Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények
SZAKMAI PROGRAM
Az intézmény adatai
Intézmény neve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Kiskuckó Bölcsőde Székhelye: 7622 Pécs, Vargha D.u.2. Telephely: 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 3. Telefon: 72/ 438-089 Mobil: 06-30-576-04-28 Email:
[email protected]
Fenntartó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
A bölcsőde vezetője: Kutasi Ilona
A Szakmai program érvényességének ideje: 2012.szeptember 01- 2017.augusztus 31-ig.
2
Tartalomjegyzék Törvényi háttér………………………………………………………4 1.Az intézmény minőségpolitikája…………………………………..4 2.Bölcsődénk pedagógiai hitvallása…………………………………4 3.bölcsődénk jellemzői…………………………………………… 5 3.1. A bölcsőde és környezete…………………………………… 5 3.2.Az intézmény alapfeladata és egyéb szolgáltatásai……………5 3.3.A szolgáltatás igénybevételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája…………………………………… 6 3.4.A szolgáltatást igénybe vevők célcsoportja, összetétele és az ellátandó terület……………………………………………..6 3.5.Bölcsődénk személyi feltételei…………………………………7 3.6.Bölcsődénk tárgyi feltételei…………………………………….8 Nevelési-gondozási program……………………………………… 8 1.A nevelő, gondozó munkánk célja…………………………………8 2.A nevelés-gondozás alapelvei…………………………………… 8 2.1.A családi nevelés elsődlegességének tisztelete…………….......8 2.2.A gyermeki személyiség tiszteletének elve……………………9 2.3.A nevelés és gondozás egységének elve……………………….9 2.4.Az egyéni bánásmód elve………………………………………9 2.5.A biztonság és stabilitás elve…………………………………..9 2.6.Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve………………….9 2.7.Az egységes nevelő hatások elve……………………………..10 3.A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai………………………….10 3.1.Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása…….10 3.2.Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése……………….10 3.3.A megismerési folyamatok fejlődésének segítése…………….10 4.A bölcsődei élet megszervezésének elvei…………………………10 4.1.Kapcsolat a szülőkkel…………………………………………11 4.2.Gyermekcsoportok szervezése………………………………...12 4.3.A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel………………….12 5.A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei…………………….13 6.Saját kisgyermeknevelő rendszer, folyamatos napirend, felmenő rendszer…………………………………………………..13 7.Játék………………………………………………………………..14 8.Mozgás……………………………………………………………..14 9.Mese, mondóka, vers………………………………………………14 10.Ének-zene, énekes játékok………………………………………..15 11.Környezeti nevelés………………………………………………..15. 12.Gyermekvédelem…………………………………………………16 13.Képzés, továbbképzés…………………………………………….16 14.Dokumentáció…………………………………………………….17 15.Ellenőrzés, értékelés……………………………………………....17
3
Törvényi háttér
-Az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata -Az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól -Az Európa Tanács miniszterek Bizottsága Rec.(2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára A napközbeni gyermekellátásról -Az 1997.évi XXXI.sz.tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról -A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről -A 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségekről és a pedagógiai szakszolgálatokról -A 259/2002.(XII.18.) Korm.rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekvédelmi vállalkozói engedélyezésről. -A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai -Módszertani levelek, útmutatók, ajánlások
1.Az intézmény minőségpolitikája Intézményünk minden dolgozója elkötelezi magát minden tevékenységében, hogy a családok, a gyermekek számára biztonságos, családias, szeretetteljes légkört teremtsen. Intézményünk minden dolgozója elkötelezi magát szolgáltatásunk folyamatos minőségi fejlesztése iránt.
