PÁLYÁZAT A MISKOLCI EGYETEM REKTORI TISZTSÉGÉRE KÉSZÍTETTE: DR. PALOTÁS ÁRPÁD BENCE

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA FELSŐOKTATÁSÉRT ÉS TUDOMÁNYPOLITIKÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGA RÉSZÉRE

PÁLYÁZAT A MISKOLCI EGYETEM REKTORI TISZTSÉGÉRE

KÉSZÍTETTE: D R . P ALOTÁS Á RPÁD B ENCE

EGYETEMI TANÁR

Miskolc 2012

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter részére Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Szalay u. 10-‐14. Tisztelt Miniszter Úr! Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 37. § (3) és (6) bekezdései, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23. §-‐a alapján a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján (KÖZIGÁLLÁS) 2012. november 12-‐én meghirdetett, valamint az Oktatási és Kulturális Közlöny 2012. évi 23. számának 3604-‐3605 oldalán 2012. november 30-‐ án megjelent pályázati felhívás alapján megpályázom a Miskolci Egyetem Rektori tisztségére meghirdetett munkakört. A kiírásnak megfelelően pályázatomban megadom a kért személyi adatokat, összegzem szakmai, kutatói, oktatói és vezetői munkásságomat, hazai és nem-‐ zetközi szakmai szervezetekben végzett tevékenységemet, a Miskolci Egyetemen eddig végzett munkámat, valamint az intézmény vezetésével kapcsolatos terveimet és a megvalósításra vonatkozó elképzeléseimet. Pályázatom tartalmazza a felhívásban előírt nyilatkozatokat és mellékleteket. Hozzájárulok pályázatom anyagának széleskörű megismertetéséhez és remélem, hogy az egyetem oktatói, dolgozói és hallgatói közül minél többen megismerik munkásságomat és elgondolásaimat. A pályázattal kapcsolatosan felmerülő kérdé-‐ sekre személyesen is szívesen válaszolok. Miskolc, 2012. december 11. Dr. Palotás Árpád Bence egyetemi tanár

Pályázat a Miskolci Egyetem rektori tisztségére

Dr. Palotás Árpád Bence

TARTALOM 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................................. 6 2 A PÁLYÁZAT FELTÉTELEINEK VALÓ MEGFELELŐSÉG BEMUTATÁSA .................... 9 3 ELŐSZÓ ................................................................................................................................................ 10 4 SZEMÉLYI ADATOK ....................................................................................................................... 12 5 RÉSZLETES ÖNÉLETRAJZ ÉS A SZAKMAI ELŐÉLET BEMUTATÁSA ........................ 13 5.1 Munkahelyek, munkakörök ................................................................................ 13 5.1.1 Oktatási tevékenység ................................................................................ 13 5.1.2 Nemzetközi tapasztalat ............................................................................. 14 5.1.3 Hallgatói kapcsolatok, tehetséggondozás ................................................. 15 5.2 Szakmai, kutatói tevékenység ............................................................................ 15 5.2.1 Külföldi tanulmányutak ............................................................................. 15 5.2.2 Részvétel oktatási-‐kutatási pályázatokban, K+F munkákban ................... 16 5.2.3 Vezetői gyakorlat, tapasztalat ................................................................... 21 5.2.4 Stratégiaalkotás terén szerzett tapasztalatok ........................................... 22 5.2.5 Szakmai szervezeti tagságok, közéleti szerepvállalás ............................... 23 5.3 Elismerések, díjak, kitüntetések ......................................................................... 24 6 HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................................................................... 25 6.1 Oktatás ............................................................................................................... 25 6.1.1 Személyi feltételek .................................................................................... 25 6.1.2 Infrastruktúra ............................................................................................ 26 6.1.3 Képzési struktúra ...................................................................................... 27 6.1.4 Nemzetközi kapcsolatok ........................................................................... 28 6.2 Hallgatók ............................................................................................................ 28 6.2.1 Leendő hallgatóink (Beiskolázás) .............................................................. 28 6.2.2 Beiskolázott hallgatóink ............................................................................ 29 6.2.3 Volt hallgatóink (alumni) .......................................................................... 30 6.3 Kutatás, innováció .............................................................................................. 31 6.3.1 Vállalati K+F megbízások ........................................................................... 31 6.3.2 Pályázati finanszírozású kutatások ........................................................... 32 6.3.3 Publikációs tevékenység ........................................................................... 32 6.4 Kapcsolatok a várossal, a megyével és a régióval .............................................. 33 6.4.1 Miskolc és a kistérség ............................................................................... 33 6.4.2 Regionális szerep ...................................................................................... 34 6.4.3 Ágazati típusú kapcsolatok ....................................................................... 35 6.5 Szervezeti felépítés ............................................................................................ 35 6.6 Finanszírozás ...................................................................................................... 36

3/ 100



6.6.1 A bevétel forrásai ...................................................................................... 37 6.6.2 Fontosabb kiadási tételek ......................................................................... 38 7 ÁLTALÁNOS TERVEK, CÉLOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJAI .................................... 39 7.1 Vezetői stílus, döntéshozatali elvek .................................................................. 39 7.2 A Miskolci Egyetem pozicionálása ...................................................................... 40 7.3 Oktatás ............................................................................................................... 41 7.3.1 Külsősök bevonása az oktatásba ............................................................... 41 7.3.2 Nemzetközi kapcsolatok ........................................................................... 42 7.4 Hallgatók ............................................................................................................ 42 7.4.1 Tehetséggondozás .................................................................................... 43 7.4.2 Végzettjeink, alumni ................................................................................. 44 7.5 Kutatás, innováció .............................................................................................. 44 7.5.1 Kiválósági Központok ................................................................................ 44 7.5.2 Pályázati részvétel és hatékonyságnövelés .............................................. 45 7.6 Kapcsolatunk a várossal, régióval ...................................................................... 46 7.7 Szervezeti felépítés ............................................................................................ 48 7.7.1 Bevételszerzést támogató háttérszervezetek ........................................... 48 7.7.2 Létszám, humánpolitika ............................................................................ 48 7.7.3 Szabályozás, bürokrácia ............................................................................ 49 7.7.4 Tanácsadók, kollektív vezetés ................................................................... 50 7.7.5 A karok és a szolgáltató szervezetek viszonya .......................................... 50 7.8 A finanszírozási rendszer újragondolása ............................................................ 51 7.8.1 Motiváció: stabil, kiszámítható, naprakész és átlátható gazdálkodás ...... 51 7.8.2 Alapelvek .................................................................................................. 52 7.9 További tennivalók ............................................................................................. 52 8 ZÁRÓ GONDOLATOK ..................................................................................................................... 54 9 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................ 55 9.1 Szakmai önéletrajz ............................................................................................. 55 9.1.1 Alapadatok ................................................................................................ 55 9.1.2 Elismerések, díjak ..................................................................................... 55 9.1.3 Kutató tevékenység, munkahely, beosztás ............................................... 56 9.1.4 Kutatómunka témavezetés ....................................................................... 56 9.1.5 Szakirodalmi tevékenység (MTMT szerint) ............................................... 57 9.1.6 Szakmai szervezeti tagságok ..................................................................... 57 9.1.7 Project management tapasztalat .............................................................. 58 9.1.8 Társadalmi szerepvállalás ......................................................................... 58 9.1.9 Egyéb ........................................................................................................ 58 9.2 Publikációk és szakmai alkotások jegyzéke ........................................................ 59 9.2.1 A publikációs eredményesség rövid statisztikai táblázata ........................ 59 9.2.2 B. Könyvek, jegyzetek, könyvfejezetek ..................................................... 59

4/ 100



9.2.3 J. IF-‐os folyóirat cikkek .............................................................................. 60 9.2.4 OJ. Egyéb folyóiratcikkek .......................................................................... 69 9.2.5 JP. Folyóiratcikkek tudomány-‐ és oktatáspolitikáról, ismeretterjesztés, stb ............................................................................... 70 9.2.6 P. Nemzetközi konferencia kiadványokban publikált cikkek .................... 71 9.2.7 OP. Egyéb konferencia kiadványokban publikált cikkek ........................... 72 9.2.8 C. Nemzetközi konferencia előadások ...................................................... 74 9.2.9 OC. Egyéb konferencia előadások ............................................................. 77 9.2.10 W. Egyéb előadások nem tudományos konferenciákon ........................... 80 9.2.11 M. Kéziratok .............................................................................................. 80 9.3 Dokumentumok ................................................................................................. 81 9.3.1 Egyetemi diplomák ................................................................................... 81 9.3.1.1 Miskolci Egyetem -‐ okl. kohómérnök (1991) .............................................................. 81 9.3.1.2 Massachusetts Institute of Technology – M.S. Chemical Engineer, (1995) ................ 82 9.3.2 Nyelvvizsga bizonyítványok ...................................................................... 83 9.3.2.1 Angol – felsőfok (C) (1995) .......................................................................................... 83 9.3.2.2 Orosz – középfok (1989) ............................................................................................. 84 9.3.3 Ph.D. oklevél (1997) .................................................................................. 85 9.3.4 Egyetemi tanári kinevezés (2011) ............................................................. 86 9.3.5 A kinevezést megelőző MAB határozat (2011) ......................................... 87 9.3.6 Munkaviszony igazolása ............................................................................ 88 9.3.7 Pro Scientia Aranyérem (1991) ................................................................. 89 9.3.8 Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2000) ..................................................... 90 9.3.9 Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj (2002) .................................................... 91 9.3.10 Hungarian-‐American Enterprise Scholarship Fund – vezetőkutatói ösztöndíj (2004) ........................................................................................ 92 9.3.11 „Nemzetközi Kapcsolatokért” kitüntetés (2010) ...................................... 93 9.3.12 Tiszteletbeli évfolyamtárs „Diploma”(2012) ............................................. 94 9.3.13 A Miskolci Egyetem Kiváló Kutatója (2012) .............................................. 95 9.3.14 Kiváló oktató diploma (2012) .................................................................... 96 9.3.15 Hatósági erkölcsi bizonyítvány (2012. 11. 20.) ......................................... 97 10 FÜGGELÉK ......................................................................................................................................... 98 10.1 Pályázati felhívás .............................................................................................. 98 11 NYILATKOZATOK ......................................................................................................................... 100 11.1 Vagyonnyilatkozat .......................................................................................... 100 11.2 Illetékes személyek és testületek felhatalmazása .......................................... 100

5/ 100



1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az emberi erőforrások minisztere által kiírt pályázati felhívás alapján megpá-‐ lyázom a Miskolci Egyetem Rektori tisztségére meghirdetett munkakört. Pályá-‐ zatom tartalmazza a felhívásban előírt adatokat, terveket, nyilatkozatokat és mellékleteket. A Miskolci Egyetem kiváló történelmi hagyományokkal rendelkező, számos terü-‐ leten világszínvonalú tudással büszkélkedő, kiemelkedő infrastruktúrájú intéz-‐ mény, szerteágazó műszaki, természet-‐ és társadalomtudományi, egészségtudo-‐ mányi, pedagógiai és művészeti képzést nyújtó egyetem. A romló gazdasági helyzetben, kedvezőtlen demográfiai tendenciák közepén, új egyetemi stratégiára van szükség, mely csak összefogással valósítható meg. Hiszem, hogy a egyetemünk működésének átalakításával, erős karainkra épített decentralizált működési modellel horizontális együttműködések új életre keltésével sikerre vihetjük uni-‐ versitasunkat. Az oktatással kapcsolatosan kiemelten fontos feladat az oktatói fiatalítási program megindítása és az ehhez szükséges kompetenciák megteremtése, ezáltal sikeres szakok, szakirányok megszűntetésének elkerülése. Feladatunk a hosszú távon fenntartható oktatói struktúra megteremtése, az oktatói pálya népszerűségének növelése, valamint oktatóink motivációjának és önbecsülésének javítása. Oktatási tevékenységünk fejlesztése érdekében vállalati kapcsolatrendszerünket jelentősen fejlesztenünk kell. Partnerségben a gazdaság szereplőivel elérhető, hogy a hallgatóink elhelyezkedési esélyei erősödjenek. Karainknak törekedniük kell mind a hazai, mind a külföldi intézmények felé olyan megállapodásokra, amelyek révén növelhető az intézmények közötti átjárhatóság. Nemzetközi kapcsolataink fejlesztésében kiemelt feladat hallgatóink ösztönzése és támogatása külföldi részképzésen való részvételre, valamint növelni kell az intéz-‐ ményben folyó idegen nyelvű képzések számát mind a hazai, mind a külföldi hall-‐ gatók részére. Beiskolázás területén fontos feladatunk az egyetem beiskolázási rádiuszának bővítése, kiemelten azokon a tudományterületeken, ahol nincs vagy csekély a hazai konkurencia. Ezt a célt szolgálja az egyetem profiljának újraszabása, de emellett sokkal intenzívebb és professzionális marketing tevékenységgel – új Miskolci Egyetem image és brand – támogatott beiskolázási tevékenységet is kell végeznünk. Az egyetemi hallgatók irányába legfontosabb feladatunk a diploma-‐ szerzési idő lerövidítése. Minőségi oktatást, konzekvens számonkérést, életszerű gyakorlati feladatokat, gyakorlati helyet, külföldi részképzést és nem utolsósorban mentorálási programot kell biztosítanunk számukra. A Hallgatói Önkormányzat bevonásával további lépések teendők a céltudatos, következetes alumni stratégia kidolgozására. A korábban kialakított négy, főként műszaki és természettudományokra épülő kiemelt kutatási területek mellett hangsúlyosan jelenik meg az elsősorban társadalom-‐, bölcsész-‐, egészség-‐tudományi háttérrel rendelkező olyan kiemelt

6/ 100



kutatási terület, amelynek az Észak-‐Magyarországi régióban különös jelentősége van. A jövőben a Miskolci Egyetem kiemelt kutatási területei – várhatóan – a következők lesznek: § § § § §

Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás (ÁJK, BTK, GTK, MAK, MFK) Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia (EÜK, MAK) Mechatronika, logisztika és informatika (BTK, GTK, GÉIK) Innovációs gépészeti tervezés és technológiák (GÉIK) Regionális gazdasági, társadalmi és egészségügyi felzárkózást segítő kutatások (ÁJK, BTK, EÜK, GTK)

Kutatási feladatot alapvetően nem végző két szervezeti egységünk (BBZI, CFK) az universitas jelleggel összefüggő egyéb fontos feladatokat lát el. Az Egyetem K+F aktivitásának fokozása érdekében meg kell találni azt a motivá-‐ ciós rendszert, ami megoldást jelenthet a magánvállalkozásban végzett K+F tevé-‐ kenységek egyetemi csatornákba tereléséhez. Fontos feladatunk a kutatási stratégia megalkotása, aminek hangsúlyos eleme, hogy az MTA-‐hoz fűződő kapcsolatainkat erősíteni kívánjuk és törekszünk arra, hogy a Miskolci Egyetemen minél több akadémiai kutatóhely működjön. Újra kell pozícionálnunk az Egyetemet a városi és regionális kapcsolatok területén is. Miskolc várossal való egymásra utaltságunk egyértelmű, hiszen az egyetem akkor lehet sikeresebb, ha a város új befektetésekkel és gazdasági szereplőinek erősítésével dinamikus fejlődési pályára áll, ugyanakkor erős egyetem nélkül a regionális gazdaság fejlődése nem várható. Miskolc és a Miskolci Egyetem kulcs-‐ szerepet kaphat a közeljövő növekedéséből, amennyiben gazdaságfejlesztési – növekedési stratégiáját sikeresen végrehajtja. Ebben a folyamatban létfontosságú, hogy sikerül-‐e napi szintű, egymást segítő együttműködést kialakítani a város-‐ vezetéssel. A Miskolci Egyetemnek, főként a régióban található nagyvállalatok bekapcsolásával, kiemelt szerepe lehet egy három pillérű rendszer létrehozásában, aminek célja a regionális gazdaság talpra állítása. Szervezetünk átalakítása során legfontosabb feladatunk annak elérése, hogy min-‐ denki a képességeinek megfelelő munkakörben, a közösség számára leghasz-‐ nosabb munkát végezhesse, miközben elkerüljük a felesleges párhuzamosságokat. Az egyetem jelenleg nem kezeli stratégiai jelentőségének megfelelően a pályázati tevékenységet. Nincs meg a teljes pályázati tevékenységhez szükséges szervezeti támogatottság, ezért – a meglévő alapok felhasználásával – a megfelelő háttér-‐ szervezetet létre kel hozni. Ennek keretében meg kell teremteni a hatékony pályá-‐ zatfigyelés lehetőségét és lényegesen erősíteni kell a pályázatíró képességeinket. A hatékonyság növelésének egyik fontos lépése pályázati rendszerben már a terve-‐ zés időszakában pro-‐aktív szerepünk fokozása. A Miskolci Egyetem csak akkor lehet hosszú távon stabil és működőképes, ha karai jól felismert érdekeik miatt, önként maradnak kötelékében és ott biztonságban érzik magukat. A karok e rendszerben a jövőben a lehető legnagyobb önállóságot kaphatják meg mindaddig, míg a teljesítőképességüket és bevételszerző kapacitá-‐ sukat is figyelembevevő közös teherviselési elvárásoknak eleget tesznek.

7/ 100



Megoldást kell találnunk a bérköltségek nem állami normatívából történő kivál-‐ tására és a saját bevételek megszerzésének ösztönzésére annak érdekében, hogy a komolyabb létszámleépítések elkerülhetők legyenek. Új ösztönzők szükségesek a hatékonyabb infrastruktúra kihasználtság érdekében, a jelenlegi kapacitáselosztási módokat sok esetben újra kell gondolnunk. Haté-‐ konyabb intézményi infrastruktúra hasznosítással, növelni kell bevételeinket. A kialakítandó új finanszírozási rendszer révén stabil, kiszámítható, naprakész és átlátható gazdálkodásra kell törekednünk. Rektorként mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy – kölcsönös bizalmon alapuló, a társadalom hosszútávú érdekeinek megfelelő – együttműködés alakuljon ki az egyetem gazdasági vezetését ellátó személyekkel, illetve szervezetekkel. Közös érdekünk, hogy a Miskolci Egyetem gazdasági önállóságának irányába ható fejlesztési programok révén egyetemünk a régió gazdasági fejlődését is meghatározó, megkerülhetetlen szellemi központtá váljék. A rektor kötelessége, hogy az összegyetemi érdekeket aktuális kari, tanszéki, vagy személyes érdekek fölé helyezze. Ugyanezen elv szerint a dékánok – tisztelve ugyan az összegyetemi érdekeket – alapvetően saját karuk érdekében tevékeny-‐ kednek. A rektor és a vezetőség közös feladata, hogy az óhatatlanul kialakuló érdekellentéteket kezelje, s lehetőleg – de nem minden áron – megtalálja a kompromisszumos megoldást. Erős karainkra építve, decentralizált működéssel, a horizontális együttműködések új életre keltésével és közös munkával sikereink is közösek lesznek.

8/ 100



2 A PÁLYÁZAT FELTÉTELEINEK VALÓ MEGFELELŐSÉG BEMUTATÁSA A pályázati kiírás feltételeinek az alábbiak szerint felelek meg: § § § § § §

§

Vagyonnyilatkozatomat a Miskolci Egyetem Humánpolitikai Irodája 000270/2012 iktatási számon tárolja, ill. tartja nyilván. Az egyetemi végzettségemet igazoló Kitüntetéses Oklevelet 1991-‐ben szereztem a Miskolci Egyetem Kohómérnöki Karán. Vegyészmérnöki mester végzettségemet igazoló oklevelemet (Master of Science in Chemical Engineering) 1995-‐ben állította ki a Massachusetts Institute of Technology (Cambridge, MA, USA). Határozatlan időre szóló teljes munkaidejű egyetemi tanári kinevezéssel rendelkezem a Miskolci Egyetemen. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozatom: Ph.D., melyet a Miskolci Egyetemen szereztem 1997-‐ben. Többéves vezetői gyakorlatot, szervezési és gazdálkodási ismereteket szereztem o 2002 óta folyamatosan fennálló tanszékvezetői, majd intézet-‐ igazgatói megbízások során, illetve o 2006-‐2010 között a Műszaki Anyagtudományi Kar gazdasági referenseként, 2010 óta dékánhelyetteseként. o A Projekt Irányító testület tagja, és infrastruktúra koordinátor vagyok a 2011-‐13-‐ra elnyert, 2,4 MrdFt költségvetésű TÁMOP-‐ 4.2.1.B-‐10/2/KONV-‐2010-‐0001 projektnek, továbbá o projektmenedzserként én vezetem az ugyancsak 2011-‐13 évekre elnyert 1,3 Mrd Ft költségvetésű TIOP-‐1.3.1-‐10/1-‐2010-‐0012 pro-‐ jektet. o Tagja vagyok a Miskolci Egyetem Rektora által kinevezett Gazdasági Bizottságnak. A Közös Európai Referenciakeret szerinti államilag elismert, felsőfokú C típusú (komplex) nyelvvizsga-‐bizonyítvánnyal rendelkezem angol nyelvből. Orosz nyelvből középfokú általános nyelvvizsgával rendelkezem.

A pályázati felhívásban előírt iratokat, igazolásokat pályázatom tartalmazza.

9/ 100



3 ELŐSZÓ A Miskolci Egyetem kiváló történelmi hagyományokkal rendelkező, számos területen világszínvonalú tudással büszkélkedő intézmény, szerteágazó műszaki, természet-‐ és társadalomtudományi, egészségtudományi, pedagógiai és művészeti képzést nyújtó egyetem. Infrastruktúrája – ha mutat is némi egyenetlenséget a különböző szakterületek között – kiemelkedő. A Miskolci Egyetem az egyetlen olyan universitas Magyarországon, mely egy valódi egyetemvárosban található. Város a városban, az itt tanuló, dolgozó diákjai, oktatói és kutatói számára adottak a lehetőségek ahhoz, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket érhessenek el. A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az átalakuló felsőoktatási struktúrában új egyetemi stratégiára van szükség, mely stratégia, illeszkedve az új felsőoktatási koncepcióhoz, olyan pályát rajzol a felsőoktatás szereplői – hallgatók és oktatók – számára egyaránt, mely csak összefogással valósítható meg. Kiemelten fontos ez azért is, mert a gazdálkodási nehézségekkel párhuzamosan erősödik a hazai és nemzetközi felsőoktatási verseny, valamint csökken a felsőoktatásba belépő korosztály létszáma. Mindennek tudatában rektori pályázatom alappillérei a következők. §

Az egyetem értékeire és egyediségeire építő oktatási-‐kutatási profil megha-‐ tározása, mely egyértelműen kiemeli a Miskolci Egyetemet a hazai felső-‐ oktatás szereplői közül.

§

A miskolci diploma hazai és nemzetközi elismertségének és megbecsült-‐ ségének növelése. A képzés minőségének folyamatos fejlesztése mellett annak megteremtése, hogy hallgatóink már a képzés folyamán lehetőséget kapjanak a munkaerőpiaci szereplők általi megmérettetésre és elismerésre.

§

Egyetemi gazdálkodás területén a stabilitás, kiszámíthatóság, naprakészség és átláthatóság megvalósítása.

Sikereink kulcsa erős, a jelenleginél függetlenebb karainkra épített decentralizált működésben és a horizontális együttműködésekben van. Figyelembe véve a Miskolci Egyetem ágazati és területi szerepvállalását, törek-‐ szünk a város, a megye és a régió, valamint az ágazati szereplők (minisztériumok, kormányzati szintű szervek) bevonásával a Miskolci Egyetem érdekeinek érvénye-‐ sítésére. Nehéz a helyzet, de mindig van megoldás, legfeljebb az a kérdés, hogy megtaláljuk-‐ e, ill. mikor találjuk meg. A mögöttünk álló történelem arra kötelez, hogy a selmeci professzorok elhivatottságát és kreativitását követve ki-‐ki megtegye a tőle telhetőt,

10/ 100



és összefogva közösen megtaláljuk az elérhető legjobb megoldást. Ehhez ajánlom magamat vezetőnek. Meggyőződésem, hogy a pályázatban is bemutatott szakmai és vezetői tapasz-‐ talatom, az elért eredményeim, az igazságosság iránti elkötelezettségem és a világ jobbítására vonatkozó folyamatos törekvésem elegendő muníciót ad arra, hogy a Miskolci Egyetemet további sikerek felé vezethessem.1

1 „Az ember hivatása, hogy megismerje az igazságot, szeresse a szépet, kívánja a jót, és cselekedje a

legjobbat.” – Ludwig van Beethoven 2 „Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha egyensúlyban akarsz maradni, folyamatosan tekerned kell.” –

11/ 100



4 SZEMÉLYI ADATOK Alapvető személyi adataimat az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Személyi adatok Adattípus

Érték

Név


Szül. hely, idő

Miskolc, 1966. augusztus 22.

Tanulmányok

Herman Ottó Gimnázium, Miskolc (1985.)

Nehézipari Műszaki Egyetem, majd jogutódja a Miskolci Egyetem, Kohómérnöki Kar, Fémalakító Szak Kitüntetéses oklevél. (okleveles kohómérnök), 1991.

Massachusetts Institute of Technology, Department of Chemical Engineering, M.S. Chemical Engineer, 1995.

Ph.D. – Miskolci Egyetem, 1997.

Nyelvtudás

orosz -‐ középfokú állami nyelvvizsga (C), 1991.

angol -‐ felsőfokú állami nyelvvizsga (C), 1995.

Családi állapot

Nős (Palotásné Balogh Katalin, matematika – ábrázoló geometria – számítástechnika szakos tanár, jelenleg rendszer fejlesztő, TVK Nyrt.), két gyermek édesapja (Boldizsár 20 éves, Bence 17 éves)

Munkahely

Miskolci Egyetem, 3515 Miskolc-‐Egyetemváros Műszaki Anyagtudományi Kar, dékánhelyettes Energia-‐ és Minőségügyi Intézet, intézetigazgató Kerámia-‐ és Polimermérnöki Intézet, mb. intézetigazgató

12/ 100



5 RÉSZLETES ÖNÉLETRAJZ ÉS A SZAKMAI ELŐÉLET BEMUTATÁSA 1966. augusztus 22-‐én születtem Miskolcon. Édesanyám okleveles vegyész, édes-‐ apám okleveles kohómérnök. Testvérem, Zoltán, villamosmérnök. Tanulmányai-‐ mat a miskolci 6. sz., Fazekas utcai általános iskolában kezdtem, majd ugyancsak Miskolcon a Herman Ottó Gimnáziumban folytattam. Egyetemi tanulmányaimat – egy év sorkatonai szolgálatot követően – 1986-‐ban kezdtem meg az akkori Nehézipari Műszaki Egyetemen. Kitüntetéses okleveles kohómérnöki diplomámat már a jogutód Miskolci Egyetemen állították ki 1991-‐ ben.

5.1 MUNKAHELYEK, MUNKAKÖRÖK 1988 szeptemberétől diplomám átvételéig az egyetem Kohógéptani és Képlékeny-‐ alakítástani Tanszékén voltam demonstrátor, ennek keretében a kutató munkák mellett részt vettem gyakorlatok tartásában is. 1991-‐ben kerültem egyetemi tanársegédi állásba az akkor még önálló Kohógéptani és Képlékenyalakítástani Tanszékre, ahonnan 1995-‐ben kerültem át a már korábban és azóta is művelt szakterületem révén a Tüzeléstani Tanszékre. 1992. és 1995. között a Massachusetts Institute of Technology-‐n (MIT – Cambridge, MA, USA) tanultam, ami meghatározó élményt jelentett pályámon, e pályázatban is többször hivatkozom rá. Az MIT-‐n töltött évek során B.Sc. hallgatókat konzultáltam az UROP (Undergraduate Research Opportunity Program) keretében. Chemical Engineer M.Sc. diplomám megszerzését követően 1997-‐ben Miskolcon megvédtem Ph.D. értekezésemet. Még ebben az évben egyetemi adjunktusi kinevezést kaptam a ME Tüzeléstani Tanszékre. 2001-‐től ugyanitt egyetemi docenssé neveztek ki. 2002-‐óta tanszékvezető, 2007-‐óta intézetigazgató (Energia-‐ és Minőségügyi Intézet) vagyok. 2010-‐ben a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánhelyettesévé választottak. 2010-‐ben habilitáltam, majd 2011-‐ben vettem át egyetemi tanári kinevezésemet. Az egyetemi tanári kinevezést megelőző többlépcsős elbírálás végén a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében megállapította, hogy (Palotás Árpád Bence) „oktatási és oktatásfejlesztési eredményességében, idegen nyelvű előadások, szemináriumok tartásában, a hallgatók tanulmányi, tudományos munká-‐ jának vezetésében kiemelkedő; kutatásszervezési tapasztalata, részvétele a hazai és nemzetközi tudományos életben és nemzetközi elismertsége is kiemelkedő.”

5.1.1 OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG Több mint 20 éves oktatói pályafutásom során számos tantárgyat oktattam különböző szakterületeken. Diákjaim között voltak/vannak kohómérnök, anyag-‐

13/ 100



mérnök, mérnök-‐fizikus, gépészmérnök, bányamérnök és környezetmérnök hallgatók, mind nappali, mind levelező munkarendben. A Miskolci Egyetemen, ill. jogelődjén folytatott oktatási tevékenységem a képlékeny alakítási szakterülettől (hengerlés, alakító gépek üzemtana, kovácsolás stb.) interdiszciplináris szakterületen keresztül (informatikai-‐természettudo-‐ mányi-‐műszaki tantárgyak) jelenleg is leginkább jellemző energetikai, ezen belül elsősorban a tüzeléstan szakterület tantárgyaihoz (Tüzeléstan és –technika, Kemencék, Hőtan, Hőátadási számítások, Gázfelhasználás stb.) kapcsolódik. Az általam oktatott alaptantárgyak közül a Tüzeléstan (Tüzeléstechnika) a leg-‐ jelentősebb, hisz ezt a Műszaki Anyagtudományi Karon évtizedek óta minden hallgató tanulja, de a Műszaki Földtudományi Kar, illetve a Gépészmérnöki és Informatikai Kar egyes szakjain tanuló hallgatók tantervében is szerepel. Kiváló elődöket követve megtiszteltetés volt e tárgy oktatásába előadóként is bekap-‐ csolódni. Tananyag fejlesztési projektek (Phare, HEFOP, TÁMOP) támogatásával nyomtatott és elektronikus jegyzetek létrehozásában vettem részt, melyek közül ma is haszná-‐ latban vannak többek között az alábbiak § § §

Palotás Á. B.: Műszaki hőtan (példatár), Miskolci Egyetem, Kohómérnöki Kar, 1998. Póliska Cs., Mikó J., Palotás Á. B., Szabó J.: Tűzálló anyagok vizsgálata. Jegyzet. Miskolci Egyetem, Műszaki Anyagtudományi Kar, 2010 Palotás Á.B., Szűcs I., Szemmelveisz K., Wopera Á.: Ipari tüzeléstechnika, 2011

Külföldi hallgatók (Erasmus, CEEPUS, TEMPUS) angol nyelvű oktatásában aktív szerepet vállalok, számos tantárgy oktatásában vezető szerepem volt, vagy van (pl. Combustion technology, Furnace design, Heat transfer, Alternative energy sources) Vezetésemmel akkreditáltuk a Műszaki Anyagtudományi Karon indított Ener-‐ getikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzést, első hallgatóink 2010-‐ben végez-‐ tek. Az ehhez szükséges tananyagfejlesztést ugyancsak én vezettem. Szakvezetője vagyok az Energetikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzésnek és vezetője az M.Sc. Energetika szakiránynak.

5.1.2 NEMZETKÖZI TAPASZTALAT Összességében közel 5 évet töltöttem az Egyesült Államok két neves egyetemén: a Massachusetts Institute of Technology (Cambridge, MA, USA), ill. a University of Utah (Salt Lake City, UT, USA) vegyészmérnöki tanszékén, ahol konzultáltam B.Sc., M.Sc. és Ph.D. hallgatókat. Mindkét egyetemen tartottam előadásokat is. E két intézmény működési modelljét részletesen megismertem, majd a palettát szélesí-‐ tendő, tanulmányút keretében ismertem meg további neves amerikai egyetemek (Harvard University, Colorado School of Mines, University of Arizona, University of Central Florida stb.) oktatási (és kutatási) struktúráját, keresve együttműködési lehetőségeket.

14/ 100



5.1.3 HALLGATÓI KAPCSOLATOK, TEHETSÉGGONDOZÁS Az elmúlt öt évben M.Sc. hallgatók részvételével új kutatócsoportot alakítottam ki és bevezettem az egyénre szabott projekt alapú oktatást a mesterképzésben. Ez az energetikai műhely egyre elismertebb a hallgatók között, kiváló lehetőséget teremt a rátermett doktoranduszjelöltek kiválasztására. A legkiválóbb hallgatókkal külön is foglalkozom, aminek eredményeképp számos TDK dolgozat született, melyek legjobbjai egyetemi és OTDK első és második díjat kaptak. 2009-‐ben két diákunk is (Juhász Borbála és Tóth Pál) átvehette a fiatal kutatóként kapható legmagasabb kitüntetést, a Pro Scientia Aranyérmet, melyet 2 évente, hagyományosan az oktatási kormányzat vezetője és az MTA elnöke közösen ad át. 2011-‐ben beválasztottak az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökségébe, és jelenleg én vagyok az OTDT Műszaki Szakmai Bizottságának elnöke. Alapítása óta tagja vagyok a Tehetségpártolók Baráti Körének.

5.2 SZAKMAI, KUTATÓI TEVÉKENYSÉG Kitüntetéses alapdiplomám megszerzése óta a Miskolci Egyetem oktatója vagyok. Végzésem előtt diákként, utána oktatóként olyan külföldi tanulmányutakra nyílt lehetőségem, melyek alapvetően meghatározták pályám és máig hatóan befolyásolták szemléletmódom.

