I. kötet Nevelési program 2016. augusztus 30.
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Debreceni SZC Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Tartalomjegyzék ELŐSZÓ ................................................................................................................................................................. 2 AZ ISKOLA MÚLTJA ........................................................................................................................................... 4 I/1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ......................................................................................... 8 1.1 Pedagógiai alapelvek, értékek átadása ......................................................................................................... 8 1.2 Fejlesztési területek – nevelési célok ........................................................................................................... 8 I/2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................ 12 2.1 Személyiség fogalma ................................................................................................................................. 12 2.2 A tanári, osztályfőnöki felmérések köre, tartalma ..................................................................................... 14 2.3 A személyiségfejlesztés legfontosabb feladatai a középiskolában ............................................................. 16 I/3. TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ......................................... 19 3.1 Egészségnevelés ......................................................................................................................................... 19 3.2 Környezeti nevelés ..................................................................................................................................... 20 I/4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK.................................................................................................................... 22 I/5. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI............................................................................................................ 27 5.1 Az osztályfőnöki munka tartalma .............................................................................................................. 28 I/6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ............................................................................................................... 31 6.1 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek, az iskolai tehetséggondozás programja 31 6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ......................................................... 33 6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők segítése ..................................................... 37 6.4 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja ................................................................... 38 6.5 Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................................. 44 6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................. 46 I/7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ..................................................................................................................... 49 I/8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ...................................................................................................... 50 8.1 A szülőkkel való együttműködés formái:................................................................................................... 50 8.2 Az iskola kötelessége: ................................................................................................................................ 51 8.3 A szülők jogai: ........................................................................................................................................... 51 8.4 A szülők kötelességei: ................................................................................................................................ 52 8.5 Szülői szervezet ......................................................................................................................................... 52 8.6 A tanulók közössége .................................................................................................................................. 53 8.7 Iskolaszék................................................................................................................................................... 53 8.8 Kollégium .................................................................................................................................................. 54 8.9 Gyakorlati munkahelyek ............................................................................................................................ 55 I/9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI ................. 56 9.1 Alkalmassági vizsga ................................................................................................................................... 61 I/10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ........................................................................... 62 10.1 Átjárhatóság ............................................................................................................................................ 63 I/11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .............................................................................................................................................................. 65
1
Előszó „A pedagógiai hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók.” (Németh László) Hiszem, hogy a jelent és a jövőt a múlt eseményeinek keretében lehet felelősségteljesen építeni. Bölcs igazság, melyet Széchenyi István fogalmazott meg: „ A múlt már elesett hatalmunkból, a jövendőnek azonban még urai vagyunk.” A múlt eseményeinek ismeretében lehet a jelent felelősségteljesen építeni. Iskolai nevelésünk kereteit és feltételrendszerét meghatározza a Köznevelési törvény, oktató munkánk tartalmát a NAT és a kerettantervek orientálják. A szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban folyó pedagógiai munka szempontjából döntő jelentőségű a szakképzés érvényes koncepciója, amely a gazdasági szerkezetváltás következtében az új minőségű követelményeket is körvonalazza. Működik a munkaerőpiac, amely értékük és kelendőségük szerint rangsorolja a szakmákat. Tudomásul kell vennünk, hogy a piacgazdaság konkrét viszonyait és intézményrendszerét jól ismerő, munkafolyamatokat szervezni és irányítani tudó, jól felkészült szakembereket vár tőlünk a gazdaság. A Debreceni SZC Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Debrecen város egyik legrégibb szakképző intézménye, mely több mint egy évszázados múlttal rendelkezik. A nemzetet és embert próbáló időkben ez az iskola példát mutatott a nemes küzdésben, a tenni akarásban, s a bizakodó és saját erőből táplálkozó megújulásban. Így tudtuk megőrizni a szakmai tudás tekintélyét és szeretetét. Évtizedek során hagyománnyá nemesedett nálunk a szorgalom tisztelete, a hátrányos helyzetű fiatalok támogatása, a mindig többet és jobbat akarás szellemisége és a mindenkinek esélyt biztosító, éppen ezért jobb jövőt ígérő tanulás becsülete. Alapvető célkitűzésünk, hogy gyermekközpontú, jó iskola legyünk. Olyan iskola, ahol a szülő boldognak és sikeresnek tudja gyermekét, ahol a diákok testiekben erősödnek, szellemiekben, lelkiekben gazdagodhatnak, ahol tanáraikban biztatásra, társaikban pedig támaszra lelhetnek.
2
Ezért naprakészen kell gazdagítanunk módszertani s pedagógiai kultúránkat, újra kell gondolnunk a tantervi kérdéseket, meg kell teremtenünk a minőségelvű oktatást. Képzésünk jellegéből adódóan a munkaerőpiac igényeit is figyelembe kell vennünk. Így érhetjük el, hogy iskolánk is megfeleljen a szülők és tanulók igényeinek, hogy továbbra is a város rangos szakképző intézményei között említsék nevünket, hogy megőrizzük az érettségi vizsgákon elért nívós eredményeinket, s hogy a nálunk végzett fiatalok többsége egyetemeken és főiskolákon folytassa tovább tanulmányait, s tanulóinknak minél kevesebb elhelyezkedési gondjaik legyenek. Jelen Pedagógiai program intézményünk nevelőtestületének munkája, ars pedagogicája. Igyekeztünk feltárni, hogy MIT, MILYEN ESZMÉNYEKET követve, MILYEN CÉLBÓL, és MILYEN ESZKÖZÖKKEL tesz iskolánk a diákok fejlődése érdekében. Nevelőtestületünk 2016 nyarán kezdte el az intenzív munkát, hogy kellő határidőre elkészüljön programunk, mely iskolánk legfontosabb dokumentuma, az iskola Alkotmánya. Programalkotásunk középpontjában a tanulók tudásépítése, személyiségformálása áll. A munka során új ismeretekhez jutottak pedagógusaink, a közös munka elősegítette és jobbította az iskolai szervezetépítést is.
Debrecen, 2016. augusztus 30.
A Debreceni SZC Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája tantestülete nevében
Nagyné Oláh Katalin igazgató
3
Az iskola múltja A debreceni iparostanonc-oktatás állandó és önálló iskolaépületet 1905-ben kapott a Burgundia utcán. A XIX. századi fejlődés után /rajziskola, tanonciskola/ az egyre növekvő létszám miatt végre méltó elhelyezést nyert ez az oktatási intézmény. Az akkor még egyemeletes épület Biczó Gyula debreceni mester kivitelezésében készült el, és három szinten /alagsor, földszint, emelet/ összesen 15 tanteremből állt. Ezen kívül 7 kisebb helyiség szolgálta a szertári igényeket, illetve adott helyet az igazgatói irodának. Úgy tűnt, hogy véget ért a folytonos vándorlás, „albérleteskedés” a városkülönböző iskoláiban. Azonban nem így történt: az eddigi helyiség-kölcsönzők a korábbi szívességért cserében egymás után kérték el az ipariskolai termeket. Ráadásul az 1908-ban létrehozott fémipari szakiskolának is helyiségeket kellett átadni a földszinten és az alagsorban. Így az ipariskola egy része kiszorult saját otthonából, és újból megkezdte a vándorlást. A női tanonciskola 1910-ben történt megszervezése után – egy külön terem leválasztásával a földszinten – őket is a Burgundia utcai épületben helyezték el. 1910-ben igazgató-váltás történt az iparos tanonciskolában: Dóczy Gedeon 33 évi munkássága után leköszönt, és az iparoktatást felügyelő bizottság Csurka Istvánt bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. Csurka 1910-től 1924-ig vezette az intézetet. Ez az időszak a berendezés és a tartalmi munka fejlesztésének fontos korszaka volt: gyarapodtak a szemléltető eszközök, a gázvilágításról áttértek a villanyra /1912/, bővült a tantermek és a műhelyek tárgyi felszerelése, szakrajz – továbbképzéseket szerveztek a tárgyat tanítók számára, és igyekeztek főhivatású tanárokkal felváltani az óraadókat. Felvetődött az iskola bővítésének a gondolata is, de ezt az első világháború előtt nem sikerült elfogadtatni, a háborús években pedig szó sem lehetett építkezésről. Az első világháború idején az ipariskolát lefoglalták hadikórház céljára, s emiatt a tanítás ismét a város különböző elemi iskoláiban folyt. Érdemi munkáról aligha beszélhetünk ebben az időben: a tanári kar és a mesterek jó része bevonult, a mulasztások száma pedig óriásira nőtt. A háborút követő események – forradalom, román megszállás, ellenforradalom – további zavarokat okoztak az iskola életében. Emiatt csak az 1923/24-es tanévtől kezdve beszélhetünk ismét normális körülmények között folyó tanításról, bár az oktatás már 1920. január 19-én újraindult. A tanulólétszám 1910 és 1924 között állandó változásban volt: 600 és 2100 fő között ingadozott. A legnagyobb problémát az 1910-es évektől az óriási tanulólétszám és a rendelkezésre álló tantermek kis száma okozta /98 osztály, 11 terem!/. Szükségszerűen felvetődött tehát ismét az iskolabővítés terve, melyet már – Csurka István halála miatt – az új igazgató, dr. Gulyás István nyugalmazott református főgimnáziumi tanár terjesztett elő a városi tanácsnál. Némi huzavona után 1926. áprilisában kezdték el az építkezést Borsos József műszaki tanácsos terve alapján, Tóth Lajos és fia, valamint Stegmüller Árpád debreceni vállalkozók kivitelezésében. A régi épületet a II. emelet ráépítésével és a tornateremmel bővítették, a Burgundia utca és a Csapó utca sarkán pedig egy új épületet emeltek /a mai Vegyipari Szakközépiskola/. Az 1926. december 31-én befejezett munka kb. 8 milliárd koronába került, az új helyiségek berendezése pedig kb. 800 millió koronát igényelt /javarészt „a város közönségétől”/. Dr. Gulyás István hét évig vezette az ipariskolát, utódja Szöőr József lett, aki 1931. szeptember 1-től 1948. december 10-ig állt az intézmény élén. Kiemelkedő korszak volt ez az iskola történetében: új szertárakat, gyűjteményeket létesítettek, a könyvtár külön helyiséget kapott, a tanműhelyek felszerelése is egyre tökéletesedett és új tanmeneteket is készítettek. 1939-re a szemléltetőeszközök száma már több mint 4000 volt, a
4
tanári könyvtár, valamint a fiú- és lánytagozat ifjúsági könyvtárának állománya együtt 8155 szépirodalmi, tudományos és szakkönyvből állt. Külön olvasóterem is nyílt, ahol hírlapok és folyóiratok lapozgatására is lehetőség adódott. Az 1930-as, 40-es években a tantestület összetétele is igen kedvező volt: sok jól képzett, nagy műveltségű ember akadt a tanári kar tagjai között. Belőlük négy művész-tanár nevét emelnénk ki: Gulyás Pál költőét, Debreczeny Tivadar szobrászét, Toroczkay Oszvald festőét, és a már említett Szöőr Józsefét, aki iparművész is volt. Ők igen sokat tettek a tanulók tanórán kívüli neveléséért is: önképzőkörök, kiállítások, zenekar, énekkar létrehozása és működése a bizonyíték rá. Gulyás Pál irodalmi-baráti kapcsolatai neves vendégeket is gyakran hoztak ekkoriban az intézetbe: Németh László, Móricz Zsigmond és az Ady Társaság tagjainak látogatásai, illetve előadásai az iskola kulturális színvonalát tovább emelték. Ebben a szép fejlődésben okozott újabb törést a második világháború. A bevonultatások, a sok hiányzás ellenére a tantestület szorgalmazta a nevelőmunkát, s valószínűleg ennek is köszönhető, hogy egészen az 1943/44-es tanévig a már kialakult állandó létszám /kb. 1200 fő/ nem csökkent. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után az iskolában német katonákat szállásoltak el. Ezt követte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1944. április 1-i rendelete, amely az ország valamennyi iskolájában beszüntette a tanítást. A debreceni iskolák is bezárták a kapuikat, s így az iparostanonc iskola 1692 tanulója is kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait. Az oktatás 1945. januárjában kezdődött meg ismét 662 tanulóval. Nehéz időszak volt ez: helyre kellett állítani a háború okozta károkat /szerencsére nem volt komoly, bombatalálat nem érte az iskolát/, meg kellett küzdeni a tüzelőanyag-hiánnyal és a helyszűkével is /több intézményt is ide szállásoltak be a bombakárok miatt/. A tanítás újraindításában nagy szerepe volt Szöőr József igazgatónak, aki a tankerületi főigazgató iparoktatási helyetteseként mindent megtett azért, hogy Debrecenben és vidékén mielőbb megkezdődhessen az iparoktatás. Az ország politikai életének változásai azonban a Burgundia utcai tanintézetben is éreztették hatásukat: 1948. novemberében az iparügyi miniszter felmentette Szöőr József igazgatót, és 1948. december 10-én Újvárosi Imre vette át az ipariskola irányítását. Az új igazgató műszaki egyetemi végzettséggel és közel tíz éves ipariskolai nevelési tapasztalattal érkezett. Nagy feladat várt rá: több évtizedes beidegződéseket kellett az új /1949-es/ szakképzési törvény szellemében megváltoztatnia. Az iskolák 1949-es államosítása után a református Dóczi Ipari Leányközépiskolát és a római katolikus Svetits Ipari Leányközépiskolát a VKM (Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium) összevonta az Ipari Leányközépiskolával, s a Csapó u. 33-35. sz. alatti saroképületben helyezte el. 1950-ben a minisztérium ezt az Ipari Középiskolát fokozatosan megszüntette, és helyette létrejött a Vegyipari Technikum. Ennek az igazgatásával is Újvárosi Imrét bízták meg, aki nemsokára kérte a felmentését az Ipariskola vezetése alól, ezt 1951. március 31-én megkapta, s az intézmények ezáltal teljesen kettéváltak. A szétválást a leltári tárgyak elosztása követte, amelyben a fő elv az volt, hogy a javak maradjanak eredeti helyükön. A leltári szétosztás vezetője Vásárhelyi Sándor igazgatóhelyettes volt, aki néhány hónapig az ipari tanuló iskola vezetői teendőit is ellátta. Őt követte 1951. nyarától Kozma Bálint, az első munkáskáder igazgató, aki betegsége miatt már 1952. július 31-én megvált a posztjától. Ezután két Miskolcról /az MTH körzeti központjából/ érkezett igazgató állt az iskola élére: az 1952/53-as tanévben Kálna Ottó, majd 1953-1970 között Gyenes Sándor volt a direktor. Az 1950-es évek politikája nagyban befolyásolta az intézet életét: 1951 őszétől bevezették az egyenruha viselését /rangjelzéssel!/ tanulók és dolgozók részére egyaránt. Személyzetist állítottak munkába, akinek a feladata az ideológiailag és szakmailag megfelelő emberek felvétele volt. Többen kerültek ebben az időben pártmegbízatás alapján a szakoktatásba.
