PARLAMENT A leghátrányosabb helyzetűeknek: zászlóshajó
Városok vonzása
A fejlesztési források felhasználási szabályainak egységesítése, a régiók szerepének növelése és a források elaprózódásának megakadályozása a célja a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizációról szóló országgyűlési határozati javaslatnak – erről beszélt az önkormányzati és területfejlesztési miniszter május végi expozéjában. Bevallottan a kormányzat célja az is, hogy növeljék a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörét, ezért középszinten a régió hatás- és jogköre a fejlesztés. A támogatási döntéseknél pedig kiemelten figyelnek a területi hatásokra – a leghátrányosabb kistérségek támogatására és a fejlett régiók további dinamizálására – hangzott el a miniszteri bevezetőben. Azt pedig, hogy melyik kistérség legyen a kedvezményezett, nemcsak gazdasági és foglalkoztatási, hanem társadalmi és szociális szempontokat is figyelembevéve döntik el. Ezt az elképzelést mind a hét országos önkormányzati érdekszövetség támogatta. Lamperth Mónika (akkor még ÖTM miniszter) felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy a magyar népesség 67 százaléka városokban él. „Miközben a leszakadt térségek felzárkóztatását nagyon fontosnak tartjuk, a városi dimenzióval kiemelten kell
foglalkozni, mert a városok fejlesztése húzza magával az egész térséget” – mondta Lamperth Mónika. Megítélése szerint nem biztos, hogy minden faluban lesz munkahely, az viszont elfogadott, hogy valaki 20–30 kilométert utazzon a munkahelyére.
Új kistérségi besorolás A minisztérium adatai alapján egyébként a 168 kistérségből 95 hátrányos helyzetű és 48 leghátrányosabb helyzetű kistérség. Az új kistérségi társulási besorolás alapján körülbelül hasonló lesz a nagyságrend: hátrányos helyzetű kb. 92–93 körül lesz, míg a 48 leghátrányosabb helyzetűek száma 40-re csökkenhet. A kormány az ország lakosságának leghátrányosabb – a népességszám alapján – 10 százalékát érintő kistérségeknél „zászlóshajó programot” indít, ami az európai uniós források koncentrált, célzott felhasználását jelenti ezekben a kistér-
ségekben – jelentette be a miniszter. Az önkormányzati bizottságban vita leginkább azon volt, hogy a regionális fejlesztési tanácsok – mivel delegált képviselőkből állnak – mennyire jogosultak arra, hogy régiók egészére vonatkozóan jelentős, pénzügyi döntéseket hozzanak. „Tudomásul kell venni, hogy a regionális átszervezés olyan vonatkozásban, ahogy a kormányzati szándék lett volna, hogy képviseleti régiók kerüljenek kialakításra, sajnos az ellenzék hozzáállása miatt nem sikerült. Tudomásul kell vennünk, hogy delegált régiók vannak, nyilván erre próbáljuk telepíteni az Európai Unióban többé-kevésbé alkalmazott döntési rendszereket – mondta Balogh József, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság többségi véleményének szocialista előadója.
Jó az új mutatórendszer Az MSZP vezérszónoka, Kárpáti Tibor úgy vélte, a javaslat politikamente-
sen biztosítja a pénzforrásokat. Támogatta, hogy azokra a legalacsonyabb mutatóval rendelkező kistérségekre, ahol az ország lakosságának tíz százaléka él, kormányzati komplex programot dolgozzanak ki, s ezek legyenek a zászlóshajó programok. A komplex mutatórendszer jelentősen módosul a 2001-es szabályozáshoz képest – mutatott rá a szocialista képviselő –, olyan részmutatók kerülnek a rendszerbe, amelyek révén pontosabb képet kaphatunk egy-egy kistérség fejlettségéről. Így nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi és szociális mutatócsoport, 25 százalék helyett 40 százalék lesz, és kisebb súllyal szerepelnek a gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási mutatók, 75 százalék helyett 60 százalékkal. A legfontosabb új mutatók közül kiemelte a gazdaság területén a helyi iparűzési adóerő-képesség megjelenését, amely a korábbiaknál sokkal jobban fejezi ki a gazdasági erőt egy településen. Gulyás József (SZDSZ) a javaslatot megalapozott, körültekintő előterjesztésnek nevezte, amelyet az SZDSZ támogat. Kiemelte, hogy az önkormányzati érdekszövetségek képviselői nem egyszerűen támogatták, hanem elismerőleg támogatták az elkészített javaslatot. Az SZDSZnek, mint mondta, nincsenek alkotmányossági aggályai, mint az ellenzéknek.
