2. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények Fészek Bölcsőde
Szakmai program
Engem ne emeljen fel senki ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök.. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani,de érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk.” Birtalan Ferenc
Az intézmény adatai: Intézmény neve:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága
Székhelye:
7622 Pécs, Vargha D. u. 2.
Telephely:
Fészek Bölcsőde 7633 Pécs, Gosztonyi Gyula utca 1.
Telefon:
72/253-097
Mobil:
06-30/5756518
Email:
[email protected]
Honlap:
www.kszipecs.hu
Fenntartó:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Alapító okirat kelte: Pécs, 2015. május 28. Bölcsőde vezetője:
Farkasi Gabriella
A bölcsőde ellátási területe:
Pécs városa
Férőhelyszám: 54 fő A Szakmai Program érvényessége: 2016.09.01 - 2021. 08. 31. Az intézmény alapításának éve:
1976
2
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ...........................................................................................................................4 1. Az intézmény minőségpolitikája .....................................................................................5 2. Az intézmény küldetése ..................................................................................................5 3. Az intézmény jellemzői ..................................................................................................6 3.1. Helyzetelemzés ........................................................................................................6 3.2. Az intézmény története.............................................................................................8 3.3. Az intézmény alapfeladatai és szolgáltatásai.............................................................8 3.4. A szolgáltatás igénybevételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája 9 3.5. Az intézményt igénybevevők célcsoportja .............................................................. 10 3.6. Intézményünk személyi feltételei ...........................................................................11 3.7. Szakembereink továbbképzése ...............................................................................13 3.8. Jogok és panaszok érvényesítésének lehetőségei .................................................... 14 3.9. Az intézmény tárgyi feltételei .................................................................................15 A BÖLCSŐDE NEVELÉSI PROGRAMJA ......................................................................... 18 1. Nevelő, gondozó munkánk célja ................................................................................... 18 2. Nevelő, gondozó munkánk alapelvei .............................................................................18 2.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete........................................................ 18 2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve ............................................................ 19 2.3. A nevelés és gondozás egységének elve ................................................................. 19 2.4. Az egyéni bánásmód elve ....................................................................................... 19 2.5. A biztonság és a stabilitás elve ...............................................................................20 2.6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve .......................................................... 20 2.7. Az egységes nevelő hatások elve ............................................................................ 21 3. Nevelő, gondozó munkánk feladatai .............................................................................21 4. Nevelő, gondozó munkánk megszervezésének elvei ...................................................... 23 4.1. A bölcsőde kapcsolata más intézményekkel ........................................................... 27 5. A bölcsődei nevelés, gondozás főbb helyzetei ............................................................... 28 KIEMELT NEVELÉSI, GONDOZÁSI PROGRAMOK ....................................................... 33 1. Környezetei és természeti nevelés a bölcsődében .......................................................... 33 2. Pikler csoport ................................................................................................................35 KIEMELT FELADATOK .................................................................................................... 36 1. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése .................36 2. Gyermekvédelem ..........................................................................................................37 DOKUMENTÁCIÓ .............................................................................................................37 ALAPELLÁTÁSON TÚLI SZOLGÁLTATÁSOK .............................................................. 38 1. A fejlesztő program bemutatása .................................................................................... 38 A fejlesztőprogram elméleti alapjai ...............................................................................38 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE ......................................................................42 Záradék ................................................................................................................................ 43 MELLÉKLETEK .................................................................................................................44 Megállapodás ................................................................................................................... 44
3
BEVEZETŐ Bölcsődénk helyi nevelési, gondozási programja: ●
„A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja”,
●
az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata,
●
az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól,
●
az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról,
●
az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
●
a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények,
valamint
személyek
szakmai
feladatairól
és
működésük feltételeiről, ●
15/2013 (II. 23.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
●
a pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei,
●
az első életéveknek a későbbi fejlődés szempontjából is meghatározó szerepének elismerése,
●
a bölcsődei nevelés-gondozás története alatt felhalmozott emberi és szakmai értékek, ezeken belül is hangsúlyozottan A bölcsődei nevelés-gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai c. kiadvány (OCSGYVI, 1999), valamint a módszertani levelek, útmutatók, ajánlások,
●
a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata figyelembevételével készült, a
családok és a fenntartó elvárásaihoz és a helyi lehetőségekhez igazodva.
4
1. Az intézmény minőségpolitikája
Intézményünk elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy a gyermekek és szüleik igényeit magas színvonalon igyekszik kielégíteni. Elsősorban a kisgyermekek érdekeit szem előtt tartva, biztonságos környezetet, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítva számukra. A szolgáltatások minőségének fejlesztésével igyekszünk rugalmasan alkalmazkodni az intézményünket érintő új kihívásokhoz. Minőségpolitikánk a folyamatos fejlesztési elkötelezettséget hordozza magában, mely minden dolgozó személyes felelőssége.
2. Az intézmény küldetése
Intézményünk küldetése a magas színvonalú kisgyermekellátás a gyermekjóléti alapellátás területén. Tiszteljük az intézménybe kerülő kisgyermek egyediségét, megfelelő mennyiségű és minőségű ingert biztosítunk mind a személyi, mind a tárgyi feltételek tekintetében. Elfogadjuk és támogatjuk a családi nevelés elsődlegességét, igyekszünk támogató, partneri kapcsolatot kialakítani az intézménnyel kapcsolatba kerülő családokkal. Intézményünk
a
kisgyermeknevelést
holisztikus
filozófiai
alapon,
komplex
megközelítéssel értelmezi, tevékenységközpontú. A tevékenységek során minden lehetséges tervezett és spontán lehetőséget felhasználunk a gyermek fejlődése érdekében. A tevékenységek együttesen szolgálják az egészséges testi, érzelmi, szocializációs és értelmi (megismerési folyamatok) fejlődést.
5
3. Az intézmény jellemzői 3.1. Helyzetelemzés Pécs Dunántúl legnagyobb városa, 163 km2 kiterjedésű területen a Mecsek hegység lábánál fekszik, az ország jelentős regionális központjai közé tartozik. A dél-dunántúli régióban erős, Baranya megyében meghatározó gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális szerepe van. Pécs infrastruktúrája modern, fejlett kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális és egyéb szolgáltatási rendszerrel működő megyei jogú város. A város négy meghatározó területre osztható. Napjainkra a keleti-, a belvárosi-, az uránvárosi, valamint a kertvárosi városrésznek is sajátos arculata bontakozott ki. Népesség száma 1993-ban érte el történelmi maximumát 174.135 fővel, majd a következő évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés. A 2001. évi népszámlálás alkalmával közel 45 ezer család élt Pécsett. A családok 18 %-ban az egyik szülő egyedül neveli gyermekét. Ez az adat a válások számának emelkedésével, a mortalitási adatokkal,
valamint
a
nők
mind nagyobb számú
házasságon kívüli
gyermekvállalásával függ össze. Mind a házaspárok, mind az egyedül élő szülők körében legmagasabb számban az egy gyermeket nevelő család a jellemző. Uránváros Bölcsődénk az uránvárosi városrészben nyújt szolgáltatást. A városrész két, egymástól gyökeresen eltérő karakterű részből áll, Uránvárosból, amely Pécs első igazi panel lakótelepe volt, és Kovácstelepből, amely családi házas negyed. A városrész két része nagyban különbözik egymástól mind lakóhelyi környezetében, mind a jelenlévő szolgáltatások tekintetében. Mind a kettő városrész népessége elöregedett, Uránváros esetében azonban megindult egy ezzel ellentétesen ható folyamat a fiatalabb korosztályok ide költözésével. A városrészben magas a zöldfelületek aránya, illetve a szabadtéri létesítmények, a játszóterek száma. Az Uránvárosi területen hozzávetőleg 14 ezer pécsi lakos lakik. A városrészben egészségügyi intézmény, bevásárlóközpont, iskolák, speciális oktatást biztosító iskola, óvodák, buszpályaudvar és egy további bölcsőde található.
6
Pécs bölcsődei feladatellátása és annak intézményi háttere A gyermekvédelmi törvény alapján a legnagyobb, napközbeni ellátást nyújtó szociális intézmény a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága, mely a feladatellátás struktúráját a kisgyermekes családok szükségleteihez, igényeihez igyekezett igazítani és összességében egy jól működő rendszert alakított ki, amely mind a hozzáférhetőség, mind a minőségi szolgáltatás kritériumait szem előtt tartja. A kisgyermekes családok igényfelmérése az intézmény honlapján elérhető és kitölthető kérdőív segítségével történik, illetve évente a szolgáltatást már igénybevevő szülők által kitöltött elégedettségi kérdőív elemzése után alakítjuk ki szolgáltatásainkat. Kisgyermek Szociális Intézmények 11 telephelyen lát el feladatokat. A legtöbb bölcsődei intézmény a belső városrészben található, így a város férőhelyeinek 34%-a a belső városrészekre koncentrálódik, ami köztudottan a
„kulturális tőkével rendelkezők”
munkahelyeinek területe. A Pécs déli városrész, biztosítja a férőhelyek 30%-át, amit egyrészt a terület lakosság összetétele, másrészt a lakóhelyhez közel eső elérhetőség feltétele indokol.
A többi
városrészben egy-egy bölcsőde nyújt szolgáltatást. A Kisgyermek szociális intézmények 11 telephelyén a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése gondozása teljes integrációban történik. A bölcsőde rendszerében, azonban vannak olyan sajátos nevelési igényű gyermekek, akiknek a fennálló állapota nem teszi lehetővé a teljes integrációban történő gondozást, nevelést és fejlesztést. Abban az esetben, ha az eltérő fejlődési ütemű gyermek teljes integrációban történő ellátása során kiderül, hogy a kisgyermek veszélyezteti társait és önmagát, el kellett tanácsolni a bölcsődei ellátó rendszerből. Az Ő korai megsegítésükre és optimális fejlődésük biztosítása céljából hoztuk léte és indítottuk el 2014. őszétől a kis létszámú részlegesen integrált bölcsődei csoportot. A csoport létrehozását megelőzte egy szülői igény felmérés, melynek eredménye azt erősítette meg, hogy a szülők is szívesen vinnék gyermeküket egy kis létszámú bölcsődei csoportba, ahol gyermekük ellátása speciális igényük maximális kielégítése mellett, óvó biztonságos tárgyi környezetben történne. Pécs városában a három év alatti sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása jelenleg a bölcsődékben és kisszámú családi napköziben biztosított, ezért hosszú távon is szükségesnek látjuk a másként fejlődő gyermekek teljes integrációban vagy a részlegesen integrált bölcsődei csoportban történő ellátását és ellátás fenntarthatóságát.
7
Bölcsődék statisztikai adatai szerint, az ellátott sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma az egészséges gyermekek létszámához viszonyítva 2,3 % -t fed le a bölcsődei férőhelyből Férőhelyek és kihasználtság A Kisgyermek Szociális Intézmények 11 bölcsődéjében 2015-ben 786 férőhelyet tartott fenn. A fentieken kívül még egy bölcsőde működik a városban; a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának bölcsődéje: 36 férőhellyel. Bölcsődénk 94%-os beíratottsággal és 68%-os kihasználtsággal működött 2015-ben.
