III. kötet Szakmai program
2016. augusztus 30.
Debreceni SZC Beregszászi Pál PEDAGÓGIAI PROGRAM
Debreceni SZC Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Tartalom 1.
BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 3
2.
INTÉZMÉNYÜNK SZAKKÉPZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ........................................................... 4 2.1
2.1.1
34 523 04 Villanyszerelő .................................................................................................. 5
2.1.2
34 522 03 Elektronikai műszerész ................................................................................. 7
2.1.3
34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó ................................................................... 8
2.2
4.
Szakgimnáziumi szakképzés .................................................................................................... 9
2.2.1
54 523 01 Automatikai technikus .................................................................................. 12
2.2.2
54 523 02 Elektronikai technikus................................................................................... 14
2.2.3
54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus ......................................................................... 16
2.2.4
54 481 05 Műszaki informatikus ................................................................................... 18
2.2.5
54 213 05 Szoftverfejlesztő .......................................................................................... 20
2.2.6
54 481 02 Gazdasági Informatikus ............................................................................... 22
2.3
3.
Középiskolai szakképzés .......................................................................................................... 4
Szakképzési felnőttoktatás .................................................................................................... 24
2.3.1
Felnőttoktatás: 54 523 01 Automatikai technikus ........................................................ 27
2.3.2
Felnőttoktatás: 54 213 05 Szoftverfejlesztő ................................................................. 28
2.3.3
Felnőttoktatás: 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó ....................................... 30
2.3.4
Felnőttoktatás: 34 523 04 Villanyszerelő ...................................................................... 31
2.3.5
Felnőttoktatás: 35 345 01 Kis-és középvállalkozások ügyvezetője I ............................. 32
2.3.6
Felnőttoktatás: 55 345 01 Kis-és középvállalkozások ügyvezetője II ............................ 34
SZAKKÉPZÉS TARTALMA, ÓRATERVEK ........................................................................................... 37 3.1
Szakközépiskolai óratervek................................................................................................... 38
3.2
Szakgimnáziumi óratervek..................................................................................................... 42
SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS HELYEINEK ÉS FORMÁINAK BEMUTATÁSA .................................. 43 4.1
Tanulószerződés .................................................................................................................... 44
4.2
Együttműködési megállapodás ............................................................................................. 44
5.
ELŐZETES TANULMÁNYOK BESZÁMÍTHATÓSÁGA......................................................................... 46
6.
GYAKORLATI KÉPZÉSRÓL VALÓ MULASZTÁS KEZELÉSE ................................................................ 46
7.
SZINTVIZSGA, BESZÁMOLTATÓ OKTATÁS SZABÁLYAI .................................................................. 47 7.1
A szintvizsga szabályai ........................................................................................................... 47
7.2
A szakmai beszámoltató oktatás rendje ................................................................................ 49
8.
ÉRTÉKELÉS SPECIÁLIS SZAKKÉPZÉSI SZABÁLYAI ............................................................................. 50
9.
MENTOR PEDAGÓGUSOK FELADATAI ........................................................................................... 50 1
10.
MELLÉKLETEK............................................................................................................................. 52
10.1
Szakközépiskolai kerettantervek ........................................................................................... 52
10.2
Szakgimnáziumi kerettantervek ............................................................................................ 52
10.3
Szakképzési felnőttoktatás kerettantervek ........................................................................... 52
10.4
A mérőtermi oktatás szabályai .............................................................................................. 52
Mérőtermi szabályzat kiegészítése az informatikai eszközök használatával .................................... 53 10.5
A gyakorlati oktatás rendje ................................................................................................... 53
Az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás ......................................................................... 53 Gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ......................................................................... 54 10.6
Tanulmányi versenyekre való felkészítés .............................................................................. 54
2
1. BEVEZETÉS Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához, szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. A szakmai képzést tipikus kooperációs tevékenységnek foghatjuk fel. Egyfelől számos partner van jelen, másfelől az együttműködés minősége határozza meg jelentős mértékben a képzés hatékonyságát is. Itt kell megemlíteni az iskolafenntartó, a “megrendelő” (szülői ház) és a munkaerőpiac igényeit, elvárásait. A munkaerő-piaci igények figyelembevétele ma már minden szakképző számára elengedhetetlenül fontos. Birtokában kell lenni azoknak a szakmai igényeknek, melyek különféle beruházásokhoz, technológiákhoz kapcsolódnak. Ezek az igények a szakképzés struktúraváltása szempontjából nagyon fontosak. Fentiek alapján a Beregszásziban a szakképzés célja az, hogy a meglévő – s majdan fejlesztendő – tárgyi és személyi feltételekre támaszkodva olyan szakemberek hagyják el iskolánkat, akik megfelelnek az országos, később pedig az európai normáknak. Ennek a feltételnek a teljesülése esetén a szülők elvárásai is valóra válnak, mert gyermekeik jó esélyt kapnak az elhelyezkedésre. Természetesen ezek a célok nem valósulnak meg önmaguktól. Ezeknek a céloknak a megvalósulását szolgálják a helyi tantervek az oktatás minden szintjén intézetünkben. (Általános képző szakon – szakképző szakon.) A szakmai képzés iskolánkban az iskola szakmai programja szerint folyik. A szakmai oktatás az OKJ szerinti szakmákban, az érvényes SZVK-k, központi programok, illetve kerettantervek alapján történik. A kerettantervek biztosítják a nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. Garanciát jelentenek arra, hogy a mindenkire nézve kötelező ismeretelemek és fejlesztési követelmények egymással összehangoltan és szakszerűen épüljenek be a helyi tantervekbe. Ugyanakkor a kerettantervi szabályozás megfelelő teret hagy az iskolák szakmai önállóságának is. A Beregszászi iskola a szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok, valamint a szakképzési kerettantervek tartalmi előírásának figyelembevételével készítette el szakmai programját a pedagógiai program részeként. A korszerű ismeretanyag korszerű technikai bázison való elsajátíttatása garantálja az iskola szakképzési céljának a megvalósítását!
3
2. INTÉZMÉNYÜNK SZAKKÉPZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1
Középiskolai szakképzés
A képzés általános jellemzői Szakközépiskola (3 éves szakképzés) Hároméves szakközépiskolai képzés esetén, a 9-11. évfolyamon a szakmai kerettantervnek megfelelő informatika, illetve elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos oktatás folyik, a szakmacsoportnak megfelelő elméleti és gyakorlati tartalommal, helyi tantervekben meghatározott heti óraszámban. A 11. évfolyam végén OKJ szerinti szakmai vizsgát tesznek a tanulók. A 9., és 10.,évfolyam után az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos tanulók kötelező összefüggő nyári gyakorlaton vesznek részt . Szakközépiskola (2 éves szakképzés) Kétéves (10 osztályra épülő) szakközépiskolai képzés esetén, a 11-12. évfolyamon a szakmai kerettantervnek megfelelő informatika, illetve elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos oktatás folyik, a szakmacsoportnak megfelelő elméleti és gyakorlati tartalommal, helyi tantervekben meghatározott heti óraszámban. A 12. évfolyam végén OKJ szerinti szakmai vizsgát tesznek a tanulók. A 11. évfolyam után az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos tanulók kötelező összefüggő nyári gyakorlaton vesznek részt a tanulók. Összefüggő szakmai gyakorlat Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos szakközépiskolai szakképzés esetén a tanulóknak - a kerettantervben meghatározottak- szerint a szorgalmi idő befejezését követően összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venniük. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos szakközépiskolai képzés esetén az összefüggő szakmai gyakorlat egységesen: • 9. évfolyam – 140 óra • 10. évfolyam – 140 óra illetve 2 éves (10 osztályra épülő) szakképzés esetén: • 11. évfolyam: 160 óra Az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámát az elmélet-gyakorlat arányának 4
