PÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

JEGYZŐKÖNYV

Páty Község Önkormányzata

Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságának

2015. szeptember 22-én (kedden) 8 órai kezdettel megtartott

üléséről

1

Az ülés helye: Meghívottak:

Polgármesteri Hivatal, Tanácsterem 2. napirendhez: Quercus Consulting Kft. képviselője 3. napirendhez: Kissné Szűcs Mariann, „Zenede” Művészeti Alapítvány 4. napirendhez: Balogh Béla érintett 6. napirendhez: Czentár László, PVK Kft. ügyvezetője

Jelen vannak: A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság részéről: Somogy Farkas Tamás elnök Gábor Ákos alelnök Dr. Bognár András tag Dr. Monostori Ernő tag Kollár Tamás külsős tag Hiányzik:

Biernaczky Miklós külsős tag

A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság jelen van 5 fővel, határozatképes.

Képviselő-testületből:

Székely László polgármester Szabó István alpolgármester Sági György képviselő Temesszentandrási Gábor képviselő

Polgármesteri Hivatal részéről:

Dr. Tarjányi Tamás jegyző Kovács Erika mb. pénzügyi irodavezető Ottó Szilvia önkormányzati irodavezető Báldogi Éva jkv.vezető

*****

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Megnyitja az ülést, köszönti a jelenlévőket, majd szavazásra teszi fel a napirendi pontokat. (Nyílt szavazás, egyszerű többség.) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a napirendi pontokat egyhangúan, 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta. 105/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat Páty Község Önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága úgy határoz, hogy a 2015. szeptember 22-i ülésén az alábbi napirendi pontokat tárgyalja: 1. Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. évi 1-7 havi költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámoló megtárgyalása, és a 2015. évi költségvetésről szóló 3/2015. (II. 12.) önkormányzati rendeletének módosítása 2. A Quercus Consulting Kft. kérelmének megtárgyalása 3. A „Kis Zenede” Művészeti Alapítvány kérelmének megtárgyalása 2

4. Döntés Balogh Béla Páty, 953/14 hrsz.ú ingatlanra vonatkozó vételi szándékáról 5. Döntés páros kopjafa emlékoszlop elhelyezéséről 6. Döntés a Levendula utca kivitelezéséről, valamint a 2016. évi útfelújítási program előkészítéséről 7. Előirányzat biztosítása idősek világnapjára 8. Egyéni képviselői indítvány a befizetett közműfejlesztési hozzájárulásokkal kapcsolatban 9. Egyéni képviselői indítvány a Levendula és Erkel utcák útépítésével kapcsolatban 10. Egyéni képviselői indítvány a közbeszerzési eljárások szabályrendszerével kapcsolatban 11. Egyéni képviselői indítvány a PVK Nonprofit Kft. számára kifizetett tulajdonosi pótbefizetésekkel kapcsolatban

*****

1. napirendi pont Előterjesztő: Székely László polgármester Tárgy: Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. évi 1-7 havi költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámoló megtárgyalása, és a 2015. évi költségvetésről szóló 3/2015. (II. 12.) önkormányzati rendeletének módosítása

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Felkéri Dr. Tarjányi Tamás jegyzőt, hogy foglalja össze alz előterjesztés lényegét. Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Pontosítom a kiküldött meghívót, mert ott még az 1-7 havi megjelölés szerepel, de mi már az 1-8 havi beszámolót terjesztettük a bizottság és a képviselő-testület elé, tehát jelenleg napra kész a pénzügyi iroda, mivel gyakorlatilag szeptember 8-án készen voltunk az 1-8 havi könyvelési adatokkal. Igazából a kiküldött táblázatoknak az utolsó két sora tartalmaz mindent. A módosított előirányzat sor tartalmazza azokat az előirányzatokat, amelyeket az év közbeni különböző átvezetések, vagy államkincstári változások miatt szerepeltetni kell, és az utolsó sorban pedig az adott költségvetési előirányzatnak a teljesítési száma szerepel, akár a bevételi, akár a kiadási oldalon. Ebből látható, hogy vannak bizonyos helyeken elmaradások, bizonyos helyeken túlköltések. Ez több okból is adódhat. Az egyik, hogy nem minden kiadási előirányzat időarányos, hogy havonta egyenlő részletekben kerül felhasználásra, illetőleg nem minden bevétel egyenlően érkezik meg, hiszen a második féléves adóbevételek majd csak most kezdenek el csordogálni. Én mindazzal a megjegyzéssel, amit eddig is mindig elmondtam, hogy sajnos a korábbi számviteli hibák kijavítása még folyamatban van, ezért találunk még mindig rosszul könyvelt tételeket az előző évekből, vagy nem nyilvántartott kötelezettségvállalásokat, ezeket sajnos a helyére kell tennünk, bár már mi vagyunk érte a felelősek. De van ebben a kérdéskörben önhibánkon kívüli hiba is, illetőleg azt látjuk, hogy az idei évben egy igen jelentős kiadási előirányzat keletkezett a képviselő-testület oldalán, amivel kapcsolatban én csak azt a figyelmeztető megjegyezést tettem, hogy ez a kiadási volumen a bevételi oldal figyelembevételével hosszú távon nem tartható. Tehát azt a javaslatot kell, hogy tegyem a képviselőtestületnek, hogy vagy a kiadási oldalon tegyen módosításokat a hosszú távú fenntartható működés érdekében, vagy a bevételi oldalon kell új bevételi lehetőségeket keresni, ami az önkormányzatok esetében eléggé szűk körű és korlátozott. Egyébként, ha van a konkrét tételekhez kérdés, észrevétel, akár én, akár a pénzügy irodavezető megpróbálunk rá válaszolni.

3

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szeretnék egy megerősítést, hogy mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében időarányosan korrektül haladnak a dolgok. Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Meg kell nézni az egyes előirányzatokat. Van ahol bevételben is túlteljesítettünk, van ahol elmaradások vannak. Pl. a Művelődési Háznak van betervezve 3,5 millió bevétele, amit be kellene szedni, eddig ebből 900 ezer forint folyt be, tehát itt elmaradás van. Általánosságban nehéz azt mondani, hogy időarányos a teljesítés, mert az egyes tételeken belül jelentősek a különbségek, illetőleg az adó a bevételi oldalon mindenhol elmaradásban látszódik, hiszen az első félév adóbevételei jöttek be, és az adóbevételek beszedési ritmusa miatt ez majd csak októberben, novemberben jelentkezik, és akkor fogjuk látni az éves teljesítést. Az első félév nem volt rossz. Sági György képviselő: Jegyző úr még nem volt itt 2013-ban. Tudomásom szerint 2013-ban 300 millió forint lekötött pénzeszköze volt az önkormányzatnak, tudomásom szerint csak képviselő-testületi határozattal lehet ehhez a pénzhez hozzányúlni. Ezzel a pénzzel mi történt, ugyanis most azt látom, hogy kb. 130 millió forint van, de ez még nem biztos, mert ahogy fogalmaztak, még lehet, hogy kiesik pár millió forintos „csontváz” a szekrényből. Szeretném megtudni, hogy ennek a pénznek mi lett a sorsa. Remélem nem mellékönyveltük, mint ahogy általában ezt a választ kaptam. Ezen kívül szeretném megkérdezni még, (lehet, hogy rosszul értelmezem), tehát kb. 130 milliónk van és kb. 254 millió forintot szeretnénk átcsoportosítani; ez hogyan fog történni? Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Én egy dolgot tudok mondani, 2015. április 1-je óta mellékönyvelés nem volt. A 300 millió forint lekötött pénzkészlet, az egy pillanatban meglévő effektív pénzkészlet, az éves költségvetés pedig egy egész évre vonatkozó terv. Ebből a pénzkészletből került ki az a rész, ami még szabad, kötelezettségvállalással nem terhelt rész volt. A testület által felhasználásra, azokban a döntésekben, amikor az úgynevezett általános tartalék terhére vállalt kötelezettségeket, tehát ebből a szabad pénzkészletből nem minden forint szabad, hiszen az egy időállapot, azon a számlán akkor van. Idén is, amikor tudtunk, és láttuk, hogy lesz 30 nap, amikor van valamennyi pénzünk, lekötöttük, bevételt szerezni, hiszen a kamatbevételeket is terveztük. Azonban az éves terv folyamán ez a meglévő pénzkészlet, ami kötelezettségekkel terhelődik, bekerül a költségvetésbe előirányzatként. Azt már jeleztük áprilisban is, amikor az első ilyen beszámolót megpróbáltuk megtartani, hogy volt egy nagyon kellemetlen félreértés a fogalomhasználatokban. A szabad pénzkészlet és a pénzmaradvány fogalmának az eltérése miatt láttam én azt a bizonytalanságot, hogy az a pillanatnyi állapot, hogy mondjuk a december 31-i fordulóval van 300 millió forint a bankszámlánkon, az nem jelenti azt, hogy azon a napon 300 millió forintot az önkormányzat szabadon el tudna költeni. Hiszen ezekre vonatkozóan vannak olyan kötelezettségvállalások a 2013-as, 2014-es évekből, amik ott vannak, mint kötelezettségek, csak nem kerültek kifizetésre. Ami hiba történt, és én ezt többször jeleztem, az az, hogy ezeknek a kötelezettségvállalásoknak a nyilvántartása és a pontos könyvelése romlott el 2014es évben tragikusan, ha szabad így fogalmaznom. Ezért, mivel nem volt pontos a kötelezettségvállalások nyilvántartása, ezért keletkezhetett az a helyzet, hogy egy olyan adat jelent meg a képviselő-testület előtt, hogy van szabad pénzkészlete, holott arra már korábban kötelezettséget vállalt, tehát effektíve elköltötte, csak még nem fizette ki. Érthető így? Sági György képviselő: Akkor lehet, hogy rosszul értem. A lekötött pénzeszköz, az azt jelenti, hogy a kiadási és a bevételi oldal egyensúlyban van, és marad még 300 millió forintom, és megkérdezem a tulajdonosi jogokat gyakorló testületet, hogy mitévő legyek ezzel a 300 millió forinttal, és a testület úgy dönt, hogy kössük le. Ha rosszul értelmezem, akkor elnézést, nekem ez jött le ebből. A másik, amit kérdeztem, hogy ebből a 130 millióból hogyan fogunk átcsoportosítani kb. 254 milliót? 4

