PE‐Energia Akadémia 30. Vakvágányon az energetika A biztonságos energiaellátás az emberiség, különösen a fejlett országok egyik alapproblémája, s a jövőben egyre fontosabb kérdéssé válik. Mivel óriási pénzek forognak az energetika területén, ezért nagy a tülekedés, a geopolitikai stratégiák egyik kiemelt területe. Gondoljunk csak az elmúlt fél évszázadra: milyen fontos szerepet játszott a készletekben gazdag Közel‐Kelet az olajfogyasztás és az olajkitermelés extenzív növekedése idején. Több háború tört ki az olajkészletek birtoklása miatt. Ma a gázellátás átrendezése körül feszülnek egymásnak a geopolitikai érdekszférák. A másik fontos átrendeződési folyamat a fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) és a megújuló energiaforrások (szél, nap, földhő) hasznosítása között kialakult háborúban jelenik meg, amely szorosan összefügg a klímapolitikával, s viszi tévútra, inkább vakvágányra az energetikát. Ez utóbbira érdemes részletesebben kitérni, ugyanis ha nem eszmél időben az emberi értelem, akkor ennek igen súlyos következményeivel kell számolni. Napjainkra kialakult az EU közös klíma‐ és energiapolitikája. A konszenzussal elfogadottnak kihirdetett klímapolitika fő kinyilatkoztatása, hogy globális felmelegedés van (azaz nő a légkör átlagos hőmérséklete), aminek elsődleges oka az emberi tevékenységgel összefüggő (antropogén) szén‐dioxid (CO2) kibocsátás. A légkörben mérhető CO2 koncentráció valóban folyamatosan emelkedik az egyre több tüzelő‐ és hajtóanyag (az említett szén, gáz és olaj) felhasználása következtében. A légkör felmelegedése súlyos klímakatasztrófákhoz vezet – mondják éjjel és nappal, meg este a „klímahívők”, mint egy új vallás képviselői. A klímakatasztrófák (jégtakarók olvadása, tengerszintek emelkedése, szélsőséges időjárás kialakulása, elsivatagosodás stb.) állandó napirenden tartásával megfélemlítik az embereket, hogy ellenállás nélkül fogadják el a klímamítoszt (klímatanokat), más szóval így manipulálják az egész emberiséget. Ebből eredően a hivatalosnak kinyilvánított klímapolitika fő célkitűzése: csökkenteni kell a CO2 kibocsátást, azaz vissza kell szorítani az említett fosszilis energiahordozók felhasználását. De akkor miből termeljük meg a nélkülözhetetlen villamos energiát? Hát a megújulókból! A válasz ilyen egyszerű, ami viszont az említett vakvágányra viszi az energiaellátást. Mindezek mögött végrehajtóként az ENSZ keretében működő Éghajlat‐változási Kormányközi Testület (IPCC) áll, amely a 80‐es években meghirdetett klímapolitikát eddig 30 milliárd dollárral támogatta. A „munkát” kiválasztott klímapolitikusokra, különböző intézményekre és lobbi csoportokra bízza. Még az időközönként megjelenő klímajelentések összeállítását is. Az ötödik jelentés (AR 5) az idén tavasszal jelent meg. Ami a leglényegesebb, hogy az ezekben megfogalmazott álláspontok, kinyilatkoztatások, prognózisok és javaslatok egyértelműen csak un. szimulációs vizsgálatok eredményeire támaszkodnak, amelyek viszont hatalmas, sok részrendszerre (légkör, földkéreg, óceánok, jégtakarók, élővilág, tűzhányók stb.‐stb., azaz mindenre, ami a globális hőmérsékletet befolyásolhatja) kiterjedő és azok kölcsönhatásait is leíró matematikai modellekre épülnek. A több mint ezer oldalas jelentésből, ill. a több mint száz oldalas összefoglalóból e helyen csupán a talán legfontosabbnak tekinthető megállapítást említjük: a légkör CO2 koncentrációjának (jelenleg közel 400 ppm) megduplázódása esetén a globális hőmérséklet 1,75 és 4,5 oC között változhat. A korábbi jelentésben legvalószínűbb értéknek 3 oC‐os emelkedést jelöltek meg. Ez viszont már olyan katasztrofális következménnyel járna, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni, sőt ma már konszenzussal elfogadottnak tekinthető, hogy a globális hőmérsékletváltozás semmiképpen sem érheti el a plusz 2 oC‐os értéket. Ennek a rögeszmének van alávetve a klímapolitika és szolgálatában Új energetikai honlap: www. energiaakademia.lapunk.hu
az energiapolitika, hiszen e követelmény csak a fosszilis energiahordozók visszaszorításával és a széndioxid kibocsátással nem járó megújuló energiaforrások hasznosítására való áttéréssel lehetséges. A gondolatmenet logikus és könnyen beetethető, csak egy nagy baj van vele, hogy hazug. Hazug, mert nincsen globális hőmérsékletemelkedés. A mérési adatok alapján 15 éve az átlagos hőmérséklet változatlan, inkább csekély mértékben csökken, amint a mellékelt ábra szemlélteti.