számításakor be kell számítani a gyakorlati óraszámba! A kötelező szakmai gyakorlat tartalmát a szakképzési törvény szabályozza. A szakmai gyakorlat letöltését a gyakorlati képzőhely igazolja. Ezen igazolás a következő évfolyamra lépés előfeltétele, a gyakorlat teljesítésével tekinthető a tanuló számára a tanév sikeresen teljesítettnek és lezártnak. Az összefüggő gyakorlat helyszíneit a kerettantervek szabályozzák, ez alapján lehet: • • • •
gazdálkodó szervezetnél költségvetési szervnél iskolai tanműhelyben központi gyakorló helyen
A 2016/17-es tanévtől kezdődően a szakiskola megnevezése szakközépiskola. Szakközépiskolai szakképzés keretében iskolánkban megszerezhető szakképesítések: – 34 523 04 Villanyszerelő – 34 522 03 Elektronikai műszerész – 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó A szakközépiskolai szakképzések leírása: 2.1.1 34 523 04 Villanyszerelő
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az épület villamos berendezés kialakítás keretében fogyasztásmérő helyet alakít ki, elosztó berendezést, erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot, világítási berendezést és készüléket, villámhárító berendezést, épület villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. Az ipari villamos berendezés szerelése során kapcsoló berendezést, elosztó berendezést köt be, szerel, ipari energia elosztó vezeték- és kiskábel hálózatot épít, szerel, vezérlőés szabályozókészüléket, berendezést szerel, ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos gép és berendezés szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort telepít, működtet, villamos gépet üzemeltet, karbantart, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos csatlakozó berendezés szerelése során szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és csatlakozó szabadvezetéket létesít, szerel, kisfeszültségű kábelt fektet, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök alkalmazásával. Munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények 5
figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező. Iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító 10007-12 10023-12 10024-12 11497-12 11499-12 11500-12
megnevezés Informatikai és műszaki alapok Épületvillamossági szerelés Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
6
2.1.2
34 522 03 Elektronikai műszerész
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása Az elektronikai műszerész a gyártó és a kiszolgáló ágazatok középfokú végzettségű elektromos szakembere. Alapvető feladata az elektromos, elektronikus, berendezések és műszerek bemérése, javítása és karbantartása. Az előírtaktól eltérő mérési eredmények esetén képes a hibákat (hidegforrasztások, fóliaszakadások és zárlatok, hibás alkatrészek stb.) megkeresni és megszüntetni. Összeszereli és beállítja az elektronikai berendezéseket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező. Iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet 7
szerint: azonosító száma 10007-16 10320-16 10321-16 11497-12 11499-12 11500-12
megnevezése Informatikai és műszaki alapok Elektronikai berendezések Áramkörök ipari alkalmazása Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
2.1.3 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Műszaki segítséget nyújt a felhasználók részére közvetlenül vagy telefonon, emailben vagy más elektronikus eszköz segítségével, többek között szoftverrel, hardverrel, számítógépes periféria berendezésekkel, hálózatokkal és internettel kapcsolatos problémákat diagnosztizál és old meg, illetve iránymutatást és támogatást nyújt a különféle rendszerek üzembe helyezését, telepítését és karbantartását illetően. A szakképesítéssel rendelkező képes: - számítógép hardverének, perifériáinak és adatátviteli hálózat eszközeinek telepítésére, karbantartására, tesztelésére, hibák elhárítására - számítógépek, adatátviteli berendezések és számítógépes perifériák karbantartására, hibakeresésére, tesztelésére és javítására - számítógépes hardveregységek összeszerelésére és beállítására - számítógépes kábelek szerelésére és javítására - otthoni- és kisvállalati hálózatok telepítésére, tesztelésére, hibák elhárítására A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: 8
Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező Iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító 10815-16 10833-16 10834-16 10815-16 11497-12 11499-12 2.2
megnevezés Információtechnológiai alapok Hálózati alapok Számítógépes hibaelhárítás Információtechnológiai alapok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
Szakgimnáziumi szakképzés
A képzés általános jellemzői: A 9-12. évfolyamon ágazati kerettanterv szerinti informatika illetve elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó oktatás folyik, a szakmacsoportnak megfelelő elméleti és gyakorlati tartalommal, helyi tantervekben meghatározott heti óraszámban. A 12. évfolyam végén a tanulók szakmai érettségit tesznek, ahol a tanulók a sikeres szakmai érettségi vizsgával szakmai bizonyítványt kapnak (mellék szakképesítés) A 12. évfolyam végén tett sikeres szakmai érettségi vizsga után egyéves szakképző szakasz (5/13. szakképző évfolyam) következik, mely OKJ szerinti szakmai vizsgára készít fel. A 2016/2017 tanévtől kezdődően a szakgimnáziumi képzés megnevezése szakgimnázium. A névváltozás mellett a legfontosabb változás, hogy a szakgimnáziumban a tanulók 4+1 év alatt két szakmát szerezhetnek. Szakmai érettségivel a tanulók egy un. mellékszakképesítést szereznek. 9
Azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek sikeres ágazati szakmai érettségivel kétéves a szakképző szakasz, mely az OKJ szerinti szakmai vizsgára készít fel A 10., és 11. évfolyam után kötelező összefüggő nyári gyakorlaton vesznek részt a tanulók. Összefüggő szakmai gyakorlat A szakgimnáziumban tanuló diákoknak Villamosipar-és elektronika ágazat esetén - a kerettantervben meghatározottak- szerint a szorgalmi idő befejezését követően összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venniük. Az ágazati és a szakközépiskolai kerettantervek szabályozzák a tanulók összefüggő (szorgalmi időn kívül) szervezett gyakorlatát, annak időtartamát és tartalmát. Villamosipar-és elektronika ágazat esetén az összefüggő szakmai gyakorlat egységesen: • 10. évfolyam – 140 óra • 11. évfolyam – 140 óra illetve 2 éves (érettségi utáni) szakképzés esetén: • 13. évfolyam: 160 óra Az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámát az elmélet-gyakorlat arányának számításakor be kell számítani a gyakorlati óraszámba! A kötelező szakmai gyakorlat tartalmát a szakképzési törvény szabályozza. A szakmai gyakorlat letöltését a gyakorlati képzőhely igazolja. Ezen igazolás a következő évfolyamra lépés előfeltétele, a gyakorlat teljesítésével tekinthető a tanuló számára a tanév sikeresen teljesítettnek és lezártnak. Az összefüggő gyakorlat helyszíneit a kerettantervek szabályozzák, ez alapján lehet: • • • •
gazdálkodó szervezetnél költségvetési szervnél iskolai tanműhelyben központi gyakorló helyen
A 2016/17-es tanévtől szakgimnázium.
kezdődően
a
szakközépiskola
megnevezése
10
A szakgimnáziumi képzések jellemzői A 2016/17-es tanévtől a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakultak. A szakgimnázium - a gimnáziumi érettségivel azonos érettségit - és szakmai végzettséget egyaránt biztosít. A képzés két szakaszból áll, a képzési idő 4+1 év. A nyolcadikos tanulóknak két különböző szakgimnáziumi területen kínálunk tanulási lehetőséget.
Villamosipar és elektronika Informatika
Az első négy évben az általános műveltséget megalapozó - közismereti – tantárgyakat, illetve az ágazatnak megfelelő szakmai tantárgyakat tanulnak a diákok. A negyedik év a gimnáziumi érettségivel egyenrangú érettségi vizsgával zárul, amelyben a 4 kötelező közismereti tantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) mellett az ötödik kötelező vizsgatárgy a szakmai tantárgy. (Az öt kötelező tantárgy mellett a tanuló választásának, továbbtanulási szándékainak megfelelően további tantárgyakból is lehet érettségi vizsgát tenni.) A szakmai érettségi vizsgát közép, illetve emelt szinten tehetnek a tanulók, vagyis a szakmai érettségi emelt szintű teljesítése ugyanúgy többletpontokat jelent a felvételinél, mint a közismereti tantárgyak esetében. A szakmai érettségi szakmai végzettséget is ad, az alábbiak szerint:
Ágazat
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés OKJ szám
Szakképesítés
VillamosiparVillamos berendezés szerelő és 52 522 04 és üzemeltető elektronika Villamosiparés 51 523 01 elektronika
PLC programozó
Villamosiparés 51 523 01 elektronika
PLC programozó
A szakmai vizsgával (+1 év technikusi évfolyam elvégzése után) megszerezhető szakképesítés OKJ szám
Szakképesítés
54 523 01
Automatikai technikus
54 523 02
54 422 01
Elektronikai technikus
Erősáramú elektrotechnikus
11
Informatika
52 481 02
Irodai informatikus
54 481 05
Műszaki informatikus
Informatika
52 481 02
Irodai informatikus
54 213 03
Szoftverfejlesztő
Informatika
52 481 02
Irodai informatikus
54 481 02
Gazdasági informatikus
Az érettségi vizsga megszerzése után a tanuló az alábbi lehetőségek között választhat
A megszerzett szakmai érettségi végzettséggel munkába áll. Felsőoktatási intézményben tovább tanul. (A szakirányú továbbtanulásnál előnyt jelent, hogy a kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak, vagyis emelt szintű érettségi vizsgának minősül.) Az iskolában elvégzi a +1 (ötödik) évfolyamot és az ágazatnak megfelelő OKJ* végzettséget szerez. A felsőoktatásban továbbtanulni az ötödik év elvégzése után is lehet.