5.2.1 KÜLFÖLDI TANULMÁNYUTAK Szakmai pályámat alapvetően meghatározta, hogy munkahelyi vezetőim mindig támogatták külföldi tanulmányaim, tanulmányútjaim és konferencia részvéte-‐ leimet. Huzamosabb tanulmányútjaimat a 2. táblázatban foglaltam össze. 2. táblázat: Hosszabb külföldi tanulmányutak Év

Legalább két hónapos külföldi utak

Státusz, időtartam

Lausanne-‐i Szövetségi Műszaki Egyetemen (EPFL), Svájc, TDK 1989. nyár dolgozat: Cavitation erosion in Copper-‐ based alloys

3 hónap szakmai gyakorlat

1990. nyár Lokomo Acélmű, Tampere, Finnország

2 hónap szakmai gyakorlat

1992. nyár British Gas, Solihull, Nagy-‐Britannia

2 hónap tanulmányút

Massachusetts Institute of Technology 1992-‐1995 (Cambridge, MA, USA) Department of Chemical Engineering

M.Sc. tanulmányok, 3 év

1996

5 hónap tanulmányút

Massachusetts Institute of Technology

15/ 100


Év

Legalább két hónapos külföldi utak

1997-‐1998 Massachusetts Institute of Technology 2002

2004


Státusz, időtartam posztdoktori kutató, 15 hó

University of Utah (Salt Lake City, UT, Magyar Állami Eötvös USA) ösztöndíjas kutató, 6 hó Magyar-‐Amerikai Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Vezető Kutatói Ösztöndíj, 4 hó

University of Utah

Az említetteken túlmenően, 2009-‐ben tanulmányutat szerveztem az Egyesült Államokban kiemelkedő anyagtudományi képzést kínáló felsőoktatási intézmé-‐ nyek (Harvard University, Massachusetts Institute of Technology, Colorado School of Mines, University of Arizona, University of Utah, University of Central Florida stb.) kari és tanszéki vezetőivel történő kapcsolatfelvétel, ill. intézményeik oktatási-‐kutatási struktúrájának megismerése céljából. Intenzív szakmai együttműködést ápolok amerikai kollégáimmal, így különösen a University of Utah Department of Chemical Engineering oktatóival akik világviszonylatban is kiemelkedő tüzeléstechnikai kutatásokat végeznek. Az együttműködésnek köszönhetően rendszeresen látogatjuk egymás intézményeit, végzünk közös kutatómunkát és így vált lehetővé, hogy több diákom is részt vehetett 6-‐24 hónapos amerikai tanulmányúton. Vélhetőleg az előzőekben említettek hatására, 2010-‐ben a Miskolci Egyetem Rektora részemre a „Nemzetközi Kapcsolatokért” kitüntetést adományozta.

5.2.2 RÉSZVÉTEL OKTATÁSI-‐KUTATÁSI PÁLYÁZATOKBAN, K+F M UNKÁKBAN Fiatal kutatóként 2001 tavaszán négy éves ifjúsági OTKA, valamint 3 éves OM finanszírozású FKFP pályázatot nyertem és három évig Bolyai Ösztöndíjasként végeztem sikeres kutatást. Kutatói tevékenységem részeként folytatom az MIT-‐n elkezdett koromszerkezeti / környezetvédelmi kutatásokat, ez képezte a habilitációs tézisfüzetem alapját is. Emellett irányítóként és kutatóként is részt veszek az Intézet szerteágazó szakmai tevékenységében. Az elmúlt évtizedben kb. 80 K+F jellegű megbízás témavezetője voltam, ez összesen több mint 500 M Ft bevételt jelentett a Miskolci Egyetem részére, mint azt a 3. táblázat részletesen is mutatja.

16/ 100



3. táblázat: Az elmúlt 10 évben vezetett fontosabb (1 M Ft feletti vállalási összegű) K+F projektek Vállalási összeg

Év

Téma

2001

Légköri korom eredet-‐meghatározása szerkezetvizsgálat alapján (OTKA F 035218)

2,7 M Ft

2001

Karbon tartalmú légköri szennyezők eredet-‐meghatározása (FKFP 0083/ 2001)

6,6 M Ft

2005

Faapríték nedvesség tartalmának csökkentésére alkalmas technológiák vizsgá-‐ lata erőművi kazánoknál

3,4 M Ft

2005

Biomassza tüzelőanyag tüzeléstechnikai paramétereinek meghatározása és az egyszerűsített számítások lehetőségeinek elemzése

1,0 M Ft

2005

Földgáztüzeléssel előállított ionáram felhasználása a légfelesleg szabályozá-‐ sára

35,8 M Ft

2006

Biomassza tüzelőanyagok salakjai képződésének, összetételének és lágyulási tulajdonságainak meghatározása és elemzése

2,0 M Ft

2006

Mezőgazdasági termények, mint tüzelőanyagok komplex tüzeléstechnikai vizs-‐ gálata

1,2 M Ft

2006 A repcemag, mint tüzelőanyag komplex tüzeléstechnikai vizsgálata

1,9 M Ft

2006 Erőműi folyamatos poremisszió monitoring rendszer vizsgálata

1,0 M Ft

2007 Tanulmányterv és laboratóriumi vizsgálatok kokszdara hasznosítására

2,4 M Ft

Száraz őrlésű bioetanol gyártás melléktermékeként keletkező DDGS tüzeléstechnikai tulajdonságainak meghatározása

4,8 M Ft

Hazai barnaszén és mészkő mint keverék tüzelhetőségi feltételeinek vizsgálata 2007 különös tekintettel a mészkőnek az elégetés során keletkező salakra gyakorolt hatására

2,7 M Ft

2007 Széntüzelésű kazánoknál a szilárd égési maradékok vizsgálata.

3,0 M Ft

2007

2008

Hideghengersori sósav-‐regeneráló reaktor falazó anyag tulajdonságainak vizsgálata, szakvélemény készítése

2008 Kazánpark tüzelőanyag összetételt optimalizáló szoftver továbbfejlesztése

3,0 M Ft 14,0 M Ft

Ipari szennyvíztisztítóról származó fölösiszap minta fűtőérték, és izzítási ma-‐ radék vizsgálata

0,1 M Ft

Felületkezelő sor hőveszteségének feltárása üzemi mérések alapján, a 2008 felületkezelő kosár hőveszteségének számításokkal alátámasztott értékelése, a felületkezelő sor komplex energetikai értékelése

1,7 M Ft

2008

Import feketeszén és hazai mészkő keverékek tüzelhetőségi feltételeinek vizsgálata, különös tekintettel a mészkő tulajdonságaira

3,0 M Ft

2009

A Mátrai Erőmű kibocsátásmérésének kivitelezése és értékelése, beleértve a mérési jegyzőkönyv elkészítését

2,4 M Ft

2009

Mezőgazdasági hulladékok tüzelhetőségének és égési maradékának techno-‐ lógiai és környezetvédelmi összehasonlító értékelése

3,0 M Ft

2008

17/ 100


Év


Vállalási összeg

Téma

Meddőből kinyert szén tüzelhetőségi feltételeinek vizsgálata különös tekin-‐ 2009 tettel a tüzeléstechnikai tulajdonságokra, valamint az égetés szilárd mara-‐ dékának szinterelődési és lágyulási jellemzőire

2,0 M Ft

2009

A Mátrai Erőmű 4. sz. kazánjának és kibocsátásmérésének kivitelezése és értékelése, beleértve a mérési jegyzőkönyv elkészítését

2,1 M Ft

2009

Cukorcirok alapú biomassza tüzelhetőségének és égési maradékának komplex tüzeléstechnikai vizsgálata

1,2 M Ft

2009

A folyamatos levegőtisztaság-‐védelmi monitorozás megvalósítása elsősorban oldószergőzök és komponenseik koncentrációinak meghatározása céljából

5,2 M Ft

2009

Fás-‐ és lágyszárú biomasszák energetikai célú felhasználásának vizsgálata és elemzése technológiai és környezetvédelmi szempontok alapján

60,0 M Ft

2009 Szennyvíziszap energetikai célú hasznosításának pirolitikus lehetőségei 2009 Kazánpark tüzelőanyag összetételt optimalizáló szoftver továbbfejlesztése

4,0 M Ft 14,0 M Ft

2009

Kerámiaégető kemence vizuális ellenőrző rendszerének kialakítása a termék-‐ minőség és a kihozatal fejlesztése céljából

2,1 M Ft

2009

Az ECONOCO tüzeléstechnikai részegység tervezéséhez kapcsolódóan 24 kW ECONOCO reaktor környezetvédelmi hatásának tüzeléstechnikai ellenőrzése

2,6 M Ft

2010

Elektronikus szabályzással felszerelt, számítógépes felhasználásával optimalizált kandalló tűztér kialakítása

modellezés

2010 Float-‐üveg gyártás tüzeléstechnikai és műszerezési korszerűsítése

23,6 M Ft 10,7 M Ft

Alumínium hengerfejöntvények megszilárdulását követő hűtés felülvizsgálata, a hűtősorok hőtani-‐áramlástani szimulációjának elvégzése, a hűtősorok geo-‐ 2010 metriai és a működtetési paramétereinek optimalizálása az öntvények szilárd-‐ sági tulajdonságainak növelése céljából

7,0 M Ft

Tiszaújváros távhőszolgáltatási rendszeréhez kapcsolódó hőtermelési koncep-‐ 2010 ciók modelljeinek kidolgozása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások alkalmazására

2,0 M Ft

2010 Fásszárú növények tüzelhetőségének és szilárd égéstermékének vizsgálata

1,4 M Ft

2010 Kohógáz minták összetételének és fűtőértékének összehasonlító vizsgálata

1,0 M Ft

A megújuló energiaforrások felhasználásának maximalizálására szolgáló modell alapját képező adatbázis és az optimalizálási algoritmus kidolgozása

9,1 M Ft

Korszerű alternatív energiaforrás (MBH pellet) laboratóriumi mennyiségben 2010 történő előállítása, lakossági méretű valóságos tüzelőberendezésben való tesztelése meghatározott kutatási, fejlesztési feladatok elvégzése útján

10,2 M Ft

2010

Energetikai elemzések, gyártástechnológia fejlesztése, kihelyezett labor megtervezése és kialakítása

14,0 M Ft

2010

Fröccsöntési gyártástechnológia fejlesztése, optimalizálása, kihelyezett labor fejlesztése.

36,2 M Ft

2010

18/ 100



Vállalási összeg

Év

Téma

2010

A Hámor Zrt. villamos fűtésű harangkemenceparkjának elemzése és a gázüzemű alternatíva lehetőségek műszaki, gazdasági vizsgálata.

1,6 M Ft

2010

A Vértesi Erőmű Zrt. és az AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszapalkonyai Erőműve működtetési feltételeinek vizsgálata

3,6 M Ft

Alternatív energiahordozók (biomasszák, hulladékok) energetikai hasznosítási 2010 feltételeinek kidolgozása; Fröccsöntési gyártástechnológia fejlesztése, optima-‐ lizálása, kihelyezett labor fejlesztése

19,1 M Ft

2010

Float-‐üveg gyártás tüzeléstechnikai és műszerezési korszerűsítése: műszer-‐ fejlesztés

7,0 M Ft

2010

Float-‐üveg gyártás tüzeléstechnikai és műszerezési korszerűsítése: üveg-‐ olvaszó kemence CFT modellezése

6,7 M Ft

2010

Fásszárú növények tüzelhetőségének és szilárd égéstermékének (hamu) vizs-‐ gálata

1,3 M Ft

Tiszaújváros távhőszolgáltatási rendszeréhez kapcsolódó hőtermelési koncep-‐ 2010 ciók modelljeinek kidolgozása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások alkalmazására

2,5 M Ft

Alternatív energiahordozók (biomasszák, hulladékok) energetikai hasznosítási feltételeinek kidolgozása témacsoportban a Megújuló energiaforrásaok fel-‐ 2011 használásának maximalizálására szolgáló modell alapját képező adatbázis és az optimalizálási algoritmus kidolgozása

8,4 M Ft

2011

Fröccsöntési gyártástechnológia fejlesztése, optimalizálása, kihelyezett labor fejlesztése.

12,7 M Ft

2011

Vértesi Erőmű Zrt. és az AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszapalkonyai Erőműve működtetési feltételeinek vizsgálata kapcsán

6,5 M Ft

2011 Biomassza alapú energiafelhasználás racionálása a PIKOPACK Zrt. telephelyén

9,5 M Ft

Alternatív energiahordozók (biomasszák, hulladékok) energetikai hasznosítási feltételeinek kidolgozása

10,5 M Ft

2011

2011 Erőműi monitoring rendszer megvalósítása

10,0 M Ft

2011 Sertéstelepről származó trágya hasznosítása biogáz termelés céljából

8,3 M Ft

2011 Gázmotoros kiserőmű állapotának felmérése és energetikai optimalizációja

1,0 M Ft

2011

Kazán falazat hiba analízise és az élettartam megtartása érdekében végzett hő-‐ kamerás kiértékelés

2,4 M Ft

2011 Járműipari alumínium-‐öntvények gyártástechnológiájának kutatása

6,7 M Ft

Korszerű alternatív energiaforrás (MBH pellet) laboratóriumi mennyiségben 2011 történő előállítása, lakossági méretű valóságos tüzelőberendezésben való tesztelése

6,4 M Ft

2011

Városi kommunális hulladék alternatív tüzelőanyagként történő hasznosítá-‐ sára eljárás kidolgozása

8,5 M Ft

2011

Alkatrész gyártó üzem energiafelhasználásának racionalizálása és gyártás-‐ technológiájának fejlesztése

18,8 M Ft

19/ 100



Év

Téma

Vállalási összeg

2011

Gázmérők mágneses manipulációjának utólagos kimutathatóságára vonatkozó vizsgálatok

12,2 M Ft

2011

A városi távhő szolgáltatás energiaigényének különböző alternatív tüzelő-‐ anyagokkal történő megvalósítása

12,2 M Ft

2011 Háztartási célú kandalló tűzterének CFT alapú fejlesztése 2011

17,0 M Ft

Kerámiagyártó kemence üzemének vizuális megfigyelését lehetővé tevő rend-‐ szer kialakítása

2,6 M Ft

2012 Színinformációt használó nem konvencionális mérőeszköz fejlesztése

12,7 M Ft

A Fireplace Gyártó és Kereskedelmi Kft. termékstruktúrájának piacorientált 2012 fejlesztése, új piacokra történő belépéshez szükséges fejlesztési javaslatok kidolgozása

10,0 M Ft

522 M Ft

Összesen

Meghatározó szerepem volt abban, hogy 2011-‐ben az Energia-‐ és Minőségügyi Intézet (ezen belül alapvetően a Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék) „termelte” a legtöbb K+F árbevételt az egyetemi tanszékek közül (4. táblázat). A tavalyi jelentős árbevétel is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években számos szempontból stabilizálódott, sőt nem egy esetben példaként emlegetett Műszaki Anyagtudományi Kar, méretét meghazudtolva abszolút értékben is egyetemi első legyen a K+F bevételi rangsorban. 4. táblázat: A 2011. évi K+F bevétel alapján készített intézeti/tanszéki ranglista első 10 helyezettje a Miskolci Egyetemen (Forrás: ME GMF, 2012. november) Ssz. Szervezeti egység

Kar K+F bevétel

1

Energia és Minőségügyi Intézet

MAK 87 515 E Ft

2

Anyagtudományi Intézet

MAK 63 822 E Ft

3

Metallurgiai és Öntészeti Tanszék

MAK 58 613 E Ft

4

Áramlás-‐ és Hőtechnikai Gépek Tanszéke

GÉIK 53 645 E Ft

5

Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechn. Int. MFK 52 739 E Ft

6

Bányászati és Geotechnikai Intézet

MFK 50 690 E Ft

7

Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

GÉIK 42 450 E Ft

8

Környezetgazdálkodási Intézet

MFK 39 685 E Ft

9

Gép-‐ és Terméktervezési Tanszék

GÉIK 27 100 E Ft

10

Gépgyártástechnológiai Tanszék

GÉIK 26 960 E Ft

20/ 100



Ehhez természetesen kiváló kollégákra, elhivatott vezetőkre és ösztönző környe-‐ zetre van szükség. Kari vezetőként e légkör és környezet kialakításában aktív szerepem volt és ezek a sikerek adnak alapot ahhoz a célhoz, hogy amit sikerült az Intézeten, ill. a Karon véghezvinni, azt az egyetem egészére is megpróbáljuk együtt megismételni. Együtt, mert a vezető – az összes jó szándéka, tehervállalása, esetleges tehetsége mellett is – egyedül ehhez kevés. Hiszem, hogy képes vagyok a környezetemet megfelelően motiválni és reális erőfeszítéseket elvárva, személyes példamutatással a szinte reménytelen helyzetből is kikeveredni, sőt elismerésre méltó eredményeket elérni. Komolyabb összegyetemi projektekben végzett tevékenységem valószínűleg többek által ismert. Aktív szerepet vállaltam a kutatóegyetemi TÁMOP pályázat elkészítésében, majd a projekt napi irányításában. Én vezetem az előbbivel párhuzamos TIOP finanszírozású infrastruktúrafejlesztési projektet, ami – nem kis részben a Pályázati Iroda munkatársainak lelkiismeretes, de a többség által nem ismert, esetenként el nem ismert munkájának köszönhetően – mondhatni döccenő nélkül halad a sikeres projektzárás felé.

5.2.3 VEZETŐI GYAKORLAT, TAPASZTALAT Vezetői és projektmenedzsment tapasztalataimat az 5. és 6. táblázatok foglalják össze.

5. táblázat: Vezetői tapasztalat Év

Vezetői tapasztalat

2002-‐

tanszékvezető, Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék

2007-‐

intézetigazgató, Energia-‐ és Minőségügyi Intézet

2006-‐2010 gazdasági referens, Műszaki Anyagtudományi Kar 2010-‐

dékánhelyettes, Műszaki Anyagtudományi Kar

2012

mb. intézetigazgató, Kerámia-‐ és Polimermérnöki Intézet

6. táblázat: Projektmenedzsment tapasztalat Év

Projektmenedzsment tapasztalat

1999-‐2003 CEEPUS intézményi koordinátor 2000-‐2003

A Miskolci Egyetemi Programháló EU V. kutatási, technológia-‐ fejlesztési és demonstrációs keretprogram felelőse

2001

UNESCO International Institute for Educational Planning: Distance Education Course on “The Management of University-‐Industry Partnership”

2008-‐2011

TIOP-‐1.3.1-‐07/1-‐2F-‐2008-‐005 kari koordinátor a 6,55 Mrd Ft költségvetésű projektben

21/ 100



Év

Projektmenedzsment tapasztalat

2011-‐2013

TÁMOP-‐4.2.1.B-‐10/2/KONV-‐2010-‐0001 – 2,4 Mrd Ft / 2 év Projekt Irányító testület tagja, infrastruktúra koordinátor

2011-‐2013 TIOP-‐1.3.1-‐10/1-‐2010-‐0012 projektmenedzser – 1,3 Mrd Ft / 2 év

5.2.4 STRATÉGIAALKOTÁS TERÉN SZERZETT TAPASZTALATOK Tagja vagyok az Egyetemi Doktori Tanácsnak, az Egyetemi Habilitációs Tanácsnak, az egyetemi Közbeszerzési Tanácsnak, a Lakásügyi Bizottságnak, az Oktatási Bizottságnak, képviselem a kar Dékánját az egyetemi vállalkozásokat felügyelő Tulajdonosi Tanácsadó Testületben, valamint tagja vagyok a közelmúltban létrehozott 5 fős egyetemi Gazdasági Bizottságnak. Az elmúlt 2-‐3 évben több stratégiaalkotó ad-‐hoc bizottságnak is tagja voltam, így pl. már 2010 áprilisában megfogalmaztam egy programot, amelynek megvalósításával meggyőződésem szerint az egyetem fenntarthatóbb pályára állhatott volna. Az elmúlt két évben drasztikusan romlott a külső gazdasági környezet, valamint ezzel szoros össze-‐ függésben az egyetem gazdasági helyzete. A meg nem tett lépések csak még idő-‐ szerűbbek lettek. Ugyancsak tagja voltam annak a szűkebb stábnak, mely a stratégai rektorhelyettes vezetésével előkészítette az idei Intézményfejlesztési Terv alapkoncepcióját, majd (a stábot alkotó két másik kollégával együtt) szomorúan láttam a koncepció széthullását, a partikuláris (kari) érdekellentétek miatti felhígulását. Meggyő-‐ ződésem, hogy az egyetemi stratégia újragondolandó, a lehetőségekhez képest átdolgozandó. Rendszeresen helyettesítettem a kar Dékánját rektori kabinetüléseken, ill. különböző megbeszéléseken, egyeztetéseken. Külföldi delegációk egyetemi szintű fogadásának ugyancsak rendszeres résztvevője vagyok. A Miskolci Egyetemen eltöltött több mint 25 évnek köszönhetően kollégáim és talán az egyetem felső vezetése által is elismerten, sőt – és ezt jó érzés leírni, bármi is legyen egy ilyen pályázat kimenetele – megbecsülten, úgy érzem, hogy az egyetem jövőjét is alapvetően meghatározó kérdésekbe az átlag kari vezetőnél több betekintési és – esetenként – beleszólási lehetőséget kaptam. A fentiek alapján úgy érzem, hogy meglehetősen „fiatal” jelöltként is érdemi rálátással és koncepcióval rendelkezem ahhoz, hogy a Miskolci Egyetemen irányíthassam azokat a folyamatokat, melyek révén – közös munkával – a visszásságokat megszüntetjük, értékeinket megőrizzük, gyarapítjuk és legkivá-‐ lóbbjainkat megbecsüljük, a legnehezebb időkben is támogatjuk. Nincs más lehető-‐ ségünk a fejlődésre. A Miskolci Egyetemnek nem lehet célja „csak” talpon maradni, fejlődnie kell. Ehhez szükséges, hogy meghallgatva a „nagy öregek” tanácsait, egyes területeken kifejezetten támaszkodva tapasztalataikra és tudásukra, a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet kapjon az a fiatal (kb. 40-‐50 év közötti) generáció, akik az oktatói-‐vezetői munka döntő részét végzik, mégis alulreprezentáltak az egyetemi

22/ 100



vezetésben. Emellett törekednünk kell a jellemzően túlburjánzó bürokrácia felszámolására, vagy legalább minimalizálására annak érdekében, hogy energi-‐ ánkat a valóban értelmes és hasznos folyamatokra koncentrálhassuk.

5.2.5 SZAKMAI SZERVEZETI TAGSÁGOK, KÖZÉLETI SZEREPVÁLLALÁS Vezetői megbízatásaim előtt is aktív szerepet vállaltam a Kar különböző bizottságaiban, így több, mint 15 éve tagja vagyok a Kar Tanácsának, tagként részt vettem az Oktatási, Tanulmányi és Beiskolázási Bizottság munkájában, illetve a Miskolci Egyetem Közleményei Kari Kiadványai megjelentetéséért felelős bizott-‐ ságban. Jelenleg a Kari Gazdasági Bizottság elnöke, a Kerpely Antal Anyagtudományok és –technológiák Doktori Iskola Tanácsának tagja, Tanulmányi Bizottságának vezetője és a kari Habilitációs Tanács elnöke vagyok. Egyetemi szintű közéleti szerepvállalásom részletezem a TERVEK, CÉLOK fejezetben, itt csak utalok arra, hogy feladataim zöme tudományos, gazdálkodási és stratégiaalkotói területekre fókuszált, ebből eredően legtöbb tapasztalatra is ezeken a területeken tettem szert. Fiatal kutató korom óta aktívan részt veszek a szakmai-‐tudományos közéletben. Ph.D. fokozatom megszerzése óta tagja vagyok az MTA köztestületének, számos tisztséget betöltöttem, illetve töltök jelenleg is, mint azt a 7. táblázat adatai mutatják. 7. táblázat: Szakmai szervezetekben történő szerepvállalások Év

Szakmai szervezet

Tisztség

1989-‐1991 Országos Tudományos Diákköri Tanács

tag

1991-‐

Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Diákok a Tudományért Szakalapítvány kuratórium

tag

2002-‐

Tehetségpártolók Baráti Köre

tag

1997-‐

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

tag

1997-‐

Miskolci Akadémiai Bizottság Kohászati Szakbizottság

tag

1997-‐2002

Képlékenyalakítási Munkabizottság

titkár

2001-‐

Hőenergia-‐gazdálkodási és Környezetvédelmi Munkabiz.

tag

2005-‐2008

Hőenergia-‐gazdálkodási és Környezetvédelmi Munkabiz.

elnök

2002-‐

MTA Metallurgiai Bizottság

tag

2006-‐

MTA Energetikai Bizottság

tag

2006-‐2009

Fosszilis energiák albizottság

23/ 100

titkár



Év

Szakmai szervezet

Tisztség

2009-‐

titkár

2000-‐

The Combustion Institute Magyar Nemzeti Bizottság

tag

2010-‐

Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

tag

1994-‐

American Association for Aerosol Research

tag

1995-‐

American Air and Waste Management Association

tag

Energiahasznosítási albizottság

5.3 ELISMERÉSEK, DÍJAK, KITÜNTETÉSEK Egyetemista éveim alatt, majd védés után számos elismerésben részesültem. § § § § § § § §

§

§ § § §

Tanulmányaim során 1988-‐1991 között (3 évig) Népköztársasági, ill. Köztársasági Ösztöndíjas voltam. A Tanulmányi Emlékérem arany fokozatát négy alkalommal nyertem el. Három Tudományos Diákköri dolgozatot készítettem, mindegyikkel egyetemi első díjat nyertem. Az OTDK-‐n egy országos első és egy országos második helyezést értem el. Szakmai eredményeimért 1991-‐ben Pro Scientia aranyéremmel tüntettek ki. Két fiatal Pro Scientia aranyérmes hallgatónak is (Juhász Borbála, Tóth Pál) voltam doktori témavezetője. További eredményeimet 1998-‐ban három hónapos Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjjal ismerték el, melyet a Massachusetts Institute of Technology-‐n (Cambridge, MA, USA) töltöttem posztdoktori kutatóként. 2000-‐ben három éves időtartamra Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyertem el. Ugyancsak 2000-‐ben elnyertem a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának Tudományos díját. 2002-‐ben 6 hónapra ismét elnyertem a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat, melyet a University of Utah (Salt Lake City, UT, USA) tüzeléstechnikai kutatócsoportjának tagjaként töltöttem, ez megalapozta későbbi/jelenlegi nemzetközi kapcsolataimat. 2004-‐ben, elsőként nyertem el az amerikai Kongresszus által létrehozott és finanszírozott Magyar-‐Amerikai Vállalkozásfejlesztési Alap Kiemelt Kutatói Ösztöndíját (HAESF Senior Leaders and Scholars Fellowship), melyet ugyancsak a University of Utah kutatócsoportjánál töltöttem. 2010-‐ben a Miskolci Egyetem Rektora a Műszaki Anyagtudományi Kar és az egyetem nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében végzett munkám-‐ ért „Nemzetközi Kapcsolatokért” kitüntetést adományozott. 2011-‐ben – 20 év oktatói tevékenység után – a Műszaki Anyagtudományi Kar végzős hallgatói Tiszteletbeli évfolyamtársnak választottak. 2012-‐ben a Miskolci Egyetem Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkor-‐ mányzata Kiváló oktató kitüntetésben részesített. Ugyancsak 2012-‐ben, megkaptam a Miskolci Egyetem Kiváló Kutatója kitün-‐ tetést.

24/ 100



6 HELYZETÉRTÉKELÉS A Miskolci Egyetem elnyerte a 2010-‐ben első alkalommal adományozott Kiváló Egyetem címet. Közös célunk, hogy az elért eredményeinket meghaladva további sikereket érjünk el. Ehhez az szükséges, hogy kellő önkritikával tekintsük át fő tevékenységeinket és a Miskolci Egyetem kiválóságának fokozása céljából megha-‐ tározzuk tennivalóinkat.

6.1 OKTATÁS 6.1.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEK A Miskolci Egyetem karainak többségénél az országos átlagot lényegesen megha-‐ ladja a minősített oktatók és kutatók aránya. Az oktatók közel 80%-‐os minősí-‐ tettségével a Bölcsészettudományi Kar első helyen áll az ország bölcsészképzést indító intézményei között, de kiemelkedő ezen a területen a Műszaki Föld-‐ tudományi és a Műszaki Anyagtudományi Kar is. Általánosan elmondható, hogy a minősítettség tekintetében folyamatosan fejlődünk. Az oktatók korfája (1. ábra) azonban általánosságban nem megfelelő, egyes szakterületek esetében kifejezetten aggasztó. Amennyiben nem sikerül elérni nagyon rövid időn belül a jelentős fiatalítást, illetve a nyugdíjba vonuló oktatók pótlását és az ehhez szükséges kompetenciák megteremtését, sikeres szakok, szakirányok szünhetnek meg. A Miskolci Egyetem karainak oktatói korfái 60%

25 évesnél ﬁatalabb 25-‐29 éves 30-‐34 éves

50%

35-‐39 éves

40% 30%

40-‐44 éves

20%

45-‐49 éves

10%

50-‐54 éves

0%

55-‐59 éves 60-‐64 éves 64 évesnél idősebb

1. ábra: A Miskolci Egyetemen működő karok oktatói korfái (forrás: ME AVIR)

25/ 100



A Miskolci Egyetem számos kutatója rendelkezik nemzetközi elismertséggel, ez az arány azonban jelentősen javítható. Bár kutatócsoportjaink jelentős része hazai viszonylatban ismert és elismert munkát végez, nemzetközi szinten a Miskolci Egyetem hírneve – kevés kivétellel – nem jelentős. Ezt a hátrányunkat csökkent-‐ hetjük, amennyiben komolyan vesszük a kiemelkedő eredményeket elérő közös-‐ ségek és egyének kiemelt támogatását, azaz a legkiválóbbjainkat valóban megbe-‐ csüljük, erőforrásaink elosztásánál még szűkös lehetőségek között is prioritást adunk igényeiknek. Oktatóink többsége egyes karokon nem rendelkezik egyetemen kívüli gyakorlati tapasztalattal, nem volt részese több hónapig, esetleg évig tartó egyetemünkön kívüli itthoni, vagy külföldi szakmai programnak, tanulmányútnak sem. Ösztö-‐ nözni, illetve lehetőségeinkhez képest támogatni kell az egyetem oktatóinak és kutatóinak ilyen jellegű tapasztalatszerzését. A Miskolci Egyetem – hasonlóan hazánk többi egyeteméhez – oktatóinak után-‐ pótlását a leggyakrabban saját hallgatói adják. Ez a fajta belterjesség tőlünk nyugatabbra nem jellemző, sőt sok esetben kifejezetten igyekeznek azt elkerülni. Helyzetünk azonban számos szempontból eltérő, a lakosságra nem jellemző az általános mobilitás, régiónk vonzereje mérsékelt, emiatt a munkaerőpiac ezen a téren kifejezetten szűkös. Ezért logikus az a kialakult gyakorlat, hogy tehetséges, az oktatói-‐kutatói munka iránt érdeklődő fiatal végzettjeinket egyetemünkön igyek-‐ szünk tartani, ugyanakkor prioritás kell legyen egyrészt a fiatalok hosszabb külföldi tanulmányútjainak – előbbiekben említett – ösztönzése, másrészt máshol végzett kutatók és oktatók idevonzása. Feladatunk az egyetemi oktatógárda hosszú távon fenntartható struktúrá-‐ jának megteremtése, mely magába foglalja az oktatói pálya népszerűségének növelését (kontraszelekció megszüntetése, vonzó jövedelmek, más egyete-‐ mekről, akár külföldről szakmailag kiváló oktatók idecsábítása stb.), az oktatók rendszeres és szervezett továbbképzését, főleg pedagógiai, kom-‐ munikációs, pszichológiai ismeretek terén és az oktatási feladatok, illetve egyéb feladatok megfelelő elválasztását és ösztönzését. Az oktatók motivá-‐ ciója és önbecsülése az egyik legfontosabb eleme az oktatás minőségének, amelyet az elmúlt kb. 15 év jelentősen megtépázott, ezért ennek javítása elemi érdekünk.

6.1.2 INFRASTRUKTÚRA Az egyetemen megvannak a megfelelően felszerelt előadó-‐ és tantermek, kihasználtságuk azonban esetleges. A termek létszámigénye és az oda beosztott csoportok nagysága esetenként nincs összhangban. Tekintettel arra, hogy a lefoglalt – és végül számos esetben mégsem használt – termek nagysága (ezzel együtt pl. fűtési költsége) nincs hatással az adott kar költségeire, jelenleg semmi sem ösztönöz arra, hogy a teremgazdálkodást hatékony módon végezzük. Laboratóriumaink, műhelyeink kihasználtsága – kevés kivételtől eltekintve – kicsi. Oktatási célú használaton túl természetesen kutató munkák során is hasznosulnak,

26/ 100



a jól felszerelt infrastruktúra kihasználtsága a jelenlegi kapacitáselosztási módok újragondolásával azonban jelentősen növelhető. Hatékonyabb intézményi infrastruktúra hasznosítással csökkenteni kell költségeinket, ezzel párhuzamosan törekedni kell bevételeink növelésére. Folyamatosan meg kell újítanunk a teljes – a korábbi fejlesztési projektekből kimaradt – oktatási-‐kutatási és kiszolgáló infrastruktúrát, különös figyelmet fordítva arra, hogy a felsőoktatás napjainkban ágazati szinten mérve is igen jelentős változáson megy keresztül, mely hatással van az egyes intézmények kubatúra igényére is. A várható tendenciákat előre felmérve, egy jól szervezett stratégia mentén alakítva a képzéseink elhelyezési igényét, jelentős eredmények érhetők el az intézményi energiafelhasználás csökken-‐ tése terén. Fejlesztéseinket az IFT-‐ben is szereplő prioritások figyelembe-‐ vételével kell terveznünk. Fontos szempont az intézményen belüli párhu-‐ zamos fejlesztések elkerülése.

6.1.3 KÉPZÉSI STRUKTÚRA Az egyetemre nagyon szerteágazó szak és szakirány struktúra jellemző. Egyes szakterületek tekintetében emellett megfigyelhető felesleges párhuzamosság, karok, ill. tanszékek közötti felesleges rivalizálás is, ami több szinten is erőforrás-‐ pazarláshoz vezet. A bolognai rendszer bevezetése során egyetemünk oktatói is elkövették azt a hibát, hogy a korábbi öt éves képzések nagy részénél a teljes tananyagot igyekeztek belezsúfolni az alapképzés tanrendjébe. Ennek oka talán az lehet, hogy nem bíztunk a mesterképzés jövőjében és be akartuk biztosítani magunkat. A mester-‐ képzések azonban beindultak, sőt további specializálódáshoz vezettek. Ennek eredményeképpen az oktatási struktúránk tovább tagozódott és egyrészt tananyag ismétlődésekhez, másrészt az egy oktatóra jutó tantárgyak megnövekedéséhez vezettek. A feleslegesen sok tantárgy és óratartási kötelezettség oktatóinkat – a hallgatói létszámtól függetlenül – túlságosan leterheli és nem ad lehetőséget a számos szempontból elengedhetetlen kutatómunkákban történő aktív részvételre. A Miskolci Egyetem karainak törekednie kell mind a hazai, mind a külföldi intézmények felé olyan megállapodásokra, amelyek révén növelhető az intéz-‐ mények közötti átjárhatóság. Hallgatóink szempontjából ez a lehetőség nagyon fontos lehet, ezért a kredit-‐beszámítás, illetve az ekvivalencia kérdéseinek tisztá-‐ zása még sok feladatot ró ránk. Az egyetemi Szenátus az elmúlt években számos alkalommal foglalkozott az oktatás-‐korszerűsítés, a tanterv-‐ és tananyag-‐korszerűsítés intézményi szintű feladataival. Áttekintette a kreditallokáció helyzetét, a kötelező és ajánlott tárgyak arányának kérdését. A szakok indításának mérlegelése (később az oktatási tapasz-‐ talatok elemzése) során az egyetem minden esetben külön vizsgálta az egyes képzések speciális szakmai szükségleteit, a kapcsolódó, folyamatosan megújuló társadalmi igényeket. Az egyetem minőségbiztosítási terve évekre lebontva követi a munkaerőpiaci visszacsatolást, a képzéssel kapcsolatos érdemi észrevételeket. Az elkezdett folyamatok tehát jók, de továbbra is számos tennivalónk maradt.

