Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények SZAKMAI PROGRAM ( )

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények

SZAKMAI PROGRAM (2011 – 2015)

A BÖLCSŐDE ADATAI

Az intézmény neve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye: 7622 Pécs Vargha Damján utca 2. Telephelye: Cseperedő bölcsőde Címe: 7632 Pécs Ajtósi Dürer utca 1. Telefon/fax:72/ 252 – 399 Mobil: 06/305757-654 E-mail: [email protected] Honlap: www.kszipecs.hu

Fenntartó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A bölcsőde vezetője: Tőkéné Gungl Anikó

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ…………………………………………………………………………………… 5 1. Az intézmény minőségpolitikája………………………………………………………... 5 2. Bölcsődénk pedagógiai hitvallása……………………………………………………… 6 3. HELYZETELEMZÉS………………………………………………………………….. 6 3.1. A bölcsőde és környezete…………………………………………………………... 6 3.2. Az szolgáltatás területe, a szolgáltatást igénybevevők célcsoportja és összetétele………………………………………………………………………...... 6 3.3. Az intézmény alapfeladatai és egyéb szolgáltatásai………………………………...8 3.4. A szolgáltatás igénybevételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája.... ................................................................................................................... 8 3.5. Érdekképviseleti fórum működtetése……………………………………………….9 3.6. A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme………………….10 3.7. Bölcsődénk személyi feltételei................................................................................ 11 3.8. A szolgáltatást végzők szakmai felkészültségének biztosítása ............................... 12 3.9. Bölcsődénk tárgyi feltételei..................................................................................... 12 NEVELÉSI, GONDOZÁSI PROGRAM…………………………………………………..... 13 1. Nevelő, gondozó munkánk célja………………………………………………………. . 13 2. Nevelő, gondozó munkánk alapelvei…………………………………………………. .. 13 2.1. Családi nevelés elsődlegességének tisztelete……………………………………. . 14 2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve……………………………………..... 14 2.3. Az egyéni bánásmód elve……………………………………………………….... 14 2.4. A nevelés és gondozás egységének az elve…………………………………......... 15 2.5. A stabilitás elve…………………………………………………………………… 15 2.6. Az aktivitás, az önállóság segítésének az elve…………………………………… 15 2.7. Az egységes nevelő hatások elve………………………………………………… 15 3. Nevelő, gondozó munkánk feladatai…………………………………………………… .... 16 3.1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód kialakítása……………………………………………………………………….... 16 3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése…………………………………… 16 3

3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének a támogatása………………………....... 17

4. Nevelő, gondozó munkánk megszervezésének elvei……………………………………… 18 4.1. Kapcsolattartás a szülőkkel………………………………………………………… 18 4.2. „Saját kisgyermeknevelő” rendszer……………………………………………… ... 18 4.3. Gyermekcsoportok szervezése……………………………………………………. . 19 4.4. Napirend…………………………………………………………………………. .... 19 4.5. A bölcsőde kapcsolata más intézményekkel……………………………………….. 20 5. A bölcsődei nevelés, gondozás főbb helyzetei…………………………………………..... 20 5.1. Tanulás……………………………………………………………………………… 20 5.2. Játék……………………………………………………………………………….... 21 5.3. Gondozás………………………………………………………………………… .... 22 6. Kiemelt nevelési, gondozási feladatok…………………………………………………..... 22 6.1. Személyes kapcsolat……………………………………………………………....... 22 NEVELÉSI PROGRAMUNK………………………………………………………….. ....... 24 GYERMEKVÉDELEM…………………………………………………………………. ...... 25 A MÁSSÁG ELFOGADÁSA ÉS ELFOGADTATÁSA………………………………........ 26 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS………………………………………………………………......... 26 DOKUMENTÁCIÓ ................................................................................................................. 27 A BÖLCSŐDE ALAPELLÁTÁSON TÚLI SZOLGÁLTATÁSAI…………………............ 27 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS………………………………………………………… ........ 28 HÁZIREND ............................................................................................................................. 29 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 33

4

BEVEZETŐ

A bölcsőde helyi nevelési, gondozási programja: - „A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja”, mint a tartalmi szabályozás legmagasabb szintű dokumentuma, - az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozata - az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról, - az ENSZ Egyezmény a Gyermekek Jogairól - az l997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról - a l5/l998. évi (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről -

259/2002. (XII.18.) Kormány rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató

tevékenység engedélyezéséről , valamint a gyermekvédelmi vállalkozói engedélyezésről, - a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, - a pszichológiai és pedagógiai kutatások eredményei - az első életévek meghatározó szerepének elismerése - a bölcsődei gondozás-nevelés története alatt felhalmozott értékek -

a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata figyelembe vételével határozza

meg a bölcsődében folyó gondozó- nevelőmunka szakmai alapelveit.

1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA

Intézményünk a Cseperedő bölcsőde elkötelezi magát minden olyan külső és belső tevékenység érdekében melynek célja a gyermekek szüleinek, a bölcsőde nevelőtestületének, alkalmazottainak és partereinek együttműködése által a kisgyermekek számára nyugodt, biztonságos, családias légkör megteremtése. Kinyilvánítjuk, hogy szolgáltatásaink minősége, annak fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Minőségpolitikánk a folyamatos fejlesztés elkötelezettségét hordozza magában. 5

2. BÖLCSŐDÉNK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA

„Olyannak fogadlak el amilyen vagy, nem akarlak megváltoztatni, de mindent el fogok követni, hogy eljuttassalak képességeid legfelső határáig”.

A 0-3 éves korosztály nevelésének gondozásának minősége rendkívül meghatározó, hiszen az egészséget, a jólétet, az együttműködés képességét, a szociális képességeket és vágyat mindmind ezek az élmények befolyásolják. Ebben az időszakban a szellemi, érzelmi és szociális képességek kibontakoztatása a legfontosabb feladat, melyhez egy holisztikus szemléletű a gyermek szükségletein és jogain alapuló integrált, a szülőket és a társszakmákat bevonó programra van szükség. Hisszük, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen szociális lény, akinek joga van derűs, szeretetteljes légkörben, elfogadó környezetben, a közösségben tevékenykedve, megkapni mindazokat a fejlesztő hatásokat, melynek segítségével sokoldalú , harmonikus személyiség válhat belőle. Arra törekszünk, hogy a gondjainkra bízott gyermekekből a világra nyitott, fogékony, érdeklődő, önállóan gondolkodni tudó emberek váljanak

3. HELYZETELEMZÉS

3.1 A bölcsőde és környezete

Bölcsődénk 1973 –ban épült. Pécs nyugati városrészében, Uránvárosban, lakóépületektől körülvéve található. Uránvárost délről Megyer városrész, északról a Szigeti városrész, nyugatról Kovácstelep, keletről pedig a Petőfi utca határolja. A városrészben található a Pécsi Tudományegyetem. A bölcsőde közvetlen közelében található a Szivárvány Gyermekház, a Mecsekaljai Oktatási Központ, az Éltes Mátyás Óvoda-és Iskolaközpont, a Fészek Gyermekotthon és Bölcsőde, valamint a Magyar Lajos utcai óvoda. Autóval és tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető.

