III. Szakmai program bevezető

III. Szakmai program bevezető

Tartalomjegyzék 1. Bevezető ................................................................................................................................. 3 1.1. Az iskola szakképzési tevékenysége .............................................................................. 3 1.2. Az intézményben folyó képzési (szakképzési) irányok .................................................. 3 1.3. Választható szakmacsoportok , szakképesítések ............................................................. 7 1.4. Képzési szintek, a tanulók elméleti és gyakorlati oktatása ............................................ 13 1.5. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei, céljai ........................................................... 14 1.6. Előzetes tanulmányok beszámítása ............................................................................... 15 1.7. A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................... 15

1. Bevezető 1.1. Az iskola szakképzési tevékenysége A képzési tevékenységünk az iskolarendszerű oktatásra terjed ki. Szakmáink 8., 10., 12. évfolyam elvégzéséhez kötöttek. Az oktatás szakiskolában, speciális szakiskolában, szakközépiskolában történik. A megszerezhető szakmai végzettségek: 2012. szeptember 1-jétől az 150/2012 (VII.6) Kormány rendeletben kiadott moduláris felépítésű OKJ szakképesítéseket indíthatjuk iskolánkban. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) az általunk oktatott szakmák vonatkozásában a következőket írja elő: Az OKJ szakképesítéseinek, részszakképesítéseinek, szakképesítés- ráépüléseinek azonosító száma 7 számjegyből áll. Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat. Részszakképesítés:

Legalább

egy

munkakör

ellátására

képesít,

szakmai

és

vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza. Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet.

1.2. Az intézményben folyó képzési (szakképzési) irányok Iskolánkban az alábbi szakmacsoportban folyik szakképzés az Országos Képzési Jegyzéknek (OKJ), a szakképesítésekhez tartozó szakmai és vizsgakövetelményeknek és a központi programoknak megfelelően. 

Művészet, közművelődés, kommunikáció - 2013/2014. tanévtől képző- és iparművészeti ágazat,



egyéb szolgáltatások - 2013/2014. tanévtől szépészeti ágazat,



nyomdaipar,



könnyűipar.

Szakközépiskolai szakképesítések 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben 14/2013 (IV.5)NGM rendelet alapján Képzési

Szakképesítés

Ágazat

Szvk rendelet

Kifutás éve

Gyakorló fodrász

Szépészeti

12/2013 (III.28) NGM

folyamatos

4+1

Gyakorló kozmetikus

Szépészeti

12/2013 (III.28) NGM

folyamatos

4+1

és 37/2013 (V.28) EMMI

folyamatos

4+1

és 37/2013 (V.28) EMMI

folyamatos

4+1

Képző-

Kiadványszerkesztő

idő

iparművészeti Képző-

Divat- és stílustervező

iparművészeti

Ruhaipari technikus

Könnyűipari

12/2013 (III.28) NGM

folyamatos

4+1

Nyomdaipari gépmester

Nyomdaipari

12/2013 (III.28) NGM

folyamatos

4+1

Szakközépiskolai szakmacsoportos alapozó oktatásra épülő képzés kifutó rendszerben Képzési

Évfolyam

Szakmacsoport

Rendelet

Kifutás éve

11.

Nyomdaipar

10/2003 (IV.28)OM

2015-2016

4

10/2003 (IV.28)OM

2015-2016

4

Művészet, közművelődés,

11.

kommunikáció

idő

11.

Egyéb szolgáltatás

10/2003 (IV.28)OM

2015-2016

4

12.

Nyomdaipar

10/2003 (IV.28)OM

2014-2015

4

12.