3.2. Az intézmény története Az épületben 1976-ban csecsemőotthon kezdte meg működését, mely 1997-től a törvényi szabályozásnak megfelelően különleges gyermekotthonná alakult, ezzel egyidejűleg a gyermekotthoni férőhelyek folyamatosan csökkentek és bölcsődei csoportok nyíltak az intézményben, a gyermekotthon 8 férőhellyel működött tovább. 2013 őszétől az épület nyugati szárnyában a Fészek - Családi Napközi 3 fő sajátos nevelési igényű gyermeket fogad. 2013 év december 31-től, a gyermekvédelmi szakellátások állami átvételének folyamataként, az intézmény különleges gyermekotthoni része, a Pécsi Gyermekotthonhoz, állami fenntartásba került, majd 2015 nyarán kiköltözött intézményünkből.
3.3. Az intézmény alapfeladatai és szolgáltatásai Intézményük, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Fészek Bölcsődéje, négy csoport szobában 54 fő részére biztosít bölcsődei ellátást, reggel 6 órától este 18 óráig. A bölcsődében továbbra is biztosított azon sajátos nevelési igényű gyermekek számára a teljes integrációban történő ellátás, akik integrációja nem zavarja az egészséges gyermekek fejlődését és testi biztonságát. Teljes integráció: egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két sajátos nevelésű igényű gyermek helyezhető el. A sajátos nevelésű igényű gyermek ellátása két egészséges gyermek
8
gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg, így a csoportlétszám maximum 10 fő. Részlegesen integrált csoport:- az egyik gondozási egység részeként került kialakításra. A gondozási egységen belül az egyik szobában az egészséges gyermekek, a másik szobában pedig a sajátos nevelésű igényű gyermekek nevelése történik, de a napirend meghatározott részében a két gyermekcsoport együtt tevékenykedik. A csoportban 6 év alatti, kis és közép mértékben sérült, felvételkor az ép bölcsődei csoportba nem illeszthető - fejlődésbeli elmaradást mutató - gyermekeket nevelünk, gondozunk, habilitációs jellegű tevékenységet folytatunk.
A
kisgyermeknevelő
–gyermek
arány:
a
normál
fejlődési
ütemű
gyermekcsoportban egy kisgyermeknevelőhöz 6-7 gyermek tartozik, a másik szobában egy kisgyermeknevelő három sajátos nevelésű igényű gyermeket nevel és gondoz. A csoportlétszám maximum 6 fő. A kis létszámú csoportba járó gyerekek számára év közben is biztosított a felmenő rendszer, a teljes integrációban történő ellátás, ha gyermekek fejlődési üteme ezt lehetővé teszi. A teljes integrációba kerülő nevelést a szakszolgálat fejlesztő szakemberei és a bölcsődei szakemberekből álló team dönti el. A negyedik csoportszobánk - mely a Különleges Gyermekotthon elköltözése után került kialakításra -, ősztől megüresedik az óvodás korú gyermekek távozásával. Ebbe a csoportszobába tudunk helyet biztosítani a Mandula Bölcsőde felújításának idejére a jelenleg is bölcsődei szolgáltatást igénybevevő családok gyermekei számára. Alapellátáson túli feladat: gyógyúszás program működtetése időszakos gyermekfelügyelet játszócsoport
3.4. A szolgáltatás igénybevételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája Az ellátás igénybevételi módját a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 31-32.§-a szabályozza. A bölcsődei szolgáltatás igénybevétele önkéntes.
9
Bölcsődei felvétel a gyermek törvényes képviselőjének kérelmének benyújtása és a bölcsődei szakemberek bizottságának pozitív döntése alapján történik. A szolgáltatás a gyermek törvényes képviselőjével történő megállapodás létrejötte után vehető igénybe. A kislétszámú csoportban történő felvételhez szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban szakértői bizottság) javaslata. Amennyiben a szülő nem rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával, a bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezdeményeznie kell a vizsgálatot. A sajátos nevelési igényű gyermekek felvétele próbaidővel történik, a 15/1998.(IV.30) N.M rendeletnek megfelelően. A gyermek felvételekor a szülő a sajátos nevelési igényű gyermekek szociális szoláltatásáról szóló megállapodási szerződést tölti ki, és köti meg az intézménnyel. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája is megvalósul. Egyéni kapcsolattartási formák: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenő füzet, csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélgetések, hirdetőtábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szervezett programok, stb. Szolgáltatásainkról szóló tájékoztatást olvashatnak weblapunkon, hirdetőújságban, szórólapokon és plakátokon. Tájékozódhatnak ezenkívül az önkormányzaton keresztül, orvosi rendelőkben, védőnői hálózat, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat segítségével. A szervezett programjaink a családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítése érdekében. Ezek közös élményeket nyújtanak, az emberi kapcsolatok és a tapasztalatok, a tájékozottság gyarapításával nagymértékben hozzájárulnak a szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelés és a gyermek fejlődésének segítéséhez. Évente több alkalommal családi délutánt tartunk, ahol a bölcsőde és a család kötetlen formában, kölcsönösen ismerkedhet egymással.
3.5. Az intézményt igénybevevők célcsoportja A Fészek Bölcsőde a város minden részéből fogadja az érkező kisgyermekes családokat. A családok közül nagy számban a környéken lakó szülők, kisebb mértékben a város más kerületeiben lakók veszik igénybe a szolgáltatást.
10
A városban működő korai fejlesztő központ, védőnői hálózat és a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatokkal
való
jó
kapcsolat
eredményeképpen,
az
igényeknek
megfelelően, teljes és részleges integrációban, tartósan beteg, sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése is biztosított az intézményben.
3.6. Intézményünk személyi feltételei Intézményünkben a kisgyermekekkel a nyitva tartás teljes ideje alatt szakirányú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők foglalkoznak, akik lépcsőzetes munkakezdéssel látják el a rájuk bízott gyermekeket. A bölcsődénkben a „saját kisgyermeknevelői rendszer” kialakításával egy csoportot a bölcsődébe kerüléstől óvodába menetelig lehetőleg egy kisgyermeknevelő pár visz végig. A
Mandula
Bölcsőde
kisgyermeknevelői
gyermekeivel
rendszernek
három
megfelelően),
kisgyermeknevelő illetve
átmeneti
érkezik időre
egy
(a
saját
további
kisgyermeknevelő kerül intézményünkbe. Gyermekcsoportjainkban általában 2-2 sajátos nevelési igényű gyermeket látunk el, így ezekben a csoportokban a maximális létszáma a törvényi előírásoknak megfelelően 10 fő, SNI gyermeket nem ellátó csoportban 12-14 fő, így egy kisgyermeknevelő 5-7 kisgyermek nevelését, gondozását végzi. Kis létszámú, részleges integrációt lehetővé tevő csoportunkban 6 sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadunk, az ő fejlődésüket két kisgyermeknevelő és egy gyógypedagógus segíti. A kis létszámú csoportba járó sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására, azt személyt tartjuk alkalmasnak.
aki feltétel és előítélet nélkül el tudja fogadni a másságot,
aki el tudja fogadni a sérült gyermek szüleinek másságát, egyéni kéréseit,
aki nyitott arra, hogy kikérje szakember tanácsát,
aki képes elfogadni és együttműködni a szakma segítő szakembereivel,
aki törekszik arra, hogy az adott gyermek diagnózisát megismerje és motivált abban, hogy az elmaradás hátterében álló okokról elmélyítse a tudását.
aki bátran mer szakmai tanácsot kérni szakembertől és a szülőtől,
11
aki nyitott arra, hogy a sajátos nevelésű igényű gyermek fejlődését elősegítő módszereket megismerje és alkalmazza a mindennapi nevelési gondozási tevékenység során.
A
gyermek
optimális,
sokoldalú
fejlődéséhez,
és
egészséges
szocializációjához
elengedhetetlen a személyi állandósság, a biztonságos, érzelem gazdag, szeretetteljes környezet. Ezt biztosítjuk a „saját kisgyermeknevelő” rendszer elvével. A részlegesen integrált csoportban a gyermekek gondozását- nevelését 2 fő szakképzett nevelő végzi. A kisgyermeknevelő a napirendbe építetten több elemből álló nevelői és gondozási feladatokat, habilitációs munkát is végez. A kisgyermeknevelők a gyermekek fejlődését támogató speciális feladatokat a szakszolgálat szakembereivel előzetesen megbeszélik, és ha a gyermek fejlődésében változás áll be, azt azonnal egyeztetik. A gyermekek korai fejlesztését a Baranya Megyei Szakszolgálat által delegált speciális végzettségű szakemberekből álló team látja el. A szakszolgálat szakemberei mindig az aktuális jogi szabályzók szerint, és a Szakértői Bizottság által kibocsátott szakvéleményt figyelembe véve biztosítják a gyermekek fejlesztését. A kisgyermeknevelők munkáját segíti és támogatja az intézmény szakembereiből álló team. (gyermekorvos, pszichológus és gyógypedagógus és a dietetikus.) Az intézményünkben elhelyezett gyermekek szomatikus fejlődését, egészségügyi állapotát hetente orvos kíséri figyelemmel. A valamely területen elmaradást mutató, de szakértői véleménnyel nem rendelkező kisgyermekeink képesség kibontakoztatását naponta fejlesztőpedagógus végzi főállásban. Az intézményrendszerben dolgozó pszichológus szükség esetén segítséget nyújt a problémákkal küzdő szülők számára. A kisgyermeknevelők munkáját technikai dolgozók segítik, akik gyermekfelügyeleti, kisegítői és higiéniai feladatokat is ellátnak. A gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatokat élelmezésvezető, szakácsnő és konyhai kisegítő dolgozók látják el. Az udvar rendben tartásáról és apróbb karbantartási munkákról 4 órában foglalkoztatott udvaros gondoskodik. Sajátos nevelési igényű gyermekeink fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusok végzik.
12
Feladatkör Szakdolgozók
Fő 1
Munkakör Bölcsődevezető
Fő 1 fő
10
Kisgyermeknevelő
3 fő 3 fő 2 fő 1 fő
1
1 fő 1fő
Óvoda/fejlesztőpedagógus
Szakképesítés bölcsődei szakgondozó családpedagógiai mentor szociálpedagógus szakvizsgázott szociális munkás bölcsődei szakgondozó csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó csecsemő- és gyermeknevelőgondozó kisgyermekgondozó-nevelő, gyógypedagógiai asszisztens diplomás kisgyermeknevelő Óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógyúszás foglalkoztató
3.7. Szakembereink továbbképzése Kisgyermeknevelőink szakmai továbbképzése a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet alapján történik. A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie. A minősített továbbképzési programok formái: a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás c) szakmai tanácskozás d) külföldi vagy hazai tanulmányút e) szakmai műhely A személyes gondoskodást végző intézmény vezetője a jogszabályi előírásnak megfelelően formanyomtatványon, minden évben elkészíti a továbbképzési tervet. A munkáltató az éves továbbképzési tervben szereplő munkavállaló számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő-kedvezményt biztosít.
13
3.8. Jogok és panaszok érvényesítésének lehetőségei Az igénylők, és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok:
A bölcsődei ellátás kérelmezésekor annak feltételeiről a gyermek törvényes képviselőjét minden esetben tájékoztatjuk. Az ellátás során biztosítjuk az egyenlő bánásmódhoz, az élethez, emberi méltósághoz, faji-, vallási hovatartozáshoz való jogot a gyermeknek, és a családjának is. Az ellátást igénybevevő családját megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem.
A szülőknek joguk van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez.
Az igénylő családok számára ismertté tesszük a gyermekjogi képviselő, valamint a gyermekvédelmi felelős nevét, elérhetőségét, és hivatali idejét. A gyermekjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybevevő számára biztosít segítséget jogai gyakorlásában.
