Pedagógiai program
2008.
TARTALOM
Bevezetés ....................................................................................... 1 NEVELÉSI PROGRAM ................................................................... 2 1. Az oktatás-nevelés feltételrendszere ............................................ 2 1.1. Intézményi státus .................................................................. 2 1.2. Személyi feltételek ................................................................. 4 1.3. Tárgyi feltételek ..................................................................... 6 1.4. Helyzetelemzés ...................................................................... 7 2. Alapelveink és értékeink ............................................................. 9 2.1. Gyermekközpontú tevékenységrendszer ................................. 9 2.2. Együttmőködés a pedagógiai folyamatban résztvevı partnerek között.................................................................................... 9 2.3. Értékközvetítés ...................................................................... 10 3. Jövıképünk................................................................................ 11 3.1. A jövıre vonatkozó szolgáltatásaink ....................................... 11 3.2. A kulcskompetenciák fejlesztését célzó pedagógiai megújulás. 11 3.3. Az informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) szerepének növekedése..................................................................................... 12 3.4. Fejlıdı érettségi utáni szakképzés ........................................ 13 4. Nevelı-oktató munkánk területei (cél- és feladatrendszer, eszközök, eljárások)................................. 15 4.1. Személyiség- és közösségfejlesztés ......................................... 15 4.2. Tehetség, képesség kibontakoztatása ..................................... 17 4.3. Sajátos pedagógiai problémák kezelése az esélyegyenlıség elımozdítása ................................................................................ 19 4.4. Egészségnevelés .................................................................... 22 4.5. Környezeti nevelés ................................................................. 22 4.6. Hagyományápolás ................................................................. 22 4.7. Iskolai közélet........................................................................ 29 5. Kapcsolattartás – kommunikáció ................................................ 31 5.1. Az iskola és a szülıi ház kapcsolata ....................................... 31 5.2. Az iskola tanárainak és más dolgozóinak kapcsolata.............. 32 5.3. Együttmőködés más intézményekkel ..................................... 32 6. Szolgáltatásaink ......................................................................... 35 6.1. Térítésmentes szolgáltatásaink ................................................ 35 6.2. Térítéses szolgáltatások ........................................................... 36 7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelı munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke, fejlesztések ................................................................................. 38 7.1. Eszközök, fejlesztések ......................................................... 38 7.2. Informatikai fejlesztési terv ................................................. 41
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM.................................................. 1. Az egészségnevelési program elkészítésének alapjai..................... 1.1. Törvényi háttere .................................................................... 1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép ....................................................
43 43 40 40
1.3. Erıforrások ........................................................................... 2. Alapelvek, jövıkép, célok, tartalmak ........................................... 2.1. Alapelvek, jövıkép ................................................................. 2.2. Konkrét célok ........................................................................ 3. Módszerek, tanulásszervezés ...................................................... 4. Eszközök .................................................................................... 5. Kommunikáció ........................................................................... 6. Továbbképzés ............................................................................. 7. Minıségbiztosítás .......................................................................
43 46 46 47 49 49 49 49 50
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................ 1. Helyzetkép.................................................................................. 1.1. Belsı környezet: az iskola ...................................................... 1.2. Fizikai környezet ................................................................... 1.3. Külsı környezet..................................................................... 1.4. Erısségeink........................................................................... 1.5. Gyengeségeink....................................................................... 2. Erıforrások ................................................................................ 2.1. Belsı erıforrások................................................................... 2.2. Külsı erıforrások .................................................................. 3. Alapelvek, jövıkép, célok ............................................................ 3.1. Hosszú távú célok ................................................................. 3.2. A céljaink eléréséhez a következı készségek kialakítása, fejlesztése szükséges ............................................................. 3.3. Konkrét célok ........................................................................ 3.4. Környezeti nevelési munkaterv .............................................. 3.5 Helyi értéklista, amellyel minden tanulónknak meg kell ismerkednie .......................................................................... 4. Tanulásszervezési módok ........................................................... 4.1. Minden tanulót érintı tevékenységek ..................................... 4.2. Nem minden tanulót érintı tevékenységek ............................. 5. Módszerek .................................................................................. 6. Taneszközök............................................................................... 7. Kommunikáció ........................................................................... 7.1. Iskolán belüli......................................................................... 7.2. Iskolán kívüli......................................................................... 8. Minıségfejlesztés ........................................................................ 9. Továbbképzések ......................................................................... 9.1. Belsı ..................................................................................... 9.2. Külsı.....................................................................................
51 51 51 51 52 52 52 53 53 54 57 57
HELYI TANTERV ........................................................................... 1. A tantárgyak rendszere............................................................... 2. Az iskola képzési rendje.............................................................. 2.1. 2003. szeptember 1-tıl felmenı rendszerben bevezetett óraterv – 2004. szeptember 1-tıl korrekcióval............................................. Gimnázium 9-12. évfolyam, nappali tagozat .......................
72 73 75
57 58 58 58 59 59 67 68 68 68 68 68 69 69 69 69
77 77
Informatikai szakközépiskola 9-12. évfolyam, nappali tagozat ...................................................................................................... 79 2.2. Ötévfolyamos gimnáziumi óraterv .......................................... 81 2.3. Gimnázium levelezı tagozat ................................................... 83 2.4. 2008. szeptember 1-tıl felmenı rendszerben bevezetett óraterv 84 Gimnázium 9-12. évfolyam, nappali tagozat .............................. 84 Ötévfolyamos gimnázium: nyelvi elıkészítı évfolyam + 4 gimnáziumi évfolyam ..................................................................................... 87 2.5. A képzéshez engedélyezett feladat tervezése 2004/2005 – 2008/2009.............................................................. 90 2.6. Képzési specialitások, irányok, a tanulók kötelezettségei, választási lehetıségek............................................................ 91 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................................... 96 4. A felvétel, a haladás, a magasabb évfolyamba lépés feltételei....... 98 4.1. Belépés az iskolába ............................................................... 98 4.2. A haladás rendje.................................................................... 98 4.3. A magasabb évfolyamra lépés feltétele ................................... 99 4.4. A tanulói jogviszony megszőnése ........................................... 100 5. Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatás; az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ........ 101 5.1. Az iskola számonkérési formái ............................................... 101 5.2. Az iskola alapvizsga ............................................................... 102 6. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai............................................. 104 6.1. Írásbeli (és más, nem szóbeli típusú) feladatok....................... 104 6.2. Szóbeli házi feladatok ............................................................ 105 7. A magatartás és szorgalom értékelésének és minısítésének formái és követelményei....................................... 106 8. Az egyes modulok értékelése, beszámítás.................................... 109 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek ...... 110 10. A nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerése ........... 112 11. A középszintő érettségi vizsga témakörei................................... 113 12. Tantárgyi helyi tanterv.............................................................. 130
SZAKMAI PROGRAM.....................................................................
125
BEVEZETİ „… helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk” (Illyés Gyula) Iskolánk az 1967-es alapítástól a nyolcvanas évek közepéig Tolna megye egyetlen érettségit adó mőszaki középiskolája volt, mely az ipar változó igényeinek megfelelıen többször is profilt váltott. A Rózsa Ferenc Mőszaki Szakközépiskola néven közismertté vált intézmény vonzó volt a megyében, de távolabbi településeken is. Sok fiatal részesült itt színvonalas képzésben és kapott személyisége formálódásához emberi indíttatást. Az elmúlt évtizedben az oktatás társadalmi – gazdasági környezete megváltozott, a közoktatás rendszere jelentısen átalakult. Az átalakulás részese az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, mely a jó hírő mőszaki szakközépiskolából vált vegyes profilú – gimnáziumi és szakközépiskolai képzést folytató – középiskolává. Az 1992-es gimnáziumi profilváltás óta intézményünk helyzete stabilizálódott. Megújulásra képes nevelıtestülete az iskolát néhány év alatt gimnáziumként is vonzóvá és elismertté tette a szülık és diákok körében. Differenciált képzést kínáltunk, családias, az egyéniséget elfogadó légkört teremtettünk. Az informatikai szakközépiskolai képzés 1996-os, majd az ezt követı érettségi utáni informatikai profilú szakképzés bevezetésével korábbi mőszaki hagyományaikhoz és a város illetve a megye fejlesztési törekvéseihez kapcsolódtunk. Az iskola elsı 25 évérıl egy 1992-ben készült jubileumi emlékkönyv ad áttekintést. A profilváltást követı átmenet elsı szakaszáról az 1999-ben megjelent Emlékkönyv számol be. A változás éveiben intézményünk nemcsak a képzés szerkezetében, objektumaiban és tárgyi feltételeiben újult meg, hanem lényegesen megváltozott a tanulóifjúság és a tantestület összetétele is. A 2004-ben megjelenı emlékkönyv az utóbbi öt év oktató-nevelı munkával telt idıszakáról ad képet. A makro- és mikrotársadalmi környezet változásai iskolánkat ma sem hagyják érintetlenül. Beiskolázási gondjaink nincsenek, de a régió hasonló profilú képzési kínálata versenyhelyzetet teremt. A hozzánk érkezı tanulók jó általános iskolai eredményei pedig a korábbinál még markánsabb – korszerő, versenyképes tudás közvetítését elváró – szülıi, tanulói és fenntartói igények megfogalmazódásával járnak. Partnereink igényeinek mind teljesebben szeretnénk megfelelni. Ezért ISO 9001-2000 szabvány szerint kiépített minıségbiztosítási rendszert mőködtetünk, hogy alkalmazásával a partnerközpontú mőködést egyenletesebbé, megbízhatóbbá tegyük, minıségcéljaink pedig elérhetıvé váljanak. A 2004-2005-ös tanévet az Európai Unió polgáraiként kezdjük meg. Az új igényekhez képzési kínálatunk bıvítésével és a színvonalas, eredményes mőködést továbbépítı jövıkép formálásával alkalmazkodunk. Mindezek az oktató-nevelı munka jogi kereteinek változásával együtt indokolták a 2001-ben elfogadott pedagógiai program 2004-es átdolgozását. A minıség iránti elkötelezettségünket mutatja, hogy 2005-ben már a második sikeres tanúsító audit zajlott le iskolánkban. 1
Iskolánk a korábbi középtávú célkitúzéseivel összhangban a 2005/2006ös tanévtıl a HEFOP 3.1.2. keretében pályázati úton részt vesz a Déldunántúli régióban a kompetencia alapú oktatás, nevelés és képzés komplex bevezetésében, melynek keretében egyre nagyobb teret nyer a kulcskompetenciák fejlesztését elıtérbe helyezı pedagógiai gyakorlat, a digitális tudásanyagok és az e-learning módszerek alkalmazása. Mivel rugalmas szakképzési profilunkat folyamatosan a változó piaci igényekhez és feltételekhez igyekszünk alakítani, a felsıfokú szakképzés rendszerének átalakulása, valamint az új OKJ megjelenése miatt a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Karával együttmőködve indítjuk a mőszaki informatikai mérnökasszisztens képzést, valamint lokális oktatóközpontjává válunk a Cisco Hálózati Akadémiának, amely nemzetközileg elismert a hálózatfejlesztı szakemberek körében. A Nemzeti Alaptanterv 2007-es felülvizsgálatát követıen az iskoláknak át kell tekinteniük pedagógiai programjukat, és a szükséges változások átvezetésével meg kell teremteniük az oktatás-nevelés központi és helyi szintő szabályozásának összhangját. Mindezen változások indokolják a 2004-ben módosított pedagógiai program újbóli felülvizsgálatát.
NEVELÉSI PROGRAM 1. Az oktatás-nevelés feltételrendszere 1.1.
Intézményi státus
Az intézmény neve: I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola Az intézmény székhelye: 7100 Szekszárd, Kadarka u. 25-27. Az intézmény alapító, fenntartó és felügyeleti szerve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény típusa: gimnázium és szakközépiskola, négy, öt ill. hat évfolyammal Az intézmény jogállása: helyi önkormányzati költségvetési szervként önálló jogi személy Az intézmény által ellátott alaptevékenység és ezzel összefüggı feladatok: • Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó oktatás: gimnáziumi képzés (4 évfolyamos, a fenntartói döntéstıl függıen évfolyamonként 2 vagy 3 párhuzamos osztályban), gimnáziumi képzés (5 évfolyamos, évfolyamonként 1 osztály), szakközépiskola képzés informatika szakmacsoport (4 évfolyam, 1 kifutó osztály), • Általános mőveltséget megalapozó iskolarendszerő felnıttoktatás: gimnáziumi levelezı tagozat (4 évfolyamos, évfolyamonként 1 osztály). • Nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás: oktatási törvény alapján mőködı, érettségi utáni szakképzés • Pedagógiai szakszolgálati tevékenység: gyógytestnevelés (létszámtól függıen 1 v. 2 tanulócsoport). • Diáksport: 2
iskolai sportkör mőködtetése. Az iskolában a nevelési-oktatási tevékenység a közoktatási törvényt, a Kormány 243/2003. (XII. 17.) rendeletét (a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról), a Kormány többször módosított 100/1997. (IV. 13.) rendeletét (az érettségi vizsgaszabályzatról), valamint az oktatási miniszter többször módosított 28/2000. (IX. 21.) rendeletét (a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról) és a többször módosított 11/1994. MKM rendeletet (a közoktatási intézmények mőködésérıl), a Kormány 202/2007. (VII. 31) sz. rendeletét (a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló eredeti rendelet módosításáról) figyelembe véve készített és jóváhagyott pedagógiai programja (abban helyi tanterve), továbbá az önkormányzati intézkedési terv, az önkormányzati minıségirányítási program és az intézmény szervezeti és mőködési szabályzata szerint folyik. Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult.
Egyéb információk:
Az iskola honlapjának címe. www.ibela.sulinet.hu E-mail címe:
[email protected] Az igazgató e-mail címe:
[email protected] Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola OM azonosító kódja: 036 394 Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola bankszámlaszáma: 11746005-15416566-31410003 Az I. Béla Alapítvány bankszámlaszáma: 11746005-20009018 Az I. Béla Alapítvány adószáma: 18854024-1-17 Az intézmény MÁK által meghatározott törzsszáma: 416702 1251 17 2276 80120 A gimnáziumi képzés szakaszai: 9-10. (5 éves gimnáziumban 9-11.) évfolyamon általános mőveltséget megszilárdító 11-12. (5 éves gimnáziumban 12-13.) évfolyamon általános mőveltséget elmélyítı, a továbbtanulást segítı, az önkéntes választásnak megfelelıen közép- ill. emelt szintő érettségire történı felkészítés. Kimenet, szerezhetı végzettség: a 12. (5 éves gimnáziumban a 13.) évfolyam végén érettségi vizsga. A köztes évfolyamokon elırehozott érettségi vizsga is szerezhetı, amennyiben a tanuló az érettségi vizsgaszabályzatban rögzített feltételnek megfelel. A szakközépiskolai képzés szakaszai: A 9-12. évfolyamon a gimnáziumival megegyezı, de a 9. évfolyamtól szakmacsoportos alapozó oktatással egészül ki.
3
Az érettségi vizsgát követıen a tanuló önkéntes választása esetén szakképzési évfolyam(ok)on felkészít az Országos Képzési Jegyzékben szereplı szakképesítés körében szakmai vizsgára. Kimenet, szerezhetı végzettség: A 12. évfolyam végén érettségi vizsga. A köztes évfolyamokon elırehozott érettségi vizsga is szerezhetı, amennyiben a tanuló az érettségi vizsgaszabályzatban rögzített feltételnek megfelel. A szakképzési évfolyam(ok) végén: szakmai vizsgán OKJ szerinti szakképesítés szerezhetı. 1.2. Személyi feltételek Az alkalmazotti közösségre jellemzı, hogy a többség nagy odaadással igyekszik a feladatoknak megfelelni. Ez a tanulási folyamat igényes irányításában, a túlmunka vállalásában, a versenyekre való felkészítésben, a rendezvények szervezésében és lebonyolításában, valamint sok más, az iskolai élettel összefüggı és a munkaidı kereteibe sokszor nehezen beszorítható tevékenység vállalásában nyilvánul meg. A nevelıtestület átlagéletkora 42 év, az egyes korosztályok körülbelül egyenlı arányban képviseltetik magukat. A nemek aránya is kedvezı: a nık és férfiak aránya 23:15. A tantestület harmada 30-as éveiben jár, 4-5 éven belül több kiemelkedı munkát végzı pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, ezért a tapasztalatok átadásának lehetıségét, igényét erısíteni kell. A belépı új kollégák vagy az új területen (pl. osztályfınöki munka) tevékenykedık munkáját ún. beilleszkedési program segíti. Minden tantárgyat a törvényben meghatározott végzettségő pedagógus tanít. A nevelıtestület szakos ellátottsága a 2007/2008. tanévben Magy ar
Magyar Matemat Történelem Fizika Kémia
Mate Tört mati énel ka em
2
Fizi ka
Kémia Bioló gia
Föld rajz
Éne k
1 1
Ango Ném l et
1 4
1
1 1
1
1
Olas z
Inform atika
Test Fil Oro nevel oz sz és ófi a
Ho lla nd
Kö ny vtá rinf .
1 1 1
1
1
1 1
Biológia
1
Földrajz Rajz
1
Ének
1
Angol
4
Német
1 2
1
Olasz Informatik.
4 1
Mőszaki Testnev.
2 4
A tanár presztízse személyiségétıl, igényességétıl függ elsısorban, de számít az iskolában uralkodó légkör is. Nálunk a munkáját szakértelemmel, lelkiismeretesen és következetesen végzı tanárnak tekintélye, becsülete van. Fontosnak tartjuk, hogy az oktató-nevelı munkában a nevelés is nagy hangsúllyal jelenjék meg. Ennek hangsúlyozását az iskolahasználók visszajelzései megerısítik. A helyi tanterv munkaerı-szükséglete és a jelenlegi tanári kar közötti különbség: Tantárgyi modul oktatására a munkakörre elıírt (középiskolai tanári) végezettség és szakképzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelelı szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség jogosít. A szükséges szakképzettség megszerzését a 2008. szeptemberétıl induló 5 éves továbbképzési ciklusban megterveztük az alábbi területeken: • Tánc és dráma (modul tantárgy) • Társadalomismeret (modul tantárgy) • Etika (modul tantárgy) • Filozófia • Az Európai Unióban beszélt nyelvek (az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következményeként az uniós munkavállalási lehetıségek bıvülésére kell felkészítenünk diákjainkat)
Az elmúlt években pedagógusaink jelentıs része korszerősítette tudását tanfolyami képzésben, PhD-képzésben, újabb diplomát, illetve pedagógus szakvizsgát eredményezı oktatásban. A továbbképzésre, kétszintő érettségi vizsgáztatói felkészítésre fordítható központi keretet teljes egészében kihasználjuk, az igényeket nem is tudjuk fedezni. Ez a hozzáállás reményt ad arra, hogy kollégáink tanfolyami, illetve szakképzett-séget nyújtó képzéssel alkalmasak lesznek a helyi tanterv maradéktalan megvalósítására és a kétszintő érettségi vizsgához kapcsolódó feladatok ellátására. Az iskolavezetés a szabályzatoknak megfelelıen biztosítja a munkaközösségvezetık, a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet érdemi részvételét a munkaerı-gazdálkodással kapcsolatos döntések elıkészítésében és meghozatalában.
Nem pedagógus állományban lévı alkalmazottak A jelenlegi feladatok ellátását ügyviteli (titkársági) személyzet végzi, az informatikai oktatást és az IKT alkalmazását rendszergazda, oktatástechnikus segíti. A pedagógus munkát részmunkaidıs gyermek- és ifjúságvédı közvetlenül támogatja. 5
1.3. Tárgyi feltételek Az iskola tárgyi feltételei az épületadottságokat illetıen (két különálló lapos tetıs épület, kis tornaterem) közepes szintőek. A kívülrıl 1997-ben megújult két épületünket (A és B egymás mellett) 3000 m2 gondozott kis park veszi körül. A telek északi felén 3700 m2-es sportudvarunkon 1 bitumenes és egy felújításra szoruló salakos pálya található.
Az intézmény helyiségei: Helyiség A épület B épület „Normál” 9 3 tanterem Szaktanterem 4 2 Számítógépterem 4 Nyelvi labor 1 Nagyelıadó 1 Szertár, 4 1 szerverterem Raktár, oktatás1 3 technikai helyiség Szabadidıs 1 1 helyiség Tornaterem 1 Öltözık 2 Tornaszoba 2 Zsibongó 1 Tanári szoba 1 Iroda 4 Könyvtár 1 Olvasóterem 1 Rádióstúdió 1 -
Összesen 12 5 4 1 1 5 4 2 1 2 2 1 2 4 1 1 1
Az A épületben büfé mőködik, a B épületben italautomata áll a tanulók és dolgozók rendelkezésére. A kínálatot az iskola-egészségügyi szolgálattal rendszeresen felülvizsgáltatjuk. A pedagógusok és az oktatást ill. a mőködést segítı alkalmazottak megfelelı körülmények között dolgoznak. A szertárak, a szerverterem egyben tanári munkahelyek is. Könyvtári állományunk, könyvtárunk, szaktantermeink, számítógéptermeink megfelelnek az alapvetı követelményeknek. Szertáraink felszereltsége megfelelı, a legfontosabb oktatási segédeszközök, technikai berendezések, demonstrációs eszközök megvannak, de felújításukat, cseréjüket folyamatosan kell végezni. Tanulókísérleti eszközeink egy része elavult, cseréjük, gyarapításuk folyamatban van (bıvebben l. a 7. pontban). Az informatika-oktatás igényeivel összhangban az elmúlt három évben minden számítógéptermünk gépparkját lecseréltük. A 2. emeleti zsibongóból korszerő kommunikációs tanirodát, a korábbi Internet-folyosóból a CISCO Hálózati Akadémia Lokális központjaként gyakorlótermet alakítottunk ki. A 6
diákok szabadidıs helyiségeiben számítógépeket helyeztünk el. Géptermeinkben több interaktív tábla és hálózati felügyelı szoftver segíti az oktatást. Távlatban egy normál mérető tornateremre lesz szükség. A jelenlegi tornaterembıl díszterem alakítható ki, mely az erre alkalmatlan B épületi nagyelıadó kisebb tantermekké alakítását is lehetıvé teszi. A tornaterem alatti helyiségek a zsúfolt könyvtár gondját is megoldanák. Elınyös számunkra a Rózsa Ferenc Kollégium szomszédsága, mert így az étkezés és vidéki tanulóink kollégiumi elhelyezése helyben megoldott. 1.4. Helyzetelemzés Az 1998-ban elfogadott pedagógiai programunk 2001-es átdolgozása és az ISO 9001-2000 szabvány szerinti minıségirányítási rendszer kiépítése intézményünkben egy idıben történt. E két – önmagában is jelentıs – feladat kapcsán végeztünk elıször teljes intézményi helyzetértékelést: partnereinket azonosítottuk, az oktatás-nevelés kulcsfolyamatait meghatároztuk, eljárásokat dolgoztunk ki a folyamatok mőködtetésére, megterveztük mérésiellenırzési-önértékelési rendszerünket. Az akkori tapasztalatokat, a megfogalmazódó feladatokat a színvonalas, eredményes mőködés érdekében a tervezés során felhasználtuk, az iskolai munkát szabályozó dokumentumokat, szabályzatokat erre építve dolgoztuk ki. Az intézmény minıségpolitikájának megfelelıen vállalt feladataink teljesítéséhez minıségcélokat tőzünk ki, megvalósításukhoz rendszeresen intézkedési tervet készítünk. A minıségcélokat az érdekelt partnerek visszajelzései és saját tapasztalataink alapján folyamatosan felülvizsgáljuk. Tervszerően kétévente végzünk szülıi-tanulói kérdıíves elégedettség mérést a 9. és 12. évfolyamosok körében. A köztes években tanári kérdıíves megkérdezéssel és SWOT-analízissel próbáljuk a pedagógiai program és valódi mőködés kapcsolatát ill. a változásokhoz való hozzáállást feltárni. Méréseket a minıségbiztosítási rendszer mőködtetése óta kétszer végeztünk. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a felmérések eredményeit és az ebbıl adódó elvárásokat: Diákjaink nagy többsége (93 %-a) nyilatkozott úgy, hogy „nem bánta meg” iskolánk választását. A követelményrendszert igényesnek tartók aránya a túl magas vagy túl alacsony követelményszintet megfogalmazókkal szemben 84:16. Tanulóink által kifejezett elégedettségnek legfıképpen a jó nevelési légkör az oka. Figyelemre méltó észrevételek érkeztek azonban a szigorra, az iskolai stresszhatásokra és a heterogén értékelési rendszerre vonatkozóan is. Pedagógiai gyakorlatunkat ennek megfelelıen még alakítanunk kell. A feldolgozott szülıi válaszok is megerısítették, hogy iskolánk legfıbb pozitívumának nevelési légkörét tartják (70 %), a reális követelményrendszer a rangsorban a második helyen szerepel (40 %). Továbbra is megırzendı
7
tehát az egyéniséget elfogadó pedagógiai szemléletmód és a „családias légkör”. Úgy gondoljuk, hogy legfıképpen ennek köszönhetı, hogy legutóbbi mérésünkkor egyetlen szülı sem bánta meg, hogy gyermeke oktatásátnevelését ránk bízta. 2003 szeptemberétıl a kilencedik évfolyamosok körében végzett mérésben vizsgáljuk tanulóink iskolaválasztási motívumait is. A gyermekbarát légkör, a nyílt napokon szerzett tapasztalatok, a képzés színvonala, és az iskola jó híre a szülık, ismerısök és rokonok hatása mellett a legfıbb motívum. A nevelıtestület alapvetı erısségünknek, legfıbb értékünknek a jó iskolai légkört tartja. Lehetıségeink között pedig elsı helyen a tehetséggondozás fejlesztése áll. Van még mit tennünk tehát a tehetségek kiválasztása, felkarolása és képességeik tervszerő fejlesztése terén. Ugyanakkor megfogalmazódott a felzárkóztató foglalkozások kínálatának növelése iránti igény is. A 2003/2004. tanévben fenntartónk is végzett tanügy-igazgatási ellenırzést iskolánkban. A errıl érkezett visszajelzés is pozitív. Minıségbiztosítási rendszerünk mőködését évente ellenıriztetjük. Az eddigi felülvizsgálatok a rendszer mőködésében nem tártak fel hiányosságokat. A 2005/2006. tanévben fenntartónk megbízásából elvégzett szakmai ellenırzés példaértékőnek nevezte a humánerıforrás-fejlesztéssel és a vizsgáztatással kapcsolatos intézményi tevékenységet.
8
2. Alapelveink és értékeink Iskolánkban a gimnáziumi képzés és az informatikai szakközépiskolai oktatás még nem rendelkezik régi hagyományokkal. Pedagógiai szemléletünk és gyakorlatunk az alig több mint 10 éve történt profilváltás óta fokozatosan érlelıdött, mára markánsan körvonalazódik. A tanulókat – igényes, de teljesíthetı követelményeket támasztva – olyan színvonalú tudáshoz ismeretekhez és készségekhez kívánjuk juttatni, amelyek alkalmassá teszik ıket a egyetemi, fıiskolai vagy más felsıfokú továbbtanulásra. Mindezt családias légkörben, az éppen szükséges korlátok között, a diákok erıfeszítésére számítva, felesleges stressz nélkül kívánjuk elérni. A tantárgyi teljesítmény mellett a harmonikusan fejlıdı személyiség egyaránt fontos érték számunkra. Számolunk azzal a ténnyel, hogy az iskolák nincsenek egyedül a személyiséget formáló tényezık között, sıt, szerepük ebben nem is kizárólagos. A család, a közvetlen környezet, a kortárs csoportok, a tömegkommunikáció, az iskolán kívüli képzési formák (különórák, elıkészítık, nyelvtanfolyamok, mővészeti csoportok, internet stb.) kiegészítıi, esetenként konkurensei az iskolai munkának. Ezeket a hatásokat a lehetı legjobban fel kell használnunk (ha kell, ellensúlyoznunk) oktató-nevelı munkánkban. A szülık, a diákok, a tantestület és a fenntartó igényeit és elvárásait figyelembe véve a következı alapelveket tartjuk elsıdlegesnek, melyeknek át kell hatniuk az iskolai élet minden területét: 2.1. Gyermekközpontú tevékenységrendszer:
személyiségfejlesztés, közösségek erısítése, esélyegyenlıség elımozdítása, tehetséggondozás.
Az oktatás és a nevelés összhangján alapuló pedagógiai folyamat irányítója a tanár, aki felelısséggel tartozik a rábízott gyermekekért a szülıknek, iskolájának, mind pedagógiai módszereit, mind pedig az átadott tudás tartalmát illetıen. A tanári tekintély alapja a bizalom, a tudás és a pedagógiai elkötelezettség. 2.2. Együttmőködés a pedagógiai folyamatban résztvevı partnerek között:
demokratizmus, jogok és kötelességek összhangja, kölcsönös megbecsülés és tolerancia, szolidaritás, az egyén tisztelete, lelkiismereti szabadság, 9
egymás testi és lelki egészségének védelme, az iskola egészséges és tiszta környezetének fenntartása, folyamatos és érdemi kommunikáció, az iskola jó hírnevének védelme.
2.3. Értékközvetítés:
a kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló, alkalmazható tudás; korszerő, sokoldalú általános mőveltség, a nemzeti és a helyi hagyományok tisztelete, az európai és az egyetemes kultúra megbecsülése, a globális és helyi problémák iránti érzékenység, az egészséges és környezettudatos életvitel igénye. az innovációra való igény, a kooperációra épülı közösségi magatartás. Az alapelveknek megfelelıen iskolánk értékeinek tartjuk a sokoldalú tanulói támogatást, partnerközpontú mőködést, családiasságot, és az irántunk megnyilvánuló keresettséget.
10
3. Jövıképünk 3.1. A jövıre vonatkozó szolgáltatásaink Iskolánk a jövıjét továbbra is az alapító okiratban rögzített tevékenységi körökben képzeli el: a középfokú oktatásban, ezen belül az informatika kiemelt szerepének felvállalásában, az érettségi utáni szakképzésben. A korábbiak mellett a nyelvi elıkészítı gimnáziumi osztály folyamatos indításával számolunk. Mindezek az iskola jövıje szempontjából stratégiai fontosságú, hosszú távú feladatok. Továbbra is elsısorban a szekszárdi és a közvetlen városkörnyéki iskolák diákjaira számítunk. Célunk, hogy értékeink megırzésével az eddig kivívott rangunkat, pozíciónkat a város középiskolái között megırizzük és tovább erısítsük. Valljuk, hogy jövıorientált szemlélető, innovatív iskolaként a folyamatos pedagógiai megújulás, informatikai lehetıségeink optimális kihasználása és a környezetünk változásaihoz folyamatosan alkalmazkodó képzési szerkezet jelentheti számunkra a sikeres jövı útját. 3.2. A kulcskompetenciák fejlesztését célzó pedagógiai megújulás A 21. század iskolája az infrastruktúra fejlesztése mellett új szemlélető pedagógiai megközelítést igényel. Ez értelmezésünk szerint a következıket jelenti:
Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerı-piaci igényekhez való alkalmazkodás. Az iskolai oktatás-nevelés szemléletében nem követhetı már az a korábbi évtizedeket idézı modell, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével, és a megszerzett végzettség életre szólóan kijelölte az egyén életpályáját. A jövıben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása. Ezért az oktatásban a hangsúlynak az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére kell áthelyezıdnie, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. A kompetencia alapú oktatás a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást helyezi a középpontba. Az ezt megvalósító oktatási programcsomagok az ismeretszerzés és képességfejlesztés egyensúlyán alapuló oktatást, fejlesztést valósítanak meg. Intézményünkben a programcsomagok tartalmi és módszertani elemeit valamint a kétszintő érettségi vizsgakövetelményeket hatékonyan és eredményesen ötvözı pedagógiai tevékenységnek általános gyakorlattá kell válnia.
A középiskolai nevelésben és oktatásban kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tudás alapvetı tényezıit és összetevıit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem elıtt tartásával szilárdítsuk és mélyítsük. Intézményünkben elsıdlegesen fontosnak tartjuk a
szövegértési és szövegalkotási képességek, anyanyelvi kommunikáció; a 11
matematikai, logikai képességek; az idegen nyelvi kompetenciák, a természettudományos-mőszaki kompetenciák, a digitális kompetenciák és az életpálya-építési kompetenciák differenciált tudástartalomra épülı fejlesztését. A tudás alkalmazásának képessége, a problémák megoldásában mutatkozó kreativitás a vizsgakövetelményekben megfogalmazódó elvárás a kétszintő érettségin. Ezért a munkáját igényesen és eredményesen végzı iskolában ennek a szemléletnek kell áthatnia az iskolai hétköznapokat.
Az iskolának a jövıben eredményesebben kell vállalnia a szociális és perszonális kompetenciák kialakítását és fejlesztését. Pedagógiai kutatások igazolják, hogy az értelmi képességek fejlesztésében a kooperatív és kompetitív (versenyszerő) módszerek egyaránt eredményesek lehetnek. A szociális és perszonális kompetenciák kialakítását azonban a kooperatív módszerek jobban szolgálják. A jövıben – különösen a 9-10. évfolyamon – a kooperatív tanulási módszereket, az interaktív és reflektív tanulás lehetıségeit kell szorgalmazni, és lehetıség szerint vissza kell szorítani a frontális osztálymunka kizárólagosságára épülı tanári gyakorlatot. A kompetitív tanulás módszerei elsısorban a tehetséggondozás során és a 11-12. évfolyamon kaphatnak szerepet, az együttmőködésen alapuló tanulásszervezési eljárások mellett alkalmazva. A módszertani megújulás mellett az egymástól és a kreatív diákoktól való tanulás jegyében az iskolai helyszínen folyó tanári tevékenység szerepének is növekednie kell.
3.3
Az informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) szerepének növekedése
Ahhoz, hogy a ma diákjai a holnap sikeres felnıttjei legyenek, fontos ıket megtanítani tanulni, megtanítani az eszközök megfelelı használatára, az információtechnológia szolgálatukba állítására. Az informatika meglévı eszközei rugalmas és integrált környezetet biztosítanak ahhoz, hogy fokozzák az iskolai teljesítményeket. A jövıben is tanár és diák személyes kapcsolatára fog épülni a nevelési-oktatási folyamat, de az informatika olyan lehetıségeket kínál, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Két nagy területre bontottuk az informatikai eszközökkel behálózott iskolai világot: Diák és tanár közös tanulási-tanítási tevékenysége A személyiség egyik legfontosabb összetevıje, hogy miként viszonyul környezetéhez. A környezetünkhöz információk útján kapcsolódunk. Ahhoz, hogy az információkhoz való hozzájutás, ill. azok kezelésének képessége fejlıdjék, meg kell tanulnunk a lehetı leghatékonyabban kommunikálni környezetünkkel. A modern kommunikáció egyik legfontosabb eszköze ma az informatika. Ha versenyképességünket meg akarjuk ırizni, akkor versenyképes tudás birtokába kell juttatnunk tanítványainkat. Fejlesztenünk kell tehát az informatikai tudást, a digitális
12
kompetenciákat. Az oktatásban hangsúlyos szerepet kell kapniuk azoknak az elemeknek, amelyek ezt a tartalmat közvetítik. Az informatika szerepének növelése érdekében minden gimnáziumi osztályban a 2004-2005-ös tanévtıl emelt óraszámban tanítjuk az informatika tantárgyat. Iskolánkban jelenleg közel 200 számítógép, köztük több, mint 20 notebook szolgálja az informatikai oktatást. Ez lehetıvé teszi, hogy a tanulás szerves részeként kezeljük a számítógépet és az Internetet. Ez gyakorlatilag minden tantárgynál lehetıséget biztosít az egyéni tanulási utak bejárásához, az egyénhez szabott követelmények megvalósításához is. Törekszünk arra, hogy a számítógép legyen az iskola és a tanulók közötti kommunikáció egyik eszköze. Ezzel egyúttal irányítani tudjuk az informatikai tudás megszerzését, valamint a megszerzett tudás alkalmazását. Az iskolai honlapon már ma több oktatási segédlet, intranetes kabinet elérhetı. A jövıben ezek számát növeljük, használatukat a „virtuális tanulószoba” fejlesztésével a mindennapi gyakorlat részévé tesszük. A hordozható laptopok és projektorok használata mára már szinte minden tantárgynál általánossá vált. A tanórákon egyre nagyobb gyakorisággal alkalmazunk digitális anyagokat szemléltetés, vázlatkészítés, gyakoroltatás céljából, jól kihasználjuk a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) nyújtotta lehetıségeket. A digitális számonkérés terén azonban még sokat kell fejlıdnünk. Hatékony iskolai digitális kommunikáció és adminisztráció A számítógép és az egyéb korszerő informatikai eszközök lehetıvé teszik, hogy a digitális kommunikációs csatornákat is használjunk a partnereinkkel való kapcsolattartásban. Minden tanulónknak lehet iskolai e-mail címe, azoknak is, akik nem rendelkeznek otthoni Internet eléréssel. Az e-mail-en keresztül új kapcsolattartási formákat alakítunk ki. (Házi feladatok, otthoni munkák, stb. beküldése az iskolai tanári e-mail címen keresztül.) Fontos továbbá hogy, a kollégák és a tanulók rugalmasan tudják használni laptop számítógépeiket, ezért egyre több épületrészben tesszük elérhetıvé a rádiós (WiFi) hálózati csatlakozást a hordozható számítógéppel rendelkezık részére. Törekszünk arra, hogy minden fontos információ digitálisan jelenjen meg elıször. Ezért folyamatosan feltöltjük és gondozzuk a Magiszter iskolai adminisztrációs rendszert, mely képes adatokat szolgáltatni az országos hatáskörő KIR rendszerbe, illetve adatokat fogadni belıle. A napi munkában azonban úgy tőnik, egyelıre nem nélkülözhetjük a hagyományos, papír alapú adminisztrációt sem. Felkészültünk a digitális napló nem túl távoli jövıbeni bevezetésére is. 3.4. Fejlıdı érettségi utáni szakképzés Korszerő, a 21. század kihívásainak megfelelı géptermeink és szaktanáraink tudása mára lehetıvé tette, hogy a 2007/2008-as tanévtıl kezdıdıen kétirányú informatikai képzést indítsunk. Egyrészt nappali tagozaton
13
mérnökasszisztens felsıfokú, másrészt a Cisco Systems-el együttmőködve a CCNA (Cisco Certified Network Associate) szakképzést, ami nemcsak az Európai Unió területén, hanem az egész világon elismert képesítést ad, melyet gimnazistáink is választhatnak. A nappali tagozat mellett a jövıben tervezett képzési formák a Szekszárd és környékének mőszaki szakember igényét illetve továbbképzését is kiszolgálják.
14
4. Nevelı-oktató munkánk területei – Cél- és feladatrendszer, eszközök és eljárások Nevelı-oktató munkánk általános céljaként a kompetens, intelligens, a világra és önmagára pozitívan tekinteni tudó, sikeres állampolgárrá nevelést tőzzük ki. Ehhez konkretizáljuk céljainkat, és tevékenységünket úgy végezzük, hogy diákjaink tudása és képességei az iskolánkban töltött évek alatt folyamatosan fejlıdjenek, személyiségükben pedig kiteljesedjenek. 4.1. Személyiség- és közösségfejlesztés Célunk, hogy diákjaink a különbözı közösségek normáihoz igazodó, a közösségeikre büszke, azokhoz ragaszkodó, önálló véleményalkotásra képes, sikeres felnıttekké váljanak. • • •
A cél elérését szolgáló feladataink: együttmőködési stratégiák gyakorlása és a versenyszellem ébren tartása; a konfliktusok kezelésének megtanítása; önkorlátozásra és toleranciára nevelés; a szolidaritás elmélyítése; a sokféleség, másság elfogadtatása; aktív közösségi tevékenység szorgalmazása; a diákok önszervezıdéseinek támogatása, önkormányzati munkájának segítése; tudatosítani diákjainkban, hogy hazájuk, Európa és a világ polgárai is egyben; erısíteni kötıdésüket iskolájukhoz. A cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységnek feladata. A közösségi élet rendezvényeit a diákokkal közösen szervezzük meg (szöcsketábor, tanévnyitó, diáknap, diákközgyőlés, Béla-napok, szalagtőzı, ballagás, tanévzáró). Tanítási órákon alkalmazzuk a kiscsoportos és a projekt oktatás módszereit, iskolai házi versenyeket szervezünk. A tanórákon fejlesztjük a vitakultúrát. Az osztálykirándulásokat a közösségi kohézió megteremtése fontos terepének tekintjük. Az iskola közösségéhez tartozást erısíti az énekkar, az iskolarádió, a diákújság, a diákszínpad (Létra Színház), az iskolai sportkör, valamint az iskolai hagyományok rendszere. Az iskolai életben kialakuló konfliktusokat közösen oldjuk meg. Rendezvényeinkre külsı elıadókat, vendégeket hívunk, de saját értékeinket is megmutatjuk. Keressük a lehetıséget más közösségekkel való kapcsolatfelvételre, gyarapítjuk a külföldi kapcsolatainkat. Szorgalmazzuk a város középiskolái közötti együttmőködést.