2.Intézményünk pedagógiai szemlélete, hitvallása A csecsemős- és kisgyermekes családok nevelési funkcióiban történő segítségnyújtás, a gyermeki személyiség, mint érték – termelésben, és teremtésben való aktív részvétellel. Ezt a szociális (gyermekvédelmi) gyermekjóléti alap-és szakellátás keretében , az intézmény, a hivatásos támogatórendszer működési hatékonyságának biztosításával látja el. Pedagógiai szemlélete: a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával a képesség kibontakoztatás pedagógiai feladatait tartja kötelezőnek magára nézve. E folyamat eredménye az autonóm, de mások autonómiáját nem sértő szabad ember. Pedagógiánk nem más, mint a „szeretet pedagógiája”, mely a gondoskodásban, törődésben, a másik feltétel nélküli elfogadásában, a felelősségben, a másik megismerésének igényében nyilvánul meg.
Bölcsődénk missziója: A családban nevelkedő gyermekek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermekek fizikai, és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szakemberekkel együttműködve.
3. Bölcsődénk jellemzői
3.1 A bölcsőde és környezete Bölcsődénk Pécs Kertváros dél-nyugati részén található, lakótelepi környezetben, csendes helyen a főúttól távol. Lakótelepi házak veszik körül, óvoda és egy általános iskola. Autóval és tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető.
3.2 . Az intézmény alapfeladata és egyéb szolgáltatásai A bölcsődénk 1983-ban épült 80 férőhellyel. Jelenleg 66 férőhellyel működik. 2000. óta egy egységünk helyén a Vadvirág Családok Átmeneti Otthona üzemel. Intézményünk a pécsi Kisgyermek Szociális Intézmények tagintézményeként végzi feladatát, önkormányzati fenntartással. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény értelmében alapfeladata a személyes gondoskodás keretében a gyermekjóléti alapellátás rendszerében biztosítani a 20 hetes kortól 3, ill. 4 éves korig, sajátos nevelési igényű gyermekek esetében 5 ill. 6 éves korig a kisgyermekek napközbeni ellátása- nevelése, gondozása, felügyelete, fejlesztése- bölcsődei formában. Az alapellátáson túli szolgáltatásaink: a Családok Átmeneti Otthonának élelmezése
3.3. A szolgáltatás igénybevételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája A gyermekek védelméről szóló törvény értelmében azon családok gyermekei vehetik igénybe, ahol a szülők dolgoznak, tanulnak vagy betegségük miatt gyermekük ellátásáról nem tudnak gondoskodni. A három vagy több gyermeket nevelő családok gyermekei, gyermekeit egyedül nevelő szülő vagy aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül előnyben részesítjük.
A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő kérheti, egyéb esetekben a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti: - a védőnő, -
a házi gyermekorvos,
-
a szakértői és rehabilitációs bizottság,
-
a szociális ill. családgondozó,
-
a gyermekjóléti szolgálat,
-
a gyámhatóság.
A beiratkozás után a felvétel alkalmával a szülők tájékoztatást kapnak a szolgáltatásról. Írásos formában a Házirendből, szóban a személyes beszélgetések alkalmával és a szülői értekezleteken. A tájékoztatás tartalmazza az ellátás tartalmát és feltételeit. A gyermekről vezetett nyilvántartásokat, a család és a bölcsőde kapcsolattartási formáit, A jogokat, az érdekképviselet működését, a személyi térítési díjat. A tájékoztatás után a szülő ill. az Intézmény megállapodást köt.
3.4. A szolgáltatást igénybevevők célcsoportja, összetétele és az ellátandó terület Bölcsődénk Pécs városának dél-nyugati városrészében lakó vagy itt dolgozó kisgyermekes családoknak nyújt segítséget gyermekük neveléséhez, gondozásához.. Ha a férőhely megengedi a város más részeiből érkező családok gyermekeit is fogadjuk. A szülők többsége középosztálybeli, akik közalkalmazottak vagy a szolgáltatás területén dolgoznak. A területi családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat, a védőnők delegálják hozzánk a hátrányos helyzetben élő gyermekeket, akik nevelése, gondozása, fejlesztése biztosított intézményünkben. 2012. szeptemberétől kijelölt intézményként a sajátos nevelési igényű gyermekek egyénifejlesztését is vállaljuk, gyógypedagógus irányításával.
