AZ ENERGETIKA PROFESSZORAI HELLER LÁSZLÓ 1907-1980
Írta: Németh József
E G Y E T E M T Ö R T É N E T I
2008
F Ü Z E T E K
„A jó mérnök, ha dolga közben problémába ütközik, a talált leckét ötletesen megoldja.” (Heller László)
„Kedves tanítványomnak legfõbb erénye az elméleti tudásnak a gyakorlati alkalmazásra irányuló képessége.” (H. Quiby, zürichi professzor)
áz éve született, s több mint negyedszázada földi valóságában nincs közöttünk. A mindig elegáns profeszszor sajátos arcjátékát, mosolyát feledteti az idõ, hiszen fogyatkozó nem csupán az emlék, de az emlékezõ is. Valamikor – az 1960-as évek közepén feltûnést keltett a Mûegyetem udvarán fehér Mercédesze. A Gépészmérnöki Kar Tanácsának ülés-szünetében „gyermeki” kíváncsisággal hallgatta mindenki történeteit. Ezek szólhattak a Bimbó úti kert öreg fájának kivágásáról – melyet az akkor tanácsi alkalmazottak ámulatára õ végezte el – „kell egy kis fizikai munka” mondta mosolyogva – vagy arról, hogy: „megkérdezték tõlem Svájcban: igazán új találmány, amit szabadalmaztatni akarok? Én megkértem õket: adjanak ide három különbözõ tárgyat, tudjak pihenni közben, dolgozni, s egy hét múlva bemutatok Önöknek egy mûködõ negyediket. Uraim, Én mérnök vagyok.”
SZ
Talán ilyenkor a nagy titokról lebbentette fel a fátylat, vagy irányította a figyelmet a mérnöki munka szépségeire HELLER LÁSZLÓ.
Az elindulás 1907. augusztus 6-án született Nagyváradon Schwartz Mór (Heller László). Édesapja szõlõtermelõ, borkereskedõ volt. Édesanyja – Weiss Fanny – a háztartást vezette. Apja halála után 1921ben özvegy édesanyjával és testvérével Budapestre költöztek. A Magyar Királyi Állami Kemény Zsigmond Fõreáliskola (az akkori Bulyovszky – 1947-tõl Rippl Rónai u.) diákja lett, ahol 1925-ben érettségizett.* * Fõvárosi Levéltár VIII.41.b Érettségi Anyakönyv. Kimutatás a budapesti VI. ker. állami Fõreáliskola 1925. júniusi érettségi vizsgálatáról
Nagyvárad
2
3
A mérnöki pálya állomásai
Az egykori Fõreáliskola bejárata
1927-ben lett a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule hallgatója, ahol 1931-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Egyetemi tanulmányainak befejezése után még két évig az Alma Mater falai között maradt, ahol a szilárdságtan speciális területeit kutatta, illetve H. Quiby professzor magánirodájában dolgozott.