3.2. A szolgáltatás területe, a szolgáltatást igénybevevők célcsoportja és összetétele

6

Bölcsődénk ellátási területe Pécs városa, illetve a Pécsi kistérségi társuláshoz tartozó községekben lakó szülők gyermekei. Uránvárosban élő vagy a városrészben található intézményekben, munkahelyeken dolgozó szülők gyermekei. Azoknak a családoknak a gyermekei akik gyermekük napközbeni ellátásáról gondoskodni más módon nem tudnak. Hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett kisgyermekek akiknek bölcsődei felvételére a családsegítő, vagy gyermekjóléti szolgálat, háziorvos, vagy védőnő tesz javaslatot. Azon szülők gyermekei akik munkaerőpiaci elhelyezkedésük érdekében iskolai, vagy egyéb iskolarendszerű képzésen vesznek részt. Bölcsődénk biztosítja a táplálékallergiában szenvedő, diétás étkezést igénylő gyermekek élelmezését. A diétás étrend biztosításának feltétele klinikai szakvélemény, illetve táplálékallergia gyanújának felmerülése esetén a szakorvosi kivizsgálást megelőzően a gyermek háziorvosa által írt javaslat szükséges. A szülőktől kapott visszajelzések alapján tudjuk, hogy bölcsődénket elsősorban intézményünk szakmai hírneve, valamint rokonok, ismerősök ajánlásai, illetve lakhelyük vagy munkahelyük közelsége miatt választják. A bölcsődénkbe felvételre kerülő gyermekek közel 25% rendszeres gyerekvédelmi támogatásban részesül. Növekvő tendenciát mutat a tartósan beteg, ételallergiában szenvedő gyermekek száma. A szülők kb. 20%-a közalkalmazott és köztisztviselő,

kb.

10%

vállalkozói

tevékenységet

folytat

a

fennmaradó

hányad

vállalkozásoknál, illetve cégek alkalmazásában áll. A szülői elégedettséget, szolgáltatásaink színvonalának megítélését kérdőív segítségével mérjük, melyet minden szülő részére biztosítunk. A kérdőív letölthető az intézmény honlapjáról is. A szülőktől kapott visszajelzések a bölcsőde erősségének tartják a gyermekcentrikus, empatikus légkört és az itt dolgozók szakmai felkészültségét. Gyengeségként említik az udvar hiányosságait és az élelmezést.

A szolgáltatást igénybevevők összetétele

Kisgyermekek

2010

2011

A nevelési év során felvettek száma Hátrányos helyzetű Tartósan beteg 3 vagy több gyermeket nevelő

133 21 4 4

117 25 10 8

2012 május 31ig 81 20 11 7 7

család Férőhelyszám

60

60

82

3.3. Az intézmény alapfeladatai és egyéb szolgáltatásai

A bölcsőde 1973-ban kezdte meg működését 60 férőhellyel. 2011 július 1-től a férőhelyszám PMJVÖ közgyűlési határozata alapján 82-re módosult. Bölcsődénk jelenleg a Kisgyermek Szociális Intézmények

intézményrendszerén belül –

részintézményként, önkormányzati fenntartással működik. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény értelmében alapfeladatunk

a személyes gondoskodás keretein belül, a gyermekjóléti

alapellátás rendszerében biztosítani 20 hetes kortól 3, illetve 4 éves korig a kisgyermekek ellátását, gondozását –nevelését, felügyeletét, étkeztetését bölcsődei alapellátás formájában. Alapellátáson

túli

szolgáltatásaink:

ételallergiában

szenvedő,

diétára

szoruló

bölcsődések, és a bölcsődével egy épületen belül működő óvodáskorú gyermekek élelmezése. Időszakos gyermekfelügyelet biztosítása azon szülők kisgyermekei számára akik valamilyen ok miatt nem kívánják, vagy nem jogosultak gyermeküket bölcsődébe iratni.

3.4. A szolgáltatás igénybe vételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája A bölcsődei szolgáltatás igénybevétele - a bölcsődei felvétel - egész évben folyamatos. A bölcsődei alapellátást A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében azon családok gyermekei vehetik igénybe, ahol a szülők dolgoznak, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben vesznek részt, betegségük vagy egyéb ok miatt gyermekük napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Bölcsődénkben biztosítjuk azoknak a kisgyermekeknek az ellátását akik fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükségük, akiket egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akikkel együtt a családban három vagy több gyermek van, kivéve azokat a gyerekeket akikre nézve eltartójuk gyermekgondozási díjban részesül. Bölcsődébe felvehető 8

az a kisgyermek akinek ellátásáról törvényes képviselője szociális helyzete miatt gondoskodni nem tud. Előnyben részesítjük azon szülők gyermekeit akik rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesülnek és akinek törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A gyermek bölcsődei felvételét kezdeményezheti a szülő, gondviselő, háziorvos, védőnő, családgondozó vagy a gyámhatóság szakembere. Bölcsődénkben a beiratkozás után a szülő írásos (házirend, ismertetők) és szóbeli (első beszélgetés, interjú, szülői értekezlet) tájékoztatást kap. A tájékoztatás tartalmazza a bölcsődei ellátás tartalmát és feltételeit, a gyermekekről vezetett nyilvántartásokat és dokumentációt, a szülői érdekképviselet működésének rendjét és a panaszok gyakorlásának módját,a fizetendő térítési díjat és a bölcsőde által kért igazolások eredeti vagy hitelesített példányát. A tájékoztatást követően a gyermek törvényes képviselője megállapodást köt az intézménnyel

melyben arról is nyilatkozik, hogy az általa leírt adatok a valóságnak

megfelelnek és ha azokban bármiféle változás következik be azt köteles az intézmény felé jelezni. A szülő nyilatkozik arról is, hogy minden szükséges tájékoztatást megkapott.

3.5. Érdekképviseleti fórum működtetése

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. Törvény értelmében a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmében az intézmény érdekképviseleti fórumot köteles működtetni. Az érdekképviseleti fórum tagjai: -

a nevelési egységeket képviselő szülők

-

a bölcsődét képviselő kisgyermeknevelők

-

a fenntartó önkormányzat delegáltja

Az aktuális tagok névsorát jól látható helyen a szülők tudomására kell hozni.

Az érdekképviseleti fórum feladata: -

az intézménnyel jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak védelme

-

a hozzá benyújtott panaszok és a hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálata, döntés

-

intézkedések kezdeményezése a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél 9

-

az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezésére, működtetésére, valamint az ebből származó bevételek felhasználására vonatkozó javaslattétel

-

a házirend elfogadásánál egyetértési jog gyakorlása

Az érdekképviseleti fórum működése: A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek a bölcsőde vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál: - az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében - a gyermeki jogok sérelme - az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, ha 15 munkanapon belül nem kap értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat jogorvoslatért. A fórum szabályos működtetése érdekében évente legalább két alkalommal ülésezik aktuális probléma esetén szükség szerint).