Egyéb szolgáltatás

10/2003 (IV.28)OM

2014-2015

4

Szakképesítések a kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben

Szakma

OKJ szám

SZVK rendelet

Kifutás éve

Képzési idő


542110700000000

25/2010 (V.14 ) OKM

2014-2015

3

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben 14/2013 (IV.5)NGM rendelet alapján

Szakma

OKJ szám

Szvk rendelet

Kifutás éve

Képzési idő


5421102

37/2013(V.28) EMMI

folyamatos 1


5421102

37/2013(V.28) EMMI

folyamatos 2

Fodrász

5581501

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 1

Gyakorló fodrász

5581501

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 1

Gyakorló fodrász

5581501

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 2


5581502

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 1


5581502

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 2


5421302

37/2013(V.28) EMMI

folyamatos 1


5421302

37/2013(V.28) EMMI

folyamatos 2

Kozmetikus

5581502

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 1


5421304

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 1


5421304

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 2

Ruhaipari technikus

5454202

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 1

Ruhaipari technikus

5454202

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 2

Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben szakiskolai képzésben

Szakma Könyvkötő és nyomtatvány-

OKJ szám 3454306

Szvk rendelet

Kifutás éve Képzési idő

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 2

12/2013(III.28)NGM

folyamatos 3

feldolgozó Könyvkötő és nyomtatványfeldolgozó Női szabó

3454306 3454206

27/2012(VIII.27)NGM

2014-2015

3

Fodrász

338150100000000

32/2011(VIII.25)NGM

2014-2015

3

Kézi és gépi hímző

312150200103106

25/2010(V.14)OKM

2014-2015

3

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben szakiskolai képzésben

Szakma

OKJ szám

Szvk rendelet

Női szabó

3454206

12/2013(III.28)NGM folyamatos 2

Női szabó

3454206


Férfiszabó

3454204


Férfiszabó

3454204

12/2013(III.28)NGM folyamatos

Bőrdíszműves

3454201


Bőrdíszműves

3454201


Cipőkészítő

3454202


Cipőkészítő

3454202


3421501

37/2013(V.28)EMMI folyamatos 2

3421501

37/2013(V.28)EMMI folyamatos 3

Népi

kézműves

-

Kézi és gépi hímző Népi

kézműves

Kézi és gépi hímző

-

Kifutás éveKépzési idő

3

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a speciális szakiskolai képzésben

Kifutás éve

Képzési

Szakma

OKJ szám Szvk rendelet

Lakástextil-készítő

34 542 06 12/2013 (III.28) NGM folyamatos

2

Bőrtárgy készítő


2

idő

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a HÍD II. programban

Kifutás éve

Képzési

Szakma

OKJ szám Szvk rendelet

Lakástextil-készítő


20 hónap

Bőrtárgy készítő


20 hónap

idő

Az indított szakmák vonatkozásában a mindenkori munkáltatói, illetve az RFKB által meghatározott igényekhez igazodva tervezzük a jövőt illetően.

1.3. Választható szakmacsoportok , szakképesítések A szakmai program helyi óraszámait a szakképesítésekért felelős miniszter által jóváhagyott központi programok alapján határozzuk meg. Az iskola szakmai kínálatát a munkaerő piaci igényeknek megfelelően évente felülvizsgáljuk, szükség esetén a szakmai program módosítását kezdeményezzük a fenntartónál. A szakképesítés megszerzésére az alábbi szakmacsoportokban van lehetőség: -

Könnyűipar szakmacsoport - Ruhaipari technikus - Női szabó - Férfiszabó - Lakástextil-készítő - Bőrdíszműves - Bőrtárgy készítő - Cipőkészítő

-

Nyomdaipar -Nyomdaipari gépmester - Könyvkötő és nyomtatványfeldolgozó

-

Egyéb szolgáltatatás - Gyakorló fodrász - Gyakorló kozmetikus - Fodrász - Kozmetikus

-

Művészet, közművelődés, kommunikáció - Divat és stílustervező - Kiadványszerkesztő

