Békés Megyei Vízművek Zrt

Békés Megyei Vízművek Zrt. Békéscsaba, Dobozi út 5.

BESZÁMOLÓ DÉVAVÁNYA VÁROS IVÓVÍZ-ELLÁTÁSÁNAK, SZENNYVÍZ-ELVEZETÉSÉNEK ÉS TISZTÍTÁSÁNAK HELYZETÉRŐL

Békéscsaba, 2009. február 09. ________________________ Dr. Csák Gyula vezérigazgató

Békés Megyei Vízművek Zrt.

Dévaványa Város

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...................................................................................................................................... 1 A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK ZRT. SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE TERÜLETE................................................... 2 A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSRÓL .................................................................................................... 4

I.

1.) 2.) 2.1 2.2 3.) 3.1 3.2 3.3 3.4 4.) 5.) II. 1.) 2.) 3.) III. 1.) 2.)

A KÖZÜZEMI VÍZSZOLGÁLTATÁS, A VÍZMŰ-RENDSZER JELLEMZÉSE, FŐBB ADOTTSÁGAI ......................... 4 A KÖZÜZEMI CSATORNAMŰ ..................................................................................................................... 7 A csatornázási rendszer kialakulása ................................................................................................... 7 A szennyvíztisztítás szennyvíztisztítás.............................................................................................................................. 7 VÍZÉRTÉKESÍTÉS ÉS A LESZÁMLÁZOTT SZENNYVÍZMENNYISÉGEK ALAKULÁSA ..................................... 10 Értékesített vízmennyiség (m3) ......................................................................................................... 10 Értékesített vízárbevétel (ezer Ft) Ft)...................................................................................................... 11 Leszámlázott szennyvízmennyiség (m3) ........................................................................................... 11 Leszámlázott szennyvíz-árbevétel (ezer Ft) ...................................................................................... 12 A SZOLGÁLTATÁS SZÍNVONALA, MINŐSÉGE ........................................................................................... 13 AZ ÜZEMELÉS HELYI SZERVEZETE, LÉTSZÁMA ....................................................................................... 13

FOGYASZTÓI KAPCSOLATOK, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ÜGYFÉLSZOLGÁLAT............................................................. 14 VÍZMÉRŐ LEOLVASÁS, SZÁMLÁZÁS ....................................................................................................... 14 TÁRSASHÁZAK, LAKÓKÖZÖSSÉGEK FOGYASZTÁS-ELSZÁMOLÁSA ......................................................... 14 ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ............................................................................................................................... 14 SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK, A DÍJFIZETÉS HELYZETE ............................................................... 16 VÍZ- ÉS CSATORNADÍJAK KIALAKÍTÁSA ................................................................................................. 16 A DÍJFIZETÉS HELYZETE, HÁTRALÉKOK ................................................................................................. 20

1. oldal


Dévaványa Város

A BÉKÉS MEGYEI VÍ ZM ŰVEK ZRT. S ZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE

Bucsa Kertészsziget

Ecsegfalva

Füzesgyarmat Dévaványa

Szeghalom (Nagylapos)

Gyomaendrőd

Körösnagyharsány Körösújfalu

Körösladány Zsadány

Vésztő Szarvas Békésszentandrás

Köröstarcsa

Hunya

Kardos

Bélmegyer (Kisnyék)

Mezőberény

Kondoros Eperjes

Kamut

Sarkadkeresztúr Tarhos Békés Doboz

Murony

Kétsoprony

(Mezőmegyer)

Nagyszénás Gádoros

Telekgerendás

Gerendás Pusztaföldvár

Tótkomlós Békéssámson

Geszt Mezőgyán (Nagygyanté)

Újszalonta Méhkerék

Kötegyán

Gyula

Békéscsaba

Újkígyós Csabaszabadi Szabadkígyós Kétegyháza Csanádapáca

Gábortelep Kardoskút

Sarkad (Szanazug)

(Gerla)

Csorvás

Orosháza

Okány

Csárdaszállás

Csabacsűd Örménykút

Biharugra

Pusztaottlaka

Medgyesegyháza

Bánkút

Medgyesbodzás Elek Kaszaper Magyarbánhegyes Almáskamarás Nagykamarás Nagybánhegyes