Gyermekjogi képviselő Neve: Csuhai Józsefné Elérhetősége: tel.: 06/20/4899 – 639 e-mail: [email protected] Fogadó óra: Ideje: minden hétfő: 9.00 – 14.00. Helye: Baranya Megyei Önkormányzat 7621 Pécs Széchenyi tér 9. Feladata: a gyermekek jogainak védelme, képviselete, ügyeinek intézése, azokban a jogszabály által meghatározott intézményekben amelyek gyermekek oktatásával, nevelésével, gondozásával foglalkoznak.

3.6.A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme

Az intézmény dolgozóit és vezetőjét panasztétel esetén - a kivizsgálási időszak végéig – megilleti munkáltatójuk védelme. A dolgozók magánéletének védelme a személyes adatik kezelésében mérvadó. 10

A család és a házasság intézményének védelme az alkalmazotti közösség munkaszervezése során figyelembe veendő tényező. A munkahelyen külön védelem illeti meg a várandós vagy kisgyermeket nevelő anyát. A dolgozók érdekeinek figyelembe vétele nem befolyásolhatja hátrányosan a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek érdekeit.

3.7. Bölcsődénk személyi feltételei

Szakmai munkánkat a „saját kisgyermeknevelő” rendszer kialakításával biztosítjuk. A ,,saját kisgyermeknevelő” rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (6-7 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A gondozásnevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A ,,saját” kisgyermeknevelő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a nevelője (felmenőrendszer). Fontos azonban, hogy a beszoktatásban mindkét kisgyermeknevelő részt vegyen, nem szabad, hogy élesen elkülönüljenek a határok az alcsoportok között. Minden gyermekeket mindkét kisgyermeknevelőnek egyformán el kell fogadni! A bölcsőde teljes nyitvatartási ideje alatt a gyermekekkel kisgyermeknevelő foglakozik. A szükséges jelenlétet rugalmas munkakezdéssel oldjuk meg. Kisgyermeknevelőink rendelkeznek az előírt szakirányú végzettséggel. A kisgyermeknevelők munkáját minden egységben kisegítő dolgozók támogatják, akik gyermekfelügyeleti, kisegítői, higiéniai és egyéb feladatokat látnak el. A bölcsőde orvosa heti rendszerességgel látogatja a csoportokat. Szakmai munkánkat pszichológus és gyógypedagógus szakember segíti.

Feladatkör

Munkakör

Fő

Szakdolgozók

bölcsődevezető

1

kisgyermeknevelő

12

dietetikus/élelmezésvezető

1

szakácsnő

2

konyhalány

2

takarító/kisegítő

3

karbantartó

1

Egyéb foglalkoztatottak

11

Az élelmezéssel kapcsolatos feladatokat dietetikus/élelmezésvezető koordinálja, egyúttal az élelmezéssel kapcsolatos tanácsokkal, javaslatokkal látja el a hozzáforduló szülőket.

3.8. A szolgáltatást végzők szakmai felkészültségének biztosítása

Az ellátás magas színvonalon történő biztosítása, a megváltozott igényekhez való rugalmas

alkalmazkodás érdekében a kisgyermeknevelők számára jogszabályban előírt

kreditpontok megszerzése kötelezően teljesítendő. Ennek feltétele az akkreditált képzéseken való részvétel: - továbbképzések - szakmai napok - tanfolyamok - konferenciák - egyéb szakmai rendezvények A szakmai fejlődést házi továbbképzések, esetmegbeszélések, valamint folyamatos önképzés segíti. A házi továbbképzések rendjét a munkaterv, az akkreditált képzéseken való részvétel tervezését a Továbbképzési terv tartalmazza és szabályozza.

3.9. Bölcsődénk tárgyi feltételei

Intézményünk 82 férőhellyel működik, bölcsődének tervezett épületben. Három nevelési-gondozási egységből áll, egységenként két csoportszobával és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helységekkel, fürdőszobával, gyermeköltözővel, kocsitároló helységgel és részben fedett terasszal. A bölcsőde déli oldalán található az udvar. Bölcsődénkben a nevelés-gondozás eszközei tudatosan tervezettek, kialakításuk minden esetben a igazodik a gyermekek életkori és fejlődésbeli sajátosságaihoz. Csoportszobáink alapterülete 48 m2, minden csoport 12-14 kisgyermek ellátására alkalmas. A játékok megfelelő mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre, biztosított a játékok cseréje is. Igazodnak a csoportba járó gyermekek életkorához és fejlettségéhez, mind a szakmai, mind a biztonsági feltételeknek megfelelnek. Fejlesztő játékainkat tudatosan bővítjük. A fürdőszobák közvetlenül kapcsolódnak a csoportszobákhoz. Berendezési tárgyai segítik a kisgyermekek önállóságra nevelését. A gyermeköltözők világosak, barátságosak. 12

Minden kisgyermeknek jellel ellátott szekrénye és szintén jellel ellátott vállfája és fogasa van. A gyermekek saját ruhájukban vannak. Ágyneműt, törölközőt, pelenkát

törlőkendőt és

kenőcsöt a szülők biztosítanak számukra. Minden gondozási egységhez részben fedett terasz tartozik. Az épület déli oldalán található az udvar, mely biztosítja a szabad levegőn tartózkodás és a szabad mozgás lehetőségét. Udvarunkon 2:1 arányban található füves és betonos terület. A füves részen változatos mozgásfejlesztő eszközök és homokozó állnak a gyermekek rendelkezésére. Bölcsődénkben a pedagógiai munkát egy fejlesztő szoba is segíti, ahol lehetőség van egyénileg, csendes, nyugodt körülmények között foglakozni a gyermekekkel. A bölcsődével egy épületen belül működő óvodával kialakított jó kapcsolat eredményeképpen rendszeresen használhatjuk az óvoda sószobáját. Intézményünk rendelkezik saját konyhával és egy a diétás ételek elkészítésére alkalmas konyhával. Az ételeket dietetikus által összeállított központi étlap alapján HACCP rendszerben biztosítjuk. Bölcsődénk rendelkezik kisgyermeknevelői szobával/ebédlővel, valamint raktárakkal, mosodával és irodákkal.

NEVELÉSI GONDOZÁSI PROGRAM

1. Nevelő, gondozó munkánk célja

A bölcsődei gondozásnak-nevelésnek a gyermek személyiségének kibontakoztatására, az emberi jogok, és alapvető szabadságjogok tiszteletbetartására kell irányulnia. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben a bölcsőde kiegészítő, segítő, kompenzáló szerepet tölt be. A másság elfogadása és elfogadtatása. A hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett gyermekek beilleszkedésének elősegítése, a szocializációs folyamatok támogatása, erősítése.

