Pályázat a Budapest XXI. Kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola intézményvezetői állására
Készítette: Gajdócsi Nóra Budapest, 2016. május 2.
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Bevezetés _________________________________________________________________ 3 1.
Célmeghatározás ________________________________________________________ 5
2.
Helyzetelemzés, erőforrás bemutatás _______________________________________ 5 2.1.
Az intézmény múltja, jelenlegi folyamatok _____________________________________ 5
2.2.
Indulási bázis _____________________________________________________________ 6
2.2.1. Épület állaga __________________________________________________________________ 6 2.2.2. Szellemi bázis _________________________________________________________________ 7 2.2.2.1. Továbbképzések, szakmai képzések _____________________________________________ 8 2.2.2.2. Technikai dolgozók ___________________________________________________________ 8 2.2.3. Diákösszetétel _________________________________________________________________ 9 2.2.4. Szülői háttér, gyermekvédelmi, szociálpedagógiai tevékenység _________________________ 9 2.2.5. Infrastuktúra, tárgyi feltételek, eszközök ___________________________________________ 11
3.
Hagyományok _________________________________________________________ 12 Az iskolai élet egészét átfogó hagyományok rendszere ________________________________ 12
4.
Külső tényezők hatása, szerepe az intézmény életében ________________________ 14 4.1.
Jogszabályok ____________________________________________________________ 14
4.2.
Társadalmi környezet, partnerkapcsolatok ____________________________________ 14
5.
Vezetői program _______________________________________________________ 18
6.
Célmeghatározásból eredő feladatok a 2016 - 2021-es időszakra ________________ 19 6.1.
Szakmai munka fejlesztés __________________________________________________ 19
6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.4. 6.1.5.
6.2.
Anyagi lehetőségek, feltételek ______________________________________________ 24
6.3.
Tárgyi feltételek javítása __________________________________________________ 24
6.4.
Szervezeti felépítés _______________________________________________________ 25
6.4.1. 6.4.2.
7.
Intézményi alapfeladatok bővítése _______________________________________________ 19 Módszertani központ – szellemi tőke hasznosítása___________________________________ 20 Tanulói létszám fenntartása _____________________________________________________ 21 Tanórán kívüli foglalkozások_____________________________________________________ 22 Személyi feltételek fejlesztése, racionalizálása ______________________________________ 23
Ellenőrzési tevékenység ________________________________________________________ 27 Szervezeti ábra _______________________________________________________________ 28
6.5.
Tantervi programok, tevékenységek _________________________________________ 28
6.6.
Felzárkóztatás, tehetséggondozás, gyermekvédelem ____________________________ 29
6.7.
A törvényes, jogszerű működés helyzete _____________________________________ 30
Zárszó ________________________________________________________________ 31
Mellékletek _______________________________________________________________ 31
2
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Bevezetés „Valami újra vállalkozni mindig kockázatos feladat. Számolni kell az értetlenséggel, az ismeretlennel szembeni idegenkedéssel, a megszokotthoz ragaszkodók közönyével... Voltak olyanok, akik merték vállalni ezt a kockázatot, mert hittek abban, hogy az új, amelyre vállalkoznak, hasznos és jó, előbbre viszi az ügyet.” (Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra)
A 2015/2016-os tanévben a 17. tanítási évemet kezdtem meg gyógypedagógusként a Budapest XXI. Kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskolában. Ez az intézmény már gyermekkoromat is végigkísérte a nagymamám révén, aki az iskola előkészítő és foglalkoztató csoportjait vezette még nyugdíjas évei alatt is. Kislányként többször én is elkísértem az iskolába, és az itteni tanulókat hasonló gyermekként láttam, mint akikkel én jártam egy osztályba, egy iskolába. A pályaválasztásomat is nagyban befolyásolták ezek az élmények, így döntöttem a közgazdasági szakközépiskola után a gyógypedagógiai tanárképző főiskola mellett. A főiskola után pedig abban az intézményben helyezkedtem el, ahol már többen ismertek és szívesen fogadtak. A 17 tanév alatt több feladatot láthattam el. Tanítottam iskolaotthonos oktatási formában tapasztalt, kiváló kolléganőm mentori irányításával. A mi első osztályunk volt az, amelyikben bevezettük a két évfolyamra tervezett első osztályos képzést. Az intézményi feladataim mellett – utazó gyógypedagógusként – bepillantást nyertem az integrált nevelés kerületi rendszerébe, működésébe. Ezt a sokoldalú tapasztalatot a későbbi – vezetőként töltött évek alatt – hasznosítani tudtam. 2008-ban megbízást kaptam az alsó tagozatos napközis munkaközösség vezetésére, majd pedig 2010-ben az egész alsó tagozat munkaközösség vezetője lettem. Ebben az időben még az utazó gyógypedagógiai ellátás megszervezése, koordinálása is ehhez a munkaközösséghez tartozott. Mivel az iskolában már csak egy helyettesi státusz volt, így az igazgatóhelyettesi feladatok egy részét is elláttam, illetve rendszeresen konzultáltam a vezetőhelyettessel a tagozatot érintő kérdésekben. 2013 augusztusában kért fel Tóth Zoltán intézményvezető úr a helyettesi feladatok ellátására. Több kolléga megkeresésének hatására, javaslatára a felkérésre igent mondtam. Ehhez a beosztáshoz azonban a szükséges tudás nem állt még rendelkezésemre, így beiratkoztam a Budapesti Műszaki Egyetem Közoktatási Vezető szakvizsgát adó képzésére, ahol 2016 januárjában sikeres záróvizsgát tettem. 3
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Munkakörömből adódóan jól ismerem az intézmény tanulóit, a nevelőtestületet és az iskola társadalmi – gazdasági környezetét. A pedagógiai program, a helyi tanterv, házirend és szervezeti és működési szabályzat átdolgozásában aktívan részt vettem – munkaközösség vezető kollégáimmal együtt. A pedagógiai program elején található küldetésnyilatkozat meghatározza az alapvető feladatot, és az intézmény szellemiségét: „A mi iskolánk azért létezik, mert a teremtett, érző ember méltatja és segíti a hátránnyal rendelkező nehezebben tanuló gyermekeket. Köszönet és hála, régi – új gyógypedagógusainknak, akik megalapozták és kiszélesítették ezt a csodálatosan szép, és egyben nehéz pedagógiai utat. Ez az út vezet a mi különlegesen nevelhető gyermekközösségünk felzárkóztatásához, és elfogadtatásához. Nevelőközösségünk ezen az úton segíti a sajátos nevelési igényű gyermekeket, és a gyermekükért aggódó szülőket. Jó fölkészültséggel, elfogadó, igaz szeretettel. Ez a mi közös utunk.”1
Az iskola nevelőtestülete a 2014/2015. tanévben
1
Budapest XXI. Kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola Pedagógiai Programja – 2015. 08. 31.
4
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
1. Célmeghatározás Ezen pályázattal célom, hogy az intézmény vezetésével kapcsolatos jövőbeli elképzeléseimet megismertessem az intézmény nevelőtestületével, a döntéshozókkal, és a véleményező testületekkel. Elhatározásom és szándékom annak a szellemiségnek a továbbvitele, melyek az általam ismert elmúlt 30 év vezetését jellemezték – a hivatástudat, a gyermekek érdekének elsődlegessége, a humánus vezetői szemlélet. További célként fogalmazódik meg bennem a kerületi sajátos nevelési igényű tanulók számára nyújtandó minél teljesebb körű, szakmailag megalapozott, megfelelően támogatott fejlesztési lehetőségek köre – szükség szerint az ellátási kínálat bővítésével. Feladat a megvalósításhoz szükséges tervek kidolgozása, fenntartóval és működtetővel való egyeztetése, lehetőség szerinti megvalósítása.
