Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája. Pedagógiai program

Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája Pedagógiai program Névváltozás miatt módosítva: 2015. szeptember 1.

Dominó Csaba igazgató

Pedagógiai Program

Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája

Tartalom: Az iskola nevelési programja ................................................................................................................... 4 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. .................................................................................................................................................. 4 1.1.PEDAGÓGIAI ALAPELVEK ÉS ÉRTÉKEK .......................................................................................................... 4 1.2. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI CÉLJAI. ................................................................ 5 1.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................... 6 1.4 A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ........................................................... 11 1.5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................................................................................................................................................................... 12 1.6. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ..................................................... 14 MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ........................................................................................ 14 1.7 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 17

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus,és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............... 21 1.8.1A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .............................................................................................................................................................. 21 1.8.3. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT .......................................................................................................................... 21

2.A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit .............................................................................. 23 2.1. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI......................................... 23 2.2. GÉPÉSZ ÉS ELEKTRONIKA ÁGAZATON ORVOSI ALKALMASSÁGI VIZSGA KÖTELEZŐ. ................................... 25 2.3A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI .......................................................................................... 25 2.4.A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI RENDELKEZÉSEI ................................................................. 26

3.Az iskola helyi tanterve ...................................................................................................................... 26 3.1. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI................................................................................................................................. 26 3.2. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN (A TOVÁBBIAKBAN: NAT) MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI......................................................................................... 27 3.3. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI........................................................................................................................................................ 28 3.4. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE ..................................................................... 28 3.5.A KÖZISMERETI TANTÁRGYAK TANTERVEI ................................................................................................. 28

4. A tanuló tanulmányi munkájának értékelési módja, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............................................................................................................................... 29 4.1. A TANULÓK BESZÁMOLTATÁSÁNAK FORMÁI ............................................................................................. 29 4.2.A TANTÁRGYI TUDÁS ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELVEK ...................................................... 31 4.3.AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA .................................................................................................................................. 31 4.4. A TANTÁRGYI ÉRTÉKELÉSRE VONATKOZÓ KONKRÉT ELVEK ...................................................................... 32 4.5. A TANTÁRGYI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI ............................................................... 33 4.6. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI 34

5. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei.................................................. 35 5.2 A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ............................................................................................................. 35 5.3. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .............................................................................................. 35

6. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................................. 36 6.1.EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ALAPELVEK ......................................................................... 36 6.2. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI FELADATOK ........................................................................ 37 6.3. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK CSELEKVÉSI TERVE ............................................................................................................................................................... 38

2/49

Pedagógiai Program


Cél: Az iskolában a nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik. E program határozza meg az intézményben a nevelési és az oktatási elveket, a tanítandó tananyagot, az értékelési elveket, valamint minden olyan tevékenységet, amelyet a jogszabályok ebben a dokumentumban írnak elő szabályozni. A pedagógiai program olyan alapdokumentum, amely a neveléssel-oktatással kapcsolatos valamennyi tevékenységre kiterjed. Érvényességi kör: Jelen dokumentum érvényes az iskola valamennyi tanárára és diákjára. Érvényességi idő: Minimum 7 tanév, amennyiben a fenntartó az Alapító okiratban foglalt célokat és feladatokat nem változtatja meg.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. Nyilvánosság: A dokumentum a könyvtárban, a vezetőknél, a Szülői Munkaközösség elnökénél és a Diákönkormányzat vezetőjénél, valamint az iskola számítógépes hálózatán és honlapján megtekinthető. Módosítás: Kérheti a fenntartó, az iskola igazgatója, a munkaközösség vezetők, a szülők vagy a diákok, illetve a tanárok nagyobb csoportja, az igazgatóhoz benyújtott írásos kérelemben, aki a következő nevelőtestületi értekezleten beterjeszti a módosítási javaslatot a testületnek, egyidejűleg javaslatot tesz a módosítást elvégző team tagjaira. A pedagógiai programot 4 évenként felül kell vizsgálni. Szülők, diákok, tanárok nagyobb csoportján a létszámuk 20%-át értjük. Legitimáció: A dokumentumot és módosításait a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Elfogadása előtt ki kell kérni a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményét.

3/49

Pedagógiai Program


Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.

1.1.Pedagógiai alapelvek és értékek Iskolánk a következő értékeket szeretné kialakítani a tanulókban, illetve kiemelt figyelmet fordít a következő készségek kialakítására: 

Munka és minőség összhangjának megteremtése.



Kommunikációs készség javítása.



Állampolgári aktivitás kialakítása.



Erkölcsi alapok megszilárdítása.



Pályaválasztási érettség kialakítása.



Pályaérettség kialakítása.



Testi-lelki egészség.



Alkotóképesség növelése.



Hon-és népismeret.



Környezeti nevelés.



Információ és kommunikációs kultúra fejlesztése.



Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra.



Tanulás.



Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.



Egészségfejlesztés.



Fogyasztóvédelem.



Közlekedésre nevelés.



Bűnmegelőzés



Áldozattá válás elkerülésének technikái.



Erőszakmentes konfliktuskezelés technikája.

4/49

Pedagógiai Program

1.2.


Nevelő-oktató munka általános pedagógiai céljai.

Az iskola Alapító okirata az alaptevékenységünket az alábbiakban foglalja össze. az intézményben "Általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint munkába állásra, a szakképzési évfolyamon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik." Érték

Cél

Feladat

Eszköz/eljárás

Munka és minőség

Következetes nevelőmunkával el kívánjuk érni, hogy a tanulók már az iskolában, majd azt követően is a munkát tartsák a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának. Ismerjék fel, hogy a minőség az élet általános jellemzője és értéke. Fogadják el, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények jelentik a társadalommal szembeni elvárások alapját.

Feladatunk minden tanórai és órán kívüli tevékenységben az igényességre való ösztönzés. A feladat választásoknál, főleg a gyakorlati képzésben, építeni kell a tanulói aktivitásra.

Erkölcsi elismerésben kell részesíteni minden kiemelkedő teljesítményt. A tanári munka minőségével is folyamatosan példát kell mutatni.

Kommunikációs készség

Az emberi és szakmai együttműködés nem valósítható meg nyelvi és más kommunikációs készségek nélkül. Ezért célunk az anyanyelvi, az idegen nyelvi és szimbolikus nyelvi kultúra értékeinek közvetítése. A nyelvi kommunikáció mellett biztosítjuk a formalizált nyelvek elsajátítását, a technikai kommunikációs készség kialakítása érdekében.

Elsajátíttatjuk és megköveteljük a szép magyar beszédet és a szakmai nyelvet.

Biztosítjuk a könyvtárhasználatot a média elemekkel együtt. Biztosítjuk az Internet hozzáférést a tanulók számára. A szociális kommunikáció kialakítását helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlatokkal segítjük, tanítási órákon és azon kívül is.

Állampolgári aktivitás Célunk az iskolai

Segítjük a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását is. A diákönkormányzat és Minden szaktanár 5/49

Pedagógiai Program kialakítása

Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája közélet feltételeinek biztosítása és formálása annak érdekében, hogy erre támaszkodva a tanulók szívesen vállalják állampolgári jogaik gyakorlását és felkészülhessenek döntéseik vállalására.

más diákszervezetek munkájának segítésével kívánjuk ezt a célt megvalósítani. Ezt segíti az állampolgári ismeretek életszerű tanítása a tanórákon.

feladata, hogy órán kívüli munkájával és személyes példamutatásával ösztönözze az iskolai közösségi élet fejlődését, mert ez a közösségi élet az állampolgári aktivitás alapja.

Ezeket és a NAT követelményeit figyelembe véve a tantestület az iskola nevelési-oktatási célját az alábbiakban foglalja össze.

Az intézmény alapfeladatának a szakirányú továbbtanulásra való felkészítést és szilárd szakmai alapismeretek elsajátíttatását tekinti.

Célunk olyan szakemberek kibocsátása, akik megfelelnek a munkaerőpiac időszerű követelményeinek. Önképzésre, továbbképzésre és átképzésre alkalmasak, vállalkozói környezetben is megállják a helyüket. E cél megvalósítása érdekében a pályaorientációra külön hangsúlyt fektetünk, az osztályfőnöki és a szakmai alapozó tantárgyakba integrált felkészítéssel, valamint a felsőoktatási intézmények által iskolánkban tartott bemutatók szervezésével. A 11. és 12. évfolyamon az intézményi kiemelt célnak megfelelően a szakmai irányítottságú továbbtanuláshoz szükséges tárgyakból az érettségi vizsga követelményrendszerének elsajátíttatása a cél, a szaktárgyak kiemelt oktatása mellett. A nem szakirányban továbbtanulók számára kiscsoportos emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítést szervezünk. Az iskola alapfeladatának tekinti az oktatás mellett a nevelést is, hiszen e két tevékenység nem választható szét. A követelmények teljesítése csak következetes felkészítő munka eredménye lehet. A munkával való nevelés pedig személyes példamutatáson kell, hogy alapuljon.

1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a fejlődő társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték–cél–feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani.

6/49

Pedagógiai Program


Érték

Cél

Feladat

Eszköz/Eljárás

Erkölcsi alapok

Fogadják el a tanulók, hogy van az emberi együttélésnek általános követelmény- és szabályrendszere. Ez az erkölcs. A szakember személyiségének legfontosabb alkotóeleme. Erre, mint alapra támaszkodik az általános műveltség. Csak ezek birtokában rendelkezhet a szakember teljesítő képes szaktudással. Meg kell tanítanunk a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepét. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és gyakorlati értelmezése.

A tanárok minősítési- és követelmény-rendszerét is erkölcsi és szakmai alapon állítottuk össze. Figyelembe vettük, hogy a szakmaiság nem valósul meg erkölcsi alapok nélkül.