• • •
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha: egészséges szellemő, egymással versengı − de nem rivalizáló − osztályközösségek jönnek létre, folyamatosan erısödik az I. bélás öntudat, a DÖK képes önállóan megszervezni programokat a diákok számára, a résztvevık kölcsönös megelégedésére.
15
Célunk harmonikus testi, lelki, szellemi képességek kibontakoztatása A cél elérését szolgáló feladataink: pozitív énkép és helyes önismeret kialakítása, az önállóság, a kezdeményezı- és döntési képesség fejlesztése, a munka, az erıfeszítés megbecsülése, a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erısítése, a rendszeres testmozgás, a szabadidı értelmes eltöltése kialakítása.
igényének
A cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységünknek feladata. Alkalmazzuk a korszerő személyiségfejlesztı tréningeket, az ön- és társismereti játékokat (tánc és dráma). Az életkori és egyéni sajátosságokat is figyelembe véve, folyamatosan növekvı terhelést tervezünk és valósítunk meg a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon. Segítjük tanulóinkat az egyéni tanulási utak megtalálásában. Követelményeink között a tanulást, a fizikai terhelést és a belsı emberi értékeket együttesen hangsúlyozzuk; ösztönözzük diákjainkat a munka, az erıfeszítések, a kiemelkedı teljesítmények megbecsülésére minden területen. Kialakítjuk bennük az állandó önmővelıdés, a tanórán kívüli ismeretszerzés igényét. Hirdetjük a „mindenki tehetséges valamiben”, a „Te is meg tudod csinálni” elvét. A tanórai, valamint a tanórán és iskolán kívüli tevékenységeket (sport, tánc, ének-zene, színjátszás, mővészeti alkotás stb.) egyaránt elismerjük, a kiemelkedı teljesítményeket jutalmazzuk. Szorgalmazzuk a csoportos színház- és hangverseny-látogatásokat, filmek közös megtekintését. Bekapcsolódunk városunk kulturális és sport életébe.
• • • •
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha: a pszichés problémával küszködı tanulóink száma nem nı, és hosszabb távon is alacsony marad, az iskolai stressz mértéke elfogadható, és diákjaink a klímatesztek során továbbra is családias hangulatúnak tartják iskolájukat, az egyéni és közösségi teljesítmények mérhetıen növekednek, a tanórán kívüli tevékenységekben, programokban a tanulók aktívan, nagyobb létszámban vesznek részt.
Célunk a tudatos életpálya-tervezés kialakítása • • •
A cél elérését szolgáló feladataink: a képességek, vágyak, vonzalmak, lehetıségek folyamatos összehangolása a tanulóknál a sikeres életpálya megvalósítása érdekében. a pályamódosítások lehetıségének, illetve szükségszerőségének tudatosítása a 21. század társadalmában; a mobilitásra, az önmenedzselésre, a bizonytalanság kezelésének képességére nevelés, szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, 16
•
a munka világában, ezen belül a hazai, valamint az európai uniós munkaerıpiacon, valamint a továbbtanulási lehetıségekben való tájékozódás képességének kialakítása. A cél elérése − a szaktanárokkal történı folyamatos konzultációval − elsısorban osztályfınöki feladat, amelyet pályaválasztási felelısünk és iskolai szervezéső programok is segítenek. Pályaválasztási tájékoztatókat, fórumokat tartunk tanítványainknak és szüleiknek, elküldjük diákjainkat az egyetemi-fıiskolai nyílt napokra, fogadjuk a felsıoktatási intézmények képviselıit. Korábban végzett diákjainkat élménybeszámolóra hívjuk. Kapcsolatot tartunk a Megyei Munkaügyi Központtal. A társadalomismeret tantárgy/osztályfınöki órák keretében – meghívott elıadókkal – aktuális jogi, gazdasági (pl. vállalkozási) ismeretek megszerzését segítjük elı (a szakképzés révén a gazdasági szférához főzıdı kapcsolatainkat kihasználjuk).
• • • •
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha: az egyéni képességek és a továbbtanulási szándékok egymással harmonizálnak, az iskolai továbbtanulási mutatók a minıségcélokkal összhangban alakulnak, tanulóink a felsıfokú intézményekben is megállják helyüket, tanulóink rendszeresebb pályakövetését megvalósítjuk.
Célunk az egészség- és környezettudatos magatartásra nevelés E célok megvalósításával kapcsolatos feladatokat külön programokban rögzítettük. 4.2. Tehetség, képesség kibontakoztatása Törvényi – és nem csak a tanári elhivatottságból adódó – kötelezettség az iskolának és a pedagógusnak az a feladata, hogy segítse a tanulók képességének, tehetségének kibontakozását. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerő mőveltséggel, legyenek képesek az egyre bıvülı ismeretek önálló és kreatív feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlıdjön egész személyiségük. Hitvallásunk szerint a tehetséggondozás nem egyenértékő a tanulmányi versenyekre való „kondicionálással”, hanem olyan komplex tevékenység, amely a tanulók képességeihez igazodva számukra optimális fejlıdési lehetıséget teremt. Tehetséggondozásunk ezért fejlesztésközpontú: nem túl szigorú kiválasztás után a program megvalósulása során mutatott fejlıdés válik a tehetség mutatójává. Iskolánkban ennek érdekében tehetséggondozó programot mőködtetünk, amelynek intenzitása pályázati támogatásoktól is függ.
17
A tehetséggondozás mint sajátos pedagógiai tevékenység A tehetség sok területen és gyakran egyáltalán nem a tantárgyi tanulmányi eredményekben, vagy versenyeredményekben nyilvánul meg. Iskolánknak nyitottnak kell lennie abban, hogy a bármilyen területen felbukkanó tehetséget felkarolja és támogassa. A tehetséges diák általában sajátos személyiségjegyekkel is rendelkezik, amiket csak egy nyitott és toleráns légkörő iskola – valljuk, hogy a miénk ilyen – képes ösztönzıleg támogatni. Az egyéniséget elfogadó iskolai légkör tehát a tehetséggondozás szempontjából is meghatározó. A tehetség felismerése, fejlesztése nem egyszerő feladat, amit már a 9. évfolyamon el kell kezdeni, sıt esetekben még korábban, az általános iskolásoknak tartott szakkörökön is. Ugyanakkor gyakori probléma, hogy egy sok területen tehetséges tanulót túlterhelnek. Minden pedagógusnak tiszteletben kell tartania a diák választási jogát ezen a területen is, a tehetséggondozásba való bekapcsolódásra diák nem kötelezhetı. Valljuk, hogy a tehetséggondozás sajátos pedagógiai tevékenység, amely ebben felkészült és ehhez elhívatott pedagógusokat is kíván. Az iskola a pedagógusokat erre a szerepvállalásra ösztönzi, senkit nem zár ki eleve ebbıl a tevékenységbıl. Az elmúlt években már bevált pályázati rendszer alapján teremtünk lehetıséget a tehetséggondozásba való bekapcsolódásba. A tanórák szerepe Valljuk, hogy a tehetséggondozás legelsı színtere maga a tanóra. Színvonalas és differenciált tanóra nélkül nincs igazi tehetséggondozás. A differenciálás célja az egyéni tanulási utak támogatása. Ugyanakkor a tehetséggondozás sajátságaiból következik, hogy külön munkaformákat is igényel. Ehhez elengedhetetlen az érzelmileg biztonságos légkör, a szabadság és elfogadottság érzése. A • • • • • • • • •
tehetséggondozás tanórán kívüli formái: Egyéni, kiscsoportos tehetséggondozás, verseny-elıkészítés Iskolai és országos pontversenyek, tehetséggondozó mozgalmak képességfejlesztı tréningek, felhasználva mindehhez a modern kommunikáció széles skálájú eszköztárát (pl. média) felvételi elıkészítık nyelvi elıkészítık pályázatok, pályamunkák írása mővészeti szakkörök, énekkar mővészeti bemutatóink, kiállításaink ECDL vizsgára felkészítı foglalkozások
A tehetséggondozás az általános iskolások számára: A tehetséggondozásban kiemelten fontosnak tartjuk az átlagon felüli intellektuális képességekkel rendelkezı, gimnáziumba készülı diákok megnyerését iskolánk számára, mégpedig olyan foglalkozások keretében, melyeken elindíthatjuk a tehetséggondozás számunkra optimális folyamatát, motiválhatjuk a késıbbi többletteljesítményre és pótolhatjuk azokat a 18
hiányokat bizonyos gondolkodási képességek fejlesztésének területén, melyek megtérülése esetleg csak néhány év múlva várható. Ezért a hozzánk készülı általános iskolások részére hagyományosan szakköröket szervezünk matematikából és magyarból. Felvételi eljárásunkban többletpontokkal ismerjük el a valamely területen kimagasló tehetséget. A tanulmányi versenyek: A tehetséggondozás területei közül kiemelkedı a versenyekre való felkészítés. A tradicionális iskolai értékrendben is elıkelı helyet foglal el ez a terület. A sikerélmény, az átlagosnál nagyobb teljesítmény elérésének vágya a személyiség formálásának is eszköze. A program lehetıséget teremt arra, hogy többféle területen, többféle tantárgy különbözı szintő és szervezéső versenyén többen is sikeresen szerepelhessenek. A tanulmányi versenyek közvetlen célja: • a tehetség gondozása, a képességek fejlesztése • a tanulók sikerélményhez juttatása • a tanulók teljesítıképességének mérése, illetve a részvétel által ezen teljesítıképesség növelése, • példamutatás, célkijelölés • a tanulók és iskolák közötti egyezıségek és különbözıségek feltárása. Szorgalmazzuk, hogy tanulóink minél többen vegyenek részt számukra megfelelı szintő tanulmányi versenyeken, pályázatokon. Kiemelten kezeljük azokat a versenyeket, amelyeket az OM hirdet meg, vagy az OM anyagilag, szakmailag támogat. Iskolánk hagyományosan két megyei tanulmányi versenyt is rendez, amit a továbbiak is meg kívánunk rendezni. (Megyei angol-, környezetvédelmi verseny.) Az éves munkatervünk versenynaptárt tartalmaz. Az informatika szerepnövelése részeként évente megrendezzük Az Általánosés Középiskolások Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyét.
4.3. Sajátos pedagógiai problémák kezelése, az esélyegyenlıség elımozdítása A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködık segítése Magatartási szélsıségekkel iskolánkban alig találkozunk. A néha elıforduló ilyen jellegő problémák az adott osztályban tanári összefogással orvosolhatók, ezek különös pedagógiai eljárásokat általában nem igényelnek. A ritkán elıforduló fegyelmi vétségek kivizsgálására az igazgatóhelyettes vezetésével fegyelmi bizottság mőködik az adott jogszabályi kereteknek megfelelıen. A beilleszkedés gondja minden iskolaváltással együtt jár. A szekszárdi iskolákból nagy számmal érkezı tanulóknak a volt osztálytársaiktól való elszakadás okoz átmeneti hangulatváltozást. Pedagógiai figyelmet igényel a mintegy kétharmadnyi szekszárdi és egyharmadnyi vidéki – néha a volt iskolájából egyedül hozzánk kerülı – tanulók elkülönülésének megelızése.
19
Arra fordítunk különös figyelmet, hogy a több helyrıl érkezett, egymást korábban nem ismerı tanulók mielıbb megismerjék egymást, és értékeiket meg tudják mutatni. A fenti feladat megoldásához jelentıs segítséget nyújt az augusztus végén szervezett tanévkezdı-, azaz „Szöcsketábor”, melynek intenzív közösségformáló programjai jótékony hatásúak a „bélás” öntudat kialakulásához is. A táborból kimaradt tanulók az elsı tanítási napokon külön osztályfınöki figyelemben részesülnek. A beilleszkedési nehézségek leküzdésére szolgáló pályázatokban részt veszünk. Felzárkóztatás, tanulási nehézségek A felzárkóztatás alapja a felvételi írásbeli dolgozatok eredménye matematikából és magyar nyelvbıl, valamint a 9. évfolyam elején végzett szintfelmérések (matematika, magyar, idegen nyelv). Az itt szerzett információkat feldolgozva, eltérı szintő és haladási ütemő nívócsoportokat hozunk létre matematikából és az idegen nyelvekbıl. Az iskolába lépéskor mért eredményeket elemezzük, összevetjük a további teljesítményekkel és az országos mérési adatokkal. Oktatási tevékenységünknek, a fejlesztési lehetıségek feltárásának ez a kiindulási alapja. A magyar nyelvi hiányosságok megszüntetése, illetve csökkentése differenciált tanórai munkával és egyénre szabott otthoni feladatokkal történik. A tanulási nehézségek leküzdésére alkalmazható pedagógiai tevékenységek elsajátítására folyamatosan szervezünk belsı képzéseket a pedagógusok számára. A szociális hátrányok enyhítése Szociális problémák esetén az ifjúságvédelmi felelıs és az osztályfınökök a diákönkormányzat bevonásával együtt járnak el az iskola vezetıségénél vagy az önkormányzat illetékes szervénél. Tevékenységeink: segítségnyújtás az állami ellátórendszer lehetıségeinek hatékony alkalmazásához, tankönyv-támogatási igény felmérése, tankönyvtámogatási rendszer alkalmazása, diákétkeztetési díjkedvezmények, pályázatok figyelése, ajánlása, szükség esetén benyújtása, nyomon követése, adminisztrációja. Az esélyegyenlıség biztosításához hozzájárul, hagy a felsıfokú szakképzésben résztvevı tanulóink élhetnek a diákhitel felvételének lehetıségével. Az ehhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenységet elvégezzük. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Célunk, hogy olyan támogató iskolai légkört teremtsünk, ahol biztosított a tanulók testi-lelki fejlıdése. Segítsük a diákokat abban, hogy ne szenvedjenek hátrányt szociális okok vagy a gondoskodás hiánya miatt, hogy megtalálják helyüket a közösségükben, és minél harmonikusabb, teljes életet élı felnıtté válhassanak.
20
A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A veszélyeztetettség felismerése, segítségnyújtás, a káros hatások ellensúlyozása. • Tanítási órákon, szünetekben, szabadidıs programok alatt igyekszünk felfigyelni az esetleges krízishelyzet miatti magatartásváltozásokra. • A problémákat pedagógiai eszközökkel orvosoljuk, súlyosabb esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérjük. • Segítjük a diákokat abban, hogy maguk is felismerjék társaik veszélyeztetett helyzetét, hogy tudják, kinek jelezhetik a gondjaikat. • Továbbképzéseken, szakmai értekezleteken veszünk részt annak érdekében, hogy idıben felismerjük a veszélyeztetı tényezıket, a korai tüneteket. Általános prevenciót szolgáló feladatok: A veszélyeztetettség megelızésében kiemelt feladatunk a fiatalok személyiségfejlesztése, az egészséget befolyásoló szokások, pozitív magatartás kialakítása. • Rendszeres felvilágosító programokat, elıadásokat szervezünk orvosokat, egészségügyi szakembereket hívunk meg. (ÁNTSZ, kórház, RÉV) • Osztályfınöki órákon, tanórákon az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket nyújtunk (osztályfınökök, szaktanárok). • Biztosítjuk a szabadidı tartalmas eltöltésének lehetıségét az iskolában és iskolán kívül (társas környezet kontrollálása, kirándulás, színházlátogatás). Folyamatos információcsere lehetısége • Együttmőködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel és hatóságokkal. • Tájékoztatjuk a tanulókat és a szülıket a gyermekjóléti szervezetekrıl. • Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a tanulókkal, szülıkkel, kollégiumi nevelıkkel. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha: együttmőködésünk eredményeként enyhíthetjük a hátrányos és veszélyeztetett tanulóink helyzetét, problémáikat a saját pedagógiai eszközeinkkel meg tudjuk oldani. A tanulók részt vesznek a szervezett elıadásokon, versenyeken. Egyre többen élnek egészségesen, sportolnak, túráznak, megismerik és megtapasztalják az egészséges életmód örömeit, értékeit. Tudatosan óvják egészségüket, védik magukat és társaikat a káros hatásoktól. A rászorult tanulók segítséget mernek kérni tanáraiktól, a gyermek- és ifjúságvédıtıl, védınıtıl, segítenek társaiknak a helyes döntések meghozatalában, mernek felelısen dönteni önmagukról. 21
A célok megvalósulásához szükséges legfontosabb feltételek Személyi feltételek: Az iskola minden pedagógusa, osztályfınökök, gyermek- és ifjúságvédı, védını, orvos, elıadók.
Tárgyi feltételek: Kazetták, CD-k, filmek, kölcsönözhetı könyvek, osztályterem (rendelkezésre állnak). Együttmőködési kapcsolatok: Gyermekjóléti Szolgálat, Szekszárd Nevelési Tanácsadó ÁNTSZ Rendırkapitányság Vöröskereszt Mentıállomás Rózsa Ferenc Kollégium Tolna Megyei Munkaügyi Központ RÉV Problémakezelés: Jogi lépések kezdeményezésére ifjúságvédelmi ügyekben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek jogosultak. Tanulók külsı szerv által történı meghallgatásán a szülı akadályoztatása estén, a szülı kérésére, az osztályfınök és a gyermek- és ifjúságvédı vesz részt. 4.4. Egészségnevelés Az egészségnevelés területét az EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM tárgyalja. 4.5. Környezeti nevelés A környezeti nevelés területét a KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM tárgyalja. 4. 6. Hagyományápolás Az iskola munkarendjére vonatkozó hagyományaink A tanév éves rendje: A szorgalmi idı minden év szeptemberének elsı munkanapján kezdıdik és – az érettségi és a szakmai, vizsga évét kivéve – minden év június 15-én vagy – ha ez nem munkanap – az azt megelızı munkanapon fejezıdik be. A tanév, ezen belül a tanítás és a szünetek rendjét az oktatási miniszter minden
22
évben rendeletben állapítja meg. A tanév helyi rendjét – a miniszteri rendelkezéshez igazodva – a nevelıtestület minden tanév elején értekezleten határozza meg. Ekkor dönt a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról és programjáról állami és iskolai, az ünnepek megrendezésének módjáról, a felvételi eljárás szervezési kérdéseirıl. A munkarenddel kapcsolatos kérdéseket a Szervezeti és Mőködési Szabályzat és a Házirend tartalmazza. A tanév heti, napi rendje: A tanév folyamán a heti órarendben lényeges változtatást csak kényszerő okból végzünk, az órarendet egész évre készítjük a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben. A szakképzési évfolyam órarendje féléves. A tanulók kötelezı tanórai foglalkoztatását a közoktatási törvény és a kerettantervi rendelet figyelembe vételével helyi tantervünk (a szakképzésben pedig szakmai programunk) határozza meg. A tanulók számára a tanítás 745-kor kezdıdik. A hetedik óra 1410-ig tart. A tanítási órák idıtartama 45 perc, a köztük lévı szünetek – a harmadik óra utáni 20 perces szünet kivételével – 10 percesek. Az értekezleteket szerdai délutánokon tartjuk. Ha szerda délutánra rendszeres délutáni elfoglaltságot szervez a tanár, akkor az értekezlet miatt elmaradt órát pótolni kell. Szervezetei hagyományaink Vezetési szerkezet Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetıi tevékenységet a két igazgatóhelyettes, a gyakorlatioktatás-vezetı közremőködésével látja el. Az iskolavezetıség az igazgató döntés-elıkészítı, véleményezı és javaslattevı testülete (tagjai a fentieken túl a diákönkormányzatot segítı tanár, a Közalkalmazotti Tanács vezetıje, a szakszervezet képviselıje és – témától függıen – a munkaközösség-vezetık). A vezetık feladatait és hatáskörét Szervezeti és Mőködési Szabályzatunk rögzíti. Szakmai munkaközösségek Az oktatási és nevelési feladatok megvalósítását szolgáló legfontosabb szervezeti egység. A munkaközösségek a helyi tanterv alkotói, az egységes értékelési rendszer kialakítói. Iskolánkban öt szakmai munkaközösség mőködik, feladataikat és hatáskörüket a Szervezeti és Mőködési Szabályzat rögzíti. A munkaközösségek tanévenkénti feladatai az iskola munkatervébe épülnek be. Osztályfınöki közösség Az osztályfınökök rendkívül sokirányú tevékenységét az iskolavezetés koordinálja. Az osztályfınökök a nevelés kulcsszereplıiként segítik az osztályok életét, tevékenységét. Ajánlásokat fogalmaznak meg az iskolai jutalmazási rendszerrel és a magatartás-szorgalom minısítésekkel, valamint a házirenddel összefüggı kérdésekben.
23
Diákönkormányzat A diákmozgalmat, diákéletet szervezı, irányító, alakító iskolai diákönkormányzat (DÖK) munkáját pedagógus segíti. A DÖK saját mőködési szabályzata alapján szervezıdik, rendszeresen ülésezik, elıkészíti az aktuális iskolai rendezvényeket, diákközgyőlésen évente minimum egyszer beszámol tevékenységérıl az iskola közösségének. A DÖK irányítása alá tartozik az iskolarádió. Tantárgyi hagyományaink Iskolánk vegyes profilú, gimnázium és szakközépiskola. A ’90-es évek közepétıl jelentısen megnıtt az iskolánk iránti érdeklıdés, egyre jobb eredményő tanulók jelentkeztek hozzánk. A hetedik év végi és a nyolcadik félévi teljesítményeket öt tantárgyból követjük. Ehhez hozzászámítjuk a felvételi eljárást megelızı központi írásbeli vizsga eredményeit. A hozott ill. szerzett eredmények alapján számítjuk ki az un. „beiskolázási tanulmányi átlagot”. Beiskolázási tanulmányi átlagok felvételkor A felvételi eljárás tanéve gimnázium szakközépiskola 1 osztály iskolai átlag
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 3,93
3,91
3 osztály
3 osztály
-
3,87 4 osztály -
3,98 3 osztály -
3,50 3,87
3,91
3,87
3,98
A beiskolázási átlagok a központi felvételi rendszerhez való csatlakozás óta iskolánk korábbi eredményeihez viszonyítva csökkentek. Tanulmányi átlageredmények 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 gimnázium 4,09 4,11 4,18 4,18 4,05 szakközépiskola 3,66 3,75 3,74 3,8 3,74 iskolai átlag 3,96 4,04 4,06 4,11 4,01 A gimnáziumi osztályok átlagai magasabbak. Az átlag emelése mellett fontosnak tartjuk az eredmények szórásának csökkentését. Érettségi eredmények 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 gimnázium 4,25 4,28 4,42 4,42 4,38 szakközépiskola 3,58 3,84 4,07 4,16 4,03 iskolai átlag 4,04 4,11 4,3 4,33 4,27 24
Az eredmények az elmúlt években javultak. A 2002/2003-as tanévtıl kezdve az érettségi átlagok jobbak a tanulmányi átlageredményeknél. A végzısök vonatkozásában az érettségi átlagai és a tanulmányi átlagok közötti különbség érzékelhetıen kisebb lett, de itt is az érettségi átlagok javára. Nyelvvizsga eredmények A minimum középfokú C típusú nyelvvizsgák nyelvtanulás eredményességét:
nyelvvizsgák száma
száma jól tükrözi a
2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 104 118 142 157 123
A nyelvvizsgák számának százalékos aránya a végzıs évfolyamokon 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 gimnázium 73,9 92,3 110 94 62 szakközépiskola 18,7 48 40 56,3 34 iskolai 56,4 69,7 86,7 81,4 54 A nyelvtudás az elmúlt években felértékelıdött és várhatóan mind többen fognak a jövıben is az igazolható nyelvtudásra igényt tartani. Felvételi eredmények Az elmúlt években saját vizsgálataink alapján a végzett illetve jelentkezett diákok a következı százalékos arányban kerültek be a felsıoktatásba.
gimn.
Szakk.
iskolai
felvett / érettségi felvett / jelentk. felvett / érettségi felvett / jelentk. felvett / érettségi felvett / jelentk.
2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 85 77 85 88 87 92
78
96
91
90
70
82
79
88
81
84
84
85
97
93
80
79
83
88
86
89
80
93
91
88
Értékelési hagyományaink Iskolánkban az osztályozás a hagyományos ötfokozatú skálán történik. A nyelvi elıkészítı évfolyamon a tanulásmódszertan és önismeret kivételével
25
minden tantárgyat osztályozunk (az ún. készség- és a modultantárgyakat is).A kiemelkedı teljesítményeket év végén írásban (záradékkal) ismerjük el. Immár hagyomány a 10. és a 11. évfolyamon egy belsı iskolai alapvizsga. Keretei, formái a változó érettségi vizsga követelmeihez igazodnak. Errıl részletesen szólunk a helyi tanterv 5. pontjában. Gimnáziumi és szakközépiskolai tanulmányaik befejeztével végzıs diákjaink érettségi vizsgára jelentkeznek. Nagyon ritka – nem is fordul elı minden tanévben –, hogy egy-egy diákunknak nem sikerül a tavaszi vizsgaidıszakban eredményes érettségi vizsgát tennie. Örvendetes, hogy egyre több tanulónk folytatja tanulmányait a felsıoktatásban. Tanévenként ismétlıdı rendezvényeink •
Tanévnyitó, diáknap, szalagtőzı, ballagás, tanévzáró Tanévnyitó ünnepélyünkön emléklapot adunk át iskolánk újdonsült diákjainak. A diáknapot a DÖK szervezi meg. A ballagás elıtti napokban a végzısök megkoszorúzzák névadónk Béla téri szobrát. Ballagási ünnepségünknek 1995 óta része az I. Béla Emlékplakett átadása. A plakett felirata: DIÁKOKÉRT, ISKOLÁNKÉRT, EGYMÁSÉRT Kaphatják: az iskola tanára, dolgozója, diákja, valamint olyan személy, aki az intézmény munkáját kiemelkedıen segíti, illetve az iskola minden öregdiákja , aki a társadalmi élet bármely területén közmegbecsülésnek örvend és az iskolához szorosan kötıdik. Tanévzáró ünnepélyünkön jutalmazzuk meg a tanulásban, a közösségi tevékenységben, sportban, kulturális területen élen járó diákjainkat.
•
Béla Napok
Minden év decemberének elsı hetében rendezvénysorozattal emlékezünk meg névadónkról, I. Béla Árpád-házi királyról. Állandó programok: mővészeti bemutató, megyei angol verseny, mővészeti, tudományos elıadások, I.Béla Kosárlabda Torna •
Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny Az informatikai versenyképesség megırzésének, a tehetséggondozásnak, iskolánk közéleti szerepvállalásának szép példája a verseny évenkénti megrendezése.
26
•
Megemlékezések Október 6. Az aradi vértanúk emléknapja Október 23. Az 1956-os forradalom Január 22. A Magyar Kultúra Napja Február 25. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Március 15. Az 1848-49-ees forradalom és szabadságharc Április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja A megemlékezések formáját az éves munkaterv határozza meg.
•
Beiskolázási napok Október-november hónapokban összehangolt rendezvénysorozattal mutatkozunk be az irántunk érdeklıdı tanulóknak és szüleiknek. Ennek keretében részt veszünk a központilag szervezett megyei pályaválasztási bemutatón; tájékoztatót tartunk iskolánkban pedagógiai programunkról és aktuális kínálatunkról; nyílt napokon lehetıséget nyújtunk a nyolcadikos tanulóknak tanítási órák látogatására; meghívás esetén az általános iskolák által szervezett szülıi fórumokon is részt veszünk.
•
A kilencedik osztályosok programjai Augusztus végén „szöcsketábor” İsszel „szöcskesimogató” Tavasszal ismerkedés történelmi egyházaink templomaival
•
Osztálykirándulások A tanulmányi kirándulásoknak két pedagógiai funkciója is van: egyrészt a közösségi összekovácsolás színtere kell, hogy legyen, másfelıl az ország kulturális, természeti értékeinek a megismerése a cél. A kirándulást tanítási idıben két naposra tervezzük, és a 9-10-11. évfolyamon (az 5 éves gimnáziumban a 12. is) engedélyezzük. A két napból egy nap a tanulmányi kirándulás napja, tehát tanítási napnak minısül. A második nap tanítás nélküli munkanap, osztálykirándulás. A tanulmányi kirándulás napján az osztályfınöknek minimum három órát úgy kell megszerveznie, hogy az egy vagy több tantárgy tananyagához szorosabban kapcsolódjék. Ez az iskolai helyszínen feldolgozott tananyagot mélyíti, gazdagítja, életszerővé teszi. Olyan tartalmat közvetít, melyhez követelmények nem kapcsolódnak, de hosszú távon ezek is a személyiség építıköveivé válnak. Mivel az iskolai tananyag feldolgozásához kapcsolódó intézményen kívüli tevékenységet az oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni, a tanulmányi kiránduláson való részvételre tanulóinkat nem kötelezzük, ezen a téren kollektív tanulói, szülıi döntés nem hozható.
27
A tanulmányi kirándulás alatt szervezett tananyaghoz kapcsolódó tevékenység költségeihez hozzájárulunk mindaddig, amíg fenntartónk a normatív támogatást a rendelkezésünkre bocsátja. Ennek az iskolai szintő támogatásnak harmadrészét az osztályok között létszámarányosan szétosztva a tanulmányi kirándulás „órarendi” programrészéhez lehet felhasználni. Egy két napos kirándulás ennél jóval többe kerül. A szülıi szervezetnek és az iskolai diákönkormányzatnak biztosítjuk azt a jogot, hogy meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet az intézményünk által szervezett nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó osztálykirándulás megvalósításánál nem lehet túllépni. Aki nem vesz részt az osztálykiránduláson – így ennek tanulmányi programrészén sem – az a kirándulás ideje alatt iskolai helyszínen az internet segítségével olyan elızetesen, az osztályfınök által kiadott feladatot old meg, mellyel megismeri azokat a nemzeti, kulturális értékeket, melyeket személyesen nem látogat meg. Errıl a kirándulást követı héten dolgozatot ad be. A kirándulások szervezése kialakult hagyományaink szerint történik. Amennyiben a költségvetési keretek nem állnak rendelkezésünkre, akkor a tanév helyi rendjét úgy határozzuk meg, hogy a teljes egészében önköltséges kirándulások szervezésére mód nyíljon. •
Sport- és természetvédelmi napok Évente egy-egy sport-, ill. természetvédelmi napot tervezünk a tanítási napok között.
Nemzetközi kapcsolataink Cserelátogatások: A külföldi kapcsolatok egyrészt a SOCRATES Comenius 1.2 programokba történı bekapcsolódás révén valósultak meg. Ennek során belgiumi, finnországi, valamint spanyol cserelátogatásokra került az elmúlt években sor. E programok társalgási nyelve az angol volt. Másrészt központi pályázatok nélkül is létrejöttek cserelátogatások két olasz középiskolával. Szekszárd városnak Ravenna megyével kialakított testvér-kapcsolataira építve egy ravennai gimnáziummal angol nyelven, egy szicíliai iskolával pedig német nyelven dolgoztunk egy projekten, melynek eredményét mindkét országban bemutattuk. A külföldi kapcsolatok ápolásában jelentıs anyagi támogatást nyújt számunkra az I. Béla Alapítvány. Bekapcsolódás nemzetközi internetes projektekbe Évrıl évre igyekszünk lehetıséget biztosítani diákjainknak arra, hogy célnyelvi országban gyakorolják megszerzett nyelvtudásukat. Az elmúlt években sor került angliai, olaszországi tanulmányi
28
kirándulásokra, valamint tanulóink nemzetközi táborokban is képviselték iskolánkat, például Bécsben. Az utazásokra, programokra a modern infokommunikációs technika minden lehetıségét felhasználva készültek fel és számoltak be tapasztalataikról. Ezáltal nemcsak nyelvi, hanem informatikai és kulturális ismereteik is bıvültek. A nemzetközi oktatási projektformákban való részvétel pedagógiai elınyeit – összhangban alapelveinkkel – a következıkben látjuk: • •
•
• •
A tanulók Internet-felhasználása célirányossá, tudatossá, motiváltabbá tehetı általa. A személyes kapcsolatteremtés élménye nagyban hozzájárul diákjaink világképének és tárgyi tudásának gazdagodásához, a másság megismeréséhez és elfogadásához, vagyis a tolerancia természetessé válásához. A projektmunkában való részvétel minden esetben kreatív, alkotó jellegő munkát jelent, ami a különbözı tanórákon megszerzett elméleti tudásanyag gyakorlati felhasználását és egyfajta szintézisét követeli meg. A komplex jellegő projektmunkák elkészítése során a diákok megtapasztalják a munkamegosztás, az együttmőködés és az egyéni felelısség jelentıségét a közös alkotó folyamatban. A munka során fejlıdik idegen nyelvi szóbeli és írásbeli önkifejezési készségük, gazdagodik szókincsük.
Iskolai egyenruha Ünnepi alkalmakkor sötét szövetnadrág vagy sötét szoknya, fiúknak fehér ing iskolai emblémával, lányoknak matrózblúz és embléma viselése kötelezı. 4. 7. Iskolai közélet A diákok szerepvállalása az iskolai közéletben, az önkormányzatiság érvényesülése pedagógiai szemléletmódunk alapja. A tanulói részvétel mértéke, az együttmőködés módja, az iskolánkra jellemzı közvetlen tanár-diák viszony az oktatás-nevelés folyamatában meghatározó, mert ettıl függ, hogy tanár és diák a tanítás-tanulás kulcsfontosságú tevékenységeit mennyire végzi szívesen és tudatosan. A jó iskolai közérzet a tanároknak és diákoknak közös érdeke. Ennek egyik feltétele a szervezett, jól mőködı iskolai közélet. Az iskolai közélet formálásában a vezetı szerep a pedagógusé. A pedagógus mintaadó, értékközvetítı, vezetı szerepét ugyanakkor toleránsan érvényesíti. Célunk segíteni tanulóinkat abban, hogy a közösségért tenni akaró és tenni tudó aktív felnıttekké váljanak. A cél elérését szolgáló feladataink:
29
Be kell vonnunk tanulóinkat az iskolai döntések elıkészítésébe, a tervezés és értékelés folyamatába. Kölcsönös információcserével törekednünk kell arra, hogy megismerjék közösségünk legfontosabb gondjait és törekvéseit, hogy mindezzel azonosságot tudjanak vállalni. Tevékenységek, kapcsolatrendszer: • Az iskola tanulóinak szervezett képviseletét a diákönkormányzat (DÖK) látja el. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat élén választott iskolai diákbizottság (DÖK-vezetıség) áll. A diákönkormányzat mőködését segítı tanár támogatja. A diákképviselet és az iskolavezetés kapcsolattartásának módját az iskolai Szervezeti és Mőködési Szabályzat rögzíti. A kapcsolattartás kulcskérdése a rendszeresség. • Az iskola a DÖK mőködéséhez évente pénzügyi keretet biztosít, melynek felhasználásáról a DÖK önállóan dönt. • A mőködés tárgyi feltételeit az iskola biztosítja (DÖK-terem, infrastruktúra). • Az iskola igazgatója minden, a diákságot érintı ügyben tájékoztatja a DÖK vezetıségét. A fontos döntéseket hozó tantestületi értekezleteken lehetıvé teszi a diák-önkormányzati vezetık részvételét. • Az iskola igazgatója felelıs azért, hogy a diákönkormányzat javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogát gyakorolhassa (tanév helyi rendje; iskolai dokumentumok, szabályzatok módosítása; tantárgyválasztással, tankönyvek kiválasztásával összefüggı kérdések; tankönyvtámogatás elvei és eljárásai; szociális és fegyelmi ügyek; I. Béla emlékplakett odaítélése). • Az iskola évente lehetıvé teszi a szorgalmi idıben szervezett diákönkormányzati vezetıképzésen való részvételt 2-3 diák számára. • A diákközgyőlésen (évente kétszer) a nevelıtestület tagjai részt vesznek. A diákközgyőlés a diákközösség legmagasabb fóruma. • A diákönkormányzat rendezvényeit a nevelıtestület támogatja, azokon részt vesz, felügyeletet vállal. A diáknap lebonyolításában a tanári kar a diákigazgató irányításával közremőködik. • A tanulói tájékoztatás eszközei az iskolaújság és az iskolarádió. Munkánkat eredményesnek tekintjük, ha • az iskola költségvetésében megjelenik a diákönkormányzat számára elkülönített keret; • a DÖK-terem kihasználtsága növekszik; • a diákönkormányzat önállóan mőködik, a DÖK-segítı felnıtt kezdeményezı szerepe csökken; • az iskolaújság minimum kéthavonta megjelenik. Az iskolarádió rendszeresen mősort sugároz és információt közvetít.
30
5. Kapcsolattartás – kommunikáció 5. 1. Az iskola és a szülıi ház kapcsolata A szülık a legfontosabb partnereink, akik az iskolaválasztással kifejezték nevelési alapelveink és céljaink elfogadását. Az az alapelvünk, hogy az oktatás és nevelés összhangján alapuló pedagógiai folyamat irányítója a tanár, a szülıkkel az egyenrangú kapcsolatra törekvés mellett érvényesül. A nevelés a pedagógus és a szülı közös feladata, az együttmőködés a tanuló alapvetı érdeke, a pedagógusnak és a szülınek pedig az oktatási törvényben is elıírt kötelezettsége. Feladataink, az együttmőködés tartalmi elemei: A szülıkkel folyamatosan konzultálunk gyermekeik fejlıdésérıl, munkájáról, a közösségben elfoglalt helyérıl, kapcsolatainak jellemzıirıl. A tanulásirányítás, a tehetséggondozás, a segítı tevékenységek (szociális hátrányok, tanulási kudarcok, beilleszkedési nehézségek), a továbbtanulás, pályaorientáció, a magatartás és szorgalom formálása az együttmőködés legfontosabb területei. Célunk, hogy a szülıkkel a családdal együttmőködve segítsünk a Pedagógiai programban megfogalmazott célok sikeres megvalósítását. Az együttmőködés fórumai, a kapcsolattartás formái: • a szülıi önkormányzatiság a szülıi szervezet mőködésével érvényesül: iskolánkban ez a szülıi munkaközösség választmánya (SZMK), osztályszülıi keretben választott küldöttekkel (osztályonként 3-5 fı). Ennek elnökét a küldöttek maguk választják. Az SZMK meghatározza programját, de az iskolavezetés és a DÖK is kezdeményezheti összehívását. • az osztályok küldöttei a szülıi értekezleteken összegyőjtik a problémákat, és ugyanezen alkalmon jelzik az ügyek elintézését vagy a velük kapcsolatos eljárásokat. • Az iskolavezetés és az SZMK között szervezett kapcsolattartást tanévente az iskola munkaterve rögzíti és ütemezi. Évente legalább két alkalommal az igazgató ad tájékoztatást az iskola munkájáról. • Minden tanévben a nyílt napon részletesen tájékoztatjuk a szülıket iskolánk nevelésfilozófiájáról, céljairól, a képzési szerkezetrıl, az oktatásnevelés eredményességérıl. • Szülıi értekezletet a 9-11. évfolyamon félévente egyszer (tanévente kétszer), a 12. évfolyamon tanévente háromszor szervezünk. • Fogadóórát a szülıi értekezletek között, tanévente két alkalommal tartunk. • A szülıket írásban, az ellenırzı könyv útján tájékoztatjuk. Az osztályfınökök a félévek zárása elıtt minimum egy hónappal levélben tájékoztatják a vártnál gyengébben teljesítı diákok szüleit, szükség esetén kezdeményezve a találkozást az osztályfınökkel, szaktanárral. • A szülıket elızetes egyeztetés alapján fogadjuk. 31
• • • •
A kapcsolattartás telefonon (ha a szülı igényli, e-mailben is) megvalósul. Az iskolai rendezvényekre az SZMK vezetıjét ill. képviselıjét minden alkalommal meghívjuk. Az iskolai Szervezeti és Mőködési Szabályzat meghatározza a szülıi közösség döntési egyetértési, javaslattételi, véleményezési jogkörét. Az igazgató a felelıs azért, hogy a szülık jogosultságaikat gyakorolhassák. A tanulók nagyobb csoportját (évfolyamok, gimnáziumi tanulók, szakközépiskolai tanulók) érintı döntéseket hozó nevelıtestületi értekezleteken az SZMK vezetıinek részvételét (tanácskozási joggal) lehetıvé tesszük.
