Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma. Pedagógiai Program. Nevelési program

Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

Pedagógiai Program

Nevelési program

Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma Pedagógiai program

Tartalom 1. 1.1. 1.1.1. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.2.1. 1.3.2.2. 1.3.3. 1.3.3.1. 1.3.3.2. 1.3.3.3. 1.3.3.4. 1.3.3.5. 1.3.4. 2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 7. 7.1. 7.1.1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ................ 5 Pedagógiai alapelvek................................................................................................................................. 5 Küldetésünk .............................................................................................................................................. 5 Oktató-nevelő munkánk céljai ..................................................................................................................... 5 Oktató munkánk céljai................................................................................................................................ 6 Nevelőmunkánk céljai ................................................................................................................................ 7 Oktató nevelő munkánk feladatai ................................................................................................................ 8 Oktató nevelő munkánk eszközei eljárásai ................................................................................................... 9 Kötelező tanórai foglalkozás: a tanóra ......................................................................................................... 9 Nem kötelező tanórai foglalkozások ............................................................................................................ 9 Emelt szintű oktatás .................................................................................................................................. 9 Szabadon választható tantárgyak ............................................................................................................... 9 Tanórán kívüli oktatási-nevelési tevékenységek ........................................................................................... 9 A szakkörök ............................................................................................................................................ 10 Művészeti nevelés ................................................................................................................................... 10 Sport, testnevelés ................................................................................................................................... 10 Hagyományőrző tevékenységek ............................................................................................................... 11 Tanulmányi kirándulások, vakációs kínálat................................................................................................. 12 A kulturális és környezeti nevelés színterei ................................................................................................ 12 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 14 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................................... 16 A közösségfejlesztés legfontosabb területei ............................................................................................... 16 A közösség-fejlesztés formái .................................................................................................................... 17 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai ................................ 18 A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában ................................................... 18 Az osztályfőnöki munka három fontos feladatkört ölel fel: ............................................................................ 19 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység .................................................................. 22 Sajátos nevelési igényű tanulók ................................................................................................................ 22 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ................................ 22 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................................. 23 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................................................................... 24 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................................ 25 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal kapcsolatos felelősök ................................................................. 26 Prevenció (megelőzés) ............................................................................................................................ 26 Bűnmegelőzés ........................................................................................................................................ 27 A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 28 Szülői Szervezet ..................................................................................................................................... 28 Diákönkormányzat................................................................................................................................... 29 Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje .................................................................... 29 A szülők tájékoztatási formái .................................................................................................................... 30 Szülői értekezletek .................................................................................................................................. 30 Szülői fogadóórák ................................................................................................................................... 30 Egészségfejlesztési program .................................................................................................................... 31 Helyzetkép, helyzetelemzés ..................................................................................................................... 31 Erőforrások31 2

Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma Pedagógiai program 7.1.1.1. Személyi erőforrások ............................................................................................................................... 31 7.1.1.2. Tárgyi, anyagi erőforrások ........................................................................................................................ 34 7.2. Jövőkép, alapelvek, célok és feladatok ...................................................................................................... 34 7.2.1. Jövőkép 34 7.2.2. Alapelvek 35 7.2.3. Célok és feladatok ................................................................................................................................... 35 7.3. Iskolai feladatok ...................................................................................................................................... 36 7.3.1. Az iskola egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt feladatai ................................................................. 36 7.3.2. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek ................................... 36 7.4. Iskolai programok .................................................................................................................................... 37 7.4.1. A mindennapos iskolai testedzés programja............................................................................................... 37 7.4.2. Tanórán és tanórán kívüli legfontosabb feladatok és célok .......................................................................... 37 7.4.3. Iskola-egészségügyi munkaterv ................................................................................................................ 38 7.4.4. Egészség-megőrzési program .................................................................................................................. 38 7.5. Módszerek 39 7.5.1. Taneszközök .......................................................................................................................................... 39 7.5.2. Kommunikáció ........................................................................................................................................ 39 7.5.3. Fittségi teszt ........................................................................................................................................... 39 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ................................................................. 41 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ............................................................... 42 9.1. Tanulmányok alatti vizsgák rendje ............................................................................................................ 42 9.1.1. Az osztályozó vizsga ............................................................................................................................... 42 A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha ................... 42 9.1.2. Javítóvizsga ............................................................................................................................................ 43 9.1.3. Pótló vizsga ............................................................................................................................................ 43 9.1.4. Különbözeti vizsga .......................................................................................................................................... 44 9.2. A tanulmányok alatti vizsgák időpontja ...................................................................................................... 44 Felnőttképzésre vonatkozó speciális szabályok ............................................................................................ 44 Felnőttoktatásra vonatkozó speciális szabályok ............................................................................................ 44 9.3. Független vizsgabizottság előtti vizsga ...................................................................................................... 45 9.4. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága ............................................................................................. 46 9.4.1. A vizsgabizottság elnökének feladatai ....................................................................................................... 46 9.4.2. A vizsgabizottság tagjai............................................................................................................................ 46 9.4.3. A tagintézmény-vezető feladatai ............................................................................................................... 47 9.5. A sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázókra vonatkozó szabályok ............................................................................................................................... 47 9.6. A vizsgák lebonyolításának általános szabályai .......................................................................................... 48 9.6.1. Az írásbeli vizsga szabályai ...................................................................................................................... 48 9.6.2. A szóbeli vizsga szabályai ........................................................................................................................ 48 9.6.3. A gyakorlati vizsgarész ............................................................................................................................ 49 9.7. Szabálytalanságok kezelése .................................................................................................................... 49 9.7.1. A vizsga megszakítása, távolmaradás a vizsgáról ...................................................................................... 50 9.8. A tanulmányok alatti vizsga iratai és kezelésük .......................................................................................... 50 9.9. Jogorvoslat 51 10. A felvétel, az átvétel helyi szabályai .......................................................................................................... 51 10.1. Felvételi eljárás a 9. évfolyamra ................................................................................................................ 51 10.2. Tanuló átvétele másik intézményből .......................................................................................................... 51 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................................ 52 1. BEVEZETÉS A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBA .................................................................... 55 2. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................ 56 3. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................................. 61 4. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG ................................................. 66 5. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGEK SZERKEZETE ................................................................................... 68 3

Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma Pedagógiai program 6. 7. 8.

CSOPORTFOGLALKOZÁSOK ÉVES ÓRASZÁMA ÉS KERETTERVE ........................................................ 70 ÉVFOLYAMOKRA BONTOTT TÉMATERV AZ ALAPPROGRAM TIZENKÉT TÉMAKÖRÉNEK FELDOLGOZÁSÁHOZ ............................................................................................................................ 82 A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE ...................................................................................... 92

4


1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.1.1. Küldetésünk Oktatási küldetésünk:  Olyan korszerű közismereti, idegen nyelvi, informatikai és szakmai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, illetve szakképesítés birtokában keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon. Nevelési küldetésünk:  Olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk nevelni, akik ismereteik, képességeik, személyiségi jegyeik, közösséghez való viszonyuk, szorgalmuk és munkakultúrájuk alapján elismerést vívnak ki önmaguknak, családjuknak és iskolájuknak.

1.2. Oktató-nevelő munkánk céljai Iskolánkban szakgimnáziumi közoktatást, ill. szakképzést végzünk, mely magában foglalja az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést is. A nevelő- és oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ehhez alkalmazkodnak. Iskolánk oktató-nevelő munkájának célja és feladata, hogy kulturált, a választott szakmára orientáló környezetet biztosítson tanulóinak, lehetőséget adjon a továbbtanulásra, illetve az alapos szakmai ismeretek elsajátítására, valamint megfeleljen a szülők, illetve a társadalmi környezet, a munkaerőpiac elvárásainak. Ennek érdekében szükséges egy jól szervezett, magas szakmai pedagógiai színvonalon teljesítő, összeszokott „együtt gondolkodó” nevelőtestület kialakítása. A hagyományok megtartásával együtt az iskola jelenét – jövőjét úgy kívánjuk alakítani, hogy a tanulók jól érezzék magukat, a pedagógusok és közös munkával elérhetik nevelési, tanulási képzési céljainkat. Fontos, hogy tanáraink „munkatársként” kezeljék tanítványaikat, tudatos pedagógiai munkájukkal folyamatosan alakítsák a gyermekek személyiségét és szakmai elhivatottságát. Munkánkban fontos támasznak tartjuk a szülőkkel, a szakmai képzés területén a gazdálkodó szervekkel való együttműködést, pedagógiailag önálló felfogású és arculatú iskola megteremtését. Célunk egy személyiségfejlesztő, gyermekközpontú iskola kialakítása, ahol minden pedagógiai, gazdasági, fizikai, adminisztratív tevékenység a gyermek fejlesztéséért, eredményes neveléséért történik. Célunk, hogy tanulóink a képzés ideje alatt elsajátítsák mindazt, amit az élet követel, autonóm személyiségekké váljanak, és szabad felnőttként tudjanak élni. Célunk, hogy a 9-12. évfolyam osztályaiban az általános műveltség megalapozása mellett az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve az iskola által, 13-14. évfolyamon felkínált szakirányok tanulására készítsük fel a tanulókat. Mindehhez meghatározott követelményt 5


támasztunk, ezek teljesítéséhez minden segítséget megadunk, felzárkóztatást végzünk, a csoportbontás lehetőségével élve a nagyobb tudás megszerzését biztosítjuk. Célunk, hogy következetes és megértő tanári magatartással végezzük pedagógiai munkánkat, amelyre a mértéktartás a jellemző; kerüljük a végleteket, a túl szigorú vagy túlságosan engedékeny, elnéző magatartást. 1.2.1. Oktató munkánk céljai a)

Érettségi / szakmai vizsgára felkészítés A tanórák keretében biztosítjuk a tanulók felkészítését a középszintű, ill. emelt szintű érettségi vizsgára és szakmai vizsgákra. A csoportbontási, felzárkóztatási lehetőségek, a szabadon választható érettségi vizsgára felkészítő tanórák, az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tanórák választási lehetőségének biztosításával segítjük a sikeres felkészülést az érettségi vizsgára. A csoportbontási lehetőségek kihasználásával, modern szakmai gyakorlati háttér és külső gyakorlati helyek biztosításával segítjük a szakmai vizsgára történő felkészülést.

b)

A továbbtanulás alapjainak biztosítása az emelt szintű és a szabadon választható oktatás lehetőségével a továbbtanulás irányától függően. Az emelt és szabadon választható tantárgyak felsorolása a Helyi tanterv megfelelő táblázatában található.

c) A 2016/2017. tanévtől kifutó rendszerben a 10-12. évfolyamon az érettségi vizsgára történő felkészítés mellett, az adott ágazatnak megfelelő szakképzési kerettanterv alapjánszakképzés folyik: – –

Közgazdaság szakmacsoport Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

d) 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben az érettségi vizsgára történő felkészítés mellett, az adott ágazatnak megfelelő szakképzési kerettanterv alapján az alábbi szakmacsoportokban folyik a szakképzés:  Közgazdaság szakmacsoport  Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport  Ügyvitel szakmacsoport A tanulók a 12. évfolyam végén a választott ágazatnak megfelelően, ötödik vizsgatárgyként, ágazati szakmai érettségi vizsgát tesznek, így tanulmányaikat ágazati szakképesítés megszerzésével zárják.

e) Piacképes szakmák oktatása a szakképző évfolyamokon Elsősorban olyan szakmákat oktatunk, melyek korszerű szakmai ismereteket és a kistérségben, ill. a régióban jó elhelyezkedési lehetőségeket biztosítanak tanulóinknak. Alapelvünk a sokszínűség, a 6


túlképzés megakadályozása, ezért legalább tízféle szakma oktatását vállaljuk az igényeknek megfelelően. Érettségi vizsgával rendelkező tanulóknak, az igényeknek megfelelően, a következő szakmák oktatását vállaljuk: – logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (nappali, esti) – pénzügyi-számviteli ügyintéző (nappali, esti) – államháztartási ügyintéző (nappali, esti) – vállalkozási mérlegképes könyvelő (esti) – IRODAI TITKÁR – gazdasági informatikus – irodai asszisztens – pénzügyi termékértékesítő – statisztikai és gazdasági ügyintéző – szállítmányozási ügyintéző – társasházkezelő – idegenvezető – turisztikai szervező, értékesítő – vállalkozási és bérügyintéző

f)

Modern informatikai és idegen nyelvi oktatás a modern élet megvalósítása, a korszerű munkaerő-piaci elhelyezkedés elősegítése érdekében Korszerű informatikai és idegen nyelvi oktatással segítjük a tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedését vállalkozásokban és gazdasági társaságoknál. Iskolánk minden tanulójának lehetősége van az ECDL-vizsga letételére, biztosított a szakmai nyelvtanulás és szakmai nyelvvizsgázás (Budapesti Gazdasági Főiskola) lehetősége.

g)

Tehetséggondozás A kiemelten tehetséges és motivált tanulókat szakkörök, külön foglalkozások biztosításával készítjük fel a tanulmányi, szakmai és sportversenyekre.

h)

Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése A tanulási nehézséggel küzdő tanulókat felzárkóztató foglalkozások szervezésével segítjük a jobb tanulmányi eredmények elérése érdekében, számukra igény esetén szakembert biztosítunk.

i)

Művészeti, sport-nevelés A tanórák keretében az ének-zene és rajz és vizuális nevelés tantárgyak keretében, a szabadon választható tantárgyak keretében énekkari, diákszínpadi foglalkozások választhatóságával biztosítjuk az érdeklődő tanulók művészeti nevelését.  A 2012/2013. tanévtől a 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) bekezdés szerint a mindennapos testnevelés heti négy testnevelés óra zajlik illetve heti egy sportköri foglalkozás keretében zajlik.

1.2.2. Nevelőmunkánk céljai 

a teljesítmény, a tudás, a műveltség, a szorgalom elismertetése 7


           

az önálló tanulás, önművelés igényének kialakítása az élethosszig tartó tanulás (LLL) igényének kialakítása az egyén és a közösség tiszteletének kialakítása humánum és tolerancia kialakítása nemzeti hagyományaink, kultúránk megbecsülése, ápolása, a szülőföld- és a hazaszeretet elmélyítése az egyetemes kultúra értékeinek, eredményeinek tiszteletére nevelés más népek szokásainak, hagyományainak tiszteletére, toleranciájára nevelés nyíltság, együttműködés, szolidaritás, aktivitás, kreativitás, részvétel igényének és képességének kialakítása az emberek közötti érintkezés, viselkedés, kommunikáció elfogadott és elvárt normáinak kialakítása az üzleti tisztesség elfogadtatása és kialakítása a természet és környezet értékeinek védelme, ápolása az egészséges életmód és életszemlélet igényének kialakítása

1.2.3. Oktató nevelő munkánk feladatai 

A nevelés és oktatás egységének megvalósítása. Hisszük és valljuk, hogy az oktatás és nevelés elválaszthatatlan egységet képez. A pedagógus oktatva nevel, illetve nevelve oktat. A hangsúlyok a tantárgy, a tananyag, illetve a rendezvények jellege szerint természetesen változnak a nevelő vagy az oktató munka javára. Míg egy szaktárgyban az oktatás dominanciája érvényesül, a művészeti tárgyak vonatkozásában kiegyenlítődik a nevelés és oktatás feladatköre, az osztályfőnöki órákon és az iskolai rendezvényeken a nevelés kerül előtérbe.



Tudatosítani kell diákjainkban, hogy a jogok és kötelezettségek elválaszthatatlan egységet képeznek. A családi, iskolai, lakóközösségi, társadalmi együttélés kötelezettségek nélkül működésképtelen. A kötelezettségek teljesítése azonban jogot formál, jogot érvényesíthet. A jog és kötelezettség időben és térben elválaszthatatlan, bár konkrét arányai a mindenkori helyzet függvényében változhatnak. A jogok és kötelezettségek egységének érvényesítése elválaszthatatlan a humanizmusértékeitől.



A tudás, ismeret, készség, műveltség, munkakultúrafontosságának elfogadtatása. Napjaink felgyorsult világában tudatosítani kell diákjainkban az „egész életen át tartó tanulás” fontosságát. Az iskolának meg kell teremtenie az alapokat, fel kell kelteni az igényeket a folyamatos önképzés, továbbképzés, átképzés megvalósításához. Iskolánknak ezért a 9-12. évfolyamon konvertálható tudást kell nyújtani, illetve meg kell teremteni a korszerű szakmai ismeretek alapjait. A szakképző (13-14.) évfolyamokon piacképes szakismeretet kell biztosítani a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.



Ki kell alakítani a helyes tanulási módszereket. A lexikális ismeretanyag mellett fokozott hangsúlyt kell fektetni a gondolkodás, alkalmazás készségeinek kialakítására, a gyakorlatias gondolkodásra.