2. Helyzetelemzés, erőforrás bemutatás 2.1.Az intézmény múltja, jelenlegi folyamatok A Budapest XXI. Kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola 1958 óta működő gyógypedagógiai intézmény Csepelen és agglomerációs övezetében. Szakmai alapdokumentumban foglaltak szerint sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos) és egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazó gyógypedagógusi hálózat) alapfeladatait látjuk el. Az intézmény vezetői feladatait 1986 óta Tóth Zoltán végzi. Mellette munkálkodva napi feladataim során, megéltem azt az elhivatottságot, szakmai szeretetet és nézőpontot, amelyek ő képvisel. Az intézmény tevékenysége összetett, előírt alapfeladatainak és célkitűzéseinek megfelelően. A tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók szegregált gyógypedagógiai nevelése – oktatása mellett Csepel egyéb köznevelési intézményeiben – óvodákban és iskolákban – látjuk el a sajátos nevelési igényű, integráltan nevelkedő gyermekek gyógypedagógiai fejlesztését. A korábbi „gyógyítva-nevelő”, 1999-től a korábbi legendás igazgató nevét felvevő Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola – feladatellátása során mindig az egyediségre, a gyermekek egyedi nevelését jellemző sajátosságok érvényesítésére törekvő intézmény volt. Az itt dolgozó gyógypedagógusok, a rájuk bízott sajátos nevelési igényű tanulók képességeit, sajátos nevelési-oktatási szükségleteit figyelembe véve fogalmazták meg pedagógiai koncepciójukat, amely hivatásuk is egyben.
5
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Az elmúlt években a változó törvények, rendeletek, fenntartói változások és intézkedések új típusú feladatokat, elvárásokat fogalmaztak meg, amelyek fokozottabb szellemi-fizikai igénybevételt jelentenek vezető és a tantestület számára egyaránt. Úgy érzem, igazgató úr szemléletét és az iskola szellemiségét tovább „örökítve” szívesen vállalkozom a vezetői munkára, tudva, hogy a nevelőtestület többségének szakmai felkészülése, hozzáállása, tenni akarása – és nem utolsósorban bámulatos kitartása – bíztató távlatot jelent. 2.2.Indulási bázis 2.2.1. Épület állaga
Iskolánk Csepel központjához közel eső zöldövezetében foglal helyet. Központi fekvése igen kedvező, tekintettel arra, hogy egész Csepelről illetve a környező településekről járnak be tanítványaink. A főépület mellett kis játszóudvar, bekerített sportpálya, az utcai fronton szépen ápolt előkert helyezkedik el. Udvari épületeinkben technika műhely, 2 tanterem, a kisméretű tornaszoba, valamint gyógytestnevelés szaktanterem található. Ezek az épületek mintegy 30 esztendeje, nem pedagógiai célokra készültek (szénraktár, műhely), így kivitelezésük, szigetelésük igen sok kívánnivalót hagy maga után. A közel félévszázada épült kétszintes főépületünket maximum 160 tanulóra tervezték. A tényleges osztálytermek (14) alapterülete átlagosan 30m2. Tanulócsoportjaink közül három szükségteremben tanul. Napközis csoportjaink, ugyanabban a teremben töltik a délutáni szabadidőt, tanulást mint tanítási időben. A főépület negyven éve készült vizesblokkjai, nyílászárói igen rossz állapotban vannak. Az esős évszakokban beázásokkal küszködünk. A szűk folyosókon, barátságos ám kicsiny auláinkban nagy a zsúfoltság. Rendezvényeink az időjáráshoz kötöttek, mert közös nagy rendezvényre alkalmas belső területünk nincs. Udvarunkon lehetőség nyílik tantermi fejlesztésre. Feltétlenül szükséges lenne egy kisebb tornaterem. Nem tanterem típusú funkcionális helyiségeink
irodák, tanári szoba ebédlő és tálalókonyha szertárak és öltözők napközis ügyeleti terem (folyosói leválasztás) felső tagozatos technikaoktató (melléképület) karbantartóműhely és raktárak (pince) stúdió, informatikai raktár számítástechnikai szaktanterem (pince) 6
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
orvosi szoba logopédiai szaktanterem gyógytestnevelési, mozgásfejlesztő terem (melléképület) könyvtár 2.2.2. Szellemi bázis
Az intézményben dolgozó összes főállású foglalkoztatott száma: 64 fő. Az engedélyezett létszám 66 fő. Ebből - a pedagógusok létszáma 51 fő - intézményvezető: 1 fő - intézményvezető helyettes: 1 fő - gyógypedagógus: 29 fő - logopédus: 2 fő - egyéb pedagógiai végzettségű: 20 fő A pedagógusok között szakvizsgával is rendelkezik 9 fő, egy fő szakvizsgát adó képzése folyamatban van. - a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma: 12 fő - gyógypedagógiai asszisztens: 10 fő - pedagógiai asszisztens: 1 fő - iskolatitkár: 1 fő Intézményünkben a főállású foglalkoztatás mellett - részmunkaidőben dolgozik: 1 fő, (az általa ellátott feladat: rendszergazdai tevékenység) Megbízási szerződéssel 3 kolléga lát el üres álláshelyből adódó, illetve tartós távollét helyettesítéséből adódó feladatokat. A munkavégzéshez szükséges végzettséggel minden kolléga rendelkezik. Minősítő vizsgán eddig 1 gyakornokunk volt sikeres, május folyamán várható újabb 3 gyakornok minősítő vizsgája. Minősítő eljáráson eddig az intézmény 6 pedagógusa vett részt. Mindannyian sikeresen teljesítették az eljárás követelményeit. Az intézmény pedagógusainak egy része pályafutásának nagy részét ebben az iskolában töltötte el. Szakmai tudásuk, tapasztalatuk, szemléletük az intézmény pedagógiai munkájának alapjait biztosítják. Az érkező fiatal kollégák aktív, kezdeményező hozzáállása segíti az új módszerek, eljárások, megoldások bevezetését. 7
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
A nevelőtestület e két csoportja sokban tudja egymást segíteni a mindennapi munkában, valamint az intézmény vezetését a szakmai munka tervezésében és megvalósításában. 2.2.2.1.
Továbbképzések, szakmai képzések
Az intézmény továbbképzési programjában szereplő képzések egy része sajnos forráshiány miatt nem tud megvalósulni. Pedig elengedhetetlenül szükséges lenne a nem gyógypedagógus végzettségű kollégák szakirányú továbbképzése, mivel a gyógypedagógiai tanárképzés nem fedezi az intézményekben keletkező szakember igényeket. Ezen hiányzó helyek tökéletesen megoldhatók lennének kollégáink átképzésével, azonban a képzések igen magas ára komoly visszatartó erő – mind a pedagógusok, mind az intézmény részéről. Intézményünkből jelenleg egy kollégánk vesz részt szakvizsgát adó, költségtérítéses képzésen. Perspektívát mutat, hogy a Pedagógiai Oktatási Központok létrejöttével a továbbképzési lehetőségek egyre nagyobb választékához tudnak a pedagógusaink hozzáférni – mindezt költségektől mentesen. Az erkölcstan tanításához szükséges képzéseken 3 kolléga vett részt, ebből két fő mindennapi munkája során használja is az ott szerzett tudást. Bűnmegelőzési továbbképzésen a BRFK szervezésében két felső tagozatos kolléga vett részt, osztályfőnöki órák és belső szakmai nap alkalmával adják tovább az ott szerzett tudást. Testnevelő kollégáink rendszeres résztvevői a mindennapos testnevelés témakörében szervezett szakmai napoknak és továbbképzéseknek. Munkaközösség vezetőjük elvégezte a Kölyökatlétika programot, melynek eredményeként iskolánk kapott egy komplett felszerelést is a program alkalmazásához. Több kolléga vett részt az Oktatási Hivatal által szervezett minősítő eljárásra való továbbképzéseken, így felkészülten vághattak bele a szakmai anyagok elkészítésébe – eddig tökéletes sikerrel. 2.2.2.2.
Technikai dolgozók
Az intézmény alább felsorolt dolgozói a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. alkalmazásában állnak. A működtető Városgazda Zrt. folyamatosan egyeztet az iskola vezetőivel az álláshelyekről, igyekszik a rendelkezésre álló kereteken belül biztosítani a feladatellátás személyi feltételeit. Munkájukat az iskolában elvárt hozzáállással, lelkiismeretesen végzik, ezzel segítve a mindennapi nevelőmunkát.