2007. június–július ÖN • KOR • KÉP
3
PARLAMENT Az új mutatórendszerrel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott fejlesztéspolitikai célokkal összhangban ez a javaslat alapvetően jól fogalmazza meg, mérhetően, kontrollálhatóan, az átláthatóságot biztosító módon azt a feltételrendszert, amely világossá teszi, miként lehet hozzáférni hatékonyan a fejlesztési forrásokhoz. Pártja támogatja a városok fejlődésének erősítését is. Ugyanakkor utalt arra, hogy – az országos területfejlesztési koncepcióban és a kormányprogramban megfogalmazott célokkal összhangban – ha ezt a feltételrendszert és ezt az országgyűlési határozatot fogadják el, akkor a fő kérdés az lesz, hogy azok a pályázatok, amelyeket kiírnak, a lehető leghatékonyabb felhasználást biztosítsák.
Ellenzéki alkotmányos aggályok Tasó László, a Fidesz szónoka elismételte, hogy alkotmányosan aggályosnak tartják az előterjesztést. Az uniós források felhasználásának jelenlegi és tervezett rendje szerinte azzal sérti az alkotmányt, hogy akadályozza „a minden hatalom birtokosának, a népnek választott képviselői útján történő hatalomgyakorlását”. Aggályosnak nevezte azt is, hogy a döntéshozatal rendszeréből a decentralizáció egyik korábbi szintjét, a megyét eltörlik. Így a közvetlenül választott képviselők nem
4
gyakorolhatják jogaikat, s egyszerű alkalmazottak döntenek majd a fejlesztési forrásokról. A decentralizáció elvének meghatározása, az új besorolási renddel szabályozott forráshoz jutás, valamint a kedvezményezettek körének meghatározására szolgáló módszer is jó tárgyalási alap – állapította meg Tasó László –, ezért az előterjesztés mindenki számára vilá-
gossá teszi, hogy a jelenlegi gyakorlat szöges ellentéte a leírtaknak. Az ellenzéki képviselő azt javasolta, hogy a kitörölt megyei szint helyett a kistérségi területfejlesztési tanácsokat juttassák forráselosztó szerephez. Ezzel megvalósulhatna az alkotmányban rögzítettek szerint az, hogy a választott tisztségviselők közvetlenül gyakorolják a rájuk ruházott hatalmat.
Az előterjesztésben az önkormányzati fejlesztéseket támogató források régiók közötti elosztása, valamint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb kistérségekben a források felhasználási rendje kisebb módosításokkal ugyan, de támogatható – közölte. Felvetette még, hogy azokon a településeken, ahol a roma lakosság aránya nagyobb, mint az országos átlag, ott a megoldandó prob-
Az államfő nem írta alá Új kistérségi társulások Alkotmánybírósági döntés értelmében kormányrendelet helyett a parlament határozatban szabályozta a kistérségi lehatárolást. Erről június közepén hoztak döntést a képviselők. A sarkadi kistérség feloszlatása ellen tiltakoztak az érintettek. Egyben a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a kistérségi társulásról szóló törvényt, amelynek melléklete módosítaná a besorolásokat. Gyászlobogókkal tiltakoztak Sarkadon, a Békés megyei kisvárosban a sarkadi kistérség feloszlatása ellen. Az Alkotmánybíróság döntésének értelmében a parlamentnek kormányrendelet helyett határozatban kellett szabályoznia a kistérségek lehatárolását. A kormány-előterjesztés módosítására egy szocialista képviselő kezdeményezte – többek között – a sarkadi kistérség megszüntetését. A fideszes polgármester emiatt tiltakozó levelet írt Lamperth Mónika – a
ÖN • KOR • KÉP 2007. június–július
történtek időpontjában még – önkormányzati miniszternek. A gyulai polgármester szerint viszont Sarkad tényleg rohamosan fejlődött az utóbbi időben, de körzetközponti funkciókkal nem rendelkezett. Az új formáció szerint a 11 érintett településből négy a szeghalmi, hét pedig a gyulai társulás tagja lesz. Az érintettek azt állítják, hogy a Sarkadi Többcélú Kistérségi Társulás megszűnésével 4 milliárdos támogatástól esnek el. A 11 település polgármestere szerint őket senki nem kér-
dezte meg arról, mit szeretnének. Jól működő közoktatási társulásuk, idősellátási társulásuk és közös orvosi ügyeletük veszélybe kerül – nyilatkozták. Ezzel párhuzamosan – az országban utolsóként – Kiskunfélegyházán és környékén is megalakult az ország 166. kistérségi társulása. A 167. és 168. „kistérség”, Budapest és Debrecen a korábbi szabály szerint nem volt része ilyen módon a kistérségi összefogásnak.