Kunágota

Mezőkovácsháza Végegyháza

Dombiratos

Lökösháza

Kevermes Magyardombegyház Kisdombegyház

Mezőhegyes

Dombegyház Battonya

országhatár megyehatár Békéscsabai Üzemmérnökség Gyomaendrődi Üzemmérnökség Mezőkovácsházi Üzemmérnökség Orosházi Üzemmérnökség Sarkadi Üzemmérnökség Szeghalmi Üzemmérnökség Nem a BMV Zrt. a szolgáltató

2. oldal


Dévaványa Város

Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képviselő Testület! Mellékelt beszámolónkban a Dévaványa Várossal kapcsolatos közüzemi szolgáltatási tevékenységről adunk számot, beszámolva a település víz- és csatornamű rendszeréről, a végzett szolgáltatás mennyiségéről és minőségéről, az ügyfélszolgálati tevékenységünkről, a szolgáltatási díjakról, valamint a hátralékok alakulásáról.

3. oldal


I. 1.)

Dévaványa Város

A K Ö ZÜ Z E M I S ZO L G Á L T A T Á S R Ó L

A közüzemi vízszolgáltatás, a vízmű-rendszer jellemzése, főbb adottságai

Dévaványa Város vízellátása – a vízellátó távvezeték kiépítését követően – 1998. augusztusa óta a Közép-békési Regionális Vízműrendszerről biztosított. A regionális rendszerre való rákötéssel egy időben a belső hálózat hidraulikai rekonstrukciója is elkészült. A vízellátást korábban az I. számú vízműtelepen lévő 3 db fúrt kút és az ehhez alkalmazott vízkezelési technológia (vas- és mangántalanító berendezés) biztosította, melyek a Közép-békési Regionális Rendszerre való rácsatlakozást követően üzemen kívül lettek helyezve. A vízmű-telepen található I/4. számú 670,0 m talpmélységű fúrt kút innentől kezdve a város fürdőjének lett átadva. Az utóbbi években a vízműtelepen már vízellátást szolgáló termelés nem folyik, viszont a helyi üzemeltetés irányítása, a fogyasztókkal való kapcsolattartás, valamint a hibabejelentés fogadása itt történik. A II. sz. a telepen keresztül történik - a regionális kapcsolat révén - a város vízellátása. A telepen található víztermelési létesítmények a következők: • üzemen kívüli létesítmények >> az II/1. és a II/3. számozású 203 m és 650 m talpmélységű kutak és a ( régi ) 100 m3 mélytároló; • tartalék létesítmény >> II/5. sorszámú vízműkút; • a vízátadáshoz szükséges szabályozó és mérőberendezéseknek helyet adó ún. átadási pont (vízmérés NA 150 ZENNER vízmérővel); • az 500 m3-es „nyári csúcs” miatt fenntartott tartalék tárolómedence a töltő-, szívó-, ürítő- és túlfolyó vezetékekkel; • a vízszolgáltatást biztosító szivattyúgépház, a 3 db GRUNDFOS 60 m3/h/darab teljesítményű szivattyúval; • a szükségklórozó berendezés; • és a belső elektromos és irányítástechnikai rendszer.

4. oldal


Dévaványa Város

Az ellátás biztonságossága érdekében valósult meg a vízműtelep és az elosztóhálózat közötti kapcsolat (ún. hálózati megerősítés). Dévaványa elosztóhálózatának üzemi nyomását a település SUPERSTAT típusú magastárolója biztosítja 2,8-3,5 bar jellemző hálózati, végpontokon 1,8-2,5 bar nyomásértékekkel. Magastároló adatai: Mértékegység Típusa Teljes térfogata [m3] Hasznos térfogat [m3] Felső üzemi szint a terepszinttől [m Bf.] Alsó üzemi szint a terepszinttől [m Bf. Jellemzők megnevezése

Adatok SUPERSTAT 356 356 121,80 115,37

Fertőtlenítés: Jellemzők megnevezése A berendezés

típusa teljesítménye helye

MértékAdatok egység ADVANCE 205-2 10 – 200 [g/h] vízműgépház klórozó helyiség -

Elosztó-hálózat állapota: Az 1971-1980 között - szakszerűen - létesített ivóvízhálózat, többnyire AC csövekből épült. Gerinc: • a gerincvezeték azbesztcement-csövekből épült, jellemzően REKA kötésekkel szerelve, a meghibásodások száma átlagosnak tekinthető. Bekötések: • a bekötések általában horganyzott és PVC csövekből épültek, azonban ha horganyzott cső hibásodik meg (törés, korrózió), PVC cső kerül a helyére.