27/ 100



Képzési struktúránk fejlesztésében előtérbe kell helyeznünk a munka-‐ erőpiaci visszacsatolást, a képzéssel kapcsolatos érdemi észrevételeket. A fejlesztés egyik meghatározó eleme lesz e visszajelzések hasznosítása. Újabb, nemzetközi szinten is piacképes képzéseket kell akkreditáltatnunk és el kell érnünk, hogy – elsősorban keleti irányba nyitva – e képzéseinket el is tudjuk indítani. A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell adnunk egyedi, az országban máshol nem ajánlott képzéseinknek nemcsak műszaki, hanem társadalom-‐ tudományi, egészségügyi területen is.

6.1.4 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A Miskolci Egyetemen a hallgatói és oktatói mobilitás főként az Erasmus és a CEEPUS programok keretében valósul meg. Valamennyi karon kiemelt jelentőségű feladat a hallgatók ösztönzése és támogatása külföldi részképzésen és/vagy szakmai gyakorlaton való részvételre. Ezek a lehetőségek javítják a hallgatók versenyképességét, emelik nyelvi és szakmai felkészültségük színvonalát, összes-‐ ségében segítik a globális munkaerőpiacon való megfelelést. A Miskolci Egyetem közel 100 külföldi egyetemmel kötött együttműködési szerződést hallgatói és oktatói mobilitási és egyéb tudományos célból. Egymás oktatási rendszerének megismerése lényeges előrelépést eredményezett az intézmények közötti átjárha-‐ tóságban, az oktatott tárgyak, szemeszterek kölcsönös elfogadásában, tennivaló azonban továbbra is sok van. Az intézmény oktatói külföldön végzett vendégoktatói tevékenységét a partner-‐ egyetemek nagy elismeréssel fogadják és egy-‐egy speciális témában az oktatókat évről évre visszahívják. Ugyancsak rendszeres – bár karonként eltérő intenzitású – a külföldi kutatók és oktatók miskolci előadása, vagy kutatási célú fogadása. Az Európai Felsőoktatási Térségbe való integrálódást jól szolgálják az Erasmus, CEEPUS pályázatok, melyek keretül szolgálnak rendszeres idegennyelvű képzéseink meghirdetéséhez. Az egyetemen jelenleg négy angol nyelven akkreditált szak működik. Bár számos alap-‐ és mesterszakon meghirdetett kurzust is kínál az egyetem idegennyelven, a külföldiek számára – elsősorban angol nyelven – meghirdetett képzéseink területén még komoly fejlesztéseket lehet és kell végezni. Nemzetközi kapcsolataink fejlesztésében kiemelt feladat hallgatóink ösztön-‐ zése és támogatása külföldi részképzésen való részvételre, valamint növelni kell az intézményben folyó idegen nyelvű képzések számát mind a hazai, mind a külföldi hallgatók részére.

6.2 HALLGATÓK 6.2.1 LEENDŐ HALLGATÓINK (BEISKOLÁZÁS) A demográfiai trendek folyamatosan szűkülő hallgatói létszámot vetítenek előre. Ezt a jelenséget csak fokozza az új felsőoktatási koncepció kapcsán e pályázat beadási határidejét épp csak megelőző bejelentés, miszerint az államilag finan-‐ szírozott hallgatói létszám lényegesen csökkenni fog.

28/ 100



Az országosan is egyedülálló szakterületek kivételével beiskolázásunkra első-‐ sorban a regionális hatókör jellemző. Néhány ERASMUS/CEEPUS/LEONARDO hall-‐ gató kivételével szinte teljesen hiányoznak egyetemünkről a külföldi hallgatók. Legtöbb szakunkon nem jellemző az első helyes jelentkezések nagy aránya, és általában az alacsonyabb pontszámú hallgatók jelentkeznek Miskolcra. Szerencsére van számos kivétel is, mindazonáltal sajnos komoly erőforrásokat fordítunk (kell fordítanunk) hallgatóink felzárkóztatására. Ennek következtében a leggyengébbek oktatására sokszor több időt fordítunk, mint a legkiválóbbakkal történő foglalko-‐ zásra. A megoldást a tehetséggondozás rendszerének továbbfejlesztésében látom. Beiskolázás területén fontos feladatunk az egyetem beiskolázási rádiu-‐ szának bővítése, kiemelten azokon a tudományterületeken, ahol nincs vagy csekély a hazai konkurencia. Ezt a célt szolgálja az egyetem profiljának karakteresebb megfogalmazása, de emellett sokkal intenzívebb és pro-‐ fesszionális marketing tevékenységgel támogatott beiskolázási tevékeny-‐ séget kell végeznünk, főleg azokon a földrajzi területeken, ahol a munkaerő-‐ piac keresleti oldala is adott az érintett szakmák iránt. Ezt a tevékenységet ki kell terjesztenünk a határokon túlra is és fokozottan növelnünk kell a nemzetközi piacról érkező hallgatók számát. Ennek feltételeit a hallgatók fogadásának oldalán meg kell erősítenünk.

6.2.2 BEISKOLÁZOTT HALLGATÓINK Rossz a diplomát szerzők aránya a felvett hallgatók létszámához képest. Ez a jelenség nem független a fentiekben is taglalt problémáktól, ezzel együtt meg kell találnunk a végzési arány javítására vonatkozó megoldást. Ugyancsak a bolognai folyamattal függ össze az évtizedekkel ezelőtt még jellemző közösségi élet széthullása. Az átalakított rendszerből következően, legtöbb karun-‐ kon a tanulóköri rendszer megszűnése, az évfolyamok jelentőségének csökkenése vezet oda, hogy kevésbé alakulnak ki diákjaink között olyan élethosszig tartó barátságok, mint az korábban jellemző volt. A Miskolci Egyetemre jellemző selmeci hagyományok szerencsére ezt a hatást képesek jelentősen tompítani. Megfi-‐ gyelhető azonban ezen a téren is egyfajta sekélyesedés. Komoly oktatói odafigyelés kell az esetenként elfajuló gólyatábor, balek oktatás vagy szakestélyek normális mederben tartására. A selmeci hagyományok értékeinek megőrzése legnemesebb feladataink egyike. A felsőoktatás finanszírozási sémája sajnos önmagában nem ösztönöz minőségi képzésre, hiszen a létszámtól függ az egyetem állami bevétele, ezáltal a munka-‐ társaink és magunk állása is. Közvetve finanszírozási okok miatt nem egy esetben túlzott engedékenyek vagyunk, nem válunk meg az alkalmatlan hallgatóktól, vagy nem irányítjuk őket alacsonyabb (pl. FSZ) szintre. Ez a rövidtávú gondolkodás hosszú távon kárt okoz, mert rontjuk a kibocsátott diplomák értékét. Emellett a saját képességeihez és lehetőségeihez képest rossz képzési formában résztvevő hallgatók motivációja lényegesen romlik. Pozitív értékeink is vannak jócskán, ezek megőrzésére és lehetőség szerinti fejlesztésükre további erőforrásokat kell biztosítanunk.

29/ 100



Az egyetem kurzusainak hallgatói értékelése az UNI-‐EFQM minőségbiztosítási modellnek megfelelően kérdőíves módszerrel, előre meghatározott tervezet sze-‐ rint félévente megtörténik. Minden évben Szenátus elé kerül az oktatói munka hallgatói véleményezésének helyzete. A hallgatók előrehaladásának ütemét, az elért eredményeket nyomon követi az egyetem, a kiemelkedő hallgatói teljesít-‐ ményeket a tanulmányi emlékérem különböző fokozataival jutalmazza. Az egyetem oktatói köre – a hagyományokhoz hűen – lehetőséget ad a hallgatók bevonására különböző kutatásokba. A miskolci Tudományos Diákköri tevékenység méltán országos hírű, amit számos OTDK helyezés és Pro Scientia Aranyérem bizonyít. A 20 éves Bölcsészettudományi Kar országosan kiemelkedő oktatói kivá-‐ lóságát már említettem. A Gazdaságtudományi Kar – tudatosan fejlesztett minőség-‐ biztosítási törekvéseinek eredményeképpen – 2008-‐ban elsőként nyerte el az intézményi Felsőoktatási Minőségi Díjat. Jogi képzésünk „kiválósági hely” kitüntetései mellett, hallgatóink rendszeresen díjakat nyernek hazai és nemzetközi perbeszéd-‐versenyeken, hogy csak néhányat említsek ilyen téren elért eredmé-‐ nyeinkről. Az egyetemi hallgatók irányába legfontosabb feladatunk a diplomaszerzési idő lerövidítése, hogy minél többen az előírt tanulmány idő alatt szerezzenek diplomát. Többségük számára hiányzik a megfelelő motiváció, a kredit rend-‐ szer bevezetése sokuk esetében túlzottan megnövelte a szabadság érzést, mely aztán halmozódó problémákat jelent a képzési idő végéhez közeledve. Minőségi oktatást, konzekvens számonkérést, életszerű gyakorlati felada-‐ tokat, gyakorlati helyet, külföldi részképzést és nem utolsósorban mento-‐ rálási programot kell biztosítanunk számukra, és nem engedhetjük meg, hogy az érdemtelen diplomaszerzők rontsák a miskolci oklevél értékét. Többet kell adnunk, ha minőséget várunk el.

6.2.3 VOLT HALLGATÓINK (ALUMNI) Jelentős tartalékaink vannak az alumni területen is. Végzett hallgatóink többsége nagy lojalitást tanúsít az alma mater iránt, segíteni akarásuk megvan, lehetőségeik sok esetben meghaladják a várakozásokat. Az intézményesített módon történő megszólítás terén még gyerekcipőben járunk. Bár fontos fejlesztések történtek a szükséges informatikai támogatás létrehozása terén, további fejlesztésekre itt is szükség van. A Hallgatói Önkormányzat bevonásával további lépések teendők a céltudatos, következetes alumni stratégia kidolgozására. Volt hallgatóinkkal kialakított kapcsolatainkat, az alumni rendszert sokkal komolyabban kell működtetnünk az egyetem jövője érdekében. Nemcsak kérnünk kell, de adnunk is: az alma mater iránti tisztelet és elkötelezettség a jövőnk záloga. Ez a következő évek beiskolázása, az ipari megbízások szem-‐ pontjából az egyik legkézenfekvőbb bázis. Ahhoz, hogy maximálisan kihasz-‐ náljuk az ebben rejlő lehetőségeket az amerikai és neves nyugat-‐európai egyetemek gyakorlatát kell adaptálnunk.

30/ 100



6.3 KUTATÁS, INNOVÁCIÓ 6.3.1 VÁLLALATI K+F M EGBÍZÁSOK A Miskolci Egyetem évszázados műszaki kultúrára alapozva olyan társtudomány területekkel büszkélkedhet, melyek nemcsak az universitas jelleget alapozzák meg, de a társadalmi elvárásoknak megfelelően a gazdaság, oktatás, kultúra és egészségügy területén is lehetőséget biztosítanak a regionális (esetenként orszá-‐ gos) szakemberképzésre. A Miskolci Egyetem 2011. és 2012. évi K+F jellegű bevételeit a 8. táblázat foglalja össze. 8. táblázat: Az utóbbi két év K+F bevételei karonként (Forrás: GMF, 2012. november) Ssz. Kar

2011 I-‐XII. hó 2012 I-‐X. hó

1

Műszaki Földtudományi Kar

179 197 E Ft 138 008 E Ft

2

Műszaki Anyagtudományi Kar

241 946 E Ft 150 017 E Ft

3

Gépészmérnöki és Informatikai kar

220 637 E Ft 70 309 E Ft

4

Állam-‐ és Jogtudományi Kar

-‐-‐

-‐-‐

5

Gazdaságtudományi Kar

3 850 E Ft

2 500 E Ft

6

Bölcsészettudományi Kar

-‐-‐

2 768 E Ft

7

Egészségügyi Kar

-‐-‐

-‐-‐

8

Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

-‐-‐

-‐-‐

9

Comenius Főiskolai Kar

1 000 E Ft

-‐-‐

Összesen

646 630 E Ft 363 602 E Ft

Jelentős problémát okoz az a be nem hozott K+F tevékenység, amit az egyetemen oktatók saját vállalkozásukban végeznek. A közelmúlt kényszerű gazdasági intéz-‐ kedései sajnos ezt a folyamatot csak erősíteni fogják, nem segítik sem az egyetem iránti lojalitást, sem a bevételszerző készséget. A tanszéki/intézeti/kari téma-‐ számok meglévő tartalékainak 2012 végén esedékes központi elvonására vonat-‐ kozó döntést határozottan elleneztem és ellenzem, mindent meg fogok tenni a jövőben is hasonló döntések elkerülésére. Meg kell találni azt a motivációs rendszert, ami megoldást jelenthet a magánvállalkozásban végzett K+F tevékenységek egyetemi csatornákba tereléséhez. A szükséges – egységes – háttérszervezetet ki kell alakítani, ez jelenleg szinte teljesen hiányzik. (adminisztráció, kutatásszervezés, szaba-‐ dalmi ügyvitel, ...). Ehhez kapcsolódóan a meglévő, esetenként párhuzamos, máshol csak résztevékenységet végző szervezeteinket meg kell szüntetni, vagy az új szervezetbe kell beolvasztani. A szükséges humán erőforrást belső átcsoportosításokkal kell megteremteni.

31/ 100



6.3.2 PÁLYÁZATI FINANSZÍROZÁSÚ KUTATÁSOK A hallgatói létszámon keresztüli állami finanszírozás folyamatos csökkenésével párhuzamosan felerősödtek a pályázati lehetőségek. A hagyományos kutatási pályázatok (pl OTKA, minisztériumok stb.) mellett komoly anyagi bázisú EU finanszírozású pályázati források nyíltak meg, melyek egy részén a Miskolci Egyetem is sikerrel szerepelt (kutatóegyetemi TÁMOP és TIOP, a kiemelkedő kutatók köré szervezett 4 db új TÁMOP, GOP pályázatok stb.). E pályázatok azonban nehezen tervezhetők, elnyerésük meglehetősen esetleges. Nemzetközi projektekben való részvételünk az elvárhatónál alacsonyabb. Itt is elmondható, hogy hiányzik, illetve nem elégséges a hatékony pályázati tevé-‐ kenységhez szükséges szervezeti támogatottság. Bár egyes szereplők (szervezeti egységek, illetve személyek) rendszeresen sikere-‐ sek ezen a területen, látnunk kell, hogy összességében jelentős tennivalóink vannak. Az MTA-‐hoz fűződő kapcsolataink erősítése révén törekedni kell arra, hogy a Miskolci Egyetemen minél több akadémiai kutatóhely alakuljon, mert ez pályázati erőforrások elnyerésének is feltétele lehet. A jelenleg az egyetemen működő két akadémiai kutatócsoport támogatása kiemelt feladat.

6.3.3 PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A három műszaki karon TÁMOP/TIOP pályázatok forrásainak hasznosítása révén létrejött négy elismert Kiválósági Központ. A publikációs szokásokat megváltoztató „kutatóegyetemi” projekt elsődleges eredménye, hogy a vállalásokat teljesítve, sőt sok szempontból túlteljesítve, a Miskolci Egyetem tudományos életben történő megjelenése intenzívebbé vált, elismertsége növekszik. Hasonló elismerést jelent az Állam-‐ és Jogtudományi Kar és Doktori Iskolája által kétszeresen elnyert „Kiválósági hely”, illetve a Gazdaságtudományi Kar által országosan is elsőként elnyert intézményi „Minőségi Díj” kitüntetés. A kialakult trend jó irányba mutat, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ösztönzés fennmaradjon. Ebben vélhetőleg segítenek az újabb K+F jellegű (TÁMOP) pályázatok kötelező vállalásai. Az egyetemi kiadványok terjesztését meg kell oldani. E téren kiemelkedő fontosságú feladatunk a kutatási stratégia megalkotása, pályázati hatékonyság növelése, a megfelelő háttérszervezetek kialakítása. A kutató munkához, ill. publikációs tevékenység növeléséhez elengedhetet-‐ lenül szükséges hazai és nemzetközi szakirodalmi hozzáférést az egyetemi könyvtár támogatásával elsősorban digitális alapon kell fejleszteni (Complex Jogtár, Cégadatbázis, EISZ, SCOPUS, stb adatbázisok, folyóiratok előfizetése).

32/ 100



6.4 KAPCSOLATOK A VÁROSSAL, A MEGYÉVEL ÉS A RÉGIÓVAL 6.4.1 MISKOLC ÉS A KISTÉRSÉG Az egy éve bemutatott Magyar Növekedési Terv átfogó képet ismertet a hazai növekedésben szerepet játszó gazdasági térségekről, városokról. A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatás, a szolgáltató tevékenységek, a központi funkciók szinte kivétel nélkül a városokban vagy szűkebb térségükben összpontosulnak. A globális versenyképesség szempontjából meghatározó kulcsterületek a felsőoktatás, alap-‐ és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, innováció és ezek intézményei szintén alapvetően a közép-‐ és nagyvárosi terekben koncentrálódnak. Miskolc és a Miskolci Egyetem kulcsszerepet kaphat a közeljövő növekedéséből, amennyiben gazdaságfejlesztési – növekedési stratégiáját sikeresen végrehajtja, ebben a folya-‐ matban létfontosságú, hogy sikerül-‐e napi szinten is egymást segítő együtt-‐ működést kialakítani a városvezetéssel. A Magyar Növekedési Terv több kritérium szerint (bruttó éves árbevétel, bruttó hozzáadott érték, külpiaci aktivitás, a globális tőkeáramlásba való beágyazódás, központi foglalkoztatási szerepkör, üzleti szolgáltatások mennyisége, hagyomá-‐ nyos kereskedelmi központi szerepkör erőssége) a lehetséges három hierarchia-‐ szint közül a középső szintre sorolta Miskolcot. (Megyeszékhelyek, megyei jogú városok mellett a vidéki gazdaság – részben – rendszerváltás után emelkedő centrumai, jelentős befektetési boom nélkül.) Miskolc várossal való egymásra utaltságunk egyértelmű, az egyetem akkor lehet sikeresebb, amennyiben a város új befektetésekkel és gazdasági szereplőinek erősítésével dinamikus fejlődési pályára áll. A viszony azonban kölcsönös, mert sikeres egyetem nélkül nem várható a gazdaság fejlődése. A Magyar Növekedési Terv szerint a reálgazdaság növekedésében kulcsszerep jut a kutatás-‐fejlesztésnek és innovációnak, amely főként az 1. és 2. hierarchiaszintű városokban koncentrálódik. A K+F-‐nek és az innovációnak kiemelt szerep jut a gazdasági növekedés beindításában. Az Új Széchenyi Terv Egészségipari program-‐ jának egyes alprogramjai (gyógyszeripar fejlesztése, orvosi műszergyártás, bio-‐ technológia, nanotechnológia) fokozottan támaszkodnak a K+F+I tényezőre. A fejlesztések sikeressége érdekében a városnak és az egyetemnek elemi érdeke a szorosan együttműködés. A növekedés érdekében Miskolc várossal közös érdekünk, hogy a termé-‐ szettudományos és műszaki területeken tanuló hallgatók száma növekedjék és törekedni kell arra, hogy diplomát szerzettek a régióban maradjanak. A Miskolci Egyetem továbbá – tekintettel földrajzi elhelyezkedésére és már meglévő nemzetközi kapcsolataira – a jövőben kiemelt szerepet kaphat a határon átnyúló K+F+I-‐re alapozott együttműködések kialakításában is. Az egyetem karainak intenzívebben be kell kapcsolódni a város kulturális és zenei életébe, támogatni a kell Miskolc város kulturális, polgári arculatának formálását.

33/ 100



6.4.2 REGIONÁLIS SZEREP Az észak-‐magyarországi régióban a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi, Műszaki Földtudományi, Gépészmérnöki és Informatikai, valamint a Gazdaság-‐ tudományi Karainak fő kutatási és oktatási profiljához kapcsolódó vállalatok a világpiacon versenyhelyzetben vannak nemcsak hazánk vagy Kelet-‐Közép Európa egyéb régióival, hanem az egész világgal, Kínát is ideértve. Csak abban az esetben fognak azonban talpon maradni, fejlődni és biztosítani saját profitjukon túl a régió és az ország fejlődését is, ha technológiájuk lépést tart a világtrenddel, illetve bizonyos tekintetben meg is előzi. Ehhez a Miskolci Egyetem műszaki és gazdasági karainak kutatási és szakemberképzési bázisa alapvető hozzájárulást jelent. Az itt élő és alkotó oktató-‐kutatók és a tágabb társadalmi környezet alapvető érdeke, hogy e globális technológiai verseny győztesei hazai vállalatok legyenek: itt stabili-‐ zálódjanak és teremtődjenek új, ipari munkahelyek, itt keletkezzen több érték és több, a közösség javára fordítható adó. A Bölcsészettudományi Kar kutatói érdemben tudnak kapcsolódni az Európai Unió által meghirdetett, 2014–2020 időszakra szóló, Horizon2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” pont-‐ jához, hiszen a Kar általános célkitűzése olyan humanisztikus értékek iránt elkötelezett, társadalomkritikai érzékkel rendelkező, alkotó szellemű szakemberek képzése, akik tevékenységükkel, elköteleződésükkel, empatikus készségükkel hozzá tudnak járulni egy befogadó, elfogadó társadalom megteremtéséhez. A kar sokfelől közelít a romák integrációjának kérdéséhez is. A Miskolci Kulturális Klaszterben való részvétellel a történészek, az irodalmárok, a nyelvészek, szociológusok, antropológusok is olyan feladatokat vállalnak, amelyek a kulturális örökség megőrzéséhez és értő közönséghez juttatásához elenged-‐ hetetlenül fontosak. Az egyetem tagja a régióban működő egyéb klasztereknek is (informatikai, űripari stb.). Az Egészségügyi Kar képzései közül országos beiskolázási jelentőségű a Képalkotó diagnosztikai és az Egészségturizmus szakirány. A Kar más képzései ugyanakkor hozzájárulnak a régió szakemberellátásához olyan szakterületeken, amelyekre más régióból nem érkeznek Észak-‐Magyarországra diplomás munkavállalók. A Sárospatakon működő Comenius Főiskolai Kar a régió nagy tradíciójú oktatási intézménye. A tanító-‐ és óvodapedagógus-‐képzés szerepe az oktatáspolitikai reform következtében felértékelődni látszik, egyre inkább stratégiai jelentőségűvé válik. A gazdasági, szociális irányokat véve alapul olyan össztársadalmi viszonylatban és a régióban is fontos képzések kidolgozása folyik, melyek révén a halmozottan hátrányos helyzetű családok és az SNI kisgyermekek helyzete javítható. A Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben folytatott zeneművészeti képzés a régió és az ország tanár-‐ és művészigényét hivatott részlegesen kielégíteni. Az intézet hallgatóinak és oktatóinak koncertjei hozzájárulnak a város és a régió kulturális életéhez és elősegítik az egyetem pozitív imázsának kialakítását. A Miskolci Egyetem és az egri Eszterházy Károly Főiskola évtizedek óta rivalizál egymással ahelyett, hogy összefogva, kölcsönös előnyöket megtalálva, erős part-‐ neri kapcsolatban alakítanák közösen az észak-‐magyarországi régió szellemi életét.

34/ 100



A Comenius Főiskolai Kar sárospataki üzemeltetésére is elképzelhető, hogy ennek az együttműködésnek a keretében lehet megoldást találni. A nemzetközi színvonalú alkalmazott kutatás-‐fejlesztési tevékenység végzé-‐ sével – a régió meglévő tudásbázisára támaszkodva –, a kutatás-‐fejlesztési infrastruktúra koncentrálásával és a vállalkozásokkal együttműködve a Miskolci Egyetemen fokozni kell azt a K+F+I tevékenységet, amely hosszú távon hozzájárul az észak-‐magyarországi régió gazdasági felemelkedéséhez. A kutatások részben a képzések tudományos hátterét és megalapozását kell szolgálják, az eredményeknek a tananyagokba folyamatosan be kell épülniük.

6.4.3 ÁGAZATI TÍPUSÚ KAPCSOLATOK A régió szakemberigényeihez illesztve történik a szakirányok átdolgozása, korszerűsítése. Technológiai területen a regionális fejlesztési tervnek megfelelően kiemelten az anyagtudományok, az energetika, a logisztika, valamint az információtechnológia oktatási, kutatási és infrastruktúra-‐fejlesztési tevékenységét erősíti az intézmény. Iparági oldalról a gép-‐ és járműipar, a vegyipar, a mechatronikai, illetve a zöldipar képezi a régió stratégiai fontosságú területeit, amelyeken a Miskolci Egyetem meghatározó oktatási és kutatási potenciállal rendelkezik. Az Állam-‐ és Jogtudományi Kar képzési kínálatának és kutatási profiljának kialakításakor folyamatosan igazodik a társadalmi – társadalompolitikai környezet felől érkező igényekhez és megrendelésekhez. A Gazdaságtudományi Kar kiemelt fontosságú szakterületei (a régió adottságaival összhangban) a pólus-‐, periféria-‐, a gazdasági fenntarthatóság, az innováció-‐, valamint a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok és hálózatok vizsgálata. Az Egészségügyi Kar képzési portfóliója az ágazat regionális – sőt egyes terüle-‐ teken – országos szakember utánpótlását szolgálja. Emellett, ill. részben ehhez kapcsolódóan a nano-‐ és biotechnológiai kutatások infrastrukturális feltételeinek megteremtésével, a régióban úttörő jellegű K+F tevékenység élére állt. A régió jövője szempontjából nélkülözhetetlen a helyi (sárospataki és miskolci) pedagógus képzés, valamint a társadalom helyi specialitásaira is fókuszáló – országosan elismert színvonalú – bölcsész szakemberképzés. Fokoznunk kell részvételünket az európai keretprogramokban, illetve közre kell működnünk az országos (pl.: Széll Kálmán Terv) és regionális (ÉMOP, DAROP) tervek kidolgozásában és implementálásában.

6.5 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Legfontosabb bevételi forrásaink az oktatáshoz, ezáltal a hallgatókhoz kapcso-‐ lódnak. Kiemelkedő fontosságú ezért a beiskolázási tevékenység, továbbá a pályázati forrásokból, illetve a K+F megrendelésekből származó bevétel. Mégis

35/ 100



azzal szembesülünk, hogy e jelentős bevételeket termelő tevékenységeket jelenleg ad-‐hoc szervezetek adminisztrálják, „vezetik”. Az egyetem Pályázati Irodája a rábízott feladatokat jól látja el, de az európai sugarú programok kutatási pályázatainak szisztematikus figyelésére, a pályázat írás támogatására és menedzselésére alkalmas professzionális csapat mindmáig nem működik a Miskolci Egyetemen. Ez a tény jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kutatási pályázatok terén az intézményünk hazai viszonylatban is lemaradt versenytársaihoz képest. Az összességében több milliárd forintos nagyságrendű, meglehetősen heterogén szakmai tartalmú pályázati források egységes pénzügyi és adminisztratív ügyintézésére nincs komplex pályázati szervezetünk. A szakmai munka és vezetés nem centralizálható, a dokumentációval, pénzügyi és admi-‐ nisztratív ügyintézéssel kapcsolatos rész azonban feltehetően igen, ezért ezt a tevékenységet – megfelelő humán erőforrás belső átcsoportosításával – a meglévő szervezetek átalakítása / összevonása révén egyetlen komplex pályázati tevé-‐ kenységet támogató szervezetben egységesíteni érdemes. Hasonlóan hiányzik a komplex beiskolázási, marketing tevékenység, ill. az ezt támogató szervezet. A Miskolci Egyetemnek mindmáig nincs átgondolt, egységes, korszerű és vállalható imázsa, beiskolázási programja és arculata. Vezető oktatói, kutatói beosztásban lévő kollégák tanítás, kutatás helyett olyan tevékenységgel kénytelenek idejüket tölteni, amit normálisan egyes szerveze-‐ teinknek kéne szolgáltatniuk. (pl. pénzügyi adatok, eszközök, publikációk, futó és lezárt projektek nyilvántartása). Nincs meg számukra a megfelelő front-‐office támogatás (pályázatfigyelés, forrásszerzés, marketing, szervezés). A fentiekből következően meglévő szervezetek nem a megfelelő tevékenységet végzik, ill. meglévő szervezetek nem végzik el a feladatukat (tanszékek csinálják helyettük / mellettük). Az értékteremtő munkát tovább akadályozza a túl-‐ bürokratizált szabályozási rendszer, amit lehetőség szerint egyszerűsíteni kell. Szervezetünk átalakítása során legfontosabb feladatunk annak elérése, hogy mindenki a képességeinek megfelelő munkakörben a közösség számára leg-‐ hasznosabb munkát végezhesse, miközben elkerüljük a felesleges párhuza-‐ mosságokat.

6.6 FINANSZÍROZÁS Egyetemünkön a jelenlegi működési folyamat, valamint a szervezeti rend hosszú távon nem fenntartható, a kialakult kritikus helyzet mélyreható és jelentős változásokat igényel. A cél a legegyszerűbb és legkevésbé fájó megoldások meg-‐ keresése. Tekintettel arra, hogy középtávon a gazdálkodási, finanszírozási kérdések határozzák meg a Miskolci Egyetem jövőjét, további működési feltételeit: ennek a szempontnak kell alárendelni a kialakítandó szervezeti és működési rendet, a régióban betöltött kulturális szerep, s az univerzitás jelleg mellett. Valószínűleg a leghatékonyabb működési forma a gazdálkodási egységek (karok, szolgáltató és

36/ 100



funkcionális szervezeti egységek), valamit az egyetemi tulajdonú „non profit” és „for-‐profit” vállalkozások holding-‐szerű működése. A Miskolci Egyetem jelenlegi belső finanszírozása – részben történelmi okokra visszavezethetően – olyan költségvetési elvekre épül, melyek nem alkalmasak a jelenlegi finanszírozási krízis kezelésére. Ezért új finan-‐ szírozási alapelvekre van szükség.

6.6.1 A BEVÉTEL FORRÁSAI Az egyetem korábbi bevételi struktúrájában kiemelkedő jelentőségű állami szerepvállalás folyamatosan és gyors ütemben csökken. Nemcsak a finanszírozott hallgatói létszám országos szinten is jelentős csökkentése (10 540 főre), de a 2012. évi adótörvények következtében elveszített innovációs járulék és szakképzési hozzájárulás is milliárdos forráskivonást eredményez, ami megingathatja az egyébként is nehézségekkel küzdő egyetem gazdálkodását. 9. táblázat: A karok 2011. és 2012. évi hallgatói befizetésből származó bevételei (Forrás: ME GMF, 2012. november) Ssz. Kar

2011 I-‐XII. hó

2012 I-‐X. hó

1


123 172 E Ft

75 663 E Ft

2


17 344 E Ft

19 060 E Ft

3


276 694 E Ft

277 031 E Ft

4


442 277 E Ft

386 576 E Ft

5


309 698 E Ft

314 495 E Ft

6


157 330 E Ft

128 732 E Ft

7

Egészségügyi Kar

21 562 E Ft

13 180 E Ft

8


18 716 E Ft

17 096 E Ft

9


16 203 E Ft

11 858 E Ft

Összesen

1 382 996 E Ft

1 243 691 E Ft

37/ 100



10. táblázat: A karok 2011. és 2012. évi összes saját bevételei (Forrás: ME GMF, 2012. nov.) Ssz. Kar

2011 I-‐XII. hó

2012 I-‐X. hó

1


654 390 E Ft

405 398 E Ft

2


452 869 E Ft

245 985 E Ft

3


978 717 E Ft

443 044 E Ft

4


506 460 E Ft

397 305 E Ft

5


404 618 E Ft

381 501 E Ft

6


215 973 E Ft

165 961 E Ft

7

Egészségügyi Kar

68 622 E Ft

51 586 E Ft

8


22 763 E Ft

20 437 E Ft

9


60 565 E Ft

263 082 E Ft

Összesen

3 364 978 E Ft

2 374 299 E Ft

A 9. táblázat az utóbbi 2 év hallgatói befizetésből származó bevételeit mutatja karonkénti bontásban, míg 10. táblázat az előbbin túl a K+F, a pályázati források és az egyéb átvett pénzeszközöket is tartalmazó összes bevételt mutatja. A táblázatok adatai nem fajlagos adatok, nem veszik figyelembe az egyes karok méretét.

6.6.2 FONTOSABB KIADÁSI TÉTELEK Legfontosabb kiadási tételeinket a bérek és járulékaik, az elsősorban pályázati bevételekből megvalósított beruházások, fejlesztések, a túlnyomórészt közüzemi költségekkel terhelt üzemeltetési költségek adják. Elosztási elveinket az ösztönzők (ld. fent) elégtelensége, a kiszámíthatatlanság és az átláthatatlanság jellemzi. A kényelem vagy időhiány miatt rendszeresen alkalmazott „fűnyíróelv”, vagy a 2012. végén bekövetkező teljes megtakarítás-‐ elvonás rossz üzenetet hordoz és oda vezet, hogy még azoknak a személyeknek, illetve szervezeti egységeknek, karoknak is csökkentjük a saját bevételszerzésre vonatkozó készségét, akik eddig ezen a téren jól teljesítettek és emellett takarékosan, előrelátóan gazdálkodtak. Ha ez a szemléletmód folytatódik, az egyetem gazdálkodása és finanszírozhatósága összeomlik. Feladatként jelentkezik az új finanszírozás alapelveinek megalkotása, meg-‐ oldás keresése a bérköltségek nem állami normatívából történő kiváltására és a saját bevételek megszerzésének ösztönzésére annak érdekében, hogy a komolyabb létszámleépítések elkerülhetők legyenek.

38/ 100



7 ÁLTALÁNOS TERVEK, CÉLOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJAI A rektor az egyetem működését a hatályos jogszabályok, valamint a Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtak szerint irányítja, elsőd-‐ leges feladata az operatív vezetés, az Egyetemi Szenátus tájékoztatása, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása. Az egyetem stratégiájának megalkotásában és a végrehajtás koordinálásában az egyetem rektora értelemszerűen aktívan részt vesz.

