PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS KISGYERMEK SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK IGAZAGTÓSÁGA INTÉZMÉNYI SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2016

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS KISGYERMEK SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK IGAZAGTÓSÁGA INTÉZMÉNYI SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2016.

Tartalom GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS .............................................................................. 6 I. Gyermekek napközbeni ellátása ............................................................................... 6 1. Bölcsődei alapellátás ....................................................................................... 6 1.1. Az ellátás igénybe vétele ...................................................................... 6 1.2. Az ellátással kapcsolatos általános tapasztalatok ........................... 14 1.4. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrációja ........................ 18 1.5. Roma kisgyermekek integrációja....................................................... 19 1.6. A bölcsődei gyermekvédelem és tapasztalatai................................. 20 1.7. Mentálhigiénés segítségnyújtás ........................................................ 22 1.8. Alapellátáson túli szolgáltatások ....................................................... 23 2. Családi Napközi .............................................................................................. 24 3. Biztos Kezdet Gyerekház ............................................................................... 25 II. Gyermekek átmeneti gondozása ........................................................................... 28 1. Családok Átmeneti Otthona........................................................................... 28 1.1. A családok átmeneti otthonának igénybe vétele. ............................. 29 1.2. A családok átmenetei otthonában folyó gondozás lényege és eddigi tapasztalatai. .......................................................................................... 29 III. A felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések tapasztalatainak bemutatása 30 IV.Kapcsolatok, Civil szervezetek és egyéb támogatások ...................................... 30 V.Humánerőforrás állomány, tárgyi feltételek,…….……………………………………31 VI. Gazdálkodás…………………………………………….………………………………...33 VII.Intézményi kommunikáció…………………………………………………….………..34 VIII.Stratégiai célok megvalósulása, eredmények…………………………….………..37 IX.Összegzés………………………………………………………………………………….39 1.számú melléklet - A szakmai munka és a belső képzések rendje a 2016 2017-es nevelési évben…………………………………………………………………………..…42

2

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények (továbbiakban KSZI) Pécs városában a 0-3 éves kisgyermekeket nevelő családok napközbeni – és átmeneti ellátását biztosító intézményrendszer. A napközbeni ellátást bölcsődei és családi napközi, az átmeneti ellátást családok átmeneti otthona formájában biztosítja. E mellet a gyermekjóléti alapellátás keretein belül egy Biztos kezdet Gyerekházat is működtet. Az előző évhez hasonlóan, 2016-ban is az intézményrendszer bölcsődéi a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) kisgyermekek nevelésére, gondozására, a gyermekek igényeinek megfelelően több formában is vállalta napközbeni ellátásukat. Minden bölcsődében biztosított volt a teljes integrációban történő nevelés, gondozás. Két bölcsőde részleges integrációban fogadta egy nevelési egységen belül az SNI-s gyerekeket. Ezen kívül, a Fészek-Családi Napközi szegregált formában gondozott SNI-s kisgyermekeket. A szakértői véleménnyel rendelkező kisgyermekek korai fejlesztése - a Pedagógia Szakszolgálat gyógypedagógusainak közreműködésével elsősorban a telephelyeken valósult meg, de volt olyan gyermek is, akinek a fejlesztését a Szakszolgálatnál végezték. Ezekben az esetekben a szülők vitték fejlesztésre a gyermekeket. Kettő bölcsőde kivételével, minden bölcsőde biztosított diétás étkeztetést. A Cseperedő Bölcsőde, helyi adottságainak megfelelően, elsősorban a komplex diétát igénylők számára nyújtott diétás szolgáltatást. A város 3 bölcsődéje és az intézményrendszeren belül működő Biztos Kezdet Gyerekház járult hozzá a roma kisgyermekek korai hatékony szocializációjához. A 2016-os évben is a KSZI, a gyermeküket otthon nevelő családok számára - az alapellátást nem veszélyeztető - alapellátáshoz kapcsolódó, alapellátáson túli szolgáltatásokat is működtetett – gyógyúszás, szülő-gyermek játszóház, időszakos gyermekfelügyelet, nyújtott nyitva tartás, tanácsadás, só szoba, felnőtt vendégétkeztetés, óvodai étkeztetés, baba masszázs, baba-mama klub -, melyek ugyancsak a kisgyermekes családok hatékony gyermeknevelését támogatták. Az intézményrendszer a gyermekjóléti alapellátás keretein belül gyermekek átmeneti gondozását is biztosította, egy családok átmeneti otthonának működtetésével. (Lsd. 1.sz. táblázat - KSZI komplex intézményrendszere) A bölcsődei ellátórendszerben a 2016-os év szeptemberétől a Mandula és Kiskuckó bölcsődék teljes körű felújítása miatt - előre láthatólag 1 évig -, a két intézmény törlésre kerül a szolgáltatói nyilvántartásból, 2016.09.01-től. Továbbá az intézményrendszer Vadvirág Családok Átmeneti Otthona, a 2016-os év szeptemberétől - a Testvérvárosok terei bölcsőde és családok átmeneti otthonának épületi felújítása miatt - véglegesen az Ifjúságért Egyesület Családok Átmeneti Otthonának részévé vált.

3

Gyermekjóléti alapellátás Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei alapellátás Bölcsőde Általános bölcsődei alapellátás

Gyermekek átmeneti gondozása

Cseperedő Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Csoda Bölcsőde


Fészek Bölcsőde


Hétszínvirág Bölcsőde


Kicsi Kék Bölcsőde


Bölcsődéhez kapcsolódó alapellátáson túli szolgáltatások sajátos nevelési igényű kisgyermekek óvodai étkeztetés nevelése, gondozása, diétás étkeztetés, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása sajátos nevelési igényű kisgyermekek időszakos nevelése, gondozása gyermekfelügyelet, játszóház, gyógyúszás, só szoba, tanácsadás roma kisgyermekek integrációja, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés diétás étkeztetés só szoba

Kiskuckó Bölcsőde 2016.09.01-ig Mandula Bölcsőde 2016.09.01-ig Mezőszél Bölcsőde


diétás étkeztetés

-

-


-

-

óvodai étkeztetés

-

Napsugár Bölcsőde


sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés, nyújtott nyitva tartás sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés

Törpike Bölcsőde



Speciális bölcsődei alapellátás

babamasszázs, babamama klub, tanácsadás

roma kisgyermekek integrációja, sajátos óvodai étkeztetés nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés

4

-

Zöldliget Bölcsőde


Fészek-Családi Napközi

családi napközi

Biztos Kezdet Gyerekház

-

Vadvirág Családok Átmeneti Otthona 2016.09.01-ig

sajátos nevelési igényű kisgyermekek felnőtt vendégétkeztetés nevelése, gondozása, roma kisgyermekek integrációja, diétás étkeztetés sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása játszóház, családi programok, szülőcsoportok -

1.sz. táblázat - A KSZI komplex intézményrendszere

5

-

családok átmeneti gondozása

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS I. Gyermekek napközbeni ellátása 1. Bölcsődei alapellátás 1.1. Az ellátás igénybe vétele 2016. év előtt Telephely/bölcsőde felvett gyermekek Cseperedő 48 Csoda 134 Fészek 32 Hétszínvirág 33 Kicsikék 39 Kiskuckó 46 Mandula 46 Mezőszél 56 Napsugár 93 Törpike 49 Zöldliget 65 Összesen 641

2016. évben felvett gyermekek 78 116 34 35 69 15 5 72 70 61 55 610

Összesen Elutasított vagy átirányított felvételek 126 6 250 15 66 22 68 0 108 0 61 0 51 0 128 0 163 15 110 1 120 20 1251 78

2.sz. táblázat - 2016-ban bölcsődébe beíratott kisgyermekek száma

6

A napközbeni alapellátást nyújtó bölcsődei intézményrendszerbe a 2016-os évben 688 kisgyermek felvételét kérték a szülők és külső intézmények. Ebből 610 gyermek ellátását tudta biztosítani az intézmény. 78 gyermek felvételét el kellett utasítani férőhelyhiány miatt vagy át kellett irányítani egyik bölcsődéből a másikba. A legtöbb túljelentkezés a Csoda, a Cseperedő és a Napsugár Bölcsődében volt. 641 gyermek már a 2016-os év előtt is az intézmény gondozottja volt, 610 gyermek pedig a tárgyévben került felvételre. A beszámoló évében összesen 1251 gyermek ellátását biztosította a bölcsődei intézményrendszer. (Lsd. 2.sz. táblázat, 1.sz. grafikon – 2016-ban bölcsődbe beíratott kisgyermekek száma)

2016-ben nevelt, gondozott gyermekek

2016. évben felvett gyermekek 49%

2016. év előtt felvett gyermekek 51%

1.sz. grafikon – 2016-ban bölcsődébe beíratott kisgyermekek száma 2016-ban a Csoda és a Napsugár Bölcsőde látta el az intézményrendszerben a legtöbb gyermeket. Ez a férőhely számból is adódik, mivel ez a két intézmény a város két legnagyobb férőhelyszámú bölcsődéje. 2016-ban szintén a Csoda és a Napsugár Bölcsődében maradt a legtöbb gyermek az intézmények gondozottja az előző nevelési évről. 2016-ban a Csoda és a Cseperedő Bölcsőde vette fel a legtöbb új gyermeket a bölcsődébe.

7

Kihasználtsági mutatók 2016-ban A beszámoló évében intézményi szinten a bölcsődék kihasználtsága a gondozottakhoz viszonyítva 63,12% volt, a beírt gyermekekhez viszonyítva 85,42% (Lsd. 2. grafikon – 2016. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtság mutatói). 2016. évi kihasználtsági mutatók

beírthoz viszonyítva

gondozotthoz viszonyítva 0

20

gondozotthoz viszonyítva

40

60

80

100

beírthoz viszonyítva

2.sz. grafikon – 2016. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtság mutatói Ezt hónapokra bontva, a grafikonból jól kitűnik, hogy a beírthoz viszonyítva április, május és június hónapokban voltak a bölcsődék a legkihasználtabbak, a gondozottakhoz viszonyítva január, április, május és június hónapokban. Ez egyrészt a csoportok tavaszra történő feltölthetőségének köszönhető, amikor a csoportban a gyermekek betöltik a 2. életévüket és növelhető a csoport létszám 14-re, illetve a 2. életévüket betöltve a szülők munkába állásának. A beírthoz viszonyítva az augusztus, szeptember hónapban, a gondozotthoz viszonyítva a július, augusztus, szeptember, október hónapban voltak a legkevésbé kihasználtak a bölcsődék, mert ilyenkor vannak a nyári zárások, illetve szeptembertől a beszoktatások, amikor a kisgyermekek nem egyszerre, hanem heti, kétheti csúsztatással, fokozatosan kerülnek felvételre és ez eltart kb. október végéig, november elejéig. (Lsd. 3/A.sz. grafikon – 2016. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtsági mutatók havi bontásban)

8

Kihasználtsági mutatók havi bontásban 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Gondozotthoz viszonyítva

Beírthoz viszonyítva

3/A.sz. grafikon – 2016. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtsági mutatók havi bontásban Kihasználtsági mutatók bölcsődénként 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Gondozotthoz viszonyítva Beírthoz viszonyítva

3/B.sz. grafikon - 2016. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtsági mutatók bölcsődénként Bölcsődékre lebontva, az egész évben nyitva tartó bölcsődék közül, a beszámoló évében a beírthoz és gondozotthoz viszonyítva is a Fészek, a Zöldliget és a Napsugár Bölcsőde volt a legkihasználtabb.

9

A térítési díjkedvezmények alakulása 2016-ben A 2016-os évben a KSZI bölcsődéiben a havi intézményi térítési díj nem változott az előző évhez viszonyítva, a fenntartó által meghatározottan 669 Ft volt. Ebből 250 Ft volt a gondozásért fizetett díj, melyet az adott hónap minden napjára be kellett fizetnie a szülőnek és 330 Ft+ÁFA, azaz 419 Ft volt az étkezésért fizetett díj, amiből a gyermek hiányzása esetén visszatérítés járt. A térítési díjkedvezmények tekintetében, a törvényi szabályozásnak megfelelően, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a tartósan beteg, a fogyatékos és a 3 vagy több gyermeket nevelő családok gyermekeinek, valamint a Gyámhatóság nevelésbe vétele alapján a gyermekek bölcsődei ellátása ingyenes volt. Az étkezésért nem kellett térítési díjat fizetnie a szülőknek azon gyermekek után, ahol a családban tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket neveltek és ahol a gyermek olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének a 130%-át. Ez utóbbi esetekben gondozási díjat kellett fizetni. A 2016.12.31-ei állapot szerint, a térítési díjkedvezmények alakulása tekintetében - lsd. 3.sz. táblázat -, intézményrendszeri szinten összesen 514 gyermek részesült kedvezményben. Ebből a Csoda, a Mezőszél és a Kicsikék bölcsődében a legtöbb gyermek, a Fészek és a Hétszínvirág Bölcsődében a legkevesebb. (Lsd. 4.sz. grafikon - 2016.12.31-ei térítési díjkedvezmények alakulása az intézményrendszer szintjén összesen) Összesen térítési díjkedvezményben részsülők (fő) 120 Cseperedő

100 80

Csoda

60

Fészek

40

Hétszínvirág

20

Kicsikék

0

Kiskuckó

Mandula Mezőszél

4.sz. grafikon – 2016.12.31-ei intézményrendszer szintjén összesen

térítési

10

díjkedvezmények

alakulása

az

0 0 0 0 1 0 0 0 0 4 1 6

21 35 14 20 22 0 0 37 27 32 22 230

Családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nevelése után térítési díjkedvezményben részesülők száma (fő) A családban az egy főre jutó havi jövedelem összege térítési díjkedvezményben részesülők száma (fő)

2 2 0 1 0 0 0 1 1 0 0 7

3.sz. táblázat - 2016.12.31-ei térítési díjkedvezmények alakulása

11

26 76 7 8 46 0 0 54 24 18 18 277

Összesen térítési díjkedvezményben részsülők (fő)

8 11 10 2 4 0 0 8 7 2 2 54

Ingyenes bölcsődei ellátás (fő)

5 9 3 5 8 0 0 14 12 8 14 78

Tartósan beteg, ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma (fő Gyámhatóság nevelésbe vétele alapján díjkedvezményben részesülők száma (fő)

8 15 1 13 9 0 0 15 8 18 5 92

Gondozási díjat fizetők (fő)

Cseperedő Csoda Fészek Hétszínvirág Kicsikék Kiskuckó Mandula Mezőszél Napsugár Törpike Zöldliget Összesen

3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma (fő)

2016.12.31.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítési díjkedvezményben részesülők száma (fő)

Az 514 gyermekből 230 ingyenes ellátást kapott, 284 gyermek után csak gondozási díjat kellett fizetnie a szülőknek. Ingyenes ellátásban a Mezőszél és a Csoda Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek. A Fészek Bölcsődében pedig a legkevesebb. Csak gondozási díjat a Csoda és a Mezőszél Bölcsődében fizettek a legtöbb gyermek után a szülők és a Hétszínvirág és a Fészek Bölcsődében a legkevesebben. A Napsugár Bölcsődében közel azonos volt az ingyenes és a csak gondozási díjat fizetők száma. A Csoda Bölcsődben mutatkozott a legnagyobb különbség az ingyenes és a gondozási díjat fizetők között. (Lsd. 5.sz. grafikon Ingyenes ellátás és a gondozási díjat fizetők aránya – 2016.12.31.)

28 78 7 9 46 0 0 55 25 18 18 284

49 113 21 29 68 0 0 92 52 50 40 514

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Ingyenes bölcsődei ellátás

Gondozási díjat fizetők

5.sz. grafikon – Ingyenes ellátás és a gondozási díjat fizetők aránya (2016.12.31.) A 230 ingyenes ellátásban részesülő gyermek közül 92 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján vehette igénybe a kedvezményt. A Csoda, a Mezőszél és a Törpike Bölcsődében a legtöbb és a Fészek, Zöldliget Bölcsődében a legkevesebb. A 3 vagy több gyermek után járó ingyenességet a 78 család tudta igénybe venni. Nagyobb számban a Mezőszél, Zöldliget és Napsugár Bölcsődében. A Hétszínvirág, Cseperedő és Fészek Bölcsődében alacsonyabb számban. Tartós betegség és fogyatékosság után 54 család kapott ingyenességet. A Csoda és Fészek bölcsődében magasabb arányban, a Hétszínvirág, Zöldliget és Törpike Bölcsődében alacsonyabb számban. 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

RGYVK 3 v több gym Tartós betegség Nevelésbe vétel

12

6.sz. grafikon – Ingyenes ellátásban részesülők száma 2016.12.31. A 2016.12.31-ei állapot szerint a KSZI rendszerében a Kicsikék, Zöldliget és Törpike Bölcsődében volt olyan család, aki nevelésbe vétel jogcímén vehetett igénybe ingyenes bölcsődei ellátást. (Lsd. 6.sz. grafikon – Ingyenes ellátásban részesülők száma 2016.12.31.) A családban tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek 2,5

Cseperedő

2

Csoda

1,5

Fészek

1

Hétszínvirág

0,5

Kicsikék

0

Kiskuckó Mandula Mezőszél

7.sz. grafikon - Családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nevelése után térítési díjkedvezményben részesülők száma 2016.12.31. A 284 csak gondozási díjat fizető család közül 7, a családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nevelése után vehette igénybe a kedvezményt, 2-2 esetben a Cseperedő és Csoda Bölcsődében, 1-1 a Mezőszél és a Napsugár Bölcsődében. (Lsd. 7.sz. grafikon - Családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nevelése után térítési díjkedvezményben részesülők száma 2016.12.31.) A csak gondozási díjat fizető családok nagy része, 272 család esetében a gyermek olyan családban élt, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladta meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének a 130%-át. Ezen kedvezmény alapján a Csoda és a Mezőszél Bölcsődében vették igénybe a legtöbben és a Hétszínvirág és Fészek Bölcsődében a legkevesebben ezt a kedvezményt. (Lsd. 8.sz. grafikon – A családban egy főre jutó havi jövedelem összege…térítési díjkedvezményben részesülők száma 2016.12.31.)

13

A családban 1 főre jutó jövedelem 80

Cseperedő

70 60

Csoda

50

Fészek

40

Hétszínvirág

30

Kicsikék

20

Kiskuckó

10

Mandula

0

Mezőszél Napsugár

Törpike

8.sz. grafikon – A családban egy főre jutó havi jövedelem összege…térítési díjkedvezményben részesülők száma 2016.12.31.) 1.2. Az ellátással kapcsolatos általános tapasztalatok, a szakmai munka értékelése A bölcsődei ellátás szakszerű nevelés, gondozás, felügyelet, étkeztetés biztosítása azon 0-3 éves kisgyermekek számára, akiknek szüleik gyermekük napközbeni felügyeletét más formában nem tudják biztosítani, mivel dolgoznak vagy tanulnak, illetve a család egyéb szociális helyzetének, működésének díszfunkciói miatt nem tudják megoldani. Az intézményrendszer bölcsődei ellátásának fókuszában a gyermek áll, nevelésük, gondozásuk, fejlesztésük magas színvonalú pedagógiai munkával történik, felkészítve őket az óvodai életre.

2016. augusztus végén megtörténtek a csoportváltások, a három évet betöltött gyermekek óvodába mentek. Elkezdődött az új gyermekek beszoktatása. Az új szülőkkel már a nyár elején megtartott szülői értekezleteken ismertették szakemberek a beszoktatással, családlátogatással, a bölcsődei élettel kapcsolatos tudnivalókat. Az első találkozás, majd családlátogatás még beszoktatás megkezdése előtt vagy közben megtörtént. A családlátogatás során mód nyílt, hogy a kisgyermeknevelő a gyermeket otthoni, saját környezetében megismerhesse, információkat gyűjthessen egyéni igényiről, fejlettségéről, szokásairól. A 2016 őszi beszoktatás ideje általában 2 hét volt. A „saját kisgyermeknevelő” munkarendje lehetőség szerint a gyermek bölcsődei tartózkodásához igazodott. A beszámoló évében, az új gyermekek adaptációjának támogatása a következő módszerek segítségével történt:  Nyílt nap, bölcsődeismerkedő, beszélgetés a szülőkkel.  Szülői értekezlet az új szülők részére.  Szórólapok, kérdőívek. 14

 Bölcsődelátogatás, gyermeknapi programra való meghívás.  Beszoktatási ütemterv készítése.  Fokozatos beszoktatás.  Családlátogatás. Már hagyománnyá vált intézményrendszerünkben a beszoktatást és a szülők és gyermekek megismerését szolgáló „Bölcsődés leszek” szülőcsoport indítása, mely 2016-ban 2 helyszínen – Kicsikék és a Napsugár Bölcsődében - került meghirdetésre, 2016 június - július hónapban. Nagy volt az érdeklődés, de magára a szülőcsoportos beszélgetésre már kevesebben jöttek el. A csoport célja, hogy segítséget nyújtson a bölcsődébe kerülő kisgyermekeknek és családjaiknak a bölcsődei adaptáció folyamatának megkönnyítésében. A kutatások és a szakmai tapasztalatok s azt mutatják, hogy a kisgyermekek bölcsődébe kerülése - mind a gyermek számára, mind pedig a család többi tagjának – komoly megterhelést, nehézséget jelent. Fontos preventív, mentálhigiénés feladat, e problémák leküzdésében való segítségnyújtás a közösségi erőforrások felhasználásával. A szülők a csoportban elmondhatták a beszoktatással kapcsolatos félelmeiket, problémáikat, segítséget kaphattak egymástól, tanulhattak, megtapasztalhatták, hogy problémáikkal nincsenek egyedül. Ez oldotta a feszültségüket és gyermekükkel szemben megértőbbekké váltak. Akik részt vettek a csoportban, maguk is meggyőződtek arról, hogy gyermeküket minden esetben elfogadó, az önállóságát, az aktivitását és a tanulását segítő, családias légkör fogadja majd a bölcsődében. Azzal, hogy egy kicsit bepillanthattak a bölcsőde falai közt zajló életbe, nagyobb bizalommal engedték át gyermeküket a kisgyermeknevelőknek. A Cseperedő Bölcsőde specialitása, hogy a táplálékallergiában szenvedő gyermekek számára saját konyháján készíti az ételeket. Így a diétát igénylő bölcsődés gyermekek napi négy étkezésben részesülnek, míg az óvodás korú társaik háromszor étkezhetnek az intézményben. A helyben működő konyhán két szakács a dietetikus végzettségű élelmezésvezető irányítása mellett dolgozik. A bölcsődében külön diétáskonyha működik. (Továbbiakat lsd. Diétás érkeztetés) 2016 szeptemberétől a Kiskuckó Bölcsődét, teljes körű felújítása miatt a Csoda Bölcsődéhez integrálták 38 férőhellyel. A Fészek és a Törpike Bölcsődében 2016. szeptembertől egy-egy csoportszobába a Mandula Bölcsőde felújítása miatt a bölcsőde két csoportja kapott helyet. A bölcsődék egyre több helyet tudnak a gyerekek különleges tevékenységekre használni: pl. szobai homokozót, alkotó szobát, só szobát. A Fészek Bölcsőde egy csoportszobájában a pikleri elvek szerint kezdett bölcsődei gyermekcsoportot működtetni. Az új, pikleri elvek szerint gondozott gyermekek mozgásfejlődése előrehaladottabb kortársaiknál, az egyszerű, természetes alapanyagokat szívesen használják, gondozási műveletek közben aktívak, közreműködőek. A Napsugár Bölcsőde, épületi és tárgyi feltételi adottságainak köszönhetően a város azon kevés bölcsődéihez tartozik, akik a csecsemőkorú kisgyermekek fogadására is alkalmasak. A 2016-os évben 5 csecsemő korú kisgyermek került felvételre, a két legkisebb 6-6 hónapos volt. A nagyobb gyermekek számára a csoportszobákon és udvaron kívül különleges helyiségek is rendelkezésre állnak: fejlesztő szoba, meseszoba, alkotó- és tornaszoba formájában. 15