3.5. Bölcsődénk személyi feltételei A 15/1998.(IV.30.) NM rendeletnek megfelelően bölcsődénk személyi állománya a következő: 1 fő bölcsődevezető 12 fő kisgyermeknevelő 1 fő gyógypedagógus 1 fő élelmezésvezető
1 fő szakácsnő 2 fő konyhalány 3 fő kisegítő 1 fő udvaros, karbantartó
Kisgyermeknevelőink közép és felsőfokú szakképesítéssel rendelkeznek. Csoportonként két kisgyermeknevelő dolgozik, akihez 6-7 gyermek, mint „saját gyermek” tartozik. A bölcsőde teljes nyitva tartása alatt kisgyermeknevelő foglalkozik a gyermekekkel. A kisgyermeknevelők munkáját minden egységben kisegítő kollégák segítik, akik felügyeleti, kisegítői, higiéniai feladatokat lát el. A gyógypedagógus szakember egyéni fejlesztés keretében segíti az arra rászoruló gyermekeket. Heti egy órában bölcsődeorvos kíséri figyelemmel a gyermekek egészséges szomatikus fejlődését. Szükség esetén gyermekpszichológus segítségét is kérhetjük, aki az intézményünk dolgozója. Művészetterapeuta is segíti a kisgyermeknevelők munkáját. Az élelmezéssel kapcsolatos feladatokat szakképzett élelmezésvezető, szakácsnő és két konyhalány látja el. Dietetikus által elkészített étlap alapján, HACCP rendszerben biztosítjuk a gyermekek étkeztetését. Udvaros, karbantartó kolléga felel az udvar tisztaságáért.
3.6. Bölcsődénk tárgyi feltételei Bölcsődénk 66 férőhellyel működik, 2,5 nevelési-gondozási egységből áll. Egy egységhez tartozik 2 csoportszoba, ami közvetlenül kapcsolódik a fürdőszobához. Tartozik még hozzá átadó és előtér. A csoportszobák dél-keleti fekvésűek, világosak, barátságosak, berendezésük megfelel a szakma szabályainak. Alapterületük kb. 40 m2, normál csoportban 12-14 gyermek nevelését teszi lehetővé, sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó teljes integrációban működő csoport létszáma 10. A játékeszközök a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően vannak összeválogatva. A fürdőszobák közvetlenül kapcsolódnak a szobákhoz és az átadókhoz, ezek berendezése a gyermekek önállóságra nevelését segítik. Minden nevelési-gondozási egységhez külön udvarrész tartozik, aminek felületén betonos és füves rész is található, ahol lehetőség van a szabad levegőn való játékra.
Nevelési-gondozási program
1. Nevelő-gondozó munkánk célja
A családban nevelkedő kisgyermekek számára, a családdal együttműködve, azt kiegészítve a családok tiszteletben tartásával a gyermekek nevelése, gondozása, szeretetteljes elfogadása. Együttes élmények keretében, tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításával, viselkedési minták nyújtásával biztosítani a sokféle, változatos tevékenységet, a harmonikus fejlődést. A teljes integrációban nevelhető, gondozható sajátos nevelési igényű kisgyermekek habilitációja és rehabilitációja.
2. A nevelés- gondozás alapelvei
2.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A bölcsőde tiszteletben tartja a családi nevelés értékeit, hagyományait, szokásait. Ennek értelmében fontos a szülők számára lehetővé tenni a különböző szinteken és módokon a tevékeny bekapcsolódást a bölcsődei életbe.
2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeknek életkorából adódóan nagyobb a segítségigénye, ráutaltsága, ami miatt különleges védelem illeti meg.
2.3. A nevelés-gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.
2.4. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerése. A pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése,
elismerése.