A gyermekvédelmi felelős preventív családvédelmi munkájáról a szülőket tájékoztatjuk.
A gyermeki jogok védelméről a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény 11§, a következőképpen rendelkezik:
A gyermek szülője panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez, ha gyermeke személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri, továbbá ha az intézmény dolgozói megszegik szakmai titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségüket, vagy az ellátás körülményeit érintő kifogása van.
A házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény érdek-képviseleti fórumánál is (gyvt. 36. §) Az érdekképviseleti fórum tagjai évente kerülnek megválasztásra, szülők, szakdolgozók és önkormányzati képviselő alkotja tagjait. Gyűléseit évente kétszer tartja, panasszal ettől független időpontban élhetnek a panaszosok.
Ha a szülő a kivizsgálással nincs megelégedve, akkor fordulhat az intézmény fenntartójához, vagy a szakmai felügyeletet ellátó Városi Gyámhivatalhoz.
A szülő gyermeke jogainak védelmében fordulhat az illetékes gyermekjogi képviselőhöz:
14
dr. Pálinkás Zsuzsanna Tel.: 20/4899639 Email cím:
[email protected] A szolgáltatást nyújtók jogainak védelméről a munka törvénykönyve, a 2012. évi I. törvény, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezik.
Az intézményben nem állhat alkalmazásban olyan személy, akivel szemben a Gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény kizáró tényezője áll fenn.
Az intézmény dolgozóinak munkahelyi etikáját az intézmény Etikai Kódexe fogalmazza meg.
Az alaptörvény nemzeti eszméi valamennyi dolgozó számára ismertetésre kerülnek. Ezen alaptörvény rendelkezései az intézmény alkalmazotti közösségeiben érvényesek, írott formában is elérhetőek.
Az intézmény dolgozóit, és vezetőjét panasztétel esetén – a kivizsgálási időszak végéig - megilleti munkáltató, és fenntartó védelme.
A dolgozók magánéletének védelme, a személyes adataik kezelésében mérvadó.
A család, és a házasság intézményének védelme az alkalmazotti közösség munkaszervezése során figyelembe veendő tényező.
Különös védelem illeti meg a várandós anyát, a kisgyermeket nevelő anyát a munkahelyen.
A dolgozók érdekeinek figyelembevétele nem befolyásolhatja hátrányosan a bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermekek érdekeit.
Ennek alapján dolgozóink panasszal fordulhatnak az intézmény vezetőjéhez, igazgatójához, az Érdekképviseleti fórumhoz, a Magyar Bölcsődék Egyesületéhez, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéhez.
3.9. Az intézmény tárgyi feltételei Intézményünk 2 nevelési-gondozási egységből áll, 54 gyermek fogadását végzi, 4 csoportszobával és a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel, gyermeköltözővel, fürdőszobával üzemel.
15
Csoportszobáink alapterülete az előírásoknak megfelelő, 40-52 m2, ami normál csoportban 12-14, vagy teljes integrációban 10, részleges integrációban 6 sajátos nevelési igényű gyermek ellátását teszi lehetővé. A szobák berendezése tudatosan tervezett, a pedagógiai elveknek megfelelően berendezett, esztétikus, évszaknak megfelelően díszített, hangulatos. A berendezési tárgyak és játékeszközök a gyermekek életkori sajátosságainak, fejlettségi szintjének és a szakmai szempontoknak megfelelően lettek összeválogatva. A kislétszámú csoport tárgyi feltételeit speciálisan mindig ahhoz igazítjuk, amit a sajátos nevelési igényű gyermek fejlettségi állapota megkíván. (a csoportszoba bútorzat, fürdőszoba és a gondozáshoz szükséges eszközök). A bölcsőde a gyermekek számára biztonságos környezetet, védett és szeretetteljes légkört biztosít. A sajátos nevelési igényű gyermek a számára fontos ingereket nehezen tudja kiválasztani, ezért a környezetének egyszerűnek, jól körülhatárolhatónak kell lennie, kevés, de felhívó jellegű játékkal. A sajátos nevelési igényű gyermek számára a sérülésének megfelelő fejlesztő eszközöket, játékokat biztosítjuk. Az alapjátékokon felüli eszközöket, játékokat úgy elhelyezzük el, hogy önállóan le tudják venni azt, hogy ne okozzon nehézséget, akadályt a játékeszköz használata, hogy több darab legyen egy féléből, hogy ne okozzon ez konfliktushelyzetet, valamint, hogy az egészséges gyermekek is hozzáférhessen és játszhasson vele. A fürdőszobák közvetlenül kapcsolódnak a csoportszobákhoz és gyermeköltözőkhöz. Felszereltségük modern, ízléses, a használati tárgyak jelekkel ellátottak, a gyermekek önállóságra nevelését segítik. A bölcsődés gyermekek napközben saját ruhájukat hordják, ágyneműt, törölközőt, pelenkát, törlőkendőt, kenőcsöt a szülők biztosítanak számukra. A szabadban történő mozgás és játéklehetőséget közös udvar teszi lehetővé, ahol kellő számú és minőségű, fix és mobil mozgásfejlesztő eszköz, homokozó és medence áll a gyermekek rendelkezésére. Az udvaron 2:1 arányú füves és betonos rész teszi lehetővé a gyermekek szabad játékát. Az udvari játék tevékenység során a részlegese integrált csoportba járó gyermekek szabadon, egészséges társaikkal együtt játszhatnak, amivel a kint tartozódás idején is biztosított számukra a szociális társas magatartás minták elsajátítása. A sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlődése érdekében az udvari játék tevékenység során is biztosítjuk a védett és óvó környezetet, (járóka). Az intézmény tornaszobája segíti a csoportokból idelátogató gyermekek magas színvonalú ellátását, a fejlesztőszoba és úszómedence a sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztését. A helyiségek a gyermekek igényének és szükségletének megfelelő módon 16
kerültek kialakításra és berendezésre. A bölcsőde rendelkezik a fejlesztéshez szükséges speciális eszközökkel.
A részlegesen integrált csoport alapjátékokon felül biztosított játékkészlete: Nagymozgást fejlesztő- és segédeszközök: kapaszkodó bordásfal különböző méretű labdák tornapad Bobath v. terápiás labda tornaszőnyeg Body-roll hengersor egészalakos tükör dobogósor Finommotorikát fejlesztő eszközök: festékek (alapszínek: piros, sárga, kék) ceruzák filctoll zsírkréta gyurma tálsorozat Montessori-torony kosarak, tálak játszókendők berakótáblák pingponglabda fakockák (különböző méretűek) fagolyó flakonok kupakkal Hallás-, ritmusfejlesztő eszközök: csörgő, csengő csörgő labdák cintányér triangulum dob Az intézmény saját konyhával rendelkezik, ahol a dietetikus által központilag összeállított étlap alapján, HACCP rendszerben biztosított a gyermekek étkeztetése. A kisgyermeknevelők számára rendelkezésre áll pihenőszoba, ebédlő, ezen kívül raktárak, irodák, mosoda biztosítja a feladatok ellátását.
17
A BÖLCSŐDE NEVELÉSI PROGRAMJA
1. Nevelő, gondozó munkánk célja A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, és azt kiegészítve, derűs légkörben napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi / etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, sok féle, változatos, együttes élményt nyújtó, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak
és
következményeiknek
enyhítésére
törekvés,
szükség
esetén
más
intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. A teljes és részleges integrációban nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig, minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést.
2. Nevelő, gondozó munkánk alapelvei Bölcsődénk életének megszervezésében, kialakításában a nevelés-gondozás céljai, alapelvei jelennek meg, jutnak érvényre.
2.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete Tiszteletben tartjuk a családi nevelés elsődlegességét, ezt kiegészítve biztosítjuk a gyermekek harmonikus személyiség fejlődését a szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésével. Tudjuk, hogy a gyermek elsődleges nevelője a család. Igyekszünk ráerősíteni minden pozitív családi hatásra. Törekszünk a család minél jobb megismerésére, megértésére. Igény esetén tanácsadással segítünk túllendülni az esetleges nevelési bizonytalanságokon,
18
megtorpanásokon. A szülők számára lehetővé tesszük, hogy bekapcsolódhassanak a tevékenységek minden színterén a bölcsődei életbe.
2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve Tiszteljük a gyermek egyéni fejlődési szintjét, temperamentumát, szokásait, egyediségét. Igyekszünk őt minél jobban megismerni, megérteni, feltétel nélkül elfogadni, egyéni tempóját tisztelve nevelni. Megengedjük, hogy saját ritmusban fedezze fel a környezetét, igyekszünk nem megzavarni a kisgyermek természetes tanulásának folyamatát. Gyermekközpontú, türelmes, biztonságos környezetet teremtünk. Nevelési kultúránk a gyermek egyedi kezdeményezésére épít, képességeit és kompetenciáit tiszteletben tartva törekszünk arra, hogy a szülőtől távol töltött idő kellemesen és tartalmasan teljék el. A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg – a gyermek teljes, feltétlen elfogadása mellett, jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával.
2.3. A nevelés és gondozás egységének elve A bölcsődében folyó gondozási és nevelési munkát nem lehet egymástól elválasztani, mivel az első három évben a gondozási feladatok kapcsán valósul meg a nevelési feladat nagy része. A gyermekeket rengeteg nevelési hatás éri a különböző nevelési intézményekben, de ebben a korai időszakban a harmonikus személyiségfejlődés segítése a cél. A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. Különös gyengédséggel, tudatossággal és szeretettel végezzük a másként fejlődő gyermekek gondozását nevelését is, mert a gondozás minden mozzanatával nevelést is végez a kisgyermeknevelő.
2.4. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A kisgyermeknevelőink meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermekek fejlődését. Fontos, hogy a
19
bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. Kisgyermeknevelőink elfogadják, tiszteletben tartják a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális … stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segítik az identitástudat kialakulását és fejlődését, segítik a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését, tiszteletben tartását.
2.5. A biztonság és a stabilitás elve Törekszünk a gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandóságára („saját” kisgyermeknevelő-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság), mely növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermekek őszinte elfogadása, a személyiség fejlődésük támogatása mellett az új helyzetekhez fokozatosan szoktatjuk, ezzel segítve alkalmazkodásukat, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.
2.6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé
20
tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. A más ritmusban fejlődő gyermekek napi tevékenységük végzése során többszöri biztatásra, és a feladat elvégzése után hatványozottabb mérvű dicsérete és elismerése van szükségük.
2.7. Az egységes nevelő hatások elve Intézményünkben a nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. Mint a gyermekekért felelősséggel tartozó nevelési intézmény szilárd alap megteremtésével igyekszünk segíteni a gyermekek harmonikus személyiség fejlődését természetesen a család mellett kiegészítő szerepet betöltve. A gondozás-nevelés folyamatában törekszünk arra, hogy pozitív kompetenciakésztetéssel vegyük körül a gyermekeket, kiegyensúlyozott, derűs légkört teremtsünk, ahol jól érzik magukat. A gyermekek fejlődését segítő nevelői attitűddel, mintaadással közvetítjük azokat az értékeket, amelyek a harmonikus személyiség fejlődést szolgálják.
3. Nevelő, gondozó munkánk feladatai Feladatunk a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátása, a testi-, és pszichés szükségleteik kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése 20 hetes kortól 3 éves illetve indokolt esetben a 4. életév, illetve sajátos nevelési igényű gyermek 6. életév betöltését követő augusztus 31-ig. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeinek enyhítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációjának és rehabilitációjának segítése, egyéni foglalkozások keretében utazó gyógypedagógus által, illetve tanácsai alapján.