A beszámoló évében, a Hétszínvirág Bölcsődében előnyt élveztek az egyedül álló szülők gyermekei, illetve azok, akik szociális helyzetük miatt nem tudtak megfelelő gondoskodást nyújtani gyermeküknek. A 2016-os évben sok másfél év körüli gyermek felvételét kérték a védőnők és a családgondozók. Néha orvosi javaslatra került 1-1 gyermek felvételre, és természetesen dolgozó anya is kérte a felvételt. A beszámoló évében magas volt az egyszülős családok száma. A Mezőszél Bölcsőde a gondozási év során a bölcsődei ellátást igénylő szülők 1-3 év közötti gyermekeit tudta fogadni. A gyermekek napközbeni bölcsődei ellátásának tárgyi feltételei biztosítottak voltak, ám a csoportszobák, valamint a gyermekek számára biztosított fürdőszobák, gyermeköltözők felújításra szorulnak. A bölcsőde épületében található szennyvíz csatornarendszer elavult, sokszor működésképtelen, az elektromos hálózatban lévő kismegszakítók cserére szorulnak, mivel alacsony értékűek, egy nagy, vagy több kisteljesítményű gép egyidejű működtetésénél a terhelést nem bírják. A Törpike Bölcsődében az ellátotti közeg összetétele az elmúlt évben 70-50% volt a jó szociális körülmények között élő családok és a rosszabb életkörülmények között élő, hátrányos helyzetű családok szempontjából. A szülők együttműködési készségén a bölcsődei programokba való bevonásukkal, a programok szervezésében és lebonyolításában segítségüket kérve próbáltak a szakemberek előrelépést elérni. A 2016-os nevelési évben problémát okozott a veszélyeztetett, napközbeni ellátásra kötelezett gyerekek bölcsődébe járatásának rendszertelensége, a szülő gyermeke hiányzása esetén nem jelezte a hiányzást, valamint ezen szülőkkel való együttműködés nehézsége. Az elhasználódott szobai játékeszközök, gyermek bútorok cseréjére, pótlására, a kisgyermekek ellátásának, minimális tárgyi feltételeinek biztosítására, a 2016-os évben is magasabb összeg jutott. 1.3. Gyermekétkeztetés A bölcsődék konyhái a HACCP alapelveinek és legfontosabb szempontjainak alkalmazásával, központi étlap és receptura összeállítása alapján működtek. A havi étlaptervezetek, az EMMI 37/2014. (IV.30.) közétkeztetésre vonatkozó rendeletének előírásai alapján készültek, melyek kiterjedtek a tápanyagokra, mennyiségekre és az előfordulásuk gyakoriságára. Az étlaptervezetek a havi élelmezésvezetői szakmai értekezleten kerültek megvitatásra és jóváhagyásra az intézmény élelmezésvezetői körében. 2016-os évben Élelmezési munkacsoport került felállításra, melynek feladata az élelmezés minőségének javítása volt. (receptúrabővítés; minőségfejlesztés) Az intézmény dietetikusa szóróanyagokat (plakátokat) készített, melyek a bölcsődék átadóiba kerültek kifüggesztésre a szülők részére. 2016-ban belső ellenőrzés is történt több telephelyen az élelmiszerbiztonságra vonatkozó előírások alapján, valamint a HACCP dokumentációk felülvizsgálatra

16

kerültek. Ugyanezen tárgykörben - élelmiszerbiztonság, személyi higiénia - az intézmény élelmezésvezetői kötelező továbbképzésen vettek részt. Az Állategészségügyi Hivatallal többször írásos és személyes kapcsolattartás történt az élelmiszerbiztonságilag megfelelő szállítás, valamint a Csoda Bölcsődében kialakításra került tálalókonyha vonatkozásában. Konzultáció történt az intézmény több bölcsődéjében táplálkozással kapcsolatosan, mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában: Törpike Bölcsőde, Mezőszél Bölcsőde, Kiskuckó Bölcsőde, Cseperedő Bölcsőde. Diétás étkeztetés Az étkeztetés szempontjából prioritásnak tekinthető, a Cseperedő Bölcsődében működő diétás étkeztetés, amit helyi szinten dietetikus irányított. A táplálékallergiában szenvedő gyermekek részére a Cseperedő Bölcsődében a központi dietetikus szakember állította össze az étlapot, illetve az ételeket dietetikus felügyelete mellett külön szakács készítette el. A diétás étkezést szakorvosi javaslatra biztosította a bölcsőde. A 37/2014 EMMI rendeletdiétás étkeztetésre vonatkozó előírása következtében a Cseperedő Bölcsődén kívül a többi bölcsődébe a HUNGAST Magyarország Kft. szállította a diétás ételeket. 2016-ban a Cseperedő Bölcsődében az intézmény által étkeztetett, diétára szoruló gyermekek összlétszáma az alábbiak szerint alakult. Cukorbeteg 1 fő, tojásallergia és olajos mag+citrus mentes 2 fő, tejfehérje allergia és fruktóz malabsorpcio1fő,glutén+fruktóz+tejfehérje+olajos mag+citrusféle mentes étrend: 1 fő, galaktozémiás: 1 fő, tej+olajos mag-citrusféle mentes étrend: 5fő bölcsődés és 6 fő óvodás, glutén+tejfehérje+olajos mag+citrus mentes étrend 1 fő bölcsődés+1 fő óvodás. A többi bölcsődében a diétára szoruló gyermekek összlétszáma: tejfehérje allergia: 13 fő, tojás allergia 1 fő, fruktóz malabsorpcio: 1 fő, tejcukor érzékeny 1 fő, tejfehérje+olajos mag+citrus érzékeny 12 fő, tejfehérje+tojásallergia+reflux beteg: 1 fő, cukorbeteg 1 fő, lakto-ovo vegetáriánus 1 fő. Szükségszerűen a diétás ellátásra szoruló gyermekek szakorvosával valamint a szülőkkel konzultáció történt, valamint a kontroll vizsgálatok időpontjának figyelemmel kísérésével, a szükséges zárójelentések bekérése megtörtént. A 2016-os évben továbbra is három bölcsőde - Törpike, Mezőszél, Cseperedő – végzett óvodai élelmezést, a Zöldliget felnőtt vendégétkeztetést is vállalt.

17

1.4.

Sajátos

nevelési

igényű

kisgyermekek

integrációja

A szolgáltatás lényege, az értelmi, mozgás, látás és hallás problémákkal, viselkedési zavarokkal küzdő kisgyermekek kis létszámú, teljes integrációban vagy részleges integrációban történő bölcsődei nevelése, gondozása, a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa által korai fejlesztése team munkában, különböző szakemberek együttműködésével - gyógypedagógus, pszichológus, gyógypedagógiai asszisztens, kisgyermeknevelő, gyermekorvos. Az intézmény kisgyermeknevelői a gyógypedagógus irányításával, a szükségleteknek megfelelő neveléssel, gondozással segítették az SNI-s kisgyermekek fejlődését. 2016-ban KSZI-n belül működő 11 bölcsődében a gyógypedagógiai feladatokat két gyógypedagógus végzettségű szakember látta el. A gyógypedagógusok a bölcsődei körülményekhez alkalmazkodva dolgoztak. Feladatuk a bölcsődékben a problematikus gyermekek nevelésének és fejlesztésének elősegítése volt, valamint a bölcsődei szakemberek (kisgyermeknevelők) számára szakmai útmutatás nyújtása a szakszerű kezelés céljából, nagy hangsúlyt helyezve a prevencióra. A gyógypedagógusok munkája a bölcsődékben olyan korai fejlesztést segítő foglalkozások biztosítása, melyek igazodnak az intézmények szokás- és napirendjéhez, melybe a fejlesztési javaslatokat beilleszthették a kisgyermeknevelők. A korai intervenciónak része, hogy helyet kapjanak a bölcsődékben a másként nevelkedő, speciális szükségletű, fejlődésükben elmaradt gyerekek. Gyakori, hogy a bölcsőde úgy vállal felelősséget egy gyermek neveléséért, hogy nincs hivatalos diagnózis a gyermek másságával kapcsolatban. Sok esetben a gyógypedagógiai munka eredménye, hogy a gyermek eljusson a Szakértői Bizottsághoz és sajátos nevelési igényűvé (SNI) váljon. A gyógypedagógiai fejlesztő diagnózis felállítása az intézményben a gyógypedagógus feladata. Minden nevelési év elején az őszi (beszoktatási) időszakban a gyógypedagógusnak lehetősége van a megfigyelésre, a szűrésre. Ebben az időszakban a gyermekek állapotának értékelése, valamint a fejlődési elmaradás területeinek és mértékének meghatározása a fő feladat. Elmaradás lehet: a mozgásfunkciók, kognitív funkciók, kommunikáció, önellátás-önkiszolgálás, és a viselkedés-magatartás területein. A beszámoló évében a bölcsődékben integrált nevelésben részesülő SNI-s gyermekek esetében a gyógypedagógusok figyelemmel kísérték az optimális beilleszkedést a csoportba, segítették a másság elfogadását, a toleranciát és a megfelelő segítségnyújtást, mind a kisgyermeknevelők, mind a gyerekek részéről a mindennapok során. Tanácsokat adtak a szakmai, személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében. Továbbá a gyógypedagógusok munkája kiegészült a bölcsődékben a nevelési év elején tartott szülői értekezleteken való részvétellel. Fontos feladatok voltak még a szülőknek nyújtott eseti tanácsadás, a folyamatos szülőkonzultációk (a fejlesztésben részesülő gyermekek esetében), valamint a kisgyermeknevelőknek nyújtott szakmai konzultációk. Folyamatos és intenzív volt a kapcsolat a bölcsődék vezetőivel. Nagy hangsúlyt kapott a „külső” segítő intézményekkel való kapcsolattartás (Korai Fejlesztő Központ, Szakértői Bizottság, védőnői és gyermekorvosi hálózat, más sérült gyerekeket ellátó intézménye). 18

A korai fejlesztéssel együtt szükségesnek tartottuk a szakemberek együttes gondolkodását, az ún. team-ben történő együttműködést. A gyógypedagógusok havi rendszerességgel tartottak az intézményben dolgozó szakembereknek (kisgyermeknevelők) szakmai műhelyt, valamint minden bölcsődében esetmegbeszéléseket. A bölcsődébe járó kisgyermekek szüleinek szintén havi rendszerességgel Szülőklub foglalkozásokat vezettek. Mindhárom program előre meghatározott tematikára épült. A bölcsődékben a megfigyelések/szűrések alapján, illetve az egyéni foglakozásban részesülő gyermekeknél felmerülő problémák a következő területeket érintették: - értelmi fejlődésben akadályozottak (mentális zavarok), - kommunikációs zavarok, megkésett beszédfejlődés, - autisztikus tüneteket mutató gyermekek, - motoros, koordinációs fejlődési zavarok, hiperaktivitás és - beilleszkedési nehézségekkel, viselkedés- és magatartásproblémákkal küzdő gyermekek. Vészi Krisztina gyógypedagógus ellátási területei: Kicsi-Kék Bölcsőde, Csoda Bölcsőde, Kiskuckó Bölcsőde, Vadvirág Bölcsőde és Törpike Bölcsőde. Ezekben a bölcsődékben az ellátott (fejlesztő foglalkozásban részesült) gyerekek száma: 50 fő. Szentgyörgyvári Éva gyógypedagógus ellátási területei: Napsugár Bölcsőde, Mezőszél Bölcsőde, Zöldliget Bölcsőde, Cseperedő Bölcsőde, Mandula Bölcsőde, Fészek Bölcsőde. Ezekben a bölcsődékben az ellátott (fejlesztő foglalkozásban részesült) gyerekek száma: 44 fő. A két gyógypedagógus által ellátott/fejlesztésben részesülő gyermekek száma 2016ban összesen: 94 fő. 1.5. Roma kisgyermekek integrációja A szolgáltatás célja az iskolai kudarcok elkerülése, a társadalomba való beilleszkedés segítése, a kortársakkal való együttlét, egymás megismerése, elfogadása, a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése, illetve egymás kulturális szokásainak megismerése. Az integrált nevelés másik lényeges eleme a szakemberek együttműködése a gyermekek érdekében, észrevételek, jelzések adása a kompetens szakemberek felé. Mindez hosszabb távon a munkaerőpiacon való aktív részvétel egyik igen fontos előfeltétele. A szolgáltatás lényeges eleme még, a családi, kulturális különbözőségek, értékrendszerek, normák megismerése, megértése és elfogadása. Az identitás erősítése, az ehhez szükséges eszközök beszerzése, biztosítása (pl. mesekönyv, hangkazetta, természetes anyagok, kosarak stb.).

19

A 2016-ban 3 bölcsőde látta el ezt a feladatot – Hétszínvirág, Törpike, Zöldliget Bölcsőde. A Hétszínvirág Bölcsődében nevelt gyermekek 50 %-a volt roma származású. Ez az arányszám a tavalyi évhez képest növekedett (44 %). Elmondható, hogy nagyobb számban van jelen a hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzet a roma családoknál, mint amennyi határozattal bizonyítható, mert a szülők nem érdekeltek a határozat igénylésében. A legnagyobb probléma az otthoni étkezés minőségében, mennyiségében, a higiénés hiányosságokban, a napirend figyelmen kívül hagyásában, az alkalmazkodás és az együttélés nehézségeiben volt tapasztalható. A szülők foglalkoztatottsága továbbra is alacsony volt, szinte csak a közmunka programban tudtak elhelyezkedni. A beszámoló évében a Törpike Bölcsődében jellemzően kevesebb volt a beíratott roma gyerek aránya az elmúlt évekhez viszonyítva. Az együttműködési nehézséget évről évre ugyanazok a problémák okozzák, mint pl.: napirend figyelmen kívül hagyása, gyermek gondozásához szükséges eszközök hiánya, alapvető higiénés elvárásoknak való megfelelés hiánya, a gyermeket nem rendszeresen járatják bölcsődébe, betegséget követően nem hoznak igazolást, nem jelzik a gyermek hiányzását, vagy gyógyult gyermekük érkezését, a szülő alkoholos befolyásoltság alatt érkezik gyermekéért a bölcsődébe, a szülő nem elérhető a megadott címen, telefonon stb. 1.6. A bölcsődei gyermekvédelem és tapasztalatai A beszámoló évében a bölcsődék család- és gyermekvédelmi feladatait a bölcsődevezetők mellett intézményrendszeri szinten szociális munkás is segítette. Feladataik között szerepelt a kisgyermekes családok számára információnyújtás, kisgyermeknevelési tanácsadás, egyeztetés-, együttműködés- és kapcsolattartás az intézményen belüli és kívüli segítő szakemberekkel, szervezetekkel; gyermekvédelmi problémák azonosítása, feltárása, saját kompetencia körön belüli kezelése, szükség esetén jelzés megtétele; nyilvántartás vezetése. 2016-ban az intézményrendszer bölcsődéiben összesen 27 hátrányos helyzetű, 15 halmozottan hátrányos helyzetű és 13 veszélyeztetett gyermek számára nyújtottak napközbeni ellátást a bölcsődék. A legmagasabb számban, a Hétszínvirág, a Törpike Bölcsődében, ahol mindhárom kategóriában láttak el gyerekeket. A Fészek és a Mandula Bölcsődében, 2016-ben, nem volt gyermekvédelmi probléma. (Lsd. 4.sz. táblázat – A 2016-os évben hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett kisgyermekek aránya a bölcsődei ellátásban) Az intézményi szociális munka a következő tevékenységekből tevődött össze az elmúlt évben: gyermekvédelmi feladatokból, a jelzőrendszer működtetéséből, védelembe vett, illetve hátrányos helyzetű családok gyermekeinek bölcsődei elhelyezéséből, szülővel való konzultációból.  Családsegítő szolgálatnál tartott esetmegbeszélők száma: 9  Bölcsődei felvétel elősegítése: 10  Szakmaközi tanácskozáson való részvétel:3  Jelzések száma a családsegítő szolgálat felé: 56 20



Szülővel való konzultáció: 7

TELEPHELY CSEPEREDŐ CSODA FÉSZEK HÉTSZÍNVIRÁG KICSI KÉK KISKUCKÓ MANDULA MEZŐSZÉL NAPSUGÁR TÖRPIKE ZÖLDLIGET

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK SZÁMA 1 2 0 9 1 1 0 3 1 9 0

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK SZÁMA 0 0 0 8 0 0 0 2 2 2 1

27

15

ÖSSZESEN

VESZÉLYEZTETETT GYERMEKEK SZÁMA 2 2 0 1 0 0 0 0 2 4 2 13

4.sz. táblázat – A 2016-os évben hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett kisgyermekek aránya a bölcsődei ellátásban Leggyakrabban előforduló problémák, mely az év közben a bölcsődékben jelentkeztek:          

Hiányzások, bölcsődéből való kimaradás olyan családnál, ahol a gyermek védelembe van véve, vagy a családsegítő szolgálat javasolja a bölcsődébe járást; higiénés problémák; szülők viselkedés problémái; gyermek magatartásában észlelt változások; szülői együttműködés hiánya; nem biztosítja a gyermek számára szükséges gondozási eszközöket; gyermek ruházata hiányos, nem az évszaknak megfelelő; gyermek elhanyagolása, gyermek bántalmazása, gyermek egészséges fejlődését akadályozó szülői nevelési stílus..

Megtett intézkedések:      

Szülővel való segítő beszélgetés, intézményi szociális munkás és/vagy pszichológus bevonása, probléma feltárás, konkrét segítségnyújtás, az adott problémára; jelzés a családgondozónak; családgondozóval közös esetmegbeszélés. 21

1.7. Mentálhigiénés segítségnyújtás A mentálhigiéné célja: A KSZI stratégiájába illeszkedő, rendszerelvű mentálhigiénés munkakultúra felépítése és működtetése. A pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése törvényben előírt kötelességünknek (2011. évi CXCI törvény 175. § (1) bekezdése módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (3) bekezdését a kockázatértékeléssel kapcsolatban) való megfelelés. A beszámoló évében végzett feladatok: 

Mentálhigiénés foglalkozások a dolgozóknak burnout prevenció (stressz és konfliktuskezelő technikák) minden bölcsődében és az igazgatósági dolgozóknak havi rendszerességgel.



Egyéni mentálhigiénés tanácsadás 30 dolgozónak havi 2 alkalom/fő rendszerességgel.



Vezetői tanácsadás 6 vezetőnek havi 2 alkalom/fő rendszerességgel.



Reziliencia érzékenyítés (változásra való felkészítés) Mandula, Kiskuckó, Mezőszél Bölcsődékben 4 alkalom/bölcsőde.



A Családok Átmeneti Otthonának megszűnésével a dolgozók (outplacement típusú) foglalkozások 1 alkalom/csoport és egyéni szinten 4 dolgozó vette igénybe 6 alkalom/ dolgozó.



Szeptembertől érzékenyítő esetcsoportok melyek fókuszában a bölcsőde, mint szolgáltató és a szülőkkel, partnerekkel való kapcsolatkezelés áll. Minden bölcsődében havi 1 alkalom.



Kommunikációs-, az alapítványok működését segítő-, és Vezetői műhelyek havi 1 alkalom/műhely.



Vezetői Hatékonyság tréning 4 tréningcsoport összesen 34 fő bevonásával 3 nap/tréning.



Korporációs tréning négy bölcsődének (Cseperedő, Mezőszél, Zöldliget, Törpike bölcsődéknek) valamint az igazgatósági dolgozóknak1 tréning nap/bölcsőde.



2 alkalommal kisgyermeknevelő-szülő meditáció,



1 alkalommal munkatársak közötti mediáció.

22

1.8. Alapellátáson túli szolgáltatások Az alapellátáson túli szolgáltatások egy része bölcsődei keretek között működött. A 2016-os évben a Fészek Bölcsődében működött időszakos gyermekfelügyelet, a még betöltetlen férőhelyeken és a tornaszobában olyan családok gyermekeinek, akik bölcsődei ellátásra nem jogosultak, de bizonyos időnként a szülők ügyeik intézése, vagy egyéb ok miatt nem tudják megoldani gyermekük gondozását. A szülők örülnek a lehetőségnek, a gyermekek beszoktatás után szívesen vesznek részt a csoport életében. Az esetek többségében, a körülmények változásával ezek a gyermekek bölcsődei ellátásba kerülnek. Babamasszázs és baba-mama klub a Napsugár Bölcsődében volt. A baba-mama klub heti rendszerességgel működött, a területi védőnő közreműködésével. A heti egy alkalommal ide látogató kismamák konzultálhattak egymással, a védőnővel gyermekük gondozásával, nevelésével kapcsolatosan felmerült kérdésekben, valamint a bölcsőde vezetőjével való találkozások során betekintést nyerhettek a bölcsődei életbe, kérdéseikre választ kaphattak. A babamasszázs szintén a Napsugár Bölcsődében heti rendszerességgel, a területi védőnő közreműködésével volt a kisgyermekes anyukák és csecsemőik részére. A babamasszázs sokkal többet jelent a csecsemőknek a testi örömnél vagy a fizikailag érzékelhető pozitív hatásoknál. Segít megőrizni egészségét, testi-lelki jólétét. A szülő megtanulja megérteni gyermeke jelzéseit, képes lesz annak igényeire megfelelően reagálni. Erősíti önbizalmát, anyai érzéseit, az apáknak pedig lehetőséget biztosít, hogy közelebb kerüljenek csecsemőjükhöz, ezzel is mélyítve a köztük kialakuló kötődést. Só szoba a Kicsikék és a Fészek Bölcsődében működött. A Kicsikék Bölcsőde évek óta nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmódra. Ezért preventív tevékenységként az asztmatikus és légúti megbetegedésekben szenvedő gyermekek növekvő száma miatt só szobát alakított ki. A beszámoló évében a Fészek Bölcsődében is kialakításra került egy só szoba. A só szoba alkalmas a gyermekek alsó- és felső légúti megbetegedéseinek, (pl. orrdugulás, köhögés, hörghurut stb.), asztma, allergia és egyes bőrbetegségek tüneteinek mérséklésére, közérzetük jobbá tételére. A játékokkal, asztalokkal, pihenősarokkal berendezett szoba önfeledt játéktevékenységre is lehetőséget ad 5-7 kisgyermek számára. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden csoport szívesen használja, főleg az őszi – téli - tavaszi időszakban. Olyan irányú statisztika még nincs, hogy a betegségek alakulására milyen hatással van. A só szoba használatára a testvérgyerekeknek is lehetőségük van. A HRG (gyógyúszás) és TSMT (torna) terápiás szolgáltatás 2016-ban is a Fészek Bölcsődében működött, az eltérő fejlődést mutató kisgyermekek számára. Mindkét terápia típusra a város bölcsődéiből jöttek gyerekek. Részben külső házakból, részben azok a gyerekek, akik a Fészek bölcsődébe jártak. A 2016-os évben HRG terápiában részesült 12 gyerek, heti 2 alkalommal. TSMTterápiát kapott 8 gyerek az összlétszámból, Fészek bölcsődés 11, más bölcsődéből jött 9 gyerek. A fejlesztéseket kivétel nélkül mindegyikük elfogadta, megszerette.

23

Elmondható, hogy a HRG-terápiában részt vevők a fejlesztést rendszeresen megkapták, nem szakadt meg senkinél a folyamat. Tapasztalat, hogy szeretik a szülők ezt a lehetőséget, számon tartják, mikor megy a gyerekük vízbe, gyakran megkérdezik hol tart, mi a feladat. Az eredmények hatásosabbak azokkal a gyerekekkel, akik két nevelési évben is részt vesznek a foglalkozásokon. Akiknél ez egy nevelési év után megszakad, kevésbé látványos az eredmény. Mivel ebben az esetben nem történik meg a megszilárdítás, az elért eredmény idővel megkopik. Azok a gyerekek, akik TSMT-terápiára jártak - kettő kivételével - külsősök voltak, akik gyógypedagógus kollégák javaslatára jöttek. Esetükben nem volt érezhető a belátás, ezért nem is voltak kitartóak. Ezekben az esetekben egy gyerek kivételével meg is szakadt a terápia. Szülőkkel, kisgyermeknevelőkkel, fejlesztést végző kollégákkal rendszeres a kommunikáció. A Fészek Bölcsődébe járó gyerekek szülei reggel behozták a gyerekeket, és a nap során heti rend szerint fejlesztette őket a terapeuta. A külsős gyerekeket a szülők hozzák HRG-re és a terapeuta hetente kétszer fejlesztette őket. Gyermeknevelési, gyógypedagógiai és dietetikai tanácsadás minden bölcsődét igénybevevő család számára elérhető volt a szakmai tevékenységet segítő szakemberek által – pszichológus, gyógypedagógus, dietetikus. Nyújtott nyitva tartásos szolgáltatást a Mezőszél Bölcsőde biztosította a kisgyermekes családok számára. Előzetesen megkötött külön megállapodás alapján a bölcsődébe járó gyermekek számára nyitvatartási időn túli gondozási, nevelési feladatok ellátását biztosítva. 2016-ban két – három család jelezte a gyermek – önkormányzat által kötelezően előírt – bölcsődei nyitvatartási időn túli ellátási igénybevételét. Ezekben az esetekben előzetes, a bölcsődei ellátásra szóló Megállapodáson kívüli, egyedi Megállapodás megkötésére került sor. A kért időpontokat a szülők előre jelezték, így a kisgyermeknevelők munkarendje előre tervezhető volt. A nyújtott nyitva tartás igénybevétele általában a szülők munkahelyi elfoglaltsága – orvosi ügyelet tartása, munkahelyeken túlórák elrendelése – vált szükségessé. Óvodai étkeztetést a Cseperedő, a Törpike és a Mezőszél Bölcsőde, felnőtt vendégétkeztetést a Zöldliget Bölcsőde működtetett. 2. Családi Napközi A KSZI intézményrendszerén belül 2013. december 1-vel kezdte meg működését az SNI Családi Napközi, Fészek-Családi Napközi néven a Gosztonyi Gy. utcai telephelyen. A családi napközi kialakítását a TÁMOP-2.4.5-12/1-2012-0144 azonosító számú pályázat tette lehetővé. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek törvényben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája. A gyermekek ellátására egy szoba, öltöző és mosdó helyiség lett kialakítva az épület használaton kívüli részében, így minden belső tér új, modern, ízléses. A családi napközi működéséhez szükséges tárgyi feltételek teljes mértékben biztosítottak.

