vízgazdálkodási viszonyai, ökológiai problémáik
u
*zetesség hatása a (ínada|mi életr€ l |.3. Az élóvilág' a talaj ésa felszínformá|ódás l.,1'3^.".'.ii ovez€ t ess€ g e' zonális rendszerük
7.
A vi|Á8 társáda|mi gazdásági képe
8.
G|obális környezeti problémák
9.
Komplextermószettudományielemzés
TERMÉSZETTUDOMÁNYIMUNKAKoZoSSÉG ErettségitárgyaktémakÖrei
Bio|ógia Fizika Foldrajz Ilangtan Kcmia Matematika Számítástechnika 'l.ern]ésZettudonrány integrált rantárgy
9r,r-
j.:
! q. g
í.1c.-
Gosztomnélvsics llsáer Pecs. 200.1áprilís20
.í1 1 (.7
Fizika Tómakörök
-
' , Mecharrika(kinematika.dinamika,energiaésmunka' rezgésck.hullámok' nyomas) 2) Hőtan 3) Hangtan 4) Elektromosságtan (elcktrosztatika' eIektromágncsség) 5) F en)1an.optika
_ -
6) Atomfizika, anyagszerkczet 1) Csillagászat
integrálttantárgyból: Témakörök természettudományok A Fö|d ésaz Életevolúciója.kö|csiinhatásai
l.
-
I.1.
Gózlú
2'2.
Folytttlékok
3.J.
Szilánl anyag
4.4.
A s1en,es anyug et,olúciójo
l.4.1.
Biokémiá
1,1.2.
Genetika
_ .
2. -
'.
-
Az egyelkk szabllyozásónak eyolúci(úa 2'l..l.
Hormouálisszabályozás
z.1.z.
lnmrrnológia
2.l.3.
Idegiszabályozás
z.|.4.
Eto|ógia
3.
Ét€ t mód
3.l.1.
NÍozgás
3.l.2.
Táplálkozás
.
J'|.J.
Szaporodás
-
4.
-
-
A szabályozás evo|Úciója
A természeti-társadalmi folyematok evolúciója
4.1'1.
tko|ógia
4.1.2.
Globálisvilágproblémák
4.1'3. 4.|.4.
.rársadalmi-gazdaságicentrurntérségek Eetyünk a VilÁges.et€ m ben-
Mis|arország
he|ye a mai term€ s z€ t i.
gazdasági kórnyez€ t ben
MATEMATIKA Témakörök
l . Halmazok,logika' konibinatorika,grátbk 2. Számelrnélet,algebra 3. !üggvén1,ek, az-analíziselemcr trigonometria 4. Geometria,koordinátagcometria' 5. Valószínűségszámítás, statísztika
szómítdstec h n ika témakö rö k C
Információs títrsada]om
o
InJttrmatikai alapok
.
InJbrmatikÍ]íalapok _ szoftver
.
SzövegszerkesztéS
C
Ttiblózatkezelés
o
Adatbltzis-kezeIés
C
Infornóciós hálózati szolgtiltatósok
o
Prezentáció (bemutató) ésgrafika
o
Konyvtárhasznólat
C
Algoritmizólás, adatmodellezés
o
Á proRrumozüs as:közei
hardver
Ternrószettudomány Témakijrök l. Az L.lniycrzum l.1Az idő l'2 A tér 1.3lrizikaikölcsönl-ra1zisok" átalakulrisok 2. A 2.1A 2.2 A 2'3 A 2'4 A 2.5A
Fölq Föld múltjának rrregismerő módszerei kőzetburok légkör r.ízburok ternrészet 1öldrajziö\'eZeteSSég
3. Eletkíizösségekésoopulációk
3.1. Az élettelen környezctitényezők j.2 Az élők.nrintkörnvezetitén1'ezók 3.3Populációk 3.4EIetközösségck .l. Az 4'l Az 4'2 Az 4.3 Az
é|őcgl'cd élijegycd ésa körn'vezetkapcsolata eniberié|etműködések egved|ejtődés
5. A scit 5.1 Sejttípusok 5.2 Sejtalkotókésleladatuk 5.3 Sejtanyagcsere ó. Szen'es kérnia 6.l Az óriásmolekulákjellegzetességei 6.2 A szénhidrogének 6.3 A szénhidrátok ó..{A lipidek 6.5 Fehétjék. ko|laidok 6.ó A nukIejnsar'ak 7. Atorncsorrortok(l'cg}.ülctck.haImazok) 7.I Molekulak..rtomcsopontrk 7.2 Anvagi halmazok 7.3 Atalakulások 7.'{Reakciótípusok 8. Atomok. c|emi rószek 8' 1 [lenii részck 8.2 Az atoni 8'j Kénriaiclenlek
1ómakiirök Érettségi .
kómia -
l. A|ta|ánoskémia 1.1Atonrszerkezet l .] Kénriaikijtések l .3 Molekulák. összetettionok 1.4 An-vagihalmazok l.5 Kénriaiátalakulások
2. Szen'etlen kómia 2.l Hidrogén 2.2 Nemesgázok 2.3 Halogénelemek ésvegyti|cteik 2.'l Az oxigéncsoportelemeiésvegyületeik 2.5 A nitrogérlcsoport eIcmeiésvegyületeik 2.ó A szérrcsoport elenteiésvegyűleteik 2.7 Féurek
3. Szen'cs kémia 3.l A szeryesl'együletekáltalánosjellenizői 3.2 Szénhidrogének 3.3 Halogéntartalmú szérútidrogének 3..l oxigéntartalmú szervesvegyülctek 3.5 N itrogéntartalnlít szerves veg1,tiletek 3'6 SZélüidrátok 3'7 Fchérjék 3.8 Nukleinsavak 3 '9 Nlűarryagok 3. l 0 Errergiagazdá|kodás .l. Kómiai szánrítások 4. l Az anyagmerrny'iség 'l.2 Gázclk .1'3o]datok,elegyek.ker'erékek 4.4 Szárnításoka képlettelésa kénriaiegyenlettelkapcsolatban 'l.5 Termokórnia 4.(l Kónriai egyerrsúly .|'7Kelnlhatás '1'8Elektrokémia
EreÍfségi témakiirök -
hangtan _
Ternrészetésművelszet _
A zene ésa lársnlűr,észetek A han8tantörténete Rezg(imozgás
-
' A hanPt'^l'x .N!rrgs.;l nangKcpzcs. a hangérzer. a ha|lás i{angerőssóg Hangnra'9asság Hlngszin
-
Időtat1anr A hangterjedés.jelenségei A zenei hang'a zenei hallás
-
A hangszerekr,ilága Tercmakuszrika
ERETTSEGITEMAKOROK
\ÚNíI,T ÉS AN(;o|- \\'I-1-\':
Kiizépszint: l ' ) SzeI-rló]r es \'oll atkoz.isok. cSaliid -
( lilrdul(rpontjai) állor-r-rásai a r'izsgázir szettlclt'e.eictrir.]Za. cleténck tbr-rttls c s a l á t l i é l e t .c s a l á d i k a p c s o l a t r l k a c s a I l i d ió I c t r r r i I t d c n n a p i aDi .t t h c ) ntie t u d o k s z e ; r l é lcrs t e r rc k
] ' ) l : n l h c r é sl á r s e . l a I o n t -
a IlráSik crlber kiilsó éslrcls(i.jcllcntzése ilarátl k(jr a tizenér.esekr.i1liga:kltpcsolat a kortiirsakkal. Ítlniittekkel nők tts lélfiak: szer.epck.előító]ctek iinuepek. csal;irli iinnepck ö l t ö Z k i j d é S .d i \ , a t r llsa:liis. szoluilllrltis hasonliisiigok i's ktiliinbsÚgck llz cnbeLck k(jz(ltt
3 .) K ( i r n \e z e l t i n k . . -
aZ ottl](lll.a laktíhel1éskörnr'óke (a lak(lszoba. rr lakás. ház bcrrlutatása) a ] a k ó I r e ] r ' n e \ ' c 7 c t c s s é gs!z-oj .) g á l t a t á s o ks. z ó r a k o z á s i l c h c - t ő s é g e k a r'át.tlsiés l'idÚki életiissze}rastlnlítása nijvéntek ésliIlatclka k(iln)'ezetiil-tkbcn ktirrrrezetr.édcIerrr a.sziikcbb körnr'ezetürrkbclr:|rlit tehetÍinkkörn1'czcttinkértl,ag1'a 1ert]lesZetn]cgó\ itsáért'r idtiirilr'rs
-1.) -{z isko la . . -
s;riiiLiskoIájiirtitkbcIttLttlt|iisa is:rjátossiilok. pI, szlrkllllri kcpzcs. tag()Zatj tantiirg\,il]i.ilrarerld.érdckliidésikör. 1attulInáIrr'i niunka a n r e ] r t a t l u l á s .l n r c l r t u d á s s z c r e p e .l o n t o s s l l u a i l z i s k t r l l té l e tt l t t r u i á s r lkt tí rt i l i c s c r l l é I r r ' ei si .k o l a i h a g r r l n l á t r 1 ' o k
5 . ) . . \n r u n k u r r l i i r : r r -
cliáknltrn]ilt.nr liri nlunkal iillalás p á l r l l i i l l r s z t á s t' r . . ' r . l t h b 1 l l l l tr tl ltiui sr t t l u t l k i l b li t ] l a s
ó.) F letmi]tl rt.t1lil.ctrcl. i d(jlrc..lsztás az cgészsógcs Úl!-lnl.)d(a hel1'csésa hcl}'telcntáplálkrrzris.a 1c51ll1oz!]ás Szcfcpe aZ cgÚszsÚg rlregiirzésébcrr. testáptrilis) ótkczési szokásoli a családbat-t e t e l e k .k e d v c n c e t e l e k étkczós iskolai tttcttziitt.e;ttet.Inekben. {r ilrséttertnekben gr'akori bctegségek.sériilósek.baleset g1ó91'keze]és(háziorr'os, SZakor\'oS.kórlrlízak)
7.) Szabadido.mÍirelődós. szóraktlz1ts s z a b t r d i d t jes l l b g I a l t s á g o k h . obbik szírrház.t-t-tozi. kclnccrt' kiállítás. stb. \ n ( ' r l o l J sl.c d r c : r L s p r r : 1i . k o l . r i: p , ' r ' l tllr.asás.t.1rcliti. tcvó. r.idc(l.sZlullitógéir.InteIl)ct k t r l t u r á l i se s e l r l é n 1 ' c k
8 ) l ltazás' turiztltts a kijzlekcdós esZköZci. lehetőscigei.a t()rrregkiizlekedés n r . a r a l á si t t l r o r ri.l l e r r ' ck t i l l ö l d ö n l l L i r z i r \ ie l , ' k 1 5 , / U l u l e L .< r : 1 l J l i ! , / - rI\) ) . ! l c t \ L , / L s \ ' .l l ) e r \ / ( l \ ( . / u \ c
az eg1.éni ésa tátsasutazáselr.rnr'ei éshátrlirl1ar l.ttr.ionriittr ós tcelrnikll népszeriituclonlán1'ok. i sI]]eIet1ei eSZ1Ús a 1cchnikajeszkijz.jksze].!-pc a nrirrdcnnapi ólctben I, éc s. ]0().1. ápr.ilislí)
) "^
\*(,\-r L
íN ^r
Ucuts\^-
l--'
q\ v etenlc \ \ J O O D a-"
\l
rÉmnxonox ÉnerrsÉct
l ') Az ókor éskultLirája 2.) A középkor 3.) A középkori magyarállam nlegterenltése ésvirágkora 4.) Szellemi, társadalmiéspolitikai változásokaz újkorban 5.) Magyarországa HabsburgBirodalomban 6.) A polgári átalakulás,a nemzetállaniokésaz imperializmuskora 7.) A polgárosodás kezdetei éskibontakozása Mag1'arországon 8.) Az első vilá-eháborutóla kétpólusú világ felbomlásáig 9.) Magyarországtörténeteaz első világháborútóla nrásodikvilágháborúsösszeomlásig l 0.) Magyarországl 945-től a rendszen,áltozásig I l.) A jelenlior l2.) A mai magyartársadalomós életmód
P éc s . ] 0 0 . l 'á p r i l i sl 5 .