5
1953-ban, a nehézipari fejlesztések visszafogása után a 109. sz. intézet tanulólétszáma kb. 320 fővel csökkent. A következő években azonban jelentősen gyarapodott a diákok száma: 1955ben egy önálló építőipari tagozat indult Kupai Zoltán vezetésével /a Burgundia u. 1. sz. és a Kossuth u. 21. sz. alatt – a tanulóotthonban – a kaptak tantermeket. 1956-ban a megye 17 helyi ipari iskoláját /az ún. fiókiskolákat/ is átvette a 109. sz. intézet. Az ismét jelentkező régi gond, a tanteremhiány szükségessé tette egy új önálló iskola és tanulóotthon építését. 1963. novemberben került sor a Szabadság u. 25/b (ma: Kassai u.) alatt felépült egyemeletes iskola és kollégium átadására. Ide költöztek át az építőipari osztályok, majd 1964. augusztus 1-től ez a részleg teljesen levált a 109. sz. intézetről. Az így létrejött 108. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója Kupai Zoltán lett. Az 1960-as években sor került a szaktantermek kialakítására. Ez az ún. kabinetrendszerű oktatás több szempontból is kedvező volt: nagyszámú szemléltető anyagot készítettek a szaktanárok és a diákok is, megszűnt az óráról órára vándorlás az épületen belül. A kabinettermek kialakításának munkáiból ki kell emelnünk Várkonyi Károly művész-tanár tevékenységét, aki nem csak az iskola folyosóit, lépcsőfeljáratát díszítette színes freskókkal, hanem valamennyi szaktanterem fölé felrajzolta az ott tanított szakma „emblémáját”. A tanulói létszám állandó növekedése (1969-70-es tanév: 3719 beiratkozott tanuló!) ismét helyhiányt okozott. A 60-as évek végén az iskolán kívül már öt helyen folyt a tanítás, tehát nagyon időszerűvé vált egy új iskola megépítése. 1970. szeptember 10-én került átadásra a Budai Ézsaiás utcán az új épület, ahová a vasipari szakmák kerültek. Ez az intézet vitte tovább a 109. számot, s a Burgundia utcai iskola – ahol a szerelő – és helyi ipari szakmák maradtak – lett a 127. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. A kettéválás az iskola vezetése és tanári kara terén is megtörtént: a 109. sz. intézet igazgatója Gyenes Sándor maradt, a 127. sz. iskoláé pedig Juhász László lett (aki már 1962-től a Burgundia utcán dolgozott történelem szakos tanárként). A 127. sz. intézet tehát az 1970/71-es tanévet már egy viszonylag kis létszámú tantestülettel (kb. 50 főhivatású tanár) és kb. 600-700 fős tanulólétszámmal kezdte. Az elkövetkező években folyamatosan gyarapodott az oktató munkát végzők és a tanulók száma is: tanári státuszhelyeket kapott az iskola, és legalább középfokú végzettséggel rendelkező szakoktatók felvételére is sor került. (Ők aztán továbbtanultak, főleg a hároméves pedagógiai tanfolyamon.) 1974-ben a Könnyűipari Szakmunkásképző Intézet csatlakozott a 127. sz. intézethez, s így a tanulólétszám 1975-re már több mint 2500 fő volt. Ebben az időszakban már három igazgatóhelyettes segítette az iskolai munkát: a közismereti terület Magyari Lászlóné, a villamosipari szerelő szakmák Kovács Gyula, a Könnyűipari ágazat pedig Kovács Béla közvetlen irányítása alá tartozott. 1977-ben igazgatóiváltás történt a 127. sz. intézetben: Juhász László megvált a posztjától, és a 108. sz. intézetben folytatta munkáját (szintén igazgatóként), a Burgundia utcai iskola élére pedig Domokos Zsigmond került. 1989-ig tartó igazgatói pályája idején az intézetnek egyre súlyosabb helyhiánnyal kellett megküzdenie: megint csak a város több pontján folyt a tanítás (Mester u., Ady Endre Gimnázium, Pacsirta u. stb.). Némi könnyebbséget hozott ebben a helyzetben, hogy a könnyűipari szakmák előbb az akkori Béke (ma: Szent Anna) útján kaptak elhelyezést, majd elkészült számukra a modern, tágas új iskolaépület a Sétakert utcán. Ide költözhettek be, immár önálló intézetként 1986-ban. A Szent Anna utcai iskolaépület 1988-tól ismét szerepet kapott a 127. sz. intézet helyhiányának enyhítésében: az autószerelő, fényező, fodrász és kozmetikus szakmák oktatása folyt itt ekkortól. Az 1999/91-es tanévtől az iskolának ez a területe tagozatként működött tovább, Balogh Ferenc tagozatvezető irányításával.
6
Ezek az évek már a nagy változások jegyében teltek: 1990-ben Kovács Gyula addigi igazgatóhelyettes vette át az intézet vezetését, s az általa irányított iskolának kellett szembenéznie és megküzdenie a rendszerváltás utáni megváltozott feltételekkel. Sorsdöntő esztendők következtek, s a tét nagy volt: sikerül-e ennek az intézménynek talpon maradnia olyan gazdasági helyzetben, amikor a munkáltatók sorra szüntették meg a tanulóképzést, illetve a tanműhelyeket. A kivezető utat a nagyon erőteljes menedzser – tevékenység és a – többirányú fejlesztés jelentette. Már a Szent Anna utcán is jelentős beruházásokra került sor (autódiagnosztikai oktatóterem kialakítása, az épület felújítása és korszerűsítése), s ez folytatódott 1992 nyarán, amikor a tagozat beköltözhetett a Böszörményi úti jelenlegi épületébe. Komoly felújítási és bővítési munkák kezdődtek ekkor itt, amelyek azóta is – szinten folyamatosan – tartanak. Ezek a fejlesztések szervesen illeszkednek az iskola új, gazdasági tevékenységébe: autós tanszervíz és fodrász kozmetikus tanszalon áll a lakosság rendelkezésére. A beruházási-felújítási munkákból a Burgundia utcán maradt villamosipari szakmák sem maradtak ki. Egyrészt az iskola épületében történtek korszerűsítések (parkettázás, a világítás átszerelése, a tanári szoba és a hivatali helyiségek esztétikusabbá tétele), másrészt elengedhetetlenné vált egy tanműhely-bázis kiépítése is. Ez a Rigó utcán történt meg 1993 folyamán, s azóta ott is állandó fejlesztés zajlik (az anyagi lehetőségek függvényében). A változások és a megújulás jegyében került sor 1991. november 21-én az iskola névadó ünnepségére. A 127. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetből ekkor lett Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola, mivel az 1991/92-es tanévtől megkezdődött az első szakközépiskolai évfolyam oktatása is. A szolgáltató ágazat ekkor már – több évi vándorlás után – a Böszörményi út 23-27. szám alatti épületben működött. A hatalmas iskolaszerkezet és az akkori körülmények következménye volt, hogy a tagintézmény 1998-ban a Diószegi Sámuel Közép- és Szakképző Iskolaként önálló intézmény lett. Ezzel befejeződött a közel száz éves „anyaiskola” szétválási folyamata. A 2010. július 8-i DMJV Közgyűlési határozat alapján az iskola új telephelyen folytatja működését. A jelenlegi helyzetben az iskola a Jerikó u. 17-21. számú épületben működik.
7
I/1.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
1.1
Pedagógiai alapelvek, értékek átadása
A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakgimnáziumban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Iskolánk jelenlegi nevelőtestülete a következő célokat és feladatokat kívánja megvalósítani – a társadalmi környezet, a szülők, a diákok és a fenntartó igényeit és elvárásait figyelembe véve - építve az iskola hagyományaira.
Fejlesztési területek – nevelési célok
1.2
1. Az erkölcsi nevelés -
törekvés a kötelességtudat kialakítására egyéni és közösségi felelősség jelentésének megértése normakövetés társadalmi jelentősége és a normaszegés következményei egy közösség etikai elveinek felismerése
Eszközök, eljárások: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, elsősorban osztályfőnöki órákon beszélgetés: szeretet, becsületesség, őszinteség, önzetlenség, szorgalom, segítőkészség, tolerancia fogalmáról, a felelősségérzet erősítése
8
2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés, magyarságtudat -
magyar történelmi személyek, tudósok, művészek megnevezése, felismerése, munkásságuk jelentősége nemzeti ünnepeink fontossága, hagyományai népi hagyományaink, az éves ünnepkör megismerése a lakóhely és az iskola környékének természeti és kulturális örökségével való ismerkedés hungarikumok ismerete nemzeti kultúrák jelentőségének megismerése különböző népek és kultúrák hagyományainak tisztelete
Eszközök, eljárások: Emlékhelyek felkeresése, versenyek, hagyományok ápolása, védése, teremtése. Iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken való aktív részvétel, illetve osztályfőnöki órákon a népi hagyományok, ünnepek részletes megvitatása. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés -
az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése és ezek gyakorlása szűkebb környezetében a közösség tagjainak tisztelete, törekvés a jó együttműködésre az együttélésben
Eszközök, eljárások: A Házirend megismerése osztályfőnöki órákon. 4. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése -
mindennapi élethelyzetek kezelése, amelyekben az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésében a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához szükséges ismeretek, készségek elsajátítása ideális és reális énkép közötti különbségtétel
Eszközök, eljárások: Az önismeret fejlesztése kérdőívek, tesztek kitöltésével, a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése. 5. A családi életre nevelés -
felkészülés az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre önálló életvitel, önellátás megszervezésének képessége takarékosság- takarékoskodás alapvető technikáinak megismerése információk szerzése a szexuális problémákkal kapcsolatban hová fordulhatunk krízishelyzetben a család társadalomban betöltött szerepe a családtagok felelőssége a család egységének megtartásában a különböző generációk tagjainak tisztelete
Eszközök, eljárások: Elsősorban osztályfőnöki órákon törekszünk a pozitív emberi értékek, tulajdonságok fontosságának kidomborítására.
9
6. A testi és lelki egészségre nevelés -
Testi és lelki egészség egysége Személyes higiéné és a környezet tisztántartásának fontossága Egészséges étrend összeállítására való képesség A kultúra szerepe a lelki egészség megőrzésében Az egészségre káros szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázata Testi és lelki egészségünk megőrzésében segítő szakemberek ismerete
Eszközök, eljárások: Felvilágosító előadások szervezése, külső előadók meghívása 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség -
Segítségre szorulók felismerése és segítése A segítségnyújtás kötelességének átérzése Felelősségvállalás másokért Az önkéntesség mértékének jelentőségének felismerése
Eszközök, eljárások: Az 50 órás közösségi munka tekintélyének megteremtése. Osztályfőnöki órákon minta, példa, példakép állítása, beszélgetés, jogok és kötelességek tudatosítása (Házirend). 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság -
A fenntarthatóság és a globális problémák összefüggésének megértése A saját életvitel és a fenntarthatóság kritériumainak összefüggése A globális problémák és a lokális cselekvések kapcsolata, egymásra való hatásuk
Eszközök, eljárások: Az osztályfőnöki és szaktárgyi órákon a téma kifejtése. 9. Pályaorientáció -
Folyamatos tanulás, önképzés jelentősége A tervezett szakmával, hivatással kapcsolatos ismeretek megszerzése, munkaerő-piaci lehetőségek felmérése Önéletrajz készítése
Eszközök, eljárások: A szakmák bemutatása, az önéletrajz írásának szabályaival való ismerkedés (osztályfőnöki és idegen nyelvi órákon, illetve magyar nyelvi órákon) 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés -
Alapvető pénzügyi ismeretek megszerzése Az anyagi és kapcsolati tőke értékének szerepe Bankszámlanyitásának módja és képessége
Eszközök, eljárások: Pénzügyi szakemberek előadásai osztályfőnöki órákon.
10
11. Médiatudatosságra való nevelés -
Az egyes médiumok közötti tudatos választás elősegítése Médiatartalmak célirányos választása
Eszközök, eljárások: Értelmező alkotóképesség fejlesztése 12. A tanulás tanítása -
Jegyzetelés és lényegkiemelés fejlesztése Saját tanulási stílus megtalálása, a megfelelő tanulási stratégiák kialakítása Különböző tantárgyakban tanultak összekapcsolása, összefüggések átlátása
Eszközök, eljárások: Hallott és olvasott szövegértés fejlesztése, tanulási technikák kidolgozása
11
I/2. 2.1
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Személyiség fogalma
A legáltalánosabb megfogalmazásban a személyiség az egyénre jellemző pszichológiai folyamatok, állapotok szervezett összessége. A személyiség öröklött és veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságok, a társadalmi és természeti környezettel folyamatos kölcsönhatásban álló és folyamatosan fejlődő nyílt dinamikus rendszer. A személyiség alapvető kritériuma a tudat, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát a környezettől, illetve megkülönböztesse magát minden más személytől és tudatos viselkedésválasztással, határozza meg önmagát. Személyiségünk a család, az iskola, a barátok a társadalmi és természeti környezet hatására változik, fejlődik. A személyiségfejlődés két folyamatrendszer eredménye: Az egyik a kisgyermekkorra jellemző biológiai illetve biopszichológiai érés, fejlődés eredménye, neurohormonális érés függvénye. Ebben a fejlődési szakaszban a környezet szerepe minimális. A másik: a növekvő gyermekre, ifjúra jellemző, a külső hatások szerepe. Ebben a szakaszban a tanulásszoktatáson, gyakoroltatáson, mintanyújtáson át folyik. A nevelő segíti a gyereket abban, hogy maga kifejleszthesse saját értékes személyiségét, hogy a gyermek boldog és értékes gyermek, majd boldog, értékes felnőtt legyen. Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség tervszerű fejlesztése. Természetesen fontos, hogy mit, s hogyan tanítunk, de még fontosabb, hogy mit s hogyan tanul meg a gyermek. Itt a „mit” csak részben jelenti a tananyagot, nagyobbrészt azt a sok érzelmi kapcsolódást, értéket, normát, amit a külső hatásokból a gyermek magába épít, s ami később belülről határozza meg magatartását. Az elsajátított tudás is fontos, de a tanulásra való készség, az új iránti fogékonyság, a pozitív emberi kapcsolatok igénye, a nyíltság, a nyitottság, a bizalom és megbízhatóság, a felelősségvállaló aktivitás, a személyiség sok értékes jellemzője egy életen át megmarad, ha eléggé megerősödött az iskolai években. Az ember személyiségét alapvetően a jelleme határozza meg. A jellem az ember magatartásából, cselekedeteiből, erkölcsi nézeteiből áll. A jellemes ember nemes gondolkodású, választékos beszédű, megbízható, önmagához hű, becsületes, példamutató személyiség. Egyrészt az ember maga is részt vesz jelleme kialakításában és maga viseli érte a felelősséget, másrészt a pedagógus felelőssége és vezető szerepe is fontos.