24

A családi napközi működésének személyi feltételei, 1,75 álláshelyen 2 kisgyermeknevelő biztosította. Mindkét kisgyermeknevelő rendelkezik a tevékenység ellátásához szükséges speciális képesítéssel. Családi napközinkben 3 fő sajátos nevelési igényű, normál bölcsődei csoportba nem integrálható gyermeket fogadunk. 2016-ban 6 gyermeket láttunk el különböző fejlettségi szinttel, diagnózissal. A családi napköziben intenzív, komplex szemléletű korai fejlesztés folyik. A Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusai hetente többször járnak ki a gyermekekhez, ezen kívül a napközi plusz szolgáltatásként hidroterápiát biztosít a korai fejlesztés keretei között. Délelőttönként gyermekeink nevelőik kíséretében ellátogatnak a bölcsődei csoportokba, ahol együtt játszhatnak normál fejlődési ütemű társaikkal, figyelhetik mozgásukat, önkiszolgálási tevékenységüket, társkapcsolatuk fejlődhet. Megfelelő fejlettségi szint elérése esetén lehetőséget biztosítunk részleges integrációra a kis létszámú vagy teljes integrációra a normál bölcsődei csoportjainkba. A családi napközi 2017-től családi bölcsődévé alakul. A családi napközi két éves működtetése alatt bebizonyosodott, hogy a jelenlegi férőhelyek száma – 3 fő –, nem elégíti ki az igényeket, mert folyamatos a gyerekek elhelyezési igénye. A szolgáltatást igénybevevő családok elégedettek, örülnek az elhelyezés lehetőségének, jó kapcsolatot alakítottak ki a kisgyermeknevelőkkel. 3. Biztos Kezdet Gyerekház A Vadrózsa Biztos Kezdet Gyerekház 2009. augusztus elseje óta működik Pécs keleti városrészében, 2013 óta a Hétszínvirág bölcsőde épületében, Pákolitz István u. 32 sz. alatt. Az elmúlt évben a rendszeresen járó gyerekek száma átlagosan 14 fő volt. A gyerekház elsődleges feladata a kisgyermekek fejlődésének támogatása, nyomon követése a szülők aktív bevonásával. A gyerekház munkatársak a gyerekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazodva naponta képesség kibontakoztató foglalkozásokat tartanak különböző témákban, a szülők bevonásával. Minden hétnek előre megtervezett menete van. A heti terv fővezérfonala, hogy a gyermekek testi és szellemi fejlődésének minden szegmense érintve legyen a mindennapi foglalkozások során. A heti terv összeállításánál fontos szempont, hogy, a hasonló területeket érintő tevékenységek azonos napokra kerüljenek, ezzel is erősítve a gyermekekben a rendszerességet, a szülőkben pedig a kiszámíthatóságot Az elmúlt évben számos közösségi rendezvény, ill. szülőcsoportos foglakozás,tanfolyam került megtartásra igény esetén külső szakemberek bevonásával. Közösségi rendezvények:  

Bábszínház látogatás Farsangi bál 25

        

Húsvétváró program Anyák napi program Gyereknapi rendezvény Kirándulások Óvodás gyerekek búcsúzatója Állatkerti látogatás Márton napi lámpás felvonulás Zenés program Mikulás, Karácsony

Szülőcsoportos beszélgetések témái:  Óvodai, bölcsődei élet  Kreatív szülőcsoport, koszorúkészítés, báb és játékkészítés,  Adventi készülődés  Gerinctorna  Kreatív szülőcsoportok,koszorú, karácsonyfa díszek és farsangi jelmez , játék-báb készítés,varrás,lufi hajtogatás,  Mézeskalács sütés  Beszélgetés gyógypedagógussal  Konfliktuskezelési technikák Szülő képzések: A területen dolgozó védőnő által tartott szülésre felkészítő elméleti tanfolyam gyermeket váró leendő szülők részvételével zajlott a gyerekházban, heti rendszerességgel 3 alkalommal. A tanfolyam célja, segítségnyújtás a helyes szülői gyakorlat kialakításában, információ adás a várandóság időszakáról, valamint a szülés folyamatáról, az újszülött ellátásáról. A tanfolyamnak köszönhetően a szülők már a gyermekvárás ideje alatt megismerkedhettek a gyerekházzal, az általunk kínált szolgáltatásokkal, lehetőségük nyílt bekapcsolódni a ház mindennapjaiba. A tanfolyamon összesen 5 szülő vett részt. Családi összhangzat címmel tartott mentálhigiénés szakember egész napos tréninget a gyerekházba járó szülők számára. A család egészét érintő problémákkal foglalkozó tréning célja; a család belső értékeinek, lelki erőforrásainak mozgósítása a kommunikáció és családi kapcsolatok javítása megerősítése volt. A tréningen 7 fő vett részt Érintett témák: • Családi erőforrástérkép • Módszerek negatív gondolataink és érzéseink csökkentésére. • Párkapcsolati minták, és azok átörökítése. • Elvárások a párkapcsolattal szemben • Elvárások a családdal szemben

26

A gyerekház megnyitása óta folyamatos és rendszeres a kapcsolat a területen működő gyermekvédelmi, szociális, oktatási és egészségügyi intézményekkel. A Gyermekjóléti központ kapcsolattartó családgondozója, valamint a területi védőnő havonta egy alkalommal részt vesz a gyerekházban tartott team üléseken. A védőnő hetente, a családgondozó havonta egy alkalommal jön a gyerekházba, a szülők ilyenkor az őket érintő kérdésekben tájékoztatást kérhetnek tőlük. A védőnő és a családgondozók is komoly szerepet vállalnak az új családok programba történő bevonásában. A szomszédos bölcsődével évi 2 közös közösségi programot valósítottunk meg (Gyereknap, Márton nap). A városrészt érintő szakmai megbeszéléseken a gyerekház munkatársai részt vesznek és keresik a további szélesebb körű együttműködési lehetőségeket. A Gyerekház mindenki számára nyitott, fogadjuk a program iránt érdeklődő szakembereket.

27

II. Gyermekek átmeneti gondozása 1. Családok Átmeneti Otthona 1.1. A családok átmeneti otthonának igénybe vétele. 2016-BAN GONDOZOTT CSALÁDOK

SZÁMA

2016. év előtt felvett családok 2016. évben felvett családok Összesen Elutasított családok

3 7 megállapodással+ 4 krízises 14 10

5. sz. táblázat – A családok átmeneti otthonának igénybe vétele A 2016-os évben a családok átmeneti otthonát összesen 14 család vette igénybe. Ebből 3 család már a 2016-os év előtt is az otthon gondozottja volt és 11 család 2016-ban költözött be az otthonba megállapodással, ebből 4 család krízis ellátásban részesült. Férőhely hiány miatt, 10 család számára nem tudott a családok átmeneti otthona ellátást nyújtani. (Lsd. 5. sz. táblázat – A családok átmeneti otthonának igénybe vétele) 1.2. A családok átmenetei otthonában folyó gondozás lényege és eddigi tapasztalatai. A 2016-os év munkatervében foglaltak szerint kezdte meg a januárt családok átmeneti otthona, azonban 2016. április 21-én szóban közlésre, 2016 májusában pedig közgyűlés által írásban is megerősítésre került a Vadvirág CSÁO bezárásáról szóló fenntartói döntés. A bezárás indoka, hogy a Kiskuckó Bölcsőde és a Testvérvárosok terei Óvoda TOP pályázatból kerül felújításra, és a pályázati kiírás kizárja nem tiszta profilú intézmények finanszírozását. A Vadvirág CSÁO vonatkozásában több alternatíva merült fel az átköltöztetésével kapcsolatban, azonban a végső döntés a férőhelyek Ifjúságért Egyesületnek való átadása lett. 2016. 09.01-vel a Vadvirág CSÁO törlésre kerül a szolgáltatási jegyzékből, férőhelyeit az Ifjúságért Egyesület vette át, kiléptető lakások férőhelyeinek bővítésével. A Vadvirág CSÁO munkatársi teamje felbomlott, minden tagja máshol folytatja a munkát. A bezárásról szóló döntés, illetve a zárással és a kliensátadással kapcsolatos feladatok felülírták a szakmai munkatervben foglaltakat. A szakmai munka értékelése 2014 nyarán bevezetésre került kliensmotiváló rendszerünk. Azokért a vállalásokért, amelyeket az egyén a közösség érdekében tesz, vagy amellyel segítséget nyújt lakótársának, vagy szabadidős tevékenységet szervez a kisgyermekeknek, 28

úgynevezett pluszpontokat kapnak a lakók, sok esetben inkább egymástól, mint a segítőktől. A pluszpontok főképp higiénés termékekre (gyermek és felnőtt tisztálkodási szerek, babaápolási termékek, olykor a szülők számára amennyiben adományokból kapunk parfüm, egyéb új termékek) 2014-es 2015-ös évben a motiváló rendszer fókuszban a ház higiénéjéért, rendezettségéért tett vállalások álltak. 2016-ban a fókusz a gyermekek higiénés szokásaira (fogápolás) és a gyermekek számára szervezett mese és más szabadidős programok lakók általi szervezére kezdett helyeződni. Továbbra is fontosak voltak az ünnepek, illetve a kiemelt prioritást jelentettek a születésnapok, felnőtt és gyermek születésnapok egyaránt. 2016-ban új szakmai módszer került bevezetésre. Az egyik családgondozó kolléga 2015 év végén megkezdte az ismerkedést a videó tréning módszerével. A szakmai anyagok beszerzése 2016 elején megtörtént, elindult a PMJV KSZI szociális munkásával a konzultáció (képzett videó tréner), és a kliensek felé is kommunikálásra került néhány információ a módszerről. Végül a tervszerű alkalmazás nem indult már meg. Az év elején a két családgondozó feladatmegosztásának újra strukturálása – a video tréning bevezethetőségének érdekében- megtörtént. 2015-ös év elmaradt vállalása volt a környező CSÁO-k szakmai látogatása, 2016 márciusában több alkalmas szakmai műhelyt szervezése történt a kaposvári CSÁOval. 2016-ban felmérésre került az intézmény felnőtt, gyermek és mesekönyv állománya. Olyan mini könyvtár kialakítása vette kezdetét, amely minden a CSÁOban megforduló korosztály számára tartalmaz néhány kötetet. Munkatársi közösséget segítő tevékenységek A beszámoló évében munkamegbeszélésekre és kéthetente esetmegbeszélőkre került sor. A munkamegbeszélések részét képezte a szakmai önképzés is. Szakmai videókat illetve írások kerültek a fókuszba. 2016-ban a fő fókusz a bántalmazott létre került. A teamekbe építetten, kooperatív módszerekkel kerültek feldolgozásra az olvasott szakirodalmak, szakmai videók. A munkatársak egyik erős igénye volt a szupervízió, melyre 2016-tól lehetőség nyílott. 10 alkalom került megállapodásra a csoportos szupervíziót nyújtó szakemberrel, azonban a bezárás miatt 8 alkalom valósultatott meg. Kiemelésre érdemes, hogy a bezárással kapcsolatos folyamatban végig számíthattunk a szupervíziós alkalmakra. Zárással kapcsolatos munkálatok Az utolsó lakók 2016. augusztus 1-jén költöztek át az Ifjúságért Egyesület működési engedéllyel rendelkező férőhelyeire. Ezután indult meg az épület kiürítése. A CSÁOban használt eszközök nagy része a Biztos Kezdet Gyerekház számára került

29

átadásra, az irodai bútorok a Csoda Bölcsődébe kerültek, néhány tartós használati cikk egyéb bölcsődébe. A lakószobák berendezései, és a bentlakással összefüggő textíliák (paplan, párba, huzatok), konyhai eszközök az Ifjúságért Egyesülethez kerültek. Azokat a bútorokat, amelyeket az Egyesület nem tudott felhasználni, a pszichiátriai betegek támogatott lakhatását biztosító szervezetnek lettek átadva. A „Vadvirág” Családok átmeneti otthona 206.09.01-el törlésre került a Szolgáltatói nyilvántartásból, így az intézmény nem folytat a jövőben átmeneti gondozással kapcsolatos tevékenységet. III. A felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések tapasztalatainak bemutatása 2016-ban az alábbi ellenőrzések történtek az intézményrendszer bölcsődéiben: - Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala: az ellenőrzés során a hivatal a bölcsődék működési feltételeit vizsgálta. Az ellenőrzésben résztvevő bölcsődék: Cseperedő, Fészek, Kiskuckó, Napsugár és Zöldliget Bölcsőde. - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: a bölcsődei konyhák minősítése. Résztvevő bölcsőde: Cseperedő Bölcsőde. - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: élelmiszerbiztonsági ellenőrzés. Résztvevő bölcsődék: Cseperedő, Napsugár Bölcsőde. - Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály: táplálkozási- egészségügyi, kémiai biztonsági ellenőrzés. Résztvevő bölcsőde: Cseperedő Bölcsőde. - Katasztrófa védelem: Résztvevő bölcsőde: Fészek Bölcsőde.

IV. Kapcsolatok, Civil szervezetek és egyéb támogatások 2016-ban az intézményrendszer minden egységének szakmai munkáját, az intézményrendszerben működő szakértői és módszertani csoport támogatta. A szakértői csoport tagjai: az intézményi szaktanácsadó, a pszichológus, a gyógypedagógusok, a dietetikus, mentálhigiénikus és a szociális munkás. A módszertani csoport tagjai: az országos gyermekvédelmi szakértői névjegyzékben szereplő bölcsődei szakértő bölcsődevezetők. Szintén minden egység állandó kapcsolatban volt a KSZI igazgatóságával, a titkársággal, a gazdálkodási-, pénzügyi- és munkaügyi csoporttal. Külső intézmények közül rendszeres kapcsolat volt, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal a gyermekvédelmi esetek kapcsán; a Pedagógiai Szakszolgálat Korai fejlesztő Központjával az SNI gyermekek fejlesztése révén; a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal az SNI gyermekek szakértői vizsgálata során; Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával ellenőrzések 30

kapcsán; a Magyar Bölcsődék Egyesületével és a Bölcsődék Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével. A beszámoló évében a KSZI intézményeit alapítványok, egyesületek, helyi szervezetek, cégek, magán személyek és a szülők támogatták. A 2016-os évben a bölcsődéket támogató alapítványok: • • • • • • • •

Apró Léptek Alapítvány (Fészek Bölcsőde, Fészek-Családi Napközi) Kicsi Kék Alapítvány (Kicsi Kék Bölcsőde) Mandulavirág Alapítvány (Mandula Bölcsőde) Vadrózsa a Gyermekegyenlőségért Alapítvány (Napsugár Bölcsőde) Babóca Alapítvány (Mezőszél Bölcsőde) Cseperedő Alapítvány (Cseperedő Bölcsőde) Zöldliget Bölcsőde Gyermekeiért Alapítvány (Zöldliget Bölcsőde) Csoda Bölcsőde Közhasznú Alapítvány (Csoda Bölcsőde)

Az alapítványok a bölcsődei intézmények tárgyi feltételeinek családi nevelést segítő programok, klubfoglalkozások, ünnepekhez rendezvények, családi programok, gyermekneveléssel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos szülői-, dolgozói tájékoztatók, szakmai továbbképzések anyagi feltételeinek megteremtésében támogatást nyújtottak, pályázati programok és adománygyűjtő kidolgozásával és megvalósításával. A cégek, magán személyek, szülők tárgyi eszközökkel támogatták bölcsődéjét. V. HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS

ÁLLOMÁNY,

TÁRGYI

javítását, a kapcsolódó testi-lelki előadások, segítséget, stratégiák gyermekük

FELTÉTELEK,

Személyi feltételek Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma: 270 álláshely. Az elmúlt évben az álláshelyek átvizsgálása megtörtént, így az intézmény megfelel a törvényi előírásoknak minden szolgáltatási területen. Az intézmény humánerő állományának legnagyobb és legfontosabb csoportja a kisgyermeknevelőké. Végzettségüket tekintve mindenki megfelel a szakképesítésre vonatkozó előírásnak. Az dolgozók között található jogász, mérlegképes könyvelő, pszichológus, gyógypedagógus, szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénikus, dietetikus, andragógus, gyermek és ifjúságvédelmi tanácsadó, óvodapedagógus, pedagógus végzettségű szakember.

31

A vezető beosztásban dolgozó vagy a szakmai munkát támogató munkatársak mindegyike rendelkezik felsőfokú (MA, BA) végzettséggel. Az intézmény két dolgozója tett szociális szakvizsgát 2016 évben, így a szakvizsgával rendelkező dolgozók száma az intézményben 4 fő. A kisgyermeknevelő munkakörben dolgozó, diplomával rendelkezők számára, 2016 január elsejétől a pedagógus életpálya kiterjesztése valósult meg, így a dolgozók közül 2016 12. dec.31-ig 35 fő került pedagógus munkakörbe. A felsőfokú szakképesítéssel rendelkező dolgozók számára a főiskolai végzettség megszerzése, jelenti a jelenlegi rendszerben a továbblépés lehetőségét. A jelenlegi kormányzati tervek szerint, 2020-ig minden bölcsődei kisgyermeknevelőnek főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Intézményünk elvi megállapodást kötött a PTE Illyés Gyula Karával, a Csecsemő és kisgyermeknevelő BA képzés kihelyezése tekintetében. Így az OKJ-s kisgyermeknevelő munkakörben dolgozó kollégáink számára, 2016. szeptemberétől – a korábbi végzettségek tudásbeszámításával – Pécsen érhetők el a nevezett tanulmányok. Az intézményünk kisgyermeknevelői közül 43-an jelentkeztek és 30 főt vettek fel és folytatnak jelenleg is főiskolai tanulmányokat. Végzésük tervezett időpontja 2018. június. A technikai személyzet hozzáállása, gyermekszeretete sok helyen példa értékű. A bölcsődei dajka munkakör kialakításával és bevezetésével a technikai munkakört érintő kettős feladat – takarítási és gyermekfelügyeleti – arányának, pontos tartalmának meghatározása is részletes szabályozásra került, ami intézményi szinten is segített a munkakört érintő kompetenciahatár, és felelősségi kör, munkaköri leírás szintű rögzítésében. Az intézményben rendszeres a közfoglalkoztatott szakmunkás dolgozó, kisegítő munkakörökben. A „Vadvirág” családok átmeneti otthonának megszűnésével a következőképp került a bölcsődei feladat ellátásba integrálásra 6 álláshely: A felújítások miatti átmeneti elhelyezés személyi feltételeinek biztosításához + 2 fő kisgyermeknevelő biztosítása szükséges, az esetleges (táppénz, szabadság alatti) helyettesítés gördülékeny megszervezése érdekében. A bölcsődei feladatellátás személyi feltételeinek létszámminimumáról való elmozdulása, az 5 csoportszoba alatti Hétszínvirág, Mandula, Fészek bölcsődék tekintetében elengedhetetlen, hiszen ezen intézményekben a táppénz, szabadság ideje alatti munkaszervezés folyamatos akadályokba ütközik, a +1 fő közepes műszakú, kisgyermeknevelő hiánya miatt. 1-1-1 fő, összesen 3 kisgyermeknevelő álláshely fenti intézményekhez történő rendelésével a helyettesítési, 32

munkaszervezési problémák véglegesen megoldhatóvá válnak, a szakmai munka minőségfejlesztése és differenciálása is megvalósulhatott. A 15/1998 N.M rendelet módosításából adódó - 2016 decemberéig bölcsődei egységenként 1 fő (8órás) - bölcsődei dajka munkakör kialakításához szükséges álláshely-fejlesztés gördülékeny megvalósítása érdekében, - a Kiskuckó bölcsődében 0,25, - a Cseperedő bölcsődében 0.50, - a Zöldliget bölcsődében 0.25, így intézményi szinten összesen 1,00 álláshely fejlesztése történt meg. A fent nevezett 6 álláshely – szükség szerint - további belső átcsoportosítási lehetőséget biztosít a bölcsődei felújítások és átmeneti áthelyezés megvalósításában is. Infrastruktúra, tárgyi feltételek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 91/2016. (03.17.) számú határozatával döntött „A Kertvárosi Óvoda Siklósi Úti Tagóvodája és bölcsőde felújítása” tárgyú pályázat benyújtásáról és az ezzel kapcsolatos döntések meghozataláról. (TOP-6.2.1—15) A Közgyűlés a 92/2016. (03.17.) számú határozattal döntött „A Kertvárosi Óvoda Székhely Óvoda (Testvérvárosok terei óvoda és bölcsőde) felújítása” tárgyú pályázat benyújtásáról. (TOP-6.2.1-15) A közgyűlés a 93/2016. (03.17.) számú határozatával döntött a „A Városközponti Óvoda Bornemissza Gergely Utcai Tagóvodája és bölcsőde felújítása” tárgyú pályázat benyújtásáról. (TOP-6.2.1-15) A Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága, a két bölcsőde felújításának időtartamára a Kiskuckó és a Mandula bölcsődékbe járó, megállapodással rendelkező gyermekek elhelyezéséhez szükséges tárgyi feltételeket a következőképpen oldotta meg 2016. szeptember 1-ig: • A Kiskuckó bölcsőde – 28 férőhely biztosításával átköltözött a - Pécs, Apáczai körtér 1. szám alatti - Csoda Bölcsőde elkülönített bölcsődei egységébe. • A Mandula bölcsőde – 14 férőhely kialakításával átköltözik a - Pécs Gosztonyi Gyula u. 1. szám alatt működő - Fészek bölcsőde csoportszobájába, illetve 12 férőhely kialakításával a - Pécs, Vargha D. u. 2. - szám alatt működő Törpike bölcsőde csoportszobájába. A fent leírtakról - a Kiskuckó illetve a Mandula bölcsődébe járó és 2016/2017 nevelési évre is bölcsődei ellátást kérő - szülők tájékoztatása, - az intézmény igazgatójának részvételével -, szülői értekezletek keretében történt meg, 2016.04.26. 33

és 27- edikén. A jelzett két bölcsődei intézményben, a beiratkozás elmaradásáról az intézmény honlapján és hivatalos facebook oldalán, egyéb sajtóorgánumokban is igazgatói közlemény formájában adott tájékoztatást az intézmény. Az egyes intézkedés megvalósításánál kiemelt figyelemmel kezelt szempontok voltak: • A gyermekek biztonságos ellátási – tárgyi és személyi - feltételeinek biztosítása, • a gyermek mindenek felett álló érdekének, szem előtt tartása, a személyállandóság, a saját kisgyermeknevelő rendszer biztosítása az átmeneti elhelyezés során is, • a családok számára minél kisebb megterhelést jelentsen az átmeneti elhelyezés helyszínének elérhetősége, megközelíthetősége, • az érintett családok folyamatos tájékoztatása, felmerülő igényeik kezelése, • a bölcsődei szakmai szabályainak, működési engedélyének, működési feltételeinek jogszabályban rögzített feltételeinek betartására, • a dolgozók jogainak biztosítása. A felújítási munkálatok alatt törlésre került intézményekben megállapodással rendelkező gyermekek elhelyezése és a férőhelyek lehetséges megtartása érdekében a következő intézmények esetében módosult a működési engedély: • • •

Csoda bölcsőde (Apáczai körtér u.) – férőhelybővítés + 28 férőhely Fészek bölcsőde (Gosztonyi Gy. u.) - férőhelybővítés + 14 férőhely Törpike bölcsőde (Vargha D. u.)- férőhelybővítés + 14 férőhely

A fentiek alapján megállapítható, hogy a KSZI intézményeinek szerkezeti állapotának korszerűtlenségében és az udvarok balesetmentesítésében jelentős előrelépéseket sikerült elérni, hiszen a TOP pályázati forrás összesen 5 intézmény teljes körű felújítását teszi lehetővé 2018-ig. Az udvarok balesetmenetesítésre önkormányzati saját erő került bevonásra, így a Csoda, Hétszínvirág, Mezőszél,Cseperedő bölcsődék udvarainak rendezésében jelentős lépéseket sikerült megtennünk, melyek a tervek szerint 2017-ban is folytatódnak. A TOP felújítási keretből támogatásban nem részesült Cseperedő (Ajtósi D. u.) bölcsődénk felújítása jelenti a következő évek egyik komoly kihívását, hiszen az intézmény folyamatosan beázik, ami a tető szigetelését teszi mielőbb szükségessé. A pályázati forrásból nem részesült – vagy nem teljes körű felújításon átesett bölcsőde épületek (Hétszínvirág, Zöldliget, Cseperedő, Mezőszél,) belső állapota is javítást igényel, a vizesblokkok elavultak, a burkolatok, a konyhák szinte mindenütt felújítandók lennének.