Hat helyett hét A kormány erdeti javaslata szerint – amelyet egyeztettek az önkormányzati érdekszövetségekkel – hattal több kistérségi társulás lenne Magyarországon a módosítás nyomán, igaz, tizennégyet kezdeményeztek. Ám a parlament végül
PARLAMENT léma is nagyobb az országos átlagnál. Ezért fontos lenne a gazdasági, szociális és a foglalkoztatási mutatóknál súlyozni a mutatókat a településeken élő roma lakosság arányával.
MDF: előrelépés a javaslat Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője jónak tartotta a javaslatot. Úgy értékelte, látható a kormány törekvése arra, hogy a fejlesztési pén-
még egy kistérségi társulás létét, a hévíziét is elfogadta. A mostani 168 kistérség helyett így 174 lesz a jövőben: az említetten túl az érdi, a debreceni, a kadarkúti, a pacsai, a zalakarosi és a záhonyi. Lamperth Mónika expozéjában hangsúlyozta, hogy a kormány a jövőben is pluszforrásokkal támogatja a kistérségi társulások önkormányzatait, s a kistérségi együttműködést sikertörténetnek nevezte. Az önkormányzati miniszter adatai szerint az elmúlt fél évben 58 önkormányzat kezdeményezte, hogy másik kistérséghez csatlakozzon, s közülük 35 élhet majd a lehetősséggel. A miniszter úgy vélte, ez a rendszer stabilitását mutatja.
Az együttműködők képessége is fontos A kormánypártiak többnyire a javaslat mellett érveltek. Az önkormányzati bizottság többségi véleményét elő-
zek elosztásának mércéje objektív legyen. „Az eddigi rendszer legnagyobb hibája a szubjektivitás volt, nem volt egy olyan kritériumrendszer, amelynek alapján az emberi tényezők, politikai hovatartozás és egyebek kiszűrésével lehetett volna mérni azokat a feltételeket, amelyek alapján a pénzek odaítélhetők.” Az MDF már csak ezért is
előrelépésnek tekinti a mostani javaslatot – hangoztatta a frakcióvezető. Jó dolognak minősítette azt is, hogy párhuzamosan azonos feltételeket próbál szabni a hazai és az európai uniós források elosztásánál. Megerősítette, hogy az MDF megőrizné a megyerendszert, ami nem jelenti azt, hogy a régiót nem fogadják el fejlesztési egységként.
Támogatják a kistérségek szerepének erősítését is. A városok fejlesztésével kapcsolatban hiányolta, hogy nem derül ki, ezen a területen mi a kormány célja, a mostani településszerkezet fenntartása, tehát a meglévő nagyvárosok további bővítése és terjedése, vagy pedig újabb kis centrumok létrehozása. Vagyis olyan kisvárosok fejlesztése, amelyek egy-egy térség központjává tudnak válni.