8
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
2.2.3. Diákösszetétel
Az iskolai tanulók száma a 2015/2016. tanévben 142 fő. Tanulócsoportok száma: 17. A részletes létszámadatokat a következő táblázat tartalmazza: Az osztályok és az osztálylétszámok: Osztály létszámok 1. évfolyam 1.a 7 1.c – nyújtott képzés 2. éve 6 2. évfolyam 2.a 9 2.b 7 3. évfolyam 3.a 6 4. évfolyam 4.a 11 4.b 11 5. évfolyam 5.a 11 6. évfolyam 6.a 9 6.b 7 7. évfolyam 7.a 10 7.b 8 8. évfolyam 8.a 9 8.b 9 Foglalkoztató Fogl.1-4 6 Fogl.5-6 6 Fogl.7-8 10 Évfolyamok
Osztályok
Az átlaglétszám osztályonként 8,4 fő, ami az előző évekhez képest változatlanságot mutat. Számított létszámunk a 142 főre a törvényben előírt szorzószámok szerint: 313 fő. Ebből: - magántanuló: 8 fő - enyhe értelmi fogyatékos: 120 fő - középsúlyos értelmi fogyatékos: 22 fő. 2.2.4. Szülői háttér, gyermekvédelmi, szociálpedagógiai tevékenység
A gyermekvédelmi munkát az iskola szociálpedagógusa végzi és koordinálja, az intézmény vezetőségével, osztályfőnökökkel közösen. A jelzőrendszer működtetése folyamatos, az iskola kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálatokkal, családsegítő 9
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
központokkal, egyéb szociális intézményekkel, szükség esetén a hatósági szervekkel is. Feladatunk az alapvető szükségletek kielégítésének biztosítása az iskolában, mint például a megfelelő étkezés, indokolt esetben támogatott formában. Szükség szerint tanszer, gyógyszer, ruházat beszerzése, amely minden tanuló számára elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy fizikai, lelki, értelmi fejlődése megfelelő legyen. Tanulóink többsége továbbra is térítésmentesen étkezik az iskolában. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya alig csökken, körülbelül tanulóink felének jár ez a támogatott étkezési forma. A hátrányos, veszélyeztetett helyzet csökkentésére irányuló tevékenységünk egyik fő iránya továbbra is az, hogy gyermekeink közül mindenki megfelelő mennyiségű, minőségű táplálékhoz jusson. Minden szülőt segítünk a gyermekvédelmi támogatásokhoz való hozzájutásban, tájékoztatással és tevőlegesen is. A leszakadó rétegekben tovább nőtt a szegénység, és tanulóink komoly hányada ezekből a családokból kerül ki. Statisztikában a 2015. évi törvényi változás hatására (mely hatályba lépése előtt még 77 hátrányos helyzetű tanulónk volt) ez most nem mutatható ki, mert alig van HH-s, vagy HHH-s határozatunk, idő kell, míg az új rendszer szerint valódi képet kapunk a hátrányos helyzetek statisztikáját illetően. Jelenleg kb. 10 érvényes határozattal rendelkező tanulónk minősül hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek. Ez nem tükrözi a valóságos helyzetet, jóval több a leszakadó, szocikulturális retardációval küzdő családok aránya. Továbbra is sok a védelembe vett gyermekek száma, és egyre jellemzőbb, hogy bizonyos családok nem tudják enyhíteni hátrányaikat, nem képesek a családjaikat a mély szegénységből kiemelni. Itt a védelembe vételek évekig elhúzódnak, hiszen sem a kiemelés, sem a védelembe vétel megszüntetése nem indokolt. Nagyon jól működik gyermekvédelmi team, és korrekt a kapcsolat a Csepeli Gyermekjóléti Központ munkatársaival, akikkel rendszeresen megbeszéléseket folytatunk, amelyen a problémával küzdő gyermek osztályfőnöke is jelen van. Rendszeres és jó a kapcsolatunk a a Burattino Általános és Szakképzőiskola Gyermekotthonával - három gyermekünk átmeneti nevelésben tartózkodik a intézményükben. A TEGYESZ csepeli lakásotthonaiban szintén nevelésbe vett tanulóink laknak.
10
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
A szociális munka mindennapos, kiélezett mederben zajlik, folyamatosan intéződnek a segélyek beiskolázáshoz, erdei iskolához, ballagáshoz, kirándulásokhoz. Nehezedtek a munkafeltételek, a gyermekvédelmi munka mentén keletkező konfliktusokat általában sikerült a normális mederbe terelni, és kompromisszumos megoldásokat keresni. A társadalmi környezetben elszenvedett hátrányok és sérelmek miatt az iskolára is egyre erősebben terhelődnek a problémák. Sajnálatos módon egyre gyakoribb a probléma azokkal a súlyos magatartás zavarral küzdő gyermekkel, akik nem képesek az iskola körülményeket elfogadni, beilleszkedni, tanáraikkal, tanuló társaikkal megfelelően viselkedni. Több toleranciára, empátiára és szociális támogatásra van szükségünk ahhoz, hogy ezt a többlet terhet is elviseljük, és ehhez a szociálpedagógiai munka, a szociálpedagógus jelenléte elengedhetetlen. 2.2.5. Infrastuktúra, tárgyi feltételek, eszközök
Az intézményünk a 20/2012. EMMI rendeletben meghatározott kötelező eszköz és felszerelés jegyzékében leírtakkal rendelkezik, de az eszközök, felszerelések nagy része amortizálódott, cserére szorul. Pozitívumként kell értékelnünk, hogy az intézménynek a működtető Városgazda Zrt. kivitelezésében sikerült - a szükséges festési, karbantartási feladatok egy részét ellátni, - a folyosói ablakok cseréjét megoldani. Az újonnan induló osztályok új táblát és padokat kaptak a 2014/2015. tanévben, azonban a többi osztályban lévő iskolapadok és székek nagy része még cserére szorul, a táblák cseréje, illetve felújítása több teremben elengedhetetlen lenne. Az informatika terem berendezése, a számítástechnikai eszközök nagy része több mint 6 éves, ezt feltétlenül fejlesztésre szorul. Remélhetőleg az Önkormányzat támogatásával a következő tanévben néhány számítógépet sikerül korszerűsíteni, de az eszközpark megújítása egyre sürgetőbb feladat. A pedagógusok által használt számítógépek is hasonló állapotban vannak. A rendszergazda próbál a több gépből egy-egy használhatót összerakni, de ezek is elavult, nem túl korszerű gépek, nyomtatóhoz nincsenek csatlakoztatva. Elengedhetetlen olyan nyomtató beszerzése, amely elérhető lenne a pedagógusok mindennapi adminisztrációs munkája, tanításra való felkészülése során. Az intézmény pedagógiai programjának alapja az intézmény közvetlen tárgyi környezetének innovatív szemlélete és alakítása. Ez a fejlesztés az alapvető felújítási tevékenységek elvégzése után kezdődhet, folyamatos karbantartás megvalósítása mellett:
11
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
kiscsoportos fejlesztésre alkalmas szaktanterem fejlesztőeszközökkel korszerű, fejlesztőjátékokkal és eszközökkel felszerelt játszóudvar, előkert az iskola berendezéseinek korszerűsítése (bútorok cseréje, vizesblokk felújítása, táblák) az eszközrendszer korszerűsítése (informatikai eszközök, technika eszköz és szerszámpark, szemléltető eszközök az egyes tantárgyakhoz, tantárgyblokkokhoz rendelten)
3. Hagyományok Az iskolai élet egészét átfogó hagyományok rendszere „Fontosak. Minden iskolában. Benne van a pedagógiai programokban. Ettől érzik úgy a gyerekek, hogy egy közösséghez tartoznak. Külsőségek, rítusok, szokások, amelyek felemelő érzést adnak a tanulóknak, az összetartozás büszkeségét.”2 Minden iskolában egységesen kialakulnak az évek során azok a hagyományok, melyek a tanulókból közösséget alakítanak, elmélyítik a szülők, gyerekek, kollégák iskolához fűződő kapcsolatát, színesebbé teszik a mindennapi életet. Az iskolai hagyományok megőrzése, fenntartása, és új hagyományok kialakítása nagyon fontos az intézmény jövőjének szempontjából. Intézményünk életében több ilyen rítus, kialakult hagyomány van. Ezek közül emelném ki a legfontosabbakat. Az iskolával történő találkozás, az iskolaváltás, az óvodai védett környezet elhagyása a gyermek, a fogyatékos gyermeket nevelő szülő számára szorongást, bizonytalanságot okozó tényező. Ennek oldására született az intézményi nyílt nap rendezvényünk, valamint a beiratkozás vagy tájékozódás alkalmával történő beszélgetés, az iskola, az osztályok megtekintése. Egyéni kérésre a jövendő kisiskolás a nyílt napon kívül is egy-két órára vagy egész napra bekapcsolódhat az első osztályosok munkájába. Levélben üdvözöljük a tanulókat, a szülőket és tájékoztatjuk az elvárásokról, a felszerelési igényről. Ajándékokkal köszöntjük az első tanítási napon az új tanulókat és ekkor tartjuk az első szülői értekezletet is. Nemcsak a fogadás, de a tanulók búcsúztatása is hasonló formában történik. A ballagás, a búcsúztatók, a műsorok, a diáktársak sorfala között vonuló öreg diákok ünneplése iskolai életünk fontos pillanata.