2. NEVELŐ, GONDOZÓ MUNKÁNK ALAPELVEI

Figyelembe vesszük, hogy a gyermek pszichikusan determinált, azaz a nevelés nem közvetlenül formál, - még akkor sem ha összhangban van a gyermek fejlődési és egyéb sajátosságaival - hanem a fejlődés legkedvezőbb feltételeit teremti meg azzal, hogy 13

tervszerűen szervezi és tudatosan irányítja a gyermek élettevékenységét. A nevelő hatások a gyermek önmozgásán, aktivitásán keresztül érvényesülnek, épülnek be a személyiségbe. A külső hatás tehát nem ok, hanem csak feltétel.

2.1. Családi nevelés elsődlegességének tisztelete

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsődei nevelés a családi nevelés tiszteletben tartásával, azt kiegészítve, erősítve, szükség szerint kompenzálva segíti a kisgyermekek fejlődését. Fontosnak tartjuk, hogy megismerve a család nevelési szokásait, azt átültethessük mindennapi pedagógiai gyakorlatunkba. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megismerhessék az itt folyó nevelő munkát és bekapcsolódhassanak a bölcsőde életébe.

2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve

A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. A kisgyermeknevelő a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően támogatja az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel, hogy érezze a felnőtt őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését, a kisgyermeknevelő biztosítson számára a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőséget az egyes élethelyzetekben.

2.3. Az egyéni bánásmód elve

A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. A bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érzi a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. 14

A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, etnikai stb... hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti őt eszerint élni. A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel, hogy érezze a felnőtt őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését, a kisgyermeknevelő biztosítson számára a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőséget az egyes élethelyzetekben.

2.4. A nevelés és gondozás egységének az elve

Napi nevelőmunkánk során a gondozás és nevelés egymáshoz szorosan kötődő, egymástól elválaszthatatlan folyamatot képeznek. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetben nevelés is, de a nevelési helyzetek nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.

2.5. A stabilitás elve

A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága (,,saját" nevelő rendszer), felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a biztonságos tájékozódáshoz, jó szokások kialakulásához.

2.6. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve

A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezetet megteremtjük, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítunk, a gyermeket meghallgatjuk, véleményét, akaratát figyelembe vesszük, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítunk. A gyermeket ösztönözzük, megnyilvánulásait elismerjük, támogatjuk, az igényekhez igazodóan segítjük, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.

2.7. Az egységes nevelő hatások elve

A gyermekkel foglalkozó felnőttek - a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában 15

egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.

3. NEVELŐ, GONDOZÓ MUNKÁNK FELADATAI

A bölcsődei gondozás - nevelés feladata a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. Az egészséges életmód kialakítása a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése.

Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kulturhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend - ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőztetés, játék, mozgás), szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok elvégzése.

3.1 Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermekeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így a bölcsőde feladata is, hogy ezt a fejlődést minél jobban elősegítse. Feladataink: - a gyermekek életkorának megfelelő egészséges és balesetmentes környezet kialakítása - az egyéni szükségletek kielégítése - egészséges életmódra nevelés, a táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak a kialakítása - a harmonikus mozgásfejlődés elősegítése, mozgásfejlesztő eszközök széles körű alkalmazása - a napirend következetes betartása - az egészséges táplálkozás, a kulturhigiénés szokások kialakítása, a mozgásigény kielégítése (melynek jelentős része a szabad levegőn történik) mind az egészséges fejlődést elősegítését szolgálják.

3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése 16

A gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, így elengedhetetlen, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül. Fontos, hogy a gyermeket a bölcsődébe kerüléskor kellemes hatások érjék. Az adaptációs időszak hosszát rugalmasan, a gyermekek igényeihez igazodva változtatjuk. Derűs légkört biztosítunk, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségeket lehetőség szerint megelőzzük, ill. csökkentjük, a gyermeket segítjük az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában. A kisgyermeknevelő - gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakítására törekszünk. Az egyéni szükségletek kielégítését a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlesztésével segítjük. Erősítjük a társas kapcsolatok kialakulását, az együttélés szabályainak elfogadását, a másik ember iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődését. Lehetőséget teremtünk a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az énérvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését. A kommunikatív képességek

fejlesztését tartjuk szem előtt, a kommunikációs kedv

felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása). A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, más fejlettségi szinten álló, érzékszervi és/vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek gondozását-nevelését speciális törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával valósítjuk meg.

3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének a támogatása

A bölcsőde változatos tevékenységet biztosít a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról, tárgyi, természeti és társadalmi környezetéről. A gyermekek igényeihez igazodó közös tevékenységek során élményeket, viselkedési – és helyzetmegoldási mintákat nyújtunk. Támogatjuk és fejlesztjük a gyermekek önállóságát, aktivitását és kreativitását. Az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válást segítjük és támogatjuk a gyermekek ilyen irányú törekvéseit. Olyan ismereteket nyújtunk melyek segítik a tájékozódást,

a tapasztalatok és élmények

feldolgozását. A gyermekek tevékenységét támogató – bátorító odafigyeléssel kísérjük, 17

megerősítjük. A modern pedagógiai kutatások egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a korai

tanulási

folyamatoknak.

Bölcsődénkben

kiemelten

foglalkozunk

ezeknek

a

folyamatoknak a tervezésével, mindazokkal az egyéni és életkori sajátosságokkal, amelyek befolyásolják a kisgyermekkori tanulást, az én,- szociális, és tárgyi kompetencia fejlődését.

4. NEVELŐ, GONDOZÓ MUNKÁNK MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

4.1. Kapcsolattartás a szülőkkel

A bölcsőde nyitott minden érdeklődő szülő számára függetlenül attól, hogy jelenlegi illetve jövőbeli gyermekről van szó. Az idejáró gyermekek szülei bármikor bejöhetnek és megnézhetik, hogy mi is történik intézményünkben, milyen ellátást kap a gyermeke. A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve, esetleg támogatva szolgálja a gyermek fejlődését. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről: ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családot is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele, hogy a tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó) etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, pl.: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, szülői értekezletek és szülőcsoportos megbeszélések, hirdetőtábla, üzenő füzet, nyílt napok, írásos tájékoztató, elektronikusan eljutatott információk, a bölcsőde honlapjára felhelyezett tájékoztatók, szervezett programok, stb... Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, célszerű minél többet alkalmazni közülük.

4.2.„Saját kisgyermeknevelő” rendszer

A ,,saját” kisgyermeknevelő rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (6-7 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A gondozásnevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A ,,saját” kisgyermeknevelő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a nevelője(felmenőrendszer).

18

Fontos azonban, hogy a beszoktatásban mindkét kisgyermeknevelő részt vegyen, nem szabad, hogy élesen elkülönüljenek a határok az alcsoportok között. Arra törekszünk, hogy kívülálló a csoportot megfigyelve ne tudja megállapítani, hogy melyik szakemberhez melyik kisgyerek tartozik. gyermekeket mindkét kisgyermeknevelőnek egyformán el kell fogadni!