8


1.3. Oktató nevelő munkánk eszközei eljárásai 1.3.1. Kötelező tanórai foglalkozás: a tanóra A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítása elsősorban a tanórákon történik. Arra törekszünk, hogy az oktatás és nevelés egységet alkosson a tananyag adta lehetőségeken belül. Oktatási folyamatunkat, tanóráink témaköreit a kerettantervi, ill. az érettségi rendeletben meghatározott követelmények és tartalmak határozzák meg. A 2013/2014. tanévtől a szakmai képzés a 9. évfolyamon kezdődik. A szakmai elméleti és gyakorlati órák keretében lehetőség van a szakmai jellegű kirándulásokra és üzemlátogatásokra. Helyi tantervünk óraszámait a kerettantervi ajánlást figyelembe véve, tartalmát a kerettantervi rendelet és az érettségi követelmények figyelembevételével alakítottuk ki. A 2013/2014. tanévtől a kifutó rendszerű képzésben szabadon tervezhető órák keretében kiemelten kezeljük a matematikát, az idegen nyelveket és az informatikát, melyeket a kerettantervi ajánláshoz viszonyítva magasabb óraszámban oktatjuk. Helyi tantervi programunkat és pedagógiai célkitűzéseinket a tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően alakítottuk ki. 1.3.2. Nem kötelező tanórai foglalkozások 1.3.2.1. Emelt szintű oktatás A tanulókkal való differenciált foglalkozás egyik preferált formája az emelt szintű oktatás biztosítása. A jogszabályi előírásokon túl a szülői, tanulói és munkaadói vélemények figyelembevételével alakítottuk ki az emelt szintű tantárgyak rendszerét. Választható emelt szintű tantárgyak ismertetését a helyi tanterv tartalmazza. 1.3.2.2. Szabadon választható tantárgyak A tanulók sajátos érdeklődésének kielégítését biztosítják a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felkínált szabadon választható tantárgyak, melyek egyben a közismereti és a szakmai képzés elmélyítését, ill. az érettségi vizsgára történő felkészítést is szolgálják. A szabadon választható tantárgyak ismertetését a helyi tanterv tartalmazza. 1.3.3. Tanórán kívüli oktatási-nevelési tevékenységek A tanulókkal történő differenciált foglalkozásokat a nem kötelező tanórai foglalkozásokon (emelt szint, szabadon választott tárgyak) túl a tanórán kívüli foglalkozások is biztosítják. A tehetséggondozás területén kiemelkedő szerepet játszanak a különböző diákkörök: szakkörök, művészeti csoportok, sportkör. A foglalkozások a 2. tanítási héten indulnak. A befejezés időpontja a 9-11. évfolyamon tanév utolsó napja, a 12. évfolyamon a tanév rendjében leírt utolsó tanítási nap. 9


1.3.3.1. A szakkörök A szakköri tevékenység célja és feladata:  a tanulók tantervi anyagon túlmenő érdeklődésének kielégítése, képességeik fejlesztése, a tehetség kibontakoztatása,  a tanulmányi versenyekre történő felkészítés. Az intézmény szakköri kínálatát a helyi tanterv tartalmazza. A szakköri tevékenységet, a feldolgozandó témát a tanulók érdeklődésének és javaslatának megfelelően kell meghatározni. A diákkörök a tanulói igények felmérése után a munkaközösségvezetők javaslata alapján indíthatók legalább 8 fővel. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában is. 1.3.3.2. Művészeti nevelés Intézményünkben a közismereti és szakmai tárgyak oktatásán kívül nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink művészeti nevelésére, az e területen kiemelkedők tehetségének ápolására. Ehhez elsősorban a különböző művészeti csoportokban végzett munka nyújt lehetőséget, de biztosítjuk szavalók, énekesek, táncosok, sportolók egyéni felkészítését is a különböző versenyekre és rendezvényekre. Iskolánkban működő művészeti csoportok:  Énekkar, melynek célja: - a tanulók zenei műveltségének elmélyítése, zenei ízlésének formálása, - iskolai rendezvények, ünnepélyek színvonalas, változatos megrendezése, - a közös éneklés élményének biztosítása. Az énekkart elsősorban 9-10-11. évfolyam tanulóiból szervezzük, de az érdeklődő felsőbb évesekre is számítunk.  Diákszínpad, melynek célja: - a tanulók irodalmi műveltségének elmélyítése, irodalmi ízlésének formálása, - az iskolai rendezvények, ünnepélyek színvonalas, élményszerű megrendezése, - a diákhumor igényes előadása, - városi szereplések vállalása, - közösségi élmények biztosítása, - az érzelmi nevelés erősítése, - a kommunikációs képességek fejlesztése. 1.3.3.3. Sport, testnevelés A sport és a testnevelés területén jelentkező differenciált igények kielégítését szolgálják:  Iskolai sportkör, melynek feladata: - a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, - a tanulók mozgásigényének kielégítése, - a mozgás, a sport megszerettetése, az egészséges életmód népszerűsítése, - a különböző sportversenyekre történő felkészülés, - az iskola hírnevének és tekintélyének növelése a sport területén is. 10


1.3.3.4. Hagyományőrző tevékenységek Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Diákhagyományok, diákrendezvények: - gólyatábor, - tehetségkutató (vers, ének, zene, egyéb) a 9. évfolyamon, - gólyabál, - mikulásest, - a 9. évfolyam osztályainak vidám bemutatkozása, szecskaavató, - szalagavató, - kulturális bemutató, - szerenád, - ballagás, - diák- és természetvédelmi nap, - iskolarádió működtetése. Jelképeink: - iskolai zászló (piros, fehér zöld zászló címerrel és az iskola nevével), - iskola logo, - végzős szalag (piros-kék mezőben arany évszám) - egyenruha:  lányoknak térdig érő, sötét szoknya, matrózblúz (13-14. szakképző évfolyamon fehér blúz), egyen-nyakkendő, alkalomhoz illő lábbeli  fiúknak: sötét öltöny, fehér ing, egyen-nyakkendő, alkalomhoz illő lábbeli Főbb ünnepeink: - tanévnyitó ünnepély, - október 6. - október 23. - szalagavató, - karácsony, - március 15. - ballagás, - tanévzáró ünnepély. Tantestületi hagyományok: - fiatal pedagógusok köszöntése, - nyugdíjas pedagógusok búcsúztatása, - nyugdíjas találkozók szervezése - karácsonyi köszöntés, - nőnapi köszöntés, 11


- közös kirándulások. 1.3.3.5. Tanulmányi kirándulások, vakációs kínálat Iskolánkban nagy hagyományai vannak az osztálykirándulásoknak és a diákok számára szervezett hétvégi vagy vakációs programoknak. A tanulmányi kirándulások szervesen illeszkednek az iskola Pedagógiai Programjához, nevelési-oktatási célkitűzéseinkhez. A tanulmányi kirándulások legfőbb célja az ország természeti, építészeti, kulturális és gazdasági értékeinek megismerése, az elméleti tananyag gyakorlati oldalról történő alátámasztása. Ennek érdekében fontosnak tartjuk:  A szűkebb és tágabb környezetünk - Pápa és környéke, - Veszprém megye (Veszprém, Zirc, Balaton-felvidék), - szomszédos megyék (Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér) nevezetességeinek megismertetését. 

Az ország fontosabb városainak, történelmi emlékhelyeinek, létesítményeinek megismerését.



Szakmai jellegű kirándulásokat a szakmacsoportnak megfelelően: - üzemlátogatások, - kiállítások, bemutatók, vásárok megtekintése, - bevásárlóközpontok, pénzintézetek, tőzsde megtekintése, - esetenként külföldi programok lebonyolítása, érdeklődő tanulók számára nyelvtanulási, ország-ismereti, és szakmai céllal.



Igény szerint szervezünk színház-, múzeum-, mozilátogatásokat



Megfelelő érdeklődés alapján hosszabb kirándulások, szabadidős programok (tengerparti nyaralás, sítúra, sporttábor) megszervezését is vállaljuk.

nevezetességeinek,

kiemelkedő

1.3.4. A kulturális és környezeti nevelés színterei Az iskolai könyvtár: oktató-nevelő munkánk fontos feladata a könyvtárhasználat megtanítása, elsajátítása. Szolgáltatásai (könyv, folyóirat, CD, videofilm) minden tanítási napon igénybe vehetők és kérhető a könyvtáros segítsége. Színházi előadások, rendezvények: továbbra is az a célunk, hogy tanulóink középiskolás éveik alatt legalább egyszer vásároljanak színházbérletet, és évente vegyenek részt 1-2 színházi előadáson. Ösztönözzük, hogy a lehetőségek függvényében a nagyobb városokban és főként a fővárosban szervezett tanulmányi kirándulásokon, színházi programokon is vegyenek részt tanulóink. A továbbiakban is rendszeresen részt veszünk a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ által szervezett hangversenyeken, melyek az ének-zene - oktatást kiegészítve nagymértékben segítik a tanulók zenei műveltségének fejlődését. Szeretnénk elérni, hogy az osztályfőnöki órákhoz és az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódóan tanulóink rendszeresen látogassák a város múzeumait, kiállító termeit. Az állandó kiállítások

12


megtekintését a 9. évfolyamon ajánljuk, mely összekapcsolható a város megismerését szolgáló kisebb kirándulásokkal is. Évente 1 alkalommal természet- és környezetvédelmi napot szervezünk, melynek legfőbb célja az egészséges életmód népszerűsítése, a természet értékeinek bemutatása és a környezetvédelem fontosságának megértetése. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: Előre meghatározott időpontokban és a tanulók igényei alapján előzetes egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit (tornaterem, tanterem, ebédlő, díszterem) és eszközeit (számítógépek, videó projektor, iskolarádió, iskolatévé, sporteszközök) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Az iskolában a területileg illetékes és bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola e célra térítés nélkül bocsátja rendelkezésre az oktatáshoz szükséges helyiségeket és eszközöket.

13


2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógia, a nevelés alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. A személyiség fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az iskolai személyiségfejlesztés kiemelt területei: 

Önismeret, önmegvalósítás lehetőségének biztosítása - Az oktató-nevelő munka során el kell érni, hogy a tanulók megismerjék képességeiket, adottságaikat, fejlesztési lehetőségeiket. Alkossanak reális képet önmagukról, személyiség-jegyeikről, fejlődési lehetőségeikről. A személyiségfejlesztés során fontos nevelési feladat a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és kötelességtudat fejlesztése.



A személyiségfejlesztés során kiemelkedő szerepet játszik a tanulók erkölcsi nevelése, az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása, a meggyőződés kialakítása. A tanulók nevelésében kiemelt értékként kell kezelni a humánumot, az egyén és a közösség tiszteletét, a társadalmi igazságosság és a szolidaritás iránti igényüket. A barátság, hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség alapvető erkölcsi értékek.



A jellemformálás során különös gondot kell fordítani a tanulók munkakultúrájánakfejlesztésére, a munka társadalmi és egyéni hasznának tudatosítására. A tanulókkal meg kell értetni, hogy fejlődésük, előrejutásuk, érvényesülésük alapvető eszköze a kitartás, az akaraterő, a szorgalom a tanulásban és a munkában.



Az oktató-nevelő munka fontos feladata az egészséges életmódra történő felkészítés, az egészség-, a környezet- és a természetvédelem iránti igény kialakítása. Az iskola feladata a tanulók fizikai képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltésére, a sport szeretetére való nevelés. A nevelő munka elengedhetetlen követelménye a környezeti kultúra iránti igényesség felkeltése. Az ökoszociális gondolkodásmód kialakítása a társadalomtudományi és a természettudományi tárgyak tanításának egyaránt fontos feladata.



Napjainkban különösen fontos tulajdonság a kommunikációs képesség, az anyanyelvszeretete és tisztelete, az idegen nyelvek iránti érdeklődés felkeltése, a nyelvtudás állandó fejlesztése. Nevelő munkánk során tudatosítani kell, hogy a kulturált magatartásnak, viselkedéskultúrának elengedhetetlen eleme a kulturált beszéd és metakommunikáció. A fegyelem, a példamutató magaviselet udvariasságot, figyelmességet, mások személyiségének és tulajdonának tiszteletben tartását is jelenti.



Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az intelligencia fontos tartozéka az előítélet-mentesség,a kulturáltkonfliktuskezelés, a kompromisszumra való készség, a szélsőséges megnyilvánulások mellőzése, illetve azok elítélése.



Az iskola minden megnyilvánulásának, a tanóráknak, a tanórán kívüli foglalkozásoknak és rendezvényeknek az egészséges életszemléletkialakítását kell szolgálnia. A nyitottság, a tolerancia, a kreativitás, a világ megismerésének igénye, az állandó önművelés a mai kor emberének nélkülözhetetlen tulajdonsága. Az élet védelme, az emberi jogok tisztelete, a család megbecsülése és szeretete, a szülőföld- és hazaszeretet, a nemzeti önbecsülés, az európaiság és más népek tisztelete az egészséges életszemlélet elengedhetetlen velejárója. 14


Az iskolai személyiségfejlesztés 3 jellemző színtere: - a tanórai nevelés - a tanórán kívüli nevelés - az iskolán kívüli nevelés Intézményünkben a személyiségfejlesztés legfőbb színtere a tanítási óra. A különböző ismeretek elsajátítása, a képzés tartalma az értelmi és érzelmi nevelés legfontosabb eszköze. Így valamennyi tantárgynak kiemelkedő szerepe van a jellem- és személyiségformálásban. Az iskola nevelői a tanítás–tanulási folyamat során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást, a tanulási képesség fejlesztését. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő – oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. d.) A tanulási képesség fejlesztése a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A megismerő képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és közös tanulást. Ez a pedagógiai gyakorlatban a cselekedtető tanulás-tanítás, a szemléletes/szemléltető tanulástanítás, az értelmező tanítás-tanulás módszerének gyakori alkalmazását jelenti. A közös tanulás során a tanulók egymástól tanulnak: meghallgatják mások véleményét, együttműködnek, vitatkoznak.

15


3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatai nem választhatók el. A hatékony személyiségfejlesztés közösségben történik, az egyén és közösség érdekeinek összehangolását jelenti. A pozitív emberi értékek, személyiségjegyek elválaszthatatlanok a szűkebb vagy tágabb közösségtől. A reális önismeret, az örök emberi értékek becsülete, a humánum, a munkakultúra, az egészséges életmód, az ökoszociális gondolkodás, a kommunikációs képesség, az egészséges életszemlélet, mint a személyiségjegyek fontos paraméterei egyben a közösségi kapcsolatok fokmérői is, a szociális illeszkedés nélkülözhetetlen elemei. Mindazok az eszközök, amelyek alkalmasak a személyiség fejlesztésére a közösségfejlesztést is szolgálják. 3.1. A közösségfejlesztés legfontosabb területei 

Az iskola egyik fontos feladata a különféle iskolai közösségek megszervezése, működtetése és fejlesztése. Az iskola legfontosabb összetartó erővel bíró közösségei: az osztály, tanulócsoport, évfolyam, diákkör és természetesen az intézmény egésze. Minél több a közös cél, feladat, a közösen átélt élmény, siker, annál jobb az összetartás, a közösségi szellem. Ezért törekszünk arra, hogy a szorosan vett tanulási folyamaton kívül, minél több közösségi programot, rendezvényt, bemutatót, versenyt, vetélkedőt szervezzünk diákjainknak. Az egészséges versenyszellem a közösség és egymás megbecsülésének, elismerésének eszköze.



A közösségi nevelés fontos eszköze a diákönkormányzat működtetése, munkájának segítése. A demokratikus értékrend egyik nélkülözhetetlen eleme az önkormányzás képességeinek kialakítása. Nevelői háttérsegítséggel meg kell tanítani a diákokat a reális célok kitűzésére és azok végrehajtását biztosító eszközök, akciók megszervezésére. A jól működő diákönkormányzat mintául szolgálhat a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési normák elsajátításához, tapasztalatok gyűjtéséhez.



A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, ápolása fontos összetartó erő. Ezért oktató-nevelő munkánk során arra törekszünk, hogy minél több hagyományt ápoljunk, ünnepeink, rendezvényeink sajátos arculatról árulkodjanak és minél több közös élményt nyújtsanak.



Valamennyi szaktanárnak és a szaktárgynak fontos feladata a tanulók nemzettudatánakfejlesztése, a hon- és népismeret elmélyítése. A nemzeti kultúra megismerése, a nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása oktató-nevelő munkánk központi feladata. A lakóhely-, szülőföld- és hazaszeretet elmélyítését a tanórán kívül szervezett iskolai rendezvényekkel, színházés múzeumlátogatásokkal, kirándulásokkal kívánjuk megvalósítani.



A nyitottság, kreativitás, mint egyéni tulajdonság, a közösség oldaláról érdeklődést, problémaérzékenységet, beleszólási igényt is kifejez. Fontos, hogy mindez az alkotmányosság, a törvényesség és az állampolgári jogok érvényesítése útján valósuljon meg. Fontos, hogy tanulóink ismerjék az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, éljenek a választások lehetőségével, demokratikus jogaikkal. Egy világnézetileg nem elkötelezett iskolának nem lehet célja a direkt politikai nevelés, annál inkább a politikai és világnézeti, vallási sokszínűség megismertetése, bemutatása, a választási lehetőségek felvázolása.

16




Világnézettől, vallási és politikai értékrendtől függetlenül pedagógiai munkánk során hangsúlyoznunk kell, az emberek egyenlőségének elismerését, az emberi jogok tiszteletben tartását, más népek kultúrájának és hagyományainak megbecsülését.