A cik‐cakos (kék) görbe a mért értékeket ábrázolja, a folytonos (piros ) egyenes az IPCC előrejelzése. Hazug, mert a növekvő CO2 koncentráció nem növeli az üvegházhatást, csak csekély mértékben, tehát ezen a címen globális felmelegedést sem okozhat. Utalunk ezzel kapcsolatban Dr. Miskolczi Ferenc, volt NASA‐kutató tudományos vizsgálataira. Hazug, mert az Antarktiszon működő Vosztok‐állomáson, a 3000 m mélységig végzett fúrások, s a kiemelt jégdugók vizsgálata alapján évezredekre visszamenően rekonstruálható a légkör hőmérsékletének és a szén‐dioxid tartalom időbeli változása. Ezek szerint e paraméterek állandóan változnak (azaz a klímaváltozás természetes jelenség), hol növekedés, hol csökkenés, sőt bizonyos ciklikusság tapasztalható. A jelenlegi klímaváltozások is szervesen ebbe a folyamatba illeszkednek. A rekonstruált eredmények alapján az is megállapítható, hogy a szén‐dioxid változása időben késlekedve követi a hőmérséklet változását, tehát a széndioxid koncentráció változása nem lehet oka a hőmérséklet változásának. Hazug, mert a NASA műbolygós felvételei szerint az Arktisz jégtakaróinak felülete az utóbbi időben jelentősen (50 %‐al) növekedett, ami cáfolja a globális felmelegedés teóriáját. Hazug, mert a szoros korrelációban levő ciklikus napfolttevékenység szerepét sem hajlandók akceptálni, minthogy ez alapján hűlési periódus prognosztizálható. Hazug, mert a szén‐dioxid nem környezetszennyező gáz, a fotoszintézis révén a mindenkori élővilág egyik forrása, ezért mindenféle szén‐dioxid csökkentés és dekarbonizációs törekvés (CO2 megkötés, föld alatti tárolás) hamis cél, felesleges pénzkidobás.
Új energetikai honlap: www. energiaakademia.lapunk.hu
Hazug, mert a szén‐dioxid kibocsátás‐mentesnek hirdetett energiatermelési módok sem azok. Ma már kimutatott, hogy a napelemekkel előállított egy kilowattóra villamos energiához összesen (érc kitermelés, fémkohászat, napelem gyártás) nagyobb szén‐dioxid kibocsátás tartozik. mint a szénerőművekben előállított energiához. Hazug, mert az IPCC által hitelesített klímamodellek annyira összetettek, és bonyolultak, hogy az azokra épülő szimulációs eredmények elvileg sem alapozhatják meg a globális klímafolyamatok egzakt leírását, s még kevésbé a földi klíma prognózisát. A mérhető klímaparaméterek időbeli változása igen nagy számú statisztikus folyamat eredő hatásaként alakul ki, ezért maga is statisztikus (azaz sztochasztikus). Jövendölni lehet, de hát az csupán jóslás. Álságos, mert az IPCC nem akceptálja az említett tudományos tényeket és nem hajlandó korrekt párbeszédet és vitát folytatni az általa szkeptikusnak bélyegzett klímatudósokkal, akik ma már egyre szervezettebb módon képviselik a döntően mérésekre és tapasztalatokra támaszkodó ellenvéleményeiket. Az USA‐ban már az ellen‐IPCC, az NIPCC is megalakult. E rövid összefoglalás zárógondolataként meg kell említeni (mindenféle összeesküvés elméletektől elhatárolódva), hogy természetesen e világméretű félrevezetés mögött egy rendkívül szervezett és erős gazdasági érdekhálózat húzódik meg, amely az ENSZ szervezetét is képes eszközül felhasználni. A klímavédelem élharcosa ma az EU és azon belül Németország. A német új energiapolitika az un. „Energiewende”, a megújulók szélsőséges támogatásával teljesen vakvágányra kényszerítette az energiaellátást. Ennek már akár a közeli jövőben is komoly következményei várhatók, elsősorban