12
A helyes magatartás megkövetelésével segíti a gyereket abban, hogy kialakítsa saját jellemét, úgy irányítja, hogy átvegye az irányítást saját egész személyisége felett. A követelés célja éppen az, hogy a gyermek kezébe adja azokat a mechanizmusokat, amelyekkel úgy irányíthatja magát, mint ahogyan korábban őt a nevelők. Ezért elengedhetetlen hogy a nevelőknek legyen egy határozottan körvonalazott értékrendszere, amely követelmények, és normák formájában kijelöli a gyermek aktivitását, viselkedésének útját és szabad terét. Így alakul ki az autonóm személyiség, amely már maga értékeli, ellenőrzi, irányítja saját viselkedését. A legmagasabb szintet akkor éri el a jellemfejlődés, amikor az önkontroll fokán a normákhoz való igazodás már önmagában megerősítő szerepet tölt be. A jellem a pszichikum minden oldalával kapcsolatban áll, különösen szoros a kapcsolata az akarattal, amely mintegy gerince a jellemnek. Az erős akaratú emberre mondjuk azt, hogy jellemes ember. Az akarattal közvetlen kapcsolatban vannak olyan jellemvonások, mint a lelkiismeretesség, kötelességtudat, megbízhatóság, felelősségvállalás, becsületesség. A serdülőkorban, az akarat szabályozásában bizonyos nehézségek tapasztalhatók. Az életkorból adódóan a felnőttekhez való sajátos viszony feszültségének, a testi fejlődésből eredő vágyaknak a növekvő belső és külső követelményeknek akarati szabályozása az addiginál jóval bonyolultabb, annál is inkább mert a serdülőkor általános tendenciája, hogy mindenben saját akaratukat igyekezzenek érvényesíteni, érzékenyek mindenre, ami korlátnak tekinthető. Ilyenkor különösen nagy szükség van rugalmas és nagyon határozott következetes nevelésre, hogy a serdülő ne saját impulzusait kövesse csupán, ne vágyai anarchiáját kívánja az okos szabályok helyére tenni, hanem az akarat magasabb szintjét elérve az öntudatos fegyelem legyen eredménye és eszköze akarata alakulásának. A középiskolás diákok fejlődéséért felelős iskola sajátos helyzetben van, hiszen a diákok által elsajátított ismeretek mennyiségét és tartalmát, valamint a kialakult viselkedési képességek fokát előtte már három terület determinálta (a született képességek, a család, és az általános iskola). Így a középiskolába került fiatalokról elsődleges feladatunk megtudni, hogy bizonyos szaktárgyi felkészültségükön túl milyen: -
éntudatuk, belső motivációs bázisuk, tanuláshoz fűződő viszonyuk, értékorientáltságuk, igényszintjük, kötelesség- és felelősségtudatuk, társaikhoz való viszonyuk, mennyire önállóak nyitottak.
13
Ahhoz, hogy a pedagógus segíteni tudja a diákokat önmaguk elfogadásában, vagy önszabályozásuk formálásában, elsődleges a tanulók alapos megismerése, ami nem könnyű feladat, hiszen gyakran nincs összhang a gyerek külső viselkedése és belső énje között, s ha nem sikerül valódi énjüket megismerni, nem tudjuk formálni értékeiket, korrigálni hibáikat. A megismerés: - a tanulói tevékenységek megfigyelése; - a tanári, osztályfőnöki felmérések; - és a diákok önjellemzése kapcsán történik. A tanulók megismeréséhez hosszabb idő legalább egy tanév szükséges.
2.2
A tanári, osztályfőnöki felmérések köre, tartalma
Neveltségi szint mérése Teszt segítségével méri a tanulók erkölcsi-etikai, magatartásbeli értékrendjét. Életmódteszt Méri az alvás-és mozgásigényt, étkezési szokásokat-, mit és hogyan étkezik, az egészséget, károsító szokásokat, a szórakozási igényt. Családi környezet Hány generáció él együtt, előnyösnek vagy hátrányosnak ítéli a tanuló az együttélést, milyen a munkamegosztás a családban, hol van a tanuló helye ebben, esetleg veszélyeztetettek az életkörülmények, amelyben él. Iskolai környezet Mi a jó közérzet biztosítéka, a biztonságérzet, a motiváltság, a siker, kudarc érzésének kutatása. Életútvonal készíttetés A fontos események évszáma, lehet pozitív vagy negatív élményhez kötődő. Empátia kérdőív Az állítások elfogadása empátiás hajlamot vagy empátiás hiányt jelez. Mentálhigiénés kérdőív Alkati sajátosságot, feszültségtűrést, önsegítő attitűdöt mutat, hatáskeltés készségét méri. A tanulók önjellemzéséhez a következő szempontsor alkalmazható.
14
Érzékelés Mit vesz észre a környezetéből, milyen ingerekre reagál gyorsabban, lassabban? Figyelem Mennyi ideig bír figyelni hány dologra egyszerre, mi hat serkentőleg a figyelmére? Emlékezet Mire emlékszik tartósan, szöveget, képet, részletet, számot, összefüggést jegyez meg gyorsabban? Tanulási sajátosságok Hallás vagy olvasás útján vésődik –e be jobban egy megtanulandó tartalom. Érzelmi sajátosságok Érzelmeik mennyire mélyek, tartósak. Indulataik jellemzői Milyen külső hatás váltja ki az indulatot, meddig tart a feszültség. Másokhoz való viszonyulásuk Könnyen nyilatkoznak vagy zárkózottak, mennyire adják ki gondolataikat. Türelmük, segítő szándékuk Kiket hajlandók segíteni, kikkel miért nem segítőkészek? Viselkedési sajátosságaik Mennyire képesek viselkedésüket irányítani, ellenőrizni? Mennyire szorongnak, nehéz helyzetekben képesek-e leplezni lelkiállapotukat? Fizikai és lelki terhelhetőségük Miben tehetségesek, mivel küszködnek, különösen jó és rossz képességeik, stressztűrő képességük. Érdeklődésük Sokirányú vagy beszűkült, tartós vagy átmeneti, alkalmi, van –e kiemelten fontos érdeklődési körük?
15
Jellemük sajátosságai Őszinték és igazmondóak, felelősségtudatuk?
vagy
hajlamosak
a
hazugságra,
csalásra.
Milyen
a
Akarati jellemzők Szilárdak-e elhatározásaik, mennyire tartanak ki elképzeléseik, terveik mellett? Az egyes tanulók önismereti szintjének vizsgálatához a már említett kérdőíveken kívül a következő eszközöket használjuk: -
személyes beszélgetés; konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal; szülői vélemények; célzott megfigyelés, a metakommunikációs jelrendszerek feltérképezése; tanórai megnyilvánulások; tanórán kívüli megnyilatkozások, viták.
A tapasztalatok írásban foglalása mind az osztályfőnök, mind a szaktanár részéről elengedhetetlen, csak óvakodni kell a személyiségjegyek ítéletszerű megfogalmazásától, különösen, ha tanulói cselekedet következménye a tulajdonság megítélése. A feljegyzés szerencsésebb formája a történés leírása. A diákok intellektuális szintjének, érzelmi, akarati jellemzőinek, teherbíró képességének tudatában tervezheti az osztályfőnök nevelési feladatait, s különösen, ha szükséges az egyéni bánásmódot. Mivel az osztályfőnök helyzete saját osztálya tanulóinak megismerésére több lehetőséget biztosít a többi tanárhoz képest, ezért az osztályfőnök dolga, hogy felhívja kollégái figyelmét a problémás, a hátrányos helyzetű, vagy kiemelkedő képességű tanulókra.
2.3
A személyiségfejlesztés legfontosabb feladatai a középiskolában
Belső motivációs bázis fejlesztése Ennek érdekében el kell érni, hogy a tanulók szeressenek iskolába járni. A tanulás eredményességének mérésekor mindig a sikereket kell kiemelni, értékelni. Az értékorientáció alakítása A pozitív emberi érték elfogadására kell inspirálni a tanulókat, akkor is, ha ez az általános értékrenddel ellentétes. A gyerekek igényszintjének emelése a sikerélmény fokozásával. Az önbizalom növelése Egyéni képességekre szabott feladatokkal, s a megoldások során tapasztalható sikeres mozzanatok kiemelésével.
16
Az iskola normarendjét a tanulók bevonásával készítjük, de ennek betartása a felelősségtudat kialakításának alapja. A kötelesség és felelősségtudat optimális alakulásához szükséges és elegendő külső kontrollra, irányításra van szüksége a tanulóknak s ennek mértékét el kell fogadtatni a szülőkkel. Az önállóság és bizalom, mint humán értékek kialakítása elengedhetetlen feltétele az autonóm személyiségnek. Iskolatípusunkban a személyiségfejlesztés tartogat különös nehézségeket. A korosztályra általában jellemző, hogy kiéleződnek az ellentmondások a törekvések és a lehetőségek között. A nevelési tényezők sorába belép a gyakorlati oktatás tanintézményétől független színtere a maga „üzleti világával”. Iskolánkban számottevő a nagyon nehéz anyagi körülmények között élő, vagy negatív mintát mutató család. Tanulóink személyiségének fejlődését korcsoportjukon belüli és saját korábbi magatartásszervezésükhöz képest összehasonlításban vizsgáljuk. Igyekszünk elérni, hogy diákjaink magatartása az iskolánkban töltött évek alatt alkalmazkodóbb, ugyanakkor kreatívabb legyen. Alakuljon ki a problémamegoldás képessége, viselkedésükben kevesebb legyen az ellentmondás, több az előrelátás tudják cselekedeteiket távlati céloknak alárendelni akár lemondás árán is. A személyiségfejlesztés színterei: -
osztályfőnöki óra:
osztályszintű
-
más szaktárgyi tanítási óra:
osztályszintű
-
tanórán kívüli foglalkozások:
kiscsoportos
Az osztályfőnöki óra a nevelés kiemelten fontos lehetősége. Felszabadultabb légkörben, akár formabontó környezetben tartható. Módot ad a jelenségek, problémák sokoldalú megközelítésére, a különböző értékrendek ütköztetésére, a kommunikáció, a vitakézség fejlesztésére. A célul tűzött feladatok az osztályfőnöki órák helyi tantervében találhatóak. A szaktárgyi órák úgy lehetnek eredményesek a személyiség fejlesztésben, ha az óra vezetés a tanuló aktív tanulását biztosítja, ha rábírjuk a tanulókat az új ismeretek feldolgozására, közben önálló ötletek közzétételére megengedve a tévedés lehetőségét is. A természettudományi és műszaki tárgyak zöme a kombinatív készség az esztétikai érzék, a probléma megértés és sikeres megoldása kapcsán az önbizalom fejlesztését szolgálják. A humán tárgyak sajátos értelmi és érzelmi neveléssel a hazaszeretetet, a nemzetközi öntudat kifejlődését segítik a közvetlen környezetért érzett felelősségre, nevelnek.
17
Az egymás és mások a másság iránti tolerancia kialakítását segíti, hogy tanulmányaik során diákjaink megismerkednek különböző társadalmi csoportokkal, népekkel azok életformájával, kultúrájával több tantárgy kapcsán is. A testnevelés és sporttevékenység közben formálódó jellemvonások a magatartás egészét, a személyiség fejlődést pozitívan befolyásolja, formája jellemüket, akaraterejüket, bátorságukat, a különböző nehézségi feladatok akadályok leküzdésével, versengéssel, versenyekkel. Az ellenfél megbecsülése a sportszerű küzdelem a közösséghez való tartozás mind jellemalakító tényező a személyiség formálódásában. Tanulmányi, kulturális versenyek, házibajnokságok szervezésével tanulóink megtanulják a kölcsönös bajtársi együttműködést, egymás segítését, az ellenfél tiszteletét, az egyéni és közösségi cselekvések értékét, az egyéni és közösségi értékek egységét. A nagy létszámú osztály akadálya, hogy a tanulók mindenkivel egyformán intenzív, érzelmileg is mély sokrétű kapcsolatba kerüljenek. A gyerekek fejlődése szempontjából nagyon fontos a saját korúakból álló kiscsoport. A tantestület feladata, hogy minél több kiscsoport kialakulását segítse tanulói igény és lehetőség szerint a tanórán kívüli tevékenységek során. A tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák: -
tömegsport foglalkozások; sportkörök, sportcsoportok edzései; DÖK nap rendezvényei; városi programokba való bekapcsolódás; tanulmányi kirándulások (ha a tanulmányi kirándulásoknak költségvonzata van, a tanuló számára önköltséges és nem kötelező).
18
I/3. 3.1
Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
Egészségnevelés
Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika. Iskolánk általános céljai:
Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítsük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.
Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot kell folytatni, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremtve a siker eléréséhez, elismerni az erőfeszítéseket, a szándékot, támogatni az egyéni előrejutást.
Törekszünk arra, hogy a segítsünk diákjainknak, az iskola dolgozóinak, a családoknak egészségük megőrzésében.
Célunk az elsődleges prevenció, amely magában foglalja az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly fejlesztését, az egészségkárosító magatartásformák elkerülésének propagálásával.
Az egészségnevelés első lépése a mindenkori állapot felmérésével kezdődik. A felmérés kiértékelése után a szükséges hiányterületekre helyezve a nagyobb hangsúlyt iskolánk a következő egészségnevelési komponensekkel kíván foglalkozni: Tanórai, elsősorban osztályfőnöki órai feladatok:
Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága. Formája: beszámolók, orvosi statisztikák elemzése.
Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe. Formája: egészséget támogató és nem támogató étrendi elemek összehasonlítása, az „E”-számok jelentésének értelmezése a különböző ételekben, készítményekben.
A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat. Formája: diákok személyes tapasztalatainak elemzése.
A rizikóvállalás és határainak figyelembe vétele, ezek hatása. Formája: pozitív és negatív példák bemutatása, elemzése.
A tanulási környezet alakítása. Formája: szakemberek által javasolt megoldások megvitatása.
19
A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák. Formája: személyes tapasztalatok megosztása.
Szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció. Formája: oktatófilm megtekintése, lehetőség szerint szakember meghívása, előadása.
Egészségkárosító magatartásformák elkerülésének módjai, különös tekintettel a dohányzás és kábítószer fogyasztás visszaszorításának módszereire. Formája: oktatófilmek, kiállítások megtekintése. Osztályokon belüli vitafórum. Dohányzás feladásával kapcsolatos programokban, pályázatokon való részvétel. A kábítószerekkel kapcsolatos részletes elemzés az osztályfőnöki órák drogprevenció témakörében jelenik meg.