adó szocialista Balogh László arra hívta fel a figyelmet, hogy a 168 kistérségből jelenleg 93-ban egy város található. A fennmaradó 75 kistérségközpont szerepére két vagy több város is aspirálhat. A kistérségekben együtt dolgozó önkormányzatok együttműködési képességén is múlik az, hogy a városok és a hozzájuk szorosabban kapcsolódó települések elfogadják-e a mikrotérségi szerepet, vagy új kistérség alakítására törekednek. Az elmúlt évek együttműködési gyakorlata szerinte is inkább a kistérségi rendszer stabilitását erősítette. Az ellenzék azonban számos kifogást talált. Kovács Zoltán (Fidesz), az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének tolmácsolója például arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyméretű kistérségek működési nehézségekkel küzdenek. Ezért szerinte célszerű lenne ezeket megbontani, főleg, ha kétpólusú térségről van szó. De megállapította azt is, hogy az előterjesztés alapvetően politi-
kai döntést és nem az önkormányzati szféra igényeit figyelembe vevő előterjesztés.
deményezheti, a kezdeményezéshez csatolni kell a társulási tanács, a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács és a közigazgatási hivatal véleményét – szól az államfői kommüniké. A kormány által eredetileg benyújtott törvényjavaslat pedig ennek megfelelően csak olyan átsorolásokra tett javaslatot, amelyet az érintett önkormányzatok kezdeményeztek, és amelyeket a megyei és regionális fejlesztési szervek véleményeztek.
Megfontolásra visszaküldve Sólyom László köztársasági elnök július 3-án nem írta alá a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt, hanem megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek. A jogszabály mellékletében rögzítették ugyanis a kistérségi lehatárolások módosítását – megállapították a kistérségeket, a hozzájuk tartozó településeket és a kistérségek székhelyeit. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint a kistérségi beosztás megváltoztatásának rendjét a kistérségi társulásokról szóló törvény, valamint annak végrehajtási rendelete szabályozza. Ezek a jogszabályok pedig úgy rendelkeznek, hogy másik kistérségbe történő átsorolását a település önkormányzatának képviselő-testülete kez-
Törvénysértő átsorolások A törvénymódosítás parlamenti vitájában azonban – ahogy fentebb már jeleztük – szocialista kezdeményezésre elfogadtak két módosító indítványt. Ezekben olyan települések kistérségi átsorolása is szerepel, amelyek képviselő-testülete ezt nem kezdeményezte. Így arról a törvény és a kormányrendelet által meghatározott megyei és regionális fejlesztési szervek sem fejthették ki
2007. június–július ÖN • KOR • KÉP
5
PARLAMENT véleményüket. Az egyik ilyen – Sólyom László által kifogásolt – elfogadott módosító javaslat épp az, amely a jelenleg a sarkadi kistérségbe tartozó 11 település átsorolására, és a sarkadi kistérség, valamint Sarkad város kistérségközponti besorolásának megszüntetésére tett javaslatot. A törvényjavaslat indokolásából megállapítható, hogy a sarkadi kistérségéből – az abba tartozó önkormányzati képviselő-testületek részéről – egyáltalán nem érkezett a miniszterhez kezdeményezés átsorolásra – olvasható a köztársasági elnök közleményében. A másik módosító javaslat Mikepércs és Bocskaikert átsorolását kezdeményezte a debreceni kistérségbe. A törvényjavaslat indokolása alapján azonban az állapítható meg, hogy Bocskaikert képviselőtestülete nem kezdeményezte átsorolását a Debreceni kistérségbe – indokolta még kifogásait az államfő. Sólyom László szerint az érintett települések kezdeményezése hiányában elfogadott módosítások nem tartják tiszteletben az Országgyűlés által saját maga számára szabott eljárási rendet. „Különösen aggályos a sarkadi kistérséggel kapcsolatos döntés. Ez ugyanis egy teljes kistérséget szüntet meg anélkül, hogy más kistérségbe való átsorolását egyetlen érintett önkormányzat is kezdeményezte volna, és anélkül, hogy a kistérség megszüntetéséről a jogszabályban előírt szakmai és közigazgatási vélemények megszülettek volna” – olvasható a közleményben.