a villamos energia ellátás területén. A 2000‐ben elfogadott megújuló törvény (EEG) kihirdetése óta az Energiewende kumuláltan 400 milliárd euróba került. Eddig, felfoghatatlanul, mintegy 65 000 MW szél‐ és naperőművi kapacitást létesítettek. Nagy baj van, ha erősebben fúj a szél, mint most pünkösdkor történt. Nem tudnak mit kezdeni a felesleges energiával. Ha nem fúj a szél, akkor meg energiahiány lép fel, mert sok hagyományos erőművet (veszteséges működésre hivatkozva) a tulajdonosok már leállítottak, és továbbiakat le akarnak állítani. Egyszerűbben: veszélybe került Németországban az ellátásbiztonság. A német villamos energia rendszer stabilitását a környező országokból a határkeresztező vezetékeken érkező, ill. oda áramló un. szabályozási teljesítmények, valamint a svájci tározós erőművekkel való együttműködés biztosítja. Az energiaárak rendkívül magasak, a villamos energia árában kilowattóránként ma már 6,2 eurocent az un. ökojárulék. Sok gazdasági szakértő szerint mindezek már veszélyeztetik Németország és az EU versenyképességét. Az USA‐ban a gáz egyharmadába, a villamos energia kb. az európai ár felébe kerül. Az óriási pénzek a „klímavédelemre” mennek el, ahelyett, hogy a környezetvédelemre fordítanák. A klímát ugyanis nem kell védeni, a környezetünket annál inkább. A szkeptikusok humorára jellemző, hogy a szélerőműveket rotorokkal rendelkező, zöld, fenntartható ökológiai betontornyoknak tartják. Az Északi‐tengerre telepített ”Bard 1” szélerőmű park március óta energiaátviteli üzemzavar miatt áll. Galileo Galilei híres kijelentésére emlékezve meggyőződéssel állíthatjuk: És mégsem melegszik a Föld! Részletesebb elemzések Tévúton az energetika, ill. Válaszút előtt az energetika címmel a KAPU 2013. 3. és KAPU 2013 6‐7.számaiban olvashatók. (Elhangzott a KDNP Ipari és Kereskedelmi Szakbizottság ülésén, 2014. 06. 26‐án).
Új energetikai honlap: www. energiaakademia.lapunk.hu
MTA Lévai András Energetikai Alapítvány
VAKVÁGÁNYON AZ ENERGETIKA Dr. Petz Ernő KDNP Ipari és Kereskedelmi Szakbizottság, 2014. jún. 26.
Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz? Polgári Szemle, 2011/4. 2. Tévúton az energetika. KAPU, 2013. 3; Polgári Szemle 2013/1‐2. 3. Válaszút előtt az energetika. KAPU, 2013. 6 ‐7. 4. Atomkérdés. KAPU, 2012. 11‐12. 5. Google: Petz Ernő Válaszút előtt az energetika I. és II. 6. Google: Petz Ernő Az energetika aktuális kérdései I. és II. 7. Petz Ernő: Pusztába kiáltott szavak. Püski Kiadó, Budapest, 2000. 8. Petz Ernő: Az energetika zsákutcája. Polgári Szemle, 2014/1‐2. www.energiaakademia.lapunk.hu
• CO2‐ koncentráció növekedés
• Globális felmelegedés?
Globális felmelegedés?
Klímaváltozás (850‐1920)
Átlagos hőmérséklet (900‐2013)
Klímamodell (OMSZ) (Szimulációs vizsgálatok)
CO2 és hőmérsékletnövekedés
OK – OKOZAT ??
Az Északi‐sarkvidék jegesedése
A napfolttevékenység hatása
Megújulók villamosenergia‐termelése (Németország – 2014. ápr.)
Import és export (szabályozási teljesítmény) (2014. 01.01.‐ 2014. 03. 27.)
Németország Vill. en. termelés, 2014. máj.
Szabályozási teljesítmény
Rendszeregyensúly (analógia)
A CO2 nem káros anyag! („Élet‐elixir”, a fotószintézis egyik résztvevője) • A növényzetnek kb. háromszoros koncentráció lenne optimális
A zivatarok, orkánok, tornádók, hurrikánok, felhőszakadások, árvizek, földcsuszamlások stb. mindig is voltak, Föld‐anyácskánk természetéhez tartoznak
