PARLAMENT
Egyensúly, reform
A kijózanodás kora Rendkívüli ülésnapokat tart a parlament még karácsony előtt, hogy határozzon a költségvetés módosító javaslatairól és magáról a jövő évi büdzséről. A vitában természetesen csak a kormánypártiak támogatták a büdzsét, bár a szocialisták frakciója már az elején az önkormányzatokat érintő módosítócsomagot nyújtott be hozzá. Az ellenzéki szónokok egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy ország lakossága az előző MSZP– SZDSZ-koalíció kapkodó és sodródó gazdaságpolitikájának árát fizeti meg jövőre. Egyensúly, reformok, fejlesztés – Veres János pénzügyminiszter így jellemezte a jövő évi költségvetés tervezetét. Vagyis ez a kormány három fő célja, nem csak önmagában az egyensúlyteremtés. A Magyarország számára legfontosabb, gyors ütemű felzárkózást a kabinet szerint így lehet elérni. Felzárkózás a jövedelemtermelésben, a gazdaság teljesítményében és az életkörülményekben. Mindezek eléréséhez a miniszter szerint az alapvető tennivalókat kell elvégezni. Azt, amire több mint egy évtizede készülnek: az államháztartás nagy rendszereinek átalakítását. Veres hangsúlyozta, hogy már az előző Gyurcsánykormány idején megkezdődött a reformok előkészítése, de az igazi munkához a választások után a megalakult új kormány látott
hozzá. Azért tettünk száz lépést a választások előtt, hogy aztán most igazi nagy lépésekre kerülhessen sor a központi államigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben és a helyi önkormányzatok területén elsősorban a helyi önkormányzatok finanszírozásában, kétharmados támogatottság hiányában – mondta a tárcavezető. A 2007-es büdzsé terve 6687,5 milliárd forintos bevétellel és 8340,4 milliárdos kiadással számol, a hiány így csaknem 1652,98 milliárd forint, a GDP 6,8 százaléka lesz. A tervezet szerint a büdzsé hiányát egy év alatt a bruttó hazai termék 3,3 százalékával mérséklik, 6,8 százalékra. Azzal számolnak, hogy a deficit 2008-ra 4,3 százalékra, 2009-re pedig 3,2 százalékra csökken. Ettől kezdve pedig ismét egy gyorsabb gazda-
sági növekedési pályára áll a gazdaság – tolmácsolta a kormányzat reményeit a miniszter. Ennek azonban ára van. Jövőre a megváltozott adóés járulékkulcsok miatt gyorsul az infláció, csökken a reáljövedelem és fogyasztás. Veres János azt ígérte, 2008ban további jövedelemelvonásra nem lesz szükség. Az intézkedéssorozat második szakaszát a kabinet a következőképpen képzeli: 2009-től kezdődően a gazdasági fejlődés visszatér a megszokott pályára. A bruttó hazai termék ismét 4 százalék fölött nő, a dinamikusabb bérnövekedés és a mérsékelt infláció mellett a reálbérek és a fogyasztás évi 2–3 százalékkal bővül. Hasonló folyamatra számítanak a beruházásoknál is: élénkülés 2009-től tervezhető. Az elkövetkező évek kiemelt feladataként említette a miniszter az államháztartás kiadási oldalának „szűkítését”. A korábbinál szigorúbb kontroll várna az Országgyűlésre. A tárcák által kötelezően képzendő tartalék felhasználását a kormány csak akkor engedélyezi, ha a fejezeti kiadások és bevételek, valamint az államháztartási folyamatok egyaránt a tervezettnek megfelelően alakulnak.
Ilyen szűkítésnek számít a közszféra létszámleépítése. A kormány számításai szerint az elkövetkező években több mint 7 százalékkal csökkentik a központi költségvetési alrendszerben foglalkoztatottak létszámát. A létszámcsökkentés egyszeri kiadásait a központi és az önkormányzati költségvetési körben is céltartalék fedezi. Ezen túlmenően 2007-ben a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak részére ösztönzési céllal, illetve munkateljesítményük elismerésére külön céltartalékkeret áll rendelkezésre. Dolgozunk azon, hogy rugalmasabbá váljon az illetményrendszer, jobban el lehessen ismerni a teljesítményeket. Az új, átfogó szabályozás kialakítása és működése 2008ra várható – közölte Veres János.