Tanórán kívüli feladatok:
Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. Formája: Együttműködve az iskolaorvossal felmérni a diákok adott időbeli egészségi állapotát. Ezen felmérés tanórai elemzése, az eredmények javításának lehetőségeinek összegyűjtése.
Sportprogramokban való részvétel. Formája: futónapon, kerékpáros napon, iskolák közötti tornaversenyeken, bajnokságokon való részvétel.
Délutáni sportolási lehetőségek biztosítása iskolánkban. Formája: tornatermi sportlehetőségek: testépítés, futball, kosárlabda.
Iskolai sportbajnokságok szervezése. Formája: délutáni kosárlabda- és futballbajnokság szervezése.
3.2
Környezeti nevelés
Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és egészségvédelem alapértékei. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék
20
képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ezek alapján iskolánk céljai:
Környezettudatos magatartás kialakítása. Formája: környezetromboló és fejlesztő tevékenységek elemzése osztályfőnöki órákon.
Az iskola helyéből adódóan figyelmet kell fordítani a közlekedési biztonság növelésére. Formája: közlekedési megtekintése.
szabályok
ismertetése,
tesztek
kitöltése,
oktatófilmek
Szelektív hulladékgyűjtési akciókban való részvétel.
Lehetőség szerint minden osztály vegyen részt legalább egy „látogatáson”: botanikus kert, állatkert, szeméttelep, erőmű, stb.
Iskolazöldítési akció: osztálytermenként.
A Föld napja alkalmából (ápr. 22) helyi programok kiírása.
Energiatakarékosságra való figyelemfelkeltés, energianyerés környezetkárosító és környezetbarát formáinak megismertetése.
A tantestület megnyerése, hogy szaktárgyi órákon is foglalkozzanak a különböző integrálható kérdésekkel.
Szaktárgyi órákon foglalkozzanak környezeti nevelési kérdésekkel is:
történelem órán az energiafelhasználás történetével,
természetismereti órákon (fizika, biológia, kémia) környezetszennyezési kérdésekkel, energiatermelés módjaival, lehetőség szerint a témához kapcsolódó kísérleteket végezzenek,
magyar irodalom és rajz órán a természet szépségével foglalkozó művek elemzésével,
idegen nyelvi órákon ilyen témájú szövegek fordításával, elemzésével,
testnevelési órák iránti fokozottabb érdeklődés, igény az órákon való részvételre, mint a szellemi tevékenység közé iktatott felfrissítő mozgásgyakorlatok stb.
Érezzék a diákok szükségesnek a testnevelési órákon való részvételt.
21
I/4.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
Az egy iskolába jelentkező gyerekek jellemzően formális rendszere az osztály. A középiskolások ritkán a szimpátia, sokkal inkább a szakmastruktúra, a szakmai érdeklődés miatt kerülnek egy osztályba. Az osztály egy olyan egység, amelyen keresztül megkísérli az iskola normáit, értékeit elfogadtatni a tanulókkal. Az osztályfőnököt nem választják, kapják a tanulók. Együttműködésük sikerén nagymértékben múlik az oktató-nevelő munka hatékonysága. Az osztály légkörét, az osztályhoz fűződő tanulói viszonyuláson mérjük. A szociális magatartás szintje az osztályon belül lehet: -
azonosuló (az iskolai értéket képviseli) alkalmazkodó (az értéket elfogadja, de passzív) kritikus (fenntartásokkal közelíti a hirdetett értékeket) sodródó (váltakozva, egy-egy csoporthoz csapódó) elszakadó (vélt vagy valós csalódásai alkalmával barátait is cserbenhagyja) agresszív (mindenben a hibákat nagyítja fel és megoldási kezdeményezései durvák)
Az értékelfogadás nem más, mint a jó kapcsolat, a kötődés az iskola és a gyerek, az osztály tanulói között. A felvételkor tapasztalható tanulók közötti kötődések esetleg az előképzettség során alakulhattak ki (ugyanonnan jelentkeztek, egy helyen sportoltak stb.). A szorosabb kapcsolat az osztály tanulói között a részfeladatokra szerveződött kisebb csoportokban alakulhat, fejlődhet ki. A kis csoportokat: -
közös célok, közös érdekek mozgatják; a tagok kölcsönösen függnek egymástól; együttesen tevékenykednek; folyamatos kommunikációban állnak egymással, egymás véleményét befolyásolják; közös normarendszerük van; szereposztás alakul ki köztük; a közös tevékenységek közös szokásokat alakítanak ki.
A kis csoportokon keresztül kapcsolódnak a gyerekek a nagyobb közösséghez. A pedagógusok szerepe, hogy a kiscsoportok kialakulását elősegítő tevékenységi lehetőséget ajánljanak a diákoknak.
22
Lehetőségeinkről: - Iskolánkban megvalósul többnyire, hogy egy osztály egy terem gazdájává válhasson. - Új diákként azonnal vállalkozhatnak a tanulók közvetlen környezetük alakítására, a tanteremdíszítésre. Számot adhatnak egyéni ízlésükről, kreativitásukról. A kellékek esetleges házilagos elkészítése már kis alkotó-csoportokat hozhat létre, segíti az ismerkedést. - A tanév elején alakul meg az osztály érdekképviseleti csoportja, az ODB. Feladatuk a törvény biztosította demokratikus jogok gyakorlása, az iskolai diákönkormányzat információinak eljuttatása az osztály tanulóihoz. Az egyéni gondokat megtanulják megfelelő módon felhangosítani, az egyéni érdekeket kollektív érdekké változtatni, a problémák megoldására javaslatot tenni, a megoldást a felvetőkhöz visszajuttatni. - Iskolánkban a tájékoztatás, az informálás eszköze és a szünetek hangulatának emelését szolgája az iskolarádió és az iskolaújság. Mindezekkel megpróbáljuk népszerűsíteni az arra érdemes diákokat, iskolai programokat. A szerkesztőknek nagy a felelőssége abban, hogy mire tudja irányítani a diákok figyelmét, kommunikációs stílusuk, humoruk a tanulók előtt mintaként szolgál, ugyanakkor ők maguk a tanórákon nem elsajátítható ismerettel gazdagodnak. Sajátos helyzetű iskolánkban a gyakorlati csoport szerepe. Az egy osztályba járó tanulók között gyakran tapasztalható, hogy alacsony szintű az egymáshoz való alkalmazkodási képességük. Hiányzik belőlük a tapintat, a mások tisztelete. Kultúrálatlanul kommunikálnak egymással. A sértő modor, a vandalizmus, a randalírozás, a fegyelmezetlenség a kis csoportokban inkább elkerülhető. Közösségi programok tanulói igény szerint - Önképzőkör - Filmklub - Számítógép-Internet klub - Színjátszókör - Szabadidő klub - Szakkör - Színház-, hangverseny látogatás, stb. DÖK keretében: újság, iskolarádió szerkesztése. Tanulóinknak ezekben a tevékenységében segítségére van egy-egy szaktanár, illetve - kulturális nevelő munkát segítő pedagógus, - diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus.
23
Fontos nevelési feladat a szociális képességek osztályszintű kialakítása, fejlesztése: -
kulturáltság a mindennapi érintkezésben, kommunikációban, viselkedésben; másokkal való együttélés, együttműködés; egymás elfogadása, tisztelete, segítése; a másság tolerálása, türelem egymás iránt; aktív részvétel a közösség életében, tevékenységében; a személyes érdekek összehangolása a közösség érdekeivel; önfegyelem, önkontroll.
Tanulóink pozitív személyiséggé formálásához kellenek a közös célok, erőfeszítések, élmények, az összetartozás érzése, az emberi kapcsolatok fontosságának felismerése. Az alakuló kapcsolatrendszer megismerésére készíti az osztályfőnök a szociometriai felmérést. Tájékozódik: -
az aktivizálhatóságról; az együttműködési képesség szintjéről; a tanulók társas helyzetéről.
Cél: hogy az egyes tanulóközösségek ne izolálódjanak, hanem az iskola életében pozitív szerepet vállaló közösségekké alakuljanak. Az erősebb, magasabb szintű közösség fokozza a személyiségnevelő hatást. A közösség alakításának folyamata és módszerei A véletlenszerű együttléttől a szerveződésen át a tudatos együttműködésig és aktív cselekvésig kell eljuttatni a tanulókat. Legfontosabb egy aktív mag kialakítása a közösségben, ők, akik legelőbb képesek magukévá tenni a feladatokat és húzóerőt jelentenek társaik számára. Fontos a bomlasztó elemek kiszűrése, negatív befolyásuk háttérbe szorítása. Célszerű a közösséget állandó, illetve időleges csoportokban feladatokkal megbízni, s ösztönözni az egészséges versenyszellemet. Kell, hogy legyen fóruma a közösségnek, ahol a kapott feladatok megoldásáról beszámolhatnak, s újabb célokat, feladatokat vállalhatnak a közösségi élet érdekében. A közösségek irányítóinak feladata Az osztályfőnöknek, mint pedagógusnak törekednie kell arra, hogy osztályában - kultúraközvetítőként, - fejlesztőként, - értékelő pedagógusként irányítsa a rábízott tanulók életét, munkáját.
24
Kötelessége, hogy a szülőket tájékoztassa a házirendről, gyermekük iskolai teljesítményéről. Az osztályfőnök a tanuló iskolából való huzamos távolmaradásáról a szülőt értesíti és a szükséges intézkedéseket megteszi. Gondoskodik arról, hogy a szülők szavazás útján megválasszák képviselőiket az iskolai szülői munkaközösségbe. Az osztályfőnöknek törekednie kell a munka világának, a munkamegosztás rendszerének bemutatására osztályában. Mindezt hozzá kell igazítania a tanulók képességeihez, növelve ez által pályaismeretüket, formálva pályaválasztási látásmódjukat. Az osztályfőnöknek felelősséget kell vállalnia tanítványai viselkedéskultúrájáért, személyi biztonságukért, a környezettisztaság megőrzése érdekében tanúsított magatartásukért. Az osztályfőnöknek nevelő tevékenysége során figyelembe kell vennie a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítve a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, ill. a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Az osztályfőnöki órák témáit úgy kell megválasztania, hogy az a tanulók lelki épülését, társadalmi beilleszkedését szolgálja. Ugyanakkor időt kell fordítania az osztályt érintő pedagógiai és egyéb problémák megoldására. Az osztályfőnök a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. (1) Az intézmény kulturális életének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésével megbízott pedagógusok feladatai: a) az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése; b) a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról; c) a tanulóközösség, diákönkormányzat programjának segítése; d) a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése; e) az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése; f)
az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése;
25
g) az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés; h) az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése; i) a hazai és a külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés. (2) A kulturális tevékenységgel megbízott pedagógusok együttműködnek a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal. (3) A kulturális tevékenységgel megbízott pedagógusok segítik az iskolai továbbtanulást, pályaválasztást azzal, hogy közreműködnek, segítséget nyújtanak a munkába állással kapcsolatos programok megszervezésében. A diákönkormányzati foglalkozással megbízott pedagógus feladata: Felelős az iskolai alapdokumentumok – diákönkormányzaton keresztüli – megismertetéséért, véleményeztetéséért, egyeztetéséért a tanulókkal. Részletesen: -
A tanulók segítése jogaik képviseletében és gyakorlásában. Konfliktus helyzetben segíti a tanulókat, tanácsot ad a problémák megfogalmazási módjára, élettapasztalatával pótolja a tanulók e területén mutatkozó hiányát.
-
Összhangteremtésre törekszik a tantestület és a diákok között.
-
Megteremti annak lehetőségét, hogy a demokrácia szabályait megismerjék, alkalmazzák és gyakorolják a tanulók.
-
Évente egyszer, vagy rendkívüli esetben diákfórumot hív össze.
-
Szervezi a diákok rendezvényeit a diákság igényei szerint a diákok aktív részvételével.
-
A diákok ötleteit írásba foglalja, s azt időben koordinálja.
-
Változatos közéleti tevékenységre buzdítja a diákokat.
26
I/5.
Pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 62.§ szerint: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,
27
l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka lehet. Az iskola, könyvtárostanár neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.
Az osztályfőnöki munka tartalma
5.1
Osztályfőnökeink feladata: -
Nyomon követi a tanulók fejlődését, tevékenységét. A tanulók tanulmányi, közösségi munkáját értékeli, él a jutalmazás és a büntetés eszközeivel.
28
-
Látogathatja osztálya tanítási óráit. Koordinálja osztálya szabadidős foglalkozásait. Osztályával közművelődési intézményekbe látogatást szervezhet. Nyomon követi a tanulók gyakorlati oktatási tevékenységét.
Az osztályfőnök adminisztratív feladatai: -
Az osztálynaplók kitöltése; a haladási rész naprakész vezetése, a haladási és az anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése. A tanulók ellenőrző könyveinek kitöltetése, ellenőrzése, igazolások, esetleges igazolatlan órák regisztrálása. Szülőkkel kapcsolattartás az ellenőrző könyvön keresztül (szülői értekezletek, fogadóórák időpontja, egyéb rövid szöveges közlendők). Félévkor és év végén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése a tanulókkal az osztályozó értekezlet előtt. Tantárgyankénti érdemjegyek számának ellenőrzése; szaktanárokkal folyamatos konzultáció. Félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás.
Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi vizsga megkezdésének feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi vizsgái kezdetének időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között az egészségügyi a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, a katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi tevékenységi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. Középiskolánk a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként: a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban félévkor és év végén, a törzslapon és a bizonyítványban év végén az osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,
29
c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.
30
I/6.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
6.1 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek, az iskolai tehetséggondozás programja 1. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. 2. Ezeknek a jellemzőknek a felmérése és fejlesztése a tehetséggondozás feladata. Minden gyerekben ki lehet alakítani valamilyen irányú és szintű tehetséget. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: - a megfelelő légkör megteremtése; - a motiváció; - a tanár ösztönző attitűdje; - a bizalom; - a megfelelő szervezeti strukturáltság; - a játékosság; - az értékelés késleltetése. gátolja: - az érdektelenség; - a kreativitás lebecsülése; - a túlzott fegyelem; - a teljesítménykényszer. 3.