3.2. A közösség-fejlesztés formái           

A Költészet Napját iskolai vers-és prózamondó versennyel tesszük emlékezetessé. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések az iskolához, a városhoz és a hazához, értékeikhez való kötődését erősíti, kialakítja érzelmi azonosulásunkat. Az iskolában működik a diákszínpad és énekkar, amely szereplési, önkifejezési és közösségalakító hatást fejt ki. A diáknapés a természetvédelmi nap egyrészt a vidámság, a játék, az ügyesség megnyilvánulásának kifejezése, másrészt kulturális program is. Közös színházlátogatásokat szervezünk; a színházkultúra megismeréséhez hozzájárul az előadást megelőző vagy az előadást követő beszélgetéssorozat szakemberek bevonásával. Az osztálykirándulások során tanulóink hazánk természeti és kulturális értékeivel megismerkednek, szakmai kiállítások, programok megtekintésével gyarapíthatják szakmai ismereteiket, közösségüket formálják. Sportkörök és sportrendezvények, a versenyzés megtanítja a fiatal sportolót önálló döntésre és cselekvésre, csapatversenyben közösségformáló erő jelentkezik. Az iskola közösségébe és a középiskolai életbe való könnyebb beilleszkedést segíti a minden évben augusztus végén megrendezésre kerülő gólyatábor a beiratkozott 9. osztályosok számára. A kilencedikes tanulók számára tehetségkutató Ki-mit-tud?-versenyt szervezünk. A hagyományosan a megrendezésre kerülő gólyabál. Közösséget formáló eszköz a különböző kulturális, tanulmányi, sport, szakmai stb. versenyekre, vetélkedőkre jelentkező csapatok kis közösségei. A közös cél, a közös munka rendkívüli összetartó erő.

17


4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai A gyerek azt ismeri meg a világból, amit megmutatnak neki. Annyi mindent lát, annyi mindent tapasztal, az lesz a horizontja, amit a felnőttektől kap. A felnőtt társadalom senkire át nem hárítható felelőssége, hogy ez a horizont elég tágas legyen, hogy ebben az életkorban morális, érzelmi, intellektuális értelemben egyaránt kellően felvértezze. Ezért a szülői ház mellett az iskola szerepe meghatározó. Egy kamasznak-serdülőnek több érzelmi, intellektuális, testi, morális problémája és kérdése van. Támaszra, segítségre szorul, olyan emberek figyelmére, akikkel naponta találkozik, együtt van. Mind a kisebbeknek, mind a nagyobbaknak nagy szükségük van az iskolai életben a biztonságra, a rendre, az áttekinthetőségre. A szülők, a gondviselő mellett az iskolában a pedagógusok és elsősorban az osztályfőnök tudja közvetíteni számukra ezeket. Az osztályfőnökök jelentik a diákok számára az iskolai elvárásokat, a normákat, emellett az osztályfőnök képes figyelni minden egyes diákra, ő tudja az egész iskolai létet humanizálni, elsősorban az ő tevékenysége által válhatnak a tanítási intézmények a szocializáció tudatos színtereivé. 4.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus:  napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;  tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;  a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;  gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;  a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;  az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;  a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;  az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 15 munkanapon belül köteles kijavítani;  a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos 18


         

megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető és az IKT eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik

4.2. Az osztályfőnöki munka három fontos feladatkört ölel fel: Közvetlen nevelőmunka: Az ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival (pl. a tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése); az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka.       

Céltudatosan hangolja össze a nevelési tényezőket, alaposan ismerje meg a tanítványait és fejlessze személyiségüket. Az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. Az iskolai értékek és normák átadása, az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, az egészségre nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés. Fokozni kell az egészséges életmódra nevelést, szorgalmazni a sportkörökben való aktívabb részvételt, felvilágosítást adni a dohányzás és a drog káros hatásain keresztül a szexuális nevelésig. Lehetőség szerint látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal, a kollégiumi nevelőkkel és az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal. Kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról. Figyelemmel kíséri, kezdeményezi és koordinálja osztálya tanulóinak a tanórán kívüli és az iskolán kívüli elfoglaltságait.

19


   

A tanórákon, az osztályfőnöki órákon és az iskolán kívüli foglalkozásokon túli lehetőségeket is fel kell használni a tanulók viselkedés- és beszédkultúrájának, kommunikációs készségének fejlesztésére. Fontos feladat a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése. Hangsúlyt fektet az ünnepekre és a jeles napokra, a munkarend szerint beépíti azt a tanmenetébe. Deviáns magatartás megelőzése.

Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok: adminisztrációs, dokumentációs tevékenység, a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása, félévkor és év végén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás.  

         

A fogadóórákat, szülői értekezleteket és lehetséges családlátogatásokat is kihasználva szoros kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, eleget tesz a rendeletekben foglalt értesítési és ellenőrzési kötelezettségeinek /érdemjegyek, hiányzások, fegyelmik, meghívók, értesítő, stb…/. Az osztály SZM - tagjaival építsen ki kapcsolatot, vonja be őket az osztály és az iskola ügyeinek intézésébe, szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására. Mind a félévi, mind az év végi magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításához elemzi feljegyzéseit, kikéri az osztályban tanító tanárok, tanulók véleményét és ezek alapján dönt az értékelésről. A munkarendben rögzített határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket /napló, mulasztás, anyakönyv, bizonyítvány, statisztika, stb./, havonta ellenőrzi, szükség szerint kiegészíti az ellenőrzőbe írt jegyeket. Évente tanévkezdéskor megismerteti tanulóival az iskolai élettel kapcsolatos baleset- és tűzvédelmi előírásokat és a Házirendet. A Működési Szabályzatban (házirendben) meghatározott módon jutalmazhatja, büntetheti tanulóit. A tanulói kezdeményezések támogatása, az osztályok diákbizottságainak segítése. A tanulófelvétel hatékonyságának növelése, és aktív részvétel a pályaválasztással kapcsolatos szervezési munkákban. A tanulókra vonatkozó észrevételeit írásban rögzítse az adatvédelmi törvénnyel összhangban. A tanulók mulasztásakor a Házirend előírásai, és a jogszabályok szerint járjon el. Készítse el a fegyelmi eljárással összefüggő írásos anyagokat (értesítés, jegyzőkönyv, határozat). A házirend és a nevelőtestület által hozott megállapodások egységes és következetes betartása.

Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása: kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel (a védőnővel, az iskolaorvossal, az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal), a változatosabb osztályfőnöki órák érdekében szakemberek meghívása pl. nőgyógyászt az abortusz-témához, rendőrt a fiatalkori bűnözésről, drogról való tájékoztatás céljából, lelkészt vallási, vállalkozót gazdasági ismeretek nyújtása céljából

20


     

Az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése (kirándulás, tábor, erdei iskola, múzeumlátogatás, közös munkavégzés, stb…). Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében irányító szerepet tölt be, együttműködve az osztállyal. Szervezi az intézmény munkatervéhez, hagyományrendszeréhez kötődő tevékenységeket. Az osztály közösségét integrálja az iskola közösségébe. Segíti a diákönkormányzat munkáját. Az osztályfőnöki órák színvonalának javítása. Kapcsolatot tart az ifjúságorvossal, az ifjúságvédőnővel.

21


5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: 4. § (13.) kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Tantestületünk törekvése, hogy iskolánkat ne csak a fogadás, az integráció, hanem egyre inkább a befogadás, az inklúzió szemlélete jellemezze. Ennek érdekében pedagógusaink az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. A pedagógusok rendszeres konzultációja a fejlesztést végző szakemberekkel, biztosítja a naprakész információt és a SNI és BTMN tanulóink harmonikus fejlődését. 5.1. Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  számítógéppel, asztalokkal, székekkel ellátott helyiség.

5.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A tanulási nehézségek hátterében lévő beilleszkedési, magatartási zavarok szakvéleményezése a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartozik. A pedagógusnak, a szülőnek és a tanulónak egyaránt érdeke, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarok minél hamarabb kiderüljenek, mert az ennek következtében kialakuló kudarc a tanuló továbbhaladását, ill. a tanulóközösség munkáját veszélyeztetheti. Az esetek többségében a nehézségek figyelemzavarból adódnak. Ez nehezen különíthető el a lustaságtól, a szándékos figyelmetlenségtől. A figyelemzavarból adódó problémák halmozódnak, a hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Ha ezt a gondot korán felfedezik, megelőzhető a bajok súlyosbodása. Tantestületünk kiemelt feladatának tekinti, hogy hozzá segítse ezeket a tanulókat ahhoz, hogy a saját szintjüknek, képességüknek megfelelően teljesíthessenek, s ne kerüljenek a perifériára. Ezt az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével, a kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások szervezésével valósítjuk meg.Az osztályozás alóli felmentés – dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, idegen nyelv tanulása alóli felmentés esetén – a nevelési tanácsadó szakvéleménye, valamint tanulási képességeket vizsgáló bizottság szakértői véleménye alapján történhet. 22


A tanulási kudarc további leggyakoribb okai a rendszertelenség és tervszerűtlenség, a rossz időbeosztás, a mechanikus tanulás, a kitartás, az akarat, a tanulási kedv és az érdeklődés hiánya. E problémák enyhítésére, megszüntetésére tanulás-módszertani technikákkal, javaslatokkal segítik pedagógusaink a tanulókat. A tanulási kudarcok megelőzése érdekében minden pedagógusunk  a továbblépéshez szükséges tudásszint felmérésével kezdi minden tanév elején a tantárgya oktatását – ha ennek tananyaga korábban oktatott ismeretekre épül –, és az eredményektől függően ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozásokat épít be a tanmenetébe a szükség szerinti óraszámban, illetve szükség szerint tervezi és alkalmazza a felzárkóztatás egyéb formáit,  elsajátíttatja, gyakoroltatja az eredményes tanulás módszereit, technikáit tantárgyanként,  differenciáltan tervezi meg tanóráját, a tanulás fejlesztését,  fejleszti az értő olvasást, a figyelmet,  törekszik az önművelés igényének és szokásainak kialakítására,  erősíti a tanulás motivációját,  biztosítja a tanulók önálló ismeretszerzési és feldolgozási lehetőségeit,  folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét. A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken, a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken értékeljük. Az integráltan oktatott tanulók esetében szakmai feltétel az egyéni fejlesztési terv megléte. Az SNI tanulók esetében a gyógypedagógus, a BTMN tanulók esetében a fejlesztő pedagógus elkészíti az egyéni fejlesztést, melynek megfelelően foglalkozik a tanulókkal, valamint segíti a többi pedagógus munkáját. 5.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás alapvető feltétele, hogy minden szaktanár a maga szakterületén felismerje a kiemelkedő képességű és érdeklődésű tanulókat. Arra kell törekedniük, hogy nevelő-oktató munkájuk során a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő tehetséget, képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat. A tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése tanórai keretben és tanórán kívüli tevékenységek során történhet: 1. Tanórán belüli tevékenységek:  differenciált terhelés és foglalkoztatás,  kiegészítő anyagok feldolgoztatása, otthoni kutató-megismerő tevékenységre ösztönzés,  emelt szintű oktatás a 11-12. évfolyama számára,  szabadon választható oktatás a 9-12. évfolyamai számára,  idegen nyelv, magyar nyelv 9. évfolyam 1 óra, matematika, informatika, szakmai gyakorlati és számviteli alapismeretek 12. évfolyam tanórák csoportbontása. 2. Tanórán kívüli tevékenységek:  szakkörök szervezése a tanulók érdeklődésének megfelelően a szakmai, tanulmányi versenyekre történő felkészítés érdekében,  egyéni foglalkozás, versenyre felkészítés (SZÉTV, OKTV, stb)

23


 

a művészeti, kulturális érdeklődésű tanulók számára énekkari, diákszínpadi, újságíróiklubfoglalkozások, a sport-érdeklődésű tanulók számára sportköri részvétel biztosítása, házi illetve iskolák közötti bajnokságok szervezése.

5.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, a családi mikrokörnyezetükből adódóan, a családon kívüli környezet miatt, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek. A tanulók szociális helyzetének megismerése elsősorban az osztályfőnök, kollégiumi nevelő feladata, amelynek formái:  egyéni beszélgetés a tanulóval és szüleivel,  személyiségi jogokat nem sértő felmérő lapok kitöltése,  osztálytársak, szaktanárok, kollégiumi nevelők jelzései,  az osztályfőnök személyes tapasztalata, családlátogatás,  anyagi támogatás igénylése esetén kereseti igazolás kérése a tanuló szüleitől. Az osztályfőnökök munkáját az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus, az ifjúságorvos és az ifjúságvédőnő segíti. Ezen felül kiemelt feladatuk kapcsolattartás a szociális háttérintézményekkel (Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatalok (helyi és megyei), Intézményi Társulás (vidéki gyermekeink esetében), Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó) ill. együttműködés az iskolaés kollégium vezetésével, gyakorlati munkahelyeink vezetőivel. További, szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek az intézményben:  A már meglévő felzárkóztató, tehetséggondozó programok népszerűsítése a tanulók körében, illetve igény szerint újak indítása.  Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, szakemberek bevonásával (rendőrség)  Pályaorientációs tevékenység  Felvilágosító tevékenység a szülők körében a szociális juttatások lehetőségeiről, tájékoztatás az önkormányzatok és háttérintézmények szerepéről  Szociális lehetőségek felkutatása pályázatok formájában.  Iskolán belüli szociális juttatások, lehetőségek rendszerezése: o javaslat a helyi önkormányzatok felé  rendszeres szociális támogatásra,  rendkívüli segélyre,  tankönyvtámogatásra,  étkezési hozzájárulásra. A tanuló szociális helyzetétől függően a tankönyvtámogatás és az étkezési hozzájárulás mértéke 100%-os is lehet. A három vagy több gyermeket nevelők automatikusan 50%-os étkezési támogatásban részesülnek. o

iskolai tankönyvsegély Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra csak akkor van lehetőség, ha az alanyi jogon járó kedvezményekre jogosultak igényeit az iskola teljes körűen kielégítette. A nem alanyi jogon járó kedvezményként könyvtári kölcsönzésre van lehetőség a tanulmányok idején.

24


A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás odaítélése a következő szempontok figyelembevételével történik:  az egy főre jutó jövedelem nagysága,  a testvérek száma,  a tanulmányi eredmény,  a közösségi munka,  egyéb iskolai tevékenység /sport, tanulmányi versenyek/,  egyéb szociális körülmény. o

az iskolai alapítványok támogatása  a sikeres második komplex nyelvvizsgát tett tanulók költségeinek átvállalása,  az országos tanulmányi versenyeken sikeres tanulók jutalmazása,  kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók jutalmazása,  hozzájárulás az osztálykirándulások költségeihez;

o

egyéb szociális és egészségügyi jellegű szolgáltatások  iskolaorvosi szolgáltatások,  fogorvosi szűrővizsgálatok,  szervezett szűrővizsgálatok, védőoltások.

5.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelem célja, hogy  a tanulók problémáit minél korábban felismerje, és minél hatékonyabb kezelje, megelőzve súlyosabbá válásukat,  segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez  elősegítse a gyermek családban történő nevelését,  megelőzéssel próbálja a veszélyeztető helyzetek kialakulását megakadályozni,  a családjából bármely okból kikerült gyermek számára a korához és szükségleteihez igazodó gondozást, nevelést, egészséges személyiségfejlődést biztosítson,  segítséget nyújtson a gondozott gyermekek számára a felnőtté válásban, valamint a gondoskodásból kikerült fiatalok társadalmi beilleszkedésében. Az iskola feladata az ifjúságvédelemmel kapcsolatban: 1. Olyan légkör kialakítása, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. 2. Felderítse a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekedjen a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. 3. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményezzen. A fiatalok védelmének rendszerében fontos feladatot látnak el iskolán belül: - osztályfőnökök, kollégiumi nevelők, - ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus - ifjúságvédőnő és ifjúságorvos, - nevelőtestület.