5. oldal


Dévaványa Város

A DÉVAVÁNYAI VÍZMŰ JELLEMZŐ ADATAI Megnevezés Víztermelési kapacitás* Magas Tárolók mély* Hálózathossz ebből Gerinc Bekötő összesen lakossági Bekötések hatósági önkormányzati Ellátott lakos Átvett víz összesen lakossági Értékesített víz hatósági önkormányzati Átlagos vízfogyasztás Csúcs vízfogyasztás Meghibásodások Törés száma Javítás

Mértékegység [m3/d] [m3] [m3] [km] [km] [km] [db] [db] [db] [db] [fő] [ezer m3] [m3] [m3] [m3] [m3] [m3/d] [m3/d] [db] [db]

2006. év 2.770 356 500 97,6 61,5 36,1 3,442 3,327 38 77 8.305 381,35 321.796 252.001 27.973 41.822 881,6 1.660 14 212

Dévaványai víztorony

6. oldal

2007. év 2.770 356 500 97,7 61,5 36,1 3,447 3.331 39 77 8.305 403,03 339.681 273.434 32.467 33.780 930,6 2.039 17 164

2008. év 2.770 356 500 97,8 61,5 36,3 3.454 3.346 43 77 8.305 382,9 302.967 242.025 32.684 28.258 830,0 1588 15 171


Dévaványa Város

2.)

A közüzemi csatornamű

2.1

A csatornázási rendszer kialakulása

Dévaványán a csatornahálózat építése – társulási formában – 1989. évben kezdődött el, az első szakasz üzembehelyezése 1991. évben, a szennyvíztisztító-telep I. ütemének átadásával egy időben történt meg. A gravitációs hálózaton összegyűjtött szennyvíz továbbítása, a tisztítótelepre juttatása közbenső és főátemelőn keresztül történik. A városban 7 darab közbenső és 1 darab főátemelő üzemel. Az összes bekötésen belül a lakossági bekötések aránya képviseli a túlnyomó többséget az ipari és a közületi bekötésekhez képest. Az ivóvízzel rendelkező lakosság körében a csatornahálózattal rendelkezők aránya kb. 71 %-os.

2.2

A szennyvíztisztítás

A csatornahálózaton összegyűjtött és a szippantókocsival kihordott szennyvíz tisztítása a 1.000 m3/d kapacitású, eleveniszapos rendszerű szennyvíztisztító-telepen történik. A technológia a régi műtárgyak felhasználásával alakult ki, amely mára elérte teljesítőképessége határát. A tisztítótelep üzemeltetése az ÜSZ-C 22-05 számú üzemeltetési szabályzat; a 387851-1/2007.,

12.979-6/2004.,

11.390/2003.

ikt.

számú

határozattal

módosított

12.894/2002. ikt. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik. A tisztított szennyvíz befogadója XXXIX-22 jelű, társulati kezelésben lévő belvízcsatorna, ahonnan a Folyáséri-főcsatornába kerül a tisztított szennyvíz. A telepre 2008. évben 336.339 m3 szennyvíz érkezett, az átlagos szennyvízmennyiség 918 m3/d volt, tehát a telepet terhelő szennyvízmennyiség már igencsak közelíti a telep hidraulikai kapacitásának maximumát. Csapadékos időben a telepre érkező szennyvíz mennyisége időnként többszörösen meghaladta a tisztítómű kapacitását, mely komoly gondot okozott az egyébként elválasztott rendszerű csatornahálózat és a tisztítótelep

7. oldal


Dévaványa Város

üzemeltetésében egyaránt. Előfordult olyan nap az év során, hogy az engedélyezett szennyvíz mennyiség háromszorosa érkezett a telepre. A szennyvíztisztító-telep szennyezőanyag-terhelése a hidraulikai kapacitást meghaladó szennyvízmennyiség ellenére alatta maradt a tervezettnek. Az átlagosan magas szennyvízmennyiséghez átlagosan alacsony szennyezőanyag-koncentráció párosul, ugyanakkor a telep további fejlesztése indokolt. A tisztított szennyvíz minőségi paraméterei túlnyomó részben a határértékeknek megfelelnek. Határérték túllépés a nitrogénformák esetében volt megfigyelhető 2008. évben, továbbá a beérkező szennyvíz minőségének függvényében előfordultak KOIk túllépések is. A csatornával ellátott területen élő lakosság kb. 66 %-a csatlakozik a szennyvízelvezető rendszerhez, ehhez képest a tisztítótelepre érkező szippantott szennyvíz aránya nagyon kicsi. Míg a tisztított szennyvíz mennyisége 336.339 m3 volt 2008. évben, addig a tengelyen kihordott szennyvíz mennyisége csupán 2.131 m3, tehát csupán 0,6%-ot tesz ki a szippantott szennyvíz hányada.

