Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének zárt ülésén hozott 198/1997. ( 04. 24.) sz. határozata Tűzér utcai PAC pálya értékesítése. A Közgyűlés megtárgyalta Papp Béla alpolgármester előterjesztését a Pécsi Atlétikai Pálya értékesítése ügyében. 1./
A Közgyűlés a benyújtott gazdasági ajánlatot kedvezőtlen volta miatt a második fordulóban eredménytelennek nyilvánítja.
2./
A Közgyűlés utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a döntésről a pályázókat értesítse. Felelős: dr. Kahutek Annamária irodavezető Határidő: azonnal Kapják: tisztségviselők, dr. Bödő László bizottsági elnök, Irodák vezetői Papp Béla sk. alpolgármester
Dr. Farkas Károly sk. jegyző A kiadmány hiteléül Balassa Zsoltné főtanácsos
180/1997.(04.24.)sz. határozat melléklete
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERVE
TERVEZET Pécs 1997 Tartalomjegyzék
1. HELYZETELEMZÉS
3
1.1. Pécs város demográfiai mutatói
3
1.2. A közoktatási intézmények struktúrája és működése
5
1.3.A közoktatási intézmények funkciói és tevékenységi területei
8
1.4. Pedagógiai szakszolgálatok működése
18
1.5. A közoktatás finanszírozása
19
2. PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
25
2.1. Az intézményhálózat strukturális fejlesztése és működése
25
2.2. Közoktatási intézmények tartalmi fejlesztése
26
3.FELADATOK ÜTEMEZÉSE 1997-2003 -IG
29
3.1 A közoktatást szabályozó jogszabályokból adódó általános feladatok
29
3.2 Intézménytipusonkénti feladatok
30
2
BEVEZETÉS
Pécs kétezer éves történelemmel és jelentős történeti értékekkel rendelkező, több nemzetiségű város, a dél-dunántúli régió központja. Ebből adódóan fontos szerepet tölt be a kultúra és az oktatás területén. A város oktatási szerepköre történelmi hagyományú, amely a Nagy Lajos király által a XIV. században alapított egyetemmel kezdődött. Pécs hagyományaihoz hűen ma is iskolaváros. A megyei jogú város kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik - többek között - az óvodai nevelés, a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai nevelés és oktatás, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók nevelése, ellátása, valamint az önként vállalt középfokú oktatás feltételeinek megteremtése. A kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok teljesítése - a pénzügyi feltételrendszer átalakulása és folyamatos romlása miatt - egyre nagyobb terhet ró a városvezetésre és az oktatásirányításra. A város önkormányzatának elkerülhetetlen és fontos feladata, hogy megfogalmazza a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos koncepcióját, kidolgozza közoktatási stratégiáját. A közoktatás fejlesztési terv : - pontos helyzetképet ad Pécs város közoktatásának mai jellemzőiről - meghatározza a közoktatás középtávú stratégiáját - konkrét cselekvési programot rögzít - 6 évre szólóan - 1997-től 2003- ig. A fejlesztési terv az eddig végrehajtott ésszerűsítő intézkedések figyelembevételével és annak folytatásaként készült, szervesen illeszkedik Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Önkormányzatának célprogramjához, és figyelembe veszi a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáját. A helyzetelemzés a jelenlegi állapot diagnózisa, ezt követi a célok meghatározása, majd a megvalósítás operatív terve.
3
1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Pécs város demográfiai mutatói Magyarország népessége az 1980-as évektől napjainkig fokozatosan csökken , s ez elsősorban az alacsony születési számoknak tulajdonítható. A Pécsre vonatkozó adatok hasonlóak az országoshoz, itt sem várható a lakosság és ezen belül a gyermek korosztály növekedése .Az 1996. évi 164 000 fő körüli lakossági létszám állandósulni látszik . Pécs Megyei Jogú Város demográfiai mutatói Életkor (év) Pécsi lakosok (fő) Életkor (év) Pécsi lakosok (fő)
65-69 8274 30-34 10378
60-64 9232 25-29 12002
55-59 9970 20-24 12723
50-54 10841 15-19 12142
45-49 11902 10-14 8842
40-44 13711 5-9 9082
35-39 12478 0-4 7010
A város népességének adatai az 1996 / 97 . tanévre kor (év) isk. évfo lya m fő
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14 15 16 17
-
-
-
-
-
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.v .I
II.
III. IV.
1598 1607 1744 1713 1811 1857 1785 1805 1824 1729 1812 1700 1788 1813 2058 2128 2267
Az önkormányzat által fenntartott alsó fokú oktatási intézményekben tanulók száma évfolyamonként az 1996/97-es iskolai tanévben. évfolyam fő
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
1646
1625
1674
1698
1665
1763
1706
1748
340
258
A megye általános iskolás tanulólétszámai , melyek a város középfokú beiskolázása szempontjából mérvadóak, a következő képet mutatják az 1996 / 97 . tanévben : évfolyam fő
1. 4947
2. 4631
3. 4821
4. 4737
5. 4835
6. 4883
7. 4743
8. 4628
4
A város közoktatási rendszerében ellátottak létszámadatai a következő táblázatban követhetők ( 1996 . szeptemberi állapot ): Szakfeladatok
Ellátottak száma Önkormányzati int. ben Óvodai ellátás 5647 Általános isk. okta0 tás -alsó tagozat 6643 -felső tagozat 6882 Fogyatékos gyermekek (óvodai ,iskolai ) gyógyped. ellátása Gimnáziumi oktatás -nappali képzés -felnőttoktatás Szakközépiskolai okt. -nappali képzés -felnőttoktatás Szakiskolai oktatás Kollégiumi ellátás ÖSSZESEN :
Összesen Nem önkorm. int. -ben 380 0
6027 0
216 93
6859 6975
537
0
537
0 0 0 3231 812 0
0 0 0 1452 0 0
0 0 0 4683 812 0
4726 996 4141 2020 35635
151 130 0 414 2836
4877 1126 4141 2434 38471
Az óvodások száma meghaladja a férőhelyek számát , 5626 férőhelyen 6027 gyermek nyert elhelyezést. Az óvodai csoportok átlaglétszáma 25,8 fő , a lakótelep óvodáiban azonban nem ritka az ennél magasabb óvodai létszám sem. (30-32 fő). A 13 525 általános iskolás korú tanulót 596 osztály csoportban tanul, tehát a városi osztályátlag 22,7 fő. A 33 általános iskola közül 4 iskolában haladja meg a 25 főt, 20 és 25 között 16 iskolában és 12 iskolában 20 alatti a tanterem-kihasználtsági mutató. A legalacsonyabb ( 13,63) a pécsbányatelepi iskolában. Pécs városában , oktatási szintenként a nemzetiségi képzésben résztvevő tanulók száma az intézmények statisztikai kimutatása alapján ( 1996. októberi állapot ): Intézmény Óvoda Általános Iskola Középiskola
nemzetiségi nevelésben részesülők száma 240 1917 459
5 Óvodában a német nemzetiségi nevelés iránti igények meghaladják a férőhelyek számát. A két német nemzetiségi óvodában 145 férőhelyen 187 gyermek nyert elhelyezést. A csoportok átlaglétszáma 27 fő, mely meghaladja a közoktatási törvényben előírt maximális létszámot. A horvát nemzetiségi óvodában a gyermeklétszám nem éri el a férőhelyek számát, a csoportok átlaglétszáma 18 fő, mely kedvező a nemzetiségi nevelési feladatainak megvalósításához. Általános iskolában 2 intézményben folyik széles vertikumú nemzetiségi oktatás (Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont, Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola ) tartalék lehetőségekkel. Ezenkívül a város alapfokú oktatási intézményeinek 15 %-ban nemzetiségi nyelvet is oktatnak.(ANK 1. sz. Ált. Isk. ,Anikó u. Ált. Isk. , Belvárosi Ált. Isk. ,Felsővámház u. Ált. Isk. ) Középfokon kéttannyelvű nemzetiségi oktatás folyik német, ill. horvát nyelven ,mindkét nemzetiségi nyelv esetében kihasználatlanok a lehetőségek .Igen alacsony létszámú osztályok működnek a Horvát Gimnáziumban és törvényi átlag alattiak a Magyar - Német Nyelvű Iskolaközpontban is. Folyó tanévben 369 német és 90 horvát nemzetiségű tanuló élt a nemzetiségi nyelvoktatás lehetőségével . A Mirosláv Krleza Horvát Gimnázium 5 évfolyamos gimnáziumkét működik , ahol az un . " 0 " évfolyam biztosítja az eltérő anyanyelvi ismeretek szintrehozását . A cigánygyerekek száma a város egyes földrajzi területein erőteljesen koncentrált, főleg Fehérhegyen , Meszesen és Szabolcson magas. A nehezen nevelhető, magatartászavarral küzdő gyerekek száma évről-évre nő, ami speciális képzettségű szakemberek biztosítását kívánná( fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus) Óvodában jelenleg 20 nehezen nevelhető gyermek nyert elhelyezést ,általános iskolában ez a létszám 77 . Óvodában 10 fogyatékos gyermek integrált nevelése folyik , normál tantervű általános iskolában 14 fogyatékos gyermeket oktatnak .A város országos viszonylatban is a legkiterjedtebb képzést nyújtja a fogyatékos gyermekek számára, szakmai programjukhoz méltatlan körülmények között. 1.2. A közoktatási intézmények struktúrája és működése Az önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége döntően intézményfenntartás formájában valósul meg, bár egyre több egyházi, alapítványi és más jogi személy által fenntartott közoktatási intézmény működik a városban, amelyet az alábbi két táblázat szemléltet. Önkormányzati intézmények Intézmény típusa Fenntartott intézmények száma Óvoda 33 + 20 tagóvoda Gyógypedagógiai nevelési - okt. intéz1 mény 8 évfolyamos általános iskola 25 Általános iskola és szakiskola 2 Felnőttoktatási intézmény 1 Alsófokú zeneoktatási intézmény 1
6 Gimnázium és általános iskola Gimnázium (nappali és esti-levelező) Gimnázium és szakközépiskola Szakközépiskola Szakközépiskola és szakmunkásképző Szakmunkásképző Szakiskola Kollégium Kollégium (iskolával közös igazgatású) Nevelőotthon
4 4 2 5 3 1 1 4 6 1
1995 -től folyamatosan megszűnt az 1 - 3 csoportos óvodák szervezeti önállósága .A kis óvodák összevonásra kerültek a közelükben lévő nagyobb intézményekkel , kivéve a Berze utcai 3 csoportos óvodát .Egy központi óvodának 1 vagy 2 tagintézménye van , a legkisebb óvoda négy, a legnagyobb kilenc csoporttal működik. Más fenntartású intézmények Intézmény típusa Fenntartó Intézmények száma Óvoda Vasút a gyermekekért Alapítvány 1 Pécsi Orvostudományi Egyetem 1 1 Pécs Városi Rendőrkapitányság Miaszszonyunk Női Kanonokrend 1 8 évfolyamos ált. Egyházak 2 iskola Alapítványok 1 Felsőoktatási intézmények 2 Gimnázium Felsőoktatási intézmények 1 Egyházak 3 Alapítvány 1 Szakközépiskola Alapítvány 1 Kollégiumot is Egyház 3 fenntartó iskola Alapítvány 2 Önkormányzatunk közoktatási megállapodást között a " Vasút a gyerekekért" Alapítvány és a Miasszonyunk Női Kanonokrend képviselőivel az óvoda működtetésére, anyagi támogatást azonban nem biztosítunk . A város továbbá a Coménius Szakközépiskola és Humánszolgáltató Központtal és az ÉPFU Okító Kft-vel kötött közoktatási megállapodást. Az intézményhálózat kielégíti a lakossági igényeket. Az intézmények tárgyi feltételei Generális probléma az egyházi tulajdonban lévő ingatlanok (Általános Iskola és Diákotthon Pécs, Papnövelde u. 1., Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola és Gimnázium Diákotthona Pécs, Fürdő u. 1.) rövid határidőn belüli visszaadása és az ott működő intézmények elhelyezése.