Alapvetőnek és elsődlegesnek tekintjük a személyes példamutatást. A tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartásával mérsékeljük az információs nyomást, és szűrjük a felhívásokat.

A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a belső szabályokat ugyanilyen alapon határoztuk meg.

Rá kell mutatnunk a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségé-re.

7/49

Pedagógiai Program

Pályaválasztási érettség

Pályaérettség

Alkotóképesség

Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája A tanulók a 10. évfolyam végéig ismerjék meg, hogy a pályaválasztásban a saját személyiségük a döntő. Tanulják meg, hogy a munkával és az élettel való elégedettség attól függ, hogy milyen mértékben talált rá az egyén érdeklődési körének, képességeinek, személyiség jellemzőinek és értékítéleteinek hasznosítására.

A multipotenciális pályaalkalmasságból az orientációs és az osztályfőnöki órák önismereti foglalkozásaira támaszkodva feltárjuk a személyes alkalmasságot.

A szükséges mértékben és esetekben tanácsadással és ügyintézési támogatással segítjük az előzetes választás tudatos és megalapozott módosítását.

A szakmai évfolyam végéig tegyék magukévá a tanulók azt az elvet, hogy a pályaválasztás nem egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlődés fogalmával és tevékenységi körével kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az önképzésre, továbbképzésre és szükség esetén átképzésre kész szakember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az információs készség, a döntési képesség és a realitás orientáció elérését a tanulmányok végéig.

A pályaorientációs és az osztályfőnöki munkával felkészítjük a tanulókat a munkaerőpiacon való helytállásra.

Alapos pályaismeret nyújtása mellett munkaerő-piaci ismeretek és technikák tanításával biztosítjuk a pályaérettség megszerzését. Ezt részben osztályfőnöki munkával, részben pedig a járulékos órakeret terhére biztosított, számítógéppel támogatott tanácsadással segítjük.

Az eredmény érdekében Az egyes tantárgyak

Ösztönözzük a

8/49

Pedagógiai Program

Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája való tervszerű és kitartó munka vonzóvá tétele is fontos nevelési cél. El kívánjuk érni, hogy a tanulás is alkotó jellegű, és ne reproduktív legyen. Fejlesztjük a tanulók problémamegoldó képességét. Fokozzuk az absztrakciós képességet. Növeljük az alkotómunka iránti vágyat és a jogos elismerés iránti reális igényt.

oktatása magában foglalja a tárgy sajátos tanulási módszereinek megtanítását is. Az elméleti és a gyakorlati képzésben fokozzuk a problémaorientált projectek arányát.

tanulmányi és alkotóversenyeken való részvételt. Támogatjuk a részvételt vállaló tanulókat. Teret biztosítunk az egyéni törekvéseknek és példaként kezeljük az eredményes eseteket és személyeket.

9/49

Pedagógiai Program

Tanulás

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása

Annak tudatosítása, hogy az életpálya során többször kell pályamódosítást tervezni. Átfogó kép nyújtása a munka világáról.

A tanárok ismerjék meg a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit. Vegyék figyelembe az életkori sajátosságokat. Törekedjenek a gondolkodási képességek fejlesztésére.

Könyvtárhasználat megtanítása, elektronikus eszközök bevonása a tanulásba, önálló feladatok kitűzése, számonkérése, elemzése.

Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése.

Olyan feltételek tevékenységek biztosítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók különböző helyzetekben kipróbálhassák magukat

Megfelelően képzett humánerő forrás biztosítása.

Szociális motívumrendszer kialakítása a tanulókban.

A rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelése.

Szakmai orientáció keretében a különböző munkák tevőleges megismertetése az erre a célra létesített laboratóriumunk kihasználásával.

Társadalmi, állampolgári kompetenciák felismertetése.

Áldozattá válás elkerülésének technikái

A veszélyhelyzetek felismertetése Különböző technikák megismertetése ezek elkerülésére. Konfliktuskezelés erőszakmentesen. Menekülési utak felismerése különböző helyzetekben. Az emberi méltóság tisztelete.

Tanulás-módszertani órák tartása az osztályfőnöki órák keretében.

Annak elfogadtatása, hogy minden ember egyenlő. Emellett olyan józan ítélőképesség kialakítása, amellyel a veszélyhelyzetek és a veszélyes egyének felismerhetőek, és elkerülhetőek.

A Rendőrség dolgozóinak bevonásával osztályfőnöki órák tartása az eddig megszokott, több éves gyakorlat szerint.

Jogorvoslás lehetőségeinek megismertetése

10/49

Pedagógiai Program


1.4 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Érték

Cél

Feladat

Eszköz/Eljárás

Egészségfejlesztés

Az egészség, mint érték elfogadása, egészségvédelem megelőzéssel, ezen igény kialakítása.

Az egészségvédelmi program megvalósítása.

Az egészségvédelmi program tanórán és azon kívüli tevékenységet feltételez. Az órarendi kereteken kívül a prevenciós tevékenység folytatása egészségvédelmi napok, kirándulások és külső előadók bevonásával.

Testi - lelki egészség

Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és társas közérzet alapja a személyiség működésének alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlődés alapja is. Fogadják el az életmód tudatos meghatározásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a szépség és a művészet iránt.

A mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása és az erre való ösztönzés tervezési és napi munkafeladat.

Támogatjuk a sportegyesületekben való szereplést. Támogatjuk az iskolai versenyek öntevékeny szervezését és a kirándulásokat.

Véradás

Hosszútávon kialakítani a tanulókban a véradással kapcsolatos felelősséget

Tájékoztatás, szervezés

Együttműködés a Magyar Vöröskereszttel és a helyi osztályfőnöki munkaközösséggel

A tanulók motiváltságának a növelése

11/49

Pedagógiai Program


1.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a NAT közös követelményrendszerén alapulnak. A feladatrendszer teljesítése természetesen érvényes a Kerettanterv által nem szabályozott évfolyamokra is. A feladatok teljesítése minden pedagógus kötelessége, koordinálása az osztályfőnökök hatáskörébe tartozik. Ez feladatként meg is jelenik a munkaköri leírásokban. A feladat ellátásban az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége kiemelt jelentőségű, mert az osztályfőnökök külső segítőjeként is részt vesz a munkában, továbbá pályázatok írásával és a külső előadókkal való kapcsolattartással segíti a célok teljesítését. Kiemelt főbb fejlesztési területek: - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, - az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, - a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, - a bűnmegelőzés, - a drogprevenció, - az erkölcsi ismeretek, - fogyasztóvédelmi nevelés.

Fejlesztendő terület

Hon-és népismeret

Környezeti nevelés

Információ és kommunikációs kultúra

Cél A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A környezet védelem segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a környezettel. A kommunikációs kultúra és az önálló véleménynyilvánítás képességének fejlesztése. Az információ szelektálási képesség

Feladat Külföldi cserekapcsolatok ápolása.

Eszköz/eljárás Tanuló és tanárcsere.

Socrates programban Pályázatírás, való együttműködés csoportos külföldi partnerekkel. környezetvédelmi munka. Képességfejlesztés, a Tanulók DÖK aktív bevonása továbbképzése iskolai a tanulókat érintő és iskolán kívüli döntések fórumokon. előkészítésébe. Önismereti csoportok Internet használati működtetése képzés. Csoportos 12/49

Pedagógiai Program


kialakítása Testi-lelki egészség

Empátia készség fokozása.

Európai azonosságtudategyetemes kultúra

A tanulók tudjanak élni az EU adta lehetőségekkel, ismerjék azokat. Ugyanakkor nemzeti öntudatuk, hovatartozásuk érzése kialakuljon. Az Európán kívüli kultúrák elfogadása.

Erőszakmentes konfliktuskezelés technikája

Fogyasztóvédelem

továbbképzés tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatással Beteg, sérült, Egészségvédelmi fogyatékos napok tartása, külső embertársak iránti előadók bevonásával elfogadó és drog és AIDS segítőkész magatartás prevenció. Iskolán kialakítása. kívüli akciókon való részvétel támogatása.

Az EU kialakulásának történetét, alkotmányát, intézményrendszerét megismertetni a tanulókkal. Az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek megismertetése a diákokkal. Konfliktushelyzetek Szemléletformálás, felismerése. erőszak ellenes Önismeret fejlesztése. magatartás értékként Konfliktuskezelési való elfogadása, technikák elsajátítása. különbség tétel az Az emberi méltóság egyes magtartások tisztelete. megítélése között, a jogszerűség követése, jogszerű utak megtalálásának módozatai. Öntudatos, másokat is Fogalomtisztázás, tisztelő, a fogyasztói jogszabályi háttér értékeket ismerő és megismertetése, elismerő jogorvoslati állampolgárok lehetőségek. nevelése. Megfelelő fogyasztói magatartás kialakítása.

Versenyeken való részvétel, külföldi tanulmányutak szervezése, iskolai cserekapcsolatok ápolása, a diákok bevonása ebbe.

Önismereti csoportfoglalkozások tartása. Játékos szituáció elemzés. Mesterséges konfliktushelyzetek megoldása.

Osztályfőnöki órák kereteiben feldolgozandó téma. Próbavásárlások kiscsoport kereteiben, osztálykirándulások alkalmával. Tudatformálás, ajándékozási, étkezési és öltözködési szokások feltérképezésével.

13/49

Pedagógiai Program

Közlekedésre nevelés

Bűnmegelőzés


A közlekedési szabályok ismerete, önmagunk és más testi épségének védelme.

A közlekedési táblák megismertetése gyalogosoknak és kerékpárosoknak. Alapvető közlekedési morál kialakítása.