4.3. Gyermekcsoportok szervezése

A bölcsődei gyermekcsoportok létszáma 12/14 fő. 2 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximális csoportlétszám 12 fő. Egy kisgyermeknevelő maximum 7 gyermeket láthat el. A csoportok kialakításánál figyelembe kell venni az életkort, az egyéni fejlődésmenetet és a szülők kérését is. Amennyiben megoldható minden esetben teljesítjük a szülők kérését a csoportra, illetve a szakemberekre vonatkozóan.

4.4. Napirend

A

jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermek igényeinek,

szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy elégítjük ki, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg.

A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitva tartása stb...). Kialakításának további feltételei a személyi állandóság, a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a technikai személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembevétele. 19

A kisgyermeknevelők munkarendje a gyermekek napirendje alapján készül el. Munkánk célja a gyermekek fizikai szükségleteinek ellátásán és kielégítésén túl a gyermekek személyiségének legoptimálisabb irányban és mértékben történő fejlesztése.

4.5. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel

Intézményrendszerünkön belül kapcsolatot tartunk a Kisgyermek Szociális Intézmények valamennyi egységével. Kapcsolatot tartunk fenn a Magyar Bölcsődék Egyesületével, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével a Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával. Intézményrendszerünkön

kívül

kapcsolatban

vagyunk

óvodákkal

(kiemelten

együttműködünk az Ajtósi Dürer utcai tagóvodával). Egyedi esetek folytán kapcsolatba kerülünk számos olyan intézménnyel melyek hozzánk hasonlóan segítik, informálják, támogatják a kisgyermekes családokat: Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, gyámhivatal, védőnői, illetve háziorvosi szolgálat. Esetenként kapcsolatba kerülünk egyházakkal, civil szervezetekkel, egyéb oktatási és egészségügyi szervezetekkel.

5. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS, GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI

5.1.Tanulás

A személyiségalakulás két összetevője a fejlődés és a fejlesztés. A fejlődés alapvető komponensei az érés és a tanulás, a fejlődés a kettő kölcsönhatásának az egysége. Az érés az adott szintre való eljutás folyamata, a belső feltételek (alapok) létrejötte, melynek bizonyos spontán, önmozgásos jellege van. A tanulás a külső hatásrendszer interiorizálása. A tanulás a legáltalánosabb és legbonyolultabb emberi tevékenység. A legáltalánosabb, mert a születéstől a halálig tartóan mindenki, mindig és mindenhol tanul. A legbonyolultabb, mert az egész személyiség aktivitását igényli. A tanulás több szinten megközelíthető és értelmezhető (pszichológiai, pedagógiai, szociológiai).

20

A tanulás úgy is felfogható, mint az emberiség eddigi történelme során felhalmozott értékek: a kultúra egy részének egyén által történő elsajátítása. A tanulás eredménye a személyiség változásaiban érhető tetten.

A bölcsődei gondozás-nevelés területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: miden tapasztalatszerzés, új ismeretek elsajátítása, a gondolkodás ezáltal történő fejlődése, mind-mind tanulásnak számít. A tanulás tevékenység, illetve tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulási folyamat jellegéből következik, hogy az új ismeretek elsajátításában döntő jelentősége van a már megszerzett ismereteknek, illetve tapasztalatoknak. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.

5.2. Játék

A játék kiemelt jelentőségű, az örömszerzés érdekében végzett tevékenység. A gyermek fejlődésének kulcstevékenysége, amely segít a világ megismerésében is befogadásában is elősegíti a gyermek testi, az értelmi, érzelmi is a szociális fejlődését. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfelelő légkör, hely, idő, játékok) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitás fejlesztését. A gyermek igényétől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A társakkal való együttlét örömforrás a gyermekek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. A nevelés szempontjából nem csak az lényeges amit a gyermek tesz a játékban, hanem az is amit a játék tesz a gyermekkel. A játék révén a gyermek kielégítheti szükségleteit.

- a szeretetszükséglet kielégítését a meghitt, bizalmas légkör megteremtésével érjük el - a tisztelet, az önbecsülés szükséglet kielégítése a gyermek emberi méltóságának tiszteletben tartásával érjük el - az önmegvalósítás szükségletét akkor elégítheti ki a gyermek a játékban, ha engedjük saját elgondolásait megvalósítani, - képességeket bontakoztatunk ki Bármely játékról is legyen szó, a személyiség nem egyetlen oldalára gyakorol hatást. Egyetlen játékhelyzet is komplex módon járul a gyermek fejlesztéséhez. 21

Az örömmel végzett játékcselekvés során fejlődik a gyermek személyisége, és a személyiségének a fejlődése a játékcselekvésének a fejlődését eredményezi. A gyermek és a játék kölcsönös kapcsolatban fejlődik.

5.3. Gondozás

Bölcsődénkben a kisgyerekek gondozása olyan interakciós helyzet biztosítása a kisgyermek és az őt gondozó felnőtt között, melynek célja a kisgyermek önállósodásának segítése, erősítése, az egészséges énfejlődés támogatása.

A kisgyermek bölcsődébe

kerülésétől aktív részesévé válik a gondozási folyamtoknak. Megismeri önmagát és az őt gondozó felnőttet. A gondozás nagyszerű lehetőséget biztosít a gyermek és a kisgyermeknevelő kapcsolatának erősítésére. Ez a harmonikus kétszemélyes helyzet lehetőséget biztosít, hogy a gyermek megtanulja azt, hogy őt szeretik, elfogadják és ezáltal ő is megtanulja önmagát szeretni és elfogadni. A kisgyermeknevelő biztatja, bátorítja, dícséri, kompetenciáját erősíti. A felnőtt támogató magatartása elősegíti a szociális kompetenciák fejlődését.

6. KIEMELT NEVELÉSI, GONDOZÁSI FELADATOK

6.1. Személyes kapcsolat Beszoktatás (adaptáció)- szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatáskor a családdal való maximális együttműködést helyezzük előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek és megkönnyíti az új helyzethez való alkalmazkodást. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl.: étvágytalanság, súlycsökkenés, alvászavar). A beszoktatás folyamán a szülők betekintést nyerhetnek a bölcsődében folyó gondozó-nevelő munkába,

közvetlenül

megismerhetik

és

megtapasztalhatják

a

csoport

életét,

a

kisgyermeknevelőket láthatják munkavégzésük során. Az adaptációs idő a szülőnek és a kisgyermeknek is megkönnyíti az elválást és segít megtapasztalni a közösségben élés érzését. A beszoktatás első hetében a kisgyermeknevelő csendes és figyelmes szemlélője a szülő és a gyermek közötti interakcióknak. Ez az időszak segíti a kisgyermeknevelőt a gyermek jobb és 22

mélyebb megismerésében. Megtapasztalja

és későbbi nevelőmunkája során alkalmazza

azokat a módszereket melyeket a szülő alkalmaz a kisgyermek nevelése során.