7 A közoktatási intézmények műszaki állapota, szakmai felszereltsége jelentős eltéréseket mutat. Az elmúlt öt évben kevés oktatási intézmény bővült új létesítménnyel ( Széchenyi, Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont.) Nagyobb átalakításra, korszerűsítésre került sor a "D" utcai Óvodában, a Bánki D. úti Általános Iskolában, a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola felújított épületbe költözött, ezzel párhuzamosan kiváltásra került a Kereskedelmi Vendéglátó Szakközépiskola Szigeti úti épülete, felújításra került a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola Kollégiuma. Közvetlen balesetmegelőző felújítás történt a Janus Gimnáziumban. Az intézmények nagy része korszerűtlen, nem felel meg a tűz- és balesetvédelmi előírásoknak. Beáznak a tetők: a nyílászárók, a fűtés, a villamosvezetékek, a víz és csatornahálózat felújításra szorul. Nagy gondot jelent az IMS-szerkezetű óvodák és általános iskolák megerősítése, felújítása. Az intézmények tárgyi eszközei elhasználódtak, szegényes a szakmai felszereltség. Tornateremmel csak három óvoda rendelkezik, és még mindig van olyan általános iskola és középiskola , ahol csak tornaszoba áll rendelkezésre. Pécsett a személyi feltételek tekintetében - az iskolaváros jellegből adódóan - kedvező a helyzet. Óvodában 223 csoportban 481 óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az iskolai végzettség tekintetében jelentős fejlődés tapasztalható, egyre több középfokú óvónői érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkező óvodapedagógus szerez felsőfokú végzettséget. ( 1996-ban 87, 1997-ben 50 szakközépiskolai végzettségű óvodapedagógus dolgozott az óvodákban ) A magasabb végzettség megszerzésében gondot jelent a tandíj megfizetése. Képesítés nélkülieket csak átmeneti időre, helyettesítésre alkalmaznak óvodapedagógusi munkakörben ( jelenleg 10 fő ). Óvodai dajka csoportonként 1,5 biztosított, 1997. szeptember 1-jétől a közoktatási törvény előírásaihoz igazodóan csoportonként csak egy fő. A dajkák 90 %-a szakmunkás képesítéssel rendelkezik. A gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő személyzet az ellátandó feladatokhoz igazodóan valamennyi óvodában biztosított. Az általános iskolákban 1398 pedagógus tanít az 1996/97-es tanévben, az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10,62. Az országos átlag 11,6 tanuló/pedagógus ( OECD átlag elemi iskolában 17,4 és alsó középfokon 15,8 tanuló/pedagógus). Az általános iskolában oktató tanítók és tanárok rendelkeznek megfelelő főiskolai többen egyetemi - végzettséggel. A nyelvtanítás az egyetlen terület, ahol a képzettség megszerzése a -tanított tárgyra vonatkozóan - folyamatban van. A NAT bevezetésével a számítástechnika oktatásának személyi feltételei egyenlőre nem biztosítottak. Középfokon a pedagógus ellátottság kiegyensúlyozottnak mondható. A gimnáziumokban az idegen nyelv ( angol, német) és a számítástechnika szakon jelentkezik - csökkenő mértékű- fluktuáció. A foglalkoztatott 308 pedagógus 88 %-a egyetemi végzettségű. A főiskolát végzettek zöme készségtárgyat tanít, de oktatnak - egyre csökkenő számban - főiskolai végzettségű nyelvtanárok is. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám 11,1.
8 A szakközépiskolákban a nyelvtanári mozgás mellett néhány kurrens szakma esetében a szakmai tárgyat tanítók körében jelentős a fluktuáció. A közismereti tárgyat tanítók 74 %-a egyetemi végzettségű. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 12,53. A szakmunkásképzőkben a közismereti tantárgyat oktató pedagógusok 22 %-a egyetemi végzettséggel rendelkezik. A szakmai tárgyat oktatók 79 %-a rendelkezik pedagógiai végzettséggel, a gyakorlati oktatást végzők esetében ez az arány 67 %. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 14,8 A NAT bevezetésének határideje jelzi azt a problémát amit az átállás idéz elő : várhatóan kezdetben létszámfelesleg lesz a szakmai tanárok, gyakorlati oktatók körében, közismereti tárgyat tanítók tekintetében pedig átmeneti létszámhiány is lehet. A szakképzésben átmenetileg jelentkező létszám felesleg később a szakmai tanítás kiszélesedése után jelenthet újabb gondot. A pedagógus ellátottság mutatói Intézmény típus Óvoda Alapfok Középfok
Gyermek / pedagógus Magyarország 10,8 11,6 13,5
Pécs 11,7 11 12,8
Az adatok bizonyítják, hogy Pécsett az országos átlagnál - mely nemzetközi összehasonlításban igen alacsony - is kevesebb gyermek jut egy pedagógusra. Óvodák esetében viszont 0,9-el több az egy pedagógusra jutó gyermekeknek a száma . A statisztikai adatokat - az elmúlt öt év tükrében - az 1.sz.- melléklet tartalmazza. 1.3.A közoktatási intézmények funkciói és tevékenységi területei Óvodák Az óvoda a közoktatási intézményrendszer legalsó foka, sajátosan nevelési intézmény, mely biztosítja 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig a gyermekek nevelését. Az 5. életév betöltésétől kezdődően minden gyermek köteles részt venni óvodainevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson. Az óvodák biztosítják a jelentkezők felvételét, elutasításra csak nagyon ritkán kerül sor. Nehézséget okoz a nagyvárosokban az 5 évesek nyilvántartása, a kötelező óvodába járás ellenőrzése. Az óvodák nyitvatartását - a szülők munkahelyi elfoglaltságához igazodóan - a fenntartó határozza meg. A közoktatási törvény heti 50 óra időkeretet állapít meg az óvodai nevelésre, Pécsett ez 55 óra. A nyári időszakban 4-6 hétig felváltva vannak zárva az óvodák a nagyobb takarítási, karbantartási munkák elvégzésére. Több év tapasztalata, hogy a karácsonyi ünnepek körül nincs igény az óvodai ellátásra.
9 Az óvodák szakmai tekintetben önállóak. Az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján törekednek a sajátos arculat kialakítására, a helyi nevelési rendszer kiépítésére. Az óvodai foglalkozások oly módon kerülnek megszervezésre, hogy a szülői igényeket kielégítve eleget tegyenek az óvodai neveléssel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Az óvodák speciális feladatok ellátását is felvállalják. A lisztérzékeny gyermekek nevelését az Ajtósi úti Óvoda biztosítja, két német nemzetiségi, egy horvát nemzetiségi óvoda működik a városban, hat óvodában történik német nyelvi nevelés az óvodai napirendbe építve. A Miasszonyunk Női Kanonokrend óvodája keresztény szellemű nevelést biztosít. A közoktatásról szóló törvény előírásainak megfelelően minden óvodában lehetőség van - a nevelési időn kívül egyházi jogi személy által szervezett hit- és vallásoktatásra. Az óvodából iskolába való átmenet problémáinak megkönnyítésére működik az Apáczai Csere János Nevelési Központban " óvodaiskola". Nem megoldott a különleges gondozást igénylő, többi gyermekkel együtt nevelhető fogyatékos gyermekek ellátása. A fogyatékos gyermekek integrált neveléséhez nem biztosítottak a speciális felkészültségű szakemberek (logopédus,gyógypedagógus, konduktor ). A beszédhibás gyermekek fejlesztéséhez kevés a logopédus, hiányzik az " utazó logopédus", aki egy-egy városrész rászorult gyermekeit ellátná. A szubkultúrában élő cigánygyermekek nevelése, fejlesztése sajátos pedagógiai feladatot jelent az óvodákban ( Fehérhegy). Igény volna a nagyvárosban Waldorf óvodai nevelésre, de ennek feltételei nem biztosítottak. Városunkban négy nem önkormányzati fenntartású óvoda működik: A "Vasút a gyermekekért " Alapítvány Pécsi Orvotudományi Egyetem Óvodája "Miasszonyunk kanonokrend" Óvodája Városi Rendőrkapitányság Óvodája. Általános iskolák Az általános iskolában általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Az általános iskolában a tanuló - az évfolyamok számától függően részben , ill. egészben - felkészül az alapműveltségi vizsgára , továbbá az érdeklődésének , képességének és tehetségének megfelelően középiskolai , ill. szakiskolai továbbtanulásra és a pályaválasztásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre . Az alapfokú oktatás intézménye közel fél évszázada - országos viszonylatban is - a nyolcosztályos általános iskola. 1989-et követően Pécsett is kialakult más iskolatípus, amelynek következtében már nem jelent egyértelműen definiált iskolatípust és időtartamot az általános iskola. A működést tekintve az intézményhálózat településszerkezet-követő. Ennél fogva nehézkesen reagál a szegregációs és szukcessziós folyamatokra. A társadalmi-gazdasági változások miatt azonban ezek a folyamatok felgyorsultak. Elmozdulásra serkenti a fenntartót a tanulólétszám fokozatos csökkenése, a szabad iskolaválasztás joga, mely nehezen felmérhető változásokat eredményez.