2
L. Ritók Nóra: Iskolai hagyományok - http://nyomorszeleblog.hvg.hu/2012/06/09/304-iskolai-hagyomanyok/ utoljára megnyitva: 2016. 05.01.
12
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
A gyermeki teljesítmények, értékes produktumok, alkotások kiállítása szintén hagyománnyá érlelődött intézményünkben. Motivációs hatása gyermekben, szülőben, pedagógusban egyaránt érvényesül. Hagyományt teremtettünk a hétfőnként tartott közös tanulói értékeléssel. Itt a tanulóközösség előtt az elmúlt hét eseményeit, a következő heti teendőket ismertetjük. Alapja a nevelők által rendszeresen kitöltött értékelő füzet. Tanulmányi, magatartási, kulturális és sportteljesítmény szempontjából emelhetők ki ezáltal azok a pozitívumok és természetesen negatívumok is, amelyek a gyermekek neveléséhez, közösségi életéhez szervesen igazodnak. Évente rendezünk ún. „nyílt szakmai napokat”, ahol a munkánk iránt érdeklődő szakemberek megtekinthetik a gyógypedagógiai munkát, a gyermekekkel való közvetlen foglalkozást. Hagyományt teremtettünk a házi versenyekkel, délutáni és délelőtti vetélkedőkkel. Nagy érdeklődés kíséri művészeti szemlét, a szépíró versenyt, a különböző világnapok alkalmával szervezett játékos vetélkedőket. Kiállításokat szervezünk tanulóink rajzaikból, a technika órákon született alkotásaikból és tárgyi gyűjteményeikből. Hagyománya van a csoportközi foglalkozásoknak, mozgásos, ügyességi vetélkedőknek (sport nap), ősz és tavaszköszöntő közös megmozdulásnak, valamint a farsangi jelmezes felvonulásnak. Nagyon fontos hagyomány intézményünk életében a kollégák összetartozását erősítő kirándulások, rendezvények szervezése. Ezekre a rendezvényekre az időközben nyugdíjba vonult kollégák is meghívást kapnak, szeretettel és örömmel látjuk őket.
13
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
4. Külső tényezők hatása, szerepe az intézmény életében 4.1.Jogszabályok Az intézmény működését alapvetően meghatározzák: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről A 20/2012 (VIII.30) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/ 2013 (VIII. 30) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A Munka Törvénykönyve A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény A Budapest XXI. Kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola Szakmai Alapdokumentuma A Budapest XXI. Kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola Pedagógiai Programja A Budapest XXI. Kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A Budapest XXI. Kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola Házirendje. 4.2.Társadalmi környezet, partnerkapcsolatok Intézményünk kapcsolatrendszere rendkívül szerteágazó. Ez egyrészt a feladatellátásból eredő kapcsolatok sokrétűségéből adódik, másrészt kollégáim igyekeznek a gyermekek számára a lehető legtöbb segítséget, forrást, támogatást biztosítani, mely tevékenység során több szervezettel kerülünk kapcsolatba. A szülői közösségünkkel való együttműködés sajátos kettősséget tükröz. A szülők egy része fokozott érdeklődést tanúsít gyermeke előrehaladásával, fejlődésével kapcsolatban, a másik részt pedig jórészt érdektelenség jellemzi. A kapcsolat kialakítása már a nyílt napok alkalmával megkezdődik, próbálunk segíteni nekik értelmezni és elfogadni a szakértői bizottság vizsgálata alkalmával kapott diagnózist. Ehhez nagyban hozzájárul az iskola szülőklubja, ahol szakszerű segítséget kaphatnak az erre igényt tartók. Nyitottak vagyunk a szülők megkereséseire, szükség és kérés esetén bármikor bejöhetnek tanórákat megnézni, konzultálni a vezetőséggel, szociálpedagógussal, az intézmény pedagógusaival. Emellett rendszeresen tájékoztatjuk őket gyermekek előrehaladásáról, az iskolai programokról, rendezvényekről az üzenő füzet, ellenőrző, szülői értekezlet és fogadó órák segítségével. 14
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Utazó gyógypedagógusaink révén szoros kapcsolatot tartunk fent a kerületi integráló óvodákkal és iskolákkal. Szívesen látjuk az óvódapedagógusokat, más iskolák pedagógusait szakmai napjainkon. A pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatunk nem mondható zökkenőmentesnek. A szakértői bizottságok körzeteinek átalakítása miatt új, rendkívül leterhelt bizottsághoz kerültünk, akikkel az egyeztetés és a kapcsolattartás nehézkes. Ennek megoldása kiemelt feladat a jövő áthelyezési eljárásait tekintve. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének és közösségeinek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, partnerszervezetekkel: - a fenntartóval, (szakmai irányítás, gazdasági ügyintézés, kerületi szintű szakmaikoordináció, elvi útmutatások, koordinálás és segítségnyújtás); - a működtetővel (az intézmény épületének, technikai-tárgyi eszközeinek karbantartása) - a kerületi önkormányzat jegyzői hivatalával (tanügyigazgatás- és irányítás); - kormányhivatallal (tanügyigazgatás- és irányítás); - kerületi nevelési-oktatási intézmények vezetőségével (szakmai jellegű kapcsolattartás, koordináció és tapasztalatcsere); - az integrált SNI ellátást biztosító intézményekkel (utazó gyógypedagógiai ellátás, koordináció, tapasztalatcsere) - speciális szakiskolai képzést folytató intézmények (továbbtanulás, pályaválasztás) - gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása körében a területileg illetékes gyermekjóléti intézményekkel és ágazati hatóságokkal - a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokkal (folyamatos szakmai együttműködés); - a környéken lévő anyaotthonokkal és gyermekotthonokkal (gondviselővel való kapcsolattartás); - a településen működő nemzetiségi önkormányzatokkal - Csepeli Öttusa és Vízi- Sport Egyesület (úszásoktatás révén); - Királyerdei Művelődési Ház (együttműködés közművelődési feladatok terén); - Csepeli Munkásotthon (kulturális programok kapcsán); - a Független Pedagógiai Intézettel (előadások, szakmai továbbképzések); - Magyar Államkincstár Területi Államháztartási Hivatalával az intézményi működés gazdasági-pénzügyi területei révén; - Pedagógiai Oktatási Központok (továbbképzések, szakmai támogatás); - főiskolák, egyetemek – gyógypedagógus képzés gyakorlati helyszíneként.