Utóülepítő medence

A keletkező szennyvíziszap kezelése során az iszap gépi, vagy szikkasztóágyakon történő víztelenítése, majd tárolása történik. A víztelenített iszap a szennyvíztisztító telepen kialakított, csurgalékvíz visszavezetéssel rendelkező vasbeton iszaptároló tereken kerül deponálásra. Az iszap végleges elhelyezése 2006. évig megoldott volt a Dévaványa Város Önkormányzata által biztosított és cégünk által engedélyeztetett mezőgazdasági

területen,

az

új

engedélyeztetési 8. oldal

eljárás

során

azonban


Dévaványa Város

bebizonyosodott, hogy a 26,74 ha-os területből a más irányú hasznosítás miatt már csak 4,37 ha maradt alkalmas iszap hasznosítására (szemben a jelenlegi kb. 32 ha-os területigénnyel). Újabb terület rendelkezésre állásáig az iszapot a helyi, vagy a gyomaendrődi komposztáló telepén tudjuk elhelyezni. DÉVAVÁNYAI CSATORNAMŰ JELLEMZŐ ADATAI Megnevezés

Mértékegység

összesen gravitációs hálózat nyomóvezeték összesen lakossági Bekötések hatósági önkormányzati Ellátott lakosok száma Elvezetett, tisztított szennyvíz mennyiség Szennyvíztisztító-telep átlagterhelése összesen lakossági Számlázott szennyvíz hatósági önkormányzati

[fm] [fm] [fm] [db] [db] [db] [db] [fő] [ezer m3] [m3/d] [m3] [m3] [m3] [m3]

Hálózathossz

9. oldal

2006. év 46.547 41.514 5.033 2.057 1.999 14 44 5.679 440,6 1.207 201.903 161.139 24.296 16.468

2007. év 46.547 41.514 5.033 2.115 2.055 14 46 5.855 295,0 808 223.419 181.850 28.390 13.449

2008. év 52.765 47.407 5.358 2.146 2.085 14 47 5.936 336,3 918 198.006 158.496 29.812 9.698


3.)

Dévaványa Város

Vízértékesítés és a leszámlázott szennyvízmennyiségek alakulása

Dévaványa Város víz- és szennyvízszámlázásának vizsgálatát két év – 2006. év, 2007. év – tényleges és egy év – 2008. év – várható adatai alapján végeztük el. 3.1

Értékesített vízmennyiség (m3) lakossági

Időszak

mennyiség 3

Ivóvíz

[m ]

megoszlási arány [%]

önkormányzati mennyiség 3

[m ]


ÖSSZESEN

hatósági mennyiség 3

[m ]


mennyiség [ m3 ]

2006. évi tény

252 001

78,31

41 822

13,00

27 973

8,69

321 796

2007. évi tény

273 434

80,50

33 780

9,94

32 467

9,56

339 681

2008. évi várható

242 025

79,88

28 258

9,33

32 684

10,79

302 967

A következő grafikon a vízértékesítés naturális alakulását szemlélteti: Ivóvízértékesítés naturális mutatóinak alakulása szegmensenként

hatósági 2008. évi várható önkormányzati

2007. évi tény 2006. évi tény

lakossági 3

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

300 000

[m ]

A fogyasztási adatok elemzése során látható, hogy a lakossági vízértékesítés képviseli a legnagyobb arányt. A szegmenseket külön-külön vizsgálva megállapítható, hogy a három díjkategória teljesen eltérően alakult a három évet figyelembe véve. A lakossági szegmensnél az figyelhető meg, hogy a 2007. év kiugró volt, az önkormányzati szegmens folyamatosan csökkent, a hatósági pedig – ha kismértékben is – nőtt.