Városunkban négy nem önkormányzati fenntartású általános iskola működik:
10 JPTE Gyakorló Iskolája I. sz. JPTE Gyakorló Iskolája II. sz. Katolikus Általános Iskola Református Gimnázium és Általános Iskola Az oktatási intézmények működésnek feltételeit az alapító okiratok rögzítik.Ezek figyelembe- vételével készülnek a Nemzeti Alaptanterv 1998-as bevezetésére az első és hetedik osztályokban. A közoktatás fontos része a városban a nemzetiségi oktatás. Az intézmények tevékenységi köre- az iskolahasználók igényeinek kielégítése érdekében-tágultak. A régóta hagyományosan tagozatokkal működő iskolák mellett az utóbbi évtized jelentős bővítést, létesítést eredményezett. Az általános iskolák speciális tevékenységi körei Iskolák neve Speciális tanterv Egyéb program ANK l.sz. Általálnos Is- Angol tagozat 1-8 évf.(7 oszkola tály van ) Német nemzetiségi nyelvoktatás 1-8 évf.( 11 osztály van) - rajz 1-5 évf. ( 5 osztályban ) - ének 1-5 évf. ( 4 osztály van ) - tánc 1-6 évf. ( 6 osztály van ) ANK 2.sz. Általános IsÚszás tantervi keretben 1kola 4.évf. (4 osztályban van ) Első osztályban komplex művészeti nevelés Matematika nagyobb óraszámban 5-8. évf. (4 osztályban ) Idegen nyelv nagyobb óraszámban 5-8.évf. (4 osztályban van) Általános Iskola és DiÉKP program 4ákotthon Papnövelde u. 7.évf.(csoportfoglalkozás); 1. Életre felkészítés - gyakorlati képzés (középsúlyos ért.fogy.), Zenekar, néptánc, mazsorett, világhírű rajz szakkör Istenkúti ÁMK 9-10.évf.Speciális szakiskola Természet-és honismeret 4.évf-tól (2.osztályban ) Miroslav Krleza Horvát Horváth nemzetiségi tan- Második idegen nyelv angolÁltalános Iskola és nyelvű képzés 12 évfolya- német bontva Népzene
11 Gimnázium mon és előképző Árpád Fejedelem Álta- 4+8 osztályos struktúra lános Iskola és Gimnázium
Testnevelési Ált. Isk. és AKG. Magyar-Német Iskola-központ
Anikó Utcai Iskola
Nyelvű
Általános
Ágoston Téri Általános Iskola
Bánki Donát Utcai Általános Iskola Bártfa Utcai Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola
Berek Utcai Általános iskola
Egymás mellett él a hagyományos 8 osztályos általános iskolai képzés és az 5. évfolyamtól bevezetett gimnáziumi képzés, ami a 10. évfolyamig futott föl. Testnevelési osztály 1-8.évf. Osztályfőnökök helyett pat(2o osztály)Alternatív rónus rendszer Közgazd.Gimn. 4+1 évf. Kétnyelvű német nemzeti- Előfakultáció a 10. évfolyamségi oktatás 1-12 évf.(2o tól osztályban) ami ll.évfolyamig futott föl. Német nemzetiségi nyelvoktatás 7-8. évf. (3 osztályban ) Testnevelési osztályok 1-8. Számítástechnika 5-8.évf-on évf. ( 8 osztályban) Német 1-1 csoport részére nemzetiségi nyelvoktatás 18. évf. (8 osztályban ) Emelt szintű angol 3-8.évf.on 1-1 csoport részére Term.tud.oktatása nivó csoportban. Komplex művészeti osztály ( zene-vizuális) Német tagozat 3-8 évf. (6 Iskolaotthon 1-2.évf-on osztályban ) Néptánc Matematika tagozat 5-8 évf. ( 4 osztályban) DADA 1-3 évf. Testnevelés RSG Tanulás tanítás szülők bevonásával Német nemzetiségi nyelvok- 1-4 évf-on 1-1 úszó osztály tatás 1-8 évf. (28 osztály- L.F. Zeneiskola kihelyezett szólfézs és fúvós hangszeban) Német nemzetiségi kétnyel- res képzés vű oktatás 8.évf.(l osztályban) Angol és Német tagozat 4- Erdei Iskola 6.évf.(4 osztályban) Angol tagozat 7-8 évf. (2 osztályban) Rugalmas óraterv alsó tagozaton
Egyetem Utcai Általános ÉKP 1-4 évf. (7 osztályban Iskola 5-8 évf. (4 osztályban)
Normál tantervű osztályokban 5-8 évf.NYIK.
12
Fehérhegyi Iskola
Általános
Felső-vámház Utcai Általános Iskola Illyés Gyula Általános Iskola Jókai Utcai Iskola
Általános
Jurisics Utcai Általános Iskola
L.F.Zeneiskola kihelyzett szolfézs és vonós hangszeres képzése. (1-4 évf.) Angol tagozat 3-8.évf. (8 DIÁKSPORT ÉLETE : osztályban) 9. évf. Speciális szakiskola: "Város mint iskola" Német nemzetiségi nyelvok- 4-8.évf. emelt szintű német, tatás 1-3.évf. (3 osztályban) 1-7 évf.emelt szintű angol Fakultáció és szakkör előkészíti az informatikát és emelt szintű matematikát Angol tagozat (egyedi tan- Második idegen nyelv oktaterv) tása 3-8 évf. ( l8 osztályban) "Magatartás, viselkedés kultúra" of. és szakórákon. 4. évf.-tól nyelvek nívó csoportban. Technikán belüli informatika, háztartástan ,Diáksport élet , Német, angol első osztálytól
Kertváros Utcai Általános Iskola Köztársaság Téri Általá- Francia tagozat 3-5 évf. ( 4 nos Iskola osztályban) Egyedi tanterv francia oktatásra 4-8. évf. (7 osztályban) Mátyás Király Utcai Álta- Ének-Zene tagozat 1-8.évf. lános Iskola (8 osztályban) Meszesi Általános Iskola
Mezőszél Általáános Iskola
Utcai
Pécsbányai Általános Iskola Rácvárosi Általános Iskola
"Egészség" program Gyógytestnevelés
Első osztálytól emelt szintű angol, 3 kórus Néptánc Testnevelési osztály 1-8 évf. 5 évfolyamtól sportági (Lab(8.osztályban ) darúgás - PMFC) Évfolyamonként l csoport emelt szintű német 7-8.évf. Képzőművészeti fakultáció Angol tagozat 3-8 évf. ( 6 Egészségnevelés of. óráosztályban) kon. Környezetvédelmi of., fr. és kémia órákon és egy alsó tag. osztályban. Ép értelmű mozgássérült . gyermekek integrált oktatása Nyelvoktatás első osztálytól, negyediktől emelt óraszámban, Furulya oktatás első osztályban
13 Somogyi Általános Iskola Szabolcsi Általános Iskola és Speciális Szakiskola Szieberth Róbert Általános Iskola
9-10.évf. Speciális szakisko- Mindennapos testnevelésen la belül labdajáték 1-8. évf.
Ének-Zene tagozat 1- Fúvós zenekar, mazsorett 8.évf.(8 osztályban) Német tagozat 3-8.évf. (6 osztályban) Testvérvárosok Terei Ének-Zene tagozat 1-8.évf. 2 kórus Általános Iskola (8 osztályban) Nyelv tagozat ( angol, német, olasz) 1-8.évf. ( 15 osztályban) Vasasi Általános Iskola Egészségnevelés Környezetvédelmi szakkör nemzetközi hálózatba épül program szerint. Dolgozók Általános IsMagántanulók felkészítése kolája osztályozó vizsgára,életvitel
Gimnáziumok Az oktatási törvény 28.§ (4) bekezdése értelmében : "A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik ( a továbbiakban : középiskolai nevelés és oktatás ). A gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható. " A törvény 28. § (l) és (2) bekezdése értelmében a gimnáziumnak 4, ill. 6 vagy 8 évfolyama van. Így a gimnáziumi oktatás fő szabályként a 9., illetve a 7. és az 5. évfolyamon kezdődik és minden esetben a l2. évfolyamon fejeződik be. A vizsgált hét év viszonylatában jelentősen nőtt a gimnáziumi képzésben résztvevő tanulók aránya. ( Részletesen az 2 sz. mellékletben ) A gimnáziumi oktatásban jelentős tényezővé váltak a nem önkormányzati fenntartású intézmények, az 1996-97-es tanévben nem önkormányzati fenntartású gimnáziumba jár a tanulók 3l %. Pécsett az iskolaszerkezet-átalakítás igen mértéktartóan ment végbe. Meghatározó továbbra is a 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, mellette választékbővülésként jelentkezett a 6 osztályos képzés ( Janus Gimnázium (2)), és a 8 osztályos képzés ( Árpád F.Gimnázium (2) ). A nem önkormányzati iskolák közül hat évfolyamos ( előkészítő félévvel) a Gandhi Alapítványi Gimnázium. Az 1997-98-as tanévtől a Katolikus Általános Iskolában indul 8 évfolyamos gimnáziumi képzés évfolyamonként egy osztállyal, és a Ciszterci Rend Nagy L. Gimnáziuma tervezi a hat osztályos képzési forma bevezetését. Pécs város önkormányzati gimnáziumaiban egyre markánsabban fogalmazódik meg a gimnáziumi érettségire épülő iskolarendszerű - OKJ-ben szereplő-szakképzés igénye : olyan konvertálható szakképzést kívánnak - elsősorban tovább nem tanuló di-
14 ákjaik számára - biztosítani, amely az iskola meglévő személyi és tárgyi kapacitására épül: idegen nyelv, számítástechnika. Szándékukat jelentős mértékben befolyásolja az a tény, hogy ilyen módon hozzájuthatnának a szakképzési pénzekhez. 1998-tól a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok mellett a szakmunkásképzők vállalják fel az ún. 9., 10. osztályos képzést. Célszerűnek látszik - az alapvizsgát jobb eredménnyel letevők számára - a gimnáziumi továbbtanulás lehetőségét biztosítani.