1933-ban jött vissza Budapestre, s a Farkas Sándor mérnök Vasöntöde és Gépgyárában helyezkedett el, ahol hõtechnikai konstruktõrként dolgozott 1936-ig. Magánmérnöki irodát nyitott, s mint tanácsadó mérnök dolgozott 19371948 között. Ebben az idõben tanácsadó mérnöke volt az Ajkai Kõszénbányának, az Egyesült Izzónak, a Goldberger Textilgyárnak, a Neményi Papírgyárnak. 1945-ben kötött házasságot Kun Ilonával. Lakásuk életük végéig Budapesten a Bimbó u. 45-ben volt. Ebben az idõben jelentõsebb munkái a következõk voltak: - az ajkai 60.000 kW teljesítményû nagynyomású villamos erõmû tervezése és építésének vezetése. Ez a villamos erõmû volt az elsõ nagynyomású telep Magyarországon,
Heller László 1948-ban Zürichben megvédett doktori értekezése
- a Naményi Papírgyár új nagynyomású erõtelepének tervezése, - a Goldberger Textilgyár racionalizálásának tervezése. E tervben elsõ ízben fogalmazta meg a hõszivattyúk magyarországi alkalmazását, - a bauxit ipar magyaróvári telepének racionalizálása, új saját szabadalom szerinti módszerek bevezetésével. E korszakban – 30-as évek második fele – dolgozta ki Heller László az új füstgáz-hasznosító rendszereket stabil motorok kipufogó-gázainak hasznosítására és azok kivitelezésére elsõsorban a hûtõipar területén. A találmányok, szabadalmak, az „iparos évek” nem tették hûtlenné Alma Materéhez. Mindvégig megmaradt tudomá-
4
nyos kapcsolata, melynek eredménye 1948-ban megvédett mûszaki doktori értekezése. Az 1940-es évek elején az õ tervei alapján épült fel Magyarország elsõ nagynyomású ipari hõerõmûve az Ajkai Timföldgyár mellett. Heller László az 1940-es években dolgozta ki az erõmûvek víz nélkül, levegõvel történõ hûtésére az ún. „HellerSystem” eljárást, amely meghozta számára a nemzetközi elismerést. Az erõmûvek „vízigényesek”, s a hûtõvíz-ellátással kapcsolatos nehézségek elkerülésére alkalmas a szabadalmaztatott száraz hûtõtornyos rendszer, amelyben fontos szerepe van egy speciális, ún. apróbordás hõcserélõnek, amit – a zürichi egyetemen megismert és akihez egy életre szóló barátság és tudományos kapcsolat kötötte – Forgó László (1907-1985) alkotott meg. (Közismerten a rendszert Heller-Forgó rendszernek nevezik.) A mûködés lényege, hogy a turbinából kilépõ gõz egy keverõkondenzátorba jut, ahol az atmoszférikusnál nagyobb nyomású, beporlasztott hûtõvíz hatására lecsapódik. A hûtõvíz az apróbordás hõcserélõn átáramoltatás során hûl le. A lehûtéshez szükséges levegõ a száraz hûtõtoronynál külön ventillátorral vagy a torony kéményhatásának kihasználásával biztosítható. Ebben az esetben a hûtõtorony alsó részén, annak kerülete mentén állítják fel a hõcserélõket. A torony méreteit a kívánt hûtõteljesítmény szabja meg, de még 200 MW teljesítményû erõmû hûtõberendezése is megépíthetõ egy „száraz” hûtõtorony-
5
Az 1400MWe-os Bursa Erõmû (Törökország), a világ legnagyobb léghûtéses kombinált ciklusú erõmûve Az Amerikai Egyesült Államok 20 erõmûvében mûködik az EGI által gyártott Forgó-féle hõcserélõkkel felszerelt segédhûtõcellás rendszer
3x220 MWe Al Zara Erõmû (Szíria)
6
nyal. A légkondenzációs hûtõtorony lényege, hogy a hûtõvíz teljesen zárt rendszerben kering minimális vízveszteség nélkül. A kis vízfogyasztás miatt az erõmû telephelyének megválasztása a víz beszerzési lehetõségeitõl függetleníthetõ. Több évi fejlesztõ munka eredménye alapján elkészült a Heller-Forgó-féle légkondenzációs hûtõberendezés hûtõeleme, amely az 1958-as brüsszeli világkiállításon nagydíjat kapott. Az 1950-es években tervet készített a Parlament épületének fûtésére a Duna vizének felhasználásával Ezek az alkotó évek 1949-ben az EGART-ban kezdõdtek, illetve folytatódtak jogutódjánál, az Enerigagazdálkodási Intézetnél.
Napjainkban (XXI. század eleje) az Energiagazdálkodási Rt. folyamatosan továbbfejlesztette mind a Hellerrendszert, mind a Forgó-féle hõcserélõt. Ez a korszerûsített, környezetbarát megoldás napjainkra 15.000 MWe erõmû kapacitás hûtését biztosítja a világ 17 különbözõ országában. Ez 7 millió ember szükségletével azonos vízmenynyiséget takarít meg – elsõsorban vízszegény területeken.