Az együttmőködést akkor tartjuk eredményesnek, ha • a kapcsolattartás rendszeres; • a tájékoztatás korrekt és kölcsönös, a tanuló jogait tiszteletben tartó; • tanárok és szülık egyaránt elégedettek az információk mennyiségével és mélységével, és mindezt a tanulói elégedettség is alátámasztja. 5. 2. Az iskola tanárainak és más dolgozóinak kapcsolata A pedagógiai döntések fóruma a tantestületi értekezlet. A tantárgypedagógiai munka közvetlen koordinálása szakmai munkaközösségekben történik. A nevelıtestület és a szakmai munkaközösségek feladat- és hatáskörét az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata írja le. Az éves munkatervben meghatározzuk a tanévi feladatokat, ebben a munkaközösségek szerepvállalását. A tanév végén értékeljük tevékenységünket, és elindítjuk a következı tanév tervezési folyamatát. Az iskola dolgozóinak (alkalmazotti közösségének) jogszabályban elıírt érdekérvényesítı szervezete a háromtagú Közalkalmazotti Tanács és a pedagógus szakszervezet. Az iskola tanárai kapcsolatrendszerének mőködését kétévente teszteljük, a mőködés eredményességét az elızı mérésekhez viszonyítjuk. 5. 3. Együttmőködés más intézményekkel Az iskolánkról formált vélemény kialakulásában nagy jelentıségő, hogy milyen minıségő a kapcsolatrendszerünk. Ezt fontosnak tartjuk nevelési szempontból is: a nyitott iskolában a világban eligazodni képes fiatalok nevelıdnek. Célunk a kapcsolatok ápolása, építése. Az együttmőködés színterei, formái: • A Rózsa Ferenc Középiskolai Kollégiummal: Iskolánk tanulóinak kb. 10%-a kollégista. A kollégium közvetlen szomszédságából adódóan kollégista tanulóink nevelési-oktatási gondjainak megoldásában folyamatos együttmőködés lehetséges és szükséges az osztályfınökök, a szaktanárok és a kollégiumi nevelıtanárok között.
32
Nyílt napunkon és a beiratkozáskor lehetıvé tesszük a kollégium képviselıjének részvételét. Rendezvényeink megtartásában helyiségek és berendezések kölcsönadásával folyamatosan segítjük egymást. Terveink között szerepel az informatikai gyakorlati képzés támogatása számítógépes gyakorlóhelyek kollégiumi kihelyezésével. • Sportegyesületekkel, kulturális csoportokkal, mővészeti alapiskolával, civil szervezetekkel: Tanulóink harmonikus személyiséggé nevelésében fontosnak tartjuk iskolán kívüli tevékenységüket. Ezért azt támogatjuk és elismerjük. Törekszünk arra, hogy a tanulásban kiemelten segítsük ıket. A tanulóinkat foglalkoztató szervezeteket az iskolai rendezvényeinkbe bevonjuk. • Az I. Béla Alapítvánnyal: Pedagógiai programunk megvalósításában nagy segítségünkre van az iskola mellett mőködı alapítvány, mely céljaink megvalósításának, hagyományaink megırzésének egyik legfontosabb anyagi biztosítéka. A Kuratórium elnökét valamennyi rendezvényünkre meghívjuk, az immár hagyományossá vált I. Béla Alapítványi bálon pedig a nevelıtestület nagy része részt vesz, diákjaink a lebonyolításban is közremőködnek. • Az Illyés Gyula Megyei Könyvtárral: Író-olvasó találkozókkal, rendezvényeiken részvétellel. • A Mővészetek Házával, a Babits Mihály Mővelıdési Házzal: Hangversenyek és színházi programok szervezésével, kiállítások látogatásával, ill. nagyszabású rendezvényeink (I. Béla Napi kulturális bemutató, szalagtőzı ünnepség) színhelyeként. A Mővelıdési Ház nyári informatikai táborának igény esetén helyszínt biztosítunk. • A Tolna Megyei Levéltárral és a Wosinsky Mór Megyei Múzeummal: Rendezvények, kiállítások, levéltári és múzeumi órák látogatásával. • A helyi médiával (újságok, szekszárdi tv): Marketing tevékenységünk egyik legfontosabb eleme iskolánk munkájának folyamatos bemutatása. • A gazdálkodó szervezetekkel: A szakmai gyakorlati képzés, a szakközépiskolai szakmai alapozó képzés tárgyi feltételeinek megteremtésében. Fı támogatóinkat iskolánk honlapján is megnevezzük. Az együttmőködı gazdálkodó szervezetek képviselıit szakmai elıadóként is meghívjuk. • Az egészségnevelésben, környezeti nevelésben együttmőködı partnereinket és a kapcsolat tartalmát egészségnevelési- ill. környezeti nevelési programunk tartalmazza. • A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal és a pedagógiai szakszolgálattal: A szakmai szolgáltatást nevelıtestületi belsı képzéshez, továbbképzéshez vesszük igénybe. Bekapcsolódunk a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett szakmai programokba. Iskolánk három tanára lát el szaktanácsadói feladatokat a pedagógiai intézet megbízásából. A pedagógiai szakszolgálat segítségét (szakvizsgálatát) szükség esetén igénybe vesszük. • A Megyei Munkaügyi Központtal: Az osztályfınökök közösségformáló munkáját a központ pszichológusa segíti. „Pályaválasztás” címő rendezvényüknek hagyományosan résztvevıi vagyunk.
33
• Az általános iskolákkal: Intenzív kapcsolatot tartunk a beiskolázási tevékenységünk kapcsán. Részt veszünk a nyolcadik osztályosok szüleinek az általános iskolában szervezett pályaválasztási szülıi értekezleten. A nyolcadikosok osztályfınökeit és az általános iskolák vezetıit minden évben – egymás munkájának megismerésére – találkozóra hívjuk iskolánkba. Tehetséggondozó programunk részeként 2002 óta szervezünk általános iskolások számára ún. gimnáziumi elıkészítıt. Együttmőködünk az általános iskolákkal minıségbiztosítási rendszereik mőködése terén is. Kérésre tájékoztatjuk ıket a hozzánk felvett tanulóink helytállásáról. • A város és a megye középiskoláival: A vizsgáztatás, a tehetséggondozás terén az együttmőködésben már vannak kialakult hagyományaink. Törekszünk a tapasztalatcserére, pedagógiai gyakorlatunk kölcsönös megismerésére. Nyitottak és készek vagyunk minden további, tartalmi vagy szervezeti együttmőködésre. Pedagógusok közös foglalkoztatásában és a közös képzésekben rejlı lehetıségeket tervezzük kölcsönösen elınyös együttmőködéssel megvalósítani. • Konzorciumi partnereinkkel: A kompetencia alapú képzés bevezetésére a Dél-dunántúli régióban konzorciumi együttmőködésben veszünk részt. A konzorciumot egy óvoda, négy általános iskola és négy középiskola hozta létre. A kompetencia alapú képzésben szerzett tapasztalatokat a tagok rendszeresen megosztják egymással. • Pécsi Tudományegyetemmel: A Pollack Mihály Mőszaki Karral, a CISCO helyi akadémia és a mőszaki informatikus mérnökasszisztens képzés kapcsán intézményeink között együttmőködési megállapodás jött létre. Ez alapot ad arra, hogy a jövıben egyéb szakképzéssel kapcsolatos témákban is megtaláljuk a kölcsönösen elınyös együttmőködés lehetıségeit. Ez a kapcsolat lehetıvé teszi a felsıfokú szakképzés egyetem által kontrollált, magas szakmai szinten tartását, egyben lehetıséget biztosít iskolánk számára a várhatóan dinamikusan fejlıdı felsıfokú szakképzésben történı részvételre. • Nemzetközi oktatási kapcsolataink: Az Európai Unió polgáraiként elengedhetetlenül szükséges, hogy tanulóink személyesen is szerezzenek tapasztalatokat más kultúrákról, gondolkodásmódról, életstílusról. A személyes kapcsolattartás élménye gazdagítja tanulóink világképét és bıvíti ismereteiket. A kapcsolattartás során az idegen nyelv élıvé válik, a kommunikációs képesség gyorsan fejlıdik. A hatékony kommunikáció feltétele a nyelvtudás, a nyelvtanulás tehát értelmet nyer. Az elektronikus kommunikáció igénybevételével pedig az Internet-felhasználás tudatossá válik. Iskolánkban tanulóink számára tanórai keretekben biztosítjuk az élı idegen nyelvek és az elektronikus kommunikációhoz szükséges készségek elsajátítását. A nemzetközi kapcsolatokban való részvételre az elmúlt években elsısorban pályázatok révén nyílt lehetıségünk. A Comenius 1.2 pályázat keretében finn, belga és spanyol középiskolákkal építettünk ki
34
kapcsolatot, szerveztünk tanévente cserelátogatásokat. A projektnek ez a része lezárult, diákjaink ma szaktanári irányítással elektronikus úton tartják a kapcsolatot és valósítják meg a pályázati programot projektmunka keretében. Ezen túlmenıen is folyamatosan keressük az alkalmat nemzetközi diákcserékhez. A nemzetközi kapcsolatok megırzésében, újak felkutatásában, a lehetıségek feltérképezésében a nyelvi munkaközösség vállal vezetı szerepet. A jövıben a diákcserék mellett tágítani szeretnénk a nemzetközi együttmőködés virtuális formáit különbözı oktatási projektekbe való bekapcsolódással.
6. Szolgáltatásaink 6. 1. Térítésmentes szolgáltatásaink Könyvtár A könyvtár – a maga sajátos eszközeivel, lehetıségeivel – hatékonyan segíti a pedagógiai programban rögzített célok, feladatok megvalósulását: szakszerően, folyamatosan gyarapított és sok szempontúan feltárt állományára épülı szolgáltatásaival korszerő információs bázisa az iskolában végzett tevékenységeknek, teret adva a sokoldalú, színes iskolai életnek. Könyvtári állomány: könyvek száma: 19223 db ebbıl az „Esze Tamás győjtemény” (letét): 2622 db angol szakkönyvtár (letét): 1005 db egyéb információhordozók (CD-lemez, videokazetta): 620 db Tevékenységi formák: kölcsönzés, könyvtári órák, szakirodalom ajánlása, tanácsadás, tájékoztatás, helyben olvasás, kutatás (pl. kiselıadások elkészítéséhez, különbözı tanulmányi versenyekhez, egyéni tanuláshoz – tanításhoz, iskolai mősorokhoz stb.) elıjegyzés, a tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése.
Informatikai szolgáltatások •
Az iskolánk honlapján keresztül, illetve közvetlenül a fájlszerveren elérhetıen csak intraneten használva virtuális tanszobát üzemeltetünk. Ez tantárgy-csoportonkénti kabinetekben elérhetı információs anyagokat
35
• • •
•
tartalmaz a diákok számára, melyek adattartalmáról az érintett szaktanárok gondoskodnak. Tanítási idıben, az óraközi szünetekben és lyukasórákban a tanulók számára rendelkezésre állnak a B ép. 8. sz. teremben (Internetterem) a számítógépek korlátozás nélküli használatra. Tanítási idın túl az Internet elérésére, illetve számítógép használatára egy számítógépes termet tartunk nyitva, melyet a tanulók használhatnak. A számítógéptermekben telepített mátrix nyomtatókat minden tanuló saját papírral korlátozás nélkül, a lézer nyomtatókat pedig csak a tanórai feladathoz közvetlenül szükséges nyomtatáshoz, térítés nélkül használhatja. Tanulóink számára lehetıvé tesszük, hogy az iskola szerverén saját osztály-honlapot üzemeltessenek, ezáltal egy újabb lehetıséget teremtettünk arra, hogy az osztályközösség továbbfejlıdjön.
Sport Célunk, hogy – lehetıségeinkhez mérten – több alkalmat nyújtsunk a sportolásra és a mozgásra a testnevelés órákon kívül is, és minél több tanuló találja meg és használja ki ezeket a lehetıségeket. A mindennapos testedzés programját az egészségnevelési program tartalmazza. Az alábbi tevékenységekre van lehetıség: Iskolai sportkör Az iskolai sportkör sportcsoportonként heti két órában biztosít rendszeres mozgáslehetıséget tanulóinknak a következı sportágakban: kosárlabda, röplabda, floorball (a csoportok indítása tanévenként változó, idıkereteit az óratervek tartalmazzák). Tömegsport A játék- és versenyigény kielégítését szolgálják ezek a délutáni foglalkozások. Tömegsport órákon zajlanak az iskolai házibajnokságok versenyei is (labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz, stb.). A tanulók szinte folyamatosan használhatják a kondi termet és az asztalitenisz helyiséget délután. Gyógytestnevelés Iskolánkban 2000 óta biztosítunk gyógytestnevelési foglalkozásokat a rászoruló tanulók számára. 6.2. Térítéses szolgáltatásaink A helyi tantervben az óratervekben meghatározott órakereteken felül a tanórán kívüli tevékenység térítési díjas illetve teljes egészében önköltséges (tandíjas). Azt, hogy melyik tanórán kívüli tevékenység tartozik a térítési díjas, illetve tandíjas szolgáltatások közé, azt a tanév elején megfogalmazódó igények alapján az iskolavezetés az éves költségvetési keretek függvényében határozza meg. A döntést befolyásolja az igénybevevı tanulói kör nagysága is.
36
Teljes egészében önköltséges szolgáltatások: • a nyelvvizsgára felkészítı tanfolyamok; • a „harmadik” idegen nyelvként zajló nyelvi képzés (az iskolánkban orosz, holland, és olasz nyelv szakos pedagógusok vezetésével); • tanár-diák közös kezdeményezésére szervezıdı nem órarendi órák, olyan tantárgyakból, melyekbıl az iskola a helyi tantervében nem vállalta a középszintő vagy nem vállalta az emelt szintő érettségire való felkészítést; • a nem tanulmányi kirándulásként szervezıdı iskolán kívüli programok, osztálykirándulások, pihenınapon és munkaszüneti napon szervezett tevékenységek, még akkor is, ha azon iskolánk tanára(i) is részt vesz(nek); • tanítási szünetben szervezett táborok. Amennyiben költségvetési, pályázati, alapítványi vagy más források lehetıvé teszik, a teljes egészében önköltséges szolgáltatásaink részben önköltségessé, a részben önköltségesek adott estben ingyenessé válhatnak. Egyéb térítéses szolgáltatásaink • iskolai étkeztetés Tanulóink a Rózsa Ferenc Kollégium menzáján ebédelhetnek. Menzai igényüket az iskola pénztárába jelenthetik be. • büfé • fénymásolás (Szakkönyvek oldalai és folyóiratok térítés díj ellenében sem másolhatók!) Külsı igénybevevınek nyújtott szolgáltatások Szakmai, oktatási, kulturális, szabadidıs és szabad tantermeink, helyiségeink bérbeadása.
37
sportrendezvényekhez
7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, oktató-nevelı munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke, fejlesztések 7.1. Eszközök, fejlesztések Az oktatást segítı eszközök listája (2006/2007. tanév)
eszközök
rendelkezésre áll
- számítógép* - nyomtató - videokamera - videomagnó - írásvetítı - magnó - színes TV - fax - írógép - CD-lemezjátszó - diavetítı - projektor - fénymásoló - DVD *ebbıl 16 Notebook
182 13 2 12 10 16 17 1 2 7 9 11 3 2
a program megvalósításához szükséges még
1
1 1
Az oktatás-nevelés feltételrendszer c. fejezetben a tárgyi feltételek elemzése (1.3.) során tértünk ki iskolánk eszközellátottságára. A könyvtári állományról a 6. pontban szólunk. A pedagógiai program színvonalas megvalósításához szükséges még: •
tornacsarnok építése forrása: fenntartóval közös pályázatok • évek óta a legminimálisabb pénz áll rendelkezésre a költségvetésben javításra, karbantartásra. • Az egyik legsúlyosabb problémánk iskolai sportudvarunk állapota. (A sportudvar kötelezı eszközjegyzékben is szerepel.) A salakos pálya nem felel meg a mőszaki elıírásoknak. A fı gond az, hogy alatta szennyvízcsatorna húzódik, ennek körbebetonozott fedlapja a pálya közepén éktelenkedik rendkívül balesetveszélyesen. A salak nagymértékben kopott, betontömbök meredeznek ki a lejtıssé vált pálya több részérıl. A kerítés rossz állapotú. A pálya rendbetétele, a szennyvízcsatorna kiváltása milliós nagyságrendő beruházást igényel. Ezzel kapcsolatban a Mőszaki Irodával évente legalább
38
egyszer egyeztetünk, folyamatosan kezdeményezzük a probléma megoldását. A költségek tervezése megtörtént, a források megteremtésére lehetıségeinkhez mérten törekszünk.
A 2008-ig terjedı eszköz – és felszerelés fejlesztési terv A 2008-ig terjedı idıszak tervezésénél figyelembe vettük a 11/1994-es MKM rendelet 7. sz. melléklete mellett a 28/2000-es kerettantervi rendeletet, és ennek 4/2001-es módosítását. Ehhez kapcsolódón megjelent 2002-ben egy ajánlás, amely a minimális és optimális taneszközök listáját is tartalmazza. Megállapíthatjuk, hogy e lista alapján, az iskola és az önkormányzat anyagi lehetıségeit figyelembe vevı módon „önmérsékletet” tanúsítottunk, olyan bıséges még a minimális ajánlat is. A tervezésnél prioritást adunk a 7. sz. mellékletben elıírtaknak, és – részint terjedelmi okokból is- csak utalunk erre az ajánlati listára. Figyelembe vettük, hogy különösen a fizika és a kémia eszköztára elöregedett, fokozottan cserére szorul. A 2008-ig terjedı fejlesztési idıszakot tehát alapvetıen a 11/1994-es rendelet követelményeinek teljesítése határozza meg, gondolva iskolánk képzési kínálata változásával együtt járó új kihívásokra is. Az alábbi tervezett fejlesztéseket fenntartónk jóváhagyta. Megvalósításukhoz iskolánknak évi 1,5 millió Ft-ot biztosít. Fokozott pályázati tevékenységgel ezen felül is igyekszünk az eszközellátottságot fejleszteni.
év 2004
2005
Tervezett eszközök 4 db CD lejátszó nyelvoktatáshoz 2 db mozgatható fém tábla tartozékokkal 48 db tanulói szék 8 db tanulói asztal 16 db számítógépasztal sötétítıfüggöny a fizikába mentıládák cseréje, kiegészítése fizikai taneszközök (Löwy-gép, Mikolacsıvek) kémia taneszközök (brómpipetták, védıszemüvegek) biológia taneszközök (preparáló készlet, növényi szár- és levél modell, mikrometszet készletek) földrajz taneszközök (Föld duo-térképe, transzparensek: ásványok, kızetek, vulkánok földtörténet, modellek: győrıdés, vetıdés) 18 db tanulói asztal 39
2006
2007
36 db szék 1 db tábla 1 db tanári asztal 4 db függönygarnitúra 1 db tárlószekrény 16 db olvasólámpa a könyvtári olvasóba, szerelvényekkel fizikai taneszközök (demonstrációs magnetométer, adiabatikus változást bemutató eszköz) kémia taneszközök (pipettalabdák, interaktív molekulamodellezı program, oktató Cd-k és kazetták, fémlemezek) biológia taneszközök (csont szerkezetét bemutató beágyazott készítmény, szövettani képek, faliképek, oktatótáblák ) földrajz taneszközök (térképek, faliképek, oktatótáblák) 18 db tanulói asztal 36 db szék 1 db tábla 1 db tanári asztal 1 db sötétítı függöny 1db tárolópolc 1 db nagy tárolópolc a könyvtárba történelem falitérképek fizika taneszközök.(elektromosságtani tanári demonstrációs készlet) biológia taneszközök (falitáblák, mikrometszet készítı szett, oktatófilmek, modellek) földrajz taneszközök (Falitáblák, térképek, oktatófilmek) kémia oktatófilmek oktatófilmek, Cd-k a humán tárgyak tanításához A mővészeti nevelés szaktanterem kialakításához: 35 db rajzasztal 35 db szék a rajzasztalhoz 2 db reflektor 2 db falikút, hozzá kapcsolódó munkák 1 db tárlópolcok 40
2008
2 db tárgyasztal Orvosi szoba berendezése (heverı, szék, asztal, tároló szekrény stb.) Egy természettudományos terem gáz és törpefeszültségő ellátása 1db eszközszállító kocsi függönyök cseréjére biológia, földrajz oktatótáblák, modellek kémiai és fizikai eszközök oktatófilmek, Cd-k, falitáblák a humán tárgyak tanításához ötvonalas tábla az ének tantárgyhoz
7.2. Informatikai fejlesztési terv Az informatika iskolai szerepének növeléséhez stratégiai elképzeléseinket a nevelési programban jövıképünk (3. fejezet) fogalmazza meg, helyi tantervünk pedig részletesen tartalmazza a tervezett oktatási tevékenységet. Jelenleg négy számítástechnikai szaktanterem segíti az informatikaoktatást. Ezt kiegészítettük a CISCO CCNA képzésére alkalmas korszerő hálózati eszközökkel felszerelt kisebb laborral. Tervezzük a helyi hálózat megújítását a hatékonyságra való törekvés jegyében. Az „A” és a „B” épületnek együttmőködı, de önálló egységként is kell mőködnie. Ezt a helyi hálózat újra-szegmentálásával tervezzük megoldani, ezzel tehermentesítve a két épület közötti optikai kábelt. A jövıben megoldandó feladat az épületek wireless hálózati kommunikációra történı felkészítése. Mindezek forrása a szakképzési hozzájárulás, melyet az érettségi utáni szakképzés és a szakközépiskolai szakmai alapozó képzés tárgyi feltételeinek, eszközeinek fejlesztésére fordíthatunk. A jövıben a hordozható számítástechnikai, multimédiás eszközök számát tovább kívánjuk gyarapítani a módszertani megújulás hatékony elımozdítására, ezért folyamatosan nyújtunk be pályázatokat mobil (multimédiás) eszközcsomagokra. A tanári kar számára elérhetı gépek számát is növelnünk kell. A négy számítástechnikai szaktanterem az informatika oktatásának helyi igényeit kiszolgálja, ezek korszerősítése, az elavult gépek korszerősítése, cseréje folyamatosan feladatunk. Egyéb forrásból (pl. pályázat) igyekszünk megteremteni nyelvi laborunk megújulását, mert szerepét fontosnak tartjuk az önálló tanulás képességének kialakításában is. A tervezett további fejlesztések a szakképzési hozzájárulásra és az eseti pályázati forrásokra épülnek az alábbi ütemezésben: • Az elektro-labor fejlesztése, automatizálási tárgyak oktatására alkalmas eszközökkel történı felszerelése, a mérnökasszisztens képzés megtámogatására.
41
• • •
Tervezést segítı eszközök (CAD programok, plotter, tablet, stb.) beszerzése a mőszaki képzés érdekében. A nem informatika tantermek fokozatos felkészítése audio-vizuális elıadások tartására. (hálózati csatlakozási pontok kialakítása, projector, DVD-lejátszó, stb. felszerelése) Oktatási segédanyagok beszerzése, a hatékonyabb szemléltetés érdekében.
42
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
„Nemcsak az a hasznos, ha pénzt győjtünk, de az is, ha egészséget szerzünk, mert az egészség – talán inkább, mint a vagyon – örökölhetı.” (Fodor József)
1. Az egészségnevelési program elkészítésének alapjai 1.1 Törvényi háttere A közoktatási jogszabályok és hivatkozások, a fenntartó és az iskola dokumentumai, szabályzatai adják azokat a kereteket, melyeket az egészségnevelési program elkészítésénél figyelembe vettünk. 1.2 Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola
Az iskola helye és épülete egészségnevelési szempontból Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola közel 40 éve, Szekszárd északi városrészében épült, a város központjától gyalogosan körülbelül 20 percre. Tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetı, tanulóink nagy része azonban a viszonylag ritkán közlekedı autóbuszjáratok miatt az iskolába gyalog érkezik, vagy onnan gyalog távozik. Az iskola két épületét jól gondozott kis park veszi körül. Két épületünk adottságai a kora nyári idıszakban kedvezıtlenek: a termekben a sötétítés ellenére szinte elviselhetetlen a hıség. A téli idıszakban a két épület közötti közlekedés egészségvédelmi szempontból hátrányos. Tornatermünk kicsi. Sportudvarunkban két sportpálya (egy aszfaltos és egy salakos) van, felújításukra 1984-ben került sor utoljára. A salakos pálya mára balesetveszélyessé vált. Kismérető konditeremmel és asztalitenisz-teremmel rendelkezünk. Épületeink, termeink felszereltsége jónak mondható, mind a berendezést, mind a technikai felszereltséget illetıen. Az iskola adottságai befolyásolják egészségnevelési munkánk tartalmát, lehetıségeit. Mindig van azonban néhány teendı azért, hogy kellemesebb legyen a mindennapi iskolai élet: a könyvtárba az iskola alatt mőködı főtımő anyagi segítségével klíma-berendezést szereltünk; az iskola bejáratánál, a büfé mellett beüzemeltük az ivóvízkutat; a B épületben italautomata, az A épületben büfé üzemel. A könyvtári olvasó, és a számítástechnika termek közül néhány klimatizálása megtörtént. A szomszédos kollégiumban kulturált környezetben kapjuk az ebédet.
43
Az iskola mőködése egészségnevelési szempontból Az egészségnevelés az a területe az iskolai életnek, ahol a magatartás befolyásolásában csak türelmesen, fokozatosan haladhatunk elıre. Az osztályfınökök, a biológiatanárok és a testnevelık foglalkoznak a legintenzívebben az egészségnevelés kérdésével. A 2002/2003-as tanévtıl kezdıdıen a RÉV-vel együttmőködve pályázati úton évente bekapcsolódunk a Szociális és Munkaügyi Minisztérium drogprevenciós programjába. A prevenciós munkához intézményi drogstratégiával rendelkezünk. Az egész tanéven átívelı tevékenységben valamennyi osztályfınök részt vesz. A munkában a gyermek- és ifjúságvédı jelentıs részt vállal. Az akció-jellegő tevékenységben a nevelıtestületnek szinte minden tagja bekapcsolódik. Az iskola-egészségügyi szolgálat 2002/2003. tanévben végzett vizsgálati eredményeirıl: iskolánk tanulóinak 30%-a látásélességi, 21%-a mozgásszervi problémával, 10%-a túlsúllyal küzd. Az egészségnevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelı egészségnevelési vonatkozásokat. Az óra jellege meghatározza a problémák megközelítésének és feldolgozásának módját, mélységét. Az egészségnevelés terén különös felelısségő tantárgyak iskolánkban az osztályfınöki, a biológia és a testnevelés órák. Tantárgyi programjaink rögzítik az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat és teendıket. • tanórai testnevelés: valamennyi osztályunk heti 2 órarendi testnevelés órán vesz részt. A 2004 szeptemberében induló nyelvi elıkészítı osztály testnevelés óráinak száma 3. A 9-13. évfolyamon tanulóink szabadon választott tárgyként felvehetnek többlet testnevelés és sportórákat. A tanév során két alkalommal – szeptemberben és májusban – a tanulók fizikai állapotának mérését meghatározott szempontok szerint végezzük testnevelés órán. A mérés, egyéni értékelés motiváló tényezı, mivel a tanuló képet kap saját teljesítményérıl, társai eredményeihez és saját korábbi eredményeihez viszonyítva is. • gyógytestnevelés: a 2000/2001-es tanévtıl kezdıdıen indítottuk be a gyógytestnevelés órákat, melyeket gyógytestnevelı tanári diplomával rendelkezı kollégánk vezet. A foglalkozásokon szakorvos javaslatára, iskolaorvosi besorolás után vesznek részt az érintett tanulók, heti 3 órában. Célunk az asztmás, a mozgásszervi (mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (ifjúkori hipertónia, endokrin-zavarok és egyéb) panaszokkal küszködı, a testi képességekben visszamaradó tanulók panaszainak csökkentése illetve megszüntetése a testnevelés eszközeivel. Szakorvosi kontroll, iskolaorvosi és a szülıkkel való kapcsolattartás elengedhetetlen az érdemi munkához. Anyagi lehetıségeinktıl függıen a gyógytestnevelés keretében uszodai foglalkozásokat is szervezünk. • osztályfınöki órák: az osztályfınöki órákon évfolyamonként különbözı tartalommal minimum 10 órában foglalkoznak tanárok-diákok közösen az egészségnevelés különbözı területeivel a lelki és testi egészség témaköreihez rendelt fejlesztési célok elérését szolgáló különbözı 44
•
tevékenységformákban. Az osztályfınökök a drogprevenciós programban megfelelı képzéssel sajátították el azokat az interaktív módszereket és technikákat, mellyel az élményszerő ismeretszerzésre nyílik mód. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetıségeit is kihasználjuk ahhoz, hogy tanulóink olyan tudásra tegyenek szert, mely segíti ıket az életvitellel kapcsolatos döntések önálló meghozatalában. A munkához külsı szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Ugyancsak osztályfınöki órák keretében foglalkozunk a veszélyhelyzetek elkerülésének módjaival a helyes közlekedési szokások terén. A biológia, kémia, nyelv, mővészetek tárgyak keretében különösen sok lehetıséget használhatunk ki az egészségneveléshez kapcsolódó szemléletformálás terén.
Nem hagyományos tanórai oktatásszervezésben • A tanév szerves része a sportnap, a drogprevenciós nap és a természetvédı nap, melyeket évrıl-évre megszervezünk egy-egy tanítási napként vagy annak részeként. A Béla-napon és a diáknapon egészségneveléshez kapcsolódó elıadásokat szervezünk. • Mindennapos testedzés programja az órarendi testnevelés órákon túl: A tanórai testnevelésen kívül valamennyi lehetıség a diákok önkéntességére épül. A program sikeressége tehát nagymértékben függ a szemléletmódtól. Az iskolai sportköri foglalkozásokat tanulóink választása és a tanévenként változó órakerethez mérten szervezzük. Törekszünk arra, hogy sportcsoportonként minimálisan heti 2 óra testmozgást biztosítsuk a sportkör munkájában résztvevıknek. A konditerem és az asztalitenisz-terem igénybevétele is önkéntességen alapul, a hét minden munkanapján lehetséges. A városi és területi, regionális bajnokságokon, diákolimpián részt veszünk. Iskolánk sportolói egyéni és csapatversenyekben évrıl-évre szép helyezéseket érnek el. A tanévi sportprogramot az éves munkaterv tartalmazza. Tanórán kívüli programok: Tanévkezdés elıtt megszervezzük a 9. évfolyam „szöcsketáborát”. A tábor programjának fontos része a sporttevékenység. Hétvégi gyalog- ill. kerékpártúrákat kezdeményezünk, ill. kíséretet biztosítunk tanulóink számára a városi szabadidı hasznos eltöltésére szervezıdı programokon való részvételre. Sajnos az érdeklıdés nagyon kicsi. Az évenként ismétlıdı osztálykirándulásoknak részei a közösség- és szemléletformáló gyalogtúrák, a „hegymászások”. Diákjaink olyan versenyeken indulnak, ahol az egészségvédelem kiemelt téma. (Elsısegélynyújtó-verseny, parlagfő-vetélkedı) • Részt veszünk különbözı életmódformáló akciókban: - olimpiai ötpróba - autómentes világnap - egészséges táplálkozás napja
45
-
dohányzásmentes nap más partnereink által meghirdetett tömegsport rendezvények
•
Tanulóinkat évrıl-évre mozgósítjuk egy-egy nyári táborra, amely mintát ad a szabadidı egészséges, hasznos eltöltésére (vízitúra, gyalogtúra, sporttábor). Tanulóink egészségügyi szőrés keretében rendszeres iskolaorvosi és fogászati szőrésen vesznek részt.
•
1.3 Erıforrások Az egészségnevelési munka céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevıi egymással, valamint külsı szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttmőködést alakítsanak ki. Ezek egyúttal munkánk erıforrásai is, melyek számbavételével képet kaphatunk arról, hogy kire, miben számíthatunk. Az alábbiakat szem elıtt tartva az iskolának ki kell dolgoznia részletesen is kapcsolatrendszerét. Humán erıforrások Belsı erıforrások Erıforrások Iskolavezetés
Szaktanárok
Egészségnevelési munkacsoport (természettud. munkaköz. tagjai, gyermek- és ifjúságvédı, testnevelı) Osztályfınöki közösség DÖK-segítı , gyermek-és ifjúságvédı Oktatástechnikus
Feladat, szerepkör Támogatja az egészségnevelési programokat. Forrásokat teremt, ösztönöz a részvételre, aktívan részt vesz a programokban. Tantárgyaikba építve kiemelik, erısítik az egészségfejlesztéshez tartozó ismereteket. Éves akciótervet készít, segíti és koordinálja a megvalósítást. Dokumentációs és értékelı munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatokat teremt külsı támogatókkal
Erısség Hasznosítható kapcsolatrendszer
Minden tanár feladata az egészségnevelés Lehetıség különbözı szakmacsoportok programjainak összehangolására
Évfolyamokra bontva foglalkozik Aktualitások azonnali a tartalmak feldolgozásával megvitatása osztályközösségben Tagjai az egészségnevelési Egyedi problémák munkacsoportnak azonnali kezelése, továbbítása szakemberhez Támogatja a tanári munkát Gyakorlati szakértelem eszközkezelés 46
Titkársági dolgozók
Háttér-feltételek biztosítása
Technikai dolgozók
Egészséges, tiszta környezet biztosítása, balesetveszély elhárítás Az éves akcióprogramban aktívan vesznek részt: hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kezdeményezések Támogatás, részvétel, külsı erıforrások felkutatása Elıadások tartása Versenyfelkészítés
Diákok
Szülık
Egyéni gondoskodás egészségvédelemben Intézkedés sürgıs beavatkozáshoz Azonnali beavatkozás, balesetvédelem Partnerség
Az egészségnevelés csak jelentıs szülıi részvétel mellett lehetséges
Külsı erıforrások, kapcsolatrendszer Intézmény, szervezet Iskola-egészségügyi Szolgálat (iskolaorvos, védını)
ÁNTSZ Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezete, Mentıállomás Sportegyesületek Rendırség Szakorvosok
RÉV Más közoktatási intézmény Fenntartó
Kapcsolat tartalma elıadások, szőrések, mérések, szakmai tanácsadás, egyéni segítségnyújtás, egészségügyi elváltozással rendelkezı tanulók nyomon követése (gondozás) elıadások, szakmai tanácsadás szakmai segítségnyújtás, versenyekre felkészítés
közös szervezéső sport v. szabadidıs programok drogprevenciós tevékenység drogstratégia kialakítása szenvedélybetegségek megelızéséhez kapcsolódó tevékenység segítése drogprevenciós tevékenység drogstratégia kialakítása közös akciók, sportprogramok, kirándulások elvárások megfogalmazása források biztosításához segítség 47
Kapcsolattartók titkárságvezetı védını
gyerek- és ifjúságvédı felelıs gyermek- és ifjúságvédı, igazgatóhelyettes, különbözı osztályok vezetıi testnevelık, edzık igazgatóhelyettes, oktatási referens egészségnevelési munkacsoport vezetıje, szakorvosok igazgatóhelyettes kuratórium titkára programtól függıen osztályfınökök, testnevelık iskolavezetés, Mővelıdési és Sport Iroda, Mővelıdési B.
Anyagi erıforrások Saját anyagi erıforrásaink: az iskolai költségvetés. Az egészségneveléssel összefüggı feladatokra a közoktatási normatívát fenntartónk döntésének megfelelıen a költségvetésbe építve vagy pályázati úton kaphatjuk meg. Az egészségnevelésre fordítható keret felhasználásáról az éves akcióprogram elkészülte után döntünk. Az éves költségvetésbıl minden évben olyan felújításokat és karbantartásokat kell végezni, melyek az egészséges, tiszta környezet fenntartását eredményezik. Külsı anyagi erıforrások: az I. Béla Alapítvány rendszeresen támogatja tanulóink sporttevékenységét, nyári táborokban való részvételét egyéni és csoportos támogatás keretében egyaránt. Pályázatok: Az egészségneveléshez, a szabadidı hasznos, tartalmas eltöltéséhez kapcsolódó pályázatok figyelése az igazgatóhelyettes feladata. İ tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetıségekrıl és segít azok elkészítésében. Az iskolavezetés kiemelt feladata a forrásbıvítı pályázati tevékenység.
48
2. Alapelvek, jövıkép, célok, tartalmak 2.1 Alapelvek, jövıkép Alapelveink A egészségnevelés terén az alábbi alapelveket kezeljük kiemelten; ezek tartalmát kell megvilágítanunk, nevelı munkánk során körbejárnunk: - az egészség érték - az egészség a szomatikus, a pszichés és a szociális mőködések dinamikus egyensúlya - az egészség optimalizálása a környezet optimalizálásával valósulhat meg - az életmód komplex fogalom - emberi jogok - biológiai és társadalmi sokféleség - toleráns viselkedés Jövıképünk, hosszú távú célunk Hosszú távú célunk, jövıképünk, hogy tanítványaink egészséges, kiegyensúlyozott, harmonikus életvitelő felnıtté váljanak. Ezért diákjainkban ki kell alakítanunk - az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezetı technikákat módszereket - a teherbíró személyiség kialakulásához szükséges képességeket - a szabadidı értékes eltöltésének igényét - a pozitív énképet, önmagunk és az emberek különbözıségeinek elfogadását - a harmonikus emberi kapcsolatokra való törekvést - a környezettel harmonikus viszonyra törekvést - a fizikai megterhelés elfogadását, a mozgás igényét - a korábbi generációk értékeinek elfogadását -
A célok eléréséhez szükséges készségek fejlesztése: erıfeszítésre való képesség testi, szellemi, lelki képesség harmonikus fejlesztése sikeres fellépés képessége kritikai érzék fejlesztése, értékelés és mérlegelés konfliktuskezelés és megoldás alternatív, problémamegoldó gondolkodás, a elkerülésének képessége
veszélyhelyzetek
A készségek, képességek fejlıdését segítı tartalmak: - az életmód komplex fogalma: stressztőrés; stresszkezelés; kiegyensúlyozott szexualitás; egészséges táplálkozás; több mozgás; nem dohányzás; kevesebb alkoholfogyasztás; drogtagadás; idıben orvoshoz fordulás; együttmőködés az egészségüggyel; egyén környezettisztelete; személyi higiéné; baleset-megelızés
49
-
-
az életmód szerepe a betegségek megelızésében (szív, érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, alkohol- és drogfüggés betegségei, AIDS megelızése) a dohányzás egészségkárosító hatásainak elfogadtatása rendszeres sportolás gyakorlata kamaszkori, ifjúkori testi-lelki változások a munka és pihenés helyes aránya a felnıttek életmódjának kritikai elemzése orvosi vizsgálatok, szőrések szerepe az egészségmegırzésben, prevenció fontossága a siker és a család, családtervezés; felelıs szexuális élet
Az egészségnevelés iskolai szemlélete Hazánkban a társadalmi szokások egy része (magas alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, passzív pihenés…), valamint a hitre épülı, tudományos alapokat nélkülözı, esetenként széles körben elterjedt nézetek automatikus elfogadása és terjesztése megnehezítik az egészségnevelés iránt elkötelezett szakemberek, pedagógusok munkáját. Az oktatásnak-nevelésnek, a személyes példamutatásnak és hitelességnek döntı szerepe, ezért a pedagógusoknak kiemelt felelıssége van abban, hogy a szokások és nézetek az egészséges életmódra vonatkozóan pozitív irányba változzanak. Az egészségnevelés a mi megközelítésünkben a közösség és egyéni magatartás befolyásolására irányul. Célja az életminıség javítása, az egészség megırzése és a betegségek megelızése. Segítenünk kell, hogy tanítványaink nagyobb kontrollal rendelkezzenek saját életük és egészségük felett. Ehhez megfelelı tudásra és olyan jártasságra van szükség, ami képessé teszi ıket a kontrollra és a megfelelı döntéshozatalra. Tankönyveink tartalmukban hordozzák azokat a tudományos alapokat, melyeket kiemelve, céltudatosan megerısítve tanulóink azonosulni tudnak azzal, hogy AZ EGÉSZSÉG NEM A BETEGSÉG HIÁNYA, HANEM A TESTI, LELKI, SZELLEMI, SZOCIÁLIS JÓLÉT EGYENSÚLYI ÁLLAPOTA.