21
Az egészségvédelem szempontjából törekszünk a kisgyermekek egészséges életmódjának megalapozására. Ahhoz, hogy testileg és lelkileg harmonikusan fejlődhessenek, igyekszünk
biztonságos
és
egészséges
környezetet
teremteni
számukra.
Primer
szükségleteiket egyéni igényeik szerint elégítjük ki. A környezethez való alkalmazkodást és az egészségnevelést megfelelő napirenddel segítjük elő, mely magába foglalja a különböző gondozási és nevelési tevékenységeket. Amennyiben szükséges, egyes prevenciós és korrekciós feladatokhoz igénybe vesszük speciális szakember segítségét. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a bölcsődénkbe kerülő gyermekek érzelmi és szociális fejlődésének elősegítését. Ennek érdekében elengedhetetlen a derűs légkör biztosítása, a kezdeti nehézségek megelőzése vagy csökkentése, és segítségnyújtás az élmények feldolgozásában. Kisgyermeknevelőink a gyermekekkel szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat kialakítására törekednek, melyet az egyéni szükségletek kielégítésével alapoznak meg. Nevelésükkel elősegítik az én tudat egészséges fejlődését, a bizalomra és elfogadásra épülő társas kapcsolatok alakulását, az együttélés szabályainak elfogadását, az empátia és tolerancia csíráinak elültetését közös élmények szerzésén keresztül. A kommunikációs képességeket a gyermekek kommunikációs kedvének felkeltésével és fenntartásával fejlesztik. Különös figyelemmel fordulunk a nehezen szocializálható, lassúbb fejlődésű, az érzékszervi vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, és
az
elhanyagolt
kisgyermekek
felé.
Az
ő
gondozásukat-nevelésüket
sajátos
többlettörődéssel, fejlesztésüket speciális szakemberek bevonásával valósítjuk meg. A megismerési folyamatok fejlődését szem előtt tartva különböző módokon próbáljuk elősegíteni a gyermekek érdeklődésének kialakulását, fenntartását, erősödését és érdeklődési körük bővülését. Mindezt életkoruknak megfelelő tevékenységek biztosításával, az önálló aktivitás és kreativitás serkentésével, a véleményalkotás és döntőképesség fejlesztésével igyekeznek elérni kisgyermeknevelőink. A közös tevékenységek során szerzett ismeretek és élmények feldolgozása, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása is fontos feladatuk. A kisgyermekek önkifejezését, egészséges személyiségfejlődését támogatóbátorító odafigyeléssel, megerősítéssel tudjuk elősegíteni. Az eltérő fejlődésű ütemű kisgyermekek bölcsődei nevelése - gondozása lehetővé teszi, hogy minél fiatalabb életkortól kezdve fejlesztő programmal segítsük a gyermek optimális személyiségfejlődését, biztosítsuk a szülőkkel való együttműködést. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék gyermekük bölcsődében történő életét, fejlődését, fejlesztését. Szakemberektől választ kaphassanak kérdéseikre, igény szerint 22
írásos fejlesztő programot kérhessenek otthonra a szakszolgálat szakembereitől. Fontos, hogy a kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermeket önálló személyiségként fogadja el, nevelését - gondozását a gyermek egyéni igényének figyelembevételével végezze. A kisgyermeknevelő a másként fejlődő gyermekekkel való foglalkozás során a tudatos nevelői munkája és tevékenysége során figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. Az eltérő fejlődésű gyermek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra a nevelő, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik és jelen is van a fejlődés folyamán. Számításba kell vennünk, hogy ezek a gyerekek későbbi életkorban lesznek szobatiszták, később tanulnak meg önállóan étkezni, és az önkiszolgálás egyéb területén is lassabban fejlődnek.
4. Nevelő, gondozó munkánk megszervezésének elvei Fontosnak tartjuk a családi és bölcsődei nevelés-gondozás összehangolását, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti korrekt partneri kapcsolat kialakítását, melynek feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció. Ezt alapozza meg első lépésben a gyermekek beszoktatását megelőző családlátogatás. Ennek célja a kapcsolatfelvétel, de egyben lehetőséget nyújt a család és a bölcsőde életének, szokásainak kölcsönös megismerésére. A személyes találkozás és információcsere segítséget jelent a szülővel történő beszoktatáshoz. Az adaptáció a fokozatosságra épülve a családdal együttműködve történik a gyermek igényeihez igazodva. A gyermek és kisgyermeknevelő közötti fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés megkönnyíti a beilleszkedést, mérsékli az adaptáció során fellépő szorongást. A szülővel történő fokozatos beszoktatás megkezdéséhez a szülő munkába állása előtt pár héttel felkeresi intézményünket, ahol személyes beszélgetés során egyeztetjük a bölcsődei élet megkezdésének pontos időpontját. Ekkor kap tájékoztatást a szülő a felvétel folyamatáról, a fokozatos beszoktatás módszeréről, a bölcsődei napi életről és a szakmai munkáról.
23
Intézményünkben a szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy a beszoktatást végző más személy jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan alakul ki az érzelmi kapcsolat, kötődés, mely segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, mérsékeli az adaptáció során mutatkozó reakciókat. Az első héten a személyi és tárgyi környezet megismerésére, a gyermek szükségleteinek a bölcsődében történő kielégítésére helyezzük a hangsúlyt, melyet az anya végez. Ekkor a gyermek az anyával együtt ismerkedik meg a kisgyermeknevelővel és szokásokkal. A kisgyermeknevelő megfigyelő, érdeklődő, majd a gyermek reakcióit figyelembe véve kb. 4-5 napon belül fokozatosan átveszi az anyától a gondozási műveleteket, de az anya még jelen van. Kb. a második héttől a gyermek fokozatosan egyre több időt tölt az anya nélkül a bölcsődében, míg a második hét végére már az egész napja a bölcsődei élet szerint zajlik. Kiemelten fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek felvétele után történő beszoktatásának lehetősége. A tevékenységet a kisgyermeknevelőnek sokkal nagyobb odaadással, figyelemmel és szeretettel szükséges végezni, mint az egészséges gyermekek esetén. A bölcsődébe kerülés fontos pillérje a beszoktatás ideje mind a gyermeknek, mind a szülőnek. A bölcsődei beszoktatás a gyermekek számára két hét, ha a sajátos nevelési igényű gyermek állapota megkívánja ez az időszak meghosszabbítható. A másként fejlődő gyermekek beszoktatási ideje alatt, újabb gyermek beszoktatását nem kezdeményezi a csoport nevelője. A beszoktatás menete a fokozatosság, ugyan olyan ütemben zajlik, mint egészséges társak esetén. A fokozatosság, a csoportban töltött idő emelése, a szülő távolléti idejének emelése a gyermek állapotának függvénye. Fontos, hogy a kisgyermeknevelő és a gyermek ez időszak alatt el tudja egymást fogadni, egymásra tudjanak hangolódni, valamint minél több információ kerüljön a nevelő birtokába a gyermek eddigi életéről, szokásairól, napirendjéről. A kisgyermeknevelő ez idő alatt sajátítja el a gyermek gondozásával kapcsolatos speciális feladatokat. A beszoktatási idő lehetőséget adhat arra, hogy a szülőben és a kisgyermeknevelőben egy kölcsönős bizalom alakuljon ki, mert a sajátos nevelési igényű gyermek szülője sokkal, érzékenyebb, sebezhetőbb, és még bizalmatlansággal is tele van. A benne élő félelem miatt még nehezebben válik gyermekétől, mint egy egészséges gyermek édesanyja. A beszoktatási időszak a szülő számára is lehetőséget teremt arra, hogy az eddigi zárt közegből kimozduljon, kapcsolatokat építsen, kommunikáljon, szakemberekkel és más szülőkkel találkozzon. 24
A „saját kisgyermeknevelői” rendszer biztosítja személyi állandóságot a kisgyermekeknek a beszoktatás első napjától kezdődően. Ez elősegíti a kisgyermeknevelőgyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulását. A „saját kisgyermeknevelő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a nevelője (felmenőrendszer). Az ún. ölelkezési időben idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A csoport gyermekeinek egy része (5-7 fő) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A nevelésgondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti törzslapját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A „saját kisgyermeknevelő” rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját” kisgyermeknevelője segíti át a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. A bölcsődei csoportok létszámát az engedélyben meghatározottak szerint igyekszünk maximalizálni. Minden gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba jár. Igyekszünk a szülőknek lehetőséget biztosítani arra, hogy előzetesen tájékozódjanak, és abba a csoportba írassák be gyermeküket, ahol a kisgyermeknevelőkkel a legjobb kapcsolat kialakítását valószínűsíthetik. A gyermekcsoport állandósága segíti a gyermekek kapcsolatának érzelmi kötődéssé alakulását. Már a csecsemők is felfigyelnek a mellettük lévő társaikra. A növekedésükkel párhuzamosan megjelennek az együttes tevékenységek különböző formái, a nézés, érintés, kommunikáció, egymás melletti majd az együtt játszás. Az együttes tevékenységek során a gyermekek között kialakul a szimpátia egymás iránt, és erősebb illetve gyengébb érzelmi kötődések figyelhetők meg. Megjelennek a konfliktusok, amelyek segítik megismerni önmaga és a másik gyermek lehetőségeit, korlátait a kortárs kapcsolatok szintjén. A jól működő, összeszokott csoport serkenti a gyermek aktivitását. A kapcsolatok minősége megmutatkozik a szociális viselkedés különböző formáiban, mint a társakhoz való viszony, az együttes tevékenységek minősége, mennyisége, illetve a felnőttel való kapcsolat felvétel, a figyelem önmagára való irányítása, fenntartása, a feladatok, problémák megoldásában való önálló részvétel. A jól szervezett napirendben megvalósul az egyéni bánásmód-, az állandóság-, a rendszeresség-, az aktivitás- és az önállóság segítésének alapelve. A napirend állandósága biztosítja a stabilitást, amely egyben tájékozódási lehetőség a gyermekek számára a napi 25
eseményekben történő eligazodáshoz. A gyermekek szükségleteinek kielégítését életkoruk és fejlettségük figyelembe vételével változtatjuk igényeiknek megfelelően. A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy elégítjük ki, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg – s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját kisgyermeknevelő rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A részlegesen integrált csoport napirendjét, úgy alakítjuk ki, hogy a játék időn túl a gondozási nevelési feladatok során is együtt lehessenek a gyerekek a fürdőszobában és a gyermeköltözőben, ahol láthatják egészséges társaik önállósági kezdeményezéseit és önállóan végzett feladataikat. Az egészséges gyermekek pozitív mintát tudnak nyújtani, és ösztönző hatással tudnak lenni a másként fejlődő gyermekek tevékenységére és motiváltságára. A csoport napirendjét párhuzamos napirendként szervezzük, ami biztosítja a két szoba számára az udvarra készülődés és bejövetel során végzett tevékenységek együttes végzését. A tevékenységek láttán a sajátos nevelési igényű gyermekek leutánozhatják, és próbálkozhatnak a feladatok önálló kezdeményezésével A kisgyermeknevelők viselkedése, verbális és non verbális kommunikációja, valamint az egészséges gyermekek napi tevékenysége mintaként szolgál a sajátos nevelési igényű gyermekek szocializációs fejlődésének folyamatához.