10. oldal


3.2

Dévaványa Város

Értékesített vízárbevétel (ezer Ft)

önkormányzati

lakossági

Időszak

ÖSSZESEN

hatósági

Ivóvíz

[ ezer Ft ]

[ ezer Ft ]

2006. évi tény

43 700

7 699

7 077

58 476

2007. évi tény

47 690

6 616

8 284

62 590


47 188

6 089

9 297

62 574

A következő grafikon a vízértékesítés árbevételeinek alakulását szemlélteti: Vízértékesítés árbevételeinek alakulása szegmensenként 50 000 45 000 40 000

[ ezer Ft ]

35 000

2006. év tény

30 000

2007. év tény

25 000


20 000 15 000 10 000 5 000

[ sze gme nsek ]

0

lakossági

önkormányz ati

hatósági

Az évenkénti tényleges bevételeket vizsgálva megállapítható, hogy az árbevétel alakulásának tendenciája megegyezik a naturális mutatóknál bemutatottakkal, különbség csak a nagyságrendekben van.

3.3

Leszámlázott szennyvízmennyiség (m3) lakossági

Időszak

mennyiség 3

Csatorma

[m ]


önkormányzati mennyiség 3

[m ]


ÖSSZESEN

hatósági mennyiség 3

[m ]


mennyiség [ m3 ]

2006. évi tény

161 139

79,81

16 468

8,16

24 296

12,03

201 903

2007. évi tény

181 580

81,27

13 449

6,02

28 390

12,71

223 419


158 496

80,05

9 698

4,90

29 812

15,06

198 006

11. oldal


Dévaványa Város

A következő grafikon a leszámlázott szennyvíz-mennyiségek alakulását szemlélteti: Szennyvíz-számlázás naturális mutatóinak alakulása szegmensenként hatósági 2008. évi várható önkormányzati


lakossági 3

0

3.4

50 000

100 000

150 000

200 000

[m ]

Leszámlázott szennyvíz-árbevétel (ezer Ft) önkormányzati

lakossági

Időszak

ÖSSZESEN

hatósági

Csatorna

[ ezer Ft ]

[ ezer Ft ]

2006. évi tény

23 423

3 466

5 524

32 413

2007. évi tény

27 596

2 919

6 488

37 003


26 221

2 302

7 466

35 989

A következő grafikon a szennyvízárbevétel alakulását szemlélteti: Szennyvízárbevétel alakulása szegmensenként

30 000

[ ezer Ft ]

25 000

20 000


15 000


10 000

5 000

[ sz e gme nse k ]

0

lakossági

önkormányz ati

hatósági

A szennyvíz-ágazatban ugyanolyan tendencia figyelhető meg, mint a vízágazatban: a lakossági szegmens 2007. évben kiugró volt, az önkormányzati felhasználások a vizsgált három évben folyamatosan csökkentek, míg a hatósági szegmens emelkedik.

12. oldal


4.)

Dévaványa Város

A szolgáltatás színvonala, minősége

A vízművek üzemeltetésének követelményeiről kiadott 21/2002.(IV.25.) számú KöViM rendeletben előírtak (a szakmai és a laboratóriumi háttér) biztosítottak. A laboratórium megfelel az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek (akkreditálási okirat száma: NAT-1-0951/2005).

5.)

Az üzemelés helyi szervezete, létszáma

Dévaványa Város üzemeltetési feladatait 2006. december 31-ig a Gyomaendrődi Üzemmérnöksége látta el, majd 2007. január 1-től – a Társaságnál történt üzemmérnökségi

átszervezés

következtében

–

átkerült

a

Szeghalmi

Üzemmérnökséghez. Az üzemmérnökség normalétszáma 73 fő, mely magába foglalja a 9 fő szellemi (üzemmérnökség vezető és helyettese, ügyfélszolgálati munkatársak, központi adminisztrációt végző dolgozók) és a 64 fizikai állományban dolgozó munkatársakat. A fizikai állományú dolgozók közül 5 fő biztosítja Dévaványa Város ivóvízszolgáltatással kapcsolatos feladatainak ellátását, illetve végzik Körösladány és Ecsegfalva vízellátásának hálózati javítási (csőtörések) munkálatait is. A dévaványai szennyvíztisztító-telep üzemeltetését és a csatornahálózat karbantartását 3 fő biztosítja. A dolgozók az üzemmérnökséghez tartozó települések folyamatos ivóvízellátását és szennyvízelvezetését az aktuális szolgálati, illetve készenléti beosztásuk szerint biztosítják.