A
feltételek
biztosítása
az
érdeklődésének
megfelelő
játéktevékenységhez. A gondozónő figyelembe veszi a gyermek fejlettségét, egyéni sajátosságait, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát.
2.5. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandóságát biztosítani kell. Ennek elemei a „saját” kisgyermeknevelő-rendszer, a felmenőrendszer, a folyamatos napirend.
2.6. Az aktivitás, az önállósulás segítségének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényeihez igazodó segítése a feladatunk. Ehhez elengedhetetlen a biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet. Elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembe vétele. A kisgyermeknevelő az élményszerzések biztosításával, saját példamutatásával, a tapasztalatok feldolgozásának segítségével, próbálkozások bátorításával segíti a tanulást.
2.7. Az egységes nevelőhatások elve A gyermekekkel foglalkozó felnőttek egyetértenek az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében. Ehhez nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.
3.A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai
3.1 Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása. Csoportszobáink egészséges és biztonságos környezetet nyújtanak gyermekeinknek. Szükségleteiket egyéni igények szerint elégítjük ki. Napirendünkkel segítjük a testi- lelki harmónia kialakulását, megőrzését. Ezen belül az étkezés, a mosakodás, öltözés, alvás, szobatisztaságra nevelés, levegőzés, játék, mozgás lehetőségét.
3.2 Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése. Derűs légkör biztosításával igyekszünk a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek csökkentésére. A kisgyermeknevelő- gyermek közötti szeretetteljes érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakításának segítése. Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése.
A bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok kialakítása, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, az empátia, a tolerancia fejlődésének segítése. A közös élmények megteremtése, szerzése. A kommunikációs kedv felébresztése és fenntartásameghallgatással, ráfigyeléssel, a kérdések megválaszolásával.
3.3 A
megismerési
folyamatok
fejlődésének
segítése.
Az
érdeklődés
kialakulásának,
fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése. A gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. Közös tevékenységek során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása. Az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása. Ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése.
4. A bölcsődei élet megszervezésének elvei
A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés- gondozás összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermek harmónikus fejlődésének.
A szülő ismeri legjobban a gyermekét, az ismereteit átadva nagymértékben segítheti a kisgyermeknevelőt az egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő pedig, mint szakember, szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében.
4.1. Kapcsolat a szülőkkel - családlátogatás - Célja a családdal való kapcsolatfelvétel. A gyermek otthoni környezetének megismerése. Lehetőséget ad az ismerkedésre. Megismerkedhetünk a gyermekkel otthoni környezetében. A szülők információt kaphatnak a bölcsődei életről, a napirendről, a beszoktatásról.
A
bölcsődei
nevelés-gondozásról,
a
játékról,
az
étkezésről.
A
kisgyermeknevelők is megismerhetik a szülők bölcsődével kapcsolatos elvárásairól.
- beszoktatás - A szülővel történő két hetes beszoktatásra törekszünk. Az anya jelenléte biztonságot ad a gyermeknek, megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást.
A szülőnek lehetősége van megismerni a kisgyermeknevelőket, a szokásokat, segíti a család és a bölcsőde kapcsolatát. Az anya gondozási szokásait megfigyelve, próbálja a kisgyermeknevelő hasonló technikával gondozni a gyermeket. A fokozatosság segíti a gyermeket az új felnőtt és a környezete elfogadását. A gyermekcsoportokban a beszoktatásokat előre megtervezett ütemterv alapján történik. A kisgyermeknevelők munkarendje alkalmazkodik a gyermekek beszoktatásához.
- beszélgetés érkezéskor, hazamenetelkor - Fontos, hogy a gyermekek életében ne váljon élesen ketté az otthoni és a bölcsődei élet. Ezért fontos, hogy reggel a kisgyermeknevelő kapjon információt az estéről, éjszakáról, a reggeli időszakról. Délután a kisgyermeknevelő beszámol a szülőknek a gyermek napjáról, a vele történtekről.