34

Az intézmények tárgyi felszereltsége jónak mondható, a gyermekbútorok, fektetők a legtöbb helyen korszerűek, a csoportszobák - a kisgyermeknevelők gondosságának köszönhetően - ingergazdag, esztétikus környezetet biztosítanak. A játékállomány mennyiségileg megfelelő, de minőségi problémák felmerülnek, az elhasználódott játékok pótlása folyamatosan feladat. A tárgyi feltételek az irodákban kielégítőek, de a számítógéppark fejlesztése folyamatosan szükséges. Az élelmezési ügyvitel elektronikus formában való megvalósításához szükséges program megvásárlása 2015-ben megtörtént, az élelmezési programra való teljes áttérés, 2016 január 1-től valósult meg. VI. Gazdálkodás Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre alapján önálló jogi személyként működő, gazdálkodását tekintve önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyigazdasági feladatainak ellátását a Közgyűlés által jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet látja el. A kiadások tekintetében a személyi juttatások és járulékai jelentik az intézmény döntő többségű kiadásait, 79%-ot. A személyi juttatások tekintetében költségcsökkentésre nincs lehetőség, hiszen, a15/1998. NM rendelet alapján meghatározott létszámminimum alapján kialakított a dolgozói létszám és a bérek tekintetében is a szükséges minimumfeltételekkel működik az intézmény. A dologi kiadások több mint 34%-át teszik ki az élelmezéssel kapcsolatos kiadások. Az egyéb dologi kiadások tételes átvizsgálásánál szembeötlő a havi 750 000 forintot kitevő tisztítószer költsége, aminek csökkentésére – a tisztítószerekre vonatkozó szabályok betartása mellett nagyon nehézkes. Kiadás csökkentés szempontjából az intézmény igyekszik mindent megtenni a kiadások mérséklésében, így a tárgyi eszköz pótlása, fejlesztése és szakmai innováció szempontjából folyamatosan igyekszik a pályázati források növelésével - a fenntartási időszak költségeit is figyelembe véve – az intézmény költségvetését tehermentesíteni. Az intézmény saját bevételeinek többségét a gondozási és térítési díjak jelentik. A bölcsődei intézmények finanszírozása - a 10 napos szabály bevezetésének ellenére is – kedvezőtlen, ezért az intézmény mindenekfelett álló érdeke a bölcsődei férőhelyek maximális feltöltése, ami a családtámogatási rendszer változásának köszönhetően is sikeres, hiszen az elmúlt évben is tapasztalható volt a bölcsődék iránt megnövekedett igény.

35

A kihasználtsági adatok javítása, sajnos a gyermekek magas hiányzási napjai, a rendszeres betegségek miatt nem lehetséges, így továbbra is a feladatalapú finanszírozás bevezetése jelentené a fenntartó terheinek csökkenését a bölcsődék fenntartása tekintetében. A három óvodai intézmény étkeztetésének bevételei a bevételek 44%-át képezik. A diétás gyerekek étkeztetését a Hungast Mecsek Kft-vel, vásárolt élelmezésként tudjuk biztosítani, aminek költségei lényegesen meghaladják a saját főzőkonyhán előállított ételek költségét. A 2017-es év tervei közt szerepel az óvodai és bölcsődei intézmények élelmezésének szétválasztása oly formán, hogy: - a bölcsődék diétás élelmezését visszavenné a KSZI és az Ajtósi D. utcai Cseperedő bölcsőde diétás konyháján főzné le a szükséges adagszámot és saját, erre a célra kialakított autóval szállítaná ki az intézményekbe, - míg a Hungast Mecsek Kft-nek átadná a Mezőszél, Vargha Damján, Ajtósi D. utcai óvodás élelmezését. Így az óvodák mindegyikének a Hungast, míg a bölcsődék mindegyikének a KSZI biztosítaná saját főzőkonyhákon a gyermekélelmezést. A bevételek további növelésére a továbbképzések, a terembérlet, az alapellátáson túli szolgáltatásokból befolyt összegek növelése lenne célszerű a jövőre nézve, azonban a bölcsődék felújításának ideje alatt megvalósítandó átmeneti elhelyezések miatt ez 2018-ig nem kivitelezhető. VII. Intézményi kommunikáció, PR, arculat A külső kommunikáció tekintetében az elmúlt években az intézmény törekedett a szülőkkel való kommunikáció eszközeinek és módjainak megújítására, e-mail, facebook, webfejlesztés történt e területen, több intézmény szórólap, információs és tájékoztató kiadványok, bölcsődei hírlevél készítésével is bővítette kommunikációs palettáját. A külső kommunikációban a kitűzött fő célok: • hitelesség, • célcsoportokra lebontott tudatos kommunikáció, • intézmény egészét bemutató szórólap, • interaktív, tematizált, informatív honlap, • szülők igényeinek rendszeres felmérése, • kommunikációs eszközök mennyiségének és minőségének fejlesztése.

36

A belső kommunikáció célja az intézményhez, a „bölcsődei szakmához” tartozás érzésének kialakítása, megerősítése, az intézmény belső közvéleményének formálása. A fentiek a KSZI egyes intézményeiben példaértékűen megvalósulnak, azonban szükséges intézményi szinten is a fentiek kialakítása, a közös cél-tudat, az „egy hajó” élményének elérése. A belső kommunikáció fejlesztésében kiemelten fontos a következő területeke fejlesztése: • Szakmai programok kezdeményezése, tervezése, lebonyolítása és kiértékelése. • Az intézmény tagjainak folyamatos tájékoztatása a szervezet céljairól, eredményeiről, feladatairól és problémáiról. • Az intézmény arculatának tudatos fejlesztése és ápolása. • Az intézmény kommunikációs magatartásának irányítása és hitelessé tétele. • Személyek közötti kommunikáció, személyes beszélgetések a vezetők és a munkatársak között, meghallgatások, rendezvények, továbbképzés, szervezetépítő tréningek, kiadványok /pl.: új belépők kézikönyve, audiovizuális eszközök, vezetői köszöntő/ A belső kommunikáció fentiek szerinti megszervezése a dolgozói közösség fejlesztésére, a kiégés megelőzésére, a motiváció fenntartására is kiválóan alkalmasak. Szükséges a belső kommunikációs csatornák folyamatos fejlesztése is, például belső intézményi weboldal, blog, fórum lehetőségek kialakításával. A szakmai munka belső rendjére és kommunikáció formáira vonatkozó további információk az 1. számú mellékletben elérhetők. VIII. Stratégiai célok megvalósulása A 2016-os esztendőben a bölcsődék magas minőségű alapellátásának biztosításán túl, a következő kiemelt stratégiai célok megvalósítása járt eredménnyel: Cél 1: Pécsi bölcsődék infrastrukturális állapotának, udvarainak, tárgyi feltételeinek javítása. Eredmény 1: - 5 bölcsődei intézmény (Mandula, Kiskuckó, Törpike, Kicsi Kék, Napsugár) TOP keretből történő teljes felújítása 2016-2018-ig. - Önkormányzati saját forrásából jelentős udvari balesetmentesítő karbantartás és felújítás megvalósítása (Csoda, Hétszínvirág, Mezőszél, Cseperedő). - Megvalósult a számítógép-park folyamatos javítása, a bölcsődék játékkészletének folyamatos pótlása, udvari játékok felülvizsgálata, javítása, pótlása. 37

-

Megvalósult a takarítási eszközállomány korszerűsítése, pótlása.

38

Cél 2: Intézményi alapdokumentumok, megújítása, hiányzó dokumentumok pótlása, Eredmény 2: - Az intézmény teljes dolgozói állományának munkaköri leírásai egységesítésre, megújításra kerültek. - Elkészült az új Kollektív szerződés. - A bölcsődei felújításokkal párhuzamosan többször változott az SZMSZ, alapító okirat, több szakmai program. - Megújult egységesítésre kerültek a házirendek. - Panaszkezelési szabályzat készült mind a szülői, mind a dolgozói panaszok eljárásrendjének kialakításával. - Takarítási utasítás készült a bölcsődei terek és konyhák hatékony, szakszerű takarításának megvalósítására. - Megújultak a szülői tájékoztató anyagok. Cél 3: Szakértői csoport felállítása, látogatási rendjének kialakítása. Eredmény 3: Az intézményi szaktanácsadó, a gyógypedagógusok, a pszichológus, a szociális munkás, a mentálhigiénikus szakember foglalkoztatásának megvalósítása, munkájuk összehangolása, feladataik, kompetenciahatáraik kijelölése. (Lásd részletesen 1. számú melléklet, a szakmai munka rendjére vonatkozóan.) Cél 4: Dolgozók folyamatos képzése, továbbképzése, továbbtanulási feltételeinek biztosítása. Eredmény 4: Belső továbbképzési rendszer kialakítása (bölcsődevezetők menedzsment ismereteinek bővítését célzó tréningek; kisgyermeknevelők kiégésének megelőzését, kommunikációs-, konfliktuskezelő készségének megerősítését, gyógypedagógiai-, szociális és pszichológiai ismereteinek bővítését célzó belső műhely foglalkozások, esetmegbeszélő foglalkozások; a dajkák számára takarítás modernizálásával, hatékonyságának növelésével kapcsolatos képzések megvalósítása. Továbbá: Lásd részletesen 1. számú melléklet, a szakmai munka rendjére vonatkozóan.) Kisgyermeknevelők főiskolai tanulmányainak támogatása, csoportos beiskolázással, a PTE Illyés Gyula kar pécsi kihelyezett képzésének megvalósításával. Cél 5: Szakmai munka és dokumentációs rendszer egységesítése, modernizálása, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása. Eredmény 5: Munkaanyagként elkészült - a módszertani csoport közreműködésével a szakmai minőségbiztosítás intézményi kézikönyve, melynek véglegesítése a mentorok bevonásával folyamatosan zajlik. Véglegesítés 2017 júniusában várható.

39

IX. Összegzés A jelenlegi kormányzat elköteleződése a koragyermekkor és intézményei, valamint a kisgyermekes családok támogatása – kedvező családtámogatási rendszer bevezetése – mellett, kiemelkedően jó helyzetbe hozza, és a megerősíti a bölcsődei intézményrendszert. A Gyermekvédelmi törvény változásai is, méltó rangjára emelik a magyarországi bölcsődék szakmai módszertani tudását, hiszen gyűjtőfogalomként használja a bölcsődét és minden koragyermekkorral foglalkozó szolgáltatást ezen fogalom alá rendel. A tervezett normatíva emelés és feladatalapú finanszírozás, a bölcsődék fenntartásának és üzemeletetésének önkormányzati költségeit mérsékelhetik. A TOP pályázati források lehetőséget teremtenek a bölcsődék infrastrukturális megújításához, a gyermekek számára méltó környezet megteremtéséhez. A béremelés, a pedagógus életpályamodell bölcsődei kisgyermeknevelőkre való kiterjesztésével, új perspektívák nyílnak a szakmai fejlődésre, a bölcsődei ágazatban dolgozók továbbtanulásának ösztönzésére, a társadalmi presztízs és magasabb életszínvonal megteremtésre. Pécs városa, már jelenleg is megfelelő adottságokkal rendelkezik a fenti kormányzati törekvés magas szintű megvalósítására, hiszen teljes várost lefedő bölcsődei intézményrendszerrel, elhivatott bölcsődei szakembereivel, széleskörű szakmai együttműködésekkel rendelkezik a gyermekjólét ezen területén. Az intézmény szakmai fejlődésének, forrásteremtő képességének fontos eleme az intézmény kapcsolatrendszere, partnerségi kapcsolatai. A bölcsődei ellátás egészségügyből a szociális ellátásba, a szociális területről a pedagógia irányába tartó folyamataiban is fontos - a szakmai identitás és a szakmai feladatok beazonosíthatósága érdekében -, hogy aktív, napi kapcsolat éljen a jelzőrendszer intézményeivel, más szociális intézményekkel, és kialakuljon egy szakmai tér, ahol a rendszerelvű szociális segítés megvalósulhat. (Pl.: közös programok, szakmai fórumok, esetmegbeszélések.) Hiszen csak így történhet meg a bölcsődei szakma és ellátás (valós, működő) integrációjának megvalósítása a szociális ellátórendszerben, így érhető el a családok segítésének leghatékonyabb formája. A bölcsődei hagyományok megtartása és fejlesztése érdekében, a szakmán belüli kitekintések mindenkor fontosak, mind a legfelsőbb vezető, mind a szakdolgozók szintjén. Így elengedhetetlen az együttműködés kialakítása más bölcsődei intézményekkel, szervezetekkel, oktatási és szakmai szervezetekkel. (Pl.: részvétel kutatási programokban /gyermeklélektan, családi minták, szükségletek/, publikációk, közös szakmai, módszertani anyagok készítése). Itt is kiemelendő a védőnői hálózattal való kapcsolat megerősítésének szükségessége és fontossága, hiszen ez a két ellátási forma az, ami a gyermek – és a család – születésének pillanatától jelen van. A bölcsődék és a védőnői hálózat közös programjai egymást erősítő hatással bírnak. A bölcsődei beíratottság szempontjából is fontos, hogy a védőnők támogatásával már igen korán információkat kaphat az intézmény – szükségletfelmérések – és információkat juttathat el a családok számára – 40

tájékoztatók, szórólapok, meghívók családi programokra, játszóházba - a bölcsődék szolgáltatásiról, programjairól. Kiemelten fontos a jó kapcsolat és a szakmai párbeszéd további megerősítését a fenntartóval, a város Népjóléti és Sport Bizottságával, a Humán Főosztállyal és képviselőikkel. Az intézmény szükségletfelmérései, a szülői elégedettség mérései az önkormányzati döntést előkészítő folyamatok fontos támpontjait jelenthetik, és valós igényeken alapuló önkormányzati szolgáltatástervezésre adhatnak esélyt a kisgyermekek napközbeni ellátásának területén. A szülőkkel való partnerség, a szülők részvételének megerősítése, a szülői fórumok tematizált megszervezése, a szülői igények kezelése már több szempontból tárgyalásra került, így jelen pontban csak további megerősítést kap fontosságuk. A kisgyermekellátás, így a bölcsődei intézmények komoly bázis intézményei lehetnek népesedéspolitikai, családpolitikai törekvéseknek, lényeges szerepet, feladatokat tudnának felvállalni – vállalnak fel jelenleg is – ezen a területen. Így fontos, hogy a bölcsődei szakemberek tudatosan kövessék és éljenek a jelenlegi folyamatok erejével és felismerjék, hogy a bölcsődei ellátás jelenleg is társadalmi szerepének újraértelmezése, megerősítése előtt áll ez az ellátási forma • a családi életre való felkészülés, a családi szerepek, funkciók megerősítése, • a családi neveléssel kapcsolatos szemléletformálás, • a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek artikulálásában, és képviseletében, • a gyermekvédelmi prevenció megvalósításában. A bölcsődei intézmények működési alapelvei olyan „mankót” jelenthetnek a családok számára, amely kortól, társadalomtól függetlenül, az „örök gyermeki szükségletek és fejlődés”, az érzelmi biztonság megteremtésének előfeltételei. Mai társadalmunk családi funkciókat gyengítő, elidegenítő, információktól és feladatoktól túlterhelt ingeráradatában különösen fontos segítséget jelenthet a családok számára a fenti bölcsődei szerepek megerősítése, bővítése. A kormányzati törekvésekben tapasztalható, napjainkban zajló köznevelési feladatok megerősítése az oktatási intézményekben sok esetben már csak korrekciós hatással bírnak. A bölcsődei intézmények behozhatatlan előnye a „köznevelésben”, szemléletformálásban az, hogy a legfontosabb, legérzékenyebb időszakban találkoznak a családdal és a gyerekekkel, akkor, amikor szinte minden eldől a gyermek későbbi életkilátásai szempontjából. Így szocializációs szerepe nem csak a kisgyermekre, hanem a családokra és a családi nevelés alapértékeire is kiterjed. Mintanyújtás, szülőkonzultáció, családi és közösségi programok, klubfoglalkozások, szemléletformáló előadások, stb., módszerek tekintetében végtelenségig folytatható sor mindezek megvalósításában. A pécsi bölcsődék – még ha nem is ilyen tudatosan és komplex formában teszik ezt minden esetben – de készek, képesek és elkötelezettek a családok támogatásának ez irányú megerősítésére. A fentiek megvalósításában azonban kiemelt figyelmet kell fordítani: 41

• a bölcsődék infrastrukturális adottságainak folyamatos javítására, a balesetmentesítésére, belső tereinek fejlesztésére, • a bölcsődei ellátás magas minőségének folyamatos biztosítására, a dolgozók pszichoszociális kockázatainak mérséklésére, a továbbképzések elérhetővé tételére és biztosítására, a pedagógus életpályába való bekapcsolódás, továbbtanulás támogatására, • a bölcsődei dolgozók szakmai és anyagi elismerésére, • a bölcsődei alapellátáson túl, differenciált, rugalmas szolgáltatási struktúra kialakítására, • a szükségletalapú szolgáltatástervezésre, • a bölcsőék forrásteremtő kapacitásának növelésére, az ellátás fejlesztését célzó pályázati programokban való aktív részvételre. A fentiek teljesülésével, modern, a szülői- és gyermekei igényeket magas minőségben, differenciált módon kiszolgálni képes, kisgyermekellátó és családtámogató rendszer kialakítására van lehetőség Pécs városában is. A 2016. évi beszámolót kapják: 1. Dr. Maulné Dr. Tóth Csilla főosztályvezető Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. 2. Dallosné Kaurek Csilla igazgató PMJVÖ Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága 7624 Pécs, Vargha D. u. 2. 3. PMJVÖ Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága 7624 Pécs, Vargha D. u. 2. Kelt: Pécs, 2017. február 24.

Jóváhagyta: Dallosné Kaurek Csilla igazgató

42

1.SZÁMÚ MELLÉKLET

A SZAKMAI MUNKA ÉS BELSŐ KÉPZÉSEK RENDJE 2016/2017. NEVELÉSI ÉVBEN

Dallosné Kaurek Csilla

43

Tartalom 1.

Dolgozói tájékoztató ............................................................................................... 46

2.

Szakmai munkát támogató módszertani csoport .................................................... 52

3.

Szakértői csoport bölcsődék szakembereit támogató tevékenysége ...................... 56 3.1 Szakértői csoport munkaköri feladatai .................................................................. 57 3.1.1.

Intézményi szaktanácsadó – igazgatóhelyettes ........................................ 57

3.1.2 Gyógypedagógus ......................................................................................... 59

4.

3.1.2.

Pszichológus ............................................................................................ 62

3.1.3.

Szaktanácsadó – intézményi szociális munkás ........................................ 65

3.1.4.

Szaktanácsadó – esélyegyenlőségi felelős .............................................. 68

3.1.5.

Játszóház vezető pedagógus ................................................................... 70

3.1.6.

Intézményi mentálhigiénikus kisgyermeknevelő ....................................... 72

3.1.7.

Intézményi dietetikus ................................................................................ 74

Intézményi műhelyfoglalkozások ............................................................................ 76 4.1 Módszertani szakmai műhely .............................................................................. 76 4.2 SNI ellátás, fejlesztőpedagógia műhely ................................................................ 79 4.3 Fejlődéslélektani, pszichológiai műhely ................................................................ 81 4.4 Gyermekvédelmi műhely...................................................................................... 86 4.4. „Tónus” – Kommunikációs- és szakmai személyiségfejlesztő műhely ................. 88 4.5 Népi kultúra, szabad játék, hagyomány, művészeti nevelés műhely .................... 91 4.6 Civil kaszinó – alapítványok menedzselését támogató műhely ............................ 93 4.7 Alkotó műhely ...................................................................................................... 93 4.8 Vezető – és vezető utánpótlás képzés ................................................................. 96

5.

Csoportos Coaching – Beugró Klub........................................................................ 97

6.

Vezetőtámogatás ................................................................................................... 98

7.

Szakdolgozók mentálhigiénés támogatása ............................................................. 98

8.

Intézmény dolgozói számára tervezett egyéb programok ....................................... 99 9.1Egészségmegőrző programok .............................................................................. 99 9.2Családi rendezvények ........................................................................................... 99 9.3 Utazási program................................................................................................... 99 9.4 Kulturális Programok ............................................................................................ 99

9.

Mellékletek ........................................................................................................... 100 8.1 Jelentkezési lap ................................................................................................. 100 44

8.2. szakértői csoport tervezett bölcsődei látogatási rendje 2016/2017. ................... 101 8.3. Intézményi szintű szakmai fórumok időpontjai 2016/2017.Hiba! A könyvjelző nem létezik.

45

1. Dolgozói tájékoztató Kedves Kollégák! Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntelek bementeket a 2016/2017-es nevelési év kezdetén. Remélem sikerült feltöltődéssel, pihenéssel tölteni pár hetet a nyári szünetből. Mindannyitoknak szeretnék köszönetet mondani az elmúlt évben végzett mindennapi áldozatos munkáért. A bölcsődéink – Európai Uniós forrásból történő – felújításához szükséges költözések (összeköltözések) is rendben lezajlottak, amiben minden érintett vezetőnek és dolgozónak külön is szeretném megköszönni segítségét, áldozatos munkáját! A 2016/2017 nevelési évre való szakmai felkészülés véghajrájába érkeztünk! Engedjétek meg, hogy a személyes találkozást megelőzően, a következő év munkatervét is érintő információkat osszak meg veletek és röviden összegezzem az elmúlt két év folyamatait! Az elmúlt két évet elsődlegesen,  a belső működés rendjének megszilárdítására, 

a munkaügyi folyamatok felgyorsítására,



a tárgyi eszközállomány javítására,



a belső szabályok megújítására, az intézmény alapdokumentumainak, munkaköri leírásainak aktualizálására, egységesítésére,



az egyes munkakörökhöz tartozó, felelősség, a jogok és kötelezettségek mindenki számára egyértelmű tisztázására,



a beszámolási rend, a teljesítményértékelés egységesítésére,



a vezető támogatásra, a vezetői proaktivitás megerősítésére,



a szakmai munka támogatására és speciális szakterületeinek megerősítésére, a szakértői csoport létrehozására, az intézmény szakmai értelembe vett önállóságának megteremtésére, a különböző szakértelmet igénylő területek szétválasztására szántam.