I
^í , r ", l r " r ^ 1 ! 1 \ . . " q 1 I r t L 6
Farkasné SzakalaE'dit. |;l'
\Li ."r. \i:.,-f.
'l (
HermannéLbjber Maríetta
,--r
|<'í-Í. F,L\ ts
Trith Judit !
rÉmexÖntr ÉnerrsÉol
IRODALOM: 1')szérzők.műVek . . . -
E|etművek Portrék LátáSmidok A kortársiroda|ombó| Világiroda|om Színházésdrámatörténet határterületei Az irodaIom Regioná|isku|túra
szintek.meqkÖze|ítések 2') Ertelmezési ' -
Témák'motíVumok Műfajok,poétika Korszakok,stí|ustörténet
MAGYAR NYELV: 1-2' Emberésnyelv 3-4. Kommunikáció 5-6' A magyarnyeIvttrténete 7.8. Nye|véstársada|om 9-13. A nyelviszintek í4.15.A sztveg alapJai 16-17.A retorika je|entés Stílus és 18-20' Pécs,2004'ápri|is14-
cl _1",.J A|másiÉva
- 95 7.
A tanulók fizikai ál|apotának nrérósc
használtmódszereitrk1arészletesnrérőA tanulók fizikai állapotanrérésélrez értékclőan1'agotmellékletiirrk tafialnrazza) A nréréseket kétlbrrnában végezztik: l. Alapmérések 2. Kiegészítőmérések segítségévcl
l ' Az alsó vég]4qdinanrikusereiénckrnérése - hel'vbőItávolugrás 2. Vállövi éskariznrokállóképesséeének mérése . fekvőtámaszbankarhajlításés-nyújtás|olyarnatosan, kifáradásig 3, A hátizrnokerő-állapo1kérlesséqének nlérése - hason t.ekr'ésb(jl törzsenrelésés_leengedés folyalna1osan. kit.íradásig 4' A hasiznrokerő-állókégességének rnérése - hanyattfekvÓsbő1 telülésésl'isszaereszkedés, folyanratosan, kifáradásig mérésére 5. Motorikr'tspróbák az aerobá|lóképesséq . Cooper-tesztftttással/ kocogássalr'ag1'szükség eseténÍlszással - 2000 m-es síkfulás/ vagy szükségesetén500 m úszás.
XflTgTXflTTgIAI
-
A mellékletek felsoro|ása Alapítóokirat Továbbképzési progÍam(2003-2008) jegyzék Eszköz- ésfelszerelési A tanulók ftzikai állapotaméréséhez használt módszereinkrészletes leírása(segédanyag alapján)
!
-
A|apiti okirat száma:6.7434212003 ALAPiTO OKIRAT
-
Pécslr/egyei szó|ó1993.éviLXXIX'tv.37-$ JogÚVárosÖnkormányzata a közoktatásról Közgyű|ése (5)bekezdésében, tv BB $ (3)bekezdésében valamint szóló 1992.éviXXXV|Il. az á|lamháztartásró| adjaki: Íoglalt okiratot tarta|mi módosított követe|ményeknek alapító megfele|oen az a|ábbi
_ -
1. Az intézmény neve: székhelye: Telephelye
-
Tagozat:
--
2.
3.
. _
4.
_ 5. 6. .
-
PécsiMűvészeti Szakközépiskola utca9' 7624Pécs'Radnics nincs Az intézmónynek telephelye
nincs Az intézmény oM azonositó száma..27 425 Szakágazati száma: 802210 Az intézmény tözsszáma' 479228214 Az intézmény aIapítója ésfe|ügye|eti szerve: Közgyűlóse PécsMegyeiJogúVá1osonkormányzata tér1. 7621Pécs'Széchenyi jogá|lása' jogköre: gazdálkodási Az intézmény részben önállóangazdálkodi onál|ójogiszemély, e|őirányzatai felettrészjogkörreI rendeIkező, ko|tségvelési Pécs Megyei Jogú szerv. Gazdálkodási feladatait .Város onkormányzata IskoIaszoigá|ata |átjae|,a felekmegá||apodása alapján. Cime'Pécs, Bercsényi u.3. Az intézmény típusa' Szakközépiskola Évfolyamok száma: 5 Maximálisan felvehető|étszám(férőhely): Szakközépiskola:450 fu intézmény tevékenységei: Alapvetőszal
oktatás [,1il.,lT.Ji];:l".''észett
7' A feIadat vagyon: el|átását szoIgá|ó
le|táras7erint ingatlan'valamintaz intézmény Az 4714|7helyrajziszámon nyilvántartolt ' ingÖVagyon nyilvántartott jog: rendelkezési 8. A vagyonfeletti jogátPécsMegyeiJogúVáros rende|kezés vagyonÍe|etti fe|tűntetett a 7./pontban Az intézmény gyakoro|ja. irtakszerint rende|etében 10.)számú 29/2002.(05' tnkormányzata megbizása: vezetőjének 9. Az intézmény szóli 1993. közoktatásról és..a jogállásári| törvényben szóli 1992'éviXX,XI|l' A köza|ka|mazottak Közgyűlése fogIaltak szerint,PécsMegyeiJogÚ Város onkormányzata éviLXX|X.törvényben pályázat bízzameg. útján ,|0' Az intézmény nemfoIytat. vá||alkozási tevékenységet jogosultak: 11 . Az intézmény képviseletére személy az általamegbízott esetén akadá|yoztatása Az intézmény mindenkori vezetője, iIIetve 52212003' Közgyrjlése PécsMegyeiJogúVárosonkormányzata Az a|apító okiratmódosítását
jóvá' (11'20.) hagyta közgyű|ési határozattal számú
.Í-20. Pécs'2003.1
.-'A,'<,'-'.-.,-" Dr.TolIerLász|ó--
programja A PécsiMíivészetiSzakközépiskolatovábbképzési / 200]'szeptember 1' és2008'aus'usztus 3l.köZötti időszakra,l
programcéljabiztosítania pedagógusokszámára A továbbképzési . a betöltött rnur-rkakörhözelőír.tszakképzettség megszerzésének lehetőségét, valamint o a szakmai-pedagógiaitevékenység nlagasszínvonalonvaló e]látásához szükségestovábbképzési formákbanvaló részvételt az istneretek'módszerek megújítása' az a|ka|mazhatótudásgyarapítása érdekében
1.
A továbbkérlzési rrrogranralapiát ie|entőiogszabá|viháttér: .
a közoktatásról szóló 1993.éviLXXlx. törvény alapján a korrnány277l|997. (XII.22.)korm. RENDE'LETE az oktatásiminiszter 4Il1999.(X..13')oM rendeletea pedagógusszakr'izsgaképesítési követelnrényeiről - a l 1T9/2002.(X.10.) számúkor.ntányhatározat a versenyképes tudás javításávalkapcso]atos feltételeinek továbbifeladatokró] r'alatriint - a költsésvetési törr'énl..
2.
A tor'ábbkérrzési rrrogramotnreghatározóe|vek:
2.r.
Az iskola minden_ fóállású(teljesmunkaidősésrészfoglalkozású) pedagógusánaklehetősége van jelentkeznia meghirdetetttovábbképzési progratnokra'Az iskola tanárainaklrétévente kötelezően résztkell vennie továbbképzésen'
2 . 2 . A továbbképzés kötelezettségel20 tanórai foglalkozásonvaló részvétellel ésaz előírtkövetelmények teljesítésével valósul meg277l|997.(XII'2z') Kornr.rend.5$.(I ),(2.,a)
2 . 3 . A továbbképzési programösszeállításánálfigyelembekell venni a
pedagógusokszernélyes elképzeléseit, az isko1apedagógiaiprogramja megvaIósításához szükségestudás nregszerzésének szükségességét és lehetőségeit, egyúttalügyelni kel1arla, hogy a képzésben résztver'ők tanításbó|, iskolábólvaló hián1'zása, ne hátráltassa az iskolaimunka erednrényességót.
2.4. Az évenkénti elkészítésénél figyelerrrniel kell lenni beiskolázásitc-rr,ek arra,hogy a megkezdetttanulnrányokfblytatásáralehetőségelegyena tőbb évesképzésben résztvevőtanárnak. 2.5. Előnyben kell részesíteni azokata pedagógusokat,akiknek idősebb életkorukmiatt szükségeselőbb elkezdenitanulmányaikattovábbképzési kiitelezettségük érdekében' teljesítése l 45 Q)l 2.6
:-
A továbbképzésre való jelentkezésnél' a beiskolázásnáI elonytélveznek azok akik a munkakör betöltósérejogosítófelsőfokúvégzettség rnegszerzésére kötelezettek, akiknek a hétévente kötelező továbbképzésen résztkell venniük,
-
6 . s (\ 3 )
ilif:;:ffii?:H,Ttffit1x,",.JJli*:i'"
akik pedagógiai,módszertanitanfolyamokrajelentkeznek, programokrajelentkeznek, informatikai,számításteclrnikai nye1vtanfo1yamokon szelettrének résztvenni akik mégnem vettekrészttol'ábbképzésen, azokkal szetrrben, akik már igénybevettéka tánlogatásttanulmányaikhoz.
3.
A tová b bkérrzésben va|ó részr'éteI szervezetikérdései
3.1
_ a rendeletelőírásaiszerintírásbankell benyújtani Ajelentkezést a l'álasztottprogramlegfontosabbjellemzőinek rrregjelölésével.
3.2
Az egyesszakterületekrőljelentkezőtanárokbeiskolázásánálfigyelembe - és kell r.enni,hogy azonosmunkakörből lzeneiÍ-anszak. képz<í iparrnűr,észeti szak, táncművészeti tarrtárgy'közisrneretitantárgy/csak eg)'-eg.v tanár vegyenrészta továbbképzésben, hogy a helyettesítés rriegoldásane okozzon gondot.
3.3
A továbbképzésben résztvevőtanárokatszükségszerint_ a lehetőségeket Íigyelembe véve- helyettesíteni kell.
3.4
prograrnokválasztásakorfigyelemmelkell lenni arra, A továbbképzési hogy előnyt élvezzenekazok a programok,amelyekettanításiidőn kívül k. zet'vezne
3.5
figyelemrnel Az órarendelkészítésénél kell lenniarra,hogy az előzetesen isrllerttor,ábbképzési időpontokrane ker.ülienektanításiórák.
3.6
nyújtható A tanulmányokjellegétőlÍiiggőenmunkaidő-kedvezmény egyénikérelernéselbírálásalapjárrakkor' ha a tanításiórák ellátása tanár foglalkoztatásáva\l. megoldható/túlórákkal,részrnunkaidős / 6 . $( l ) , ( 2 y
4. . - 2008.08.31. ALPRoGRAM2003.09.01 ToVÁBBKÉPzÉsl
LÉTSzÁMÁNAK TERVEZETE eexapcsoLóDóK MAx|MÁL|s A ToVÁBBKÉPzÉsee iaqozatok
<épzőzenemtjVészeti parművészeti táncm|.iVészetiktzismereti
összesen
ianeveK 5
.t4
20Q3t2004.
4
4
2
2004i2005.