25


5.5.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal kapcsolatos felelősök  Tagintézmény-vezető Amennyiben az iskolák rendelkezésre álló pedagógiai eszközök (nagyobb odafigyelés, törődés, felzárkóztató foglalkozás, költségvetési támogatások) nem elegendőek, igénybe veheti a jegyző, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, társadalmi szervezetek, alapítványok segítségét is, illetve hatósági eljárást kezdeményezhet.  Osztályfőnök, kollégiumi nevelő Az évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók, kollégisták beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése, a gyerekek illetve szüleik figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás), Kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén családlátogatás útján. Információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik. Atanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel.  Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus A tanulók jogait, kötelességeit ismerteti, megszervezi, hogy a tanulók kérdéseikre választ kaphassanak, valamint véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.  Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus Felderíti az iskolai tanulók szociális gondjait. A gyermek, tanuló veszélyeztetettsége esetén jelzéssel köteles élni a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni. A tanulók veszélyeztetettsége esetén felmérést készít a veszélyeztetettség mértékéről, az okokat vizsgálja és a megoldási alternatívákat feltárja, szükség esetén szakember(eke)t von be. Rendszeres és naprakész nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról, kapcsolatot tart azok családjával, felhívja figyelmüket kötelezettségeikre és jogaikra, tájékoztatja őket a támogatási lehetőségekről. Feladata a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, szociális osztállyal stb. kapcsolattartás, tapasztalatcsere; kérheti az tagintézmény-vezető, iskolaorvos, iskolavédőnő, jegyző segítségét.  Ifjúságorvos, ifjúságvédőnő Szoros kapcsolatban áll a fent említett felelősökkel, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, elsődlegesen az egészségvédelem területén. 5.5.2. Prevenció (megelőzés) A gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb területe a prevenció, amelynek célja, hogy megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse azokat a tanulókra ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják, másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a tanuló társadalmilag értékes képességeinek fejlesztéséhez és kibontakoztatásához. A prevenció tervezéséhez szükséges a tanulók családi- és életkörülményeinek megismerése a veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet feltárása, rögzítése. 26


A megismerés módszerei: - kérdőíves felmérés, - megfigyelés: a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése (minden nevelő feladata), - célzott beszélgetés a tanulókkal, közösségeikkel és a tanulók szüleivel. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus és az osztályfőnök rögzíti, és félévente felülvizsgálja, kiegészíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartását, amely az alábbiakat tartalmazza: - a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma, - a veszélyeztetettség és hátrányos helyzet típusai, okai, - a tanulók iskolalátogatásának rendszeressége, - a tanulók kapcsolatai, kötődései, - a szükséges és megtett intézkedések. Az ifjúságvédelem területén kiemelkedő figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségek megelőzésére. Ennek érdekében fokozottan figyelni kell - a megfelelő szemléletmód alakítására, - a döntéshozás képességének kifejlesztésére, a problémákkal való szembenállás megtanulására, - információk gyűjtésére, átadására, tanácsadásra, - felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységre (pl. különféle drogok és hatásuk, drogfüggőség, a drogokkal járó veszélyek, drogosok kezelése, a segítségkérés módjai, lehetőségei stb.), - egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezésére. 5.5.3. Bűnmegelőzés Az ifjúságvédelem fontos területe a bűnmegelőzés, amelyben a család, a pedagógus, kulturális, szociális és társadalmi szervezetek, illetve bűnüldöző szervek együttműködése szükséges. Az ifjúságvédelem szerepe a bűnmegelőzési gyakorlatban kétféle: a) a fiatalkorú elkövetővé, illetve bűnözővé válásának megelőzése: - felvilágosító, ismeretterjesztő munkával, - morális, erkölcsi neveléssel (önkontroll és empátia fejlesztése tanórán, kiscsoportos, négyszemközti beszélgetések keretében), - tanulással, munkára neveléssel, - pénzügyi, tárgyi támogatással, - időbeosztással (vonzó programok, szakkörök szervezése) - családi, baráti, iskolai kapcsolatok alakításával. b) a fiatalkorú áldozattá, illetve sértetté válásának megelőzése: - felvilágosító, ismeretterjesztő munkával (az áldozati viselkedés lélektana, provokatív magatartás, a segélykérés lehetőségei, jogos önvédelem), - konfliktuskezelési, kommunikációs technikák elsajátításával, - az áldozattá válás lehetséges színtereinek és szereplőinek feltérképezésével, - önvédelmi ismeretek elsajátíttatásával és készségek fejlesztésével.

27


6. A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A pedagógiai folyamat eredménye nagymértékben függ attól, hogy a folyamat alanyát, azaz a tanulót egységes nevelési ráhatások érjék. Ennek érdekében a pedagógiai munkát végzők (tanárok, nevelők) és a szülők, gondviselők között megfelelő harmónia alakuljon ki. A tanügyi követelmények következetes végrehajtása nagymértékben függ attól, hogy a szülő a pedagógusnak megfelelő partnere legyen. Fontos az, hogy a tanulók a tanórákon rendszeresen részt vegyenek, s esetleges mulasztásuknak megfelelő indoka legyen. A hiányzás okozta kieséseket maradéktalanul pótolják, házi feladatukat naponta elvégezzék, s a tanórákra rendszeresen készüljenek. Ugyancsak fontos a nevelési folyamat eredményessége szempontjából, hogy a tanulók tanórai magatartása, viselkedése olyan legyen, hogy az eredményes munkát lehetővé tegye. Természetesen nemcsak az oktatás eredményessége fontos ilyen szempontból, hiszen a pedagógiai munka nagyon fontos eleme a nevelés. Ezért az iskola nevelőtestületének fontos feladata az, hogy a szülőt rendszeresen tájékoztassa gyermeke előmeneteléről, magatartásáról, iskolai munkájáról. Fontos, hogy a szülői és az iskolai nevelés harmonizáljon egymással. A szülők számára az információk rendszeresen a tanulók ellenőrzőjén keresztül, havonta a fogadóórákon, évenként két alkalommal a szülői értekezleteken jutnak el. Az esetleges fontosabb aktuális problémákat telefonon vagy levélben adjuk tudtára a szülőknek. A szülők a szülői munkaközösség illetve a Szülői Szervezet képviselőin keresztül észrevételezhetik kívánságaikat, igényeiket és juttathatják érvényre minőségi elvárásaikat, míg a tanulók a diákönkormányzaton keresztül. 6.1. Szülői Szervezet Intézményünkben a pedagógiai munka segítése érdekében Szülői Szervezet is működik. A Szülői Szervezetben osztályonként 2 fő képviseli a szülőket, akik maguk közül évfolyamfelelősöket és vezetőt választanak. A fenntartó, az intézményvezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője vagy a szülők közösségének képviselője bármikor kezdeményezheti a szervezet összehívását. Egyéb kedvezményezések híján az intézményvezető évente legalább két alkalommal összehívja a Szülői Szervezetet, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Szervezet véleményét és javaslatait az intézmény működésével kapcsolatban. A Szülői Szervezet vezetője közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel és képviseli a Szülői Szervezetet a különböző iskolai rendezvényeken és nevelőtestületi értekezleteken.

28


6.2. Diákönkormányzat A diákélet szervezése, a tanulók jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése, érdekeinek védelme céljából intézményünkben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat képviseleti elvben épül fel. A diákönkormányzatban minden osztályközösséget két tanuló képvisel, akit az osztály tanulói választanak meg. Közülük kerülnek ki az évfolyamfelelősök és a diákönkormányzat vezetője, akik ugyancsak választás útján nyerik el megbízatásukat. A diákönkormányzat munkáját felnőtt vezetőként egy pedagógus segíti, akiket a diákönkormányzat egyetértésével az iskola tagintézmény-vezetője bíz meg. Az iskolai diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről és az ahhoz biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol:  az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,  a Házirend elfogadásakor és módosításakor,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a fegyelmi tárgyalás során. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A kapcsolattartás az intézmény vezetőjével történhet egyrészt a diákönkormányzat képviselőjének/ képviselőinek személyes találkozója során, másrészt az évente egyszer megszervezett ”diákparlament” rendezvényén. Ezen a rendezvényen az osztályok képviselői és a DÖK képviselői meghallgatják az iskola tagintézmény-vezetőjét, majd kérdéseket tehetnek fel, véleményt fogalmazhatnak meg az iskola életével kapcsolatosan. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – dönt a szabadidős programok szervezéséről. A diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó rendezvények, események: - mozi- és színházlátogatás, - belföldi és külföldi kirándulások, - iskolabálok, suli-bulik, - iskolanap, - elsősök bemutatkozó műsora, - Mikulás-est, - sportversenyek, focigála, - iskolaújság, iskolarádió, iskolatévé működtetése. 6.3. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze.

29


6.3.1. A szülők tájékoztatási formái A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított magatartásáról rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző könyvébe is beírni. Az intézmény a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. A kilencedik évfolyamosok szüleit beiratkozáskor a leendő osztályfőnökök tájékoztatják a tanévkezdéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. 6.3.2. Szülői értekezletek A tanév során osztályonként legalább 2 szülői értekezletet tartunk a szülők közössége és az osztályfőnökök kidolgozott tematikája alapján. A tanévzáró ünnepélyt követően a bizonyítványosztás keretében röviden értékelik az osztály éves munkáját és teljesítményét. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülők közössége indokoltnak tartja, rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. A szülői értekezleten a szülők kérésének és kívánságának megfelelően az osztály egészét érintő kérdések tárgyalása után ki lehet térni a tanulók egyéni értékelésére is. 6.3.3. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az iskolai munkatervben meghatározott időpontokban szülői fogadóórát tart. A szülői fogadóórákon lehetőséget teremtünk minden pedagógusnak és szülőnek a négyszemközti beszélgetésre, a tanulók problémáinak megvitatására. Amennyiben a szülő (gondviselő) fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, azt telefonon vagy írásban történt egyeztetést követően bármikor megteheti. Az iskolai szülői értekezletekhez kapcsolódóan illetve az iskolai fogadóórákkal párhuzamosan a kollégiumi nevelők is fogadják a szülőket. Az intézmény tagintézmény-vezetője és az iskolavezetés minden tagja szintén fogadóórát tart a szülői értekezletek és a szülői fogadóórák időpontjában.

30


7. Egészségfejlesztési program Törvényi háttér Az elmúlt évek vizsgálatai, felmérései, valamint az elkészített elemzések alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek. Továbbá a helyi pedagógiai programokban is megjelenjen az egészségnevelési stratégia kidolgozása, megvalósítása. Ez elsőként a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXI. törvényben történt meg. Majd ennek fontosságát kiemeli az új 2011. évi CXC. Köznevelési törvény és a közoktatásról szóló 20/2012. EMMI rendelet is. 7.1. Helyzetkép, helyzetelemzés Egyre romló környezetünkben a gyermekek egészségi állapota, fizikai és szellemi teherbírása csökken. Az iskolában évente elvégzett szűrővizsgálatok szerint főleg mozgásszervi betegségek, gerinc- és mellkasi elváltozások jellemzőek. Az iskolaorvosi szűrővizsgálatok tanúsága szerint tanulóinknak jelenleg mintegy egyharmada igényel fokozott gondozást. Tanulóink életmódját ismerve sok diákunknál háttérbe szorul a testmozgás, keveset tartózkodnak a friss levegőn, rendszertelenül, helytelenül táplálkoznak. Egyre többen vannak azok a tanulók, akik dohányoznak, alkoholt fogyasztanak, esetenként felmerül a drogfogyasztás is. 7.1.1. Erőforrások 7.1.1.1. Személyi erőforrások a) Belső erőforrások Az iskola egyik legfontosabb színtere az egészségfejlesztésnek, ezért nagyon fontos, hogy az intézmény minden dolgozója a diákokkal együtt részt vegyen, illetve feladatot vállaljon az egészségfejlesztési program megvalósításában. Ide számíthatók: - az iskola vezetése, - a tanárok, - az iskolaorvosi szolgálat, - az intézmény ügyviteli és technikai dolgozói, - a diákok. Az iskola vezetése - tervezi, szervezi, értékeli és minősíti az egészségfejlesztési programokat, - kapcsolatrendszerét felhasználja az iskolán kívüli világ lehetőségeinek integrálására, - aktívan részt vesz az egyes programokban. A tanárok - feltérképezik az oktatott tárgyaikhoz kapcsolódó tartalmakat, beépítik azt az oktatási folyamat egészébe, - személyes magatartásukkal, példaadással és odafigyeléssel sokat tehetnek annak érdekében, hogy az egészséges környezethez való jog maradéktalanul megvalósulhasson, az egészség, mint alapvető emberi és közösségi érték épüljön be tanulóink értékrendjébe.

31


Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus - fő feladata az iskola életében közreműködő személyek lelki egészségének megőrzése, helyreállítása, számukra nyújtott tanácsadás keretei között. - fő kliensei az intézmény tanulói, azonban tanácsadói kapcsolatba kerülhet a tanárokkal, a szülőkkel is. - a lelki egészség visszaállítása és megőrzése érdekében legfontosabb tanácsadási területei: - érzelmi problémák (krízishelyzetek, szorongás, lehangoltság, hangulatingadozás) - viselkedési zavarok, - beilleszkedési zavarok, - családi problémák, - tanulási, koncentrációs gondok, teljesítményszorongás, - igazolatlan mulasztások, - tanár-diák, diák-diák konfliktus, - pályaválasztási, életvezetési tanácsadás. - emellett részt vesz a lelki eredetű betegségek (táplálkozási zavarok, alkohol- és drogproblémák) visszaszorítását célzó tájékoztató, megelőző programok, előadások szervezésében és kivitelezésében. - összefogja, koordinálja a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai fejlesztését és az ezzel járó egyéb feladatokat. Iskolaorvosi szolgálat A feladatokat ellátja: - az ifjúságorvos (heti 1 nap) - az ifjúságvédőnő (heti 2 nap) - a tanulók fogászati ellátását végző fogorvos (évi 1 alkalom) Az iskolaorvosi szolgálat az iskola egészségfejlesztési programjának összeállításában és megvalósításában kiemelkedő szerepet tölt be. Legfontosabb feladatai: A tanulók egészségügyi állapotának felmérése, megőrzése és az egészséges életmódra nevelés. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció stb.) Az oktatás-technikus feladata: - balesetveszélytől mentes egészséget nem veszélyeztető oktatási eszközök beszerelése, karbantartása, szakszerű elhelyezése, - az egészségnevelési programok technikai feltételeinek biztosítása, a tanárok, előadók és az iskolaorvosi szolgálat munkájának segítése. A technikai dolgozók feladata: a barátságos, tiszta és ökonomikus tanítási-nevelési környezet megteremtése. A tanulók valamennyien érintettek, részt vehetnek a programok megvalósításában. Fontos, hogy tevékeny, cselekvő részvétel lehetősége nyíljék meg a számukra akár az iskolán belül, akár azon kívül is. A diákok felnőtt társadalommal szembeni partnerségét, mint nevelési eszközt fel kell használni a szemléletformálásra, hiszen ha el tudjuk hitetni, hogy fontos és értékes minden egyes tanuló véleménye és igyekezete, kevesebb közömbösség és több cselekvés jellemzi őket a saját és a mások egészsége megóvása érdekében is. 32


Az egészségfejlesztő csoport tagjai: - szakmai tagintézmény-vezetőhelyettes, - iskolaorvos, - védőnő, - testnevelő tanárok, - diákönkormányzatot segítő pedagógusok, - ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus Az iskolai egészségnevelési és fejlesztő csoport feladatai: - az egészségfejlesztési program összeállítása, - az éves munkaterv elkészítése, - programok szervezése, irányítása, koordinálása és megvalósítása, - az egészségfejlesztési munka értékelése, hiányosságok feltárása és a felmerülő problémák megoldása, - pályázatok írása, - útkeresés az egészségfejlesztési hatékonyságának fokozására. b) Külső erőforrások – iskolán kívüli együttműködés A fenntartó határozza meg intézményünk profilját és költségvetését, így a vele való együttműködés az egészségfejlesztési program megvalósítása szempontjából is döntő. Az iskola vezetésének feladata, hogy az egyeztetések során elérje az optimális helyzet megteremtését. Cél, hogy a fenntartó, a Pápai Szakképzési Centrum, a kötelező támogatáson túl is finanszírozza egészségfejlesztési programjainkat. A szülők, a család alkotják tanulóink hátterét. Ez a háttér nem feltétlenül szolgál jó például az egészségtudatos viselkedés megteremtésében. Fontos, hogy a szülők ismerjék az iskola egészségfejlesztési törekvéseit, és hogy elhitessük velük, ez legalább olyan fontos elsajátítandó készség-képesség, mint azok az ismeretek, amelyeket a tananyagok hagyományosan tartalmaznak. A szülők az egészségfejlesztési program aktív résztvevői (előadások tartása, konkrét programokon való aktív részvétel, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása stb.) A kortársi közösségek olyan értékeket közvetítenek, amely az egyén fontosságáról, elfogadottságáról szólnak. Azok a gyerekek találják meg önmagukat kizárólag ilyen közösségekben, akiket sem a családban, sem az iskolában nem érnek én-erősítő élmények. A környezeti és egészségvédelmi nevelés éppen azzal lehet több, mint a hagyományos oktatási-nevelési formák, hogy az egyén fontosságáról, a cselekvő részvételről szólnak, és ezáltal felveszik a küzdelmet a közömbösséggel, a tehetetlenséggel szemben. A szülői szervezet az iskola egészségfejlesztési munkáját az - egészségügyi program véleményezésével, - módosító javaslataival, - a programokon való részvétellel, - előadások tartásával, - külső erőforrások felkutatásával segíti. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat - segíti az intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását - segítséget nyújt jogi és államigazgatási ügyekben. ÁNTSZ - ellenőrzi az intézmény higiénés körülményeit, - az egészségügyi jogszabályok betartását, 33


-

a munkaegészségügyi előírásokat, segítséget nyújt az iskolai egészségnevelési munkában, rendezvényeket szervez, előadásokat, foglalkozásokat tart.