7
A mûegyetemi profeszszor 1949-ben meghívták a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára az energiagazdálkodás címû tantárgy elõadójának, majd 1951 szeptemberétõl az Energiagazdálkodási Tanszék tanszékvezetõ professzora lett.* Heller László oktatási elképzelései érdemi támogatást kaptak Gruber Józseftõl (1915-1972), a kar akkori dékánjától, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogy az új tantárgyi programok készítése mellett a karon jelentõs elõrelépés történt a minõségi oktatás irányába. Heller László: Fejezetek a gyakorlati termodinamika körébõl címû jegyzete (melyet elõadásai alapján Jászay Tamás állított össze) több kiadást megért.
A legújabb tudományos eredményekkel kiegészített tankönyve 1954 óta több kiadást ért meg
Az egyetem kertjében 2006-ban felavatott emléktáblán a Mûegyetem Forradalmi Bizottsága tagjainak neve olvasható, köztük Heller Lászlóé
Heller professzor a mûegyetemi katedrán
A jegyzet bevezetõjében – melynek koncepciója már ekkor egyértelmû volt – azt írta Heller: „Az utóbbi idõben egy új termodinamikai szemlélet alakult ki, amely megítélésem szerint sokkal alkalmasabb arra, hogy munkafolyamatainkat helyesen meg tudjuk ítélni és ezen keresztül – ami még fontosabb – azok hatásfokát fokozni tudjuk. Ez az új szemlélet szakít azzal a régi gyakorlattal, amely a körfolyamatok javításánál az elveszõ hõmennyiségeket igyekszik csökkenteni, és a folyamatokat mindig aszerint ítéli meg, hogy a befektetett energiának mily hányadát hasznosítják a kívánt célra és mily hányada megy hulladékként veszendõbe.” (id.mû 3. old.)
Oktató és tudományos tevékenységéért Heller László 1951-ben megkapta a Kossuth-díj ezüst fokozatát. 1952-ben lett a mûszaki tudományok doktora, majd 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjai sorába választotta. 1962 áprilisában lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Mint levelezõ tag, székfoglaló elõadását 1955. május 27-én „Atomerõmûvek felépítésével kapcsolatos új termodinamikai szempontok és lehetõségek” címmel tartotta, majd rendes taggá választása alkalmából 1965. március 21-én megtartott elõadásának címe: „Új erõmûrendszer 1000 MW nagyságrendû egységteljesítõképességekhez” volt. Közben a professzor, az ipartól soha el nem szakadó mérnök járja Európa és néha a kontinensen túli országokat, elõadásokat tart a hõtan és az energetika aktuális kérdéseirõl. 1956 tavaszán felgyorsult a történelem
Magyarországon. A történelmi példaadáshoz méltóan járult hozzá egyetemünk. 1956. október 30-án a K épület Aud. Max. termében több mint 500 résztvevõ jelenlétében megválasztották a Mûegyetemi Forradalmi Bizottságot, melynek elnöke Taky Ferenc professzor lett. A soha nem politizáló Heller László most úgy érezte, ott a helye. Sváb János, Mosonyi Emil, Simonyi Károly, Csonka Pál mellett tagja lett a Mûegyetem Forradalmi Bizottságának Heller László is. 1957 márciusától közel két hónapon át Angliában és az akkori Nyugat-Németországban tárgyalásokat folytatott a légkondenzációra vonatkozó szabadalma értékesítésérõl, melynek eredményeként szerzõdést kötött az English Electric Co. Ltd.-el, valamint a német GEA Luftkühlergesellschaft mbH. céggel. (Feltaláló ill. szabadalmaztató társa
* BME-OMIKK Levéltára, Heller iratok
8
9
Sírja a rákoskeresztúri temetõben
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának megbízásából készült „Alkotó magyarok – Creative Hungarians” tablósorán legnagyobb magyar mûszaki és természettudósok között van Heller László és feltaláló társa Forgó László is. 2007. november 7-én avatták fel szobrát a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem D. épületében.