Családlátogatás Célja a családdal történő kapcsolatfelvétel, a gyermek és a szülő otthoni környezetben történő megismerése, ezért lehetőség szerint a családlátogatásra még a beszoktatás megkezdése előtt kerül sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a szakembereket akikre a gyermekét bízza. A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért a családlátogatás ajánlásakor, az időpont megválasztásakor, a családlátogatás alatt és után a család kívánságait mindenek felett tiszteletben kell tartani (a családlátogatás elöli elzárkózást is).

Napi találkozások A napi találkozások a nevelőmunka fontos részét képezik. A kisgyermeknevelők a reggeli átvételnél érdeklődnek az előző nap történtekről, délután pedig az átadáskor részletesen tájékoztatják a szülőt a napi eseményekről.

Csoportos szülői értekezletek Ezeken az értekezleteken lehetőség nyílik, hogy a szülők kisebb csoportokban, közvetlen formában meg tudjanak nyilvánulni, véleményüket, tapasztalataikat elmondhassák. Szülőcsoportos beszélgetések A szülőkben felmerülő aktuális kérdések (pl. szobatisztaság, alvás, agresszió, étkezés, óvodai beíratás, betegségmegelőzés, elvárások) tapasztalatcseréje, megbeszélése azoknak a szülőknek a részvételével akiket az adott téma érdekel és szeretne tapasztalatot, véleményt cserélni róla. Bölcsődenyitogató Programunkat a bölcsődei beiratás előtt szervezzük. Célunk intézményünk életének, szakmai programunknak a bemutatása az érdeklődő szülőknek. Összevont szülői értekezlet Évente két alkalommal tartunk összevont szülői értekezletet. Első alkalommal a beiratkozást követően még a beszoktatások megkezdése előtt. Ezen a szülői értekezleten a szülők

23

megkapják a felvételhez szükséges dokumentumokat és választ kapnak minden őket érdeklő kérdésre. Második alkalommal az óvodába történő beiratozást megelőzően kerül sor értekezletre. Az év közben történhet olyan váratlan esemény amely összevont szülői értekezlet összehívását igényli. Családi rendezvények, programok Ezeken a rendezvényeken (Mikulás, farsang, gyermeknap stb…..) lehetőséget teremtünk, hogy az egész család együtt ünnepelhessen és részese lehessen annak az élménynek amit a jeles napok ünneplése idéz elő a kisgyermekben. Faliújság Minden nevelési egységben megtalálhatók. A szülőket így közérdekű és aktuális információkkal segítjük: érdekképviseleti fórum működése, házirend, befizetések időpontja stb…) E-mail Ezen keresztül tájékoztatjuk a szülőket aktuális információkról, tudnivalókról, új lehetőségekről stb… Honlap Nélkülözhetetlen információforrás: egyrészt informáljuk, tájékoztatjuk a már bölcsődébe járó kisgyermekek szüleit, másrészről betekintést nyújtunk a bölcsődei életbe mindazok számára akik meg szeretnék ismerni intézményünket. Mondókáskönny Bölcsődénk alapítványának támogatásával megjelenő kiadvány. Tartalmazza mindazokat a verseket, mondókákat és énekeket amelyeket a kisgyermeknevelő napi szinten mondogatnak, énekelnek a gyerekeknek.

NEVELÉSI PROGRAMUNK

Ünnepek, néphagyományok, „Cseperedő jeles napok” A jeles napok megünneplése, a néphagyományok felidézése remek alkalmat biztosítanak a család – bölcsőde kapcsolatának erősítésére. Az ünnep előtti készülődésbe, a kreatív tevékenységek megvalósításához szükséges termények, anyagok stb…. összegyűjtésébe a szülőket, gyerekeket is bevonjuk. A készülődés, a tevékenységeket, ünneplést megelőző beszélgetések a gyermekeket segítik az ünnepekre való ráhangolódásban. A közös ünnepek, hagyományok erősítik az összetartozás érzését, az ünneplők átérzik a „mi- érzést”.

24

Az ünnepekre már hetekkel előbb elkezdjük a felkészülést, a gyerekek is átérzik az izgalmat, a készülődés, a várakozás örömét. A népi hagyományok felélesztése mellett létrehoztuk bölcsődénk saját „jeles napjait”. Célunk olyan nevelési program kialakítása és megvalósítása mely a hagyományos ünnepek mellett lehetőséget biztosít saját ünnepek megalkotásokra is. Az ünnepek szorosan kapcsolódnak az évszakok változásához. Az ünnepek, hagyományok ápolásának szerves részét képezik a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek melyek által komplex módon tudjuk fejleszteni a kisgyermekek személyiségét. A program kiemelten foglalkozik a művészeti és a zenei neveléssel és ezeken keresztül a képességfejlesztéssel. Kreatív tevékenységeink során minden esetben természetes anyagokat és erdei terméseket használunk fel. A természetes anyagokkal való kreatív tevékenységek alapját képezik a kisgyermekek környezeti nevelésének is.

Diótörő Almanapok – október Tök- jó nap – október utolsó hete Márton nap – november 11. Cseperedő cseperedők napja: november 5. Cseperedő adventi készülődés (családi délelőtt) – december első hétvégéje Mikulás – december 6. Luca napja – december 14. Karácsonyváró – december 2. hete Cseperedő maszkabál – február 2. hete Cseperedő nyusziváró (családi délelőtt) – március 2. hete A Föld napja – április 16. Anyák napja – május utolsó vasárnapja Cseperedők napja (gyermeknap) – június 1. Búcsú a bölcsitől – májustól folyamatosan „Születésem napja” – az év során folyamatosan

GYERMEKVÉDELEM

25

A bölcsődébe kerülő kisgyermekek egy részénél már egészen kicsi korban tapasztalhatóak azok a defektusok, predeviáns tünetek amelyekre környezete még nem figyelt fel, de az a szakember aki egész napját a kisgyermekkel tölti, már észlelheti ezeket a torzulásokat.

Nagyon

gyakoriak

az

olyan

magatartászavarok

amelyek

a

család

diszfunkcionális működésére vezethetőek vissza. Ilyen esetekben a kisgyermeknevelők szakemberek (pszichológus, gyógypedagógus, szociális munkás, gyermekorvos, védőnő) segítségét igénybe véve preventív és visszasegítő megoldásokat tudnak alkalmazni. A kisgyermek adaptációs időszakában a kisgyermeknevelőknek lehetősége nyílik, hogy olyan kölcsönös bizalmon és megértésen alapuló kapcsolatot alakítsanak ki a szülőkkel, amely alapját képezheti a későbbiekben esetleg szükségessé váló családsegítésnek. Az adaptációt megelőzően a kisgyermeknevelők a családot otthonukban látogatják meg. A látogatás tekinthető egyfajta környezettanulmánynak is, ahol a bölcsődei szakemberek betekintést nyerhetnek a család szociokultúrális hátterébe. Lehetőségük nyílik arra, hogy már ilyen korai időszakban felfigyeljenek bizonyos problémákra, és ha szükséges ezt jelezzék a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé. A szülők gyakran fordulnak a kisgyermeknevelőkhöz, akár nevelési, akár életvezetési tanácsokat

kérve tőlük. Az ilyen helyzetek lehetőséget teremtenek arra, hogy a

kisgyermeknevelők direkt vagy indirekt módon segítséget tudjanak nyújtani. Ez lehet egy jó tanács, vagy több hétig tartó „lelki segítés”.