Rendvédelmi szervek - segítséget nyújtanak:  a drogprevenciós munkában,  a bűnmegelőzési munkában,  az ifjúságvédelmi munkában, - előadásokat tartanak:  rendészeti, közlekedési témában,  jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi területén, - alkalomszerűen tanári továbbképzéseket tartanak. KEF-Kábítószerügyi Egyeztető Fórum - kapcsolatot teremt a helyi önkormányzat és az iskola között, - a drogügyi koordinátor személyén keresztül állandó kontaktust biztosít, - segíti kialakítani az iskola drogstratégiáját, - koordinálja a drogprevenciós munkát, - szerepet játszik az intézmény egészségfejlesztési programjának megvalósításában. Drogprevenciós előadó Pedagógiai Szakszolgálat - tanulási nehézség megállapítása céljából, intézmény kérésére. 7.1.1.2. Tárgyi, anyagi erőforrások Az intézmény több tanteremmel és több, kisebb létszámú csoportot befogadó teremmel rendelkezik. A tantermeket csak a legszükségesebb bútorokkal rendezték be. A padok, székek mérete azonos, így nem igazodik a tanulók testmagasságához. A székek alakja segíti a helyes testtartás kialakítását. Az osztályfőnök a tanulók ülésrendjében figyelembe veszi az egyéni adottságokat, és időszakonkénti változtatásával enyhíti a gyerekek szemének és gerincének terhelését. A tantermek és az épület más helyiségeinek világítása korszerű, a követelményeknek megfelel. Mellékhelyiség minden szinten található az előírt egészségügyi elvárásoknak megfelelnek. A tanulók étkeztetése ebédlőben történik. A felszolgált adagok mennyisége általában megfelelő, az ételek változatosak, az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelők. Több alkalommal kapnak a tanulók friss salátát, gyümölcsöt. Az iskolai büfé kínálata szintén megfelel az egészséges táplálkozás követelményeinek. Az orvosi szobák és rendelők felszereltsége megfelelő. 7.2. Jövőkép, alapelvek, célok és feladatok 7.2.1. Jövőkép

34


„A fiatalok magatartása jelen egészségük jövőbeni felnőttkori egészségük és majdani gyermekeik egészségének kulcsa.” Mrs Haddad – WHO területi képviselő Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak a saját pillanatnyi érdekeik szerint cselekedjenek, hanem gondoljanak a jövőjükre. Tudatosodjon bennük, hogy az egészség kincs. Nemcsak jó közérzetet jelent, hanem munkaképességet, anyagi biztonságot, gyarapodást, amely a családnak, és az egész társadalomnak jövőbeni záloga. Ezek eléréséhez a következő alapelvek és célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén és valamennyi tevékenységünkben. 7.2.2. Alapelvek Egészségfejlesztési alapelveink: - Folyamatos egészségfejlesztés. - Az élet, a tanulás és a munka egészséges színterének biztosítása az iskolában. - Együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között az egészséges iskolai környezet érdekében. - Különösen fontos szerep biztosítása a prevenciónak. - Iskolai egészségfejlesztési és egészségügyi szolgáltatások biztosítása. - Együttműködés a helyi közösség szakembereivel az egészségfejlesztést célzó programokban. - A diákok tudatára, érzelmeire, akarati elhatározására hatva hozzájárulni a gyakran tapasztalható negatív egészségmagatartásuk kialakításának megelőzéséhez, szemléletük pozitív irányban történő változásához, az egészség értékének hangsúlyozásával. - Az egészséges étkeztetés és a testedzés, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének kiemelt kezelése. - A lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programok előtérbe helyezése. - Az iskola diákjainak, dolgozóinak, valamint a helyi közösség tagjainak segítése az egészség megőrzésében. - Személyiségfejlődésre, életmód kialakításra, szokások formálására, preferenciák kialakítására gyakorolt pozitív hatás biztosítása. 7.2.3. Célok és feladatok Az egészségnevelés legfontosabb céljai: - Hosszú távú célunk, jövőképünk, a helyes döntésekhez vezető tudás és a helyes életvezetés alapjainak átadása tanítványainknak számára. - A prevenció (megelőzés), az egészség védelme, megóvása, a felvilágosítás. - Életmód változtató programok kidolgozása, és társas környezetben történő megvalósítása. - A szűrővizsgálatok szervezése, illetve az azokon való részvétel biztosítása, - Célunk, hogy gazdag személyközi és intézményes kapcsolatokkal iskolánkat valódi, életteli szocializációs színtérré tegyük. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: - problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás, - konfliktuskezelés- és megoldás, - kreativitás, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, 35


-

vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, médiahasználat, értékelés és mérlegelés készsége, érzelmi intelligencia, szociális érzékenység fejlesztése.

Konkrét célok: - a tantestület tagjainak megnyerése az egészségfejlesztési munkához, - tantestületen belüli továbbképzés szervezése az egészségfejlesztés módszereinek bemutatására, - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára, - táborok szervezése, - egészségfejlesztési témák osztályfőnöki órába építése, ill. ilyen témák további megvitatása, - szakórákon az egészségfejlesztésre fordítható figyelem erősítése, - hétköznapi egészségi problémák megjelenítése a szakórákon, - interaktív módszerek alkalmazása. 7.3. Iskolai feladatok 7.3.1. Az iskola egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt feladatai Az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók az egészséges életvitelhez szükséges tudást, kellő ösztönzést megkaphassák személyes és környezeti értelemben egyaránt. Az iskola és dolgozói kommunikálják az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, mutassanak példát, és konkrét tevékenységekben alapozzák meg azokat. A tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódnak megfelelő tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedési módokat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. 7.3.2. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek              

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, a testi higiénia. Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe. A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat. Környezeti ártalmak, személyes biztonság kérdése. Szenvedélybetegségek kérdése. A szenvedélybetegségek elkerülése. A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben. A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete. A tanulás és a tanulás technikái. A tanulási környezet alakítása. Az idővel való gazdálkodás szerepe. A rizikóvállalás és határai. A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

36


7.4. Iskolai programok 7.4.1. A mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás programjának célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, melyek igyekeznek ellensúlyozni a modern kor által kikényszerített mozgásszegény életmódot, ami a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, előidézve ezáltal a szellemi teljesítmény romlását is. 7.4.2. Tanórán és tanórán kívüli legfontosabb feladatok és célok  Feladatok: - a rendszeres céltudatos testmozgás igényének kialakítása, - minden tanulónak olyan mozgáslehetőségeket kell biztosítani, melyek az eltérő testi adottságok esetén is örömet adnak, sikerélményt nyújtanak. Sajnálatos módon egyre több az olyan gyermek, aki alkatánál fogva nem képes elfogadható teljesítményre, a sikertelenség még inkább elvonja a mozgástól.  Célok: - egészséges életmódra, rendszeres testedzésre nevelés, - a tanulók ismerjék meg a testnevelés egészségügyi és prevenciós értékeit, - fizikai állóképesség fejlesztése, - akarat, bátorság erősítése. Legfontosabb célkitűzések: - a tanulók mozgásigényének kielégítése, - lehetőség a kulturált mozgásra, új sportágakkal való ismerkedés, - fizikai állóképesség fejlesztése, testkondicionálás. Testnevelés óráról teljes felmentést csak az iskolaorvos adhat, szakorvosi vélemény alapján. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően nem kell végrehajtani. A gyógytestnevelési órákat a Pedagógiai Szakszolgálat által megbízott szakképzett testnevelő tanár vezeti. A foglalkozásokon az érintett tanulók a számukra szükséges speciális gyakorlatokat végzik. A gyógytestnevelési foglalkozások heti 6 órában zajlanak (tornateremben 2 óra, uszodában 4 óra). Kiemelkedő szerepe van az úszásnak. Szinte minden gyógytestnevelésre utalt tanulónak ajánlott az úszásfoglalkozás. Itt a tanulók egyéni úszásmódban részesülnek, egészségi állapotuknak megfelelő feladatokat kapnak. A foglalkozások legfontosabb céljai: - az egészségi állapot javítása, amennyiben lehetséges, helyreállítása, - a kisebbségi érzés, gátlásosság leküzdése, - érdeklődés és kedv kialakítása a rendszeres testmozgásra.

37


7.4.3. Iskola-egészségügyi munkaterv A munkatervet az egészségfejlesztési csoport tagjaival való egyeztetést követően a védőnő készíti el. A munkaterv tartalmazza:  Az orvosi és védőnői szűrővizsgálatok, rendelések, fogadóórák helyét és időpontját.  Az iskolaorvos és a védőnő legfontosabb feladatait: - a tanulók egészségügyi állapotának felmérése 9-12. évfolyamon, - egészségügyi és szociális okból veszélyeztetett tanulók folyamatos figyelemmel kísérése az osztályfőnökök segítségével, - testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása. - részvétel az iskola egészségnevelő tevékenységében, elsősorban az alábbi témákban: a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiénia, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás stb.), b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülői szerep, csecsemőgondozás, d) szenvedélybetegségek megelőzése, - részvétel az iskola által szervezett egészségnevelési programokon (természetvédelmi nap, iskolanap stb.), - az előző évi szűrővizsgálatok elemzése, következtetések levonása, - egészségnevelés az „egészség-megőrzési program” alapján, - kapcsolattartás szülőkkel és a pedagógusokkal, - környezet-egészségügyi feladatok: tantermek, étterem, egyéb helyiségek ellenőrzése, hiányosságok értékelése, intézkedések megtétele, - elsősegélynyújtás, - az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök, mentőládák feltöltése. - közegészségügyi és járványügyi feladatok szervezése, elvégzése, ellenőrzése Az iskola egészségügyi munkatervének programjait részletesen, havi bontásban az éves munkaterv tartalmazza. 7.4.4. Egészség-megőrzési program Az ember okozta hatalmas környezeti változások számos tekintetben veszélyeztetik jövőnket. Korunk emberének és utódainak egészségét egyre több ártalom fenyegeti, amelyek egy része átgondolt, a fiatalok figyelmét felkeltő egészségnevelési programmal kivédhető. Célunk megvalósítása érdekében az alábbi témaköröket építjük be az iskola egészség-megőrzési programjába:  Az egészség és az egészséges életmód.  Egészséges táplálkozás. Étkezési szokások.  Családi életre nevelés.  Rendszeres testmozgás.  Serdülőkori változások és testi higiéné.  Lelki segély – harmonikus életvitel  Gyors segítség! (pl. mi a teendő magas láz esetén stb.)  Szenvedélybetegségek megelőzése. Dohányzás, alkohol, drogfogyasztás.  Szexuális úton is terjedő betegségek.  Véletlen teherbeesés és elkerülése, fogamzásgátlás, abortusz.  Terhesség, szülés, szoptatás. 38


   

Öngyilkosság. Szándékos és véletlen balesetek és sérülések. Rákmegelőzés. Az emlő- és hererák korai felismerése. Az önvizsgálat tanítása. Az egészséges fogakért.

Az egyes programok részletes kidolgozását az éves munkaterv tartalmazza 7.5. Módszerek Az egészségnevelésben olyan módszereket kell választanunk, amelyek vonzóvá teszik a tanulók számára a témákat. Erősítjük a kooperatív, együttműködési technikák elsajátítását, a vitakészséget, a problémamegoldást. A módszerek közül kiemelt szerepet kap:  közösségépítő, csoportos egészségnevelési feladatok,  aktív, kreatív munkák, - versenyek (pl. osztályok közötti tisztasági, vöröskeresztes stb.), - szelektív hulladékgyűjtés, - a témával kapcsolatos plakátok készítése, cikkek írása, - a témával kapcsolatos plakátok, cikkek faliújságon való megjelenítése.  meghívott előadók (iskolaorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy a helyi civil szervezet munkatársa),  kérdőíves felmérések. 7.5.1. Taneszközök Iskolánk alapvetően rendelkezik az egészségneveléshez szükséges oktatási eszközökkel (könyvek, CD-k, videofilmek, egészségügyi táblák, elsősegélynyújtáshoz szükséges legfontosabb eszközök stb.). Az egészségfejlesztési program hatékonyságának és eredményeinek fokozása érdekében a meglévő eszközöket folyamatosan bővíteni, frissíteni kell. 7.5.2. Kommunikáció Az egészségfejlesztésben nélkülözhetetlen a szakirodalomban való jártasság, a hírek feldolgozásának készsége, a fellépés, közszereplés képessége és a végzett munkáról való számadás. A diákokat iskolarádión, faliújságokon keresztül, valamint személyes kommunikációval tájékoztatjuk az aktualitásokról. Tájékoztató fórumok:  szülői értekezletek,  fogadóórák (iskolai-orvosi),  előadások (szülők, tanulók, tanárok részére),  szakmai tanácskozások, tréningek. Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma. 7.5.3. Fittségi teszt Évente 1 alkalommal, tavasszal a testnevelők gondoskodnak a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai 39


teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A fittségi teszt méri az aerob kapacitást és az általános testi erőt. A mérések fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A mérésekkel a célunk az egészségfejlesztési feladatok értékelése, hiányosságok feltárása, a jól bevált eszközök, módszerek, programok fenntartása, a kevésbé beváltak javítása, esetleg elhagyása, illetve az igények figyelembe vételével újabbak beépítése, indítása. Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek:  kérdőív,  fittségi teszt,  különböző megfigyelések,  egyéni vagy csoportos beszélgetések,  diákönkormányzat egyedi értékelése.

40


8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzativezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – a tagintézmény-vezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az tagintézmény-vezetőhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény tagintézmény-vezetője felelős. Ezen felül: - esetenként az tagintézmény-vezető a diákönkormányzat vezetőjét meghívja azokra vezetői értekezletekre, melyek témája a tanulókat is érinti. - Az iskola vezetése gondoskodik arról, hogy a diákok életét érintő, az iskola működésével kapcsolatos dokumentumtervezetek a döntést megelőzően az iskola honlapján mindenki számára megismerhetőek legyenek. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: - az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, - küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, - döntés az osztály belügyeiben.

41


9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 9.1. Tanulmányok alatti vizsgák rendje A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet tartalmazza a tanulmányok alatti vizsgák fajtáit, részeit, a vizsgák lebonyolításában részt vevők feladatait, meghatározza a vizsga egyes részeihez kapcsolódó ügyviteli feladatokat, az esetleges szabálytalanságok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, a hozzá kapcsolódó iratokat és azok kezelésének szabályait. A tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó vizsga, a javítóvizsga és a különbözeti vizsga. Osztályozó vizsga a szakgimnáziumban - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve a rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgák során minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található követelményrendszerével. Értékelése minden esetben megegyezik a helyi tantervben rögzítettekkel. Az írásbeli esetében az alábbi százalékok legyenek irányadók: 100 - 85 84 – 70 69 - 55 54 - 35 34 - 0

    

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

A szaktanárok indokolt esetben ezektől az értékhatároktól 10%-kal eltérhetnek pozitív vagy negatív irányban. 9.1.1. Az osztályozó vizsga A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól A köznevelésről szóló törvény 55. §-ának értelmében: - Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. - Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. - A magántanulót -az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével -az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Az igazgató döntését a megfelelő záradékkal ellátva fel kell tüntetni az osztálynaplóban, a törzskönyvben és a bizonyítványban 42




engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget A köznevelési törvény 57. §-a szerint: Az iskola igazgatójának engedélyével a tanuló két vagy több évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.  a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen - 9-10-11-12. évfolyamon a 250 tanítási órát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában (9.13/14. évfolyam) az elméleti tanítási órák 20 %-átmeghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének.  a felnőttoktatás esetén a tanórai foglalkozások több mint 50 %-áról távol marad, egyéb esetekben folyamatos számonkérés történik. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 9.1.2. Javítóvizsga A javítóvizsga tanév végén utólagosan letehető vizsga. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület - a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével - engedélyezte. 9.1.3. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt válaszadását befejezné. A tagintézmény-vezető hozzájárulhat ahhoz, hogy adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

43


9.1.4. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel.  Szakgimnázium 9-10. évfolyamán a tanuló átvételéhez a szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységekből a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni.  A szakképző évfolyamokon történő iskolaváltásra csak azonos szakképzést folytatató iskola esetén van lehetőség. 9.2. A tanulmányok alatti vizsgák időpontja Osztályozó vizsgák időpontja  az első félév zárása előtt: január 2. hete  tavaszi érettségi időszak előtt: április 3. hete  tanév vége előtt: június első hete  őszi érettségi időszak előtt: augusztus utolsó hete Felnőttképzésre, felnőttoktatásra vonatkozó szabályok

Felnőttképzésre vonatkozó speciális szabályok

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben (felnőttképzésben) csak olyan személy vehet részt, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevővel a szakképzést folytató intézmény képzési szerződést köt. A képzési szerződésben meg kell határozni: - a képzéssel megszerezhető szakképesítést, illetőleg az elsajátítandó ismereteket, - a képzés és a vizsga szervezésének formáját, - a képzés helyét, időtartamát és ütemezését, - a képzési díjat – ideértve a vizsgadíjat – és viselésének módját, - a részt vevő és a szakképzést folytató intézmény mulasztásának következményeit. A képzési szerződést írásban kell megkötni. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés indításáról, a képzéssel megszerezhető szakképesítésről, valamint a vizsga eredményéről a szakképzést folytató intézmény köteles a székhelye szerint illetékes megyei munkaügyi központot tájékoztatni.

Felnőttoktatásra vonatkozó speciális szabályok

A képzés indítását az intézmény legalább harminc nappal az indítást megelőzően nyilvánosságra hozza. A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény vezetője a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe. Ha a tanuló a 25. életévét betöltötte, kizárólag a felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Az intézmény a tanulót írásban tájékoztatja, hogy az adott évfolyam adott osztályában hány tanítási órát szervez az iskola.

44


A felnőttoktatásban résztvevő tanuló tudását az intézmény év közben folyamatosan értékeli a helyi tantervben leírtaknak megfelelően. Az intézmény a magatartás és szorgalom jegyeket nem értékeli. Az intézmény félévente összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ez alapján megállapítja, hogy kinek szűnik meg a jogviszonya. (Szorgalmi időszakban 20%-nál többet mulasztott.) Ha a tanórai foglalkozások több, mint 50%-ról távol maradt, félévkor osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról.