Jövőre 465 milliárd jön az unióból A javaslat tartalmazza az uniós források felhasználásának törvényi garanciáit is: a központi forrásokat és a rugalmas átcsoportosítás lehetőségét. Két uniós pénzügyi keret ter vhez kapcsolódik. A 2004–2006 közötti időszakból egyrészt jelentős összegű kifizetések húzódnak át 2007-re. Ugyanakkor számos előirányzat a 2007–2013 közötti Új Magyarország fejlesztési terv alapján megnyíló uniós támogatást és kapcsolódó hazai forrást tartal-
2006. november–december ÖN • KOR • KÉP
3
PARLAMENT mazza. Jövőre – a központi költségvetésen keresztül – összesen mintegy 465 milliárd forint uniós forrás kifizetésére lehet számítani, amihez közel 166 milliárd forint központi költségvetési társfinanszírozás kapcsolódik. A költségvetésen kívül kifizetendő, döntően agrártámogatások összege várhatóan meghaladja a 190 milliárd forintot. Magyarország 2007. évi várható hozzájárulása az unió költségvetéséhez egyébként 215 milliárd forint. Így a mérleg számunkra kedvező – jelentette be a miniszter. Az uniós forrásokkal együtt úgy számolnak, hogy több mint 8 százalékkal lesz több pénzük a helyi önkormányzatoknak. A fővárost érintő támogatásokat figyelmen kívül hagyva – vagyis a BKV, illetve a 4es metró építésére fordítandó forrást –, akkor az önkormányzatok támogatása kb. 3,5 százalékkal bővül. Az önkormányzatoknál azonban nem várnak el tartalékképzést. A takarékosság úgy érvényesülne, hogy például csökkentik az önkormányzati képviselők tiszteletdíját, növelik a pedagógusok heti kötelező óraszámát.
Az utóbbi adott alapot arra, hogy a közoktatás finanszírozásában reformértékű lépést kezdeményezzünk – vélte a miniszter. A támogatás ugyanis már nem csupán a gyermeklétszámot veszi alapul, de honorálja a hatékony helyi oktatásszervezést is. Ezzel arra ösztönzi a fenntartókat, hogy a közoktatási törvényben foglalt elvek és paraméterek mentén gondoskodjanak feladataikról. Lesz olyan, ahol ezt csak összefogással tudják megoldani, ezért ösztönzik a kistérségi társulásokat. Jövőre „belép” az önkormányzatok gazdálkodásába a jövedelemkülönbségmérséklési támogatás. Ez alatt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatását értik, amely szigorodó feltételekkel, de tovább él.
Egyharmaddal több pénz beruházásra A beruházások finanszírozására jövőre több mint 140 milliárd forint uniós forrás mellett mintegy 110 milliárd forint társfinanszírozásra számíthatnak a helyi közösségek, ha sikerül megfelelő projekteket kidolgozniuk. Emellett 10 milliárd forintot meghaladó előirányzat segíti a rászoruló önkormányza-
polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja • www.onkornet.hu
4
ÖN • KOR • KÉP 2006. november–december
tokat a hiányzó saját forrás biztosításában elnyert uniós pályázataik megvalósításához. Ezzel együtt az önkormányzati fejlesztési támogatások több mint 30 százalékkal bővülnek. A beruházásokkal is behatóan foglalkozó számvevőszéki jelentés a miniszter megítélése szerint alapvetően pozitív folyamatokról beszél, s a költségvetés tervezetét a korábbiaknál lényegesen megalapozottabbnak ítéli. Az egyik ilyen pozitívum az lenne, hogy a tervezet a következő évekre is kitekintést tartalmaz. Azaz 2010-ig szerepelnek benne a legfontosabb adatok. Másrészt az adóbevételi előirányzatok az elmúlt évekhez képest megalapozottabbak.