A szakgimnáziumi szakképzések leírása:
2.2.1 54 523 01 Automatikai technikus
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az automatikai technikus feladata az automatizált gépek, berendezések és rendszerek szerelése, üzembehelyezése, karbantartása és javítása. Ismeri és alkalmazza a méréstechnikai elveket és eszközöket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat. PLC programot ír, módosít, bevonja a PLC-t a hibakeresés folyamatába. A szakképesítéssel rendelkező képes: - üzembe helyezni az automatikai berendezést - automatikai berendezéseket üzemeltetni, javítani, karbantartani - automatikai berendezéseken műszeres méréseket végezni - készülék-átalakítási munkákat végezni - részt venni az új technológiák bevezetésében - magas automatizáltságú berendezéseket kezelni 12
- karbantartási, javítási munkákat irányítani - PLC programozást végezni - paramétereket beállítani, diagnosztizálni A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint:
azonosító 10007-16 10005-16 10003-16 10004-16 10002-16 10001-16 11498-12
megnevezés Informatikai és műszaki alapok Villamosipari alaptevékenységek Irányítástechnikai alapok Pneumatikus és hidraulikus rendszerek Ipari gyártórendszerek Ipari folyamatok irányítása PLC-vel Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) 13
11499-12 11500-12
Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
2.2.2 54 523 02 Elektronikai technikus
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az elektronikai technikus a vállalat, intézmény, szervezet operatív területi vezetőjének közvetlen munkatársa. Alapvető feladata a szervezet gyengeáramú berendezéseinek és kapcsolódó villamos hálózatának üzemeltetése, a rendszerek dokumentált nyomon követése Feladata az alkalmazott irányítás,- és vezérléstechnikai installáció kezelése, összeállítása, üzemeltetése. Átlátja az alkalmazott gyengeáramú villamos berendezések jellemzőit, szükség esetén beavatkozik, hibafeltárást, hibakeresést végez. Képes az egyszerűbb gyengeáramú áramkörök tervezésére, ezek szimulációjára. Tisztában van a felhasználói programokkal, illetve azok alkalmazásával. Ismeri és alkalmazza a méréstechnikai elveket és eszközöket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat. Alapvető gépészeti ismeretei révén együttműködik e szakterület munkatársaival. Önállóan vagy mérnöki irányítással elektronikus berendezések tervezésével, gyártásával, összeszerelésével, építésével, üzemeltetésével, karbantartásával és javításával összefüggő műszaki jellegű, egyéb kisegítő feladatokat végez A szakképesítéssel rendelkező képes: - elektrotechnikai és elektronikai számításokat végezni - villamos kapcsolásokat értelmezni - villamos méréseket végezni - mérési jegyzőkönyvet készíteni - áramköröket éleszteni, áramkör működését ellenőrizni, és elvégezni a javításokat - elektronikai áramköröket építeni, üzembe helyezni - feszültség alá helyezni az áramkört - ipari gyártórendszereket üzemeltetni, karbantartani - műszeres hibakeresést végezni és irányítani - kijavított áramkör működését méréssel ellenőrizni - irányítástechnikai rendszereket programozni - PLC programot írni, programot módosítani grafikus és szöveges programnyelveken - mikrovezérlőket (PIC-et) használni - mechatronikai rendszereket működtetni - elektronikai tervező programokat telepíteni, beállítani és használni 14
különféle vezérléseket megvalósítani, működésüket ellenőrizni elektronikus vezérléseket szabályzásokat kezelni, működtetni távvezérléseket alkalmazni, működtetni karbantartási munkákat végezni és irányítani a karbantartási utasítás szerint - dokumentálni az üzemeltetési, karbantartási munkákat -
A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi Bemeneti kompetenciák: – Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: – Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: – Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító 10007-16 10005-16 10013-16
megnevezés Informatikai és műszaki alapok Villamosipari alaptevékenységek Áramkör építése, üzemeltetése 15
10015-12 10003-16 10014-16 11498-12 11499-12 11500-12
Számítógép alkalmazása az elektronikában Irányítástechnikai alapok Mechatronikai rendszerek Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
2.2.3 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az erősáramú elektrotechnikus a vállalat, intézmény, szervezet műszaki vezetőjének közvetlen munkatársa. Alapvető feladata a szervezet energetikai hálózatának üzemeltetése, a villamosenergia-gazdálkodás nyomon követése. Felelősségi körébe tartozik a meddőgazdálkodás, egyszerűbb kisfeszültségű hálózatok vezetékeinek méretezése. Feladata az alkalmazott irányítástechnikai, illetve hajtástechnikai installáció kezelése, összeállítása, üzemeltetése. Munkaterülete az erősáramú installáció, villamosenergia rendszer, alállomások, védelmek teljes körű ismerete, szükség esetén az átalakítása. Ismeri az üzemirányítási rendszer felépítését és feladatait. Ismeri az alkalmazott villamos gépek jellemzőit, szükség esetén beavatkozik, hibafeltárást, hibakeresést végez. Ismeri a hálózatok csillagpont kezelési megoldásait. Ismeri a hálózatok, alállomások védőföldelési megoldásait, szabványi előírásait. Ismeri a hálózatok feszültségminőségi jellemzőit. Ismeri a tarifákat és a B tarifához tartozó vezérlési megoldásokat. Ismeri a hálózatra csatlakozó háztartási méretű kiserőművek felépítését és előírásait. Teljesítményelektronikai áramköröket üzemeltet. Programozható logikai vezérlőket alkalmaz. A villamosenergia-gazdálkodással összefüggő méréseket elvégzi, az ehhez szükséges mérőműszereket kiválasztja, beköti, a mérési eredményeket rögzíti, a szükséges dokumentumokat elkészíti. Ismeri az alapvető villanyszerelői feladatokat, azokat elvégzi. Tisztában van a felhasználói programokkal, illetve azok alkalmazásával. Ismeri és alkalmazza a méréstechnikai elveket és eszközöket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat. Alapvető gépészeti ismeretei révén együttműködik e szakterület munkatársaival. Munkájához szükséges műszaki rajzokat számítógéppel elkészíti, azokat alkalmazza. A munkavégzéshez szükséges dokumentumokat előkészíti, alkalmazza és az elvégzett munkát dokumentálja. A szakképesítéssel rendelkező képes:
16
- fém és műanyag munkadarabokat megmunkálni (vágás, fúrás, forgácsolás, fűrészelés, hajlítás, reszelés, csiszolás) - villamos és mechanikai kötéseket készíteni - egyszerű villamos kapcsolási rajzot készíteni - villamos kapcsolásokat értelmezni - villamos mérőműszereket kiválasztani - villamos mérőműszereket bekötni - villamos méréseket végezni - mérési jegyzőkönyvet és rajzdokumentációt készíteni - feszültség alá helyezni a berendezést - villamos berendezések feszültségmentesítését végezni - intelligens épületek erősáramú szerelését végezni - kommunális és lakóépületek villanyszerelését végezni, áramköreit ellenőrizni - kialakítani a kommunális és lakóépületek elosztóit - felszerelni/összeszerelni a vezérlések készülékeit - felszerelni/összeszerelni a szabályozások készülékeit - motorvezérléseket (motorvédő, indító, forgásirány váltó, fordulatszámváltoztató kapcsolásokat) megvalósítani, telepíteni, beüzemelni - energiagazdálkodással összefüggő méréseket végezni - mérőváltók ellenőrzésével kapcsolatos méréseket végezni - villamos hálózatok, alállomások állapotát ellenőrizni és felmérni - villamos hálózatok és berendezések ellenőrzésével, felülvizsgálatával kapcsolatos méréseket végezni - villamos hálózatok, alállomások védelmi és automatika berendezésit üzemeltetni, ellenőrizni - villamos gépeket szállítani, telepíteni, üzembe helyezni és üzemeltetni - kisgépeket, kéziszerszámokat használni a technológiai alapműveletekhez - számítógépes, mikroprocesszoros, mikrokontrolleres és PLC-vel irányított ipari folyamatokat szerelni, üzemeltetni - rajzkészítő programot használni - betartani és betartatni a munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelési – javítási technológiára vonatkozó előírásokat A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: – 17
Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: – Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: – Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító 10007-16 10005-16 10003-16 10018-16 10017-16 10016-16 11498-12 11499-12 11500-12
megnevezés Informatikai és műszaki alapok Villamosipari alaptevékenységek Irányítástechnikai alapok Erősáramú szerelések Erősáramú mérések Erősáramú berendezések üzeme Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
2.2.4 54 481 05 Műszaki informatikus
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A műszaki informatikus a vállalat, intézmény, szervezet operatív vezetőjének közvetlen munkatársa, megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) számítástechnikai, informatikai ismeretei birtokában a munkahely informatikai koncepciójának kialakításában és annak megvalósításában vesz részt.
18
Koncepcionális kérdésekben a feladata elsősorban a döntések előkészítése, míg a megvalósításában az irányító, koordináló, információáramlást biztosító feladatok ellátása. Együttműködik a rendszerszervezőkkel, szoftverfejlesztőkkel. Feladata a tevékenységi körének megfelelő informatikai feladatok specifikálása és koordinálása, a szükséges fejlesztések kivitelezésében való részvétel, az alkalmazások bevezetésének a felügyelete, az üzemeltetése és az ellenőrzése. Felelősségi körébe tartozik a vállalatnál működő informatikai alkalmazások összehangolt működésének biztosítása, melynek révén hozzájárul a szervezet teljesítményének folyamatos növeléséhez, a szervezet céljainak eléréséhez. Adatátviteli rendszer dokumentációjában hálózati jelképeket értelmez, hálózati rajzot olvas. Részt vesz a számítógépes mérőrendszerek kialakításában, mérésadatgyűjtő berendezések telepítésében, üzemeltetésében. A számítógép vezérelt automatikus rendszerekben megvalósuló folyamat felügyeletéhez, ellenőrzéséhez és szabályozásához alkalmazza a megfelelő elveket, módszereket és eszközöket. Feladat közé tartozik műszaki informatikai rendszerek dokumentációjának, rendszertervének, hálózati és elektronikai kapcsolási rajzának olvasása és készítése. Feladata a vállalat, intézmény, szervezet műszaki informatikai berendezéseinek operatív karbantartásában való közreműködés, ami magába foglalja a megelőző és javító karbantartási tevékenységeket, betartva a törvényi és belső munkavédelmi, környezetvédelmi és biztonsági szabályokat és irányelveket. A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: -
19
A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító 10815-16
megnevezés Információtechnológiai alapok
11997-16 11625-16 11999-16 10832-16 11498-12
Hálózati ismeretek I. Programozás és adatbázis-kezelés Informatikai szakmai angol nyelv Műszaki informatika Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II.