Fontosnak tartottam, hogy tegyük világossá az egyes munkakörökkel kapcsolatos elvárásokat, tartalmakat és igyekeztem minden lehetséges eszközzel biztosítani az ehhez szükséges tudást, információt, eszközöket. 46

Méltányolható okokból az igazgatósági dolgozók munkaköreinek véglegesítése, és az intézményi szakmai minőségbiztosítás végső formába öntésének folyamata nem zárult le, így az előttünk álló nevelési év első 3 hónapjának legfontosabb célkitűzése, ezen intézményi működést érintő munkák lezárása lesz. A fent leírt folyamatok elengedhetetlenek és első mérföldkőnek tekinthetők, a valódi továbblépéshez, a magas minőségű szakmai munka és fejlődés megvalósításához. A 2015/2016-os nevelési évvel az „alapozó” munka jelentős része lezárulta, amiben köszönöm a megküldött javaslatokat, ötleteket. Az elkövetkező nevelési évben már alkalmas alapokat látok arra, hogy elkezdjünk munkacsoportokban dolgozni és a visszalévő stratégiai alapdokumentumokat, intézményi szintű feladatokat, már munkacsoportok formájában fogjuk kidolgozni, melyben biztosított lesz a folyamatos egyeztetés, véleményezési lehetőség, minden dolgozónk számára. Kérlek benneteket, hogy továbbra is vegyétek komolyan, ha kérdésekkel, felmérésekkel „bombázlak” benneteket, hiszen csak így fogom tudni a ti számotokra is legelfogadhatóbb formába önteni a változásokat, figyelembe venni igényeiteket. Szeretném, ha azt is tudnátok, hogy a változtatások egyike sem önmagáért való és egy kiszámítható, átlátható, jogok és kötelezettségek szintjén egységes intézményi működés elérése a célom. Magas minőségű szakmai munka csak ilyen környezetben várható el. Amíg az előző két év az alapokról, keretekről, azok kialakításáról és a vezérkar megerősítéséről szólt, addig az elkövetkező időszak – a meglévő vívmányok továbbvitele mellett – a bölcsődei szakmai munka minőségfejlesztésről kell szóljon. A következő nevelési évtől teljes a szakértői csoport (módszertani szaktanácsadó, dietetikus, gyógypedagógusok, pszichológus, szociális munkás, játszóház vezető, mentálhigiénikus) kollégák állnak rendelkezésetekre. Látogatási rend szerint helyben lesznek elérhetők minden intézmény egységünkben. A szakértői csoport feladatait, a dolgozói szükségletfelmérésekben és pszicho-szociális kockázatértékelésben jelzett igényeitek, szükségleteitek szerint igyekeztem kialakítani, hogy valódi támogatást és segítséget kapjatok. Kérlek, fogadjátok őket bizalommal. A minőségfejlesztésben, a szakértői csoport következő évi kiemelt feladatának a munkatársak szakmai támogatását tekintem. Első lépésként az a célom, hogy egy belső képzési rendszer keretében a szakértői csoport tagjain keresztül – közvetítsem azt a tudásanyagot, amit a mindennapokban elvárunk tőletek, hiszen házanként változó elvárásokat és komoly szakmai bizonytalanságokat látok továbbra is több kérdésben.

47

Az intézményben zajló generációváltás miatt is sok fiatal, pályakezdő kolléga vár támogatást, szakmai segítséget, amit a magas gyermeklétszám és a folyamatos, napi feladatok mellett, nehéz megvalósítani a mindennapokban. Módszertani segítséget, hatékony szakmai eszközöket szeretnék adni kezetekbe, amivel pontos és világos szakmai tartalmakat, elvárásokat közvetíthetünk, legyen szó akár a bölcsődei csoportok napi életéről, a konyhai tevékenységekről, vagy a takarítási rendszer korszerűsítéséről. Az a célom az, hogy amennyire csak lehet szakmai önállóságra tegyünk szert és a bölcsődei ellátáshoz szükséges minden tudás és kompetencia elérhető legyen intézményünkön belül is bárki számára. A következő nevelési évtől szakértőink,  egyéni és csoportos tanácsadás 

esetmegbeszélés



tematizált műhelyfoglalkozások keretében segítik munkátokat.

Kérlek benneteket, hogy az új belső képzési rendszert ne plusz feladatként, újabb teherként éljétek meg, hanem olyan segítségnek, ami a napi munkavégzésben nyújtanak kézzelfogható eszközöket, tisztáznak dilemmákat. A fentiekkel elindul egy valós szakmai kommunikáció az intézményben, ami már nem csak a vezetőkre korlátozódik, így magatok is aktív alakítói, részesei lesztek a szakmai folyamatoknak. Mindezek teljesülésével olyan szakmai munka biztosítható bölcsődéinkben, ami:  a biztos szaktudás megerősödését, új szakmai eszközök bevezetését, 

önértékelésetek javulását, szakmai szerepetek megerősítését,



az intézményben zajló pályaszocializációját,



a család és bölcsőde kapcsolatának újraértelmezését és a mai kor kihívásaihoz történő igazítását,



a bölcsődei támogatja.

szakma

generációváltást,

presztízsének,

48

a

értékének

gyakornokok

emelkedését

Vezetőitek számára továbbra is biztosított a vezetőtámogatás,  a coaching, 

csoportos coaching és



egyéni szupervízió formájában, valamint



a vezető és vezető utánpótlás képzés belső továbbképzés keretében.

Az idei évben ismét szükséges a pszicho-szociális kockázat mérése, amit a dolgozói elégedettség mérés egészít ki majd. Az őszinte válaszok és eredmények, azokat a pontokat mutatják meg számomra és közvetlen vezetőitek számára, ahol további segítségre, szakmai támogatásra van szükségetek, így kérlek benneteket az őszinte válaszadásra. Az intézmény minden dolgozója számára, intézményi támogatásában továbbra is – minimális térítés ellenében – elérhető lesz a jóga és a masszázs, amivel reményeim szerint kicsit oldható a rátok nehezedő fizikai terhelés. Továbbá szeretnék egy intézményi „utazó közösséget” összekovácsolni, akik kisebb-nagyobb buszos kirándulásokat tesznek az országon belül és kicsit azon kívül is, illetve nagyon örülnék, ha újraélesztenénk az intézményi énekkart is. Az intézményi dolgozók gyermekeinek, unokáknak és családjaiknak az intézményi Mikulás ünnepség mellett, az idei évben Adventi készülődést és Húsvét-várót is szeretném, ha megvalósítanánk, amiben mind vezetői, mind alapítványi támogatásotokra számítok. A Főiskolai képzéssel kapcsolatban, folyamatos a háttéregyeztetés és minden jel arra utal, hogy összejön a pécsi kihelyezett tagozat, de erről csak biztos információk birtokában szeretnék nyilatkozni. A 2017-es nevelési évben ünnepeljük a magyarországi bölcsődék fennállásának 165.évfordulóját. Ennek a jeles évfordulónak szeretném, ha méltó tartalmat adnánk, így a pécsi bölcsődék történetét összefoglaló kiadvánnyal és régiós konferenciával ünnepelnénk, aminek megszervezésében mindannyitok ötleteire, segítségére számítok! Kérlek benneteket, hogy sose felejtsétek el, hogy minden, ami ebben a levélben szerepel, az nem végcél, hanem eszköz, ahhoz, hogy a legfontosabbat választott hivatásotokat, a pécsi gyermekek és családjaik támogatását, a lehető legmagasabb színvonalon valósíthassátok meg. Szeretném, ha – kívül, belül – összerendeződne minden ahhoz, hogy nektek valóban csak a gyermekekkel kelljen foglalkoznotok. Munkátok értéke és kiemelkedő fontossága sosem lesz azonnal igazolható, de mindannyian tudjátok, hogy minden szó, gondolat, cselekedet egy felnövekvő emberi

49

lény személyiségének kialakulásához ad alapot. Segítsetek szüleiknek, hogy ez az alap minél stabilabb legyen. A belső műhelyfoglalkozásokra a továbbiakban találtok jelentkezési lapot, bővebb információkat. Kérlek benneteket, hogy elsődlegesen olyan műhelyre jelentkezzetek, ami a mindennapi munkátokban a legnagyobb segítséget nyújthatja aktuálisan. Az elkövetkezőkben ismét tervezem a rendszeres intézménylátogatásokat, amikor személyesen tudom veletek megbeszélni, az aktuális kérdéseket, illetve évente minimum két alkalommal igazgatói fórumot tartok, azon kollégák számára, akik közvetlenül is szeretnének értesülni az intézményt érintő aktuális változásokról, tervekről. Köszönöm, hogy veletek dolgozhatom! Sok sikert, szép élményeket kívánok az elkövetkező nevelési évre mindenkinek!

Pécs, 2016.09.01. Üdvözlettel: Dallosné Kaurek Csilla igazgató

50

51

2 Szakmai munkát támogató módszertani csoport Intézményünk minőségpolitikájának alapja az a tény: hogy a magas színvonalon elvárt bölcsődei szakmai munka, nem csak a (korábbi) módszertani bölcsőde kiváltsága és szerzett joga, hanem minden bölcsőde alapfeladata és az intézményünkben elvárt szakmai munka minimum szintje. A szakmai munka magas színvonalának fenntartása, minimum követelményként történő elvárása a bölcsődevezetők felelőssége és feladata. A szakmai munka támogatására, minőségbiztosítására, jó gyakorlatainak kialakítására és terjesztésére az intézmény módszertani csoportot hozott létre, teljes intézményi hatókörrel. Tagjai: az intézmény kisgyermekellátás szakértő vezetői, az igazgató által felkért szakdolgozók. A szakmai munka támogatásába, a módszertani tevékenység értelmezésébe a mindennapi gyakorlat során beletartozik:  azoknak a problémáknak a megismerése, megfogalmazása, melyekkel az intézmény találkozik (szükségletfelmérések lebonyolítása, értékelése, problématérkép összeállítása),  az alkalmazandó megoldások, gyakorlati eljárások kialakítása és alkalmazása, ezen keresztül az intézmény szakmai kapacitásainak fejlesztése,  a tapasztalatok, kikristályosított „jó gyakorlatok” általánosabb szakmai tudássá formálása (cikkek, ajánlások, módszertani feljegyzések, javaslatok),  az elméleti-megismerő tevékenység és a gyakorlati eljárások szabályozó elveinek összefoglalása, az országosan elfogadott irányelvekkel összhangban lévő, helyi szintű szakmai szabályok megalkotása,  a mindennapi gyakorlatban alkalmazandó, eljárásmódok, protokollok, új szolgáltatások, megvalósításának felügyelete, monitoringja, ellenőrzése, értékelése, szükség szerint további fejlesztése,  az intézmény szakmai fórumainak, kialakítása, működtetése, felügyelete,

színtereinek,

munkacsoportjainak

 szakmai képzések, továbbképzések tematikájának összeállítása, képzések megszervezése, lebonyolítása,  gyakornoki program szakmai felügyelete,

52

 a KSZI intézmények belső együttműködésének, belső szakmai kapcsolatainak megerősítése,  a KSZI intézmények külső kapcsolatrendszerének, partnerkapcsolatának megerősítése,  az intézmény kommunikációs magatartásának kialakítása,  az infrastruktúra, a tárgyi feltételek és a szakmai fejlődés szempontjából releváns pályázati lehetőségek folyamatos figyelése, pályázatírás, projektmenedzsment,  a KSZI külső- belső értékelési rendszerének, minőségbiztosítási alapjainak kidolgozása. A módszertani csoport munkacsoportok működtetésével, a 2016/2017-es nevelési évben a következő tevékenységek megvalósítását tervezi:

MUNKACSOPORT

FELADAT Web oldal dolgozói felületének szakmai tartalmának összeállítása

2016.10.30

Szakmai minőségbiztosítás

2016.12.15

Intézményi minőségbiztosítás

2017.06.15

Dolgozói Hírlevél

folyamatosan

Szülői hírlevél

folyamatosan

Kisgyermekellátás körkép kiadvány

2017.06.15

Dolgozói Hírlevél

2016.10.15

Szülői hírlevél

2016.10.15

Intézményi kommunikációs terv

2016.12.15

Pécsi Bölcsődetörténeti kiadvány

2017.01.30

Egyéb tájékoztató kiadványok

folyamatosan

Új élelmezési program bevezetésének támogatása

folyamatosan

BÖLCSŐDEI SZAKMAI MÓDSZERTANI CSOPORT

KOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

ÉLELMEZÉS, SPECIÁLIS DIÉTA, HIGIÉNIA MUNKACSOPORT

HATÁRIDŐ

53

Gyermekélelmezés minőségének fejlesztésére intézményi munkaterv összeállítása

2016.09.15

Receptúra fejlesztés

folyamatosan

Dolgozói belső továbbképzés megvalósítása

folyamatosan

Intézményi takarítás utasítás megvalósításának monitorozása

folyamatosan

Szülőknek receptfüzet készítése

2017.06.15

A szakmai minőségbiztosítás kapcsolódó fejezetének elkészítése

2016.12.15

Biztos kezdet gyerekházak módszertani támogatásának elindítása, tematika, ütemezés

2016.10.15

ELTÉRŐ FEJLŐDÉSI ÜTEMŰ GYERMEKEK Módszertani film készítése hátrányos TÁMOGATÁSA, GYERMEKVÉDELEM, ESÉLYEGYENLŐSÉG, INKLUZÍV PEDAGÓGIAI helyzetű gyermekek bölcsődei neveléséről MÓDSZEREK MUNKACSOPORT

KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS, DOLGOZÓI MENTÁLHIGIÉNÉ MUNKACSOPORT

RENDEZVÉNYSZERVEZŐ MUNKACSOPORT

2017.06.15

Új innovatív, bölcsődében alkalmazható nevelési módszerek feltérképezése, összegyűjtése

2017.06.15

Intézményen belüli ruhagyűjtés, játékgyűjtés megszervezése

folyamatosan

Pszichoszociális kockázatcsökkentési intézményi stratégia kidolgozása

2016.12.15

Akkreditált továbbképzések megvalósítása

2016. 11. ??. 2017. 03. ??.

Akkreditációra pályázatok elkészítése

2016.12.05. 2017.03.15.

2017/2018 belső továbbképzések tematikájának kidolgozása

2017.06.15

Dolgozók számára „utazó-, kiránduló csoport” szervezése

2016.09.15

54

FORRÁSTEREMTÉS, PÁLYÁZATÍRÁS MUNKACSOPORT

SZAKÉRTŐI CSOPORT INTÉZMÉNYI SZINTŰ FELADATAI

Dolgozók számára ingyenes kulturális programok szervezése, ajánlása, együttműködések kialakítása kulturális intézményekkel

folyamatosan

Vezetői Évnyitó Csapatépítés

2016.09.02

Dolgozók Gyermekeinek Mikulás ünnepsége

2016.12.10.

Vezetői és Igazgatósági karácsonyi ünnepség

2016.12.18.

Húsvétváró dolgozók gyermekeinek

2017.04.??

Bölcsődék napja 2017.

2017.04.21-22.

Vezetői évzáró

2017.06.23

NEA

2017. 01.??.

Városi pályázat

2017.06.??.

pályázat figyelés

folyamatosan

Alapítványok beszámolási, elszámolási, tervezési folyamatainak támogatása

folyamatosan

pályázatírás

folyamatosan

Bölcsődék szakmai támogatásának látogatási rend szerinti megvalósítása

folyamatosan

Bölcsődei módszertani műhely

folyamatosan

SNI, fejlesztő pedagógiai műhely

folyamatosan

Fejlődéslélektan, pszichés fejlődési zavarok műhely

folyamatosan

Gyermekvédelem műhely

folyamatosan

Kommunikáció, szakmai személyiségfejlesztés műhely

folyamatosan

55

Népi játékok, művészeti nevelés műhely

folyamatosan

Pályázatírás, alapítványok, adománygyűjtés műhely

folyamatosan

Esélyegyenlőségi terv frissítése

2016.12.15

Pécsi bölcsőde-történeti kiadvány

2017.01.30

Szülői elégedettségmérés kiértékelése

2017.06.30

Szülői igény felmérés kiértékelése

2017.06.30

3 Szakértői csoport látogatási rend szakembereit támogató tevékenysége

szerinti

bölcsődék

A bölcsődei ellátás minőségének fejlesztésében, a kisgyermeknevelő kompetenciákon túlmutató speciális ismeretek és szaktudás elérhetősége is szükséges. Az intézmény – kisgyerekellátáshoz, családtámogatáshoz, szakemberek továbbképzéséhez kapcsolódóan – speciális tudással és szakértelemmel rendelkező szakembereket alkalmaz, és szakértői csoportot alakít ki. Szakértői csoport tagjai:  1 fő intézményi szaktanácsadó  2 fő intézményi gyógypedagógus  1 fő intézményi pszichológus  1 fő szaktanácsadó – szociális munkás  1 fő szaktanácsadó – esélyegyenlőségi munkatárs  1 fő kisgyermeknevelő – mentálhigiénikus  1 fő kisgyermeknevelő – játszóház vezető, pedagógus  1 fő intézményi dietetikus A szakértői csoport kialakításával a következő szakterületek szétválasztása és speciális kezelése válik lehetővé:  

gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia – SNI ellátás pszichológia – pszichés fejlődés zavarai, gyermek nevelési problémák

56



 

gyermekvédelem – családi rendszer diszfunkcionális működéséből adódó problémák, veszélyeztető helyzetek megelőzése, kialakult veszélyeztetés kezelése dolgozói mentálhigiéné – kiégés megelőzés, szakmai személyiségfejlesztés dietétika – gyermekélelmezés, egészséges táplálkozás, diéta, étkezési problémák

A szakértői csoport tagjai – az igazgatóval és a bölcsődevezetőkkel egyeztetett – látogatási rend szerint, a 3.1 pontban ismertetett szakfeladatok megvalósításával kapcsolódnak az adott bölcsődei intézmény szakmai tevékenységéhez. Továbbá az intézmény szakembereinek szakmai támogatásában, a belső továbbképzések, műhelyfoglalkozások megvalósításában is aktív szerepet vállalnak, ezzel is megerősítve a kisgyermekellátás speciális területeinek megerősítését, a szakemberek fejlődésének folyamatos biztosítását. A szakértői csoport tagjainak részletes feladatait a következő pontokban ismertetjük.

3.1 Szakértői csoport munkaköri feladatai 3.1.1 Intézményi szaktanácsadó – igazgatóhelyettes Az intézményben 1 fő intézményi szaktanácsadó szakember lát el bölcsőde- módszertani szakfeladatokat, a 11 bölcsődei intézményben. (A szaktanácsadó igazgatóhelyettesi feladatait az SZMSZ tartalmazza részletesen.) Munkakör szakmai tartalmának általános célja, célcsoportja A munkakör célja, a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ellátásának módszertani támogatása, a kisgyermeknevelők számára szakmai segítségnyújtás – a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának, a bölcsődék módszertani leveleiben, az intézmény szakmai minőségbiztosításában foglalt – szakmai szabályainak gyakorlati megvalósításában. Célcsoportok: pécsi bölcsődei ellátásban dolgozó szakemberek, bölcsődevezetők Fő feladatok a kisgyermeknevelők szakmai támogatásában 

57

 Módszertani megfigyelések, a bölcsődei szakmai munka folyamatos monitorozása az intézmény bölcsőidben előzetesen egyeztetett és ad hoc formában is.  Személyre szabott, egyéni visszajelzés, értékelés megvalósítása.  Vezetőtájékoztatás megvalósítása a szakmai munka minőségéről, szükséges beavatkozások elvégzéséről.  Részvétel a vezetők szakmai munkát érintő minőségfejlesztési folyamataiban.  Szükség szerint vezetői tanácsadás keretében, szakmai munkát, csoportbeosztást, szakmai dilemmákat érintő kérdések tisztázása.  Vezetői felkérésre, részvétel a teljesítményértékelésben.  Igazgatói felkérésre rendkívüli megfigyelések, szakvélemény, teljesítményértékelés készítése adott dolgozó, vagy bölcsődei intézmény tekintetében.  Az intézmény szakembereinek belső képzése, szakmai módszertani szempontú – egyéni és csoportos – szakmai támogatása, tematizáltan, az adott bölcsőde igényeihez igazított, éves munkatervben rögzített módon megvalósítva.

Alkalmazott módszerek Bölcsődei szakemberek szakmai támogatása        

megfigyelés monitoring esetmegbeszélés egyéni- és csoportos tanácsadás szakmai konzultáció csoportfoglalkozás előadás tematizált szakmai műhely

Várt eredmények, hatások  Folyamatosan növekszik és differenciálódik az intézmény dolgozóinak szakmai tudása, bővülnek módszertani ismeretei, nő a kisgyermeknevelők szakmai tudatossága, javul a kisgyermekellátás minősége.  Hatékony segítséget kapnak a kisgyermeknevelők, a bölcsődei szakma módszereinek gyakorlati megvalósításában, a szakmai bizonytalanságok és dilemmák tisztázásában, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek mindennapi bölcsődei életben való megvalósításában.

58

 Növekszik a kisgyermeknevelők magabiztossága, hatékonysága a kisgyermekek ellátásában.  Elindul a belső szakmai közösségek fejlődése, szakmai-módszertani tudásmegosztása, jó-gyakorlatok átadása.

3.1.2 Gyógypedagógus Az intézményben 2 fő gyógypedagógus szakember lát el szakfeladatokat, a 11 bölcsődei intézményt, a Fészek Családi Napközit és Biztos Kezdet Gyermekházat, egymást közt felosztva, havi szinten előre meghatározott látogatási renddel.

Munkakör általános célja, célcsoportja A munkakör célja, a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai szempontú szűrése, valamint a kisgyermeknevelők szakmai támogatása a tipikus fejlődéstől eltérést mutató gyermekek bölcsődei ellátásában. Célcsoportok:  pécsi bölcsődei ellátásban részesülő, tipikus fejlődéstől eltérést, fejlődésbeli kését mutató gyermekek és családjaik  pécsi bölcsődei ellátásban dolgozó szakemberek

Fő feladatok I. Kisgyermekellátás, családtámogatás

 A bölcsődés gyermekek gyógypedagógiai szempontú szűrése,  a sajátos nevelési igényű gyermekek kiszűrése, a számukra legmegfelelőbb segítség közvetítése, szakértői vizsgálatok kezdeményezése, a szakértői vizsgálattal kapcsolatos szülői tájékoztatók, családlátogatás, egyéb kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátása,  pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolatfelvétel, szoros kapcsolattartás,  a nem sajátos nevelési igényű, de a tipikus fejlődéstől eltérést (mozgás, beszéd, kognitív képességek) fejlődésbeli kését mutató gyermekek bölcsődei napirendbe ágyazott korai megsegítése,  a szülői tájékoztatást és tanácsadás megvalósítása, 59

 részvétel szülői foglalkozásokon. II.

értekezleteken,

„Bölcsődés leszek” szülőcsoportos

Kisgyermeknevelők szakmai támogatása  A sajátos nevelési igényű gyermekek próbaidő alatti többszöri megfigyelése, a gyermek végleges felvételéhez javaslattétel a bölcsődevezetőnek.  Speciális csoportokba történő gyermekfelvétel esetén konzultáció a bölcsődevezetővel.  Speciális csoportokban, a kisgyermeknevelők szakmai munkájának támogatása, rendszeres módszertani segítségnyújtással, konzultációval.  Az intézmény szakembereink belső képzése, gyógypedagógia szempontú – egyéni és csoportos – szakmai támogatása, tematizáltan, az adott bölcsőde igényeihez igazított, éves munkatervben rögzített módon megvalósítva.

Alkalmazott módszerek Kisgyermekellátás, családtámogatás     

megfigyelés fejlesztőpedagógiai módszerek egyéni tanácsadás, konzultáció szülőcsoport tematizált hírlevél

Bölcsődei szakemberek szakmai támogatása        

esetmegbeszélés tematizált szakmai műhely egyéni tanácsadás, szakmai konzultáció csoportfoglalkozás tréning bemutató előadás video-, film vetítés, elemzés

Várt eredmények, hatások Kisgyermekellátás, családtámogatás

60

 Növekszik a tipikus fejlődéstől eltérést, fejlődésbeli kését mutató gyermekek korai diagnosztizálásának, korai fejlesztésben való részvételének lehetősége.  A sajátos nevelési igény megállapításától függetlenül is időben elkezdődik a gyermekek bölcsődei napirendbe ágyazott korai megsegítése, ezáltal javul életben való beválásuk esélye.  A szülők szakszerű segítséget, tájékoztatást kapnak gyermekük állapotáról, fejlődési lehetőségeiről, szülői teendőkről, támogatást kapnak gyermekük elfogadásában.  A szülők szükség szerint egyéni tanácsadás, konzultáció keretében is lehetőséget kapnak gyermekük támogatásához, otthonukban – szülő által is alkalmazható – fejlesztő-nevelő módszerek, attitűdök, szülői magatartás elsajátításához.  A hasonló problémával küzdő szülők számára több alkalmas szülőcsoport biztosíthatja a szülők mentális feldolgozási folyamatainak közösségi támogatását, gyermekük másságának elfogadását, kapcsolódó nehézségeket, dilemmákat.  A szülőcsoport lehetőséget biztosít a szülői közösség fejlesztésére, a szakemberek által támogatott önsegítő-csoport folyamatok beindulására, az izoláció élményének csökkenésére, közös családi programok szervezésére.  Javul a másként fejlődő gyermeket nevelő szülők elégedettsége, a család és bölcsőde kapcsolata.  A szülők valós eszközöket és segítséget kapnak másként fejlődő gyermekük elfogadásában, nevelésében.