Konkrét célok Terveink: - a nevelıtestület tagjainak megnyerése az egészségnevelı munkához - érettségi vizsgakövetelmények egészségnevelési vonatkozásainak tananyagba építése tantárgyanként - iskolai egészségnap megrendezése - az iskolai sportkör tevékenységének bıvítése új sportággal taglétszámának növelése - házi bajnokság megszervezése a mindennapos testedzés programjában, szabadon választott testnevelésórák keretében - tantestületi belsı képzés szervezése az interaktív módszerek, elsajátítására - sporttevékenység (egyéni és csoportos) kiemelt elismerése
50
-
az iskola parkjának hasznosítása a tanórákon (szabadtéri tanterem kialakítása)
Hagyományok ápolása: - mindennapos testedzés feltételeinek biztosítása: szabadon választható többlet testnevelésórák biztosítása; iskolai sportkör mőködtetése (sportcsoportonként két óra/hét); gyógytestnevelés megszervezése; sportversenyeken való iskolai részvétel; konditerem; asztalitenisz-terem használatának biztosítása tanítási napokon. - drogprevenció folytatása - egészséges életmódra vonatkozó akciók szervezése (pl. táplálkozási, dohányzásmentes napok) - 3 napos „szöcsketábor” egészséges életmódot formáló programjainak szervezése - tanévente min. egy nyári tábor a szabadidı tartalmas eltöltésére (mintaadás) - osztálykirándulásokon természetjárás - osztályfınöki órák egészségnevelés témakörben - Béla-napokon, diáknapokon egészséges életmóddal foglalkozó elıadások
51
3. Módszerek, tanulásszerzés -
Érzelmi minták közvetítése élménygazdag helyzetek megteremtésével Viselkedési minták, példamutatás Döntési helyzetek biztosítása, problémamegoldás, konfliktuskezelés Ismeretek, tapasztalatok átadása Egyéni segítségnyújtás (S.O.S. láda, védınıi fogadóórák) Az együttmőködı tanulási technikák elıtérbe helyezése Irodalmi, képzımővészeti pályázatokon részvétel, kiállítások megtekintése, iskolai munkák kiállítása Versenyek, szakkörök Értékelés, jutalmazás megfelelı alkalmazása
4. Eszközök Folyamatosan frissítenünk kell az egészségneveléshez kapcsolódó szakkönyv- és CD tárat. A programok számára biztosítani kell a multimédiás eszközöket. A nyári táborokhoz, „szöcsketáborhoz” biztosítani kell a sporteszközöket is. Hosszú távú tervünk, hogy a kis tornaterem helyett iskolánk sportudvarán egy olyan tornacsarnok épüljön, mely az iskola igényein túl a szomszédos kollégium és az északi városrész igényeinek is meg tud felelni (ld. Anyagi erıforrások alfejezet). A versenyekhez biztosítjuk a szükséges felszerelést (pl. elsısegélynyújtáshoz).
5. Kommunikáció Az egészségnevelés mint a magatartásra ható nevelési folyamat nem nélkülözheti a kommunikáció legkülönbözıbb módjait. Fontos, hogy az írott, a hallott és a látott információk közül diákjaink megfelelı kritikai érzékkel tudjanak válogatni, az értéktelent az értékestıl képesek legyenek megkülönböztetni. A kommunikáció csatornái: belsı formái: - hirdetések - iskolarádió - faliújság - iskolaújság - honlapunk
külsı formái: - helyi sajtó - tudományos folyóiratok - televízió - Internet
6. Továbbképzés Az iskola továbbképzési programjába beépíti az egészségnevelési területhez kapcsolódó külsı továbbképzést. Belsı képzések keretében az egészségnevelési gyakorlatot, az alkalmazott módszereket tanulmányozzuk.
52
7. Minıségbiztosítás Az egészségnevelési munkacsoport (vezetıje a természettudományi munkaközösség-vezetı) évente akcióprogramot készít az egészségnevelés tanévi feladataihoz. A tanév végén a tevékenységet értékeli. A munkacsoport tevékenységének hatásvizsgálatát évente kérdıíves elégedettségméréssel elvégzi. A tanulók fizikai képességének méréséhez a testnevelık értékelést készítenek és a tanév végén az összesített eredményekrıl ill. a változás irányáról beszámolnak a nevelıtestületnek, a szülıknek és a diákoknak. Az iskola-egészségügyi szolgálat az éves szőrési eredményekrıl a következı tanév elején a tantestületnek beszámol; a diákoknak és a szülınek osztályszinten elemzett eredményekrıl tanév elején írásban tájékoztatást nyújt.
53
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM „…a kemény, de elırelátó demokratikusságra nem annyira az ösztöneink és logikánk taníthatnak meg jobban (hisz az ellenkezıjére ugyanúgy taníthatnak), hanem a természet.” (Mészöly Miklós) 1. Helyzetkép 1.1. Belsı környezet: az iskola Ki-ki dolgozhat a maga hivatásában a „környezet” – a világ és az ember jövıje érdekében. A legfontosabb azonban a nevelés.” – valljuk mi is Sólyom László gondolatait. Településünk és iskolánk a környezeti nevelés érdekében feladatokat és lehetıségeket is bıségesen kínál. A kisvárosi lehetıségek, a természeti környezet, a védett területek közelsége, az iskolaudvar pozitív hatású. Ugyanakkor a diákok is hő visszatükrözıi a környezetkultúra társadalmi szintjének. A XXI. század globális kihívásai, az európai uniós csatlakozás történelmi lehetısége, társadalmi és egészségügyi problémáink, a több évtizedes lemaradás hátrányainak felszámolását igényli. E tevékenységünkhöz a fiatal generáció lehet a legfontosabb katalizáló erı. Sikerességünk e téren nem a tárgyi feltételek hiányán múlik. Az iskola fizikai megjelenése a tanulás forrásaként is szolgálhat. A fenntarthatóság elveinek megfelelı mőködése a személyes, a csoportos és a közösségi felelısségvállalás terepe is lehet. Szaktermeink tárgyi felszereltsége megfelelı, az iskola tisztaságára, esztétikus megjelenésére, természetes anyagok használatára eddig is nagy gondot fordítottunk. Szükség volna azonban a méltó ünneplésre, egy erre alkalmas teremre. Sok területen tudunk még attitődváltással eredményeket elérni (iskolarádió, szabadidıs tevékenység, büfé, energia- és papírhasználat). A szülıkkel való jó kapcsolatunk az e területen való együttmőködés lehetıségeit is kínálja. Számos területen eddig is nagy hangsúlyt kapott a környezeti nevelés: szaktárgyak, természettudományos emeltszintő képzés, szakkör, tehetséggondozás, „blokkosított” oktatás, környezetvédelmi nap, jeles napok (néhány évig önálló tantárgyként is szerepelt helyi programmal). 1.2. Fizikai környezet Az iskola épülete betonból készült, lapostetıs, energetikai szempontból nem ideális. A nagy ablakok esztétikailag elınyösek, de az erıs fény miatt gyakran árnyékolni kell. A tanév végén nagy a hıség, emiatt a munkavégzés hetekig nagy erıpróbát jelen. A B épület sötét. A szellıztetési lehetıségek adottak, a csendes környezet nagy értékünk. Udvarunk ideális, bár több lehetıséget rejt, mint amennyit kihasználunk. A burkolatok esztétikusak, sok helyen fából készültek, de néhány terem sajnos PVC-vel borított. A folyosón sok a zöld növény, kertünk rendezett, ápolt. A fényforrásokat jó lenne energiatakarékosabbra cserélni. Szelektív hulladékgyőjtést még nem végzünk. Az iskolai büfé és a fogyasztási szokások zöldítése fontos, de nagy 54
ellenállásba ütközı feladataink. Az étkezést más intézmény szolgáltatja, így hatásunk csak mérsékelt lehet. 1.3. Külsı környezet A város, a városkörnyék természeti, kulturális értékekben gazdag. Ezek megismertetésében, megszerettetésében is támaszkodhatunk hagyományainkra. Az értékek és problémák megismertetése eddig is szerepelt tevékenységi rendszerünkben. A közlekedésbıl adódó levegıszennyezés, az erózió és porterhelés, az atomerımővel kapcsolatos ismeretek beépültek tantárgyainkba. A városi rendezvényeken való részvétellel a helyi cselekvési lehetıségek igényének alakítása a célunk. A vidéki tanulók saját településeinek, lakóhelyeinek értékjellegét érdemes erısítenünk. A régióban való gondolkodás új feladat számunkra. 1.4. Erısségeink: • a természeti környezet közelsége • településünk emberléptékősége • jó szociális környezet (szülık, civil szervezetek) • kipróbált, használt kommunikációs csatornák • mindennapos munkakapcsolat különbözı intézményekkel (múzeumok, közmővelıdési, oktatási, nemzeti parki igazgatóság, civil szervezetek, önkormányzat) • személyes kapcsolatok • iskolánk arculata • hagyományaink, eddigi sikereink • a már kidolgozott taneszközeink • a tantestület környezeti nevelés iránti elkötelezett tagjai • iskolavezetés innovációs irányultsága • iskolánk tárgyi feltételei 1.5 Gyengeségeink: • a környezeti nevelés idıigényes tevékenység • a minden tantárgyba beépítés hiánya • anyagi eszközök szőkössége • szemléleti tényezık • társadalmi környezet ellenhatása • érdekeltség hiánya
55
2. Erıforrások 2.1. Belsı erıforrások Humán erıforrások Feladat, szerepkör Iskolavezetıség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minıségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet, részt vesz az egyes programokban. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Környezeti nevelési Elkészíti a pedagógiai munkacsoport programnak megfelelıen az (munkaközösség) éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását.
Erısségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.
Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetıséget ad a különbözı szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.) Osztályfınöki Évfolyamokra lebontva Lehetıség van az aktualitások azonnali közösség foglalkozik az egészségneveléshez kötıdı „kibeszélésére” környezeti nevelési tartalmak osztályközösségi szinten feldolgozásával. (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Diákönkormányzato Tagjai a környezeti nevelési Napi kapcsolat a t segítı és munkacsoportnak. diákokkal, az egyedi egészségnevelı Lehetıségük van a környezeti problémák azonnali tanár nevelés egészségnevelési kezelése. területeinek erısítésére. Iskolaorvos Elıadások tartása az Szakmai kompetencia, egészséges életmódról, a személyes ráhatás. környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját. Adminisztratív Támogatják a tanári munkát Részt vállalnak a dolgozók az egyes programok szelektív hátterének biztosításával (pl. hulladékgyőjtésben, hivatalos levelek, pénzügyi takarékosságban. adminisztráció, pályázati elszámolások)
56
Technikai dolgozók
Diákok
Szülık
A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, , vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hıszigetelés, stb. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kezdeményezések.
Elıadások tartása, szemléltetıeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külsı erıforrások felkutatása.
Zöldítési program, szelektív hulladékgyőjtés (terv)
Valamennyi diák érintett, nagy a jelentısége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnıtt résztvevıkkel. A fı hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ı szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.
2.2 Külsı erıforrások Intézmény, szervezet
Iskolai képviselı, kapcsolat-tartó munkaközösségvezetı
A szervezet képviselıje
ig., igh., munkaközösségvezetı
ig., igh., munkaközösségvezetı
munkaközösségvezetı
tisztségviselı
elıadások, rendezvények
ig., igh., munkaközösségvezetı
oktatók
Hollós László Oktatóközpont Múzeumok
programszervezés közös projektek
megyei pedagógiai intézet szaktanácsadója
szakmai együttmőködés
hivatalos képviselı igh. kapcsolattartó szaktanácsadónk szaktanácsadónk (u.a.)
nemzetközi kapcsolatok (BISEL-program) Más közoktatási intézményekkel kapcsolat
Önkormányzat környezetvédelmi referense Egyetemek, fıiskolák oktatói
A kapcsolat formája, tartalma csatlakozás, mérés, konferencia részvétel általános iskolákkal: nyílt napok, kiállításainkon látogatás akciók
57
kapcsolattartó
Duna- Dráva Nemzeti Park MME helyi csoportja Erdészet környezetvédelmi felügyelıség
országos környezeti nevelési szervezetek KOKOSZ Körlánc Körny. Nev. Iskola Hálózat MKNE TKTE Országos Öko-Iskola Hálózat országos környezetvédı szervezetek Magyar Természetvédık Szövetsége nemzetközi környezetvédı szervezetek WWF
szakmai elıadások, terepgyakorlatok terepgyakorlatok, túrák túra
ig., munkaközösségvezetı biológiatanárok
laborlátogatás, szakmai anyagok, pályázatok
munkaközösségvezetı
biológiatanárok
ig.
egyesület vezetıje kapcsolattartó képviselı
csoport tagság szaktanárok egyesületi tagság szaktanárok Hírlevél szaktanárok
képviselı képviselı képviselı
egyéni tagság egyéni tagság tagság
szaktanárok szaktanárok munkaközösségvezetı
képviselı képviselı képviselı
tagság, információs anyagok
munkaközösségvezetı
képviselı
szakmai anyagok, akciók
szaktanárok
képviselı
igh.
képviselı
közmővelıdési intézmények könyvtárak, könyvtári segédanyagok, olvasó, mővelıdési pályázatok, központ versenyek kiírása Botanikus kert, szakmai segítség, Állatkert versenyek, szobrok készítése kiveszett fajokról ÁNTSZ laborlátogatás, elıadások, versenyek média tájékoztatás rendırség engedélyek pl. demonstrációhoz
58
mővésztanárok
gyermek- és ifj.véd felelıs, munkaköz.vez. ig., igh. gazdasági vezetı
vezetı
képviselı képviselı
helyi, regionális üzemek Vízmő
helyi szolgáltatók víz szennyvíz hulladéklerakó hulladékégetı távhıszolgáltató közlekedési vállalat
Szakmai látogatások valamennyivel alkalmanként kapcsolat, versenyek, látogatások, bemutatók
59
ig., munkaközösségvezetı ig., munkaközösségvezetı
ig.
képviselı
3. Alapelvek, jövıkép, célok 3.1. Hosszú távú célok Iskolánk nevelési tevékenységének célja a harmonikus személyiség kialakulásának elısegítése, a nevelıi hatások változatosságának és a tehetség sokféle formájának elismerése; a természetnek, a Földnek mőködési és szervezeti egésznek, mint pótolhatatlan értéknek tisztelete és megırzésének igénye és felelıssége. A harmóniára való törekvés igényének alakításával szeretnénk segíteni az egyéni és közösségi életminıség javulását. Célunk, hogy diákjaink környezettudatos állampolgárrá, az értékeket tudatosan választó felnıttekké váljanak. A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kezeljük az alábbiakat. (Ezek jelentését, tartalmát, megvalósulási módját több oldalról kell megvilágítanunk): • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
az élet különlegessége, egyedisége és tisztelete a környezet tág értelmezése (belsı, külsı, idıbeli) környezet és élılények kölcsönhatásainak komplexsége a Föld szférái kölcsönhatásban vannak az élettelen és élı természet hosszú evolúciós fejlıdés eredménye a körfolyamatok jelentısége, szerepe a természetben és a társadalomban a bioszféra komplex rendszere a „természet jobban tudja” elv az ember része a bioszférának a közösség a természet életformája az ember különleges faj „a fenntartható fejlıdés érdekeinek középpontjában az emberek állnak”. felelısség önmagunk, fajtársaink, jelenlegi, múltbeli, jövıbeli élılények és a környezet vonatkozásaiban természettisztelı magatartás fejlıdés, növekedés életminıség elv szükségletek, fogyasztás, termelés kooperáció és tolerancia a sokféleség mint érték holisztikus elv egyéni cselekvési igény, beleszólás, részvétel elıvigyázatosság elve környezettudatosság környezetbiztonság gazdaság-társadalom-környezet együttese, kapcsolata globális, regionális és helyi összefogás
3.2. A céljaink eléréséhez a következı készségek kialakítása, fejlesztése szükséges: • problémaérzékenység • kreativitás • problémamegoldó gondolkodás 60
• • • • • • •
alternatív lehetıségek igénye kritikus véleményalkotás konfliktuskezelési technikák együttmőködés tolerancia értékelés, mérlegelés készsége állampolgári részvétel és cselekvési igény.
3.3. Konkrét célok Minden tantárgy óráin teljesítsük az alkalmazott kerettanterv környezeti nevelési követelményeit. A nem tanórán szervezett munkanapokon is jelenjen meg a fenntarthatóság elve és gyakorlata. Az iskola mőködésében minden lehetıséget igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítására. Minden tanulónk ismerje meg településünk értékeit. Évente vegyen részt minden tanuló legalább egy nem kötelezı programon. 3.4. Környezeti nevelési munkaterv Évente az éves munkaterv részeként környezeti nevelési munkatervet készítünk, melyben az alábbiak szerint tervezzük meg az éves tevékenységünket: Tartalom
Tevékenység
Célcsoport
Idıskála
3.5. Helyi értéklista, ismerkednie: • Béla tér • Garay tér • Megyeháza • Templomaink • Irodalmi emlékeink • August-ház • Szobrok a városban • Múzeumok • Temetık • Duna-híd • Gemenc • Sárköz • Szekszárdi dombság
Módszer
Helyszín Ellenırzés, Várható Feltételek Felelısök értékelés eredmémódja nyek
amellyel
minden
61
tanulónknak
meg
kell
4. Tanulásszervezési módok 4.1. Minden tanulót érintı tevékenységek Tantárgyak – tanórák Minden tantárgy programjába beépítjük a kerettantervekben megtalálható globális és regionális gondok mellé a helyi cselekvései feladatokat, lehetıségeket. Tanmenetünkben, tanítási programunkban is jelöljük ezeket. A tanulók fejlesztését a helyi természeti és kulturális értékek megismertetését is szolgáló feladatokkal, példákkal végezzük. A házi feladatokban, dolgozatokban, tehetséggondozásban is meg kell nyilvánulnia e szemléletnek. Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását; • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); • ismerjék meg az irodalmi mővekben megjelenı természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását; • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; • erısödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük; • tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére; • sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit. A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség; • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával; • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;
62
• •
legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül; értsék meg az egész világot érintı globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
Hon- és népismeret A tanulók • ismerjék meg a természet közelben élı, a természetet tisztelı, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit, az ártéri gazdálkodás idıszerőségét; • ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek elıtti böjtök). Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; • tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; • állampolgári felelısségtudatuk fejlıdjön. A tanulókban • alakuljon ki és fejlıdjön a nemzetközi felelısség a környezettel szemben; • fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetıségeit. Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; • logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelı képessége fejlıdjön; • tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; • váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására; • ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni; • legyenek képesek reális becslésekre; • tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni.
63
A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; • ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségeit; • ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élı, és élettelen közötti kölcsönhatásokat; • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerőségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat felelısséggel szabad csak felhasználni; • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, elıregondolkodó állampolgárrá; • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; • ismerjék a környezetüket legjobban szennyezı anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére; • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától; • értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl; • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; • értsék meg, hogy a népek eltérı természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket; • értsék meg, hogy a társadalom földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erıforrásainak kimerüléséhez vezet; • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit;
64
• ismerjék, szeressék és ırizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erısödjön a környezettudatos életmód iránti igény; • alakuljon ki az igény a szülıföld cselekvı felfedezésére; • fejlıdjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit; • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; • ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; • legyenek tájékozottak a földi élıvilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetıen; • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és mérséklésére; • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat. A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód; • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelısség. Egészségtan A tanulók • ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait; • sajátítsák el az elsısegély-nyújtási technikákat; • ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókat • ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédı szokásrendek kialakítására; • segítse az önmagukkal szembeni felelısségérzet kialakításában; • segítse az ıket veszélyeztetı környezeti, társadalmi tényezık és azok elhárítási módjainak felismerésében. Ének-zene A tanulók • ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát; • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;
65
• vegyék észre a zene közösségerısítı, közösségteremtı szerepét; • tudják, hogy az élı és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék meg a természet sokszínőségét, formagazdagságát; • ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát; • ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit; • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; • Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítımővészet hazai elıfordulásaira; • ismerjék a természetes alapanyagok használatát; • legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetrıl szólnak; • legyenek képesek a mőalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelıen elemezni; • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelıen; • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Filozófia A tanulók • értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása; • lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása; • érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása; • legyenek képesek követni az értékek alakulását a különbözı történelmi korokban; • véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit; • értsék meg, hogy csak akkor ırizhetık meg környezetünk életfeltételei, ha észszerően használjuk azokat és tisztelettel közelítünk hozzá. A tanulókban • alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; • alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; • fejlıdjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.
66
Tánc és dráma A tanulók • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdıtőz, stb.); • természethez való érzelmi kötıdése erısödjön a drámajátékon keresztül; • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetıségeket. Informatika A tanulók • legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életbıl vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni; • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhetı tudás szőrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására; • ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlı környezetvédelmi lehetıségeket; • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre; • futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevı szimulációkat és statisztikai teszteket; • rendezzenek környezeti kérdésekrıl virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen; • szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket; • ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait; • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások); • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével; • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyagés energiatakarékos alkalmazás feltételeit. Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlıdésüket; • gyızıdjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különbözı szervrendszerek mőködését tekintve;
67
• • • • A • • •
legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében; értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetıség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylı népi játékokat. tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását; alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására; segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását.
Osztályfınöki tevékenység A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfınök teremti meg. İ a különbözı szintő személyes kapcsolatok segítıje, fejlesztıje is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfınöki feladatok bıvülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfınök személyisége, és elhivatottsága döntı súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövı elképzelései, a különbözı iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitődjének alakításán túl a szülık hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfınök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerı és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínő témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetıséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfınök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedık, különbözı akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefőzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfınöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínő szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. 9. évfolyam - Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk?
68
A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket. 10. évfolyam - Testi, lelki problémák; a megoldás módjai Iskolai egészségügyi nap keretében részletesen kapott információk osztályszintő megbeszélése. A szükségszerően felmerülı problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethetı statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül. 11.évfolyam - A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám. A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az elızıekben összegyőlt tapasztalatok környezetünkrıl és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre. 12. évfolyam - Intézmények. Civil szervezetek. Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére különbözı törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelıs állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különbözı szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetıségek átgondolását: - a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz; - városunk civil szervezeteinek megismertetése; - megelızı környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való együttmőködés. Nem tanórai szervezéső munkanapok Környezet- és természetvédelmi nap • Minden évben 8-12 km-es túrát szervezünk a környékre. Célunk egy-egy természeti érték megismertetése és a terület környezetvédelmi problémáira való érzékenyítés. • névadóról való megemlékezés, Béla-nap • diáknap • jeles napok • iskolai szintő rendezvényt, kiállítást, vetélkedıt, akciót szervezünk 1-3 jeles napon, vagy kapcsolódunk a város akciójához • sport nap • egészségnap Rejtett tanterv Az iskolai megjelenésnek környezetbarát jellege, a természetes anyagok jelenlétének növelése, a díszítıelemek szellemisége szükséges követelmény. Ezen kívül különösen figyelemmel kell lenni az alábbiakra: 69
• • • • • • •
tanári példamutatás alapja a környezeti nevelési tevékenységnek is takarítás, világítás; hulladékok kezelése, szelektív győjtés, komposztálás a környezet kímélést szolgálja; szárazelemgyőjtést propagáljuk; víz- és energiafogyasztás, anyag és energiaminimalizálás igénye; tanösvény – iskolakert gondozása; madárbarát kert kialakítása;
Osztálykirándulás Az iskola nevelési rendszerének megfelelıen a közösségformáláson kívül a környezeti tartalmakat szolgáló nevelési lehetıségeket kihasználjuk. 4.2. Nem minden tanulót érintı tevékenységek Komplex természettudományos program: emelt óraszámú képzésben kínáljuk a 9-10. évfolyamon
Tehetséggondozás – versenyek Országos versenyek közül a következıkre készítünk fel: Kitaibel Pál, Bugát Pál, Curie, Lóczy-versenyek. Megyei egyéni és csapatversenyeken indítjuk tanulóinkat. Iskolai versenyeket szervezünk. Akciók, projektek megvalósításában veszünk részt: savas esı, BISEL. Terveink: Pályázati támogatásból erdei iskolát szervezünk a természettudományos csoport részére.
70
5. Módszerek A környezeti nevelés módszertani szakirodalma gazdag, ezekbıl a következı szempontok szerint választunk: • a tanulói aktivitást igénylı módszerek elıtérbe helyezése • szenzitív pedagógia • érzelmi minták közvetítése élmény gazdag helyzetek megteremtésével • viselkedési minták közvetítése, példamutatás • önismeret fejlesztése • döntési helyzetek biztosítása • ismeretek, tapasztalatok közvetítése • az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelı alkalmazása • a nevelıi tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása • irodalmi, képzımővészeti pályázatok, kiállítások • terepi formák
6. Taneszközök • ami már rendelkezésünkre áll: tankönyvek, segédkönyvek, szemléltetı- és mérıeszközök • amire szükségünk lenne: környezetvédelmi szakirodalom, segédkönyvek, munkafüzetek, mérıeszközök, a csoportmunkához megfelelı mennyiségben • zöld könyvtár – zöld sarok a folyóiratok, szakkönyvek számára • komposztáló • vízminıségi, talajminıségi, levegıminıségi vizsgálatokhoz gyors tesztek, vegyszerek • meteorológiai mérésekhez eszközök 7. Kommunikáció 7.1. Iskolán belüli: Alapvetıen a diákok szervezésében mőködı kommunikációs eszközök, de fontos az iskolavezetés és a tanári kar támogatása. • zöld faliújság • iskolarádió • iskolaújság • médiaszakkör • informális csatornák • hirdetések 7.2. Iskolán kívüli: Az ilyen kommunikációt használva elsısorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentıs programjaink esetében egy kapcsolattartó személy tájékoztatja a városi televíziót, újságot és a megyei napilapot az aktuális rendezvényekrıl, eseményekrıl. Az iskolai évkönyvben megjelenı cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos
71
ismereteit bıvítjük. Az iskolai honlap lehetıségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklıdıket (iskolai dolgozók, szülık, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó). 8. Minıségfejlesztés Az értékelés, ellenırzés e nevelési területen a hagyományos eljárások átértékelését igényli. A következı módon tervezzük mérni a sikerességet és elégedettséget: • kérdıíves felmérés évente • interjú végzett tanulóinkkal • a nem kötelezı rendezvényeken résztvevık számának 5%-os növekedését tartjuk kívánatosnak • a pedagógusok környezeti nevelıi munkájának értékelésére kritériumrendszert dolgozunk ki. 9. Továbbképzések 9.1. Belsı: Az iskolavezetés a szakkönyv és folyóirat beszerzéssel támogatja a tanári önképzést. Tantestületi értekezletet, munkaközösségi megbeszéléseket tartunk, nevelésfilozófiánk és gyakorlatunk összevetésére. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára belsı képzést szervezünk. 9.2. Külsı: Elıadásokon, konferenciákon való részvétel támogatása a nem természettudományos munkaközösségek tagjai elınybe részesítésével.
72
HELYI TANTERV
72
1. Tantárgyak rendszere NAPPALI TAGOZAT
Nyelvi elıkészítı (9. évf. gimnázium) Magyar nyelv Kommunikáció és retorika I. idegen nyelv: angol vagy német II. idegen nyelv: angol vagy német vagy olasz vagy francia vagy holland Matematika Informatika Tanulásmódszertan és önismeret
Testnevelés Osztályfınöki / életmód
Gimnázium (9-12. 10-13. évfolyam) Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika I. idegen nyelv: angol vagy német II. idegen nyelv: angol vagy német vagy olasz vagy francia vagy holland Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz** Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Mővészettörténet *
*2008. szeptember 1. elıtt a tárgy neve: Mővészetek **2008. szeptember 1. elıtt a tárgy neve:Földünk és környezetünk
73
Szakközépiskola (9-12. évfolyam) Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek* Társadalomismeret és etika I. idegen nyelv: angol II. idegen nyelv: német
Matematika Informatika
Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfınöki Szakmacso Informatikai portos szakmacsopor alapozó tos alapozó oktatás az ismeretek informatika Informatikai szakmacso szakmacsopor portra tos alapozó gyakorlatok Informatikai gyakorlat Mérési gyakolat *2003. szeptember 1. elıtt történelem és állampolgári ismeretek
LEVELEZİ TAGOZAT Gimnázium (9-12. évfolyam) Anyanyelv /kommunikáció Irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz** Biológia Történelem és társadalomismeret Mővészettörténet* Filozófia Informatika Idegen nyelv (német) *2008. szeptember 1. elıtt a tárgy neve: Mővészeti ismeretek **2008. szeptember 1. elıtt a tárgy neve:Földünk és környezetünk
74
2. Az iskola képzési rendje Iskolánkban 2001. szeptember 1. óta a 28/2000. (IX.21.) OM rendelettel kiadott kerettanterv alapján kidolgozott helyi tantervünk szerint végezzük az oktatási tevékenységet. A közoktatási törvény és a fenti rendelet módosításaihoz igazodva 2003. szeptember 1-re elvégeztük az óratervek korrekcióját, majd a tanulók heti óraszáma együttes idıkeretének a kerettantervi, majd a Nemzeti Alaptanterv bevezetésérıl szóló 243/2003. (II.17.) Kormányrendelet módosítási lehetıséget kínáló rendelkezéseit kihasználva óraterveinken felmenı rendszerő korrekciót hajtottunk végre. A tervezéskor a képzéshez engedélyezett feladat tervezését is elvégeztük, az éves szinten rendelkezésre álló órakereteken belül maradtunk. A helyi tantervben az óratervek és a tartalmak felülvizsgálatakor figyelembe vettük az érettségi vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga követelményeinek módosulásait is. 2004. szeptember 1-tıl fenntartónk engedélyével gimnáziumi nyelvi elıkészítı évfolyam indításával bevezetjük az öt évfolyamos gimnáziumi képzést. Helyi tantervünket (az óraterveket és a tantárgyi programokat) a szülıitanulói igényekhez és a kétszintő érettségi vizsgák tapasztalataihoz alkalmazkodva a 2004. szeptemberében bevezetett tantervi korrekciót követıen fenntartói jóváhagyással felmenı rendszerben többször is módosítottuk úgy, hogy éves szinten továbbra is a rendelkezésre álló órakereteken belül maradjunk. Ennek eredményeként a 2005-2006-os tanévtıl felajánljuk tanulóinknak harmadik nyelvként az orosz nyelv tanulását. Elsısorban azoknak a tanulóknak a részvételét várjuk, akik a kötelezıen választott két idegen nyelv közül legalább az egyikbıl már teljesítették a középiskolai követelményeket, érettségi vizsgával is rendelkeznek az adott nyelvbıl, ezért kérésükre az erre felkészítı tanórák látogatása alól felmentést kaptak. A felszabaduló idıkeretben heti két órában tanulhatják az orosz nyelvet. A kompetencia alapú képzés bevezetésekor a 2005-2006-os tanévtıl felmenı rendszerben egy osztályzattal értékeljük a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, az irodalom és a magyar nyelv tanításának idıarányát a korábbi gyakorlatnak megfelelıen megırizve. A 2006-2007. tanévtıl a természettudományi tagozatot választó 9. évfolyamos tanulók számára a matematika és a természettudomány óraszámát átrendeztük: a matematikáét emeltük a komplex természettudomány tantárgyi órakeretbıl. A 2007-2008. tanévtıl pedig a magyar nyelv és irodalom-informatika tagozaton a 9-10. évfolyamon bevezettük a történelem emelt óraszámú képzést, az informatika tantárgy órakeretének negyedét felhasználva. A 2008-2009-es tanévtıl a NAT elvárásaihoz alkalmazkodva, azt közvetítve az informatika tagozaton valamint az ötéves gimnáziumban a 9-10. évfolyamon felkínáljuk az EU-s ismeretek vagy a sport többletórák választását. Az EU-s ismeretek tantárgy kereteibe beépítjük a NAT 9-10. évfolyamra ajánlott életvitel-és gyakorlati ismeretek mőveltségterületi tartalmakat. A természettudományos-mőszaki kompetencia optimális fejlesztésére a 9-10. évfolyamos matematika emelt szintő képzéshez a fizika emelt óraszámú oktatását kínáljuk. A vizuális kultúra mőveltségterület órakereteit ehhez igazodva az évfolyamok között az
75
ezen a tagozaton jellemzı továbbtanulási irányoknak megfelelıen alakítjuk ki. Élı idegen nyelvként valamennyi tanulónk tanulja – elsı vagy második idegen nyelvként- az angol nyelvet. Második idegen nyelvként bevezetjük az angol, német és olasz nyelv mellé újdonságként a francia és a holland nyelv választhatóságát is. A csoportszervezés helyi tantervünkben rögzített létszámkeretei (l. emelt szintő érettségire felkészítı képzés) a nyelvi csoportok indulására is vonatkoznak.
76
2.1. 2003. szeptember 1-tıl felmenı rendszerben bevezetett óraterv – 2004. szeptember 1-tıl korrekcióval
Gimnázium 9-12. évfolyam, nappali tagozat
Tantárgy/ évfolyam
9. évf. 2003 szept. 1tıl
2004. szept. 1-tıl
10. évf. 2004. szept. 1-tıl
2005. szept. 1-tıl
11. évf. 2005. szept. 1tıl
Magyar nyelv Irodalom
1 3
1 3
1 3
Történelem
2
2
3
emelt sz. ér.: +2 v. 6 emelt sz. ér.: +2 v. 5 emelt sz. ér.: +2 v. 5
12. évf. 2006. szept. 1-tıl
2007. szept. 1-tıl
1 3
emelt sz. ér.: +2 v. 6
3
emelt sz. ér.: +2 v. 5
3*
3*
3*
3*
3*
3*
Informatika
2*
-
-
-
-
-
1,5
2
Biológia és egészségtan
-
1,5
Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret
2 2
2 2
1 1
1 1
-
-
2
2
2
2
1
1
1 1
1 0,5
77
3*
3 emelt sz.: 5 emelt sz. ér.: +2 1 -
3*
emelt sz. ér.: +2 v. 5
1. idegen nyelv (német/angol) 2. idegen nyelv (német/ angol/ olasz) Matematika
Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Fizika
3*
2006. szept. 1-tıl
3*
4 emelt sz.: 6 emelt sz. ér.: +2 1
2,5 emelt sz. ér.: +2 emelt sz. ér.: +2 2 2 emelt sz. ér.: +2 emelt sz. ér.: +2 -
Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek Kötelezıen tartandó tárgyak óraszáma összesen Kötelezı választás Tanuló kötelezı óraszáma Szabad választás (max.) Összesen felvehetı heti óraszám (max.)
Magyar /mat. /term.tud. emelt óraszámú képzés Informatika
Testnevelés Emelt szintő érettségire felkészítı képzés Kémia/Földrajz
1 0,5
1
1
27,5
27,5
27
26
27,5
27,5
3 30
4 30
4
4
3
4
3
4
31,5
31,5
33
34
33
34
Választási lehetıségek: 2 2
-
0,5
2 (emelt órasz.) 1
1
2 (emelt órasz.) 1
-
2
-
1
2
1
1 Lásd az oszlop felsı részén
2 Lásd az oszlop felsı részén
1
1
Egyéb Szakkör/ 6 felzárkóztatás Iskolai sport 3-4 A táblázatban használt jelölések magyarázata: 1. A *-gal jelölt tárgyakat (matematika, idegen nyelv, informatika) csoportbontásban tanítjuk. A csoportbontás alatt idegen nyelvbıl az évfolyam-szinten szervezıdı nívócsoportokat értjük. 2. Az „emelt sz. ér. + 2 v. 5 v. 6”-tal jelölt órákból 2 a tanuló számára nem kötelezı, a tanuló az emelt szintő érettségire való iskolai felkészüléshez választhatja. Engedélyezett módosítások: 2005-2006-os tanévtıl: orosz nyelv (korábban tanult nyelv befejezése után): 11-12. évfolyamon heti 2 óra; a magyar nyelv, irodalom tárgy neve: magyar nyelv és irodalom, egy osztályzattal; 2006-2007-es tanévtıl: 9-10. évfolyam emelt óraszámú képzésben a természettudomány – matematika párosításban a többletórák száma heti 1-1 óra 2007-2008-as tanévtıl: a 9-10. évfolyamon történelem emelt óraszámú képzés kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom emelt óraszámú képzéshez: törtenelem heti +1 többletóra, informatika heti 1 többletóra.
78
Informatikai szakközépiskola 9-12. évfolyam, nappali tagozat NAPPALI TAGOZAT Tantárgy/ évfolyam
9. évf. 2003. szept. 1-tıl
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2005. szept. 1tıl
2006. szept. 1-tıl
1
2004. 2004. szept. 1-tıl
2005. szept. 1tıl
szept. 1tıl
Magyar nyelv Irodalom
1 3
1 3
1
emelt sz. ér. +2 v. 6
Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika I. idegen nyelv angol
2
2
2
emelt sz. ér. +2 v. 5
3*
3,5*
3,5
3*
1
1
Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki Testnevelés és sport Fizika Biológia Földünk és környezetünk Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatikai szakmacsoportra
1 2 1,5
1 2 1,5
1 2 1,5
1
emelt sz. ér. +2 v. 6
3
3 emelt sz. ér. +2 v. 5
1
-
emelt sz. ér. +2 v, 5
3* emelt sz. ér. +2 v, 5
3* 3
3
emelt sz. ér. 5
3
emelt sz. ér. 6
1 1 2 2
1 1 2
emelt sz. ér. +2
3
emelt sz. ér. +2
1
1,5 2*
emelt sz. ér. 2
emelt sz. ér. 2
Informatikai szakmacsopo rtos alapozó ismeretek
2
1
2
1
3
2
Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
3
2*
3
2*
5
6
-
2
-
2
Német nyelv Kötelezıen tanulandó tárgyak óraszáma összesen: Kötelezı választás Szabadon választható Összesen felvehetı heti óraszám (max.)
27,5
27,5
28
28
4 31,5
2 29,5
2
2
3 33
4 34
3 33
4 34
Választási lehetıségek Angol nyelv Német nyelv Informatikai gyakorlat Mérési gyakorlat Emelt szintő érettségire való felkészítı képzés
1 2 2 -
79
2 -
2
2
2
lásd az oszlop felsı részén
lásd az oszlop felsı részén
Testnevelés és sport
1
1
1
Egyéb Iskolai sport
gimnáziummal közösen: 3-4 óra
Szakkör/felzárkóztatás
gimnáziummal közösen:
6 óra
A táblázatban használt jelölések magyarázata: 1. A *-gal jelölt tárgyakat (matematika, idegen nyelv, informatika) csoportbontásban tanítjuk. A csoportbontás alatt idegen nyelvbıl az évfolyam-szinten szervezıdı nívócsoportokat értjük. 2. Az „emelt sz. ér. + 2 v. 5 v. 6”-tal jelölt órákból 2 a tanuló számára nem kötelezı, a tanuló az emelt szintő érettségire való iskolai felkészüléshez választhatja.
80
2
2.2. Ötévfolyamos gimnáziumi óraterv Nyelvi elıkészítı évfolyam (2004. szeptember 1-tıl) + 4 gimnáziumi évfolyam Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv Irodalom Kommunikáció és retorika
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
1 -
1 3
1 3
2
-
-
1 3 emelt sz. ér. +2 v. 6 -
1 3 emelt sz. ér. +2 v. 6 -
2
2
3 emelt sz.: +2 v. 5
3 emelt sz.: +2 v. 5
Történelem
1. idegen nyelv (német/angol) 2. idegen nyelv (német/ angol/ olasz) Matematika
11
3* emelt sz.: +2 v. 5
3* emelt sz.: +2 v. 5
3*
3*
3*
3*
3*
2
3*
3*
3 emelt sz.: 5
4 emelt sz.: 6
Informatika
4*
2* emelt sz. ér.: +2
emelt sz. ér.: + 2
-
Tanulásmódszertan és önismeret Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Fizika
3* emelt 3* emelt sz.: sz.: +2 v. 5 +2 v. 5
1,5 -
-
-
1
-
-
-
-
-
1
-
1,5
2
Biológia és egészségtan
-
-
1,5
Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfınöki (9. évf. /életmód)
-
2 2
2 2
2,5 emelt sz. ér.: + 2 2 emelt sz. ér.: + 2 -
emelt sz. ér.: +2 2 emelt sz. ér.: +2 -
-
1 1
1 1
-
-
3
2
2
2
2
1
1
1
1
1
81
Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek Kötelezıen 27,5 tartandó tárgyak + óraszáma 1 testnev. összesen Kötelezı választás Tanuló kötelezı 27,5 óraszáma +1 testnev. Szabad választás 1 (max.) Összesen 29,5 felvehetı heti óraszám (max.)