- szülői értekezletek - A bölcsődei felvételek után összevont szülői értekezletet tartunk, ahol a szülők tájékoztatást kapnak a bölcsődei életről, a nevelés-gondozás, a játék, a mozgás fontosságáról. Megismerik a gyermekek csoportbeosztását, a kisgyermeknevelőket. A szobákban a csoport megbeszélésen a szülők és a kisgyermeknevelők közösen kialakítják a beszoktatás ütemezését. Ősszel ill. kora tavasszal megbeszéljük az évkezdet tapasztalatait, az év eseményeit, nevelési-gondozási céljainkat.
- szülőcsoportos beszélgetések - Egy-egy téma köré tervezzük a beszélgetést.
- családi délutánok - A családokkal közösen készülünk egy-egy eseményre. Nagy élmény ez a gyermekeknek, öröm a szülőknek és a kisgyermeknevelőknek is élmény az együtt töltött idő.
- nyílt napok - Bölcsődei felvétel előtt a családok meglátogathatják, megismerhetik intézményünket.
4.2. Gyermekcsoportok szervezése
Életkor szerint homogén csoportokat alakítunk ki. A gyermekek a bölcsődébe járás teljes időtartalma alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járnak. A gyermekek beszoktatása a szülővel történő fokozatos beszoktatás, ideje 2-3 hét. A személyi állandóság elvét betartva a „saját” kisgyermeknevelő rendszerben dolgozunk.
Egy-egy csoportszobában,
ill.
az
egységben
működő
társszobával
közösen
a
kisgyermeknevelők elkészítik a folyamatos és rugalmas napirendet.
4.3. Kapcsolattartás más intézményekkel:
-a közeli óvodával -a védőnőkkel -a házi gyermekorvosokkal -a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal -a Gyámhatósággal -a Korai Fejlesztővel -a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal
5. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei
A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése. A gondozás és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, mely az egész napját kitölti. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek biztosításával (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A játék lehetőséget ad a társas kapcsolatok fejlődésére is. A játékhelyzetekben és a személyes kapcsolatban átélt mondókázás, éneklés, vers, mese, zenehallgatás pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad. Fejlődik a gyermekek szókincse. A gyermekek életeleme a mozgás. A szobában, az udvaron egyaránt biztosítani kell a gyermekek számára a lehető legnagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melynek használatával fejlődik mozgáskoordinációja, harmonikussá válik mozgásuk. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermeknek, annál nagyobb örömet lel a játékban.
6. Saját kisgyermeknevelő rendszer, folyamatos napirend, felmenő rendszer
A bölcsődei nevelés célja a gyermekek testi, értelmi, érzelmi fejlődésének biztosítása, a gyermekek személyiségének a lehető legteljesebb kibontakoztatása, a készségek, képességek kibontakoztatása egyéni bánásmód keretében, egyéni szükségletek kielégítésével. Bölcsődénk nevelési-gondozási programjának sikeres megvalósítását segíti a” saját kisgyermek nevelő rendszer”, a folyamatos és rugalmas napirend, a felmenő rendszer. A „saját kisgyermek nevelő rendszer a személyi állandóságot biztosítja a gyermekek számára. A bölcsődébe kerüléstől kezdve végig ő van mellette, neveli-gondozza. Ő kíséri figyelemmel fejlődését, ő vezeti a gyermek adminisztrációját. A „saját kisgyermeknevelő fogadja a beszoktatás első pillanatától kezdve. Egy kisgyermeknevelőhöz 6-7 gyermek tartozik, így jobban meg tudja ismerni a gyermek szokásait, igényeit, személyre szólóan történhet a gondozás. A felmenő rendszerrel biztosítjuk a hely állandóságát, minden kisgyermek abból a szobából megy el óvodába, ahol elkezdte a bölcsődét. A szobán belül biztosítjuk a gyermekek állandó helyét az asztalnál és az ágyaknál is. Mindez hozzájárul a biztonságérzet kialakulásához, megkönnyíti az alkalmazkodás folyamatát. A folyamatos és rugalmas napirend által megteremtjük a nyugodt, biztonságot adó környezetet a gyermekek mindennapjaihoz. Az állandóság miatt a gyermekek számára jól követhető, kiszámítható. Lehetővé teszi a gyermekek szükségleteinek egyéni kielégítését, a nyugodt fürdőszobai együttes tevékenységét. A gondozás mellett a folyamatos napirend keretében figyelünk arra is, hogy az étkezési és az alvási időn kívül egész nap legyen lehetősége a gyermekeknek az érdeklődésüknek megfelelő játéktevékenységre.