A MÁSSÁG ELFOGADÁSA ÉS ELFOGADTATÁSA

A másság fogalmi kategóriája rendkívül tág: beletartozik a testi és a pszichés jellemzők és szükségletek mássága, a gondolkodás, a viselkedés, az érzelmek mássága, az etnikai és nemzetiségi hovatartozás következtében fellépő másság, a viselkedés, a magatartásbeli eltérések mássága, a szociokulturális környezet eltérése következtében fellépő másság. Nevelési célunk, hogy minden gyermeket individuumként kezelünk, tiszteletben tartjuk a másoktól való különbözőséget. Olyan pedagógiai környezetet igyekszünk kialakítani ahol a másság, mint állapot természetes velejárója a mindennapoknak.

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A bölcsődei nevelés, gondozás minőségének nevezzük a nevelő, gondozó munka azon jellemzőit és sajátosságait, amelyek biztosítják az elhelyezett gyermekek egészséges 26

fejlődését, az életkori sajátosságoknak és egyéni igényeknek megfelelő bánásmódot, a gyermekközpontúságot a jól felszerelt intézményben: a bölcsődék működését szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelő munkavégzés (Alapprogram, az intézmény Szakmai Programja, A bölcsődei nevelés, gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai, SZMSZ, belső szabályzatok, Módszertani levelek), az elvégzett munka rendszeres és igényes dokumentációja, a szülők elvárásainak megismerése, kompetenciájuk biztosítása, új együttműködési formák keresése, a működés tárgyi feltételeinek javítása érdekében pályázati lehetőségek keresése, a dolgozók érdekelté tétele a minőségi munkavégzésben, értékelési, jutalmazási rendszer kidolgozása.

DOKUMENTÁCIÓ A bölcsődei gondozó-nevelőmunka színvonalának egyik mércéje a kisgyermeknevelők által a gyermekekről vezetett dokumentáció. A dokumentáció vezetése a nevelőmunka minőségének folyamatosan magas szinten tartását, a gyermekek fejlődésének nyomon követését, a gyermekek fejlesztésének elősegítését, de semmiképpen nem a gyermekek minősítését szolgálja. A kisgyermeknevelők által vezetett dokumentációval szemben követelmény az objektivitás, tárgyszerűség, hitelesség, rendszeresség, folyamatosság. Fontos, hogy a dokumentáció nyelvtanilag és stilisztikailag is tökéletesen rendben legyen.

A dokumentáció vezetéséhez szükséges a szülő beleegyezése. A dokumentációt vezető kisgyermeknevelőnek a személyiségi és adatvédelmi jogokat messzemenőkig be kell tartani és elzárt helyen tartani. Minden szülőnek jogában áll a saját gyermekéről vezetett dokumentációba betekinteni és arról saját költségén fénymásolatot készíteni. Az egyéni dokumentáció a törzslap, percentil tábla, fejlődési lap és az üzenő füzet. Csoportos dokumentáció a csoportnapló, mely a napi eseményeket és történéseket tartalmazza.

27

A BÖLCSŐDE ALAPELLÁTÁSON TÚLI SZOLGÁLTATÁSAI

1. Időszakos gyermekfelügyelet ( A szolgáltatás igénybevételének módját a Szakmai Program 1.számú melléklete tartalmazza). 2. Ételallergiában szenvedő, diétára szoruló gyermekek élelmezése Szakorvosi javaslat és klinikai zárójelentés alapján biztosítjuk az ételallergiában szenvedő gyermekek étkeztetését. Bölcsődénk saját diétás konyhával rendelkezik. Több évtizedes tapasztalattal bírunk a diétás ételek elkészítése terén. 3. Óvodás gyermekek étkeztetése Bölcsődénk saját főzőkonyhával rendelkezik, innen látjuk el a bölcsődével egy épületben működő óvoda gyermekeinek étkeztetését.

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS Fontos, hogy a kisgyermeknevelők rendszeresen kapjanak visszajelzéseket a kisgyermekek között végzett munkájukról. A szakmai munka színvonalát minősíti a rendszeres ellenőrzés és értékelés. A bölcsődében folyó szakmai munka felelőse a bölcsőde vezetője, az ellenőrzés elsősorban az ő feladata. Az ellenőrzésbe bevonhatók a kisgyermeknevelők is. A bölcsőde szakmai programja 5 évre készül, ezt a nevelőtestület fogadja el és hagyja jóvá. A szakmai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés elengedhetetlen minősítője a szakmai munkának.

A szakmai programhoz kapcsolódik: - munkaterv - csoportok éves terve - csoportdokumentumok - gyermekekről vezetett dokumentumok A bölcsőde munkatervét évente, a csoportdokumentumokat és a gyermekekről vezetett dokumentációt félévente kell ellenőrizni. Az ellenőrzések kiterjednek a dokumentumok és a gyakorlati munka ellenőrzésére. A kisgyermeknevelők szakmai munkájának értékelését kiegészíti az önértékelés, szülői visszajelzések, szakmai munka megfigyelése és a közösségben végzett tevékenységek minősége és mennyisége. Az értékelésnek objektívnek, tényszerűnek, korrektnek, hitelesnek és építő jellegűnek kell lenni. Az értékelésnek fontos szerepe van a bölcsődei szakmai munka minőségének erősítésében, javításában. 28

29

HÁZIREND

Az intézmény neve: PMJV KSZI Cseperedő bölcsőde Címe: 7633 Pécs Ajtósi Dürer utca 1. Elérhetőség: tel/fax: 72/252-399

30/5757654

email: [email protected] A bölcsődevezető neve: Tőkéné Gungl Anikó Elérhetőség: 30/5757227

A bölcsődei gondozás-nevelés gyermekközpontú, a családi nevelés kiegészítéseként a gyermek személyiségének kibontakoztatását támogatja. A bölcsődei nevelés gondoskodik: - a biztonságos, nyugodt, derűs és szeretetteljes légkör megteremtéséről - a testi, szociális, mozgás és értelmi képességek fejlesztéséről - a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő játéktevékenység biztosításáról - az optimális fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi és tárgyi környezetről. A szakképzett kisgyermeknevelők minden gyermeket magas színvonalon nyugodt és biztonságos légkörben etnikai és egyéb megkülönböztetés nélkül gondoznak és nevelnek. A 15/1998 (IV.30.) N.M rendelet szerint , ahol a bölcsődei alapellátást nem zavarja, a személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik, ott játszóházat, időszakos gyermekfelügyeletet és egyéb családtámogató szolgáltatásokat működtethet a bölcsőde. A házirend hatálya kiterjed a 2/1194 (I.30.) NM rendeletben leírtak szerint a PMJV Kisgyermek Szociális Intézmények (7633 Pécs Ajtósi Dürer utca 1. szám alatt működő bölcsődébe felvételt nyert gyermekek szüleire és az intézmény dolgozóira. Általános tudnivalókat fogalmaz meg, meghatározza a család és a bölcsőde kapcsolattartásának rendjét és módját, valamint az Érdekképviseleti Fórum működését.