Közlekedési szabályok betartása és betartatása osztálykirándulások alkalmával, kerékpártúrán, közös közlekedések alkalmával. Versenyeken való részvétel, versenyek szervezése. Jogosítvány megszerzésének erkölcsi támogatása. Öntudatos, Prevenció keretében a SZMSZ, Házirend jogszabályokat ismerő, bűnös magatartás betartatása, hivatalos tisztelő és betartó fogalmának iskolai iratokon a állampolgárok tisztázása. jogszabályi nevelése. Jogszabályok hivatkozások ismertetése, feltűntetése. értelmezése. Együttműködés a Bűnüldözés Rendőrséggel. szerepének tisztázása, Következetes bűntető eljárások és jogalkalmazás a azok diákokat érintő következményeinek kérdésekben az ismertetése. iskolai életen belül.

1.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.6.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, 14/49

Pedagógiai Program


d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. s)A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. („Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógusszakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.”)

15/49

Pedagógiai Program


1.6.2. Gyakorlati oktatók sajátos feladatai: 

A tantárgy felosztás alapján ellátja az oktatási feladatokat.



Ennek érdekében részletes foglalkoztatási tervet készít minden általa oktatott gyakorlathoz.



Az egyes oktatandó témákhoz konkrét gyakorlati feladatokat választ.



Minden egyéni foglalkoztatási tervébe felvett feladathoz mintadarabot készít. Megtervezi ennek anyagigényét és eszköz szükségletét.



Ezt a foglalkoztatási tervet (tanmenet) az adott tanévben megjelölt határidőig átadja a munkaközösség vezetőnek és a gyakorlati oktatásvezetőnek is.



Minden foglalkozást az oktatási feladat sajátosságainak megfelelő módszerekkel tart meg.



Minden gyakorlatot megfelelő tartalmú és időtartamú bevezető foglalkozással kezd, és összefoglaló-értékelő szakasszal zár le.



A tanulók munkanaplóját hetente ellenőrzi. Hiányok, hibák esetén a segítő megjegyzéseket a munkanaplóba alkalmanként bejegyzi.



A rendelkezésére bocsátott eszközök használata karbantartása és tárolása során a gazda gondosságával és anyagi felelősségének tudatában jár el.



A munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat megismeri, betartja és betartatja.



Elvégzi a tanulók rendszeres, tanév eleji és csoportváltás-kori, munkavédelmi és tűzrendészeti oktatását. Erről a rendszeresített formában naplót vezet.



A munkahelyi vezetőtől kapott feladatokat lelkiismeretesen és szakszerűen határidőre teljesíti.



A tanulók munkáját a Pedagógiai Program szerinti értékeli.



A rendszeresített dokumentumokat naprakészen vezeti.



Tevékeny részt vállal a munkaközösségi munkaterv kidolgozásában és annak megvalósításában.



A szakterületéhez kapcsolódó tantárgyak elméleti óráit a hatékony együttműködés érdekében látogatja, és rendszeresen tapasztalatot cserél az elméleti oktatást végző tanárral.

1.6.3. Az osztályfőnöki munka tartalma 

Elsősorban az osztályfőnökök közvetítik a diákok számára az iskolai elvárásokat, a normákat, emellett az osztályfőnök képes figyelni minden egyes diákra, ő tudja az egész iskolai létet humanizálni, elsősorban az ő tevékenysége által válhatnak a tanítási intézmények a szocializáció tudatos színtereivé.



Az osztályfőnök elsősorban az osztályban lezajló folyamatok irányításával, a csoportnorma, csoportmorál, a csoportfolyamatok irányításával érhet el jelentős eredményeket. Ugyanakkor az egyéni életpálya-építésre, az egyéni haladásra, a differenciált foglalkozásra helyeződtek át a pedagógia hangsúlyai. 16/49

Pedagógiai Program




Egy kamasznak-serdülőnek sokkal több érzelmi, intellektuális, testi, morális problémája és kérdése van, mint amennyit az ember felnőttként el tud képzelni. Támaszra, segítségre szorul, olyan emberek figyelmére, akikkel naponta találkozik, együtt van. Mind a kisebbeknek, mind a nagyobbaknak nagy szükségük van az iskolai életben a biztonságra, a rendre, az áttekinthetőségre, ezt pedig az osztályfőnök tudja közvetíteni számukra.



Egy 14-18 éves gyerek azt ismeri meg a világból, amit megmutatnak neki. Annyi mindent lát, annyi mindent tapasztal, az lesz a horizontja, amit a felnőttektől kap. A felnőtt társadalom senkire át nem hárítható felelőssége, hogy ez a horizont elég tágas legyen, hogy ebben az életkorban morális, érzelmi, intellektuális értelemben egyaránt kellően felvértezze. Az osztályfőnöki tevékenység, az osztályfőnöki óra, kirándulás, tábor, erdei iskola, múzeumlátogatás, közös munkavégzés és a többi mind-mind ezt szolgálhatnák.

1.6.4. Az osztályfőnök feladatai 

Elkészíti az éves osztályfőnöki tantervet, és meg is valósítja azt.



Végzi az adott osztállyal kapcsolatos adminisztrációt.



Kapcsolatot tart a szülőkkel.



Kapcsolatot tart a védőnővel, ifjúságvédelmi felelőssel.



Nyomon követi az osztályába járó diákok testi, szellemi fejlődését.



Igazolja a hiányzásokat.



Szükség esetén segítséget kér a nevelést segítő intézményektől.



Fogadóórákat és szülői értekezleteket tart.



Év végén jelentést készít az éves munkáról.



Kérésre beszámol munkájáról és osztályáról a nevelőtestületnek.



Kapcsolatot tart a többi munkaközösséggel.



Kijelöli a heteseket, csoportfelügyelőket, és a szaktanárokkal egyeztetve elvégzi a csoportbontásba sorolást minden tárgyból.



A nevelőtestület tagjaival együtt betartatja osztályával a Házirendet.

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 

Ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása.



A vele való állandó konzultáció.



Osztályfőnöki egyéni beszélgetések.

17/49

Pedagógiai Program




Családdal való kapcsolattartás.



Szakemberrel való konzultációs lehetőség kihasználása.



Az ifjúságvédő szervekkel szociális szervekkel való kapcsolattartás.



Osztályfőnökök és tantestületi érdeklődő tagok állandó továbbképzése ebben a témában.



DÖK bevonása a munkába.



Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése.

1.7.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek  Folyamatos tanári megfigyelés alapján tanórai munkában valósul meg.  Járulékos órák terhére szervezett szakkörökben, diákkörökben, fakultációs órákban történik.  Tanulmányi verseny előtti időre koncentrálva a tanítási időn kívüli órákban folyamatos felkészítés folyik.  A második idegen nyelv tanulása fakultáció keretén belül lehetséges.  A 2004/2005. tanévtől angol két tanítási nyelvű informatika szakmacsoportos osztály is indul.  Sport területén az egyesületekkel való együttműködésben valósul meg a tehetségek kibontakoztatása.  Az iskolában működő "Oktatásfejlesztő Széchenyi Alapítvány" támogatja a tehetséges tanulókat (nyelvtanulás, sport, stb.).  A tehetséges tanulók számára az iskola évenként szavalóversenyt és műveltségi vetélkedőt szervez.  Minden lehetséges tanulmányi versenyre benevezünk és megszervezzük a helyi fordulókat - OKTV, OSZTV, OMTV, Arany Dániel matematika verseny, megyei tanulmányi versenyek, Irinyi kémia verseny és számos történelmi és műveltségi vetélkedő az aktuális érdeklődés függvényében. A versenyek részletes leírását az adott tanév munkaterve tartalmazza.

1.7.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tanulók magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a feladatokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a GYIV felelősnek és az osztályfőnöknek a feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni kell az illetékeseknek (osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, igazgatóhelyettes, igazgató és a gyermekvédelmi szolgálat). Ezt követően meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulnia. Nagyon fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Néha előfordul, hogy a szülővel szemben kell a gyermek érdekeit 18/49

Pedagógiai Program


védeni, jogait képviselni. Ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele. Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között első helyen kell megemlíteni a gyermek személyiségének a megismerését. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez. A kollégiumokkal való együttműködésben különös figyelmet szentelünk ennek a feladatnak. Az oktatást segítő pedagógus munkaköri leírása részletesen tartalmazza a tennivalókat. Köteles foglalkozni a rendőrségi vagy bírósági ügyben érintett tanulók problémáival. Ideértve a bíróság visszajelzési kötelezettségének hiányából adódó felderítetlen ügyeket is. A prevenciós tevékenységek keretein belül folyamatosan hívunk vendégelőadókat az AIDS megelőzésére, a drog és dohányzás káros hatásainak megismertetésére. Minden felhasználható videó anyagot beszereztünk az osztályfőnököknek. Ezekhez a diákok önállóan is hozzáférhetnek a könyvtárban. A tanárok számára továbbképzést szerveztünk a drogot fogyasztók felismerésére. Állandó kapcsolatban állunk a rendőrség bűnmegelőzési csoportjával. Ők a tanulókat évenként továbbképzik az áldozattá válás elkerülésének témakörében.

1.7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Önismereti és kommunikációs tréning órakereten belül és kívül. Tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozáson belül. Differenciált képességfejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése. Társasági életben való jártasság kialakítása (diákönkormányzat által szervezett szabadidős programok ) Könyvtári szabadidős programok. Osztályonkénti és egyéni színházlátogatásokat szervezünk.

2.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv • Minden 9-es osztályban tartunk az újjáélesztéssel és elsősegélynyújtással kapcsolatos elméleti és gyakorlati képzést az iskolai egészségügyi szolgálat segítségével. Az ismeretek évenként az osztályfőnöki órákon elmélyítjük. •

Életmentő pontokat működtetünk. automata defibrillátorok elhelyezésével.

• Támogatjuk a KRESZ tanfolyamokon belül az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítását.