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Az, hogy hogyan fogunk átcsoportosítani, az ott szerepel a táblázatokban. Azt most én nem tudom részletesen elmondani, abban a táblázatban, vagyis a költségvetési rendeletben mind a bevételi, mind a kiadási előirányzat együtt mozog. Tehát kiadási előirányzatot csak akkor tudunk generálni, hogyha van hozzá bevételi előirányzat is. Bevétel nélkül nem tudunk kiadást tenni. Most nincs a fejemben az egész táblázat, de ha megnézzük, hogy ott milyen változások vannak, akkor látszik, hogy akkor, amikor a képviselő-testület dönt valamiről, akkor az megjelenik a kiadási oldalon előirányzatként, illetőleg mellé kell tenni valamilyen bevételi előirányzatot. Ez adott esetben a pénzmaradvány igénybevétele, tehát az egyébként meglévő pénzét beteszi tervként kiadásba az önkormányzat. Az a tétel, hogy van egy adott pillanatban egy „x” összeg az önkormányzat számláján, egyébként azoknak a lekötésére maga a rendelet meg a rendelet által meghatározott bevételi előirányzatok tesznek nekünk kötelezettséget, hiszen azt írta elő a képviselő-testület, hogy a rendelkezésre álló pénzből kamatbevételt érjünk el, hiszen kamatbevételeket tervezett. Ezért mi kizárólag tőkegarantált, valamilyen befektetési formában tudjuk mi ezeket befektetni, elkerülvén azokat az önkormányzati helyzeteket, akik nem ilyen tőkegarantált alapokba tették az önkormányzat pénzét, és most futnak néhány milliárd forint után. Tehát ezt mi felhatalmazás alapján végezzük, hiszen ez elő van nekünk írva, teljesítenünk kell ezzel kapcsolatban. Azonban attól függetlenül, hogy az a pénz ott szerepel a számlán, az már le van bizonyos szempontból kötve, hiszen vegyük azt, hogy a májusban lekötött pénzből a képviselő-testület közben már kötelezettséget vállalt, hogy sportpályát épít belőle, futópályát épít belőle, utat újít fel, vagy testvér-települési kiadásokra tett el pénz, település szépészeti dolgokra, de ezeknek az időbeli jelentkezése az az év folyamán később jelentkezik, tehát amíg a kötelezettségvállalás és az effektív kifizetés között időtartam van, addig az a pénz ott rendelkezésre áll. Ebből tud keletkezni ez a kamatbevétel, de ez nem jelenti azt, hogy ez egy szabadon felhasználható összeg, ezért óvok mindenkit attól, hogy egy időpillanatban rendelkezésre álló pénzkészletből bármilyen következtetést vonjon le. Hiszen tudok olyan időpillanatot választani az idei évből is, mondjuk amikor az adóbevételek egyszerre nagy tömegben megérkeznek, hogy akkor néhány napig nagyon jó számokat tudnék produkálni az önkormányzatnál, csakhogy azok a számok villám gyorsan elkezdenek olvadni, és aztán van olyan pillanat, amikor meg „sakkozunk” azzal, hogy melyik kifizetést tegyük egy kicsit hátrébb, mert éppen üres a kassza. Tehát ez egy folyamat. Szabó István alpolgármester: Szerintem ott van egy félreértés, amikor arról beszélünk, hogy a képviselő-testület dönt arról, hogy mennyi pénzt köt le a banknál, illetve hogy ez a lekötés, ez nem egy felcimkézett összeg. Ez általában nem így szokott lenni, a képviselő-testület tudomásom szerint sohasem hozott olyan döntést, hogy akármennyi pénzt is leköt a banknál, hiszen ez nem a képviselő-testület dolga, azt a pénzügyi iroda tudja, hogy éppen az aktuális likviditása, a követező kifizetések, a következő hónapban mit tesznek lehetővé, mennyi az a pénz, ami éppen a különböző számlákon szerepel az önkormányzatnál, és meg tudják mondani, hogy mennyit kötnek le ebből. De ez nem azt jelenti, hogy az egy szabad pénzösszeg, mert lehetséges, hogy nagytöbbségben már felcimkézett pénzösszeg. Sem a lekötésről, sem a lekötés feloldásáról nem a képviselő-testület dönt. Kérdésem: a 67. sor a 8. oldalon, tartalékként van a 145, illetve 109 millió forintnak az értelmezését nem látom, hogy mit jelent. Kovács Erika mb. pénzügyi irodavezető: Ez a sor nem tartalék, a tartalék is benne van, ami volt pontosan februárig, ez az 57 millió forint, de februárban ad-hoc ki kellett fizetnem 56 millió forintot a Földgéptransz-nak tavalyi áthúzódó útmunkákra, tehát ez a tartalék, ez már el is ment. Ezen a soron benne van a helyi önkormányzatok előző évi elszámolásából adódó kifizetés, ami ebben az évben 14.834 ezer forint volt, amit az állami támogatásból 2013-2014-re vissza kellett fizetni. Természetesen ez sem volt betervezve, mert hogy nem tudtuk. Benne vannak a különböző kölcsönök, háztartásoknak, önkormányzati intézményeknek adott kölcsönök, PVK-nak, stb., és benne vannak a támogatások, amit a testület döntött, hogy mennyivel támogatja a különböző nonprofit gazdasági társaságokat, civilszervezeteket, 5

háztartásoknak is nyújtottunk kölcsönt, önkormányzati tulajdonú intézmény, a PVK, és egyéb vállalkozások, pl. Bellandor Kft., tehát ezen a soron ezek vannak. Természetesen ezek mind a pénzmaradványból kerültek kifizetésre. Amit alpolgármester úr előbb mondott, így van, én sem tudok olyan képviselő-testületi döntésről, hogy hogyan kössük le a pénzeket, ezt általában én és a jegyző úr szoktuk eldönteni, ha van. Augusztus óta nincs ilyen lekötött pénzünk. Dr. Monostori Ernő bizottsági tag: Mit lehet tudni a belső ellenőrzés idei évi tevékenységéről? Dr. Tarjányi Tamás jegyző: A belső ellenőrzési ütemtervet tavaly elfogadta a képviselő-testület, ennek megfelelően a belső ellenőr végzi a tevékenységét. Elvégezte az idei évben már az óvodára meghatározott feladatokat, és ahogy azt a jogszabály előírja, belső ellenőri jelentést a következő évi zárszámadással kell a képviselőtestület elé terjesztenünk, amit megteszünk. Még folyamatban vannak az ütemtervben meghatározott további feladatok, úgyhogy ez zajlik folyamatosan, az egész évben. Dr. Monostori Ernő bizottsági tag: A belső ellenőri jelentéseket megelőző időszakban ilyen-olyan úton-módon, de megkaptuk. Ebben az évben eddig arról, hogy most milyen területen vizsgálódott a belső ellenőr, és a jelentésben összefoglalva milyen megállapításokra jutott, még nem jutott el hozzánk. Lehet, hogy ennek a rendszere változott, de az nem szerencsés, hogy még ennyi információ sem jut el hozzánk. A másik, hogy az ez évi ütemtervet, mi elfogadtuk, de úgy, hogy az első idei vizsgálat tárgya a kötelezettségvállalások rendszerének és működésének vizsgálata. Ehelyett ezek szerint az óvodát vizsgáltuk. Tehát a mi elfogadott ütemtervünk ezek szerint módosult, akkor az a kérdésem, hogy milyen alapon. Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Én nem módosítottam az ütemtervet, képviselő úr nem tudom, hogy Ön milyen jóváhagyott ütemtervet látott. A belső ellenőr az nem Önök, a belső ellenőr az egy független megbízott valaki, aki a képviselő-testülettől kapta a megbízását és részünkre egy külső személy. Nem én utasítom őt a belső ellenőri feladatok elvégzésére, tévedés ne essék. Én nem titkolok el Önök elől semmilyen adatokat, úgy hogy Monostori úr azt gondolom, hogy elég jó ismeretekkel rendelkezik a belső ellenőrzés menetéről, ezért nyilván tisztában van azzal a jogszabályi rendelkezéssel is, ami előírja, hogy a belső ellenőri tevékenységet az egész évben ütemezett végrehajtás után mikor kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Én ennek a kötelezettségemnek eleget fogok tenni. Sági György képviselő: Én úgy értelmeztem, jegyző úr még nem volt itt, tehát nem Önt okolom, hanem Varga alpolgármester urat, aki mást se mondott anno, csakhogy ilyen és olyan pénzeszközök vannak lekötve; hanem amikor a kiadás és a bevételi oldal között van pluszban 300 millió forint, és azt mondom, képviselő-testület mi tévő legyek ezzel a pénzzel, és azt mondjuk, kösd le egy évre, úgy értelmeztem Varga úr szavait anno, hogy ez a kiadási oldal fellett megmaradt 300 millió, ami le van kötve. Akkor itt van a félreértés. Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Itt volt a félreértés. Én Varga alpolgármester urat nem ismerem, nem dolgoztam vele együtt, nem tudom, hogy ő miért tette ezt a kijelentést. Az, amit Ön mond, valóban az adott évre megtervezett, bevételi és kiadási egyenleg fölött, amennyiben van az önkormányzatnak olyan vagyona, amit nem tervezett felhasználni, akkor azt adott esetben akár képviselő-testületi döntéssel, hosszú távú befektetési formában befektetheti, vagyonként hasznosíthatja, vásárolhat rajta értékpapírt, ingatlant, stb. Ehhez képest a mi költségvetésünknek a bevételi és a kiadási oldalán felül nincs olyan szabad pénzkészlete, ami hosszú távon leköthető. Amit mi lekötünk, az az úgynevezett likvid 6