15
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Az iskola évtizedek óta a gyógypedagógiai képzés gyakorlati színtere. Levelező és nappali tagozatos hallgatókat egyaránt szívesen fogadunk. Az utóbbi három évben az első évesek számára is lehetőséget nyújtunk megismerkedni tanulóinkkal, így könnyítve számukra a szakirány választást. Az első évesek közül többen ide kérik magukat későbbi terepgyakorlatukra is, ami visszajelzést ad számunkra az itt töltött gyakorlati időről. Gyakorlatvezetőként szoros kapcsolatot alakítottam ki a főiskolai tanszékekkel, részt vettem digitális tananyag fejlesztési projektben. Egyes tanegységek elméleti oktatását a tanóráim látogatása alkalmával támasztották alá a gyakorlati megvalósítás szemléltetésével. Nagyon jó a kapcsolatunk a képző intézményekkel, gyakori vendégek vagyunk a leendő gyógypedagógus kollégák záróvizsga bizottságaiban, valamint szakmai kérdések egyeztető fórumain is. Intézményünk tanulói és az őket segítő Algernon Alapítvány rendszeresen kap adományt különböző társadalmi szervezetektől. Évek óta támogatóink a NOVARTIS cég, akik tartalmas programok finanszírozásával és lebonyolításával juttatják maradandó élményhez tanulóinkat. Szintén hasonló támogatástadgyermekeinknek a Salvia Leo Klub is, főként kirándulások szervezésével, autóbusz és belépőjegyek biztosításával. Több egyházi szervezet is támogatja iskolánkat, segítségükkel többször osztunk egy tanévben jó minőségű ruhát, tisztasági csomagot, élelmiszert, tisztítószereket. Nagyon jól szokott sikerülni a karácsonyi rendezvényünk. A gyerekeknek nagyon szép programot, és ajándékcsomagot tudunk a szervezetek támogatásának, és a kollégák kiemelkedő szakmai hozzáállásának köszönhetően összeállítani.Osztatlan sikere vanminden évben az ajándékokkal teli „cipősdobozoknak”.
16
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Közvetlen és közvetett partnereink áttekintése:
szakértői bizottságok fenttartó és működtetői kör
gyermekvédelem intézményrendszere
kerületi integráló intézmények
Budapest XXI. Kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola
közművelődési intézmények
társadalmi és egyházi támogató szervezetek
szakmai intézmények (POK)
felsőoktatási intézmények
tanulóink családi közössége
17
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
5. Vezetői program „Milyen egyszerű… az emberek egy csoportja összejön… és intézményként kezd funkcionálni, hogy valamit közösen érjenek el, amire egyedül képtelenek: nyújtani valamit a társadalomnak. Ez a pedagógiai alapvetése. Lehet, hogy elcsépeltnek tűnik, de alapvető fontosságú.” (D. Packard) Vezetőként egy összetartó, célorientált, egymást segítő közösség kialakítása az elsődleges cél. A vezetőnek egyértelmű, világos célokat kell megfogalmazni ahhoz, hogy mindenki tisztában legyen az elvárásokkal, megoldandó feladatokkal. A vezetéselméleti tudományos munkák az irányítás feladatait többféle csoportosításban és szemléletmóddal közelítik meg. Ezek közül azt a felosztást emelném ki, amelyik áttekinthetően vázolja, milyen vezetői feladatok adódnak egy intézmény működésében – fenntartótól és vezetési stuktúrától függetlenül. Alapvető vezetési feladatok (Donelly és munkatársai nyomán)
Szervezet menedzsment
Emberi erőforrás menedzsment
Folyamat menedzsment
•Szervezeti struktúra kialakítása •Szervezet-fejlesztés •Szervezeti kommunikáció •Információ-menedzsment •Szervezeti kultúra •Csoport-menedzsment •Változás-menedzsment
•Motiváció-menedzsment •Konfliktus-menedzsment •Emberi erőforrás tervezés, szervezés •Munkakör kialakítás, elemzés •Teljesítmény-értékelés •Emberi erőforrás fejlesztés •Karrier-menedzsment
•Stratégia-menedzsment •Tervezés •Döntés •Végrehajtás, rendelkezés •Szervezés •Logisztika-menedzsment •Ellenőrzés •Minőség-menedzsment
18
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Iskolánkban közös célunk a hátrányokkal induló tanulóközösség számára pozitív légkör, jövőkép biztosítása, életvitelük lehetőség szerinti befolyásolása, amit a nevelőtestületben megtalálható speciális módszertani tudás és repertoár, a gyermekekhez való segítő és elfogadó hozzáállás segítségével tudunk elérni. Kiemelt célom, hogy minden kollégánk a gyógypedagógiai fejlesztés folyamatában mindig a sajátos nevelési igényű gyermekek érdekeit figyelembe véve végezze munkáját. Vezetőként elsődleges feladatomnak tartom a döntéseket megelőző problémaelemzést, többféle megoldási mód mérlegelését, majd a lehetőségekhez mért legkedvezőbb döntés felvállalását. Az iskola lehetséges vezetőjeként számomra kiemelt feladat kreatív nevelőtestületünk számára egyértelmű célok és elvek megfogalmazása, a többféle gondolkodásmód láttatása és elfogadtatása. Az intézmény hatékony működése szempontjából kiemelt jelentőségű feladatok: arányos terhelés, feladatmegosztás, hatékony és átlátható minősítő rendszer működtetése, hatás- és feladatkörök átláthatósága, elfogadtatása, hatékony és gyors információáramlás biztosítása, az intézmény partnereivel való együttműködés, segítő kapcsolatok kialakítása. Meggyőződésem, hogy nevelőtestületünk képes magas színvonalon, szeretetteljes gondoskodással végezni nevelő-oktató munkáját, példát mutat az esélyteremtés területén.
6. Célmeghatározásból eredő feladatok a 2016 - 2021-es időszakra 6.1.Szakmai munka fejlesztés Szakmai munkánk alapjait a Nemzeti Alaptanterv és a kerettanterv alapján készült intézményi pedagógiai program határozza meg. Ez tartalmazza azokat a célokat és alapelveket, melyet mindennapi munkánk során kiemelten kell szem előtt tartani, és ami egységes kereteket biztosít minden pedagógus, valamint a pedagógiai munkát segítő kollégák számára. 6.1.1. Intézményi alapfeladatok bővítése
Intézményünk gyógypedagógusai hosszú idő óta részt vesznek a kerületi intézményekben integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában. Jelzéseik szerint az óvodás gyermekek között nagymértékben növekszik az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekek száma, akik számára a Nagy Imre ÁMK
19
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
által biztosított szegregált autista osztály – helyhiány miatt - már nem tud ellátást biztosítani. Integrált ellátásuk nem megoldható. Fenntartónkkal és működtetőnkkel egyeztetve – szakmai alapdokumentumunk módosításával – lehetőség lenne szegregált autista csoport indítására. Szakmai tudásunkat az autista gyermekek vonatkozásában továbbképzések, egyeztetések, foglalkozás- és intézménylátogatások segítségével mindenképpen bővíteni kell. Kollégáinknak ismernie kell a tanulók speciális igényeit, nevelésük sérülésspecifikus eljárásait, fejlesztési módszereit. Nagy feladat hárul ennek megvalósításában az Önkormányzatra és a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt.-re, akiknek az épületrészt alkalmassá kell tenni a tanulók fogadására, valamint a fenntartó tankerületre, akinek segítségével biztosítani tudnánk az ellátáshoz szükséges eszközöket és feltételeket. Ez folyamatos szakmai és szakmaközi megbeszéléseket és egyeztetéseket igényel. Másik feladatbővülési lehetőségünk a foglalkoztató csoportok számára a 9-10. évfolyami képzés kereteinek kialakítása lehetne. A tanulók és szüleik számárakihívást jelent a 8. évfolyam elvégzése utáni továbbtanulás. Mivel a fővárosban kevés az intézményi férőhelyek száma az értelmileg akadályozott tanulók 9. évfolyamos képzésében, és az intézmények Csepeltől még további legalább egy óra utazás távolságában vannak, így sok esetben a gyerekek nem mennek tovább a 9. évfolyamra, hanem otthon maradnak a szülőkkel, semmittevésre ítélve. Több szakvizsgázott, valamint minősítő eljáráson sikeresen megfelelt kollégáinkból álló tagozati munkaközösség számára kihívást jelentene a képzési keretek, a szükséges erőforrás elemzés kidolgozása.A vezető számáraa tervek és igények alapos átgondolása, racionalizálása, fenntartóval való egyeztetése, elfogadtatása és lehetséges megvalósítása, szintén szép és előre mutató feladat. 6.1.2. Módszertani központ – szellemi tőke hasznosítása
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése egy évtizede egyre nagyobb arányú a kerület intézményeiben. Intézményünk utazó gyógypedagógusai igyekeznek ellátást nyújtani az integráltan nevelkedő tanulók számára, de egyre nagyobb igény jelentkezik a pedagógusok részéről is a gyógypedagógiai támogatásra, tanácsadásra. A napi ellátás során kevés lehetőség adódik a pedagógusok megsegítésére, és szakmai konzultációra. A nevelőtestületben található szellemi bázis, és ezáltal az intézmény szellemi tőkéje igen széleskörű, nagy tapasztalati alappal bír.