6
Változott a kormány összetétele
Ismert arcok, új Négy minisztérium vezetésén változtatott és két új tárca nélküli minisztert nevezett ki június közepén Gyurcsány Ferenc. Lapzártánkkal egy időben a kormányfő elfogadta a kabinetátalakításra áldást adó szabaddemokraták azon kérését, hogy a gazdasági tárca SZDSZ-es államtitkára, Garamhegyi Ábel kapja a külgazdaságért felelős kormánybiztosi pozíciót. A bejelentett cserék értelmében Szilvásy Györgyöt Kiss Péter váltotta a Miniszterelnöki Hivatal élén, a szociális és munkaügyi tárcát Lamperth Mónika vette át Kiss Pétertől, míg az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter Bajnai Gordon. Draskovics Tibort a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszternek jelölte a kormányfő. Szilvásy György tárca nélküli miniszterként a polgári titkosszolgálatokat felügyeli. Az SZDSZ azt is kérte, hogy a kancelláriaminiszter operatív irányításával működő kormányzati kabinetbe tanácskozási joggal delegálhassák Horn Gábor koalíciós koordinációért felelős államtitkárt. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy a fejlesztéspolitika a miniszterelnök irányítása alatt (a Fejlesztéspolitikai Irányító Testületnél) maradjon. Tiltakozásukra várhatóan a kormányzati informatika nem kerül ki a kancelláriától Szilvásy felügyelete alá. Bajnai Gordon hangsúlyozta: a fejlesztéspolitika segítségével csökkenteni kell a Magyarországon belüli területi különbségeket. De nem a fejlett területek visszatartásával, hanem a lemaradottak támogatásával. Az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága június 19-én 17 igen szavazattal, 12 tartózkodás mel-
ÖN • KOR • KÉP 2007. június–július
lett támogatta Bajnai Gordon kinevezését önkormányzati és területfejlesztési miniszternek. A jelölt a meghallgatáson hangsúlyozta: a fejlesztéspolitika segítségével csökkenteni kell a Magyarországon belüli területi különbségeket. De nem a fejlett területek visszatartásával, hanem a lemaradottak támogatásával. Bajnai szerint a kormány júliusban fogadhatja el az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) akcióterveit, így a közeli napokban megkezdődnek a pályázatk kiírásai, amelyeket gazdaságfejlesztésre, vagy akadálymentesítésre is fel lehet használni. Bajnai azt kérte a bizottságban helyet foglaló polgármesterektől, hogy a minisztériummal közösen döntsenek az önkormányzati források felhasználásáról. Ugyanakkor elismerte, hogy a meglévő forrásoknál többet nem tud biztosítani az önkormányzatok számára, ezért ennek az összegnek a minél hatékonyabb felhasználása a cél.
Draskovics Tibor legfőbb feladatának az egyes minisztériumok közötti közigazgatási összhang megteremtését nevezte, továbbá az államreformteendők összehangolását. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága ugyanezen a napon 16 kormánypárti igen és 8 ellenzéki nem szavazat mellett támogatta Draskovics Tibor kinevezését a közigazgatási reform végrehajtását irányító tárca nélküli miniszteri tisztségre, aki legfőbb feladatának az egyes minisztériumok közötti közigazgatási összhang megteremtését nevezte, továbbá az államreform-teendők összehangolását. Az új miniszter a kancellárián belül mintegy 100 alkalmazott felett kap irányítási jogosultságot. Kérdésre válaszolva elmondta: várhatóan az egészségügyi pénztárak egyelőre állami többségi tulajdonban marad-
PARLAMENT
feladatok
Versenyalapú és teljesítményelvű közszféra
nának, ám abban még vita van, hogy az emberek a statisztikai régiók szerinti, vagy az attól eltérő egészségügyi intézményekhez tartozzanak-e. Az ellenzék, indoklásuk szerint azért nem támogatta a kinevezést, mert nem látják tisztán a tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörét, másrészt a jelölt korábbi kormánybiztosi tevékenységét elégtelennek minősítették.
Elfogadta a parlament a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvény módosításait. Az új szabályozás a közszférában bevezeti a teljesítmény mérését, a felsővezetők kinevezése pedig határozott időre, hat évre szól.