pénzünk, ami az adott pillanatban rendelkezésre áll, és mondjuk azt láttuk május végén, hogy a jelentősebb következő nagy kiadás majd csak júliusban jön, ezért egy 30 napos, bankszámlához kapcsolódó, rövid távú befektetési jegyet vásárolunk rajta, és arra a 30 napra ezt a likvid pénzt kötjük le. Az, hogy miért hangzott el ez a kijelentés, hogy a teljes bevételi és a kiadási összegen felül van 300 millió forint, mint szabad pénzeszköze az önkormányzatnak, ezt nem tudom, mert ilyen biztosan nem volt. Én azokat a számokat, amiket kaptam, abban nem volt december 31-én sem. Egy dolog miatt lehetett, azért mert nem voltak lekönyvelve a kiadások. Tehát ha nem könyvelem le a kiadásomat, akkor úgy néz ki, mint hogyha szabad lenne a pénzem, de hát ez kb. struccpolitika, és nem törődöm vele. Majd megjelent februárban a Földgéptransz 56 milliós számlája. Az, aki februárban itt dolgozott már, és erről nem tudott, mert nem volt lekönyvelve, annak ez egy nagyon mellbe vágó élmény volt, miután megnézte, konstatálta, hogy valóban volt ilyen kötelezettségvállalás 2014-ben, ám de ezt valaki valamilyen okból kifolyólag elfelejtette a megfelelő helyen szerepeltetni, és így 2014. december 31-én az az örömteli pillanat volt, hogy azt hittük, hogy van 56 millió forint szabad forintunk, de attól az a kötelezettség létrejött, csak a létrejött kötelezettség, meg a nyilvántartás között nem volt meg az a köszönőviszony, ami ideális esetben meg kell, hogy legyen. Lehet úgy könyvelést vezetni, hogy kimutatok 300 millió forint pénzt, hogy ez nincs kötelezettséggel terhelve, de hát az a kötelezettség az jön, a számla megérkezett. Ezért nem tudok ezért a múltbeli bejelentésért, még csak gondolatban sem, felelősséget vállalni. Hogy ezt miért tette valaki, azzal számoljon el Varga alpolgármester úr. Több érdemi hozzászólás nem történt. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel a határozati javaslatot. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a határozati javaslatot 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta. 106/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a „Páty Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2015. évi 1-7 havi költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámoló megtárgyalása, és a 2015. évi költségvetésről szóló 3/2015. (II. 12.) önkormányzati rendeletének módosítása” tárgyú előterjesztés határozati javaslatát elfogadásra javasolja. * Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel a rendeletalkotási javaslatot. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a rendeletalkotási javaslatot 3 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta. 107/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a „Páty Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2015. évi 1-7 havi költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámoló megtárgyalása, és a 2015. évi költségvetésről szóló 3/2015. (II. 12.) önkormányzati rendeletének módosítása” tárgyú előterjesztés rendeletalkotási javaslatát elfogadásra javasolja. 7

2. napirendi pont Előterjesztő: Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke Tárgy: A Quercus Consulting Kft. kérelmének megtárgyalása A napirendi pont tárgyalásánál jelen van Paksi Tamás, a Quercus Consulting Kft. képviseletében.

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Mindenki látja az előterjesztésben a levelezést, a kérvény. Itt van a cég képviselője, akitől szeretném megkérdezni, mivel jelentős emelést kér, és bár végigolvastam az alátámasztást, megnéztem a piaci viszonyokat, ezért azt kérdezem, hogy van-e lehetőség arra, hogy valamennyit csökkentsünk ezen az igényen? Paksi Tamás: Nem teljesen emelés lenne ez a kérelem, hanem inkább rendezés, mert az elmúlt 5 évben nem akartunk emelni, egyrészt azért, mert én ezt félig társadalmi munkában csináltam, szerettem volna hogy Pátynak rendes honlapja legyen, de elfogyott az energia, és most muszáj bevonnom valószínűleg segítséget. Ezért lenne ez az ár, 10-20 ezer forintot tudunk alkudni, ha az kellemesebb az elfogadás szempontjából, de nagyságrendileg nem tudjuk olcsóbban csinálni tovább. Egyébként egyáltalán nem ragaszkodunk a honlaphoz, lehet pályázatot kiírni, csinálhatja más is. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Akkor javaslatom, hogy 100 ezer forint legyen. Ez elfogadható? Paksi Tamás: Igen. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel azt a módosító javaslatot, mely szerint a 120.000 Ft + ÁFA/hó összeg helyére 100.000 Ft + ÁFA/hó összeg kerüljön az 1. határozati javaslatba. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a módosító javaslatot egyhangúan, 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta. 108/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elfogadja azt a módosító javaslatot, mely szerint „A Quercus Consulting Kft. kérelmének megtárgyalása” tárgyú előterjesztés 1. határozati javaslatában a 120.000 Ft + ÁFA/hó összeg helyére 100.000 Ft + ÁFA/hó összeg kerüljön. *

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Ezáltal a 2. határozati javaslatban a 240.000 Ft + ÁFA összeg helyére 180.000 Ft + ÁFA összeg kerül. Szavazzunk erről a módosító indítványról. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a módosító javaslatot egyhangúan, 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta. 8

109/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elfogadja azt a módosító javaslatot, mely szerint „A Quercus Consulting Kft. kérelmének megtárgyalása” tárgyú előterjesztés 2. határozati javaslatában a 240.000 Ft + ÁFA összeg helyére 180.000 Ft + ÁFA összeg kerüljön. * Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Most szavazzunk a két módosított határozatról külön-külön. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság az 1. módosított határozati javaslatot egyhangúan, 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta. 110/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a „A Quercus Consulting Kft. kérelmének megtárgyalása” tárgyú előterjesztés 1. módosított határozati javaslatát elfogadásra javasolja. * A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a 2. módosított határozati javaslatot egyhangúan, 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta. 111/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a „A Quercus Consulting Kft. kérelmének megtárgyalása” tárgyú előterjesztés 2. módosított határozati javaslatát elfogadásra javasolja.

*****

3. napirendi pont Előterjesztő: Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke Tárgy: A „Kis Zenede” Művészeti Alapítvány kérelmének megtárgyalása A napirendi pont tárgyalásánál jelen van Kissné Szűcs Mariann, a „Zenede” képviseletében.