5
5
'I
2005/2006.
5
5
2
3
'15
2006t2007 .
4
4
3
Á
15
2007t2008.
4
4
2
5
't5
tsszesen
22
22
í0
21
75
'tE
5. - 2008.08.3,|. szAKV|zsGAALPRoGRAM2003.09.0í. bekapcsolódó pedaqógusok |étszámánaktervezete A szakvizsqára történő feIkészítésbe
laqozatok
képző-
zeneműVészeti parműVészetit áncműVészetik tzismereti
összesen
taneveK
2003t2004. 2004t2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007t2008. tsszesen
2 2 2
2 9
1
2
2 2 2 v
2 2
2
2
5 .,
2
10
33
6.
A továbbképzés köItségeinekfedezése. finanszírozásiaIprogram
6.1
A központi keretből a l-relyettesítési feladatokfinanszírozásátkell elsődlegesen rnegoldani.
6.2
A részvételi díj'tandíjköItségeihezva|őhozzá1árulása központi költségvetésbőlbiztosítottösszeg terhérea díj80%-a.H,űszszázalékáta résztvevőnekkell fizetnie.
6'3
Azutazás, szállás, étkezés, könyv kifizetésére fordítottköltségekszáz száza|ékban kifizethetők,amennyibena rendelkezésre álló keret ésa jelentkezőkszámalehetővé teszi.
6,4. A központi támogatásfe1használható a továbbképzésen résztvevőtanárok arryagiösztönzéséreis. A képzésiköltségek20%-át'vagy annakegy részét az iskola a nevelőtestületdöntésealapján felvállalhatja az intézmény költségvetésének terhéreabbanaz esetben,ha a o tanár tanulását az íntézmény kezdernényezi., o pedagógusnem részesülmás f.ajtaanyagiösztönzésben o továbbképzés elvégzése után nemjut magasabbilletrnényhez. 6.5. Tanulrnányiszerződés kötése szükségesazokkal a tanárokkal,akiknek képzésével összefiiggő költségek rneghaladjákaz évi200 ezer Ft-ot. 6.6
Tanulmányi szerződésmegkötésekortovábbikedvezmények biztosíthatók. A szerződésben röszíteni kell: - a kedvezm?nyekménékét, - a z i n t é z r n éenk1e l v á r á s a i t . - a megszelzendőtudás hasznosításának rnódját. Szükségesmeghatározniazt az összeget,amelyeta támogatotttanárnak vissza kell fizetni akkor,ha sajáthibájából nem fejeztebe sikeresen tanulmánvait.
6.1
Azoka pedagógusok,akik sajátelhatározásukbólkapcsolódnakbe a továbbképzése /nemszerepelneka beiskolázásitervben/a fenti j uttatásokranem tafthatnakigényt.
-
6.8
a to\'ábbképzést által biZtoSitotrhozzéi1áru|ásból A költségvetés an;,agielisrnerés biztosítható. teljesítőknek eredményesen
6.9
A o . .
tárnogatásfelhasználásánakdokurnentálása: nevelőtestületi.!egyzőkönyvvel, analitikusnyilvántartással, inforrnációs lappal,arnelya támogatotttovábbképzések rögzíti' eredrnényességét
ha a akkor van lehetőség, tárnogatásigénybevételére 6'10 A továbbképzési igazolja a résztvel'ő képzőirrtézmérry által kibocsátottdokumentumok}ral követelményeit. a programidőtartarnát,feltételeit, le kell adni az iskola a képzés rnegkezdésekor Ezeket a dokurnentumokat gazdaságivezetőjének. 1
A továbbképzésen rószt vevők helyettesítésc-helyettesítési alDrogram
résztvevőnek,a képzőintézmény által kibocsátott 7. 1 . A továbbképzésben proglam leadásáva]kell tájékoztatást adni a képzésidőpondairól, a tef\,ezetttá\'ollétrő1, annakérdekében ,hogy a helyettesítésről gondoskodniIchessen. szükségesfi gyelernbe 7 . ? . Az órarendösszcállításánálcélszeriiszetnpontként venni a képzések időpontját'ígyszabadidcí biztosíthatóa képzésben rósztvevő Íanárszánár a.
t. )-
kell A képzések időtartamaalattelsősorbanszakszeríiheIyettesítésről gondoskodni,ha ez megvalósíthatatlan, ebbenaz esetbennem szakszerű helyettesítós, óracserevagy órarendiváltoztatásleheta rrregoldás. Ha a továbbképzés rniatt_ a szakszerűhelyettesítés megoldatlansága pótló esetén-a tantervianyagbanelrnaradásmutatkozik, foglalkozások pótolni' szerr,'ezésér'el szükségesa hiánvokat
Pécs,2003.rnárcius 14.
Fükéné WalterNíária igazgató
Zárac]ék: A továbbképzósiprogranrot r'é1emériyeztc a közalkalnrazclttitanzics2003..!4i1}1.r,i -
,
./il
\-
ll
nup.;un.
,t , ,' , - r I \/.' ''''''''t "1 " a közalkalmazotti tanács képviselője
elÍbgadtaa ncve1őtestület
a nevelótestÜlet kepviselóje
>IgZAJgÍSqTgugzs.rgdsq -zQ>|Zsg
lntézmény oi'/ a20nosí|öla' |p:p)
A te|ephe|y xaapf@ddd| azonosító retept''ety tipu.".|----?-| Egyéb típus esetén a m"gn"u"."". [_--l
székheIy
PécsiMűvészetiszakközéDiskoIa
TelepheIymegnevezése:
Te|epheIyÍlVidneVe: Telephelycime:
Pécs Telepu|és:
eo.t" i.ánvitos.ám.@
Radnicsu. L
Ko7teÍu|et \utcá' "ázs2am' Telephelyenellatoltkozoktatasr feladal UVOOA
t-rom'l
l;l
L!
tshola
Ko||é9ium
A áp.ok" muvés7eto\talas
tlt
ÉpÚ|etek száma ame|ybén óvoda] csoportszoba. ta.lterearvagy tolleqiumi haloszobataialhato: ÉpÚ|etekszintek óVod. szama. arneIybén csoportszoba'tanteremvágy Io||éqILlm' ha|ószobaia|á|hato
l'l
HeIybenel{ezohál'a9os |é|s2árra
epÜ|etszInt
Íő
He'ybenío7öl|at'a9o5nap' eteIada9
=
Koteezo esl|oz
'20oa 05 26' Íe|sze'ees jegyzé(feJme.o|ap
lNFotec kft Szeged 62-550-748
9l 02 03 o4 05
96 ;-
08 ^^ U9 1o
1500 3500 1500
2004.
3000 4500 1500
2005.
Taneszközök tervezettbeszerzésiértéke
szakközépisko|a 9-12' é!'ío|yamán szakisko|ábk";"'*"|il#..k.."k lGimnázum. .. l: XKozep|sKo|a 9.]2' evlolyaman szakjsko|ában szakmailaneszközik szakközépisko|a szakiskoIaszakk;pzóévroiyalantrasznatitanesit<ózol
T-. _ A|aplokurruveszeto|tatas.lá1eszköz
Ko|légiumban nevetomunxatieqito elzltizot<
llr,rrlllllr
2006.
2000 6000 2000
2007
2000 7500 2000
2008
8000
4000
2000
ft
Fe|szere|ések mennyisége es szociá|is 1 02 1,03
. ebbó|öná||ó igazgatóiiroda(igazgalói.óVodavezetoi) . ebbó| önál|ó he]yeltesiiroda
- ebbő1oná||óneve|őtestÜ|et szoba 1 . 0 6 . 2 - e b b o lm a s r r o d a
n- é ss z a b a i d ő '01
sportudvaÍ. isko|a,ko||égiumá|ta|használt
2 . 0 1 . 2 . cé|nakmegfeIe|óen kia]akitott szabad terü|et Futópálya. isko|a á|taIhaszná|t 02 1 -öná|lóan kiaIakítoit TáVo|-,ma9asugró gtidör - isko|a áltaI haszná|t 2,03 1 -öná||óan kia|akított
04.1 közterÜ|etenkialakÍtott ToÍnaterem- iskola álta| haszná|t 2'05'1 . öná||o. szabvanyosméretlj 05 2 - öná]]ó - a szabványosméÍetné| kisebb 2 05
05.3 ' más közoktatásiintézménnyeI kózosen kiáÉkított
- oná||óankia]akitott
a6.2 - más oktatásihe|yiséggeI kóz.ósenG)|-tanterem) kia]akított ' más kozoktatásiintézménnyeI közösen kialakitott
2'07 Tornaszoba. óvoda által használt 2.07.1 - onalloankralakttott 'más helyiséggeI közösen (pl :csopoíszoba)kiaIakított - más kozoktaIasiInlezt)ennye| l.ozosenkiaIakItott estedzőszoba . ko||éqiUm á|taIhaszná|t
0 8 . 3 - más közoktatásiin|éznrénnyeI kózösen kiaIakitolt 2'09 2 09 1
aIap]ánmás Tanu|ói ö|töző - iskola á|ta|hászná|t Öná|Ióank]a|akitott
. más heIy]séggeI kTzÓsen kiaIakított (p|.:o]tözó) 10 3 r- akadá|ymentesitett zuhanyzókszáma 2 '11
Tanári ö|tözö' iroda
FeIszere|ések mennyisége KuIturá|
- isko|a' ko||éqiumá|taIhaszná|t 3 01 1 - öná||óan kia|akított
3 0 12 s o 1 3 . Isko|áés ko||égium áltaIkozosenhasznát . m e g a | | a p o d áasI a p j a m n ás modon - isko|a' koIlégiumá|tal haszná|t . más he|yiséggeI közösen kiaIakított
3 . 0 3 . 2- más he|yiseggeI (p|.:ebéd|ó) közósen kiaIakított ^*
3'05
TársaIgó (Iátogatófogadó).
szociá|is 4 0l 2
.05
. házi orvosi
közíemúkÖdéséVeI megoIdott
Tanulóiwc.iskola,kol
4 06.1 - önál]óan kiaIakított 4,06,2 - más he|yiséggeI kőzősen kiaIakitott
4.08.1 4382
. ágynem-ía\láÍ - tlsztitószer,takaIitóeszközök és gépektáro|ója
összefü
5 . 4 1. 2
5 04
Tá|aló .mosogato
5,05
Mosjéktáro|ó
őhe
Fe|szere|ések mennyisége |MennyiségEszközkód szÜkséglet
1.01
|rodahe|visé
1 01 01 lrodaiíróaszta|
í 0 1 . 0 2 l | Í o sdzaei k
25
1'01.03 |rodaitárgya]óasztal
1
1 ' 0 10 4 . I r ó g e p a s z t a I
3
1,01'05 szán.ítógépasztaI
1
1'01-06|ratszekrény l ' 0 1 . 0 7L e m e z 5 z e k í é n y 1 0 1 - 0 8T e l e f o n
1o1lqleEB
2 9
1 ' 0 1 - 1 0F é n y m á s o l ó
2
í ' 0 1 . 1 2N y o m t a t ó
6
1,01!]19.áT]]99é!