Gimnáziumok
Pécsett 4 tiszta profilú önkormányzati , 5 nem önkormányzati gimnázium , 2 szakközépiskola és gimnázium és 4 általános iskola és gimnázium működik az alábbiak szerint : Önkormányzati Gimnáziumok 1. ANK Gimnáziuma Kertvárosban működő 4 évfolyamos gimnázium Osztályai évfolyamonként : - 1 magyar - angol két tanítási nyelvű - 2 általános tantervű (számítástechnikai ill. humán szolgáltatási képzéssel ) - 1 speciális német nyelvi 2. Kodolányi J Gimnázium Dolgozók gimnáziuma esti és levelező tagozattal Osztályai évfolyamonként :- 2 esti - 2 levelező 3. Kodály Z. Gimnázium A meszesi városrészben működő öt évfolyamos gimnázium Osztályai évfolyamonként: - 1vagy 2 magyar - olasz két tanítási nyelvű - 1 speciális ének -zene - 1 humán - 1 vagy 2 általános tantervű 4. Leőwey Klára Gimnázium A belvárosban működő négy évfolyamos gimnázium Osztályai évfolyamonként :-2 általános tantervű -2 egyedi tantervű ( angol , biológia , kémia , számítástechnika ) - 2 , vagy 3 német nemzetiségi ( 1 német tannyelvű csoporttal ) 5. Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Osztályai évfolyamonként : -2 általános tantervű - 1 kémia - biológia speciális tantervű - 1 angol speciális tantervű - 1 informatika - számítástechnika speciális tantervű 6. JPTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola Osztályai évfolyamonként : -4 általános tantervű ( biológia , fizika , angol , német spec. )
15 7.) Református Gimnázium és Kollégium Osztályai évfolyamonként : - l humán tantervű - l általános tantervű 8. ) Gandhi Alapítványi Gimnázium Osztályai évfolyamonként : - l hatosztályos gimnáziumi osztály 9.) Katolikus Általános Iskola és Gimnázium 1997. szeptemberében induló nyolc évfolyamos gimnázium Osztályai évfolyamonként: - 1 nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály 10.) Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola A belvárosban működő 4, illetve 6 évfolyamos gimnázium Osztályai évfolyamonként: - l emelt óraszámú angol, német - 1/2 matematika tantervű - 1/2 emelt óraszámú számítástechnikai - 2 hatosztályos 11.) Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola A belvárosban működő 4 évfolyamos gimnázium Osztályai évfolyamonként: - 1 humán tantárgyblokkos - 1/2 egyedi tantervű fizika - 1/2 általános tantervű 12.) Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola A Kertvárosban működő 8 évfolyamos gimnázium Osztályai évfolyamonként: - 2 nyolcosztályos gimnáziumi osztály 13.) Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont Osztályai évfolyamonként : - 2 kéttannyelvű német nemzetiségi 14.) Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola és Gimnázium Osztályai évfolyamonként: - 1 horvát két tanítási nyelvű - 1 horvát nyelvi előképzést nyújtó ún. O. osztály 15.) Testnevelési Általános Iskola és Alternatív Közgazdasági Gimnázium Osztályai évfolyamonként : -2 általános tantervű (közgazdasági specializáció)
Szakképző intézmények A gazdaságban és a társadalomban végbemenő változások az 1990 - es évtized elejére felszínre hozták és kiélezték a jelenlegi szakképzési rendszer ellentmondásait is . Egyre nyilvánvalóbbá vált ,hogy ez a rendszer a közoktatás által igényelt - a tankötelezettséggel összefüggő - általános képzést és a gazdaság differenciálandó igényeit kielégítő szakmai felkészültséget egyidejűleg nyújtani nem képes.A szakkö-
16 zépiskolai szakképesítések viszonylag nehezen piacosíthatók a gyakorlati készségek alacsony szintje miatt , ugyanakkor a betanító jellegű szakképesítések döntő hányada - különösen a nagyipari szakmák estében - az új vállalkozói környezetben nem különösebben igényelt. Pécs város szakképző intézményei az általános gyakorlat szerint , a szakmai képzést az általános képzés - nevelés funkcióval összhangban végezték és végzik . A város 13 szakképző intézményt tart fenn , két általános iskola és egy szakmunkásképző foglalkozik speciális szakiskolai képzéssel .Az utóbbi a gyógypedagógiai intézményhálózat részeként -szakiskolával közös igazgatású - speciális szakiskolai képzést nyújt a fogyatékos gyermekek munkába állását és életkezdését elősegítendő. Egy szakképző intézményt működtet betéti társaság , egyet pedig a Janus Pannonius Tudományegyetem. Az oktatott szakmák skálája igen széles , közel 110 szakmára kiterjedő ( Részletes tanulólétszámokat is tartalmazó felsorolás a 3, sz. mellékletben ) , melyek többsége az Országos Képzési Jegyzékben beazonosítható. Kizárólagos szakmunkásképzést csak egy intézményben folytatnak , jellemző a rendszerre a " felfelé terjeszkedés " , az érettségire való felkészítés , s az azzal egyidejű , vagy azt követő szakmai képzés . Speciális helyzetűnek számít a Művészeti Szakközépiskola , amely zenei előképzettségű és más művészi adottságú fiatalokat részesít középfokú szakképzésben . Pécsett a gyógypedagógiai intézményhálózat részeként -szakiskolával közös igazgatású - speciális szakiskolai képzés is folyik a fogyatékos gyermekek munkábaállását és életkezdését elősegítendő . Felnőttoktatás Az elhelyezési gondokkal küzdő Kodolányi János Gimnázium kivételével a felnőttképzés minden intézményében az iskolarendszer nappali oktatási személyi és dologi kapacitására épül. Az oktatás esti, illetve levelező rendszerben folyik, a szabályozók szerinti térítési , illetve tandíjfizetési kötelezettségek érvényesítésével . A felnőttképzést felvállalók közül a Kodolányi Gimnázium végez egyedül ifjúsági rendszerű, gimnáziumi érettségivel záró képzést. A szakképző intézmények kínálata : - érettségire épülő technikusképzés - szakközépiskolai érettségit és szakmai érettségit adó képzést - szakmunkások szakközépiskolai képzése - szakmunkásképzés, illetve szakmunkások továbbképzése A tanulmányaiban lemaradó, túlkorossá váló, hátrányos helyzetű, magatartási -, tanulási rendellenességekkel és beilleszkedési zavarokkal küszködő tanulók a Dolgozók Általános Iskolájában folytathatják tanulmányaikat. A felnőttoktatás folytatásának, illetve a felnőttoktatásban való részvételnek a feltételeit és rendjét a közoktatási törvény 78 §-a egyértelműen rögzíti. Pécs városában iskolarendszerű felnőttoktatásban az 1996/97. tanévben alapfokon 262 fő, középfokon 812 fő vett részt, ami a korábbi évek tendenciáit figyelve csökkenni nem fog. Jól lehet, a munkaerő-piaci átképzés az iskolarendszeren kívüli szférában jól jövedelmező vállalkozási ág , s a keresethez igazodó rugalmassága akár törvényi szabályozottságból adódóan is nagyobb, mint az iskolarendszeré, a költségigény tekintetében mégis versenyképesek lehetnek az iskolák ezen a területen is.
17
Kollégiumi ellátás 1996/97. tanévben 4 önálló, 6 közös igazgatású középiskolai kollégium, egy városi ifjúságnevelő otthon és kollégium, valamint egy kisegítő iskola és kollégium működik a városban. Az utóbbi térségi feladatokat is ellát. A kollégiumi férőhelyek száma 2 284, a kihasználtság 88,4 %. Az átlagtól legnagyobb mértékben az 506.sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumának kihasználtsága tér el a kihasználtság itt 50 % alatti. Önálló kollégiumok : 1, Kodály Z. Úti Kollégium 400 tanuló elhelyezésére alkalmas leány kollégium, jelenleg 14 iskola tanulóit fogadja. 2, Hajnóczy J. Kollégium Két épületbe működő 280 tanuló ( 210 lány, 70 fiú ) elhelyezésére alkalmas kollégium, jó tárgyi és személyi feltételekkel. 3. Teleki Blanka Kollégium A belvárosban, közel 100 éves épületben működő 340 férőhelyes lánykollégium. Az épület átvételére bejelentette tulajdonos igényét a Miasszonyunk Női Kanonokrend. 4. Radnóti Miklós Kollégium A város legkisebb önálló kollégiuma, férőhelyeinek száma 122. Egy nem erre a célra épült épületben nyer elhelyezést. Közös igazgatású kollégiumok 1. Apáczai Cs.J.Nevelési Központ Kollégiuma A Kertvárosban működő eredetileg szakmunkástanulók fogadására épült koedukált kollégium, férőhelyeinek száma 318. 2. Hevesy Gy. Műszaki Szakközépiskola Kollégiuma. A Honvédelmi Minisztérium által létesített, 1993-tól a város tulajdonában lévő kollégium, a férőhelyek száma 330. 3. Egészségügyi Szakképző Intézet Kollégiuma A város legkisebb kollégiuma ( férőhelyek száma 40 ), adottságai miatt további működtetése megfontolandó. 4. Pollack Mihály Szakközépiskola Kollégiuma Korszerűen felújított, belvárosban működő kollégium, a férőhelyek száma 87.