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Ezt már előzőleg a jóléti és ügyrendi bizottság tárgyalta, elég alaposan. Van-e kérdés, hozzászólás? Szabó István alpolgármester: Javaslom a bizottságnak, hogy azokkal a módosításokkal, amelyekkel a jóléti bizottság elfogadta, támogassa a pénzügy bizottság is. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Két módosítás történt, az egyik a feltételeknél, hogy az alapítvány vállalja, hogy létrehoz egy kamaracsoportot, amely Páty község rendezvényein ingyenesen lép fel. 9

Kissné Szűcs Mariann: Egyedül gitár tanszakon van lehetőség létrehozni kamaracsoportot, beszéltem a potenciális kollégával, ő vállalta ezt a feladatot. Nevet is találtunk ki, az lett a neve, hogy „Ujj stílus pátyi kamaraegyüttes”, és vállalta, hogy valamennyi rendezvényünkön, illetve az Önökén is bármikor kereshetik. 4 gyerekből fog állni a kamaraegyüttes. A nevünk egyébként pontosan: „Zenede” Művészeti Alapítvány. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Ezen információk tudatában ne bolygassuk az előző bizottság munkáját, majd a testületi ülésen le lesz tisztázva. A másik feltétel, hogy az alapítvány vállalja a 20%-os testvérkedvezményt, és kérelem alapján tandíjtámogatás ad. Több érdemi hozzászólás nem történt. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Módosító indítványként szavazásra teszi fel a térítésmentes teremhasználat – elhangzott - feltételeit. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság egyhangúan, 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta. 112/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elfogadja azt a módosító indítványt, mely szerint a „Zenede” Művészeti Alapítvány térítésmentes teremhasználatát az alábbi feltételekkel támogatja: - Az alapítvány vállalja, hogy létrehoz egy kamaracsoportot, akik Páty Község Önkormányzata rendezvényein ingyenesen lépnek fel. - Az alapítvány vállalja, hogy tanulóinak 20 % testvérkedvezményt biztosít. - Az alapítvány vállalja, hogy a rászoruló tanulóinak kérelem alapján támogatást nyújt. * Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel a módosított határozati javaslatot. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a módosított határozati javaslatot egyhangúan, 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta. 113/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság „A „Zenede” Művészeti Alapítvány kérelmének megtárgyalása” tárgyú előterjesztés módosított határozati javaslatát elfogadásra javasolja.

*****

10

4. napirendi pont Előterjesztő: Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke Tárgy: Döntés Balogh Béla Páty, 953/14 hrsz.ú ingatlanra vonatkozó vételi szándékáról Balogh Béla érintett meghívott nincs jelen az ülésen.

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Úgy tudom, hogy az önkormányzatnak nem áll szándékában eladni ezt az ingatlant. Sági György képviselő: Én biztos, hogy nem adnék el a Rákóczi u. 11-ben ingatlant, mivel azt az áldatlan állapotot, ami a település közepén ott van, konzerválni azzal, hogy értékesítjük, nem célszerű. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Örülök, hogy vannak olyan pontok, amelyekben Sági képviselővel egyet tudok érteni. Szavazásra teszi fel a határozati javaslatot, aki nem ért egyet az eladással, az nemmel szavazzon. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a határozati javaslatot 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással, igen szavazat nélkül, elutasította. 114/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a „Döntés Balogh Béla Páty, 953/14 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó vételi szándékáról” tárgyú előterjesztés határozati javaslatát elutasította.

*****

5. napirendi pont Előterjesztő: Székely László polgármester Tárgy: Döntés páros kopjafa emlékoszlop elhelyezéséről

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Az anyagi vonzata a településképi pénzből fog menni, viszont törvény írja elő, hogy képviselőtestületi döntés kell a felállításáról. Nagyon szép része lesz a falunak. Sági György képviselő: Egyetértek ezzel, de kérdezném, mennyibe kerül ez az egész? Továbbá az előterjesztésben ez már úgy néz ki, hogy már valaki eldöntötte volna a kopjafa állítást, vagy rosszul értelmeztem? Tehát nem a képviselő-testület dönti el most az elkészítését, hanem már valaki eldöntötte. Székely László polgármester: Én felvállalom, hogy ezt a döntést még az év elején én hoztam, úgy gondoltam, hogy mivel lesz a pályázaton nyert testvér-települési találkozó október 22-től 25-ig, és 23-án mind a három testvértelepülésünk itt lesz és velünk együtt ünnepelnek, ezért úgy gondoltam, hogy egy sokkal szebb és monumentálisabb október 23-i emlékmű kellene, hogy legyen. Ez az itt látható két kopjafa nagyon megnyerte a tetszésemet és úgy gondoltam, hogy egy ilyen emlékmű kerül a Füzespatak és a Telki út közé, közvetlenül a katolikus templommal szemben. Ennek az összege 800 ezer forintba kerül úgy, 11

hogy több civilszervezet, illetve a PVK Kft. is besegített, és pénz nélkül végeztek munkákat. Október 23-án szeretném, ha az egész képviselő-testület ott lenne a kopjafa avatásán. Több érdemi hozzászólás nem történt. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel a határozati javaslatot. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a határozati javaslatot egyhangúan, 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta. 115/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a „Döntés páros kopjafa emlékoszlop elhelyezéséről” tárgyú előterjesztés határozati javaslatát elfogadásra javasolja.

*****

6. napirendi pont Előterjesztő: Székely László polgármester Tárgy: Döntés a Levendula utca kivitelezéséről, valamint a 2016. évi útfelújítási program előkészítéséről A napirendi pont tárgyalásánál jelen van Czentár László, a PVK Kft. ügyvezetője.

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Félretettünk 35 millió forintot utak felújítására, ezzel kapcsolatban a közbeszerzés, pályáztatás végig is ment. Kérdezném, hogy akkor ez most hogyan lesz, le van írva, hogy eredménytelennek lett nyilvánítva a pályázat, és jelen esetben szeretnénk, ha megszavaznánk a Levendula utca befejezését. Székely László polgármester: Eredetileg 35 millió forintot előirányoztunk útfelújításra, de hát időközben kiderült, hogy jó néhány olyan kiadásunk jött, pl. Juhász per, és még néhány, ami több millió forintot elvitt, ezért én nem mertem vállalni azt, hogy olyan bizonytalan helyzetet teremtsünk az önkormányzatnál, hogy ezt az útjavítást még az idén végrehajtsuk. Ezért mivel nekem kellett ebben dönteni, úgy döntöttem, hogy nem hajtjuk végre az útjavítást. A Levendula utca egy külön rész volt a közbeszerzésben is, és úgy gondoltuk, hogy a Levendula utcát, ha a PVK Kft. saját maga meg tudja oldani, akkor azt külön ebben az évben még megcsinálnánk. Nekem annyi kérdésem van a PVK Kft. jelenlévő vezetőjéhez, hogy láte arra lehetőséget, hogy ha nem is október 30-ig, de ebben az évben a Levendula utca elkészüljön. Ha nem, akkor teljes mértékben áthalasztjuk a jövő évre az útépítést. Czentár László, PVK Kft, ügyvezetője: Igen nehéz felelősen dönteni, mindenki tudja, hogy a PVK Kft. jelenlegi összetételében ezt kivitelezni így nem tudja, ezért alvállalkozókat kell behoznunk. Az alvállalkozók megtalálása a legoptimálisabb költségekkel, a legjobb ajánlatok beszerzése mind mind idő. Az október 30. biztos, hogy nagyon szűk, ráadásul azt is mérlegelni kell, hogy mi még nem láttuk a műszaki kiírást sem. Nem tudni, hogy az előterjesztésben szereplő összegből az ajánlatok bekérése után még ugyanolyan optimálisan megvalósítható-e. Műszaki ellenőrt, műszaki vezetőt kell alkalmaznom, tehát mind in-house cég, 12