8
101-131!EL 1.01-14
1.06
010205 010503 010213 010206 010210 010605
1 . 0 6 - 0Naplótartó 3 1 . 0 6 - 0 5Tükor 1 . 0 6 - 0 6|\.4osdókagy|ó
2.01 '
2A 3 2 2
1 . 0 6 - 0 4Fogas
1
Soortudvar
2.01-01Kéz abda Iapu 2 . 4 1 - O 2Kosarlabdapalanl (l !lten)
2 2
2.01-43lúagasugroa|v;ny |ec
040107
040106 0401a2 040105 040104 040103 010303
2
3
2.05-01lKislabda 2.05-02Labda
2 05-03]Tornaszdnyes 2.05-04Tornapad
4psql.!í!91' -
I 2 '05-06 ]Bordásfa 2 05-07;lúászókőté|
010203
15
010503
30 3 2 3
010304 01030s 010305 020108 0 7 01 5 070116
I
070104 070106 070112
5
070111
í0 21 3
070101
070114
2'05.12]Kosár|abdapa|ánk
2
070107 070102 070113 070109 0 2 0 11 0 070105
2 05'13 GyÚrr.j
1
070103
1E08]Gumikötél 2'05.09U9rókotel 2 05-10 Medlcinlabda
11
2 05-l1 Stopper
2 ' 0 5 . ] 4M á s z o r u d
2.06
070108
Tornaszoba
2 . 0 60 1 |
2 o!,ogt.sámoIy
]ordásfaI 2 q9-091
,4ászóköté| ;"tit ot"t 2 ' 0 6 ' 0 9Jgrokotel 1t 2 . 0 6 - 1 0/edicinlabda Íopper
2 2
070117
Tornaterem
2.O5
i óa:l
2
010606
NeVe|őtestü|etiszoba
1 . 0 6 - 0 1Fiókosaszta|- neve|őtestÜ|eti szobába 1 . 0 6 - 0 2Irodaiszék
24644
4
20
070104 070106 070112 070111 070114
070101 070107 o70102 070113 070109 020110
5
2 2
FeIszerelésekmennyisége Tornaszoba- óvoda
2.07
MennyiségEszközkód SzL]kségIet
2.07-01Tornapad
070111
zozoz lfo,nas.Onv"q
0701'12 070101 070110
2 07'03 Bordásfa|
nl(cios maszokesztet zozla lóuóá"itoooru 2.08 Testedzőszoba - koIléqium 2 08-01 Krslabda 210q02lLabdj
070104 070106
2'08.03T9ínászónyeg 2 08-04Tornapad 2 . 0 80 5 ZsámoIy
470112
2.08-06Bordasfal
070101 070107 070102
070111 074114
2 A8-A7 Mászóköté| 2 . 0 8 - 0Gumiköté| 8 2'08.09 U9rókÓtéJ
070113
2.08-10Medicinlabda
070109 0201'10
2.08-11Stopper
3.01 ]
3 0 1 - 0 1 l T a n uá|sózi | a ] 3 ' 0 1 - 0 2 ] T a n us zl óéi k
Könyvtár 3 18
Egyedivi|ágitás
q'0lj]l!]! eve|ó] asztá|
9 0!0_51!a9k
kÖnyüárba 3,01.06Táro|ószekrény' 3 01-07Szabadpolc
3 . 0 1 - 0 8P o l c
3 3
18
' 3 01-09Létra 3ol lalTelefon
1
q]]!!1F9nymáso|ó 9 0 1 ' 1i2s z á m í t ó 9 é p 3 ' 0 1 ' 1 3N y o m t a t ó
1
úóroz
2 2
040102 040105 040104
1
3 01.14 Video (lelatszoíeIVevo)
qL]5
3 01-16]cD |ejátszóerósítóveI
2
3 Ol-17HlFltorony
4
3o1.í8lÍ'á"u"tÍtő
Könyvtárszoba
1!?:o1lr"t!ltg:4ql
3 02-02szék
@t"o'
"'nctt-
3'02-04Tároló szekrény.konyúárba
3.02-05Szabadpolc 3.02 06 Polc
3
3 8
5
050í08
Te|evÍzió
3.02
010211 010506 040101 010207 010505 o't0404 010403 0144a2 020106
050107 050101 050102 050103 010211 010505
l+or or
010404 010403 010402
2 1
A te|ephe|y he|yiségeinek |étesítéséve| összefüggő tervezettkö|tségek 2005
2044 Db
1.
Xolt.eq
oú . xoriseq
IrodqheIyiségek
2006. oa lrottseo
OO
l '01 |íodáhelyisegekösszesen: 1 02 lgazgatójiroda(igazgatói.óvodavezetói
r03
1
3000
3
í0000
1.05 LJgyviteIhelyiseg 1 06 Neve|ótestú|eti szoba
2.
sport|étesítmények
- isko|a. 2 01 sportUdvaÍ koJ|ég um 2 02 Futopá]ya 2'03 TáVo|.,magasugró9ödor 2 Oa Latszoudvar- Ovoda
500
2 05 Tornaterem- iskola
-i{"1" ? 991I9,"9i'9!9 2 09 Tanu|óiö|tözó. iskola 2 1 0 Hideg.me]egvizes zuhanyozó. IskoIa
4
10000
4
10000 3000
2 1 1 Tanári o|lozó.iíoda
Ku|turá|ishe|yiségek
3 . 0 1 (onyVtár
irl
(öny!,társzoba
3 . 0 3 iendezvénÍerem 3.04 ,\ula - iskola gos- arsa|gó(|átogatófogadó) . ko||gium
4.1 4 . 0 1 ()rvosiszoba
4 . 0 2 jzemé|yzeti Wc 4 0 3 I!h1y'ó -anári pihenő . \ l ^ 7 Á t . ' L ^ . v h ' 4.44 4 . 0 5 anu|óiWc . iskola,ko||egium l-
101 l
)orla
'I
3
3000
2
2000
4 . O 7 {Uhetár 4 . 0 8 {jzertár 4 . 0 9 F{aktár 4 1 0 5;.".ut, Xuf,"t,i.fO
501 E
s000
E g y é bh e l y i s é g e k
.
2
3000
Etkeztetésse|ö sszeÍüggő heIyiségek
502 F ( ^ . l ;'
:::"
504
l
{
505
lt
i 0 1 l crVodarcsoporlszoba
oVodai neVe|és
i 0 2 L ogopédiai foglaIkoztatóegyénifejIesztó i . 0 3 c ye'mehWC ; Á a f c vermeI mosdó
io5'ayeímeho lozo
r 0 6 Betegszoba(e]kuonitö szoba)
l14
l
'-T
9 nottő tozó - óvoda
] . O B F .|nőttrnosdó ' óVoda
2008
2007
I
Xortseq
Db
Koitséq
összefÜggő tervezettkö|tségek A teIepheIyheIyiségeinek |étesítéséve| 2005
2044
-
7.
oo
kortsoo oo ikortséoóo
IskolaineVe|és ésoktatás
2007 ' xtiltsao ou
60000 15000
].
'os7tá|yte'em 7 02 számitástechnikaiszaktanterem 0l ldegennyelvis2aktanlerem . oa l ermészettudomány' szaktanteíe-
2006 -rortsoo
'1
10000
1
60000
2008. OO -t<,tltslq
20000 1
16000
1
30000
7 05 MUvészet| neVelésszaktanterem 7 06 Technikarszaktanterem
7 07 Looopédiai fog|aIkoztató' egyénifejlesztő 7 08 iszákmal gyakoílóteíem
6 120000
7 09 szakmai |aboratórium 7.10 DemonstÍác/ós lerem 7 11 |skola'tanmÚhe|yiképzesihe|yek
8.
Kol|égiumi e||átás
hálószoba 8 . 0 1 KollégiuÍ]i
8 A 2 Tanulószoba 8 0 3 stÚdió 8 . 0 4 szakkőíi diákkóÍiszobá 8 0 5 szárritástechnikaterém
8 0 6 U9yeIetesnevelöi szoba 8.07 Ejszaka gyermekfeJÜgye|ó szobála 8 . 0 8 Nóvérszoba
8 . 0 9 Vendégszoba 8 . 1 0 Teakonyha 8 . 1 1 Tanu]óivizesblokk'ÍÜrdőszoba 8 1 2 Mosókonyha(lanu|ói)
(tanuIo' 8 . 13 szaritóhe|yiseg (tanu{óij 8 1 4 VasalóhelViséo LétesítésseI osszeíüggófeInem osztottköltség Létesítés kö|tsé9eosszesen
98000
78000
138500
46000
2000c
A teIepheIyheIyiségeinekfe|újításáva| összefüggő tervezett kö|tségek 2404. fOltsOq
1.
2005
2006
Kö|tséo
Köliség
|ÍodaheIyiségek
1 . 0 1 i ' r o d a h e | y i s é g e ko s s z e s e n : |gazoató||loda l|qazqatói' oVo - d-a-v-P -7 É ' ' |:n' ' '
1'02
250C
132C 500
KoItséq
2008 KÓ|tséa
124
1,09 !"r!/"!::!!99"
400
900 300
1.06 iNevelotestLr letiszoba
200
í000
1'04 GazdaságvezetőiiÍoda I O5 Ugyvtle helytseg
2.,
2007
sport|étesítmények
300 400
1500
10000
Tornaszoba- isko|á r o r n a s z o o-ao v o d a
2 06 /.u/
2'08 ]Testedzőszoba . koJlégium 2 09 ]Tánu|óiö|lözd iskoja 2 10 iHideg.me|egvizes zuhányozó. iskoIa 2''l1 Tanári öltÖzö. jroda
Ku|turá|is helyiségek
3.l
9!] ]Iö!t!9. 3 02
5000
1500
500
KÓnyvtárszoba
3'03 Rendezvényterem 3 Oa Aura - isl ola
300
: O 5 T e . s a r g rot a r o g a l o f o g a d -h o ro ' g i u m
4. 4 0l
Orvostszoba
1o7!31e-wc
1000
600
Egészségügyi, szociá|isheIyiségek
--
4,03 Dohányzó
4 04 ]Tanáripihenó'ö|tőzó' teakonyha 4'05 Tanu]o|Wc.ls\o|ako|Jég|um
200 124
100 120
100 '120
30
50
50
250
150
150
150
150
r00 100 4 o9 Raktár 4'10 szemét.. kukatáro|ó 5'U1 tbed|ó
120 60
Etkeztetesset .isszeiIEdEfr6EEdEI'
5'02 Főzókonyha
s'or_l.'r r"gít.'k onyh " "
s.o+lrai"ro "osa-
5 05
[,']oslékláío|ó
6.i 6.01 Ovodaicsoporlszoba 6 02
Logopédai foglaIkoztató, egyeniíej|esztó
6 03
Gyernrek WC
6'ol
óye.me^ -osao
6 05
' c!eÍme. o|lo,,o 6 0 6 , B e t e g s z o b a , e l k - l o n r st oz o b a ' 6 07 5 08
Felnóttöltózö ' óVoda Felnottnosoo - ovooa
100 12C
odai neve|és
120 60
összeÍüggőtervezettkö|tségek fe|újitásáva| A telepheIyhe|yiségeinek 2404 Koltseq
2005 Kó|tséq
2006.
2047
KÖ|tséq Koltseq
2008 fOrtseq
l s k o l a neVelésés oktatás ]9:44 Yt"'"n.