1
0,5
0,5
1 0,5
1
1
27,5
27,5
27
26
27,5
27,5
3 30
4 30
4
4
4
4
31,5
31,5
34
34
Választási lehetıségek: Magyar /mat. /term.tud. emelt óraszámú képzés Testnevelés Emelt szintő/emelt szintő érettségire felkész. képzés Informatika
-
1
2 egyéni kérelemre 1
2 egyéni kérelemre 1
-
-
1
2
2
2
Lásd az oszlop felsı részén
Lásd az oszlop felsı részén
1
1
2
1
1
Kémia/földrajz
Szakkör/ felzárkóztatás Iskolai sport
Egyéb 6 (iskolai szinten közös) 3-4 (iskolai szinten közös)
A táblázatban használt jelölések magyarázata: 1. A *-gal jelölt tárgyakat (matematika, idegen nyelv, informatika) csoportbontásban tanítjuk. A csoportbontás alatt idegen nyelvbıl az évfolyam-szinten szervezıdı nívócsoportokat értjük. 2. Az „emelt sz. ér. + 2 v. 5 v. 6”-tal jelölt órákból 2 a tanuló számára nem kötelezı, a tanuló az emelt szintő érettségire való iskolai felkészüléshez választhatja.
82
2.3. Gimnázium levelezı tagozat Négyévfolyamos óraterv (2001. szeptember 1-tıl felmenı rendszerben) Évfolyam/ tantárgyak Anyanyelv/ kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika* Kémia* Földünk és környezetünk* Biológia* Történelem és társadalomism. Mővészeti ism. Informatika Filozófia Idegen nyelv (német) Szabadon tervezhetı óraszámok Összesen
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
1
1
0,5
0,5
1 1,5 0,5 0,5 0,5
1 1,5 0,5 0,5 0,5
1,5 1,5 0,5 0,5
1,5 1,5
0,5 1
0,5 1
0,5 1
0,5
0,5
0,5 0,5
3
3
3
lásd anyanyelv, mat. 10
lásd anyanyelv, mat. 10
lásd anyanyelv, mat. 10
* heti 1 órát a természettudományi tárgyak érettségi vizsgájára készülık között éves bontásban használunk fel.
83
1 0,5 0,5 0,5 3 *
9
2.4. 2008. szeptember 1-tıl felmenı rendszerben bevezetett óraterv (A 2004-2007. években a fenntartó által engedélyezett módosítások átvezetése és a NAT módosításából következı, a 202/2007.(VII.31) Korm.rendelet mellékleteibıl levezethetı tantervi tartalmak órakeretekben történı megjelenítése)
Gimnázium 9-12. évfolyam, nappali tagozat
Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom
9. évf.
10. évf.
11. évf. emelt sz. ér.: +2 v. 6
(arány 1:3)
4
4
4
Történelem
2
2
3
1. idegen nyelv (angol /német) 2. idegen nyelv (német/ angol/
3*
3*
3* sz. ér.:
emelt sz. ér.: +2 v. 5 emelt +2 v. 5
3*
12. évf. 4
3
emelt sz. ér.: +2 v. 6
emelt sz. ér.: +2 v. 5 emelt
3* sz. ér.: +2 v. 5
3*
3*
3*
3*
3 emelt sz.: 5
4 emelt sz.: 6 emelt sz. ér.: +2 -
olasz/francia/holland)
4* 4* egyébként 3* 2*
emelt szintő
Matematika Informatika
emelt óraszámú
-
-
emelt sz. ér.: +2 1
-
-
-
1
1,5
2
Biológia és egészségtan
-
1,5
Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret Tánc és dráma
2 2 1
2 2 1
2,5 emelt sz. ér.: +2 2 emelt sz. ér.: +2 -
1
-
2
2
2
emelt sz. ér.: +2 2 emelt sz. ér.: +2 reál tagozatok 1 egyébként 2
1
1
1 1
1 0,5
Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Fizika
reál tagozatok egyébként
-
-
1
1
84
Mozgóképkultúra és médiaismeret Mővészettörténet Kötelezıen tartandó tárgyak óraszáma összesen Kötelezı választás
27,5
27,5
0,5
0,5
1
1
27
26 Reál tagozatok
27 -
-
3
4 Reál tagozatok
27,5
27,5
30
3 30
tagozatra jelentkezéskor
tagozatra jelentkezéskor
4
4
4 31,5
4 31,5
34
34
-
-
-
-
1
1
-
-
1 Lásd az oszlop felsı részén
2 Lásd az oszlop felsı részén
Kémia/Földrajz
1
1
Orosz nyelv
2
2
Tanuló kötelezı óraszáma Szabad választás (max.) Összesen felvehetı heti óraszám (max.)
Választási lehetıségek Emelt szint +1 Emelt szint +2 Matematika Fizika (emelt óraszám) Természettudomány (emelt óraszám) Magyar nyelv és irodalom (emelt szint) Történelem (emelt óraszám) Informatika (emelt óraszám) Európai Uniós ismeretek/Sport
Testnevelés Emelt szintő érettségire felkészítı képzés
Emelt óraszám -
Emelt óraszám
+1 +1
+1 +1
+2
+2
+1
+1
+2
+2
Magyar-tört.-hez
Magyar-tört.-hez
+1 +2
+1 +2
-
-
Egyéb Szakkör/ felzárkóztatás Iskolai sportkör
6 3-4
A táblázatban használt jelölések magyarázata: 1. A *-gal jelölt tárgyakat (matematika, idegen nyelv, informatika) csoportbontásban tanítjuk. A csoportbontás alatt idegen nyelvbıl az évfolyam-szinten szervezıdı nívócsoportokat értjük.
85
2. Az „emelt sz. ér. + 2 v. 5 v. 6”-tal jelölt órákból 2 a tanuló számára nem kötelezı, a tanuló az emelt szintő érettségire való iskolai felkészüléshez választhatja. 3. A reál-tagozatos megnevezés a 9-10. évfolyamon matematikafizika-informatika és a természettudomány-matematika-informatika tagozaton tanuló diákjainkra vonatkozik.
86
Ötévfolyamos gimnázium: nyelvi elıkészítı évfolyam + 4 gimnáziumi évfolyam
Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv Irodalom Kommunikáció és retorika
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
1 -
1 3
1 3
2
-
-
1 3 emelt sz. ér. +2 v. 6 -
1 3 emelt sz. ér. +2 v. 6 -
2
2
3 emelt sz.: +2 v. 5
3 emelt sz.: +2 v. 5
Történelem
1. idegen nyelv (német/angol) 2. idegen nyelv (német/ angol/ olasz) Matematika
Informatika
Tanulásmódszertan és önismeret Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Fizika
11*
3*
3* emelt sz.: 3* emelt 3* emelt sz.: +2 v.5 sz.: +2 v. 5 +2 v. 5
3*
3*
3*
3*
3*
2
3*
3*
3 emelt sz.: 5
4 emelt sz.: 6
4*
2* emelt sz. ér.: +2
emelt sz. ér.: + 2
-
1,5 -
-
-
1
-
-
-
-
-
1
-
1,5
2
Biológia és egészségtan
-
-
1,5
Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfınöki (9. évf. /életmód) Társadalomismeret
-
2 2 1 1
2 2 1 1
2,5 emelt sz. ér.: + 2 2 emelt sz. ér.: + 2 -
emelt sz. ér.: +2 2 emelt sz. ér.: +2 -
3
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
0,5
87
Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Mővészettörténet Kötelezıen 27,5 tartandó tárgyak + óraszáma 1 testnev. összesen Kötelezı választás Tanuló kötelezı 27,5 óraszáma +1 testnev. Szabad választás 2 (max.) Összesen 30,5 felvehetı heti óraszám (max.)
0,5
1 0,5
1
1
27,5
27,5
27
26
27,5
2 29,5
3 30
4 30
4
4
4
4
31,5
33,5
34
34
Választási lehetıségek: Európai Uniós ismeretek/Sport
+2
-
-
+2
+2
+2
+2
Lásd az oszlop felsı részén
Lásd az oszlop felsı részén
Lásd az oszlop felsı részén
1
1
2
1
1
2
Kémia/földrajz
1
1
Orosz nyelv
2
2
Emelt szintő képzés 1. idegen nyelvbıl az érettségi vizsga letételéig (tagozatra jelentkezéssel)
+2
Emelt szintő érettségire felkész. képzés Testnevelés Informatika
Szakkör/ felzárkóztatás Iskolai sportkör
Egyéb 6 (iskolai szinten közös) 3-4 (iskolai szinten közös)
A táblázatban használt jelölések magyarázata: 1. A *-gal jelölt tárgyakat (matematika, idegen nyelv, informatika) csoportbontásban tanítjuk. A csoportbontás alatt idegen nyelvbıl az évfolyam-szinten szervezıdı nívócsoportokat értjük (kivéve a 9. évfolyamon a heti 11 órás 1. idegen nyelv) 2. A 10. évfolyamtól az 1. idegen nyelvet emelt szinten, heti 5 órában oktatjuk úgy, hogy a 11. évfolyamtól a heti öt óra teljesíthetı az emelt szintő érettségi képzésre való jelentkezéssel is.
88
3. Az „emelt sz. ér. + 2 v. 5 v. 6”-tal jelölt órákból 2 a tanuló számára nem kötelezı, a tanuló az emelt szintő érettségire való iskolai felkészüléshez választhatja.
89
lev.
szakk.
lev.
491+22
32,7
372,5
50
40 194,6
2,5
-
22,4
3
-
3
688 709
11
2
2
4
463+24
33,1
372,5
50
40 194,6
2,5
-
26,1
3,5
-
3
692 713
10
3
1
4
456+26
32,6
375
30
40 200,3
1,5
-
30
2,4
-
3
682 762
9
4
1
4
448+26
32
375
30
40 200,3
1,5
-
33,8
2,7
-
3
686 706
8
5
1
4
448+26
32
375
30
40 200,3
1,5
-
37,5
3
-
3
690 710
90
gimn.
szakk.
4
gimn. szak.
2
lev.
1
5 évf. gimn.
12
Tantárgy felosztásban szereplı, ellátandó órák
Kiegészítı idıkeret Egyéni fogl. 52. § (11)
lev.
fı levelezı/5
Nem kötelezı tanórai fogl. Ktv. 52. § (7) +8/1996. ör.
nyelvi elıkészítı évf. kieg. normatívából
Kötelezı tanóra Ktv. 52. § (3)
Összes köt. + 5% beszám. feladat
„Szabad sáv”
szak képzés
2004/ 2005 2005/ 2006 2006/ 2007 2007/ 2008 2008/ 2009
szakképz.
4 évf. gimn. és szakközépis k.
létszáma
száma
Heti óraszám
gyógytest. 3 óra/16 fı Összes eng. óra
Tanulócsoportok
gimn. szk. összesen
Tanév
átlagos osztálylétszám nappali tagozat
2.5. A képzéshez engedélyezett feladat tervezése 2004/2005 – 2008/2009.
6
694
6
698
6
688
6
692
6
696
2.6. Képzési specialitások, irányok, a tanulók kötelezettségei, választási lehetıségek 9-10. (5 éves gimnáziumban 9-11.) évfolyam: Iskolánk már kialakult hagyományai illetve partnereink igényei alapján lehetıséget teremtünk arra, hogy tanulóink az alapképzés mellett bizonyos területeken a kilencedik évfolyamtól kezdıdıden olyan többletet kapjanak, amely megkönnyíti majdani továbbtanulásukat. • Az egyéni érdeklıdéshez, tehetséghez igazodva a négy évfolyamos gimnáziumban a 10. évfolyam végéig kínáljuk az emelt szintő képzést matematikából és magyar nyelv és irodalomból, az emelt óraszámú képzést matematikából, fizikából, természettudományból, történelembıl és informatikából. Az informatikát tanulóink mindegyike emelt óraszámban tanulja, az elıbbi három területbıl a tanuló az iskola tagozataira való jelentkezéssel választ. A tagozatokat a tanulók szabadon választható órakeretéhez igazodva alakítjuk ki, felvételi tájékoztatónkban évrıl-évre nyilvánosságra hozzuk. A matematika és magyar emelt szintő, a matematika, történelem, fizika emelt óraszámú képzésben lényegesen több lehetıség van az elmélyítésre, tehetséggondozásra. Mivel a csoportba járó diákok nagy része késıbb ezeket a tárgyakat felvételi tárgyként választva továbbtanul, az emelt szintő érettségi követelményeihez alkalmazkodva a diákok a 9-10. évfolyamon olyan ismereteket is elsajátítanak, amely ezeken az évfolyamokon még nem kötelezı. A természettudományi emelt óraszámú képzés tartalmi elemeit fokozatosan alakítottuk ki, alkalmazkodva a tanulói igényekhez és a változó szemlélető vizsgakövetelményekhez. A hangsúly a megismerıképesség fejlesztésén van: a természeti környezet megfigyelése és elemezése tevékenységközpontú megközelítéssel történik. Tantárgyi rendszerbe illeszkedve 9. évfolyamon a fizika és kémia, a 10. évfolyamon a biológia és fizika tárgyak óraszámait növeljük. A 2008/2009-es tanévtıl a természettudomány tárgyat (ezen a néven) külön értékeljük. A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és elektronikus oktatási anyagok használata. Az informatika emelt óraszámú képzésekben az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskolában ezért minden tanulónak biztosítjuk az informatikai eszköztudás, az informatikai kommunikációs technikák magas szintő elsajátítását. Célirányosan olyan ismereteket oktatunk, mely tanulóinkat felkészíti a 9. évfolyam végéig az ECDL vizsga legalább 4 moduljának megszerzésére. 9-10. évfolyamos kínálatunkban a négy és öt évfolyamos gimnáziumi képzésben az Európai Uniós ismeretek és a sport órák is szerepelnek, segítve a tanulók gyakorlati tudásának fejlıdését ill. az egészséges életvitel kialakítását. • Az ötévfolyamos gimnáziumban a nyelvi elıkészítı évfolyamon a kialakult program elsısorban az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését 91
célozza. A tanulók a jelentkezéssel kiválasztják a magas óraszámban oktatott angol vagy német nyelv egyikét. A második idegen nyelv oktatásával alkalmazkodunk a markánsan körvonalazódó helyi igényekhez. A 10. évfolyamtól kezdıdıen a választott fınyelvet emelt szinten oktatjuk tovább. • A szakközépiskolai képzésbe beiratkozott tanulóknak informatikai gyakorlatból kínálunk többletórákat. 2004. szeptember 1-tıl kihasználjuk azt a lehetıséget, hogy a szakközépiskola a 9-10. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás idıkeretének egy részét pl. idegen nyelv oktatásárra fordíthatja, megkönnyítve ezzel az átjárhatóságot. Helyi szinten már évek óta megfogalmazódik ez az igény, ezért heti 2 órában bevezetjük a német nyelv oktatását. • A 9-10. évfolyamon csoportbontásban tanítjuk a matematikát, és az informatikát. A gimnáziumi képzésben a 9. (ötévf. gimnáziumban a 10.) évfolyamtól kezdve évfolyam szinten szervezett nívócsoportokban oktatjuk az idegen nyelveket, három osztályt maximum 6 felé bontunk, beleértve ebbe az ötévfolyamos gimnáziumban a fınyelv emelt szinten való oktatását is. ( A II. idegen nyelvet az ötéves gimnáziumban a nyelvi elıkészítı évfolyamon is a négyéves gimnázium azonos sorszámú évfolyamával közösen, elıképzettséghez igazodó csoportokban oktatjuk.) A tantárgyi programok tartalmazzák a négyévfolyamos gimnáziumi és az ötévfolyamos gimnáziumi képzésben a tartalmi egyezéseket. Az idegen nyelvi nívócsoportokban az átjárhatóságot tanulói kérelemre, az érintett szaktanárok véleményének kikérése után, a csoportszervezés létszámkorlátait figyelembe véve a tanulmányok befejezıdéséig biztosítjuk. Az informatikát a kétfele képzés azonos sorszámú évfolyamain azonos tartalommal tanítjuk. • Szakközépiskolában az angol nyelvet csoportbontásban tanítjuk. Németbıl csak abban az esetben alkalmazzuk a csoportbontást, ha az elıképzettségbeli különbségek differenciált tanulásszervezéssel sem oldhatók fel. • A 10. évfolyam végén (5 éves gimnáziumban a 11. évfolyam végén ill. idegen nyelvbıl is informatikából már a 10. évolyam végén is) a tanulók korábbi választásuktól függetlenül jelentkezhetnek emelt szintő érettségire felkészítı csoportba.
11-12. évfolyam (öt évfolyamos gimnáziumban 12-13. évfolyam) • A tanulók számára tanévente április 15-ig tesszük közzé azokat a tantárgyakat (és a tantárgyakat elıreláthatóan oktató tanárok nevét), melyekbıl lehetıvé tesszük az emelt szintő érettségi vizsgára történı iskolai felkészülést. Ugyanekkor közzé tesszük azokat a tantárgyakat is, melyekbıl a középszintő érettségi vizsgára való felkészítést biztosítjuk. Elızetes jelentkezés után döntünk arról, hogy melyik tárgyból történik külön csoportban, melyikbıl pedig plusz 2 órában az emelt szintő érettségire való
92
felkészítés. A külön csoport indításának az a feltétele, hogy a maximális csoportlétszám 70-80 %-át a jelentkezık száma elérje. Az emelt szintő – középszintő érettségi szándékok miatt az osztálykeretek több tantárgyból is felborulnak, a nyelvi csoportok (még évfolyamok között is) átszervezıdhetnek. • Az ötéves gimnáziumban a 11. évfolyamtól szaktanári megerısítéssel elfogadjuk a 4 éves gimnázium 11. évfolyamán szervezett emelt szintő érettségire felkészítı csoportba jelentkezést idegen nyelvbıl ill. informatikából a tanuló szabadon felvehetı órakeretén belül. Ha szükséges ill. igény van rá, akkor az átjárhatóságot idegen nyelvbıl fordítva is lehetıvé tesszük a négyéves képzésben résztvevı 11. évfolyamosok számára. Az alábbi tantárgyakból vállaljuk a kétszintő érettségi vizsgára történı felkészítést az óratervekben szereplı órakeretekben: Képzési típus
KÖTELEZİ TÁRGY
NEM KÖTELEZİ TÁRGY
GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA EMELT SZINT KÖZÉP SZINT EMELT SZINT KÖZÉP SZINT Magyar nyelv és Magyar nyelv Magyar nyelv Magyar nyelv irodalom és irodalom és irodalom és irodalom Történelem Történelem Történelem Történelem Matematika Matematika Matematika Matematika Angol / Német Angol / Német Angol idegen Angol idegen idegen nyelv idegen nyelv nyelv nyelv Fizika Fizika Fizika Fizika Biológia Biológia Informatika Informatika Informatika Informatika (2006-tól) Kémia Szakmai elıkészítı tárgy Földrajz -
A biológia és egészségtan tantárgy megfelel a biológia érettségi tantárgynak, a testnevelés és sport tárgyunk a testnevelés érettségi tantárgynak, a földünk és környezetünk nevő tantárgyunk pedig a földrajz érettségi tárgynak. Aki filozófiából kíván érettségi vizsgát tenni, annak a bevezetés a filozófia tantárgyból, aki pedig dráma tantárgyból kíván érettségizni, annak tánc és dráma tantárgyból kell a helyi tanterv követelményeit teljesítenie, és azt bizonyítványába beírt osztályzattal alátámasztania. A 2007-2008. tanévben a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyunk neve még röviden mozgókép és médiaismeret, ennek a tárgynak az osztályzata kell, hogy szerepeljen a bizonyítványban ahhoz, hogy a tanuló érettségi vizsgára jelentkezhessen az érintett tárgyból. A fenti táblázaton túl jelentkezı órarendi órán kívüli felkészítési igényeket az iskola ingyenes igénybe vehetı szolgáltatásként nem tudja biztosítani. A térítési díj illetve tandíj fizetése melletti lehetıségekrıl a Nevelési program 6. pontjában írunk (Szolgáltatások), ezek azonban az iskola helyi tantervében nem szerepelnek, ezért órarendi tanórai tevékenységként nem szervezhetık. 93
Egyéb specialitások: • A tantárgyi programok beépítik az oktatás-nevelés folyamatába az európai integrációval összefüggı ismereteket (pl. történelem, társadalomismeret, földünk és környezetünk tárgyak) • Szakközépiskolában a „szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra” tantárgy mind 4 évfolyamon két tantárgyi modult tartalmaznak, melyeket az óratervben feltüntettünk. A két modulra összesen egy év végi osztályzatot kapnak tanulóink. • Az óratervekben szereplı választási lehetıségek közül a testnevelés és sport órákat a jelentkezık számától függıen iskolai szinten szervezıdı csoportokban, a délutáni órákban szervezzük, segítve ezzel a mindennapos testedzés feladatainak megvalósulását. A többletórák célja a játékos testmozgás, az egészséges versenyszellem kialakulása. • Az iskolai sport (sportkör és un. tömegsport) mőködésére minimálisan 3 órát tervezünk. • A szakkör és a felzárkóztató céllal szervezett egyéni, kiscsoportos foglalkozások heti idıkerete a helyi tantervben iskolai szinten 6 óra.
Levelezı tagozat (felnıttoktatás levelezı oktatás munkarendje szerint) A levelezı tagozat évfolyamonkénti heti idıkerete 10 óra. A helyi tantárgyi tantervek tartalmazzák, hogy a tantárgyi követelmények feldolgozása a tanórai foglalkozások keretében vagy egyéni felkészülés során történik, azaz tantárgyanként meghatároztuk, hogy egyéni felkészülés keretében a hallgatónak milyen ismereteket kell elsajátítania. A 11-12. évfolyamon a képzés térítési díjas. Csak a középszintő érettségi vizsgára felkészítést vállaljuk, az óratervben rögzített órakeretben. A felkészítésben is nagyban támaszkodunk az önálló hallgatói munkára.
94
A középszintő érettségi vizsgára az alábbi tárgyakból készítünk fel:
KÖTELEZİ TÁRGYAK NEM KÖTELEZİ TÁRGYAK
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Német idegen nyelv Fizika Kémia Biológia Földrajz
A történelem és társadalomismeretet egy tantárgyként tanítjuk. A szabadon tervezhetı órakeretbıl a 9-10. évfolyamon a magyar nyelv és a matematika; a 11-12. évfolyamon az irodalom és a matematika óraszámát növeltük tantárgyanként 0,5 órával.
95
3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Alapelvek: • • • • • • •
A tankönyvek és hozzá kapcsolódó segédeszközök (példatár, térkép, stb.) meghatározását a szaktanár javaslata alapján a munkaközösség végzi. Az SZMK és a DÖK jóváhagyását kell kérni a kijelölt tankönyvekre, különösen az Oktatási Minisztérium tankönyvjegyzékében nem szereplık tekintetében. Egy kiválasztott tankönyvcsalád estén felmenı rendszerben csak különösen indokolt esetben lehet változtatni. Tanítási év közben a meglévı tankönyvek, tantárgyi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülıre fizetési kötelezettség hárul. A diák által már megvásárolt tankönyvön tanárcsere esetén sem szabad változtatni. A párhuzamos csoportok esetén azonos tankönyvet kell használni, ha a csoportok nem nívócsoportok. A kiválasztás szempontjai: • A helyi tanterv szerinti használhatóság tartalmi és formai szempontból • Egy osztály, vagy csoport esetében évfolyamokon keresztül a felmenı rendszer folytonossága. • A tankönyv beszerzési értéke.
Technikája: • • • •
• • • •
A tanév során kiadók és forgalmazók tájékoztatóinak győjtése. A tankönyvbemutatók látogatása és a tapasztalatok összegyőjtése. A tankönyv használata során szerzett tapasztalatok munkaközösségen belüli megvitatása. A tankönyvfelelıs: • A munkaközösségek javaslatait a következı tanév óraterve alapján begyőjti a munkaközösségektıl. • Osztályonkénti tankönyvlistát készít feltüntetve a várható beszerzési árakat és jelzi a tankönyvjegyzékben nem szereplı kiadványokat. Az SZMK és a DÖK áttekinti a listát és jóváhagyja, vagy javaslatot tesz a korrekcióra. A nevelıtestület jóváhagyja a megrendelhetı tankönyvek körét. A könyvtáros összeírja a könyvtár állománya és a megrendelendı tankönyvek listája alapján tartós tankönyvként kölcsönözhetık körét és mennyiségét. A tankönyvfelelıs: • Tanulónként megrendelılapot készít, és a szülıktıl kéri a megrendelést. (A megrendelılap tartalmazza a tankönyv megnevezését, raktári számát, várható beszerzési árát és jelzi, hogy a könyvtárból kölcsönözhetı-e.)
96
• • •
A megrendelılapok alapján összesíti az egyes tételeket, elvégzi azok megrendelését. A szállítótól átveszi a tankönyveket és az értékesítés során gondoskodik annak tanulónkénti átadásáról. Közremőködik a tankönyvtámogatás megállapításában és az elszámolásban.
A tankönyvtámogatás megállapításának rendje: • • • • • • • • •
•
A központi (normatív) tankönyvtámogatás elosztására iskolánkban egy úgynevezett pontrendszert dolgoztunk ki, melyben a szociális rászorultság meghatározó szerepő. A tankönyv támogatás mértékének megállapítása tanévenként felülvizsgált pontrendszer alapján a rendelkezésre álló keret terhéig történik. A pontrendszerre a tantestület javaslatot tesz. Az SZMK és a DÖK áttekinti és jóváhagyja, vagy korrekcióra javaslatot tesz. A tantestület jóváhagyja a pontrendszert. A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs minden igénylıtıl begyőjti a szükséges nyilatkozatokat. A tanulónak a könyvtárból egész tanévre kölcsönözhetı tankönyv felajánlása is részét képezi a tankönyvvásárlási támogatásnak szociális rászorultság alapján. Az osztályfınök az osztály-diákbizottsággal közösen a pontozás szempontjai alapján minden tanulót egyénileg értékel. A rendelkezésre álló keret, a begyőjtött pontok, a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs által szolgáltatott adatok, valamint a tanulói megrendelések alapján elkészül tanulónként a megrendelt tankönyvek értékének és támogatásának jegyzéke. A tanuló a tankönyv vásárlásakor a tankönyv csomagot teljes értékének támogatással csökkentett összegével vásárolja meg.
97
4. A felvétel, a haladás, a magasabb évfolyamba lépés feltételei 4.1. Belépés az iskolába 9. évfolyamon Elsısorban a szekszárdi illetve a Szekszárd vonzáskörzetébe tartozó általános iskolák végzıs tanulóit várjuk, közülük is elsısorban azokat, akiknek céljai között szerepel a felsıfokú továbbtanulás, és kitartó munkára képesek. A felvételi eljárás pontos rendjérıl és a felvétel feltételeirıl minden évben a nevelıtestület dönt. A 2003/2004. tanévben lehetıségünk nyílt a felvételi eljárást megelızı, központi írásbeli vizsga rendszeréhez csatlakozni. Az elsı tapasztalatok megerısítették az írásbeli – vizsgaszervezés már korábban is formálódó szándékát. A felvételi összteljesítménybe az írásbeli vizsga mellett a 7. év végi és a 8. félévi osztályzatokat öt tantárgyból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika) beszámítjuk. A felvételi eljárás aktuális részleteit évente ısszel a felvételi (beiskolázási) tájékoztatónkban az érdekeltek tudomására hozzuk. Ebben nyilvánvalóvá tesszük a tanulók leendı kötelességeit. Sikeres felvétel után az éves munkatervben meghatározott idıpontban (június második felében) lehet beiratkozni intézményünkbe. A beiratkozáskor az iskolai házirendet minden tanulónk megkapja. Az érettségi utáni szakképzésben A jelentkezés feltételeit és a felvétel rendjét a szakmai program tartalmazza. A nem nálunk érettségizett tanulóknak ez új felvételt jelent, a tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. A levelezı képzésben a felvétel feltétele a tankötelezettség megszőnése Átjárhatóság Átvétel az iskolába: Más középiskolából való átvételrıl az iskola igazgatója dönt. Döntéséhez kikéri a nevelıtestület véleményét. Az átvett tanulók különbözeti vizsgáját a tantárgyakban illetve azok óraszámaiban, esetleg tartalmukban való lényeges eltérés indokolhatja. E kérdésben egyedi elbírálás alapján az érintett szaktanár és munkaközösségvezetı együttes javaslatára az igazgató dönt.
4.2. A haladás rendje Belsı átjárhatóság A tanulók osztályba, csoportba sorolása május végén megtörténik. A változtatási szándékot (emelt óraszámú képzés, emelt szintő érettségire felkészítı csoportok, emelt szintő csoportok, idegen nyelvek, illetve más alapóraszámú képzés nívócsoportjai,…) az igazgatónak beadott 98
kérelemmel kell jelezni, aki a tanuló tantárgyi teljesítménye, az érintett szaktanárok véleménye és a csoportlétszámok figyelembe vételével dönt a kérelemrıl. Adott esettben különbözeti vizsgát írhat elı a változtatás feltételeként. Ez az iskolán belüli szakközépiskolai – gimnáziumi váltásnál kötelezı. Az elızı tanév végén írásban kell jelentkezni a választott tanórákra. A választott tanórák alapján szervezıdı csoportokban a tanév végéig kötelezı a részvétel, a csoportváltoztatás csak a következı tanévtıl lehetséges. Egy adott csoport munkájába tanév közben bekapcsolódni – ha a tanuló együttes óraterhei ezt megengedik – csak az igazgatónak benyújtott kérelem elbírálása után lehet, az igazgató ez esetben is különbözeti vizsgát írhat elı. A végzés évében felvett emelt szintő érettségire felkészítı tárgy elızı éves anyagából különbözeti vizsgát kell tenni. Az iskola ez esetben nem pótolja az elmaradt órákat a tanuló számára. A tanuló az iskola igazgatójától felmentést kaphat a tanórára járás alól, miután osztályozó vizsgán eleget tett a tantárgy (éves) követelményeinek. (A 2004/2005. tanévben a tanuló még legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsgával kérheti az óralátogatás alóli felmentését.)
4.3 A magasabb évfolyamra lépés feltétele Nappali tagozatos tanuló legfeljebb 250 tanítási óráról hiányozhat. (Ha a tanórai hiányzások összege meghaladja a 250 órát, illetve egy tantárgyból az órák 30 %-át , szakképzésben az elméleti órák 20 %-át, és emiatt a tanév végén nem osztályozható, a nevelıtestület lehetıséget adhat arra, hogy minden tárgyból vagy a kérdéses tárgy(ak)ból osztályozó vizsgán teljesítse az éves követelményeket.) (11/1994. MKM rendelet 20 §) Az osztályozhatóság további feltétele a témazáró dolgozatok legalább felének megléte (l. 5.1. pontban) A magasabb évfolyamba lépés feltétele az elızı évfolyam sikeres elvégzése minden tantárgyból (legalább elégséges osztályzat minden kötelezı vagy választott tárgyból). Javítóvizsga iskolánkban 2008. szeptember 1-ig maximum két tantárgyból tehetı. Ha az osztályozhatóság egyéb feltételei (megengedett mértékő hiányzás ill. a témazárók felének megléte) fennállnak, akkor a tanév végén legalább elégséges osztályzat minimális feltétele bármely tantárgy esetén: A tanév közben kapott érdemjegyek átlaga legalább 1,5 legyen. (A tanévzáró dolgozatok jegyei a szaktanár által év elején meghatározott és írásban közölt súllyal számítva.)
A tanulmányok alatti vizsgák eljárásrendjét és a levelezı tagozat beszámolási és vizsgarendjére vonatkozó eljárásokat az iskola szervezeti és mőködési szabályzata rögzíti.
99
4.4. A tanulói jogviszony megszőnése Az iskolai tanulmányok befejezése elıtt önkéntes iskolaváltoztatás miatt, illetve nem tanköteles korú tanuló esetén fegyelmi vétség vagy a megengedettnél magasabb igazolatlan hiányzás miatt szőnik meg a tanulói jogviszony. A felnıttoktatásra (levelezı tagozatra) vonatkozó speciális szabályokat a szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza. A tanulmányok befejezésekor a tanulói jogviszony megszőnését a közoktatási törvény szabályozza. A jogviszony megszőnése után reményeink szerint nappali tagozatos tanulóink több mint 90%-a tanul tovább egyetemeken, fıiskolákon.
100
5. Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanulók teljesítményét folyamatosan, ötfokozatú skálán értékeljük. Ez alól csak a nyelvi elıkészítı évfolyam tanulásmódszertan és önismeret tantárgy kivétel, mert ott írásbeli értékelést alkalmazunk, dokumentumainkban a „részt vett” bejegyzéssel. A legalább kettı heti óraszámú tantárgyaknál legalább 3 osztályzatnak kell lennie félévenként, a minimálisan két osztályzat meglétét törvény is rögzíti. Az érettségi utáni képzésben vegyesen alkalmazzuk a hagyományos középiskolai ellenırzési módszereket (óraközi szereplés minısítése, dolgozatokkal történı) és a felsıoktatásban megszokottakat (zárthelyi, félévi, év végi beszámolók, vizsgák). A szülıtıl várjuk, hogy gyermeke tanulmányi eredménye, szorgalma, magatartása iránt érdeklıdjön és az iskola nevelı munkáját segítse. A tanuló köteles az ellenırzıjébe az osztályzatokat beírni, és szüleivel azt láttamoztatni.
5.1 Az iskola számonkérési formái Témazáró dolgozat Egy nagyobb egység lezárása utáni számonkérés. Idejét, a rá való felkészülés formáit a tanmenet rögzíti. Éves számának megállapításánál azt a régi pedagógia elvet követjük, hogy éves száma minimum a tantárgy heti óraszámával egyezik meg. Tanórán kell megíratni, idıtartalma legalább 45 perc. Ha jellege megengedi, pontokkal érkeljük, a dolgozatokat összegyőjtjük, és a következı tanév végéig megırizzük, alapvetı statisztikai adatokat készítünk róluk. Követelményeit a tantervi követelményekkel összhangban állapítjuk meg, értékelését ennek szellemében végezzük. Magasabb évfolyamokon az értékelést úgy végezzük, hogy a középszintő érettségi vizsga értékeléséhez mind jobban közelítünk úgy, hogy az elvárások az utolsó évben feleljenek meg az érettségi követelményeknek és értékelésnek. Amennyiben a tanuló az utolsó tanítási nap elıtt nem írta meg témazáró dolgozatainak legalább a felét, akkor az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha legkésıbb az év végi osztályozó konferencia elıtti tanítási héten osztályozó vizsgán eleget tesz a szaktárgy éves követelményeinek. (A szaktanárnak joga, de nem kötelessége a hiányzás miatt elmaradt témazáró dolgozatot bepótoltatni a tanulóval, illetıleg lehetıséget adni a tanulónak a javításra.) A félévi és év végi jegyek megállapításánál a témazáró dolgozatoknak kiemelkedı szerepe van, de ennek mértékének meghatározása a szaktanár kompetenciája. Ezt azonban az év elején minden pedagógus köteles írásban a tanulók tudomására hozni (ellenırzı könyv vagy füzet útján). Az íratás napját legalább egy héttel elıbb be kell jelenteni. Egy 101
tanuló naponta legfeljebb két témazárót írhat. Legfeljebb két hétig tarthat a javítása. A naplóban piros színnel tüntetjük fel.
Szóbeli felelet Szorgalmazni kell, mert erısen visszaszorulóban van, ugyanakkor az érettségi minden szintjén alapvetı a szerepe. Középiskolában követelmény az önálló, összefüggı felelet. Az egyéni felkészülés és/vagy a házi feladat ellenırzésére szolgál, ugyanakkor az óra eleji ismétlést is helyettesítheti. Alapkövetelmény, hogy a diák már az elızı órán megtudhassa, hogy milyen témakörbıl kell felelnie, így a feleletét elıre fel tudja építeni, az órán kapott szempontok alapján tudja tudását mobilizálni. Az értékelés szubjektivitását valamiféle pontrendszerrel, illetve az értékelésbe a tanulók bevonásával csökkenthetjük. Azonnal értékeljük. A feleletet a jegy mellett röviden szóban is értékeljük. A tanulóktól elvárjuk az önálló, folyamatos, szabatos kifejtést, de az elakadókat segíteni kell abban, hogy ismereteikrıl számot tudjanak adni. A tanári értékelés legyen pozitív: mutassa be a tanuló számára a fejlıdési lehetıségeket. Témakörök lezárásánál több témakört is felölelhet. Ismétlı kérdéssel a tananyag felidézését is szolgálja. Idıtartama lehetıleg ne legyen hosszabb 6-7 percnél. A szóbeli feladatok kifejtése, illetve tanári értékelése során nem szabad a tanulót megszégyeníteni, megalázni. Röpdolgozat Kisebb egységek számonkérése változatos írásos formában. Célja a tanulók tudásának ellenırzése, nem lehet fegyelmezı jellegő. Erre is igaz, hogy legfeljebb két hétig tarthat a javítása. Egyéb formák Minden más olyan forma alkalmas lehet a tanulók értékelésére, amely visszatükrözi a tanuló tudását, kreativitását, rátermettségét és a követelmény-rendszerrel összhangba hozható. Alapkövetelmény még az, az adott tantárgyi kompetenciákkal is szoros kapcsolata kell, hogy legyen, és az értékelés is ezen kell, hogy alapuljon. Ilyen formák lehetnek például a projektmunkák, prezentációk, transzparensek, kiselıadások, esszék, egyéni megfigyelések, kísérletek, mérések. Mivel ezek az újszerő formák gyakran nagyon jól motiválnak, és elısegítik más irányú képességek kibontakoztatását is, ezért használatukat szorgalmazni kell. A megvalósítás anyagi terhe azonban ne legyen több az iskoláztatás szokásos költségeinél.
5.2 Az iskolai alapvizsga A vizsgahelyzetek megismerése céljából 10. és a 11. év végén vizsgát tesznek tanulóink. A helyi „alapvizsga” eredménye az évközi osztályzatokkal együtt − azokat korrigálva – 1/3 részben határozza meg az év végi minısítést. 102
A vizsgakövetelmények a helyi tantervre épülnek. A témaköröket, illetve a tételeket a munkaközösségek állítják össze, azokat a tanulók legalább három hónappal a vizsga elıtt megismerik. Akinek legalább középfokú (igazolt) nyelvvizsgája van, az a nyelvi alapvizsga megfelelı része, vagy egésze alól felmentést kap. Alapvizsgáról hiányozni csak alaposan indokolt és igazolt esetben lehet, az elmaradt vizsgát pótolni kell.
A helyi „alapvizsga” tantárgyai: 9. évfolyam: nyelvi elıkészítı osztály • elsı idegen nyelv (írásbeli és szóbeli) 10. (ötévf. gimnáziumban a 11.) évfolyamon: minden osztálynak • irodalom (í, sz), magyar nyelv (í) • matematika (í) 11. (ötévf. gimnáziumban a 12.)évfolyamon: a gimnáziumban • idegen nyelv (í, sz), kivéve a nyelvi osztályt • történelem (í) a szakközépiskolában • informatika (gyak) • idegen nyelv (í, sz), vagy történelem (í) Az alapvizsga várható idıpontja május. Ettıl csak akkor térünk el, ha ugyanerre az idıpontra esnek az országos kompetencia-mérések. A követelmény- és feladatrendszere a középszintő érettségihez igazodik.