1.3.1. Szakközépiskola kifutó renszerben A szakközépiskolában

9-12. évfolyamon /kifutó rendszerben/ folyó szakmacsoportos

alapozás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai

elméleti

és

gyakorlati

ismereteinek

elsajátítására,

készségek,

képességek

fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Választható szakmacsoportok, tantárgyi rendszer A szakmacsoportos alapozás tantárgyi rendszerét a 10/2003. (IV.28.) OM rendelettel módosított, kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet határozza meg. Abban az esetben, ha a szakmacsoportos alapozó tantárgy különböző részterületeit több szaktanár tanítja, a tanév közben az értékelés külön történik, de félévkor és az év végén a tanuló egy érdemjegyet kap a szerzett osztályzatok alapján. A résztantárgyakat tanító pedagógusok az osztályozó értekezletet megelőzően egyeztetnek, és a végső osztályzatot közösen határozzák meg. Választható szakmacsoportok: - Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport - Egyéb szolgáltatások szakmacsoport - Nyomdaipari szakmacsoport 1.3.2. Szakközépiskola 2013/2014. tanévtől induló rendszerben „A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott számú szakképzési évfolyama van.” „A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.” A szakközépiskola négy középiskolai évfolyamának tanulmányi követelményei: A szakközépiskola a négy közismereti évfolyamán felkészíti a tanulókat a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból a kétszintű érettségi vizsgára, ezzel párhuzamosan felkészít az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő kötelező szakmai érettségi vizsgára. Szakmai érettségi végzettség:

„A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül” (emelt szintű érettség). Ezt régen technikus képzésnek nevezték. Szakmai képzés a 9-12. évfolyamon Az időkeret fennmaradó részében, a közismereti oktatással párhuzamosan, a szakközépiskola 9-12. évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt a szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében is a Kormány adja ki. A szakközépiskola szakképzési évfolyamai A

szakközépiskola

szakképzési

évfolyamain

az

Országos

Képzési

Jegyzékben

meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. 1. Egy évfolyamos szakmai képzés A szakközépiskola 13. (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját az első szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó, szakképesítésre (komplex szakmai vizsgára). 2. Két évfolyamos szakmai képzés A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a 13. és a 14. (első és második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. 3. Szakmai érettségi végzettség megszerzése a 13. (első szakképzési) évfolyamon A két évfolyamos szakmai képzés keretében a 13. (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola 9-12. évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik a felkészítés, ezért a gimnáziumi

érettségivel vagy más ágazati szakközépiskolában szerzett szakmai érettségivel rendelkező tanulók a 13. szakképző évfolyam elvégzése után ágazati szakmai érettségi vizsgát tudnak tenni. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanuló a 13. (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével „munkakör betöltésére képesítő” szakmai érettségi végzettséget szerezhet. 4. Érettségihez kötött szakképesítés megszerzése a 14. (második szakképzési) évfolyamon Ha a gimnáziumi érettségivel vagy más ágazati szakközépiskolában szerzett szakmai érettségivel rendelkező tanuló sikeresen befejezi a 13. (első szakképzési) évfolyamot, akkor – akár „leteszi” a szakmai érettségit, akár nem – a 14. (második szakképzési) évfolyam sikeres befejezése után komplex szakmai vizsgát tehet egy érettségihez kötött ágazati szakképesítés megszerzése érdekében. 1.3.3.Előrehozott szakképzés 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az előrehozott szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) új bekezdése határoz meg az alábbiak szerint: "A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával." Iskolánk a képzést megszervezi tanulóink részére az előrehozott szakképzés formájában az alábbi szakmákban: -

fodrász

-

kézi és gépi hímző

A közismereti tartalmat az 20/2010. (V. 11.) OKM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendeletben kiadott kerettanterv alapján szervezzük. 2011. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendeletben módosított OKJ alapján folytatjuk a szakképzést. A szakmai és vizsgakövetelményeket a 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelettel módosított 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet, valamint a 25/2010(V.14)OKM rendelet tartalmazza.