5000 120
704
lro"g"n ny"lui.t"kt"nt"|."t Teímészettudományiszaktanterem
'|000
7 05
neve|ésszaktanteíem 'MÚvészeli
7.41
in2 io:
számítástechnikaszaktanteIem
5000
5000
2500 150 1000
7 06 Technikai szaktanierem 707
LogopédiaifoglaIkoztaió,egyénifej|esziő
7'08 szakmaigyakor|óterem 7'09 szakmaiIaboratórium 7 10 Demonstrációs teíem 7 11
lsko|aitanmÚhe|yj képzésihe yek
K o | | é g i u mei| | á t á s
8. I01 802 803 8.04 805 8.06
2000
1600
Ko|ég]umi há|ószoba Tanuliszoba szakkori' diákkőriszoba
terem számÍtástechnika neVe|ői szoba Ugyeletes Éjszakaigyermekfe|Ügye|ö szobája
808
Nóvérszoba
8 . 0 9 Vendégszoba 8 . 1 0 Teakonyha fÚrdószoba B 1 1 Tanu|ó]vizesb|okk. (tanu|ói) 8 12 |\4osókonyha
(tanu|ói) &13 ' s2áíítóhe|yise9 (tanu|ói) 8'14 Vasa]óhe|yiség FeIUjitassal osszefÜggö kö|tsegek EeIu]:tassaI osszefuggofe ne1. osztottkÖ||ség
- ebbólle jes körű.fe|Újítá:i !ö]ls99 . ebbő|tetószerkezet felÚjítása ebbő|kü|só burko|atfelújítása
11440
17714
'19780
44000
8000
20000
- ebbó|elektÍomoshá|ózatfe|Újitása ebbő Vizvezeték' vizesb]okkfe|úiítása
3900
260C
8000 10000 15000 7000 20000
ebbö] fútesirendszerkorszerusitése
mindösszesen Fe|Újitás kÓ|tsége
2600
5000 7000
ebbó|beIsóburko|at íelú]ítása ebbö| nyi|ászárohfe|Újítása
3900
55440
25710
39780
7. |sko|ainevelésés oktatás 2003 7A1
Az lskoIai oklatásban ÍésztVeVópedagógusok ]etszáma I s k o ] aé i v f o l y a m o sk z á m a
102
1-o3 7.o4
2006.
104
104
5
5
5
318
347
354
1
1
104
2007
2AA8
5
104 5
374
380
104
. a]só tagozát . ' osziá|yok száma . . t a n L ] | ó |ké l s z á m a
7.06 7.08
. íe ső tagozat . . o s z t á ] y o ks z á m a
7'09
. . t a n u | ó k| é t s z á m a
1'o7
-gTr91g|a l!1á-@ ' o s z l á | y o ks z á m a . tanu ók |élszárna
7.11 7.12
Iskoarends€ r Úszakképzes (szé.kkepzesi evÍo|yaT n!!!3]1ta99.91]
7:13
]
7-14
7-rs 16 / 'I
I
I oyoqypedagó9d
e l | a l a ' o a n í e s l e < U | ol a n u | ó h | e l S Z a . 3
1 364
P o o o || . l e g í al a n n e v e | l. o q / a l e k o sl a n ! ] | o |' e l s z a m a
t i '. I 19
'o9y9t9.oi tanL|ó. lozu |atas|ÍogYalétos. g''enge'l aló | o g v a l e | o sl a r u | ó | l o l u | | a t a s Í ' o g y a l é h o. sv a k Íogyatékoslanu]ók közlrr i.ila.' roo*reto" .og/álé|os|anJ|oltozJImozgas'Íogyale'os
7 20 /.2]
- fogyatekos tanteN szennt hatado osnaiyox E p u | e l e |s 7 a m d a m e t / o " nr a . r e ' e n r a t a t . a i ó
l-22
24
tl
2405.
104
lA t9l1!9-" tsr9l"("gp!grt1999-11
7 05
?j10
2004.
l
Epi]|etsz|ntekszáma, aho| lanterem ta|á|ható
I
t'lt
ttr
4
rl
1
1
5
5
7. |skolai nevelésés oktatás
: ^ ,, :I ^ a 1,?^
., :; ,4 , 1
a7 .
-U ', 1
. oszla]yleremrJoIszük5éote.em . o s l I á | y t e l e r r b ohi | Z d r o | aggy o g v p e o á g o g á | c e ' í áh a \ . ' ' l a ' I osztarvlA.etbo'25ío1é|h|seobnaDactás|l
e o o o ' o n á ' ' o t ' ' z a ' oa 9 e r r e a c e | á h a s z . o t n . t y ' s e ! . e o o o | r J s r e ] ys e 9 9 e | l o | o s z t á ' y t e t e T ' h o z o s e l k a a |' o h
szakmaigyakor|óterem szakma 1aboratóriurn Der.onslrácós terem /11 /111
tstotartanl..uhetyrtepzesi .Agráí
7. lskolai neve|ésés oktatás - Humán
1] 11 11l2 7 11 13
i.' Egeszségugy(72o) ' t!,lljvésze(210) ].
1 1 1 1.1 . . oklatás(140) l i 1 15 ]. . Szooáls szo]9á]lalások(760) 7 11 16 - Műszaki 7 1. ]7
7T118 711.19
7 1!4 7 11'21 7 11 22 7]123 7 11 24
711 25 ? 11 26
l
24
260
' L|e|.tloIec'.rlaa.e|ek!Íofu\ál5)3)
'Epitésze1(580) -'Fapa(543)
r. Gépészet(s21)
. . | n í o r m a l ] k(as z o f t v e r ) ( 4 8 o ) . Konnyú|pa(542) ' K ö r n y e z e t v 9 d e€ m . V í z q a z d á | k o d(á8s5 0 ) '. Köz|ekedés(840)
- Nyomdaipar(s2o) Vegyipa(s24)
M e n n ys e g
Eszközkód
01 01
T a n u | ó rp a d ( a s z l a | + U ó Í é s 2e g y b e é p í t v e )
01 02
T a n u | ó la s z l a ]
156
014211
01 03
Tanu|ószék
0T0506
01.04
Neve|ó asz|a] .NeVe|ó]szék
312 10 12
0] 05
01 06
Eszköztároó szekrény
Tabla 7 0l-OB :Foaas
7.02
o1 0 2 1 6
7
13
0t-07
02-01
szUk5é9|el
osztá
7.01
6
otoiai
30 200
010504
I
€
010604
0T0703 010303
5 I
számítástechnikai szaktanterem i S z á m i | ó g é psaz t a
8
02.02 Tanulór asz|a] OZOI Tarrto szer.
0? 01
Nevg!!1s!!91
'02'05
N e v e | o s| z é k
1
010210 010211
I
0t0506
1.42-08
010207 010504 010703 010102 040105
4
7,02.09 Nyorntató
040104
2
7 02.06 Táb|a 02'07
PoÍmentes(Ílrpchart) tábIa
1
rfr
7. |sko|aineve|ésés oktatás ldeqen nyelvi szaktanterem
7.03
010215 020114 o z o tr s 020116
010506
ol!41
0'10504 010703 o20't02 020113 oro104
Múvészeti
7.05
szaktanterem
010209 010506 014207
05.04
Neve|ói szék
ó,.q.]r"q"
010504
010703 010214 050105 030101 010701 050102
7 n5.12
Tárolóoo|c
010405
7. |sko|aineve|ésés oktatás 7.06
Technika szaktanterem
a n u ó m u n k a a s z l a .|l e c h n i k a s z a k l a n t e í e m b e
o:!21? 010501
Neve|ó munkát seoítő eszközök 1 00 1 - 0 1 10 0 r-02
10,01.05 Kvetitovászon 1 0 0 1 0 6 V d e o ( | e ] á | s z óí.e l v e v ó ) 1 0 0 1 . 0 7 H o r d o z h a | ók 1 s m é Í etláÚb | a
1 0 0 1 . 1 0 D i g i | á | |fsé n y k é p e z ő g é p l0 0t-tl I001-12
l 0 0 11 3 1 00 1 - 1 4
0501T9
(u9tdu1u 3uÁuup93as) BSgrlelsalepsqr u1odu119 lu>llzg{olnuB}V }lguzsuqzaqgsgJgtu {urerezspgtu
let{9ileI^l
l. Az cmbcri motorium ícjlcsztésc, fcj leszthctősige
I
Az emberi mozgásteljesítmónyekbiofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellcnrzői különb
29
2. Egószsóg - fizikai fittség- általános Íizikai teherbíró-képesség Világszervezet(WHo) ismert megfogalmazásasZerint:az Az E.gészségügyi egószséga jó testi' lelki és szociális közérzct állapota' amely nemcsak a betegségés más testi _ lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az (az egószséges|étezéshez), egészségre a lehető lcgteljesebbjó közérzctre' jellegíi' Az egészséges létezésfolyamat amelyben a folyamatosságés a ésannak elvesztése megszakítottságdialektikája érvónyesül, így az egészség között nincsenek merev határok, csupán az egyik állapotból a másikba való átrnenetvalósul meg. Miné|stabilabbaz egyensúly,- testi,lelki ésszociális értelemben egyaránt. az ember. anná|egészségesebb A fitt egyéntesti-lelki cgyészségcnehezebbenscbezhető' szilárdabb' Igy (itt) kapcsolódik az edzettség,a fizikai fittségaz egészséghezA gyakorlatban' az egészségesnekmondható emberek köZött szervi elváltozís ugyan mégnem mutathatóki, de a Ílzikaiterhelhetőség, a |rzikai fitnessszint szempontjábóljól mérhetőkrilönbségekmutatkoZnak. E különbsógek felfedése. a pillanatnyi edzettségiállapot meghatározása. szűkségesaz egyes kontlicionális képességekÍbkozatos fejlesztóséhez,az optimális .,se több, se kevcsebb'' egyénre szabott napi' heti,...mozgásmennyiségösszeállításához. A nenzetközi é'sa hazai szakirodalom szerint a Jizikai fitness legeg;szenibb módon az aerob kapacitóssal, az izonerővel és az egészségestestsúllyal fejezhető ki. Az országosan egységes adatszo|gá|tatáshoz évente két alkalomma| tanév elején és tanév végén - tanulók általános Íizikai teherbíró. minősítéséhez,ezen faktorok közül, az aerob kapacitás és képességének az áItalános testi erő méréséreösszeállított motorikus próbákban e|ért teljesítménytkell megbízhatóan'objektívmódon mérni ésértékelni. E módszertani segédanyag az adatszolgilltatas szempontjából, ezért kétJő egymással szorosan ősszef)ggő - részre bontható. I. részAlaptnérések A testnevelés sajátos eszköz és módszer.rettdszerével mén,e olyan me4bízható' eglszerű, objektív (terheléses műszeres vizsgálatokkal reruLs7ertadunk, - mindkét alótótnasztott), - mérésimódszert és ér|ékelési nem minden korosztóIya szóm
30
-Í
II. résxKiegés7ítő mérések,vix.sgálatok A mértpulzus értékekérttlmezósóhez,al, optimúlistestt.ime{ésaz attól való eltérésmeghatdrozóslilloz, a hajlébnyság /izületi mozgékony'ság méréséhez, . a fizikai fitness szint egyszerű néréséh<,z, ós ludatos Jéjlesztéséhez sziikséges humtittbíológiui - élettani, egészségtaniés edzéselméleti ismere|eketrendszerez,ésa sportoltísiszokisok feltérképezéséhez s7ükséges ,,Spor t-életmód', kérdőívet kínál.
3. Az általános fizikai teherbÍró képességmérésénekfő cólja 3.]. Az oktatás területén Áz iskolai testnevelés és sporí egészségmegőrző hatcisának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése,és tudatosítása az iskoláskonit fatalok körében. - Minőségcllenőrzés (Az általános fizikai teherbíÍó-képcssóg egységesmérése'értékelése ésmirrísítése).
- Minőségbiztosítás
(Minden fiatal . képességszerinti differenciiílt terhc|óssel, szükség esetén fe|zítkóztatí pÍogram biztosításával - úgy jusson el a felrx|ttó válásig, hogy az egészségeslétezéséhez szükséges|tzikai firness szint ''mcgkívántság'',vagy,'kell', értékét elérjeésmegtartsa).
- Az oktatásban eltö|tiitt évek alatt a rendszeres testedzésegészsóg. megtartó' egészségiavító szerepénektudatosíüísa. (A fizikai fittség méréshcz, önálló tudatos alkalmazásiához szükséges edzéselméleri, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerúsilésc, készségszinqéig gyakoroltaLísa).