A tehetséggondozással, a képességek kibontakoztatásával összefüggő programok:
a) A tehetség azonosítását, felismerését segítő tevékenységek: - kapcsolat a szülői házzal (a tehetség korai jegyeit tapasztalták-e); - a tanári továbbképzés elősegítése (tehetséggondozó szakirányú továbbképzésen való részvétellel); - tanári megfigyelés; - csoportos iskolai teljesítményteszt, intelligenciateszt, ill. ezek értékelése; - tehetségfejlesztő programokkal való ismerkedés; - szabadidős programok szervezése: sok tehetség itt mutatkozik meg. b) A tantervi anyagot kiegészítő, azt meghaladó ismereteket nyújtó foglalkozások: - a választott tárgyhoz kapcsolódó emelt szintű foglalkozások - sport szakosztályi munka
31
c) A kreativitást kibontakoztató foglalkozások szervezése: -
tömegsport szakkörök, stb.
d) A tehetséggondozáshoz értő, felkészült pedagógusok biztosítása akkreditált, szakirányú továbbképzéssel. A tehetséggondozó tanárnak személyiségében, pedagógiai és pszichológiai téren kell magas szinten lennie: ehhez fejlett személyiséggel, énerővel, önbizalommal és kreativitással kell rendelkeznie. e) A tehetségesek individualizált oktatása: -
a tehetséges tanulók egyéni igényeit és jellemzőit felmérve 1-3 tanulóval egyéni, nem kötelező foglalkozások tarthatóak; a tanuló, a szülő, az osztályfőnök és a szakpedagógus együttműködését biztosítani kell; az osztályon belüli differenciált foglalkoztatás lehetőségét biztosítani kell; az önképzés elősegítése szaktanári segítséggel (könyvtár- és számítógép-használat, bibliográfia készítése, tanórai előadások megtartása); személyes konzultáció a szaktanárral tanórán kívül is. A tehetséggondozás módszerei iskolánkban:
4. -
kötetlen konzultáció a szaktanárral: egyéni foglalkozás 1-3 tanuló részére (pályázati munkák, egyéni alkotások megbeszélése); tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, önképzőkörök (pályázati munkák készítése adott témában); tanulmányi és szakmai versenyekre való egyéni és csoportos felkészítés; emelt szintű érettségire való felkészítés (igény szerint) az alábbi tantárgyakból: idegen nyelv és informatika -
csoportbontás; egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszerzése; könyvtárhasználat; Internet-használat (meghatározott időpontokban); kulturális rendezvényeken való részvétel; iskolaújság, iskolarádió szerkesztése; diáknapokon való részvétel; egyéb szabadidős tevékenységek.
Iskolánk igény és lehetőség szerint nem kötelező (választható) foglalkozásokat szervezhet tehetséggondozás céljából. Ezeknek a foglalkozásoknak, szakköröknek az a feladatuk, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába juttassák a tehetséges tanulóinkat. 5.
A tehetséggondozás szintjei, lehetőségei iskolánkban:
Természet- és társadalomtudományok terén: A tehetséggondozást szolgálják a tanítási órákon a differenciált foglalkozások, a csoportbontás, az igény szerint szervezett érettségire előkészítő foglalkozások. A tehetség kiválasztásának egyik legfontosabb területe a versenyeken való szereplés. Az iskolai versenyeket a tanév elején a munkaközösségek írják ki.
32
Versenyzési lehetőségek: - iskolai, - városi, - megyei, - levelezős, - területi és - országos szintű. A versenyeredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. A tanulók a 11-12. évfolyamon emelt szintű érettségire, továbbtanulásra felkészítő, szabadon választott tanórai foglalkozásokon vehetnek részt. Nyelvtanulás területén: Intézményünk céljai között hangsúlyosan szerepel az idegen nyelvi képzés hatékonyságának növelése. Ezért az idegen nyelveket (angol, német) csoportbontásban oktatjuk. A csoportbontás képességek szerint történik. A tanulók a 11-12. évfolyamon idegen nyelvből is emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt. Művészeti tevékenység területén: Ösztönözzük tanulóink részvételét a különböző pályázatokon (például irodalmi, vers- és prózamondó vagy rajzpályázatok stb.). Testnevelés és sport területén: A város adottságait és az iskola lehetőségeit figyelembe véve különböző sportágakban jelentkező tehetségek gondozását vállaljuk fel tanulói igény szerint. A tehetséges tanulókkal a sportköri foglalkozáson külön foglalkoznak a szakmailag jól felkészült testnevelő tanárok. Részt veszünk a korosztályos városi, területi, megyei versenyeken. Tehetséggondozás informatikából: Az érdeklődő, tehetséges diákok a szakgimnázium informatika szakmacsoportos osztályában tanulhatnak. Tanulóink iskolai, városi, területi versenyeken vesznek részt, illetve ECDL vizsgákra jelentkezhetnek. Iskolai könyvtár: A könyvtár, mint az emberiség tudásának adatbázisa lehetőséget biztosít a tanuló számára az egyéni ütemű ismeretszerzés, a többlettudás elsajátítása és a tanulói kiselőadásokra való felkészülés területén. A könyvtár ideális helyszíne a szakköröknek, a verseny- előkészítőknek is. A felsorolt tevékenységi körök segítségével a tanulóink számára lehetőség nyílik a meglévő tudásuk elmélyítésére, kiegészítésére vagy valamilyen új ismeret, képesség elsajátítására.
6.2
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A 9. évfolyamtól igény szerint korrepetálást szervezünk a tanulók részére, hogy a tanulmányi lemaradást pótolhassák. Az iskola minden tantárgyból korrepetálási lehetőséget biztosít. Az iskola által felajánlott lehetőségről a szülőket is tájékoztatjuk. A korrepetálások az iskola ingyenes szolgáltatásai közé tartoznak.
33
Fontos feladat az iskolában tanító pedagógusok számára, hogy már a kötelező tanítási órákon a tanulmányi kudarc megelőzésére törekedjenek. Itt legcélravezetőbb a megfelelő tanulástanítási módszer megválasztása. Tudatosan kell a tanulás-tanítási folyamatban képességfejlesztő programokat beiktatni, melyek a tanulási képességeket javítják elsősorban. A nevelés folyamatában a személyiségfejlődés azon hiányosságait kell megszüntetni, melyek a tanulási kudarc okai lehetnek. Minden tanár alapvető feladata, hogy szaktárgyán keresztül a tanulót a sikervágy, a teljesítményvágy megteremtésére és a kudarcfélelem megszüntetésére motiválja. A pedagógiai munkában nagy hangsúlyt kell helyezni a tanulás hatékony eljárásainak megismertetésére, hogy a tanuló tanulási problémáival ne maradjon magára. Nagyon fontos feladat tehát, hogy a tanuló birtokában legyen a különböző tanulási technikáknak, és sose feledkezzen meg munkája céljáról. Aki nem okosan tanul, az rengeteg energiát őröl fel feleslegesen, aki pedig nem gondol a célra, melynek érdekében munkáját végzi, kedvetlenül, unottan dolgozik, mert nincs, ami lelkesítse. A tanulás eredményessége és hatékonysága azonban nem csupán bizonyos tanulásmódszertani ismeretektől függ, hanem a megismerési folyamatokhoz szükséges képességek fejlettségétől is. Nagyon fontos a tanuláshoz való viszony formálása, mely a gyerekeket tanító tanárok kezében van. Ha a pedagógiai "ráhatás" következtében a gyerek iskolához való érzelmi viszonya kedvezőtlenül alakul, rendkívül nehézzé válik a tanárnak a tanítás, a tanulónak a tanulás. Ha ez a helyzet hosszú ideig fönnáll, az ismeretszerzés nem jelent szellemi élményt. Ha az iskolát a szorongás intézményesített helyszínévé tesszük, a gyermek kíváncsisága elapad, érdeklődése más irányba fordul, a sikereket máshol keresi, szellemi energiái kihasználatlanul maradnak. Ha ez bekövetkezett, a tanuláshoz való pozitív viszony visszaalakítása az elsődleges pedagógiai tennivaló. Fentiek alapján a felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások tervezésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: 1./ A tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése: - Az örökölt tanulási motívumok megerősítése, a teljesítménymotivációk (elismerési vágy) kialakítása, megerősítése. A fejlődést gátló rossz beidegződések megszüntetése. - A tanulási tevékenységet szándékos, céltudatos tevékenységgé kell alakítani. A tantárgyi kötődés erősítése rendkívül fontos, ezzel is segítjük a pályaorientációt. A tanulás értékének tudatosítása. - A tanítványi kötődés, mint fontos tanulási motívum erősítése. - A társakhoz való viszony (segítőkészség, együttműködés, tisztességes versengés stb.) fejlesztése.
34
- Helyes tanulási szokások kialakítása (rendszeres, megfelelő, sikeresen teljesíthető feladatok, ellenőrzés, értékelés) 2./ Értelmi képességek fejlesztése: a/ Megismerési képesség: Szemléletes megfigyelések lehetőségének biztosítása. A megfigyelések szóbeli megfogalmazása, ezáltal a fogalmi készlet és szókincs bővítése. A megfigyelések írásbeli lejegyzésének képessége. Szöveges feladatok megoldásával, számfeladattá alakításával a matematikai gondolkodásmód kialakítása. Értelmezési képességek fejlesztése törvények, szabályszerűségek megismerésével. Indoklási, bizonyítási képesség fejlesztése. b/ Kommunikációs képesség: Olvasási készség, íráskészség, beszédkészség folyamatos fejlesztése. A szövegértés és szövegalkotás gyakorlása. A nyelvtani ismeretek alapjának elsajátítása. c/ Gondolkodási képesség: A rendszerezési, kombinatív, szabályindukciós képesség fejlesztése tapasztalati szinten, tárgyakkal, játékokkal, manipulációs úton. Az elvont gondolkodásmód továbbfejlesztése, a problémamegoldó képesség kiemelt fejlesztése. 3./ Informatikai képesség: Tegyük képessé a gyereket arra, hogy megfelelő információkhoz jusson és azokat használni tudja. A könyvtár és forrásközpont használata váljon képességszintűvé. Kézikönyvek, szótárak, lexikonok használatának elsajátítása váljon mindennapossá. A számítógépek kezelésének készsége, oktatóprogramok használata legyen a célkitűzés. 4./ Idegen nyelvi képesség: Elsősorban a beszédértési és beszélgetési képesség fejlesztése kiemelt feladat. A nyelvi munkaközösségek – szintfelmérő dolgozatok eredménye alapján – az osztályokban tanulócsoportokat alakítanak ki a hatékonyság növelése érdekében. A kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók részére a következő lehetőségeket biztosítjuk: - Egyéni foglalkozások. - Rendhagyó irodalomórák. - Közös mozi, színház-, hangversenylátogatás.
35
- Iskolánkban felmérjük a diszlexia-, diszgráfia- és diszkalkulia-gyanús „eseteket”. Ezeknek a szindrómáknak a felismerése azért is nehéz, mert befolyásoló a szociokulturális környezet is. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézségekkel küzdő tanulót egyes tantárgyakból, vagy tantárgyrészekből mentesíteni kell az értékelés és a minősítés alól. A szülő, a szaktanár, az osztályfőnök és az igazgató együttes kérésére (egyetértő nyilatkozat) a Pedagógiai szakszolgálat szakvéleményt ad a tanulóról. A szakvélemény alapján az iskola a tanuló részére egyéni foglalkozást szervez. Az egyéni foglalkozás célja, hogy segítse a tanuló felzárkózását. Az értékelés és a minősítés alóli felmentésről, a pozitív diszkriminációt szolgáló jogosultságok megállapításáról (például: írásbeli helyett szóbeli számonkérés, megnövelt felkészülési idő, technikai segédeszközök alkalmazása) az iskola igazgatója hoz döntést a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján. A tanulók diszlexia, diszgráfia vagy diszkalkulia részképesség-zavar esetén részleges vagy teljes érettségi vizsga alóli mentességet kérhetnek. Ehhez figyelembe kell venni, hogy a tanuló tanulmányai idején milyen mentesítésben részesült. A tanuló kizárólag akkor választhat más vizsgatárgyat a követelményben megjelölt helyett, ha mentesítése az adott tantárgyból az értékelés és minősítés alóli teljes mentesítésre vonatkozik. -
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segíti a tanulószoba működtetése is. Iskolánkban lehetőség van arra, hogy a tanuló tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget. A magántanulóvá nyilvánításról az igazgató dönt, az illetékes hatóságok – gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat – véleményének kikérése után.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program célja az, hogy a szakkörökkel, foglalkozásokkal, az érdeklődésre neveléssel, a különböző korrekciós és kompenzációs szervezeti formák működtetésével közvetlen módon próbáljuk segíteni a tanulási folyamatot. Figyelmet fordítunk a tanulási hibák, tanulási akadályok vagy elmaradások megszüntetésére vagy legalább a csökkentésére, tehát a korrekcióra. A szociálisan hátrányos helyzet tanulási szempontú feloldására, javítására is kísérletet kell tenni. A kompenzálás célja lehet a tanulás iránti motiváció kialakítása, a tanulás fontosságának felismertetése, a tanulási szokások kialakítása révén a tanulók felzárkóztatása. A hátrányos helyzetű tanulók esetében különösen fontos a felzárkóztatás, hiszen ezek a tanulók nem okvetlenül gyenge vagy közepes intelligenciájúak. Tehát nagyon lényeges a kompenzáció akkor is, ha a személyiségfejlődés valamilyen szociális eredetű zavara áll fenn. Ezért a hatékony kompenzálás a személyiségfejlesztés részeként szervezhető meg, vagyis ez a probléma már átvezet az iskola pszichológiai szolgáltatásainak körébe (például nevelési vagy pályaválasztási tanácsadás). A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működik a Pedagógiai Oktatási Központ keretein belül.