18 5. 506.sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Kollégiuma Korszerűtlen, teljes felújításra szoruló kollégium. 50 % alatti kihasználtsággal működik , engedélyezett férőhelyeinek száma 282. 6. Miroslav Krleza Horvát Gimnázium és Általános Iskola Kollégiuma Koedukált, nemzetiségi származású tanulókat fogad, a férőhelyek száma 110 ( kihasználtsága 50 % alatti). A közös igazgatású kollégiumok kettő kivételével ( ANK, Miroslav) szakképző intézménnyel közös igazgatásúak. Férőhelyszám, tárgyi-és személyi feltételrendszer, valamint költségvetési mutatók vonatkozásában igen eltérő képet mutatnak. A Kisegítő Iskola Kollégiumában 134 fő enyhén értelmi fogyatékos gyermek nyert elhelyezést. Az iskola és a kollégium közös - egyházi tulajdonú - épületben működik. Új épületbe történő költöztetésűk egyik legsürgősebben megoldandó feladata a város vezetésének. Egyházi fenntartású kollégiumok : 1. Református Kollégium 2. Katolikus Kollégium 3. Ciszterci Rend Hunyadi Mátyás Kollégiuma Alapítványi Kollégiumok 1. Gandhi Alapítványi Gimnázium Kollégiuma 2. Világ Világossága Alapítvány Kollégiuma 1.4. Pedagógiai szakszolgálatok működése
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működik a Nevelési Tanácsadó, a Beszédjavító Intézet és az Apáczai Csere János Nevelési Központban a Korai Fejlesztő és Integrációs Központ. Mindhárom intézmény ellátási területe Pécs városa lenne, de területi és regionális feladatokat is vállalnak. A közoktatási törvény a pedagógiai szakszolgálatok közé sorolta a nevelési tanácsadót. Meghatározta feladatkörét, a kötelező óraszámokat, a vezetői megbízás feltételeit, az intézmény működési rendjét. A nevelési tanácsadó a kiskorúak mentálhigiénés ellátásban közreműködő pszichológiai, pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézmény, mely sajátos, komplex módszerekkel és gyakorlati eljárásokkal igyekszik elősegíteni a családban nevelkedő 3-18 éves gyerekek és fiatalok egészséges személyiségfejlődését és szocializációját. A város -megelőzve a törvényi szabályozást - felismerte a logopédiai szolgáltatás szükségességét, ezért hozta létre a Beszédjavító Intézetet, ahol 7 fő állású logopédus működik. Szükségessé vált ennek további fejlesztése tekintettel arra, hogy a beszédhibás gyermekek száma évről-évre növekszik. Ennek következménye az, hogy a gyermekek nehezebben tanulnak meg olvasni és írni. Gyakran közülük kerülnek ki a funkcionális analfabéták. A közoktatási törvény ezért különösen nagy figyelmet fordít ennek megelőzésére. Városunkban újabban felmerülő igény a dyslexiás gyerme-
19 kek megsegítésére létesítendő speciális képzési lehetőség a város valamelyik iskolájában. A korai fejlesztés és konduktív pedagógia egymással összefüggő szakértői tevékenység. A fogyatékosságok korai felismerésével, sérülésspecifikus nevelésifejlesztési feltételek megteremtésével csökkenthetők a pszichés és szociális fejlődésre gyakorolt negatív következmények, megelőzhetők a másodlagos sérülések, megkönnyíthető a habilitáció, rehabilitáció. 1992. óta működik a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központban a Korai Fejlesztő és Integrációs Központ, amely országos modellként jött létre. A jelenlegi helyzet legoptimálisabb megoldása az lehetne, ha a pedagógiai szakszolgálatokat együttesen működtetné a város - esetleg együttműködési szerződés alapján megyei és regionális feladatok ellátásának kiterjesztésével - közös igazgatás alatt. Ennek megteremtését financiális és személyi okok miatt is fokozatosan kiépítendőnek kellene tekinteni. 1.5. A közoktatás finanszírozása A közoktatás közszogáltatás, mely nem működhet tisztán piaci keretek között, az államnak szerepet kell vállalnia a feladat ellátásában. A közelmúlt legnagyobb közoktatási változását a feladatrendszer és ebből következően a szolgáltatások módjának gyökeres átalakítása jelentette. A közoktatási rendszer kialakítása, megszervezése a közoktatási törvényben meghatározottak szerint az állam feladata, az igényjogosultaknak történő közvetlen szolgáltatás feladatait pedig a helyi önkormányzatok kötelesek ellátni. A nagy kérdések egyike pontosan az, hogy az állami és az önkormányzati szerepvállalás a közoktatási-közszolgáltatás finanszírozásában hogyan, milyen mértékben, milyen technikákkal érvényesül. Az önkormányzat forrásainak alakulása az állami költségvetés változás alrendszereként fogható fel, mivel az önkormányzati bevételek változásai (SzJA visszaadott hányad stb.) az állami költségvetés elfogadása során megalkotott törvény függvényei. Az állam forrást finanszíroz az általa megalkotott állami normatívákon és egyéb támogatási címeken (kétcsatornás állami hozzájárulás) keresztül, míg az önkormányzatnak feladatot kell finanszíroznia, melynek tetemes hányadát saját speciális intézmény-hálózata határozza meg. Így (már az attitűd miatt is) az állami normatív támogatást felépítő "normatívák" és az önkormányzat által meghatározott, az intézmények bevételét képező önkormányzati támogatás( intézmény finanszírozás) tartalma elválik egymástól, igazából nem hasonlítható össze. Az is egyre tisztábban látszik, hogy az állami hozzájárulás mértéke a közoktatási normatívák területén reálértékben évek óta csökkenő, azaz felfogható az állami forráskivonás sajátos formájának az ágazatból és az önkormányzatokra testált kötelezően ellátandó feladatok támogatásának területéről is. A vállalkozói önkormányzat elmélete a települések, de még a nagy városok többségében is illúziónak bizonyult. Az állami vagyon átvételével ugyan tulajdonosi pozíció-
20 ba kerülhetett a helyi önkormányzat, de a vagyongazdálkodás bevételeiből nem teremtődhetett folyamatos bevételi forrás, s főleg nem olyan, mely üzemeltetési kiadásokra fordítható lenne. Látható, hogy a feladatellátáshoz szükséges források szűkülő tendenciát mutatnak. Ezért az önkormányzatoknak az oktatásfinanszírozás területén is változtatniuk kell, a feladatellátás minőségének megtartása mellett. Hol is tart az oktatásfinanszírozás az 1997. költségvetési év elején? A kérdés megválaszolásához érdemes elemezni a külső és belső környezetet. A közoktatási feladat elhelyezése az önkormányzat egészében (külső környezet)
Pécs Megyei Jogú Város önállóan- és részben önállóan gazdálkodó intézményeinek ágazati megoszlása szám szerint:
Kulturális ágazat Sport ágazat 1
11 Egyéb
5
Szociális ágazat 9
Egészségügyi ágazat 1
Oktatási ágazat 58
A közoktatási ágazat Pécs Megyei Jogú Város ellátandó feladatai között tetemes súllyal vesz részt. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek számát tekintve 80%-a oktatási intézmény. Ez történelmi örökség, a város szellemi , kulturális életének egy bizonyos mutatójaként fogható fel. Csak a költségvetés szűkösségétől indíttatva az oktatási ágazat drasztikus visszafejlesztése nem lehet cél egy "iskolavárosban".
21
Pécs Megyei Jogú Város 1997. évi eredeti költségvetés szerinti normativ jellegű központi támogatásból ill. TB-től átvett pénzeszközökből származó bevételeinek ágazati megoszlása
Szociális ágazat
Egyéb
9%
20 %
Sport ágazat 1% Kulturális ágazat 3%
Egészségügyi ellátás 12 %
Oktatási ágazat
55 %
Látható, hogy az központi támogatások területén jelentős bevételi forrást "hoz" a városnak a közoktatási ágazat.
Pécs Megyei Jogú Város 1997. évi eredeti költségvetésének intézményi működési összkiadásai ágazati megoszlásban
22
Egészségügyi ágazat 9 % Szociális ágazat 12% Egyéb ágazat 8% Kulturális ágazat 9%
Sport ágazat 1%
Oktatási ágazat 61%
Pécs városának 1997. évi jóváhagyott költségvetésében az intézményi összkiadáson belül az oktatási ágazat 61%-ot tudhat magáénak. A beruházások és felújítások közoktatási ágazatra jutó részesedéséről 1997. évi adat még nem áll rendelkezésre. A közoktatási intézmények részesedése a városi költségvetésből 1991 teljesítés Önkormányzat teljes 642155 költségvetése 5 ebből: a közoktatási 257117 ágazat költségvetése 3 százalék 40%
1992 teljesítés 763733 9 286932 1 37,5%
1993 teljesítés 898540 9 328002 9 36,5%
1994 teljesítés 998707 9 419297 6 42%
1995 1996 teljesítés módosí -tott 1132822 961720 2 7 4666574 431028 6 41% 44%
Az országos átlag 35% körül mozog. A klasszikus iskolavárosoké természetesen ennél magasabb pl. Debrecené 40%-hoz közelít.
A közoktatási intézmények költségvetésének szerkezeti megoszlása (belső környezet) Pécs Megyei Jogú Város 1997. évi eredeti költségvetésében az oktatási intézmények összes kiadásainak szerkezeti megoszlása
23
Dologi kiadások 33%
Munkaadókat terhelő járulékok 21%
Ellátottak pénzbeli juttatásai 1%
Személyi juttatások 45%
A közoktatási intézményi költségvetések kiadási oldalának összetételében a személyi juttatások és járulékai, a KJT 1997. február 1-jétől kötelező új bértáblázatának kiadásait nem tartalmazza, ez céltartalékként jelentkezik a város költségvetésének egészében. Tehát a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok aránya nőni fog az év során. A dologi kiadások arányának emelkedése az előző évekhez képest javulást mutat, de a szakmai tevékenységek dologi kiadásának növekedését még nem kezeli. Pécs Megyei Jogú Város 1997. évi eredeti költségvetésében az oktatási intézmények összes bevételeinek szerkezeti megoszlása Felhalmozási célra átvett 1% pénzeszközök Alaptevékenység bevételei 7 % 1% Vállakozási bevételek Egyéb különféle bevételek 5% Működési célra átvett pénzeszközök 1%
Intézményfinanszírozás 88%
A közoktatási tevékenység nem bevételorientált, ezért a 7%-os alaptevékenységi és az 5%-os egyéb bevétel jóval nagyobb elvárást jelent az intézményektől az előző évekhez képest. Az intézményi finanszírozás mechanizmusa Pécs Megyei Jogú Város fenntartásában 30 önállóan gazdálkodó, 28 részben önállóan és 50 csak szakmai önállósággal rendelkező oktatási intézmény működik.
24
A korábbi években a szintrehozásos technikával kialakított költségvetésben szereplő aktuális önkormányzati támogatás (az intézmény finanszírozását hivatott bevételi előirányzat) az intézmény rendelkezésére állt, havi előre meghatározott ütemezés szerint. A további források (átvett pénzeszközök) és a kiadások mértékének és időrendiségének ismeretében az intézmény tudott pénzáramlást (cash-flow) tervezni. Likviditási gondjai nem lehettek jelentősek. A közelmúltban az állam bevezette a kincstári rendszert, a netto bérfinanszírozást, ami az önkormányzat pénzellátásának szűkülésével maga után vonta az intézmény pénzáramlás- tervezésének romlását. Ehhez hozzájárult még a költségvetési év vége felé rendszeresen hiányossá váló intézmények problémáinak túlfinanszírozással történő megoldása. A pénzáramlás tervezhetősége romlott, az intézmény és a fenntartó sűrűsödő alkujától függött. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 1997. március 1-jétől önkormányzati kincstár bevezetése mellett döntött. Amellett, hogy az intézmények jelenlegi gazdálkodási jogállására is következménnyel lesz az elhatározás, félő, hogy a likviditási problémák és a pénzellátásban előforduló szűk keresztmetszetek számai nőni fognak. Összegzés (a közoktatás helyzetének SWOT analízise) Erősségek: A közoktatási közszolgáltatást igénylők jelen vannak a városban, sőt, az intézményhálózat változatosságának következtében a megye, illetve a régió területéről is van érdeklődés. A szakmai humán erőforrás bőségesen rendelkezésre áll. A városban működő felsőoktatási intézmények a szakemberképzést és továbbképzést folyamatosan biztosítani tudják. Gyengeségek: A demográfiai mutatók szerint a közoktatási közszolgáltatást igénybevevők száma csökken . Ezt a tényt nem követve az öröklött közoktatási intézményi rendszer gazdaságossági mutatói romló tendenciát mutatnak. A közoktatási ágazat vagyona: ingatlanjai és ingóságai nagyon leromlott állapotban vannak. A költségvetés szűkössége miatt az egyik legneuralgikusabb kérdés az épületállomány felújítási kényszerének a kezelhetetlensége. Lehetőségek: A megyei önkormányzattal, valamint a felsőoktatási intézményekkel megállapodások kezdeményezése a közoktatási közszolgáltatás ellátásának és az oktatás finanszírozásának javítása érdekében. Az 1996. évben megkezdett oktatásracionalizálási program eredményeinek vizsgálata és amennyiben szükséges annak folytatása. Veszélyeztetettség:
25 A helyi önkormányzatok központi költségvetés által meghatározott pénzügyi lehetőségeinek drasztikus romlása, forrás hiányában az oktatásfinanszírozás ellehetetlenülése.
2. PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A jelenlegi helyzet és a jövőben várható kihívások alapján a közoktatás területén, Pécs városában, az alábbi stratégiai célok fogalmazhatók meg : - A hatékony nevelés és oktatás elérése érdekében stabilitás megteremtése és ezzel együtt a tartalmi korszerűsítés segítése - A rendelkezésre álló humán és anyagi erőforrások hatékonyabb felhasználása, a gazdálkodás új alapokra helyezése - Törekvés Pécs város állampolgárai ( mint felhasználók) igényeinek és a helyi közösségek igényeinek kielégítésére - A középiskolai oktatás kiterjesztésének támogatása - Az önállóság és felelősség egyensúlyának biztosítása a fenntartói felügyelet és ellenőrzés megszervezésével. 2.1. Az intézményhálózat strukturális fejlesztése és működése Pécs megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítani fogja minden gyerek számára az óvodai nevelést, a 16 éves korig terjedő tankötelezettség teljesítését. Óvodák esetében cél a meglévő férőhelyek fenntartása, szükség esetén korrekciója az építési szabványokhoz igazodva. A megnövekedett német nemzetiségi óvodai nevelés iránti igények kielégítésére a nemzetiségi férőhelyek növelésére törekszünk. A gyermeklétszám csökkenése miatt megüresedő csoportszobák, az óvodák épületében lévő megüresedő szolgálati lakások átalakíthatók tornateremmé, így továbbra is óvodai közösségi célokat szolgálhatnak. Óvodák összevonása a továbbiakban - az intézmény nagyságára tekintettel - csak a Berze N.J. utcai óvoda esetében indokolt. Fontos a feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételek javítása, az intézménytípusokra kiadásra kerülő eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak biztosítása. Az óvodapedagógusok felsőfokú képzéséhez, továbbképzéséhez anyagi hozzájárulás pályázati rendszerrel biztosítható. Ennek érdekében pedagógus továbbképzési alap létrehozása szükséges. A személyi feltételeket a gyermeklétszámhoz és az óvoda kihasználtságához igazodóan folyamatosan ellenőrizzük, szükség szerint módosítjuk. Fogyatékos gyermekek nevelését felvállaló óvodákba speciális felkészültségű szakembereket biztosítunk.
26 A város közoktatásának gondjai miatt ismételten felvetődik az alapfokú oktatási intézmények fenntartására fordított költségek csökkentése. Ennek indokaként joggal fogalmazódik meg, hogy az igényekhez képest túlzott méreteket ölt az intézményhálózat, mely részben funkciótlan,illetve hatékonysága kifogásolható. Ezek a gondok az általános iskolás korú tanulók számának jelentős/az elmúlt 10 évben 4 300 fő/ csökkenésével magyarázhatók.E mellett még a szabad iskolaválasztás következményeként peremkerületi iskolák elnéptelenedése is bekövetkezett. Mindezek ismeretében többféle megoldás alkalmazása kínálkozik. - intézmények összevonása - intézmények átszervezése - intézmények megszüntetése - feladatok átszervezése - a törvény által előírt normatívák közelítése és/vagy elérése - egy pedagógusra jutó tanulók számának növelése ( legalább az országos átlag elérésére) - tevékenységfinanszírozás. A létszámcsökkenés következtében megszűnt a hatékonyságot hátrányosan befolyásoló magas osztálylétszám (35-40), ezzel együtt a "kétműszakos" délelőttidélutáni tanítás. Ma már Pécsett is megjelent a pedagógus túlfoglalkoztatottság. Ezért minden évben iskolánként elemezve a paramétereket és az elért eredményeket meg kell határozni az indítható osztálycsoportok és a felvehető tanulók számát. A város - a helyi társadalom igényeinek megfelelően és az országos fejlesztési törekvésekkel összhangban - a középiskolai oktatás kiterjesztésével számol. Ennek megvalósításához gimnáziumokat - 4,6 és 8 évfolyamos - továbbá főként általánosan művelő és az arra épülő szakképző évfolyamokat biztosító középiskolákat és kollégiumokat tart fenn. Az önkormányzat: - a működő középiskolai intézményhálózatot alapvetően nem kívánja megváltoztatni de intézmény-összevonásra, szakma átcsoportosításra sor kerülhet, - a gimnáziumi iskolahálózat mérsékelt bővítését tervezi új osztályok indításával, a 9. - 10. évfolyam foglalkoztatását a középfokú intézményhálózatban biztosítja. - A szakképző intézményhálózatban az alapvizsgára, ill. az érettségi vizsgára épülő sturktúrában biztosítja az országos képzési jegyzék által rögzített szakmai követelményrendszer megvalósítását oly módon, hogy növekedjen az érettségizettek aránya. - az iskolarendszerű felnőttoktatást - a gimnáziumi és az általános iskolai oktatás kivételével - a nappali tagozatos képzést is folytató intézményekben valósítja meg. 2.2. A közoktatási intézmények tartalmi fejlesztése A mai világban a nemzeti jólét megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a lakosság művelt és szakképzett legyen. Alapvető követelmény, hogy mindenki rendelkezzék korszerű ismereteket nyújtó általános és középiskolai végzettséggel. A szakképzésre és a műszaki képzésre - a középiskolákban és a középiskola utáni
27 (Post secondary) szinten - nagy figyelmet kell fordítani. Egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az átképzésre és a munkaerő szaktudásának folytonos gyarapítására. Az oktatási rendszer egészébe történő befektetés kulcsfontosságú Magyarországon, ha meg akarja valósítani nemzeti fejlesztési törekvéseit és csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. Az emberi erőforrás-fejlesztési politika mint integrált egész egyenlőre nem kap kellő hangsúlyt a politikai palettán. Ma már biztosan tudható, hogy az emberi erőforrás fejlesztése alapvető fontosságú a hosszú távú gazdasági növekedés és a társadalom számára. Számos fontos lépés azonban már megtörtént, mint az általános alapoktatás időtartamának megnövelése, a tanulók számának növelése, a menedzserképzés és a munka-orientált felnőttképzés fejlesztése. Olyan helyi pedagógiai programok bevezetését támogatja, amelyek :
ra.
- garantálják az Alkotmányban és a nemzetközi konvenciókban biztosított jogok érvényesülését ( lelkiismereti és vallásszabadság, gyermeki jogok ) - biztosítják az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és a Nemzeti Alaptantervben rögzített művelődési tartalmak közvetítését, - kiemelt szerepet biztosítanak - az alapképességek fejlesztésén és az anyanyelvi kultúrán túl - az idegen nyelvi műveltség, az informatika, a környezetvédelem, a testkultúra fejlesztésének , - széleskörű hatásrendszert kínálnak az egészséges életmód kialakításá-
Az önkormányzat támogatja a szubkultúrában élő cigány származású gyermekek felzárkóztatására, kompenzálására készülő helyi programokat, valamint a speciális ellátást ígénylő fogyatékos gyermekek fejlesztésére készülő helyi programokat. A készülő pedagógiai programok esetében élni kell a fenntartó megrendelői lehetőségével, a városi kínálat megnövelése érdekében. Biztosítani kell az egyenértékűséget és az átjárhatóságot. Minden esztendőben az Oktatási Bizottság döntése alapján meg kell vizsgálni az oktatómunka kijelölt területeit annak érdekében, hogy valamennyi fiatal kellő színvonalú alapoktatásban részesülhessen. Ösztönözni kell az iskolákat az önértékelés gyakorlatára. El kell érni, hogy a gyakorlatban a tananyag tartalmát rendszeresen felülbírálják olyan új szempontok figyelembevételével, amelyek az iskola és társadalom viszonyáról kialakultak. Az iskolák élén az igazgatók állnak, akikkel szemben a megnövekedett iskolahasználói és fenntartói elvárások miatt nagyobb teher és követelményszint teljesítése hárul. Ki kell dolgozni az újonnan kinevezendő igazgatók iránti elvárásokat, ezt a pályázati eljárás során érvényesíteni kell. Szükséges ez azért is, mert az iskolai minőség és hatékonyság biztosítása rajtuk keresztül érvényesül. A hatékonyság ösztönzésénél a finanszírozás szerepe meghatározó. A tapasztalatok szerint az innováció akkor sikeres, ha az egyes iskolák szintjén erős ösztönzési és támogatási rendszer hat a változás irányába. A nagyobbléptékű oktatási reformok mint ami évek óta folyik - megvalósulási folyamata igen hosszú időt vesz igénybe. Fontos eszköze ennek a pedagógus továbbképzés, amelynek törvényi szabályozása megtörtént, végrehajtási szakaszba azonban még nem került.
28 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz feladatokat is ró ránk. Különösen fontos hangsúlyt kap az új szemléletű prevenciós gyermekvédelem ( törvényi szabályozása a Parlament előtt ) és az ifjúságpolitika. Az iskolaszékek működésének el kell jutni - a felkészülési időszak után - a hatékony működésig, melynek tapasztalatai hasznosítandók a városi oktatáspolitikában . 2.3 Az oktatásfinanszírozás fejlesztésének lehetséges stratégiája A stratégiai tervezési rendszerben a stratégia-alkotás során különböző vezetési szinten születnek döntések. A közigazgatási rendszerben a központi-, majd a testületi akarat meghatározó jelleggel bír az ágazati és intézményi szervezetek szintjén történő stratégiákra. A költségvetés mint lehetséges stratégiai eszköz A fenntartói irányitás egyik legfontosabb jogosítványa a költségvetés meghatározása. A költségvetés körülhatárolja az intézmény mozgásterét, a szakmai döntéshozatal lehetőségét és korlátait. A költségvetés a pénzforrások adatait próbálja meg lefordítani az emberi célok nyelvére. Ha a források végesek (már pedig tudjuk, hogy jelenleg azok),a költségvetés könnyen forráselosztási mechanizmussá válhat. Az önkormányzati költségvetések rendelet-alkotással zárulnak, melynek színtere a közgyűlés. A költségvetést tekinthetjük úgyis, mint kísérletet a pénzforrások politikai eljárások segítségével történő elosztására. Amennyiben a politika olyan küzdelem, amelyben eldől, kinek az elképzelései fogják meghatározni a döntéseket, akkor a költségvetés ennek a küzdelemnek a pénzügyi lenyomata. A költségvetés olyan mechanizmus, amelyben a feladatokhoz kötött alegységek, ágazatok egymással alkudoznak az ellentétes célokról, üzleteket kötnek egymással, és megpróbálják a másikat érdekeltté tenni céljaik elérése érdekében. Alátámasztja ezt a megközelítést az a tény is, hogy a közszolgáltatások egymás közti összehasonlításának nehéz feladatát nem oldotta még meg senki. Az eltérő nézeteket valló, a hangsúlyokat más-más pontokra helyező személyek programtervezeteinek értékelésére és összehasonlítására a politikai folyamatokon kívül egyszerűen nincs egyezményes út. Az oktatásfinanszírozás fejlesztésének operatív stratégiai terve Célok meghatározása Egy önkormányzat ellátandó feladatainak egy része a közoktatási közszolgáltatás. Egy lehetséges cél, hogy a város költségvetésében stabilizálódjon a közoktatás helyzete. Természetesen a város polgárainak a közszolgáltatástól várt igényeit kielégítve, de tekintettel a város történelmi hagyományaira is.