26
Napirend: 6.00. órától a gyermekek fogadása, szabad játéktevékenység a szobában 8.00.-8.30. reggeli 8.30.-10.00. Szabad játéktevékenység a szobában, jó idő esetén az udvaron, gondozási műveletek, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése 10.00.-10.20. Tízórai 10.20.-11.00. Szabad játéktevékenység az udvaron, rossz idő esetén a szobában, kreatív kezdeményezések, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése 11.00.-11.30. Udvarról bejövetel, gondozási műveletek, készülődés az ebédhez 11.30.-12.00. Ebéd, ebéd utáni tisztálkodás 12.00.-14.30. Készülődés a lefekvéshez, csendes pihenő 14.30.-15.00. Ébredő gyermekek gondozása, szabadjáték, készülődés az uzsonnához 15.00.-15.30. Uzsonna 15.30.-18.00. Szabad játéktevékenység a szobában, vagy az udvaron, gyermekek hazaadása
4.1. A bölcsőde kapcsolata más intézményekkel Bölcsődénk egy épületben működik a 0-3 éves korosztályt ellátó Fészek- Családi Napközivel, így szakmailag és technikailag is szoros a kapcsolat a két intézményegységen belül. Kapcsolatot tartunk fenn a város összes bölcsődéjével. Kiemelt kapcsolatot ápolunk a szomszédos óvodával és a sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadó óvodai csoporttal rendelkező iskolával, ezáltal segítjük a gyermekek zökkenőmentes óvodai beilleszkedését. Egyedi esetekben, főleg hátrányos helyzetű, vagy sajátos nevelési igényű gyermekeink kapcsán személyiségfejlődésüket segítő más intézményekkel is kapcsolatba kerülünk. Pl.: Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, szakellátás intézményei. Szakmai kapcsolatot tartunk fenn a Magyar Bölcsődék Egyesületével, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével, a Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával.
27
Ezen kívül egyéb esetekben a Védőnői Szolgálattal, egészségügyi, szociális intézményekkel, egyházakkal, és civil szervezetekkel is kapcsolatot tartunk.
5. A bölcsődei nevelés, gondozás főbb helyzetei A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget biztosítunk a kisgyermek számára ahhoz,
hogy
érdeklődésének,
pillanatnyi
pszichés
szükségleteinek
megfelelően
ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. A gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A bölcsődei élet legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő tanulási élményeket biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. A gyermekek számára biztosítjuk, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében, kiválasztásában, alakításában. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása. Valljuk, hogy a 0-3 éves kisgyermek fő tevékenysége a játék, legfejlesztőbb hatású az a tevékenység számára, amikor saját terét és idejét önmaga számára struktúrálhatja. Minden egyéb tevékenység választható, a gyermeknek lehetősége van a helyzetből kilépni, illetve bármikor újra csatlakozhat a tevékenységhez. A kisgyermekek ilyen „passzív fejlesztése” elsősorban a környezet gondos alakításával valósul meg. Szakembereink tudatos döntéseik alapján olyan helyzeteket kínálnak az egyes gyermekek számára, amelyek fejlődésük kibontakozását elősegítik. Fontosnak tartjuk a gondozási műveletek és szokáskialakítás kínálta nevelési/fejlesztési lehetőségek kihasználását. Vigyázunk arra, hogy megfelelő mennyiségűek és minőségűek legyenek a gyermekeket érő ingerek. Mind a fizikai környezet, mind a tevékenységek körében ügyelünk arra, hogy sem alul-, sem túlstimulálva ne legyenek a ránk bízott gyermekek.
28
Indokolt esetben a gyermek korai fejlesztésben részesülhet. Ezt minden esetben a szülővel együttműködve és a szülő lehetőség szerinti maximális bevonásával utazó gyógypedagógusok végezik a korai intervenció általános alapelveinek megfelelően. A bölcsődében a csecsemők és kisgyermekek kompetenciájára épülő gondozási és nevelési munka folyik.
Maga a nevelési folyamat minden tevékenységükben jelen van,
legyen az gondozás vagy szabad játék tevékenység. Minden esetben megtapasztalja a jelzései, cselekvései hatását és ezek a gyakorlások eredményeként tudatosulnak. Már csecsemőkortól a gondozás folyamatában teremtjük meg az alapot, hogy ne csak részese, de aktív résztvevője legyen a vele való történéseknek. Ehhez a gyermek legapróbb jelzéseit is észre kell venni és annak megfelelően reagálni. Mindig és minden helyzetben elegendő időt és lehetőséget kell teremteni a próbálkozásaikra. A kiváró gyengéd mozdulatok, a biztató hangsúly, mind azt erősítik, hogy elismerik és fontosnak tartják minden apró megnyilvánulását. A rendszeres pozitív tapasztalatok segítik a gyermeket abban, hogy kialakuljon a hatni tudás érzése. Az apró kezdeményezésekből fokozatosan kialakul a valódi együttműködés. A gyermekek önállósulási törekvései ennek hatására egyre erőteljesebben jelennek meg a viselkedésükben. Az alapvető képességek elsajátításának segítése lehetővé teszi a magasabb szintű motívumok megjelenését, ami újabb képességek kialakulását teszi lehetővé. Így egyre inkább képes lesz az önálló cselekvésre, viselkedésre. A megfelelő motiválás lehetővé teszi, hogy akaratát kinyilvánítsa, érvényesítse ezzel erősítve, hogy képes önálló döntéseket hozni, és saját viselkedését irányítani. Az én erők fejlődésének segítése elengedhetetlen feltétele a személyiség harmonikus fejlődésének kibontakoztatásához. Ez a folyamat biztosítja, hogy a gyermekek a személyes motívumok megjelenésével a cselekedeteikben, viselkedésükben elsajátítsák azokat a képességeket, melyek szükségesek a biológiai-, a komfort-, a mozgás-, az élmény-, és az egészségvédő szükségletek kielégítéséhez. A játék a gyermekkor alapvető tevékenysége és minden formája örömet okoz számára. A csoportnak megfelelő napirend biztosítja, hogy a szobában és az udvaron is a lehető legtöbb idő jusson a szabad játék tevékenységekre. Ahhoz, hogy legyen kedve játszani a nyugodt légkört, az érzelmi stabilitást a kisgyermeknevelők teremtik meg. A tárgyakra irányuló kíváncsiságot, megismerési-, és felfedezési vágy jelenlétét az érdeklődését felkeltő és fenntartó játékok biztosítják. A változatos, koruknak, fejlettségüknek megfelelő játékok biztosításával lehetőségük van a változatos, elmélyült játékra. A kisgyermeknevelő feladata a feltételek megteremtése mellett a játékban való részvétel. Ez megnyilvánul a támogató
29
odafigyelésben, a gyermek tevékenységéhez, igényéhez, pillanatnyi érzelmi állapotához igazodó részvételében. A bölcsődében a másként fejlődő gyermekek számára megteremtett szeretetteljes, biztonságos, családias légkör lehetőséget ad arra, hogy saját képességei szerint fejlődjön, megtapasztalja az önfeledt, szabad játék örömét. Az életkori- és egyéni sajátosságokra, szükségletekre tekintettel, odaforduló szeretettel, elfogadással, kompetenciáik figyelembevételével, tevékenységbe ágyazottan, viselkedési minták nyújtásával biztosítja a nevelő a gyermekek számára a sokféle változatos tevékenységet, mellyel támogatja a harmonikus fejlődésüket. A sajátos nevelési igényű gyermekek a játék idő nagy részében az egészséges gyermekek egyéb játéktevékenységét (pl: alkotó) nem zavarva a nap nagy részében együtt vannak. Közös együttlét során viselkedési mintát és játékhasználati technikákat tudnak elsajátítani egészséges társaiktól. Az éneklés és a mondókázás a mindennapok természetes velejárói a bölcsődei életnek. A kisgyermeknevelő feladata, hogy spontán dúdolgatásra, énekelgetésre adjon mintát. Az éneklés, mondókázás közvetlen személyes kapcsolatot jelent, amely játékkal, mozgással jár együtt, egyben fejleszti a gyermek hallását, beszéd fejlődését, ritmusérzékét is. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása azt jelenti, hogy a gyermekek szívesen hallgatnak éneket, hangszereket, érzékenyek a hangokra, zörejekre, szívesen dúdolgatnak, helyes hanglejtéssel beszélnek. Gyermekeink gondosan összeválogatott klasszikus zenei darabokra alszanak el. Kokas Klára a zenével indított fejlesztés módszere alapján dolgozó munkatársunk minden héten tölt időt a gyermekcsoportokkal: az instrumentális zene megismerése, megtapasztalása, az együtt éneklés része mindennapjaiknak. Hisszük Kokas Klára felismerését, miszerint a zenehallgató, muzsikáló gyermek harmonikusabban fejlődik, az iskolában is jobban teljesít (transzfer hatás). A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához
igazodó,
felelősséggel
kiválasztott
és
alkalmazott
játékos
mondókák,
gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az 30
ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. A mese nagy hatással van a gyermekek beszédére, gondolkodására, emlékezetére, tehát befolyásolja az érzelmi-, értelmi-, és szociális fejlődését is. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekek mindig koruknak megfelelő meséket halljanak a kisgyermeknevelők tolmácsolásában. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. Alkotó tevékenységek során az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák a gyermekek képességének a megfelelő megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. Egyéb tevékenység formákat is biztosítunk, amelyek a gyermekek fejlődését szolgálják. Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése… stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, ezekből a tevékenységekből. Lehetőséget biztosítunk a terményekkel való játékra, az évszakoknak megfelelően, illetve alkalmakhoz köthetően tésztagyúrásra, sütemény formázásra van lehetőségük. A természettel, növényekkel való közvetlen tapasztalatszerzést biztosítja a kis konyhakertben való közös ültetés, öntözés, a növények gondozása, növekedésük, termőre fordulásuk nyomon
31
követése. Évszakonként gyűjtjük a terményeket (gesztenye, makk, toboz, csuhé, stb.) amelyeket sokrétűen használunk fel, elsősorban a téli hónapokban. A mozgás alapvető formái csecsemő- és kisgyermekkorban alakulnak ki, fejlődnek. A gyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, ezért mind a szobában, mind az udvaron biztosítjuk számukra a nagy mozgásteret, a változatos mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A nagymozgásos játékokra a szabadban, a fa játékokkal jól felszerelt, tágas udvaron, több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok, melyet mobil játékeszközökkel, fejlesztő eszközökkel oldunk meg. Fontos szempont, a környezet balesetmentessége, ezért a veszélyforrásokat igyekszünk kiküszöbölni, minimalizálni. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek olyan játszóhelyet alakítottunk ki, amely védett, de még is elegendő helyet biztosít az általuk már elsajátított mozgásformához. pl.: hempergő, elkerített szobasarok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett tanulásnak, ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamattanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik, mely legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. 32
A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló gyermek-gyermek és felnőtt-gyermek interakciók, mely során kisgyermeknevelőink figyelmesen hallgatják a gyermekeket. Verbális és nonverbális kommunikációjuk összhangban áll, mosolyogva, halk szóval, érthetően, a gyermekek fejlettségének megfelelő szóhasználattal beszélnek, sok új információt nyújtanak a gyermekek által feltett kérdésekre válaszolva. A bölcsődébe járó gyerekek szüleinek és a sajátos nevelési igényű gyerekeket ellátó kisgyermeknevelők részére, mentális és szakmai segítséget tud biztosítani az intézményben dolgozó szakemberek alkotta segítő team.