1.7.5. A drog és bűnmegelőzési programok Iskolánk, számára nem ismeretlen dolog a drog-prevenció fogalma, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenység, hiszen néhány éve folyik már ilyen jellegű program nálunk. 19/49

Pedagógiai Program


Mivel a diákság köre nem állandó, minden évben újabb 14 éves korosztály kerül iskolánkba, így az egészségnevelő programnak ezt a részét is újra és újra meg kell újítani, folytatni kell. Drogstratégiánkat igyekeztünk a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott kritériumok alapján kialakítani, s azt az iskola komplex nevelési rendszerébe beépíteni. A Nemzeti Stratégiai célkitűzéseit a következőképpen építjük be iskolai drogstratégiánkba: Ahhoz, hogy diákjaink képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására, a megelőzési programok szervezésére kell nagy hangsúlyt fektetnünk. Az iskolai drogstratégiának az elsődleges prevencióra, a drogmentesek megóvására kell épülni. Ez a stratégia csak akkor lesz hatékony, ha a diákokban ki tudjuk alakítani a nemet mondás képességét. Tudjuk azonban azt is, hogy a 14-18 éves korosztály számára a legtöbb esetben nem az a követendő, amit a felnőttek mondnak, ezért úgy gondoljuk, hogy a pedagógusaink által vezetett foglalkozások mellett kiemelt szerepet kap a kortárssegítők munkája is. A prevenciós munka nem korlátozódhat csak a az iskola színterére, hiszen a gyerek magatartásbeli változásának tanulmányi eredménye romlásának okai legtöbbször nem az iskolában, hanem a családban keresendők. Ennek felderítése is komoly feladat, amely nem nélkülözheti az empátiát, valamint a megértés és elfogadás kinyilvánítását. Emellett a szülőkkel is egy olyan jellegű kapcsolatot kell kialakítani, amelynek során ők is bekapcsolódhatnak megelőzési programunkba. Amennyiben mégis felmerül a drogfogyasztás ténye, a másodlagos prevenció keretében segítséget nyújtunk az arra rászorulóknak, tanácsot adunk, melyik szakszolgálathoz fordulhatnak segítségért. A szakszolgálatok munkatársait ezen kívül az elsődleges prevenció munkájába is bevonjuk. Iskolai drogstratégiánk segítő kapcsolatai:

• Iskolán belüli: az iskola vezetése, az iskolaorvos, az ifjúságvédelmi felelős, a védőnő, az osztályfőnökök, a szaktanárok, kortárs segítők, diákönkormányzat. •

Iskolán kívüli

a szülők, a család, Rév Szolgálat, a Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei.

20/49

Pedagógiai Program


A bűnmegelőzésben segítségünkre van a Városi Rendőrkapitányság, akiknek szakemberei évek óta minden osztályban évente egy-két alkalommal előadást tartanak az áldozattá válás elkerüléséről és a legelterjedtebb ifjúsági bűnözés következményeiről.

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus,és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1.8.1A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje • A tanulók szervezett véleménynyilvánítási formái a diákönkormányzat kereteiben biztosítottak. • Közvetlen véleménynyilvánítási lehetőség a tanárok személyéről az Albacomp Alapítvány évenkénti jutalmának odaítélése és a minőségbiztosítási tevékenység során kitöltött kérdőívek. • A tanulók rendszeres tájékoztatása: igazgatói fórumon, diákvezető tanáron, diákvezetőkön, a szaktanárokon és az osztályfőnökön keresztül történik. A tájékoztatáshoz igénybe vehető az igazgatói hirdetőtábla, az iskolarádió és az iskolai számítógépes hálózat is.

1.8.2. A szülő, a tanuló az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái • Az iskola tanulói ugyanazon fenntartó által működtetett kollégiumokban nyerhetnek elhelyezést. Az iskola és a kollégium iskolánkban járó tanulóit nevelő tanárai rendszeres kapcsolatban vannak. Ennek keretében •

a kollégium tanárai folyamatosan követik a tanulók eredményeit,

•

az iskola ennek érdekében biztosítja az iskolai dokumentumok elérését,

• a kollégium a szükséges esetekben tájékoztatja az iskolát a tanulóval kapcsolatos eseményekről és körülmények megváltozásáról, •

a két intézmény szükséges mértékben egyezteti éves munkatervét,

• az iskola és a kollégium tájékoztatja a szülőket a két intézmény feladatairól és vállalt kötelezettségeiről.

1.8.3. Közösségi szolgálat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6.§ (4) bekezdésének értelmében 2016. január 1-jétől az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Iskolánk a közösségi szolgálattal igyekszik a diákok látókörét bővíteni, szocális 21/49

Pedagógiai Program


kérdésekben érzékenyíteni, empatikus készségét, kapcsolatok kialakításának képességét fejleszteni. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. Az iskolai közösségi szolgálat olyan fogadó szervezeteknél végezhető, amelyekkel az iskola együttműködési megállapodást kötött. Egyéb fogadó szervezetnél végzett közösségi szolgálatról az iskolai koordinátorral előzetesen kell egyeztetni. Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése lehetséges magánszemélynél is. Ebben az esetben szintén előzetes egyeztetés szükséges az iskolai koordinátorral, s ilyenkor az iskola működik fogadó intézményként. A magánszemélynek pedig befogadói nyilatkozattal (számú melléklet) kell alátámasztani a teljesített órák számát. Az iskola is szervezhet olyan tevékenységet, amely alkalmas közösségi szolgálat teljesítésére. A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi területen minden esetben mentort kell biztosítania. A közösségi szolgálat helyszínén a tevékenység alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. (A teljesítésbe a tanítási napokon legfeljebb 2 óra, egyéb napokon legfeljebb 3 óra számítható be.) A helyszínre utazás és a hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása a) A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért. Gondoskodik arról, hogy az intézményben folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. Az intézményvezető jelöli ki a közösségi szolgálat iskolai koordinátorát, valamint megbízza az érintett osztályok osztályfőnökeit, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére végezzék el a közösségi szolgálat egyes koordinációs és adminisztratív feladatait. b) Az iskolai koordinátor a tanulókkal igényeit figyelembe véve felméri, milyen helyi állami, társadalmi és civil szervezetek lehetnek partnerei az iskolának a közösségi szolgálat megszervezésében. Ezekkel a szervezetekkel (fogadó helyekkel) kapcsolatot tart, az együttműködés mibenlétét írásban dokumentálja. Az iskolai koordinátor az intézményen belül is szervezhet olyan tevékenységet, amely alkalmas a közösségi szolgálat teljesítésére. A koordinátor felelős a tanulók felkészítéséért, a pedagógiai feldolgozásért, a dokumentáció előkészítéséért, a tevékenységek elismeréséért. Az ötven órán belül legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart vagy szervez. Segíti az osztályfőnököket a közösségi szolgálattal kapcsolatos feladataik ellátásában. c) Az osztályfőnök megosztja a tanulókkal a közösségi szolgálattal kapcsolatos információkat, tájékoztatja a szülőket. Nyilvántartja a közösségi szolgálattal összefüggő tevékenységet a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban (naplóban, a bizonyítványban

22/49

Pedagógiai Program


és a törzslapon). Részt vesz a tanulók felkészítésében, a közösségi szolgálat során szerzett tapasztalatok feldolgozásában. A közösségi szolgálat dokumentálása a) A tanuló a közösségi szolgálat során naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A naplóban az osztályfőnök vagy az iskolai koordinátor aláírásával igazolja a teljesítés tényét. Az igazgató a naplóban minden tanév végén hitelesíti aláírásával az elvégzett közösségi szolgálatot. A naplót a tanuló köteles megőrizni az érettségi vizsga befejezéséig. b) A tanuló a tanév kezdetén jelentkezési lapot tölt ki, melyhez a szülő egyetértő nyilatkozata kapcsolódik. A jelentkezési lapokat az adott tanév végéig az osztályfőnök őrzi. (1. számú melléklet) c) Az osztálynaplóba az osztályfőnök havonta bejegyzi, melyik tanuló hány órát teljesített. A törzslapra és a bizonyítványba tanév végén (augusztus 31-ig) jegyzi be a teljesített órák számát. (2. számú melléklet) d) Abban az esetben, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik, az iskola közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. (3. számú melléklet) e) A közösségi szolgálat elvégzése a szakközépiskolai bizonyítványban rögzítésre kerül. Amennyiben a tanuló szakközépiskolai bizonyítványában nem szerepel az 50 órás közösségi szolgálat igazolása, a tanuló számára nem adható ki az érettségi bizonyítvány.

2.A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit 2.1. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai (20/2012. EMMI rendelt 64. § szerint) (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2)

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 23/49

Pedagógiai Program


a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget c) a jogszabályokban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot jelöl ki az iskola   

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelésioktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. 24/49

Pedagógiai Program




A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, témaköreit az iskola pedagógiai programjának melléklete tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes Kormányhivatal bízza meg. Osztályozó-és javító vizsgát az iskola minden évben augusztus végén szervez. Amennyiben a tanulónak a továbbhaladásához ezek valamelyikének letétele szükséges, erről legkésőbb a tanévzáró ünnepély után, a bizonyítványosztáskor értesül. Az osztályozó-és javító vizsga időpontját az osztályfőnök közli ugyanekkor, de a nyári szünet ideje alatt az iskola ajtajára kifüggesztve és az iskola honlapján is olvasható az időpont.

 



Előrehozott osztályozó vizsgát minden tanév májusában szervezünk, ennek időpontját az éves munkaterv tartalmazza.



A tanuló, amennyiben a tanév folyamán előrehozott érettségi vizsga miatt osztályozó vizsgát szeretne tenni, köteles az igazgatónak kérvény formájában jelezni.



Különbözeti vizsgát osztályváltáskor, vagy más iskolából történő átvételkor írhat elő az igazgató, egyben közli a vizsga időpontját és a felelős tanár nevét.