29 További cél lehet a kikristályosodott és az igényekhez alkalmazkodni tudó rugalmasabb intézményhálózat minőségi működéséhez megtalálni az összes központi és "piaci" forrást. A költségvetési intézmények gazdálkodása személyi és tárgyi feltételeinek javítása.
3.FELADATOK ÜTEMEZÉSE 1997-2003 -IG 3.1 A közoktatást szabályozó jogszabályokból adódó általános feladatok 1. A közoktatási intézmények költségvetésének - új alapokon történő - meghatározása. Az oktatásfinanszírozás elemei a.) -a költségvetés készítés, b.) - a források elemzése, c.) - a finanszírozás folyamata. Feladatok: a.) - Az intézményi bevételeket reálisan , ösztönzési rendszerrel támogatva kell megtervezni - A fenntartónak meg kell határoznia a közelezően ellátandó és vállalható feladato körét. b.) - A meghatározott kötelezően ellátandó feladatokhoz maradéktalanul forrást kell találni elsődlegesen a központi források felhasználásával. - A vállalható feladatok köréhez a központi és a városban fellelhető forrásokat meg kell keresni (marketing tevékenység a vállalkozói kör felé, - helyi iparűzési adók - , magánszemélyek felé - SZ.J.A. 1 %-a - helyi oktatási feladatra történő felhasználása érdekében) c.) - A kiadásokat, a feladat ellátásához maradéktalanul finanszírozni kell - Az akadálytalan pénzellátás érdekében a fenntartóval együttműködve minél rugalmasabb pénzáramlást kell tervezni. - Az intézmények gazdálkodói jogállását felül kell vizsgálni, alternatív megoldásokat felvázolni, majd gazdasági hatékonyság szempontjából rangsorolni őket. Határidő: Minden év január 31. Eszközök a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében: - egységes adatszolgáltatás - hatékony információ áramlás az intézmény és a fenntartó között - gazdasági szakemberek továbbképzése - minőségbiztosítási rendszer kidolgozása az intézményi gazdálkodás területén is Határidő : 1998. január 31.
30 2. Az intézmények műszaki állapotának, feltételrendszerének felmérése egységes szempontsor alapján. A felmérés eredményei alapján a feltételek minőségi javítása, a felújítások és beruházások ütemezése. Határidő: 1998. január 1. 3. A pedagógusok továbbképzésének, másoddiploma szerzésének, óvodapedagógusok felsőfokú tanulmányainak, szakoktatók pedagógiai végzettsége megszerzésének támogatása pályázati rendszerben. Erre a célra továbbképzési alap létrehozása, illetve a Megyei Közalapítvány támogatásának igénybevétele. Határidő: minden év január 31. 4. Az intézményvezetőkkel szembeni fenntartói elvárások megfogalmazása. Az újonnan kinevezésre kerülő vezetők kiválasztásához kritériumrendszer kidolgozása. Határidő: 1997. december 31. 5. A közalkalmazottak jutalmazási rendszerének bevezetése. Határidő: 1997. december 31. 6. Az intézmények szakmai, törvényességi és fenntartói ellenőrzésének megszervezése. Határidő: 1998. május 31. 7. A Baranya Megyei Közgyűlés és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás megkötése a közoktatási feladatok ellátása érdekében ( Közoktatási Közalapítvány, pedagógiai szakszolgálatok, fogyatékos gyermekek ellátása, középfokú oktatás és kollégiumok működtetése). Határidő : 1997. december 31. 3.2 Intézménytípusonkénti feladatok Óvodák : 1. Az óvodák helyi nyitvatartási idejének felülvizsgálata, a szülők munkahelyi elfoglaltságához igazodó szükségszerinti módosítása. - A közoktatási törvényben meghatározott heti 50 óra/hét nyitvatartás 10 %- kal növelhető, - az egyes óvodai csoportok nyitvatartási ideje csökkenthető, abban az esetben, ha a délutáni ellátást igénybe vevő gyermekek száma csoportonként nem éri el a 10 főt. Határidő: 1997. június 1. ( minden év június 1. ) 2. Az óvodák nyári zárvatartásának meghatározása minden év február l-jéig. A zárvatartás az iskolai tanév rendjéhez igazodik oly módon, hogy a szolgáltatás városi szinten nem szünetel. Határidő: minden év február l. 3. Az óvodák ünnepek ( karácsonyi, húsvéti) körüli zárvatartásának meghatározása a szülői igények függvényében, oly módon, hogy városi szinten a szolgáltatás nem szünetel. Határidő: minden év december 15., március 20.
31
4. Az óvodapedagógusok számának felülvizsgálata, figyelembe véve: - az óvodai csoportok számát - óvodapedagógusok kötelező óraszámát - a kötelező óraszámba beszámítható feladatokat - az óvoda nyitvatartási idejét és azt, hogy a teljes nyitvatartási időben óvónő foglalkozzon a gyermekekkel napi két óra átfedési idővel Határidő: minden év június l. 5. Gyógypedagógus biztosítása a Zipernowsky utcai Óvodába a fogyatékos gyermekek integrált neveléséhez . Határidő : 1997. augusztus 31. 6. Logopédus biztosítása városrészenként, Kertvárosba, Meszesre és a belvárosba( Testvérvárosok terei óvodába, Teleki B.u. Óvodába és a Móricz Zs.téri Óvodába ) Határidő: 1998. augusztus 31. 7. A dajkai létszámok és az egyéb gazdasági, ügyviteli kisegítő dolgozók létszámának korrekciója, a 436/1996. (XI.14.) közgyűlési határozat végrehajtása Határidő: 1997. augusztus 3l. 8. A Berze N.J. utcai 3 csoportos óvoda önállóságának megszüntetése. Határidő: 1998. augusztus 3l. 9. Tornaszoba kialakítása a létszámcsökkenés miatt megüresedő csoportszobákból. Határidő: folyamatos. 10. Óvodaépületben lévő szolgálati lakás - megüresedése esetén - óvodai közösségi célokra kerül felhasználásra Határidő: folyamatos illetve értelem szerint 11. Német nemzetiségi férőhelyek növelése, működő óvodákban nemzetiségi csoport létesítése. Határidő: 2000.augusztus 3l. 12. Ötéves korúak számítógépes nyilvántartása, az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítésen való kötelező részvétel nyomon követése érdekében. Határidő: minden év április l. 13. Az óvodai férőhelyek korrekciója építési szabványokhoz igazítása ( 2 nm/fő) Határidő: 1997. október l. 14. A Frankel Leó úti Óvoda bővítése a Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatásával. Határidő: 2000 szeptember l. 15. A Horvát Nemzetiségi Óvoda tetőterének beépítése a Horvát Kisebbségi Önkormányzat támogatásával
32 Határidő: 2000 szeptember l. l6.. Peremkerületi óvodák működésének felülvizsgálata . A differenciált képességfejlesztés eredményessége érdekében 20 fős óvodai csoportok működtetése. Az Óvoda utcai 2 csoportos intézmény bővítése egy csoporttal. Határidő: 1998. szeptember 1. 17. Az óvodák működéséhez kiadásra kerülő eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak biztosítása Határidő: a jegyzék megjelenését követő 5 év Általános Iskolák 1. Törekedni kell arra, hogy az egy pedagógusra jutó tanulók száma közelítse, majd érje el az országos átlagot. Ennek megvalósításához a közoktatási törvény által előírt paraméterek ( tantervi óra, kötelező óraszám, átlag -létszám ) mindegyikét következetesen kell alkalmazni. Ezért minden évben iskolánként meg kell határozni az indítható osztálycsoport számát és létszámát. Határidő: minden év április 1-je. 2. A város érdekeivel összhangban lévő innováció, speciális tevékenységi körök tartamának meghatározása, a pedagógiai programok alapján az átjárhatóság biztosítása az alsófokú oktatás területén. Határidő: 1997. szeptember 1. 3. Az intézmények által benyújtott pedagógiai programok és helyi tantervek szakmai véleményeztetése és jóváhagyása. Határidő: 1997. december 31. 4. A gyermekvédelem területén fel kell készülni a várható szabályozásra és meg kell találni a prevenciós lehetőségeket. Határidő: 1998. szeptember 1. 5. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység ellenőrzésrendjének kidolgozása. Határidő: 1998. szeptember 1. 6. Dyslexiás osztály indítási lehetőségének megteremtése. Határidő: 1997. augusztus 31. 7. A pedagógiai szakszolgálatokat együttesen - esetleg együttműködési szerződés alapján megyei és regionális feladatok ellátásának kiterjesztésével - közös igazgatás alatt kell működtetni. Financiális és személyi feltételrendszer biztosítása miatt , törekvés a fokozatos összevonásra. Határidő: 2001. szeptember 1. 8. Az Általános Iskola és Diákotthon ( Papnövelde út.) elhelyezése megfelelő épületben. Határidő: 1997. december 1.