7.1 VEZETŐI STÍLUS, DÖNTÉSHOZATALI ELVEK Az előzőekben bemutattam szakmai életutamat abban a reményben, hogy ez alapján megítélhető, rendelkezem-‐e annyi tapasztalattal és az intézmény műkö-‐ dését, működtetését illető ismerettel, ami egy ilyen széles oktatási-‐kutatási területet lefedő egyetem vezetéséhez feltétlenül szükséges. Összefoglalásként a következőket emelem ki: Tíz éves szervezeti egység vezetői gyakorlat mellett hatodik éve vagyok a Műszaki Anyagtudományi Kar vezetőségének tagja, jelenleg a kar dékánhelyettese. A karon az elmúlt hat évben létrejött konstruktív és kollegiális, sőt sok esetben baráti légkör, a megerősödött K+F tevékenység, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó kiemelkedő ütemben fejlődő saját bevételtermelő képesség, a szervezeti átalakí-‐ tások, ennek részeként több ipari kapcsolaton alapuló kihelyezett tanszék és laboratórium létrehozásában – természetesen számos kolléga kimagasló hozzá-‐ járulása mellett – jelentős, sőt számos esetben meghatározó szerepem volt. Egyéni, tanszéki, intézeti, majd kari szinten elért eredményeim alapja néhány jellemzővel összefoglalható: a) A döntések meghozatalában igyekszem konszenzust elérni, nem sajnálva az időt a hosszadalmas egyeztetésektől. b) Felismerem, ha teljes egyetértés nem érhető el (a rendelkezésre álló) reális időn belül, ekkor nem habozok döntést hozni. Az a véleményem, hogy a döntésképtelen vezető vissza nem térő alkalmakat mulaszt el. c) A konfliktusokat nem kedvelem, de szükség esetén vállalom. d) Csapatjátékos vagyok: nem hiszek abban, hogy lényeges eredményeket el lehet érni magányos harcosként. e) Természetesen hibáimból igyekszem tanulni. Meggyőződésem, hogy az őszinteség, az emberség, a kollégák tisztelete a pozitív hozzáállás, több eredményt hoz, mint egy bármilyen briliáns ötlet, vagy rafinált szabályozás. Bármennyire is meggyőző azonban valakinek a múltja, a vezetővé választása alapvetően mégis a jövőre vonatkozó elképzelésektől, a kitűzött céloktól és a megvalósításhoz vezető útra vonatkozó tervektől függ, ezek következnek az alábbiakban.

39/ 100



7.2 A MISKOLCI EGYETEM POZICIONÁLÁSA A Miskolci Egyetem helye és szerepe a magyar felsőoktatásban, a hazai és nemzetközi tudományos társadalomban több tekintetben is differenciált. Az immáron több mint hatvan éve Miskolcon létesített intézmény működésének első időszakára a „műszaki” jelző volt a meghatározó, mára azonban mind az oktatás, mind a tudományos kutatás, fejlesztés és innováció területén a sokszínűség, az inter-‐ és multidiszciplinaritás a jellemző. A viszonylag fiatal, mára valódi Universitas-‐ként működő oktatási és kutatási intézmény ismertsége és elismert-‐ sége is differenciált. Vannak olyan szakterületek, ahol a tudományos eredmények hazai és nemzetközi elismertsége magas fokú, hiszen az alap és alkalmazott kutatás hagyományai és eredményei jelentős múlttal rendelkeznek. A hagyományos területeket gazdagította a 30 éve megalapított állam-‐ és jog-‐ tudományi képzés, ezt követően a gazdaságtudományi, majd a bölcsészettudományi képzés. Tovább színesíti a képzési palettát az egyetemre integrálódó egészségügyi, művészeti és pedagógus képzés. E tudományterületek közötti szinergia és együttműködés adja a Miskolci Egyetem igazi erejét. A kutatóegyetemi programnak megfelelően az Egyetemen korábban kialakított négy, főként műszaki és természettudományokra épülő kiemelt kutatási területek mellett hangsúlyosan jelenik meg az elsősorban társadalom-‐, bölcsész-‐, egészség-‐ tudományi háttérrel rendelkező olyan kiemelt kutatási terület, amelynek az Észak-‐ Magyarországi régióban különös jelentősége van. A jövőben a Miskolci Egyetem kiemelt kutatási területei -‐ várhatóan -‐ a következők lesznek (zárójelben a kutatási területtel foglalkozó, vagy ahhoz kapcsolódó karok rövidítései): § § § § §

Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás (ÁJK, BTK, GTK, MAK, MFK) Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia (EÜK, MAK) Mechatronika, logisztika és informatika (BTK, GTK, GÉIK) Innovációs gépészeti tervezés és technológiák (GÉIK) Regionális gazdasági, társadalmi és egészségügyi felzárkózást segítő kuta-‐ tások (ÁJK, BTK, EÜK, GTK)

A gazdasági élet szereplőihez fűződő viszonyunkat ezek a kiválósági központok pozícionálják. A folyamatosan változó gazdasági környezethez egyféleképpen alkalmazkodhat a Miskolci Egyetem: megőrizve a változatos tudományterületek adta sokszínűséget és kihasználva az inter-‐ és multidiszciplinaritás adta előnyt, vállalkozó egyetemmé kell válnia. Az egyetemen jelentősen növelni kell a külön-‐ böző forrásból származó bevételek megszerzésének hatékonyságát, annak érde-‐ kében, hogy megteremtsük gazdálkodási függetlenségünket és ezáltal fejlődésének feltételeit. Szakterülettől függ, hogy az egyetem karai bevételük maximalizálásához a K+F tevékenységre, a költségtérítéses oktatásra, a pályázati lehetőségekre, vagy ezek kombinációjára optimalizálnak saját fejlesztési stratégiájuk megalkotásakor. Az egyetem kutatási tevékenységének 15–20%-‐a alapkutatás, 80–85%-‐a alkal-‐ mazott kutatás jellegű mind a műszaki, mind a humán és társadalomtudományi területeken. Tekintettel arra az Intézményfejlesztési Tervben is rögzített célra, hogy a Miskolci Egyetem, hagyományainak megfelelően, a különböző tudomány-‐ területek/tudományágak arányos fejlesztésére törekszik, különösen jelentőséggel

40/ 100



bír az inter-‐ és multidiszciplináris projektekben való részvétel, illetve ilyen jellegű kutatási feladatokra történő megbízás lehetősége. Egyes szakterületeken az intézmény jelentősége és beiskolázási rádiusza regio-‐ nális. Emellett azonban elmondhatjuk azt is, hogy számos egyedi tudomány-‐ területet az országban egyedül nálunk művelnek, máshol az országban nincs ezzel foglalkozó kutató csoport, néhány területen pedig nemzetközileg is jegyzett az intézményünk. Ha meg akarjuk mutatni a Miskolci Egyetem önálló arcát és szeretnénk megkülönböztetni magunkat a magyar felsőoktatási térben, akkor ez a lehetőség kézenfekvő adottság számunkra, mellyel élni kell. Ennek megfelelően a Kiválósági Központjaink mintájára a hazai és nemzetközi környezetben is igazoltan kiemelkedő kutatócsoportok koncentrálásával újabb Kiválósági Központokat kell létrehoznunk és rajtuk keresztül kell a Miskolci Egyetem arculatát meghatározni, illetve e Kiválósági Központok tevékenysége és eredményei adhatnak alapot markáns kommunikációs és PR stratégiánk megalko-‐ tásához.

7.3 OKTATÁS 7.3.1 KÜLSŐSÖK BEVONÁSA AZ OKTATÁSBA Szakterületenként változó intenzitású, de mindenhol meglévő probléma a megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek hiánya az okta-‐ tásban. Oktatóink túlnyomó része – a rendszer jellegéből következően – nem dol-‐ gozott huzamosabb ideig az egyetemen kívül, ennek megfelelően szemlélete, hozzáállása is alapvetően különbözik a gyakorló szakemberekétől. Szélesítené hallgatóink látókörét, ha több gyakorlati szakembert is bevonnánk az oktatásba. Kivételek természetesen vannak (oktatóink között tudhatunk szerencsére alkot-‐ mánybírókat, cégvezetőket, aktív fejlesztő mérnököket stb.), de tenni való minden szakterületen van. A sokszor lebilincselő előadások tartására képes szakemberek jelentős része nem vágyik tudományos karrierre, de örömmel veszi, ha évente néhányszor lehetőséget kap az egyetemi ifjúsággal való találkozásra. Ezért törekednünk kell arra, hogy hallgatóink minél több olyan előadást hallhassanak, amit gyakorló szakemberek tartanak, legyen szó régészetről, jogról, üzletről, vagy valamilyen műszaki tevé-‐ kenységről. Gondosan megválasztott előadó esetén ezek az előadások nemcsak színesítik egy-‐egy tantárgy vagy előadás-‐sorozat tematikáját, de segítségükkel hallgatóink nagyobb betekintést nyerhetnek szakmájukba. A külső szakemberek oktatásba történő bevonását konkrét szakmai kapcsolat előzi meg, pl. K+F-‐megrendelés vagy konferenciaelőadás. Ez az aspektus is alátámasztja azt a véleményemet, hogy nehezen képzelhető el jó oktatási program aktív kutató tevékenység, illetve az eredmények rendszeres publikálása nélkül.

41/ 100



7.3.2 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Nemzetközi kapcsolataink részben a szakmai együttműködéseink kiszélesítését szolgálják, részben a Miskolci Egyetem általános nemzetközi láthatóságát segítik elő. Értelemszerűen, ezért a meglévő kapcsolatok élő tartalommal való kitöltését és új kapcsolatok kialakítását egyaránt erősítenünk kell. Együttműködési megállapodások segítségével kell kialakítanunk olyan kapcsolati hálót, mely segítségével lehetőséget tudunk biztosítani diákjaink, oktatóink és kutatóink számára hosszabb és rövidebb tanulmányutakra, cserelehetőségekre, ill. arra, hogy a világot jobban megismerjék, kapcsolatokat építsenek, új látásmódot szerezzenek és hozzanak vissza hazánkba, az egyetemre. Saját tapasztalatból tudom, hogy ezek a lehetőségek esetenként kiemelt jelentőségűvé válnak, akár meghatározó szerepük is lehet egy-‐egy karrier, életpálya alakulásában. A társintézményekkel meglévő kapcsolatainkat tovább kell szélesíteni és meg kell találni a freibergi doppeldiplom rendszer jelentőségéhez hasonló megoldásokat partnereinknél. Kiváló példa erre az ÁJK részvételével jelenleg megvalósuló ERASMUS – MPEAP projekt, több hasonlóra lenne szükség. Erősítenünk kell a nemzetközi (pl. az EU keretprogramokhoz kapcsolódó, HORIZON 2000, OTKA-‐NSF, OTKA-‐JSPS stb.) K+F projektekben történő részvételt, és törekednünk kell saját kezdeményezésünkre épülő, miskolci vezetésű konzorciumok kialakítására. Az így megjelenő lehetőségek és a kialakuló újabb kapcsolatok tehetik vonzóvá az egyetemet diákok és kutatók számára egyaránt. Aktív tartalommal kell megtölteni a környező országok egyetemeivel kialakított kapcsolatainkat (Kassa, Kolozsvár stb.). Ösztönöznünk kell máshol (itthon, vagy külföldön) végzettek Miskolcra látogatását, itteni posztdoktori vagy vendégkutatói tevékenységét, mert ily módon tudunk leghatékonyabban hozzájutni ahhoz a tudáshoz és technológiához, amelyeknek közös hasznosítása révén saját kutatásainkat magasabb szintre emelhetjük. Az ilyen alkalmazások anyagi hátterét az okosan felhasznált komolyabb projektek (pl. TÁMOP) jelenthetik. Lényegesen erősítenünk kell az idegennyelvű képzést. Meg kell keresni azokat a szakterületeket, ahol megvan vagy kialakítható a szakmai kompetencia, oktatóink képesek minőségi idegennyelvű előadásra és ezzel párhuzamosan megteremthető a fizetőképes kereslet is az ajánlott szakterületre (a rövid tanfolyamtól a többéves képzésig terjedően).

7.4 HALLGATÓK Meggyőződésem, hogy a hallgatók érdekében akkor teszünk a legtöbbet, ha a tehetségeket felkaroljuk, az oktatás színvonalát növelve a diploma munkaerőpiaci értékét javítjuk és végzettjeinket megbecsüljük, támaszkodunk rájuk. Az Egyetem elsődleges feladata hallgatóinak segítése a nehezedő gazdasági körül-‐ mények között. E célt szem előtt tartva kell a Miskolci Egyetemnek olyan stratégiai partnerségi rendszert kialakítani Magyarország és a régió legnagyobb iparvállala-‐

42/ 100



taival, mely biztos alapot jelent hallgatóinknak: a nálunk végzők a jelenleginél jóval nagyobb számban már képzésük során bekapcsolódhatnak a cégek munkájába, és diplomájuk megszerzését követően e cégeknél a jelenleginél nagyobb eséllyel kaphatnak állást. Ki kell alakítani azt a vállalati ösztöndíj rendszert, ami révén az állami ösztöndíjak hiányában is biztosítható a gazdasági élet teljes szakmai palettáján (közgazdász, jogász, bölcsész, művész, egészségügyi, műszaki stb.) a megbízható minőségű szakember utánpótlás. E megoldásokkal tudjuk hallgatóinkat abba a helyzetbe hozni, hogy esetleges hiteleiket könnyebben tudják majd törleszteni és végzésüket követően verseny-‐ képes fizetéssel egzisztenciát teremthessenek. A Miskolci Egyetem eddig is komoly eredményeket mutatott fel ezen a területen, pl. iparvállatokkal közös tanszékek létrehozásával, azonban a gyorsan változó körülmények miatt új lendületet kell, hogy kapjon a stratégiai partneri kör bővítése, képzésünk folyamatos, a vállalati igényeket messzemenően szem előtt tartó átalakítása, modernizálása.

7.4.1 TEHETSÉGGONDOZÁS A kiemelkedő képességű hallgatók felkutatása, kiemelése és szakmai fejlődésük segítése az egyetemi képzés fontos feladata. A szakkollégiumi és TDK tevé-‐ kenységen túl számos formában foglalkozunk jelenleg is az átlagnál többet tenni akaró és tenni képes fiatalokkal. A tevékenység jellegéből adódóan a formák változnak, nem feltétlenül intézményesülnek. Az egyetem minőség iránti általános elkötelezettségéből adódóan azonban kiemelten fontos e lehetőségek fel-‐ és elismerése, a szükséges erőforrások biztosítása. A tehetséggondozás jelentős többlet energiát, időt, sőt anyagiakat kíván, de hozadéka is rendkívüli. Vérbeli oktatót nem inspirál semmi sem jobban, mint egy fiatal tehetség felkarolása és a közösen elért sikerek öröme. Meggyőződésem, hogy azok a hallgatók profitálnak a legtöbbet egyetemi éveikből, akik meghallják a hívó szót, felismerik a lehetőségeket, képesek és hajlandók az extra teljesítményre. Ideális esetben ők válnak a következő generáció oktatóivá, ill. ők viszik majd az egyetem jó hírét világszerte. A tudományos diákköri tevékenység egyetemi intézményi rendszere nagy hagyo-‐ mányokkal rendelkezik, eredményeire méltán büszkék a résztvevők, de vannak még tartalékaink a további hallgatók és oktatók bevonása terén. Javítani kell az intézményi tudományos diákköri konferenciák látogatottságát és törekedni kell az országos konferenciák szervezési jogának elnyerésére. Ösztönözni és támogatni kell a karok, intézetek, tanszékek által szervezett szakmai versenyek és pályázatok rendszerét (pl. Ifjúsági Matematikai Kongresszus, Irinyi János Országos Középiskolai Kémiai Verseny, Országos Középiskolai Földtudo-‐ mányi Diákkonferencia, Anyagtudományi Verseny, …), valamint hallgatóink rész-‐ vételét hazai és nemzetközi megmérettetéseken (International Barrel Award, Nemzetközi Perbeszéd Verseny, …).

43/ 100



Ki kell dolgozni a tehetséggondozás terén kiemelkedő tevékenységet végzők erkölcsi és anyagi elismerésének rendszerét, meg kell teremteni ehhez az anyagi forrást, például az egyetemi Tehetséggondozási TÁMOP projekt mintájára.

7.4.2 VÉGZETTJEINK, ALUMNI Sikerünk kulcsa a következő években abban lesz, mennyire leszünk képesek közösen gondolkodni és tenni a Miskolci Egyetemért. Egyetemünk az itt tanulók, oktatók számára jóval többet jelent, mint egy képzési hely. Az egyetemi image és brandépítés terjesztésében kiemelt szerepe lehet az egykori hallgatóinkhoz fűződő viszonyunknak, azonban a jelenleginél szorosabb, hatékonyabb kapcsolatépítésre van szükség. Volt hallgatóink sokat segíthetnek egyetemünknek, akár ötletekkel tanácsokkal, de vállalati kapcsolataikon keresztül lehetőség nyílhat hatékony forrásbevonásra is. A már megkezdett projektek eredményeire építve, az egyetemi hallgatói önkor-‐ mányzattal és az ügyfélszolgálati központtal közösen újra kell gondolnunk öreg-‐ diákjaink eléréséhez szükséges technikákat, majd ezen az alapon a kapcso-‐ latépítést és ápolást közösen kell újraterveznünk.

7.5 KUTATÁS, INNOVÁCIÓ 7.5.1 KIVÁLÓSÁGI KÖZPONTOK „Kutató Egyetem” koncepcióhoz kapcsolódó TÁMOP pályázatunkban megjelöltük a műszaki karok négy kiemelt területét, valamint létrehoztuk azokat a kutató-‐ csoportokat, amelyek a négy Kiválósági Központunkat alkotják. Az utóbbi évek komolyabb pályázati kiírásai alapvetően a műszaki – természettudományi terüle-‐ teket preferálják, az egyetemünknek azonban nagyon komoly értékei vannak a jogász, közgazdász, bölcsész, egészségügyi, művészeti és pedagógiai szakterületen is. Ezért döntött az egyetem vezetése korábban úgy, hogy – a pályázatok engedte lehetőségeken belül – a nem műszaki karok kutatóit és oktatóit is bevonja a kutatóegyetemi projektbe. E döntés helyességét igazolják azok az interdisz-‐ ciplináris kutatási jelentések és publikációk, melyek e projektben valósultak meg. Mintegy ötödik Kiválósági Központként egy kifejezetten nem műszaki szakte-‐ rületet is megnevezett az egyetem Intézményfejlesztési Terve. A Bölcsészet-‐ tudományi, Gazdaságtudományi, Állam-‐ és Jogtudományi, valamint az Egészség-‐ ügyi Kar kutatói által folytatott komplex, szakterületeken átívelő tevékenység összefoglaló megnevezése a „Regionális gazdasági, társadalmi és egészségügyi felzárkózást segítő kutatások”. Az így kialakult öt komplex kutatási terület adhat markáns arcot az intézménynek, ezeken a területeken tud a Miskolci Egyetem mást, többet nyújtani a többi hazai universitasnál. Bár fontos, hogy legyenek fókuszterületeink és prioritásaink, egyes itt megjelenített kutatási területek idővel veszíthetnek jelentőségükből, mások ugyanakkor előtérbe kerülhetnek. Fontos feladatunk a Kiválósági Központok teljesítményének és minőségének folyamatos ellenőrzése és értékelése. Amennyiben indokolt, módosítani, illetve aktualizálni

44/ 100



kell az egyetemi kutatómunkát fémjelző vezető kutatási irányokat és ehhez kap-‐ csolódóan a nevesített Kiválósági Központokat. A korábban merésznek tűnő pályázati vállalások hatására az egyetem oktatóinak publikációs szokásai drasztikusan megváltoztak, az egyetem láthatósága a tudo-‐ mányos közéletben jelentősen javult. Ezt a lendületet megtartva, továbbra is ösztö-‐ nözni kell oktatóinkat és kutatóinkat eredményeik publikálására. A nemzetközi ismertség és elismertség érdekében publikálni elsősorban nemzetközi szakfo-‐ lyóiratokban célszerű. Az ösztönzés egyik módja az lehet, ha a kutatási bevételek kereset-‐kiegészítésként történő felhasználását csak megfelelő publikációs aktivitás esetén engedélyezzük. Ugyancsak fontos, hogy a szakma vezető konferenciáin és szimpóziumain részt vegyünk annak érdekében, hogy a lehető legkisebb késéssel jussanak el a legújabb kutatási eredmények kutatóinkhoz és mi is megismertethessük a szakmát legújabb eredményeinkkel. Minden, a Miskolci Egyetemen megvalósított rendezvény egyben PR tevékenység is. Ezért ösztönözni kell a tudományos vagy tájékoztató jellegű rendezvények egyetemünkön történő megrendezését. A kapcsolódó adminisztratív és pénzügyi feladatok sok esetben túl nagy terhet rónak a rendező szervezeti egységre, ezért e feladatokat a megfelelő szolgáltatóegységek bevonásával kell megvalósítani. Pénzügyi stabilitást a szigorú gazdálkodás mellett azok a többszázmillió forint támogatást hozó projektek jelenthetnek, ahol lehetőség van oktatóink, kutatóink, sőt lehetőleg az e kategóriákon kívül eső dolgozóink bérét részlegesen a projektből finanszírozni. Kitűnő példa erre a közelmúltban elnyert négy TÁMOP finanszíro-‐ zású kutatási pályázat megvalósítása. Minden területen szükség van hasonlóra. Törekedni kell arra, hogy szélesítsük a fent említett vezető kutatási területeket, illetve olyan új irányokat határozzunk meg, melyeken hazai viszonylatban lehe-‐ tőleg egyedülálló, nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítmény felmutatására vagyunk képesek. Az így kialakítható (új) kiválósági központok hatékonyabban tudnak külső forrásra pályázni, könnyebben biztosítható számukra a munkaerő finanszírozása. Nem kell és nem lehet azonban mindennel foglalkoznunk. A sokszí-‐ nűségnek vannak előnyei, ennél fontosabb azonban a kiváló teljesítmények fel-‐ és elismerése. Erőforrásainkat a legkiválóbbak segítésére, fejlesztésére kell fordíta-‐ nunk.

7.5.2 PÁLYÁZATI RÉSZVÉTEL ÉS HATÉKONYSÁGNÖVELÉS Állami, ill. EU finanszírozású pályázatok keretében milliárdokkal gazdagodtunk. Gazdagodhattunk volna még jobban is, ha ügyesebbek, előrelátóbbak vagyunk. A csökkenő állami finanszírozás és ezzel párhuzamosan a negatív hatású demog-‐ ráfiai trendek (elsősorban a belépő korosztály létszámának erős csökkenése) folyamatos forráscsökkenést okoznak. Ez a hatás ellensúlyozható, ha hatékonyan használjuk a jelentős forrásokkal rendelkező pályázati rendszert. A TÁMOP, GOP, TIOP, OTKA, TÉT, EU HORIZON 2020, és hasonló pályázatok révén az egyetem,

45/ 100



egyes kutatócsoportok, részegységek, vagy kutatók komoly forrásokhoz juthatnak. A támogatás nagyságrendje a néhány milliótól milliárdokig terjedhet. E források lehetőséget adnak nemcsak a túlélésre, de legjobbjaink számára megadják a talpon maradáshoz nélkülözhetetlen folyamatos fejlődés lehetőségét is. 2 Az egyetem jelenleg nem kezeli stratégiai jelentőségének megfelelően a pályázati tevékenységet. Az erőforráshiánnyal küszködő Pályázati Iroda tevékenységét minden szinten erősíteni kell. Meg kell teremteni a hatékony pályázatfigyelés lehetőségét és lényegesen erősíteni kell a pályázatíró képességeinket. A haté-‐ konyság növelésének egyik fontos lépése a pro-‐aktív szerepünk fokozása. A közel-‐ jövőre tervezett hazai és külföldi pályázatok kidolgozásakor hallatni kell hangun-‐ kat, a kezdetektől részt kell venni a különböző finanszírozási stratégiákat kidol-‐ gozó szakmai munkában, ill. lobbitevékenységben. A szakmai célokat prioritásként kezelve (de a szakmai vezetés önállóságát megtartva), az adminisztratív és pénz-‐ ügyi lebonyolítást az átláthatóság és a hatékonyság érdekében egységesíteni kell.

7.6 KAPCSOLATUNK A VÁROSSAL, RÉGIÓVAL Erős egyetem nélkül a város gazdasága sem fog fejlődni. A Miskolci Egyetemnek, főként a régióban található nagyvállalatok bekapcsolásával, kiemelt szerepe lehet egy három pillérű rendszer létrehozásában, aminek célja a regionális gazdaság talpra állítása. A három pillér a város, az egyetem, valamint a térség legnagyobb vállalatainak csoportja, akikkel új stratégiai szövetség kialakítására kell töre-‐ kednünk. A TVK, illetve anyavállalata a MOL, a Wanhua-‐BorsodChem, illetve a Miskolcon letelepült nagyvállalatok (BOSCH, Pannergy, Vodafone), valamint az MVM vállalatcsoport jelenthetik az alábbiak szerint megvalósuló együttműködés első partneri körét. A három szereplő együttműködése nagymértékben hozzájárul Miskolc erőfor-‐ rásainak, lehetőségeinek hatékonyabb kiaknázásához és a fellépő szinergikus hatások erősítéséhez. Az együttműködés a jövőre nézve jó lehetőséget teremt a Miskolci Egyetem K+F+I potenciáljának hatékonyabb kiaknázásához, a vállal-‐ kozások tekintetében szorosabbá teheti az együttműködést. A Miskolci Egyetem vonatkozásában az alábbi együttműködési pontok lehetnek kiemelt fontosságúak: §

A befektető által meghatározott területeken a szakember-‐kibocsátás növe-‐ lése.

2 „Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha egyensúlyban akarsz maradni, folyamatosan tekerned kell.” –

Albert Einstein

46/ 100


§ § §


Szakmai kompetenciák növelése és eszközrendszer fejlesztése, amelyek a befektető szempontjából szükségesek az eredményes mérnökképzéshez, illetve a későbbiekben a további szakmai együttműködésekhez. Részvétel szakmai együttműködési projektekben. Más szakmai partnerekkel (beszállítókkal, oktatási partnerekkel stb.) való együttműködés.

Vállalatok Beruházások K+F p otenciál n övelése A vállalat versenyképességének fokozása Produktivitás élénkítése Külpiacokon való jelenlét erősítése

Közös érdek

Miskolc

Munkahely teremtés Gazdasági stabilitás KKV-‐k erőteljesebb b evonása a gazdaságba Innovatív fejlesztések támogatása Nyitás a p iacok felé Versenyképesség n ovelése Rgyüttműködés

Stabilizálni és erősíteni a térségben betöltött pozíciót A vállalatokat s egítő felnőttképzés támogatása A felnőttoktatás és gazdasági s zervezetek együttműködése KKV-‐k kiemelt segítése Intelligensek s zakosodó térség megteremtése Befogadó képesség növelése társadalmi és gazdasági összefüggésben Folyamatosan megújítani a gazdaságot

Miskolci Egyetem

Hosszú távon, kiszámítható módon finanszírozott o ktatási tevékenység Versenyképes és magas értéket képviselő kiegészítő o ktatási tevékenység Jó alapokkal rendelkező, felkészült és motivált jelentkezők és h allgatók Forrásbevonás a kutatás-‐fejlesztési tevékenységekhez

2. ábra: A Miskolci Egyetem, a város és a gazdasági élet szereplőinek együttműködési és érdekeltségi sémája Az együttműködés a feladatokon kívül már rövid távon bevétel növekedést jelenthet intézményünknek. Az így megnövekedett feladatok ellátásában jelentős szerep juthat a hallgatók szélesebb körének is. Ennek révén megteremthetjük a feltételeket ahhoz, hogy hallgatóink a megélhetésükhöz szükséges anyagiakat szak-‐ mai tevékenységgel teremthessék elő és jövendő munkahelyeikkel már hallga-‐ tóként is tényleges munkakapcsolatba kerülhessenek. A Miskolci Egyetem meglévő kapcsolatrendszere, az egyetemen oktatott tudo-‐ mányterületek és Miskolc geopolitikai elhelyezkedése alapján vezető tudományos háttérszervezete lehet Magyarország keleti nyitásának. A későbbiekben aktívan szerepet kell vállalnunk a keleti nyitásból származó előnyöket (modern kutatási technológiákat, a friss szellemi és anyagi tőkét) jelentő projektekben. Nagy lehetőség egyetemünk számára, hogy Európa egyik legnagyobb geotermikus beru-‐

47/ 100



házása Miskolcon és a környező településeken folyik. A projekthez való kapcso-‐ lódásunk érdekében a beruházó tájékoztatása képzéseinkről és a speciális szak-‐ területen végzettjeinkről gyors lépéseket igényel. A Miskolci Egyetem – amennyiben bekapcsolódik az NGM kereskedőházainak több éve folyó munkájába – kormányközi egyezmények kidolgozásában vehet részt háttérintézményként, mely a jelenleginél szélesebb kereteket ad technológiai és tudástranszferben való részvételünkre főleg Magyarország azeri, orosz, ukrán és a távol keleti volt tagállamok kapcsolataiban. Hasonló folyamatokba kapcsolód-‐ hatunk be Paks bővítési beruházása kapcsán, amennyiben a beruházás jelenlegi szakaszában részt vehetünk az orosz, francia és amerikai partnerekkel zajló egyez-‐ tetés sorozatba.

7.7 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 7.7.1 BEVÉTELSZERZÉST TÁMOGATÓ HÁTTÉRSZERVEZETEK Az előzőekben már ismertetett okok miatt létrehozandók a fő bevételi forrást jelentő tevékenységek háttérszervezetei: § § §

beiskolázást és PR tevékenységet támogató szervezet, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet támogató szervezet, pályázati tevékenységet támogató szervezet.

Az egyetemen meglévő párhuzamosságokat minden területen csökkenteni kell, így pl. a fentiekben vázolt szervezetekbe kell beolvasztani a ma meglévő, hasonló tevé-‐ kenységeket vagy résztevékenységeket végző kisebb-‐nagyobb szervezeteket. Fontos feladat az egyetem szervezeti struktúrájának egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele. Erőforrásainkat egy-‐egy hatékony szervezetbe kell összpontosítani, mely szervezetek a folyamatokban résztvevők számára teljes támogatást kell nyújt-‐ sanak. Az ehhez szükséges humán erőforrást belső átcsoportosítással kell megoldani. A vezetőkiválasztás természetesen kompetenciaalapú kell legyen, azt presztízs-‐ szempontok nem befolyásolhatják.

7.7.2 LÉTSZÁM , HUMÁNPOLITIKA Az elmúlt néhány év forráskivonásai következtében a jelenlegi létszám sajnos nem tartható. Az elbocsátások minimalizálása érdekében szigorú létszámgazdálkodást kell folytatnunk. Pl. kívülről, csak jelentős – bizonyított – minőségjavítási indokkal fogunk munkavállalót felvenni (tudományosan minősített kutatót, mestertanárt, professzort stb.). Új felvételt jelentős részben csak saját bevétel terhére szabad megvalósítani, sőt a jelenlegi bértömeg egy részét is át kell terelni pályázati vagy egyéb saját bevétel finanszírozta forrásra. Tekintettel arra, hogy az egyetemi szakmai munka alapegysége és a bevételek fő forrása is az intézet, illetve tanszék, elsődlegességet kell biztosítanunk számukra minden erőforrás területén. Hatékonysági és minőségi elvárások természetesen

48/ 100



kellenek, a számszerűsíthető mutatók meghatározása azonban elsősorban a (gaz-‐ dálkodási egység jogkörrel rendelkező) karok feladata és joga. Az ösztönzés eszköze a lehető legnagyobb szabadságú bérgazdálkodás. Az erősítendő szerveze-‐ tekhez belső átcsoportosítással kell humán erőforrást biztosítani. Jelenleg is van olyan szervezeti egység az egyetemen, aminek a munkája nélkü-‐ lözhetetlen, de a hatékonyságán javítani kell. Az ok sokrétű lehet: pl. túl nagy a létszáma, nem eléggé kvalifikált a stábja, informatikailag nem eléggé támogatott stb. Utóbbi esetben a szükséges fejlesztéseket haladéktalanul meg kell tennünk. Meg kell adni az esélyt szolgáltató szervezeti egységeinknek ahhoz, hogy a létszámot és a szakértelmet optimalizálva, immáron „versenyképes” áron szolgál-‐ tasson azok számára, akik tevékenységét igénybe veszik. A szolgáltató szervezetek tevékenységét ismételten – az esetlegesen közelmúltbéli átvilágítás ellenére – meg kell vizsgálni. Számszerűsíthető mutatóikat a magyar felsőoktatás néhány releváns intézményének benchmark adataihoz kell hason-‐ lítani. A Miskolci Egyetem egyetlen belső szolgáltatása sem lehet gyengébb minő-‐ ségű vagy drágább, mint a nagy magyar universitasok hasonló szolgáltatása. Nemcsak a kutatásban és az oktatásban kell kiválóságra törekednünk, de a belső szolgáltatásokban is. Természetesen a belső szolgáltatások közül a kiváló teljesít-‐ ményt nyújtókat ugyanúgy el kell ismerni – erkölcsileg és anyagilag egyaránt – mint az oktatókat és kutatókat. Nagy különbségek vannak a jövedelmeinkben? Igaz. De legalább ekkora a különb-‐ ség a munkamennyiségben, a felelősségben vagy a bevételszerzés hatékonysá-‐ gában is. A közalkalmazotti bértábla legfeljebb arra jó, hogy kijelölje a minimumot. Akinek a munkája ennyit nem ér, attól – a többség érdekében – sajnos meg kell válnunk. Aki az átlagnál lényegesen többet vagy jobban dolgozik, azt az átlagnál lényegesen jobban meg is kell becsülnünk. E megbecsülés többek között – bár messze nem kizárólag – az anyagi megbecsülést is jelenti. Tisztességesen és lelkiismeretesen meg kell vizsgálni azokat az eseteket, amikor valaki többet keres a munkája értékénél. Amennyiben a feltételezés beigazolódik, a megfelelő korrekciót – az egyetemi közösség igazságérzete érdekében – meg kell tenni.