36
6.3
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők segítése
Az iskolánkban tanuló diákok szociális háttere is igen különböző. Elkeserítő, hogy egyre több családban elváltak a szülők, esetleg árva a gyerek és nagyszülei nevelik. Vannak tanulók, akiknek szülei sajnos különféle szenvedélyek rabjai. Az egyre fokozódó munkanélküliség is fontos tényezővé vált. Az ilyen családokban anyagilag és erkölcsileg is igen megterhelő a gyerekek felnevelése. A tankönyvek, eszközök évről évre drágábbak. A mindennapok is nagy terheket jelentenek – élelmezni, ruházni kell a kamaszt. Másik nagy probléma az anyagilag jól szituált családoknál a gyereknevelésre fordított idő lecsökkenése (sokszor teljes megszűnése) a szülők elfoglaltsága miatt. A fent felsorolt különbözőségek nagyban hozzájárulnak a tanulók beilleszkedési nehézségeinek kialakulásához, mely legtöbbször magatartási problémákban nyilvánul meg. Diákjaink nagy többsége még nem tudja, hogy mihez szeretne kezdeni az életben, milyen szakmát akar művelni. A legtöbb esetben a szülők döntenek, a gyerek véleményét meghallgatva az osztályzatok, kedvenc tantárgyak alapján. A szakmaválasztás néhány esetet kivéve, nem tudatos. Ez magyarázható életkori sajátságokkal, de az már kevésbé, ha évek alatt sem alakul ki a tanulandó szakma elméletének és gyakorlatának alapos elsajátításának igénye. Vannak megváltozott körülmények, nehéz családi háttér, gyenge képességek, kamaszkori nehézségek - és még egyéb problémák. Legtöbbször mégis ott a gond, hogy a tanulók nem igénylik a kulturált szórakozást, időtöltést, vagy aki igényelné, az sem hajlandó erőfeszítéseket tenni érte. A felsorolt problémák bármelyikének a megléte negatív irányba befolyásolhatja a tizenéves fiatalok még ki nem alakult személyiségét, deviáns magatartást eredményezhet, káros szenvedélyek felé sodorhatja a diákot. Sokszor még nem alakul ki szilárd erkölcsi értékrend, és ennek hiánya befolyásolhatóvá teszi az ilyen korú gyerekeket. Nagy a szülők felelőssége ezekben az években, de a tanuló tanáraira is nehéz feladat hárul. A tanárnak ismernie és alkalmaznia kell azokat a pedagógiai módszereket, amelyekkel megkönnyítheti a tizenéves beilleszkedését az új iskolába, közösségbe, s a majdani életbe. A tanároknak személyiségükkel is példát mutatva kell segíteni diákjaikat. A tanulót továbbá meg kell tanítani, hogyan küzdje le problémáit, hogyan oldja meg azokat, miként segítsen másokon, hogyan legyen boldog és kiegyensúlyozott. Egy új osztályt a legkülönfélébb gyerekek alkotják. Első lépésként meg kell ismerniük egymást. Erre alkalmasak az osztályfőnöki órák irányított bemutatkozó beszélgetései. Az egymás megismerése hosszú folyamat, de ezek a tényközlő bemutatkozások elindíthatják a tanulókat egymás felé, kapcsolódási pontokat találhatnak. Fontos, hogy a diákok ne csak ismerjék társaikat, de képesek legyenek elfogadni is a másikat. Már az első hetektől törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az osztályközösséghez való kötődés, ugyanis, ha szívesen jönnek be az iskolába, az osztályba, akkor nem keresnek máshol barátokat, továbbá magatartásuk pozitív változásával meg akarnak maradni osztálytársaik között.
37
Nemcsak a tanulóknak, hanem a szüleiknek is meg kell ismerniük az iskolát. Erre lehetőséget nyújtanak a szülői értekezletek, ahol az őszinte beszélgetések bemutatják az elvárt tanulást, magatartást, de a gyereknevelés nehézségeit, problémáit is. Ha a szülő ismeri az osztálytársakat, illetve szüleiket, akkor segíteni tudja saját gyereke beilleszkedését. A tanulók beilleszkedésének első lépéseinél fontos a tanár szerepe, a folyosói beszélgetések, egymás segítése a tanulásban, a közös élmények, mind-mind egy közösséggé alakítja a tanulókat, ha szakavatott felnőtt irányítja. Igazán akkor eredményes egy beilleszkedési folyamat, ha nemcsak jól érzi magát egy fiatal iskolánk falai között, de a tanulásban is sikeres. A tanárok – többletmunkát is vállalva – színvonalas órákkal, korrepetálásokkal, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, háziversenyek szervezésével igyekeznek segíteni diákjaikat az ismeretek elsajátításában, illetve bővítésében. A tizenévest sikerorientálttá kell formálni, hogy igénye legyen az eredményekre, amivel a mai világban is könnyebben érvényesülhet. Sok diák kudarckerülő magatartást folytat, ilyenkor az a cél – csak teljesítse az adott tanévet, meg a következőt … - mindegy, milyen osztályzattal. Ez a tanuló a tanulásban csak a szenvedést, az erőfeszítéseket veszi észre, és így az iskolát ezek intézményének tekinti – ezt a szemléletet módosítani kell a tanárnak. Egy jó tanuló osztálytársai, sőt iskolatársai elismeréseit is kivívhatja eredményeivel. Hasonló érdeklődésű barátai lehetnek az egész iskolából. A diákokat jól megtervezetten motiválni kell a tanulásban. Iskolánkban a diákok a tanévzáró, illetve a tanévnyitó ünnepség keretein belül jutalmazásban részesülhetnek tanulmányi eredményükért, versenyeredményeikért, közösségben végzett munkájukért. Van olyan eset, amikor a tanulónak büntetést kell adni. Ez igen szomorú minden érintettnek, de egy határozott ráhatás jót is tehet a diákkal. Ilyenkor minden tanár abban reménykedik, hogy jót tett, és segített diákjának visszatalálni a helyes útra, az iskolai közösséghez. Biztosítani kell, hogy az eljárás legyen nyílt, demokratikus, a tanulságlevonás közös. Szülők tájékoztatása: Nagyon jól működő Szülői Szervezet látja el a kapcsolattartást az iskola és a szülői ház között, így a szülők nagyobb része mindig tájékoztatást nyer a különféle rendezvényekről, az iskola pedig a szülők által megfogalmazódott igényekről. Szinte már hagyománnyá váltak a tanév elején évfolyamonként megrendezésre kerülő közös szülői értekezletek, ahol az iskola és az itt folyó munka bemutatásán kívül az iskolaorvos vagy a meghívott előadó tart rövid tájékoztatást a fontosabb tudnivalókról, és válaszol a feltett kérdésekre.
6.4
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja
Az Európai Uniós állásfoglalások fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt, azt az elvet, hogy hátrányos helyzete speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, valamilyen módon kirekesztve. Ezért a hagyományos oktatási folyamatot fel kell váltania a kompetencia alapú
38
programcsomagok alkalmazásával, másrészt a sajátos nevelésű igényű tanulók integrált oktatását is meg kell valósítani. Ennek hatására iskolánk Alapító Okirata módosításra került, melyben feladatok között megjelent a sajátos nevelésű igényű tanulók integrált középfokú nevelése, oktatása is. Ezen tanulók fogalmát a köznevelési törvény 4.§. (25.) bekezdése határozza meg. Leggyakrabban a következő tünetekben nyilvánul meg:
diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, iskolai készségek kevert zavara, beszédzavar, tanulási zavar, kevert, specifikus fejlődési zavar.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai fejlesztése gyógypedagógiai (fejlesztőpedagógiai) megsegítéssel különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik. A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása lehetséges. A tünetek, tünet együttesek az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelentenek. A fejlesztés alapelvei:
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködésével történik. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történő fejlesztése. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítési lehetőséget. Egészséges énkép és önbizalom kialakítása Kudarctűrő képesség növelése Önállóságra nevelés
Egyéni sajátosságok figyelembe vétele:
Lassabb haladási tempó, egyéni haladási ütem. Hosszabb felkészülési idő. Egyéni bánásmód. Differenciált feladatnyújtás, eszközhasználat. Számonkérés (a sajátosságtól függően szóbeli vagy írásbeli számonkérés előnyben részesítése), értékelés. Speciális tanulási segédletek, eszközök. Speciális eljárás, módszer. Szociális képességek fejlesztése.
Tantárgyi tartalmak módosulásai:
39
Beszédészlelés, értelmezés. Passzív és aktív szókincsgazdagítás. Önismeret erősítése, vélemény nyilvánítása. Információ gyűjtése a fejlettségnek megfelelő forrásanyagokból irányítottan, majd önállóan. Szövegértő és –elemzőképesség fejlesztése.
1./ A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai a) A részképesség zavarok fejlesztése Ebbe a körbe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitje, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét sorolják. Így a részképességekben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasításában fejeződhet ki. Kiemelt célok és feladatok:
Kudarctűrő képesség növelése. A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. A túlterhelés elkerülése a tanulási folyamatban. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális én-kép kialakítása. Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése az illetékes bizottságokkal, szakszolgálatokkal. A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. Az első tanévben szenzomotoros integrációs terápia alkalmazása testnevelés és sport műveltségterületen. Önállóságra nevelés.
b) Olvasás- és írási nehézségek, zavarok Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus, vagy nem organikus okokra visszavezethető zavara áll. Valamint az idegrendszer érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet jellemzi. Az olvasás, írás tanulása során nehezen alakul ki a hang és betű kapcsolata, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nehézséget okoz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Lassú az olvasási tempó. A súlyos olvasás és írászavar irreverzebilis, maradványtüneteit a közép- és felsőoktatásban, illetve felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradhatnak. Írászavar esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Lassú és hibás írás jellemzi. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett. A fejlesztés célja: a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségének kialakítása,
40
fejlessze a kifejezőkészséget, képességet, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében,
A fejlesztés feladatai:
alapozó mozgásterápia alkalmazása a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása, emlékezet fejlesztése (vizuális, verbális), beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtés vizuomotoros koordináció gyakorlása (különös tekintettel diszpraxia esetén); a látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása, újratanítása prevenciós és reedukációs módszerekkel (lassított tempó, homogén gátlás figyelembevétele, problémás betűk újratanítása, differenciálása, szótagolás a szükséges mértékben, vizuális és auditív észlelésre alapozva), hang- betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között olvasástechnika, tempó fejlesztése az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során
c) Számolási zavar Különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Mindemellett nehezített a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A fejlesztés célja:
a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készségek, képességek kialakítása, fejlessze a figyelmet, emlékezetet, gondolkodást, segítse a matematikai fogalmak kialakítását,
A fejlesztés feladatai:
a testséma kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása, az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, a szerialitás erősítése,- a szám- és műveletfogalom kialakítása manipulatív módon + mat.-i eszközök használatával, képi, vizuális megerősítéssel, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása; az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása,
41
A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. Gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása.
d) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar A fejlesztés célja:
fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást, fejlessze a társakkal való viszonyt, ismertesse az adekvát viselkedési formákat (magatartás- sémákat), szociális elvárásokat, a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, szükség esetén fejlessze a kognitív képességeket, a nyelvi és motoros képességeket,
A fejlesztés feladatai:
a tanuló viselkedésének (kommunikáció, önbizalom, önérvényesítés, cselekvéses és verbális megnyilvánulások) megismerése, és ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, csoportba való beilleszkedésének segítése, sikerélmény biztosítása, a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, sikerélmény biztosítása. együttműködés a családdal és más szakemberekkel, A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelése.
e) Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési/kevert zavara, koordinációs zavar A fejlesztés célja:
a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást.
A fejlesztés feladatai:
a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása, az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet (vizuális, verbális), a gondolkodás fejlesztése, hanganalízis, akusztikus differenciálás; beszédmegértés, beszédészlelés, vizuomotoros koordináció gyakorlása (különös tekintettel diszpraxia esetén); a látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált működtetése, pszichomotoros fejlesztés, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása, szükség esetén az olvasás, írás tanítása, újratanítása; ill. az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése az olvasás- és írási zavarnál leírt módon, szükség esetén a szám- és műveletfogalom kialakítása manipulatív módon mat-i eszközök használatával, képi, vizuális megerősítéssel
2./ A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei Az előző pontokban megfogalmazott feladatok megtervezése, megvalósítása a tanulóról készült szakvéleményben foglaltak figyelembe vételével történik, ill. szükség esetén kiegészítve
42
a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által javasolt tartalmakkal. Vagyis a fent említettek alapján az egyénre szabott feladatok minden tanuló esetében az egyéni fejlesztési tervben fogalmazódnak meg. A szükséges fejlesztés megállapításakor, a teendők kidolgozásakor a legfőbb szempont a szakértői véleményben foglaltak figyelembevétele. a) A fejlesztés általános alapelvei a) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködésével. b) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történő fejlesztése. b) A tevékenység céljai és feladatai
a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, az egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
A különböző fejlesztési területek, feladatok tanulónkénti lebontása az Egyéni fejlesztési tervekben történik méghozzá a következőkben felsorolt területek közül azok, melyeket a gyermek szakvéleménye tartalmaz (a szakértői véleményében megfogalmazottak figyelembevételével), a tanuló jelen állapotához igazítottan. c) Fejlesztendő területek, tartalmak:
Egyensúly fejlesztése. Nagymozgások fejlesztése. Finommotoros koordináció fejlesztése. Téri tájékozódás fejlesztése. Idői orientáció fejlesztése. Verbális diszkrimináció, figyelem és emlékezet fejlesztése. Szókincs bővítése. Gondolkodás fejlesztése: Rendszeres betű-felismerési gyakorlatok. Az olvasástechnika és tempó fejlesztése. Írás, helyesírás fejlesztése.
d) Matematikai készségek fejlesztése:
Számlálások egyesével, tízesével növekvő és csökkenő sorrendben 20-as, 100-as, 1000es, majd nagyobb számkörben. Az alapműveletek gyakorlása a megfelelő számkörben: analógiák kialakításával, szóbeli és írásbeli alapműveletek gyakorlása, illetve felsőbb évfolyamokon zárójel használatával; pótlások, bontások. Matematikai logikai szabályok felismerése: A megfelelő tanulási technikák, módszerek kiválasztása, elsajátítása.
Minden sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fent említett feladatok kiegészülnek a családdal, szaktanárokkal, más szakemberekkel való konzultációval, kapcsolattartási formákkal.
43
3./ A célok és feladatok megvalósításának ütemezése A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt időtartamban kis létszámú csoportokban, esetleg egyénileg. Ha a szakértői javaslat a rehabilitációs foglalkozás heti időkeretét is megállapítja, akkor ennek megfelelően biztosítjuk a tanuló számára a szükséges fejlesztést. 4./ Visszacsatolás, ellenőrzés A visszacsatolás, ellenőrzés a fejlesztés során folyamatosan, illetve tanév elején, félévkor és tanév végén felmérésekkel történik. A részképességek, a tanulási képességek felmérése pedagógiai diagnosztikai módszerekkel, pszichológiai vizsgálatokkal. A felmérések eredményeiről, a tanuló fejlesztő foglalkozásokon való előmeneteléről tájékozódhatnak a szülők, szaktanárok, szükség esetén szülői kérésre más szakemberek. 5./ A megvalósulás színterei Tanórákon (differenciált foglalkoztatás) Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon 6./ A tanulók értékelésénél alkalmazott alapelvek, mentesítések: A különféle (osztályozó, javító, felvételi, érettségi, szakmai) vizsgákon alkalmazkodni kell a sajátos nevelésű igényű tanulók speciális szükségleteihez, így a tanuló számára biztosítani kell bizonyos az oktatás során is biztosított kedvezményeket. Az intézménybe jelentkezők, valamint már az ott tanulmányokat folytató SNI-s tanulók a különleges gondozáshoz való jogukra tekintettel a 29/2002 (V. 17.) OM rendelet alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges, vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra. Az érettségi vizsga vizsgaszabályairól a többször módosított 100/1997 (VI.13.) Kormányrendelet rendelkezik. A rendelet 6. §. (7) bekezdése szerint, ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30.§-ának (9) bekezdése alapján a kötelező vizsgatantárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, helyette választott vizsgatantárgyból tesz érettségi vizsgát. A vizsgára való jelentkezéskor a jelentkezési lapon kell feltüntetni, hogy élni kíván az előbb említett törvény meghatározott pozitív diszkriminációt érintő jogával. A benyújtott kérelemről az iskola igazgatója dönt.
Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
6.5
A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték és norma- válság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. Ezeknek a hatása megjelenik az iskolában is a gyerekek teljesítmény-, viselkedésés kapcsolatzavarainak formájában. Ezért az iskola az egyik legfontosabb jelzőrendszer kell, hogy legyen, hiszen a gyerekek problémái (éhsége, agresszivitása, szorongása, stb) itt érzékelhető először. Többek között azért is, mert: -
itt tölti a gyermek a nap jelentős részét, így könnyen elérhető, befolyásolható, segíthető
44
-
minden gyermekről többoldalú információhoz lehet jutni. a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek kiszűrhetőek a tünetek alapján (tudásbeli hiányok, nem megfelelő viselkedés, elhanyagoltság, ruházat- higiénia stb.) a családok számára is az iskola elfogadható, a normális élet része, így a kapcsolatartás természetes lehet és nem csak krízis esetén vehető igénybe.
Az iskola feladata: A gyermek, tanuló veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, együttműködése a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A New York-i ENSZ-egyezmény szellemiségében megalkotott gyermekvédelmi törvényt 1997ben fogadta el a magyar Országgyűlés. Az új törvény a gyermek és a család védelmére helyezi a hangsúlyt, és „a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot” ró minden olyan intézményre, amely a felnövekvő gyermekkel kapcsolatba kerülhet – így többek között az iskolára is. Megjelenik tehát egy újfajta kötelezettség, amelynek teljesítésére az iskolának fel kell készülnie, s amelyhez nem elégséges pusztán a törvényi előírások ismerete. Ahhoz, hogy az iskola – nem csak gyermekvédelmi szempontból – a család és a gyermek valóságos partnerévé váljon, reális helyzetelemzésre, a közös célok újrafogalmazására és világos feladatmegosztásra van szükség. Az iskolai gyermekvédelem célja: A megelőzés, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A pedagógusok kötelezettségei a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban: -
közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében biztosítani kell, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra (pl. munkanélküliség, gazdasági helyzet romlása, családi élet romlása-válás) és ezt jelezniük kell az iskolai gyermekvédelmi felelősnek, és amennyiben iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, úgy a Gyermekjóléti Szolgálat felé jelezni a problémát.
Az iskolai ifjúságvédelem feladatai: -
-
a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba-vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal a gyermekjóléti szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken tanácsadás a tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak
45
-
6.6
fegyelmi eljárásokban való részvétel szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, tankönyvellátás) anyagi veszélyeztetettség estén, a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában a tartózkodás helye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalánál szükség esten javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására részt vesz a továbbképzéseken és a hallottakról informálja a nevelőtestület tagjait, felhívja a figyelmüket az aktuális irodalomra, előadásra. figyelemmel kíséri a témában meghirdetett pályázatokat, azokat nyilvánosság elé tárja, ill. segít annak elkészítésében részt vesz az iskolai egészségnevelési és kábítószer-ellenes programjának kidolgozásában és végrehajtásában előzetes felmérés alapján az osztályfőnöki órák keretében megelőző és felvilágosító előadásokat szervez nevelőtestületi értekezleteken számot ad munkájáról, terveiről és problémáiról az iskolai fórumon tájékoztatja a szülőket az ifjúságvédelmi teendőiről, fogadóóráiról közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági szolgálatok, drogprevenciós munkát végző szervezetek) címét és telefonszámát indokolt esetben részt vesz a tanuló környezettanulmányozásában kapcsolatot tart a szülői munkaközösség tagjaival
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Szociálisan hátrányos helyzetűeknek tekinthetők azok a tanulók, akiket tanulmányi szempontból különböző tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Konkrét társadalmi, gazdasági körülményeik között a gyerekek nem egyenlő esélyekkel, feltételekkel indulnak az iskolába. A hátrányos helyzetű gyerekek nagy része egyben veszélyeztetett is. A veszélyeztetettség – meghatározás szerint veszélyeztetett kiskorú az, akinek gondozását, oktatását, nevelését, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését bármilyen ok károsan befolyásolja, vagy akadályozza. Társadalmi beilleszkedési zavarok: -
öngyilkosság; bűnözés; alkoholizmus; kábítószer (gyógyszerfogyasztás, drogok); mentális zavarok;
A társadalmi beilleszkedési zavar nem válogat az egyes osztályok, rétegek, csoportok között, tagjai bárhonnan kitermelődhetnek. Ebből következően a hátrányos helyzet megítélése, leírása, összefüggéseinek feltárása fontos lehet a gyermekkori veszélyeztetettség kialakulásában. A hátrányos helyzetű kiskorúaknak jóval nehezebb a dolguk az életben, mert nagyobb az esélyük a beilleszkedési zavarokra, mint társaiknak.
46
A hátrányos helyzet szoros kapcsolatban áll iskolai esélyegyenlőtlenségekkel is. Amikor szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekről beszélünk, figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy a család, amelyben nevelkedik, milyen településen, falun, városban található, mert az azonos szinten levő családok között is lényeges eltérések lehetnek. Nem elhanyagolható a település szociális és kulturális helyzete sem. Meg kell említenünk a család létszámát, amelynek leggyakrabban függvénye az egy főre jutó havi jövedelem, ami alapvetően meghatározza a család életmódját. Ma gyakran halmozottan hátrányos helyzetről beszélünk, mivel a meglévő társadalmi egyenlőtlenségekre és hátrányokra épülnek a kulturálisak is, amelyek az előzőeket még inkább elmélyítik. A hátrányos helyzet a kiskorúak veszélyeztetettségével szoros kapcsolatban áll, mert a hátrányos helyzetű gyerekből könnyen lehet veszélyeztetett is. A veszélyeztetett gyermek személyiségfejlődése lelassul, hibás irányú lesz. Veszélyeztetettségi tényezők: -
a szülők deviáns magatartása; a kedvezőtlen családszerkezet; a szülők alacsony iskolai végzettsége; a kedvezőtlen lakásviszonyok; az alacsony jövedelmek; a magas gyermeklétszám; a szülők tartós betegsége; a leszázalékolás; a gyermek koraszülöttsége; hibás nevelési módszer.
Az iskolai nevelés iránti társadalmi elvárások rendkívül speciálisak, sokszor ellentmondásosak is. Az iskola feladata az ismeretközlés, a tanítás. Ugyanakkor a múltban is megfogalmazódott egy olyan elvárás az iskola felé, hogy ne csak tanítson, oktasson, hanem nevelje is a felnövekvő nemzedéket, amelyeknek azonban nem mindig tudott megfelelni. Napjainkban ez az elvárás felerősödött, az iskola nevelő, szocializáló funkciója egyre fontosabbá válik. A megszerzett tudás, ismeretek mellett az iskolában szerzett tapasztalatok, élmények, a gyermek iskolai sikerei és kudarcai, kortársakhoz való viszonya, az osztályközösségben betöltött szerepe meghatározó jelentőségű az iskolás gyermekek élményvilágában, önértékelésük, énképük és hosszútávon személyiségük alakulásában. Társadalmunk elvárásként fogalmazza meg az iskola irányában, hogy képes legyen a gyermekek esetleges hátrányainak korrekciójára is, annak érdekében, hogy az iskolai évek alatt a hátrányok ne halmozódjanak, s mindezek következményeként ne jelenjenek meg önértékelési problémák, deviáns, antiszociális magatartás. Feladataink: A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége, aki a szélsőségesen hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal.
47
Az osztályfőnökök felmérést végeznek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról, és erről adatot szolgáltatnak. A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetőségei: A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja. Az iskola az alábbi szociális szolgáltatásokat az alábbi feltételekkel biztosítja: Szociális szolgáltatás
Feltétel
Diák étkeztetési térítési díjkedvezmény
Az igénylőlap megfelelő kitöltése, és az előírt igazolások benyújtása
Tankönyvtámogatás, ingyenes tankönyv
Központi, önkormányzati finanszírozástól függően
Tankönyvkölcsönzés
Az iskola tanulója legyen
A szülők tájékoztatása a szociális támogatások Központi és önkormányzati finanszírozás helyi lehetőségeiről. Egészségügyi szűrővizsgálat
Az egészségügyi intézmény intézkedése
Iskolaorvosi és iskolafogászati ellátás
A személyi feltétel központi biztosítása
Pedagógiai szakszolgálat
A szülő kérésére
Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére -
Felzárkóztató, tehetséggondozó programok Tehetséggondozás: verseny-előkészítés
-
Drog-és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás /kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken stb./.
-
Rendőrségi előadók meghívása.
-
Szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel /családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, stb./.
-
Pályaorientációs tevékenység – végzősök számára tájékoztatók szervezése,
-
Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről.
48
I/7.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
Az iskolai diákönkormányzat az osztály-diákbizottságok tagjaiból áll, osztályonként 2 diák a DÖK tagja. A diákönkormányzatnak saját maga által választott vezetősége van, saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján működik. Véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, valamint a házirend elfogadása előtt. Az iskolai diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az évenként megrendezendő diákközgyűlésen az igazgató tájékoztatja az iskolai élet egészéről, a DÖK beszámol az éves munkáról, javaslatot tesz a tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, előterjeszti a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdéseket. A felvetett problémákra helyben vagy egy későbbi időpontban választ kapnak az igazgatótól. A diákönkormányzat munkáját az általa javasolt, és az iskola igazgatója által ötéves időtartamra megbízott pedagógus segíti. A diákönkormányzat tagjai tájékoztatják osztályaik tanulóit a városi és iskolai szintű DÖK feladatairól. A DÖK keretein belül tanulóink megtanulják: – a kulturált véleménynyilvánítás szabályait – az érdekek ütköztetésének, érvek kifejtésének, megvédésének módját – kritikai készségeik kulturált alkalmazását – hogyan készüljenek a felnőtt élet közéleti szerepeire.
49
I/8.
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
A nevelési-oktatási intézménybe történő beíratással kapcsolat jön létre a nevelési-oktatási intézmény és a gyermek, tanuló és a szülő között. A tanulókkal, a tanulók közösségével való kapcsolattartás szabályait az SzMSz és a Házirend szabályozza. A diákönkormányzat vezetője a DÖK-elnök. Iskolai kapcsolattartó a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus. A nevelőtestületi megbeszélések során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon a 2. (nagy)szünetben az iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat.
8.1
A szülőkkel való együttműködés formái:
1. Szülői értekezletek Iskolánkban hagyomány, hogy a 9. évfolyamon, az év elején, közös iskolaszintű szülői értekezletet tartunk, melyen az iskola igazgatója megismerteti a szülőket az iskolában folyó nevelő és oktató munkával, az iskola sajátosságaival, hagyományaival, célkitűzéseivel. Bemutatja az iskola vezetőségét, a leendő osztályfőnököket és az osztályokban tanító pedagógusokat, a Szülői Szervezet elnökét. Az osztályfőnökök ezek után megtartják az első osztályszintű szülői értekezletet, ahol ismertetik az iskola Házirendjét, az iskola követelményrendszerét, az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat, a szaktanárok fogadóóráinak rendjét, megválasztják az osztály szülői munkaközösségi tagokat. A többi évfolyamon hasonlóan, az év elején évfolyamonként iskolaszintű szülői értekezletet tartunk, melyen az iskola igazgatója köszönti a szülőket és tájékoztatja őket a tanulókra váró feladatokról, az iskola életében bekövetkezett változásokról. Ezek után az osztály szülői értekezletek keretében az osztályfőnök megismerteti a szülőket a tanév rendjével, ismerteti a bekövetkezett változásokat és az előttük álló feladatokat. A szülői értekezletek évente két-három alkalommal kerülnek megrendezésre. 2. Fogadóórák Minden pedagógus rendelkezik fogadóórával. A fogadóóra célja, hogy a szülő és a szaktanár személyesen beszélhesse meg a tanulóval kapcsolatos problémákat, elvárásokat, a tanuló előmenetelét, magatartását. Nagyon fontos az őszinte és bizalomra alapuló beszélgetés, hiszen mindnyájunknak a tanuló jó színvonalú, hatékony értelmi és erkölcsi nevelése a célja és ezt csak közösen, a szülővel együttműködve érhetjük el.
50
3. Fogadónap Tartalmilag a fogadóórával azonos, csupán abban különbözik, hogy egy napon találkozhat a szülő az összes gyermekét tanító pedagógussal, így lehetősége nyílik egy teljes körű tájékozódásra a gyermeke felől. Fogadónapot félévenként egyet tartunk. 4. Levélben vagy telefonon történő érintkezés Az eddig felsoroltakat kiegészítve, azok részeként a levélben, illetve telefonon történő értesítések a tanuló előmeneteléről, magatartásáról. Az iskola és a szülő együttműködési feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen a résztvevők jogainak és kötelességeinek a széleskörű ismerete. Csak ezek ismeretében vállalhatunk felelősséget a gyermek mindennapi életéhez, erkölcsi és érzelmi fejlődéséhez nyújtott segítségünkért.
8.2 1. 2. 3. 4. 5.
8.3 1.
2.
3.
4.
5.
Az iskola kötelessége: Mindent megtenni annak érdekében, hogy a gyermek, a tanuló fejlődését a lehető legteljesebb mértékben biztosítsa. Lehetővé tenni a megfelelő színvonalú ismeretanyag elsajátítását, magas színvonalú tanítási órákat szervezni jól felkészült pedagógusokkal. A szülőt tájékoztatni a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról. Lehetőséget biztosítani a szülőknek az iskola Házirendjének, Pedagógiai programjának, Szervezeti és Működési Szabályzatának a megismeréséhez. Tiszteletben tartani a szülők emberi méltóságát és jogait.
A szülők jogai: Az iskola szabad megválasztásának joga az egyik legfontosabb. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről kimondja, hogy a szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát. Az intézményválasztás szabadsága kiegészül még azzal a szülői joggal is, hogy kérelmezhesse, hogy gyermeke a tankötelezettségből eredő feladatokat magántanulóként teljesíthesse. Jogában áll továbbá, hogy megismerje iskolánk Pedagógiai programját, Házirendjét és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. E rendelkezések nyilvánvaló célja, hogy a szülő megbizonyosodjon, gyermeke a személyiségének kialakulásához megkap-e minden szükséges ismeretet, információt. A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A szülő írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolaszék, a pedagógus köteles megvizsgálni és arra, a megkereséstől számított tizenöt napon belül, illetőleg az iskolaszék legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni. (E válaszadási kötelezettség minden írásbeli javaslatra
51
6.
7. 8.
8.4 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7.