természetesen végig tudjuk csinálni. Viszont mivel a télbe megyünk bele, ezért határidő módosítást is kérnünk kell. Nagyon nehéz dönteni, hogy ezt el tudjuk-e vállalni. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Akkor arra sem tud egyértelmű igent mondani, hogy december 31-ig el tudják vállalni? Czentár László, PVK Kft, ügyvezetője: Ha december 15-ig jó idő lesz, esetleg, de erről felelősen nyilatkozni nagyon nehéz. Sági György képviselő: Ez az út egyszer már elkészült 72 millió forintért és még mindig javítgatjuk. Majd azt hallom, hogy most megint átutalunk 56 millió forintot azoknak, akik ezt az egészet csinálták. Nagyon idegesítő, hogy a közpénz csak így megy. Szeretném, ha a testület megvizsgálná és felelősségre vonás történjen már. A bizottság csak úgy rábólint dolgokra, ahol állítólag szakemberek ültek, benne volt főépítész, aki látott már építési tervet, benne volt egy útépítészünk, aki szintén látott már ilyet, benne volt egy pénzügyi szakemberünk, és akkor ezek csak úgy elcsúsztak, mert benn maradt egy gázfogadó az út közepén. Nem akarom elhinni, hogy ezt büntetlenül meg lehet úszni. Egy biztos, hogy a PVK Kft. nem fogja tudni ezt megoldani, annál is inkább, mert nincs műszaki tartalma, tehát nem tudja a PVK Kft. ügyvezetője, hogy mit akarunk kérni tőle. Ha lenne műszaki leírás akkor sem tudná végrehajtani ezt, mert nincs meg a szakember gárdája. Mivel ez kisberuházás, nem talál tisztességes alvállalkozót, megint ott állunk, ahol a part szakad. Én azt javaslom, ha már eddig kibírta a Levendula utca, akkor jövő évben ezzel az utcával kezdjük el, mert ha nagyobb csomaggal állunk elő, akkor nyilván tisztességesebb kivitelezőket is találhatunk, mert 20-30 millió forintból nem lehet ma tisztességes utat építeni. Örülök, hogy polgármester úr úgy döntött, hogy az idei útépítésbe nem kezd bele, mert lehet látni, hogy nem jelennek meg minőségi cégek ilyen összegre. Én azt javaslom, hogy igenis nagyobb volumenű munkákra keressünk kivitelezőket. Gábor Ákos, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság alelnöke: Nekem is van a határozati javaslattal problémám. Két megkötést tartalmaz a PVK Kft. számára. A PVK Kft-nek sem volt előtte ideje a műszaki leírásokat átfutni, az én tudomásom szerint is ez a összeg a közbeszerzésből lett kiemelve, ahol olyan cégek pályáztak, akik ezzel foglalkoznak, megfelelő szakemberekkel. A PVK Kft-nek valószínű ilyen szakembereket meg kell majd bízni, tehát ez a megbízási díj már eleve nem fedi a valóságot. Az pedig, hogy később ne kelljen emelgetni a megbízási díjat, akkor megint felveti azt, hogy hogyan lett ez az út kivitelezve, pedig már most látható, hogy ebből az összegből nem lehet jól kivitelezni. A másik pedig a dátum. Azt gondolom, hogy meg kellene emelni a pénzösszeget, de nem tudjuk, hogy mennyi lenne a megbízási díj, ki kéne tolni a dátumot, de nem tudjuk, hogy meg tudja-e csinálni addigra. Ez így, ez a határozati javaslat olyan kötelezettségvállalásokat ró a PVK Kft-re, amit nem fog tudni teljesíteni. Ha már előre tudjuk, hogy ez vállalhatatlan, akkor nem kellene feladatul adni a PVK Kft-nek, vagy módosítani kell ezt a két megkötő kritériumot. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: A 2. határozati javaslat, hogy a 2016. évi költségvetéskor mennyit kívánunk szánni az útfelújításokra, én ezt felelősen nem tudom megmondani, mert nem látom a jövő évi költségvetést, és az ütemezés is sok kérdést vet fel. Mivel egy bizottsági tagtól sem érkezett konkrét módosító indítvány, ezért az 1. határozati javaslaton nem változtatnék, a 2. határozati javaslaton viszont igen. Gábor Ákos, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság alelnöke: Azt gondolom, hogy mivel sem számunkra, sem a PVK Kft. vezetőjének nem állnak a megfelelő információk a rendelkezésre, és a testületi ülés már holnap van, ha a PVK Kft. ügyvezetője holnapra már tudna adatokat, számokat hozni, akkor van miről dönteni. De most ezt így nem fogjuk tudni meghozni. Nem tudom, hogy holnapig okosabbak leszünk-e. 13

Dr. Monostori Ernő bizottsági tag: A 2. határozati javaslatban szerepel jogosan a közbeszerzési eljárás szabályozására való hivatkozás, tehát a módosított szabályzat, amit jegyző úr most készít, inkább annak alapján kellene, nem a régi alapján. Dr. Tarjányi Tamás jegyző: A PVK Kft. azért merült fel ebben az esetben megoldásként, és én arra kaptam felhatalmazást, hogy keressek rá megoldást, hogy adott esetben a Levendula utca megépülhessen még az ide évben, tehát azért merült fel a PVK Kft., mert a közbeszerzési törvény alapján, amennyiben az önkormányzat olyan céggel köt vállalkozási szerződést, amely fölött ő döntő befolyással bír, tehát legalább 50%-ban tulajdonos, és ez a PVK Kft. esetében teljesül, illetőleg a cég a bevételeinek a 80%-át kizárólag a tulajdonosától szerzi, ez is teljesül, akkor a közbeszerzési eljárás szabályainak mellőzésével is meg lehet bízni ilyen volumenű vállalkozási tevékenységre, ami egyébként közbeszerzési eljárás köteles lenne. Tehát ebben az esetben nem kerül sor közbeszerzési eljárás lefolytatására. Ez egy speciális kivétel a törvényben, ezt nevezik úgynevezett in-house eljárásnak, amikor a saját cégemmel végeztetek el valamit. Ez nyilván időt spórol az egyik esetben, hiszen alap esetben is olyan 3 hónap körül van egy egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatása, itt pedig egy egyszerű vállalkozási szerződés megkötéséről lenne szó. Másrészt az első elgondolás az volt, hogy talán rugalmasabb a piaci lehetősége, de ezt nem tudom, lehet hogy erre több időre lenne szükség, hogy ez kiderüljön, hogy ez az olcsóbb forma, vagy egy nagyobb volumenű útépítésben közbeszerzési eljárásba betenni ezt a csomagot. Ezt én nem tudom eldönteni. Ebben az esetben nem kellene se a régi, sem az új közbeszerzési szabályokat figyelembe venni, hiszen a saját cégünkkel kötnénk szerződést. A másik része a határozati javaslatnak: ott arra kaptam megbízást, hogy dátumokkal készítsek egy ilyen ütemtervet, ami tartható, hogy a jövő évben az útépítések lehetőség szerint tavasszal kezdődjenek és ne az ide év példája alapján húzódjon a dolog. Az, hogy mennyi pénz lesz, és milyen utat akar az önkormányzat felújítani, annyiban a bizottsági elnök urat had pontosítsam, hogy Önök határozzák meg számunkra. Nem mi fogjuk megmondani a költségvetést, de nyilván ameddig a takaró tart, addig lehet nyújtózkodni. Mi annak megfelelően fogjuk ezeket az eljárásokat előkészíteni. Én csak arra tettem itt az ütemezésben javaslatot, hogy ez a munka induljon el akár már idén, és az egyértelmű, hogy az idei évben még nem lehet határozattal kötelezettséget vállalni a jövő évi költségvetés terhére, de mégis a tervezést el kellene azért kezdeni. Figyelembe véve ezeket a hónapokat és remélem elfogadásra kerül az a javaslat is, hogy pontosabb kiviteli tervek, illetőleg helyszínrajzok, metszetrajzok és egyéb kiviteli dokumentációk alapján kerüljön ez az út megépítésre. Ennek is van egy időigénye, mert ha a bizottság, illetve a testület készítene egy rangsort erre vonatkozóan ezekre a meghatározott utakra, elkészülnének a kiviteli dokumentációk, és azt már 2016. januárjában el tudnánk indítani közbeszerzésre. Akkor már március végére, április elejére van egy nagyobb volumenű lefolytatott közbeszerzési eljárásunk, ami alapján ennek az ütemtervnek megfelelően, akár már május 2-án el lehet kezdeni az útfelújításokat. Én erre kaptam felkérést, hogy ezt dolgozzam ki. Én egy ilyen ütemtervet tarthatónak látok. Sági György képviselő: A Levendula utcával kapcsolatban egy műszaki terv készült annak idején a kivitelezésről, nem tudom, kimaradt onnan valami, hogyan tervezték meg ezt az utat? Ha kimaradt valami, akkor tényleg felelősöket kellene keresni. A rendelettel kapcsolatban, én nem akartam jegyző úr kenyerét elvenni és elnézését kérem, ha esetleg ezzel megsértettem volna Önt. Én átnéztem ezt az egészet, és az tarthatatlan hogy polgármester úr dönt mindenben, és én óva intem polgármester urat, hogy bármiben is döntsön, főleg ekkora összegekben, hiszen „ráverik a balhét”. Hát itt kristály tisztán látszik, a Levendula utca tökéletes példája, hogy a másik utcában mart aszfaltot raktak, tisztán látszik, hogy valakik ügyesen megoldották, majd a polgármestert teszik ki mellvértként. Én javaslom polgármester úrnak, hogy ezt ne támadásnak vegye, és ne úgy érezze, hogy én csorbítani akarom a hatalmát, hanem úgy érezze, hogy ossza meg a felelősséget, és ne egyedül „vigye el a balhét”. Úgy 14