Az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályokban a 11. évfolyam végén szintfelmérő vizsgát szervezünk angol nyelvből, ill. angol nyelven történelemből és informatikából.

2.2. Alkalmassági vizsga Gépész és elektronika ágazaton orvosi alkalmassági vizsga kötelező. Ezt a KLIK által működtetett intézményekben a védőnői és orvosi hálózat koordinálja. Beiratkozáskor az alkalmassági igazolást a diáknak magával kell hoznia. Csak foglalkozási alkalmassági vizsgálatra jogosult orvos igazolását fogadjuk el.

2.3 A szóbeli felvételi vizsga követelményei Az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályokban angol vagy más az általános iskolában tanult nyelvből tartunk. A vizsgán a tanulók várhatóan, túlnyomórészt az A1 vagy A2 KER szinten a következő témákból interjú kérdésekre válaszolnak és képleírást adnak. A felvételiző tanulók többsége átlagban 4 évig már tanult angolt az általános iskolában. •

Család és barátok

•

Környezetünk, lakóhely, szoba berendezése

•

Állatok, növények, a természet

•

Személyes bemutatkozás, külső és belső tulajdonságok

•

Iskola, tanulás, tantárgyak

•

Életmód, egészség, sport , a szabadidő eltöltése

•

Napirend hétköznap és hétvégén 25/49

Pedagógiai Program


•

Közlekedés, utazás

•

Technikai eszközök, vívmányok a hétköznapi életben

•

A fentebb jelzett szinteken/A1-A2/ elvárható nyelvtani szerkezetek angolból: Present simple and continuous imperative Basic modals in basic meanings: can, must, have to, could Past simple and continuous Future: will and going to Present perfect Comparision of adjectives Simple time clauses

2.4. A felvétel és az átvétel helyi szabályai rendelkezései •

A 9. osztályra a tanulók felvétele a jogszabályokban megfelelő ütemezéssel történik.

• Írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát az iskola csak az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályba jelentkezők számára ír elő. Itt a központi magyar és matematika feladatsorokat kell megoldani, a tanuló által választott valamely intézményben. A szóbeli feladatok tartalmát pedig e dokumentum 2.3. pontja tartalmazza. • A szakképző évfolyamokra a felvétel feltétele a befejezett középiskolai tanulmány, ill. az előírt alkalmassági vizsgálaton való megfelelés. A jelentkezés augusztus 20-ig folyamatosan történik. • Átvételről a szülő írásbeli kérelmére a vezetőség javaslatának kikérésével az igazgató dönt. Egyben előírja a szükséges különbözeti vizsga tananyagát és idejét.

3.Az iskola helyi tanterve 3.1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek és tanulmányi segédletek alkalmazása csak az érintett munkaközösségek véleményeinek kikérésével lehetséges. A munkaközösségek figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. Alapelvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával.

26/49

Pedagógiai Program


A tankönyvet és tanulmányi segédletet, valamint tankönyvcsaládot a felmenő rendszeren belül nem szabad váltani, kivéve, ha az addig alkalmazott könyvet már nem adják ki. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a tankönyv árát is. Azonos körülmények mellett, vagy ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését, az olcsóbb könyvet kell alkalmazni. Csak olyan tankönyv alkalmazható, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést. Vizsgálni kell, hogy a tankönyvben alkalmazott ábrák megfelelően segítik-e a szöveges részek megértését. Nyelvkönyvek esetében előnyben kell részesíteni azokat a könyveket, ahol megvalósul a nyelvkönyv-, munkafüzet-, hang-, és képanyagrendszer. Az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályokban a 12-13. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülés folyik, ehhez célirányú tankönyvek kellenek. A tankönyveken és munkafüzeteken túl pedig szükségük van félévente kettő könnyített olvasmányra célnyelven. A taneszköz kiválasztás elvei: Figyelembe vesszük a szakmai követelményrendszerben és a tantervben előírtakat. A hagyományos, közvetlen megjelenítésen alapuló eszközök rendszerben tartásával is biztosítjuk a többoldalú szemléletet a tananyag átadása során. A modern és a hagyományos szemléltetést párhuzamosan alkalmazzuk ugyanazon témák oktatása során. Fontos szerepet biztosítunk a saját készítésű eszközöknek. Nem tekintjük a számítógépet kizárólagosnak és mindenre alkalmas, mindent helyettesítő eszköznek, de alkalmazását kiterjesztjük minden indokolt esetre. Ügyelünk rá, hogy a valóságot egyre tökéletesebben utánzó eszközök révén ne tegyük a valóságot elvonttá. A szimuláció előnyei mellett a hátrányait is elemezzük az eszközválasztásnál és alkalmazásánál. A taneszközök beszerzésénél figyelembe vesszük az erkölcsi elavulás és a tényleges amortizáció várható alakulását. Csak munkavédelmileg minősített eszközt alkalmazunk, ha azok mechanikai ereje, üzemi feszültsége vagy más jellemzője ezt megköveteli. A gyakorlati oktatásban alkalmazott gépek és műszerek ösztönző hatásúak kell, hogy legyenek. Az eszközök által is vonzóvá tesszük a tevékenységet, hogy ezáltal is segítsük a programban meghatározott "munka és minőség" részcél megvalósítását.

3.2. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az iskola valamennyi ágazatán a jogszabályokban kiadott kerettanterveket használjuk. Ezek a cél-és feladat rendszerükben tartalmazzák azokat a NAT által előírt feladatokat, amelyeket egy-egy tantárgy keretében el kell sajátíttatni a tanulókkal. Ezek a tantervek a NAT 27/49

Pedagógiai Program


teljes követelmény-rendszerét lefedik. Így az iskolai oktatáson belül a fő feladat az, hogy az egyes kerettantervek célrendszere megvalósuljon.

3.3. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 

Választható tantárgy a kötelezően választható idegen nyelv keretein belül a német az angol és az orosz.



Az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályokban a 2. idegen nyelv: orosz, német, spanyol.



Emelt szintű felkészítésnél a tanárválasztás nem megoldott, a leterheltség függvényében a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bízza meg a szaktanárt a felkészítéssel, az egyenlő leterheltségi elv figyelembe vételével.



Az emelt szintű felkészítést az alap óráktól elkülönülve végezzük, azt külön osztályozzuk.



Alapelv, hogy amennyiben lehetséges, a csoportban a tantárgy alap órájában a legtöbb tanulót tanító tanár vezesse a foglalkozásokat.

3.4. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése Középszintű érettségin kötelező érettségi tárgyak: Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és a szakmai elméleti tárgy. Ezekre a felkészítést az iskola a kötelező órák keretein belül elvégzi. Középszintű érettségin választható érettségi tárgyak: fizika, kémia, biológia, informatika, földrajz, testnevelés, célnyelvi civilizáció. Emelt szintű érettségin választható érettségi tárgyak: a középszinten választható valamennyi tantárgy. Az iskola vállalja a felkészítést az emelt szintű érettségi vizsgára a következő tárgyakból: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (angol, német), történelem, matematika, szakmai elméleti tantárgyak, ill. fizika, kémia, biológia, földrajz, testnevelés, informatika, orosz, spanyol, német, mint 2. idegen nyelv, célnyelvi civilizáció, amennyiben a jelentkezők létszáma ezt lehetővé teszi.

3.5.A közismereti tantárgyak tantervei Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiként meghatározott, kerettanterveket, a 110/ 2012. számú Kormányrendelet, valamint annak módosításában, a 7/2014. Kormányrendeletben meghatározott tananyagokat, az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, a 10%-os órakeret felhasználását, valamint az osztályozóvizsga követelményeit tantárgyanként a mellékletek tartalmazzák.

28/49

Pedagógiai Program


4. A tanuló tanulmányi munkájának értékelési módja, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésével szembeni legfőbb követelmény, hogy iskolánk olyan célok és feladatok elérésére törekszik, melyeket a társadalom igényel, illetve amelyeket a gyermek életkorához kötötten a NAT, a nemzeti köznevelési törvény, a szakképzési törvény illetve az érettségi vizsgaszabályzat előír. A beszámoltatás mindig arra a tananyagrészre vonatkozhat, amelynek tanítását a helyi tantervben az iskola az adott tantárgyhoz tervezte. A beszámoltatás alapvető célja a tanuló által elért eredmények, az általa nyújtott teljesítmény értékelése abból a célból, hogy a tanuló előmeneteléről a szülőt és a tanulót tájékoztatni lehessen, illetve az iskolai folyamat eredményességét a szaktanár felmérhesse.

4.1. A tanulók beszámoltatásának formái 

összefüggő szóbeli felelet, feladatmegoldás,



több kérdésre adott néhány mondatos felelet,



rövid írásbeli felelet, feladatmegoldás,



témaköri felmérők,



témazáró dolgozatok,



feladatlapok,



különböző célú (pl. év végi) felmérések,



beszámolók, beszámoló referátumok, kiselőadások,



önálló megfigyelések, kísérletek leírása, illetve végrehajtása,



házi feladatok és írásbeli munkák,



előadások,



házi dolgozatok,



pályázati dolgozatok,(pályázati munkák)



versenyeken nyújtott teljesítmény stb.



a két tanítási nyelvű osztályokban a 11. évf. végén szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizsga angol nyelvből, informatikából és történelemből.