Javítóvizsgák időpontja  augusztus 15 és 31. között (augusztus utolsó hete) Különbözeti vizsgák időpontja  augusztus utolsó hete  az első félév zárása előtt: január 2. hete A vizsgák pontos időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot az tagintézmény-vezető engedélyezhet. Az osztályozó és különbözeti vizsgákra írásban kell jelentkezni, legkésőbb a vizsgát megelőző 30. napig. 9.3. Független vizsgabizottság előtti vizsga A tanulónak joga van ahhoz, hogy tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot, tehát kérheti, hogy év végi osztályzatát az iskolán kívül a független vizsgabizottság állapítsa meg. (20/2012. EMMI r. 73.§) A kérelmezés eljárásrendje: A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának. A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával –  a félévi, illetve év végi osztályzat megállapítására a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig,  ha mulasztás miatt nem osztályozható – és részére a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsgát - az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola tagintézmény-vezetője bejelentést öt napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

45


A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. A tanuló a tantárgy(ak) jellegétől függően - a tantervi előírások alapján - tesz csak írásbeli, írásbeli és szóbeli vagy csak szóbeli vizsgát, illetve gyakorlati vizsgát. A vizsga részeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga végén a bizottság értékeli a tanuló teljesítményét és megállapítja a végleges osztályzato(ka)t. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetőleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott, illetve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 9.4. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik vizsgabizottságának elnökét és tagjait az tagintézmény-vezető, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 9.4.1. A vizsgabizottság elnökének feladatai A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:  meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,  vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, előzetes értekezlet tájékoztató értekezlet záróértekezlet eredményhirdető értekezlet  átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,  a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 9.4.2. A vizsgabizottság tagjai

46


A vizsgabizottsági tagok a vizsgaelnök irányításával végzik a feladataikat. Részt vesznek a vizsga lebonyolításában, az osztályzatok kialakításában, ellátják a vizsgához kapcsolódó ügyviteli és adminisztrációs feladatokat. A vizsgáztató (szak)tanár a vizsgázók feladatlapjait haladéktalanul kijavítja és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. A szóbeli vizsga során a  a vizsgáztató tanár gondoskodik az egyes tantárgyak vizsgáihoz szükséges segédeszközökről,  a vizsgáztató tanárok közreműködnek a szóbeli vizsga rendjének megtartásában,  a vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha a tétel kifejtésében elakadt, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, javaslatot tesznek a vizsgázó teljesítményének értékelésére. 9.4.3. A tagintézmény-vezető feladatai A tagintézmény-vezető felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért, a vizsgabizottság elnöke pedig a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért tartozik felelősséggel. Az előkészítés feladatai:  a jelentkezések összegyűjtése, döntés a jelentkezésekről és mentesítésekről, a vizsgarend kialakítása,  a vizsgafeladatok, illetve vizsgatételek elkészíttetése a vizsgakövetelmények alapján,  a vizsga helyszínének és időpontjának kijelölése, a vizsga körülményeinek, feltételeinek biztosítása,  a vizsga zavartalan lebonyolításának biztosítása. A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az tagintézmény-vezető dönt. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az tagintézmény-vezető határozatot hoz. A jelentkezés elfogadásával egyidejűleg dönteni kell a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni. 9.5. A sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázókra vonatkozó szabályok A 20/2012. évi EMMI rendelet 68.§ alapján a vizsgázó kérésére, az tagintézmény-vezető engedélye alapján  az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,  lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,  engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.  a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ha a vizsgázónak a jogszabály alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget nem hagyhatja el. 47


9.6. A vizsgák lebonyolításának általános szabályai 9.6.1. Az írásbeli vizsga szabályai A tanulmányok alatti vizsgán az írásbeli vizsga a tantárgyak helyi tantervre épülő vizsgakövetelményei alapján helyben elkészített feladatlapok megoldásából áll. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. – A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. – A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. – Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. – Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. – A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. – A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc, magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. – Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. – A sajátos nevelési igényű tanulók kérésére, az tagintézmény-vezető engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 9.6.2. A szóbeli vizsga szabályai A tanulmányok alatti vizsgán a szóbeli vizsga a tantárgyak helyi tantervre épülő vizsgakövetelményei alapján helyben elkészített tételek kifejtéséből vagy kifejtendő feladatok megoldásából áll. – Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. – A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. – A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. – A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. – A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. – A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 48


– –

– – – –

Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az tagintézmény-vezető engedélye alapján – a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, – engedélyezni kell, hogy a tanuló a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ha a sajátos nevelési igényű tanulónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget nem hagyhatja el.

9.6.3. A gyakorlati vizsgarész A tanulmányok alatti vizsga gyakorlati része a szakképzés szakmai tantárgyaihoz kapcsolódik, a megoldandó gyakorlati feladat kifejezi a szakképzés tartalmát. – A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az tagintézmény-vezető hagyja jóvá. – A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. – A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. – A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll rendelkezésre. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. – Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. – Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). Ebben az esetben a vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához szükséges időre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 9.7. Szabálytalanságok kezelése – Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az tagintézmény-vezetőnek. 49


–

– – – – – –

A tagintézmény-vezető az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola tagintézmény-vezetője és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti a tagintézmény-vezetőt. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola tagintézmény-vezetőjéből és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

9.7.1. A vizsga megszakítása, távolmaradás a vizsgáról A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítása, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az tagintézmény-vezetőaz írásbeli vizsga alábbi szabályai szerint jár el: Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné – a tagintézmény-vezető - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, – a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet a tagintézmény-vezető által meghatározott időben. A vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 9.8. A tanulmányok alatti vizsga iratai és kezelésük A tanulmányok alatti vizsgák iratainak kezelésére is alkalmazni kell 20/2012. EMMI rendeletének a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályairól. A tanulmányok alatti vizsga jegyzőkönyvének tartalmaznia kell: – az elkészítésének helyét, idejét, – a jelenlévők felsorolását, 50


– az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, – a hozott döntéseket, – továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. Abban az esetben, ha a tanuló egyvagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. 9.9. Jogorvoslat A tanulmányok alatti vizsgákkal összefüggésben hozott döntésekkel szemben is biztosítani kell a tanuló, illetve a kiskorú tanuló esetében a szülő részére a jogorvoslathoz való alkotmányos jogának érvényesítését. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos döntések, illetve azok elmulasztása ellen az eljárást megindító kérelem a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül nyújtható be az iskolához, mint első fokon döntő szervhez.

10. A felvétel, az átvétel helyi szabályai 10.1. Felvételi eljárás a 9. évfolyamra A szakgimnáziumi alapképzésre jelentkezni felvételi eljárás keretében lehet. A tanulókat az általános iskolai eredmények alapján, felvételi pontok számításával veszi fel az intézmény. Felvételi vizsgát nem kell tenni. A felvételi pontok kiszámítása a következő tantárgyak jegyeinek összesítésével történik:    

ötödik év végi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv hatodik év végi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, természetismeret hetedik év végi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földünk és környezetünk nyolcadik osztály I. félévi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földünk és környezetünk

10.2. Tanuló átvétele másik intézményből Intézményünk lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről a tagintézményvezető dönt. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség és elmaradás a tanuló számára pótolható. Ebben az esetben, különösen tekintettel a pályaorientációs és szakmai alapozó tantárgyakra, ill. a szakmai tantárgyakra, a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni. A különbözeti vizsga időpontját a tagintézmény-vezető jelöli ki. Átvétel abban az esetben lehetséges, ha a tanuló előző iskolája az eddig elért eredményeiről ellenőrzőben, vagy naplómásolatban hitelesen számot ad.

51


11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika és testnevelés órákon az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremt a diák- és természetvédelmi nap nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket, – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével, – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe, – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés 52


Kémia

Fizika Testnevelés –

-

mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

az osztályfőnöki órák tanóráin, diák- és természetvédelmi napon feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek az alábbi témakörökben:           

Az Országos Mentőszolgálat rövid bemutatása A Magyar Vöröskereszt Magyarország mentőtörténelme Az elsősegélynyújtás alapelvei Vérzések, sebek és ellátásuk Légúti és légzési rendellenességek-az újraélesztés ABC–je A mozgásszervek sérülései és ellátásuk Égési sérülések, és ellátásuk Mérgezések okozta sérülések Vegyszerek okozta sérülések Vízi és közlekedési balesetek, megelőzés

53


KOLLÉGIUM

54


1. BEVEZETÉS A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBA

A kollégium hivatalos elnevezése:

Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

Címe, telefonja:

8500 Pápa, Veszprémi u. 45. 89/324-900, 89/510-751

Férőhely: 100 fő

1.1 Küldetésnyilatkozat Olyan kollégiumot szeretnénk kialakítani, ahol a diákok egységes nevelési elvek mellett optimális tárgyi feltételek között családias légkörben élhetnek, nevelkedhetnek. Szeretnénk a város többi kollégiumával és iskolájával is valóban egyenrangú partneri viszonyt kialakítani. A tanulói igényeket és a szülői elvárásokat messzemenően figyelembe véve, az eddigi eredményeket felhasználva olyan kollégiumi életet szeretnénk megvalósítani, melyben a diákok tanulhatnak, pihenhetnek, értelmes és gazdag szabadidős tevékenységet folytatva készülhetnek a felnőtt életükre. A tanulási feltételek biztosításával szeretnénk elérni, hogy a kollégiumi elhelyezést kérő tanulók és szüleik igényeinek és elvárásainak megfelelve biztonságos ellátást teremtsünk. Nevelési koncepciónkban alapvető célunk, hogy diákjaink a másság elfogadásával az alapvető társadalmi együttélési normákat megtanulják, a kudarcokat kezelni tudják. Szeretnénk felkelteni az életre szóló tanulás iránti vágyukat. A kollégium nevelőtanárai munkájukra igényes pedagógusok, akik folyamatosan, önfejlesztéssel kívánnak megfelelni a velük szemben támasztott egyre magasabb követelményeknek.

1.2 Oktatáspolitikai, fenntartói elvárások és tendenciák, változások Jogszabályi háttér  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelete a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja kiadásáról A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja meghatározza számunkra a pedagógiai program alapvető elemeit, a dokumentum szerkezetét. A fenntartói elvárások összhangban vannak ennek az alapprogramnak az elvárásaival. Kollégiumunk célja az alapprogram betartása, betartatása.

55


1.3 Társadalmi, gazdasági elvárások, új kihívások, a kollégium társadalmi szerepe A kollégium alapvető feladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, illetve akinek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális hátrányok leküzdését. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyúttal szociálist ellátást, biztonságot, érzelmi védettséget nyújt. A kollégium elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a közösségben az együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés megismerését és gyakorlását. A kollégium számára egyre nagyobb kihívást jelent a hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés. A családok nehéz helyzete miatt a tanulók gyakran kerülnek krízishelyzetbe. Nem ritka, hogy a helyben élő tanulók is kollégiumi elhelyezésre szorulnak a családi konfliktusok miatt.

2. HELYZETELEMZÉS A kollégium a Közgazdasági Szakgimnáziummal közös igazgatású, de szakmailag, pedagógiailag önálló intézmény, élén a kollégiumvezető. A kollégium nevelőtestülete az iskola nevelőtestületének része, így a kapcsolattartás nemcsak a nevelési értekezletekre korlátozódik. A nevelőtanárok az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal szoros együttműködést alakítottak ki. 2.1 A tanulói közösség jellemzői Diákjaink a város 3 szakközépiskolájában végzik tanulmányaikat:  Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma  Pápai SZC Acsády Ignác Szakképző Iskolája  Petőfi Sándor Gimnázium A kollégiumba kerülő szakközépiskolai és szakiskolai tanulók motiváltsága a szakma iránt megfelelő, ugyanakkor a tanulás iránt néhányuk kevés érdeklődést mutat. Írás-olvasás-szövegértés készségük gyenge, önképzés iránti igényük fejlesztendő. A Házirend és a napirend által megfogalmazott kötelezettségeknek eleget tesznek. Neveltjeink eltérő szociokulturális háttérrel érkeznek, kiemelt feladatunknak tekintjük a hátránnyal küzdők esélyeinek növelését.

56


2.2 Személyi feltételek: A kollégiumban a nevelési feladatokat a törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező kollégiumi nevelőtanárok látják el, akik  a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzik munkájukat,  rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek az önismeret fejlesztése, a tehetséggondozás, a hátránykompenzáció, a személyiségfejlesztés terén,  képesek a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártasak a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában,  követendő példaként szolgálnak a kollégisták számára,  megfelelő empátiával rendelkeznek, nevelői eljárásaikban, pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezik előtérbe,  képesek a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, tudatos alakítására,  képesek a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani,  képesek a konfliktusok eredményes kezelésére,  együttműködnek a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel,  fejlett együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, alkalmazkodó képességgel rendelkeznek,  megfelelő önismerettel rendelkeznek, képesek saját tevékenységükkel kapcsolatos kritikus reflexiókra,  képesek a gyermekre vonatkozó, és környezetét érintő szociális, társadalmi, pedagógiai, pszichológiai, szociálpolitikai, egészségügyi, jogi kérdések, problémák megoldására. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, tevékenységük nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. Munkánkat segíti az iskolatitkár, az oktatás-technikus, a portások, a karbantartó és a takarító személyzet.

57


2.3 Tanulói létszám 84 fő (55 leány, 29 fiú) 2.4 Tárgyi feltételek A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.

Kollégiumunk a Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma 2. emeletén található. A tárgyi felszereltsége jónak mondható, otthonos, barátságos környezetben nevelkednek diákjaink. A beérkező 84 diákot 20 szobában helyeztük el. A szobák 4-5-6 ágyasak, de lehetőségeinkhez mérten mindig törekszünk arra, hogy 5 tanulónál több ne kerüljön egy szobába. A délutáni tanuláshoz a kollégiumi társalgón kívül tanterem is rendelkezésünkre áll az iskola épületében. Tanári felügyelettel kötelező tanulószobai foglalkozás zajlik a tantermekben, a saját szobákban a szabad tanulás biztosított, melyet szintén egy nevelőtanár figyelemmel kísér. A szabadidő hasznos eltöltésére, rendelkezésre áll az iskola tornaterme, a szabadtéri pályái, informatika terem, könyvtár, wifi-rendszer. A számítógép állományunk adott, a kollégiumi társalgóban kerültek elhelyezésre. Az iskola földszintjén ping-pong asztal áll rendelkezésre, a kollégium folyosóján sportgépek, ill. csocsó található. A társalgó tanterem DVD-vel, LCD TV-vel felszerelt. Minden szobánkban LCD TV található, mely központi órabeállítással irányított. A kollégium – iskola épületében 06.00 – 22.00 óráig portaszolgálat, 22.00-06.00 óráig éjszakai ügyelet működik. A tanulók étkeztetése a városi Nátus Konyháról történik a kollégium, ill. iskola épületében, napi háromszori étkezéssel. A szükséges hibajavítások és a nagytakarítás a nyár folyamán megtörtént.

2.5 Családi környezet és kapcsolattartás A kollégiumban lakók szülői háttere heterogén. A tanulók neveltségi szintje nagyon eltérő. Folyamatosan nő a problémás családokban élők száma (munkanélküliség, alkoholizmus, elvált szülők, nagycsaládosok, egészségügyi problémákkal, anyagi nehézségekkel és nevelési gondokkal küzdők stb.), ezzel összefüggésben a megfelelő nevelés hiányából fakadó problémás, lelki sérült tanulók száma is. Mindezek a különbségek beilleszkedési problémát okozhatnak, ezért külön figyelmet érdemelnek. Ennek ellenére tapasztalatunk, hogy diákjaink hamar beilleszkednek, egymást nevelik folyamatosan, így az elmúlt években kiemelkedő probléma nem adódott. Az elsős szülőkkel beköltözéskor a szülői értekezleten ismertetjük a kollégium házirendjét, a szokás- és hagyományrendszert, az étkezési díj befizetésével és a kollégiumi élettel kapcsolatos tudnivalókat. 58


Bármilyen gond esetén azonnal értesítjük a szülőket telefonon, a meglévő távolságok ellenére próbáljuk a kapcsolatrendszert kiépíteni. Ezt a célt szolgálja a kollégiumi üzenő füzet bevezetése is. A kollégium vezetője és a nevelőtanárok részt vesznek az iskolai értekezleteken, megbeszéléseken, iskolai rendezvényeken. A kollégisták kétharmada iskolánk tanulója. Tanulási eredményeikről, viselkedésükről napi képet kapunk az osztályfőnökök és tanáraik közvetlen információja alapján.

2.6 A kollégium hagyományai A kollégium régi hagyományainak ápolása, színvonalának emelése, hagyományrendszer bővítése, valamint a kollégium jó hírnevének megőrzése, öregbítése minden felnőttnek és diáknak joga és kötelessége. Rendezvények, ünnepségek: - Elsősök bemutatkozó műsora - Elsős avató - Mikulás - Karácsony - Jókai megemlékezés, Jókai-ház koszorúzása - Sportversenyek - Kollégiumi kirándulás - Kollégiumi ballagás Egyéb - elsősök fogadása - kollégiumi faliújság szerkesztése - évfordulók, megemlékezések

2.7 A kollégium nyitva tartása A kollégium átlagos esetben 8.00 – 12.00 óráig zárva van. A nevelőtanárok 12.00 – 22.00 óra között látják el feladataikat. Vasárnapokon és ünnepnapokon 17.00 órától fogadjuk a diákokat. 2.7 A kollégium napirendje 6.30 Ébresztés 6.30-7.00 Reggeli 59


7.00-7.45 Készülődés az iskolába, reggeli teendők 8.00-12.00 A kollégium zárva tart 12.00 Kollégium nyitása 12.20-14.30 Ebéd 14.30-16.00 Kimenő, szabadprogram 16.00-18.00 Szilencium, tanórai foglalkozás 18.00-18.30 Vacsora 18.30-19.30 Szilencium, adható kimenő 20.00 A kollégium zárása 19.30-21.00 Kollégiumi foglalkozások, szabadidő, esti teendők 21.00 Létszámellenőrzés 21.30 Villanyoltás, takarodó 22.00-6.00 Éjszakai ügyelet

2.8 A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a fenntartóval, a működtetővel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, nevelésbe vett gyermek esetén a gyámjával, nevelőszülőjével vagy gyermekotthonával, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, érintettség esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá minden olyan szervezettel, amely a kollégiumi nevelés céljainak megvalósítását segítheti. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás helyi szabályozása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.