Elégedetlen állami számvevők Az Állami Számvevőszék elnökének hozzászólásában azonban nem a pozitívumok domináltak. Kovács Árpád – összehasonlítva a gazdaság helyzetét a 1994–95-ös válságéval azt mondta: szerencsére az akkori időszakéval nem összehasonlítható ma a gazdaság növekedése, hiszen még nem válságos a külső egyensúlyi helyzet, az infláció mai szintje sem jelent megoldhatatlan feladatot. Ugyanakkor abban hasonlít, sőt nehezebb a helyzet, hogy az államháztartás egyensúlyhiányos állapota kritikus. A költségvetési deficit tarthatatlanul magas, ez az államháztartás adósságállomá-
nyát is növeli, ami a kamatkiadások emelkedése folytán igen nagy mértékben súlyosbodó költségvetési terhet jelent. Ma a központi költségvetés kiadásainak minden nyolcadik forintja kamatkiadás, 1100 milliárdos, óriási a teher. Az egyensúly megteremtése érdekében a főszámvevő szerint a kiváltó okokon kell változtatni. A korábbi évek költségvetési javaslataival összevetve – változatlan adózási hajlandóságot feltételezve, a társadalmi stabilitás szintjét adottnak tekintve – mérsékeltebb kockázati tényezőt jelent most az áfa-, a személyi jövedelemadó-, valamint a regisztrációsadó-bevétel – erősítette meg a miniszter korábbi hivatkozását Kovács Árpád. Az ÁSZ modellszámítási alapján az előirányzatokhoz képest 2 százalék körüli eltérés lehetséges. Bár a főszámvevő megjegyezte: néhány adónemre vonatkozóan késve kapták meg a részletesebb számításokat, ezért a bevételekkel kapcsolatban nem tudtak teljes körű és megalapozott véleményt kialakítani. Hasonlóképpen nem tudták megítélni azoknak az adóbevételeknek a kockázatait – például a társasági adó részét képező úgynevezett elvárt adó, a hitelintézeti járadék ügyét –, amelyek alkotmánybíró-
PARLAMENT sági döntéssel függnek össze. Pedig ezek mintegy 80 milliárdot tesznek ki. Nem sikerült megismerniük a számvevőknek olyan teljesítménykövetelményeket sem, amelyekre a kormányzati létszámcsökkentés épül. Hiányukban a szerkezeti változások kockázatai, az államháztartási restrikció kedvezőtlen hatásai kerülhetnek előtérbe, aláhúzva azt, hogy a létszámleépítés önmagában, a feladatszerkezet átgondolása nélkül aligha jelenthet hosszú távon megnyugtató megoldást – hangoztatta a főszámvevő. A családi, szociális, normatív és lakástámogatások tervezését viszont kiegyensúlyozottnak minősítették. Az egyensúlyhiányos állapot mielőbbi elszámolása érdekében az ÁSZ azt kéri az Országgyűléstől, kérje fel a kormányt, hogy korlátozza, vagy inkább, ahol lehetséges, tiltsa meg az állami gazdasági társaságok hitelés kölcsönfelvételét és kötvénykibocsátását. Ha a jelen helyzet fennmarad, akkor ezen vállalatok eladósodása az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a hiányt növelheti, és mint tapasztaltuk az elmúlt évekre vonatkozóan, több száz milliárdos nagyságrenddel, az Országgyűlés költségvetési jogát sértve írja át a költségvetés számsorait – mondta az elnök. Nem segítik a helyzet javítását az ÁSZ szerint adóváltozások sem. A rendszer bonyolult,
hatása nehezen áttekinthető, s rövid távon nem kedvez a gazdaság kifehérítésének – szögezte le az elnök.
ÁSZ: több forrást a hátrányos helyzetűeknek! Az önkormányzati alrendszert vizsgálva a számvevők megállapították, hogy az előző évivel gyakorlatilag azonos nagyságrendűek a cél- és címzett támogatások. A kormány a fejlesztési programok megvalósítását azonban inkább uniós keretek közé tereli, emelik az ehhez szükséges előirányzatot, viszont szigorítják a hozzájutás feltételeit. A konvergenciacélokkal összhangban a finanszírozásban erősödik a régiók szerepe. Az ÁSZ ellenben reméli – mondta az elnök –, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásában lesz változás. A források döntő többségét az első nemzeti fejlesztési tervből ugyanis a központi régió ragadta meg, és egyelőre úgy tűnik, hogy a nemzeti fejlesztési terv második szakaszában is fennmarad ez az egyensúlytalanság. Emellett bővülnek a költségvetési fejlesztési támogatások, igaz ezek mindenekelőtt a fővárosi metróberuházásra vezethetők vissza. Az ÁSZ számításai szerint a központi költségvetésből származó önkormányzati bevételek közel háromnegyedét normatív módon igényelhetik. A kiadások finanszírozásában pedig a helyi önkormányzatok saját bevé-
teleinek aránya valamelyest csökken. Az elmúlt években nem indult nagyobb számban adósságrendezési eljárás, a helyi önkormányzatok fele azonban csak a forráshiányos önkormányzatok kiegészítő támogatásából vagy újabb hitelek felvételével tudja fenntartani fizetőképességét – hívta fel a figyelmet az elnök, hozzátéve, hogy az önkormányzatok eladósodottsága, vagyonfelélése nő, miközben zajlik a vagyonátértékelés is. Tovább erősödik a többcélú kistérségi társulások feladatellátásainak és a regionális együttműködésnek az ösztönzése. Ezek a módosítások azonban önmagukban nem hozhatnak fordulatot az önkormányzati gazdálkodásban. Ahhoz rendszerméretű, politikai együttműködésre, konszenzusra épülő változások szükségesek, amelyek – nemcsak az önkormányzati szektorban – felölelik az ellátandó közfeladatok tartalmi meghatározását és az arányok, az ellátást szolgáló forrásstruktúra újragondolását is. Elkerülhetetlen, hogy az öngondoskodásban és a társadalmi gondoskodásban végre valamilyen értelemben világos választ adjunk – állapította meg Kovács Árpád.