Bölcsődei szakemberek szakmai támogatása  Folyamatosan növekszik és differenciálódik az intézmény szakdolgozóinak gyógypedagógiai tudása, bővülnek módszertani ismeretei, javul a fejlesztő eszközök tudatos használata.  Hatékony segítséget kapnak a kisgyermeknevelők, az sajátos nevelési igényű gyerekek és szüleik támogatásában, aktuális szakmai tapasztalataik, dilemmáik, nehézségeik megosztásában.  Növekszik a kisgyermeknevelők magabiztossága, hatékonysága a szülőkkel való kommunikációban.  Elindul a belső szakmai közösségek fejlődése, szakmai-módszertani tudásmegosztása, jó-gyakorlatok átadása.

61

3.1.3 Pszichológus Az intézményben 1 fő pszichológus szakember lát el szakfeladatokat, a 11 bölcsődei intézményben, a Fészek Családi Napköziben és Biztos Kezdet Gyermekházban, havi szinten előre meghatározott látogatási renddel. Munkakör általános célja, célcsoportja A munkakör célja, a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek pszichológiai szempontú szűrése, valamint a kisgyermeknevelők szakmai támogatása a tipikus fejlődéstől – általános magatartásában, viselkedésében, szociális készségeiben, korosztályához-, felnőttekhez való viszonyában, játéktevékenységének módjában, tartalmában, érzelmi reakcióiban, evési, ürítési funkciókban tapasztalt – eltérő gyermekek bölcsődei ellátásában. Célcsoportok: pécsi bölcsődei ellátásban részesülő, pszicho-szociális, mentális fejlődésben eltérést mutató gyermekek és családjaik  pécsi bölcsődei ellátásban dolgozó szakemberek 

Fő feladatok E. Kisgyermekellátás, családtámogatás

 A bölcsődés gyermekek pszichológiai szempontú szűrése,  a mentális támogatásra szoruló és/vagy a krízis, trauma hatása alatt álló gyermekek és/vagy sajátos nevelési igényű gyermekek kiszűrése, a számukra legmegfelelőbb segítség közvetítése,  a nem sajátos nevelési igényű, de pszicho-szociális, mentális fejlődésben eltérést mutató gyermekek bölcsődei napirendbe, játéktevékenységbe ágyazott mentális támogatása, egyéni vagy csoportos formájú segítése,  a szülői tájékoztatást és tanácsadás megvalósítása,  szükség esetén családkonzultáció biztosítása,  szükség esetén, a család delegálása a probléma súlyossága és típusa szerint kompetens külső szakemberhez, intézményhez,  igény esetén szülőcsoport indítása kényes nevelési kérdések tisztázására, gyermeknevelési módszerek átadására, családi funkciók megerősítésére,  részvétel szülői értekezleteken, „Bölcsődés leszek” szülőcsoportos foglalkozásokon. II. Kisgyermeknevelők szakmai támogatása  Az intézmény szakembereink belső képzése, pszichológiai szempontú ismeretek átadása – különös tekintettel: fejlődés lélektani ismeretek, 62

(családi)rendszerszemlélettel kapcsolatos tudás, nevelési módszerek, nevelői attitűdök, kisgyermekek pszichés támogatása, szorongás-oldás, stressz-oldás, magatartásrendezés területén – egyéni és csoportos – szakmai támogatása; az adott bölcsőde igényeihez igazított, éves munkatervben rögzített módon megvalósítva.

Alkalmazott módszerek Kisgyermekellátás, családtámogatás        

megfigyelés szerepjáték bábterápia egyéni tanácsadás család konzultáció szülőcsoport játszóház (mintanyújtás) tematizált hírlevél

Bölcsődei szakemberek szakmai támogatása          

esetmegbeszélés tematizált szakmai műhely egyéni tanácsadás, szakmai konzultáció csoportfoglalkozás tréning bemutató szituatív szerepjáték előadás video tréning video-, film vetítés, elemzés

Várt eredmények, hatások I. Kisgyermekellátás, családtámogatás Növekszik a lehetőségek száma a pszichés-, mentális fejlődéstől, - magatartásukban, szociális készségeikben, egyéb ismérvekben – jelentős eltérést mutató - és/vagy a krízis, trauma hatása alatt álló, - és/vagy sajátos nevelési igényű gyermekek felismerésére, szakszerű támogatására, lelki fejlődésük egészséges mederbe történő visszaterelésére.

63

 A szülők szakszerű segítséget, tájékoztatást kapnak állapotáról.  A szülők – együttműködésük esetén – lehetőséget kaphatnak,

gyermekük

- az esetlegesen családi rendszerből következő, - a gyermek lelki fejlődését károsan befolyásoló, vagy azt kiváltó szülői magatartásformák, nevelési attitűdök felismerésére, tudatosítására.  A családtagok egyéni tanácsadás keretében, támogatást kapnak gyermekük elfogadásában, családi életük átgondolásában, segítséget kapnak a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítéséhez szükséges szülői teendők megvalósításában.  A hasonló problémával küzdő szülők számára több alkalmas szülőcsoport biztosíthatja a szülők mentális feldolgozási folyamatainak közösségi támogatását, egyes szülői attitűdök megváltoztatását, a nevelési módszerek, eszközök elsajátítását.  A szülőcsoport lehetőséget biztosít a szülői közösség fejlesztésére, a szakemberek által támogatott önsegítő-csoport folyamatok beindulására, az izoláció élményének csökkenésére, közös családi programok szervezésére.  Javul a szülői tudatosság és felelősségérzet mértéke, a szülők valós eszközöket és segítséget kapnak gyermekük elfogadásában, nevelésében, saját problémáik kezelésében, a gyermek érdekeinek szem előtt tartásában.

Bölcsődei szakemberek szakmai támogatása  

 

Folyamatosan növekszik és differenciálódik az intézmény szakdolgozóinak pszichológiai tudása, bővülnek módszertani ismeretei. Hatékony segítséget kapnak a kisgyermeknevelők, a magatartás problémás, nehezen kezelhető gyerekek és szüleik támogatásában, aktuális szakmai tapasztalataik, dilemmáik, nehézségeik megosztásában. Növekszik a kisgyermeknevelők magabiztossága, hatékonysága a szülőkkel való kommunikációban. Elindul a belső szakmai közösségek fejlődése, szakmai-módszertani tudásmegosztása, jó-gyakorlatok átadása.

64

3.1.4 Szaktanácsadó – intézményi szociális munkás

Az intézményben 1 fő intézményi szociális munkás szakember lát el szakfeladatokat, a 11 bölcsődei intézményben, havi szinten előre meghatározott látogatási renddel. Munkakör általános célja, célcsoportja A munkakör célja, a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek gyermekvédelmi értelemben vett nyomom követése. A gyermek veszélyezettségének vélelme esetén, az intézményi jelzési kötelezettség teljesítése, a gyermekvédelmi esetek nyomon követése, kapcsolattartás a szociális és egészségügyi intézményrendszer szakembereivel. Továbbá a kisgyermeknevelők szakmai támogatása a gyermekvédelmi esetek kezelésében, a családdal való kapcsolattartás támogatásában a gyermekek bölcsődei ellátásában. Célcsoportok:  

pécsi bölcsődei ellátásban részesülő, gyermekvédelmi veszélyeztetett gyermekek és családjaik pécsi bölcsődei ellátásban dolgozó szakemberek

szempontból

Fő feladatok I. Kisgyermekellátás, családtámogatás  A bölcsődés gyermekek gyermekvédelmi szempontú nyomon követése,  a szülői tájékoztatás és tanácsadás megvalósítása,  szükség esetén, a család delegálása a probléma súlyossága és típusa szerint kompetens külső szakemberhez, intézményhez,  igény esetén részvétel a kényes nevelési kérdések tisztázására, gyermeknevelési módszerek átadására, családi funkciók megerősítésére indított szülőcsoportok vezetésében,  részvétel szülői értekezleteken, „Bölcsődés leszek” szülőcsoportos foglalkozásokon,  kapcsolattartás a szociális-, gyermekvédelmi és egészségügyi ellátórendszer intézményeivel, szakembereivel,  szükség esetén az intézmény gyermekvédelmi jelzési kötelezettségének teljesítése, a jelzett esetek nyomon követése,

65

 a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy védelembe vett, vagy nevelésbe vett gyermekek bölcsődei ellátásban való részvételének támogatása,  a gyermeki jogok intézményen belüli érvényesülésének felügyelete. II. Kisgyermeknevelők szakmai támogatása  Az intézmény szakembereink belső képzése, szociális, gyermekvédelmi szempontú ismeretek átadása – különös tekintettel: a gyermekjóléti alapellátás formáira, gyermeki jogokra, gyermekbántalmazás formáira, a családtámogatási rendszerre, a (családi) rendszerszemlélettel kapcsolatos tudásra – egyéni és csoportos – szakmai támogatása; az adott bölcsőde igényeihez igazított, éves munkatervben rögzített módon megvalósítva.

Alkalmazott módszerek Kisgyermekellátás, családtámogatás       

megfigyelés egyéni tanácsadás család konzultáció szülőcsoport játszóház (mintanyújtás) tematizált hírlevél játék és ruha börze szervezése

Bölcsődei szakemberek szakmai támogatása        

esetmegbeszélés tematizált szakmai műhely egyéni tanácsadás, szakmai konzultáció csoportfoglalkozás tréning előadás video tréning video-, film vetítés, elemzés

Várt eredmények, hatások Kisgyermekellátás, családtámogatás 

Növekszik a lehetősége a - a gyermekvédelmi esetek észlelésének, - gyermekvédelmi esetek jelzésének, 66

- a gyermekvédelmi prevenció intézményen belüli megvalósításának, - magatartásukban, szociális készségeikben, egyéb ismérvekben – jelentős eltérést mutató - és/vagy a krízis, trauma hatása alatt álló, szakszerű támogatására, lelki fejlődésük egészséges mederbe történő visszaterelésére.  A szülők – együttműködésük esetén – lehetőséget kaphatnak, - az esetlegesen családi rendszerből következő, - a gyermek lelki fejlődését károsan befolyásoló, vagy azt kiváltó szülői magatartásformák, nevelési attitűdök felismerésére, tudatosítására.  A családtagok egyéni tanácsadás keretében, támogatást kapnak gyermekük elfogadásában, családi életük átgondolásában, segítséget kapnak a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítéséhez szükséges szülői teendők megvalósításában.  Javul a szociális és gyermekvédelmi intézményekkel való együttműködés.

Bölcsődei szakemberek szakmai támogatása 



 

Folyamatosan növekszik és differenciálódik az intézmény szakdolgozóinak gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos tudása, bővülnek módszertani ismeretei. Hatékony segítséget kapnak a kisgyermeknevelők, a gyermekvédelmi gyerekek és szüleik támogatásában, aktuális szakmai tapasztalataik, dilemmáik, nehézségeik megosztásában. Növekszik a kisgyermeknevelők magabiztossága, hatékonysága a szülőkkel való kommunikációban. Elindul a belső szakmai közösségek fejlődése, szakmai-módszertani tudásmegosztása, jó-gyakorlatok átadása.

67

3.1.5 Szaktanácsadó – esélyegyenlőségi felelős Az intézményben 1 fő intézményi Esélyegyenlőségi felelős szakember lát el szakfeladatokat. Munkakör általános célja, célcsoportja A munkakör célja, a Biztos Kezdet gyermekház működésének módszertani támogatása, a gyermekház szakemberei számára szakmai segítségnyújtás biztosítása. A pécsi gyermekház szakmai módszertani központtá válásának elősegítése. A biztos kezdet módszereinek bölcsődei gyakorlatba átültethető szakmai tartalmainak, bölcsődékben történő megerősítése a hátrányos helyzetű, sokproblémás családok támogatásában. A Kisgyermek Szociális Intézmények Esélyegyenlőségi tervének folyamatos frissítésében, megvalósításában való aktív részvétel. A dolgozók esélyegyenlőségi szempontú továbbképzésének megvalósítása. Célcsoportok: 

a Biztos Kezdet gyermekház ellátásban részesülő gyermekek és családjaik,  az intézmény bölcsődéiben és a Biztos Kezdet gyermekházban dolgozó szakemberek Fő feladatok az intézmény szakmai munkájának támogatásában          

Aktív részvétel a Biztos Kezdet gyermekház szakmai munkájában, módszertani segédanyagok, „jó gyakorlatok” folyamatos gyűjtése, szakmai anyagok, kiadványok, tájékoztatók készítése, a gyermekház és bölcsőde kapcsolatának folyamatos támogatása, erősítése, együttműködés, kapcsolattartás erősítése az ország más gyermekházaival és a gyermekjóléti alapellátás más intézményével, work shop-ok, műhelyek, szakma- és szakmaközi megbeszélések rendszeresítése, szakmai napok, konferenciák szervezése, az intézményt és ellátotti körét érintő felmérések készítése, kiértékelése, tanulmányok, esettanulmányok írása, az intézmény kutatás-fejlesztési tevékenységébe való aktív részvétel, az intézmény esélyegyenlőség szempontjából releváns tevékenységeiben szakmai tanácsadás biztosítása, az esélyegyenlőségi szempontok intézményi szintű felügyelete, 68

 az intézményi Esélyegyenlőségi terv folyamatos frissítése,  az intézmény forrásteremtő, pályázati tevékenységében való aktív részvétel,  az intézmény szakembereinek belső képzése, szakmai módszertani szempontú – egyéni és csoportos – szakmai támogatása, tematizáltan, az adott bölcsőde igényeihez igazított, éves munkatervben rögzített módon megvalósítva.

Alkalmazott módszerek Intézményi szakemberek szakmai támogatása          

esetmegbeszélés egyéni- és csoportos tanácsadás szakmai konzultáció csoportfoglalkozás előadás tematizált szakmai műhely kiadványok felmérések szakmai nap, konferencia módszertani film

Várt eredmények, hatások 

       

Folyamatosan növekszik és differenciálódik az intézmény dolgozóinak szakmai tudása, bővülnek módszertani ismeretei, nő a szakdolgozók szakmai tudatossága. Az intézmény dolgozóinak esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudása és speciális ismeretei bővülnek. A Kisgyermek Szociális Intézmények Esélyegyenlőségi tervének folyamatos frissítése, tartalmának megvalósítása biztosított. Megvalósul a dolgozók esélyegyenlőségi szempontú továbbképzése. A Biztos Kezdet Gyermekház szakmai-módszertani támogatottsága megerősödik. Megerősödik az intézmény szakmai módszertani eszköztára a hátrányos helyzetű, sok-problémás családok támogatásában. Bővül az intézmény célzott kiadványainak, tájékoztató anyagainak száma. Javul az intézmény forrásteremtő képessége. A megvalósított és kiértékelt felmérések, kutatási projektek segítségével a szolgáltatások differenciáltsága, célzott szolgáltatások indítására válik lehetőség, továbbá láthatóbbá válnak trendek, szülői attitűd változások, szükségletek, igények. 69

 

Elindul a belső szakmai közösségek fejlődése, szakmai-módszertani tudásmegosztása, jó-gyakorlatok átadása. Fejlődnek az intézmény szakmai partnerkapcsolatai, együttműködései.

3.1.6 Játszóház vezető pedagógus Az intézményben 1 fő játszóház vezető kisgyermeknevelő szakember lát el szakfeladatokat, a 11 bölcsődei intézményben, havi szinten előre meghatározott látogatási renddel. Munkakör általános célja, célcsoportja A munkakör célja, a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek számára a magyar népzenei kultúra, népdalainak, mondókáinak népi játékainak megjelenítése a bölcsődei ellátásban, játéktevékenységekben. A népi ritmusok, mondókák, játékok fejlesztő és szorongásoldó hatásának és fontosságának megerősítése, dalok, mondókák, játékok tanítása a pécsi kisgyermekellátás szakdolgozóinak körében. Célcsoportok:  pécsi bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek és családjaik  pécsi bölcsődei ellátásban dolgozó szakemberek

Fő feladatok I. Kisgyermekellátás, családtámogatás  a magyar népi kultúra hagyományait őrző játszóház megvalósítása a bölcsődei csoportokban, előre egyeztetett havi látogatási rend szerint,  részvétel szülői értekezleteken, „Bölcsődés leszek” szülőcsoportos foglalkozásokon. II. Kisgyermeknevelők szakmai támogatása  Az intézmény szakembereinek belső képzése, a népi hagyományok bölcsődei játéktevékenységben való megjelenésének lehetőségeiről, a gyermekek játék tevékenységéről, az innovatív pedagógiai módszerek bölcsődei alkalmazásának lehetőségeiről és módjáról.

70

Alkalmazott módszerek Kisgyermekellátás, családtámogatás  játszóház (mintanyújtás)  csoportfoglalkozás  tematizált hírlevél – mondóka és dal-gyűjtemény, hanganyagok

Bölcsődei szakemberek szakmai támogatása    

tematizált szakmai műhely egyéni tanácsadás, szakmai konzultáció csoportfoglalkozás előadás, video-, film vetítés, elemzés

Várt eredmények, hatások Kisgyermekellátás, családtámogatás  Az intézmény szakmai munkájával hozzájárul a magyar hagyományok őrzéséhez, mondókák, dalok, népi játékok továbbéléséhez,  erősödik a gyermekek testtudata, ritmusérzéke, figyelme, testük koordinálásának képessége, fejlődik hallásuk, idegrendszerük, oldódhat esetleges szorongásuk.

Bölcsődei szakemberek szakmai támogatása 

 

Folyamatosan növekszik és differenciálódik az intézmény szakdolgozóinak népi kultúrával kapcsolatos tudása, bővülnek népdal és mondóka ismereti tudásuk. A népdalok, mondókák játéktevékenységbe történő megjelenítésével és alaklazásával bővül a kisgyermekvelők módszertani eszköztára, bővülnek a kisgyermeknevelők pedagógiai ismeretei, javul fogékonyságuk az új pedagógiai módszerekre.

71

3.1.7 Intézményi mentálhigiénikus kisgyermeknevelő Az intézményben 1 fő mentálhigiénikus, kisgyermeknevelő szakember lát el szakfeladatokat, a 11 bölcsődei intézményben, havi szinten előre meghatározott látogatási renddel.

Munkakör általános célja, célcsoportja Az intézmény egyes munkaköreihez kapcsolódó – munka jellegéből adódó – pszichoszociális kockázati tényezők csökkentése, az intézmény munkatársainak stressz kezelő képességének, kommunikációs- és konfliktuskezelő hatékonyságának javítása, kiégés megelőzés, belső munkahelyi közösségek fejlesztése, dolgozói kezdeményezések artikulációja, szükség esetén munkatársak, vezetők közti konfliktusok rendezésének támogatása. A bölcsődevezetők vezetői hatékonyságának növelése, vezető-támogatás megvalósítása. Célcsoportok:    

intézmény szakdolgozói, munkatársai bölcsődevezetők csoportvezetők bölcsődei közösségek

Fő feladatok  Az intézmény igazgatója által 2 évente elrendelt pszichoszociális kockázatértékelés eredményeinek bölcsődénkénti ismertetése, elemzése.  A pszichoszociális kockázatok csökkentésében vezetői stratégiák, akciótervek kidolgozásának támogatása, azok megvalósításában való aktív közreműködés.  A dolgozói elégedettségmérés és egyéb általános dolgozói véleménykérések kiértékelése.  Az intézmény munkatársainak belső továbbképzése: kommunikáció, konfliktuskezelés, stressz-oldó technikák elsajátításának támogatása és kiégés megelőzés témákban, tematizáltan, az adott bölcsőde igényeihez igazított, éves munkatervben rögzített módon megvalósítva.  Vezető támogatás megvalósítása, a vezetővel egyeztetett céllal, módszerrel és gyakoriságban.  Egyéni mentálhigiénés konzultáció biztosítása az intézmény dolgozói számára.

72

 Az intézmény igazgatója, vagy a bölcsődevezető kérésére, tematizált csoportfoglalkozás, szakmai műhely, tréning megvalósítása, előzetes egyeztetés alapján.  Önkéntesség elvének megvalósulása esetén, a munkatársak egymás közti és/vagy vezetőikkel való – a napi munkavégzés hatékonyságát rontó, elhúzódó, külső, harmadik személy bevonását igénylő – konfliktusainak mediációs módszerekkel törtnő rendezése.  Fegyelmi ügyek kivizsgálása alatt és a végső döntés meghozatalát követően – szükség esetén – az érintett dolgozó, valamint munkahelyi közösségének mentális feldolgozási folyamatainak és a dolgozó közösségi rehabilitációjának támogatása.  Az intézmény munkatársainak szakmai projekt-kezdeményezéseinek artikulációja – az igazgatósági döntéshozatalra alkalmas – projekttervek, képzési programok előkészítésében való aktív részvétel.  Az intézmény forrásteremtő tevékenységében – pályázatfigyelésbe, pályázatírásba, pályázati programok megvalósításába – való aktív részvétel.

Alkalmazott módszerek         

     

egyéni tanácsadás, konzultáció coaching mediáció facilitáció tréning személység fejlesztő foglalkozás csapatépítés közösségépítés stressz-oldó technikák tematizált szakmai műhely klub foglalkozás szituatív szerepjáték előadás video-, filmvetítés, projektgenerálás, tervezés, projektmenedzsment

73

Várt eredmények, hatások 

 

      

Folyamatosan csökkennek az intézmény pszichoszociális kockázati tényezői, összintézményi és bölcsődei szinten is javul a pszichoszociális kockázatelemzés eredménye. Javul a dolgozói elégedettség. Kézzelfogható eszközöket kapnak a munkatársak, kommunikáció, konfliktuskezelés, stressz-oldás, önérvényesítés területén. Javul a szakdolgozók kommunikációs-, konfliktuskezelő-, problémamegoldó képessége és hatékonysága, ezáltal bővül az adott bölcsődén belül kezelhető ügyek köre és száma. Növekszik a munkatársak önbizalma, erősödik szakmai identitása. Jelentősen csökken az elhúzódó, kezeletlen munkahelyi konfliktusok száma és a közösségre gyakorolt negatív hatása. Bővülnek a vezetők alkalmazott menedzsmenti ismeretei és eszköztára, javul munkaszervezési és kommunikációs hatékonysága. Az intézmény belső közösségei erősödnek, javul a közösségi védőerő. Javul az intézményen belüli tudásátadás készsége, létrejönnek bejáratódnak az ehhez szükséges fórumok, csatornák. A munkatársak segítséget kapnak egyéni- és közösségi kezdeményezéseik formába öntéséhez, azok megvalósíthatósági feltételeinek kidolgozásához. Javul az intézmény forrás-teremtő képessége, növekszik a nyertes pályázatok száma.

3.1.8 Intézményi dietetikus Az intézményben 1 fő intézményi dietetikus szakember lát el szakfeladatokat, a 11 bölcsődei intézményben. Munkakör szakmai tartalmának általános célja, célcsoportja A munkakör célja, a bölcsődei gyermekétkeztetés és az élelmezési üzemek szakmai felügyelete, monitorozása, ellenőrzése, jogszabályi környezetnek való megfelelőségének biztosítása, minőségének folyamatos fejlesztése, szakdolgozók képzésének megvalósítása. Célcsoportok:  pécsi bölcsődei ellátásban dolgozó szakemberek,

74

Fő feladatok a szakdolgozók szakmai támogatásában 

Az intézmény gyermekélelmezési feladatainak folyamatos és zavartalan ellátásának biztosítása. A diétás étkeztetés tervezése, szervezése. Az elelemezési üzemek működésének folyamatos monitorozása, napi munkavégzés megfigyelése előzetesen egyeztetett és ad hoc formában is. A konyhák higiénés állapotának, takarítási technológiájának fejlesztésében, ellenőrzésében való aktív részvétel. Személyre szabott, egyéni visszajelzés, értékelés megvalósítása. Vezetőtájékoztatás megvalósítása a szakmai munka minőségéről, szükséges beavatkozások elvégzéséről. Az élelmezésvezetők szakmai munkájának koordinálása, szakmai támogatása. érintő minőségfejlesztési folyamataiban. Étlap- és étkezés elemzések megvalósítása, kiértékelése. Receptúrafejlesztés, receptgyűjtés. Szükség szerint bölcsődevezetői, élelmezésvezetői tanácsadás, konzultáció biztosítása, a gyermekélelmezéssel kapcsolatos szakfeladatokban. Vezetői felkérésre, részvétel a teljesítményértékelésben. Igazgatói felkérésre rendkívüli megfigyelések, teljesítményértékelés készítése adott dolgozó, vagy bölcsődei élelmezési üzem tekintetében. Az intézmény élelmezésvezetőinek, konyhai dolgozóinak belső képzése szakmai módszertani szempontú – egyéni és csoportos – szakmai támogatása, az adott bölcsőde igényeihez igazított, éves munkatervben rögzített módon megvalósítva. Részvétel a gyermekek-szülők egészségnevelését célzó intézményi programokban. A korszerű táplálkozás népszerűsítése. Táplálkozással összefüggő információnyújtás, és kiadványszerkesztés. Diétás tanácsadás. Élelmezéssel kapcsolatos szülői észrevételek kezelése, esetleges panaszok kezelése, kivizsgálása igazgatói utasításra. Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a tervezet elkészítése, részvétel a megvalósításban.