11499-12
2.2.5 54 213 05 Szoftverfejlesztő
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A Szoftverfejlesztő a szoftver alkalmazás fejlesztését előkészíti, az alkalmazást megtervezi és fejleszti. Kiválasztja a tervezett fejlesztéshez szükséges technológiákat az elterjedt szabványok, protokollok ismeretében. Meghatározza az alkalmazások előállításához szükséges kliens oldali és szerver oldali fejlesztő eszközöket, objektumorientált rendszerek paramétereit és szolgáltatásait. Az alkalmazás tervezés keretében elemzi a felhasználói követelményeket, megfogalmazza a fejlesztési célkitűzést. Funkcionális, logikai és fizikai rendszertervet készít egy elterjedt módszertan, illetve rendszer alkalmazásával. A funkcionális egységeket valamely algoritmus leíró eszközzel megtervezi. Rendszerré integrálja és optimalizálja a modulokat és forrásanyagokat. Kialakítja a működéshez szükséges környezetet, telepíti és beüzemeli az alkalmazást. Koordinálja a tesztüzemeltetést, tesztelési dokumentációt készít. Értékeli a tesztelés eredményét, koordinálja, végrehajtja, dokumentálja a módosításokat. A Szoftverfejlesztő készségei megfelelnek az ágazati belépő és középszintű iparági vizsgák minősítési követelményeinek. A szakképesítéssel rendelkező képes: - számítógépet kezelni, üzemeltetni; - szoftvereket telepíteni, használni; - irodai, multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat telepíteni, karbantartani és használni; - munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végezni; 20
- alkalmazást (szoftvert) tervezni és fejleszteni; - erőforrást és időszükségletet meghatározni; - alkalmazást (szoftvert) tesztelni és dokumentálni; - feltérképezi az infokommunikációs környezetet; - programintegrációs feladatot végezni; - programozási feladatot ellátni (egyénileg és csoportban); - adatbázisokat tervezni és kezelni; - informatikai biztonsági eszközöket telepíteni és használni A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés 10815-16 Információtechnológiai alapok 11997-16 Hálózati ismeretek I. 11625-16 Programozás és adatbázis-kezelés 11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv 12011-16 Szoftverfejlesztés 12012-16 Webfejlesztés I. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 21
2.2.6 54 481 02 Gazdasági Informatikus
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A gazdasági informatikus szakképesítéssel rendelkező szakember a gazdasági munkában jelentkező informatikai és gazdasági feladatok szervezésére, megvalósítására alkalmas elméleti ismeretekkel és gyakorlati készségekkel rendelkezik. Általános feladata a gazdasági, statisztikai, tervezési és számviteli információk gyűjtése, a vezetői és a felhasználói igények kielégítésére alkalmas adatbázisban történő tárolása és menedzselése, valamint a gazdasági feladatokat ellátó integrált vállalatirányítási információs rendszerek kezelése. Feladata továbbá, hogy minden tevékenységéhez használja az informatikai eszközöket, azok közül is a lehető leghatékonyabbat választja ki. Felelőssége, hogy figyelemmel kísérje az információtechnológiai újdonságokat, a felhasználói igények és a meglévő gazdasági információs rendszer összhangjának meglétét és szükség szerint tegyen javaslatot a korszerűsítésre, valamint vegyen részt a változást követő fejlesztésekben. Kis- és középvállalatoknál a gazdasági informatikus elvégzi az általános szoftvertelepítési, üzemeltetési feladatokat is, illetve közreműködik minden gazdasági feladat megoldásának informatikai eszközökkel történő megszervezésében és megoldásában. A szakképesítéssel rendelkező képes: – informatikai alap problémákhoz szoftvert választani, a feladatokat megoldani; – vállalkozni, munkavállalót foglalkoztatni; – munkát vállalni mind a hazai, mind az Európai Unió munkaerőpiacán; – vállalkozásban alapvető jogi, ügyviteli, pénzügyi és nyilvántartási feladatokat megoldani; – megfelelni a hazai munkáltatói piacon; – munkájában az irodai szoftvercsomagot integráltan alkalmazni; – különböző típusú hálózaton alkalmazásokat telepíteni és üzemeltetni; – megtervezni és telepíteni egy otthoni, kisvállalati (SOHO) hálózatot, és csatlakoztatni az internethez; – adatbázis szolgáltatásokat igénybe venni, adatbázis műveleteket végezni napi problémák kezelésére és webes feladatok megoldására; – programozási feladatot végezni egyszerű napi problémák kezelésére, webes feladatok megoldására; 22
– munkahelyén közgazdasági, tervezési, számviteli, pénzügyi, gazdálkodási feladatokat megoldani, továbbá a feladathoz megfelelő informatikai eszközt választani; – a vállalati rendszerek és alrendszerek megfelelő módszerrel történő elemezésében, új vállalati információs rendszereket tervezésében, tesztelésében, üzemeltetésében részt venni, továbbá egy meglévő rendszert adaptálását elvégzi; – feladatainak elvégzéséhez a lehető legtöbb esetben célszoftvereket alkalmazni; – statisztikai és más célból létrehozott adatbázisokból lekérdezéseket tervezni és megvalósítani; – adatbázisokat elemezni, tervezni és létrehozni valamely konkrét cél érdekében; – rendszerszervezési projektben dolgozni; – minden gazdálkodási, ügyviteli, szervezési, adatbázistervezési és lekérdezési feladatát a legmegfelelőbb informatikai eszköz alkalmazásával megoldani; – a szakma gyakorlásához szükséges anyanyelvi és angol nyelvi kommunikációra; – angol nyelvi szakmai szöveget megérteni és fordítani. A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 23
A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító 10815-16 11997-16 11625-16 11999-16 12002-16 10822-16 11498-12 11499-12 2.3
megnevezés Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I. Programozás és adatbázis-kezelés Informatikai szakmai angol nyelv Gazdasági alapok és projektmenedzsment Informatika alkalmazása Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II.
Szakképzési felnőttoktatás
A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. Az iskolai rendszerű szakképzés felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően
a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat.
Tanulói jogviszony A felnőttoktatásban a felvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Az iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A felvételt nyert személy az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. 24
A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló diákigazolványra jogosult. A diákigazolvány Iskoláztatási támogatásra jogosult a szülő, gondviselő, gyám, a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) után annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. A felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzés Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében
az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak.
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait. Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik
a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú szakközépiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.
A szakmai képzés ingyenessége Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben – függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes
a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakközépiskolai képzésben 25
az első szakképesítés esetén öt, o a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakgimnáziumi képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév. o
A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés. Az elméleti és gyakorlati képzés szabályai a felnőttoktatási szakképzésben Óraszámok
Az elméleti képzés óraszáma: Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. A gyakorlati képzés óraszáma: Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. 26
Gyakorlati képzés szervezése
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.
Felnőttoktatás keretében indított szakképesítések leírása
54 523 01 Automatikai technikus 54 213 05 Szoftverfejlesztő 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó 34 522 04 Villanyszerelő
2.3.1 Felnőttoktatás: 54 523 01 Automatikai technikus
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az automatikai technikus feladata az automatizált gépek, berendezések és rendszerek szerelése, üzembehelyezése, karbantartása és javítása. Ismeri és alkalmazza a méréstechnikai elveket és eszközöket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat. PLC programot ír, módosít, bevonja a PLC-t a hibakeresés folyamatába. A szakképesítéssel rendelkező képes: - üzembe helyezni az automatikai berendezést - automatikai berendezéseket üzemeltetni, javítani, karbantartani - automatikai berendezéseken műszeres méréseket végezni - készülék-átalakítási munkákat végezni - részt venni az új technológiák bevezetésében - magas automatizáltságú berendezéseket kezelni - karbantartási, javítási munkákat irányítani - PLC programozást végezni - paramétereket beállítani, diagnosztizálni A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: 27
Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Szintvizsga: 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 80 óra. A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint:
azonosító 10007-16 10005-16 10003-16 10004-16 10002-16 10001-16 11498-12 11499-12 11500-12
megnevezés Informatikai és műszaki alapok Villamosipari alaptevékenységek Irányítástechnikai alapok Pneumatikus és hidraulikus rendszerek Ipari gyártórendszerek Ipari folyamatok irányítása PLC-vel Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
2.3.2 Felnőttoktatás: 54 213 05 Szoftverfejlesztő
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A Szoftverfejlesztő a szoftver alkalmazás fejlesztését előkészíti, az alkalmazást megtervezi és fejleszti. Kiválasztja a tervezett fejlesztéshez szükséges technológiákat az elterjedt szabványok, protokollok ismeretében. Meghatározza az alkalmazások előállításához szükséges kliens oldali és szerver oldali fejlesztő eszközöket, objektumorientált rendszerek paramétereit és szolgáltatásait. Az alkalmazás tervezés keretében elemzi a felhasználói követelményeket, megfogalmazza a fejlesztési célkitűzést. Funkcionális, logikai és fizikai rendszertervet készít egy elterjedt módszertan, illetve rendszer alkalmazásával. A funkcionális egységeket valamely algoritmus leíró eszközzel megtervezi. Rendszerré integrálja és optimalizálja a modulokat és forrásanyagokat. 28
Kialakítja a működéshez szükséges környezetet, telepíti és beüzemeli az alkalmazást. Koordinálja a tesztüzemeltetést, tesztelési dokumentációt készít. Értékeli a tesztelés eredményét, koordinálja, végrehajtja, dokumentálja a módosításokat. A Szoftverfejlesztő készségei megfelelnek az ágazati belépő és középszintű iparági vizsgák minősítési követelményeinek. A szakképesítéssel rendelkező képes: - számítógépet kezelni, üzemeltetni; - szoftvereket telepíteni, használni; - irodai, multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat telepíteni, karbantartani és használni; - munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végezni; - alkalmazást (szoftvert) tervezni és fejleszteni; - erőforrást és időszükségletet meghatározni; - alkalmazást (szoftvert) tesztelni és dokumentálni; - feltérképezi az infokommunikációs környezetet; - programintegrációs feladatot végezni; - programozási feladatot ellátni (egyénileg és csoportban); - adatbázisokat tervezni és kezelni; - informatikai biztonsági eszközöket telepíteni és használni A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: 29
azonosító 10815-16 11997-16 11625-16 11999-16 12011-16 12012-16 11498-12 11499-12
megnevezés Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I. Programozás és adatbázis-kezelés Informatikai szakmai angol nyelv Szoftverfejlesztés Webfejlesztés I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II.