33
9. A felnőttoktatás korszerű átalakítása, az ifjúsági munkanélküliség kezelése érdekében. Határidő: 1998. szeptember 1. 10. Széleskörű felmérést követően, az etnikai kisebbséghez tartozó népcsoport oktatási és nevelési ellátását célzó mechanizmus kidolgozása. Határidő: 2000. szeptember 1. 11. Az iskolák felkészítése a lakosság szegregációs és szukcessziós folyamat felismerésére és az ehhez való alkalmazkodásra. Határidő: folyamatos 12. A Nemzeti Alaptanterv és az alapműveltségi vizsga általános vizsgakövetelményei alapján tanterv-készítés támogatása, amely Pécs és térségének sajátos nyelvi , történelmi, kulturális, népismereti stb. ( a fenntartó által is fontosnak tartott ismeretek) tananyagát tartalmazza . Határidő: 1997. december 31. 13. Az Apáczai Csere János Nevelési Központban 12 évfolyamos komprehenzív iskola kialakítása. Határidő: folyamatos 14. A NAT bevezetésével párhuzamosan gondoskodni kell a számítástechnika oktatás személyi feltételeinek biztosításáról. Határidő : folyamatos Gimnáziumok 1. A demográfiai , iskolaszerkezeti tényezők alapján középtávon a gimnáziumi hálózatban az idegen nyelv oktatásának hatékonyságát fokozni kell , a magas óraszámú ( ötnél több ) nyelvi osztályok, csoportok számának növelésével. Határidő: folyamatos 2. A demográfiai változásokat figyelembe véve a mindenkori létszámigényeknek megfelelően rugalmas gimnáziumi beiskolázást kell folytatni, melynek évenkénti létszáma kb. 800-900 főben határozandó meg. Határidő: folyamatos 3. Az önkormányzat elismeri a 6, illetve 8 évfolyamos gimnáziumok fontosságát, de nem támogatja újabbak létesítését, sem a meglévők fejlesztését, bővítését. Határidő: értelemszerűen 4. A fenntartó támogatja a gimnáziumok azon törekvéseit, hogy - ötödik évfolyamon érettségire épülő szakképzést folytassanak. Határidő: folyamatos
34 5. A fenntartó szorgalmazza az alapvizsgán eredményesen szereplő tanulók számára a gimnáziumi továbbtanulás lehetőségének biztosítását. Határidő :folyamatos 6. Az oktatási törvény adta lehetőségek alapján szorgalmazzuk a gimnáziumokban célirányos - felvételi vizsgára előkészítő 5. évfolyamok indítását.( igény szerint 2-3 osztály) Határidő: folyamatos Szakképzés 1. Meg kell teremteni városi szinten az OKJ szerint egy szakmacsoportba tartozó képzések szintjei között az átjárhatóságot. Ez feltételezi a szakiskolai szinttől technikus szintig, illetve post secondary szintig való hálózat építést. Határidő: 1997. október l. 2. A város teljes tanműhely-kapacitására épülő gyakorlati oktató bázist alapul véve kell a gyakorlati képzés feltételrendszerét működtetni. Meg kell teremteni tehát az intézményközi egyeztetésű gyakorlati oktatást, a meglévő eszközrendszer hatékonyabb kihasználása érdekében. Határidő: 1997. október l. 3. Továbbra is működtetni kell a többi ép gyermekkel együtthaladásra képtelen fogyatékos gyermekek számára a speciális szakiskolát. Növelni kell az elsajátítható szakmák számát. Határidő: folyamatos 4. Szakma-specifikus költségigény-elemzést kell végezni. Meg kell vizsgálni az egyes szakmai főcsoportok, esetleg szakmák költségigényeit. megszüntethető ezáltal a város intézmény finanszírozási rendjét jellemző, szakmai megfontolásokat nélkülöző finanszírozási rend. Határidő: 1998.évi költségvetés előkészítése. 5. A szakmaszerkezet ésszerűsítést folyamatosan érvényesíteni kell figyelemmel a várható gazdasági változásokra. Határidő: 1997. október 1, ill.folyamatos 6. A tervbe vett intézményátszervezésnek rendező elve kell, hogy legyen a párhuzamosságok megszüntetése. A pécsi szakképzőhálózatban egyértelműsíthető szakmaazonosság csak kimenő rendszerrel létezik. A szakmacsoport-azonosságok nem párhuzamos képzést jelentenek. Meglétük az egyes szakmacsoporton belüli képzési szintre történő átjárhatóság kialakítását, gyakorlatának bevezethetőségét biztosítja. Ennek érdekében az intézményi szakmacsoportokat meg kell vizsgálni. Határidő: 1997. október 1. 7. Meg kell vizsgálni az intézmények társulásos formában történő működtetésének lehetőségét és feltételeit, kiemelten az építőipar vonatkozásában.
35 Határidő: 1997. október 1. 8. A post secondary képzés megvalósítására megállapodásokat kell kezdeményezni és előkészíteni, elsősorban a pécsi felsőoktatási intézmény hálózattal. Keresni kell az országos lehetőségeket is. Határidő: 1997. október 1. 9. A beiskolázási mutatókat a gazdasági szféra igényeihez igazodóan kell alakítani. Ennek módja lehet a tanulószerződés-kötések számbavétele. A kamarák bevonásával beiskolázási tervet kell készíteni, figyelembe véve a Megyei Munkaügyi Központ rendszeres munkaerő-piaci statisztikáit. Határidő: 1997 szeptember 1, ill.folyamatos 10. a.Az alapfokú végzettségre épülő szakmai képzés csak tanulószerződés, illetve konkrét gazdálkodói igény alapján indítható, a gyakorlati képzést főként a gazdasági háttér kell, hogy biztosítsa. Gazdasági háttérként elfogadható a meglévő iskolai tanműhely is. Határidő: 1998. szeptember 1-jétől folyamatos b. A középfokú végzettségre épülő szakmai képzést általánossá és elfogadottá kell tenni, melyet a munkaerő-piaci visszajelzések, illetve prognózisok figyelembevételével kell évenként felülvizsgálni. Határidő: folyamatos 11. Folyamatában elkülönítendő a szakképző intézményekben folyó általános műveltséget adó képzés, valamint a szoros értelembe vett szakképzés. Határidő: folyamatos, 1998. szeptember 1-jétől kötelezően. 12. A gimnáziumok és szakközépiskolák mellett az úgynevezett 9.,10. osztályos általános műveltséget adó - képzést a szakmunkásképző iskoláknak kell vállalniuk. Határidő: 1998. szeptember 1-jétől kötelező jelleggel. 13. Az OKJ és a NAT életbe lépése foglalkoztatási gondot hozhat a műszaki oktatók körében. Támogatni javasoljuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fentiek fokozatos belépésével az egyenletes foglalkoztatás érdekében születnek. Az elkerülhetetlen, alapos szakmai indokkal alátámasztott fejlesztések és leépítések pénzügyi kihatásait a fenntartó vállalja. Határidő: folyamatos. 14. Keresni kell az országos beiskolázású Művészeti Szakközépiskola - városi költségvetést jelentős mértékben terhelő - működési költségeinek külső forrásait. Pl: Megyei Közalapítvány, illetve egyéb alapítványok formájában. Határidő: folyamatos Kollégiumok
36 1. Amennyiben a Hajnóczy J. Kollégium B, épülete értékesítésre kerül, gondoskodni kell a 70 fiú- férőhely és a konyha pótlásáról. Az elhelyezés lehetőségéről mielőbb döntést kell hozni. Határidő: 1997. március 1. 2. Az Egészségügyi Szakképző Intézet Kollégiumának megszüntetését megfontolás tárgyává kell tenni. A tanulók más kollégiumban elhelyezhetők, az épület oktatási célra hasznosítható. Határidő: 1997. október 1. 3. Törekedni kell arra, hogy egy kollégiumba - férőhelytől függően - lehetőség szerint 3-4 iskola tanulói kerüljenek. A pedagógia programok összehangolása miatt ez feltétlenül szükséges. Határidő: 1997. május 1. 4. Felül kell vizsgálni a férőhelyszámokat, azokat az európai normák szerint újra meg kell határozni. Határidő: 1997. október 1.
2.sz. melléklet. Középfokú képzésben részesülő tanulók számának alakulása
37
1992-93
1993-94
1994-95
1995-96
1996-97
Gimnázium
3475
2816
2920
3106
3231
Szakközépiskola Szakmunkásképző Szakiskola
4409
4511
4657
4680
4726
5073
4464
3931
3636
3418
469
451
417
387
430
Spec.szakisk.
170
320
302
306
293
13596
12562
12227
12115
12098
-
742
747
731
656
Gandhi Gimn.
-
-
53
87
113
Református G.
-
-
84
120
133
Babits Gimn.
532+156
593+148
568+150
546+145
550+151
Nem önk.összesen Összesen :
532+156
1335+148
1452+150
1484+145
1452+151
14284
14045
13829
13744
13701
Önkormányzat összesen: Nagy L.Gimn.
3. számú melléklet : Szakképzést folytató oktatási intézmények Szakközépiskolákban oktatott szakmák és a képzésben résztvevő tanulók száma Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola egészségügy Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola építési szakcsoport magasépítési mélyépítési útépítési Zipernowsky Ipari Szakközépiskola
63 153 157 33 -
38 gépészet - fémtechnika elektronika - elektrotechnika informatika gépgyártástechnikus - számítástechnikus gépszerelő - karbantartó villamos energiaipari villamos gép és berendezési ipari elektronikai
101 119 150 116 20 19 30 86
Hevesy György Műszaki Szakközépiskola vegyipari gépész geológiai-földmérési földmérő és térképész vegyészeti szakcsoport általános vegyipari vezérlési számítástechn.
37 63 74 68 133 162
Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola autószerelő autóvillamosság szerelő vezetékes távközlés-technikai műszerész vezetékes távközlés technikus gépjárműtechnikus villamos szakcsoport autóelektronikai műszerész Radnóti Miklós Szakközépiskola általános közgazdasági pénzügyi számítástechnikai programozói gazdasági ügyintéző üzleti ügyintéző biztosítási ügyintéző gazdasági informatikus külkereskedelmi ügyintéző
154 56 34 36 39 64 28 281 62 27 11 16 15 22 23
Pécsi Kereskedelmi , Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola kereskedelmi 509 vendéglátóipari 181 idegenforgalmi 171 Művészeti Szakközépiskola zeneművészeti táncművészeti
117 48
39 képző - iparművészeti 91 ötvös(17) , textilműves(24) , keramikus(25) , alkalmazott grafikus(25 ) 500 . sz. Angster József Szakképző Iskola általános gépszerelő és karbantartó általános villanyszerelő ruhagyártó gépjárművezető és karbantartó gépgyártás technikus PHARE osztály szakmunkásvizsgával rendelkezők 2 éves nappali tagozatos képzése
21 43 90 95 83 37 326
508 sz . Ipari Szakközépiskola számítástechnikai műszerész elektroműszerész famegmunkáló épületgépész bőrkonfekcióipari szakvizsgával rendelkezők 2 éves nappali tagozatos képzése
116 113 86 53 61 33
A szakmunkásképzőkben oktatott szakmák és a képzésben résztvevő tanulók száma :
500.Sz. Angster József Szakképző Iskola
esztergályos karosszérialakatos azutószerelelő
36 187 335
40 autóvill.szerelő géplakatos mezőgazdasági gészerelő dízelmozdony szer. nagyvasuti vill.járműszer. épületvillamossági szer. villamoshálózat szer. bőrruha készítő férfiruha készítő nőiruha készítő telefon szerelő
34
71 7 29 28 89 22 25 26 85 6 ------------------------------980
506.Sz.Ipari Szakmunkásképző ács cserépkályhás festő épületburkoló épületszobrás kőfaragó kőműves padlóburk. műkőkészítő tetőfedő
65 1 186 13 1 30 193 11 8 7 ----497
508.Sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző orgonakészítő 2 kovács 1 mezőgazd.kovács 1 központifűtésszerelő 55 gázvez.szerelő 51 vízvezetékszerelő 30 könnyűszerk.lakatos 15 háztartási gépszer. 20 elektronikai műszerész 2 órás 1
41 RTVműszerész porcelánfestő kerámia készítő gipszminta készítő bútorasztalos épületasztalos kádár könyvkötő bőrdíszműves kesztyűs cipőfelsőrész kész. cipész fényképész fényező-mázoló fogműves fogtechnikus kozmetikus fodrász bádogos kárpitos kisérleti szakmák
35 31 45 2 145 36 5 34 27 30 35 5 48 73 20 9 88 194 20 11 106 ------
1178 Pécsi Kereskedelmi,Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző élelmiszer eladó háztartártási felszerelési cikk eladó kozmetikai-vegyicikk eladó kulturcikk eladó ruházati eladó vegyesbolti eladó vas-műszaki eladó cukrász felszolgáló szakács
296 23 20 45 50 11 56 44 89 129 ------ 763