103
6. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
és
szóbeli
Az otthoni munkának a jelenlegi oktatási rendszer keretei között nagy jelentısége van: a tanulók számára a tanórai munka mellett szükséges és rendszeres tevékenységet jelent. Az utóbbi idıkben bizonyos reformpedagógiák megkérdıjelezték a házi feladat létjogosultságát. Mi ezzel szemben nemzetközi és hazai vizsgálatokra hivatkozva azt valljuk, hogy a házi feladat nem nélkülözhetı a középiskolai gyakorlatból. A kutatók egyértelmő összefüggést találtak a tanulók otthoni tanulással, házi feladattal eltöltött idejük és az iskolai teljesítményük közt. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, míg ez az összefüggés rendkívül szoros volt a humán tantárgyaknál, addig a matematikánál, és a matematikát igénylı természettudományoknál kisebb mértékő volt. Ez egyrészt utalhat a tantárgyak eltérı absztrakciós szintjére, másfelıl arra, hogy matematikából és rokon tantárgyainál elengedhetetlenül szükséges a házi feladatok lehetıség szerinti differenciálása. A házi feladat azonban nem csak a tanulói teljesítményeket növeli és megerısíti az órán hallottakat, hanem más pozitív hatásai is vannak: Az iskolán kívüli munka pedagógiai szerepe: • az ismeretek rögzítését szolgálja, • fejleszti a különbözı készségeket, • segíti az optimális begyakorlottsági szint elérést, • önálló munkavégzésre nevel, • erısíti a tanulói motivációt, • felébreszti a kutatási, alkotási vágyat, • javítja-növeli a tanulói teljesítményt. • Pontos idıbeosztásra, rendszerességre nevel Az otthoni feladatok lehetnek: • minden tanuló számára egységesek, • tanulói csoportonként differenciáltak, • egyénre szabottak. . 6. 1. Írásbeli ( és más, nem szóbeli típusú) feladatok Általános elvek: • A rendszeresen, egyik tanóráról a másikra elvégzendı otthoni munkára fordítandó idı – az átlagos képességő tanulókhoz igazítva – ne haladja meg a 20-30 percet tantárgyanként. • A nagyobb lélegzető feladatok (házi dolgozatok, kiselıadások, projektek, transzparensek, prezentációk, önálló kísérletek/vizsgálatok) teljesítésének határidejét elıre rögzítsük, de legalább egy hétvége álljon rendelkezésre. A határidı legyen a tanulók számára is elfogadható, reális. Ha több hasonló feladat elvégzése esik egy osztályban ugyanarra az idıpontra, – a diákok jelzéseit figyelembe véve – az 104
• •
• •
érintett szaktanároknak kötelességük egyeztetni a teljesíthetı ütemezéseket illetıen. A tanárnak az otthoni feladatokhoz konkrét útmutatást kell adnia. Törekedjünk kreatív, a tanulók érdeklıdéséhez igazodó, aktualitásra építı feladatok kitőzésére. Újszerő házi feladatokkal is motiváljuk a tanulóinkat (projektmunkák, prezentációk, transzparensek stb.) Igyekezzünk differenciált feladatokat kitőzni. A feladatok benyújtásának formáját a tanár határozza meg. Kívánatos a jövıben az elektronikus formájú rögzítés széles körő elterjesztése. A forma nem járhat szokatlan anyagi teherrel. A házi feladatok elvégzését rendszeresen kell ellenırizni, szükség esetén a minıségét is. Értékeléskor az iskola értékelési elveihez kell igazodni. A kiemelkedıket jutalmazzuk. Elégtelennel egy házi feladat hiányát vagy hibáit csak akkor büntethetjük, ha a diák számára már korábban ismert volt, hogy ezt a feladatot milyen szinten kell teljesíteni. Itt is azonban körültekintıen kell eljárni, és mérlegelni kell, hogy volt-e korábban kellı megértési és begyakorlási idı. A felszerelés hiánya nem egyenértékő a házi feladat el nem készítésével, azért elégtelen osztályzat nem adható, ugyanakkor kezdeményezhetı fegyelmi intézkedés.
Korlátok: • Nem szabad büntetı jellegő házi feladatot adni. • Az iskolai szünetekre a tanulni valókon kívül ne adjunk a szokásosnál több otthoni írásbeli feladatot. Hétvégékre ne legyen egy átlagos hétköznapi szintnél több írásbeli házi feladat. 6. 2. Szóbeli házi feladatok Általános elvek: • Az otthoni felkészülés alapja egyik tanóráról a másikra az órán elhangzott tanári magyarázat, a közösen elvégzett feladatok /elemzések/gyakorlatok, a kijelölt tankönyvi szöveg ábra /grafikon/térkép. • A tananyaghoz kapcsolódó kötelezı vagy ajánlott irodalom/forrásmunka elolvasására, feldolgozására megfelelı idıt kell adni, a feladatot idıben kell közölni. Tisztázni szükséges, hogy az innen szerzett ismereteket milyen szinten kéri számon a tanár. • A szóbeli feleletek formai és tartalmi kritériumai tantárgyanként eltérıek. Az elvárásokat a szaktanárnak fokozatosan kell kialakítania úgy, hogy azok az utolsó évfolyamon feleljenek meg az érettségi követelményeknek. Az aktuális követelményeket a tanulókkal ismertetni kell.
105
7. A magatartás és szorgalom értékelésének és minısítésének formái és követelményei
Célunk az egységes szemlélető értékelés megvalósulásának segítése
A magatartás és szorgalom minısítésének eljárása: Az osztályfınök az általa összegyőjtött információk alapján a félévi ill. az év végi osztályozó értekezleten tesz javaslatot az egyes tanulók minısítési fokozatára. A minısítések kialakításában támaszkodik az osztályban nevelıoktató munkát végzı pedagógusok és a diákbizottság véleményére, a minısítési javaslatot megvitatja az osztályközösséggel. A végleges minısítés a nevelıtestület döntésével születik meg. Ha az osztályozó értekezleten a minısítés fokozatának megítélésekor véleményeltérés van, az osztályban tanító tanárok többségi szavazata dönt, egyenlı szavazati eredmény esetén az osztályfınök véleménye a meghatározó. A minısítés fejezze ki: • • • • • •
a munkához való viszonyt; a közösség egészéhez és annak tagjaihoz való viszonyt; a felelısségérzetet, kötelességtudatot; az önállóságot; a közösségért végzett munkát; a képességek és az erıfeszítések arányát.
A minısítések fokozataiban a hagyományos termiológiát használva, annak értelme szerint döntünk. Ezért a „jó” minısítésbıl indulunk ki. Ez általános igény a magatartás és a szorgalom minısítésében egyaránt. Mérlegelést a példás ill. a változó fokozat jelenthet. A hanyag ill. rossz minısítést a közösség többsége által nem elfogadható, kirívó esetekben alkalmazzuk. A tanulók jutalmazását, a fegyelmezı intézkedések elveit és formáit, a fegyelmi büntetéseket az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata rögzíti; a minısítési fokozatban ez tükrözıdik. A fokozatokat mégsem lehet úgy megfogalmazni, hogy minden egyes tanulóra valamelyik egyértelmően igaz legyen. A nevelıtestület és elsısorban az osztályfınök fontos és felelısségteljes feladata, hogy mérlegelje, melyik tanulót melyik fokozat illeti meg. Az osztályfınök feladata, hogy minden tanév elején ismertesse a tanulókkal a minısítés alapelveit, az egyes fokozatok feltételeit, valamint, hogy errıl az elsı szülıi értekezleten a szülıket is tájékoztassa. A érettségi utáni szakképzésben a magatartás és szorgalom írásbeli értékelésétıl eltekintünk. A magatartás értékelése, minısítése: A tanuló magatartását negyed és háromnegyed tanévente szóban értékeljük. A kiemelkedı munkát, a példamutató közösségi magatartást, az iskola hírnevét öregbítı tevékenységet – kulturális-, sport-, tanulmányi 106
teljesítményt, szervezı vagy irányító munkát – írásban év közben is elismerjük. (A mintaadó, értéket sugárzó egyéniségeket ünnepségeinken jutalmazzuk.) Félévkor és év végén a magatartást a példás, jó, változó és rossz fokozatok valamelyikével minısítjük. (Az osztályozó naplóban az 5, 4, 3, 2 számmal kifezezve.) Tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük és minısítjük. Példás a magatartása a tanulónak, ha jó fokozatú magaviselet mellett tevékenyen részt vállal a közösségi feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában vagy számottevı tanulmányi, kulturális, sporteredménnyel öregbítette iskolánk hírnevét. Nincs írásbeli osztályfınöki v. igazgatói figyelmeztetıje, intıje a tanév során; tanári szaktanári figyelmeztetıje legfeljebb egy lehet. Jó a magatartása a tanulónak, ha tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, a házirendben ill. az „amit a házirend feltételez” c. dokumentumban foglaltakat következetesen betartja. Viselkedése kulturált, segítıkész, magatartása általánosan elfogadott erkölcsi, etikai normákba nem ütközik; nincs osztályfınöki intıje, igazgatói figyelmeztetése vagy intıje. Változó magatartású a tanuló, ha viselkedése ellen több panasz merült fel, kötelességeit megszegte (pl. tanulmányi kötelezettségét többször elmulasztja; akadályozza az osztályban vagy bármely más iskolai rendezvényen a zavartalan munkát; árt az iskola jó hírének), osztályfınöki intıje vagy igazgatói figyelmeztetése van. Rossz magatartási fokozatot akkor kell adni a tanulónak, ha viselkedésére írásban kifejezıdı súlyos kifogás merült fel (igazgatói intés), fegyelmi eljárás után büntetésben részesült. A szorgalom értékelése, minısítése: A tanuló szorgalmát legalább negyedévente szóban értékeljük. Az értékelés a lehetséges fejlıdés irányát, mértékét is magában foglalja. Félévkor és tanév végén a szorgalmat példás, jó, változó és hanyag fokozatok valamelyikével minısítjük. (Az osztályozó naplóba az 5, 4, 3, 2, számmal kifejezve kerül.) A szorgalom az egyéni képességeket is mérlegelve (de a személyiség jogait nem sértve) kifejezi a tanulmányi munkához való viszonyt, a kötelességtudatot, a rendszerességet. Példás a szorgalma a tanulónak, ha erejéhez, képességeihez mérten egyenletes színvonalon; alaposan, pontosan, kötelességtudóan, elkötelezetten végzi a munkáját.
107
Jó szorgalmi fokozat akkor illeti a tanulót, ha munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére döntıen a kötelességtudat, a rendszeresség jellemzi. Változó szorgalmi fokozatot kap a tanuló akkor, ha rendszertelenül készül az órákra, teljesítménye hullámzó, képességei alatt teljesít; a minimális erıfeszítésekre törekvése gyakran párosul az érdeklıdés hiányával. Hanyag minısítést kell kapnia annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget; közöny, érdektelenség jellemzi vagy egynél több tantárgyból elégtelen minısítést kap. Az oktatás és nevelés összhangjára épülı alapelveink a magatartás és szorgalom minısítésének összefüggéseiben is kifejezıdnek: a magatartás és szorgalom minısítése csak alaposan indokolt esetben különbözhet 1-nél több fokozatban egymástól.
108
8. Az egyes modulok értékelése, beszámítás A nappali tagozatos gimnáziumi óratervben szereplı tantárgyi modulokat külön tantárgyként oktatjuk. Értékelésük és a haladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei iskolánkban valamennyi tantárgy vonatkozásában egységesek. A felnıttoktatásban a történelmet és társadalomismeretet egy tantárgyként tanítjuk, egy év végi osztályzattal értékeljük. A szakközépiskolai képzésben a szakmacsoportos alapozó oktatás informatika szakmacsoportra magas óraszámban történik. Ugyanakkor ebben a képzési tipusban is a 10. évfolyamon „közismereti” informatikát is oktatunk a kerettantervre épülı helyi tanterv alapján, és felkészítünk közepes és emelt szintő érettségire. A felkészítés idıkeretébe a szakmacsoportos alapozó oktatásból az azonos tartalmakat feldolgozó óraszámot a 9. évfolyamról (összesen 68 órában) beszámítjuk. A beszámított témaköröket és az óraszámokat a tantárgyi helyi tantervben az informatika szakközépiskolai tantárgyi program tartalmazza. A beszámítás mértéke a 2003-ban vagy az azelıtt beiskolázott tanulók esetén 66 óra.
109
9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek Az iskola pedagógiai programjában és a helyi tanterv keretein belül határozza meg a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A közoktatási törvény 41.§ (5) kimondja, hogy a középiskolában évente két alkalommal, ısszel és tavasszal, gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának mérésérıl. A mérés célja, feladata: -
Feltérképezni az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságokat. A hiányosságok és a tanulók életmódjának ismerete alapján lehetıség van egyéni, közös fejlesztı, felzárkóztató programok elkészítéséhez. Hátrányos helyzet megszüntetésére lehetıség nyílik. Általános, fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, elérése, meghatározása. Eredményes sportolási lehetıség kiválasztása (sportági) Tanár munkájának segítése.
A tanulók fizikai és motoros képességeinek mérésére több lehetıség, módszer van: -
EUROFIT Hungarofit tesztsor – Mini Hungarofit Testnevelı tanár által kidolgozott, elfogadott, az ı munkáját segítı, felmérı tesztsor.
Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskolában jelenleg a Mini Hungarofit tesztet alkalmazzuk, évente két alkalommal, ısszel és tavasszal. 1. Hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig Hasizmok erı-állóképességének mérése. Maximális idıtartama 4 perc 2. Hason-fekvésbıl törzsemelés és leengedés, folyamatosan, kifáradásig A hátizmok erı-állóképességének mérése. Maximális idıtartama 4 perc 3. Helybıl távolugrás Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. 4. Fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig A vállövi és a karizmok erı-állóképességének mérése. Maximális idıtartama nık 1.5 perc, férfiak 3 perc
110
5. 2000 méter síkfutás Az aerob, hosszútávú állóképesség mérése. A motoros teszt mérése nem osztályzási kérdés. Nem arra szolgál, hogy eredményeik alapján állapítsuk meg egy-egy tanuló osztályzatát, de nem azt jelenti, hogy ne vegyük figyelembe az osztályzatok megállapításakor. (Csak osztályzat javítását szolgálják, pedagógiai lehetısége miatt.) A teszt nem képezi a tanterv tartalmát, nem szabad azokat betanítani, gyakoroltatni. Ha általános iskolában a koordinációs képességek nem kellıképpen fejlıdtek ki, a középiskolában már csak a fizikai, kondicionális képesség fejlesztésére van lehetıség. Gyakorlatok és minısítési kategóriák pontos leírása, Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez c. könyv Oktatási Minisztérium, 2000.
111
10. A nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerése Szaktanáraink oktatási gyakorlatára jellemzı, hogy amikor csak lehet a motiváló erıvel ható „helyi” vonatkozásokat beépítik a tananyag feldolgozásába, életszerővé, emberközelivé téve a múlt és jelen eseményeit, társadalmi környezetünk alakulását. Az osztályfınökök az osztályfınöki órákon a tantárgyi programban rögzített idıkeretekben dolgozzák fel a nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését, elfogadását és értékelését közvetítı tartalmakat. Tantárgyi helyi tantervünk része az az osztályfınöki segédlet, melyet az osztályfınökök ezen a területen munkájuk során alkalmaznak. Ez a segédlet adja meg a feldolgozás kereteit. Tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy szőkebb pátriánkban, városunkban és környékén élı nemzetiségek kultúráját, hagyományait pályamunkák, Ifjú Tudor versenydolgozatok, tanulmányok keretében dolgozzák fel. Tanulmányaik ideje alatt diákjaink végiglátogatják történelmi egyházaink templomait és a múzeumokat. Levéltári és múzeumi órákon is kapnak ismereteket a nemzeti kisebbség kultúrájából, valamint indíttatást az önálló kutatómunkához.
112
11. A középszintő érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom I. Irodalom témakörök
1. 2. 3. 4.
Kompetenciák: Szövegértés Írásbeli szövegalkotás Beszéd, szóbeli szövegalkotás Fogalomhasználat
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Szerzık, mővek: Életmővek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra
II. Magyar nyelvi témakörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés
Történelem
1. 2. 3. 4. 5.
Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország függetlenségi harcai és újjászervezıdése a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
113
9. Magyarország története az elsı világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig 10. 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód
Angol nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Német nyelv
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika
Olasz nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika
114
Társadalomismeret Társadalomismeret 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A társadalmi szabályok Jogi alapismeretek Állampolgári ismeretek A család és a felnıtté válás Kultúra és közösség A társadalmi viszonyok
Jelenismeret 7. 8. 9. 10.
Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció Az életmód átalakulása A növekedés határai
Az alábbiak közül vagy csak gazdasági ismereteket, vagy csak pszichológiát kell választani!
Gazdasági ismeretek 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
A vállalkozás és vállalkozó A vállalkozások szerepe, jelentısége a magyar gazdaságban A gazdasági környezet A marketing alapjai A vállalkozás finanszírozása Fogyasztó a piacgazdaságban Nemzetközi kereskedelem
Pszichológia 18. 19. 20. 21. 22. 23.
A test és a lélek, az emberi én és a tudat A kognitív funkciók A beszéd és a kommunikáció A motiváció az érzelmek és az akarat A szocializáció folyamata. A személyiség és a társas jelenségek Lelki egészség és betegség
115
Dráma 1. 2. 3. 4. 5.
A színházmővészet kialakulása A színház és a drámajátszás története A modern színházmővészet formái A drámai mőnem sajátosságai Dramaturgiai és színházmővészeti alapfogalmak
Rajz és vizuális kultúra
A tárgyból hagyományos értelemben vett szóbeli vizsga nincs, helyette gyakorlati vizsga van. A gyakorlati vizsga során a vizsgázó feladata a központilag megadott szempontok szerint egy portfolió összeállítása, melyet a vizsga során szóban bemutat, kommentál. A gyakorlati feladat jellemzıi A portfolió, mint a folyamatmérés egyik fontos eszköze kap szerepet a középszintő vizsgában. A portfolió jelentése: a tanuló korábban készült munkáiból bizonyos szempontok szerint összeválogatott győjtemény összeállítása, és megfelelı formában történı bemutatása. A gyakorlati vizsga produktuma gyakorlati munka eredményeként jött létre, de a vizsga része az elkészült munkák szóbeli bemutatása is. A portfolió összeállításának feltételei A portfolióba kizárólag az utolsó két tanév folyamán, az iskolai keretek között, a diákok által készített és kiválogatott munkák kerülhetnek be. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott két évben, az iskolában készült munkák megırzésre kerüljenek. • •
A portfolió 8 db munkát tartalmaz. A munkák mérete nem korlátozott.
A portfolió összeállítása a következı szempontok szerint történik: 1. Tartalmaznia kell 2 db olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó. 2. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó. 3. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a vizsgázó. 4. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon).
116
5. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotója). 6. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció. 7. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetszıleges feldolgozása. A munkák hátoldalán szerepeljen a tanuló neve és a készítés dátuma, valamint a fenti listának megfelelı azonosító szám. (Pl. a 3. sorszámmal ellátott munkáról a vizsgáztatók tudni fogják, hogy a vizsgázó legkedveltebb technikájával készült munkájáról van szó.) Vizsga elıtt a saját szaktanár aláírásával hitelesíti a kiválogatott anyagot, igazolva, hogy valóban az iskolában az adott tanuló által készült munkák alkotják a portfólió anyagát. A portfolió bemutatása A kiválogatott anyaghoz kapcsolódva a tanuló szóban önállóan bemutatja, értékeli, értelmezi munkáját és indokolja a válogatását, ismerteti a munkáját irányító fıbb gondolatokat.
Mozgóképkultúra és médiaismeret A mozgóképkultúra és médiaismeret középszintő vizsga két részbıl áll: egy projektmunka formájában megvalósuló gyakorlati vizsgából és egy írásbeli tesztbıl. Az írásbeli vizsgára bocsátás feltétele egyfelıl a projektfeladatok határidıre történı leadása, másfelıl az, hogy a vizsgázó a feladatonként maximálisan megszerezhetı 25-25 pontból legalább 4-4 pontot elérjen. Középszinten szóbeli vizsga nincs! Az írásbeli teszt várható témakörei: A technikai kép A film születésének kulturális és társadalmi körülményei. A technológia kialakulása: fotográfia, kinematográfia, képtovábbítás. A mozgókép észlelése, a filmélmény hatásmechanizmusai. Kép és képi valóság A film nyelve Metakommunikáció, képnyelv. A montázs, a filmtér és filmidı. A tér-idıszervezés sajátos eljárásai. A filmelbeszélés alapfogalmai (cselekmény, történet, konfliktus, feszültség stb.) A megértés folyamata, szintjei és összetevıi, az asszociációs síkok. Alkotás és befogadás, alkotó befogadás. A mozgóképek hordozói és közvetítı rendszerei: A film, elektronikus analóg jel mágnesszalagon, elektronikus digitális jel mágnesszalagon, CD-n, vagy DVD-n.
117
A mozi, televízió, mőholdas, telefonos és kábelhálózati képtovábbítás, az Internet illetve a világhálók A mozgókép kommunikációs funkciói és tartalma A hírközlés, reklám, szórakoztatás, mőalkotás. A mozgókép tartalma dokumentum és fikció mőfajok és mősortípusok A mozgóképkultúra fejlıdése A technológia fejlıdése a laterna magicától az Internetig. A mozgóképnyelv használatának differenciálódása a mozi és a televízió korában. A hálózati kommunikáció hatása a mozgóképi kommunikáció társadalmi szerepére. A mozgóképkultúra intézményesült rendszerei A mozgókép kulturális hatása, befolyása a hétköznapi életre; A modernizált tömegkultúra (kialakulása és problémás volta). A mozgókép hatása mővelıdésre, a mővészetre, szórakoztatási formákra. A tudatipar és az „élménytársadalom” A kultúra autonómiája és sokfélesége a technika és telemédiumok világában Szemelvények a filmtörténetbıl Filmtörténeti áttekintés: a némafilm, burleszk, filmavantgard, Hollywood születése, neorealizmus, újhullám stb. A magyar filmmővészet útja és helyzete. Irányzatok a kortárs filmmővészetben: techno- és animációs irányzatok, a virtuális mesék és mítoszok születése.
A médiumok üzenete A mozitól a televízióig: a társadalmi nyilvánosság átalakulása a tömegkommunikáció megjelenésével. Különbségek, azonosságok és összefüggések a média-alrendszerek között (sajtó, rádió, televízió, hálózati kommunikáció). A televízió Az intézmény, az alkotó közeg és a mősor. Alapfunkciók: tájékoztatás, meggyızés, szórakoztatás. A mősorrend és üzenet értékő elemei, hírérték és hírérzékenység – az ingerküszöb, A televízió és közönsége Kulturális sokszínőség vagy egyenkultúra. A nézı szabadsága és kiszolgáltatottsága. A megszólítás stratégiái. A médiaszemélyiség – jellemzıi és hitelessége. A televízió és környezete Üzleti és politikai reklám a médiában. Közszolgálati, kereskedelmi és közösségi mősorszolgáltatás. A televíziós mősortípusok funkciói és jellemzıi. A mősor élete; mősortervezés, szerkesztés, mőfaji és hatáselemzés.
118
Élet a médiakörnyezetben A televízió hatása a személyiség fejlıdésére és a szocializációra: az erıszak, a szex, a faji és társadalmi elıítélet a képernyın. A sajtó szabadsága és etikája, A személyiségjogok védelme. A nyilvános beszéd szabályai, etikai normái A jövı interaktív médiái és médiamőfajai A multimédia, az Internet, illetve a hálózati kommunikáció alapfunkciói: közlés, tájékozódás és kapcsolatfenntartás. Az információ kultusza; az újra értelmezett ismeret, tudás és mőveltség.
Ének-zene
I. Éneklés 1. Népzene 2. Mőzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene II. Mőelemzés 1. Népzene 2. Mőzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika III. Zenetörténet 1. Népzene 2. Mőzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene IV. Zenefelismerés 1. Népzene 2. Mőzene Reneszánsz 119
Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene V. Zeneelmélet VI. Dallamírás Barokk Bécsi klasszika Stíluskörön kívül Gyakorlati / Szóbeli vizsga ÉNEKLÉS A vizsgázónak háromféle tételsorból (a, b, c) kell húznia, egyet - egyet. a) Egy népdal éneklése szöveggel emlékezetbıl, valamint az énekelt népdal elemzése. b) Egy mődal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján. Az énekelt anyaghoz kötıdı zenei ismeretek kifejtése. c) Egy periódus terjedelmő, modulálás nélküli klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2# – 2b – ig terjedı hangnemekben.
Emberismeret és etika
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Az emberi természet Az erkölcsi lény Az erkölcsi cselekedet Az etika megalapozása Az erények és a jellem Társas kapcsolatok Erkölcs és társadalom Vallás és erkölcs Korunk erkölcsi kihívásai
Filozófia Filozófiai problémák 1. 2. 3. 4. 5.
Mi a filozófia? Létre vonatkozó kérdés Test-lélek probléma Megismerhetıség, igazság, bizonyosság Az én problémája 120
6. Az idı filozófiai értelmezése 7. A végesség emberi problémája 8. Az érték problémája: a jó és a szép 9. A szabadság kérdése 10. Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus 11. A környezet- és bioetika problémái 12. Globalizáció és társadalom 13. Hit és tudás Filozófusok alapvetı gondolatainak ismerete Kötelezı: Választható (4): Platón Szent Ágoston Arisztotelész Aquinoi Szent Tamás Bacon Descartes Kant Locke Nietzsche Hume Hegel Marx Comte Schopenhauer Kierkegaard Bergson Heidegger Sartre Bécsi Kör Wittgenstein
Korszakok, irányzatok Antik görög filozófia Felvilágosodás Életfilozófiák
121
Matematika I. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1. Halmazelmélet: Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazmőveletek, mőveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazmőveletek használata a matematika különbözı területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). 2. Logika Logikai mőveletek:
3. Fogalmak, tételek:
A negáció, konjunkció, diszjunkció, ekvivalencia ismerte, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerő matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és megfogalmazása. A szükséges és elégséges alkalmazása.
tételek
pontos
feltételek
helyes
4. Kombinatorika
Egyszerő kombinatorikai feladatok megoldása.
5. Gráfok
A gráf szemléletes fogalma, egyszerő alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak.
II. Számelmélet, algebra 1. Számfogalom
A valós számkör. A valós számok különbözı alakjai. Alapmőveletek, mőveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
2. Számelmélet
Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezıkre bontása, legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös. Egyszerő oszthatósági feladatok. 3. Algebrai kifejezések, mőveletek Mőveletek egyszerő algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.
122
4. Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, mőveletek, azonosságok (egész kitevıjő hatványok, racionális kitevıjő hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerő esetekben. 5. Egyenletek, egyenlıtlenségek Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenlıtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerő négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerő alkalmazására épülı exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerő egyenlıtlenségrendszerek.
Függvények, az analízis elemei III. 1. Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerő transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c . f(x), f(c.x) 2. Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsıérték, periodicitás, paritás. 3. Sorozatok
IV.
Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása.
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
1. Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok.
123
2. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai, Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerő feladatokban. 3. Síkgeometriai alakzatok a) Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. b) Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. c) Sokszögek Szabályos sokszögek. d) Kör A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. 4.
Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp
5. Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Egyszerő síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különbözı mérıszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. 6. Vektorok
7. Trigonometria
A vektor fogalma. Vektormőveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektor alkalmazása. Szögfüggvények fogalma. Egyszerő összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.
8. Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük
V. Valószínőség számítás, statisztika 1. Leíró statisztika
Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság.
124
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián) leggyakoribb érték (módusz). Szórás. 2. Valószínőség-számítás Valószínőség fogalma. A valószínőség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.
Fizika Mechanika 1. 2. 3. 4.
Newton törvényei Pontszerő és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia
Termikus kölcsönhatások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly Hıtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzıi között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hıtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. fıtétele
Elektromos és mágneses kölcsönhatás 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Elektromos mezı Egyenáram Az idıben állandó mágneses mezı Az idıben változó mágneses mezı Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám
Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 1. 2. 3. 4.
Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem
Gravitáció, csillagászat 1. A gravitációs mezı 2. Csillagászat
125
Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 2. Felfedezések, találmányok, elméletek
Földünk és környezetünk 1. Térképészeti ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A kızetburok A levegıburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonásai
Biológia
1. Az élıvilág vizsgálati szempontjai és módszerei - egyedfeletti és egyedalatti szervezıdési szintek - fizikai, kémiai folyamatok az élılényekben 2. Az élı anyag molekuláris felépítése, anyagcsere folyamatai - sejtosztódás 3. Az élılények öt világa - vírusok 4. Szövetek, szervek, szervrendszerek a növényekben és az állatokban - szaporodás, egyedfejlıdés és viselkedés az élıvilágban 5. Az ember szervrendszereinek felépítése, mőködése és egészségvédelme 6. A populációk, életközösségek jellemzése és kölcsönhatásaik - hazai életközösségek - bioszféra mint ökológiai rendszer - a biológiai sokféleség - környezet- és természetvédelem alapelemei 7. Genetika törvényszerőségei - molekuláris szabályozás - populáció genetika és evolúcióbiológia - bioetika 126
8. A bioszféra evolúciója - prebiológiai és biológiai evolúció - az ember evolúciója 9. A Kárpát-medence természeti értékei - megyénk védett területei
Kémia 1 Atomszerkezet
2 Kémiai kötések 3 Molekulák és összetett ionok 4 Anyagi halmazok
5 Kémiai átalakulások
6 Elektrokémia 7 Szervetlen kémia
Az atom felépítése, alkotórészei, jelölésük, relatív töltésük. Relatív tömegük, rendszám, tömegszám. Izotópok. Elektronszerkezet. A periódusos rendszer Elsı- és másodrendő kémiai kötések. Kovalens kötés fogalma, molekulapályák típusai, molekulák térszerkezete Állapotjelzık. Halmazállapotok, halmazállapot-változások. Kristályrács-típusok, kolloid rendszerek Kémiai reakció, kémiai egyenlet, kémiai folyamatok energiaviszonyai, kémiai reakciók típusai Galvánelem, elektrolízis A hidrogén és a nemesgázok. Halogén elemek és vegyületeik. Az oxigéncsoport elemei és vegyületei. Nitrogéncsoport elemei és vegyületeik. Széncsoport elemei és vegyületeik. A fémek általános jellemzése. A fémek ipari elıállításának kémiai alapjai. Alkáli fémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik Az alumínium és vegyületei A vas- és rézcsoport fontosabb fémei és vegyületeik
8 A szerves vegyületek általános jellemzıi 9 Szénhidrogének Alkánok, nevezéktan, izoméria Telítetlen szénhidrogének. Aromás szénhidrogének. 10 Halogéntartalmú szénhidrogének 11 Oxigéntartalmú szerves Alkoholok, vegyületek oxovegyületek, karbonsavak észterek 12 Nitrogéntartalmú szerves Aminok, amidok, aminosavak vegyületek 13 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 127
14 Szénhidrátok 15 Fehérjék, nukleinsavak 16 Mőanyagok
Informatika 1. Információs társadalom A kommunikáció. Információ és társadalom. 2. Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás. A számítógép felépítése. 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és fıbb feladatai. 4. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten. 5. Könyvtárhasználat Könyvtárak. Dokumentumok. Tájékoztató eszközök gyakorlati vizsga 1. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és fıbb feladatai 2. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztı használata. Szövegszerkesztési alapok. Szövegjavítási funkciók. Táblázatok, grafikák a szövegben. 3. Táblázatkezelés A táblázatkezelı használata. A táblázatok felépítése. Adatok a táblázatokban. Táblázatformázás. Táblázatok, szövegek, diagramok. Problémamegoldás táblázatkezelıvel. 4. Adatbáziskezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai. Az adatbázis-kezelı program interaktív használata. Alapvetı adatbázis-kezelési mőveletek. Képernyı és nyomtatási formátumok. 5. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten. Weblap készítés. 6. Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató). Grafika. Informatikai alapismeretek (szakmai elıkészítı tárgy) „A” Informatika alkalmazási témakör elméleti kifejtése 1. Hardver eszközök jellemzése 2. Szoftver eszközök jellemzése 3. Hálózati fogalmak 4. Hálózati módszerek, eljárások 5. Hálózati kommunikáció 6. Rendszeradminisztrációs feladatok 7. Algoritmus-leíró eszközök ismerete 8. Programnyelvi tájékozottság 128
9. Programozási tételek ismerete 10. Adatbázis ismeretek „B” Informatika alkalmazási témakör szóbeli, illetve gyakorlati bemutatása 1. Általános szoftverek haladó alkalmazása 2. Operációs rendszer jellemzıinek lekérdezése 3. Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak az ismerete 4. Képek grafikai jellemzıinek módosítása 5. Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés) 6. Információ keresése az Interneten 7. Weblap készítési ismeretek 8. Hálózati jellemzık és paraméterek lekérdezése, módosítása 9. Programozás fejlesztıi környezet alkalmazása, paraméterezése
Testnevelés Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlıdés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdısportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési- és sportjátékok 12. Természetben őzhetı sportok Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika: Futások Ugrások Dobások 3. Torna: Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Győrő Nyújtó Korlát 4. Küzdısportok, önvédelem 5. Testnevelési és sportjátékok: Kosárlabda Röplabda
129
12. Tantárgyi helyi tanterv A tantárgyi mellékeljük.
helyi
tanterv
részeként
130
a
tantárgyi
programokat
CD-n
Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola szakmai programja a
FELSİFOKÚ MŐSZAKI INFORMATIKUS MÉRNÖKASSZISZTENS SZAKKÉPZÉS OKJ: 54 4641 03
szakképesítéshez Készítette: A PTE-PMMK tanterve alapján Péter Miklós Gyak.okt.vez.
Szekszárd, 2007.
Tartalomjegyzék 1. A szakképzés megnevezése 2. A tanulók felvételének feltételei 3. A képzés célja 4. A képzés szakmai követelményei 5. A szakképesítéssel legjellemzıbben betölthetı munkakör, foglalkozás 6. A szakképesítéssel betölthetı további munkakörök, foglalkozások 7. A képzés óraterve 8. Tantárgyi programok alapismereti modul mőszaki fizika (villamos alapismeretek) ügyviteli ismeretek gazdasági és vállalkozási ismeretek munkavédelem és elsısegélynyújtás számítógépes alapismeretek felhasználói programok alkalmazása jogi ismeretek számítógép architektúrák matematika humán kommunikáció mőszaki modul számítógép hálózatok operációs rendszerek rendszerüzemeltetés, -adminisztráció hardver ismeretek elektrotechnika mőszaki informatika elektronika web programozás programozási ismeretek szakdolgozat kiegészítı modul számítógépes grafika internet adminisztráció irányítástechnika mőszaki tervezırendszerek 9. A szakmai vizsgáztatás követelményei 10. Mellékletek 1.sz melléklet: a mőszaki informatika bsc tantárgyak és nevek listája
2 2 3 4 6 6 7 9 9
9 10 11 13 14 16 17 18 19 20 21 21 23 24 26 28 29 30 31 33 37 38 38 39 40 42 42 46
46
1
1. A szakképzés megnevezése: mőszaki informatikai mérnökasszisztens OKJ azonosítási száma: 54 4641 03 A képzési idı 4 szemeszter (2 tanév), nem kevesebb mint 3200 óra Elmélet aránya: 42% Gyakorlat aránya: 58%
2. A tanulók felvételének feltételei Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola a közoktatási és szakképzési törvény valamint a közoktatási intézmények mőködésérıl szóló rendelet alapján határozza meg a jelentkezés és felvétel rendjét. A felsıoktatási intézményekbe történı felvételirıl a 269/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet, a Természettudományi illetve a Pollack Mihály Mőszaki Karra történı felvételirıl pedig a KariFelvételi Szabályzat rendelkezik. Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola úgy alakítja ki a felvétel rendjét, hogy az a Kar követelményeinek megfeleljen. A mőszaki informatikai mérnökasszisztens iskolai rendszerő felsıfokú szakképzésre az vehetı fel, aki minimum középiskolai érettségivel, és az általános egészségügyi követelményeknek megfelel. A jelentkezıket I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola a 120 pontos felvételi rendszerrel történı pontszámítással rangsorolja. A rangsorolás a középiskolából hozott pontok megszerzésével és a többletpontok hozzáadásával történik. A hozott pontokat a megadott tantárgyak osztályzatából, a középiskolai eredmények alapján lehet képezni, amelyeket idıkorlátozás nélkül kell figyelembe venni. Nem vehetı fel az a jelentkezı, aki nem éri el a többletpontok nélkül számított 72 pontot. 2.1. A jelentkezés módja: A továbbtanulók felvételi kérelmüket legkésıbb a tárgyév augusztus 20-ig kötelesek az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskolában hozzáférhetı jelentkezési lapon írásban benyújtani. Az írásban benyújtott jelentkezési laphoz az érettségi bizonyítvány és a középiskolai bizonyítvány másolatát csatolni kell. 2.2. A képzésbe való felvétel feltételei: Érettségi bizonyítvány és egészségügyi és pálya-alkalmassági szakvélemény szükséges. A felvételrıl az iskola igazgatója dönt a 120 pontos felvételi rendszerrel történı pontszámítási rangsor szerint. A felvételrıl vagy annak elutasításáról az iskola írásban értesíti a tanulót. A tanulói jogviszony a beiratkozáskor jön létre. A beiratkozás az adott év augusztus utolsó hetében történik.
2
3. A KÉPZÉS CÉLJA Olyan felsıfokú szakképzettséggel rendelkezı szakemberek képzése, akik, mint a vállalat, intézmény valamely vezetıjének közvetlen munkatársai •mérnöki irányítás alatt végzik egy vállalkozás, vállalat, intézmény (a továbbiakban: vállalat) számítástechnikai, informatikai hardver-szoftver eszközeinek, rendszereinek önálló üzembe helyezését, üzemeltetését, tesztelését, karbantartását és korlátozott mértékben javítását, •részt vesznek mőszaki vagy irodai informatikai rendszerek tervezésében, fejlesztésében, diagnosztizálásában, javításában, illetve ilyen informatikai rendszerek fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, segítséget nyújtanak a mérnöknek, illetve a döntéshozónak, •a felsıbb szakmai vezetés által megfogalmazott célokat a gyakorlati teendık, a fenti pontokban megfogalmazott tevékenységek nyelvére lefordítják, e tevékenységeket részfeladatokra bontják, az egyes résztevékenységeket végzık munkáját koordinálják, irányítják és a megfelelı munkafeltételeket biztosítják, •gondoskodnak arról, hogy az informatikai rendszereket alkalmazók ismerjék a minıségbiztosításból, a jogszerő szoftverhasználatból rájuk esı feladatokat, •a vállalatnál mőködı informatikai alkalmazások összehangolt mőködtetésével hozzájárulnak a vállalat teljesítményének növeléséhez. A tervezett képzés sajátosságai: Az óratervet úgy állítottuk össze, hogy igyekeztünk figyelembe venni a mérnök informatikus szak tantárgyait a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet elıírásainak teljesítésében. Így 52 kredit beszámítására nyílik lehetıség. A képzés két éves, 4 oktatási félévre és 2x4 hetes témás üzemi gyakorlati idıre oszlik. A nappali tagozatos képzést elsısorban a szakterület iránt érdeklıdı, jelenleg, vagy néhány éven belül érettségizett fiataloknak ajánljuk, de számítunk azokra is, akik az emelkedı képzési költségek miatt kiszorulnak a felsıoktatásból. A tantárgyi (moduláris) követelmények teljesítése különbözı tanulmányi foglalkozásokra épül, melyek formái: elméleti óra (elıadás), gyakorlat (vezetett gyakorlat, témás gyakorlat) és önálló projektmunka. Az elıadás az egész szak (évfolyam) részére hirdetett oktatási forma. A vezetett gyakorlat keretében a hallgatók kisebb csoportokban (15-20 fı) szemináriumi helyiségben, laboratóriumban, tanmőhelyben dolgozzák fel az elıadások anyagát, vizsgálatokat végeznek, munkafogásokat gyakorolnak be. A nyelvórák a vezetett gyakorlatokhoz hasonló elvek alapján kerülnek megtartásra. Az önálló projektmunka a hallgató egyéni tevékenységére épül. A témás üzemi gyakorlatot a hallgató, informatikával foglalkozó gyakorlóhelyen, szakmai irányítás mellett tölti le. E program célja az informatika különbözı részterületeinek üzemi viszonyok között begyakorlása.
3
4. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI A foglalkozás gyakorlása során elıforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények (18/1995 (VI.6.) IKM sz. rend.): 1. feladatcsoport Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása: – Adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek összegyőjtése, változások követése. – Önéletrajz, pályázatok készítése a formai és tartalmi elıírások alapján. – Munkaszerzıdés készítése formai és tartalmi követelmények alapján, a munkaszerzıdés tartalmának betartása és betartatása. – Egyéni vállalkozás mőködtetéséhez szükséges adminisztrációs, pénzügyi teendık elvégzése. – A kollektív szerzıdés ismerete, értelmezése és betartása. – A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelezettségeinek ismerete, betartása és betartatása. – Alapvetı anyag, munkaerı, gyártási feltételeket biztosító folyamatok szervezése, összehangolása. 2. feladatcsoport Munkavédelmi, tőzvédelmi, ergonómiai elıírások alkalmazása: – A munkahelyre vonatkozó általános környezeti és viselkedési elıírások ismerete és betartása. – A munkahely érintésvédelmileg és ergonómiailag megfelelı kialakítása, a vonatkozó elıírások betartása. – A szükséges védıfelszerelések (monitorvédık, szemüvegek, kéztámaszok stb.) ismerete, használatukra vonatkozó szabályok betartása. – A saját és a környezetben dolgozók tőz-, baleset- és egészségvédelmének biztosítása. – A segédberendezések (légkondícionálók, szünetmentes tápegységek, nyomtatók, fénymásolók stb.) rendszeres karbantartásának ütemezése. 3. feladatcsoport Mőszaki dokumentációk összeállítása és felhasználása: – Folyamatábrák, struktogramok, adatfolyam-ábrák, hívási gráfok, rendszertechnikai leírások, ábrák, valamint algoritmusok, egyszerőbb programok készítése, összeállítása, elemzése és használata valamilyen rendszerkonfiguráció vagy implementáció során. – Berendezés-, eszköz-, alkatrész-szükséglet, valamint vezérlı, illetve alkalmazói szoftver eszköz igény meghatározása. – A hardvereszközök, berendezések szerelési, javítási folyamatának megtervezése, ütemezése, figyelembe véve az esetleges folyamatos üzemmel járó követelményeket. – Számítógéppel támogatott rendszertervezı (CASE) programok használata. – Üzemelési, karbantartási jegyzıkönyvek készítése.