érzem, engem jó szándék vezérel, a képviselő-testület lett megbízva azzal, hogy a falu vagyonával gazdálkodjon, hát akkor döntse el ő és ne egy személy. Útépítéssel kapcsolatban nagyon igaza van jegyző úrnak abban, hogy most kell elkezdeni. Ha elfogadja a képviselő-testület azt a javaslatot, amit annak idején Monostori úr is javasolt, járjuk be a falut és mérjük fel; nem minden útra kell építési engedély, van ahol csak kátyúzni kell; nézzük meg, készítsünk jegyzőkönyvet, és amit terveztetni kell, azt terveztessük, ami nem tervköteles azt tegye bele a következő évi tervbe. Amikor a 2016-os költségvetés készül, akkor már van egy műszaki tartalom, hogy milyen utakat szeretnénk, egy árazatlan költségvetés, amit meg lehet pályáztatni. E mellé biztos, hogy felsorakoznak komolyabb cégek is. Szabó István alpolgármester: Én is azt javaslom az 1. határozati javaslattal kapcsolatba, hogy halasszuk el a Levendula utca ez évi útépítését, szerintem a PVK Kft. nincs erre felkészülve, hogy megoldja ezt a feladatot, még külsős bevonással sem. Későn tudtunk dönteni, mert nem tudtuk, mekkora szabad felhasználású összeggel rendelkezünk, ami alapján beruházásokat tervezhetünk. Késett a műszaki tartalom meghatározása, tehát nagyon megcsúsztunk, most már ne kapkodjunk. A 2. határozati javaslattal kapcsolatban: túl sok konkrétumot azért ne nagyon fogadjunk el, összeget abszolút nem tudunk elfogadni, max. annyit, hogy készítsük elő a következő évi útépítések menetét, de igazából megvan az a lista is, nyár elején többen is körbe jártuk ezeket az utcákat, akkor a műszaki tartalom meghatározásra került, és nincs most olyan homály, hogy melyik utcákat kellene felújítani. Egyrészt már született egy sorrend, ami közbeszerzési kiírásra került, ezek az utcák továbbra is elsőbbséget élveznek, illetve kihúztunk jó néhány utcát, mert a forrásaink kevesek voltak. Ha már tudjuk, hogy jövőre mennyi forrás áll rendelkezésre, lőjjük be azt, hogy májusra legyen már egy közbeszerzési kiírás, hogy június elején már el tudjuk kezdeni a kivitelezést. Találjuk meg erre a megfelelő embereket. Székely László polgármester: Sági György képviselőhöz: Nem küzdök azért, hogy én döntsek, de most per pillanat a szabályzatunk alapján nekem kell dönteni. Én támogatom azt a közbeszerzési módosítást, hogy a képviselő-testület döntsön benne, ha ez így lesz, akkor nyilván megváltozik a helyzet. A másik: el tudom fogadni azt, ha az 1. határozati javaslatot nem támogatja a bizottság, valóban több ok is van arra, hogy a jövő évi tervezésnél vegyük figyelembe. A 2. hat. javaslattal egyetértek és azt javaslom, hogy az első bekezdést hagyjuk el belőle, és akkor a többi elfogadható. Több érdemi hozzászólás nem történt. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Megkezdi a szavazást. Először szavazásra teszi fel Székely László polgármester módosító indítványát, mely szerint a 2. határozati javaslat első bekezdését töröljék. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a módosító indítványt 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta. 116/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság támogatja azt a módosító indítványt, mely szerint a „Döntés a Levendula utca kivitelezéséről, valamint a 2016. évi útfelújítási program előkészítéséről” tárgyú előterjesztés 2. határozati javaslatának első bekezdését töröljék. * 15

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel az 1. határozati javaslatot. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság az 1. határozati javaslatot egyhangúan, 5 ellenszavazattal elutasította. 117/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a „Döntés a Levendula utca kivitelezéséről, valamint a 2016. évi útfelújítási program előkészítéséről” tárgyú előterjesztés 1. határozati javaslatát elutasította. * Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel a módosított 2. határozati javaslatot. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a módosított 2. határozati javaslatot 3 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta.. 118/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a Döntés a Levendula utca kivitelezéséről, valamint a 2016. évi útfelújítási program előkészítéséről” tárgyú előterjesztés 2 határozati javaslatát a módosítással a képviselő-testületnek elfogadásra javasolja.

*****

7. napirendi pont Előterjesztő: Székely László polgármester Tárgy: Előirányzat biztosítása idősek világnapjára

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Röviden ismerteti az előterjesztés lényegét. Hozzászólás nem történt. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel a határozati javaslatot. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a határozati javaslatot egyhangúan, 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta és az alábbi határozatot hozta. 119/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a „Előirányzat biztosítása idősek világnapjára” tárgyú előterjesztés határozati javaslatát elfogadásra javasolja.

16

8. napirendi pont Előterjesztő: Sági György képviselő Tárgy: Egyéni képviselői indítvány kapcsolatban

a befizetett

közműfejlesztési hozzájárulásokkal

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Én érdekelt vagyok ebben a kérdésben, ezért bejelentem érintettségemet. Dr. Tarjányi Tamás jegyző: A szavazás úgy szól, hogy amennyiben a képviselő jelzi érintettségét, akkor a képviselő-testület szavaz az összeférhetetlenség megállapításáról, tehát aki azt mondja, hogy az adott képviselő összeférhetetlen, az igent nyom, aki pedig azt mondja, hogy ettől független részt vehet a szavazásban, az pedig nemet. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel, hogy a bizottság összeférhetetlennek tartja-e, hogy Somogyi Farkas Tamás a napirendi pont határozati javaslatáról történő szavazásban részt vegyen. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság 3 nem szavazattal, 1 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta. 120/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság nem tartja összeférhetetlennek, hogy Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke az „Egyéni képviselői indítvány a befizetett közműfejlesztési hozzájárulásokkal kapcsolatban” tárgyú előterjesztés határozati javaslatáról szavazzon. * Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Van-e hozzászólás? Sági György képviselő: Ezt az egész ügyet még a 2013-as évben kezdtem el, amikor még nem voltam képviselő; megkeresett néhány pátyi lakos, hogy közműfejlesztési hozzájárulás címén szednek be tőlük pénzt. Kértünk egy állásfoglalást a kormányhivataltól, ahol világosan leírták, hogy 2012. január 1-től a lakosságtól nem lehet szedni ezt a díjat. Született erről egy bizottsági döntés is, azok a képviselő urak, akik most itt ülnek, javarészt ott ültek azon a pénzügyi bizottsági ülésen, Guba jegyző úr is jelen volt, és egyhangúlag elfogadták, hogy igen, 9 millió forintot elkülönítenek a költségvetésből, és visszafizetik a lakosságnak a törvénysértő módon beszedett pénzt. Majd valami történt a testületi ülésig, ott már a jegyző úr az Étv-28.§-ára hivatkozva azt mondta, hogy nem jár vissza a lakosságnak az az összeg, és így nem kapták vissza azok az emberek a befizetett pénzüket. Néztem egy ilyen szerződést, és a tartozás-elismerő nyilatkozatban szó sem volt közműfejlesztésről, csak leírták, hogy 600 ezer forinttal tartozol, fizess. Úgy érzem, ezt a pénzt vissza kell fizetni, ezért hoztam bizottság elé. Több érdemi hozzászólás nem történt. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel a határozati javaslatot. 17

A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a határozati javaslatot 3 tartózkodással, 2 igen szavazat mellett elutasította. 121/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság az „Egyéni képviselői indítvány a befizetett közműfejlesztési hozzájárulásokkal kapcsolatban” tárgyú előterjesztés határozati javaslatát elutasította.

*****

9. napirendi pont Előterjesztő: Sági György képviselő Tárgy: Egyéni képviselői indítvány a Levendula és Erkel utcák útépítésével kapcsolatban

Sági György képviselő: Úgy érzem, előbb elmondtam a Levendula utcával kapcsolatos problémáimat, elrontottak bizonyos dolgokat, aztán még követelnek 56 milliót, majd odébb állnak. Nem tudom, van-e lehetőség még arra, hogy mennyi jóteljesitési garancia volt ebben az egészben és az ki lett-e már fizetve? Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Csak pontosítani szeretnék néhány tényt, illetve adatot. A Levendula utcában út- és közvilágítás építés volt a korábbi közbeszerzési eljárás tárgya, ez 56 millió forint útépítést és 16 millió forint közvilágítás építést tartalmazott, ebből állt össze a 72 millió forint. Bár ez is 2014-es kivitelezés volt, 2015-ben került sor a kifizetésére, tudjuk milyen okok és körülmények között. A szerződésben ki volt kötve jóteljesitési garancia, ezt én a mai napig nem engedtem kifizetni, bár a kivitelező először csak felszólított, majd ügyvéd útján is kéri ezt vissza. Én azon az állásponton voltam, és vagyok,hogy amíg a közbeszerzési eljárással kapcsolatban vizsgálat tart, illetőleg ez a gázelosztó - nem felelősöket keresve – de nem készült el, illetőleg nincs befejezve, függetlenül attól, hogy ez a kivitelezőnek felróható, vagy nem, én nem engedtem visszafizetni ezt a jóteljesitési garanciát. 1,6 millió forintra emlékszem. Székely László polgármester: Szeretném világossá tenni, hogy az 56 millió forint nem pluszban van, hanem annyit fizetünk az egészért a Földgéptransznak és ebben benne van az Erkel utca aszfaltozása is. A gázfogadó, ami az útban benne van, azért van ott, mert a tervező elment a gázművekhez és egyeztetett velük, csak a gázműveknél ez a fogadóállomás nem szerepel. Tehát a nyilvántartásukban nem szerepel. Ez még a Tsz idejében került oda, és mivel elég nagy bokor eltakarta, és az útépítő azt hitték, hogy az út a bokor mellett fog elmenni, de miután kimérte a geodéta, akkor jöttek rá, hogy ez pont a szélénél van. Akkor leállt az egész építkezés, és én mondtam nekik, hogy azt meg ne próbálják, hogy nem csinálják meg, legalább kerüljék ki, de az utat mindenképpen építsék meg. Ezért került ilyen helyzetbe, tudták, le is álltak, de én mondtam, hogy a téli útépítési tilalom előtt fejezzék be, és amikor el tudjuk intézni a gázfogadó állomás áthelyezését, akkor fogják azt a két m2-t leaszfaltozni. Egyébként intézzük ennek az áthelyezését, nem olyan egyszerű, kb. 300 ezer forintba fog kerülni, és durván két hét alatt, ha a gázművek is hozzájárul, akkor az Erkel utca felől csinálnak egy másik ilyen fogadót, és akkor lehet megszüntetni ezt a gázfogadó állomást. Ha valaki úgy érzi, hogy vizsgáljuk ki, csinálja, de úgy gondolom, nagy visszaélés nem történt ebben. 18