3.2- A7 egés7ségü8y teriiletén Az iskola orvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése,hogl a testnevelőkóltal mértadatok isnere|ébenaz egészségüg,iek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionólis tillapottiróI, - az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapjan' (kaldiorespitratórikus állóképesség,általános tcsti izonreró, vagy gyengeség)
seqítveezzel a g/óglííást éSa betegségek megelőzését. prímér prevenció A a|apja: a közvetlen kapcsolattartásraépítettszorosorvos-pedagógusegyüttműködós.
.]l
1. Az alsó végtagtlinatnikuserejénekmérése HeIvbőltávoluerás(nr) A gyakorIatvtígrehajtásu: Kiinduló helyzet:a vizsgált személyaz elugróvotral(e|ugródcszka)mögött oldaltcryeszbcáll (a kibfejekpárhuzamosük ésegymástól kb. 20-10 ctn tát,,olságravannak) ilgy, hogy a cipőonával a vonalatnernérinti. Feladat: térdhljl ítás(ésezzel t:gyidqiűpáros korlendítéshátra, hátsó rézsútos méLytartáshelyzetóig), - ma1d Qláros karlcndÍtésselelőre) - páros lábú elrrrgaszkodásós elugráse|őre.A talajfogáspáros lábbal történik. Ertékelés:az ugróvonalra merőlcgcsen, az utolsó nyom ós aZ elugÍóvonal közötti legrövidebb távolságclt mé{ük:l cm-espontossággal' A bcmelcgítőugrásokatkövetően, a próba során maximum 3 kísérletilehetősóg megadásáva|, a legnagyobb ugrás ercdményétkel| Íigyelembe venni a pontértókretörténő átszánításkor. A mozgásbanrésztvevő főbb izmok Nagyon kornplex mozgás,szintc minden izom do,lgozikl. fázis : elrugaszkodiís négyfcjűcombizonr;combhajlítók: fóliginas, felig hárty:is,kétfcjűcornbizom; háromfejű lábszárizom. A mozgásbanrésztvevőegyébiznok: nagy melIizont,móIy hátizom' lrasiznrok' nagy farizom. 2. fízis:légntunka delta izom; csuklyás izom; elülső fiirészizom;nagy farizom; hasizmok:egycnes hasizom, haránt hasizonr' belső ferdehasizorn,külső fcrdehasizom;háromfejű lábszárizom. 3. fázis: talajfogás cotnbhajlítók: féliginas, félig hártyás' kétfcjű combizom; nagy farizom: háromfcjű lábsziírizom; négyfejücombiZom.
)l
l. He lvbő| távo|ugrás Izomműködés
I
I I I
F Mcrey Ildikó
A mozgásbanrésztvevő.főbb izmok magyar-lalinmegnevezóse l . Négyfejűcombizom(M. quadricepsfernoris) - kétfejű 2. Combhajlítók: combizom(MusculusbicepsÍ.emoris) - fóliginasizom (Musculussomitendinosus) - íélighártyás izom (Musculussemimenrbranosus) 3. Háromfejűlábszárizom (Musculustricepssurae) 4. Dclta izom (clülső része)(Musculusdeltoidcus) 5. Nagy mellizom(Musculus pectoralismaior) 6' Csuklyás izom /főleg a felső részc/(Musculus trapezius) 7. Móly hátizmok:- hosszúhátizom(Musculuslongissimusdorsi) . lapockaemelőizom (Musculus1evator scapulae) 8. Elülső fiirósz izom (Musculus serratusanterior) 9. Nagy farizorn (Musculus glutousmaximus) 10.Hasizmok: - egyeneshasizorn(Musculusrcctusabdominis) - haránthasizonr(Musculus transversusabdominis) - belső ferdehasizom(Musculusobliquusabdominisinternus) . ktilső t.erdchasizom (Musculus obliquusabdominiscxtemus)
-5-l
3. A vdllövi és a kűrizmok erő-tillóképességének nérése l.ckvőtámaszban karhai|ítás és- nvúitás fo|vamatosan. kifáradásig (db) MaximáIis időtartam: nők l.5 pcrc, férfiak 3 pe rc. A gyakorlat végrehajtása: vannak egymástól, Kiinduló helyzet: mclls őfckvtitiimaszban a tenycrck válIszélességbcn - a kéztámasz előrenéző jjakkll lörténik - a törZS egyenes, . a fej a törzs meghosszabbításábanvan -a térd nyújtott' a |íb zárt, a kar az alátímasztási Í.elületre merőlcgesFeladat: A vizsgált személyrnells ő fekvőtiímaszból indítvakarhajlítást-ésnyújtástvógcz. A törzs (ésa fej) feszes, egyenes tartáSáta karnyújtás-éskarhajlításideje alatt is neg kcll követclni. A karhajlításaddig történik, amíga felk:rrvízszinteshelyzetbe nem kerül' Ertókelés:a megadottidőhaláron belül, szünet nélkiili szabályosan vógrehajtottismétlések s2án]a. A gyakorlat egyenletes,nenr gyors ternpóbanvégzendő. Vigyázat! Amint az ágyéki gerincszakasz (a törzs) egycnes feszes tartása nr€ g színik 1=u 5u, |esüllyed), a gyakorlatot azonna| abba kcll hagyatni, mert ekkor az ágyókl gerincet kárositó nyíró erők |ópnek fcl! A ntozgásbanrésztvevőfőbb izmok nagy mellizom;nagy farizmok;háromfejűkarizom;dclta izom; hasizrnok;cgyeneshasizom,haránt hirsizom.belső fcrdehasizont. külúi ferdehasizom.
56
3. Fekvőtámaszban karhaiIításés- nvúitásfo|vamatosan.kifáradásig (db) Maximá|is időtartam: nők l.5 pcrc, fórfiak 3 pcrc. Izomműködés
I I
L I
l.
o F. Mércylldikó
I I I
A mozgasbattrésztvev(i./őbbizmok maglar-latin ncgnevezest l. Nagy nrellizom(Musculuspectoralismaior) 2. IJáromfejű karizom (Musculus triceps brachii) 3. I{asizmok:- egyeneshasiz-om( Musculus rcctusabdominis) . haIánthasiZoltl(Musculustransversusabdominis) . belső fcrdehasizom(Musculusobliquusabdorninisintemus) - kiilső ferdchasizom(MuscrrlusobliquusabdonriniscxtemuS) 4. Delta izom (Musculus deltoidcus) 5. Nagyfarizrnok(Musculusgluteusmaximus)
I I
I
l I l
--l )
5l
5. Á htitiznnk erő-útlóképességéncknérése. Maximá|is időtartam: 4 pcrc' A gyakorlatvégrehajtúsu'.
Kiinduló hclyzct: a vizsgált szetrrélyloma' vagy egyébnenl puha sz őnycgen a hasán fckszik 'gy' hogy a homlokával ésbehajlítottkarjaival megérintia talajt, mjndkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű mcgfcsz.ítósévc|a Ácdcncét közephelyzetben rögzíti' ésezt a gyakorlat során vógéig mcgtartja! A Iábakat ncm kel| leszorítani! Feladat: I. üteln: törzs - éstaÍkóratett karemeléS(hajlítottkarral), 2. ütcnr: karleengedésselkiinyök érintésaz áll alatt, 3. ütem: ktlnytikbcn haj1ítottkarok visszaenrelóseol
ó(|
folvamatosan.kifáradásig (db) 5. Hason-fekvósbő| tiirzsemclós ós - |cengedés Maximális időtartam: 4 perc. lzomműködés
o F' Méreyl|dikó Á mozgá'sban rész|vevőfőbb izmok magyar'latin megnevezése l. Mélyhátizmok:. hosszúhátizonl (Musculus longissimusdorsi) - kiils őoldali csípő-bordaizom(Musculus iliocostalis) 2. Kis ós nagy rombuszizom (Musculus rhomboideus minor' maior) 3. Csuklyás izoIn /főleg a középső részel(Musculus trapczius) 4. Nagy farizom (Musculusqlutcusmaximus) 5. Elülső fúrészizom(Musculus serratusantcrior) 6. Hasizmok - egyenes hasizom (Musculus rectus abdominis) haIínt hasiZon}(Musculus transvcrsuSabdonrinis)
()l
6. A hasiunok erő-úIlóképességének nérése Hanvattfekvésből fc|ü|ésós visszaereszkedés. folyamatosan. kifáradásig (db) Maximá|is időtartam: 4 pcrc. A gyakorlat végrehajtósa : Kiinduló helyzet: a vizsgált személy toma' vagy egyéb nem puha sz őnycgcn a hátán fekszik ós mindkét térdét90 fokos szögben behajlítja,a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornaj.sámolyra,vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke clőre néz, kezeinck ujjai a |ülkagyló mögött támasZkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kel| lcszoritani') Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indíÍ:isával'a gerincszakaszokat fokozatosan fe|eme|ve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (el őrenéző) ktnyökeivel érintse meg. Ezutiín a derék indításáva| a gerincszakaszokat fokozatosan |eengedve fekÍidjön vissza. A fentiek szerint végrehajtottmódon újabb felülés és hanyattfekvéskövetkezik folyamatosan. Ertékclós:a megadott időhat.íronbelül, szünet nólküli szabályosan Vógrehajtottismétlésck szátna. A gyakorlat végrehajtásaegyenletes'nem gyors tempóban történik. Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljiik el ésengedjük vissza, vagy ha a lábakat külsrí erő szorítja Ie (pl. társ)' akkor az ágyóki gerincet károsító eník ébrednckésműködnek! A mozgásban résztvevőfőbb izmok F.őkónt aZ egycncs hasizom fels ő szakaszadolgozik, de a többi hasizom is besegít. l lasiznrok: egyeneshasizom, haránt hasizom, bels ő fcrdehasizont'kiilső |crdehasizom-
6l
ó. HanvattfekvésbőI felii|ós ésüsszaereszkcdés. fo|vamatosan. kifáradásig (db) Maximá|is időtartam: 4 perc. Izomműködés
^^
2Jö/-, o F. Mérey|lriikó Á mozgasban résztvevőJőbb izmok maglar-latin megnevezése l. Ilasiz-rnok:- cgyenes hasizom ( Musculus recfus abdonrinís) - haránt hasizom (Musculus transversusabdominis) - bclső ferdebasizom (Musculus obliquus abdominis intemus) - külső ferdehasizom(Musculus obliouus abd
63
l3. ]Vlódszertani útnrutató a motorikus próbák elvégzóséhcz ] 3.]. Motorikus próbák az aerob állóképességmérésére A futás megkczdéseeliitt mégcgyszer emlékcáessüka tanulókatarra,hogy bcszilgctós nélkül- mindenki a tőlc tclhető lchető lcgnalyobb, közel azonos, olyan nagy sebcssóggcl(intenzitással)- fusson/kocogjon(ússzon)előre, hogy (úszás) l.utás közben nc alakuljon ki nagymórtékii oxigónadósság:r,/oxigénhiánya. Ha cz nrégisbekövctkezne, ós ez'értnlcg kell állnia' ne álljon ki végleg,hanemegy rövid ideig sétáljon(igen lassútcmpóban hatadjon) tovább e|őre, min<.la
- 1609 m (r mórfd|d) i|l. 2000 m sft|'utás Cél:a táv lchető legrtividebbidő alattitcljesítése. l609 m, illctve 2()00nlA Cooper-tcszt,futás/koctlgásteljesítInényórtékeinck síkfutásravaló átszánrítása, lehctőségctbiztosit ahhoz, hogy a kétpróba közűl ki-ki kedvc szerint' .lz általa kiválasztott pr.)bát alkalmazhassa a tanulói aerob nréréséro. állóképességénck Figvelem!!!! Az egyérrre szirbott cdzéstcrv elkószítésekor . a pillanatnyi edzcttségi akkor tudjuk a legpontosabban állapotnak mcglélclő . acrob teljcsítőképcsséget pulzusméróssel egészítjükki. Az elért megbccsiilni'ha a próba végrehajtását teljesítmóny és pulzus mcgnyugvás értelmezésc, szükség esetén az e|ért pontosítáSát teljesítménykonigálásával . a pillanatnyi aerob teljesítőképesség szolgálja. A mórt pulzusértékck az e|ért te|jesítménypontosítrísát és a cólpu|zusnak mcgfele|ő tempó kiatakítását segítik. A pu|zusórtékek csak akkor hasznosíthatók az elért te|jesítményesetlegcs korrigá|ására' ha a pu|zus számlálas módja megbízható, a mórt értékek pontosak. Mindettől fiiggctlenül' már a kisiskolás korban kezdjük e| 4 pulzus mérésgyakoroltatását, taní{sukmeg fiataljainirli a nrértpulzus értékekértelmczését. |Jívjuk fcl a figyelmükct arra, hogy az aerob teljesítőképcsségmérésóre alkalnazot( prribában elért az,onos tcljcsítmény,csak akkor jelcnt azonos állapotot is, ha közcl azonos pulzusszám emelkedéssclés megnyugvással jiír (]gyütt. Az e|ért tcljesítménycsetleges korrigálásához mcg ke|l mérni és fel kell jcgyezni a percenkéntipulzus szálnot: _ az aerobtcljesítő.képesség mérésórekiválasztott próba megkczdéseclőtt; és a próba befejez-ésc utáni megn}ugvási szirkaszban(lassújrirás kózben) az l'; az 5.: ésa l0. percckrevonatkoztatva. A pulzus adatait puIzusszámlperc formában íejezzÜk ki. A pulzusmérésnél. a kisebb hiba lehetősóge miatt - kezdetben 30 mp-ig ajánlatos számlálni az érverésckszámát, (az így kapott értéketkettővel kell mcgszorozni) némi gyakorlás után jobb, ha csak 20 mp-ig rnórünk (ésa mért értékcthiiromnral megszorozzuk). nem csak tes|nevelé,si, A pulzus mérésótésu mértpulzus értókekértelmezését gyakoroltatni. pl' óra beIüI is kelLenc hanem biológia, osztáb'Íőnöki keretein A feladat nagyon egyszeni' dc csak néhánypróbálkozás után szerezhctő mcg aZ a tapasztalat, taktikai felkószültsóg, amikor az aerob próbában e|én teljesítményés a mért pulzus értékekelemzése alapján ki-ki saját maga korrigálhatja a pillanatnyi aerob teljesitőképcsségét, azza| a cé||a|,hogy az cgészsóge mcgőrzését biztosító optimális idejű és intcnzitású napi. heti....edzisIncnlryiségct ál]íthassa össze. Bővebben lásd a Ki<,gészítővi.szgálatok' mérése,k c. faiezetbt'n.