13. oldal


II. 1.)

Dévaványa Város

Fogyas zt ói kap cso lato k, üg yféls zolg álat

Vízmérő leolvasás, számlázás

A településen a vízmérők leolvasása néhány nagyobb fogyasztó kivételével hathavonta történik, majd ezen adatok alapján készülnek el az elszámoló-számlák. A köztes időben kéthavonta átlagszámlát bocsátunk ki az elszámolást megelőző egy év fogyasztásának figyelembe vételével.

2.)

Társasházak, lakóközösségek fogyasztás-elszámolása

Dévaványán 13 db, olyan bekötési vízmérő (főmérő) van, amely után az elkülönített vízhasználatot 62 db mellékvízmérő méri a vízfogyasztást. A főmérő és a hozzá tartózó fogyasztási helyek közötti fogyasztási különbözetet, abban az esetben, ha a főmérőre nincsen szerződésünk, akkor a főmérő után a nyilvántartásunkban szereplő fogyasztók között egyenlő arányban osztjuk el. Társaságunkhoz a fogyasztási különbözettel kapcsolatban főleg a tömblakásokból érkezik

reklamáció.

Ilyenkor

társaságunk

együttműködve

a

társasházzal,

lakóközösséggel próbálja a többletfogyasztás okát felderíteni. Aktuális információkról és fontos tudnivalókról 2008. évben 2 alkalommal, tavasszal és télen hírlevélben tájékoztattuk fogyasztóinkat.

3.)

Ügyfélszolgálat

Fogyasztóink számára ügyfélszolgálati irodánk a Szeghalom, Tildy u. 31/1. sz. alatt áll rendelkezésre, ahol kellemes és megújult környezetben várjuk tisztelt ügyfeleinket. Az üzemmérnökség hatáskörébe rendelt települések fogyasztói helyben intézheti ügyeiket, nem kell Békéscsabára fáradniuk. Telefon: 66/371-777

14. oldal


Dévaványa Város

Nyitva tartás: Hétfő:

800 - 1200

Kedd:

800 - 1200

Szerda:

800 - 1200

1230 - 1500

Csütörtök: 800 - 1200

1230 - 1500

Péntek:

1230 - 2000

Szünnap

Ügyfélszolgálati irodánkban munkatársaink az alábbi ügyekben fogadják partnereinket: •

tulajdonosváltozás bejelentése,

•

végszámla készítése,

•

régi és az új tulajdonos adatainak egyeztetése,

•

fogyasztói adatokban beállt változások bejelentése,

•

fizetőcím és a névváltozás bejelentése,

•

szolgáltatási szerződések megkötése,

•

számlareklamációk,

•

szolgáltatás szüneteltetése,

•

csőtörés, vagy egyéb belső meghibásodás miatti számlakorrekció,

•

eseti víz-, és csatornadíj számla készítése,

•

mérőállások bejelentése,

•

átlagfogyasztások módosítása,

•

víz- és csatornadíjak befizetése,

•

egyéb számlák kiegyenlítése,

•

folyószámla, hátralékok egyeztetése, adósságkezelés,

•

igazolások kiadása,

•

fizetési mód megváltoztatása,

•

csoportos beszedési megbízás felvétele,

•

részletfizetési igények bejelentése, egyeztetése,

•

ivóvíz-, és szennyvíz-csatorna bekötések létesítése.

15. oldal


Dévaványa Város

III. S ZOLGÁLTATÁS I DÍJAK, A DÍJFI ZETÉS HELYZET E 1.)

Víz- és csatornadíjak kialakítása

Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezései szerint az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés díja hatósági ár, melynek megállapítója a települési önkormányzat képviselőtestülete. 2001. január 1-től Társaságunk bevezette és 2005. január 1-től [28/2004.(11.05.) számú Közgyűlési határozat alapján] megújította a korlátok között differenciált, kéttényezős vízdíj- és egytényezős csatornadíj-rendszert tartalmazó árszabályzatát. A 2008. év az utolsó év, melyre a fent említett Árszabályzat még érvényben van. A Békés Megyei Vízművek Zrt. Közgyűlése 68/2008.(IX.26.) számú határozatával elfogadta a víz- és csatornadíjak 2009. évtől érvényes új „Díjképzési Szabályzatát”. Ezen szabályzat, valamint a – szintén 2009. évtől érvényes – „Együttműködési Szerződés” és „Üzemeltetési Szerződés” ide vonatkozó pontjai alapján Társaságunk elkészítette a 2009. évi víz- és csatornadíjak kalkulációit településenkénti bontásban. A számításokat táblázatokba foglalva, kísérő magyarázatokkal ellátva terjesztettük elő a Zrt. Felügyelő Bizottsága és az Igazgatóság részére. E két testület a beterjesztett anyagot megtárgyalta és a 39/2008.(11.03.) számú FEB és a 98/2008.(11.07.) számú Ig. határozatával elfogadta. A Társaság könyvvizsgálója a „Díjképzési Szabályzatnak” megfelelően a díjjavaslatot ellenőrizte és az önkormányzatok részére kiajánlásra javasolta. Az új díjszabályzat alapján a víz- és csatornadíjak képzésénél az alábbi változások történnek 2009. január 1-től:

VÍZDÍJAK A vízdíjak kialakításánál továbbra is megmaradt a kéttényezős és háromkategóriás vízdíjrendszer. A tulajdonos önkormányzatok szolidaritási elvet érvényesítenek azzal a

16. oldal


Dévaványa Város

megkötéssel, hogy az egy műszaki rendszeren lévő települések esetében azonos díjakat alkalmaznak. A vízdíjak díjszerkezeti felépítésüket tekintve alapdíjból és fogyasztástól függő díjból állnak. Alapdíj: Az alapdíj a víziközmű szolgáltatás jellemzően magas arányú állandó költségeinek fogyasztott mennyiségétől független és rendelkezésre állástól függő részbeni megtérítését szolgálja. Az alapdíjakat a Közgyűlés vízmérőméret és értékesítési irány szerint differenciáltan határozta meg. Az alapdíjak mértéke 2009. évben a 2008. évihez képest nem változik. Mérőmérettől és szegmenstől (lakossági, nem lakossági) függően az alapdíjak az alábbiak szerint alakulnak:

Időszak

Lakossági

Nem lakossági

13 - 20 mm

13 – 20 mm

Lakossági és nem lakossági 25 - 40 mm

50 - 80 mm

100 - 200 mm

[ Ft/darab/hó ]

2009. év

520

787

5 560

16 210

26 400

Az alapdíjak változatlan hagyása miatt a fogyasztástól függő díjakban egy díjkorrekciót jelenítettünk meg. Fogyasztástól függő díj: Amíg 2008. évben a fogyasztástól függő díj felépítését tekintve működési hányadból és minimum bérleti díjból tevődött össze, addig a 2009. évi díj további elemekkel bővült és az alábbiak szerint alakult: 1. működési hányad [Ft/m3]; 2. minimum bérleti díj az együttműködési szerződés szerint [Ft/m3]; 3. az önkormányzat által meghatározott bérleti díj [Ft/m3]; 4. tervezett nyereség [%].

17. oldal


Dévaványa Város

A fentiek alapján az Önök településén a 2009. évi fogyasztástól függő vízdíjak az alábbi elemekből tevődnek össze:

Szegmensek

Kategóriák

2009. év

Működési há ny a d

Minimum bérleti díj

Önkormányzati bérleti díj

Tervezett nyereség

[ Mh ]

[ Bm ]

[ Bö ]

[ Tn y ]

[ Ft/ m3 ]

Fogyasztástól függő díj (képlet szerinti)

[ Df ] [ Ft/ m3 ]

Változatlan KeresztFogyasztástól alapdíj finanszírozás függő díj miatti összege korrekció [ Ft/ m3 ]

[ Ft/ m3 ]

lakossági

II.

119,80

8,60

0,00

3,90

132,30

5,90

-8,40

129,80

hatósági

II.

227,60

8,60

0,00

7,10

243,30

5,20

-8,40

240,10

önkormányzati

II.