A fenti tevékenységeket, teljesítményeket érdemjegyekkel is értékelhetjük. A beszámoltatások alkalmazása a tantárgy jellegétől függően eltérő. Írásbeli beszámoltatások formái 1-4 óra anyagát számon kérő írásbeli felelet. 1-2 téma lezárását követő írásbeli felelet (tanmenetben tervezett). 29/49

Pedagógiai Program


Szakmai gyakorlati tantárgyból mérési jegyzőkönyv. A beszámoltatások rendje 1-4 óra anyagát számon kérő írásbeli feleletek előzetes bejelentés nélkül bármikor megengedettek. 1-2 téma lezárását követő írásbeli feleleteket legalább három nappal előre be kell jelentetni. A beszámoltatások korlátai 1-4 óra anyagát számon kérő írásbeli feleletek időtartama legfeljebb 45 perc lehet. 1-2 téma lezárását követő írásbeli feleletekre 1 vagy 2 összefüggő tanítási óra fordítható. 1-2 téma lezárását követő írásbeli feleletekből naponta legfeljebb 1, hetente összesen legfeljebb 4 íratható, ezt az osztály vagy a csoport érdekképviselője tartja számon. Írásbeli felelet alkalmazható bármely tantárgyból. A mérési jegyzőkönyv mindkét írásbeli beszámoltatási formaként alkalmazható, de előzetesen közölni kell a tanulóval a jegyzőkönyv értékélésbeli rendeltetését és súlyát. A két tanítási nyelvű osztályok vizsgáinak eredménye egy-egy érdemjegynek számít, amelyek az év végi eredménybe beszámítanak. A tanulók értékelésének irányulása Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul; nem a tanulót, hanem a teljesítményét minősíti. A tanuló munkájának értékelése egyben a pedagógust is tájékoztatja a kitűzött tanítási cél elérésének szintjéről, rámutatva, hogy mit tehet a cél elérésének érdekében. Az egyes tantárgyak ill. műveltségi területek értékelésében mutatkozó specialitások és különbözőségek ellenére fontos az intézményi és tantárgyankénti értékelési rendszer bizonyos alapelveinek rögzítése. Értékelési rendszerünkben folyamatos értékelést valósítunk meg, melynek alapja az aktuális tananyag elsajátításának a különböző módszerekkel történő minősítése. A folyamatos értékeléssel nyomon tudjuk követni a tanulók fejlődését. Értékeljük a tanuló igyekezetét, önállóságát, ötletességét, ügyességét is. Az értékelés legyen: folyamatos - kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerű. A nem kampányszerű ellenőrzés természetes kísérője lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhető, sokoldalú - ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást értékeljük, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása stb.), változatos - vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságaikat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket, kiszámítható - segítse elő a rendszeres munkavégzés és a felelősségtudat kialakulását, konkrét - az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erőfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet, objektív - törekedjen igazságosságra, méltányosságra,

30/49

Pedagógiai Program


kollektív - a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak, (elviselésüknek) megszokása.

4.2.A tantárgyi tudás értékelésére vonatkozó általános elvek A jogszabályi előírás alapján a tanulói tevékenységeket a tanár 1-től 5-ig osztályozza, azaz az elégtelen, elégséges, közepes, jó, jeles fokozatokat alkalmazza, és a félévek végén a minősítés (osztályzat) alapját, az évközben adott érdemjegyek képezik. A tanuló teljesítményét és előmenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szükség szerint érdemjeggyel is minősíti. Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldolgozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke. A tantestület egységesen törekszik arra, hogy az értékelésben jelenjék meg az osztályzás fejlesztő, nevelő szerepe mind az érdemjegyek, mind az osztályzatok esetén. Arra törekszünk, hogy az értékelt szóbeli és írásbeli megnyilvánulások aránya közelítse a tantárgy érettségi vizsgán előírt arányát. Ettől csak méltányossági okok alapján lehet eltérni (például diszfunkciók miatt). A félév végi minősítés osztályzattal történik, melynek alapját az évközben adott érdemjegyek képezik. Az osztályzatot a szaktanár – az érdemjegyek átlagából kiindulva – a tantárgyi követelmények teljesítésének mérlegelésével állapítja meg. Így a tanár az évközi sikertelen eredményeket figyelmen kívül hagyhatja, amennyiben azt a tanuló javította. Az írásbeli munkák minősítésében jelenjék meg a megoldás elemeinek értékelése; például annak megléte, hiánya, hibája. Ez nagyfokú tagoltság esetén pontozással is kifejezhető.

4.3. Az értékelés célja 

a személyiség fejlesztése,



az önértékelési képesség kialakítása.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. A tanulási folyamat Az értékelés fajtája

ideje

kezdete

folyamata

vége

diagnosztikus

formatív

szummatív

feltárja az előzetes ismeretek szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel

fejlesztő,

minősítő értékelés,

önfejlesztést segítő

a tanulási időt zárja le

csoportba sorolás esetén, a időben rendszeresen szakasz elején, a tanulási elosztott gyakorisággal, a problémák esetén, folyamat teljes idejében

félév, év vége

31/49

Pedagógiai Program


tanárváltáskor célja

visszajelzés tanár, diák, szülő számára

a tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése

összegezés, minősítés, értékelés

formája

rövid dolgozat

röpdolgozat,

témazáró,

(osztályozni nem illik) a teljesítményt pontban, vagy százalékban fejezi ki.

szóbeli feleletek, osztályfeleltetés

szóbeli- írásbeli feleltetés

4.4. A tantárgyi értékelésre vonatkozó konkrét elvek A szaktanári értékelés a szakmai munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév, illetve a félév elején hozza a tanulók tudomására. A szaktanár szintén a tanév, illetve a félév elején közli, hogy a különféle tanulói megnyilvánulások milyen súllyal szerepelnek a félév végi értékelésben, minősítésben, illetve azt, hogy az elmaradt vagy sikertelen írásbeli munka miként pótolható, illetve javítható. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazunk. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a

32/49

Pedagógiai Program


nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű elsajátítása, valamint a kötelező szakmai gyakorlat elvégzése.

4.5. A tantárgyi teljesítmények értékelésének szempontjai JELES érdemjegyet kapjon az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegyet kaphat az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. Írásés szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegyet kapjon az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A közbülső osztályzatokat a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelő módon állapítja meg, az iskola törekszik az elégséges és a jeles szint között az érdemjegyek lineáris megállapítására. Az azonos típusú osztályokban tanító tanárok az osztályzás egységes szempontjaiban a munkaközösségek vezetőinek ellenőrzése mellett megállapodhatnak. Az egyes tantárgyakból nyújtott kiemelkedő tanulmányi teljesítményeket a szaktanár tantárgyi dicsérettel is elismerheti, melyet a bizonyítvány és az anyakönyv megfelelő rovataiban kell feltüntetni. Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet a mérvadó. A középfokú tanulmányokat lezáró érettségi vizsgák megszervezéséről az iskola az előírásoknak megfelelően gondoskodik, valamennyi tanuló számára lehetővé téve, hogy a kötelező, illetve kötelezően választható tantárgyakból középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehessen. Szükség esetén a vizsgára való felkészülés lehetőségét a város más – megfelelő típusú képzést folytató – intézményével együttműködve biztosítjuk.

33/49

Pedagógiai Program


4.6. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái A tanuló magatartásának minősítése a tanuló iskolai tevékenységét, pontosságát, megbízhatóságát és a közösséghez való viszonyát értékeli. A minősítést a tantestület a törvényi előírások szerint állapítja meg, figyelembe véve a tanuló alkati adottságait, személyiségi jegyeit és a változás jellegét. Ezt az értékelést a tantestület a tanuló személyiségének fejlesztésére, a kitűzött nevelési célok elérésére kívánja használni. A tanuló magatartása, értékelésének és minősítésének formái: A magántanulók magatartását és szorgalmát nem értékeljük. A 9-12. évfolyamon az értékelés egyszavas, melynek tartalma a következőkben kerül kifejtésre. PÉLDÁS minősítést kapjon az a tanuló, akinek iskolai magatartása fegyelmezett, közösségi tevékenysége, aktivitása és kapcsolatai példaként szolgálhatnak, öntevékeny. Az iskolai szabályokat betartja, az iskolában követi a társadalmi normákat. Társait és saját magát helyesen értékeli, jelentősebb megingásai nincsenek, igazolatlan hiányzása – egyéb erényei mellett – nem számottevő. A példás magatartású tanulót a tantestület jó szívvel állítaná példaként más közösségek elé. JÓ minősítést kapjon az a tanuló, akinek iskolai magatartása általában fegyelmezett, az iskola közösségi munkájában részt vesz, közösségi kapcsolatai rendezettek. Az iskolai szabályokat betartja, az iskolában követi a társadalmi normákat. Társait és saját magát reálisan értékeli, csak kisebb megingásai vannak, igazolatlan hiányzása – egyéb erényei mellett – elhanyagolható mértékű. A jó magatartású tanulót – a közösség szempontjából is – könnyen elfogadhatónak tartja a tantestület. VÁLTOZÓ minősítést kapjon az a tanuló, aki iskolai magatartásában olykor áthágja az iskolai szabályokat, nem mindig követi a társadalmi normákat. Az iskola közösségi munkájában csak alkalomszerűen vesz részt, közösségi kapcsolatai bizonytalanok, rendezetlenek. Társait és saját magát is gyakran hibásan értékeli, jelentősebb megingásai is vannak. Igazolatlan hiányzása gyakori. A változó magatartású tanuló egyes iskolai megnyilvánulásait a tantestület nehezen elfogadhatónak ítéli. ROSSZ minősítést kapjon az a tanuló, akinek iskolai magatartása fegyelmezetlen, többször áthágja az iskolai szabályokat, gyakran nem követi a társadalmi normákat, olykor kimondottan ellenszegül. Az iskola közösségi munkájában alig vesz részt, közösségi kapcsolatai esetlegesek, rendezetlenek. Társait és saját magát is nagyrészt hibásan értékeli, véleménye olykor kifejezetten sértő, általában megbízhatatlan. Igazolatlan hiányzása vészesen gyakori. A rossz magatartású tanuló több iskolai megnyilvánulását a tantestület elfogadhatatlannak tartja. A 13-14. évfolyamon a magatartást szóban értékeljük.