.19
,r"rr*Urrr".
^
Ix. oszÍ:i|.J{ l.5 é!$ kon]ak s7ántáfa' | |Jn}.ltl fel.!é5bitI fclülós / db /
T
-:-
I I
|6 éveskonj.rk szánára'
I]::*,"]ii,'*::frffiil:I":"J;[".l;.#;;;:";'"i:'.J.J:í.j:1"".";ÍÍffi';i":""Í]"-:
87
Pon|édék.láblóza|: a mindennapi t?'ókenFég so./ón kgi,,k!'bb ieénfb( ,dt izomTorok e.(jánek, er& ó llóképességének n ó résó h ez xI. osztá|y ( 17 éveskonjak számára.) ol.' MércY lldik(; lIelybóltávolu8nís I lanyatt {ekvésbó| I.3ÍhaJlítís és Hason fekYéslx]| piíÍos|ább. n]újlís feIii|és |örzseme|ós éslccngcdés
2
3 1
5
ó
tny t.56 l. 59 l.62
r65 r68 l . ' 7|
Fiú l.9l
l. 9.1
r.97
2.Ín
2.01 2.M 2.8 2- l2 2.t5 2.t8
1
r.14
9 l0
l. 80
ll
L It6
13
l. 89 t.92
t4
1.95
l5 l6 Il
l. 98 2 0l
l8
2.08 2 .t 2
2.4l
2. 16
2.49
t11
t2
l9 20 2l
r .8 3
2.U
220
Lánv
Fiú
l. 88
2.21 2.24 2.21 2.30
48 5:l 58 ó8 11 18 83 88 93 98 tol 108
Ijny
Fiú
Liny
l:iú
9
22
35 39
4l)
t2 l3 t4
26 28 30 32
52 57 62 67 '72
t0
77 82
t5
a1 92 91 t02 107
tt2
3.1
47
5l 55
óo
59
ó4
6l{ 72 76 80 84 Ittt 9Z
Itl
l6
6l
l8
38 40 42
6'I 1l '15 '79
t7 l9
20 2l 22
44 4ó
48
44 48 52 56
83 87
2.34 2.31 2.45 2.53
Pon|árték.|óblá.al: a mi,,dennupi íe|éhenfséqsorón legin*óúb iqén)'bevett izomfonk erejéne*,eíoóIrnkp ességén2k n éú séhez xII. osztá|Y( 18éveskoníaksárDára') oF' MércYl|dikó
) t 4
5 6 7 9 l0 ll
t) l3 1.1
l Iel} bó| távol ugr:is páÍos lábbal
I Ianyatt.fekvésbő| felü|ós
K!Íhajlítís és nyújlás
Hason fekvósból ti'rzsemc|ésés|ccngc{]ós
Ijí|y
Fiú
1.58
Lmv 45 50 55
t-,iny l0
I.iú
l. 94
Líny 3b
ll
26
40
l.6l l. 6.1
r. 6'l
t.'70 1.73 t.'t6
r .7 9
l.9l
2. 00 2.01 2.06
2.U) 2.t2 2. 15
La2 l. 85 l. 88
2. ta
l. 9l t _9 4 t.91
2. )1
l5
2. 0o
l6
2. 03 2. 06
l8
2 .t o
20 2l
2.14 2.l8 2.22
2.21
2.30 2.33 2.36 2. 39 2.42 ). 46 2. 50 :. 54
óo
65 '70
Fiü 19 5,! 59 (A
ó9 74 79
80 85 90 95 100 105
rl0
u
89 91 99 I0.í I1 9 I 1.1
2a
12 l3 l4
t5 t6 t'7 l8
30 32 34 36 38 40
l9
20
2I 22 23
44
11
.íti 52 5ó 60 ó8 12 '76
4u
80 8-1
50
8li
F-iú
50 54 58
óó
10 14 78
81 86
90 94
2.5r1
Figyc|em: A vastagga| je|ö|t tc|icsí(ményszintaz cgcsz.sógmcgór'isbez -szük\éges'', i||etv€ -ket|" értókct ielziI Az álta]ános fizikai tchcÍbíÍó.képességfeJ|clts€ g e. (a. üc|ob ||]liesik;kl'P.$I.R is o. l'on.f/') akkor tekinlhcl(5 kicsyensúlyozolhlM]ar lonikusnak. ha a próbjzó a vizJ8álat sorlin cléÍtiiss^s pontszámainiLklcgalább a fclót Az aeroh á|lóképesség mérfsérealka|lna7oll oÍóbában s7c7i Í ee.
u6
I
I
!, mindennaPi |Üé^eÍ)ségso in lqi,'Lóbb igé,u'hc |'t|t izonsofuA ercjénú, eÍííPonléÍ1é*-lúblázar: ,óuóképessé gén?k n éft sóh.;. (oF'MóÍey||Jik(; ésóvismótIóks'mara ' 19éveskorúévves^esek Halon fe|vésiúl Kadra]|ítás és I llnyalt fckvó5b{'I ll(.|ybó] láVo]UgÍjs li).z5enlclós Ús lccnre!cs n}Íl'\ li'lű]ét P;iíot |ibbd ldb I ldb/ /db/ l.iú Fiú Dny l-rínv f'u Ijny FiÚ Liny 44 2o l7 50 t.97 I 1.60 4l 4ll 12 28 2.00 52 2 l. ó3 52 30 l3 57 óo l | .ó ó 2.07 .5ó 32 19 l4 2' í\b 62 65 l. 69 '70 60 2.09 6'7 5 t12 '72 't5 36 61 l6 6 1.75 2.12 68 17 38 61 80 t. ?rJ 2. l5 77 1 17 40 t8 85 t .8 l 2 .r 8 82 8 't6 ', ,1 l9 ó9 m 87 r. E4 80 1 3 95 ?o 9) t0 l. 87 84 2T 11 100 1 .9 0 2.11 9l ll 88 48 8l 22 r0l I05 2.30 t2 t.93 92 50 85 r07 It0 l' 9ó 2.r3 l3 89 52 1.36 ti) ll5 l4 1 .9 9 202 2.39 l5 2. 05 2.42 1T 245 I] 2. 08 2 ll 2.49 t8 253 t9 2.t5 2.51 20 2 .1 9 2 .ó t ]I 2 .l 3 Fig}e|em! A tás{agga| jcl.'lt te|jesítméoyszintAz € g ószsóe rtregórzcshcz -5züLségcs"' iI|clvc ''kc||" érlékel'é|li! d: j:o',Pri al.kor tekin|heli) Az iiltirlánor fi7ikni (chcrbím.(éFsség f€ ' J|ctlségc. (a. d,,í,b |t1j$Ítők|i,.JJ'8 .t ponlszámainJk |ega|ább a felól az a€ r ob ál|óképesség próbió soÍán eIéí összcs a vi^gálat ticgyensÚ|yozoínak/hirnDnikusnak ha a alknlmazott próbában szerzi ntg' méÍ.séÍe
fi9
2000 m-essíkfutrís(perc,mp.)