Mégsem fog annyira fájni? A kormánypártok természetesen támogatták a 2007-es terveket, az ellenzék viszont elutasította. A bírálók egyebek mellett
egy dilettáns kormányzás következményének minősítették a jövő évi büdzsét, amely növeli a családosok, a nyugdíjasok és a fogyatékosok terheit. A kormánypártok a kijózanodás költségvetésének tartják a javaslatot. Nem fog annyira fájni – bizonygatta Lendvai Ildikó a vitában. Az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a megszorítások miatt az emberek nem kerülnek válsághelyzetbe, mindössze a 2005-ös életszínvonalon kell élniük. Lendvai szerint nem szabad kiadásnövelő módosító indítványokkal bombázni a büdzsét, s ők ezt nem is teszik, hacsak nem tudják megjelölni azok forrását. Aki növelné a lakás-, a gyógyszerár-támogatásra, vagy a tömegközlekedésre jutó forrásokat, gondoljon arra, hogy ezzel minden adófizetőtől többet kell elvonni, mint huszonkétezer, harminchatezer, illetve tizenkétezer forint – figyelmeztetett a frakcióvezető. Azoktól is, akik nem vesznek lakást, nem szednek gyógyszert, és soha nem utaznak. A politikus hangsúlyozta, hogy a reform nemcsak spórolást, hanem szerkezeti átalakítást is jelent, amelyek a társadalmi egyensúly megteremtéséhez kellenek. Hiába nőtt változatlan rendszerben másfélszeresére az oktatás és az egészségügy támogatása, nem lett több munkavállaló és az
2006. november–december ÖN • KOR • KÉP
5
PARLAMENT a kormány pénze, hanem az önkormányzatoké, a kistérségeké, az iskoláké – mondta, majd hozzátette: a kormány számít az ellenzékre a regionális fejlesztési tanácsokban, és egyéb koordinációs testületekben. A szocialista politikus szerint ugyanis nem elegendő a kormány figyelme a fejlesztési pénzek elköltésénél, arra is szükség van, hogy az ellenzéki pártok is rálássanak a folyamatokra. egészségügyi ellátás sem lett másfélszer jobb – hozta fel példaként a frakcióvezető. Lendvai abban bízik, hogy a fejlesztésekben nagyobb lesz majd az egyetértés. Az évi ezermilliárdos összeg nem
Nem erre kapott felhatalmazást a kormány A benyújtott költségvetés nem a jövő büdzséje, hanem a múlt hibáit fizettetik meg azokkal, akik nem tehetnek arról, hogy idáig
Puhítják, módosítgatják Módosító csomagot nyújtott be az MSZP-frakció a költségvetési tervezethez a művészeti oktatással, a tankönyvellátással és az önkormányzati tulajdonban lévő fekvőbeteg-ellátó intézmények támogatásával kapcsolatban. Szabó Lajos, az MSZP költségvetési munkacsoportjának vezetője elmondta: indítványozzák, hogy a 2006/2007es tanévben ne változtassák meg a művészeti oktatás normatíváját, valamint, hogy a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelők, kérésükre ingyenesen kaphassák meg a tankönyveket. A szocialista politikus szerint a kormány várhatóan támogatni fogja javaslataikat, amelyek nem növelik a költségvetési kiadásokat, hanem átcsoportosítással teremtenek fedezetet a változtatásokhoz. A kormányfő egyébként érdekes bejelentést tett a költségvetés általános vitájának lezárása után: 2008tól csak olyan költségvetést lehet a parlament elé terjeszteni, amely elsődleges egyenlegét nézve szufficites, vagyis nem növeli, hanem csökkenti az államháztartás hiányát. Ezt az elképzelést a szabaddemokraták is támogatták.