34/49

Pedagógiai Program


5. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Közismereti tantárgyak esetében: idegen nyelvből, informatikából, matematikából a műszaki tantárgyak jobb elsajátítását, az európai munkaerő piacon való helytállást, és a technikai lehetőségeket figyelembe véve és alapelvül tűzve történnek a bontások, nívócsoportokra osztva a teljes osztályt. A szakmai tárgyak esetében a tantárgyi sajátosság és a technikai háttér a meghatározó.

5.1. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A szakkörökre ill. érettségire való felkészítésre az igénybejelentés egyéni jelentkezés alapján történik. Ezeket a törvényi előírásoknak megfelelően mérjük fel minden tanév májusáig. Aki jelentkezik szeptembertől valamelyik csoportba, és a csoport elindul, akkor oda egy évig köteles járni, és teljesítménye értékelésre kerül a többi tantárgyéhoz hasonlóan.

5.2 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az iskolai nevelés és oktatás általános céljainak és feladatainak megvalósítása mellett elősegítjük a népek, nemzetek közötti barátság fontosságának kialakítását. A más népekkel szembeni tolerancia, másság elfogadására törekszünk. Ezen belül biztosítjuk a hazánkban élő német kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, hagyományainak felkutatását a következő tananyag-tartalmakon belül. A tananyag témakörei: A német nyelvű országok 

politikai berendezkedése, társadalmi viszonyai;



természetföldrajza, gazdasága, történelme;



ünnepei, hagyományai, szokásai, életmódja;



kultúrája (irodalom, zene, film, képzőművészet);



sportélete;



turisztikai célpontjai, nevezetességei.

5.3. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának felmérése a testnevelés órák keretein belül, a szakmai előírásokat figyelembe véve történik.

35/49

Pedagógiai Program


6. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészség-és környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Tanulják meg, hogy az ember a természet része, az ember egészsége a természet egészégével összhangban érhető el. Az egészség érték, melynek megőrzése az egyén és a társadalom felelőssége is. Ebben pedig a megelőzésé a legfőbb szerep. Fogadják el és segítsék a tartósan egészségkárosult társaikat.

6.1. Egészségnevelési és környezetnevelési alapelvek Az iskola biztosítja a hatékony tanulási környezetet az iskolában és az iskola gyakorlati munkahelyein. Az iskola az egészséges tanulási környezetet, mint a hiteles környezeti és egészségnevelés egyik alapfeltételét példaként kínálja és működteti. Az iskola pedagógiai programjába egészségnevelési és környezeti nevelési részprogramot támogató tartalmi elemeket épít be, illetőleg a kapcsolódó részfeladatokat oly módon határozza meg, hogy a részprogram hatékony megvalósítását integrált tevékenységelemekkel támogassa. Az iskola egészségnevelési programját a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően alakítja ki és alkalmazza. Az éves munkatervben az iskola különös figyelmet fordít az egészségnevelési és környezeti nevelési részprogram és az iskolai tevékenységrendszer koherenciájának biztosítására, különös tekintettel az eszközök, a környezet és a tanulás harmóniájára. Az iskola a környezet és az egészség kapcsolatának jelentőségét teljes tevékenységrendszerében kiemelten kezeli. 36

Pedagógiai Program


Támogató eszközök Az iskola egészségnevelési programját az itt felsorolt programelemek és intézkedések támogatják: „Az ifjúságvédelemmel összefüggő intézkedések”. „Drog és bűnmegelőzési programok”. „Testi-lelki egészség és Egészségfejlesztés” című szakasza. A mindennapi testedzés lehetősége. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása 

Az iskola tárgyi adottságai

A testedzéshez a kötelező eszközjegyzéken túl meglévő eszközök Tornaterem. Focipálya. Teniszpálya. Kézilabda pálya. Fallabda pálya. Ping–pong terem.

6.2. Egészségnevelési és környezetnevelési feladatok  Az egészség értékként történő elfogadtatása, ezen belül a folyamatos igény kiépítése az egészség védelmében, a fizikai és pszichés teherbíró képesség növelésében.  A testmozgás igényének fenntartása és/vagy felkeltése.  A kábítószer ellenes propaganda: a drog veszélyeinek megismertetése, a használat egészségi és jogi következményei, a drogfüggés fokozatainak (mint a veszély fokozatainak) felmutatása: testi, lelki, testi-lelki.  A dohányzás, alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásának tudatosítása.  Az egészséges étkezés-kultúra formálása.  A középiskolás életkorban különösen veszélyt jelentő biológiai, higiéniai, pszichés tényezők tudatosítása.  A felelőtlen társkapcsolatok következményeinek megismertetése.  Egészségügyi problémák kezelésének ismertetése.  Az edzettség és az egészség rangjának növelése a tanulók és a szülők körében egyaránt.  A passzív és aktív dohányzás elleni fellépés bátorságának kialakítása.  Az energiabevitel és felhasználás egyensúlyának kialakítása.  A közétkeztetéssel egyeztetve a helyes táplálkozás megismertetése, bevezetése.  A felelősségteljes szexuális viselkedés elsajátítása.  A mértékletesség, mint egyik legfontosabb egészségvédelmi alapelv megismertetése, gyakorlása.  A friss levegő fontosságának tudatosítása, ezen belül a szellőztetési lehetőségek kihasználása.  A rendszeres szűrővizsgálatok megszervezése. 37

Pedagógiai Program

  


Munkavédelmi oktatások tartása. A veszélyes hulladék gyűjtése. Az iskola környezetének védelme.

6.3. Az iskolai egészségnevelési és környezetnevelési program megvalósításának cselekvési terve Az osztályfőnöki órák tanmenetébe kötelezően beépülnek az alábbi témák: • • • • • • • • •

Környezeti kompetenciák és felelősség. Környezeti kompetenciák fejlesztése. Az egészség és a környezet kapcsolata. Tanulási környezet és társadalmi környezet. Az ember-pálya megfelelés, mint a személyiség közvetlen környezete. Helyi környezeti adatok, tervek, tendenciák. Kiemelten fontos egészségügyi feladatok, életkori aktualitások, környezeti aktualitások. Az egészségügyi ellátórendszer általános és helyi információi.

Külső előadó biztosítása osztályonként minimum évi két alaklommal a tanulói kérések alapján. A helyi tanterv tantárgyainak illetve moduljainak oktatása során a szakmai munkaközösségek kidolgozzák, illetve megvalósítják a tantárgyi tartalmak környezeti és egészségnevelési kapcsolódásainak kihasználását a személyiségfejlesztés érdekében. Az iskola külső kapcsolatrendszerébe beépíti a környezeti és egészségnevelési hálózatokkal való együttműködést. Az ifjúságvédelmi felelős mentálhigiéniás ügyeletet, fogadóórát biztosít hetente ugyanabban az időben. . Az iskola, illetve képviseletében az igazgató különös figyelmet fordít a települési egészségügyi és környezetvédelmi intézményekkel való együttműködésre, a szolgáltatások igénybevételére, a tanulók egészségügyi ellátásának szervezésére.

38

Pedagógiai Program


Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak évfolyamonkénti bontásban GÉPÉSZ SZAKMACSOPORT 2010. szeptemberétől került bevezetésre TANTÁRGYAK

9. 10. 11. 12. ÉRETTévf. évf. évf. évf. SÉGI

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Műszaki ábrázolás Anyag-és gyártásismeret Az ember és környezete Gépészeti alapismeretek Elektrotechnika Alkalmazott számítástechnika Géprajz Géprajz gyakorlatok Szakmai alapozó gyakorlat Összes óraszám

4 4 4 4 2 2 3 3 4 4 4 4 3 3 4 4 1 2 2 2 2 1 2 2 1 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 2 4 1 2 3 1 2 2 1 1 4 4 4 6 31 31 32 32

39

KÉ KÉ KÉ KÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ

OSZTÁLY / CSOPORT

9/2, 10/2, 11/2, 12/2 11/2, 12/2

9/3, 10/3

9/2

VÉ 11/3, 12/3 10/3 10/3 9/3, 10/3 11/3 12/3

Pedagógiai Program


ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT 2010. szeptemberétől került bevezetésre TANTÁRGYAK

9.

10.

11.

12.

ÉRETT-

évf.

évf.

évf.

évf.

SÉGI

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

KÉ

Történelem

2

2

3

3

KÉ

Idegen nyelv

4

4

4

4

KÉ

9/2, 10/2, 11/2, 12/2

Matematika

3

4

4

4

KÉ

11/2, 12/2

Fizika

1

2

2

2

VÉ

Kémia

2

1

-

-

VÉ

Biológia

-

2

-

-

VÉ

Földrajz

2

-

-

-

VÉ

Ének

1

-

-

-

Informatika

3

3

-

-

VÉ

Testnevelés

2

2

2

2

VÉ

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Elektrotechnikai alapismeretek

2

2

-

-

Elektronikai alapismeretek

-

-

4

4

Alkalmazott informatika

-

-

2

2

11/3, 12/3

Szakmai alapozó gyakorlatok

4

4

-

-

9/3, 10/3

Elektronikai gyakorlatok

-

-

6

6

11/3, 12/3

31

31

32

32

Összes óraszám

OSZTÁLY / CSOPORT

9/3, 10/3

VÉ

KÉ: kötelező érettségi tárgy

VÉ választható érettségi tárgy Az iskola biztosítja az emelt szintű érettségire való felkészülést a kötelező és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. A minimális csoportlétszám 8 fő.

40

Pedagógiai Program

Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája INFORMATIKA SZAKMACSOPORT 2010. szeptemberétől bevezetett képzés

TANTÁRGYAK

9.

10.

11.

12.

évf. évf. évf. évf.