Önsegítő csoport Szülő csoportos megbeszélés Fogadó óra Szakmai klub Egyéni esetmegbeszélés
KIEMELT NEVELÉSI, GONDOZÁSI PROGRAMOK
1. Környezetei és természeti nevelés a bölcsődében A környezeti nevelés gondolata néhány évtizeddel ezelőtt a fejlett nyugati társadalmakban született meg először. Ott, ahol a városiasodással és a megnövekedett népsűrűséggel járó gondok már-már elviselhetetlenné váltak a lakosság számára. A kezeletlen hulladéktömeg, a levegő- és vízszennyezés, a zaj és a többi civilizációs ártalom súlyos problémákat, tömeges testi és lelki egészségkárosodást eredményezett. A természetes élőhelyek száma jelentősen megfogyatkozott, egyes területekről számos növény és állatfaj végleg eltűnt. Egyre inkább előtérbe kerül a környezet védelmére irányuló nevelés fontossága. A környezeti nevelés olyan folyamat, melynek célja,
hogy a világ népessége
környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességekkel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjék a jelenlegi problémák megoldására és az újabbak megelőzésére. A természeti nevelés feladata, hogy erősítse a gyermekben a veleszületett spontán érdeklődést és kíváncsiságot, melyet a világ jelenségei iránt tanúsít. Segítse fenntartani és
33
bátorítani az érzést, hogy részeként is egyek vagyunk a világgal. A természeti nevelés irányelvei természetközpontúak. Törekednünk kell az élettelen és élő társainkkal való együttélésre, a természet törvényeinek betartására, a lehető legkisebb mértékű károsításra. A természet védelmének értelmezése ki kell, hogy terjedjen az egészre és annak minden elemére – a fűszáltól az űr végetlenjéig. Bölcsődénkben
a
program
célja
a
legfiatalabbakkal
is
megismertetni
a
környezettudatos gondolkodást. Igyekszünk tudatosan átgondolt nevelési módszerekkel a környezethez való viszonyulás olyan formáit kialakítani, melyek a környezet megismerését, megfelelő használatát, védelmét segítik elő. A feladatok megvalósítása feltételezi a családdal való szoros együttműködést, de ugyanakkor a családok szemlélete is a gyerekeken keresztül alakítható, mert a jó szokásokat a gyerekek hazaviszik. A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokás kialakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket (játék, vers, mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás, stb... ) mint egy gyöngyként erre fűzzük fel. Így lesz komplex egész nevelésünk, mellyel megalapozzuk a gyerekek környezeti tapasztalatait, melyek később ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak. Az életkori sajátosságaiból következik a bölcsődei környezeti nevelés megvalósításának speciális volta. A gyermekek a körülötte lévő világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg, cselekedete tevékeny, aktív, nyitott, kreatív, mindig valamilyen érzelem kíséri. A program megvalósítása szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása, mely sokszínű tevékenységet feltételez a gyermeki közösségben. A környezeti nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A környezeti nevelés maga a bölcsődei élet. Ahogyan játszunk, reggelizünk, ebédelünk, pihenünk, ahogyan érzünk, ahogyan alakulnak emberi kapcsolataink, ahogyan vigyázunk a vízre, az energiára, a szobák tisztaságára, ahogyan gondozzuk kisállatainkat ez mind a környezeti nevelés. Fontos hogy a gyerekek találkozzanak a természettel, meg kell tapasztalniuk, hogy például az erdő nem csak fák sokasága, hanem növények, állatok sokfélesége, a megismerésből fakadó érzelmi kapcsolat jó alap lesz a későbbi cselekvési készsége fejlesztésére. A folyósón kialakított a zöld sarokban szinte mindig csírázik, hajt, zöldell valamilyen növény. A gyerekeknek a bölcsődébe lépés pillanatától lehetőségük van ezek megfigyelésére, cselekvően részt venni gondozásukban.
34
A bölcsődések gazdag tevékenységéhez tartozik a kertben végzett " munka ", mely során zöldborsót, paradicsomot, paprikát, sóskát, epret ültetünk. Közben megfigyelik az élő természetet, észreveszik a legapróbb rovart, meghallják a madarak hangját. A munkában való részvétel önkéntes, az egyes apró fázisokhoz bármikor lehet kapcsolódni. Tavasszal kezdődik a munka első szakasza, amikor a magokat kis poharakba rakott földbe szórjuk. Gyermekeink nap, mint nap megfigyelhetik, tapasztalhatják a növények növekedését, fejlődését - magtól magig - és azt is, hogy fejlődésüket milyen feltételek megteremtésével érhetjük el. (víz, levegő, tápanyag stb.) A meleg idő beálltával a kifejlődött palántákat a két épület közötti, védett kiskerti részbe ültetjük, folyamatosan öntözzük, gyomláljuk növényeinket, figyeljük növekedésüket, változásukat. Az utolsó szakaszban a gyermekek nagy örömére terméseket betakarítjuk, elfogyasztjuk. Programunk során a gyermekek saját tevékenységükön keresztül megélik, megtapasztalják, hogyan kell gondoskodni azokról a növényekről, melyeket napról napra látnak növekedni, termőre fordulni. Ismereteik, gondolkodásuk, beszédük egyre bővül, több élményhez, örömforráshoz jutnak. Igénnyé válik, hogy öntözhessék saját növényeiket, szedegethessék az édes, finom ízű paradicsomot, tálba gyűjtögethessék a borsószemeket, tépkedhessék a sóskát, melyekből szívesen és büszkén kínálgatják társaikat, a szüleiket, felnőtteket. Mindezeket a tevékenységeket önfeledt vidámság, játékosság szövi át. Jó érzés, hogy a kiskert a „miénk”, külön élmény, hogy a gyerekek szüleikkel besétálhatnak, közösen csemegézhetnek a termésből, a nagy beszélgetések, vidám együttlétek közösségkovácsoló erővel bírnak. Bízunk benne, hogy szakmai programunk a gyermekek egészséges személyiségfejlődését maximálisan támogatja, bölcsődés éveit megszépíti, megfelelő alapot nyújt az óvodai-iskolai környezeti neveléshez.
2. Pikler csoport
2015-ös év elején szakmai kapcsolatba kerültünk a budapesti Pikler Bölcsődével. Több kolléganőnek megtetszett az ott folyó munka, a gyermekeket ellátó nevelési szemlélet, így 2015 őszén egy csoportunkba bevezetésre került ez a módszer. Nagy mozgást fejlesztő eszközöket és több természetes anyagú, változatos tevékenységre serkentő játékot
35
vásároltunk, készítettünk. A gyermekek gondozása lassabban, bensőségesebben folyik, szabadon, több időt hagyva próbálkoznak, gyakorolnak folyamatos biztatás, dicséret mellett. Tapasztalatunk, hogy az idekerült legkisebb korosztály a mozgásfejlesztő eszközök segítségével hamarabb és nagyobb biztonsággal tanult meg létrán mászni, lépcsőzni, egyensúlyozni, mint más csoportba járó társaik. Az immár egy éve folyó munka pozitív tapasztalatait leszűrve arra a következtetésre jutottunk, hogy tovább visszük és további csoportszobára is kiterjesztjük ezt a szemléletet.
KIEMELT FELADATOK
1. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése Bölcsődénk a teljes és részleges integráció keretei között felvállalja sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelését, gondozását, utazó gyógypedagógus általi korai fejlesztését. A sajátos nevelési igényű gyermekek egy része szakértői bizottság vagy gyógypedagógus javaslata alapján kerül intézményünkbe, másik részénél a nevelés, gondozás során ismerjük fel az átlagostól eltérő fejlődést. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek maximum 6-10 fős csoportban nevelkednek intézményünkben, az átlagosan fejlődő kisgyermekekkel való együttnevelkedés előnyeinek figyelembevételével. Ellátásuk team munkában történik, melyben részt vesznek: kisgyermeknevelők, utazó gyógypedagógusok. A bölcsődei szakemberek figyelemmel kísérik és rögzítik a gyermekek fejlődését, tájékoztatják a szülőket, ha szükséges javasolják a szakértői vizsgálat elvégzését. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek korai fejlesztését a szakértői bizottság javaslata alapján utazó gyógypedagógus végzi, melyhez a helyet és eszközöket intézményünk biztosítja. A speciális csoport működésének pozitív hatásai a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődésére: Egyéni igények, és egyéni fejlődési ütem kielégítésére több idő jut a nevelés és a gondozási feladatok ellátása terén. A szociális, a társas kapcsolat egészségesebben fejlődik kisebb közösségben. Pszichés és testi fejlődés magasabb fokon biztosított a szakemberek jelenléte miatt. A gyermekek társadalmi integrálása, nagyobb teret kap, hogy a játéktevékenység, gondozási folyamatok és udvari tevékenység során együtt vannak egészséges társaikkal.
36
2. Gyermekvédelem A jelzőrendszer részeként célunk, hogy segítséget nyújtsunk a családoknak szociális és pedagógiai területen gyermekük neveléséhez, hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermekek családjainak a problémát kiváltó okok feltárásában. A feltárt problémáknak megfelelően együttműködünk a családokkal, és a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal, aki segítségére lehetnek a családnak, azon keresztül a gyermeknek.
DOKUMENTÁCIÓ A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációt minden gyermekről a „saját kisgyermeknevelője” vezeti, ennek célja a fejlődési folyamat objektív nyomon követése. A dokumentáció vezetésénél fontos szempont a tárgyszerűség, hitelesség, árnyaltság, rendszeresség. A dokumentáció vezetéséről és a betekintés lehetőségéről felvételkor tájékoztatjuk a szülőket. A dokumentáció vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat és jogszabályi előírásokat betartjuk, azokat elzárva tároljuk. Több szempontból is nagy hangsúlyt fektetünk a sajátos nevelési igényű gyermekkel kapcsolatos feljegyzésekre. Az anyától is több információra van szükség a gyermekről, ami természetesen nem terjedhet ki az anamnézisre és a kórházi zárójelentésekre, de a gyermek ellátásával kapcsolatos minden fontos tényezőre igen. A sajátos nevelésű igényű gyermek diagnózisától függően vannak gyermekek, akik sokkal érzékenyebbek, kevésbé ellenállók a kórokozókkal szemben. Feljegyzéseinknek tehát erre vonatkozóan is bővebbnek kell lennie. Fel kell jegyeznünk minden olyan eseményt a gyermekkel kapcsolatban, ami a fejlődésével kapcsolatos. Ez azért is igen fontos, mert a szülők számára minden apró előrelépés nagy jelentőségű.
A
gondozó
feljegyzései
segítséget
nyújthatnak
gyógypedagógusnak, a vizsgálatot végző szakembereknek is.