2.10 Kollégiumi diákönkormányzat Lényeges dolog annak biztosítása is, hogy a diákoknak a kollégium ügyeibe betekintést, beleszólást biztosítsunk. A kollégiumban diákjaink törvényesen biztosított jogaikat egyénileg és a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják. Diákönkormányzatunk 3 főből áll, akiket a kollégium diákközössége a félévente megtartott közgyűlésen választott. Fő feladatuk, hogy a kollégium rendjét öntevékenyen ne csak betartsák, hanem szervezzék, végrehajtsák és végrehajtassák. Fontos szerepük van a rendezvények megszervezésében, sporttevékenységek, versenyek lebonyolításában. Javaslatot tehetnek jutalmazásokra és a fegyelmi tárgyalásokon, képviselhetik a tanulók érdekeit. Véleményezhetik a kollégium házirendjét, ötleteket hozhatnak a kollégium színesítéséhez. Összekötő kapocs szerepét töltik be a tanárok és diákok között. A kollégiumi Diákönkormányzat munkáját a segítő nevelőtanár irányítja.

60


3. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA

3.1 A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásnak, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.

A kollégiumi nevelés főbb alapelvei         

az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermeket megillető jogok érvényesítése demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat az alapvető erkölcsi normák betartása az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele a fogyatékos tanulóknál az egyéni szükségletek figyelembevétele a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés

3.2 A kollégiumi nevelés feladatai 3.2.1 A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének el segítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezetőútjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belsőigény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 61


A fő feladatok legfontosabb eleme a tanulás. A helyzetfelmérések után minden tanulónak személyre szabottan biztosítani kell a nyugodt tanulási lehetőségeket, s ha szükséges megismertetni és elsajátítatni a helyes tanulási módszereket. A tanulók a nevelőtanár által megszabott helyen tanulnak. Ez tanulmányi eredménytől függően lehetséges a kollégiumi szobákban, ill. a folyosón és iskolai tanteremben. A szilencium ideje alatt csak a tanulással foglalkozhatnak. A nevelők feladata ennek folyamatos ellenőrzése, ha kell segítség adása és a rendszeres, illetve szúrópróbaszerű számonkérés. Havonta és félév végén értékeljük az eredményeket, és ha kell, változtatunk a rendszeren. Amennyiben szükséges meg kell tanítani, tanulni azokat, akik e téren elmaradottak. A gyengébb képességű és lusta tanulókat rendszeres ellenőrzéssel, korrepetálással kell segíteni. Az egyéni foglalkozásokat, számonkéréseket a szilencium harmadik órájában kell a nevelőtanároknak megvalósítani. Ha szükséges szaktanárok segítségét is kérjük. A jó tanuló, jó képességű diákokat tovább kell ösztönözni a még jobb teljesítményre. Tehetségük kibontakozását tovább segítjük. Külön megvizsgáljuk az olyan tanulók lekötöttségét, akiknek egyre több a gyakorlati képzési ideje és egyre kevesebb a tanulnivalója. Rugalmasan kezeljük és megoldjuk a tanulók külön foglalkozásokra járását, az ő tanulmányi előmenetelüket külön figyeljük. A kollégium tanulmányi eredményének javítása érdekében a nevelőtanárok munkatervében is megtalálhatók a tanulási szokások kialakítása, mint fő feladat, amelyeket saját csoportjaikban a gyakorlatban is igyekeznek megvalósítani. 3.2.2 Erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének segítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevel tanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység.

3.2.3 A személyiség fejlesztése Fontos cél és feladat megtanulni és megtanítani a kollégiumi élet szabályait. Meg kell tanulni egymás mellett élni a kollégiumi közösségben. Viselkedési szabályok betartása, betartatása, konfliktusok, problémák kezelése, nehézségekkel járó helyzetek megoldása mind-mind folyamatos feladat. Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

62


  

a gyermekek minél alaposabb megismerése, amely az egyéni bánásmód, a céltudatos fejlesztő tevékenység alapja iskolai előmenetel segítése, választott pályájuk megszerettetése, kulturális, művelődési igényük felkeltése helyes viselkedési, magatartási szokások kialakítása (beszédkultúra folyamatos fejlesztése, illemtani viselkedéssel kapcsolatos ismeretek)

3.2.4 Egészséges életmódra nevelés, testi-lelki egészség A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Legfontosabb a közösségben a betegségek megelőzése. Folyamatos odafigyeléssel, beszélgetésekkel és ellenőrzésekkel biztosítani a rendszeres tisztálkodást és a környezet tisztántartását. Bíztatjuk és segítjük a tanulókat az esztétikus környezetük kialakításában. A helyes és ízléses öltözködés is külön téma lesz a csoportfoglalkozásokon. Az egészséges életmódra nevelés fontos része a rendszeres testmozgásra nevelés. Biztosítani kell számukra a heti két-háromszori testmozgás lehetőségét. Fontos az elégséges éjszakai pihenés, melyet éjszakás nevelőnk segít biztosítani. Igyekszünk az egészséges életmódra nevelés fontos részeként kezelni az egészséges táplálkozást is. A napi háromszori rendszeres étkezéssel a helyes étkezési szokásokat is ki kell alakítani, hiszen nagyon sok tanulónak vannak itt is hiányosságai. Nagy gondot fordítunk és külön foglalkozásokat, beszélgetéseket fogunk tartani a káros szenvedélyek megelőzésére (alkohol, cigaretta, drog). Külön beszélgetések fontos témája lesz az egészséges szexuális életre való felkészítés. E témában szakember segítségét fogjuk kérni. 3.2.5 Környezeti nevelés, környezetvédelem, környezettudatosság, fenntarthatóság Környezeti neveléssel kapcsolatban törekszünk a természetes környezetünkhöz való optimális viszony a természet, a környezet védelmére, a környezettudatos gondolkodás, szemlélet kialakítására. Ki kell alakítani a tisztaság, rend iránti igényt. Külső környezetünk, esztétikus és harmonikus legyen, a parkosítás, virágosítás ne csak szépérzékünket fejlessze, hanem lelki pihenést is jelentsen. A szelektív hulladékgyűjtés lehetősége biztosított a kollégiumban, erre folyamatosan biztatjuk tanulóinkat.

3.2.6 Önismeret, társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. 63


Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

3.2.7 Családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a NAT-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is.

3.2.8 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját 3.2.9 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. 3.2.10 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 64


A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, a segítőmagatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 3.2.11 Pályaorientáció A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. 3.2.12 Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak – a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan – segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. 3.2.13 Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 3.2.14 A szabadidő hasznos eltöltése El kell érni, hogy a tanulók nagy többsége találjon magának rendszeres elfoglaltságot szabadidejének hasznos eltöltésére. Ki kell használni, és bíztatni kell őket a már meglévő lehetőségek kihasználására:  olvasás - könyvtárlátogatás  napi és hetilapok rendszere olvasása 65


 TV, videó nézés - személyiségfejlesztő illetve tudományos ismeretterjesztő filmek  filmklub kezdeményezése  zenehallgatás – nem csak rock, hanem klasszikus és egyéb zenékkel való ismerkedés, barátkozás  szakkörök, különórák látogatása  színház, mozi látogatások szervezetten, csoportosan  ismeretterjesztő előadások szervezése igény szerint  város nevezetességeivel való ismerkedés Összefoglalva Kiemelt célunk, hogy segítsük a hozzánk beiratkozó diákokat a hátrányok leküzdésében, utat mutassunk a minőségi tudáshoz, a mindenkiben meghúzódó értékek felmutatásában rejlő lehetőségekhez, az értelmes és igényes szabadidő eltöltéséhez, az egészséges életvitel megszervezésének lehetőségeihez. Minden pedagógusnak előtérbe kell helyeznie, hogy fejlesztéssel és a felzárkózás segítésével, a motiváció erősítésével csökkentse csoportjában a diákok iskolai kudarcélményeit. A tanulás tanításával, a korrepetálási igények minél szélesebb körű biztosításával, a mindennapi felkészülés fokozott ellenőrzésével el kell érni, hogy a tanulmányi mutatók növekedése nem csak egyéni, hanem kollégiumi szinten is megvalósuljon. Érzelmi védettség és odafigyelő pedagógiai környezet biztosításával hozzá akarunk járulni ebben a tanévben is kollégistáink személyiségének pozitív irányú változásához, a kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésükhöz. Erkölcsös és toleráns, társaik és közvetlen környezetük iránt felelős és tudatos magatartás formálását helyezzük előtérbe. Fontos, hogy valamennyi kollégista érezze, hogy minden kollégiumi nevelőtanár nyitott személyük iránt, és személyes problémáik megoldásában segítséget várhatnak tőlük. 4. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG Fontos feladatunk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülő állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését. A veszélyeztetettség külső megjelenési formái az alábbiak lehetnek:  szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben,  italozás, dohányzás, drogfogyasztás,  szélsőséges politikai nézetek hangoztatása,  kisvallásokhoz, szektákhoz kötődés,  A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink:  minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, kérdezünk, hallgatunk meg;  tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát;  mindenkihez tapintattal közelítünk; 66


 a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel;  senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően. Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket. 4.1 Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai A csoportnevelőknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülői házzal vagy a nevelőszülőkkel, gyámmal, illetve a nevelőintézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal. Tájékoztatniuk kell a tanulót és szüleiket arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tartanak szükségesnek. A nevelőknek közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén). Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek. Feladatuk a szülők és a gyerekek tájékoztatása a számba vehető konkrét lehetőségekről (például az igénybe vehető szociális juttatásokról). 4.2 A szociális hátrányok ellensúlyozása A kollégiumba kerülő tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzetűek, csonka családban élnek, munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt a létminimum alatt élőcsaládokból kerülnek ki. Kötelességünk, hogy segítsük e tanulók társadalmi beilleszkedését és gondoskodjunk alapellátottságukról. Ennek érdekében a következőket kell tennünk:  Az alapprogram előírásainak megfelelően konkrét foglalkozásokat tarunk a gazdálkodási jártasságok fejlesztése, a vállalkozói kompetencia megteremtése érdekében.  A más intézményben tanulók iskolájával, ifjúságvédelmi felelősével felvesszük a kapcsolatot és közösen keresünk megoldást.  Felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetőségekre és jogokra (ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások).  Segítjük őket a szükséges kérelmek megírásában.  Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk.  Személyre szabott pályaorientációs tevékenységet folytatunk.  Személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk.  Szükség esetén igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatokat. 4.3 Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése A betegségek, szenvedélybetegségek megelőzése, illetve kezelése érdekében a kollégium a következőket teszi: 67


 A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel.  Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését.  Kötetlen beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal a bizalom erősítése érdekében.  Különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk őket a kollégiumi közösségbe.  Filmklub keretében lehetőséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre.  Lehetőleg kortárs előadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintű előadásokra, drogellenes programok megtartására.  Figyelemfelhívó, veszélyt jelző transzparenseket helyezünk el a kollégiumban.  Szükség esetén az iskolaorvos, az iskolai szociális munkás, illetve az iskolapszichológus segítségét kérjük. 4.4A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell fordítanunk a visszahúzódó, csendes diákokra az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely gyermek perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Ezért erősíteni kell a csoportban is a toleranciát, a felelősségérzetet, az empátiát, másfelől pedig a nevelő indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra. Az egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások és a klubokban zajló tevékenység során szükségszerűen integrálódnak a közösségbe beilleszkedési zavarokkal küzdő diákjaink is. Ezért kollégiumi szinten különösen fontos, hogy olyan változatos tevékenykedési kört biztosítsunk, amelyben minden kollégista diák talál érdeklődésének megfelelőt. A kollégiumi napok rendezvényeit is tudatosan minden diákunk részvételére számítva szervezzük. 5. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGEK SZERKEZETE A kollégium – igazodva az Nkt. 28. §-ának rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, illetve támogatást biztosít. 5.1 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni 68


szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 5.1.1. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban 5.1.1.1. Tanulást segítő foglalkozások a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás, c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció, d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök, e) tematikus csoportfoglalkozás. 5.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások 5.1.2.1. Csoportvezetői foglalkozások a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások: a felsorolt témakörökben időkeretek szerinti foglalkozások 5.1.2.2. A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) 5.1.2.3. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére 5.1.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett  irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti,  természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai,  egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú,  a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó,  a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők. 5.2. Pedagógiai felügyelet A kollégium – szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevelőtanár) – gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről.

69


5.2.1. A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében, b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére, c) időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából, A pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevelőtanárok között – dokumentált – információcserére kell sort keríteni. 5.2.2. A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata a) a napirend szerinti tevékenységek, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellenőrzése, b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése, c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, d) a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári intézkedés, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak.

6. CSOPORTFOGLALKOZÁSOK ÉVES ÓRASZÁMA ÉS KERETTERVE 6.1 Témakörök A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság

9. évf. 3 2 2

10. évf. 2 2 2

11. évf. 2 2 2

12. évf. 2 1 1

13-14. évf. 1 1 1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

70


Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés összesen

2 2

2 2

2 2

2 3

2 3

1

1

1

1

1

22

22

22

20

20

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek. 6.2 A kollégiumi foglalkozások keretterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához Bevezető A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A csoportfoglalkozások keretterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz. 71


6.2.1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.  A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani.  Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.  Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.  Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. Évfolyam Időkeret Témák - különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása - a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése a könyvtárhasználat rendje és módszerei

9 10 11 12 13-14 3 2 2 2 1 Tartalmak tevékenységek - Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. - Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.

6.2.2 Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. 72


Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelent s, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.  Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét.  Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Évfolyam Időkeret Témák - erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe - felelősség- és kötelességtudat - a munka megbecsülése - mértéktartás, együttérzés, segít készség

9 10 11 12 13-14 2 2 2 1 1 Tartalmak tevékenységek - Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. - Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvet élethelyzeteket.

6.2.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.  Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. 73


   

Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

Évfolyam Időkeret Témák - közösséghez tartozás, hazaszeretet - nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai - a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene - nemzetünk kapcsolódása Európához

9 10 11 12 13-14 2 2 2 1 1 Tartalmak tevékenységek - Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Történeti el adásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.

6.2.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén el segíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felel s állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).  Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.  Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.  Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. 74


Évfolyam Időkeret Témák a demokratikus jogállam felépítése - a felelős állampolgári magatartás jelentősége - a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása - cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet

9 10 11 12 13-14 2 2 2 1 1 Tartalmak tevékenységek - Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. - A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.

6.2.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés el segíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.  Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben.  Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.  Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.  Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Évfolyam Időkeret

9 1

10 1

11 1

12 1

13-14 1 75


Témák - az önismeret és társas kapcsolati kultúra - az empátia és mások elfogadása - a tudás és tapasztalat jelentősége - társas kommunikáció

Tartalmak tevékenységek - Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. - A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. - Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. - Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. - Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

6.2.6 A családi életre nevelés A család mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.  Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.  Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Évfolyam Időkeret Témák - a család szerepe, jelentősége az egyén életében - együttműködés és

9 10 11 12 13-14 1 2 2 3 3 Tartalmak tevékenységek - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon.

76


felelősségvállalás - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi a családban közösségben. - szexuális kultúra - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és - családtervezés kialakításának folyamatát. - konfliktusok a - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő családban kapcsolatban. - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.

6.2.7 Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével.  Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait.  Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód.  Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. Évfolyam Időkeret Témák - egészséges életmód és életvitel - a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében - prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

9 10 11 12 13-14 2 2 2 2 2 Tartalmak tevékenységek - Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. - Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek

77


megvalósításában.

6.2.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.  Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.  Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. Évfolyam Időkeret Témák - társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás - önkéntes feladatvállalás másokért - összetartás és együttérzés

9 10 11 12 13-14 2 2 2 1 1 Tartalmak tevékenységek - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. - Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. - A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk. - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.

6.2.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

78


 Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.  Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat.  Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.  Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben  hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat.  Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett.  Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Évfolyam 9 10 11 12 13-14 Időkeret 2 2 2 2 2 Témák Tartalmak tevékenységek - a természet és az - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. emberi környezet - Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a egymásra hatása másokért érzett szolidaritás jelentőségét. - természeti - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. erőforrásaink - A segít! magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, védelme melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk. - ipari termelés és - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében a környezet élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös védelme felelősségvállalás egymásra hatását. - 'gondolkodj - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes globálisan, munka lehetőségeit és jelentőségét. cselekedj - Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros lokálisan' anyagokat és tevékenységeket. - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. - A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. - Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.

6.2.10 Pályaorientáció

79


A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit.  Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.  Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.  Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.  Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust.  Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.  Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Évfolyam Időkeret Témák -tevékenységek és szakmák jellemzői - különféle életpályák bemutatása - a munka világa és jellemzői -továbbtanulási lehetőségek

9 10 11 12 13-14 2 2 2 2 2 Tartalmak tevékenységek - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést

6.2.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára.