ÉRETT-

OSZTÁLY / CSOPORT

SÉGI


4

4

4

4

KÉ

Történelem

2

2

3

3

KÉ

Idegen nyelv

4

4

4

4

KÉ

9/2, 10/2, 11/2, 12/2

Matematika

3

4

4

4

KÉ

11/2, 12/2

Fizika

1

2

2

2

VÉ

Kémia

2

1

-

-

VÉ

Biológia

-

2

-

-

VÉ

Földrajz

2

-

-

-

VÉ

Informatika

3

3

-

-

VÉ

Ének

1

-

-

-

Testnevelés

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Informatikai alapismeretek

2

2

8

8

Szakmai alapozó gyakorlat

4

4

-

-

9/3, 10/3

Informatikai gyakorlatok

-

-

4

4

11/3, 12/3

31

31

32

32

Összes óra

9/3, 10/3

VÉ

VÉ

KÉ: kötelező érettségi tárgy

VÉ választható érettségi tárgy Az iskola biztosítja az emelt szintű érettségire való felkészülést a kötelező és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. A minimális csoportlétszám 8 fő.

41

Pedagógiai Program

Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája INFORMATIKA SZAKMACSOPORT /kéttannyelvű képzés./ 2010-től felmenő rendszerű képzés

TANTÁRGYAK

9.

10.

11.

12.

évf. évf.

évf.

évf.

13.évf.

OSZTÁLY / CSOPORT

Magyar nyelv és irodalom KÉ

3

3

3

3

3

Történelem KÉ

-

2

2

3

3

10/2, 11/2, 12/2, 13/2

Angol nyelv KÉ

18

8

5

3

3

9/3, 10/3, 11/3, 12/3, 13/3

Angol nyelvi civilizáció CVÉ

-

-

-

2

2

12/2, 13/2

II. idegen nyelv VÉ

-

3

4

6

6

10/3, 11/3, 12/3, 13/3

Matematika KÉ

4

3

3

3

3

12/2, 13/2

Fizika CVÉ vagy VÉ

-

-

2

2

2

11/2, 12/2, 13/2

Földrajz CVÉ

-

2

-

-

-

10/2

Biológia VÉ

-

-

2

-

-

Kémia VÉ

-

2

1

-

-

10/2, 11/2

Informatika CVÉ, vagy VÉ

3

2

3

-

-

9/3, 10/3, 11/3

Testnevelés VÉ

2

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Ének

1

-

-

-

-

Informatikai alapismeretek CVÉ, vagy VÉ

-

-

-

4

4

12/2, 13/2

Számítástechnikai gyakorlatok

-

4

4

-

-

10/2, 11/2

Informatikai gyakorlatok

-

-

-

4

4

12/2, 13/2

32

32

32

33

33

Összes óra KÉ: kötelező érettségi tárgy

VÉ választható érettségi tárgy CVÉ: célnyelven választható érettségi tantárgy Angol nyelven oktatott tárgy Az iskola biztosítja az emelt szintű érettségire való felkészülést a kötelező és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. A minimális csoportlétszám 8 fő. Az angol nyelven oktatott tárgyak listáját az iskola az adott tanévben a megjelölt tárgyakból választja. 42

Pedagógiai Program


Az angol –magyar kétnyelvű érettségi bizonyítvány feltétele: angol nyelvből a sikeres emelt szintű érettségi vizsga, és két célnyelven tanult további tárgyból legalább a középszintű sikeres vizsga. Az iskola fenntartja a jogot, hogy a humán erőforrás változása esetén más tárgyat oktasson angolul. A Ktv. 29. § (2) szerinti képességfejlesztést az iskola a magyar nyelv –és irodalom, valamint a matematika tantárgy keretein belül oldja meg.

43

Pedagógiai Program


Óraterv 2013-Angol informatika-2

Tantárgyak

9. évf. Elm.


10. évf. Gyak./Cs.b.

Elm.

11.évf. Gyak./Cs.b.

12. évf.

Elm.

Gyak./Cs.b.

Elm.


Gyak./Cs.b.

3

0

3

0

3

0

3

18

18

6

6

6

6

5

2. idegen nyelv

0

0

2

2

2

2

3

3

3

3

Célnyelvi civilizáció

0

0

1

1

1

1

2

2

2

2

Matematika

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Etika

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

Történelem, t.és á.i.

0

0

2

2

2

2

3

3

3

3

Fizika

0

0

2

0

0

Kémia

0

0

2

2

1

1

0

0

0

0

Biológia egészségtan

0

0

0

0

1

1

2

2

2

2

Földrajz

0

0

2

2

1

1

0

0

0

0

Művészetek

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

Informatika

2

2

2

2

2

2

0

0

0

0

Szakmai elmélet

0

0

2

2

2

2

3

3

4

4

Szakmai gyakorlat

0

0

3

6

4

8

4

8

6

12

Testnevelés és sport

5

0

5

0

5

0

5

0

5

0

Osztályfőnöki

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

Szabadon terv. órakeret

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

32

23

36

28

37

29

36

24

37

29

Angol

Heti óraszám Finanszírozott órakeret Összes óra

57 55

Eltérés az összes óránál

2

57 64

2

66

3

58 60

-8

56 66

-2

-10

Heti órakeret

35

36

35

35

35

Eltérés a heti órakeretnél

3

0

-2

-1

-2

44

0

5

1

58

-7

0

Elm.

Pedagógiai Program


Óraterv 2013-informatika-2

Tantárgyak

9.évf.

10. évf.

Elm.

Gyak./Cs.b.

Elm.


Gyak./Cs.b.

Gyak./Cs.b.

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

4

4

4

4

Etika

-

-

1

-


2

2

3

3

Fizika

2

2

1

-

Kémia

2

1

-

-

Biológia - egészségtan

-

1

2

2

Földrajz

2

1

4

0,5

Információtechnológiai alapok

2

Információtechnológiai gyakorlat

2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

4

Elm.


Munkahelyi egészség és biztonság

4

Elm.

12. évf.

4

1,5

2

1

2

2

Hálózati ismeretek I.

2

Hálózati ismeretek I gyakorlat

2

4 4

3

2

2

3

6

3

6

2

2

2

1

2

4

2

4

Munkaszervezési ismeretek

1

Munkaszervezés gyakorlat

2

Művészetek

-

Informatika

3


5

Osztályfőnöki

1


0

0

0

0

0

0

0

0

34

18

35

20

35

22

35

23


1 6


-

-

-

5

5

5

1

1

1

3

57 52

6

57 55

Felhasználható órakeret Heti órakeret

-

4

5

58 57

2

58 58

1

0

35

36

35

35

1

1

0

0

45

Pedagógiai Program


Óraterv 2013-elektronika-2 Tantárgyak

9.évf.

10. évf.

Elm.

Gyak./Cs.b.

Elm.


Elm.


Elm.

Gyak./Cs.b.


4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

4

4

4

4

Etika

-

-

1

-


2

2

3

3

Fizika

2

2

1

-

Kémia

2

1

-

-


-

1

2

2

Földrajz

2

1

Szakmai elmélet

4

4

Szakmai gyak.

3

Művészetek

-

Informatika

3


5

Osztályfőnöki

1


0

0

0

0

0

0

0

0

34

18

35

20

35

22

35

23


6

4

4

8

1 6

52

4

5

4

5

1

5

10

7

14

-

-

-

-

5

5

5

1

1

1

3

57

Felhasználható órakeret Heti órakeret Eltérés a heti órakeretnél

4

6

57 55

5

58 57

2

58 58

1

0

35

36

35

35

1

1

0

0

46

Pedagógiai Program


Óraterv 2013-gépész-2

Tantárgyak

9.évf.

Elm. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, t.és á.i. Fizika Kémia Biológia egészségtan Földrajz Szakmai elmélet Szakmai Szakmai Szakmai gyak. Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon terv. órakeret Heti óraszám Finanszírozott órakeret Összes óra Felhasználható órakeret Heti órakeret Eltérés a heti órakeretnél

10. évf.

4 3 3 -

Gyak./Cs. b.

3 3

12. évf.

11.évf.

Elm.

Gyak./Cs. b.

4 3 3 -

3 3

Elm. 4 4 4 1

Gyak./Cs. b.

4 4

Elm. 4 4 4 -

2 2 2

2 2 1

3 1 -

3 -

2 4

1 1 4

2

2

3 3

6 6

5 1 0 34

4 1 3

8 6

5 1 0 18

0 20

57 52

4

5

1

5 -

10

7 -

14

0 35

57 55

5 1 0 22

0 35

58 57

5

2

0 23 58

58 1

0

35

36

35

35

1

1

0

0

47

4 4

5

5 1

0 35

Gyak./Cs. b.

Pedagógiai Program


Óraterv 2013-informatika-2 Tantárgyak

9.évf.

10. évf.

Elm.

Gyak./Cs.b.

Elm.


Elm.

Gyak./Cs.b.

Gyak./Cs.b.

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

4

4

4

4

Etika

-

-

1

-


2

2

3

3

Fizika

2

2

1

-

Kémia

2

1

-

-


-

1

2

2

Földrajz

2

1

4

0,5

Információtechnológiai alapok

2

Információtechnológiai gyakorlat

2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

4

Elm.


Munkahelyi egészség és biztonság

4

12. évf.

4

1,5

2

1

2

2

Hálózati ismeretek I.

2

Hálózati ismeretek I gyakorlat

2

4 4

3

2

2

3

6

3

6

2

2

2

1

2

4

2

4

Munkaszervezési ismeretek

1

Munkaszervezés gyakorlat

2

Művészetek

-

Informatika

3


5

Osztályfőnöki

1


0

0

0

0

0

0

0

0

34

18

35

20

35

22

35

23


1 6


-

-

-

5

5

5

1

1

1

3

57 52

6

57 55

Felhasználható órakeret Heti órakeret

-

4

5

58 57

2

58 58

1

0

35

36

35

35

1

1

0

0

48

Pedagógiai Program


49

Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája. Pedagógiai program

Recommend Documents