Kisgyermeknevelők dokumentumai: - Csoportnapló
37
a
fejlesztést
végző
- Gyermek egészségügyi törzslap és mellékletei - Tájékoztatófüzet - Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési terve, jellemzése
ALAPELLÁTÁSON TÚLI SZOLGÁLTATÁSOK
1. A fejlesztő program bemutatása 2006 szeptemberétől indítottuk be korai képességfejlesztő programunkat, amely egyéni és csoportos foglalkozásokra épül. A fejlesztést indokolja, hogy a hozzánk érkezett gyermekek egy része hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, pszichomotoros fejlettségi szintjük gyakran elmarad a korukra jellemzőtől. Tapasztalataink szerint napjaink kisgyermekének kevesebb lehetőségre nyílik a mozgásra. Ez az oka annak, hogy sok korábban egyértelmű mozgástapasztalat hiányzik a fejükből. Tudjuk, hogy a mozgásfejlődés és az értelmi fejlődés összefügg, s ez indított minket arra, hogy a mozgással kiemelten és tudatosan foglalkozzunk. Intézményünk befogadó intézmény, amely azt jelenti, hogy minden bölcsődei csoportunk fogad sajátos nevelési igényű kisgyermeket, akik teljes integrációs formában, a napirendbe ágyazva kapják meg a Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusai által a korai fejlesztést. Tudjuk, hogy az élet első néhány évében elkezdett fejlesztés, az idegrendszer korai szerveződésében a sérült területek spontán regenerálódó képességét, ill. a pozitív környezeti hatások stimuláló hatását kihasználva a kóros irányba induló vagy késő fejlődést harmonizálhatja, felgyorsíthatja. Ez azért is nagyon fontos, mert az életkor előrehaladtával az „elszalasztott lehetőséget” már nem tudjuk pótolni, a hibásan rögzült mintázatok későbbi életkorban már nem korrigálhatók.
A fejlesztőprogram elméleti alapjai A reziliencia Munkánk során szükségszerűen találkozunk a veszélyeztetettség fogalmával. Azt is tapasztalhatjuk, hogy vannak olyan gyermekek, akik súlyos veszélyeztető faktorok ellenére is 38
egészségesen fejlődnek. Ez a felismerés irányította a kutatók figyelmét a reziliencia jelenségére. Maga a szó rugalmasságot jelent, s a mi kontextusunkban a veszélyeztetettség ellenére történő jó alkalmazkodást jelenti. A reziliencia-alapú megközelítés azért is fontos, mert lehetővé teszi azt, hogy ne csak a hiányosságokra koncentráljunk, hanem erősítsük meg a pozitív forrásokat is, és olyan prevenciós stratégiákat alkalmazzunk, amelyek megerősítik a gyermek saját erőforrásait és alkalmasabbá teszik a problémákkal való megküzdésre. Azzal mindenki egyetért, hogy a fogyatékos, ill. a gyermekvédelmi szakellátásba került gyermekek veszélyeztetetteknek tekinthetők.
Azt is tudjuk, hogy minél több
veszélyeztető forrás található a gyermek életében, annál több un. védőfaktor szükséges a jó alkalmazkodáshoz. Ezeket a védőfaktorokat 3 nagy csoportba lehet osztani, és fontos megjegyezni, hogy általánosságban elmondható, hogy ezek egyben a jó alkalmazkodás feltételei is. 1. Személyes faktorok: jó értelmi, figyelmi és problémamegoldó képességek, hatékony érzelem és viselkedés-szabályozás, önértékelés, önbizalom, vallásos hit, élet értelmébe vetett hit 2. Családi faktorok: szoros kapcsolat egy gondoskodó szülő figurával, irányító szülői attitűd, támogató családi háló 3. Tágabb környezeti faktorok: gondoskodó, kompetens felnőttekkel való kapcsolat a szűk családon kívül, társas normákat tiszteletben tartó barátok, közösségi tevékenységek Munkánk során a három csoportból elsősorban a személyes faktorokra tudunk koncentrálni. Tudjuk, hogy a gyermekotthonba kerülő gyerekek elsődleges problémája az anya a család hiánya, tehát érzelmi jellegű, mégis úgy gondoljuk, hogy a saját erőforrás megerősítése hozzásegíti őket, hogy kompetens kisgyermekekké váljanak.
A bölcsődés
gyermekek esetében természetesen a családi faktorok megerősítése is célunk, így mindig a szülőkkel együttműködve végezzük a valamely területen elmaradást mutató gyermek (nem SNI) fejlesztését. A legkevésbé korlátozó környezet elve A legkevésbé korlátozó környezet elve (least restricting environment LRE) egy Amerikában alkalmazott modell, ami azt mondja ki, hogy a sajátos nevelési igényű 39
kisgyermek nevelési feltételrendszere a lehető legjobban meg kell, közelítse nem sérült társaiét. Természetesen a sérültség súlyosságának függvényében ennek különböző szintjeit tudjuk megkülönböztetni:
VI. Fogy. otthon
V.
Otthon + fejlesztés IV. Gyógypedagógiai intézmény III. Speciális csoport, de „normál” is II. „Normál csoport” +fejlesztés
I.
„Normál csoport”
Ez a modell az elhelyezési lehetőségeket a legkevésbé korlátozótól a jobban korlátozó felé mutatja. Fontos, hogy amikor elhelyezési lehetőséget keresünk egy SNI gyermeknek, megkérdezzük magunkat, hogy melyik az a legalsóbb szint, ami legjobban szolgálja a gyermek érdekeit, és csak akkor helyezzük ennél magasabbra, ha a számára optimális szint nem elérhető. Saját gyakorlatunkban úgy érezzük, hogy a bölcsődés, tehát a 0-3-4 éves korosztály tekintetében számunkra a második szint az optimális, tehát a gyermeknek teljes integrációban történik a fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy a SNI gyermekek a teljes napot ép társaikkal töltik, és hetente 1-2x találkoznak a terapeutákkal, akik számukra a megfelelő fejlesztést biztosítják. A terapeuták szoros kapcsolatban vannak a fejlesztett gyermekek szüleivel is és segítik őket a gyermekek otthoni kezelésével kapcsolatban. Ez azért is nagy segítség a szülőknek, mert legtöbbjük dolgozik, így nem tudnák megoldani a gyermek külső intézmény általi fejlesztését. A fejlesztés módszerei tekintetében intézményünkben a szenzomotoros szemléletű terápiákra támaszkodunk.
40
Fejlesztő módszerek:
Tervezett
szenzomotoros
tréning
(TSMT:
egyéni,
ill.
csoportos)
(utazó
gyógypedagógus által)
Hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika (HRG)
Egyéni kognitív fejlesztés (utazó gyógypedagógus által)
Katona féle neurohabilitáció (külső szakember)
Tapasztalataink szerint a mai gyerekek keveset mozognak. Ez az oka, hogy sok korábban egyértelmű mozgástapasztalat hiányzik a fejükből. Tudjuk, hogy a mozgásfejlődés, és az értelmi fejlődés maximálisan összefügg. Ez indított bennünket arra, hogy intézményünkben a mozgással kiemelten, és tudatosan foglalkozzunk. Attól függően, hogy a gyereknek milyen eltérései vannak a mozgásfejlődésben, lehetősége van a csoportos, illetve az egyéni foglalkozáson való részvételre. Fejlesztő pedagógusok megismerik, a gyermekeinket, részt vesznek a csoportok életében, így a foglalkozások a bizalom légkörében valósulhatnak meg. CSOPORTOS FOGLALKOZÁS A TSMT-II mozgásanyagából merít, annak tematikáját követi. Előnyben részesítjük a természetes mozgásmintákat. Célunk a
mozgás
megszerettetése, mozgástapasztalatok bővítése, a fizikai erőnlét, az értelmi struktúrák, és a szociális képességek fejlesztése. EGYÉNI TERÁPIA (TSMT-I) A kiszűrt gyerekek célirányos fejlesztését valósítja meg. Az adott gyermek esetében arra a lépcsőfokra megy vissza a gyógypedagógus, ahol fejlődése elakadt és innen kis lépésekben újra strukturálja az idegrendszert. Fontosnak tartjuk a családdal való szoros együttműködést a fejlesztés folyamán. Bíztató eredményeket tudunk felmutatni a HRG módszerrel végzett terápiával. Ez a módszer egy vízben alkalmazott komplex preventív és rehabilitációs program az eltérő fejlődést mutató gyermekek számára. A vízben a háromdimenziós mozgások könnyebben kivitelezhetők a vesztibuláris rendszer intenzív fejlesztése érdekében. Mivel a magzat az anyaméhben is folyékony közegben van, így a víz lelkileg is ősibb, természetesebb.
41
A kisgyermeknevelők által vezetett kreatív foglalkozások során arra törekszünk, hogy választékos és minőségi eszközökkel (festékek, papírok, gyurma, gyapjú, agyag, termények, függőleges rajzfelületek, stb.) dolgozzunk, és ne korlátozzuk gyermekeink alkotó tevékenységét „A4-es keretek” közé. A gyermekeknek a verbális közlés helyett olyan kifejezési eszközt adunk a művészetterápia által, mely segítségével kifejezhetik érzéseiket. Az intézményben folyó korai fejlesztés azért is fontos, mert a gyermekek egy olyan rétege részesül itt fejlesztésben, akik az intézeten kívül nagy valószínűséggel nem kapnák meg a számukra oly fontos terápiákat.
ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE A bölcsődében több rétegű ellenőrzési feladatokat kell végezni. A pedagógiai munka felelős vezetője a bölcsődevezető, ezért az ellenőrzés is az ő feladata. Az ellenőrzésbe bevonhatja a bölcsőde pedagógusait. A bölcsőde munkatervét évente, a csoportok munkatervét, a csoportdokumentumokat és a gyermekek fejlődéséről készült feljegyzéseket félévente kell ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed: ●
a dokumentumok ellenőrzésére,
●
a gyakorlati munka ellenőrzésére.
A pedagógiai gyakorlati munka ellenőrzése során értékelni kell a kisgyermeknevelő gyakorlati munkájának színvonalát. A bölcsődei munka értékelése az egész bölcsődére vonatkoztatva nevelési értekezletek keretében történik. A nevelői értekezlet az értékelésen kívül lehetőséget, ösztönzést kell, hogy adjon a megújulásra, továbbképzésekre, a program magasabb szintű végrehajtására.
42
Záradék A Programot készítette: Farkasi Gabriella bölcsődevezető. Pécs, 2016. június 7. Véleményezte: szaktanácsadó 2016.06.10. A nevelőtestület elfogadta. Pécs, 2016. június 9. PMJV Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatója jóváhagyta. Pécs, 2016.június 15. A program érvényességének ideje: 2016.09.01.-2021. 08. 31. Bevezetés: 2016. szeptember 1.
43
MELLÉKLETEK
Megállapodás szociális szolgáltatás igénybevételéről amely létrejött egyrészről: Pécs Megyei Jogú Város Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye: 7622 Pécs, Vargha D. u. 2. Képviselője: Lajtai Zsoltné igazgatót helyettesítő bölcsődevezető, Adószáma: 16627532-2-02; (a továbbiakban Intézmény), valamint a gyermek neve, szül. adatok: ________________________________________________ TAJ száma:___________________
kiskorú képviseletében eljáró
szülő,gondviselőneve:______________________ , adóazonosító:_____________________ lakcíme:________________________________________tel:________________________ törvényes képviselő (a továbbiakban igénybevevő) a között intézményi elhelyezés biztosítása tárgyában az alábbiak szerint: 1. Az intézmény az igénybevevő jelen előterjesztett kérelme és csatolt igazolásai alapján – biztosítja fent nevezett kiskorú intézményi felvételét. 2. A szolgáltatás típusa: bölcsődei ellátás, amelynek helye: ______________________________________ Bölcsőde. 3. A bölcsődei ellátás kezdete: _______év, _____-hó ______nap, az ellátás határozott időtartamra szól, előreláthatólag __________év, ________hó, _______napig tart. 4. A bölcsőde a gyermek, kiskorú számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: bölcsődei nevelés-gondozás, étkeztetés, egyéb:____________ . 5. Az Igénybevevő a bölcsődei szolgáltatásért személyi térítési díjat köteles fizetni, mely két részből áll, egyrészt: 5.1.Étkezési díjból, amelynek összege: 330 Ft/nap+27% ÁFA=419,1 Ft/nap, (másrészt:) 5.2.Gondozási díjból, amelynek összege: 250 Ft/nap.