OF. Mércv l|.lik.i
Iy
rx.-)
l5
2 4
_t 6 7 I
10 I2 t3 15 ló
l8 t9 20 2l 22 2-l 25 26 27 28 29 30 31 .12 .13 J5, 3ti
37
l7 ércs
ló
l',7',41 t'7 39
tTll n23 l7' l ó t 7 0 l 1 65 4 1 64 7 16 40 l 6 ' 3 3 t6 26 1 6 2 0 t 6 l 3 l6' 06 r 6 ' 0 0 15 5.1 15 4',7 1 5 ' 4 1
r 5 ' 3 5 ts 23
l5'17 t5 l l l 5 ' 0 ó 15 0o r.154 1 44 9 14 43 l4'38 1,133 14 21 t1 22 t7 l 2 t4' 01 t4 0z 1 3 5 7 r 3 ' 5 2 tt 48 ll 43 1338 r 3 ' 2 9 1324 tl 20 l 3 ' l l t3 07 ll 0l 1 25 8 l2' 54 t2' 50 12'46 l 2 ' 3 8 l z 3 4 1 23 0 t 2 2 6 12 22 12'l8 l2 1l t2 0'7 1.204 t2 04 1 t ' 5 6 I t 5 6 I l' -53 I1 49
l l.4ó
Il ' 3 9 l r ll' It'26 ll t6 l1
ll'f2
36 29 19
l-l lt lu Il'07 I I'O.r I l 0 l
t 0 ' 5 t t 10 5-s
11'3) 1'7'I ó
t8
t't 23
l9
|7'ló
t 7 ' 0 1 ló'54
ló.54 t 6 4 7 16 40 l6' l-l 16'26 l6' 20 l 6 ' l 3 t6 06 t 6 ' 0 0 l5' 54 t5 4',7 1 54 l I 5 ' 3 5 15'23 l 5 ' t'7 1 5 ' Ir 15 06 l 5 ' 0 0 t4 54 t 4 ' 4 9 l 4 ' 4 1 14 38 14'33 t4 2I t4' 22 t4 t'7 tz 14 07 t4' 02 1 3 5 7 1 35 2 1 3 4 8 t3 43 l 3 ' 3 8 l 3 ' 3 4 13 29 l:l 20 l 3 ' l 6 l3' l l 13 07 l3' 03 1 2 5 8 12'54 1 2 5 0 t 2 4 6 1 23 8 t2' 34 12 30 12 26 t2 22
t5
óvcs
42 43
1 64 0 t6 26 1 6 ' t 3 45 16 00 4Ó \5 4',1 47 1535 48 l5't7 49 r 5 ' 0 6 50 l4'54 -tl ) 4 ' 4 3 52 14 3l 53 t4 22 14 t2 -55
1 4 ' 0 2 .'ó
1 3 ' 5 2 57 l 3 ' 4 3 J8 l3'34 59 t3 21 óo l3'tl ll 01 ó2 12 46 t2'34
t) )6
l2' t 8 t 2 'l { J 1 2 u t 2 0 7 12'01 ) z ' , M 12 00 12 ort I l ' 5 6 l 1 5 3 It 53 I1 49 |146 I l ' 4 9 1 t 1 6 1 13 9 \1',42 l l 3 6 I l 1 2 l t 3 2 l l 2 9 n' 26 1l' 26 l I ' 1 9 l 1 ' 1 6 l t 16 ll 13 Il'r0 ll t0 |107 r104 l l o l I t ' 0 t l0 _58 l 0 ' 5 8 t0 55 l 0 ' 5 2 1 0 5 2 l 0 4 9 l0 4('
ó] T1
65 TT
ó7 68 ó9 70 7I
72 73 75 76 ?7
l0'52 l0'4ó l0'40 l0'34 t0 29
l6 éves
lu 49 l0 4l
17
t8 óves
10 4(l
l0 40
l9
l0'.1.r I 0 4 0 |0 -17 l 0 ' 3 . Í l0 12 r029
r 0 3 7 I0 -l-l t o 3 2 lo' 29 l0' 2r
t0' 26 1 0 2 3 t 0 2 l r023 l 0 2 l t 0 I E r 0 l 5 l 0 t 8 l 0 l 5 t 0 'l - l t 0 I O r 0 ' r l l0' 1 0 t0 08 l0' 05 10 05 r0 0l 10 00 9 ' 5 8 t0 00 9 5 8 9'55 9 5 3 9' 55 9 5 1 950 948 9 ' 5 0 9 4 a 9',45 9',43 945 943 9 41 9' 3ll 9 4t 9' 38 9 3 6 934 936 931 9 31 9)7 9' 29 9 ' 2 t 9:5 9'2). 9',25 9 ) Z 9' 20 9 1 8 9' 20 9 1 8 9 1 6 9 t 4 Í ) ' 1 2 9 'r 0 9 ' 1 6 9',t4 912 9' t0 9'(Ju 9 0 5 908 905 9 0 3 9'01 901 901 8'59 857 857 n 5 5 8 ' 5 3 8 -51 851 8 5 1 8'49 8 4 1 8' 49 8'41 846 8' 44 ,346 8'4,1 8'4-2 8 4 0 8'12 840 838 83o 8ln 8 .t6 8 3 4 8',32 834 8 -t2 8 ' t l 829 8' 29 8 2 1 825 8'.21 825 8 ' 2 u a' 22 8 ' 2 0 822 820 I ItS 8 ' 1 7 ll 18 8 ' t 7 8 ' 1 5 8 ' 1 3 8'15 8 1 3 8 l I 8'l0 8 rI 8'10 808 80ó 808 80o 805 803 8 ' 0 1 u 0 2 s' o,l) 7 ' 5 8
t0 23
l0'l 8 t0 l3 10 08
r0 00 955 950 945 941
936 9 ll
9)5 9' 20 9.|ó
g',12 908 9'03 859 8'5-l
n'49 846 842 8']IJ
8 .14 8 31 8' 25 1122 Ii lS
8 15 8'll
808
ri 05
8'00 151
j:l:'::.^-:.:ii:: l:!li'l]:,.:1i'".,:,"i'ry",.u"orÁa..nnii*nui. i'" p,ár,i't a !'iz.galarsorane|éíösszespontsámaimk | c 8 3 l a D n: r l . I e | a , |í ( : I l ' ha ] ] d k i p e \ . ' 8 | n é I c Í J cá l k a I m . r , , u r r p ó h . r b r rsr z"e r ) rn l < l
ll
(OF.Mórcv I|dikti 2000 nt-essftfutás (pcrc' mp.) Fiúk pontórlók táb|ázata: l.77 pontig.
IX.-XII. osztá|v I5
t6 éves
lt'07 l2'58 ll 07 l2' 50 lt'58 12'42 1 2 '5 0 12',3,1 r 2 ' 1 8 12'22 I: l() t 2 'l 5 t2' 22 t2 07 Il I5 12'0{) l2'07 1t'53 l 1 ' :.1
2 I
-5 6 7
, ll
l2
)3 16
t2'u)
I l' 5-1 Il'4(, Il l(,
ll'39 Il'32
it'29 tt l? '16
Il. ló l1' l0 II'(N
)1
22 -.t
21 25 )6
:7 2S 29
32 J-i -i.t
37 -19
10
n' 22
lo 5{t l 0 ' 52 l0'46 l0 5lJ 1 0 5 2 l0' .10 I í ) ' { 6 t0' 3.1 l0' .r7 10'26 r 0 ' 1 2 l0'21 t 0 ' 2 6 1 0 't-5 l 0 ' 2 1 t 0 'I O l0' 0.5 l0 l5 tfI l 0 l0' fi) l0' 05 9 ' 5 5 l0 (I) 9 ' 5 0 9 ' - 5 3 9' ,{l 9 -tE 9'48 9' 3'1 9'.11 9'38 9' 2q 9' -rJ g',25 9',20 9',)s 9't6 9' 2s 9' 20 9' 12 9' 05 9 t4 9'01 9 10 l1'l0 l1'01
20
l l'4ó
] 5 19 éyeséletkorú) t7
l{t
I2 54 I1.16
t2 _r8 r2'10 t2' l 8 t2'll 12 0.1 '.19
.3ó '29 19 ll ' l)'7 '()l
l2'38 )l r0 2' 26 2' l8 2' O'7 2' 00 l'53 l16
l'39 l' l2
l' 26 I t9
t' 10 t' 0.1 058
8'5i
t2 t 2 'l 5
8 5.1 I J()
9' 05 1) 11
45
'49
17
'16 '29 '22 t6 '01 '01
49
50 51 52 5J 'J
5í,
t0'21 I0 l8 l0' l0' t)8 10'03 9'58 9'51 918
8''12
.í6
59 ó0 62 ó3 61 65 ó7
8n
l]' 0ó
8'00 't'51 '7'54 7 51 7"lE '7' 45 '7'42
'|',34 7ll
9',2'1
7l
'/'20
9' 22 9 lu 9 1,1 9't0 9'03 8'59
72
7't8
8',s5 u'5l
s'57
8 ' - 5t tt lT 8' .12 Í]'']8
8',ró
8'51
8'19 lt' '16 8',42 8'38 8' .t4 825
70
75 7ó 77
l8
s29
9' t6 9'31
7.:l
t'l
8'12 8' 29 825 8' 22 8't8 {t't5
1 '2 9 '7' 26
9 41
(óletkor / év).
t6
tl l(r
8'03
l0' 4-l
10'32
8'53
u'.19 lJ 46
1 05 5
10'3't
9 ()l
u'57
12'0l '56
o ' 5 2 10 .19
0',16 l0' 5-s l0' .19 0' '10 1 0 ' 4 1 0' 3,1 10'34 0' 26 u 2l l0'29 I tr 2_l 0' t5 t 0 'i s 0' l0 0' 05 l0' t l 10'olJ 0' 00 9'55 l0' 0l 9' 50 9 5ll 9' 43 950 9' IJ 9' .15 9' 34 9 '4 l 9',29 9'36 9'3l 9' 25 9' 20 927 9' ló 9' 22 9',t2 9'18 9' ll 9'05 q'0l 9' 08 ll'57 9 0.1 8'59
19
't
tl 109 1'06 1'ÍÉ
u'22 8' t8 3 15 ti'll
ll l'1
8'lt 8'2? 8' 2l 8'20 8' l7 8'lt 808
8'05 rl'08 8 ' 0 2 11'í)5 7 51{ 800 7'55 't'5'7 1'52 7'51 1'48 '1'5l 1'45 '1'12 7JS '7 7'.{5 19 '7'12 1',36 7'19 7',-r-l 7'36 7'30 'l',2',7 7'31 ]'.29 1'23 '1' 26 7',20 '7'23 7'lli '7'15 1'21) '7' 7' lE 12 't' t't5 10 '|', t2 1'0'7 7' ()9 7'()ó
7(x
7'01 6'59
'l', Os
7 01 6'59 d56 6' 54
l9
8'42
8 -t6 8' 32 8'29 3'25 8' 22
s',18 rJ'l5 B'll
8' 06
s03
8',00 't'57 754 7 51
7' 48 '/' 13
't' 40 1'17
1'29 't'26 '7' t9
'7'16
8'.10 8'3'1 8'-I \',2'1 8' 2l
8'20 8' ll
s',t-l
8' 10 8' 05 8' 02 7'58 7'55 1'5? '7'.t9 '7',16 ]',39 'l',36
? l.r
710 '/'21 1',21
't':z
7' 18 7'15
'/'12 '1't0 '|',01
7' t,t 7'll
1' 09 1' 06 '1'M '7' Ol
6' 5'7 6'55 ó.53 ó. 50
1',05 7',02 7',00 656 ó'51 í5|
ó. .l9
8 .17
! i g l e | t m ] A r N \ l . | g g : l Ij | | ö | l l o | j t s i t m ó n \ s z i n l a 7 C g c s 7 . r . A n ' t g l ' r l c i h r / ..l/ü |.\i'r.\.'. iIletrc ..lc||.. .'rIó[c! jc|zi! A z á l l 3 l á l ) ! \f i Z l k a j t e b e r t ' í r ó l ' r . t ' c r s Ú ! t . : : u . ' l . , l . t . ] r . . l ; , . l . i . l ' . l t . ' ' . : : r : , . r . . ] r lcjle(tsérc. 3[oÍ lckinthe1ő kj€g\tniú|)()l(Ílll]| hl.|].' )]|t]'Ir.l| lrt l |l]hl,'l) legaljbb a l.DlL:1aa z ! r o b á l l ó k é p e s \ e ! l l r é Í . \ ( : r .e] | k . t ] n ] . j ,' ,l . | ! ' h J h J n ' , , ( ' r , . ln r . "
-ír
l
\i/s!ii|Jl
sorln .|óí
ijr5zc! tonlsán)ili'lJL
( )szt:il.r.rlnkéIrti iisszesített adatlapa tanulók fizikai teIjesítményének nyilvántartásához \ ( i l n l r l ( i kn e r e S r t t l r t c r i :t l r . l t r ir r a p
|.ll||l|l,||Íilil
)lll
tanár neye:.....'....................'''.'.'.''osZtá|y:.........'... f€k}ólám!szb8n k'r hajlítás. ésn}újtás (db)
tl
Háson'íektésbó|(ör2s cm!lós ésIttnBtdós (db)
lrlrt!