20
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Gyógypedagógusaink szívesen osztanák meg tapasztalataikat a kerületi integrált nevelésben érintett pedagógusokkal, módszereket, eszközöket adva kezükbe a mindennapi munkához, differenciáláshoz, új munkaformák alkalmazásához. Rendszeres szakmai napok rendezésével a többségi intézmények pedagógusainak nagyobb rálátásuk nyílna a szegregált nevelésben megvalósuló munkára, arra a gyógypedagógiai szemléletre, mely intézményünkben folyamatosan jelen van. Ezekkel a tapasztalatokkal elfogadóbban, megértőbben tudnának viszonyulni az osztályukban nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekekhez, a megszerzett módszertani segítséggel magabiztosabban, felkészültebben állnának a mindennapi velük való foglalkozáshoz. Az intézményen belül is megjelent az az igény, hogy az egyénileg birtokolt tudás közös tudássá alakuljon. Az eszközpark bővülésével, a feladatlapok digitalizálásával és kategorizálásával kialakítható egy olyan feladatbank, mely bárki számára elérhető. Ez a képességfejlesztések, rehabilitációs foglalkozások esetében nagy segítséget jelenthetnek a kollégák számára. Kiemelten fontos ez a tevékenység azon tantárgyaknál, ahol a kerettantervi elvárások nincsenek összhangban a tankönyvben található tartalmakkal. Intézményünk számára a speciális tankönyvek nagy költséget jelentenek, és sokszor nem hasznosítható tananyagot tartalmaznak. Ebben az esetben az érintett munkaközösségek tagjainak aktív közreműködésével – mintegy tankönyvfejlesztésként – összeállíthatóak a tanévre egy-egy tantárgy tanítását segítő munkafüzetek, tanítási segédletek, tananyagok. Egymás munkájának megismerése is hangsúlyos vezetői feladatként jelentkezik. A tagozatok sajnos nem látnak rá egymás munkájára, ritkán valósulnak meg a tagozatok közötti óralátogatások. Intézményen belüli szakmai napok, munkarend csere módszerével lehetségessé válna, hogy kollégáim jobban megismerjék az egyes tagozatok munkáját, esetleg megismerkedjenek, figyelemmel kísérjék volt vagy éppen a következő tanévben esetleg hozzá kerülő tanulók tevékenységét. Kiemelt figyelmet kaphat ez a tevékenység az alsó és felső tagozat közötti átmenet időszakában, amikor a leendő osztályfőnökök láthatnák az osztályt feladathelyzetben, megismerkedhetnének problémáikkal, személyiségükkel, ami megkönnyíti a pedagógiai tervező munkát is. 6.1.3. Tanulói létszám fenntartása
A már az előbbiekben említett szakértői bizottsági körzet átalakítás, a szokatlanul megengedő áthelyezési és intézmény kijelölési szemlélet, a folyamatosan változó vizsgálati módszerek eredményeként csökken az első osztályos tanulók létszáma. Fontos feladat a szakértői bizottsággal való konzultáció, annak biztosítására, hogy integrációban csak az arra alkalmas gyermek nevelkedjen. Szomorú tapasztalatunk, hogy az integrált nevelésbe helyezett gyermek egy idő múlva – felhalmozott 21
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
frusztrációval és sikertelenséggel – kerül intézményünkbe, miközben ez megelőzhető lett volna. A behelyezés elsődleges szempontja a gyermek érdeke kell, hogy legyen, nem a szülő akarata. A szülők negatív reakcióinak leküzdésére szolgál a minden évben megrendezésre kerülő nyílt nap, ahol megismerhetik az intézményben folyó gyógypedagógiai munkát. Itt találkozhatnak a pedagógusokkal, választ kaphatnak kérdéseikre, eloszlathatjuk az intézményt övező előítéleteket. Ezt már az óvodában szükséges megkezdeni. Ehhez szoros együttműködést kell kialakítani az óvodavezetéssel, azon tagóvodákkal, ahol értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak. Együtt kell a szülőket meggyőzni arról, hogy egyáltalán eljussanak az iskolánkba, mert sokszor már itt elakad a folyamat. Szakmai napokat kell szerveznünk az óvodák számára, hogy az ott dolgozók is lássák az intézményben folyó munkát, és segíteni tudjanak a szülőnek a helyes döntés meghozatalában. 6.1.4. Tanórán kívüli foglalkozások
Tanulóink érdekeit szem előtt tartva – és a pedagógiai munka eredményessége szempontjából is - kiemelten kezeljük az egész napos, változatos foglalkozások biztosítását. Az akadályozott gyermekek számára nagyon fontos, hogy a délelőtti munka gyakorlása ugyanazon közösségben, közel azonos elvárások szerint történjen. Ezért igyekszünk biztosítani, hogy az osztályok a délutáni napközis foglalkozásokon is együtt maradjanak, lehetőség szerint ne összevontan tanuljanak. Fenti gyakorlat alól kivételt a 7-8. osztályosok esetében szoktunk tenni, ahol a gyermekek túlkorossága, gyakran tapasztalható motiválatlansága - mely legtöbbször a negatív családi minták következtében alakul ki - miatt évfolyamonként egy tanulószobai és egy napközis csoportot igyekszünk kialakítani. Így egyaránt biztosítjuk a másnapra való tanulmányi felkészülést, és az érdeklődő, motiválható, együttműködő tanulók számára az egész napos foglalkozás lehetőségét. A napközis foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik a szabad levegőn való testmozgásra, a foglalkozások közötti irányított vagy szabad játékra. Az ehhez szükséges eszközök, játékok biztosítása és fejlesztése szintén fontos feladatként jelentkezik. Figyelnünk és követnünk kell a pályázati lehetőségeket a többletforrások megteremtéséhez. Az alsó tagozatos évfolyamok esetében – de legalább az első és második évfolyamokban – célszerű és eredményes volna újra megvalósítani a régen 22
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
„iskolaotthonos”, jelenleg egész napos iskolának hívott oktatási formát. Ennek megszüntetését a gyógypedagógusok csökkenő létszáma indokolta. Ez a tendencia nem változott, de hosszabb távon ez az oktatási forma, a foglalkozások egész napos elosztása sokkal hatékonyabb a fogyatékos gyermekek esetében.Egész napos terhelésük így megoszlik a délelőtti és délutáni tanórák, egyéb tevékenységek között. Célom ennek megvalósítása, akár átképzések, akár erőforrás átcsoportosítások alkalmazásával. A szakkörök kínálata az intézményben az utóbbi években jelentősen bővült. Fenntartói hozzájárulással és támogatással sikerült ezt a területet fejlesztenünk. Igyekszünk a gyermekek érdeklődése és igénye szerinti szakköri kínálatot kialakítani, melyek hatékonyan támogatják a tehetséggondozást – akár művészeti, akár sporteredményeink tükrében is. Tánc- és főzőszakkörünk is népszerű a gyermekek körében. Lelkes kollégák és érdeklődő gyermekek jó hangulatú, eredményes, örömmel teli foglalkozásai ezek az alkalmak. Törekedni kell ennek a bőséges kínálatnak a fenntartására, lehetőség szerinti bővítésére. 6.1.5. Személyi feltételek fejlesztése, racionalizálása