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Időközben polgármester úr nagyjából elmondta, én csak annyit akartam reagálni, hogy az útra vonatkozóan képviselő-testületi döntés szükséges ahhoz, hogy ha valamilyen műszaki felülvizsgálattal kapcsolatos igénye van a tulajdonosnak, itt a jelenleg zajló eljárások azok kizárólag a közbeszerzési eljárás jogi részét érintik, az út minőségét és műszaki kivitelezését nem. Több érdemi hozzászólás nem történt. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel a határozati javaslatot. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a határozati javaslatot 4 tartózkodással, 1 igen szavazat mellett elutasította. 122/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság az „Egyéni képviselői indítvány a Levendula és Erkel utcák útépítésével kapcsolatban” tárgyú előterjesztés határozati javaslatát elutasította.

*****

10. napirendi pont Előterjesztő: Sági György képviselő Tárgy: Egyéni képviselői indítvány kapcsolatban

a

közbeszerzési

eljárások

szabályrendszerével

Sági György képviselő: Az előbb már elmondtam mi a célom az egésszel. Az lenne a célszerű, hogy egy közösség döntse el, akit a választásokon megbízott a választópolgárok összessége, hogy ő gondoskodjon a településünk jövőjéről. Úgy érzem a polgármester túl nagy hatalmat kapott ami szerintem nem indokolt, és nem őt bántva, vagy csorbítva a hatalmát, azt látom, hogy itt nagyon sok vezérfigura jelent meg polgármester úr háta mögött az elmúlt 4 év alatt, és mindig a polgármester úr volt a spiccen és mindig őt szapultuk, közben hátulról meg nagyon ügyesen osztották az észt, meg a lapokat, bizonyos alpolgármesterek, emberek. Ezért azt gondoltam, hogy ezt nem biztos, hogy tovább így kellene hagyni, jöjjön vissza a testülethez a döntés. Ezáltal nyilván kicsit egyszerűbb lesz az élete mindenkinek, és akkor legalább képben van a képviselő is, hogy mégis milyen utakat és milyen műszaki tartalommal akarunk megépíteni, és nincsenek ilyen anomáliák, amilyenek pl. a Levendula utcával voltak. Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Én most részben instrukciókat fogok kérni, illetőleg csak annyiban csatlakoznék Sági úr által elmondottakhoz, hogy én magam is jeleztem korábban testületi ülésen, hogy átgondolásra javasolom a jelenlegi közbeszerzési szabályzatot, mert az nem biztos, hogy mindenben a képviselő-testület és a település érdekeinek megfelelő. Én annyiban szeretnék instrukciókat kérni, hogy most van az a helyzet, akár a bizottságok, akár a képviselő-testület előtt, hogy meghatározza azokat a fórumokat, ahol szeretné, hogy a döntésbe bekapcsolódhasson. Itt a közbeszerzési eljárásnak alapvetően három részét különítjük el. Az első az előkészítő folyamat, a második az maga az effektív érdemi közbeszerzési eljárás, és van egy harmadik rész, a kivitelezés. A döntéshozónak, tehát az 19

önkormányzatnak, vagy az általa döntéshozatalra felhatalmazott személynek, jelen esetben a polgármesternek, kettő esetben kell dönteni. Az első eset az a műszaki dokumentáció és az ajánlattételi felhívás jóváhagyása, amikor meghatározza, hogy mi kerüljön kiírásra és milyen feltételekkel. Ezt előzi meg egy műszaki előkészítő folyamat, ezután zajlik az effektív közbeszerzési eljárás. Ebben vesz részt egy ún. bíráló bizottság, amely szakmai bázist adna ennek az eljárásnak az eldöntéséhez, majd ennek a végén újra a döntéshozó elé kerül az eljárás vége és ő pedig dönt arról, hogy ki lesz ennek a nyertese. Ez alapján kezdődhet meg az effektív kivitelezés. A jelenlegi szabályzat alapján, amikor a képviselő-testület dönt valamilyen munkáról, vagy egy előirányzat biztosításáról, akkor – hangsúlyozom – a jelenlegi szabályok miatt, a további eljárás teljes egészében kikerül az ő hatásköréből, átkerül egy háromtagú bíráló bizottsághoz és a polgármesterhez. Tehát a szabályzat alapján a képviselő-testület legközelebb az eljárás végeredményekor kérdezheti meg, hogy mi, és hogyan történt. Erre jeleztem, hogy szerintem ez nem jó, és én éreztem ezt a bizonytalanságot, bizalmatlanságot, feszültséget a képviselők körében, hogy valamire megszavaztak pénzt, de a folyamat későbbi része kikerül az ő látókörükből, egészen odáig, hogy ki és milyen módon pontosítja a műszaki tartalmat, és milyen feltételek alapján kerül kiválasztásra a kivitelező. Ezért azzal a javaslattal éltem, illetőleg ebben szeretném kérni a javaslatokat, hogy a) kik legyenek, milyen fórum legyen az előkészítő, a műszaki tartalom meghatározója. Ebben a jelenlegi háromtagú bíráló bizottság létszámát én javasolnám felemelni akár 5 főre. Átgondolásra javasolnám azt a megoldást is, hogy a jelenlegi szabályozás alapján egy megválasztott bíráló bizottság van, aki minden eljárásban részt vesz, függetlenül attól, hogy ott mondjuk élelmiszervásárlásról, útépítésről stb. építésről van szó. Ez nem biztos, hogy helyes, mert ebben a három főben biztos, hogy nem lesz meg az a műszaki szakértelem, ami ezekhez az eltérő eljárásokhoz szükségesek. Ezért átgondolásra javaslom azt is, hogy adott esetben mindig az adott közbeszerzési eljárás kiírásakor döntsön testület arról, hogy kiket választ meg a bizottság tagjának, hiszen kötelezettsége is, hogy megfelelő pénzügyi, jogi és műszaki végzettségű személyek vegyenek részt a bíráló bizottságban. Ezt is pontosítani szükséges, mert sok esetben ezt is félreértésnek láttam. A közbeszerzési eljárás logikája alapján ez biztosítaná azt a garanciát, hogy ne az döntsön, aki az eljárásban részt vesz, hogy valamilyen független elem is megjelenjen, ezek a tagok a szakmai előkészítést és jóváhagyást végzik, de az ő jóváhagyásuk után magának a döntéshozónak ezt az általuk elkészített munkaanyagot jóvá kell hagyni. Ezáltal válik az egy közbeszerzési kiírássá. Ez jelen estben a polgármester. Én azt gondolom, hogy itt lehet egy igénye a testületnek, hogy akár ő, akár valamelyik bizottsága bekerüljön döntési helyzetbe. Itt megfelelő jogszabályi keretekkel, zárt ülés formájában lehet ezeket a döntéseket megtenni. Ezután valamilyen fórum, akár a hivatal, akár egy külső megbízott vállalkozó, lefolytatja a közbeszerzési eljárást, kiküldi a dokumentációkat, elvégzi a szükséges feladatokat. Én ebben is változtatást javasolok, ami az én részemről igen erős kritika volt, hogy nem itt történik a borítékok felbontása, nem ide érkeznek be az ajánlatok, tehát én már csak egy olyan dokumentumot kapok, hogy valaki valahol felnyitott egy borítékot, és abban szerepelt valami. Ez számomra nem jelent megfelelő jogi garanciát, én ezért egyébként nem néztem jó szívvel a jelenlegi eljárást sem, a korábbiakról ugye nem tudtam. Ez csak egy technikai kérdés, apróság, de azt gondolom, hogy óriási garanciális jelentősége van annak, hogy egy általam megbízott személy valahol kinyit egy borítékot és utána megmondja, hogy abban mi volt, vagy én kinyitom és megnézem, hogy mi van benne. Ezután a bíráló bizottság az előre megadott és jóváhagyott szempontok alapján értékeli a pályázatokat, elvégzi a szükséges momentumokat és visszakerül a döntéshozó elé újra az eljárási javaslat, és akkor kerül kiválasztásra a kivitelező, vagy a beszerző, vagy a beszállító. Tehát azok a pontok, amiket hangsúlyoztam, maga a bíráló bizottság és a két döntéshozói pont lenne az, amit meg kellene határozni, vagy javaslatot tenni, hogy azt hogyan készítsük elő, hiszen én most a saját fejemből ezt megteszem, csak nem szeretném, hogy akkor majd októberben kezdjünk ezen vitatkozni, hiszen akkor más irányba készítjük elő. Testület legyen? Bizottság legyen? Egy személy legyen, több személy legyen? Ebben viszonylag széles a képviselőtestületnek a döntési joga.