4
– Idegen nyelvő szakirodalom, kézikönyvek, dokumentációk használata. 4. feladatcsoport Alapvetı számítástechnikai tevékenységek: – Számítógépek üzembe helyezése, perifériák csatlakoztatása, beállítása. – A tipikus operációs rendszerek telepítése, konfigurálása, hangolása. – Lokális számítógép-hálózatok alapszintő használata. – Az internet alapvetı hardver-szoftver eszközeinek telepítése, konfigurálása, az internet alapvetı (böngészı, levelezı) programjainak használata. – Általánosan használt szövegszerkesztı segítségével dokumentációk hibátlan és esztétikus elkészítése. – Elterjedten használt táblázatkezelı program alkalmazásával kimutatások, táblázatok, diagramok gyors, pontos, esztétikus létrehozása. – Általánosan alkalmazott adatbázis-kezelı program alapfunkcióinak ismeretében készlet-nyilvántartási feladatok megoldása. – Egy magasszintő programozási nyelv segítségével alapvetı algoritmusok, file- és portkezelési feladatok megoldása. – Szervezési-ütemezési (manager, scheduler) programok használata. 5. feladatcsoport Környezetvédelem: – Általános és speciálisan a munkaterületre vonatkozó környezetvédelmi elıírások ismerete és betartása. – A számítástechnikai hulladékok (papírok, mágneses adathordozók, akkumulátorok, nyomtató és fénymásoló festékkazetták, patronok stb.) győjtésére, tárolására és megsemmisítésére vonatkozó szabályok ismerete és betartása. – Általános környezetszennyezési források felismerése. – Munkahelyi környezetszennyezési problémák felismerése. – A környezetszennyezési problémákra megoldási javaslat kidolgozása. – Környezetorientált szemlélet és magatartás kialakítása. 6. feladatcsoport Vállalkozásgazdálkodás: – Önálló gazdálkodás, vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése, megteremtése. – Számlaadatok értelmezése, ellenırzése, egyszerő számlák készítése, alapvetı pénzforgalmi elıírások ismeretében. – Egyszerő költségszámítások elvégzése. 7. feladatcsoport Kommunikáció: – Idegen nyelv legalább alapszintő használata. – Híradástechnikai, általánosan használt hírközlı és multimédiás berendezések használata, kezelése. – A terminológiák szakszerő használata.
5
– Társszakmák szakembereivel érdemi megbeszélés lefolytatása. – A személyek közötti együttmőködés, számonkérés alapvetı kommunikációs módszereinek használata a munkacsoport-szervezésben, -vezetésben és feladatkijelölésben. 8. feladatcsoport Irodai és mőszaki informatikai rendszerek üzembe helyezése és üzemeltetése: – Adott feladat korszerő megoldásához a szükséges hardver környezet kialakítása, az alapszoftverek, a szoftverfejlesztıi környezet és az alkalmazói szoftverek kiválasztása. – A számítógépes rendszer, azon belül a számítógépek központi és perifériális egységeinek üzembe helyezése, a kialakult számítástechnikai rendszer folyamatos üzemeltetése. – A számítógépes rendszer hardver komponenseinek és a rendszer üzemkészségének ellenırzése, a tipikus hibák feltárása és elhárítása. – Nyílt rendszerek felügyelete, illetve ebbe alkalmazói szoftverek integrálása. – Rendszer és alkalmazói szoftverek installálása, testre szabása. – A számítástechnikai eszközök rendeltetés szerinti használatának felügyelete a vonatkozó balesetvédelmi és jogi elıírások alapján. – Számítógép-hálózatok komponenseinek telepítése, ellenırzése és hangolása. – Adatátviteli és kommunikációs szolgáltatások eszközeinek telepítése, ellenırzése, adminisztrálása. – Adatbázis adminisztrátori és adatvédelmi feladatok ellátása. – Az informatikai erıforrások optimális kihasználása.
5. A SZAKKÉPESÍTÉSSEL LEGJELLEMZİBBEN BETÖLTHETİ MUNKAKÖR, FOGLALKOZÁS FEOR száma 3139
FEOR megnevezése Egyéb számítástechnikai foglalkozások
6. A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETİ TOVÁBBI MUNKAKÖRÖK, FOGLALKOZÁSOK FEOR száma 3121 3129 3129 3131 3132 3133 3139 3139 3139
A munkakör, foglalkozás megnevezése Villamos mérnökasszisztens Ipari informatikai technikus Mőszaki számítástechnikai technikus Számítógép-hálózat üzemeltetı Számítástechnikai programozó Adatbázis-felelıs Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnikai szoftverüzemeltetı Egyéb számítástechnikai foglalkozások
6
7. A KÉPZÉS ÓRATERVE Nappali tagozatos képzés óraterve (törzsanyag) Modul
Tantárgy
kód
heti óraszám Kredit szemeszterenként 1
1 alapismeret Mőszaki fizika (villamos alapismeretek)
AUNF001
alapismeret Ügyviteli ismeretek
AUNF002
alapismeret Gazdasági és vállalkozási ismeretek
AUNF003
alapismeret Munkavédelem és elsısegélynyújtás
AUNF007
alapismeret Felhasználói programok alkalmazása
3
AUNF0010
alapismeret Számítógép architektúrák
AUNF011
alapismeret Matematika
AUNF012
alapismeret Humán kommunikáció
AUNF014
Mőszaki
Számítógép hálózatok
AUNF101
Mőszaki
Operációs rendszerek
AUNF103
NB008 3
3
3 MENB011 MENB013 3
3
3
12
3
3
3
3 NB018 NB018,
4
4 NB035
3
3 MENB017
4
3
3 NB032
3
7
3
3 4
Rendszerüzemeltetés, adminisztráció
AUNF105
Hardver ismeretek
AUNF106
6 4
8 NB037, NB038 NB018, NB035
4
Mőszaki
2
AUNF009
alapismeret Jogi ismeretek
Mőszaki
4
3
3
alapismeret Számítógépes alapismeretek AUNF008
2
Becsatlakozás a Mőszaki Informatika Bsc képzésbe
4
8 NB045
5
5 NB027, NB037
4 Mőszaki
Elektrotechnika
AUNF108
Mőszaki
Mőszaki informatika
AUNF109
4
8
3
3 NB018,
4 Mőszaki
Elektronika
AUNF111
Mőszaki
Web programozás
AUNF112
4
4
8 NB035 4 NB029
4
4 NB026
7
Nappali tagozatos képzés óraterve (törzsanyag) Mőszaki
Programozási ismeretek
AUNF113
NB019, 3
Mőszaki
Adatbázis kezelés
Kiegészítı
Kiegészítı modul
Kiegészítı
Szakdolgozat
3
AUNF115
3
3 NB040
6
6
10
10
30 30
120
AUNF201 30
30
6 NB022
Kötelezıen választható tantárgyak Modul
Tantárgy
kód
heti óraszám Kredit szemeszterenként 1
2
3
Becsatlakozás
4
Kiegészítı Számítógépes grafika
AUNF202
6
Kiegészítı Internet adminisztráció
AUNF203
6
Kiegészítı Irányítástechnika
AUNF204
6
Kiegészítı Mőszaki tervezırendszerek
AUNF205
6
NB031
Egyéb tantárgyak Modul
Tantárgy
kód
heti óraszám Kredit szemeszterenként 1
2
3
Becsatlakozás
4
Idegen nyelv (angol)
2
2
2
2
Testnevelés
1
1
1
1
3
3
3
3
8
8. TANTÁRGYI PROGRAMOK Alapismereti modul Mőszaki fizika (villamos alapismeretek) 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 1
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
2
1
2
0
Célkitőzés: A tárgy célja a hallgatók elektrotechnikai alapismereteinek és villamos áramköri szemléletének kialakítása, az alapvetı összefüggések és hálózatszámítási módszerek megismertetése és gyakorlati példákon keresztül történı begyakorlása.. rövid program: •
A villamos hálózatok tárgyalásához szükséges fizikai mennyiségek fogalmának értelmezése és a kapcsolataikat leíró összefüggések ismertetése.
•
A villamos hálózatok építıelemeinek jellemzése és osztályozása.
•
Az áramvezetés korszerő elmélete.
•
Szinuszosan váltakozó mennyiségek jellemzése.
•
Egyenáramú és szinuszosan változó áramú hálózatok, valamint négypólusok számítási eljárásainak ismertetése és a hálózatszámítási eljárások alkalmazása.
•
Az egy-, és háromfázisú hálózatok számítása.
•
A gyakorlatokon ezen alapfogalmakhoz kapcsolódó feladatok megoldása, a feladatok megoldásához szükséges gyakorlati készségek begyakorlása.
Ajánlott irodalom: Szerzı
Armbruszt Ferencné Armbruszt Ferencné
Cím
Kiadó
Az idıben változó áramú körök PTE és számításuk Áramköri alapismeretek, PTE PMMK multimédiás tananyag http://vili.pmmf.hu/jegyzet/villt
Kiadás éve
ISBN
1995 2004
9
Ügyviteli ismeretek 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 1
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
2
1
2
0
célkitőzés: Olyan ismeretek nyújtása, amely alapján a tanuló gazdálkodó szervezetek vezetıi mellett elemi asszisztensi feladatokat képes ellátni, illetve irányítani, továbbá elsajátíthatja az alapszintő statisztikai fogalmakat, a levelezési, ügykezelési, ügyirat-szerkesztési ismereteket. Megtanulja – a Jogi ismeretek c. tantárgy keretében elsajátított ismeretek felhasználásával -szerzıdések elkészítését. Elsajátítja az alapelvek, adatok és egyszerő minták alapján az ügyviteli feladatok ellátását, irodai készletek kezelését, szervezési feladatok elvégzését a betöltött munkakör szintjén, az etikai elvárások érvényesítését, a telekommunikációs és irodatechnikai eszközök használatát, a vezetési és szervezési ismeretek alkalmazását. rövid program: Ügykezelés alapfogalmai. Az ügyirat részei, iktatás, ennek különféle módszerei. Titkos ügykezelés alapelemei. Ügyiratok fajtái. Az ügykezelés és az irodai tevékenység technikai segédeszközei. A szellemi munka szervezése. Szóbeli és írásbeli telekommunikáció. Szervezési és vezetési alapismeretek. Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
Dr. Sille István
Titkári ismeretek
Forrai Kft.
2002
Freisinger Edéné
Irodai ügyvitel
Nemzeti Tankönyvkiadó
2004
ISBN
NT-58317
10
Gazdasági és vállalkozási ismeretek 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 3
2
1
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 2
1
1
2
8
4
0
célkitőzés: A hallgatók átfogó képet kapnak a makro- és mikrogazdaság felépítésérıl, a fontosabb gazdasági alapfogalmak elsajátítását követıen megismerkednek a nemzetgazdaságok mőködési modelljeivel, a termelési tényezıkkel, valamint az ökonometria alapfogalmaival, ideértve a számbavétel metodológiáját is. Ezt követıen a vállalat fogalmát mutatjuk be, ahol szintén kardinális szerepet játszik a termelési tényezıkkel való gazdálkodás. A piac és a pénz, a kereslet és a kínálat, az ár, valamint a monopóliumok kérdése egyrészt a piaci egyensúly és az attól való eltérés mechanizmusába nyújt betekintést, másfelıl a pénz mint sajátos univerzális erıforrás felhasználása és megtakarítása közötti dilemma megoldásában nyújt támpontot. A vállalat fogalma köszön vissza a vállalkozási ismeretek tárgykörében, A gazdálkodás kérdéskörének újbóli áttekintése mellett a menedzsment, a piackutatás, marketing területére is bepillantást nyernek a hallgatók. Nagyon fontos vállalati szinten is a jövedelem állami újraelosztása, amely még az egyes termelési tényezık preferencia-sorrendjét is meg képes változtatni, és ezzel a döntési stratégiák újragondolását is igényelheti. Nem cél a tételes adóés tb-jog megismertetése, de igenis nagy jelentıséggel bír ezek hazai alapelveinek elsajátítása. Megemlítésre méltó a számvitel, költségszámítás alapjainak áttekintése is. Végül a vállalkozás környezete kapcsán a hazai és EU – elsısorban a jogi szabályozás mentén értelmezhetı – feltételrendszert tekintjük át. rövid program: A közgazdaságtan és a gazdálkodás alapfogalmai. A nemzetgazdaság. A piaci környezet, a piac szereplıi. A gazdálkodás alanyai, tárgyai, céljai. Termelési függvények, ökonometriai modellek. Munkaerıpiac, a termelési tényezık és a fogyasztási cikkek piacai. Kereslet, kínálat, ár, monopóliumok egymásra hatása. Pénzforgalmi modellek. Vállalkozás önmagában és különféle megjelenési formái. A vállalkozás szabályzói: „közgazdasági” és jogi szabályzók. A marketing és a pr alapjai. Döntési modellek. Ajánlott irodalom: Szerzı
NSZI
Cím
Alapvetı gazdasági- és vállalkozási ismeretek
Borgula Gazdasági István- alapismeretek Horváth Ilona Katits Etelka
Kiadó
ISBN
http://www.etankonyv.hu/tankonyv.php?p_id=10402
MK
Üzleti ismeretek Saldo Rt. nem csak közgazdászoknak
Várady Vállalkozási
Kiadás éve
Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó Kft.
2004
KGD-1202
2002
9636380139
1999
9633562716
11
Mária & alii
ismeretek Gazdálkodási ismeretek
KIT
2001
9633368391
12
Munkavédelem és elsısegélynyújtás 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 2
1
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
0
2
1
0
célkitőzés: A hallgatók megismerkednek a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeivel, különös tekintettel jövendı munkakörükre. Elsajátítják a különbözı, munkakörükre jellemzı ártalmas behatásokat (elektrosmog, képernyı elıtti folyamatos munkavégzés, egyoldalú testtartás, ózon, mozgó géprészek), és az ellenük való védekezés alapjait. A fokozott hatóképességő veszélyforrások közül az áramütés hatásait tárgyaljuk. Az elsısegélynyújtás kapcsán különösen az áramütés és a számítógép használata során fellépı sérülések primér ellátását tárgyaljuk. Bemutatásra kerülnek a tőzvédelem alapelemei is. rövid program: Hosszú és rövid távú egészségkárosító tényezık. Az informatika speciális veszélyei; hogyan ismerjük fel ezek jelenlétét? Törvényi elıírások. Az elektromos áram biológiai hatásai; elsısegélynyújtás áramütés esetén. Tőzveszélyességi osztályok. Tüzek fajtái, a klf. tüzek oltási módjai. Ajánlott irodalom: Szerzı
Buzás Attiláné –Dornai Tibor
Cím
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Munkavédelem
MK
2004
MK-59110
Kósa Csaba Munkavédelem
MK
2002
9631617807
Szalay László
Környezet-, tőz-, KIT munkavédelmi és elsısegélynyújtási ismeretek
13
Számítógépes alapismeretek 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
3
0
0
3
célkitőzés: a hallgatók megismerkednek az alapvetı számítógépes tevékenységekkel, a készségszint számítógép kezeléssel. rövid program: •
Operációs rendszerek, segédprogramok,
•
Felhasználói felületek
•
parancssor, shell-ek, szolgáltatások, argumentumok, pipe
•
GUI felület, ablakkezelık, szabványos widgetek, dialógusbox
•
Text file fogalma, OASIS szabvány,
•
Text feldolgozás, mintaillesztés, text konverzió, awk
•
Hálózati szolgáltatások, diagnosztikai segédprogramok, ping, telnet, traceroute, ifconfig/ipconfig
Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Sikos László
Bevezetés a Linux használatába
Pere László
Kiadó
ISBN
2005
9639425001
GNU/Linux rendszerek üzemeltetése Kiskapu Kft. I.
2005
9639301922
Linux referenciakönyv
Panem kiadó kft.
2005
Rob Flickenger Linux bevetés közben
Kiskapu Kft.
2003
9639301558
William R. Stanek
Microsoft Windows parancssor
Szak Kiadó
2005
9639131725
Bányai Ferenc
Windows XP Profiknak
Computer Panoráma
2005
9637639438
Windows XP Tények-Titkok-Tippek Computer Panoráma
2003
9637639314
Windows XP haladókönyv
Szak Kiadó
2003
963913158X
Panem kiadó kft.
2003
9635453833
Kis Balázs
John R. Levine, Windows XP Teljes Referencia Margaret L.
BBS-Info Kft.
Kiadás éve
14
Young Lawrence Lessig
Szabad kultúra
Kiskapu Kft.
2005
9639637009
Michael Streeter, Peter Warren
Az internet sötét oldala
HVG Kiadó
2005
9637525815
Kuntner Gábor
Böngészés - Csevegés - Levelezés
Szak Kiadó
2003
9639131598
15
Felhasználói programok alkalmazása 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
4
0
0
4
célkitőzés: a hallgatók megismerkednek az alapvetı felhasználói programokkal és azok használatával. rövid program: •
web, protokoll, url, használat, keresıgépek, védekezés az adathalászat ellen.
•
email, protokollok, smtp, pop, imap. A levél felépítése. Védekezés a kártevık ellen. Etikett.
•
Szövegszerkesztés, dokumentum felépítése, lap, bekezdés, speciális elemek, stílus, szövegformázás
•
adatcsere, import, export
•
Táblázatkezelés, a táblázat felépítése, sor, oszlop, cella, szöveg, numerikus elem, függvény, relatív és abszolút hivatkozás, nevesítés, adatcsere, import, export
•
Prezentáció és grafika, a dia fajtái, felépítése, elemek. Objektumok a dián. Nézetmódok. Adatcsere, import, export
Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Lawrence Lessig
Szabad kultúra
Kiskapu Kft.
2005
9639637009
Michael Streeter, Peter Warren
Az internet sötét oldala
HVG Kiadó
2005
9637525815
Kuntner Gábor Böngészés - Csevegés Levelezés
Szak Kiadó
2003
9639131598
OpenOffice.org OpenOffice.org a gyakorlatban
http://hu.openoffice.org/about-documentation.html
OpenOffice.org OpenOffice.org telepítési útmutató
http://hu.openoffice.org/about-documentation.html
16
Jogi ismeretek 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 3
0
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
0
3
0
0
célkitőzés: A hallgatók megismerkednek a jogrendszer alapjaival. Ezt követıen a polgári jog területén szereznek behatóbb ismereteket, így különösen a kötelmi és a társasági jog területén. A szoftverek használata kapcsán igen fontos szerzıi jog részletesen is szerephez jut. A büntetıjog rövid áttekintését követıen a büntetı eljárásjog alapvetése mellett a számítógéphez kapcsolható bőncselekmények törvényi tényállásai kerülnek kifejtésre. rövid program: A hatalmi ágak felosztása. A jogágak rendszere. A polgári jog célja, feladata, eszközrendszere. A szerzıdések. A kárfelelısség. A szerzıi és szomszédos jogok, hazai specialitások. A közös jogkezelés. A felhasználói szerzıdés. A büntetıjog célja, feladata és szankciórendszere. Szándékosság és gondatlanság. Nyomozati cselekmények. A bizonyítási eljárás. A számítógéphez kapcsolható specifikus bőncselekmények. Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Polgári Törvénykönyv
Novissima
2004 9639403016
Büntetı Törvénykönyv
Novissima
2004 9639403113
Boros László
Jogi alapismeretek
Vince Kiadó
BánkutiJakabnéKleebergPerecz
Jogtudományi alapismeretek
1998
Dr. Magyar Kezdı bőnözık kézikönyve Elemér
BME Kiadó
2003
35060 963 440 154 6
2001
17
Számítógép architektúrák 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
3
3
0
0
célkitőzés: •
Alapok o
•
Processzor architektúrák o
•
Architektúra fogalma, típusok (RISC, CISC, VLIW, adatfolyam).Futószalagelvő mőködés. Szuperskaláris processzorok. Párhuzamos végrehajtás szintjei
Számítógép architektúrák o
•
Számítógép architektúra definíciói (mikro-, processzor-, számítógép-, rendszer architektúra, csoportosítás). Architektúra jósága és leírása, bıvíthetıség. Nyitott és zárt architektúra fogalma. Architektúrák fejlıdése. Utasítások közötti függıségek.
Utasítások (kategóriák, formátumok, típusok). Adatreprezentáció, vezérlés, társzervezés (tár típusok, virtuális tárkezelés: lapszervezés, szegmentálás), gyorsító (rejtett) tárak, be és kimenet (eszközök, módszerek), alkalmazási kategóriák architektúrális támogatása, architektúrális támogatás magas szintő programstruktúrák számára
Számítógép rendszer architektúrák o
Információfeldolgozási modellek és architektúrák. Párhuzamos architektúrák típusai (csoportosítási módszerek, SIMD, MIMD, SMP)
o
SIMD architektúrák
o
MIMD architektúrák
rövid program: Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Szak Kiadó
Kiadás éve
Kacsuk Péter, Terence Fountain, Sima Dezsı
Korszerő számítógéparchitektúrák
Andrew S. Tanenbaum
Számítógép-architektúrák Panem Kiadó Kft.
Németh-Horváth
Számítógép architektúrák Akadémiai Kiadó 1997 (második kiadás)
ISBN
1999
9639131091
2001
9635452829
18
Matematika 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 2
2
1
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
2
3
4
0
célkitőzés: A tantárgy célja az elsı szemeszterben a numerikus analízis alapjainak lerakása, amely egyfajta matematikai alapmőveltség kialakítását célozza, figyelemmel a középiskolából hozott ismeretekre. Itt elsısorban a függvénytan, differenciál- és integrálszámítás, valamint a görbeillesztés elemi módszertanát sajátítják el a hallgatók. A második szemeszter a numerikus matematika specialitásai (pontosság, hibaszámítás) mellett a tanultak számítógépes megvalósítását célozza. rövid program: Határérték-számítás, határérték-tételek. Differencia-, differenciálhányados. Elsı- és magasabb rendő deriváltak. Deriváltfüggvény tulajdonságai, felhasználásuk. Határozatlan integrál, primitív függvények. Integrálási szabályok. Felületi integrál. A Fouriersor. Konvolúciós integrál. Egész- és lebegıpontos számítások. Klf. számítások hibája, a hiba kumulációja. Közelítı integrálás. Interpoláció, approximáció. Lagrange-interpolációs polinom. Simító spline. Legkisebb négyzetek módszere. Görbeillesztés. Ajánlott irodalom: Szerzı
Kovács József – Takács Gábor – Takács Miklós
Cím
ANALÍZIS MATEMATIKA A MÛSZAKI FÕISKOLÁK SZÁMÁRA
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
2001
96319233339
Pintér Lajos Analízis I-II.
TypoTex Kiadó
Stoyan Numerikus módszerek Gisbert – Takó Galina
TypoTex Kiadó
1993
B. P. Computational Mathematics Demidovich – I. A. Maron
Mir Publishers
1987
963 9132 29 2 963 9132 30 6
963 7546 31 6
19
Humán kommunikáció 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 3
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 2
1
5
1
0
célkitőzés: A hallgatók a kurzus folyamán elsajátítják a kommunikáció elméleti modelljeit. Megismerkednek a fontosabb verbális és nemverbális kommunikációs csatornákkal, a kongruencia fogalmával és a kulturálisan szabályozott eltérésekkel, valamint a tranzakcionalista iskola fogalmi apparátusával. Megtanulják az etikett és protokoll szabályainak alkalmazását, a különféle kommunikációs szituációk kezelését, az eltérı követelményeknek való megfelelést is. rövid program: A kommunikáció társadalmi keretei és feltételrendszere. A kommunikációs folyamat. Tranzakciós modellek. Domináns és szubmisszív szerep. Formalizált szerepek és interakciók. Etikett általában és országok, társadalmi pozíciók, szituációk szerinti eltérések. Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
Elliot Aronson
A társas lény
Akadémiai Kiadó
2001
dr. Sille István
Illem, etikett, protokoll
Akadémiai Kiadó
2005
Buda Béla
A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerőségei
Animula
1994
Eric Berne
Emberi játszmák
Háttér Kiadó
1999
ISBN
963 333 043 2
20
Mőszaki modul
Számítógép hálózatok 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 2
2
2
2
4
0
4
célkitőzés: A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok különbözı fajtáival, azok felépítésének és mőködésének alapelveivel. Megismerik a TCP/IP hálózatok legfontosabb szolgálatait és protokolljait. Gyakorlatot szereznek a számítógép hálózatok létesítésében, beüzemelésében, mőködtetésében és felügyeletében. rövid program: •
Számítógép hálózatok kialakulása, típusaik, osztályozásuk. Hálózat szabványok, az ISO-OSI referenciamodell, TCP/IP protokollkészlet.
•
Fizikai szintő összeköttetés, adatátviteli alapok. Átviteli közegek, multiplexálás, hálózati csatlakozás megoldása, hálózati csatlakozók, adatátviteli modemek. Kábelrendszerek, kábelezés.
•
Adatkapcsolati szintő összeköttetés, adatkapcsolati protokollok. Lokális és városi hálózatok jellemzıi. Közegelérés vezérlı eljárások.
•
Hálózati szintő összeköttetés, hálózati protokollok. Hálózatok összekapcsolása.
•
Számítógép hálózatok aktív eszközei (forgalomirányítók, kapcsolók, HUB -ok) és ezek jellemzıi, alkalmazási lehetıségei. A hálózati forgalom szegmentálásának szempontjai és szegmentálása.
•
Forgalomirányítás. Hálózatközi kommunikáció. Forgalomirányító protokollok típusai, jellemzıi és lehetséges alkalmazási területei.
•
Forgalomirányítók és kapcsolók meghatározott szempontok szerinti beállítása, konfigurálása.
•
Szállítási szintő összeköttetés. TCP/UDP protokollok.
•
Hálózat felügyelet, SNMP protokoll.
•
Infokommunikációs hálózatok. Számítógépes és egyéb nyilvános kommunikációs hálózatok együttmőködése.
•
Adat, beszéd, zene, és képátvitel. QoS követelmények.
•
Távközlı hálózatok felépítése. Távközlési technológiák és rendszerek (xDSL, X.25, FR, ISDN, ATM, optikai hálózatok).
21
Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Andrew S. Tanenbaum
Számítógép-hálózatok
Panem Kiadó Kft.
2003
9635453841
William Stallings
Data and Computer Communications, 7th Edition
Prentice Hall
2004
0131006819
Stephen A. Thomas
IP kapcsolás és útválasztás
Kiskapu Kft.
2004
9639301418
Jeff Doyle, Jennifer Dehaven Caroll
Routing TCP/IP, Volume II
Cisco Press
2001
1587000949
Kennedy Clark, Kevin Hamilton
Cisco LAN Swichting
Cisco Press
2001
1578000949
Ivan Pepelnjak, Jim Guichard
MPKS and VPN Architectures
Cisco Press
2000
1587050021
Deon Reynders, Edwin Wright
TCP/IP és Ethernet hálózatok a gyakorlatban
Kiskapu Kft.
2004
9639301914
Richard A. McMahon
PC hálózatok a gyakorlatban
Panem Kiadó Kft.
2004
9635454015
Bártfai Barnabás
Hálózatépítés otthonra és kis irodába
BBS-Info Kft.
2005
9638639296
22
Operációs rendszerek 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 2
2
4
2
0
6
célkitőzés: A hallgatókat megismertetni az egyes operációs rendszerek felépítésével, sajátosságaival, telepítésével, adminisztrációjával. rövid program: •
Az operációs rendszer célja, feladata, ismérvei, felépítése
•
A kernel fogalma, mikrokernel, monolitikus és kevert kernel
•
fájlrendszerek, Fat, NTFS, ext2, ext3, journaling fájlrendszerek, hálózati fájlrendszerek
•
jogrend, user, group, root/administrator, hozzáférés szabályozás, policy
•
Windows XP telepítése, konfigurálása, szükségtelen és kémszolgáltatások kikapcsolása, frissítés
•
Debian Linux telepítése, konfigurálása, szükségtelen szolgáltatások kikapcsolás, apt, és dselect használata, tükörszerverek
•
Samba létesítése Linux-on, Workgroup és Domain konfigurálása, Printer server konfigurálása
Ajánlott irodalom: Szerzı
Bányai Ferenc
Kis Balázs
Cím
Windows XP Profiknak
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Computer Panoráma 2005
9637639438
Windows XP Tények-Titkok- Computer Panoráma 2003 Tippek
9637639314
Windows XP haladókönyv
Szak Kiadó
2003
963913158X
John R. Windows XP Teljes Levine, Referencia Margaret L. Young
Panem kiadó kft.
2003
9635453833
Sikos László
BBS-Info Kft.
2005
9639425001
Kiskapu Kft.
2005
9639301922
Panem kiadó kft.
2005
Bevezetés a Linux használatába
Pere László GNU/Linux rendszerek üzemeltetése I. Linux referenciakönyv
23
Rob Flickenger
Linux bevetés közben
Kiskapu Kft.
2003
Debian közösség
Debian dokumentáció
http://www.us.debian.org/
9639301558
Rendszerüzemeltetés, -adminisztráció 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 2
3
2
0
3
célkitőzés: Megismertetni a hallgatókat a számítógépes biztonság alapjaival, a rendszergazdai tevékenységek alapjaival. Megismerkednek a fıbb támadási módokkal, az ellenük való védekezés lehetıségeivel rövid program: •
A számítógépes rendszerek biztonsága.
•
Biztonsági fokozatok, minısítések
•
Kockázatok, veszélyforrások.
•
Az algoritmikus, fizikai és a szabályzati biztonság.
•
Adatátvitel védelme, titkosítás, kriptográfiai protokollok.
•
Partnerazonosítás, integritásvédelem, digitális aláírás.
•
Hozzáférés védelem típusai, ügynökök.
•
Támadási típusok, a hálózat gyenge pontjainak azonosítása.
•
Tőzfalak típusai.
•
VPN.
•
Betörésfigyelı rendszerek.
•
Munkaállomások és szerverek biztonságossá tétele.
•
Rendszer log információk kezelése, log analizátorok.
•
Felhasználók létrehozása, tevékenységük monitorozása, törlése, a törölt felhasználók utáni nagytakarítás.
•
Levelezı rendszerek üzemeltetése, adminisztrációja.
•
A SPAM fajtái, terjedése, felismerése, védekezés
24
Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Rob Flickenger
Linux bevetés közben
Kiskapu Kft.
2003
9639301558
Tom Thomas
Hálózati biztonság
Panem Kiadó
2005
9635454252
Nagy Sándor
Elektronikus leveleink védelme
Computer Books Kft. 2004
9636183295
Hagen Graf Állítsuk meg az adatkémeket Panem Kiadó
2004
9635454163
Virasztó Tamás
NetAcademia Kft.
2004
9632142535
Michael D. Szerverek védelme Linuxszal Kossuth Kiadó Rt. Bauer
2003
963094488X
Jeff Crume Az Internetes Biztonság Belülrıl - Amit a hekkerek titkolnak
2003
9639131512
2002
9632027442
Titkosítás és adatrejtés
Szak Kiadó
Almási János
Elektronikus Aláírás és Társai Sans Serif Bt.
Kirch Olaf
Linux hálózati Kossuth Kiadó Rt. adminisztrátorok kézikönyve
Othmar Kyas
Számítógépes hálózatok biztonságtechnikája
Kossuth Kiadó Rt.
2000
9630941538
Barrett, D.J.Silverman, R.E.
Linux biztonsági eljárások
Kossuth Kiadó Rt.
2004
9630945746
Dwivedi, Himanshu
SSH a gyakorlatban
Kiskapu Kft.
9639301817
Kiskapu Kft.
9639301922
Pere László GNU/Linux rendszerek
9630940426
üzemeltetése i.
25
Hardver ismeretek 1. szemeszter
2. szemeszter
3. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 2
2
2
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
2
4
0
4
célkitőzés: A hallgatók megismerik a logikai hálózatok leírásának alapvetı módszereit és a számítógép perifériák és multimédia eszközök jellemzıit, szabványait, felépítésüket, mőködési elveiket és alkalmazási területeiket. Gyakorlatot szereznek az egyes eszközök különbözı szempontok alapján történı kiválasztásában és a különbözı feladatokra alkalmas számítógép konfigurációk összeállításában. rövid program: •
A Boole-algebra alapjai, logikai függvények fogalma, függvényosztályok. Kombinációs hálózatok leírási módjai.
•
Kombinációs hálózatok hazárd jelenségei és kiküszöbölési módjaik. Sorrendi hálózatok csoportosítása és leírási módszereik.
•
Általános számítógép modell, fıbb funkcionális elemek és azok rendeltetése, alapfogalmak. Mikroszámítógép felépítése (CPU, memória, be- és kiviteli egységek, sínrendszer). Mikroprocesszor és mikrovezérlı családok.
•
A perifériák osztályozása.
•
Szabványos általános célú és dedikált perifériasínek.
•
Beviteli eszközök (billentyőzet, egér, touchscreen, trackball) mőködési elve, jellemzıi, kiválasztási szempontjai, alapvetı paramétereiknek beállítása.
•
2D és 3D grafikus megjelenítési elvek, videóvezérlı kártyák jellemzıi, mőködése, kiválasztási szempontjai, alapvetı paramétereinek beállítása.
•
Megjelenítı eszközök (CRT, LCD, plazma megjelenítık, projektorok) jellemzıi, mőködése, kiválasztási szempontjai, alapvetı paramétereinek beállítása.
•
Nyomtatók, plotterek mőködése jellemzıi, mőködése, kiválasztási szempontjai, alapvetı paramétereinek beállítása.
•
A mágneses és optikai adatrögzítés elve. Háttértárolók (elsıdleges, másodlagos és biztonsági másolati háttértárolók) típusai, jellemzıi, mőködése, kiválasztási szempontjai, alapvetı paramétereinek beállítása. RAID technológia.
•
Hangkártyák. Digitális álló- és mozgókép rögzítés eszközei (scannerek, digitális fényképezıgépek, videokamerák) típusaik, jellemzıi, mőködése, kiválasztási szempontjai, alapvetı paramétereinek beállítása.
26
Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Tietze U., Analóg és digitális áramkörök Schenk Ch.
Mőszaki Könyvkiadó 1999
Szittya Ottó Digitális és analóg technika informatikusoknak I-II.
LSI Oktatóközpont
1999
Mike Meyers
Panem Kiadó Kft.
2004
9635453825
Klaus PC Táblázatok Dembowski Adatok és tények a PChardverhez
Kossuth Kiadó Rt.
1999
9630939398
Dr. Kónya László
PC elektronika
Mőszaki Könyvkiadó 1991
Abonyi Zsolt
PC hardver kézikönyv
Computer Books
PC hardver és karbantartása
1995, 1998 9636181594
27
Elektrotechnika 1. szemeszter
2. szemeszter
3. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 2
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
1
2
0
1
célkitőzés: A hallgatók megismerkednek a kisfeszültségő hálózatok alapvetı fogalomrendszerével, a villamos energiaellátás alapfogalmaival. Az érintésvédelem különféle módjai mellett elsajátítják az áramütés elleni védekezés különbözı technikai megoldásait, valamint a nemlineáris fogyasztók kapcsán felmerülı sajátos követelményrendszert, és a megfelelés módjait. Bemutatásra kerülnek a hálózatvédelem különféle technikai megvalósításai, és a hálózattal, valamint a villamos fogyasztókkal szemben támasztott, szabványban rögzített követelmények. Itt tárgyaljuk a túlfeszültségvédelem problematikáját is. A szerzett ismereteket mérési gyakorlatokon mélyítik el a hallgatók. rövid program: Kisfeszültségő hálózatok felépítése, típusai. Szerelvények. TT, TN védelmi módok. Védıberendezések: kismegszakító, olvadóbiztosító, áramvédı kapcsoló. Vezetékek színjelzései, a helyes keresztmetszet megválasztása, kötéstípusok. Földelési- , hurok- és szigetelési ellenállás. Crest faktor, aktív és passzív PFC. A, B, C, D osztályú védelmek. Ajánlott irodalom: Szerzı
Hübscher, Klaue, Pfluger, Appelt
Cím
Elektrotechnika
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Westermann
1993
963 04 3360 5
Sigurd Seyr Villanyszerelés – – Günther villámvédelem -Rösch világítástechnika
B+V – Mûszaki Könyvkiadó
1996
59015
Balázs Iván Villamos kapcsolások – Horváth Imre
MK
1980
28
Mőszaki informatika 1. szemeszter
2. szemeszter
3. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 2
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
2
2
2
4
0
4
célkitőzés: Az informatika alapfogalmainak és azok kapcsolatának bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az informatikai rendszerek és a számítógépek felépítésével és mőködésével. rövid program: •
Alapfogalmak (jel, adat, információ, tudás, információrendszer, kommunikáció) és kapcsolataik.
•
Jel-, adat- és információfeldolgozás, fizikai és logikai kódolás, tudásreprezentáció. Jelek típusai, csoportosítása.
•
Az információ- és kódelmélet alapfogalmai (az információ mérése, információ és entrópia kapcsolata, forrás, csatorna, vevı, kódolás, dekódolás, redundancia).
•
Számrendszerek: Humán- és gépi számrendszerek jellemzıi. Számábrázolás.
•
Kódrendszerek kialakulása, jellemzıi, alkalmazási lehetıségei. Alapfogalmak. Szavak, karakterek, logikai értékek.
•
Adatszerkezetek: tömb, verem, sor, lista, fa
•
Hardver: Alapfogalmak. Processzor, memória, I/O rendszer és külsı illesztık. Sínrendszerek, bıvítısínek
•
Szoftver. Szoftver fogalma. Szoftverek csoportosítása. Programozási nyelvek.
•
Számítógépes rendszerek kialakításának lépései.
•
Strukturált programozás.
Ajánlott irodalom: Szerzı
Armbruszt Ferenc
Cím
Kiadó
Információ-technológiai (IT) PTE PMMF alapismeretek
Kiadás éve
ISBN
elektronikus HTML formátumú jegyzet
Magyary Gyula, Az informatika elméleti Bodnár István alapjai
Kiskapu Kft.
2005
9639301957
Katona Endre
Panem Kiadó Kft.
2004
963545399X
Bevezetés az informatikába
29
Elektronika 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab 2
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
2
2
2
0
célkitőzés: Megismertetni a hallgatókat az alapvetı elektronikai alkatrészekkel, az alapvetı analóg és digitális alapáramkörökkel és alapkapcsolásokkal, valamint a vezetékes és optikai jelátvitel alapjaival. rövid program: •
Az elektronikai eszközök csoportosítása, története, alapfogalmak.
•
Passzív és aktív építıelemek.
•
Lineáris hálózatok. RLC hálózatok jellemzése.
•
Mikroelektronikai félvezetık fizikai alapjai. PN átmenet mőködése.
•
A dióda, bipoláris tranzisztor, térvezérléső tranzisztorok (JFET és MOSFET) felépítése, mőködése, karakterisztikái., jellemzıi, üzemmódjai, helyettesítı modelljei. Diódák elektronikai alkalmazásai. Tranzisztoros és alapkapcsolások. Munkapont beállítás, erısítésjellemzık. A visszacsatolás elve.
•
Jelillesztés és teljesítményillesztés fogalma.
•
Mőveleti erısítık felépítése, tipikus alkalmazásaik
•
Jelforrások és jelvevık típusai, áramköri modelljeik, összekapcsolásuk szabályai. Zavarjelek.
•
Optoelektronikai elemek.
•
A bipoláris tranzisztor kapcsoló üzeme. Logikai alapáramkörök és jellemzı paramétereik. Fontosabb logikai áramkörcsaládok (BiPolar, BiCMOS, CMOS). VLSI integrált áramkörök jellemzıi.