I. Általános tudnivalók

1. Az intézmény reggel 6.00 órától 18.00 óráig tart nyitva. Kérjük, hogy 8.00 és 8..30. óra közötti érkezéssel ne zavarják meg a reggelit, gyermekükkel vagy 8.00 óráig vagy 8.30 után érkezzenek. A gyermekek elviteléről 18.00 óráig gondoskodni kell. 30

2. A bölcsődéből a gyermekeket csak a szülő, vagy az általa írásban megbízott személy viheti el. 14 éven aluli gyermek a feladattal nem bízható meg. Módosító bejelentéseket telefonon keresztül nem fogadunk el.

3. Az átadó helységekben minden gyermeknek jellel ellátott szekrény és fogas áll a rendelkezésére. A gyermek személyes tárgyaiért (ruha, cipő, fülbevaló, babakocsi stb…) felelősséget vállalni nem tudunk. Az intézmény felszerelési tárgyait, eszközeit mind a szülők, mind a dolgozók kötelesek rendeltetésszerűen használni, a szándékos és nem szándékos károkozásért anyagi felelősséggel tartoznak. 4. A bölcsőde orvosa a gyermekek fejlődését nyomon követi. Az adaptációs időt követően, valamint a gyermekek születése napján státuszvizsgálatokat végez. A kisgyermeknevelők javaslata, illetve saját észrevétele alapján megvizsgálhatja a gyermekeket. A bölcsőde orvosának javaslatait és esetleges vizsgálatokra vonatkozó utasításait kérjük betartani. Az intézményben dolgozó pszichológus és fejlesztő pedagógus időközönként megfigyelik a gyermekeket és ha szükséges a gyermek fejlődése érdekében a szülők felé javaslatokat fogalmaznak meg. 5. A bölcsődébe a gyermekek egészségesen jöhetnek. Lázas, antibiotikumot szedő, hányás vagy hasmenéses tüneteket produkáló gyermekek a bölcsődébe nem hozhatók. A gyermek akkor sem hozható a bölcsődébe ha fertőzésre utaló jeleket mutat, illetve ismeretlen eredetű kiütések, elváltozások láthatóak a bőrén. A lezajlott betegséget követően a gyermekeket orvosi igazolással tudjuk fogadni. Kérjük a szülőket, hogy kivizsgálások eredményeiről, diétákról a gyermekek érdekében a kisgyermeknevelőket tájékoztatni szíveskedjenek. 6. Abban az esetben ha a gyermek napközben megbetegszik a kisgyermeknevelő értesíti s szülőt. Ilyenkor a gyermek haza- illetve orvoshoz viteléről minél előbb gondoskodni kell. Kérjük jelezzék ha a szülők elérhetőségében változás következik be, kérjük jelezzék a kisgyermeknevelőknek. 7. Betegség vagy egyéb távollét esetén a hiányzás okát kérjük a bölcsődét 24 órán belül értesíteni. 8. Kérjük a szülőket a bölcsődei térítési díj befizetésének határidejét pontosan tartsák be. Reggel 10.00 óráig tudjuk elfogadni a következő napi étkezés lemondását.

31

II. A kapcsolattartás formái és ideje

A család és a bölcsőde együttműködése döntő jelentőségű, mivel a kisgyermek kora és fejlettsége miatt nem tud „közvetítőként” fellépni. Szülői értekezletet évente két alkalommal, illetve szükség szerint tart a bölcsőde vezetője. Aktuális vagy váratlan esetleg csak egyes csoportokat érintő ügyek esetén csoportos szülői értekezletek megtartását kezdeményezi a bölcsőde vezetője, a szülők vagy a kisgyermeknevelők. Családlátogatásra a gyermek felvételét megelőzően, vagy az adaptáció alatt kizárólag a szülők beleegyezése alapján kerülhet sor. A gyermek beszoktatása (két hét) megkönnyíti az új környezetbe való beilleszkedést, csökkenti az adaptációs szindrómát és lehetőséget ad a szülőnek bölcsőde megismerésére. A család és a bölcsőde kapcsolatának erősítésére szolgál a kisgyermeknevelők – szülők napi kapcsolattartása is, melynek során információt cserélnek a kisgyermekekről. Szívesen vesszük ha a szülők az üzenő füzetbe is megteszik észrevételeiket akár otthoni eseményekre, akár a gyermek fejlődésére vonatkozzanak is. A bölcsőde napi életébe való betekintés a szülők számára folyamatos. Erre lehetőséget biztosítunk nyílt napok, bölcsődei ünnepek, rendezvények megtartásával. A bölcsőde vezetőjének fogadó órai az üzenő falon találhatók meg. Az eredményes gondozó-nevelő munkához a kisgyermeknevelők tevékenységén kívül a zökkenőmentes működést elősegítő egyéb dolgozók (élelmezésvezető, technikai dolgozó, szakács, konyhalány, udvaros) munkája is szükséges.

III. Szülői Érdekképviseleti Fórum

A bölcsődébe az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szerint megalakult és érdekvédelmi szervként működik az érdekképviseleti fórum. Tagjai a csoportokat képviselő szülők és kisgyermeknevelők, a bölcsőde vezetője és a fenntartó önkormányzat képviselője. Az érdekképviseleti fórum feladata az intézménnyel jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelme. Az aktuális tagok névsorát és elérhetőségét jól látható helyen ki kell függeszteni.

A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum tagjai felé: 32

- a gyermekek jogainak sérelme - az ellátásra vonatkozó észrevételek - a dolgozók kötelezettség szegése esetén-

Az érdekképviseleti fórum az elé terjesztett panaszokat a hatáskörébe tartozó ügyek esetében megvizsgálja. További intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál és az intézmény ellenőrzését ellátó Szociális és Gyámhivatalnál. A fórum tagjai véleményt nyilváníthatnak az intézmény vezetőjénél a gyermekeket és a felnőtteket érintő problémás ügyekben. Javaslatot tehetnek az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatásokról. Egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásában. A fórum szabályos működtetése érdekében évente legalább két alkalommal ülésezik. (aktuális probléma esetén szükség szerint). A fórum az üléseken hozott döntéseit 15 napon belül köteles a panaszt tevő tudomására hozni.

A házirend tudomásul vételét és betartását köszönjük.

Pécs 2012 …………………

…………………………………... bölcsődevezető

33

34

35

36

37

38

39