    

   



 

Alkalmazott módszerek Bölcsődei szakemberek szakmai támogatása      

megfigyelés monitoring szakmai konzultáció csoportfoglalkozás tanácsadás előadás 75

 tematizált szakmai műhely

Várt eredmények, hatások   



4

A bölcsődei élelmezési üzemek működése követi a jogszabályi környezet változásait, aktuális elvárásait. Hatékony segítséget kapnak a bölcsődevezetők, élelmezésvezetők a konyhai és bölcsődei szakdolgozók, a gyermekélelmezési feladatok ellátásában. Folyamatosan javul a gyermekelemezés minősége. Elindul a belső szakmai közösségek fejlődése, szakmai-módszertani tudásmegosztása, jó-gyakorlatok átadása.

Intézményi műhelyfoglalkozások

4.1 Módszertani szakmai műhely   

Műhely vezetői: Imhoffné Takács Ágota Időpont: minden hónap 3. hétfője, 14-15óra Helyszín: Napsugár bölcsőde oktatóterem A kisgyermek ellátás területét érintően még nagy szakmai hiányosság a bölcsődei minőségbiztosítás hiánya. A gyermekek részére a jó színvonalon működtetett napközbeni ellátások kialakításához és fejlesztéséhez – az intézményi szinten jelenleg megvalósítás alatt álló – protokollok elkészítése nagy segítséget fog nyújtani a szakemberek számára. A protokollok speciális szituációkra való javaslatok a meghatározott ellátás elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája, amely az ellátás megkívánt standardjának való megfelelést szolgálja. 2016 nyarán a módszertani szakértői csoport elkezdte kidolgozni a Napközbeni ellátás- bölcsődei munka minőségbiztosítását. A szakmai műhely elsődleges célja az lenne, hogy a már elkészült szakmai anyagot közösen a kisgyermeknevelőkkel megbeszéljük és véleményezzük, valamint, ha a témák során felmerülnek szakmai kérdések és dilemmák, akkor arra hatékony válasz szülessen a műhely munka során. A protokollok szakmai munkában történő alkalmazásának célja az egységes szakmai munka, az egységes szakmai nyelv használata és az ellátás minőségi javulása.

76

MŰHELY CÍME A MŰHELY MUNKA CÉLJA: CÉLCSOPORT:

RÖVID TARTALOM:

ALKALMAZOTT MÓDSZER:

MÓDSZERTANI SZAKMAI MŰHELY A KISGYERMEKNEVELŐK SZAKMAI ISMERETEINEK FELFRISSÍTÉSE, FŐBB TÉMAKÖRÖK KIEMELÉSE, ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ GYAKORLATI FELADATOK ÚJRA ÉRTELMEZÉSE A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS JEGYÉBEN KISGYERMEKNEVELŐK A MŰHELY MUNKA SORÁN LEHETŐSÉGÜK NYÍLIK A KISGYERMEKNEVELŐKNEK MEGISMERNI ÉS VÉLEMÉNYEZNI A SZAKMAI MUNKA ADOTT TÉMAKÖRÉRE KIDOLGOZOTT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ANYAGOT. A MŰHELY MUNKA INTERAKTÍV BESZÉLGETÉSRE HÍVJA A NEVELŐKET, A KÖZÖS EGYÜTTGONDOLKOZÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ SORÁN VÁLASZT KAPNAK SZAKMAI KÉRDÉSEIKRE, ÉS A SZAKMAI MUNKÁT ÉRINTŐ DILEMMÁIKRA ÚGY, HOGY KÖZBEN MEGISMERHETIK MÁS BÖLCSŐDÉBEN, HOGY TÖRTÉNNEK A SZAKMAI MUNKA GYAKORLATBAN VÉGZETT RENDJE, PROTOKOLLJA. INTERAKTÍV KOMMUNIKÁCIÓ- KÖLCSÖNÖS INFORMÁCIÓ NYÚJTÁS.

77

HÓNAP

OKTÓBER

NOVEMBER

DECEMBER

JANUÁR

FEBRUÁR

MÁRCIUS

ÁPRILIS

MÁJUS

JÚNIUS

TEMATIKA 

CSALÁDLÁTOGATÁS



BESZOKTATÁS



KÉRDÉSEK, DILEMMÁK MEGBESZÉLÉSE



SAJÁT KISGYERMEKNEVELŐ RENDSZER



NAPIREND






EGYÉNI SZÜKSÉGLETEK MEGISMERÉSE,



GONDOZÁS; PELENKAVÁLTÁS, MOSAKODÁS






GONDOZÁS; ÉTKEZTETÉS






ÖNÁLLÓSODÁS SEGÍTÉSE



LEVEGŐZÉS



JÁTÉK AZ UDVARON






SZOBATISZTASÁGRA NEVELÉS






NEVELŐI MÓDSZEREK






JÁTÉK; - TERVEZÉS- ELŐKÉSZÍTÉS HELYZETEKBŐL VALÓ KILÉPÉS,



JÁTÉKKEZDEMÉNYEZÉS, KREATÍV TEVÉKENYSÉGEK






DOKUMENTÁCIÓ

78

–

SEGÍTÉS

–

4.2 SNI ellátás, fejlesztőpedagógia műhely   

Műhely vezetői: Szentgyörgyvári Éva és Vészi Krisztina Időpont: minden hónap 2. szerda, 14-15 óra Helyszín: Napsugár bölcsőde oktatóterem

A kisgyermekek napközbeni ellátásában jelenleg a bölcsőde az egyetlen meghatározó intézmény, mely a három éven aluli gyermekek részére szakmailag garantált ellátást, gondozást, nevelést nyújt. Középpontba került a sérüléssel, a mássággal élő gyermekekkel és felnőttekkel foglalkozó szakemberek neveléssel, fejlesztéssel, oktatással kapcsolatos tudása, a rendszer, amelyben az eltérő fejlődésűek ellátása történik. A megelőzés, a nevelés, a terápia újabb módszereinek kidolgozása hozzájárul a sajátos nevelési igényű gyermekek életminőségének javulásához, fejlesztésének lehetőségeihez. A bölcsődében végzett korai fejlesztő munkának, az eltérő fejlődésű gyermekek napközbeni ellátásának, gondozásának, nevelésének óriási jelentősége van. Ezért az egyéni bánásmódot igénylő kisgyermekekkel való foglalkozáshoz, a korai fejlesztéshez, integrált neveléshez módszertani, gyakorlati útmutatás szükséges a kisgyermeknevelőknek, a minél magasabb színvonalú szakmai munka végzéséhez. Tapasztalatok azt mutatják, hogy évről-évre növekszik az eltérő fejlődésű, másként viselkedő gyermekek száma. Az érintett gyermekek és családjuk helyzetét döntően befolyásolja, hogy időben felismerik-e problémájukat, bekerülnek-e minél hamarabb a korai ellátásba és megkapják-e a számukra megfelelő fejlesztő eljárásokat. A kisgyermekeknél felmerülő problémák felismerése és kezelése fontos feladatot jelent az érintett szakembereknek. Ezért a bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők részére szeretnénk szakmai segítséget nyújtani az egyéni bánásmódot igénylő kisgyermekekkel való foglalkozáshoz, és a korai fejlesztésükhöz kívánunk módszertani, gyakorlati útmutatást nyújtani. Egy tematikusan kidolgozott, rendszeres időközönként megtartott Kisgyermeknevelői Szakmai Műhely létrehozásával szeretnénk megismertetni a szakembereket a korai segítségnyújtás lehetőségeivel. A Műhely beindításával célunk, hogy a résztvevőkkel kialakítsunk egy közös gondolkodást, a korai intervenció megvalósításához. A Szakmai Műhelyben résztvevők megtanulják megfigyelni, észrevenni a mindennapok gyakorlatában a másként fejlődő kisgyermekeket. Fontos, hogy megismerkedjenek a fejlődésükben elmaradt, másként viselkedő, problematikus gyermekek sajátosságaival, a különböző részterületek fejlesztésének lehetőségeivel. A korai segítségnyújtás alapjaival, a korai fejlesztés gyakorlatával bővítsük az ismereteiket. A kisgyermekekkel foglalkozó szakemberek a mindennapi munkájuk során hasznosítani tudják a megszerzett ismereteket. A műhelymunkában kiemelt szerepet kap a megfelelő kommunikáció elsajátítása, mely elsősorban a szülőkkel való kapcsolattartásban tudnak majd hasznosítani. Lehetőséget kapnak a résztvevők az egyes témák feldolgozása kapcsán felvetődött kérdések megbeszélésére, konzultációra, esetfeldolgozásra. Cél a szakemberek problémaérzékenységének és problémamegoldó készségének növelése.A Szakmai Műhelyen a kisgyermeknevelőknek lehetőséget biztosítunk a saját élményű tapasztalataik megosztására, probléma megoldási stratégiák egymás közötti átadására, új módszerek kidolgozására.

79

Mindezeket a szakemberek által prezentált esetek feldolgozásával, megbeszélésével és a műhely vezetőinek szakmai irányításával, szaktudásával kívánjuk megvalósítani.

MŰHELY CÍME

FEJLESZTŐPEDAGÓGIAI MŰHELY

CÉLJA

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ELLÁTÁSÁHOZ, MÓDSZERTANI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, TUDÁS-, ÉS SZAKMAI ESZKÖZTÁR BŐVÍTÉSE.

CÉLCSOPORTJA

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEKET ELLÁTÓ, SPECIÁLIIIS CSOPORTOKBAN FELADATOT TELJESÍTŐ KISGYERMEKNEVELŐK.

RÖVID TARTALMA

TEMATIKA

HELYSZÍN IDŐPONTOK

A SZAKMAI MŰHELYEN A KISGYERMEKNEVELŐKNEK LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTUNK A SAJÁT ÉLMÉNYŰ TAPASZTALATAIK MEGOSZTÁSÁRA, PROBLÉMA MEGOLDÁSI STRATÉGIÁK EGYMÁS KÖZÖTTI ÁTADÁSÁRA, ÚJ MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSÁRA. MINDEZEKET A SZAKEMBEREK ÁLTAL PREZENTÁLT ESETEK FELDOLGOZÁSÁVAL, MEGBESZÉLÉSÉVEL ÉS A MŰHELY VEZETŐINEK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSÁVAL, SZAKTUDÁSÁVAL KÍVÁNJUK MEGVALÓSÍTANI.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

MAGATARTÁSI ZAVAROK KEZELÉSE I. MAGATARTÁSI ZAVAROK KEZELÉSE II. HIPERAKTÍVITÁS ÉS KEZELÉSE AUTISZTIKUS GYERMEK JELLEMZŐI, FELISMERÉSE AUTISZTIKUS GYERMEKKEL VALÓ BÁNÁSMÓD BESZÉDFEJLŐDÉS, MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS MOZGÁSFEJLŐDÉS SEGÍTÉSE FIGYELEM ÉS KONCENTRÁCIÓS ZAVAROK KEZELÉSE ÖNELLÁTÁS TERÜLETÉNEK MEGSEGÍTÉSE

NAPSUGÁR BÖLCSŐDE – 7624PÉCS BUDAI NAGY. A. 3

A MŰHELY FOGLALKOZÁSOK 13-14 ÓRÁIG TARTANAK.

80

4.3 Fejlődéslélektani, pszichológiai műhely   

Műhely vezetői: Sirbik Sándorné Tőrös Márta és Gruidl Zsuzsanna Időpont: minden hónap 2. kedd, 14-15:30 óra Helyszín: Napsugár bölcsőde oktatóterem

Az idei évben meghirdetésre kerül a bölcsődei pszichológiai ellátás szakterületéhez kapcsolódó szakmai ismeretek, módszerek bővítését, a problémafeldolgozást, szakmai személyiségfejlődést és innovációt támogató Pszicho-műhely. A műhelyfoglalkozások célja a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó ismeretek és tudás felfrissítése, a pszichoszociális kockázatok felismerése, a kisgyermekekhez való megfelelő nevelői hozzáállás pszichológiai szempontú támogatása, a kisgyermeknevelők problémamegoldó képességének, valamint a kommunikáció minőségének javítása. Az idei műhelyfoglalkozások középpontjában a kora gyermekkori fejlődés áll, a kötődés-elméletek és életciklus-krízisek, valamint az interakciók minőségének fókuszba állításával. A foglalkozások közvetett célja továbbá a bölcsődébe járó kisgyermekek mögött álló családok, családi élethelyzetek jobb megismerését szorgalmazó ismeretátadás és készségformálás. Az utóbbi évtizedekben a társadalom és a család a gyerek fejlődésében és nevelésében betöltött szerepe újraértékelődött, mely sok bizonytalansághoz vezetett, mind családi mind pedig szakmai körökben. Az új társadalmi változás a család struktúra megváltozását is magával hozza. A többgenerációs családok felbomlása nagymértékben befolyásolja a fiatal családok izolációját és a kisgyermek fejlődésében előbukkanó viselkedési problémák megoldásához szükséges kezelni a családon belüli támogatás hiányát. A többgenerációs családok gyakran mentesítették a fiatal szülőket, és így legalábbis enyhítően hatottak a csecsemő vagy kisgyermek regulációs zavaraira. A családi struktúra megváltozásával a család funkciók (pszichoszociális, szocializációs, reprodukciós, termelő, nevelő, kulturális) is sokszor sérülnek, illetve a funkciókat sokszor intézmények látják el, több-kevesebb sikerrel. Ebben a struktúra-változási folyamatban és funkciómegosztásban egyre több családot kell szakmailag is megtámogatni, hogy újrastrukturálja magát és magára találjon, illetve hogy minimalizálni tudja a sokszor elkerülhetetlen veszteségeit.

81

FEJLŐDÉSLÉLEKTANI, PSZICHOLÓGIAI MŰHELY TEMATIKA Műhely címe:

MIÉRT FONTOS A FEJLŐDÉS SZEMPONTJÁBÓL A KORA GYEREKKOR? MIT TUD HOZZÁADNI A FEJLŐDÉSHEZ A BÖLCSŐDE?

Célja:

A koragyermekkori fejlődésre vonatkozó ismeretek és tudás felfrissítése, a biológiai, pszichológiai, kulturális, társadalompolitikai nézőpontok megismerése, valamint a bölcsődék szerepvállalásának tudatosítása ebben a kontextusban.

Alkalmazott módszer:

interaktív információátadás, önálló szövegfeldolgozás, problémaközpontú megközelítés

Időtartam:

90 perc

Várt eredmény:

A résztvevők kitekintést kapnak a koragyermekkori fejlődés különböző nézőpontjaira, fejlődik a több szempontú megközelítés, divergens gondolkodás és rugalmas szempontváltás képessége, megalapozódik a tudatos szakmai szerepvállalás.

Ajánlott irodalom:

Génektől a társadalomig (Biztos Kezdet kötetek I.)

2. Műhely címe:

ÉLETCIKLUS-KRÍZISEK JELENTŐSÉGE, HOGY TÁMOGATHATJA A KISGYERMEKNEVELŐ AZ ADOTT ÉLETCIKLUS-KRÍZIS SIKERES MEGOLDÁSÁT?

Célja:

Az életciklus-krízisek jelentőségének tudatosítása az én-erő kialakulásának szempontjából. Az Eriksoni pszichoszociális fejlődéselmélet áttekintése az első három életciklus-krízis kiemelt taglalásával:


- Bizalom vs. bizalmatlanság - Autonómia vs. kétségbeesés - Kezdeményezés vs. bűntudat interaktív információátadás, önálló szövegfeldolgozás, problémaközpontú megközelítés

Időtartam:

90 perc

Várt eredmény:

A résztvevőkben tudatosul az életciklus-krízis fogalma és jelensége, képessé válnak megkülönböztetni az életciklus-kríziseket az egyéb krízis-helyzetektől, és megfelelő kisgyermeknevelői hozzáállással támogatni az életciklus-krízisek sikeres megoldását.

Ajánlott irodalom:

Erikson, E.H. 2002. Gyermekkor és társadalom. Budapest: Osiris Révész György: Személyiség, társadalom, kultúra – a pszichoszociális fejlődés eriksoni koncepciója http://devpsy.pte.hu/files/tiny_mce/Revesz_Erikson.pdf

82

3. Műhely címe:

KÖTŐDÉS-ELMÉLETEK ÉS KÖTŐDÉSI TÍPUSOK HOGYAN ISMERHETŐK FEL?

Célja:

A klasszikus és modern kötődés témájú kutatások s elméletek áttekintése, tények és tévhitek azonosítása, a különböző kötődési típusok azonosítása, összefüggések a gyermekkori és felnőttkori kötődési viselkedések között



Időtartam:

90 perc

Várt eredmény:

Kötődéssel kapcsolatos tévhitek eloszlatása, a résztvevők képessé válnak a különböző kötődési típusok felismerésére, azonosítására

Ajánlott irodalom:

Hámori Eszter: A kötődéselmélet perspektívái – A klasszikusoktól napjainkig, Animula Kiadó 2015.

4. Műhely címe:

AZ ÉRZELMI – SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK ALAPFELTÉTELEI: ANYAI SZENZITIVITÁS, NEVELŐI SZENZITIVITÁS, AZ INTENZÍV INTERAKCIÓ ALKALMAZÁSÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK

Célja:

Annak tudatosítása hogy a gyermek szelf-fejlődésének meghatározója a korai gondozó-gyermek kapcsolat minősége. Fontos a szenzitivitás fogalmának tisztázása és a korai preverbális kommunikáció elemeinek felismerése, továbbá az intenzív interakció


interaktív információátadás, filmvetítés, problémaközpontú megközelítés

Időtartam:

90 perc

Várt eredmény:

Kisgyermeknevelői szenzitivitás növekedése, intenzív interakciós technikák tudatos alkalmazása

Ajánlott irodalom:

https://www.youtube.com/watch?v=UvIEwUbzF4c

5. Műhely címe:

HATÉKONY KISGYERMEKNEVELŐI KOMMUNIKÁCIÓ A GYERMEKKEL

Célja:

A Gordon módszer, az egyik legismertebb kommunikációs technika megismertetése a résztvevőkkel


interaktív információátadás, problémaközpontú megközelítés, helyzetgyakorlatok

Időtartam:

90 perc 83

Várt eredmény:

A személyközpontú megközelítés és kommunikációs technikák alkalmazása a bölcsődei élet mindennapjaiban.

Ajánlott irodalom:

Thomas Gordon: Pedagógiai eredményességi tréning

6. Műhely címe:

A KÖTŐDŐ NEVELÉS ELVEI ÉS A BÖLCSŐDEI NEVELÉSI ELVEK ÖSSZEILLESZTHETŐSÉGE

Célja:

Annak megvizsgálása, hogy a kötődő nevelés elvei (igény szerinti szoptatás, hordozás, együtt alvás a gyerekkel) hogyan illeszthetők össze a bölcsődei nevelési elvekkel? Nehézségek, lehetőségek körüljárása


interaktív információátadás, vita, problémaközpontú megközelítés

Időtartam:

90 perc

Várt eredmény:

A kisgyermeknevelők megismerik a kötődő nevelés elveit, értékrendjük formálódik, önálló álláspontot alakítanak ki és képviselnek a témával kapcsolatban

7. Műhely címe:

CSALÁDI HÁTTÉR – HONNAN ÉRKEZIK A GYERMEK A BÖLCSŐDÉBE? 1.

Célja:

A családi funkciók és életciklusok áttekintése, ceremóniák és rituálék, horizontális és vertikális feszültségforrások azonosítása a családban



Időtartam:

90 perc

Várt eredmény:

A családok, családi élethelyzetek jobb megértése, differenciáltabb szemléletmód

Ajánlott irodalom:

Kovács Réka Rozália: A család fejlődése, az életciklus-szemlélet http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2014/tel/09kovacsrekacsalad52_59. pdf

8. Műhely címe:

CSALÁDI HÁTTÉR – HONNAN ÉRKEZIK A GYERMEK A BÖLCSŐDÉBE? 2.

Célja:

A család mint rendszer megismerése, a rendszerszemléletű családterápia alapfogalmai: határok, szerepek, szabályok, hierarchia, cirkularitás



Időtartam:

90 perc

84

Várt eredmény:

A családok rendszerszemléletű megközelítése, differenciáltabb szemléletmód

Ajánlott irodalom:

Goldenberg H. és I.: Áttekintés a családról. I. kötet. Animula, 2008. 5. 6. fejezetek, 133-193.

9. Műhely címe:

REGULÁCIÓS ZAVAROK HOGYAN ISMERHETŐK FEL? MI ÁLL A HÁTTERÉBEN

Célja:

A leggyakoribb regulációs zavarok (klinikai szempontból a csecsemő- és a kisgyermekkor pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedési formák), felismerése: az excesszív sírás, krónikus nyugtalanság, az alvászavarok, valamint a táplálkozási és gyarapodási zavarok. Annak megismerése, mi állhat a hátterében, és milyen segítségnyújtás javasolt.



Időtartam:

90 perc

Várt eredmény:

A résztvevők idejében felismerik és jelzik a regulációs zavarokra utaló jellemzőket, azonosítják a kockázati tényezőket.

Ajánlott irodalom:

Hédervári – Heller Éva: A szülő-csecsemő konzultáció és terápia Animula Kiadó 2008.

85

MŰHELY CÍME

GYERMEKVÉDELMI MŰHELY

4.4 Gyermekvédelmi műhely  



Műhely vezetői: Schafferné Horváth Eszter és Gruidl Zsuzsanna Időpont: minden hónap 4. hétfő, 14-15 óra Helyszín: Napsugár bölcsőde oktatóterem

A gyermekvédelmi műhely a bölcsődék gyermekvédelmi prevenciós és korrekciós feladatainak megvalósítására, módszertani eszközök, jó gyakorlatok átadására, azok közös kialakítására törekszik elsődlegesen. A bölcsődei ellátás területén is egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyermekvédelmi prevenció fontossága, annak megvalósítása. A kisgyermekes családoknál ma már nem szükséges krízis, vagy diszfunkcionális működés ahhoz, hogy a családi-, szülői szerepek tekintetében megerősítésre, támogatásra, szakmai segítségre ne lenne szükség. A bölcsődei ellátásban is el kell fogadnunk azt a tényt, hogy a gyermekkor első három évének kiemelkedő fontosságú védelme, intézményes támogatással, szakemberek segítségével kivitelezhető a családok számára. A krízisben lévő, nehéz élethelyzetet élő, „sok problémás”, szociális hátrányokkal küzdő családok gyermekei számára a bölcsődei ellátás tartalma még inkább felértékelődik, hiszen sok esetben az érzelmi biztonság, a szocializáció alapjait intézményeinkben sajátítják el a gyermekek. A kisgyermeknevelők számára szükséges olyan ismeretek megerősítése, technikák átadása, ami a napi gyakorlat szintjén támogatják a bölcsődei gyermekvédelem magas színvonalú megvalósítását. A műhely kiemelt célja a biztos kezdet szakmai módszertanának átadása, a bölcsődei gyakorlatba alkalmazható elemeinek átadása.

86

CÉLJA

CÉLCSOPORTJA

RÖVID TARTALMA

TEMATIKA

HELYSZÍN IDŐPONTOK

A BÖLCSŐDE PREVENTÍV FELADATAINAK MEGERŐSÍTÉSE, A GYERMEKVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA. TOVÁBBÁ MÓDSZERTANI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A GYERMEKVÉDELEM SZEMPONTÁBÓL ÉRINTETT, VÉDELEMBE VETT, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, HALOMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, „SOK PROBLÉMÁS” CSALÁDOK GYERMEKEINEK BÖLCSŐDEI ELLÁTÁSÁHOZ. KISGYERMEKNEVELŐK A SZAKMAI MŰHELYEN A KISGYERMEKNEVELŐKNEK LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTUNK A SAJÁT ÉLMÉNYŰ TAPASZTALATAIK MEGOSZTÁSÁRA, PROBLÉMA MEGOLDÁSI STRATÉGIÁK EGYMÁS KÖZÖTTI ÁTADÁSÁRA, ÚJ MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSÁRA. 1. A GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE, A BÖCSŐDE HELYE A GYERMEKVÉDELEM RENDSZERÉBEN, PREVENCIÓS ÉS KORREKCIÓS FELADATAI 2. A SEGÍTŐ BESZÉLGETÉS TECHNIKÁJA, LEHETŐSÉGEI, KERETEI, FORMÁI A BÖLCSŐDÉBEN 3. AZ ELVÁRÁSOK KEZELÉSE (SZÜLŐ- KISGYERMEKNEVELŐ, KISGYERMEKNEVELŐ- SZÜLŐ) 4. ESETMUNKA – RÉSZTVEVEVŐK SAJÁT ESETEINEK FELDOLGOZÁSA 5. A KRÍZIS FOGALMA, FAJTÁI (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CSALÁDI KRÍZISEKRE) 6. A GYERMEKBÁNTALMAZÁS FAJTÁI, TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA 7. ESETMUNKA – RÉSZTVEVEVŐK SAJÁT ESETEINEK FELDOLGOZÁSA 8. BIZTOS KEZDET MÓDSZERTANA, ALAPELVEI, EREDMÉNYESSÉGE 9. PTSD – OKTATÓFILM NAPSUGÁR BÖLCSŐDE – 7624PÉCS BUDAI NAGY. A. 3 MINDEN HÓNAP 4. HÉTFŐ A MŰHELY FOGLALKOZÁSOK 14-15 ÓRÁIG TARTANAK.