2.3.3 Felnőttoktatás: 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Műszaki segítséget nyújt a felhasználók részére közvetlenül vagy telefonon, emailben vagy más elektronikus eszköz segítségével, többek között szoftverrel, hardverrel, számítógépes periféria berendezésekkel, hálózatokkal és internettel kapcsolatos problémákat diagnosztizál és old meg, illetve iránymutatást és támogatást nyújt a különféle rendszerek üzembe helyezését, telepítését és karbantartását illetően. A szakképesítéssel rendelkező képes: - számítógép hardverének, perifériáinak és adatátviteli hálózat eszközeinek telepítésére, karbantartására, tesztelésére, hibák elhárítására - számítógépek, adatátviteli berendezések és számítógépes perifériák karbantartására, hibakeresésére, tesztelésére és javítására - számítógépes hardveregységek összeszerelésére és beállítására - számítógépes kábelek szerelésére és javítására - otthoni- és kisvállalati hálózatok telepítésére, tesztelésére, hibák elhárítására A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: -
30
Pályaalkalmassági követelmények: Szintvizsga: Iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint:
azonosító 10815-16 10833-16 10834-16 10815-16 11497-12 11499-12
megnevezés Információtechnológiai alapok Hálózati alapok Számítógépes hibaelhárítás Információtechnológiai alapok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
2.3.4 Felnőttoktatás: 34 523 04 Villanyszerelő
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az épület villamos berendezés kialakítás keretében fogyasztásmérő helyet alakít ki, elosztó berendezést, erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot, világítási berendezést és készüléket, villámhárító berendezést, épület villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. Az ipari villamos berendezés szerelése során kapcsoló berendezést, elosztó berendezést köt be, szerel, ipari energia elosztó vezeték- és kiskábel hálózatot épít, szerel, vezérlőés szabályozókészüléket, berendezést szerel, ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos gép és berendezés szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort telepít, működtet, villamos gépet üzemeltet, karbantart, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos csatlakozó berendezés szerelése során szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és csatlakozó szabadvezetéket létesít, szerel, kisfeszültségű kábelt fektet, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök alkalmazásával. Munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít A képzés megkezdésének szükséges feltételei 31
Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Szintvizsga: 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 80 óra. A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító 10007-12 10023-12 10024-12 11497-12 11499-12 11500-12
megnevezés Informatikai és műszaki alapok Épületvillamossági szerelés Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság .
2.3.5 Felnőttoktatás: 35 345 01 Kis-és középvállalkozások ügyvezetője I
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A szakképesítést megszerző szakember feladata olyan vállalkozás/vállaltirányítási részfeladatok elvégzése, ahol egyszerűbb számviteli és a marketing információk egyidejű kezelése mellett a vele együttműködő munkatársak képzésében, motiválásában, ellenőrzésében is kaphat feladatokat. A szakember megfelelő informatikai és idegennyelv-tudással rendelkezik ahhoz, hogy kapcsolatot tudjon fenntartani más vállalkozásokkal/vállalatokkal és szervezetekkel. A munkája során feladata a felelősségére bízott egység működésének irányítása, valamint törvényi kötelezettségeinek betartása és betartatása, konkurencia-figyelés. 32
A szakképesítés-ráépüléssel rendelkező képes: - vállalkozást működtetni/megszüntetni - irányítani, szervezni, ellenőrizni a vállalkozás/vállalat egyes részlegeit - marketing tevékenységet végezni - lebonyolítani a beszerzési tevékenység ügyvitelét - lebonyolítani a készletezés, raktározás, nyilvántartás ügyvitelét és azt számon kérni - lebonyolítani az értékesítési tevékenységet és azt vezetni, ellenőrizni - ellátni a mikró és kisvállalat/vállalkozás szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat - ellátni a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat - felmérni a piaci környezetet - alkalmazni a munkakörének ellátásához szükséges munkahelyi egészség és biztonsági előírásokat - alkalmazni a vállalkozás jogkövető működése érdekében a fogyasztóvédelmi előírásokat - KER B1 szintű nyelvtudásnak megfelelően kommunikálni idegen nyelven írásban és szóban - a tanult idegen nyelven megérteni akár az üzleti életben szokásos helyzetekben is a fontosabb szóban közölt információkat olyan világos szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak - kiszűrni a lényegi információkat idegen nyelvű tévéadásból - elboldogulni a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás vagy munka során adódik - egyszerű, összefüggő idegen nyelvű szóbeli szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak - írásban és szóban egyaránt idegen nyelven leírni élményeket és eseményeket, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket - ismert témákról egyszerű, de összefüggő idegen nyelvű írott szöveget alkotni - szóban és írásban a megértést nem befolyásoló nyelvi hibákkal kommunikálni idegen nyelven olyan, az üzleti életben gyakori helyzetekben, amelyek számára ismerősek - a mindennapi üzleti életben szokásos témákban írásban és szóban egyaránt összefüggő szöveget alkotni - kiválasztani és használni a munkája során jelentkező feladat megoldásához az általa ismert digitális eszközök, szoftverek közül a megfelelőket - munkáját helyi hálózatban végezni - munkájához szükséges irodai programcsomagot feladatainak gyakorlati megoldásához alkalmazni 33
- internet alapú szolgáltatásokat, e-ügyintézési lehetőségeket a vállalkozás működtetéséhez igényelni és használni
A képzés megkezdésének szükséges feltételei
– Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség – Bemeneti kompetenciák: – – Szakmai előképzettség : bármilyen 3-as szintű szakképesítés vagy részszakképesítés – Előírt gyakorlat: – – Egészségügyi alkalmassági követelmények: – Pályaalkalmassági követelmények: – – Elméleti képzési idő aránya: 70% – Gyakorlati képzési idő aránya: 30% – Szintvizsga: – –
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -
A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító száma 11868-16 11870-16 11871-16
megnevezése A vállalkozások működtetése Informatika vállalatvezetőknek I. Idegen nyelv és üzleti szaknyelv I.