•
Órajel generátorok.
•
Komparátorok, multivibrátorok.
•
Tároló alapáramkörök, tároló cellák. Félvezetı memóriák.
•
A/D és D/A átalakítók.
•
Vezetékes és optikai jelátvitel alapjai. Reflexió, áthallás problémája.
Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
U. Tietze, Analóg és digitális áramkörök Ch. Schenk
Mőszaki Könyvkiadó
1999
Zombori B. Az elektronika alapjai
Tankönyvmester
2002
ISBN
30
Hainzmann- Elektronikus áramkörök VargaZoltai
Nemzeti Tankönyvkiadó
2000
Zsom Gyula Elektronikus áramkörök I/A jegyzet
KKMF
1993
Web programozás 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 4
0
0
4
célkitőzés: Megismertetni a hallgatókkal a korszerő web programozás eszközeit. rövid program: •
HTML, tag -ek, a html szerkezete, CSS,
•
DHTML,
•
Javascript, AJAX
•
DOM
•
Szerveroldali programozás,
•
HTTP request GET, POST, RESET
•
Response MIME típusok, formátumok,
•
Session, a session élettertama, cookiek, adattárolás a sessionban
•
CGI programok felépítése, request paraméterek átvétele, feldolgozása, response elıállítása,
•
Web szerver, statikus és dinamikus tartalmak,
•
Apache, konfigurálás, statikus- és dinamikus beállítások, biztonság, https, ssh kulcs generálás
Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Jakob Nielsen
Web-design
Typotex Kft. Elektronikus Kiadó
2002
9639326267
Virginia DeBolt
HTML és CSS Webszerkesztés stílusosan
Kiskapu Kft.
2005
9639301965
31
Jason Hunter
Java Szervletek Programozása
Kossuth Kiadó Rt.
2003
9630943352
Bódi Zoltán A világháló nyelve
Gondolat Kiadó
2004
9639500518
Nagy Péter JavaScript 1.2 kézikönyv
Kiskapu Kft.
Apache Apache httpd server manual Alapítvány
http://httpd.apache.org/docs/2.0/
W3C
HTML DOM reference
http://www.w3schools.com/htmldom/dom_reference.asp
W3C
HTML reference
http://www.w3schools.com/tags/default.asp
W3C
CSS reference
http://www.w3schools.com/css/css_reference.asp
WEB reference
DHTML codes
http://www.webreference.com/tools/javascript/
9630359626
32
Programozási ismeretek 1. szemeszter
2. szemeszter
3. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor
3
3
0
0
6
célkitőzés: A tantárgy keretében a hallgatók megismerik a programozással kapcsolatos alapfogalmakat. Kialakítjuk a programozói szemléletmódot és feladatmegoldási képességet. Az oktatás során a C programozási nyelv segítségével sajátítják el a programozás technikáját. Megismerkednek a csoportban végzett fejlesztés technikáival és az ehhez szükséges segédprogramokkal. A megszerzett alapokra építve az objektum orientált programozási technikával ismerkednek a hallgatók. rövid program: •
Algoritmusok, adatstruktúrák, absztrakció, folyamatábra, állapotdiagramm
•
A programozás fázisai: problémafelvetés, specifikáció, algoritmustervezés, megvalósítás, tesztelés, deployment, fenntartás.
•
A programozás eszközei, változók, utasítások, operátorok.
•
Vezérlési módok. Szerkezeti ábra fogalma.
•
A C programozási nyelv alapjai, elemi adattípusai.
•
Kifejezés felépítése és kiértékelése. Logikai kifejezés.
•
Beviteli (input) és kiviteli (output) utasítások.
•
Egyszerő C program szerkezete.
•
Szelekciós vezérlések (egyszerő, többszörös, esetkiválasztásos) és megvalósítása C nyelven.
•
Ismétléses vezérlések (kezdıfeltételes, végfeltételes, számlálásos, hurok, diszkrét) és megvalósítása C nyelven.
•
Eljárásvezérlés, függvénymővelet és megvalósítása C nyelven.
•
Egyszerő rekurzió.
•
Elemi adattípusok, összetett adattípusok, típusképzések a C nyelven.
•
Pointer típus, pointeraritmetika.
•
Dinamikus változók. Memória modell. Modulok.
•
Tömb típus, pointerek és tömbök kapcsolata, string típus és megvalósítása C nyelven.
•
Szorzat-rekord típus és megvalósítása C nyelven.
•
Az egyesített-rekord típus megvalósítása C nyelven.
•
Típuskényszerítés
•
Az I/O alapjai. Formatált I/O mőveletek. Hozzáférés az adatállományokhoz.
•
A C elıfeldolgozó: makrók, feltételes fordítás.
33
•
Segédprogramok, editor, make, cvs, fejlesztés csoportmunkában
•
Konkrét fejlesztırendszer ismertetése, parancssoros GNU C és KDevelop (IDE)
Objektum orientált programozás •
Az objektum fogalma, tulajdonságai
•
Öröklıdés,
•
Polimorfizmus
•
Objektum hierarchia
•
privát, protected és public hozzáférés
•
A névtér (namespace) scope
•
A class utasítás
•
Beágyazott osztályok, típusok
•
Objektumok életciklusa (létrehozás és megszüntetés), konstruktorok, a destruktor, valamint a copy-konstruktor
•
Operátor overloading, és a friend modifier használata
•
Smart pointerek, és member pointerek, referencia típusok, C és pascal eljáráshívás
•
Virtuális eljárások, absztrakt osztályok, késıi hozzárendelés (late binding)
•
A volatile, const, inline modifierek használata
•
Statikus adattagok és metódusok
•
A template utasítás, alapismeretek STL-re (Standard Template Library) vonatkozóan
•
Absztrakt adattípusok használata, objektum-orientált programozás
•
Objektum orientált szemléletmód
•
Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
Brian W. Kernighan Dennis M. Ritchie
A C programozási nyelv
Mőszaki Kiadó
2005
Brian W. Kernighan Dennis M. Ritchie
A C programozási nyelv, Az ANSI szerint szabványosított változat
Mőszaki Kiadó
1996
Andrew Koenig
C csapdák és buktatók
Kiskapu Kft.
2005
Panem Kiadó
2005
Juhász István, C példatár Kósa Márk, Pánovics János
ISBN
34
Herb Sutter, Andrei Alexandrescu
C++ kódolási szabályok
Kiskapu Kft.
2005
9639301930
Bjarne Stroustrup
C++ Programozási nyelv
Kiskapu Kft.
2001
9639301191
Herbert Schildt C/C++ Referenciakönyv
Panem Kiadó
1998
35
Adatbázis kezelés 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 1
2
1
0
2
célkitőzés: A tárgy bevezeti a hallgatókat az adatbázis kezelés elméleti alapjaiba, megismerkednek az SQL szabvánnyal. Egy multiplatformos adatbázis kezelı segítségével begyakorolják az alapvetı adatbázis kezelési technikákat. rövid program: •
ETK modell, funkcionális függések.
•
Normalizálás, leképezési szabályok, normál formák
•
A relációs adatmodell, primary key, foreign key, indexelés
•
DDL, Táblák, nézetek, generátorok, triggerek, tárolt eljárások
•
DML, Insert, modify, delete, tranzakciók
•
Üzleti logika az adatbázisban, Kliens-szerver architektúra, három és többrétegi modellek
•
Adatbázis adminisztráció, backup/restore, sweep, optimalizálás, plan
Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Szabó János Az InterBase - Firebird (ekönyv)
Kiadás éve
ISBN
2005
9634609252
Békéssy Adatbázis-szerkezetek András, Demetrovics János
Akadémiai Kiadó Rt.
2005
9630582031
Michael J. Hernandez
Adatbázis-tervezés
Kiskapu Kft.
2004
9639301752
Halassy Béla
Adatmodellezés
Nemzeti 2002 Tankönyvkiadó Nebuló Könyvház
9631921859
Martin Gruber
SQL A-tól Z-ig
Kiskapu Kft.
9639301523
Az SQL szabvány
http://www.jcc.com/SQLPages/jccs_sql.htm
2003
36
Szakdolgozat 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 0
0
0
37
Kiegészítı modul Számítógépes grafika 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 3
3
3
0
3
célkitőzés: A modul célja, hogy a jelöltek a készség szintjén sajátítsák el számítógépes grafikai algoritmusokat megvalósító program használatát, éspedig az elméleti háttér egyidejő megismerésével. Legyenek önállóan képesek grafikai effektusok produkálására, képjavításra, esetenként egyszerőbb képek generálására. rövid program: A grafikus ábrázolás alapjai; pixel- és vektorgrafika. LUT, hisztogram, hisztogram-transzformáció. A képtranszformáció elvi alapjai; különféle transzformációs eljárások (Laplace, Sober, stb); szőrık. Artisztikus stb. effektusok. Rendering. Affin transzformációk. Képek javítása, szerkesztése. Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
Székely Vladimír – Poppe András
A számítógépes grafika alapjai IBM PC-n
Computer Books
1994
Dr. SzirmayKalos László
Számítógépes grafika
Computer Books
1999
Carey Bunks
Egy korty GIMP
TypoTex
2002
ISBN
963 618 010 5
963 9326 59 3
38
Internet adminisztráció 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 3
3
3
0
3
célkitőzés: A modul célja, hogy a hallgatók megismerjék az internet önszabályzó mőködését. Megismerik a domain regisztráció mechanizmusát, a DNS mőködését. Megismerkednek az Információs Törvénnyel. rövid program: Az internet önszabályzó felépítése. A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa. A domain regisztráció menete. Az elektronikus kereskedelemrıl szóló törvény. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény. Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
http://www.domain.hu/domain/szabalyzat.html http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0500090.tv http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0100035.tv http://vili.pmmf.hu/cocoon/vili/doc-ittorveny.html
39
Irányítástechnika 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 3
3
3
0
3
célkitőzés: A tárgy keretében a hallgatók megismerik az irányítástechnika alapfogalmait, a szabályozási rendszerek tárgyalási módszereit, az alapvetı irányítási stratégiákat. Megismerik a klasszikus szabályozáselmélet témakörét valamint az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását. rövid program: •
Az irányítástechnikai alapfogalmak. A vezérlés, szabályozás, zavarkompenzáció. Vezérlı áramkörök, logikai hálózatok építıelemei.
•
Relés alapkapcsolások. Félvezetıs alapáramkörök, alapelemek.
•
Alapelemek összekötése, terhelésillesztés, méretezés.
•
Vezérlések programozása. Programozható logikai vezérlık. Szabadon programozható vezérlık utasításkészlete, programozása ladder diagram segítségével, utasításlistával, funkcióblokkal, lefutó vezérlések programozása. Illesztés a különbözı vezérlırendszerek között. PLC-k összekapcsolása. Vezérlések tervezése, dokumentálása. Különbözı vezérlırendszerek összehasonítása.
•
Lineáris szabályozási rendszerek vizsgálatának matematikai módszerei. Laplacetranszformáció, Inverz Laplace-transzformáció, transzformációs tételek, tipikus függvények transzformáltja.
•
Rendszervizsgálat a frekvencia és a Laplace operátor tartományban. Lineáris tagok jelátviteli tulajdonságainak jellemzésére használt függvények. Átviteli tagok kapcsolási módja, összetett tagok jellemzı átviteli függvényei.
•
Szabályozási rendszerek stabilitása. Stabilitás vizsgálat frekvencia függvény segítségével. Lineáris szabályozási rendszerek kompenzálása, kompenzáló szervek típusai. P, I, PI, PD, PID, szabályozás jellegzetességei. Szabályozók illesztése. Szabályozási körök szimulációja.
•
Mintavételezı rendszerek analízise. Mintavételezett jeleket átvivı tagok jellemzı függvényei. Digitális és mintavételezı rendszerek stabilitása. Mintavételes szabályozás szintézise. Véges beállási idejő rendszerek.
Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
Dr. Ajtonyi István- Programozható Dr. Gyuricza István irányítóberendezések, hálózatok és rendszerek
Mőszaki Könyvkiadó 2002
Helmich József
PTE PMMK 2004 (http://vili.pmmf.hu)
Irányítástechnika I.(Vezérléstechnika), Elektronikus
ISBN
40
jegyzet, Csáki Frigyes
Irányítástechnikai kézikönyv
Mőszaki Könyvkiadó
Juhász Pál
Irányítástechnika II., Lineáris szabályozások
PTE PMMK
2004
Tuschák Róbert
Szabályozástechnika I. (Lineáris szabályozási rendszerek)
Tankönyvkiadó
1996
Tuschák Róbert
Szabályozástechnika III. (Mintavételes rendszerek)
Mőegyetemi Kiadó
1998
Dr. Tuschák Róbert Optimális szabályozók
BME jegyzet
Szakonyi Lajos
Irányítástechnika I.
PTE-PMMFK jegyzet
2002
Szakonyi L. – Kapitányné
Irányítástechnika II.
PTE-PMMFK jegyzet
2002
41
Mőszaki tervezırendszerek 1. szemeszter
2. szemeszter
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Lab
3. szemeszter
4. szemeszter
Összesen
Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor Elm. Gyak. Labor 3
3
3
0
3
célkitőzés: A hallgatók megismerkednek a CAD/CAM rendszerek alapjaival, a különbözı absztrakciós szintekkel, a 2D és 3D modellezés azonos és eltérı vonásaival. Bemutatásra kerülnek a fontosabb alkalmazási területek (építészet, gépészet, elektronika, erısáramú tervezés). A szoftverek használatát a hallgatók mintafeladatok révén sajátítják el. rövid program: CAD/CAM rendszerek általában. AutoCAD és/vagy Cadkey(aka KeyCreator), Ranger2/Target 3001/Kicad valamelyike, WsCad és ezek elméleti háttere. Ajánlott irodalom: Szerzı
Cím
Kiadó
Kiadás éve
ISBN
Pintér Miklós
Új AutoCAD tankönyv
ComputerBooks
963 618 179 9
Richard Zierl
Platinenentwicklung mit Target 3001
Franzis' Verlag, Poing
2003
978 3772 342 066
Seetrax
Ranger 2 Installation & Getting Started Guide
Seetrax CAE Ltd.
2004
http://www.seetrax.com
9. A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS KÖVETELMÉNYEI A szakmai vizsgát a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, valamint a 17/2000. (II. 16.) Korm. rendelet elıírásai szerint, a felsıfokú intézmény képviselıinek jelenlétében kell megtartani. 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: – a tantervben rögzített vizsgák letétele, az összes elérhetı kreditpont megszerzése, – az irányított vállalati szakmai gyakorlat igazolt teljesítése, – a szakdolgozat benyújtása. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga a szakdolgozat megvédésébıl (gyakorlat) és szakmai elméleti vizsgából (írásbeli, szóbeli) áll. a) A gyakorlati vizsga (szakdolgozat megvédése) A szakdolgozatot a témavezetı és külsı bíráló véleményezi és javasol rá érdemjegyet. A dolgozatot vizsgabizottság elıtt kell megvédeni.
42
Amennyiben a bíráló a szakdolgozatot elégtelennek minısíti azt a vizsgázóval legkésıbb a védés elıtti napon közölni kell. Ebben az esetben a védésre bocsátásról a vizsgabizottság dönt. b) Szakmai elméleti vizsga A vizsga az általános informatikai és mőszaki ismeretek elsajátításának színvonalát hivatott értékelni. A vizsga írásbeli és szóbeli részbıl áll: az írásbeli vizsga idıtartama modulonként 90 perc (összesen 270 perc) a szóbeli vizsgára felkészülési idı min. 20 perc Az írásbeli vizsga kötelezı moduljai: – Információs rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció. – Számítógép-hálózatok. – Operációs rendszerek. A szóbeli vizsga kötelezı moduljai: – Információs rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció. – Számítógép-hálózatok. – Operációs rendszerek. A szóbeli vizsga választható moduljai: – Multimédia és grafika. – Internet adminisztrációs ismeretek. – Irányítástechnika. – Mőszaki tervezırendszerek. A hallgatónak mindhárom kötelezı, valamint egy válaszható modulból kell kérdést kapnia. 3. A szakmai vizsgán számon kérhetı feladatok a szint megjelölésével Gyakorlati vizsga tartalma A jelöltnek mintegy 30–40 oldal terjedelmő szakdolgozatot kell készítenie témavezetı vezetésével (nem felsıoktatási intézményben folyó képzés esetén, az azzal szerzıdést kötött felsıfokú oktatási intézménnyel egyeztetett témakörökben). A szakdolgozat a jelölt önálló munkája. A szakdolgozat elkészítésével és megvédésével azt kell a jelöltnek bizonyítania, hogy alkalmas a szakterülethez kapcsolódó feladatok megoldására. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell a jelölt értékelı véleményét és javaslatait. A szakdolgozatban és a védés során számot kell adni a jelöltnek arról, hogy mennyire tudja szintetizálni és hasznosítani a tanultakat, alkalmazni a szakterület terminológiáját. A gyakorlati vizsgán a vizsgázó ismerteti a feladat megoldását és válaszol a bíráló, illetve a vizsgabizottság kérdéseire. A szóbeli vizsga tartalma A szóbeli vizsgán a vizsgázó a képzı intézmény által összeállított (nem felsıoktatási intézményben folyó képzés esetén, az azzal szerzıdést kötött felsıfokú oktatási intézménnyel egyeztetett) vizsgakérdésekre felelve ad számot elméleti tudásáról. A szóbeli vizsga kötelezı moduljai (lásd IV. 2. pont): – Információs rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció. – Számítógép-hálózatok.
43
– Operációs rendszerek. A szóbeli vizsga választható moduljai (lásd IV. 2. pont): – Multimédia és grafika. – Internet adminisztrációs ismeretek. – Irányítástechnika. – Mőszaki tervezırendszerek. A vizsgakérdés sorokat a képzı intézmény által a fenti modulok oktatására kidolgozott, (nem felsıoktatási intézményben folyó képzés esetén az azzal szerzıdést kötött felsıfokú oktatási intézménnyel egyeztetett) érvényes tanterv alapján kell kidolgozni. A hallgatónak mindhárom kötelezı, valamint egy válaszható modulból kell kérdést kapnia. Az írásbeli vizsga tartalma Az írásbeli vizsgán a jelölt a képzı intézmény által, a kötelezı modulok követelményei alapján összeállított feladatok megoldásával ad számot tudásáról. Az írásbeli vizsga kötelezı moduljai: – Információs rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció. – Számítógép-hálózatok. – Operációs rendszerek. A vizsgakérdés sorokat a képzı intézménynek a fenti modulok oktatására kidolgozott, (nem felsıoktatási intézményben folyó képzés esetén, az azzal szerzıdést kötött felsıfokú oktatási intézménnyel egyeztetett) érvényes tanterve alapján kell kidolgozni, és jóváhagyásra az OM által kijelölt vizsgaelnöknek megküldeni. Az írásbeli vizsga idıtartama modulonként 90 perc (összesen 270 perc). 4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga részei alól felmentés nem adható. 5. A szakmai vizsga értékelése a) A szakdolgozat prezentációval összekötött védését egy érdemjeggyel kell minısíteni, amely a gyakorlati vizsgarész osztályzatát adja. b) Az írásbeli vizsga értékelése az egyes részfeladatokhoz megadott pontértékek összesítése alapján, elıre rögzített ponthatárok szerint történik. A jelölt egy érdemjegyet kap. Az írásbeli vizsga akkor érvényes, ha a jelölt legalább 40%-os eredményt ért el. Az írásbeli vizsgán elért érdemjegy az elméleti vizsga osztályzatának kialakításánál 50%-os súllyal szerepel. A szóbeli vizsga eredményét az egyes modulokra kapott érdemjegyek átlagával kell minısíteni. A szóbeli vizsgán elért érdemjegy az elméleti vizsga osztályzatának kialakításánál 50%-os súllyal szerepel. Az elméleti vizsgarész osztályzatát a szóbeli és írásbeli átlagából kell kiszámítani a kerekítési szabályoknak megfelelıen.
44
6. Egyéb tudnivalók 1. Általános tudnivalók A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési programnak kell tartalmaznia. Ezen feltételekrıl, továbbá az elızetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezık számára hozzáférhetıvé kell tenni. A képzés idıtartama: 2 év (négy szemeszter) A szorgalmi idıszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidıszak alkot egy szemesztert. A teljesítmény folyamatos értékelésénél, a számonkérésnél alkalmazott eszközök: – félévközi (témazáró) dolgozatok és részvizsgák, – önálló feladatok (mérések) megoldása, – kommunikációs gyakorlatok, prezentációk, – félévet lezáró szóbeli, írásbeli, vagy szóbeli és írásbeli részbıl álló vizsgák, – a gyakorlati munkavégzés igazolása. A szemesztereket az egyes érdemjegyek átlagával és a megszerzett kreditpontokkal értékelik. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni. 2. Elızetesen beszámítható tanulmányok A világbanki típusú szakközépiskolákból, a hagyományos képzést folytató szakközépiskolákból, a gimnáziumokból és felsıfokú oktatási intézményekbıl jelentkezı tanulók elızetes tanulmányai egyedi elbírálás alapján a szakterület figyelembevételével számíthatók be. 3. A szakképzés lezárásának, folytatásának lehetséges esetei Az elsı év sikeres elvégzése esetén felvételi vizsga nélkül lehet elkezdeni a tanulmányokat felsıfokú oktatási intézményben az elsı évfolyamon, ennek feltételeit a képzı és befogadó intézmény között szerzıdés rögzíti. (A teljesítés szintje, az átlageredmény kiköthetı.) A felsıoktatási képzéshez való kapcsolódást az egységes kreditrendszer biztosítja oly módon, hogy a kétéves képzés befejezése esetén a szerzett kreditek minimum 1/3-a elismerésre kerül a képzést kreditáló felsıfokú oktatási intézményben, a tanulmányok a második évfolyamon – harmadik szemeszterben – folytathatók, ennek feltételeit a képzı és befogadó intézmény között szerzıdés rögzíti. (A teljesítés szintje, az átlageredmény kiköthetı.) A kétéves képzés abszolválása esetén a szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére.
45
10. Mellékletek 1.sz melléklet: A Mőszaki Informatika Bsc tantárgyak és nevek listája Tárgykód Tárgy neve Közgazdaságtan I. MENB011 Vállalati gazdaságtan I. MENB013 Jogi ismeretek MENB017 Fizika I. NB008 Bevezetés az informatikába NB018 Web programozás NB026 Programozás I. NB019 Programozási paradigmák és technikák NB022 Digitális rendszerek I. NB027 Elektronika alapjai NB029 Számítógép architektúrák I. NB032 Operációs rendszerek I. NB035 Hálózatok I. NB037 Hálózatok II. NB038 Adatbázisok I. NB040 Az informatikai biztonság alapjai NB045 Összes beszámítható kredit:
Kredit
3 3 2 4 3 3 3 2 4 3 4 3 4 2 4 5 52
1Az egyes tárgyak foglalkozásfajtánkénti bontása a részletezésben található 2A Mőszaki Informatika Bsc tantárgykódokhoz tartozó tantárgynevek az 1. sz. mellékletben találhatók 3A Mőszaki Informatika Bsc tantárgykódokhoz tartozó tantárgynevek az 1. sz. mellékletben találhatók
46
SZAKMAI PROGRAM iskolai rendszerő esti tagozatos szakképzés
Ipari informatikai technikus OKJ: 52 5423 03
I.Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Szekszárd 2007
1. Általános bevezetı a.) A képzés célja: olyan piacképes szakképzettséggel rendelkezı szakemberek képzése, akik az iparban hasznosítani tudják ismereteiket, és képesek a meglévı szakemberhiány enyhítésére. Képes: mérnöki irányítás alatt ipari környezetben egy vállalkozás, vállalat, intézmény (a továbbiakban: vállalat) számítástechnikai, informatikai hardver-szoftver eszközeinek, rendszereinek önálló üzembe helyezésére, üzemeltetésére, tesztelésére, karbantartására és korlátozott mértékben javítására, programozza a vezérlıt vagy a vezérlı számítógépet a felmerült igényeknek megfelelıen, a mőködési mód szerint, dokumentálja a vezérelt gépsor idıbeli mőködését, teljesítményét, hibáit, a javítás, a karbantartás menetét, javítja a vezérlık elektromos és elektronikus hibáit az áramkörök, illetve áramkörcsoportok, összeköttetések, huzalozások cseréjével a mőszaki dokumentáció alapján, méréssel ellenırzi, hogy a javított részegység interfészein a jelek megfelelnek-e az elıírásoknak, együttmőködik a gépésztechnikussal a gépeknél és a robotoknál felmerülı mechanikus és elektronikus hibák feltárásakor, behatárolásakor, elhárításakor, új vezérlıberendezések üzembe helyezésekor létrehozza a vezérlı elektronika és az egyedi gépek vagy gépcsoportok közötti elektromos kapcsolatokat a gépkönyvek elıírásainak, valamint a munkavédelmi és érintésvédelmi szabályoknak megfelelıen, installálja a vásárolt programcsomagokat a helyi konfigurációnak és feltételeknek megfelelıen, bıvíti a vezérlı szolgáltatásait egyszerő programváltoztatási vagy áramkörváltoztatási feladatok megvalósításával. gondoskodnak arról, hogy az informatikai rendszereket alkalmazók ismerjék a minıségbiztosításból, a jogszerő szoftverhasználatból rájuk esı feladatokat, a vállalatnál mőködı informatikai alkalmazások összehangolt mőködtetésével hozzájárulnak a vállalat teljesítményének növeléséhez. b.) A képzés sajátosságai: A 4) pontban bemutatott óratervet úgy állítottuk össze, hogy igyekeztünk figyelembe venni az ipari informatikus szak tantárgyait a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet elıírásainak teljesítésében. A képzés két éves, 4 oktatási félévre oszlik. A esti tagozatos képzést elsısorban a szakterület iránt érdeklıdı, jelenleg, vagy néhány éven belül érettségizett fiataloknak ajánljuk, de számítunk azokra is, akik az emelkedı képzési költségek miatt kiszorulnak a felsıoktatásból. E képzési formánál a szakmai követelmények az intenzív szakaszokkal segített konzultációkkal teljesíthetık. A képzést fıként azok részére ajánljuk, akik informatikai, elektronikai, vagy ehhez kapcsolódó szakterületen dolgoznak, illetve kívánnak a megszerzett szakismeret birtokában feladatot vállalni. A tantárgyi (moduláris) követelmények teljesítése különbözı tanulmányi foglalkozásokra épül, melyek formái: elméleti óra (elıadás), gyakorlat (vezetett gyakorlat, témás gyakorlat) és önálló projektmunka. Az elıadás az egész szak (évfolyam) részére hirdetett oktatási forma. A vezetett gyakorlat keretében a hallgatók kisebb csoportokban (12-20 fı) szemináriumi helyiségben, laboratóriumban, tanmőhelyben dolgozzák fel az elıadások anyagát, vizsgálatokat végeznek, munkafogásokat gyakorolnak be. A nyelvórák a vezetett gyakorlatokhoz hasonló elvek alapján kerülnek megtartásra. Az önálló projektmunka a hallgató egyéni tevékenységére épül. Az üzemi gyakorlatot a hallgató informatikával foglalkozó
1
gyakorlóhelyen, vagy az iskola szakmőhelyében, szakmai irányítás mellett tölti le. E program célja az informatika különbözı részterületeinek üzemi viszonyok között begyakorlása.Ebbe be kívánjuk vonni a városban mőködı ipari és kereskedelmi vállalkozásokat. Ez lehetıséget biztosít számukra a potenciális munkaerı kockázatok nélküli megismerésére, a tanulóknak pedig alkalmat ad a vállalati gyakorlat megismerésére, a mérnöki munkába történı betekintésre. A képzést azI. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskolában tervezzük indítani..
2) A képzésért felelıs intézmény a.) Neve: b.) Székhelye: c.) Vezetıje:
I.Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola 7100 Szekszárd, Kadarka u.25-27. Hajós Éva
3) A megszerezhetı szakképesítés a.) b.) c.) d.)
Megnevezése: Ipari informatikai technikus A szakképesítés OKJ azonosító száma: 52 5423 03 A szakképesítés kiadásának éve: 1996 A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3129 Egyéb technikusok e) A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 7449 Egyéb villamossági szerelık, mőszerészek 3121 Gyengeáramú villamosipari technikus 3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások 3132 Számítástechnikai programozó f) A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítések OKJ száma megnevezése 09 4 7449 02 3 2 01 Elektronikai mőszerész 09 4 7449 02 3 2 05 Informatikai mőszerész 09 4 7449 02 3 2 15 Számítástechnikai mőszerész 11 5 3121 16 3 0 08 Ipari elektronikai technikus 47 5 3129 16 3 0 14 Mőszaki számítástechnikai technikus 47 4 3139 13 1 0 02 Mőszaki informatikus (szint megjelölésével) 04 4 3139 11 9 0 07 PLC-programozó 47 4 3139 13 2 0 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltetı 47 1 3139 13 9 0 03 Számítógép-kezelı 47 4 3132 13 2 0 02 Számítástechnikai programozó
2
4) Óraterv: Esti tagozatos képzés óraterve (törzsanyag)
Tantárgy Évfolyam Ssz. Megnevezés 1/13. 2/14. összes 1. Munka- és környezetvédelem 35 35 2. Gazdasági alapismeretek 35 35 3. Anyagismeret 37 37 4. Mőszaki rajz 18 18 5. Elektrotechnika 75 75 6. Elektronika* 147 147 7. Alkalmazott számítástechnika I.* 37 37 8. Mőszaki matematika* 35 35 9. Minıségbiztosítás 35 35 10. Technológia 35 35 11. Méréstechnika* 35 35 12. Számítógépek* 70 70 13. Irányítástechnika* 52 52 14. Finommechanika* 35 35 Kötelezı elmélet összesen: 314 367 681 15. Alapgyakorlatok* 92 92 16. Elektronikai gyakorlatok* 111 111 17. Irányítástechnikai gyakorlatok* 53 53 18. Szakmai szoftvergyakorlatok* ** 53 53 19. Mérési gyakorlatok* ** 53 53 Kötelezı gyakorlat összesen: 203 159 362 Kötelezı összesen: 517 526 1043 20. Szabadon választható kötelezı 111 105 216 szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak 74 70 144 a) Számítástechnika* (37) (70) (144) Szakmai gyakorlati tantárgyak 37 35 72 b) Alkalmazott elektronika I.* (37) (37) c) Automatika gyakorlatok* (35) (35) Elmélet összesen: 388 437 825 Gyakorlat összesen: 240 193 433 Összesen: 628 630 1258 Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó idıt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történı feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelı speciális ismeretekre.
3
A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 fıs csoportlétszámnak megfelelıen történhet. A **-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok. A szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyakra a szakmai programok készítése a zárójelben megadott óraszámban javasolt.
4
5. Tantárgyak és heti óraszámok: Az 1., 2., 3. félév 18, a 4. félév 14 tanítási hétbıl áll.
Ssz.
Tantárgy Megnevezés
Heti óraszámok 1.félév
2.félév
3.félév
4.félév
Össz.:
1.
Munka- és környezetvédelem
1
1
2
2.
Gazdasági alapismeretek
1
1
2
3.
Anyagismeret
1
4.
Mőszaki rajz
1
5.
Elektrotechnika
3
1
4
6.
Elektronika*
3
5
8
7.
Alkalmazott számítástechnika I.*
2
2
8.
Mőszaki matematika*
1
1
2
9.
Minıségbiztosítás
1
1
2
10.
Technológia
1
1
2
11.
Méréstechnika*
2
2
12.
Számítógépek*
2
2
4
13.
Irányítástechnika*
2
1
3
14.
Finommechanika*
1
15.
Alapgyakorlatok*
3
2
5
16.
Elektronikai gyakorlatok*
3
3
6
17.
Irányítástechnikai gyakorlatok*
2
1
3
18.
Szakmai szoftvergyakorlatok* **
1
1
2
19.
Mérési gyakorlatok* **
1
2
3
Kötelezı összesen: 20.
1
2 1
1
14
14
14
14
56
Szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tárgyak a) Számítástechnika*
1
1
1
1
4
Szakmai gyakorlati tárgyak b) Alkalmazott elektronika I.*
1
1
c) Automatika gyakorlatok* Összesen:
16
16
2 1
1
2
16
16
64
5
6. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 6.1. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A vizsgarészek tantárgyai és idıtartama a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és idıtartama – Ipari informatika 300 perc. – Elektronika 300 perc. b) A szóbeli vizsga tantárgyai és idıtartama – Ipari informatika. – Elektronika. A vizsgázónak mindkét tárgyból egy-egy tételt kell megválaszolnia. A feleletekre maximálisan 5–10 perc fordítható. c) A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama – A gyakorlati vizsgafeladatok megoldására 240–360 perc közötti idı tervezhetı. 6.2. A szakmai vizsgán számon kérhetı feladatok a szint megjelölésével Az írásbeli vizsga tartalma a) Az Ipari informatika vizsgatárgy tartalma Az Ipari informatika vizsgatárgy a digitális technika, a számítógép hardver és a vezérlıtechnika területérıl tartalmaz négy megoldandó feladatot, elsısorban az alábbi témakörökbıl: – kombinációs hálózatok analízise és realizálása, – szekvenciális hálózatok analízise és realizálása, – funkcionális áramkörök alkalmazása konkrét tervezési feladatokban, – memória-áramkörök szervezése és kiszolgálása, – vezérlıegység tervezése, analizálása, – aritmetikai mőveletek, számábrázolás, – számítógép-architektúrák mőködésének leírása, – címszámítási feladatok (címzési módok alapján, virtuális-, cache- és fizikai címszámítás), – különbözı technológiával gyártott IC-k illesztése, – soros, párhuzamos perifériakezelık és mikrovezérlık inicializálása katalógus-leírás alapján. b) Az Elektronika vizsgatárgy tartalma Az elektrotechnika-elektronika szakterületérıl három feladat, elsısorban az alábbi témakörökbıl: – összetett számítások egyen- és váltakozó áramú áramkörökben, – egyenirányítók, szőrık, stabilizátorok, – kisjelő erısítı-áramkörök beállítása, egyen- és váltakozó áramú jellemzıinek számítása, – mőveleti erısítık alkalmazása, – visszacsatolt áramkörök és oszcillátorok méretezése, – nagyjelő erısítık beállítása, jellemzıinek számítása, illesztés, – kapcsolóüzemő áramkörök és jelformálók jellemzıinek számítása, – impulzus elıállító áramkörök egyenáramú méretezése, idızítések beállítása, – analóg és digitális mérımőszerek speciális áramköreinek beállítása, jellemzıinek számítása. A technológia területérıl egy feladat: – passzív alkatrészek gyártási paramétereinek meghatározása, – felületszerelési technológiák mőszaki jellemzıinek számítása,
6
– hőtıfelületek, hőtıbordák méretezése, – nyomtatott áramkörök tervezése, klisérajz és beültetési rajz készítése, – elektronikus áramkörök és berendezések szerelési, gyártási mővelettervének elkészítése. 6.3. A szóbeli vizsga tartalma Az Ipari informatika vizsgatárgy tételei (25–30 db) a) , b) és c) altételbıl állnak. Az a) altételek az automatika, irányítástechnika és a digitális technika témaköreibıl, a b) altételek a számítógép hardver és a digitális áramkörök méréstechnikája témaköreibıl, a c) altételek pedig az általános és a vezérlési szoftverelmélet (gépközeli és magasszintő) témáiból tevıdnek össze. Az Elektronika vizsgatárgy tételei (25–30 db) a) , b) és c) altételbıl állnak. Az a) altételek az analóg elektronikai, méréselméleti és mőszertechnikai ismeretekbıl, a b) altételek az anyagismeret és a technológia témaköreibıl, valamint a minıségbiztosítási ismeretekbıl, a c) altételek pedig a vállalkozási-gazdasági ismeretekbıl, illetve a munkaés környezetvédelem témaköreibıl tartalmaznak kérdéseket. 6.4. A gyakorlati vizsga tartalma A gyakorlati vizsga tétele a) , b) és c) altételeket tartalmaz. Az a) altétel áramkör-építési feladatot tartalmaz, amely magában foglalja: – egy önállóan is mőködıképes áramkör alkatrészeinek elıkészítését a beszereléshez, – az alkatrészek beültetését a kapcsolási és a beültetési rajz alapján elıregyártott nyomtatott áramköri lemezre, – az áramkör elektromechanikus alkatrészeinek szerelését, esetleges mechanikai szereléseket, – a megépített áramkör ellenırzését és élesztését. A b) altétel mérési feladatot tartalmaz, melynek végrehajtása során a vizsgázó: – mérési utasítást készít, – elvégzi a mérést a mérési utasítás alapján, – elkészíti a mérési jegyzıkönyvet. A mérési feladat legyen független az építési feladattól. A c) altétel szoftverfeladatot tartalmaz, melynek megoldása során a vizsgázó: – megtervezi a programot, elkészíti a folyamatábrát, – megírja a programot számítógépen, – próbafuttatást végez, hibát javít, dokumentálja a kész programot. A vizsgázó teljesítheti a gyakorlati vizsgát vizsgaremek és az ehhez kapcsolódó szakdolgozat elkészítésével is, amennyiben az ehhez szükséges összes feltételt a szakképzı intézmény biztosítani tudja. A vizsgaremek áramkör építési munka, a szakdolgozat pedig az ehhez kapcsolódó teljes mőszaki dokumentációt tartalmazza. A vizsgaremek és a szakdolgozat elkészítéséhez legkevesebb négy hónapot kell biztosítani. 6.5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei – Felmenthetı a gyakorlati vizsga alól az a vizsgázó, aki a II. 2. pontban felsorolt rokon technikus szakképesítések valamelyikében már szakképesítést szerzett, illetve aki vizsgaremeket és szakdolgozatot készített. – Javítóvizsgán felmentést kaphat a szakmai elméleti vagy szakmai gyakorlati vizsga alól az a vizsgázó, aki a korábbi vizsgán elért, legalább elégséges eredményét az adott vizsgarészbıl törzslapkivonattal igazolni tudja.
7
6.6. A vizsga értékelése a) Szakmai elméleti vizsga Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekben kiadott útmutató szerint kell elvégezni mindkét írásbeli vizsgatárgyból külön-külön. Az írásbeli vizsga eredményét a két írásbeli vizsgatárgy eredményének kerekített átlagértéke adja. A kerekítést az Ipari informatika vizsgatárgy eredménye felé kell elvégezni. A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként kell értékelni. A szóbeli vizsga eredményére a feleletekre adott osztályzatok alapján a vizsgabizottság munkáját segítı pedagógus tesz javaslatot a vizsgabizottságnak. Az eredményrıl a vizsgabizottság dönt. A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni átlagolással úgy, hogy az írásbeli vizsga eredménye felé kell a kerekítést elvégezni. Eredménytelennek kell az elméleti vizsgát tekinteni, ha az írásbeli vagy szóbeli vizsgatárgyak bármelyikébıl a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott. b) Szakmai gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga a) , b) és c) altételeit külön-külön osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati vizsga érdemjegyét a három osztályzat átlagának kerekített értéke adja. Eredménytelen a vizsga, ha bármelyik osztályzat elégtelen. Ha a vizsgázó vizsgaremeket és szakdolgozatot készített, akkor az erre adott érdemjegy a gyakorlati vizsga érdemjegye. Az érdemjegyet a vizsgabizottság állapítja meg a vizsgabizottság munkáját segítı pedagógus javaslata alapján. c) A szakképesítı vizsga értékelése Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletbıl és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli bármelyik tantárgyából elégtelen osztályzatot kapott. Az írásbeli és a szóbeli érdemjegyek javítása a sikertelen vizsgát követı elsı, míg a gyakorlati érdemjegy javítása a második vizsgaidıszakban kísérelhetı meg elıször.
7. A jelentkezés és felvétel rendje: a) A tanulók felvételi kérelmüket augusztus 20-ig kötelesek írásban beadni. Az írásban benyújtott jelentkezési laphoz az érettségi bizonyítvány és a középiskolai bizonyítvány iskolánkban hitelesített másolatát csatolni kell. b) A képzésbe való felvétel feltételei: Érettségi bizonyítvány. Egészségügyi és pályaalkalmassági szakvélemény nem szükséges. A felvételrıl az iskola igazgatója dönt, túljelentkezés esetén az érettségi eredmények, ill. a szakmai alapozó képzés eredményei alapján. A felvételrıl vagy annak elutasításáról az iskola írásban értesíti a tanulót. A tanulói jogviszony a beiratkozáskor jön létre. A beiratkozás az adott év augusztus 20-át követı elsı munkanapon történik.
8