87

4.4. „Tónus” – Kommunikációs- és szakmai személyiségfejlesztő műhely   

Műhely vezetői: Dahn Nóra Időpont: minden hónap 1. kedd. 14-15:30 óra Helyszín: Napsugár bölcsőde oktatóterem

A dolgozói mentálhigiénés támogatása a munkahelyi pszichoszociális kockázatok csökkentése és a kiégés megelőzésének céljából kommunikációs és szakmai személyiségfejlesztő műhely segíti a kisgyermeknevelő munkatársakat. A műhelyfoglalkozások középpontjában gyakorlatorientált, szülőkkel való problémafelismerő és kezelő, önérvényesítő kommunikáció áll. A foglalkozások közvetett célja a szülőkkel való, megértő, egyezségre törekvő, együttműködésre ösztönző kommunikáció fejlesztése. Konfliktus megelőző, konfliktusmegoldó technikák internalizálása. 1. MŰHELY CÍME: CÉLJA: ALKALMAZOTT MÓDSZER: IDŐTARTAM:

Szülőre fokuszáló, problémára fokuszáló attitűd I A megnyilvánulások mögötti szükségletek és kérések megtalálása Interaktív információátadás, önkitöltő teszt

90 perc Saját érzelmek és gondolatok beazonosítása, VÁRT EREDMÉNY: tulajdonított és valós szükségletek differenciálása AJÁNLOTT IRODALOM:

a

megnyilvánulásoknak

„Tónus” munkafüzet

2. MŰHELY CÍME: CÉLJA: ALKALMAZOTT MÓDSZER: IDŐTARTAM:

Szülőre fokuszáló, problémára fokuszáló attitűd II A megnyilvánulások mögötti szükségletek és kérések megtalálása Helyzetgyakorlatok, szimulációk, problémaközpontú megközelítés.

90 perc Saját érzelmek és gondolatok beazonosítása, VÁRT EREDMÉNY: tulajdonított és valós szükségletek differenciálása AJÁNLOTT IRODALOM:

a

megnyilvánulásoknak

„Tónus” munkafüzet

3. MŰHELY CÍME: CÉLJA:

Empátia, szimpátia, bevonódás vagy segítség I A valódi megértés (értő figyelem) és a személyes határok felismerése és 88

gyakorlata ALKALMAZOTT MÓDSZER: IDŐTARTAM: VÁRT EREDMÉNY: AJÁNLOTT IRODALOM:

Interaktív információátadás, önkitöltő teszt 90 perc A helyzet és a szükségletekhez kérésekre adott adekvát megnyilvánulások „Tónus” munkafüzet

4. MŰHELY CÍME: CÉLJA: ALKALMAZOTT MÓDSZER: IDŐTARTAM: VÁRT EREDMÉNY: AJÁNLOTT IRODALOM:

Empátia, szimpátia, bevonódás vagy segítség II A valódi megértés (értő figyelem) és a személyes határok felismerése és gyakorlata Helyzetgyakorlatok, szimulációk, problémaközpontú megközelítés. 90 perc A helyzet és a szükségletekhez kérésekre adott adekvát megnyilvánulások „Tónus” munkafüzet

5. MŰHELY CÍME: CÉLJA: ALKALMAZOTT MÓDSZER: IDŐTARTAM:

Szakmai én határok tartása, avagy a megrendelő-szolgáltató attitűd jelentéstartalma A bölcsőde, mint valós szükségletet kielégítő és igényeket keltő szolgáltatás értelmezése. Helyzetgyakorlatok, szimulációk, problémaközpontú megközelítés.

90 perc A szakmai identitás megerősödése, szakmailag reális és irreális szülői VÁRT EREDMÉNY: elvárások kezelése. AJÁNLOTT IRODALOM:

Tónus” munkafüzet

6. MŰHELY CÍME: CÉLJA: ALKALMAZOTT

Kik a nehéz szülők és hogyan értsünk szót velük? I. Konfliktuskezelés Interaktív információátadás, helyzetgyakorlatok, megközelítés.

MÓDSZER: IDŐTARTAM: 90 perc VÁRT EREDMÉNY: Eredményesebb, együttműködőbb kommunikáció AJÁNLOTT IRODALOM: Tónus” munkafüzet

89

problémaközpontú

7. MŰHELY CÍME: CÉLJA: ALKALMAZOTT

Kik a nehéz szülők és hogyan értsünk szót velük? II Konfliktus-megelőzés Interaktív információátadás, helyzetgyakorlatok, megközelítés.

problémaközpontú

MÓDSZER: IDŐTARTAM: 90 perc VÁRT EREDMÉNY: Eredményesebb, együttműködőbb kommunikáció AJÁNLOTT IRODALOM: Tónus” munkafüzet


„Rosszhír” közlése A szorongás és feszültséggócok kezelése negatív információk közlésénél Interaktív információátadás, helyzetgyakorlatok, szimulációk, problémaközpontú megközelítés.

ALKALMAZOTT MÓDSZER: IDŐTARTAM: 90 perc VÁRT EREDMÉNY: Kellemetlen, „rossz hírek” konstruktív szorongásmentes közlése AJÁNLOTT IRODALOM: Tónus” munkafüzet


ALKALMAZOTT MÓDSZER: IDŐTARTAM:

Delegálás. Speciális élethelyzetben lévő szülőkkel való kommunikáció. A kisgyermeknevelő kompetenciáját meghaladó, de a gyermek érdekeit, szükségleteit szolgáló kiegészítő szolgáltatások (gyógypedagógus, szoc.munkás, pszichológus Stb.) Tapintatos ajánlása a szülőnek. Interaktív információátadás, problémaközpontú megközelítés.

90 perc Az előítéletek csökkenése VÁRT EREDMÉNY: kompetenciával rendelkező szakemberhez. AJÁNLOTT IRODALOM:

Tónus” munkafüzet

90

és

helyzetgyakorlatok,

bizalommal

fordulás

szimulációk,

a

megfelelő

4.5 Népi kultúra, szabad játék, hagyomány, művészeti nevelés műhely   

Műhely vezetői: Dénes Anett Időpont: minden hónap 2. csütörtök 14-15:30 óra Helyszín: Napsugár bölcsőde oktatóterem Szabadság? „A más szabadságát az tiszteli, aki szabad akar lenni.” Kazinczy Ferenc Szabdalás vagy szabadság? Élhetetlen kuszaság vagy átláthatatlan élet? Törvény vagy törvényszegés? Rendbontás vagy különcködés? Hatalom vagy bizalom? Elfogadás vagy nemtörődömség? Kompromisszum vagy szélsőség? Gyerek vagy felnőtt? Én vagy ő? Szeretet vagy félelem? Szeretet.

Szabadság: a rettegett fogalom. A káosz felé vezető útnak hisszük, pedig a legmodernebb és legősibb dolgot takarja: teljes szabadságot megélni egy közösség tagjaként. Lehetséges. Sőt! Elengedhetetlenül szükséges, mert a múltból a jövőbe csak a teljes elfogadásban megélt szabadság vezethet. A szabadság itt volt velünk évezredek óta: saját kultúránkban hoztuk, és nap, mint nap éltük, hittük, hirdettük. Csak elfelejtettük. Ezen pár alaklom során kitekinthetünk, és megismerhetünk olyan hírvivőket, akik saját életükkel szolgálnak példaként, és minden mondatukkal, mozdulatukkal az élhető szabadság zászlaját lengetik. Ismerjük meg őket, hogy a múltból a jövőbe tudjuk vezetni magunkat, és gyermekeinket.

91

MŰHELY CÍME

CÉLJA

CÉLCSOPORT RÖVID TARTALMA

TEMATIKA

SZABADSÁG? A FELNŐTT-GYERMEK KAPCSOLATBAN MEGÉLHETŐ PARTNERSÉG, SZABADSÁG FOGALMAINAK KÖRBEJÁRÁSA. KÉRDÉSEK, TÉVHITEK MEGVITATÁSA ÉS GYAKORLATI PÉLDÁK BEMUTATÁSA SORÁN AZ EGYÉNI, ÉS A KAPCSOLATOKBAN REJLŐ SZABADSÁG FOKÁNAK NÖVELÉSE. GONDOLATÉBRESZTÉS, BÁTORSÁGNÖVELÉS. KISGYERMEKNEVELŐK, VEZETŐK, SZAKMAI SEGÍTŐK…BÁRKI ELMÉLKEDÉSEK ÖNMAGAM ÉS A GYERMEK SZABADSÁGÁRÓL, A SZERETET MEGÉLÉSÉRŐL, ÉS A SZABADSÁG ÉS SZERETET GYAKORLATI KIVITELEZÉSÉNEK LÉTJOGOSULTSÁGÁRÓL. -BESZÉD, FILM, KÖNYV, KÉRDÉS, VÁLASZ?, NYITOTT SZÍV1. SZABADSÁG ÉS SZABÁLY A NÉPI KULTÚRÁNKBAN 2. WALDORFIA- A SZABADSÁGRA NEVELÉS 3-4-5. SUMMERHILL- A SZABADSÁGBAN ÉLÉS 6-7. ANDRÉ STERN- MAGA A SZABAD LÉT 8. ANETT IDEÁLIS BÖLCSŐDÉJE 9. KÖNYVEK ÉS ELMARADT BESZÉLGETÉSEK

92

4.6 Civil kaszinó – alapítványok menedzselését, forrásteremtés erősítését támogató műhely

MŰHELY CÍME

  

CIVIL KASZINÓ – ALAPÍTVÁNYOK MŰKÖDTETÉSÉT TÁMOGATÓ MŰHELY

Műhely vezetői: Dallosné Kaurek Csilla és Dahn Nóra Időpont: minden hónap 1. szerda, 14-15:30 óra Helyszín: Napsugár bölcsőde oktatóterem

Az intézmény folyamatos tárgyi és humánerő fejlesztése, az innovatív szakmai programok, családi rendezvények megvalósítása szempontjából fontos a forrásteremtő képesség javítása. A kiegészítő források biztosításában komoly segítséget jelentenek a bölcsődei alapítványok. A közalkalmazotti világtól és annak szabályaitól, logikájától sok tekintetben távol áll az a „civil kurázsi”, ami az alapítványok sikeres működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges. A műhely-foglalkozások, így elsődlegesen két területet, az alapítványok menedzseléséhez szükséges pénzügyi, jogi, kapcsolatépítési ismeretket, információkat, illetve a forrásteremtéshez elengedhetetlen pályázati és pályázatírási ismeretek, adománygyűjtési stratégiákat célozzák meg, melyeket gyakorlati példákon keresztül adnak át a műhely résztvevőinek. A kérdések, dilemmák, gyakorlati kérdések tisztázása mellett, példapályázatok bemutatásával, az egyes pályázattípusok logikájának megismerésével a résztvevők számára könnyebbé válik az alapítványok menedzselésével kapcsolatos feladatok megvalósítása. A műhely keretében a jó gyakorlatok megosztására, a résztvevők projektötleteinek közös kidolgozására is lehetőség nyílik. A műhelyre így elsődlegesen az alapítványok működtetésével és napi ügyvitelével foglalkozó munkatársakat várjuk, akik részt vettek az akkreditált pályázatíró projektmenedzsment 40 órás továbbképzésen.

93

CÉLJA

ALAPÍTVÁNYOK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGI, BESZÁMOLÁSI, PÉNZÜGYI SZABÁLYOK, FELADATOK TISZTÁZÁSA. ALAPÍTVÁNYOK FORRÁSTEREMTŐ KÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA.

CÉLCSOPORTJA

ALAPÍTVÁNYOK MŰKÖDTETÉSÉVEL ÉS NAPI ÜGYVITELÉVEL, PÁLYÁZATÍRÁSSAL FOGLALKOZÓ MUNKATÁRSAK

RÖVID TARTALMA

TEMATIKA

ALAPÍTVÁNYOK MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ISMERETEK BŐVÍTÉSE, KÉRDÉSEK, DILEMMÁK, GYAKORLATI KÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA, PÉLDAPÁLYÁZATOK BEMUTATÁSA. 1.ELEKTRONIKUS ÜGYVITEL – keresők, jogszabálykereső, ügyfélkapu 2.PÉNZÜGYI, JOGI ISMERETEK – gazdálkodás, pénzügyi tervezés, költségvetés, likviditás, adományszerzés stb. 3.MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ 4.RENDEZVÉNYSZERVEZÉS 5.ALAPFOGALMAK – a pályázatírás, projektmenedzsment legfontosabb alapfogalmai, horizontális politikák tartalma érvényesítése, projekt életciklusa 6.OPERATÍV TERVEZÉS I. – szükségletfelmérés, problémaelemzés,célállítás, tevékenységek, projekt-team felállításának legfőbb szabályai, humánerőforrás terv, módszer, kockázatelemzés, költségvetés készítés, ütemterv, indikátorok, mérföldkő 7.OPERATÍV TERVEZÉS II. – megvalósíthatósági tanulmány, példapályázatok bemutatása a különböző pályázat típusokra , 8.PARTNERSÉG-ÉPÍTÉS – partnerség-építés technikái, konzorciumok, projekt szintű együttműködések típusai 9.ADOMÁNYGYŰJTÉSI STRATÉGIÁK – a kalapozástól, az 1%-on át, a bálig

94

4.7 Alkotó műhely   

Műhely vezető: Tóbiné Bércesi Mária Időpont: minden hónap 3. szerda, 14-15:30 óra Helyszín: Napsugár bölcsőde oktatóterem

A műhelyfoglalkozásokon kívül, a kreatív tevékenységek monitorozására is lehetőség nyílik a bölcsődékben, 2016. november, 2017. február 2017. május hónapban. A műhelyvezető a kisgyermeknevelő által kezdeményezett alkotójátékok folyamatának megtekintését, tanácsadást, konzultációkat biztosít a bölcsődevezetőknek és a kisgyermeknevelő munkatársaknak.

MŰHELY CÍME

CÉLJA

CÉLCSOPORTJA

RÖVID TARTALMA

TEMATIKA

ALKOTÓ MŰHELY A műhely célja az az alkotójátékok során alkalmazott technikák bemutatása, a különféle technikák elsajátítása, melyek alkalmazhatóak bölcsődében. KISGYERMEKNEVELŐK A kisgyermeknevelők a saját élményű kreatív tevékenységek által megéljék és megértsék a gyermekek alkotófolyamatának lényegét. Nevelőmunkájuk során gazdagítsák a gyermekközpontú esztétikus bölcsődei arculatot.

Őszi képalkotások, játékok természetes anyagokkal Papír kollázsok készítése decopage technikával fa alapra Méhviasz alkotások, karácsonyi illatos képek készítése Textil és fonal képek készítése textilalapra, tapadó felületre Farsangi dekorációk, papírjátékok készítése Agyagozás, Húsvéti dekorációk Gyapjújátékok, alkotások, nemezelési technikák Virágszirom képek, növényi nyomatok készítése merített papírra, képkeretek készítése természetes anyagokból 9. Festészeti technikák többféle papírfelületen, papírformákra kreatív eszközökkel 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

95

4.8 Vezető – és vezető utánpótlás képzés

MŰHELY CÍME

CÉLJA

CÉLCSOPORTJA

VEZETŐ ÉS VEZETŐ UTÁNPÓTLÁS KÉPZÉS           

RÖVID TARTALMA

TEMATIKA

HELYSZÍN

IDŐPONTOK

AZ INTÉZMÉNYI STRATÉGIAI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA. A VEZETŐI HATÉKONYSÁG, VEZETŐI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE. VEZETŐ UTÁNPÓTLÁS BIZTOSÍTÁSA. INTÉZMÉNYI- ÉS SZAKMAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA. SZOLGÁLTATÁSI SZEMLÉLET FEJLESZTÉSE. BÖLCSŐDEVEZETŐK BÖLCSŐDEVEZETŐ HELYETTESEK CSOPORTVEZETŐK SZAKTANÁCSADÓ MUNKATÁRSAK (GYÓGYPEDAGÓGUSOK, PSZICHOLÓGUS, MENTÁLHIGIÉNIKUS, SZOCIÁLIS MUNKÁS) BÖLCSŐDEI ALAPÍTVÁNYOK ELNÖKEI TAGJAI IGAZGATÓ, BÖLCSŐDEVEZETŐK ÁLTAL MEGHÍVOTT KISGYERMEKNEVELŐK.

A bölcsődevezetői munkát érintő legfontosabb menedzsmenti, kommunikációs, szakmai munkát érintő kérdések megvitatása, átadása, jó gyakorlatok gyűjtése. 1. Szakmai minőségbiztosítás tervezet ismertetése 2. Szakmai minőségbiztosítás, dokumentáció véglegesítése 3. Munkajogi és egyéb fontos jogszabályok, intézményi alapdokumentumok

Új dolgozók felvételi eljárása, gyakornoki program 4. Gyermekvédelem a bölcsődében 5. Jó gyakorlatok a szülővel való kommunikációban 6. Gyermeki szükségletek, szülői igények, nevelési stílusok, korlátok és lehetőségek a kisgyermekek intézményes ellátásában. NAPSUGÁR BÖLCSŐDE – 7624PÉCS BUDAI NAGY. A. 3

2016.10.07., 2017.01.06., 2017.03.03., 2017.04.07., 2017.05.05., 2017.06.02.

96

4.9 Csoportos Coaching – Beugró Klub   

Vezető: Dahn Nóra Helyszín: Fészek Bölcsőde Időpont: minden hónap 4. (utolsó keddje) 14 órától.

A vezető utánpótlás, vezetői hatékonyság műhely résztvevői számára, igény szerinti lehetőség a vezetői készségek és képességek további fejlesztésére, az alábbi témák mélyítése, saját tapasztalatok, dilemmák átbeszélése, gyakorlati tapasztalatokkal való ötvözése. A Beugró Klub célja az elfogadó, őszinte légkör fenntartása, a támasztott elvárásokkal járó kihívások és stressz pozitív, humortól sem mentes társas támogatással való segítése, oldása. A klub címe is arra utal, hogy ez egy hely, ahová beugorhatsz, ha pozitív társaságra vágysz, ha szívesen megosztod vagy meghallgatod mások élményeit. A részvétel teljesen önkéntes, a jókedvet, bizalmat és őszinteséget Ti hozzátok a klub témáit Ti választjátok! Ajánlott témák: 

Motiváció



Önreflexió



Csoportkohézió és társas támogatás



Őszinteség és bizalom fejlesztése,



Komplex problémák differenciált keze-lése



Kooperatív célmegállapodások (smart alapján)



Visszajelzés (értékelő beszélgetés)



Delegálás



Feedback, honnan, hogyan.



Igény és elégedettség méréseinek eszközei, mikor melyiket



Vezetői vagy csoportos döntéshozatal



Rugalmas értékvédelem



minden ami a résztvevőket aktuálisan foglalkoztatja

97

4.10 Vezetőtámogatás A 2016/2017-es nevelési évben,  egyéni coaching  csoportos coaching („Beugró Klub”)  egyéni szupervízió  szakértői csoport tagjai által biztosított szakmai tanácsadás, konzultáció keretében biztosított a vezető támogatás. A fentieken túl a dolgozók számára nyújtott szabadidős és egészségmegőrzést célzó intézményi programok a vezetői kör számára is nyitottak. A vezetői munka értékelése minden nevelési év júniusában történik meg.

5 Szakdolgozók mentálhigiénés támogatása A 2016/2017-es nevelési évben, dolgozói igény szerint  egyéni mentálhigiénés tanácsadás,  stressz kezelő csoportfoglalkozás,  szakértői csoport tagjai által biztosított szakmai tanácsadás, konzultáció biztosított a szakmai fórumokon kívül. A fentieken túl a dolgozók számára nyújtott szabadidős és egészségmegőrzést célzó intézményi programok is elérhetőek. A szakmai munka folyamatos monitorozó támogatása, rendszeres visszajelzés, értékelés a bölcsődevezetők feladata.

98

6 Intézmény dolgozói számára tervezett egyéb programok 6.9

Egészségmegőrző programok

Az intézményben kedvezményes díj ellenében, a munkaközi szünet idején igénybe vehető hát masszázs, illetve csoportos jóga foglalkozás munkaidőn túl. Továbbá az intézmény rendszeres pályázatok keretében igyekszik a dolgozók egészségmegőrzés, egészségtudatosság szempontjából releváns programokba történő bevonásáról gondoskodni.

6.10 Családi rendezvények Az intézmény dolgozóinak gyermekei, unokái számára   

Mikulás ünnepséget, Adventi kreatív készülődést és Húsvétváró Programot szervez a 2016/2017-es nevelési évben.

6.11 Utazási program Az intézmény dolgozóiból utazó közösség toborzását tervezzük. Az utazások a belső közösség épülését, utazási élmények megszerzését teszik lehetővé. A 2016/2017-es nevelési évben a következő célállomásokra szervezünk intézményi kirándulásokat:   

Bécsi advent Ópusztaszer Prága  Plitvicei tavak A kirándulásokon való részvétel önköltséges, a jelentkezők számától függ pontos összege!

6.12 Kulturális Programok Az intézmény dolgozói számára törekszünk ingyenes és kedvezményes kulturális rendezvények elérhetővé tételén, ajánlásán, melyben kiemelt partnerünk a Zsolnay Kulturális Negyed és a Filharmónia Magyarország.

99

7 Mellékletek 8.1 Jelentkezési lap

JELENTKEZÉSI LAP JELENTKEZŐ NEVE MUNKAVÉGZÉS HELYE E-MAIL CÍM MOBIL SZÁM

A következő táblázatban, kérem, jelölje meg melyik foglalkozásokon kíván részt venni!

Jelentkezem X

Megnevezés 1.

BÖLCSŐDEI SZAKMAI MÓDSZERTANI MŰHELY

2.

SNI ELLÁTÁS, FEJLESZTŐ PEDAGÓGIAI MŰHELY

3.

PSZICHOLÓGIA, FEJLŐDÉSLÉLEKTAN MŰHELY

4.

GYERMEKVÉDELEM A BÖLCSŐDÉBEN MŰHELY

5.

KOMMUNIKÁCIÓ, SZAKMAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

6.

NÉPI JÁTÉKOK, SZABAD JÁTÉK, MŰVÉSZETI NEVELÉS

7.

PÁLYÁZATÍRÁS, ALAPÍTVÁNYOK MENEDZSELÉSE, ADOMÁNYGYŰJTÉSI STRATÉGIÁK MŰHELY

8.

ALKOTÓ MŰHELY

9.

CSOPORTOS COACHING MUNKATÁRSAKNAK

10.

EGYÉNI MENTÁLHIGIÉNÉS TANÁCSADÁS

11.

INTÉZMÉNYI KIRÁNDULÁS – BÉCSI ADVENT

12.

INTÉZMÉNYI KIRÁNDULÁS - ÓPUSZTASZER

13.

INTÉZMÉNYI KIRÁNDULÁS – PRÁGA

14.

INTÉZMÉNYI KIRÁNDULÁS – PLITVICEI TAVAK

15.

INTÉZMÉNYI ÉNEKKAR

VEZETŐKNEK,

VEZETŐ

UTÁNPÓTLÁSBAN

RÉSZTVEVŐ

Kiegészítő információk:   

A műhelyfoglalkozások gyakorisága: havi 1 alaklom, összesen 9 alkalom, 2016. október- 2017. június, alkalmanként 1,5 óra időtartamban. Helyszín: Napsugár bölcsőde oktatóterme A jelentkezések összesítését követően az adott intézményi program felelőse felveszi minden jelentkezővel a kapcsolatot!

100

8.2. szakértői csoport tervezett bölcsődei látogatási rendje 2016/2017.

101

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS KISGYERMEK SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK IGAZAGTÓSÁGA INTÉZMÉNYI SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2016

Recommend Documents