7. A játék
A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, a környezete megismerésének eszköze, mely az egész napját kitölti. A gondozónők biztosítják a játékhoz a feltételeket: megfelelő hangulat, elegendő hely, idő és eszközök. Nevelői magatartásukkal támogatják az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A játék lehetőséget ad a társas kapcsolatok fejlődésére is. A gyermek személyisége csak társas környezetben fejlődik, a nevelő-gondozónő „játszótárs” személye elengedhetetlen ehhez.
8. A mozgás
A gyermekek életeleme a mozgás. A szobában, az udvaron egyaránt biztosítjuk a lehető legnagyobb és változatos mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melynek használatával fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmónikussá válik mozgásuk. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyerekeknek, annál nagyobb örömet lel a játékban. Ezért törekszünk arra, hogy minden nap elegendő hely és idő jusson a mozgásra
9. Mese, mondóka, vers
A vers, a mese, a mondóka, a höcögtetők fontos pillére a bölcsődei nevelésnek. A versszöveggel kísért játék, a mozgás, a bábozás az anyanyelvi nevelésünk fontos eszköze, a mese hatással van a gyermekek érzelmi, értelmi, szociális fejlődésére is. Bővíti ismereteit, örömöt ad, a fantáziáját fejleszti.
10.Ének-zene, énekes játékok
A gyermekeket olyan élményhez juttatja közös éneklés, a közös játék, a zenélés, amely felkelti a zenei érdeklődést. A zenei élmény nyújtása mindennapos tevékenység, amely többféle tevékenységhez is kapcsolódik. Ezért a kisgyermeknevelők napi tevékenységeinek részévé vált. Fejleszti a zenei hallást, a ritmusérzéket. Megismertetjük a gyermekeket a népi mondókákkal, népdalokkal.
11. Környezeti nevelés
Megismertetjük a gyermekekkel környezetünket. A megszerzett ismeretek által kialakul a tisztelet a környezete iránt. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő nevelői példa biztosítása is. A környezet megismerésében fontos szerepe van a közvetlen tapasztalatnak: -a természeti környezet, a növény- és állatvilág megismerésének, -az évszakok jellemzőit, változásait. A gyermekek nevelőik segítségével megfigyelik a növényeket, apró bogarakat.