80


Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.  Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.  Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.  Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze.  Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Évfolyam Időkeret Témák - a gazdaság működésének alapjai - a családi gazdálkodás - munka, fogyasztás és gazdálkodás - pénzkezelés technikái - vállalkozás és kockázat

9 10 11 12 13-14 2 2 2 3 3 Tartalmak tevékenységek - A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. - Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. - Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat. - Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.

6.2.12 Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam  Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához.  Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.  Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.

81


 Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.  Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait.  Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek. Évfolyam Időkeret Témák - a média társadalmi szerepe - a reklám és a fogyasztás összefüggése a médiatartalmak és a valóság összefüggése - az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség - a számítógép, az internetfüggőség veszélyei

9 10 11 12 13-14 1 1 1 1 1 Tartalmak tevékenységek - Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. - Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keres k segítségével. - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. - Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

7. ÉVFOLYAMOKRA BONTOTT TÉMATERV AZ ALAPPROGRAM TIZENKÉT TÉMAKÖRÉNEK FELDOLGOZÁSÁHOZ

7.1 A Tanulás tanítása Fejlesztési célok:  ismerje meg a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, hatékony tanulási technikákat, módszereket  a tanuló legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani és alkalmazni 82


 tudja megszervezni, beosztani idejét, tevékenységeit  alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket (könyvtár, internet)  legyen képes értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket Témák: 9. évfolyam (3 óra) 1. óra Otthonról hozott tanulási szokások. A nehézségek megbeszélése, felmérése. 2. óra A tanulási munkakultúra kialakítása (saját munka tervezése, szervezése, időbeosztás, rendszeresség, önellenőrzés) 3. óra Különböző tanulási technikák, módszerek megismerése. 10. évfolyam (2 óra) 1. óra A tanulás belső feltételei. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (fizikai, pszichikai állapot). Önismeret, önértékelés, önbizalom fejlesztése. 2. óra A tanulási motivációk. Az eredményes tanuláshoz (gondolkodáshoz), ismeretszerzéshez, a tanulási teljesítmény növeléséhez szükséges tulajdonságok, képességek, valamint fejlesztésük (önismeret, akarat, figyelem, értő olvasás, kíváncsiság). 11. évfolyam (2 óra) 1. óra A koncentráció. Az emlékezet és a gondolkodási képesség fejlesztése. A tanulást segítő külső körülmények. A tanulási stílushoz kapcsolódó emlékezetfejlesztési technikák és módszerek 2. óra Könyvtárhasználat módszerei. A különböző dokumentumfajták (papíralapú, digitális) használata Információ feldolgozás. Az információforrások hatékony használata a felkészülésben. 12. évfolyam (2 óra) 1. óra Felkészülés a vizsgára. Helyes magatartás, vizsgadrukk, tétek és teljesítmények. 2. óra Az érettségire való készülés módszerei: tételvázlat, esszéfeladatok, szóbeli tételek. 13.-14 évfolyam (1 óra) 1. óra Továbbtanulással kapcsolatos ismeretek: jogszabályok; felvételi tájékoztató, a szükséges dokumentumok kitöltése

7.2 Az erkölcsi nevelés Fejlesztési célok:  ismerje az erkölcs fogalmát, szerepét az emberi együttélésben  ismerje fel a morális helytállás jelentőségét  ismerje a közösségi élet alapvető szabályait  képes legyen életkorának megfelelő erkölcsi választásokra, döntésekre

83


Témák: 9. évfolyam (2 óra) 1. óra A viselkedés alapvető szabályai. A közösségi együttélést szabályozó eszközök (szokások, normák, jogi szankciók, stb.). 2. óra Társadalmi értékrend, és a mindennapi viselkedés. Türelem és megértés embertársainkkal szemben. 10. évfolyam (2 óra) 1. óra Társadalmi érzékenység, nyitottság a problémák iránt Közösségi aktivitás. Közéletiség. 2. óra Nemi szerepek és felelős párválasztás Szülői szerep. Férfi és női szerepek- változások. 11. évfolyam (2 óra) 1.óra A gyermeknevelés és a felelősség összefüggése 2. óra Háztartás a családban. Háztartási munkamegosztás a családban: kinek a dolga? 12. évfolyam (1 óra) 1. óra Döntéseink és döntéseinket befolyásoló erkölcsi értékek, felelősség és kötelességtudat. 13-14 évfolyam (1 óra) 1.óra A munka megbecsülése, mint a javak megszerzésének módja.

7.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Fejlesztési célok:  ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait, nemzeti kultúránk értékeit  legyen nyitott más népek kultúrája iránt  ismerje meg, hogy hazánkban milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek  ismerje az ország és magyarság nemzeti szimbólumait  legyen kellő ismerete lakóhelye kultúrtörténetéről, hagyományairól  tudatosuljon a közösséghez való tartozás fontossága Témák: 9. évfolyam (2 óra) 1. óra Nemzeti szimbólumaink, jelképeink. 2. óra A település, lakóhely történetének, hagyományainak megismerése. 10. évfolyam (2 óra) 1. óra Kinek mit mond a "hazaszeretet", és hogyan fejezhetjük ki? 2. óra Nemzeti ünnepeink határon innen és túl - szűkebb szülőföldünk helyi szokásai. 84


11. évfolyam (2 óra) 1. óra Nemzeti történelmünk főbb eseményei, helyszínei. 2. óra A magyar kultúra kimagasló eredményei A kultúra kimagasló hazai személyiségei. 12. évfolyam (1 óra) 1. óra Határon túli magyarság kérdése, helyzetük ismertetése, milyen törvények születtek érdekükben. 13-14 évfolyam (1 óra) 1.óra A távoli országokban élő magyarok helyzete, szerepük, kapcsolatuk az anyaországgal; kultúrájuk, identitásuk őrzése

7.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Fejlesztési célok:  életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról  legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésben  ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit  ismerje a kollégiumi DÖK munkáját és tevékenyen vegyen részt benne Témák: 9. évfolyam (2 óra) 1. óra A kollégiumi Diákönkormányzat munkájának megismerése. 2. óra Részvétel a város kulturális életében (rendezvények, előadások) 10. évfolyam (2 óra) 1.óra A társadalom demokratikus intézményrendszere, társadalmi normák, elvárások. 2. óra Alapvető állampolgári jogaim és kötelességeim. 11. évfolyam (2 óra) 1. óra Eligazodás a mindennapi ügyintézés hivatali rendszerében (önkormányzat, iskola stb.). 2. óra Egyetemes emberi értékek, normák, erkölcsök (demokrácia, hűség, kollektivizmus, szabadság) 12. évfolyam (1 óra) 1. óra Választópolgárok vagyunk. Jogok és kötelességek. A felelős döntés. 13-14. évfolyam (2 óra) 1. óra Demokrácia, európai jog, változások az európai unióban - lehetőségek és követelmények 2. óra Helyünk és lehetőségeink az EU-ban (munkavállalás, továbbtanulás)

85


7.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Fejlesztési célok:  ismerje a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait  törekedjen önmaga tulajdonságainak, képességeinek megismerésére, fejlesztésére  legyen tudatában az emberi kapcsolatok értékének  legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére  értse meg, hogy miért van szükség alapvető magatartási szabályok betartására Témák: 9. évfolyam (1 óra) 1. óra Reális énkép. Pozitív és negatív tulajdonságok. Az önismeret fontossága. 10. évfolyam (1 óra) 1. óra Milyen vagyok én? Személyiség-jellemzők. Személyes tulajdonságok, személyes képességek listája. 11. évfolyam (1 óra) 1.óra A közösségi élet színterei: család, iskola, kollégium. Barátok, társak meghatározó szerepe.

12. évfolyam (1 óra) 1. óra Magatartás a közösségben. Sztereotípiák, előítéletek. Az érzelmek kezelése a kapcsolatainkban. Társas kommunikáció. 13-14. évfolyam (1 óra) 1.óra Társadalmi szerepek a középiskola után. Empátia, mások elfogadása.

7.6 A családi életre nevelés Fejlesztési célok:  ismerje a család szerkezetét, jelentőségét  érezze, hogy családban élni jó  képes legyen kezelni a családban előforduló konfliktusokat  tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága Témák: 9. évfolyam (1 óra) 86


1. óra A környezeti és a személyes higiénia. 10. évfolyam (2 óra) 1. óra Az életvitel hasznos és káros elemei - mi az, amit otthonról hoztunk? 2. óra A családi élet színtere a családi otthon. 11. évfolyam (2 óra) 1. óra A család szerepe, jelentősége az egyén életében. 2. óra Együttműködés és felelősségvállalás a családban (munkamegosztás). 12. évfolyam (2 óra) 1. óra Tudatos családtervezés fontossága. Felelősségteljes párkapcsolat jelentősége. 2. óra Milyen életmódot szeretnél öt-tíz-tizenöt év múlva? (Fogalmazás formájában is megírhatjuk) 13-14. évfolyam (2 óra) 1. óra Konfliktusok a családban. Probléma megoldási stratégiák, konfliktuskezelés, stressz-oldási technikák bemutatása. 2. óra Az életben előforduló krízisek alkalmával igénybe vehető ellátó rendszerek lehetőségei, és az esélyegyenlőségért létrehozott állami és nonprofit források, keretek. Jogi ügyek és jogsegélyszolgálatok.

7.7 Testi és lelki egészségre nevelés Fejlesztési célok:  legyen tisztában az egészséges életmód fontosságával  ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, szenvedélybetegségeket és a megelőzés módját  váljon napi gyakorlattá az egészségtudatos életmód, a testmozgás Témák: 9. évfolyam (2 óra) 1. óra Testi és lelki egészség- fogalomtisztázás. A testi –és lelki egészség összefüggései. 2. óra Egészséges életmód és életvitel - káros szenvedélyek. 10. évf. (2 óra) 1. óra Az egészséges táplálkozás alapjai. Egészséges ételek, receptek. 2. óra A szabadidős tevékenység, a sport, testmozgás szerepe a testi és lelki egészség megőrzésében. 11. évfolyam (2 óra) 1. óra Függőséghez vezető szokások, a függőség kialakulása, megelőzése. 2. óra Mindennapi konfliktusaink. Konfliktuskezelési stratégiák, válságkezelés

87


12. évfolyam (2 óra) 1. óra Harmonikus kapcsolatok kialakítása embertársainkkal. 2. óra Szexuális felvilágosítás. Fogamzásgátlási módszerek megismertetése (meghívott előadó). 13-14 évfolyam (4 óra) 1. óra Prevenció, életvezetés, tudatos egészségfejlesztés. 2. óra A kulturált párkapcsolat.

7.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fejlesztési célok:  legyen érzékeny mások helyzete iránt  alakuljon ki a segítő magatartás, a szolidaritás érzése  tudatosuljon az együttműködés fontossága  legyen motivált az önkéntes feladatvállalásra Témák: 9. évfolyam (2 óra) 1. óra A szobai és a csoport összetartás, összetartozás és együttérzés. 2. óra A hátrányos helyzetű és az SNI- s diáktársak segítésének lehetőségei, módjai. 10. évfolyam (2 óra) 1.óra A kollégiumi diákönkormányzat munkájának segítése, aktív szerepvállalás. 2. óra A közösségi szolgálat. 11. évfolyam (2 óra) 1.óra Szolidaritás, társas felelősségvállalás, segítő magatartás. 2. óra Elfogadás, tolerancia. A másság elfogadása. 12. évfolyam (1 óra) 1. óra Az önkéntes munka lehetőségei (kollégium, település). 13. évfolyam (1 óra) 1. óra Az együttélés felelőssége.

7.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság Fejlesztési célok:  váljon érzékennyé a környezete állapota iránt  ismerje fel a környezetre káros tevékenységeket, anyagokat

88


    

legyen képes tudatosan alakítani a kollégium környezetét váljon igényévé környezetének tisztán tartása, szépítése alakuljon ki a környezettudatos gondolkodás, szemléletmód ismerje a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, jelentőségét tekintse kötelességének a környezet védelmét

Témák: 9. évfolyam (2 óra) 1.óra A természetvédelem alapvető céljai. A szelektív hulladékgyűjtés. 2. óra Környezettudatos gondolkodás. A globális problémák helyi megjelenése, kezelési lehetősége. A környezetvédelem lehetőségeinek felismerése közvetlen környezetünkben (Mit tehetek én?).

10. évfolyam (2 óra) 1.óra A természetet és a társadalmat fenyegető veszélyforrások: urbanizáció, motorizáció, felmelegedés stb. és ennek hatásai. A környezetet szennyező károsító leggyakoribb anyagok, környezetszennyezés legjellemzőbb módjai, elkerülésük. 2. óra Nemzeti kincseink: bányakincseink, idegenforgalmunk, nemzeti parkjaink, gyógyvizeink, termőföldjeink stb. 11. évfolyam (2 óra) 1. óra Megzavart állat- és növényvilág - az élővilággal szemben tanúsított magatartás. 2. óra Miképp alakultak ki bolygónk globális és regionális környezeti problémái? A környezet és az ember viszonyának történeti változása /a természet átalakítása/, a diszharmónia kialakulása. 12. évfolyam (2 óra) 1. óra A Föld, mint egységes rendszer: hogyan születnek az egyes ember hibás magatartásából a globális problémák. 2. óra Európai normák. Az ember és a természet egészséges együttélése. 13-14. évfolyam (2 óra) 1. óra Milyen megoldást ajánl a tudomány a környezet globális problémáira (pl. atomhulladék, termőföld-erózió, felmelegedés) 2. óra Bioházak, alternatív energiaforrások, környezetvédő szervezetek.

7.10

Pályaorientáció

Fejlesztési célok:  legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban  legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit  tudjon tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban 89


 tudja alkalmazni az álláskeresés technikáit  tudatosuljon benne, hogy fontos a folyamatos önképzés  rendelkezzen megfelelő ismeretekkel a választott szakmáról, hivatásról, munkaerő-piaci lehetőségekről Témák: 9. évfolyam (2 óra) 1. óra Pályaválasztási motívumok (családi indíttatás, elhivatottság, stb.). 2. óra Elképzelés a pályáról. Miért ezt az iskolát választottam? Elképzelések és elvárások az iskolával kapcsolatban. 10. évfolyam (2 óra) 1. óra Pályaválasztási kezdő lépések. Hogyan képzeljük el, milyennek szeretnénk a munkánkat, szakmánkat? 2. óra Egyéni képességek, lehetőségek, célok, és a pályaválasztás összhangja. 11. évfolyam (2 óra) 1. óra Milyen munkát végeznél szívesen? Mi érdekel? 2. óra A munka világa. Elhelyezkedési lehetőségek, kilátások. Hogyan készüljünk leendő hivatásunkra? 12. évfolyam (2 óra) 1. óra Tájékozódás a munkaerőpiacon. Munkaerő piaci információ. Álláskeresési források, technikák. 2. óra Pályaválasztási dokumentumok. 13-14. évfolyam (2 óra) 1. óra Önéletrajz-írás szabályai, felvételi beszélgetés. 2. óra Beilleszkedés a munkahelyen. Munkahelyi elvárások. A munkahelyi közösség. A munkavállaló jogai, kötelességei. 7.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés Fejlesztési célok:  ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit  tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat  tudja kezelni, beosztani a zsebpénzét  tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint az anyagi javak megszerzésének eszköze Témák: 9. évfolyam (2 óra) 1. óra Alapvető, a családi gazdálkodásban is használatos közgazdasági fogalmak.

90


2. óra A hétköznapok feladatainak színterei (posta, bank, szolgáltatási szektor). 10. évfolyam (2 óra) 1. óra Takarékossági lehetőségek. Zsebpénz kezelése. 2. óra Folyószámlával kapcsolatos napi ügyintézés. 11. évfolyam (2 óra) 1. óra Adózás és kedvezmények. 2. óra Hitelezés, hiteltámogatások. 12. évfolyam (3 óra) 1. óra A természeti adottságok, a társadalom, a gazdaság, a fogyasztás stb. és a környezeti állapot összefüggései (pozitív és negatív hatások). 2. óra Munkanélküliség. Tovább- és átképzési lehetőségek. 3. óra A munka jelentősége, mint az anyagi javak megszerzésének eszköze. 13-14.évfolyam (3 óra) 1. óra Magyarország a különböző nemzetközi szervezetekben (gazdasági, politikai, tudományos, katonai stb.). 2. óra Európai integrációs szervezetek hatása a gazdaságpolitikára. 3. óra Magyarországot érintő globális problémák és kérdések; globalizáció (gazdaság, politika, környezetvédelem stb.) 7.12

Médiatudatosságra nevelés

Fejlesztési célok:  tudjon különbséget tenni a különböző médiatartalmak között  ismerje a reklám szerepét, hatását a fogyasztásra  ismerje a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának szabályait Témák: 9. évf. (1 óra) 1. óra: A tömegkommunikációs eszközök értő, tudatos felhasználása. 10. évf. (1 óra) 1. óra: Közvetlen és közvetett információforrások. Információszerzés könyvtári adatbázisokból. 11. évf. (1 óra) 1. óra: A számítógép és a multimédiás eszközök lehetőségei az információszerzésben és továbbításban. 12. évf. (1 óra) 1. óra: Ismeretek szelektálása, rendszerezése. A reklám hatása a fogyasztásra. 91


13. évf. (1 óra) 1. óra: A közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának szabályai.

8. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE

A kollégium – a szülővel és az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket:  elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat;  képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására;  sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével;  kialakul reális társadalomképe;  rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel;  tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra;  képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére;  másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; ismeri nemzetünk, nemzetiségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.

92

Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma. Pedagógiai Program. Nevelési program

Recommend Documents