6
ÖN • KOR • KÉP 2006. november–december
jutott az ország – fogalmazott Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint, amennyiben a kormánytöbbség elfogadja ezt a büdzsét az társadalmi feszültséget, és elszegényedést okoz. Szerinte egy kétgyermekes családnak ugyanis 160 ezer, míg egy nyugdíjas házaspárnak 72 ezer forint kiesésével kell számolnia. Ehhez a helyzethez pedig a kormány hazugságai vezettek, az, hogy elhallgatta a pénzügyi válságot, ami gazdaság válsághoz vezetett – vélte az ellenzéki politikus. Mivel a választók nem ezekre az ígéretekre szavaztak, ezért jogilag lehet legális a költségvetés, ám mégis illegitim – állapította meg. A szocialista kormányok eddigi reformtörekvését – ahogy a mostanit is – puszta pénzbehajtásnak nevezte, s hiányolta a büdzséből az ország legfőbb gondjaira adott válaszokat. Ezek körébe a demográfiai helyzetet, az oktatás kérdését, a munka világát, illetve a kettős gazdaság egyesítését sorolta Orbán Viktor, aki szerint – például – nem csak a multinacionális cégeknek kell lehetővé tenni, hogy a kutatásfejlesztési kiadásaik fejében ne kelljen szolidaritási adót fizetni, hanem a kis- és középvállalkozásoknak is. A munkahelyteremtés kapcsán a volt miniszterelnök megjegyezte: olyan munkahelyeket is kell teremteni, ahol a kevésbé képzettek is el tudnak helyezkedni.
Annak érdekében, hogy ne legyen széles körű társadalmi elégedetlenség, Orbán azt javasolta, hogy a költségvetés hatálya alól vonják ki azokat a tételeket, melyekről várhatóan népszavazást írnak ki. E körbe tartozik a vizitdíj, a tandíj, a patikaliberalizáció. Arra vonatkozóan, hogy jelentős bevételt vár a kormány az állami vagyon értékesítéséből, azt mondta, ez elvileg akkor jó, ha ebből államadósságot lehet csökkenteni. Csakhogy az állami vagyon azért halmozódott fel Magyarországon, mert a múlt rendszerben ezt elvették az emberektől. Ki nem fizetett bérrel tartozik az állam azoknak az embereknek, akik 1990 előtt dolgoztak. Ennek a fedezete kell, hogy legyen az állami vagyon, tehát ennek értékesítésével ilyen mértékben nem tudunk egyetérteni – jelentette ki Orbán. A mai magyar gazdaság egyik legnagyobb gondjának minősítette, hogy a fekete- és szürkegazdaság aránya a jelenlegi 20 százalékról felcsúszhat a 30–40 százalékos tartományba is a járulékfizetések módosításával. A Fidesz első embere megjegyezte: „régi munkásmozgalmi taktikával van dolgunk, ami szerint a kormánynak soha nem az a dolga, hogy kormányozzon, hanem az a dolga, hogy az ellenzé-
PARLAMENT ket folyamatosan támadni kell. Patás ördögöt kell a horizontra rajzolni, majd ezt az ellenséget mindenféle elképesztő váddal kell támadni. Nem tudni, hogy ezt a politikai taktikát Hitler tanulta Sztálintól, vagy Sztálin tanulta Hitlertől”.