2.3.6 Felnőttoktatás: 55 345 01 Kis-és középvállalkozások ügyvezetője II
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: 34
A szakképesítés-ráépülést megszerző szakember kis- és középvállalkozások ügyvezetését látja el, és alkalmas azok vezetésére idegen nyelvi környezetben is. Feladata olyan összetett vállalatirányítási tevékenységek végzése, ahol a számviteli és a marketing információk egyidejű kezelése mellett, az irányítása alá eső munkatársak képzése, motiválása és ellenőrzése is lényeges, miközben fontos szerepet kap a rugalmas kapcsolatépítés a tulajdonosi, ágazat irányítási, valamint a helyi szervezetekkel. Kiemelt fontosságú a vezetés alá vont feladatcsoport törvényi kötelezettségeinek figyelemmel kísérése és betartatása, konkurencia-figyelés és változásmenedzsment. A szakképesítés-ráépüléssel rendelkező képes: - vállalkozást létrehozni/működtetni/megszüntetni - irányítani, szervezni, ellenőrizni a vállalkozást és annak részlegeit - marketing tevékenységet végezni és vezetni - megszervezni és lebonyolítani a beszerzési tevékenység ügyvitelét - megszervezni és lebonyolítani a készletezés, raktározás, nyilvántartás ügyvitelét és azt számon kérni - megszervezni és lebonyolítani az értékesítési tevékenységet és azt vezetni, ellenőrizni - ellátni a kis- és középvállalat szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat - ellátni a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat, illetve azt delegálni és ellenőrizni. - felmérni és értékelni a piaci környezetet - alkalmazni a munkakörének ellátásához szükséges munkahelyi egészség és biztonsági előírásokat - alkalmazni a vállalkozás jogkövető működése érdekében a fogyasztóvédelmi előírásokat - KER B2 szintű nyelvtudásnak megfelelően kommunikálni idegen nyelven szóban és írásban - idegen nyelven megérteni az összetettebb, akár szakmai témájú szövegek fő gondolatmenetét, érvelését - idegen nyelven követni olyan televízió műsorokat, amelyek számára ismerőstémákat érintenek - számára ismert témákban folyamatos és természetes módon interakciót folytatni idegen nyelven, akár anyanyelvi beszélővel is - véleményét ismert témában idegen nyelven kellő részletességgel kifejteni, részletezni egy álláspont előnyeit és hátrányait - világos, részletes szöveget alkotni idegen nyelven különböző témákról, valamint tájékoztató jelentéseket és összefoglalókat megírni - szóban és írásban kevés nyelvi hibával idegen nyelven kommunikálni olyan, az üzleti életben előforduló helyzetekben és témákban, amelyek számára ismerősek 35
- számára kevésbé ismerős, az üzleti életben előforduló témákban, helyzetekben írásban és szóban szöveget alkotni - hosszabb, összefüggéseket is feltáró előadásokat, beszámolókat, bemutatókat megtartani idegen nyelven - akár több IKT eszközt is párhuzamosan használni feladatai megoldásához - munkájához szükséges irodai programcsomagot feladatainak gyakorlati megoldásához alkalmazni - internet alapú szolgáltatásokat, e-ügyintézési lehetőségeket a vállalkozás működtetéséhez igényelni és használni A képzés megkezdésének szükséges feltételei – Iskolai előképzettség: érettségi végzettség – Bemeneti kompetenciák: KER B1 szintű nyelvtudás az oktatott nyelvből, előzetes tudásszint mérése alapján. – Szakmai előképzettség: bármilyen 5-ös szintű szakképesítés vagy részszakképesítés – Előírt gyakorlat: – – Egészségügyi alkalmassági követelmények: – Pályaalkalmassági követelmények: – – Elméleti képzési idő aránya: 70 % – Gyakorlati képzési idő aránya: 30% – Szintvizsga: – – Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító száma
megnevezése 36
11872-16 12106-16 11873-16
A vállalkozások vezetése Informatika vállalatvezetőknek II. Idegen nyelv és üzleti szaknyelv II.
Jogszabályok:
2011. évi CXC. törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1998. évi LXXXIV. törvény
3. SZAKKÉPZÉS TARTALMA, ÓRATERVEK Az oktatott szakképesítések tartalmai és formai szabályozása a szakmai helyi tantervekben történik a szakmai kerettantervek illetve szakmai és vizsgakövetelmények és modulkövetelmények alapján. Az oktatott szakképesítésekre érvényes szakmai óraterveket és helyi tanterveket a szakmai program melléklete tartalmazza. Szabad órakeret felhasználása Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg.” (Szt.8. § (5.bek.) A villamosipar és elektronika, illetve az informatikai ágazati szakképzés szabad órakeretének felhasználásáról a szakmai munkaközösségek javaslata alapján a nevelőtestület döntött, és az igazgató hagyta jóvá. A szabad órakeret óraszámainak felhasználásakor figyelembe kellett venni a szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott, teljes képzési időre számított elmélet/gyakorlat arányt! A szabad órakeretet a meglévő tantárgyi óraszámok megemelésére használja fel az intézmény, változatlan tartalommal az ismeretek elmélyítésére, gyakorlására, alkalmazására. A szabad órakeret óraszámait, tantárgyakhoz illetve témakörökhöz tartozó tartalmát az intézmény szakmai helyi tantervei tartalmazzák részletesen.
37
A szakmák helyi tantervének 1. számú táblázatában a kötelező óraszám után egy + jelet követően jelennek meg a szabad órakeret óraszámai. 3.1
Szakközépiskolai óratervek
A villanyszerelő szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra: A villanyszerelő szakképesítés heti és éves szakmai óraszámai 3 éves képzés esetén: heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval szabadsávval nélkül nélkül 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év Ögy 140 140 10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év Ögy 140 140 11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 790 óra/év Összesen: 2343 óra 2582 óra A villanyszerelő szakképesítés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 3 éves képzés esetén: Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti heti óraszám
gyakorlati heti óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti heti óraszám
gyakorlati heti óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10007-12 Informatikai és műszaki alapok
0,5
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
2 2,5
Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés 10023-12 Épületvillamossági szerelés
3
60
1,5
3
Épületvillamossági szerelés gyakorlata
3+1
60
15+0,5
100
Épületvillamossági mérések gyakorlat
0,5+0,5
20
2
40
Vállalkozási ismeretek
1
38
Ipari elektronika
10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése
1
Elektrotechnikai számítások
1+1
1+1
Villamosipari anyagismeret
0,5
1+0,5
Villamos gépek és berendezések
3
Villamos műszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata
Összes óra
1
1+0,5
14,5+2,5
7
Összes óra
10 17
7,5 140
17,5
8,5
25
140
17 25,5
A kötelező óraszám után + jelet követően jelennek meg a szabad órakeret óraszámai. A villanyszerelő szakképesítés heti és éves szakmai óraszámai 2 éves képzés esetén: heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval szabadsávval nélkül nélkül 1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy. 160 óra 160 óra 2. évfolyam 31,5 óra/hét 976óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év Összesen: 2270 óra 2505 óra A villanyszerelő szakképesítés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 2 éves képzés esetén:
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok 10023-12
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam heti óraszám heti óraszám elmé- gyakor- ögy elmé- gyakorleti lati leti lati 0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
2 2,5
Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés
3 2,5
60 2
39
Épületvillamossági szerelés
10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések
Épületvillamossági szerelés gyakorlata Épületvillamossági mérések gyakorlat
17,5
80
4+2
2
20
1+0,5
Vállalkozási ismeretek
1
Ipari elektronika
1
Elektrotechnikai számítások
1+1,5
1
Villamosipari anyagismeret
0,5
1
Villamos gépek és berendezések
3
Villamos műszaki ábrázolás
1
Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata Osztályfőnöki
Összesen Összes óra hetente
1 14
1 10,5
24,5
160
1 13,5
35
21,5 35
A kötelező óraszám után + jelet követően jelennek meg a szabad órakeret óraszámai. A számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra: A számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítés heti és éves szakmai óraszámai 3 éves képzés esetén: heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval szabadsávval nélkül nélkül 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év 10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év 11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 791 óra/év Összesen: 2063 óra 2303 óra
A számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 3 éves képzés esetén: Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/9. évfolyam heti óraszám elmé- gyakor- ögy leti
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
lati
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
heti óraszám elméleti
heti óraszám ögy gyakorelmé- gyakorlati
leti
lati
0,5
40
11497-12
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11996-16
IT alapok
Információtechnológiai alapok
2 2
IT alapok gyakorlat Hálózati ismeretek
2+1 2
2
Hálózati ismeretek 10833-16 Hálózati alapok
2
gyakorlat Operációs rendszerek
1
Operációs rendszerek
10834 -16 Számítógépes hibaelhárítás
hibáinak elhárítása
2
3+1
3+1
3+0,5
2+1 1,5+0,5
gyakorlat Számítógéprendszer
2+1
1+1
5,5
4,5
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása
3
8,5
8
gyakorlat Összesen
7
Összesen
10 17
-
10,5
-
14,5 25
-
10
-
15,5 25,5
A kötelező óraszám után + jelet követően jelennek meg a szabad órakeret óraszámai. A számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítés heti és éves szakmai óraszámai 2 éves képzés esetén: heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval szabadsávval nélkül nélkül 1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év 2. évfolyam 31,5 óra/hét 977 óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év Összesen: 2111 óra 2345 óra
A számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 2 éves képzés esetén: Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok
1/11. évfolyam heti óraszám elméleti
11499-12 Foglalkoztatás II.
2/12. évfolyam
Tantárgyak
Foglalkoztatás II.
heti óraszám
gyakor- ögy elmé- gyakorlati
leti
lati
1
41
11497-12 Foglalkoztatás I. 11996-16 Információtechnológiai
Foglalkoztatás I.
2
IT alapok
3
IT alapok gyakorlat
alapok
Hálózati ismeretek
3 3
3+1
Hálózati ismeretek gyakorlat 10833-16 Hálózati alapok
Operációs rendszerek gyakorlat
10834 -16 Számítógépes
elhárítása
hibaelhárítás
Számítógéprendszer hibáinak
5+1 7,5+0,5
9 16
Összesen
4 4
elhárítása gyakorlat Összesen
4+1
3
Operációs rendszerek Számítógéprendszer hibáinak
3
19 35
12 -
12
23 35
A kötelező óraszám után + jelet követően jelennek meg a szabad órakeret óraszámai.