Leveleket és terményeket gyűjtenek, amit a szobákban felragasztanak, válogatnak, rakosgatnak. Az állatos és a természeti könyvekben lehetőségük van újra és újra a környezetet alkotó tárgyakat megnézni, a ráismerés örömét adva. Kiemelt szakmai célként a gyermekek művészeti nevelését határoztuk meg. Ennek megvalósításához művészetterapeuta segítségét is igénybe vesszük. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően alkothatnak a különböző eszközökkel és anyagokkal. A különböző eszközök állandó és elérhető helyen vannak a szobában, ami mindig elérhető a gyerekek számára. Folyamatosan bővítjük az eszközöket, az anyagokat, azok használatának módjait. Fantáziájuk szabadon szárnyalhat, az alkotás, a tevékenységi folyamat maga a játék. Az eredményt nem minősítjük. A felhasznált anyagok és eszközök: zsírkréta, gyurma, tempera, és vízfesték, színes papírok, fonal, különféle termények, levelek. A konyha anyagai: pl. búzadara, rizs, kókusz, zsemlemorzsa, mák, lencse, felesborsó, napraforgó, tökmag stb. Igyekszünk az évszakhoz és az ünnepekhez kapcsolódó anyagokat ajánlani gyermekeinknek. Figyelünk arra, hogy minél több természetes anyaggal ismerkedhessenek meg a gyerekek. „Alkotó falakat” alakítottunk ki, ami által a szülők megismerhetik gyermekük tevékenységét. Összekapcsolódhat a bölcsődei és az otthoni élet. Példát is mutat arra, hogy kevés ráfordítással, sok ötletből mi mindent képesek a gyerekek készíteni. Mintául szolgálhat arra is, hogy hogyan őrizzük, becsüljük meg a gyermekek „alkotásait”. Bölcsődénk 2012. szeptemberétől fejlesztő intézményként részt vesz a sajátos nevelésű igényű, másképpen fejlődő gyermekek korai fejlesztésében. A gyermekek felvételéhez a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálata és javaslata szükséges. 4 gyermeket fogadunk, ezen gyermekek fejlesztését gyógypedagógus végzi és szorosan segíti a kisgyermeknevelők munkáját.
12. Bölcsődénkben a bölcsőde vezetője a gyermekvédelmi felelős.
A gyermekvédelem feladata: a veszélyeztetettség felismerése- elhanyagolás, fejlődésbeli elmaradás, esetleg sérülések nyomai. A rászoruló családok részére a támogatási formák ismertetése.
Élelmezés
A bölcsődés gyermekeink napi 4-szeri étkezését biztosítjuk. Az ételek helyben készülnek el, saját főzőkonyhánkban. Központi étlapok készülnek, az ételek megfelelnek a gyermekek életkorának. Minden igényt kielégítenek mennyiségben és minőségben egyaránt. Lényeges szerepe van az egészséges életmód kialakítása szempontjából, mert egészséges, jó minőségű nyersanyagokból készülnek az ételek, napi 3-szor kapnak a gyerekek nyers zöldséget és gyümölcsöt.
13.Képzés, továbbképzés
Célunk, hogy minden kisgyermeknevelő a lehetőségeihez képest a lehető legmagasabb szakmai képesítést elérje. Ehhez a részvételt minden esetben biztosítjuk. A meghirdetett akkreditált képzéseken tervezetten vesznek részt a kisgyermeknevelők. A részvételt a munkabeosztással biztosítjuk.
A szakterülettel rendszeres a kapcsolat, vezetői segítik a szakmai munkánkat, ellenőrzéssel, tanácsadással. Tájékoztatást kapunk az aktualitásokról, változásokról, városi és országos szintről is. Szükség esetén kapcsolatba lépünk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekorvosokkal, védőnőkkel.
14. Dokumentáció
A bölcsődei élet megkezdésekor adatlapot veszünk fel, ami tartalmazza a gyermek és a szülők személyes adatait, amit elzárva, az adatkezelés szabályait betartva tároljuk. A bölcsődei gyermek egészségügyi törzslapot, a fejlődési táblát, a percentilis táblát a kisgyermeknevelők vezetik. A dokumentáció vezetésénél fontos szempontnak tartjuk a tárgyszerűséget, a hitelességet, a folyamatosságot. Szakmai Programot 5 évre készítünk, Munkatervet évente.
15.Ellenőrzés, értékelés
A bölcsőde munkatervét évente, a csoportok dokumentumait és a gyermekek fejlődéséről készült feljegyzéseket félévente kell ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a gyakorlati munkára is. Az ellenőrzést minden alkalommal követi az értékelés is.
MOTTÓNK „A gyerekek a szeretetben fejlődnek a legjobban. A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, hogy azok tartják a fát.”
(Görög költő)
Pécs, 2012. április 13.