1.3.4. Duális szakiskola A duális képzés elve, előnyei A duális szakképzés alapvetően az iskolai rendszerű (középfokú) szakképzésben valósul meg. A duális képzés eredete térben a német és osztrák gazdaságban, időben pedig a kora középkori céhes kézművességben kereshető. A szakképző iskolai tanulók képzésének gyakorlati részét ellátják a gazdálkodó szervezetek körébe tartozó cégek, vállalatok, gyárak és egyéni vállalkozók. A szakképzési törvénynek a duális képzésre vonatkozó legfontosabb szabályai A szakképzési törvény a duális képzéssel kapcsolatban számos rendelkezést tartalmaz. A törvény fontos alapelve: - a szakképzés szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni, - a szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni, - a szakképzés szereplői a szakképzési feladatokból eredő kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni. A szintvizsga A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. 2012. szeptember 1-jéig csak olyan szakiskolai tanuló köthetett tanulószerződést, aki eredményes szintvizsgát tett, ezt követően azonban már nem feltétele a szintvizsga a tanulószerződés megkötésének. Másnak azonban igen. Szintvizsgát csak szakiskolai tanulónak kell tennie. A szintvizsga új feladata annak mérése, hogy a tanuló alkalmas-e arra, hogy a tizedik évfolyamtól valós munkafolyamatokban, termelési körülmények között vegyen részt. A szintvizsga a tanuló számára továbbra is kötelező, függetlenül attól, hogy tanulószerződést kíván-e kötni. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe változatlanul

nem számít bele, és a szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara a tanév kezdetét megelőzően pótló, javító szintvizsgát szervez. 1.3.5. Szakiskolai képzés sajátos nevelési igényű tanulók részére A speciális képzésünk célja, hogy a gyógypedagógiai alapfokú nevelőoktató munka eredményeire támaszkodva differenciált segítséget nyújtson mindazoknak, akik a többségi középfokú iskolában fogyatékosságuk miatt együtt haladásra normál pedagógiai módszerek mellett nem lennének képesek. A szakiskolánk a központi idegrendszert ért károsodás következtében eltérő fejlődésű – az érvényben lévő jogszabályok alapján az alapfokon már áthelyezett és az alapfokú iskolát elvégzett – fiatalokat nevelő középfokú nevelési-oktatási intézmény. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, –

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, –

szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

– a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet 1.3.6. HÍD II. program Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányát sikeresen mérsékelő oktatási formaként jelenik meg a közoktatásban a Híd-programok szerinti képzés. A Híd II. programban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli − fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a részszakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A HÍD II. programban a képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó

tanuláshoz;

és

ennek megfelelően

az

egész

tanítási-tanulási

folyamatot

a

szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. Emellett

a közismereti program törekszik a NAT-ban megfogalmazott célok lehetőség szerinti teljesítésre. A HÍD II. program további célja, hogy az integrált vagy hagyományos tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.

1.4. Képzési szintek, a tanulók elméleti és gyakorlati oktatása A szakképzési évfolyamokon a központi programokban valamint a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. Minden közismereti és szakmai elméleti óra megtartására az iskolában kerül sor. Az órák szakos ellátását az iskola pedagógusaival és óraadó tanárok bevonásával biztosítjuk. A gyakorlati oktatást tanműhelyben, gyakorló- és szaktanteremben (a továbbiakban tanműhelyben) szervezi az iskola, illetve együttműködési megállapodás vagy tanuló szerződés alapján gazdálkodó szervezet, vállalkozó. Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a fenntartó gondoskodik, míg a „külső” gyakorlati helyeken a gazdálkodó szervezet. Az iskolai tanműhelyek felszerelése az iskola, minden más esetben a gyakorlati képzés szervezőjének feladata. Szakképzési évfolyamra felvételt, és a szakképesítés megszerzésére meghirdetett szakmák körét a fenntartó jóváhagyásával hirdetjük meg tanévenként. A jelentkezők száma alapján az iskola igazgatója dönt arról, hogy melyik szakmák oktatása indítható, amelyre megtörténhet a beiskolázás. A felvétel feltétele szakmától függően a 8., 10., illetve a 12. évfolyam eredményes befejezése, valamint az érettségi bizonyítvány megléte. A jelentkezőnek igazolnia kell a szakmai egészségügyi alkalmasságát és a gyakorlati oktatás feltételeinek igazolása szükséges a beíratkozáshoz.