Az utóbbi években a gyógypedagógiai tanárképzés átalakításával – egyszakos képzési struktúra – az eddigi több területen képzett kollégák helyett egy szakon felkészített pedagógusok kerültek intézményünkbe. Napközis feladatot ellátó, pedagógus kollégáink közül többen is bebizonyították már alkalmasságukat a fogyatékos gyermekek nevelésének-oktatásának területén. Tapasztalataink szerint a megüresedő gyógypedagógus álláshelyeket nagyon nehéz szakmai felkészültségben megfelelő és az intézményi értékrenddel azonosulni tudó gyógypedagógusokat találni, ezért a pedagógus továbbképzési keret terhére mindenképpen tervezném a továbbképzésre, átképzésre vállalkozó kollégák jelentkeztetését a gyógypedagógia tanárképzésre. Az egyre bővülő speciális terápiás kínálat folyamatos figyelemmel kísérése, és a tanulóink számára hasznosítható terápiák elsajátítása is fontos részét képezik a továbbképzési programnak. Ezek mind költségtérítéses képzések, így finanszírozásukra is megoldást kell találni –fenntartói, pályázati, vagy szponzori segítséggel. Eddigi jó tapasztalataink alapján utazó gyógypedagógiai feladatot végző kollégáink esetében célszerű a tanóráik intézményen belüli és intézményen kívüli megosztása. A bázisintézményben töltött órák biztosítják számukra a kötődést, a közösséghez tartozás élményét valamint a szakmai konzultáció lehetőségeit. Mindez hatékony időszervezéssel, lehetőség szerint a napi több helyszínen történő munkavégzés kiküszöbölésével tervezhető. 23
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
6.2.Anyagi lehetőségek, feltételek Az intézményfenntartó lehetőségeihez mérten igyekszik a szükséges eszközöket biztosítani. Meg kell találnunk azokat az egyéb forrásokat, melyekkel olyan elképzeléseket, terveket tudnánk megvalósítani, melyek anyagi támogatására a fenntartónak már nincs pénzügyi lehetősége: pályázati lehetőségek felkutatása, folyamatos figyelemmel kísérése, pályázatok megírása támogató szponzorok megtartása, lehetséges újabb támogatók, szponzorok felkutatása az intézményt támogató alapítvány bevételének növelése (SZJA 1%, rendezvények bevétele, támogatók adományai által) 6.3.Tárgyi feltételek javítása A tantermek egy részének kifestése jelenleg is folyamatban van, így a régebben festett termek új külsővel várják a gyerekeket. A tantermekben alkalmazott parketta borítás több teremben már megkopott, beázás miatt felázott. Ennek javítására ígéretet kaptunk, a működtetővel igyekszünk folyamatosan egyeztetni a felújítási lehetőségekről. A vizesblokkok felújítása is időszerű lenne. A burkolatok, mosdókagylók és csaptelepek egy része már megérett a cserére – mind a tanulói, mind az alkalmazottak által használt vizesblokkok tekintetében. A tantermekben található bútorok nagy része adományokból, illetve már sokszor javított egységekből áll. Igyekeznünk kell a legalább tantermenként egységes bútorok összeállítására, akár más cégek, intézmények már nem használt bútorainak átvételével is. A tanulói padok cseréje is időszerű több terem esetében. A kétszemélyes, rögzített magasságú, több évfolyam által már elhasznált, nehezen mozdítható padok nem alkalmas a figyelemzavarral küzdő gyermekek elhelyezésére, a régi székek kényelmetlenek, nehezek, többször a parkettát is rongálják. Lehetőség szerinti cseréjük állítható magasságú egyszemélyes tanulópadokra nagy kihívás a vezető számára. A táblák egy része már többször festett, felújított. Egyes táblákra csak bizonyos típusú krétával lehet írni, némelyikre még azzal is nehezen. Új táblák beszerzésével könnyíthetnénk a mindennapi munkán. A számítógépek – mind a tanulók, mind a pedagógusok által használt eszközök vonatkozásában – elhasználtak, a rendszergazda próbál több használhatatlan – legalább 6 éves - gépből egy használhatót összeállítani. A számítógépek használata nem csak 24
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
informatika, hanem az egyéb tanórákon is hasznos lenne. Óriási motiváló erő a gyerekeknek a különböző oktató játékok, digitális tananyagok bemutatása, önálló alkotása. Ehhez szükséges lenne laptopok, használható, korszerűbb számítógépek beszerzésére. Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérésével, esetleges számítástechnikai eszközöket „leselejtező” források felkutatásával tudnánk ezt a problémát megoldani. A legnagyobb problémánk a mindennapos testnevelés feladatainak megvalósítása a rendelkezésre álló tornaszoba, valamint gyógytestnevelési terem adottságaival. Az elmúlt évben az Önkormányzat által biztosított nagyértékű sportszerfejlesztéssel sikerült egy konditermet kialakítani, és egy szabadtéri ping-pong asztalt felállítanunk. A környező iskolákkal egyeztetve törekednünk kell arra, hogy tanulóink számára felkészült és lelkes testnevelő kollégáink legalább heti egy testnevelés foglalkozást normális méretű tornateremben tudjanak megtartani. Szükséges lenne a kisértékű sportszerek bővítése, pótlása, mivel ezek többsége hamar elhasználódik, úgymond fogyóeszköznek nevezhető, de elhasználódásuk esetén fontos lenne pótolni őket. 6.4.Szervezeti felépítés Az iskolavezetőség az intézmény munkáját irányító testületet, amely koordinálja és megszervezi az iskolai munkatervbe foglalt havi feladat- és munkaterv teljesítését, irányítja a szakmai munkaközösségek tevékenységét, összehangolja az egyes szervezeti egységek tevékenységét. Az iskolavezetőség tagjai: • intézményvezető • intézményvezető helyettes
25
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Az intézmény vezetői testülete:
A kibővített iskolavezetőség tagjai: - intézményvezető, - intézményvezető helyettes, - szakmai munkaközösségek vezetői, - közalkalmazotti tanács elnöke, - szakszervezet képviselője, - diákönkormányzatot segítő pedagógus, - meghatározott esetekben a szülői szervezet képviselője, - az intézmény szociálpedagógusa. A kibővített iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységet végez. A kibővített vezetőség havi rendszerességgel ül össze. Érintettség esetén a kibővített vezetőségi ülésre azok a kollégák is meghívást kaphatnak, akik az éppen esedékes témában érintettek. A vezetőségi üléseken elhangzott tudnivalókról a munkaközösség vezetők elektronikus körlevél útján, illetve szükséges esetekben munkaközösségi értekezleten tájékoztatják munkaközösségeik tagjait. Az iskola összes dolgozója ismeri helyét a szervezetben, tisztában van feladataival, felelősségével. Ezt munkaköri leírásának át- és tudomásul vételével el is fogadta. A 26
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
munkaköri leírások folyamatos felülvizsgálata, aktualizálása, betartatása a vezetőség folyamatos feladata. 6.4.1. Ellenőrzési tevékenység
Az iskola kibővített vezetésének tagjai - a munkaköri leírásban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az ellenőrzés területei: tanügyi dokumentációk vezetése – az ellenőrzést az intézményvezető-helyettes vezeti a szakmai munkaközösség vezető közreműködésével, a tapasztalatokról beszámol az intézményvezetőnek; pedagógiai, szakmai munka ellenőrzése – ütemezett ellenőrzés a belső ellenőrzési csoport beosztása alapján, illetve a munkatervben rögzített hospitálási ütemterv alapján. A munkaközösség vezető, az intézményvezető helyettes, az intézményvezető feladata a pedagógiai munka segítő megfigyelése, és az azt követő elemző értékelés. Az ellenőrzést igyekszünk a tanfelügyeleti eljárás és minősítés során használt szempontrendszer figyelembe vételével lebonyolítani, ezzel is felkészítve a kollégákat a szakértők látogatására, és az önértékelésre; tanórán kívül vállalt feladatok megvalósítása; munkafegyelem, határidők betartása, adatszolgáltatások pontossága. A munkaközösségek tevékenységéről, és a félév során tapasztaltakról a munkaközösség vezetők félévkor és tanév végén beszámolnak az intézményvezetőnek, valamint javaslatokat tesznek az intézményi tervezéshez, jövőbeni feladatokhoz.