7.7.3 SZABÁLYOZÁS, BÜROKRÁCIA Bürokrácia terén világviszonylatban is „versenyképesek” vagyunk. Az egyetem túlszabályozott.3 Alapvetően nem is a szabályzatok sokasága okozza a legnagyobb gondot, hanem az, amikor indokolatlanul szigorúbbak vagyunk a törvényi elő-‐ írásoknál. Sok esetben a saját fejlődésünknek állunk útjába, vagy akkor válunk kreatívvá korlátok bevezetésével, amikor mi magunk a korláton belül érezzük magunkat (pl. oktatói előremenetel, PhD-‐követelmények, ...). 3 „A bürokrácia a lehetséges ellehetetlenítésének művészete” – Javier Pascal Salcedo

49/ 100



Meggyőződésem, hogy a számos egyéb bürokratikus korlát is lebontható, ha átvesszük a hozzánk hasonló intézmények pozitív gyakorlatát. A törvényi előírások betartásával, a jogász kollégák hathatós segítségére támaszkodva ezen a téren lényeges egyszerűsítést kell elérni.

7.7.4 TANÁCSADÓK, KOLLEKTÍV VEZETÉS Közismert az az általam is osztott nézet, miszerint az okos vezető magánál okosabbakkal veszi körül magát. Rektorként első feladatom lenne egy olyan szakértő csapat kialakítása, amiben különböző területek elismert képviselői vállalnak szerepet, összetétele nyilvános és leendő rektorként megtiszteltetésnek venném, ha velük együtt dolgozhatnék. Számtalan esetben bebizonyosodott már, hogy tévútra vezet, ha egy vezető csak egyetlen (vagy egy-‐két) ember tanácsaira hallgat. Az egyetem demokratikus intézmény. A rektor olyan csapatot alakítson ki, ami – kölcsönös bizalom mellett – minden szükséges kompetenciával rendelkezik. A stáb megválasztásánál az is fontos szempont, hogy az egyetem karainak a vezetésben megjelenő képviselete ne mutasson nagy aránytalanságokat. A különböző karokon azonban meg kell találni azokat a kollégákat, akik egyetemi érdekeket is felismernek és partnerek a közös célok megvalósításában. A rektorhelyettesek kiválasztásánál a rektor véleménye meghatározó. A dékánok ugyanakkor – helyzetükből adódóan – lojálisabbak saját karukhoz, mint a rektorhoz. Az eltérő preferenciák és érdekek mindezek ellenére a legtöbb esetben kompromisszumos megoldás lehetőségét rejtik, pontosabban követelik. A rektor, helyettesei, a pénzügyi vezető és a dékánok közösen alkotják azt a felső vezetői csoportot, ahol a meghatározó kérdések eldőlnek. Ebből következik, hogy – e kör előtt – eltitkolt bizottságokra és/vagy tanácsadókra nincs szükség. A konszenzusra törekedni kell, de feloldhatatlan ellentét esetén a többség érdekében a rektornak meg kell hoznia a szükséges döntést.

7.7.5 A KAROK ÉS A SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK VISZONYA A Miskolci Egyetem csak akkor lehet hosszú távon stabil és működőképes, ha karai jól felismert érdekeik miatt, önként maradnak kötelékében és ott biztonságban érzik magukat. Oktatási és kutatási tevékenységük révén az egyetem bevételeit (egyre csökkenő mértékben állami támogatásból és folyamatosan növekvő arány-‐ ban egyéb saját bevételből) elsősorban a karok „termelik” meg. A Központi Igazgatás, ezen belül a rektori hivatal is „nem termelő”, azaz szolgáltató egység, nem feladata a bevételtermelés. Ezért az egyetem felső vezetésének elsősorban nem a karok felettes szerveként, hanem azok oktatási, kutatási és egyéb feladatait koordináló, részben tőlük bizonyos feladatokat átvállaló, nekik szolgál-‐ tató, illetve a fenntartó irányában transzformációs feladatokat ellátó központi egységként kell működnie. Tevékenysége ugyan nélkülözhetetlen az egyetem számára, de tudatában kell lennie annak, hogy csak addig hasznos, míg költség-‐ hatékony. Meg kell találni azt az optimumot, ahol még ésszerű hatékonysággal és

50/ 100



profizmussal el tudja látni feladatát, de nem nő túl nagyra. A szükséges erő-‐ forrásokat tehát biztosítani kell számára, de forráscsökkenés esetén a terhekből arányosan minden szervezeti egységnek – köztük a Központi Igazgatásnak is – ki kell vennie a részét. A karok e rendszerben a jövőben a lehető legnagyobb önállóságot kaphatják meg mindaddig, míg a teljesítőképességüket és bevételszerző kapacitásukat is figyelem-‐ bevevő közös teherviselési elvárásoknak eleget tesznek.

7.8 A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER ÚJRAGONDOLÁSA 7.8.1 MOTIVÁCIÓ: STABIL, KISZÁMÍTHATÓ, NAPRAKÉSZ ÉS ÁTLÁTHATÓ GAZDÁLKODÁS Egyértelmű kormányzati szándék látszik az egyetemek pénzügyi helyzetének kon-‐ szolidálására, az adósságállomány – legalább is részbeni – rendezésére. Ennek keretében a kormányzat már átvállalta a még futó TIOP projektünk 2012 novem-‐ ber-‐decemberben esedékes önrészét, valamint megindult az egyeztetési folyamat a bennünket is súlyosan érintő PPP-‐projektek kiváltásáról. A közelmúlt kormányzati döntései arra engednek következtetni, hogy jelentős változások várhatók a felsőoktatás állami finanszírozásának mértékében és techni-‐ kájában egyaránt. Tekintettel arra, hogy eddig sem működhetett függetlenül az egyetem oktató-‐kutató tevékenysége a gazdálkodástól, nem várható e kapcsolat jövőbeli megváltozása sem. A rektornak kötelessége – az egyetem érdekeinek messzemenő képviseletével – a kormányzati politikához történő alkalmazkodás. Rektorként mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy – kölcsönös bizalmon alapuló, a társadalom hosszútávú érdekeinek megfelelő – együttműködés alakuljon ki az egyetem gazdasági vezetését ellátó személyekkel, illetve szervezetekkel. Közös érdekünk, hogy a Miskolci Egyetem gazdasági önállóságának irányába ható fejlesztési programok révén egyetemünk a régió gazdasági fejlődését is meg-‐ határozó, megkerülhetetlen szellemi központtá váljék. A korábbiaknál hatékonyabb lobbi szerep fontossága már az elkövetkező hónapokban felértékelődik. Azzal, hogy a kormány a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatásokból sajtó hírek szerint 1000 milliárd forintot tervez elkülöníteni a felsőoktatás fejlesztésére, reményünk van arra, hogy a Miskolci Egyetem is részesülhet további jelentős forrásokból. Minthogy már a tervezési szakaszban tart a következő EU költségvetési ciklus forrástérképe, már most fontos lenne, hogy a Miskolci Egyetem – versenytársainál korábban – lépéseket tegyen annak érde-‐ kében, hogy a prioritások között olyan területek fejlesztése kapjon hangsúlyt, melyre intézményünknek kiemelten szüksége van. 2014-‐re aktualizálni kell, illetve újragondolva tovább kell fejleszteni a Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Tervét. A Miskolci Egyetem jelenlegi belső finanszírozása – részben történelmi okokra visszavezethetően – olyan költségvetési elvekre épül, melyek nem alkalmasak a jelenlegi finanszírozási helyzet kezelésére. Az elmúlt években az egyetemi költség-‐ vetés a problémát oly módon próbálta kezelni, ami még rövidtávon sem hoz megoldást, sőt alapvetően fenntarthatatlan.

51/ 100



Ezen túlmenően a jelenlegi költségvetés több ponton igazságtalan, valamint nem ösztönöz sem a takarékosságra, sem az egyetem bevételeinek növelésére. Bár a feltétlenül szükséges új egyetemi stratégiának az átalakított belső finanszírozási rendszer csak egy eleme (drasztikusan átalakítandó a jelenlegi túlbürokratizált szabályozási rendszer, a túl hierarchizált és lassú ügyvitel, …), a források elosztá-‐ sának rendszere kétség kívül kiemelt fontosságú az egyetem fenntartható pályára állításában.

7.8.2

ALAPELVEK

A belső finanszírozás megújítása csak akkor lehetséges, ha a döntéshozók többsége meggyőzhető az alapelvek helyességéről. Tekintettel arra, hogy a kialakult helyzet megváltoztatása számos esetben részérdekeket fog sérteni, nem várható a teljes konszenzus, ezért a javaslat tevő és a döntést hozó vezetők megkülönböztetett felelősséget viselnek. Fel kell készülni egyes (kisebb) érdekcsoportok hangos ellenkezésére és az ebből keletkező konfliktusok kezelésére. A belső finanszírozás átalakításának alapelvei: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

Szolgálja az egyetem hosszú távú fejlődését, legyen átlátható. Ösztönözze az erőforrások gazdaságos/takarékos felhasználását. Valós adatokra építve ösztönözze az egyetem bevételeinek növekedését. Preferálja az alaptevékenységet (oktatás és kutatás) végző, és ezáltal a fő bevételeket termelő gazdálkodási egységeket, a karokat. Ösztönözze a szolgáltató egységeket a gazdaságos, minőségi szolgáltatás nyújtására. Ösztönözze a gazdálkodási egységeket a fejlődésre, a fejlesztésre, és az egyéni érdekeltség növelésére. Lehetőség szerint minimalizáljuk a leépítéseket, elbocsátásokat. Az egyetemi költségvetés készítése, végrehajtása és ellenőrzése váljon szét. Hasonló elvek alapján minden gazdálkodási egység legyen köteles saját költségvetést készíteni és pozitív egyenlegre törekedni.

7.9 TOVÁBBI TENNIVALÓK Az új finanszírozási rendszer vélhetően magában is elősegíti néhány feladat megoldását, ezért ezeket nem szükséges külön szabályozni. Ilyen kérdés az elaprózott oktatás racionalizálása, vagy a gazdaságtalan képzések megszüntetése. Elkerülhetetlennek látszik a racionalizálás egyéb területeken: 1) A túlszabályozást meg kell szüntetni, ne legyen a belső szabályzatunk szigorúbb a szükségesnél. 2) A jogszabály adta lehetőségeket teljesen kihasználva a pénzügyi elszámolá-‐ sokat egyszerűsíteni és automatizálni kell.

52/ 100



3) Tisztázni kell az egyetemi alkalmazottak feladatait és kompetenciáit. A tanszékiek ne végezzenek olyan feladatot, ami a szolgáltató szervezetek alapvető feladata. 4) A szolgáltató egységeknek szoros határidőket kell vállalniuk. (Pl. egy számlát egy munkanapon belül ki kell küldeni, egy alkalmazás – hiánytalan dokumentáció esetén – 1-‐2 munkanap alatt elintézhető legyen.) 5) A jelenlegi – esetenként alacsony színvonalú, vagy korszerűtlen – infor-‐ matikai rendszerek helyett professzionális, integrált rendszerre kell áttérni. 6) Meg kell teremteni a lehetőséget – vállalkozási alapon – az egyetem infra-‐ struktúrájának munkaidőn túli hasznosíthatóságára és ösztönözni kell az egyetemi eredetű vállalkozások létrejöttét (spin-‐off cégek). 7) Segíteni kell a részvételt/elindulást az EU szintű programok adta pályá-‐ zatokban.

53/ 100



8 ZÁRÓ GONDOLATOK A rektor kötelessége, hogy az összegyetemi érdekeket aktuális kari, tanszéki vagy személyes érdekek fölé helyezze. Ugyanezen elv szerint a dékánok – tisztelve ugyan az összegyetemi érdekeket – alapvetően saját karuk érdekében tevékeny-‐ kednek. Az elfogadható megoldások megtalálásának az a módja, hogy az összetett tanszéki, intézeti, kari érdekek felszínre jöjjenek (megfogalmazódjanak), s utána racionális érvekkel folytatott vitában közelítve az álláspontokat olyan kompro-‐ misszumos megoldásokat találjunk, amelyek a felek számára összességében elfogadhatóbbak, mintha egyetlen (vagy néhány…) csoport (gazdálkodási egység, kar) nézete érvényesülne. A rektor és a vezetőség közös feladata, hogy az óhatatlanul kialakuló érdekellentéteket kezelje, s lehetőleg – de nem minden áron – megtalálja a kompromisszumos megoldást. A kezdeményezések és a döntések meghozatalának joga – a jogszabályi kereteken belül és a Szenátus követel-‐ ményeinek megfelelve – valamint a felelősség természetesen a rektoré. Ebben a folyamatban érdekek fognak sérülni, viták lesznek. Ha a rektor vigyáz arra, hogy a közép és hosszú távú egyetemi érdekek ne sérüljenek – rövid távú haszon, külső, vagy belső nyomás miatt –, akkor jól végzi dolgát. Ha nem tud vagy mer dönteni kényes vagy kényelmetlen kérdésekben, ha vannak tabuk és érinthetetlen személyek, akkor a rektor bukásra van ítélve. Egy ekkora intézmény vezetése, különösen a kialakult helyzetben, sok küzde-‐ lemmel, fáradsággal és konfliktussal jár4. Ha a rektor mindezek, valamint a várható számos kudarc ellenére hiszi és el tudja hitetni azt, hogy vannak közös célok, melyek érdekében, akár áldozatok árán is, érdemes együtt dolgozni, minden esélye megvan arra, hogy mandátuma lejártakor a Miskolci Egyetemet – diákok, oktatók és dolgozók közös „második otthonát” – további sikeres évtizedek, évszázadok elé néző megújult és korszerű egyetemként adja át utódjának. Csak így érdemes nekivágni.

4

„Nem kell félnünk az önmagunkkal vagy másokkal folytatott vitáktól, konfliktusoktól és problémáktól. Néha a csillagok is összeütköznek, és utánuk új világok születnek.” – Charles „Charlie” Chaplin

54/ 100



9 MELLÉKLETEK 9.1 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 9.1.1 ALAPADATOK Név:


Születési idő, hely: 1966, Miskolc Tanulmányok:

Herman Ottó Gimnázium, Miskolc, 1985

Nehézipari Műszaki Egyetem, Kohómérnöki Kar, Fémalakító Szak, 1986-‐1991, Kitüntetéses oklevél. (okleveles kohómérnök)

Massachusetts Institute of Technology, Department of Chemical Engineering, M.S. 1995. (Chemical Engineer)

Ph.D. – Miskolci Egyetem, 1997.

Nyelvtudás:

orosz -‐ középfokú állami nyelvvizsga (C), 1991. angol -‐ felsőfokú állami nyelvvizsga (C), 1995.

9.1.2 ELISMERÉSEK, DÍJAK § § § § § § § § § § § § §

TDK dolgozat: három egyetemi első, egy országos első és egy országos második helyezés Népköztársasági, ill. Köztársasági Ösztöndíj, 1988-‐1991 (3 tanulmányi év) Tanulmányi Emlékérem arany fokozat (4 alkalommal) Pro Scientia aranyérem, 1991. Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj: Massachusetts Institute of Technology, 1998. (3 hónap) MTA MAB Tudományos díja, 2000. Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, 2000-‐2003 Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj: University of Utah, 2002. (6 hónap) HAESF Senior Leaders and Scholars Fellowship, 2004. (5 hónap) „Nemzetközi Kapcsolatokért” kitüntetés a Miskolci Egyetem Rektorától, 2010 Tiszteletbeli Évfolyamtárs – Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar valétáló hallgatói, 2011 „A Miskolci Egyetem Kiváló kutatója” kitüntetés, 2012 „Kiváló oktató diploma” kitüntetés a Miskolci Egyetem Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzatától, 2012

55/ 100



9.1.3 KUTATÓ TEVÉKENYSÉG, M UNKAHELY, BEOSZTÁS § § §

§ § § § §

§ § § § § § § § § § § §

demonstrátor -‐ ME Kohógéptani és Képlékenyalakítás-‐tani Tanszék, 1988. szept. -‐ 1990. jan. szerződéses kutatómunka -‐ ME Kohógéptani és Képlékenyalakítás-‐tani Tanszék, 1988-‐1989 szakmai gyakorlat -‐ Lausanne-‐i Szövetségi Műszaki Egyetemen (EPFL), Svájc, 1989. nyár, 3 hónap. TDK dolgozat: Cavitation erosion in Copper-‐ based alloys szakmai gyakorlat -‐ Lokomo Acélmű, Tampere, Finnország, 1990. nyár, 2 hónap kutatómérnök -‐ Csepel Művek, Budapest, 1991. június -‐ szeptember egyetemi tanársegéd -‐ ME Kohógéptani és Képlékenyalakítás-‐tani Tanszék, 1991. szeptember -‐ 1995. október tanulmányút -‐ British Gas, Solihull, Nagy-‐Britannia,1992. nyár 2 hónap posztgraduális hallgató -‐ Massachusetts Institute of Technology (Cambridge, MA, USA) Department of Chemical Engineering, 1992. szeptember – 1995. augusztus egyetemi tanársegéd -‐ ME Tüzeléstani Tanszék, 1995. november – 1997. június kutató mérnök -‐ Massachusetts Institute of Technology, 1996. ápr. 11. – aug. 31. posztdoktori kutató -‐ Massachusetts Institute of Technology, 1997. július – 1998. szeptember egyetemi adjunktus -‐ ME Tüzeléstani Tanszék, 1997. július – 2001. június egyetemi docens -‐ ME Tüzeléstani Tanszék, 2001. június – ösztöndíjas kutató – University of Utah, 2002. április – szeptember tanszékvezető -‐ ME Tüzeléstani Tanszék, 2002. július – ösztöndíjas kutató – University of Utah, 2004. október – 2005. január gazdasági referens -‐ ME Műszaki Anyagtudományi Kar, 2006. szeptember – intézet igazgató -‐ ME Energia-‐ és Minőségügyi Intézet, 2007. január – dékánhelyettes – ME Műszaki Anyagtudományi Kar, 2010. július – egyetemi tanár – 2011. szeptember –

9.1.4 KUTATÓMUNKA TÉMAVEZETÉS Összesen kb. 50 K+F projekt/megbízás témavezetése 300 M Ft feletti összértékben. A legfontosabb K+F projektek a következők: § Légköri korom eredet-‐meghatározása szerkezetvizsgálat alapján (OTKA F 035218) (2,4 M Ft) § Karbon tartalmú légköri szennyezők eredet-‐meghatározása (FKFP 0083/ 2001) (6,6 M Ft)

56/ 100


§ § §

§ § § §

§


Földgáztüzeléssel előállított ionáram felhasználása a légfelesleg szabályo-‐ zására (35,8 M Ft) Kazánpark tüzelőanyag összetételt optimalizáló szoftver továbbfejlesztése (14 M Ft) Fás-‐ és lágyszárú biomasszák energetikai célú felhasználásának vizsgálata és elemzése technológiai és környezetvédelmi szempontok alapján (60 M Ft) Kazánpark tüzelőanyag összetételt optimalizáló szoftver továbbfejlesztése (14 M Ft) Elektronikus szabályzással felszerelt, számítógépes modellezés felhaszná-‐ lásával optimalizált kandalló tűztér kialakítása (23,6 M Ft) Float-‐üveg gyártás tüzeléstechnikai és műszerezési korszerűsítése (10,7 M Ft) Korszerű alternatív energiaforrás (MBH pellet) laboratóriumi mennyi-‐ ségben történő előállítása, lakossági méretű valóságos tüzelőberendezésben való tesztelése meghatározott kutatási, fejlesztési feladatok elvégzése útján (10,2 M Ft) Energetikai elemzések, gyártástechnológia fejlesztése, kihelyezett labor megtervezése és kialakítása (14 M Ft)

9.1.5 SZAKIRODALMI TEVÉKENYSÉG (MTMT SZERINT) § § § §

Saját közlemények száma: 145 Impakt faktor-‐ral rendelkező nemzetközi folyóiratban: 11 Független hivatkozások szám: 190 Összegzett impakt faktor: 10,539

9.1.6 SZAKMAI SZERVEZETI TAGSÁGOK § § §

§

§ § §

The Combustion Institute Magyar Nemzeti Bizottság, tag (2000-‐) MTA Metallurgia bizottság, tag (2002-‐) MTA Energetikai Bizottság, tag (2006-‐2012) o Fosszilis energiák albizottság, titkár (2006-‐2009) o Energiahasznosítási albizottság, titkár (2009-‐2012) Miskolci Akadémiai Bizottság Kohászati Szakbizottság, tag (1997-‐) o Képlékenyalakítási Munkabizottság, titkár (1997-‐2002) o Hőenergia-‐gazdálkodási és Környezetvédelmi Munkabizottság, tag (2001-‐), elnök (2005-‐2008) Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, tag (1997-‐) Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, tag (2008-‐) Országos Tudományos Diákköri Tanács, (1989-‐1991, 2011-‐) o OTDT Elnökség, tag (2011-‐2016)

57/ 100



o Műszaki Tudományi Szakmai Bizottság, elnök (2011-‐)

9.1.7 PROJECT M ANAGEMENT TAPASZTALAT § § § § §

§ §

§

CEEPUS intézményi koordinátor 1999-‐2003 A Miskolci Egyetem Innovációs és Transzfer Centrum EU V. tájékoztatási irodájának munkatársa 2000-‐2003 A Miskolci Egyetemi Programháló EU V. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram felelőse 2000-‐2003 EU pályázatíró workshop, résztvevő, 2000. szeptember, Budapest UNESCO International Institute for Educational Planning: Distance Education Course on “The Management of University-‐Industry Partnership”: 2001. március-‐június kb. 50 db OM, OTKA és ipari finanszírozású kutatási projektek témavezetője összesen 300 M Ft feletti megbízási értékben TÁMOP-‐4.2.1.B-‐10/2/KONV-‐2010-‐001 projekt (A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein) Projekt Irányító Testületének tagja, 2 Mrd Ft, 2011-‐2013 TIOP-‐1.3.1-‐10/1-‐2010-‐0012 infrastruktúrafejlesztési projekt a Miskolci Egyetemen. 1.3 Mrd Ft, 2011-‐2013 – projekt menedzser

9.1.8 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS § §

Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Diákok a Tudományért Szak-‐ alapítványa, kuratóriumi tag (1989 – 2011) Tehetségpártolók Baráti Köre, tag (2002-‐)

9.1.9 EGYÉB §

Nős (Palotásné Balogh Katalin, programozó), két fiú édesapja (Boldizsár (1992) és Bence (1995))

58/ 100



9.2 PUBLIKÁCIÓK ÉS SZAKMAI ALKOTÁSOK JEGYZÉKE 9.2.1 A PUBLIKÁCIÓS EREDMÉNYESSÉG RÖVID STATISZTIKAI TÁBLÁZATA Jel Típus

Darabszám

B

Könyv, jegyzet, könyvfejezet

5

J

Impakt faktoros (IF) folyóirat cikk – megjelent (értékelés alatt)

10 (4)

OJ

Egyéb folyóirat cikk (idegen nyelvű + magyar)

27 (6+11)

JP

Folyóirat cikkek tudomány-‐ és oktatás-‐politikáról, ismeret-‐ 1 terjesztés

P

Nemzetközi konferencia-‐kiadványokban publikált cikkek

26

OP Egyéb konferencia-‐kiadványokban publikált cikkek

35

C

51

Nemzetközi konferencián elhangzott előadás

OC Egyéb konferencián elhangzott előadás

66

W

Egyéb előadások nem tudományos konferenciákon

10

M

Kéziratok

3

Jx-‐c

Független hivatkozások száma – csak a nemzetközi IF 189 folyóiratokra

h

Hirsch-‐index

7

A legtöbbet hivatkozott (J2) publikációmnak 74 független hivatkozása van, ezzel a KPA adatbázis szerint az MTA Műszaki Tudományok Osztályába sorolható magyar szerzők legidézettebb publikációk 100-‐as listáján(*) is szerepelne, bár publikációim KPA-‐ba való felvitele óta a listát nem frissítették. A KPA adatai szerint a Miskolci Egyetemen a Műszaki Osztályhoz tartozó kutatók publikációi közül ez jelenleg a második legtöbbet hivatkozott szakcikk. Szakmai pályafutásom rendszerezett publikációs listája és – az impakt faktoros nemzetközi folyóiratokra szűkített – hivatkozások jegyzéke alább található.

9.2.2 B. KÖNYVEK, JEGYZETEK, KÖNYVFEJEZETEK B1.

Palotás Á. B.: Műszaki hőtan (példatár), Miskolci Egyetem, Kohómérnöki Kar, 1998.

B2.

Palotás Á. B.: Korom szerkezetének vizsgálata képelemző berendezéssel – in Sztereológia és képelemzés, szerk.: Gácsi Z., Well-‐Press Kiadó Kft., Miskolc, 2001. 250-‐252. o.

B3.

Póliska Cs., Mikó J., Palotás Á. B., Szabó J.: Tűzálló anyagok vizsgálata. Jegyzet. Miskolci Egyetem, Műszaki Anyagtudományi Kar, 2010, p. 182

B4.

Palotás Á. B.:Ipari tüzeléstechnika (adaptáció), e-‐jegyzet, 2011, p. 55

B5.

Woperáné S. Á., Palotás Á. B., Szemmelveisz K., Szűcs I.: Hevítés-‐technológia energiagazdálkodási és környezetvédelmi vonatkozásai, e-‐jegyzet, 2012, p. 380

59/ 100



9.2.3 J. IF-‐OS FOLYÓIRAT CIKKEK J1. L. C. Rainey; Á. B. Palotás; A. F. Sarofim; J. B. Vander Sande: Application of High Resolution Electron Microscopy for the Characterization and Source Assignment of Diesel Particulates -‐ Applied Occupational and Environmental Hygiene, 11(7):777–781; (1996) (IF = 0,818) J1-‐c1.

Gustafsson O, Gschwend PM: Soot as a Strong Partition Medium for Polycyclic Aromatic Hy-‐ drocarbons in Aquatic Systems – ACS Symposium Series, Vol. 671, 1997, pp. 365-‐381

J1-‐c2.

Allen JO: Atmospheric Partitioning of Polycyclic Aromatic Hydrocarbons (PAH) and Oxygenat-‐ ed PAH – DSc Thesis – Massachusetts Institute of Technology, 1997

J1-‐c3.

Kandas AW: Structural Evolution of Carbon during Oxidation – PhD Thesis – Massachusetts Institute of Technology, 1997

J1-‐c4.

Birgit Fröschl: Bildung und Nachweis von nitrierten polyzyklischen aromatischen Kohlen-‐ wasserstoffen in realer und simulierter Atmosphäre, 1999, p. 241, ISBN 9783896755490

J1-‐c5.

Bucheli TD, Gustafsson O: Qualification of the soot-‐water distribution coefficient of PAHs pro-‐ vides mechanistic basis for enhanced sorption observations – Environmental Science and Technology 34 (24), 2000, pp. 5144-‐5151

J1-‐c6.

Gustafsson O, Bucheli TD, Kukulska Z, Andersson M, Largeau C, Rouzaud JN, Reddy CM, Eglin-‐ ton TI: Evaluation of a protocol for the quantification of black carbon in sediments – Global Bi-‐ ogeochemical Cycles 15 (4): 881-‐890 DEC 2001

J1-‐c7.

Colin M. MacRae and Peter R. Miller: Electron Microscopy in Mineral Processing – in “Industri-‐ al Applications of Electron Microscopy”, ed. Zhigang R. Li, CRC Press, 2003, pp. 187-‐212

J1-‐c8.

Yen-‐Chiu Lai: The Morphology and Fractal analysis of diesel soot particles. MS Thesis, Nation-‐ al Taiwan University, 2004

J1-‐c9.

Edgardo Coda Zabetta and Mikko Hupa: Gas-‐born carbon particles generated by combustion: a review on the formation and relevance – Report 05-‐01, Åbo Akademi, Faculty of Chemical Engineering, Process Chemistry Centre, Turku, February 2005

J1-‐c10.

Edgardo Coda Zabetta, Clifford Ekholm, Mikko Hupa, Tommi Paanu, Mika Laurén, Seppo Nie-‐ mi: Nanoparticles from diesel engines operated with bio-‐derived oils – Report 05-‐03, Åbo Akademi, Faculty of Chemical Engineering, Process Chemistry Centre, Turku, April 2005

J1-‐c11. Khalid Al-‐Qurashi and André L. Boehman: Impact of exhaust gas recirculation (EGR) on the oxidative reactivity of diesel engine soot – Combustion and Flame 155 (4) 675-‐695, 2008 J2. Á. B. Palotás; L. C. Rainey; A. F. Sarofim; J. B. Vander Sande: Soot Morphology: An Application of Image Analysis in High–Resolution Transmission Electron Microscopy -‐ Microscopy Re-‐ search and Technique 33:266–278 (1996) (IF = 1,327)

J2-‐c1.

Gao-‐YM Shim-‐HS Hurt-‐RH Suuberg-‐EM: Effects of Carbon on Air Entrainment in Fly-‐Ash Con-‐ crete -‐ The Role of Soot and Carbon-‐Black – Energy & Fuels 11 (2): 457-‐462 MAR-‐APR 1997

J2-‐c2.

Allen JO: Atmospheric Partitioning of Polycyclic Aromatic Hydrocarbons (PAH) and Oxygenat-‐ ed PAH – DSc Thesis – Massachusetts Institute of Technology, 1997

J2-‐c3.


J2-‐c4.

Braun T, Schubert A, Schubert G, Vasvári A: Fullerene Research. World Scientific, Singapore, 1997. ISBN 981-‐02-‐3345-‐0

J2-‐c5.

Hurt, RH: Char Crystalline Transformations During Coal Combustion And Their Implications For Carbon Burnout – Semi Annual Technical Report, 09/08/1998, DE-‐FG22-‐95PC95205-‐-‐05

J2-‐c6.

Watt-‐J: Automated Characterization of Individual Carbonaceous Fly-‐Ash Particles by Comput-‐ er-‐Controlled Scanning Electron-‐Microscopy -‐ Analytical Methods and Critical-‐Review of Al-‐ ternative Techniques – Water Air and Soil Pollution 106 (3-‐4): 309-‐327 SEP 1998

J2-‐c7.

Buffat-‐PA: Electron-‐Microscopy for the Characterization of Atmospheric Particles – Analusis 27 (4): 340-‐346 MAY 1999

J2-‐c8.

Strommen-‐MR Kamens-‐RM: Simulation of Semivolatile Organic-‐Compound Microtransport at Different Time Scales in Airborne Diesel Soot Particles – Environmental Science & Technology 33 (10): 1738-‐1746 MAY 15 1999

J2-‐c9.

Ramirezaguilar-‐KA Lehmpuhl-‐DW Michel-‐AE Birks-‐JW Rowlen-‐KL: Atomic-‐Force Microscopy for the Analysis of Environmental Particles – Ultramicroscopy 77 (3-‐4): 187-‐194 JUL 1999

J2-‐c10.

Clague-‐ADH Donnet-‐J Wang-‐TK Peng-‐JCM: A Comparison of Diesel-‐Engine Soot with Carbon-‐ Black – Carbon 37 (10): 1553-‐1565 1999

60/ 100



J2-‐c11.

Hurt R, Calo J, Hu Y: Nanostructures in Coal derived Carbons, ACS Division of Fuel Chemistry Vol 44 (1): 157-‐161 1999

J2-‐c12.

Gelb-‐LD Gubbins-‐KE Radhakrishnan-‐R Sliwinskabartkowiak-‐M: Phase-‐Separation in Confined Systems – Reports on Progress in Physics 62 (12): 1573-‐1659 DEC 1999

J2-‐c13.

Appel-‐J Bockhorn-‐H Frenklach-‐M: Kinetic Modeling of Soot Formation with Detailed Chemis-‐ try and Physics -‐ Laminar Premixed Flames of C-‐2 Hydrocarbons – Combustion and Flame 121 (1-‐2): 122-‐136 APR 2000

J2-‐c14.

Kubicki, J.D.: Molecular mechanics and quantum mechanical modeling of hexane soot struc-‐ ture and interactions with pyrene. Geochemical Transactions 1, 2000, pp. 41-‐46

J2-‐c15.

Johnson-‐MP Locke-‐RW Donnet-‐JB Wang-‐TK Wang-‐CC Bertrand-‐P: Carbon-‐Black and Fuller-‐ enes -‐ New Discoveries in Early Formation Mechanisms and Nucleation – Rubber Chemistry and Technology 73 (5): 875-‐888 NOV-‐DEC 2000

J2-‐c16.

Chen-‐HX Dobbins-‐RA: Crystallogenesis of Particles Formed in Hydrocarbon Combustion – Combustion Science and Technology 159: 109-‐128 2000

J2-‐c17.

Shim-‐HS Hurt-‐RH Yang-‐NYC: A Methodology for Analysis of 002-‐Lattice Fringe Images and Its Application to Combustion-‐Derived Carbons – Carbon 38 (1): 29-‐45 2000

J2-‐c18.

Smekens A, Knupper M, Berghmans P and Van Grieken R: The elemental composition and mi-‐ crostructure of soot emitted by different sources – Journal of Aerosol Science, 31 (Suppl. 1), September 2000, Pages 917-‐918

J2-‐c19.

Witze-‐PO Hochgreb-‐S Kayes-‐D Michelsen-‐HA Shaddix-‐CR: Time-‐Resolved Laser-‐Induced In-‐ candescence and Laser Elastic-‐Scattering Measurements in a Propane Diffusion Flame – Ap-‐ plied Optics 40 (15): 2443-‐2452 MAY 20 2001

J2-‐c20.

Gustafsson O, Bucheli TD, Kukulska Z, Andersson M, Largeau C, Rouzaud JN, Reddy CM, Eglin-‐ ton TI: Evaluation of a protocol for the quantification of black carbon in sediments – Global Bi-‐ ogeochemical Cycles 15 (4): 881-‐890 DEC 2001

J2-‐c21.

Xia-‐GS Pignatello-‐JJ: Detailed Sorption Isotherms of Polar and Apolar Compounds in a High-‐ Organic Soil (English) – Environmental Science & Technology 35 (1): 84-‐94 JAN 1 2001

J2-‐c22.

Harris PJF: Carbon nanotubes and related structures: new materials for the twenty first cen-‐ tury. Cambridge University Press, 2001 pp. 294

J2-‐c23.

Braida WJ, Pignatello JJ, Lu YF, Ravikovitch PI, Neimark AV, Xing B: Sorption hysteresis of ben-‐ zene in charcoal particles – Environmental Science & Technology 37 (2): 409-‐417 JAN 15 2003

J2-‐c24.

Harris PJF: Impact of the discovery of fullerenes on carbon science – Chemistry and Physics of Carbon 28: 1-‐39 2003

J2-‐c25.

Petersen T, Yarovsky I, Snook I, et al.: Microstructure of an industrial char by diffraction tech-‐ niques and Reverse Monte Carlo modeling – Carbon 42 (12-‐13): 2457-‐2469 2004

J2-‐c26.