Felhasznált források itt is Forgó László volt.) 1958 áprilisában – mint a kormánydelegáció szakértõje Moszkvában járt és atomenergiaügyi tárgyalásokat folytatott. 1958 szeptemberében az MTA képviselõjeként részt vett Montreálban a Világenergia Konferencián. A 1960-as évek elején Franciaországban eredményes tárgyalásokat folytatott a légkondenzációs szabadalmakról. Ausztráliában, Japánban tartott elõadásai hírét vitték a magyar energetika magyarországi eredményeinek. A nemzetközi siker ellenére Magyarországon „nehéz ember lett”. Kovács András „Nehéz emberek” címû filmjének egyik fõszereplõje, de találmányuknak magyarországi megvalósulását nem adta fel. A harc eredménnyel zárult. Elõször Dunaújvárosban, majd Gyöngyösvisontán is felépült a HellerForgó rendszerû erõmû. „A találmány meggyökerezett itthon. Annyira, hogy nem csak exportáljuk, hanem magunk is alkalmazzuk” – nyilatkozta 1974-ben.
1964-ben megkapta a Magyar Energetikai Társaság által alapított Szikla Géza-díjat. A világot járó professzort; a „HellerSystem” néven általa kidolgozott eljárást ismeri a világ, de amikor az Energiagazdálkodási Intézethez került fõállásba, az Oktatási Minisztérium és az egyetem akkori vezetése nem engedi, hogy félállásban tanszékvezetõ legyen. „Ha nem engedik – írta Polinszky Károly oktatási miniszternek 1976 szeptemberében – kikerülök a Kari Tanácsból, s nem tudom érdemben képviselni az oktatók érdekeit.”, majd így folytatja levelét Meisel János rektornak: „amennyiben tanszékvezetõi megbízatásomra nem kerül sor, lemondok professzori állásomról.”* Döntése végleges! Az oktatás és munkatársai iránti elkötelezettségében nem lehetett megrendíteni. „Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik, rokkanva jut el az éjszakáig.” (Ady Endre: Ének a porban)
I. Levéltári Források Alkotó magyarok tabló, ill. CD
- Fõvárosi Levéltár - BME-OMIKK Levéltára A szakmai sikerek nem kerülik el a következõ években, de a katedrára az egyetem falai között többet nem lépett fel. 1980. november 8-án zárult le a mûszaki kultúrát gazdagító, alkotó élete.
II. Összefoglaló munkák - Büki Gergely: Negyven éves a magyar erõmûves oktatás. Magyar Energetika 1993/6 - Forgó László: Heller László. Magyar Tudomány 1981/5. - Németh József: A Mûegyetemtõl a világhírig. Budapest, 2005. - Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. Budapest, 1958.
Penninger Antal, a Gépészmérnöki Kar dékánja avató beszédét tartja (2007.november 7.)
* BME-OMIKK Levéltára, Heller iratok
10
11
A SOROZAT EDDIG MEGJELENT FÜZETEI: A Mûegyetem kincsei (Pedroni Emma Anna) A Mûegyetem olimpiai bajnokai (Hencsey Pál) Muzsikáló mérnökök (Szebényiné Seres Katalin) A Mûegyetem tanárainak József-napi serlegvacsorái (Osváth Zsolt) Az energetika professzorai – Lévai András (Büki Gergely) Az energetika professzorai – Heller László (Németh József)
A BME D épülete a tanreaktorral
EGYETEMTÖRTÉNETI FÜZETEK
Sorozatszerkesztõ: Dallos Györgyi A kiadvány szerkesztõje: Rumi Tamás Fotó: Philip János A kiadvány az MTA-n 2008. május 29-én rendezett emlékülés alkalmából jelent meg. A kiadvány a Gépészmérnök Képzésért Alapítvány és az Energetikus Képzésért Alapítvány támogatásával jelent meg. Felelõs kiadó: Dr. Penninger Antal
12