187,30

8,60

0,00

5,90

201,80

5,40

-8,40

198,80

CSATORNADÍJAK A 2009. évi csatornadíjak kialakítása gyökeresen eltér az előző évek díjképzésétől. Az érvénybe lépő díjszabályzat értelmében a Közgyűlés a települési tényleges önköltséghez igazodó egytényezős díjrendszert alkalmaz. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Először is a díjak kialakításának alapja nem az előző évi díj, hanem az előző évi (jelen esetben a 2007. évi) települési önköltség. Ezáltal a csatornadíjak vonatkozásában megszűnik a szolidaritás. Azonban azért, hogy ez a jelentős változás ne okozzon törésszerű hatást, valamint azért, hogy legyen elegendő idő megtenni azon intézkedéseket, mellyel a települési önköltségek csökkenthetők, a szabályzat egy három éves átmeneti időszakot biztosít. Ez alatt az évek alatt egy un. szolidaritási alap megképzésével biztosítható a fokozatos átmenet a teljes önköltség alapú díj eléréséig. A csatornadíjak díjszerkezetüket tekintve továbbra is egytényezősek maradtak, azaz csak fogyasztástól függő díjból állnak. Ez a fogyasztástól függő díj a vízdíjakhoz hasonlóan azonban több új elemmel egészült ki. A működési hányad, valamint a minimum bérleti díj mellett 2009. évtől a csatornadíjak is tartalmaznak önkormányzati bérleti díjhányadot, egy tervezett nyereségszintet és a fent említett három éves átmeneti időszakban egy szolidaritási hányadot.

18. oldal


Dévaványa Város

A fentiek alapján az Önök településén a 2009. évi fogyasztástól függő csatornadíjak az alábbi elemekből tevődnek össze: 2009. év

Szegmensek

Működési hányad

Minimum bérleti díj

Önkormányzati bérleti díj

[ Mh ]

[ Bm ]

[ Bö ]

Tervezett nyereség [ Tny ]

Szolidaritási díj

Keresztfinanszírozás

3

Csatornadíj [ Ft/ m3 ]

[ Ft/ m ]

lakossági

249,50

11,50

0,00

7,80

10,20

-27,60

251,40

hatósági

393,20

11,50

26,80

12,90

10,20

-27,60

427,00

önkormányzati

356,80

11,50

0,00

11,00

10,20

-27,60

361,90

Átmeneti rendelkezések A díjszabályzat átmeneti rendelkezései között került szabályozásra az un. keresztfinanszírozás leépítése a vízágazat és a szennyvízágazat között. Ennek értelmében a víz- és szennyvízdíjakat az átmeneti időszakban a keresztfinanszírozás fokozatos megszüntetése okán úgy kell eltéríteni, hogy a díjmérséklés összege 2011. év december 31. napjáig fokozatosan, arányosan csökkenjen, és 2012. évre szűnjön meg.

19. oldal


2.)

Dévaványa Város

A díjfizetés helyzete, hátralékok

Dévaványa Város határidőn túli kintlévőségeinek alakulását az utolsó három zárt évben vizsgáltuk meg. Az alábbi táblázat és grafikonok a kintlévőségeket lakossági és nem lakossági szegmensekben, valamint 30 napos határidőnkénti bontásban mutatja be: Határidőn túli kintlévőségek alakulása

2005. év

lakossági

2006. év 2007. év

30-60 nap közti

60-90 nap közti

90 napon túli [ ezer Ft ]

437

3 520

4 253

36

0

141

177

lakossági

364

347

2 851

3 563

nem lakossági

144

115

242

501

lakossági

495

876

2 512

3 882

45

52

200

297

nem lakossági

nem lakossági

MINDÖSSZESEN

4 430

4 064

4 179

Határidőn túli kintlévőségek alakulása

Határidőn túli kintlévőségek alakulása

2006. év

2007. év

3 700

3 500

3 200

3 000

2 700

2 500

[ ezer F t ]

2 200

lakossági 1 700

nem lakossági

1 200

2 000

lakossági

1 500

nem lakossági

1 000

700

500

200 -300

Összesen

297

0

30-60 nap közti

60-90 nap közti

30-60 nap közti

90 napon túli

60-90 nap közti

Határidőn túli kintlévőségek alakulása 2008. év 3 500 3 000 2 500

[ ezer F t ]

[ ezer F t ]

Határidőn túli kintlévőség

2 000

lakossági

1 500

nem lakossági

1 000 500 0

30-60 nap közti

60-90 nap közti

20. oldal

90 napon túli

90 napon túli


Dévaványa Város

Elemezve a kintlévőségek mindösszesen alakulását a vizsgált időintervallum tekintetében megállapíthatjuk, hogy 2006. évről 2007. évre egy jelentős csökkenés következett be, még 2007. évről 2008. évre egy szerényebb növekedés látszódik. Ugyan ez a tendencia figyelhető meg, ha a lakossági illetve a nem lakossági szegmenst külön-külön vizsgáljuk.

21. oldal

Békés Megyei Vízművek Zrt

Recommend Documents