Lehmann J, Liang BQ, Solomon D, Lerotic M, Luizão F, Kinyangi J, Schäfer T, Wirick S and Ja-‐ cobsen C: Near-‐edge X-‐ray absorption fine structure (NEXAFS) spectroscopy for mapping nano-‐scale distribution of organic carbon forms in soil: Application to black carbon particles – Global Biogeochemical Cycles 19 (1): Art. No. GB1013 FEB 16 2005

J2-‐c27.

Sander M, Pignatello JJ: Characterization of charcoal adsorption sites for aromatic compounds: Insights drawn from single-‐solute and Bi-‐solute competitive experiments – Environmental Sci-‐ ence & Technology 39 (6): 1606-‐1615 MAR 15 2005

J2-‐c28.

Zhu DQ, Pignatello JJ: Characterization of aromatic compound sorptive interactions with black carbon (charcoal) assisted by graphite as a model – Environmental Science & Technology 39 (7): 2033-‐2041 APR 1 2005

J2-‐c29.

Kubicki JD: Computational chemistry applied to studies of organic contaminants in the envi-‐ ronment: Examples based on benzo[a]pyrene – American Journal of Science 305 (6-‐8): 621-‐ 644 Sp. Iss. SI 2005

J2-‐c30.

Zhu DQ, Kwon S, Pignatello JJ: Adsorption of single-‐ring organic compounds to wood charcoals prepared under different thermochemical conditions – Environmental Science & Technology 39 (11): 3990-‐3998 JUN 1 2005

J2-‐c31.

Harris PJF: New perspectives on the structure of graphitic carbons – Critical Reviews in Solid State and Materials Sciences 30 (4): 235-‐253 OCT-‐DEC 2005

J2-‐c32.

Ossler F, Larsson J: Measurements of the structures of nanoparticles in flames by in situ detec-‐ tion of scattered x-‐ray radiation – Journal of Applied Physics 98 (11): Art. No. 114317 DEC 1 2005

61/ 100



J2-‐c33.


J2-‐c34.


J2-‐c35.

Bond TC, Bergstrom RW: Light absorption by carbonaceous particles: An investigative review – Aerosol Science and Technology 40 (1): 27-‐67 JAN 2006

J2-‐c36.

Anette Kocbach, Yanjun Li, Karl E Yttri, Flemming R Cassee, Per E Schwarze and Ellen Namork: Physicochemical characterisation of combustion particles from vehicle exhaust and residential wood smoke – Particle and Fibre Toxicology 2006, 3:1 doi:10.1186/1743-‐8977-‐ 3-‐1

J2-‐c37.

Baroni MPMA, Teixeira SR, Dixon JB, White GN: Application of image analysis software to in-‐ terpretation of high resolution photomicrographs of clay minerals – Cerâmica, Apr./June 2006, 52 (322), p.179-‐184.

J2-‐c38.

Pert AD, Baron MG, Birkett JW: Review of Analytical Techniques for Arson Residues – Journal of Forensic Sciences, Volume 51 Issue 5 Page 1033-‐1049, September 2006

J2-‐c39.

Liang B, Lehmann J, Solomon D, et al.: Black Carbon increases cation exchange capacity in soils – Soil Science Society of America Journal 70 (5): 1719-‐1730 SEP-‐OCT 2006

J2-‐c40.

Song JH, Alam M, Boehman AL, Kim U: Examination of the oxidation behavior of biodiesel soot – Combustion and Flame 146 (4): 589-‐604 SEP 2006

J2-‐c41.

R. Abbot et al.: Evaluation of Ultra Clean Fuels from Natural Gas – Final report, US Department of Energy, Febr 28, 2006

J2-‐c42.

Hays MD, Vander Wal RL: Heterogeneous soot nanostructure in atmospheric and combustion source aerosols: Energy & Fuels 21 (2): 801-‐811 MAR-‐APR 2007

J2-‐c43.

Marie Elmquist: Measurement and source apportionment of ubiquitous soot black carbon sed-‐ iments – Thesis – Stockholm University, 2007

J2-‐c44.

Dhaubhadel R, Gerving CS, Chakrabarti A, Sorensen CM: Aerosol gelation: Synthesis of a novel, lightweight, high specific surface area material -‐ Aerosol Science And Technology 41 (8): 804-‐ 810 2007

J2-‐c45.

Llamas-‐Jansa I, Jager C, Mutschke H, Henning T: Far-‐ultraviolet to near-‐infrared optical prop-‐ erties of carbon nanoparticles produced by pulsed-‐laser pyrolysis of hydrocarbons and their relation with structural variations -‐ Carbon 45 (7): 1542-‐1557 JUN 2007

J2-‐c46.

Trout CC, Kubicki JD: Molecular modeling of Al3+ and benzene interactions with Suwannee fulvic acid -‐ Geochimica et Cosmochimica Acta 71 (15): 3859-‐3871 AUG 1 2007

J2-‐c47.

Song JH, Alam M, Boehman AL: Impact of alternative fuels on soot properties and DPF regen-‐ eration -‐ Combustion Science and Technology 179 (9): 1991-‐2037 2007

J2-‐c48.

Seul Hyun Park: Investigation of Sooting Behavior and Soot Nanostructures of Ethanol Droplet Flames in Microgravity -‐ PhD Thesis – Drexel University, 2007

J2-‐c49.

Mutschke, Harald: Gas phase condensation of carbon nanoparticles and their structural char-‐ acterization -‐ in Dieter Gerlich and Thomas Henning: Structure, Dynamics and Properties of Molecules and Grains in Space – TU Chemnitz and FSU Jena Final Report, 2007

J2-‐c50.

Whitesides R, Kollias AC, Domin D, Lester WA and Frenklach M: Graphene layer growth: Colli-‐ sion of migrating five-‐member rings -‐ Proceedings of the Combustion Institute, Volume 31, Is-‐ sue 1, January 2007, Pages 539-‐546

J2-‐c51.

Hower JC, Graham UM, Dozier A, Tseng MT, Khatri RA: Association of the Sites of Heavy Metals with Nanoscale Carbon in a Kentucky Electrostatic Precipitator Fly Ash – Environmental Sci-‐ ence & Technology 42 (22) 8471-‐8477, 2008

J2-‐c52.

Khalid Al-‐Qurashi and André L. Boehman: Impact of exhaust gas recirculation (EGR) on the oxidative reactivity of diesel engine soot – Combustion and Flame 155 (4) 675-‐695, 2008

J2-‐c53.

Dhaubhadel R: An experimental study of dense aerosol aggregations. PhD Thesis, Kansas State University, 2008.

J2-‐c54.

Daly HM, Horn AB: Heterogeneous chemistry of toluene, kerosene and diesel soots – Physical Chemistry Chemical Physics 11 (7) 1069-‐1076, 2009

J2-‐c55.

Park, S.H.; Choi, M.Y.; Yozgatligil, A.: Nanostructure of soot collected from ethanol droplet flames in microgravity – Combustion Science and Technology 181 (9), 2009, pp. 1164-‐1186

62/ 100



J2-‐c56.

Aminabhavi TM, Patil MB, Bhat SD, Halgeri AB, Vijayalakshmi RP, Kumar P: Activated Char-‐ coal-‐Loaded Composite Membranes of Sodium Alginate in Pervaporation Separation of Water-‐ Organic Azeotropes – Journal of Applied Polymer Science 113 (2): 966-‐975, JUL 15 2009

J2-‐c57.

Choi, S.C: Measurement and Analysis of the Dimensionless Extinction Constant for Diesel and Biodiesel Soot: Influence of Pressure, Wavelength and Fuel-‐Type. PhD Thesis, Drexel Universi-‐ ty, 2009

J2-‐c58.

Zhang, W., Song, C.-‐L., Wang, L., Li, F.-‐C., Lv, G.: Microstructure histories of in-‐cylinder particulates from a diesel engine -‐ Neiranji Xuebao/Transactions of CSICE (Chinese Society for Internal Combustion Engines) 28 (3) , pp. 221-‐227

J2-‐c59.

Posfai M, Buseck PR: Nature and Climate Effects of Individual Tropospheric Aerosol Particles – Annual Review of Earth and Planetary Sciences 38, pp. 17-‐43, 2010

J2-‐c60.

Song, C.-‐L., Zhang, W., Wang, L., Lü, G., Li, F.-‐C.: A methodology for microstructure analysis of diesel engine particulate based on image processing -‐ Ranshao Kexue Yu Jishu/Journal of Combustion Science and Technology 16 (5), 2010, pp. 388-‐395

J2-‐c61.

D'Anna A, Sirignano M, Kent J: A model of particle nucleation in premixed ethylene flames – Combustion and Flame 157 (11) pp. 2106-‐2115, 2010

J2-‐c62.

Echavarria, CA: Evolution of soot size distribution during soot formation and soot oxidation-‐ fragmentation in premixed flames: experimental and modeling study. PhD Thesis, University of Utah, 2010

J2-‐c63.

Schuster ME, Havecker M, Arrigo R, Blume R, Knauer M, Ivleva NP, Su DS, Niessner R, Schlogl R: Surface Sensitive Study to Determine the Reactivity of Soot with the Focus on the European Emission Standards IV and VI – Journal of Physical Chemistry A 11 (12), 2011, pp. 2568-‐2580

J2-‐c64.

Fernandez-‐Alos, V; Watson, JK; vander Wal, R; Mathews, JP: Soot and char molecular repre-‐ sentations generated directly from HRTEM lattice fringe images using Fringe3D -‐ Combustion and Flame. 158 (9), 2011, pp.1807-‐1813

J2-‐c65.

Yehliu Kuen; Vander Wal Randy L.; Boehman Andre L.: Development of an HRTEM image analysis method to quantify carbon nanostructure -‐ Combustion and Flame Volume: 158 (9), 2011, 1837-‐1851

J2-‐c66.

Teini Paul D.; Karwat Darshan M. A.; Atreya Arvind: Observations of nascent soot: Molecular deposition and particle morphology -‐ Combustion and Flame, 158 (10), 2011, pp. 2045-‐2055

J2-‐c67.

Bhowmick Hiralal; Biswas S. K.: Relationship Between Physical Structure and Tribology of Single Soot Particles Generated by Burning Ethylene – Tribology Letters, 44 (2) 2011, pp. 139-‐ 149

J2-‐c68.

Yehliu Kuen; Vander Wal Randy L.; Boehman Andre L.: A comparison of soot nanostructure obtained using two high resolution transmission electron microscopy image analysis algorithms -‐ Carbon 49 (13), 2011, pp. 4256-‐4268

J2-‐c69.

Yamaguchi, T., Kondo, K., Nishigai, H., Takano, S., Aizawa, T.: Direct Sampling, TEM Analysis and Optical Measurement of Soot Particles at Different Axial Locations in a Transient Spray Flame -‐ SAE International Journal of Fuels and Lubricants 5 (1), 2012, pp. 316-‐328

J2-‐c70.

Bhowmick, H., Majumdar, S.K., Biswas, S.K.: Dry tribology and nanomechanics of gaseous flame soot in comparison with carbon black and diesel soot -‐ Proceedings of the Institution of Mechanical Engineers, Part C: Journal of Mechanical Engineering Science 226 (2), 2012, pp. 394-‐402

J2-‐c71.

Esangbedo, C., Boehman, A.L., Perez, J.M.: Characteristics of diesel engine soot that lead to ex-‐ cessive oil thickening -‐ Tribology International 47, 2012, pp. 194-‐203

J2-‐c72.

Yamaguchi, T., Kondo, K., Nishigai, H., Iguma, H., Takano, S., Aizawa, T. , Nerva, J.-‐G., Genzale, C.L., Pickett, L.M.: High-‐resolution transmission electron microscopy of soot particles in diesel spray flame (properties of soot sampled in bio-‐diesel spray flame) -‐ Nihon Kikai Gakkai Ronbunshu, B Hen/Transactions of the Japan Society of Mechanical Engineers, Part B 78 (786), 2012, pp. 353-‐362

J2-‐c73.

Bhowmick, H., Majumdar, S.K., Biswas, S.K.: Tribology of soot suspension in hexadecane as distinguished by the physical structure and chemistry of soot particles -‐ Journal of Physics D: Applied Physics 45 (17), 2012, art. no. 175302

J2-‐c74.

Leyssale, J.-‐M., Da Costa, J.-‐P., Germain, C., Weisbecker, P., Vignoles, G.L.: Structural features of pyrocarbon atomistic models constructed from transmission electron microscopy images. Carbon 50 (12), 2012, pp. 4388-‐4400

J3. Á. B. Palotás; L. C. Rainey; A. F. Sarofim; J. B. Vander Sande; P. Ciambelli: Effect of Oxidation on the Microstructure of Carbon Blacks – Energy & Fuels. 10:254–259 (1996) (IF = 1,447)

63/ 100



J3-‐c1.

Senneca O, Russo P, Salatino P, Masi S: The Relevance of Thermal Annealing to the Evolution of Coal Char Gasification Reactivity – Carbon 35 (1): 141-‐151 1997

J3-‐c2.


J3-‐c3.

Kamegawa K, Nishikubo K, Yoshida H: Oxidative-‐Degradation of Carbon-‐Blacks with Nitric-‐ Acid (I) -‐ Changes in Pore and Crystallographic Structures – Carbon 36 (4): 433-‐441 1998

J3-‐c4.

Sharma, A., Kyotani, T., Tomita, A: Quantitative HRTEM and XRD analysis of structural changes in coal chars due to high temperature gasification – ACS Division of Fuel Chemistry, Preprints, Volume 43, Issue 4, 1998, Pages 960-‐962

J3-‐c5.

Sharma A, Kyotani T, Tomita A: A New Quantitative Approach for Microstructural Analysis of Coal Char Using HRTEM Images – Fuel 78 (10): 1203-‐1212 AUG 1999

J3-‐c6.

Sharma A, Kyotani T, Tomita A: Comparison of Structural Parameters of PF Carbon from XRD and HRTEM Techniques – Carbon 38 (14): 1977-‐1984 2000

J3-‐c7.

Konstandopoulos AG, Kostoglou M: Reciprocating Flow Regeneration of Soot Filters – Combus-‐ tion and Flame 121 (3): 488-‐500 MAY 2000

J3-‐c8.

Sharma A, Kyotani T, Tomita A: Quantitative-‐Evaluation of Structural Transformations in Raw Coals on Heat-‐Treatment Using HRTEM Technique – Fuel 80 (10): 1467-‐1473 AUG 2001

J3-‐c9.

Sharma A, Kadooka H, Kyotani T, Tomita A: Effect of Microstructural Changes on Gasification Reactivity of Coal Chars During Low-‐Temperature Gasification – Energy & Fuels 16 (1): 54-‐61 JAN-‐FEB 2002

J3-‐c10.

Michelsen HA: Understanding and predicting the temporal response of laser-‐induced incan-‐ descence from carbonaceous particles – Journal of Chemical Physics 118 (15): 7012-‐7045 APR 15 2003

J3-‐c11.

Feng B, Bhatia SK, Barry JC: Variation of the crystalline structure of coal char during gasifica-‐ tion – Energy & Fuels 17 (3): 744-‐754 MAY-‐JUN 2003

J3-‐c12.

Miser DE, Baliga VL, Sharma RK, et al.: Microstructure of tobacco chars and the origin of asso-‐ ciated graphite as determined by high-‐resolution transmission electron microscopy (HRTEM) – Journal of Analytical and Applied Pyrolysis 68-‐9: 425-‐442 Sp. Iss. SI AUG 2003

J3-‐c13.

Ryan SP, Altwicker ER: Understanding the role of iron chlorides in the de novo synthesis of polychlorinated dibenzo-‐p-‐dioxins/dibenzofurans – Environmental Science & Technology 38 (6): 1708-‐1717 MAR 15 2004

J3-‐c14.

Wikstrom E, Ryan S, Touati A, Tabor D, Gullett BK: Origin of carbon in polychlorinated dioxins and furans formed during sooting combustion – Environmental Science & Technology 38 (13): 3778-‐3784 JUL 1 2004

J3-‐c15.

Juhun Song, Mahabubul Alam, Jinguo Wang and André Boehman – Fuel Impact on Soot Nanostructure and Reactivity – Proc. 10th Diesel Engine Emissions Reduction Conference, Au-‐ gust 29 – September 2, 2004, San Diego, CA

J3-‐c16.

Song, J., Alam, M., Boehman, A.L., Miller, K.: Characterization of diesel and biodiesel soot – ACS Division of Fuel Chemistry, Preprints, Volume 49, Issue 2, September 2004, Pages 767-‐769

J3-‐c17.


J3-‐c18.


J3-‐c19.

Dowlapalli M, Atanassov P, Xie J, Rice G: Electrochemical oxidation resistance of carbonaceous materials – ECS Transactions 1 (8), 2005, pp. 41-‐50

J3-‐c20.

Bond TC, Bergstrom RW: Light absorption by carbonaceous particles: An investigative review – Aerosol Science and Technology 40 (1): 27-‐67 JAN 2006

J3-‐c21.

Anette Kocbach, Yanjun Li, Karl E Yttri, Flemming R Cassee, Per E Schwarze and Ellen Namork: Physicochemical characterisation of combustion particles from vehicle exhaust and residential wood smoke – Particle and Fibre Toxicology 2006, 3:1 doi:10.1186/1743-‐8977-‐ 3-‐1

J3-‐c22.

Amanda M. Nienow, Jeffrey T. Roberts: Heterogeneous chemistry of carbon aerosols – Annual Review of Physical Chemistry, May 2006, Vol. 57, Pages 105-‐128

64/ 100



J3-‐c23.

Yang JH, Cheng SH, Wang X, Zhang Z, Liu XR, Tang GH: Quantitative analysis of microstructure of carbon materials by HRTEM – Transactions of Nonferrous Metals Society of China (English Edition) 16 (SUPPL.), pp. s796-‐s803

J3-‐c24.

Song JH, Alam M, Boehman AL, Kim U: Examination of the oxidation behavior of biodiesel soot – Combustion and Flame 146 (4): 589-‐604 SEP 2006

J3-‐c25.

R. Abbot et al.: Evaluation of Ultra Clean Fuels from Natural Gas – Final report, US Department of Energy, Febr 28, 2006

J3-‐c26.

Khalid Al-‐Qurashi and André L. Boehman: Impact of exhaust gas recirculation (EGR) on the oxidative reactivity of diesel engine soot – Combustion and Flame 155 (4) 675-‐695, 2008

J3-‐c27.

Dhaubhadel R, Gerving CS, Chakrabarti A, Sorensen CM: Aerosol gelation: Synthesis of a novel, lightweight, high specific surface area material -‐ Aerosol Science and Technology 41 (8): 804-‐ 810 2007

J3-‐c28.


J3-‐c29.

Ouf FX, Yon J, Ausset P, Coppalle A, Maille M.: Influence of Sampling and Storage Protocol on Fractal Morphology of Soot Studied by Transmission Electron Microscopy – Aerosol Science and Technology, 44 (11), pp. 1005-‐1017 2010

J3-‐c30.

Esangbedo, C., Boehman, A.L., Perez, J.M.: Characteristics of diesel engine soot that lead to ex-‐ cessive oil thickening -‐ Tribology International 47, 2012, pp. 194-‐203

J3-‐c31.

Artyushkova, K., Pylypenko, S., Dowlapalli, M., Atanassov, P.: Structure-‐to-‐property relation-‐ ships in fuel cell catalyst supports: Correlation of surface chemistry and morphology with oxi-‐ dation resistance of carbon blacks. Journal of Power Sources 214, 2012 pp. 303-‐313

J4. Á. B. Palotás; L. C. Rainey; A. F. Sarofim; J. B. Vander Sande; R. C. Flagan: Where did that Soot Came from? (Microstructural Analysis of Graphites) – Chemtech Vol. 28 No. 7. pp. 24-‐30 (1998) (IF = 1,017) J4-‐c1.

Birkett-‐D: The Lewis Bonfire Case – Chemical Innovation 30 (4): cover 3-‐3 APR 2000

J4-‐c2.

Lima, ALC; Farrington, JW; Reddy, CM: Combustion-‐Derived Polycyclic Aromatic Hydrocarbons in the Environment -‐-‐A Review – Environmental Forensics, 6:109–131, 2005

J4-‐c3.

Rodríguez-‐Fortea, A., Iannuzzi, M., Parrinello, M.: Ab initio molecular dynamics study of heterogeneous oxidation of graphite by means of gas-‐phase nitric acid. Journal of Physical Chemistry B 110 (8): 3477-‐3484 2006

J4-‐c4.

Dhaubhadel R, Gerving CS, Chakrabarti A, Sorensen CM: Aerosol gelation: Synthesis of a novel, lightweight, high specific surface area material -‐ Aerosol Science and Technology 41 (8): 804-‐ 810 2007

J4-‐c5.


J5. I. Szűcs; Á. B. Palotás; N. Hegman; I. Réz; M. Barth; L. Papp: Diagnostic Method for the Deter-‐ mination of Refractory Lining Thickness in High Temperature Equipment – Materials Science Forum Vols. 414-‐415 (2003) pp. 329-‐336 (IF = 0,602) J5-‐c1.

P. Hasek, P. Tvardek, J. Molinek, L. Václavik, D. Jancar: Full-‐scale research of ladle in new technological conditions of steelwork [7], (Provozní vyzkum pánve v novych technologickych podmínkách ocelárny); Proceedings „13th International Metallurgical and Materials Conference METAL 2004. 18-‐20. 05. 2004. Hradec nad Moravicí, Paper No. 196. p. 1-‐8. ISBN 80-‐85988-‐95-‐X

J6. Shaddix, C. R.; Palotás, Á. B.; Megaridis, C. M.; Choi M. Y.; Yang N. Y. C.: Soot graphitic order in laminar diffusion flames and a large-‐scale JP-‐8 pool fire – Int. J. of Heat and Mass Transfer, Volume 48, Issue 17 , August 2005, pp. 3604-‐3614 (IF = 1,347)

J6-‐c1.

N. Aggadi, C. Arnas, F. Bénédic, C. Dominique, X. Duten, F. Silva,K. Hassouni, D.M. Gruen – Structural and chemical characterisation of soot particles formed in Ar/H2/CH4 microwave discharges during nanocrystalline diamond film synthesis – Diamond and Related Materials 15 (4-‐8): 908-‐912 Sp. Iss. SI APR-‐AUG 2006

J6-‐c2.

Soewono A: Morphology and Microstructure of Diesel Particulates. MS Thesis, University of British Columbia, 2006

J6-‐c3.

Bouvier Y: Caractérisation de Suies et de Précurseurs de Suies dans des Flammes par Incan-‐ descence Induite par Laser. PhD Thesis, University of Lille, 2006

65/ 100



J6-‐c4.

Ruiz MP, de Villoria RG, Millera A, Alzueta MU, Bilbao R: Influence of the temperature on the properties of the soot formed from C2H2 pyrolysis – Chemical Engineering Journal 127 (1-‐3): 1-‐9 MAR 1 2007

J6-‐c5.

T Steinhaus, S Welch, R Carvel, JL Torero: Large-‐scale pool fires – Thermal Science Vol. 11 (2007), No. 2, pp. 101-‐118

J6-‐c6.

Seul Hyun Park: Investigation of Sooting Behavior and Soot Nanostructures of Ethanol Droplet Flames in Microgravity -‐ PhD Thesis – Drexel University, 2007

J6-‐c7.

Isil Ayranci Kilinc: A nonintrusive diagnostics technique for flame soot based on near-‐infrared emission spectroscopy -‐ PhD Thesis – Middle East Technical University

J6-‐c8.

Ring, T., Sarofim, A., Kelley, K., Henriksen, T., Call, D., Eddings, E.: Effects of condensate layers on the light scattering of soot combustion aerosols, 2007, AIChE Annual Meeting, Conference Proceedings

J6-‐c9.

Henriksen T, Ring T, Call D, Eddings E, Sarofim AF: Determination of Soot Refractive Index as a Function of Height in an Inverse Diffusion Flame. 5th US Combustion Meeting, San Diego, March 25-‐27, 2007, Paper # D26

J6-‐c10.

Erwann Guillou: Flame Characteristics and Applications of Flameless Combustion, MSc Thesis – University of Cincinatti, 2008

J6-‐c11.

P. Desgroux, X. Mercier, B. Lefort, R. Lemaire, E. Therssen and J.F. Pauwels: Soot volume frac-‐ tion measurement in low-‐pressure methane flames by combining laser-‐induced incandes-‐ cence and cavity ring-‐down spectroscopy: Effect of pressure on soot formation – Combustion and Flame, Vol. 155, Issue: 1-‐2, Pages: 289-‐301, 2008

J6-‐c12.

Tregrossi A, Alfe M, Ciajolo A: UV-‐visible Spectra of Particulates caught on Quartz Plates in Rich Premixed Laminar Flames. Proceedings of the 31th Meeting on Combustion -‐ Torino, June 17-‐20, paper VII-‐11 (2008) Torino

J6-‐c13.

Choi, S.C: Measurement and Analysis of the Dimensionless Extinction Constant for Diesel and Biodiesel Soot: Influence of Pressure, Wavelength and Fuel-‐Type. PhD Thesis, Drexel Universi-‐ ty, 2009

J6-‐c14.

Park, S.-‐H., Choi, M.Y., Yozgatligil, A.: Nanostructure of soot collected from ethanol droplet flames in microgravity – Combustion Science and Technology 181 (9), pp. 1164-‐1186

J6-‐c15.

Ouf FX, Yon J, Ausset P, Coppalle A, Maille M.: Influence of Sampling and Storage Protocol on Fractal Morphology of Soot Studied by Transmission Electron Microscopy – Aerosol Science and Technology, 44 (11), pp. 1005-‐1017 2010

J6-‐c16.

Echavarria, CA: Evolution of soot size distribution during soot formation and soot oxidation-‐ fragmentation in premixed flames: experimental and modeling study. PhD Thesis, University of Utah, 2010

J6-‐c17.

Ring, T.A., Sarofim, A., Kelly, K., Eddings, E.: Effect of soot chemistry and structure on the un-‐ certainty in the atmospheric aerosols irradiative forcing component -‐ AIChE Annual Meeting, Conference Proceedings, 2010

J6-‐c18.

Soewono Arka; Rogak Steven: Morphology and Raman Spectra of Engine-‐Emitted Particulates -‐ Aerosol Science and Technology, 45 (10), 2011, pp. 1206-‐1216

J6-‐c19.

Fernandez-‐Alos, V; Watson, JK; Van der Wal, R; Mathews, JP: Soot and char molecular repre-‐ sentations generated directly from HRTEM lattice fringe images using Fringe3D -‐ Combustion and Flame. 158 (9), 2011, pp.1807-‐1813

J6-‐c20.

Al-‐Qurashi Khalid; Lueking Angela D.; Boehman Andre L.: The deconvolution of the thermal, dilution, and chemical effects of exhaust gas recirculation (EGR) on the reactivity of engine and flame soot -‐ Combustion and Flame, 158 (9), 2011, pp.1696-‐1704

J6-‐c21.

Teini Paul D.; Karwat Darshan M. A.; Atreya Arvind: Observations of nascent soot: Molecular deposition and particle morphology -‐ Combustion and Flame, 158 (10), 2011, pp 2045-‐2055

J6-‐c22.

Bhowmick, H., Biswas, S.K.: Tribology of ethyleneair diffusion flame soot under dry and lubri-‐ cated contact conditions -‐ Journal of Physics D: Applied Physics 44 (48), art. no. 485401

J6-‐c23.

Nathan, G.J., Kalt, P.A.M., Alwahabi, Z.T., Dally, B.B., Medwell, P.R., Chan, Q.N.: Recent advances in the measurement of strongly radiating, turbulent reacting flows – Progress in Energy and Combustion Science 38 (1), pp. 41-‐61

J6-‐c24.

Bhowmick, H., Majumdar, S.K., Biswas, S.K.: Dry tribology and nanomechanics of gaseous flame soot in comparison with carbon black and diesel soot -‐ Proceedings of the Institution of Mechanical Engineers, Part C: Journal of Mechanical Engineering Science 226 (2) , pp. 394-‐402

66/ 100



J6-‐c25.

Esarte, C., Callejas, A., Millera, Á., Bilbao, R., Alzueta, M.U.: Characterization and reactivity with NO/O 2 of the soot formed in the pyrolysis of acetylene-‐ethanol mixtures -‐ Journal of Analyti-‐ cal and Applied Pyrolysis 94, pp. 68-‐74

J6-‐c26.

Karataş, A.E., Gülder, O.L.: Soot formation in high pressure laminar diffusion flames -‐ Progress in Energy and Combustion Science volume 38, issue 6, year 2012, pp. 818 -‐ 845

J7. Yan, S.; Eddings, E. G.; Palotás, Á. B.; Pugmire, R. J.; Sarofim A. F.: Prediction of Sooting Ten-‐ dency for Hydrocarbon Liquids in Diffusion Flames – Energy and Fuels, 19 (6), 2005, pp. 2408 -‐2415 (IF = 1,494) J7-‐c1.

McEnally CS, Pfefferle LD – Improved sooting tendency measurements for aromatic hydrocar-‐ bons and their implications for naphthalene formation pathways – Combustion and Flame 148 (4): 210-‐222 MAR 2007

J7-‐c2.

Allan, Kathryn Mead: Laminar Smoke Points of Candle Flames (MS Thesis) – University of Maryland Theses and Dissertations: http://hdl.handle.net/1903/6938

J7-‐c3.

Sunderland, P. B.: Laminar Smoke Points of Condensed Fuels -‐ International Workshop on Combustion-‐Generated Fine Carbon Particles -‐ Anacapri, Italy, May 13-‐16, 2007. pp. 71-‐74

J7-‐c4.

Phuong T. M., Steven Crossley, Malee Santikunaporn and Daniel E. Resasco: Catalytic strate-‐ gies for improving specific fuel properties – Catalysis, 2007, 20, 33–64

J7-‐c5.

Peter Eastwood: Particulate Emissions from Vehicles – John Wiley & Sons, ISBN 9780470724552, 2008

J7-‐c6.

Pepiot-‐Desjardins P, Pitsch H, Malhotra R, Kirby SR, Boehman AL: Structural group analysis for soot reduction tendency of oxygenated fuels – Combustion and Flame 154 (1-‐2): 191-‐205 JUL 2008

J7-‐c7.

Crossley SP, Alvarez WE, Resasco DE: Novel micropyrolyis index (MPI) to estimate the sooting tendency of fuels – Energy & Fuels 22 (4): 2455-‐2464 JUL-‐AUG 2008

J7-‐c8.

Pitsch H: Chemical Modeling of Large-‐Eddy Simaulation of Turbulent Combustion. Final re-‐ port. Stanford University, 2009

J7-‐c9.

Allan KM, Kaminski JR, Bertrand JC, Head J, Sunderland PB: Laminar Smoke Points of Wax Candles – Combustion Science and Technology 181 (5): 800-‐811, 2009

J7-‐c10.

Lyon RE, Takemori MT. Safronava N, Stoliarov SI, Walters RN: A molecular basis for polymer flammability – Polymer 50 (12): 2608-‐2617, JUN 5 2009

J7-‐c11.

Lecoustre, VRF: Numerical Investigations of Gaseous Spherical Diffusion Flames – PhD Thesis, University of Maryland. http://hdl.handle.net/1903/9966

J7-‐c12.

Mensch, A., Santoro, R.J., Litzinger, T.A., Lee, S.-‐Y.: Sooting characteristics of surrogates for jet fuels – 47th AIAA Aerospace Sciences Meeting including the New Horizons Forum and Aero-‐ space Exposition , art. no. 2009-‐1525

J7-‐c13.

Mensch, A., Santoro, R.J., Litzinger, T.A., Lee, S.-‐Y.: Sooting characteristics of surrogates for jet fuels – Combustion and Flame 157 (6), 2010, pp. 1097-‐1105

J7-‐c14. Barrientos EJ, Boehman AL: Examination of the Sooting Tendency of Three-‐Ring Aromatic Hy-‐ drocarbons and Their Saturated Counterparts – Energy and Fuels 24 (6), 2010, pp. 3479-‐3487 J7-‐c15. Bruno TJ, Smith BL: Evaluation of the Physicochemical Authenticity of Aviation Kerosene Sur-‐

rogate Mixtures. Part 1: Analysis of Volatility with the Advanced Distillation Curve – Energy and Fuels 24 (8), 2010, pp. 4266-‐4276

J7-‐c16.

Dooley, S., Won, S.H., Chaos, M., Heyne, J., Ju, Y., Dryer, F.L., Kumar, K., Sung, C.-‐J., Wang, H., Oehlschlaeger, M.A., Santoro, R.J., Litzinger, T.A., cover A jet fuel surrogate formulated by real fuel properties Combustion and Flame, 157 (12), 2010, pp. 2333 – 2339

J7-‐c17.

Gerasimov IE, Knyazkov DA, Shmakov AG, Paletsky AA, Shvartsberg VM, Bolshova TA, Koron-‐ benichev OP: Inhibition of hydrogen-‐oxygen flames by iron pentacarbonyl at atmospheric pressure – Proc. of the Comb. Inst. Vol. 33, 2011, 2523-‐2529

J7-‐c18.

Armas, O; Gomez, MA; Barrientos, EJ; Boehman, AL: Estimation of Opacity Tendency of Etha-‐ nol-‐ and Biodiesel-‐Diesel Blends by Means of the Smoke Point Technique -‐ Energy & Fuels 25 (7) SI, 2011, pp.: 3283-‐3288

J7-‐c19.

Mehl, M.; Chen, J.Y.; Pitz, W.J.; Sarathy, S.M.; Westbrook, C.K.: An approach for formulating sur-‐ rogates for gasoline with application toward a reduced surrogate mechanism for CFD engine modeling -‐ Energy & Fuels 25 (11), 2011, pp. 5215-‐5223

J7-‐c20.

Dooley, S.; Won, S.H.; Heyne, J.; Farouk, T.I.; Ju, Y.; Dryer, F.L.; Kumar, K.; Hui, X.; Sung, C.-‐J.; Wang, H.; Oehlschlaeger, M.A.; Iyer, V.; Iyer, S.; Litzinger, T.A.; Santoro, R.J.; Malewicki, T.; Bre-‐

67/ 100



zinsky, K.: The experimental evaluation of a methodology for surrogate fuel formulation to emulate gas phase combustion kinetic phenomena – Combustion and Flame 159 (4), 2012, pp. 1444-‐1466 J7-‐c21.

Li, L., Sunderland, P.B.: An improved method of smoke point normalization. Combustion Sci-‐ ence and Technology 184 (6), 2012, pp. 829-‐841

J8. Marsh, N. D.; Preciado, I.; Eddings, E. G.; Sarofim, A. F.; Palotas, A. B.; Robertson, J. D.: Evalua-‐ tion of Organometallic Fuel Additives for Soot Suppression – Combustion Science and Tech-‐ nology, 179 (5), 987-‐1001, 2007. (IF = 0,984) J8-‐c1.