20

Sági György képviselő: Nekem nagyon szimpatikus amit jegyző úr elmondott, ezzel egyet tudok érteni. Én azt mondom, hogy mind a három részben vegyen részt a képviselő-testület, ne bizottság, hanem a testület, hiszen őt bízta meg a településünk az irányításra. A műszaki dokumentációba beleérteném azt is, hogy milyen minőségű cégeket lehessen megbízni, tehát nem csak a műszaki tartalomra gondoltam, hanem számomra nagyon fontos pl,. hogy mennyi jóteljesitési garancia marad itt, hosszabb ideig itt tartani a jóteljesitési garanciáját, és meg kell vizsgálni, hogy a cég milyen személyi állománnyal rendelkezik, volt-e sorban állás az elmúlt években, ha alvállalkozót alkalmaz, akkor bekerülés 10%-nál magasabb összegű alvállalkozónál ugyanazok a kritériumok érvényesüljenek rá is, mint a fővállalkozóra, tehát ilyenekre gondoltam, hogy ezeket is be kellene tenni és súlyozni kellene ezeket a dolgokat, továbbá a borítékokat itt felbontani a hivatalban. Régen ez így volt, ez a tisztességes, tehát hogy esélye ne legyen a bíráló bizottságnak szimpátia alapján dönteni. Szabó István alpolgármester: Az egész arról szól, ami szerintem országos probléma, nem csak Pátyra jellemző, a bizalomhiány. És a bizalomhiánynak van alapja, kétségtelen. Az, hogy a képviselő-testület tudjon dönteni, ahhoz jó előkészítés kell, megfelelő információk kellenek. Évek óta azt mondom, hogy a megfelelő pozíciókra megfelelő emberek kellenek, legyen az hivatalon belüli pozíció, vagy műszaki előkészítő, jogi tanácsadó, vagy akármilyen szakértő, és sajnos belefutunk folyamatosan ebbe, hogy azok az előkészítések nem megfelelőek, belefutottunk olyanokba, hogy az általunk megbízott, állítólag jól felkészült szakember nem megfelelő precíz anyagot adott le, és ezért nagyon sokszor rossz döntést hoztunk, vagy előre nem látható problémákba futottunk bele. Lehet keresni, hogy hol a felelősség, a politikai felelősség persze a képviselő-testületé. A jelenlegi szabályzatot mi fogadtuk el, a döntést lepasszoltuk a képviselő-testületről egy döntőbizottsághoz, a polgármesterre, vagy magára a közbeszerzési tanácsadóra. Támogatom, hogy legyen egy új közbeszerzési szabályzatunk, ahogy jegyző úr most itt előadta, bár azt gondolom, hogy nehéz a megfelelő embereket megtalálni. Dr. Tarjányi Tamás jegyző: A közbeszerzési eljárás arról szól, hogy nem csak tisztességesen kell eljárni, hanem tisztességesnek is kell látszani. Az, hogy értelmezhetetlenek és rosszak a jogszabályok, azzal egyetértek, ez nem rajtunk múlik. Amit Sági úr mondott, a közbeszerzési eljárás során a jelenlegi gyakorlatban a pátyi önkormányzat kiengedte a döntési jogot a kezéből a műszaki, pénzügyi, egyéb paraméterek meghatározásával kapcsolatban, és azt egy általunk megbízott előkészítő ember és egy általunk megbízott közbeszerzési tanácsadó, kettesben összerakták. Én azt gondolom,, hogy azt az elvet kell vallani, hogy az ár mellett igenis egyéb tényezőket is figyelembe kell venni, tehát meghatározhatóak előre a kivitelezővel szemben támasztott műszaki követelmények, meghatározhatóak vele szemben pénzügyi követelmények, stb. Az ajánlatának egy része az ár, és adott esetben lehet benne eltérő szempontrendszer is. pl. ki mennyi garanciát ad. Az egész eljárásnak a 80 %-a az előkészítésnél dől el, utána a bíráló bizottság egyszerűen egy táblázatot tölt ki és leteszi a javaslatot, a döntéshozónak pedig két lehetősége van, vagy elfogadja, vagy máshogy dönt, de akkor azt kell megindokolnia. Ha viszont rossz az input, amit betettünk az egész eljárásba, akkor rossz lesz a végeredmény is. Én azt gondolom, hogy a testületnek egy kicsit azon is változtatni kell, hogy egy közbeszerzési eljárásnak nem tisztán az a költsége, ami az adott beszerzéshez társul, hanem, pl. ha veszek egy autót, annak utána vannak fenntartási költségei is. Magának az előkészítésnek meg a kivitelezésnek is van költsége, valamilyen projekt szinten kell ezeket átgondolni, és megtérülnek ezek a költségek én azt gondolom. Az előterjesztéshez határozati javaslat nem készült, döntéshozatal nem történt.

***** 21

11. napirendi pont Előterjesztő: Sági György képviselő Tárgy: Egyéni képviselői indítvány a PVK Nonprofit Kft. számára kifizetett tulajdonosi pótbefizetésekkel kapcsolatban

Sági György képviselő: Az a problémám, hogy már nem egyszer jeleztem, hogy a Juhász úr féle probléma jelentkezni fog, nem terveztük be a költségvetésbe, sőt több perrel kapcsolatban is jeleztem, hogy vigyázat, kifizetések lesznek. A képviselő-testület beledugta a fejét a homokba és most itt a probléma, hogy ki kellett fizetni 21 millió forintot. Jegyző úr javaslata az volt a testületi ülésen, hogy üljünk le Juhász úrral és tárgyaljunk, hátha kicsit olcsóbb lesz, és aztán semmi nem történt, ez plusz 4 millió forint többletkifizetést jelentett, ha jól számolom. Arra sem voltunk képesek, hogy leüljünk Juhász úrral, és mi vagyunk a döntéshozók. Úgy gondolom, azért, hogy érezzük ennek az egésznek egy kicsit a hátrányát, legalább az 50% tiszteletdíjról mondjon le a testület, ez lenne a sportszerű. Ezért adtam be ezt az indítványt. Nyár közepén már egyszer kezdeményeztem, akkor nem tudtam jelen lenni az ülésen, akkor nem ment át a javaslatom. Másik problémámat szintén jeleztem a PVK Kft-vel kapcsolatban; 2011-2012 óta rendszeresen tartozik a PVK Kft. az önkormányzatnak több tízmillió forinttal. Mindig tervezgetjük, hogy majd visszaadja, de állandóan csak töltjük bele a pénzt, nem tudja visszaadni. Ezeket le kellene már tisztázni a PVK Kft-vel kapcsolatban. Dr. Monostori Ernő bizottsági tag: Képviselő úr a határozati javaslatában, „megtérülésig megvonja”; itt a megtérülésnek milyen esélyei lehetnek? Sági György képviselő: Meg kell nézni, hogy a képviselői tiszteletdíjak mennyibe kerülnek évente, és amíg el nem fogy a Juhász úrnak kifizetett 20 millió, amíg az el nem fogy, addig 50% a tiszteletdíj. Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Az ügyvéd urat nem tisztem megvédeni, de annyit el kell mondanom, hogy ő egyeztetett szóban és írásban is Juhász úr jogi képviselőjével, az írásbeli levelezést láttam is, sajnos semmiféle hajlandóság nem volt részükről a megegyezés iránt. Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Szavazásra teszi fel a határozati javaslatot. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a határozati javaslatot 2 tartózkodással és 1 ellenszavazattal, 2 igen szavazat mellett elutasította. 123/2015. (IX. 22.) pénzügyi és településfejlesztési bizottsági határozat A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság az „Egyéni képviselői indítvány a PVK Nonprofit Kft. számára kifizetett tulajdonosi pótbefizetésekkel kapcsolatban” tárgyú előterjesztés határozati javaslatát elutasította.

*****

22

Somogyi Farkas Tamás, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke: Bezárja az ülést.

*****

határozatok:

105-től 123-ig

Kmf.

Somogyi Farkas Tamás Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke

Gábor Ákos Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság alelnöke

23