Lamperth Mónika erősítené a nyilvánosság területén az Egyenlő Bánásmód Hivatalát, továbbviszi a családbarát munkahely-díjat, folytatódnak az egyenlő munkáért egyenlő bér, a férfiszerep, női karriertervezés pályázatok. Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának kormánypárti többsége támogatta Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszterré történő kinevezését a június 19-ei meghallgatáson. A jelölt, mint mondta, erősítené a nyilvánosság területén az Egyenlő Bánásmód Hivatalát. Közölte, hogy a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlőségét célzó nemzeti cselekvési program várhatóan december 1-jéig elkészül. Tervei szerint továbbviszi a családbarát munkahely-díjat, folytatódnak az egyenlő munkáért egyenlő bér, a férfiszerep, női karriertervezés pályázatok. Áttekintik a családon belüli erőszak elleni fellépéssel kapcsolatos jogszabályokat, ennek érdekében találkozót kezdeményez az igazságügyi és rendészeti miniszterrel is. Lamperth tervezi, hogy a közeljövőben találkozik a történelmi egyházak vezetőivel. A szociális bérlakások építésére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: erre nem tud kötelezettséget vállalni. Lakást építeni, csak pénzből lehet, s az adóforintokkal takarékosan kell bánni – mondta, hozzátéve, belső átcsoportosításokkal lehetőséget teremtve erre.
A kormányzat célja a törvénymódosításokkal a kisebb létszámú, szolgáltató jellegű közigazgatás megteremtése, a teljesítményelv bevezetése. A jelenleginél nagyobb elismerést biztosítanak a színvonalas teljesítménynek, azáltal, hogy pénzjutalmat csak teljesítményértékelés után kaphatnak. Ösztönzik a fiatal, felkészült szakemberek pályára kerülését is. Ennek érdekében a köztisztviselői törvényben bővítik a pályázati kötelezettséget, bevezetik a versenyalapú kiválasztást, kötelező próbaidőt írnak elő. A pályáztatás során összefoglaló leírást kell készíteni, amelyben szerepelnek a munkakör adatai, az ellátandó feladatok, valamint azok a követelmények, amelyeket a munkavállalóval szemben támasztanak. A követelményeket és a pályázó készségeit, képességeit személyes interjú, alkalmassági teszt vagy egy értékelő központ bevonásával mérik fel. Közigazgatási szervnél a köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás csak pályázat útján adható. Akik már korábban is köztisztviselők voltak, azoknál a pályáztatás elmaradhat. Minisztériumban, a Miniszterelnöki Hivatalnál és kormányhivatalnál köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás csak a szolgáltató központ pályáztatása útján adható. Ehhez pedig eredményes közigazgatási versenyvizsgát kell tenni, de feltétel legalább a
középiskolai végzettség. A próbaidő tartama legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedhet. Felső vezetőnek csak határozott idejű kinevezés adható. A központi államigazgatásban, a minisztériumi főosztályokon adott kinevezés, megbízás hat évre szól majd, de helyettesítés céljából rövidebb időtartamra is adható, de meg is hosszabbítható. A törvény hatálybalépésétől számított 30. napon a kinevezések, megbízások határozott idejű vezetői kinevezéssé, megbízássá alakulnak át, néhány kivétellel. A felmentési idő a korábbi hat hónap helyett legalább két hónap lesz, de nem haladhatja meg a nyolc hónapot. Ha a köztisztviselő nem tesz eleget az előírt továbbképzésnek, akkor elveszíti a közalkalmazotti jogviszonyát. A törvénycsomag a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás érdekében lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok, mint fenntartók megállapodást köthessenek egymással arról, hogy az állásfelajánlási rendszert közösen, egymás intézményeire is kiterjedően működtetik. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor is kötelező a pályáztatás. Kinevezéskor legalább 3, legfeljebb 4 hónap próbaidőt kell kikötni. Az eddigi lehetőségből kötelezettséggé válik a gyakornoki idő és a felsőfokú végzettséget igénylő munkaköröknél a gyakornoki vizsga.
A rovatot írta és szerkesztette Németh Erika 2007. június–július ÖN • KOR • KÉP
7