Kim KB, Masiello KA, Hahn DW: Reduction of soot emissions by iron pentacarbonyl in isooc-‐ tane diffusion flames – Combustion and Flame 154 (1-‐2): 164-‐180 JUL 2008

J8-‐c2.

Laws DR, Chong DS, Nash K, Rheingold AL, Geiger WE: Cymantrene radical cation family: Spec-‐ tral and structural characterization of the half-‐sandwich analogues of ferrocenium ion – Jour-‐ nal of the American Chemical Society 130 (30): 9859-‐9870 JUL 2008

J8-‐c3.

Allan KM, Kaminski JR, Bertrand JC, Head J, Sunderland PB: Laminar Smoke Points of Wax Candles – Combustion Science and Technology 181 (5): 800-‐811, 2009

J8-‐c4.

Gerasimov, I.E., Knyazkov, D.A., Shmakov, A.G., Paletsky, A.A., Shvartsberg, V.M., Bolshova, T.A., Korobeinichev, O.P.: Structure of an atmospheric-‐pressure H2/O2/N 2 flame doped with iron pentacarbonyl -‐ Combustion, Explosion and Shock Waves 47 (1), pp. 1-‐11

J8-‐c5.

Gerasimov, IE, Knyazkov, DA, Shmakov, AG, Paletsky, AA, Shvartsberg, VM, Bolshova, TA, Korobeinichev, OP: Inhibition of hydrogen-‐oxygen flames by iron pentacarbonyl at atmos-‐ pheric pressure. Proceedings of the Combustion Institute 33 (2), 2011, pp. 2523 – 2529

J8-‐c6.

Dotson, K.T., Sunderland, P.B., Yuan, Z.-‐G., Urban, D.L: Laminar smoke points of coflowing flames in microgravity, Fire Safety Journal 46 (8) , pp. 550-‐555

J8-‐c7.

Wu, Z.P., Butler, I.S.: Investigation on the synthesize reaction possibility of M(CO) 2CYPh 3XR(M=Cr, Mn; X=Sn, Ge; Y=S, Se; R= N(C 4H 4), N(C 8H 6), C 6H 5) -‐ Advanced Materials Re-‐ search 396-‐398 , pp. 56-‐65

J8-‐c8.

Romanov, A.S., Angles, G.F. Antipin, M.Y., Timofeeva, T.V.: Tricarbonyl(η 5-‐ formylcyclopentadienyl)manganese(I) and tricarbonyl(η 5-‐ formylcyclopentadienyl)rhenium(I) containing short π(CO)⋯π(CO) and π(CO)⋯π interac-‐ tions, Acta Crystallographica Section C: Crystal Structure Communications, 68 (3), pp. m69-‐m72

J9. Szemmelveisz, K.; Szűcs, I.; Palotás, Á. B.; Winkler, L.; Eddings, E. G.: Examination of the com-‐ bustion conditions of herbaceous biomass, Fuel Processing Technology 90 (2009), pp. 839-‐ 847 (IF: 2,066, 2007-‐es adat)

J9-‐c1.

Niu, Y., Tan, H., Wang, X., Liu, Z., Liu, Y., Xu, T.: Study on deposits on the surface, upstream, and downstream of bag filters in a 12MW biomass-‐fired boiler – Energy and Fuels 24 (3), 2010, pp. 2127-‐2132

J9-‐c2.

Fouilland, T., Grace, J.R., Ellis, N.: Recent advances in fluidized bed technology in biomass pro-‐ cesses, Biofuels 1 (3), 2010, pp. 409-‐433

J9-‐c3.

Arromdee P, Kuprianov VI, Kaewklum R, Sirisomboon K: Experimental Study on Combustion of Sunflower Shells in a Pilot Swirling Fluidized-‐Bed Combustor -‐ Energy and Fuels 24 (7), 2010, pp. 3850-‐3859

J9-‐c4.

Liu, Z.; Tan, H.; Niu, Y.; Liu, Y.; Wang, X.; Zhen, H.; Song, H.; Yu, J.: Analysis of effect of NH4Cl in soil on the slagging in biomass boiler – Proceedings of the Chinese Society of Electrical Engi-‐ neering 30 (26), 2010, pp. 82-‐85

J9-‐c5.

Niu, Y., Tan, H., Ma, L., Pourkashanian, M., Liu, Z., Liu, Y., Wang, X., (...), Xu, T.: Slagging charac-‐ teristics on the superheaters of a 12 MW biomass-‐fired boiler, Energy and Fuels 24 (9), 2010, pp. 5222-‐5227

J9-‐c6.

Ribeiro, A.M., Santos, J.C., Rodrigues, A.E.: PSA design for stoichiometric adjustment of bio-‐ syngas for methanol production and co-‐capture of carbon dioxide. Chemical Engineering Jour-‐ nal 163 (3) 2010, pp. 355-‐363

J9-‐c7.

Niu, Y., Tan, H., Wang, X., Liu, Z., Liu, H., Liu, Y., Xu, T.: Study on fusion characteristics of bio-‐ mass ash – Bioresource Technology, 101 (23), 2010, pp. 9373-‐9381

J9-‐c8.

Fajman, M.; Cerkal, R.; JiříKamler, V.; Mareček: Sunflower -‐ Bioenergy utilization -‐ Internation-‐ al Journal of Energy, Environment and Economics 19 (6), 2011, pp. 653-‐698

J9-‐c9.

Fang, X.; Jia, L.: Experimental study on ash fusion characteristics of biomass. Bioresource Tech-‐ nology 104, 2012, pp. 769-‐774

68/ 100



J9-‐c10.

Li, Z.; Zhai, H.; Zhang, Y.; Yu, L.: Cell morphology and chemical characteristics of corn stover fractions – Industrial Crops and Products 37 (1), 2012 , pp. 130-‐136

J9-‐c11.

Long, J., Song, H., Jun, X., Sheng, S., Lun-‐Shi, S., Kai, X., Yao, Y.: Release characteristics of alkali and alkaline earth metallic species during biomass pyrolysis and steam gasification process. Bioresource Technology 116, 2012, pp. 278-‐284

J9-‐c12.

Fernández, R.G.; García, C.P.; Lavín, A.G.; Bueno De Las Heras, J.L.: Study of main combustion characteristics for biomass fuels used in boilers. Fuel Processing Technology 103, 2012, pp. 16-‐ 26

J10. Tóth, P.; Palotás, Á. B.; Lighty, J.; Echavarria C.A.: Quantitative differentiationof poorly or-‐ dered soot nanostructures: a semi-‐empirical approach, Fuel 99, 2012, p. 1-‐6 (IF: 3,602) J11. Tóth, P.; Palotás, Á. B.; Bánhidi, O.; Szemmelveisz K.; Baranyai V. Zs.; Eddings, E. G.: Trace metal partitioning in the particle size fractions of sewage sludge-‐coal co-‐combustion resi-‐ dues, Fuel Processing Technology, -‐-‐ in review J12. P. Toth, A. B. Palotas, E. G. Eddings, R. T. Whitaker, and J. S. Lighty, “A novel framework for the quantitative analysis of high resolution transmission electron micrographs of soot I. -‐ improved measurement of interlayer spacing (Combustion and Flame, in review),” J13. P. Toth, A. B. Palotas, E. G. Eddings, R. T. Whitaker, and J. S. Lighty, “A novel framework for the quantitative analysis of high resolution transmission electron micrographs of soot II. -‐ robust multiscale nanostructure quantification (Combustion and Flame, in review),” J14. P. Toth, J. K. Farrer, A. B. Palotas, J. S. Lighty, E. G. Eddings: Automated analysis of heteroge-‐ neous carbon nanostructures by high-‐resolution electron microscopy and on-‐line image pro-‐ cessing (Ultramicroscopy, in review) J15. A. B. Palotas: Scanning Transmission Electron Microscopy Analysis of Diesel Soot Particles for Source Attribution. Materials Science Forum, 2012. (in press)

9.2.4 OJ. EGYÉB FOLYÓIRATCIKKEK OJ1.

Palotás Á. B.: Boltozatiégős kemencék hőmérsékletviszonyainak vizsgálata – Borsodi Műszaki–Gazdasági Élet, 1990/3. pp. 44-‐45

OJ2.

Palotás Á. B.: Modell toló-‐ és léptetőgerendás kemencék hőmunkájának szimulációjára – BKL Kohászat, 1992/7-‐8. pp. 257-‐264

OJ3.

Szűcs I.; Palotás Á. B.; Hegman N.: A sugárzási tényező inhomogenitásának hatása a felületi hőmérséklet eloszlására tűzálló falazatok termovíziós vizsgálatánál – Anyag-‐ és Kohómérnöki Tudományok (A Miskolci Egyetem közleményei), Miskolc, 28. (2000) pp. 77-‐86

OJ4.

R. Makó; Á. B. Palotás; I. E. Sajó.: The effect of the source of amorphous carbon upon its structure – Anyagok Világa (független elektronikus szakmai folyóirat), ISSN 1586-‐0140, II. évf. 1. szám, 2001. január

OJ5.

R. Makó; Á. B. Palotás: Study of the Structure of Carbon Black and Soot Particulates – Acta Mechanica Slovaca, Kosice, Slovakia, 3/2001. ISSN 1335-‐2393, pp. 279-‐283

OJ6.

Makó R.; Palotás Á. B.: Szénalapú környezetszennyezők és műkormok röntgendiffrakciós elemzése – Labinfó, X. 2001/6, pp. 39-‐42 Makó R.; Palotás Á. B.: Amorf szénrészecskék röntgendiffrakciós vizsgálata – Miskolci Egyetem közleményei, Anyag-‐ és Kohómérnöki Tudományok, Miskolc, 29 (2001), pp. 49-‐57

OJ7. OJ8.

Palotás Á. B.; Sarofim, A. F.; Montgomery, C. J.; Eddings, E. G.; Dunn, B.: Adalékok hatása az üzemanyag korompontjára – Miskolci Egyetem közleményei, Anyag-‐ és Kohómérnöki Tudományok, 31. kötet (2003) pp. 55-‐63

OJ9.

Szemmelveiszné H. K.; Szűcs I.; Palotás Á. B.; Winkler L: Biomasszák és hulladékok erőműi hasznosítása – Mechatronika, Anyagtudomány, Miskolc, Vol 1, No. 3 (2007), HU ISSN 1589-‐ 827X, pp.51-‐62

OJ10.

Winkler L.; Hegman N.; Raffay Cs.; Palotás Á. B.: Földgáztüzelés szabályozása ionáram felhasználásával – Mechatronika, Anyagtudomány, Miskolc, Vol 1, No. 3 (2007), HU ISSN 1589-‐827X, pp.121-‐128

69/ 100



OJ11.

Palotás Á. B.: Honnan származik a korom? – OTKA Magazin, 2007. június, http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=3564

OJ12.

K. Valler; Á. Wopera; Á. B. Palotás: Staged Combustion of High H2 Content Synthesis Gas with Natural Gas – University of Miskolc Proceedings, Material Sciences and Engineering, vol. 33 (2007) pp. 49-‐61

OJ13.

L. Winkler; K. Szemmelveisz; Á. B. Palotás: Combustion of Alternative Fuels in Power Plants – University of Miskolc Proceedings, Material Sciences and Engineering, vol. 33 (2007) pp. 63-‐ 71

OJ14.

Winkler L.; Raffay Cs.; Á. B. Palotás: Kísérleti tüzelésszabályozás megvalósítása – A Miskolci Egyetem közleményei, Anyagmérnöki tudományok.. 34 I. (2008) pp. 15-‐24 P. Tóth; K. Szemmelveisz; Á. B. Palotás: Co-‐combustion of Sewage Sludge with Wood Chips – University of Miskolc Proceedings, Material Sciences and Engineering, vol. 34 II. (2009) pp. 69-‐76 Nagy G.; Szemmelveisz Tné.; Szűcs I.; Á. B. Palotás: Lakossági célú biomassza tüzelés elterjesztésének időszerűsége és korlátai – e-‐Tudomány (2009) – Zöld különszám, pp. VII 1-‐ 28 Palotás Á. B.: Beszámoló az Energia-‐ és Minőségügyi Intézetről (2006-‐2011) – BKL Kohászat, 2011 144 (2) pp. 52-‐54

OJ15.

OJ16.

OJ17. OJ18.

Vass L. Nagy J., Béres L., Palotás Á. B.: Decentralizált, közösségi, megújuló energiatermelés a hazai vidékfejlesztésben – Energiagazdálkodás 52 (4) (2011) pp. 3-‐6

OJ19.

Szűcs I.; Nagy G.; Palotás Á. B.; Csőke B.; Nagy S. -‐ Boros É.: Biomassza és szilárd települési hulladék alapú másod tüzelőanyag kifejlesztésének időszerűsége -‐ Miskolci Egyetem Közleményei Anyagmérnöki Tudományok II. sorozat, 36. kötet 2011, Miskolc, pp.69-‐78, ISSN 1789-‐7661

OJ20.

Kovács H., Szemmelveisz K., Palotás Á. B.: Nehézfémekkel szennyezett bányaterületről származó nyír, fenyő és akác eltüzelésekor keletkező hamu deponálásának lehetőségei – Energiagazdálkodás 53 (1) (2012) pp. 3-‐6

OJ21.

Dúl R.; Palotás Á. B.; Jármai K. – Barkóczy P.: Primer és szekunder égési levegőt előmelegítő hőcserélő fejlesztése kandallóhoz -‐ Gép, 63 (2) (2012), pp. 19-‐22

OJ22.

Béres L.; Palotás Á. B.: A „London Terv” Klímaváltozás-‐enyhítési és Energia Stratégiája – Magyar Energetika 19 (2) (2012) pp. 20-‐23

OJ23.

Dobó Zs.; Palotás Á. B.: Vizsgálatok lakossági gázmérők mágneses manipulálásának utólagos kimutathatóságára – Magyar Energetika 19 (2) (2012) pp. 44-‐47 Nemes A.; Palotás Á. B.: A szilárd tüzelés és a közlekedés együttes hatása okozta szmog csökkentésére irányuló módszer – Magyar Energetika 19 (2) (2012) pp. 10-‐11

OJ24. OJ25.

Dobó Zs.; Palotás Á. B.: Lakossági gázmérők mágneses manipulálásának utólagos kimutathatósága – Víz, gáz, fűtéstechnika 13 (5) (2012) pp. 42-‐45

OJ26.

Nemes A.; Palotás Á. B.: A szmog csökkentésére irányuló módszer – Víz, gáz, fűtéstechnika 13 (5) (2012) pp. 58-‐60

OJ27.

Palotás Á. B.: Biomassza tüzeléstől a maradó mágnesesség vizsgálatáig. Magyar Energetika, különszám (2012)., pp. 2-‐7

9.2.5 JP. FOLYÓIRATCIKKEK TERJESZTÉS , S TB JP1.

TUDOMÁNY -‐ ÉS OKTATÁSPOLITIKÁRÓL , ISMERET -‐

Palotás Á. B.: Fiatal műszaki kutatók helyzete itthon és külföldön – Hivatás és hitvallás, Budapest, Mundus kiadó, 1998. pp. 481-‐486.

70/ 100



9.2.6 P. NEMZETKÖZI KONFERENCIA KIADVÁNYOKBAN PUBLIKÁLT CIKKEK P1.

Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Quantification of Soot Struc-‐ ture – Proceedings of the 1995 A&WMA/U.S. EPA International Symposium on the Measure-‐ ment of Toxic and Related Air Pollutants, 1995.

P2.

D. C. Bell – L. C. Rainey – Á. B. Palotás – J. B. Vander Sande: Microanalysis of Soot Particulates Using STEM – Materials Research Society Symposium proceedings (1998) 502 p.281-‐286

P3.

Á. B. Palotás – I. Szűcs – N. Hegman – I. Réz: Modeling the Heat Transport Processes in the Refractory Lining o a Pig Iron Mixer – XIII. Conference on Refractories, Prága, 2000. március 28-‐29. pp. 163-‐171

P4.

I. Szűcs – Á. B. Palotás – N. Hegman – J. Mikó: Investigation of the Refractory Lining Wearing Process of a Steel Plant Mixer Furnace – 1st Industrial Furnaces and Refractory Materials Con-‐ ference, Kosice, Nov 7-‐8, 2000. pp. 110-‐114

P5.

I. Szűcs – Á. B. Palotás – N. Hegman: Determination of the Refractory Lining Thickness of a Steel Plant Mixer Furnace Using Thermovision – Metal 2000, 9th Metallurgical Conference, Ostrava, 2000. május 16-‐18. pp. 134-‐141.

P6.

I. Szűcs – Á. B. Palotás – N. Hegman – J. Mikó – Z. Zubács: Method for the determination of dangerously thinned areas of a steel plant mixer furnace lining – Metal 2001, 10th Metallurgi-‐ cal Conference, Ostrava, May 15-‐17, 2001. Symposium A, Session 3. No. 222/32. pp. 1-‐8. ISBN 80-‐85988-‐56-‐9.

P7.

Á. B. Palotás – R. Makó – E. I. Sajó: Comparative analysis of soots based on XRD measure-‐ ments – Silezian University Scientific Conference, Katowice, Poland, May 10, 2001. pp. 1-‐8

P8.

R. Makó R. – Á. B. Palotás – E. I. Sajó: X-‐Ray Diffraction Analysis of Amorphous Carbon Partic-‐ ulates – 12th Int. Conf. on Thermal Engineering and Thermogrammetry, Budapest, 2001. június 13-‐15, pp. 230-‐235

P9.

Á. B. Palotás – I. Szűcs – N. Hegman: Investigation and mathematical modeling of a furnace wall deterioration – 52th Berg-‐ und Hüttenmannischen Tag, Freiberg, Germany, June 21-‐22, 2001, Freiberger Forschungshefte, A 865 Energie (ISBN 3-‐86012-‐146-‐4), 2001. pp. 75-‐84

P10.

I. Szűcs – Á. B. Palotás – L. Papp: Determination of Refractory Lining thickness of High Temperature Equipment Using Thermovision – 13th International Conference on Thermal En-‐ gineering and Thermogrammetry, Budapest, 2003. június 18-‐20. pp. 427-‐432

P11.

Á. Wopera – I. Szűcs – E. Wagnerová – Á. B. Palotás: Two-‐Stage Firing of Biogas-‐Natural Gas Fuel Mixture – European Combustion Meeting 2003, Orléans, Franiaország, 2003. október 25-‐ 28., CD proceedings Vol. 1 pp. 1-‐5

P12.

I. Szűcs – Á. Wopera – K. Szemmelveisz – J. Mikó – Á. B. Palotás: Effect of Biomass Burning on the Environment – European Combustion Meeting 2003, Orléans, Franciaország, 2003. október 25-‐28., CD proceedings, pp. 1-‐5

P13.

K. Szemmelveisz – I. Szűcs – Á. B. Palotás – L. Winkler: Biomass Co-‐firing Issues in Power Plants – European Combustion Meeting 2007, Crete, Greece, April 11-‐13, 2007, CD Proceedings, pp 1-‐6

P14.

L. Winkler – N. Hegman – C. Raffay – Á. B. Palotás: Ion Current Measurements in Natural Gas Flames – European Combustion Meeting 2007, Crete, Greece, April 11-‐13, 2007, CD Proceed-‐ ings, pp. 1-‐4 K. Valler – Á. Wopera – Á. B. Palotás: Co-‐combustion of Synthesis Gas and Natural Gas – European Combustion Meeting 2007, Crete, Greece, April 11-‐13, 2007, CD Proceedings, pp. 1-‐4

P15. P16.

I. Szűcs – K. Szemmelveisz – Á. B. Palotás – L. Winkler: Determination of the Combustion Conditions and Slag Characteristics of Herbaceous Biomass in Electric Power Generation – 15th European Biomass Conference, 7-‐11 May 2007, Berlin, Germany, pp. 1520-‐1524

P17.

K. Szemmelveisz – I. Szűcs – Á. B. Palotás – L. Winkler: Ash Characteristics of Biomass, Biofuel Side-‐product and Waste Material Combustion – 16th European Biomass Conference, 2-‐6 June 2008, Valencia, Spain, CD Proceedings, VP2-‐4-‐2 pp. 1-‐5

71/ 100



P18.

I. Szűcs – K. Szemmelveisz – Á. B. Palotás – L. Winkler: Analysis of Alternative Fuels for Power Plant Usage – 16th European Biomass Conference, 2-‐6 June 2008, Valencia, Spain, CD Proceedings, VP2-‐4-‐3, pp. 1-‐4

P19.

K. Szemmelveisz – I. Szűcs – Á. B. Palotás – B. Juhász: Characterization of the Combustion Properties of Solid Biofuels – European Combustion Meeting, 14-‐17 April 2009, Vienna, Aus-‐ tria, CD Proceedings, P-‐810157 pp. 1-‐5

P20.

K. Valler – Á. Wopera – Á. B. Palotás – K. J. Whitty: NOx Formation by Synthesis Gas – Natural Gas Co-‐firing – European Combustion Meeting, 14-‐17 April 2009, Vienna, Austria, CD Proceed-‐ ings, P-‐810158, pp. 1-‐4

P21.

L. Winkler – B. Gyarmati – Zs. Dobó – Á. B. Palotás: Emission Measurements in Natural Gas Flames – European Combustion Meeting, 14-‐17 April 2009, Vienna, Austria, CD Proceedings, P-‐ 810159, pp. 1-‐4

P22.

K. Szemmelveisz; I. Szűcs; Á. B. Palotás; P. Tóth: Combustion of Industrial Sewage Sludge in a Fluidized Bed Boiler – 17th European Biomass Conference, 29 June – 3 July 2009, Hamburg, Germany, CD Proceedings, pp. 1-‐6

P23.

P. Toth, K. Szemmelveisz, A. B. Palotas, The effect of sewage sludge blending on the proper-‐ ties of precipitator ash generated in a coal or biomass fired boiler, 18th European Biomass Conference Proceedings, Lyon, France, May 3-‐7, 2010, pp. 1139–1145.

P24.

T. Koos, Z. Dobo, P. Toth, K. Szemmelveisz and A.B. Palotas: Analysis of solid and gaseous emissions for coal-‐biomass co-‐combustion – 36th International Technical Conference on Clean Coal & Fuel Systems, Clearwater, FL, USA, 2011. június 5-‐9., CD proc.

P25.

I. Szűcs, K. Horváth, L. Gyulai, K. Szemmelveisz, A.B. Palotas, T. Koós: NOx and CO Emission of a Coke Oven – European Combustion Meeting, Cardiff, Ireland, 2011. CD proc. P26. Nemes A., Palotás Á.B.: Utilization of Renewable Energy Sources for District Heating in Villages and Small Towns; 10th International Conference on Heat Engines and Environmental Protection; 2011. 05. 23-‐25 CD proc.

9.2.7 OP. EGYÉB KONFERENCIA KIADVÁNYOKBAN PUBLIKÁLT CIKKEK OP1. OP2.

Palotás Á. B.: Modell toló és léptetőgerendás kemencék hőmunkájának szimulációjára – microCAD 92' Nemzetközi Számítástechnikai találkozó, Miskolc, 1992. pp. 1-‐4 Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Investigation of Soot Micro-‐ structure Using Image Analysis – microCAD ’95, Miskolc, Hungary, 1995. február 23., pp. 1-‐5

OP3.

Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Változatok a koromszerkezetben – microCAD ’96, Miskolc, Hungary, 1996. február 28., pp. 1-‐5

OP4.

Á. B. Palotás: Source Assignment of Soot Particles based on Image Analysis – Int. Conf. on Heat Engines and Environmental Protection Tata, Hungary, 1997. május 25-‐28., pp. 167-‐173

OP5.

Á. B. Palotás – D. C. Bell – L. C. Rainey – J. B. Vander Sande: Examination of Graphite Struc-‐ ture Using Computer Aided Image Analysis – microCAD '99, Miskolc, 1999. február 24-‐26. pp. 1-‐5

OP6.

N. Hegman – Á. B. Palotás – I. Szűcs: Analysis of Wall Temperature Using a Finite Element Method – microCAD '2000, Miskolc, 2000. február 23-‐24. pp. 45-‐50

OP7.

H. Tóth – T. Szarka – Á. B. Palotás: Computer Aided System of Thermo Energy Balance – microCAD '2000, Miskolc, 2000. február 23-‐24., pp. 125-‐130. R. Makó – Á. B. Palotás: Comparison of Soots Produced from Different Fuels – microCAD '2000, Miskolc, 2000. február 23-‐24., pp. 87-‐90.

OP8. OP9.

R. Makó – Á. B. Palotás – E. I. Sajó: Examination of Carbon Black and Soot Particulates by X-‐ Ray Diffraction Method – microCAD '2001, Miskolc, 2001. március 1-‐2., pp. 91-‐95

OP10.

Makó R. – Palotás Á. B.: Röntgen alapú korommorfológiai vizsgálatok – Tüzeléstechnika 2001 – XXXVII. Ipari Szeminárium, Miskolc, 2001. július 4-‐5., pp. 121-‐128

72/ 100



OP11.

Á. B. Palotás: Effect of Fuel Additives on the Smoke Point – microCAD '2003, Miskolc, 2003. március 6-‐7. pp. 91-‐96

OP12.

E. G. Eddings – Á. B. Palotás – I. Preciado – N. D. Marsh – A. F. Sarofim: Development of a Methodology for Screening Multi-‐functional Fuel Additives – microCAD '2005, Miskolc, 2005. március 10-‐11. pp. 7-‐12

OP13.

L. Gyulai – Á. B. Palotás – A. Bíró: Numerical Modeling of Burning in an Industrial Furnace – 5th Int. Conf. of PhD Students, Miskolc, 2005. augusztus 14-‐20. pp. 73-‐78

OP14.

Palotás Á. B. – Szűcs I. – Wopera Á. – Szemmelveisz K. – Mikó J.: A Miskolci Egyetem Tüzeléstani és Hőenergia Tanszékén folyó főbb kutatási témák – Tüzeléstechnika 2005 – 40. Ipari Szeminárium, Dunaújváros, 2005. november 3-‐4., CD proceedings, p. 1-‐12 N. Hegman – Á. B. Palotás – G. Szirmai: Investigation of Ion Current in Natural gas Flame – microCAD '2006, Miskolc, 2006. március 16-‐17. pp. 33-‐37

OP15. OP16.

Winkler L. – Szemmelveisz T.né – Palotás Á. B.: Biomassza tüzelőanyagok energetikai és tüzeléstechnikai jellemzői – Miskolci Egyetem -‐ Doktoranduszi Fórum, Miskolc, 2006. november 9., pp. 1-‐6

OP17.

Palotás Á. B. – Szemmelveisz T.né – Szűcs I. – Winkler L.: Erőműi faapríték tüzelőanyag nedvességtartalmának vizsgálata – Tüzeléstechnika 2006, Dunaújváros, 2006. november 22-‐ 23., pp. 1-‐12

OP18.

Szemmelveisz T.né – Szűcs I. – Palotás Á. B. – Winkler L.: Biomassza tüzelésekor keletkező hamu vizsgálata – Tüzeléstechnika 2006, Dunaújváros, 2006. november 22-‐23. pp. 1-‐15.

OP19.

K. Valler – Á. Wopera – Á. B. Palotás: Combustion of Various Compound Synthesis Gases with Natural Gas – 8th International Conference on Heat Engines and Environmental Protec-‐ tion, Balatonfüred, 2007. május 28 – 30., pp. 57-‐62

OP20.

K. Szemmelveisz – I. Szűcs – Á. B. Palotás – L. Winkler – K. Valler: Ligneous, Herbaceous Biomass Fuels and Wastes Problems at Biomass Combustion – 8th International Conference on Heat Engines and Environmental Protection,, Balatonfüred, 2007. május 28 – 30., pp. 63-‐68

OP21.

L. Winkler – N. Hegman – Cs. Raffay – Á. B. Palotás: Ion Current Based Air Factor Control – 8th International Conference on Heat Engines and Environmental Protection, Balatonfüred, 2007. május 28 – 30., pp. 69-‐74

OP22.

A. Bíró – Á. B. Palotás: Complex Designing of Industrial Furnaces – 8th International Confer-‐ ence on Heat Engines and Environmental Protection,, Balatonfüred, 2007. május 28 – 30., pp. 109-‐116

OP23.

Palotás Á. B.; Winkler L.: Ionáram alapú tüzelésszabályozás tapasztalatai laboratóriumi körülmények között – Tüzeléstechnika 2008, Dunaújváros, 2008. október 15-‐16., pp. 1-‐8

OP24.

R. Dúl; K. Jármai; Á. B. Palotás: CFD Simulation of a Fireplace – XXIV. microCAD Section F (Fluid and Heat Engineering), Miskolc, 2010. március 18-‐21. pp. 13-‐18 Zs. Dobó; Á. B. Palotás: Measurement of Ion Current Kinetics in Natural Gas Flames – XXIV. microCAD Section A (Energy Management), Miskolc, 2010. március 18-‐21. pp. 7-‐12

OP25. OP26.

P. Tóth; K. Szemmelveisz; Á. B. Palotás: A SEM and EDX Study of Solid Combustion Resi-‐ dues from Co-‐combustion of Sewage Sludge and Coal – XXIV. microCAD Section B (Waste Processing and Recycling), Miskolc, 2010. március 18-‐21. pp. 25-‐30

OP27.

Palotás Á. B.; Szűcs I.; Szemmelveisz K.; Nagy G.: Kommunális és ipari hulladékok energetikai hasznosítása – Tüzeléstechnika 2010, Dunaújváros, 2010. novmber 3. ISBN 978-‐ 963-‐89147-‐0-‐5

OP28.

Palotás Á. B.; Csőke B.; Szűcs I.; Szemmelveisz K.; Nagy G.: Másod tüzelőanyag pellettálásával nyerhető szilárd tüzelőanyag hasznosításának lehetősége földgáz alapú tüzelés kiváltására – X. Környezettudományi Tanácskozás, Győr, 2010. november 12.

OP29.

R. Dúl; K. Jármai; Á. B. Palotás: Heat Exchanger Development for Domestic Fireplaces via CFD Simulation – XXV. microCAD, Miskolc, 2011. március 30-‐31. pp.

OP30.

A. Nemes; K. Szemmelveisz; Á. B. Palotás: Self Sustaining City – The City of the Future – XXV. microCAD, Miskolc, 2011. március 30-‐31. pp.

73/ 100



OP31.

Palotás Á. B.: Az Energia-‐ és Minőségügyi Intézet K+F+I tevékenysége a GOP-‐1.1.2-‐08/1-‐ 2008-‐002 projekt keretében -‐ K+F eredmények összefoglalása, GOP-‐1.1.2-‐08/1-‐2008-‐002, ISBN 978-‐963-‐89509-‐0-‐1, (2012), pp. 268-‐294

OP32.

Dobó Zs.; Palotás Á. B.; Felhős D.: Illetéktelen gázvételezés kimatathatósága remanens mágnesesség vizsgálatával -‐ K+F eredmények összefoglalása, GOP-‐1.1.2-‐08/1-‐2008-‐002, ISBN 978-‐963-‐89509-‐0-‐1, (2012), pp. 294-‐301

OP33.

Dúl R. – Palotás Á. B. – Jármai K. – Barkóczy P.: Kandalló hatásfokának javítása füstgáz-‐ levegő hőcserélő alkalmazásával -‐ K+F eredmények összefoglalása, GOP-‐1.1.2-‐08/1-‐2008-‐ 002, ISBN 978-‐963-‐89509-‐0-‐1, (2012), pp. 302-‐309

OP34.

A. Nemes, Á.B. Palotás, I. Szűcs, G. Nagy, Z. Dobó: Potential solution for venting urban contaminated air. XXVI. microCAD International Scientific Conference, Miskolc, 2012. 03. 29-‐ 30.

OP35. Z. Dobó, Á. B. Palotás, D. Felhős: Magnetic Measurements on Residential Gas Meters. XXVI. microCAD International Scientific Conference, Miskolc, 2012. 03. 29-‐30.

9.2.8 C. NEMZETKÖZI KONFERENCIA ELŐADÁSOK C1.

Á. B. Palotás: Cavitation erosion in Copper–based alloys – Nemzetközi TDK Konferencia, Lvov (SZU), 1991. szept.

C2.

Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Markers for emission from combustion sources – Prioritizing Hazardous Air Pollutants: Establishing A Scientific Basis – Summer Symposium, Dedham, MA, USA, 1994. július 5-‐7

C3.

Á. B. Palotás – C. J. Feldermann – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Characteri-‐ zation of soot structure using HRTEM image analysis – WIP – 25th Int. Symposium on Combus-‐ tion, Irvine, CA, USA, 1994. júl. 31-‐aug. 5.

C4.

L. C. Rainey – Á. B. Palotás – P. Bolsaitis – J. B. Vander Sande – A. F. Sarofim: Application of high–resolution electron microscopy for the characterization and source assignment of die-‐ sel particulates – 4th Symposium on Respirable Dust, Pittsburgh, USA, 1994. november 8-‐10. Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Quantification of Soot Struc-‐ ture – 1995 A&WMA/U.S. EPA International Symposium on the Measurement of Toxic and Re-‐ lated Air Pollutants, Research Triangle Park, NC, USA 1995. május 5-‐7. Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Markers for emission from combustion sources – Prioritizing Hazardous Air Pollutants: Establishing A Scientific Basis – Summer Symposium, Dedham, MA, USA, 1995. július 20. Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Effect of Oxidation on the Internal Structure of Carbon Black Particles – 14th Annual Meeting of the American Associa-‐ tion of Aerosol Research, Pittsburgh, PA, USA, 1995. október 9-‐13.

C5.

C6.

C7.

C8.

A. Kandas – Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim: Radial Distribution of Soot Pore Spacing obtained with High Resolution Transmission Electron Microscopy – WIP – 26th Int. Symposium on Combustion, Nápoly, Olaszország, 1996. július 28. -‐ aug. 2.

C9.

A. Kandas – Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim: Structural Evolution of Soot on a Combustion Resistant TEM Grid – WIP – 26th Int. Symposium on Combustion, Nápoly, Olaszország, 1996. július 28. -‐ aug. 2.

C10.

J. B. Vander Sande – A. F. Sarofim – L. C. Rainey – Á. B. Palotás – D. C. Bell: Markers for emis-‐ sion from combustion sources – Microscopy and Microanalysis, Minnesota, MN, USA, 1996

C11.

Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande – R. C. Flagan: Effect of Fuel Origin on the Structure of Graphites – 15th Annual Meeting of the American Association of Aer-‐ osol Research, Orlando, FL, USA, 1996. október 14-‐18.,

C12.

Á. B. Palotás: Source Assignment of Soot Particles based on Image Analysis – Int. Conf. on Heat Engines and Environmental Protection Tata, Hungary, 1997. május 25-‐28.

74/ 100



C13.