3.2
Szakgimnáziumi óratervek
Az automatikai technikus, az elektronikai technikus és az erősáramú elektrotechnikus szakképesítések óraterve nappali rendszerű oktatásra: Szakgimnáziumi (4+1 éves) képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam
heti óraszám
éves óraszám
9. évfolyam
11 óra/hét
396 óra/év
10. évfolyam
12 óra/hét
432 óra/év
Ögy. 11. évfolyam
140 óra 10 óra/hét
Ögy.
360 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
310 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
961 óra/év
Összesen:
2739 óra
Érettségi utáni 2 éves képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam heti óraszám éves óraszám 1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év Ögy 160 óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év Összesen: 2237 óra
42
A gazdasági informatikus, a műszaki informatikus és a szoftverfejlesztő szakképesítések óraterve nappali rendszerű oktatásra: Szakgimnáziumi (4+1 éves) képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam
heti óraszám
9. évfolyam
11 óra/hét
396 óra/év
10. évfolyam
12 óra/hét
432 óra/év
Ögy.
éves óraszám
–
11. évfolyam
10 óra/hét
Ögy.
360 óra/év –
12. évfolyam
10 óra/hét
310 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
961 óra/év
Összesen:
2459 óra
Érettségi utáni 2 éves képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam heti óraszám éves óraszám 1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év Összesen: 2077 óra
4. SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS HELYEINEK ÉS FORMÁINAK BEMUTATÁSA Az intézményben a gyakorlati képzés az intézményi tanműhelyben és a gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodás keretében folyik. A gyakorlati képzés tartalmát a szakképzési kerettantervek határozzák meg. A gyakorlati oktatás tanterve vonatkozik a szorgalmi időben szervezett gyakorlati oktatásra és az összefüggő szakmai gyakorlatra is. A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. A tanuló a szakmai programban meghatározott (szorgalmi időszak gyakorlati oktatás és összefüggő szakmai gyakorlat) gyakorlati oktatáson kívül nem vehet részt gyakorlati foglalkozáson.
43
4.1
Tanulószerződés
A tanulók a 9. évfolyamos szakközépiskolai gyakorlati képzésen az iskolai tanműhelyben vagy tanulószerződés keretében a területi kamara által engedélyezett, gyakorlati képzési célt szolgáló kizárólagos tanműhelyben vesznek részt. A tanév második félévében, február 1. és április 30. közötti időszakban szintvizsgát tesznek, amelynek eredményes letétele után a 9. évfolyam összefüggő szakmai gyakorlatától kezdődően tanulószerződés keretében területi kamara által engedélyezett gyakorlati helyen, külső gazdálkodó szervezetnél vesznek részt a gyakorlati képzésben. A tanuló a tanulószerződést a gazdálkodó szervezettel köti meg, amelyet a területi kamara vesz nyilvántartásba. Az intézmény és a területi kamara segíti a tanuló tanulószerződésének megkötését. Azok, akik nem teljesítik a szintvizsga követelményeit, illetve nem találnak megfelelő képzőhelyet, továbbra is az iskolai tanműhelyben részesülnek gyakorlati képzésben. Az érettségivel rendelkező tanulónak a tanulószerződés megkötéséhez nem szükséges a szintvizsga. A kétéves szakiskolai képzésben résztvevő nem érettségizett tanuló a szintvizsga letételét követően tanulószerződés keretében folytathatja a gyakorlatot. Az ágazati szakközépiskolai képzésben (9-12. évfolyam) a tanulók az iskolai tanműhelyben részesülnek gyakorlati képzésben. Az évfolyamonkénti összefüggő szakmai gyakorlatot együttműködési megállapodás keretében külső képzőhelyeken is tölthetik. A 13. szakképző évfolyamon lehetőség van a gyakorlati oktatás tanulószerződés keretében történő folytatására. A kétéves szakközépiskolai oktatásban a teljes képzési időre köthető tanulószerződés. Külső képzőhelyen, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője nem rendelkezik a teljes képzési időre megfelelő gyakorlati képzési feltételekkel, teljesítési megbízottat vehet igénybe a teljes gyakorlati tananyag átadásához. 4.2
Együttműködési megállapodás
A tanuló gyakorlati képzése a szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha – a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,
44
– a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg, – a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért – a művészeti szakképesítések kivételével – a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképzési kerettantervben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, – a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor, vagy – a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető.
45
5. ELŐZETES TANULMÁNYOK BESZÁMÍTHATÓSÁGA Előzetes tanulmányok beszámíthatósága a szakképzésben 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 22. § (3 bek.) alapján intézményünk a szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatja. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 27. §. (1) alapján a szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni 6. GYAKORLATI KÉPZÉSRÓL VALÓ MULASZTÁS KEZELÉSE Távolmaradás rendje A tanulók iskolai mulasztásával kapcsolatos általános szabályozást az iskola házirendje tartalmazza. A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a Köznevelési törvény mellett a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az erre vonatkozó szabályokat a Szakképzési törvény 39.§ (3-5.bek.) szabályozza az alábbiak szerint:. A 2011. évi CLXXXVII. TÖRVÉNY 39. § (3) értelmében, ha tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és 46
igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladta az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam ismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása szükséges. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. 7. SZINTVIZSGA, BESZÁMOLTATÓ OKTATÁS SZABÁLYAI 7.1
A szintvizsga szabályai
Az Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 15. § (5) és (6) bekezdéseiben foglalt felhatalmazása és a 2011. évi CLXXXVII. törvény ( Szakképzési törvény) 28. §ban foglalt felhatalmazása alapján – annak megállapítása céljából, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat – a területi kamarákkal együttműködve az iskolai rendszerű szakképzés területén egy-egy képzési szakasz lezárásaként szintvizsgát szervez. A szintvizsga a szakképzés szakmai követelményeire épül, első sorban gyakorlati feladatokból áll. A szintvizsga lefolytatására rendelkezésre álló vizsgaidőszakot az 1993. évi szakképzésről folyó törvény szerint szervezett szintvizsgák esetében az szvk-k, a 2011. évi szakképzésről szóló törvény szerint bonyolított szintvizsgák 47
tekintetében a szakképzésről szóló törvény határozza meg. Ennek értelmében az új duális rendszer szerint induló képzések szintvizsgája az első tanév február – áprilisi időtartamán belül szervezhető meg. A szintvizsga időpontját, a vizsgaidőszakon belül, a területileg illetékes kamara - az illetékes szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező képviselőjének közreműködésével – állapítja meg. A szintvizsga értékelése A vizsgázókat a szintvizsgán nyújtott teljesítményük alapján a szintvizsgabizottság értékeli. A szintvizsga eredményét - a szintvizsgabizottság tagjainak jelenlétében - a szintvizsga elnöke hirdeti ki, majd röviden értékeli a szintvizsgát. A vizsgázó a részfeladatokra kapott pontszámok összege alapján egyetlen, 1-től 5-ig terjedő osztályzatot kap. – Sikeresen befejezte a szintvizsgát az a vizsgázó, aki legalább elégséges (2) osztályzatot kapott. – Eredménytelen (1) a szintvizsga, ha a feladatokhoz tartozó értékelő lapok alapján az elégségeshez szükséges ponthatárt a vizsgázó nem érte el. – Ha a vizsgázó a szintvizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos indok nélkül megszakította, továbbá akit szabálytalanság miatt a szintvizsgabizottság a szintvizsga folytatásától eltiltott, eredményét elégtelen (1) osztályzattal kell értékelni. – Ha a vizsgázó a szintvizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta – teljesítménye nem értékelhető. – A szintvizsgát nem, illetve sikertelenül teljesítők részére a kamara adott tanéven belül egy alkalommal javító-, illetve pótló vizsgát szervez. – A vizsgázók a szintvizsgán nyújtott teljesítményük alapján szintvizsga igazolást kapnak. A szintvizsga szerepe a tanulók szakmai képzésében Annak megállapítása, hogy az iskolai rendszerű szakképzés területén egy-egy képzési szakasz lezárásaként a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat A Szakképzési Törvény28. § (3) bekezdése értelmében a tanulók 10-11. évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig csak olyan gyakorlati képzőhelyen tölthetik a gyakorlatukat, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelynek (KTM) minősül. A Szakmai vizsga jelentkezésének feltétele a sikeres szintvizsga Szintvizsgára kötelezett tanulók 48
Minden olyan szakmában, ahol az SZVK az előírja kötelező a szintvizsga letétele. A 2011. évi szakképzésről szóló törvény szerint bonyolított szintvizsgák esetében az érettségivel rendelkező tanulók mentesülnek a szintvizsga letétele alól. Iskolánkban az alábbi szakmákban kötelező szintvizsgát tenni a tanulóknak: Számítógép-szerelő, karbantartó Villanyszerelő 7.2
3452302 3452204
A szakmai beszámoltató oktatás rendje
Szakmai beszámoltató oktatás szervezhető abban az esetben, ha egy évfolyamon belül a szakmai csoport létszáma nem éri el a 10 főt. Az alacsony létszámú csoport összevonható más szakmájú csoporttal, amennyiben a két szakma tanterve egy adott időszakban azonos. Részleges tantervazonosság eseté azokból a tantárgyakból kell összevonni más szakmájú csoporttal, melyek tanterve azonos. A beszámoltató rendszerű oktatásban résztvevő tanulók képzési időtartama a gyakorlati képzés miatt megegyezik a tantervben, illetve az OKJ-ben előírt képzési idővel. Elméleti képzésben az adott tantárgy óraszámának 50-70 %-a állapítható meg, az eredeti óraszám nagyságától függően. (Magasabb óraszám esetén alacsonyabb százalék.) A beszámoltató oktatásban résztvevő csoport szakelméleti óráit egy cikluson belül tömbösítve kell elhelyezni, hogy a gyakorlati képzés folyamatosságát ne szakítsa meg. A tanulók minden beszámoló időpontban kapjanak osztályzatot az időarányosan elsajátított tananyag ellenőrzéseként. Minden félévet tantárgyi vizsgával kell zárni, melynél figyelembe kell venni az évközi osztályzatokat. Félévenként minimálisan 3 osztályzat és a vizsgajegy legyen tantárgyanként. A beszámoltató vizsga, illetve az ellenőrzés történhet írásban, szóban a tantárgy jellegétől függően. A tanulók foglalkozáson történő megjelenését és tanulmányi előmenetelét külön osztálynaplóban kell rögzíteni.