8.5
fennáll, függetlenül attól, hogy azt milyen témában, illetőleg milyen formában nyújtották be.) A szülőnek jogában áll, hogy kérje, hogy gyermeke, az iskola által meghatározott feltételek mellett, igénybe vehesse a nem kötelező foglalkozásokat, illetve ilyen foglalkozások megszervezését kezdeményezni. A szülőnek jogában áll részt venni az Iskolaszék, Szülői szervezet létrehozásában úgy is, mint választó, és úgy is, mint megválasztható személy. A szülő az iskola igazgatója vagy az érintett pedagógus hozzájárulásával részt vehet az iskolai foglalkozásokon.
A szülők kötelességei: Tevékenyen közreműködjön gyermeke eredményes nevelésében. Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének, képzési kötelezettségének teljesítését. Minden elvárhatót megtenni gyermeke fejlődéséért, elősegíteni gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Köteles megfelelő otthoni környezetet biztosítani a tanuláshoz és segíteni gyermekét a felkészülésben. A szülői kötelezettségek közé tartozik az is, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait.
Szülői szervezet
A Nkt.72-73.§ lehetővé teszi, hogy az iskolában a szülők Szülői szervezetet (közösséget) hozzanak létre. Létrehozása nem kötelező, és kizárólagosan a szülők döntésén múlik. Az iskolában működő szülői közösség akkor képviselheti valamennyi szülő érdekét, ha a szülők több mint 50 %-a választotta meg. Iskolánkban Szülői szervezet működik. -
A Szülői szervezet feladata a szülői jogok iskolai érvényesítésének elősegítése.
-
A Szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.
-
A Szülői szervezet dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben; kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását.
-
A Szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
Az iskolánkban működő szülői szervezet felépítése, munkája: 1.
A tanítási év első szülői értekezletén minden osztály, az osztály valamennyi szülőjének képviseletében megválaszt 3 szülőt, akik az osztály szüleinek közös akaratát képviselik a Szülői szervezet ülésein, és tájékoztatják a szülőket az ott elhangzottakról.
52
2.
A Szülői szervezet az első ülésén megválasztja a vezetőit.
3.
A Szülői szervezet az iskola igazgatójával tartja a kapcsolatot.
4.
Az iskola részéről a szülői munkát segítő pedagógus figyelemmel kíséri a Szülői szervezet munkáját, tartja a kapcsolatot a szülők és az iskola vezetősége, tantestülete között.
5
A Szülői szervezet első ülésén a vezetőség ismerteti, s ha kell, módosítja a Szülői szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatát, értékeli az előző év munkáját, és ismerteti az éves munkatervét, az iskola Házirendjét.
6.
Megvitatják a szülőket érintő szervezési feladatokat, a fontosabb rendezvények lebonyolítását: szalagtűző, teadélután, ballagás, stb.
7.
A Szülői szervezet vezetőségének tagjai részt vehetnek az érettségi vizsgákon, melyről tájékoztatják a Szülői szervezet tagjait.
8.6
A tanulók közössége
Az évenként megrendezendő diákközgyűlésen az igazgató tájékoztatja az iskolai élet egészéről, a DÖK beszámol az éves munkáról, javaslatot tesz a tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, előterjeszti a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdéseket. A felvetett problémákra helyben vagy egy későbbi időpontban választ kapnak az igazgatótól. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti. A diákönkormányzat tagjai tájékoztatják osztályaik tanulóit a városi és iskolai szintű DÖK feladatairól. A tanulók egyéni vagy nagyobb csoportjukat érintő kérdéssel az osztályfőnökökhöz és szaktanárokhoz fordulhatnak, akik a hatáskörükbe tartozó kérdéseket megválaszolják, szükség esetén pedig egyeztetnek az érintett személlyel vagy a megfelelő vezetővel.
8.7
Iskolaszék
A Nkt.73.§-a lehetővé teszi Iskolaszék létrehozását. Az Iskolaszék nem különül el az iskolától a Szülői szervezethez hasonlóan - az iskola részeként működik. Az Iskolaszék létrejöttéhez az szükséges, hogy kezdeményezzék a létrehozatalát. Kezdeményezési joga van a szülői szervezetnek, az iskolai Diákönkormányzatnak és a nevelőtestület tagjainak. Az Iskolaszéket létre kell hozni, ha legalább két érdekelt közreműködik munkájában. Ha a szülők vagy a tanulók kezdeményezik létrehozását, a nevelőtestület tagjai kötelesek közreműködni a munkájában. Iskolánkban Iskolaszék működik. Az Iskolaszék azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegye a vélemények kicserélését, egymás álláspontjának megismerését, ütköztetését és a lehető legjobb megoldás megtalálását, kidolgozását.
53
A széles körű véleményezési jog biztosítja, hogy a pedagógiai szakértelem és a pedagógus szemlélete mellett más nézetek és érdekek, így döntő módon a szülők és a tanulók nézetei is érvényesüljenek. Az Iskolaszék véleményét ki kell kérni az iskola Pedagógiai programjának elfogadásakor. Az Iskolaszéket véleményezési jog illeti meg a Házirend elfogadásakor. Ez alapvető fontosságú azért, hogy a szülői és a tanulói oldal érvényesíthesse a gyermekek, a tanulók érdekeit, és olyan házirendet alkossanak, amely segíti, megkönnyíti a nevelési-oktatási intézménnyel való azonosulást, a gyermekek, tanulók beilleszkedését a közösségi életbe. Fontos területen gyakorol véleményezési jogot az Iskolaszék az iskola működését alapvetően meghatározó Szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor. Az Iskolaszék munkájában való közreműködés révén a szülők és a tanulók képviselői részt vesznek a szülők, tanulók által az iskola döntései ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek, az úgynevezett felülbírálati kérelmek elbírálásában. A felülbírálati kérelmek elbírálásánál megmutatkozhatnak azok a gondok és problémák is, amelyek jellemzik az iskola működését. Az Iskolaszék jogosult véleményt nyilvánítani a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az Iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Nyilvánvaló, hogy a szülői oldal csak akkor tud eredményesen működni, ha összehangolja tevékenységét a Szülői szervezettel, ha élő kapcsolatot tart fenn a választó szülőkkel, ha lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az érdeklődő szülők megismerjék az Iskolaszék napirendjére tűzött anyagokat, továbbá biztosítja annak útját is, hogy a szülők az Iskolaszék szülői oldalához forduljanak segítségért, kezdeményezhessék meghatározott kérdések megvitatását, javaslatok előterjesztését is. Hasonlóan nyilvánvaló, hogy a tanulói oldal csak akkor tud eredményesen működni, ha összehangolja tevékenységét az iskolai Diákönkormányzattal, ha élő kapcsolatot tart fenn a választó tanulókkal, ha lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az érdeklődő tanulók megismerjék az Iskolaszék napirendjére tűzött anyagokat, továbbá biztosítja annak útját is, hogy a tanulók az Iskolaszék tanulói oldalához forduljanak segítségért, kezdeményezhessék meghatározott kérdések megvitatását, javaslatok előterjesztését is.
8.8
Kollégium
Iskolánk regionális intézményként működik, így a vidéki tanulóinknak biztosítjuk a kollégiumi ellátást. Intézményünk saját kollégiummal nem rendelkezik, ezért a város több kollégiumával együttműködve tudjuk megoldani tanulóink elhelyezését. A kollégium és az iskola állandó kapcsolattartása elengedhetetlen a nevelés területén. A kollégium és iskolánk kapcsolattartásában törekedni kell a kollégium sajátos igényeinek kielégítésére: - az éves munkatervek kölcsönös ismeretére (különös tekintettel az iskolai, illetve kollégiumi szülői értekezletek, valamint a kollégiumi pedagógusok iskolalátogatásának tervezett időpontjaira)
54
-
-
8.9
a kollégiumi pedagógusok iskola-látogatásához szükséges feltételek megteremtésére (osztálynaplók elérhetősége, a szülők kiértesítésének egyeztetése az iskola pedagógusaival) a tanulók mulasztásának kollégium felé történő jelzésére a két intézmény korrepetálási rendszerének összehangolására.
Gyakorlati munkahelyek
A tanulók gyakorlati foglalkozása szervesen illeszkedik az iskola pedagógiai programjához. A tanulók gyakorlati munkahelyeit az iskola együttműködési megállapodás megkötésével vagy a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamara tanulószerződés megkötésével biztosítja. A szakképző évfolyamokra járó tanulók a szakképzési törvény és a képzésnek megfelelő mindenkori szakmai és vizsgakövetelmények előírásai szerint évente meghatározott óraszámban nyári gyakorlaton vesznek részt a gyakorlati munkahelyeken vagy az iskola tanműhelyében. A munkahelyekkel a kapcsolattartás folyamatos, amely a gyakorlati oktatásvezető, a műszaki igazgatóhelyettes és a szakoktatók feladata.
55
I/9.
A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai
A szabályok a 20/2012 (VIII: 31.) EMMI rendelet alapján készültek el. - Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. - Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. - Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. - Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. - Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. - Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. - A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. - A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. - Tanulmányok alatti vizsgát - az e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. - Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
56
- Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. - A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. - A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. - A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. - A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. - A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. - Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. - Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. - A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. - Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. - Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
57
- A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. - A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. - Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. - A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. - Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. - Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megszervezhető. - Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. - Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. - Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. - Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.
58
- Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. - A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. - Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. - A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. - A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. - Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. - A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. - A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat - A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. - Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. - Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. - Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. - A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,
59
c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. - Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. - Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. - A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. - A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. - A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. - A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. - A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. - A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. - A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. - A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. - A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakgimnáziumi ágazat vagy szakképesítés - szakképzési törvényben meghatározott - országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának - A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
60
- A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. - A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.
9.1
Alkalmassági vizsga
Az egészségügyi alkalmasság elbírálása a közoktatásra vonatkozóan: – –
a 9. osztályba felvételt nyert tanulók csak az iskolaorvos által elvégzett előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat után iratkozhatnak be. a szakképzés 9, 11. és 13. évfolyamára jelentkezők is csak az iskolaorvos által elvégzett előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat után iratkozhatnak be.
61
I/10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A felvételi szabályok a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 20/2012 (VIII: 31.) EMMI rendelet alapján készültek el. A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. A középfokú iskola és a kollégium – jogszabályban meghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. Az általános iskolai tanuló iskolánkba az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. A felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. A felvételi kérelmekről az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján dönt. Tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. A szakközépiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakgimnázium tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 22. § (1) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában, illetve szakközépiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. Ha a szakközépiskola, a szakgimnázium, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétől) az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét.
62
10.1 Átjárhatóság Alapelvünk a tanulók mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása, ezért – bizonyos ésszerű korlátok között – biztosítjuk az iskola tagozatai közötti átjárhatóságot, illetve egyes esetekben a tagozatváltást mi magunk javasoljuk. a)Általános eljárások: A tagozatváltást kezdeményezheti a szülő és az osztályfőnök, de az írásbeli kérelmet – az indokok megjelölésével – mindkét esetben a szülő nyújtja be az iskola igazgatójának. Az igazgató a tagozatváltást legkésőbb a 10. évfolyam elvégzése után engedélyezi, mivel a szakmacsoportos gyakorlatok során elsajátított kompetenciák pótlására a felsőbb évfolyamokon már nincs lehetőség. A 9.vagy a 10. évfolyam lezárását követő tagozatváltás esetén az iskola igazgatója áttekinti az egyes tagozatok óraterveit, és határozatot hoz arról, hogy a tanulónak milyen tantárgyakból kell különbözeti vizsgát tennie. Ha a szülő a tagozatváltást legkésőbb a kilencedik évfolyam első félévének végén kérelmezi, a tanuló számára nem rendelünk el különbözeti vizsgát, de a nem tanult tantárgyak tananyagát – a szaktanárok segítségével és útmutatása szerint – be kell pótolnia, és erről kisebb egységekben be kell számolnia. A tízedikes tanuló számára tanév közben a tagozatváltás csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az osztályban tanító tanárok a tanuló képességei és szorgalma alapján biztosítottnak látják a különbözeti vizsga és a tananyag pótlásának eredményességét. A különbözeti vizsgát a tanulóknak általában az augusztus végi vizsgaidőszakban kell letenniük, de indokolt esetben évközi vizsga is szervezhető, ilyenkor a felkészülésre legalább két hónapot biztosítunk. b) A szakgimnáziumi szakmacsoportok közötti átjárhatóság: A szakgimnáziumi tanulónak tagozatváltáskor csak a szakmacsoportos tantárgyak tananyagából kell különbözeti vizsgát tennie, mivel a tagozatok közismereti tantárgyai teljes egészében megegyeznek. c) A nyelvi előkészítő évfolyamra való átjelentkezés: A nyelvi előkészítőre épülő szakgimnáziumi oktatásba való átjelentkezés csak akkor engedélyezhető, ha a szaktanárok az írásbeli és szóbeli szintfelmérés alapján úgy ítélik meg, hogy a tanuló angol nyelvi tudása lehetővé teszi a képzésbe való zökkenőmentes bekapcsolódást.
63
d) Átjárhatóság a szakközépiskolából a szakgimnáziumba: A kilencedikes szakközépiskolai tanuló számára – ha ezt az osztályban tanító tanárok javasolják, és az osztálylétszám lehetővé teszi – legkésőbb az első félév lezárásakor engedélyezzük, hogy a szakgimnáziumi tagozaton folytassa tovább tanulmányait. Ebben az esetben a nem tanult tananyagrészeket – a szaktanárok segítségével és útmutatása szerint – be kell pótolnia, és erről kisebb egységekben be kell számolnia. A kilencedik évfolyamot befejező szakközépiskolai tanulónak – a szülő kérésére – abban az esetben engedélyezzük, hogy a szakgimnázium 10. évfolyamán folytathassa tanulmányait, ha a tanulmányi eredménye a közismereti tantárgyakból eléri a négyes (4,0) átlagot, és a nem tanult tantárgyakból augusztus végén eredményes különbözeti vizsgát tesz. Ha a tanuló a szakközépiskola befejezése után a szakgimnáziumban kívánja tovább folytatni tanulmányait, a nevelőtestület – a szülővel való egyeztetés alapján – dönt arról, hogy a tanuló a 10. vagy a 11. évfolyamra kapcsolódhat-e be a szükséges különbözeti vizsgák letétele után.
64
I/11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában feladat-ellátási helyenként az iskolavédőnőnek, az iskola doktornőjének, illetve külső előadónak a segítségét kérve osztályfőnöki órán valósítjuk meg. Az osztályfőnöki helyi tantervben szereplő időpontban és óraszámban történik meg a felkészítés. Az órák célja:
a tanulók ismerjék meg: – a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, – az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, – az alapvető életműködések biológiai lényegét – az alapvető életműködések legfőbb zavarait, – az újraélesztés ABC-jének értelmét, – az elsősegélynyújtás általános szabályait. sajátítsák el: – az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, – az alapvető életműködések zavarainak felismerését, – az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket, – a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, – a segélyhívás helyes módját.
65