A. W. Kandas – Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Markers for emission from combustion sources – Prioritizing Hazardous Air Pollutants: Establishing A Sci-‐ entific Basis – Summer Symposium, Dedham, MA, USA, 1997. július 12.

C14.

D. C. Bell – L. C. Rainey – Á. B. Palotás – J. B. Vander Sande: Microanalysis of Soot Particulates Using STEM – Materials Research Society Symposium 1997 Fall Meeting, Boston, MA, USA, 1997. december 1-‐5.

C15.

Á. B. Palotás: Who is responsible for the air pollution or what does the structure of soot tell us – VII. Intl. Scientific Conference on Combustion and Heat Technics, Miskolc, 1998. május 27-‐ 29.

C16.

J. B. Vander Sande – J. B. Howard – D. Bell – L. C. Rainey – Á. B. Palotás: Microanalysis of Airborne Particulates Using Electron Microscopy – ILP Research Director’s Conference, Cam-‐ bridge, MA, USA, 1998. május 6.

C17.

Á. B. Palotás – D. C. Bell – L. C. Rainey – J. B. Vander Sande: Structural Changes of Soot Par-‐ ticulates as Shown by HRTEM and Image Analysis – Microscopy and Microanalysis ’98, Atlanta, GA, USA, 1998. július 12-‐16.

C18.

D. C. Bell – L. C. Rainey – Á. B. Palotás – J. B. Vander Sande: The Morphology and Composition of Environmental Soots – MRS Fall 1998 Meeting, Boston, MA, USA, 1998. november 30. -‐ de-‐ cember 4.

C19.

Á. B. Palotás – I. Szűcs – N. Hegman – I. Réz: Modeling the Heat Transport Processes in the Refractory Lining o a Pig Iron Mixer – XIII. Conference on Refractories, Prága, 2000. március 28-‐29.

C20.

I. Szűcs – Á. B. Palotás – N. Hegman: Determination of the Refractory Lining Thickness of a Steel Plant Mixer Furnace Using Thermovision – Metal 2000, 9th Metallurgical Conference, Ostrava, 2000. május 16-‐18.

C21.

Á. B. Palotás – R. Makó – I. E. Sajó: X-‐Ray Diffraction Analysis of Carbon Black and Soot Particulates – 28th Int. Symposium on Combustion, Edinburgh, 2000. július 30. -‐ augusztus 4. I. Szűcs – Á. B. Palotás – N. Hegman – J. Mikó: Investigation of the Refractory Lining Wearing Process of a Steel Plant Mixer Furnace – 1st Industrial Furnaces and Refractory Materials Con-‐ ference, Kosice, Nov 7-‐8, 2000 Á. B. Palotás – R. Makó – E. I. Sajó: Comparative analysis of soots based on XRD measure-‐ ments – Silezian University Scientific Conference, Katowice, Poland, May 10, 2001.

C22.

C23. C24.

I. Szűcs – Á. B. Palotás – J. Mikó – N. Hegman: Method for the determination of dangerously thinned areas of a steel plant mixer furnace lining – Metal 2001, 10th Metallurgical Confer-‐ ence, Ostrava, May 15-‐17, 2001.

C25.

R. Makó – Á. B. Palotás: Study of the Structure of Carbon Black and Soot Particulates – 3rd Int. Conf. on the Effective Production, Transmission and Consumption of Energy, Kosice, Slovakia, 2001. június 11-‐13.

C26.

R. Makó R. – Á. B. Palotás – E. I. Sajó: X-‐Ray Diffraction Analysis of Amorphous Carbon Partic-‐ ulates – 12th Int. Conf. on Thermal Engineering and Thermogrammetry, Budapest, 2001. június 13-‐15

C27.

Á. B. Palotás – I. Szűcs – N. Hegman: Investigation and mathematical modeling of a furnace wall deterioration – 52th Berg-‐ und Hüttenmannischen Tag, Freiberg, Germany, June 21-‐22, 2001, Freiberger Forschungshefte, A 865 Energie

C28.

C. R. Shaddix – Á. B. Palotás – C. M. Megaridis – M. Z. Choi – N. Y. C. Yang: Comparison of Soot Graphitic Order in Laminar Dissuion Flames and a Large Scale JP-‐8 Pool Fire – 2002 Spring Meeting of the Western State Section of the Combustion Institute, La Jolla, CA, USA March 25-‐ 26, 2002

C29.

I. Szűcs – Á. B. Palotás – L. Papp: Determination of Refractory Lining thickness of High Temperature Equipment Using Thermovision – 13th International Conference on Thermal En-‐ gineering and Thermogrammetry, Budapest, 2003. június 18-‐20.

75/ 100



C30.

Á. Wopera – I. Szűcs – E. Wagnerová – Á. B. Palotás: Two-‐Stage Firing of Biogas-‐Natural Gas Fuel Mixture – European Combustion Meeting 2003, Orléans, Franiaország, 2003. október 25-‐ 28.

C31.

I. Szűcs – Á. Wopera – K. Szemmelveisz – J. Mikó – Á. B. Palotás: Effect of Biomass Burning on the Environment – European Combustion Meeting 2003, Orléans, Franciaország, 2003. október 25-‐28.

C32.

Á. B. Palotás – N. Marsh – I. Preciado –A. F. Sarofim – E. G. Eddings – K. Kelly – D. Wagner – G. F. Huffman: The Role of Fuel Additives in Soot Suppression – AFRC 2004 Spring Meeting, Salt Lake City, USA, 2004. március 18-‐19.

C33.

K. Szemmelveisz – I. Szűcs – Á. B. Palotás – L. Winkler: Biomass Co-‐firing Issues in Power Plants – European Combustion Meeting 2007, Crete, Greece, April 11-‐13, 2007

C34.

L. Winkler – N. Hegman – C. Raffay – Á. B. Palotás: Ion Current Measurements in Natural Gas Flames – European Combustion Meeting 2007, Crete, Greece, April 11-‐13, 2007 K. Valler – Á. Wopera – Á. B. Palotás: Co-‐combustion of Synthesis Gas and Natural Gas – European Combustion Meeting 2007, Crete, Greece, April 11-‐13, 2007

C35. C36.

I. Szűcs – K. Szemmelveisz – Á. B. Palotás – L. Winkler: Determination of the Combustion Conditions and Slag Characteristics of Herbaceous Biomass in Electric Power Generation – 15th European Biomass Conference, 7-‐11 May 2007, Berlin, Germany

C37.

K. Szemmelveisz – I. Szűcs – Á. B. Palotás – L. Winkler: Ash Characteristics of Biomass, Biofuel Side-‐product and Waste Material Combustion – 16th European Biomass Conference, 2-‐6 June 2008, Valencia, Spain

C38.

I. Szűcs – K. Szemmelveisz – Á. B. Palotás – L. Winkler: Analysis of Alternative Fuels for Power Plant Usage – 16th European Biomass Conference, 2-‐6 June 2008, Valencia, Spain

C39.

K. Szemmelveisz – I. Szűcs – Á. B. Palotás – L. Winkler: Ash Characteristics of Biomass, Biofuel Side-‐Product and Waste Material Combustion – Austrian-‐Croatian-‐Hungarian Combustion Meeting, October 3, 2008, Sopron, Hungary

C40.

L. Winkler – Cs. Raffay – Á. B. Palotás, L. Béres: Combustion Control Using Flame Ionization Measurements – Austrian-‐Croatian-‐Hungarian Combustion Meeting, October 3, 2008, Sopron, Hungary

C41.

K. Valler – Á. Wopera – Á. B. Palotás: Laboratory Combustion Experiments with Synthesis Gas – Austrian-‐Croatian-‐Hungarian Combustion Meeting, October 3, 2008, Sopron, Hungary

C42.

K. Szemmelveisz – I. Szűcs – Á. B. Palotás – B. Juhász: Characterization of the Combustion Properties of Solid Biofuels – European Combustion Meeting, 14-‐17 April 2009, Vienna, Austria K. Valler – Á. Wopera – Á. B. Palotás – K. J. Whitty: NOx Formation by Synthesis Gas-‐Natural Gas Co-‐firing – European Combustion Meeting, 14-‐17 April 2009, Vienna, Austria

C43. C44.

L. Winkler – B. Gyarmati – Zs. Dobó – Á. B. Palotás: Emission Measurements in Natural Gas Flames – European Combustion Meeting, 14-‐17 April 2009, Vienna, Austria

C45.

K. Szemmelveisz – I. Szűcs – Á. B. Palotás – P. Tóth: Combustion of Industrial Sewage Sludge in a Fluidized Bed Boiler – 17th European Biomass Conference, 29 June – 3 July 2009, Hamburg, Germany

C46.

P. Toth, K. Szemmelveisz, A. B. Palotas, The effect of sewage sludge blending on the proper-‐ ties of precipitator ash generated in a coal or biomass fired boiler, 18th European Biomass Conference, Lyon, France, May 3-‐7, 2010

C47.

I. Szűcs – Z. Dobó – A. B. Palotas: Hyteresis in the ion current characteristics of natural gas combustion. 33rd Int. Symposium on Combustion, Beijing, China, August 1-‐6, 2010

C48.

A.B. Palotas, T. Koos, Z. Dobo, P. Toth, K. Szemmelveisz: Analysis of solid and gaseous emis-‐ sions for coal-‐biomass co-‐combustion – 36th International Technical Conference on Clean Coal & Fuel Systems, Clearwater, FL, USA, 2011. június 2-‐6.

C49.

I. Szűcs, K. Horváth, L. Gyulai, K. Szemmelveisz, A.B. Palotas, T. Koós: NOx and CO Emission of a Coke Oven – European Combustion Meeting, Cardiff, Ireland, 2011.

C50.

Á. B. Palotás -‐ R. Dúl – Z. Dobó: Efficiency improvement options for domestic fireplaces – Austrian–Croatian–Hungarian Combustion Meeting, Zagreb, Croatia, April 12-‐13, 2012.

76/ 100


C51.


A. Nemes -‐ Á. B. Palotás: Equipment for diluting air pollution – Austrian–Croatian–Hungarian Combustion Meeting, Zagreb, Croatia, April 12-‐13, 2012.

9.2.9 OC. EGYÉB KONFERENCIA ELŐADÁSOK OC1.

Palotás Á. B.: Hengerműi izzítókemencék modellezése számítógép segítségével – XIX. OTDK, Budapest, 1989. (második helyezés)

OC2.

Á. B. Palotás: Computer aided simulation of annealing furnaces – Metallurgia '89, Kassa (Csehszlovákia), 1989.

OC3. OC4.

Palotás Á. B.: Néhány vizsgálat kavitációs erózióval kapcsolatban – XX. OTDK, Miskolc, 1991. Palotás Á. B.: Boltozati égős kemencék hőmérsékletviszonyainak vizsgálata – XX. OTDK, Miskolc, 1991. (első helyezés a két dolgozatért)

OC5.

Palotás Á. B.: Modell toló és léptetőgerendás kemencék hőmunkájának szimulációjára – microCAD 92' Nemzetközi Számítástechnikai találkozó, Miskolc, 1992.

OC6.

Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Korom eredetének meghatározása a mikroszerkezet alapján – Pro Scientia–érmesek második konferenciája, Budapest, 1994. november 17-‐19

OC7.

Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Investigation of Soot micro-‐ structure Using Image Analysis – microCAD ’95, Miskolc, Hungary, 1995. február 23.

OC8.

Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Változatok a koromszerkezetben – microCAD ’96, Miskolc, Hungary, 1996. február 28.

OC9. OC10.

Palotás Á. B.: A korom morfológiája – PSAK IV Konferencia, Szeged, 1998. november Á. B. Palotás – D. C. Bell – L. C. Rainey – J. B. Vander Sande: Examination of Graphite Struc-‐ ture Using Computer Aided Image Analysis – microCAD '99, Miskolc, 1999. február 24-‐26.

OC11.

Makó R. – Palotás Á. B.: Ipari korom vizsgálata – Jubileumi Konferencia, Miskolc, 1999. szeptember 2. N. Hegman – Á. B. Palotás – I. Szűcs: Analysis of Wall Temperature Using a Finite Element Method – microCAD '2000, Miskolc, 2000. február 23-‐24.

OC12. OC13.

H. Tóth – T. Szarka – Á. B. Palotás: Computer Aided System of Thermo Energy Balance – microCAD '2000, Miskolc, 2000. február 23-‐24.

OC14.

R. Makó – Á. B. Palotás: Comparison of Soots Produced from Different Fuels – microCAD '2000, Miskolc, 2000. február 23-‐24., pp. 87-‐90.

OC15.

Palotás Á. B. – Szűcs I. – Hegman N.: Falvastagság vizsgálata termovízió segítségével – Pro Scientia Aranyérmesek V. Tudományos Konferenciája, Sopron, 2000. nov. 5-‐7.

OC16.

R. Makó – Á. B. Palotás – E. I. Sajó: Examination of Carbon Black and Soot Particulates by X-‐ Ray Diffraction Method – microCAD '2001, Miskolc, 2001. március 1-‐2. Makó R. – Palotás Á. B.: Röntgen alapú korommorfológiai vizsgálatok – Tüzeléstechnika 2001 – XXXVII. Ipari Szeminárium, Miskolc, 2001. július 4-‐5., pp. 121-‐128

OC17. OC18.

Szűcs I. – Palotás Á. B. – Hegman N. – Zubács N. – Mikó J. – Papp L.: Nyersvaskeverő kemence falazatvastagságának meghatározása a tartósság növelése céljából – IX. Anyag, energia-‐ és környezetgazdálkodás a kohászatban c. konf., Balatonszéplak, 2001. szeptember 6-‐8., p. 325.

OC19.

Szűcs I. – Palotás Á. B. – Hegman N. – Szemmelveisz T-‐né – Papp L.: Diagnosztikai módszer nagyhőmérsékletű berendezések falazata vastagságának meghatározására – III. Országos Anyagtudományi, Anyagvizsgálati és Anyaginformatikai Konferencia, Balatonfüred, 2001. október 14-‐17. Á. B. Palotás: Effect of Fuel Additives on the Smoke Point – microCAD '2003, Miskolc, 2003. március 6-‐7. pp. 91-‐96

OC20. OC21.

E. G. Eddings – Á. B. Palotás – I. Preciado – N. D. Marsh – A. F. Sarofim: Development of a Methodology for Screening Multi-‐functional Fuel Additives – microCAD '2005, Miskolc, 2005. március 10-‐11. pp. 7-‐12

77/ 100



OC22.

L. Gyulai – Á. B. Palotás – A. Bíró: Numerical Modeling of Burning in an Industrial Furnace – 5th Int. Conf. of PhD Students, Miskolc, 2005. augusztus 14-‐20. pp. 73-‐78

OC23.

Palotás Á. B. – Szűcs I. – Wopera Á. – Szemmelveisz K. – Mikó J.: A Miskolci Egyetem Tüzeléstani és Hőenergia Tanszékén folyó főbb kutatási témák – Tüzeléstechnika 2005 – 40. Ipari Szeminárium, Dunaújváros, 2005. november 3-‐4.

OC24.

N. Hegman – Á. B. Palotás – G. Szirmai: Investigation of Ion Current in Natural gas Flame – microCAD '2006, Miskolc, 2006. március 16-‐17. pp. 33-‐37

OC25.

I. Szűcs – Á. Wopera – K. Szemmelveisz – J. Mikó – Á. B. Palotás: Effect of Biomass Burning on the Environment – Hungarian Combustion Meeting 2006, Szeged, 2006. október 6.

OC26.

K. Valler – Á. Wopera – Á. B. Palotás: NOx and CO2 Formation by Co-‐firing Natural Gas with Synthesis Gas – Hungarian Combustion Meeting 2006, Szeged, 2006. október 6.

OC27.

L. Winkler – Á. B. Palotás: Ion Current Measurements in Natural Gas Flames – Hungarian Combustion Meeting 2006, Szeged, 2006. október 6.

OC28.

Winkler L. – Szemmelveisz T.né – Palotás Á. B.: Biomassza tüzelőanyagok energetikai és tüzeléstechnikai jellemzői – Miskolci Egyetem -‐ Doktoranduszi Fórum, Miskolc, 2006. november 9.

OC29.

Palotás Á. B. – Szemmelveisz T.né – Szűcs I. – Winkler L.: Erőműi faapríték tüzelőanyag nedvességtartalmának vizsgálata – Tüzeléstechnika 2006, Dunaújváros, 2006. november 22-‐ 23.

OC30.

Szemmelveisz T.né – Szűcs I. – Palotás Á. B. – Winkler L.: Biomassza tüzelésekor keletkező hamu vizsgálata – Tüzeléstechnika 2006, Dunaújváros, 2006. november 22-‐23.

OC31.

Szemmelveiszné H. K. – Szűcs I. – Palotás Á. B. – Winkler L: Biomasszák és hulladékok erőműi hasznosítása – MEAKKK III. tud. szemináriuma, Miskolc, 2007. febr. 15-‐16. Winkler L. – Hegman N. – Raffay Cs. – Palotás Á. B.: Földgáztüzelés szabályozása ionáram felhasználásával – MEAKKK III. tud. szemináriuma, Miskolc, 2007. febr. 15-‐16.

OC32. OC33.

K. Valler – Á. Wopera – Á. B. Palotás: Combustion of Various Compound Synthesis Gases with Natural Gas – 8th International Conference on Heat Engines and Environmental Protec-‐ tion, Balatonfüred, 2007. május 28 – 30.

OC34.

K. Szemmelveisz – I. Szűcs – Á. B. Palotás – L. Winkler – K. Valler: Ligneous, Herbaceous Biomass Fuels and Wastes Problems at Biomass Combustion – 8th International Conference on Heat Engines and Environmental Protection,, Balatonfüred, 2007. május 28 – 30.

OC35.

L. Winkler – N. Hegman – Cs. Raffay – Á. B. Palotás: Ion Current Based Air Factor Control – 8th International Conference on Heat Engines and Environmental Protection,, Balatonfüred, 2007. május 28 – 30.

OC36.

A. Bíró – Á. B. Palotás: Complex Designing of Industrial Furnaces – 8th International Conference on Heat Engines and Environmental Protection,, Balatonfüred, 2007. május 28 – 30.

OC37.

Winkler L. – Palotás Á. B. – Raffay Cs.: Földgáztüzelésnél előállított ionáram felhasználása a légfelesleg szabályozására – Miskolci Egyetem -‐ Doktoranduszi Fórum, Miskolc, 2007. június 8.

OC38.

Palotás Á. B. – Szemmelveisz T. – Szűcs István: Erőműi tüzelőanyagok vizsgálata – Magyar Égéstudományi Bizottság ülése, Budapest, 2008. február 15.

OC39.

Palotás Á. B. – Winkler L., Béres L.: Ionáram alapú tüzelésszabályozás tapasztalatai laboratóriumi körülmények között – Tüzeléstechnika 2008, Dunaújváros, 2008. október 15-‐ 16.

OC40.

Dobó Zs. – Palotás Á. B.: Ionáram alapú égőszabályozó eszköz fejlesztése – Magyar Égéstudományi Bizottság ülése, 2009, Budapest, 2009. november 27.

OC41.

Szemmelveiszné H. K. – Palotás Á. B.: Fás és lágyszárú biomasszák tüzelhetőségi feltételeinek vizsgálata – A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk, Miskolc, 2010. február 24.

78/ 100



OC42.

Palotás Á. B. – Szemmelveiszné H. K., Béres L.: Biomasszák és hulladékok tüzelhetőségi feltételeinek elemzése – A zöldenergiatermelés forrásai és használatának lehetőségei, Atkár, 2010. március 11.

OC43.

R. Dúl – K. Jármai – Á. B. Palotás: CFD Simulation of a Fireplace – XXIV. microCAD Section F (Fluid and Heat Engineering), Miskolc, 2010. március 18-‐21. pp. 13-‐18

OC44.

Zs. Dobó – Á. B. Palotás: Measurement of Ion Current Kinetics in Natural Gas Flames – XXIV. microCAD Section A (Energy Management), Miskolc, 2010. március 18-‐21. pp. 7-‐12

OC45.

P. Tóth – K. Szemmelveisz – Á. B. Palotás: A SEM and EDX Study of Solid Combustion Residues from Co-‐combustion of Sewage Sludge and Coal – XXIV. microCAD Section B (Waste Processing and Recycling), Miskolc, 2010. március 18-‐21. pp. 25-‐30 Nemes A., Palotás Á.B.: Utilization of Renewable Energy Sources for District Heating in Villages and Small Towns; 10th International Conference on Heat Engines and Environmental Protection, 2011. Balatonfüred Palotás, Á. B.: Biomass Combustion – Uni-‐Flexys Summer Symposium, Miskolc, July 7, 2010

OC46.

OC47. OC48.

Palotás, Á. B. – Nemes, A., Béres L.: Solar energy utilization – overview and current trends – KnowBridge Conference, Miskolc, September, 2010

OC49.

Nagy G. – Csőke B. – Palotás Á. B. – Szemmelveisz K. – Szűcs I.: Termikus eljárások fejlesztése a hulladékgazdálkodásban– Kecskemét, 2010. október 1.

OC50.

Palotás Á. B. – Szűcs I – Szemmelveisz K – Nagy G.: Kommunális és ipari hulladékok energetikai hasznosítása – Tüzeléstechnika 2010, Dunaújváros, 2010. novmber 3.

OC51.

Palotás Á. B. – Csőke B. – Szűcs I. – Szemmelveisz K. – Nagy G.: Másod tüzelőanyag pellettálásával nyerhető szilárd tüzelőanyag hasznosításának lehetősége földgáz alapú tüzelés kiváltására – X. Környezettudományi Tanácskozás, Győr, 2010. november 12. Nagy G. – Csőke B. – Palotás Á. B. – Szűcs I. – Szemmelveisz K.: Hulladékok energetikai hasznosítása – MTA MAB 70. konf. Miskolc, 2010. november 18.

OC52. OC53.

R. Dúl – K. Jármai – Á. B. Palotás: Heat Exchanger Development for Domestic Fireplaces via CFD Simulation – XXV. microCAD, Miskolc, 2011. március 30-‐31.

OC54.

A. Nemes – K. Szemmelveisz – Á. B. Palotás: Self Sustaining City – The City of the Future – XXV. microCAD, Miskolc, 2011. március 30-‐31.

OC55.

Dúl R. – Palotás Á. B.: Hengerfej hűtősor optimalizálás CFD segítségével – Uni-‐Flexys GOP 1.1.2 konferencia, 2011. május 2.

OC56.

Nemes A. – Szemmelveisz K. – Szűcs I. – Palotás Á. B.: Városi távhőszolgáltatás energiaigényének alternatív lehetőségei – Energetikai Kutatási Eredmények konferencia TÁMOP-‐4.2.1-‐B-‐10/2/KONV-‐2010-‐0001 konferencia, 2011. május 2.

OC57.

Dobó Zs. – Palotás Á. B.: Adatgyűjtő mérőtáska fejlesztése – Energetikai Kutatási Eredmények konferencia TÁMOP-‐4.2.1-‐B-‐10/2/KONV-‐2010-‐0001 konferencia, 2011. május 2. Szűcs I., Nagy G., Csőke B., Palotás Á. B., Szemmelveisz K.: Hulladékból előállított másodlagos tüzelőanyagok tüzeléstechnikai jellemzői, a levegőtisztaság-‐védelemmel kapcsolatos szakmai megoldások – Fejér megyei Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Szakcsoport konferenciája, Veszprém, 2011. május 24

OC58.

OC59.

Béres L. – Palotás Á. B.: Kistelepülések energiastratégiája – II. Környezet és Energia Konferencia, Debrecen, 2011. november. 26.

OC60.

Palotás Á. B. – Vécsi György: A szén mint alternatív tüzelőanyag Miskolc város komplex energetikai koncepciójának tükrében – A szénbányászat jövőképe az észak-‐magyarországi régióban, Miskolc, 2011. december 9.

OC61.

Palotás Á. B.: „Szmogkémény” -‐ Berendezés földfelszín közeli szennyezett levegő elvezetésére – Szmogszeminárium, Miskolc, 2011. december 14.

OC62.

A. Nemes, Á.B. Palotás, I. Szűcs, G. Nagy, Z. Dobó: Potential solution for venting urban contaminated air. XXVI. microCAD International Scientific Conference, Miskolc, 2012.

OC63.

Z. Dobó, Á. B. Palotás, D. Felhős: Magnetic Measurements on Residential Gas Meters. XXVI. microCAD International Scientific Conference, Miskolc, 2012.

79/ 100



OC64.

A. B. Palotas: Renewable energy sources: Biomass. 8th Int. Conf. of PhD Students, invited lecture, Miskolc, August 5-‐11, 2012

OC65.

Palotás Á.B., Vécsi Gy, Kókai P.: Miskolc város komplex energetikai koncepciója – energiahordozó import-‐függőségünk csökkentése a megújulók és a szén részarányának növelésével. Fazola Napok 2012, Miskolc, 2012.

OC66.

Nagy G., Lovrity Z., Emmer J., Palotás Á. B.: Sorosan kapcsolt oszloppár kiépítése biogázok gázkromatográfiás vizsgálatára. Elválasztástudományi Vándorgyűlés, Hajdúszoboszló, 2012. nov. 7-‐9.

9.2.10 W. EGYÉB ELŐADÁSOK NEM TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁKON W1. W2.

Á. B. Palotás – L. C. Rainey – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Markers for emission from combustion sources – Cabot Corporation, Billerica, MA, USA, 1995. augusztus 23. Á. B. Palotás – A. F. Sarofim – J. B. Vander Sande: Markers for emission from combustion sources – CAO – peer review, Cambridge, MA, USA, 1996. május 2.

W3.

Palotás Á. B.: Fiatal kutatók helyzete a műszaki tudományok területén – Befutás vagy kifutás (Pro Scientia Aranyérmesek a kutatói karrier lehetőségéről), Budapest, 1998. február 14.

W4.

Makó R. – Palotás Á. B.: Koromaggregátum vizsgálata transzmissziós elektronmikroszkóppal – ME AKK Tudományos ülésszak, Miskolc, 2000. augusztus 30-‐31.

W5.

Szűcs I. – Palotás Á. B. – Mikó J. – Hegman N. – Papp L.: Nagyhőmérsékletű tűzálló falazat vastagságának meghatározása üzem közben – ME AKK Tudományos ülésszak, Miskolc, 2000. augusztus 30-‐31.

W6.

Makó R – Palotás Á. B.: Koromtípusok összehasonlító vizsgálata röntgendiffrakciós mérések alapján – ME AKK Tudományos Konferencia, 2001. augusztus 31.

W7.

Szűcs I. – Hegman N. – Palotás Á. B. – Papp L. – Zubács R.: Kemencék tűzálló falazata vastagságának meghatározása felületi hőmérsékleteloszlásból – ME Anyag-‐ és Kohómérnöki Karának Tudományos Ülésszaka, Kohászati szekció; Miskolc, 2002. aug. 29-‐30.

W8.

Palotás Á. B. – Cziráki Sz.: Tudományos Diákkörök – 60 év eredményei, a jövő lehetőségei – Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar TDK konferenciája, Miskolc, 2011. november 24.

W9.

Palotás Á. B.: Az Energia-‐ és Minőségügyi Intézett oktatási és kutatási tevékenysége – Magyar Égéstudományi Társaság ülése, Miskolc, 2011. december 2.

W10. Palotás Á. B. – Gácsi Z.: A Műszaki Anyagtudományi Kar hozzájárulása a GOP-‐1.1.2-‐08/1-‐ 2008-‐0002 projekt sikeréhez – UniFlexys GOP-‐1.1.2 zárókonferencia, Miskolc, 2012. március 9.

9.2.11 M. KÉZIRATOK M1.

Mikó J – Palotás Á. B. – Sulyok A. – Szemmelveisz K. – Szűcs I. – Wopera Á.: Ipari tüzeléstechnikai, energiagazdálkodási és környezetvédelmi ismeretek – tanfolyami jegyzet, Orosháza, 2003

M2.

Mikó J – Palotás Á. B. – Szunyog I.– Szűcs I. – Wopera Á. – Zupkó I.: Ipari tüzeléstechnikai, energiagazdálkodási és környezetvédelmi ismeretek – tanfolyami jegyzet, Salgótarján, 2003

M3.

Mikó J – Palotás Á. B. – Szűcs I.: Ipari tüzeléstechnikai, energiagazdálkodási és környezetvédelmi ismeretek – üvegipari modul – tanfolyami jegyzet, Mosonmagyaróvár, 2006

(*) KPA legidézettebb publikációk listája http://www.mtakpa.hu/kpa/multi/molist.php

80/ 100

MTA

osztályonként:



9.3 DOKUMENTUMOK 9.3.1 EGYETEMI DIPLOMÁK 9.3.1.1 MISKOLCI EGYETEM -‐ OKL. KOHÓMÉRNÖK (1991)

81/ 100



9.3.1.2 MASSACHUSETTS INSTITUTE OF TECHNOLOGY – M.S. CHEMICAL ENGINEER, (1995)

82/ 100



9.3.2 NYELVVIZSGA BIZONYÍTVÁNYOK 9.3.2.1 ANGOL – FELSŐFOK (C) (1995)

83/ 100



9.3.2.2 OROSZ – KÖZÉPFOK (1989)

84/ 100



9.3.3 PH.D. OKLEVÉL (1997)

85/ 100



9.3.4 EGYETEMI TANÁRI KINEVEZÉS (2011)

86/ 100



9.3.5 A KINEVEZÉST M EGELŐZŐ MAB HATÁROZAT (2011)

87/ 100



9.3.6 MUNKAVISZONY IGAZOLÁSA

88/ 100



9.3.7 PRO SCIENTIA ARANYÉREM (1991)

89/ 100



9.3.8 BOLYAI JÁNOS KUTATÁSI ÖSZTÖNDÍJ (2000)

90/ 100



9.3.9 MAGYAR ÁLLAMI EÖTVÖS ÖSZTÖNDÍJ (2002)

91/ 100



9.3.10 HUNGARIAN-‐AMERICAN ENTERPRISE SCHOLARSHIP FUND – VEZETŐKUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ (2004)

92/ 100



9.3.11 „NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT” KITÜNTETÉS (2010)

93/ 100



9.3.12 TISZTELETBELI ÉVFOLYAMTÁRS „DIPLOMA”(2012)

94/ 100



9.3.13 A MISKOLCI EGYETEM KIVÁLÓ KUTATÓJA (2012)

95/ 100



9.3.14 KIVÁLÓ OKTATÓ DIPLOMA (2012)

96/ 100



9.3.15 HATÓSÁGI ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY (2012. 11. 20.)

97/ 100



10 FÜGGELÉK 10.1 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 37. § (3) és (6) bekezdései, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23. §-‐a alapján pályázatot hirdet a MISKOLCI EGYETEM rektori megbizatás ellátására A vezetői megbízás időtartama: a vezetői megbízás 2013. július 1-‐jétől 2017. június 30-‐áig szól. A megbízás feltételei, a pályázóval szemben támasztott követelmények: § § § § §

egyetemi szintű végzettség és szakképzettség, határozatlan időre szóló teljes munkaidejű egyetemi tanári kinevezés, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat, többéves vezetői gyakorlat, szervezési, gazdálkodási ismeretek, valamely idegen nyelvből, a Közös Európai Referenciakeret szerinti államilag elismert, (középfokú) B2 komplex nyelvvizsga-‐bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat.

A rektor feladata: a hatályos jogszabályok, valamint az egyetem szervezeti és működési szabályzata alapján az intézmény irányításával összefüggő feladatok ellátása, különösen: § § § § § § § §

az egyetem képzési, tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenységének irányítása, a karok, az oktatási, tudományos kutatási és más szervezeti egységek munkájának összehangolása, az egyetem képviseletének ellátása, a humánpolitikai munka irányítása, az intézmény rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti – jogszabály szerinti – rendelkezés, az intézmény középtávú fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó koncepciók kialakítása, az erre irányuló munka szervezése és összefogása, kapcsolattartás az egyetem, a karok érdekképviseleti szerveivel, a hallgatói képviseletekkel, az egyetem által meghatározott további feladatok.

A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó: § § § §

munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását, tudományos fokozatát, szakmai és egyéb díjait, idegennyelv-‐tudását, szakmai, illetőleg oktatási, tudományos kutatási munkáját, eddigi vezetői tevékenységét, hazai és nemzetközi tudományos, illetőleg szakmai szervezetekben végzett munkáját,

98/ 100


§ §


az intézmény vezetésével kapcsolatos terveit, azok megvalósítására vonat-‐ kozó elképzeléseit, továbbá minden olyan információt és iratot, amelyet a pályázó fontosnak tart, vagyonnyilatkozatról szóló nyilatkozattételt.

A pályázathoz mellékelni kell: § § § § §

részletes szakmai önéletrajzot, a végzettséget és szakképzettséget, a tudományos fokozatot, az egyetemi tanári kinevezést, az idegennyelv-‐tudást tanúsító okiratok hiteles másolatát, fontosabb publikációk, tudományos és művészeti alkotások, díjak jegyzékét, három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, nyilatkozatot a pályázó hozzájárulásáról, hogy pályázati anyagát a vonatkozó jogszabály és az egyetem szervezeti és működési szabályzata szerint erre jogosult bizottságok és testületek megismerhetik.

A pályázatok benyújtásának módja: A pályázatot a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal honlapján (www.kih.gov.hu) 2012. november 12-‐én történő megjelenést követően 2012. december 14-‐éig kell benyújtani papíralapon – ajánlott küldeményként, egy eredeti és egy másolati példányban – az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága címére (1055 Budapest, Szalay u. 10-‐14.). A pályázatról bővebb felvilágosítást az intézményben prof. dr. Stipta István általános rektorhelyettes ad [cím: 3515 Miskolc-‐Egyetemváros, Rektori Hivatal, telefon: 06 (46) 565-‐111/1011 mellék]. A pályázat elbírálásának határideje: 2013. május 10. A borítékon fel kell tüntetni: „Pályázat a Miskolci Egyetem rektori megbízatására”.

99/ 100



11 NYILATKOZATOK 11.1 VAGYONNYILATKOZAT 2012. évi vagyonnyilatkozatomat a Miskolci Egyetem Humánpoltikai Irodája 000270/2012 iktatási számon tárolja, ill. tartja nyilván.

11.2 ILLETÉKES SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK FELHATALMAZÁSA Hozzájárulok ahhoz, hogy benyújtott pályázati anyagomat a vonatkozó jogszabály és az egyetem szervezeti és működési szabályzata szerint arra jogosult bizottságok és testületek megismerjék. Miskolc, 2012. december 11. Dr. Palotás Árpád Bence egyetemi tanár

100/ 100

PÁLYÁZAT A MISKOLCI EGYETEM REKTORI TISZTSÉGÉRE KÉSZÍTETTE: DR. PALOTÁS ÁRPÁD BENCE

Recommend Documents