49
8. ÉRTÉKELÉS SPECIÁLIS SZAKKÉPZÉSI SZABÁLYAI Szakmai tantárgyak értékelése, minősítése Azoknál a szakgimnáziumi tanulóknál, akik tanulmányaikat a 2013/2014-es tanévben vagy azt követően kezdték a modulok illetve az óratervekben rögzített tantárgyak értékelése és minősítése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel illetve a Nevelési programban rögzített elvek szerint történik az alábbiakkal kiegészítve: Figyelembe kell venni az új, moduláris felépítésű, kompetencia alapú OKJ Szakmai- és vizsgakövetelményekben és modulkövetelményekben, továbbá a Kerettantervekben meghatározott fogalomrendszerét, azaz: A számonkérések feladatközpontúak legyenek, induljanak ki valamilyen valós munkahelyzetből, tartalmazzák a megoldáshoz szükséges szakmai ismereteket és készségeket, módszer, társas és személyes kompetenciákat. Az egyes modulok illetve hozzátartozó tantárgyak esetében kiemelten figyelni kell az egyes vizsgatevékenységek (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) szerinti számonkérésekre a sikeres OKJ-s vizsga érdekében. Az egyes modulok illetve hozzátartozó tantárgyak értékeléskor figyelembe kell venni a vizsgakövetelményekben vizsgafeladatokra meghatározott súlyokat is. A tanév közbeni számonkérésekben, az érdemjegyek megállapítására javasolt az OKJ-s vizsgákon használt értékelési táblázat A szakképző évfolyam sikeres befejezésének, a modulkövetelmények teljesítésének igazolása, és egyben az OKJ-s vizsgára bocsáthatóság igazolása a vonatkozó vizsgáztatási rendelet alapján, iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzés befejezését igazoló bizonyítványban történik. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (Szt. 39. § (5)bek.) 9. MENTOR PEDAGÓGUSOK FELADATAI A mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira.
50
A mentort az intézményvezető jelöli ki a gyakornokkal azonos munkakörben, tanár esetén - ha lehetséges - azonos tantárgy tanítására foglalkoztatott pedagógusok közül. A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti – az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az intézmény szakmai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, – a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, az adott pedagógus munkakörhöz tartozó feladatok módszertanilag összetartozó egysége (a továbbiakban: foglalkozási egység) felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a felhasználható szakmai segédleteknek a megválasztásában, – a tanítási (foglalkozási) órák, a foglalkozási egységek előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával, megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint – a minősítő vizsgára való felkészülésében. A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, illetve foglalkozási egységét és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.
51
10. MELLÉKLETEK 10.1
Szakközépiskolai kerettantervek
10.2
Szakgimnáziumi kerettantervek
10.3
Szakképzési felnőttoktatás kerettantervek
10.4
A mérőtermi oktatás szabályai
A mérőteremben csak az dolgozhat, aki a működési rendet áttanulmányozta, balesetelhárítási oktatásban részesült, és az előírások betartására kötelezte magát. A mérőterembe csak a mérésvezető tanár, vagy az oktatástechnikus engedélyével, azok valamelyikének jelenlétében szabad belépni. Tanuló a mérőteremben engedély és felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A mérőhelyekhez csak a feltétlenül szükséges eszközöket (író- és rajzeszközöket) szabad vinni. Kabátot, táskát a mérőterembe bevinni tilos, azokat a kijelölt helyen kell lerakni. Élelmiszert a mérőterembe vinni, ott étkezni, dohányozni, valamint bármely balesetveszélyes tevékenységet folytatni tilos. A mérőhelyeken lévő műszerek és egyéb eszközök állapotáért minden tanuló (hallgató) személy szerint felelős. A műszerek, számítástechnikai eszközök és egyéb berendezési tárgyak gondatlan, szakszerűtlen használatából eredő károkért a kár okozója anyagilag is felelős. Szándékos rongálás esetén a kár okozója ellen fegyelmi felelősségre vonás is alkalmazható. A mérési gyakorlatokon felkészülten kell megjelenni. A mérőhelyeken elhelyezett és a kiadott mérési feladathoz szükséges eszközök és műszerek külön engedély nélkül használhatók, ha szakszerű kezelését a tanuló már elsajátította. A mérések során tapasztalt rendellenességeket (meghibásodás, sérült vezeték vagy csatlakozó stb.) a jelen lévő tanárnak vagy az oktatás technikusnak haladéktalanul jelenteni kell. A mérőteremben a tanuló (hallgató) tartson rendet, ügyeljen a tisztaságra. Mérés végeztével a mérőhelyet rendben és tiszta állapotban adja át a hetesnek. Áramütéses baleset vagy egyéb veszély esetén a mérőhelyeken elhelyezett nagyméretű piros vészkikapcsoló gombot haladéktalanul meg kell nyomni. Ezáltal feszültségmentes állapotba kerül minden mérőhely. 52
Az esetleges villamos tűz oltására a mérőteremben elhelyezett tűzoltó készüléket szabad használni. Mérőtermi szabályzat kiegészítése az informatikai eszközök használatával A számítógépeket csak az órát tartó tanár engedélyével lehet üzembe helyezni. A gépen található programokon kívül más programot telepíteni tilos. A foglalkozással nem összefüggő alkalmazást használni tilos. Bármilyen módosítás csak a rendszergazda engedélyével történhet. Adathordozót a mérőterembe bevinni, illetve onnan kihozni tilos. Az eszközök állapotát minden használó dokumentálni köteles. A szabályok megszegése fegyelmi felelősségre vonást von maga után. Az eseménynapló pontos vezetése mindenhasználónak kötelező, bekapcsolás előtt és kikapcsoláskor. 10.5
A gyakorlati oktatás rendje Az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás
A középiskolai képzésben biztosítja a szakmai orientációs témakörök csoportos oktatását a tantervi program szerint. A szakmai alapozás témaköreinek csoportos oktatása a tantervi program alapján. Az alapozó szakmai gyakorlati képzés biztosítása a szakképzési program alapján az iskolai tanműhelybe beiskolázott tanulók részére. Az alapozó szakmai gyakorlati képzés biztosítása a gazdálkodó szervezetekhez beiskolázott tanulók részére (szükség esetén). A speciális szakmai képzés biztosítása az iskolai tanműhelyekbe beiskolázott tanulók részére. Kiegészítő, speciális szakmai képzés biztosítása azon tanulók részére, akiknek a gazdálkodó szervezeteknél erre a személyi vagy a tárgyi feltétel nem biztosított. A szakmai gyakorlati versenyek személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása. A szakmai gyakorlati vizsgáztatás személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása. Igény szerint gyakorlati szakkörök, pótmérések szervezése, a feltételek biztosítása. Az összefüggő szakmai gyakorlat biztosítása az iskolai tanműhelybe beiskolázott tanulók részére. A szakmai programba illeszkedő produktív gyakorlati feladatok végzése. A gazdálkodó szervezetekkel együttműködve szakmai továbbképzések, tanfolyamok szervezése, lebonyolítása.
53
Gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés A gazdálkodó szervezetek által fenntartott tanműhelyek részére a gyakorlati képzési program biztosítása, folyamatos szakmai-pedagógiai segítségnyújtás. A gazdálkodó szervezeteknél folyó üzemi gyakorlati képzéshez (szórványképzéshez) szakmai gyakorlati képzési program biztosítása és folyamatos segítségnyújtás. Szükség esetén az intézeti tanműhelyekben oktatott tanulók kiegészítő speciális képzésének a megszervezése a gazdálkodó szervezetekkel együttműködve. Szakmai továbbképzések szervezése, lebonyolítása az iskolával együttműködve. 10.6
Tanulmányi versenyekre való felkészítés
A versenyekre való felkészítés minden pedagógus munkaköri kötelessége. A versenyzők kiválasztása és a tanórán kívüli felkészítése kezdődjön meg már a szakképző első évfolyamán. Az iskolai házi versenyek szervezése, lebonyolítása minden szakmai munkaközösség kiemelt feladata. Az országos versenyeken a tanuló felkészítője vegyen részt és az ott szerzett tapasztalatokat adja át a munkaközösség tagjainak.
54