Fiskális alkoholizmus Az SZDSZ elnöke szerint Orbán Viktor ismét adós maradt a reális, gyakorlati javaslatokkal. Kuncze Gábor a kijózanodás költségvetésének nevezte a tervezetet, amely szembenéz a valóssággal és szakít a népboldogítási politikával. Ugyanakkor hozzátette: beszélőviszony híján a két oldal nem tud érdemben egyeztetni a valóban fon-
tos kérdésekben. A Fidesz népszavazási kezdeményezése kapcsán emlé keztetett arra: az alkotmány értelmében költségvetési kérdésekben nem lehet referendumot rendezni. Ezért is értelmetlen a Fidesz elnökének felvetése arról, hogy ezekről a kérdésekről most ne tárgyaljanak. A pártelnök idézte Kopics Györgynek, az MNB monetáris tanácsa tagjának véleményét, aki fiskális alkoholizmusnak nevezte a politikusok folyamatos ígérgetését és osztogatását. Kuncze szerint ezen az alapon Orbán a delirium tremenst már elérte. A KDNP és az MDF vezérszónokai egyaránt úgy látták, hogy a jövő évi költségvetés mindenki terheit növeli, és az elmúlt évek politikája vezetett az embe-
rek elszegényedéséhez. Hargitai János (KDNP) azt is felrótta a kormányzatnak, hogy virtuális régiókat épít, s közben kiüresíti az önkormányzati jogokat. Összegzésében pedig megállapította, hogy a munkajövedelmek tőkejövedelmekké történő átalakítása folyik, hiszen a jövedelmek túlnyomó része vállalati nyereség, portfóliótőke formájában elhagyja az országot. Az MDF-es Herényi Károly hiányolta a hatástanulmányokat, a reformokkal kapcsolatban pedig a rétegekre lebontott társadalompolitikai célkitűzéseket.
Rózsaszín álom? Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a vitában elmondta:
Államreform kormányrendeletekkel
A mindenkori kormányra bízná a közigazgatás átalakítását egy törvénymódosítási javaslat. Eddig a kabineteknek ehhez parlamenti felhatalmazás kellett. A kormánypártok azzal indokolták előterjesztésüket, hogy a választások után eddig az összes frissen megválasztott Országgyűlés a kormányzati hatóságok, hivatalok és szervek munkájáról szóló törvények átszabásával kezdte munkáját, a mostani javaslat ezt kerülné el. Vagyis a módosítás után elég lenne egy kormányrendelet a közigazgatás átszabásához. Az ellenzék is elismeri, hogy a mindenkori kormánynak joga van a közigazgatás átszervezésére. Szerintük nem is ez a probléma, hanem az, hogy a javaslatból a legkevésbé sem derül ki, merre haladna az államreform. Így ahhoz hozzá sem tudnak szólni, javaslatokat tenni.
Répássy Róbert, a Fidesz frakciójának jogi szakértője ráadásul azt is felvetette, hogy módosítás leple alatt hajtja majd végre a kormány a beígért több tízezres közigazgatási leépítést. A szocialisták ezt a gyanút azzal hárítják, hogy a leépítést mindenképpen, jogszabály nélkül is megcsinálnák, vagyis nincs köze a kettőnek egymáshoz. Wiener György szocialista képviselő szerint az átalakítás után takarékosabb, ésszerűbb közigazgatás jön létre. Közigazgatási hivatalból például a jelenlegi húsz helyett csak hét lenne, és számos más intézményt is összevonnának. Megmaradna összesen négy kormányhivatal (a statisztikai és az energetikai hivatal, a pénzügyi felügyelet és a hírközlési hatóság), a többi szervezetet pedig központi hivatalok vezetnék.
jövőre folytatódnak az útépítések, nagy szerepet kap az energiahatékonyság növelése és a kutatásfejlesztési támogatások rendszerének átalakítsa, javítása is. 2007-ben 4,9 milliárd forint jut a Vásárhelyi-terv folytatására, hulladékgazdálkodási programokra pedig a következő 7 éves időszakban 300 milliárd forint uniós támogatás érkezik. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a tárcánál tervezett létszámleépítések biztosan nem érintik majd az ár- és belvízvédelem területén dolgozókat. Ezt Fehérvári Tamás fideszes országgyűlési képviselő„rózsaszín álmoknak” nevezte. Szerinte ugyanis az elmondott tervek nem valósulhatnak meg, a költségvetésben érvényesülő„fűnyíróelv” miatt. Molnár Lajos egészségügyi minisztertől pedig megtudhatták a képviselők, hogy több száz millió forint jut jövőre a légimentés további fejlesztésére, újabb 30 rohamkocsit és 60 mentőautót vásárolnak 1 milliárd forintból, 350 millió forint jut népegészségügyi programokra és 1,2 milliárd forintot szán az állam a kisforgalmú gyógyszertárak működési támogatására. Mikola István (Fidesz) volt egészségügyi miniszter szerint viszont a kormány reformtervei viszszafordíthatatlan és jóvátehetetlen tragédiát okoznak az ágazatban. N. E.
2006. november–december ÖN • KOR • KÉP
7