27
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
6.4.2. Szervezeti ábra
Pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek Pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak
Rendszergazda
Intézményvezető
Iskolatitkár
Szociálpedagógus Intézményvezető helyettes
Könyvtáros - tanár
Alsó tagozatos szakmai munkaközösség Felső tagozatos szakmai munkaközösség Pedagógusok
Testnevelési munkaközösség Foglalkoztató csoportok szakmai munkaközössége Napközis foglalkozást vezető pedagógusok szakmai munkaközössége Utazó gyógypedagógusi munkaközösség
6.5.Tantervi programok, tevékenységek A vezetőségnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a nemzeti oktatáspolitikai változásokat, azokhoz gyorsan és rugalmasan kell alkalmazkodni. A pedagógiai program, helyi tanterv megfelelő átdolgozása az iskolavezetés legfontosabb feladatai közé tartozik. Intézményünk helyi tanterve a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára, valamint a Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára alapján került kidolgozásra. Jogszabályi változások esetén a helyi tantervet aktualizálni kell, a feladatbővülés, törvényi előírások változásával pedig a pedagógiai program egészét is felül kell vizsgálni. A tankönyvek rendelése során cél a tantervi előírásoknak megfelelő taneszközök beszerzése, de speciális – kis példányszámú, ezért jelentősen drágább előállítási költségű - tankönyveinket tekintve alternatív megoldásokat kell keresnünk. 28
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
6.6.Felzárkóztatás, tehetséggondozás, gyermekvédelem Az iskola hátránykompenzáló tevékenysége intézményünk esetében fokozott jelentőséggel bír. Az iskola szociálpedagógusának segítségével igyekszünk a gyermekvédelmi problémákat minél hatékonyabban, mindenkinek megfelelő módon rendezni. A szociális támogatások igénylése szülői közösségünk esetében sok esetben nehézségekbe ütközik, ezekben az ügyekben is fordulhatnak szakszerű segítségért kollégánkhoz. Komoly segítség ez a státusz intézményünk tanulói, a szülők és a pedagógusok számára egyaránt. A halmozottan megjelenő gyermekvédelmi problémák hatékony rendezésével az osztályfőnökök a gyermekek egyéb problémáira és a nevelő-oktató munkára tudnak koncentrálni. A gyermekvédelmi intézkedések nagy részét a szociálpedagógus intézi a Csepeli Humán Szolgáltatások Igazgatóságának kollégáival szorosan együttműködve. Ez az együttműködésáltalában igen hatékony, az esetmegbeszéléseken, teameken a szociálpedagógus mellett az legtöbbször az osztályfőnökök, vagy az iskolavezetés képviselője vesz részt. A felzárkóztatás tanulóink esetében az intézményen belüli fejlesztő foglalkozások, terápiák, korrepetálások formájában valósul meg. Alsó tagozaton legtöbbször a különböző alapképességek – legtöbbször a figyelem és finommotorika – fejlesztése segít abban, hogy a gyermekek megfelelően tudjanak teljesíteni a tanítási órákon. Az egyéni kompenzációk, speciális terápiák elősegítik ezen képességterületek felzárkóztató jellegű fejlesztését. Az intézményi logopédus státusz a beszédindításnál, az egyre gyakrabban és egyre halmozottabban jelentkező beszédproblémák esetében, beszédhangok kialakításában segíti az olvasás- és írástanítás megkezdését. Felső tagozaton többnyire tantárgyi korrepetálások formájában valósul meg a felzárkóztatás, amely döntően a többségi általános iskolákból intézményünkbe helyezett tanulóknál, illetve a hosszas mulasztást, hiányzástkövetőpótláskor alkalmaznak kollégáink. A tehetséggondozás programja leggyakrabban a sport- és művészeti tevékenységek területén zajlik. Az intézményünkben dolgozók tudják, hogy rendkívüli tehetségek lakoznak a tanulási és mentális zavarokkal küzdő gyermekekben ezen a téren. Tanulóink a budapesti és országos atlétika, asztalitenisz, labdarúgás, zsinórlabda bajnokságokon, sor- és váltóversenyeken rendszeres dobogós helyezéseket érnek el. Célunk, hogy minél több sportágat tudjunk velük megismertetni, illetve szakköri formában a legtehetségesebbek kiemelésével hangsúlyosan egy-egy sportágra lehessen felkészíteni őket. Testnevelőink lelkesen és felkészülten állnak az újabb sportágak és versenyek által állított kihívások elé. 29
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
Művészeti csoportjaink rendszeres résztvevői a kulturális napoknak, fesztiváloknak. Ének, népi játék, színjátszó és tánccsoportjaink rendszeresen részt vesznek a kerületi, fővárosi, országos bemutatókon, fellépéseken. A speciális intézmények számára rendezett tanulmányi versenyekre (Komplex tanulmányi verseny, Koncz Dezső tanulmányi verseny) kollégáink nagy lelkesedéssel és értő irányítással készítik fel – tanórán kívül, egyéni vagy kiscsoportos formában – a gyerekeket. A rendre kiváló fővárosi és országos eredmények önmagukért beszélnek. 6.7.A törvényes, jogszerű működés helyzete Az intézmény működését alapvetően meghatározó jogszabályok folyamatosan változnak. Ezen változások függvényében az alapdokumentumokat (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend) át kell dolgozni, hogy megfeleljenek a tartalmi és formai követelményeknek. Minden változást egyeztetünk a szülői szervezettel és a diákönkormányzat képviselőivel (ez intézményünkben a diákönkormányzatot segítő pedagógus aktív közreműködésével történik). A vezetőség kiemelt feladatai ezzel kapcsolatban: jogszabályi változások folyamatos nyomon követése; intézményi szabályzók jogszabályi megfelelőségének felülvizsgálata; szükség esetén az intézményi dokumentumok átdolgozása.
30
Vezetői pályázat – 2016.
Gajdócsi Nóra
7. Zárszó A Budapest XXI. Kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola elkötelezett, stabil, szakmailag felkészült és elhivatott munkatársi közösséggel rendelkező intézmény. Jó lelkiismerettel, elfogadó gyógypedagógusi hozzáállással teljesítjük alapfeladatunkat: eredményesen szolgáljuk a tanulásban, értelmében akadályozott és halmozottan sérült gyermekek és fiatalok érdekeit, társadalmi beilleszkedésük megalapozását. Új életvezetési stratégiákra kell felkészítenünk szegregáltan és integráltan nevelkedő tanítványainkat, komoly szakmaközi összetartással, folyamatos feladategyeztetéssel. Az integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű tanulók esetében építenünk kell a növendékek, szülői közösség és a befogadó pedagógusok bizalmára, elismerésük motiváló hatásaira. Bízom abban, hogy a vezetői programomban kitűzött célok és feladatok teljesítése növeli tanulóink esélyeit a továbbhaladásra, beilleszkedésre, s ugyanakkor biztosítja az intézmény továbbfejlődését, szakmai és közösségi összetartását. A nevelőtestület támogatásában bízva remélem, hogy e programban vázolt elképzeléseket sikerül megvalósítani – tudatos tervezéssel, megfelelő feladatmegosztással, az elvégzett munka megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésével.
„Azt állítom, hogy a cél nem más, mint arra törekedni, hogy a világot egy kicsit jobb állapotban hagyjuk el, mint ahogy találtuk…” (Charles Handy)
Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5.
Szakmai önéletrajz Diploma másolatok Nyilatkozatok Erkölcsi bizonyítvány Munkáltatói igazolás
31