1.5. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei, céljai 

A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat.



E cél elérése érdekében a képzés: -

Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást (elméleti és gyakorlati) a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához.

-

Alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó és növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni.

-

Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalására.

-

Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos szakmai önművelés igényét.



Az iskolarendszerű képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációt - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.



A nemzeti köznevelésről szóló és a szakképzési törvény, és végrehajtási rendeleteik alapján, hatályba lépésüknek megfelelő ütemben kell iskolánkban az oktató-képző munka tartalmi és szervezeti átalakítását folytatnunk.



A tanulók és a szülő, a helyi társadalom, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzési szerkezet kialakítására kell törekednünk.



Folyamatosan felül kell vizsgálnunk a megszerezhető szakképesítések körét.



Az iskola oktatási-képzési feltételeinek meg kell felelni a kötelező eszköz-és felszerelés jegyzék előírásainak, valamint a szakképesítések megszervezéséhez szükséges tárgyi normatíváknak.



A szakképzés iskolai programjának tervezésekor meg kell őrizni a szakmai oktatás pozitív iskolai hagyományait, pedagógiai örökségét, a helyi tantervek kidolgozásakor hasznosítani kell a hazai és nemzetközi tapasztalatokat.



Figyelembe kell venni a fejlesztési folyamatok, projektek tapasztalatait



Felkészültnek kell lennünk az állandó változásra (cserélődő szakmakínálat, duális képzés bevezetése).



Az iskolai szakoktatás a szakmai program tartalmi követelményeinek megvalósítását célozza. A tanulók szakmai oktatása-képzése során fő célunk a szakmai és vizsgáztatási követelményeknek való megfelelés, illetve erre történő felkészítés.



A szakképzés fejlesztését célzó hazai és külföldi pályázati források kihasználása, szakmai kapcsolatok fejlesztése.



Az együttműködés tartalmi elemeinek bővítése a régió szakképző iskoláival.

1.6. Előzetes tanulmányok beszámítása Szakképző ill. felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok az előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítése esetén a vonatkozó jogszabályokban és a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott módon beszámíthatóak. A beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani, szakmai vizsga esetén a vizsgára jelentkezéssel egy időben, tantárgyi felmentés esetén az adott szakképzési évfolyam megkezdését követő két héten belül. A kérelem mellé minden esetben csatolni kell a teljesítést igazoló okmány hitelesített másolatát. Nem hiteles másolat esetén az eredeti okmányt be kell mutatni. Egy adott tantárgy beszámítása, illetőleg annak tanulása alóli felmentés nem jelenti automatikusan, hogy a szakmai vizsgán bármely vizsgarészből ezek alapján felmenthető. A tanítási órák egy részének látogatása alóli felmentés nem jelenti automatikusan azt, hogy a tanuló az évközi és az év végi ellenőrzési, beszámolási, vizsgázási kötelezettség teljesítése alól is mentesül.

1.7. A választott kerettanterv feletti óraszám A Köznevelési törvény 26.§ (2) alapján „ A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére az alábbiak szerint alakítottuk ki: - A pedagógiai program a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet gyakorlásra, elmélyítésre, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.

- Adott évfolyamon nem szereplő, de korábban vagy később tanított tantárgy tanítására fordítja a keretet. A helyi tanterv óraterveiben a felhasználás nyomon követhető.

III. Szakmai program bevezető

Recommend Documents