44
5.3.Fentiek alapján az Igénybevevő által fizetendő személyi térítési díj napi összege: (5.1.+5.2.együtt) 669,1 Ft fő/ nap. 6. A személyi térítési díj havi összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a család egy főre jutó havi nettó jövedelmének 25%-át. A jövedelmi viszonyok változásait igénybevevő köteles 15 napon belül a gondozás helye szerint illetékes bölcsőde vezetőjének írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az új személyi térítési díj megállapításának alapjául szolgáló jövedelmi/kereseti igazolásokat. 7. Az igénybevevő vállalja, hogy a személyi térítési díj havi összegét a tárgyhónapban az Intézmény által meghatározott időpontban előre befizeti az intézményi/bölcsődei házirendben írt módon. Az Igénybevevő a gyermeke távollétének bejelentését követő második naptól díjvisszatérítésre jogosult, de kizárólag az étkezési díj esetében. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a gondozási díjat a bölcsőde minden nyitvatartási napjára meg kell fizetnie. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a személyi térítési díj havi összege a mindenkor hatályban lévő közgyűlési rendeletnek megfelelően évente egy alkalommal módosulhat. 8. Igénybevevő elfogadja továbbá azon tényt is, hogy a 3. pontban meghatározott időtartam lejártával, ill. az alábbi törvényi feltételek megvalósulása esetén a bölcsődei szolgáltatás megszűnik. a. A bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét május 31-ig betöltötte, b. ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. c. meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. 9. A megállapodást kötő felek egyetértenek abban, hogy jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a tárgykört érintő hatályban lévő törvények és azok végrehajtási rendeletei, ill. az intézmény által kiadott házirend szabályai az irányadók. 10. A bölcsődei szolgáltatást igénybevevő szülő/gondviselő úgy nyilatkozik, hogy jelen megállapodás átvételekor a bölcsőde Házirendjében írtakat is megismerte és tudomásul vette. Szerződő felek a megállapodásban írtakat átolvasták, tartalmát megértették, és úgy írják alá, hogy az megfelel kölcsönös és egybehangzó akaratuknak. Pécs, 201………………………….. ………………………………….. Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága igazgatója
…………………………………… szülő/gondviselő, törvényes képviselő
45
Intézményi szolgáltatás iránti kérelem APA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 1. Munkaviszonyban áll: -tól 2. GYES mellett …….. órában dolgozik: ……………………………………………..-tól 3. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………....-tól 4. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. ANYA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 1. Munkaviszonyban áll: -.tól 2. GYES mellett órában dolgozik: -tól 3. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………...-.tól 4. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Pécs, 201..
Aláírás: …………………………………..
Bölcsődevezető információja:
Felvehető: ………………………………….
…………………….......................................
Megjegyzés: ………………………………...
……………………………………………...
……………………………………………….
Dátum: ……………………………………..
Dátum: ………………………………………
Ph.
…………………………… aláírás
Ph.
……………………………. igazgató
Nyilatkozat Alulírott nyilatkozom, hogy az 1997.évi XXXI. törvény 33.§-a (2) bekezdése értelmében a bölcsődei ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézmény által rólam és a gyermekemről vezetett nyilvántartásokról, az intézmény házirendjéről, panaszjogom gyakorlásának módjáról, a szülői érdekképviseleti fórumról a tájékoztatást megkaptam. Mint gyermekem törvényes képviselője tudomásul veszem, hogy az 1997. évi XXXI. tör vény 33.§. (3) bekezdés b) és c) pontja értelmében a gyermekvédelmi törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatot szolgáltatni, valamint a jogosultsági feltételekben és a természetes személyazonosító adatokban történő változásokról az intézmény vezetőjét értesíteni kötelességem. A nyilatkozat mellékletét képezi: 1 db házirend. Hozzájárulok és engedélyezem, hogy gyermekemről az intézményben készített fotókat és videofelvételeket a bölcsőde szakmai anyagaiban (Szakmai Program, tájékoztató, faliújság, szakmai előadások, konferenciákon, honlapon, kiadványokon, szakmai filmeken, stb.) felhasználhassa, és nyilvánosságra hozhassa. Pécs, 201…………….
…………………………………… szülő aláírása
46
Megállapodás a sajátos nevelési igényű gyermekek szociális szolgáltatás igénybevételéről amely létrejött egyrészről: Pécs Megyei Jogú Város Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye: 7622 Pécs, Vargha D. u. 2. Képviselője: Dallosné Kaurek Csilla Igazgató, Adószáma: 16627532-2-02; (a továbbiakban Intézmény), valamint a gyermek neve, szül. adatok: ________________________________________________ TAJ száma:___________________
kiskorú képviseletében eljáró
szülő,gondviselőneve:______________________ , adóazonosító:_____________________ lakcíme:________________________________________tel:________________________ törvényes képviselő (a továbbiakban igénybevevő) a között intézményi elhelyezés biztosítása tárgyában az alábbiak szerint: 1.
Az intézmény az igénybevevő jelen előterjesztett kérelme és csatolt igazolásai alapján – biztosítja fent nevezett kiskorú intézményi felvételét.
2.
A szolgáltatás típusa: bölcsődei ellátás, amelynek helye: ______________________________________ Bölcsőde.
3.
A bölcsődei ellátás kezdete: _______év, _____hó ______nap, az ellátás határozott időtartamra szól, előreláthatólag __________év, ________hó, _______napig tart.
4.
A bölcsőde a gyermek, kiskorú számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: bölcsődei nevelés-gondozás, étkeztetés, egyéb:____________ .
5.
Az Igénybevevő a bölcsődei szolgáltatásért személyi térítési díjat köteles fizetni, mely két részből áll, egyrészt: 5.1.Étkezési díjból, amelynek összege: Ft/nap+27% ÁFA= (másrészt:) 5.2.Gondozási díjból, amelynek összege: Ft/nap.
Ft/nap,
5.3.Fentiek alapján az Igénybevevő által fizetendő személyi térítési díj napi összege: (5.1.+5.2.együtt) Ft fő/ nap. 6. Sajátos nevelési igényű gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap. A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó, a bölcsőde orvosából, gyógypedagógusából, pszichológusából, kisgyermeknevelőjéből és vezetőjéből álló szakmai csoport véleményének figyelembevételével kell dönteni a gyermek további lehetséges neveléséről, gondozásáról.
47
A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei elhelyezése történhet: a) egészséges gyermekekkel közös csoportban, (teljes integrációban) b) speciális bölcsődei csoportban, (részleges integrációban) c) sajátos nevelésű igényű gyermekek Családi napközijében
1.
„A Gyvt. 150.§ (6) bekezdése alapján, bölcsődében a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Ebben az esetben a személyi térítési díj csak az étkezésért kérhető. A Gyvt. 151.§ (5) bekezdése alapján, gyermekétkeztetés esetén, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani.”A személyi térítési díj havi összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a család egy főre jutó havi nettó jövedelmének 25%-át. A jövedelmi viszonyok változásait igénybevevő köteles 15 napon belül a gondozás helye szerint illetékes bölcsőde vezetőjének írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az új személyi térítési díj megállapításának alapjául szolgáló jövedelmi/kereseti igazolásokat.
2.
Az igénybevevő vállalja, hogy a személyi térítési díj havi összegét a tárgyhónapban az Intézmény által meghatározott időpontban előre befizeti az intézményi/bölcsődei házirendben írt módon. Az Igénybevevő a gyermeke távollétének bejelentését követő második naptól díjvisszatérítésre jogosult. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a személyi térítési díj havi összege a mindenkor hatályban lévő közgyűlési rendeletnek megfelelően évente egy alkalommal módosulhat.
3.
Igénybevevő elfogadja továbbá azon tényt is, hogy a 3. pontban meghatározott időtartam lejártával, ill. az alábbi törvényi feltételek megvalósulása esetén a bölcsődei szolgáltatás megszűnik. a. b.
A Sajátos nevelési igényű gyermek ellátása megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek (május 31.) a hatodik életévét betöltötte, A próba idő alatt meg kell szűntetni, annak a sajátos nevelési igényű gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának véleménye, valamint a bölcsődevezetője, gyógypedagógusa, pszichológusa, és a gyermeket ellátó kisgyermeknevelő szakmai véleménye szerint, egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését és testi épségét.
4.
A megállapodást kötő felek egyetértenek abban, hogy jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a tárgykört érintő hatályban lévő törvények és azok végrehajtási rendeletei, ill. az intézmény által kiadott házirend szabályai az irányadók.
5.
A bölcsődei szolgáltatást igénybevevő szülő/gondviselő úgy nyilatkozik, hogy jelen megállapodás átvételekor a bölcsőde Házirendjében írtakat is megismerte és tudomásul vette.
Szerződő felek a megállapodásban írtakat átolvasták, tartalmát megértették, és úgy írják alá, hogy az megfelel kölcsönös és egybehangzó akaratuknak.
Pécs, 201…... Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága igazgatója
szülő/gondviselő, törvényes képviselő
48
Intézményi szolgáltatás iránti kérelem APA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 1. Munkaviszonyban áll: -tól 2. GYES mellett …….. órában dolgozik: ……………………………………………..-tól 3. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………....-tól 4. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. ANYA /nevelőszülő/ neve: Anyja neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása: Munkahely: 1. Munkaviszonyban áll: -.tól 2. GYES mellett órában dolgozik: -tól 3. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója: ……………………………...-.tól 4. Egyéb: ………………………………………………………………………………….. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Pécs, 2014.
Aláírás: …………………………………..
Bölcsődevezető információja:
Felvehető: ………………………………….
…………………….......................................
Megjegyzés: ………………………………...
……………………………………………...
……………………………………………….
Dátum: ……………………………………..
Dátum: ………………………………………
Ph.
…………………………… aláírás
Ph.
……………………………. igazgató
Nyilatkozat Alulírott nyilatkozom, hogy az 1997.évi XXXI. törvény 33.§-a (2) bekezdése értelmében a bölcsődei ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézmény által rólam és a gyermekemről vezetett nyilvántartásokról, az intézmény házirendjéről, panaszjogom gyakorlásának módjáról, a szülői érdekképviseleti fórumról a tájékoztatást megkaptam. Mint gyermekem törvényes képviselője tudomásul veszem, hogy az 1997. évi XXXI. tör vény 33.§. (3) bekezdés b) és c) pontja értelmében a gyermekvédelmi törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatot szolgáltatni, valamint a jogosultsági feltételekben és a természetes személyazonosító adatokban történő változásokról az intézmény vezetőjét értesíteni kötelességem. A nyilatkozat mellékletét képezi: 1 db házirend. Hozzájárulok és engedélyezem, hogy gyermekemről az intézményben készített fotókat és videofelvételeket a bölcsőde szakmai anyagaiban (Szakmai Program, tájékoztató, faliújság, szakmai előadások, konferenciákon, honlapon, kiadványokon, szakmai filmeken, stb.) felhasználhassa, és nyilvánosságra hozhassa. Elfogadom gyermekem próbaidő alatt bekövetkezett bölcsődei felvételének megszüntetését, és a szakemberek által elkészített szakvéleményt. Pécs, 2014. …………………………………… szülő aláírása
49
