Pályázat A Budapest XXI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezető beosztás ellátására
Készítette: Mikus Judit
2015. március
Alulírott Mikus Judit az Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt, a www.közigallas.hu honlapján 2015. február 27-én megjelent pályázati felhívás alapján a Budapest XXI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezető beosztás ellátására pályázatot nyújtok be. 1. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom, az eredetivel teljesen megegyező sokszorosításához, és továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető. 2. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adataimat a pályázati eljárással összefüggésben kezelhessék. Pályázatomhoz mellékelem: – szakmai önéletrajzot – hatósági erkölcsi bizonyítványt – végzettséget igazoló okleveleket, bizonyítványok másolatait – szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumot. Budapest, 2015. március 27.
Mikus Judit pályázó
Tartalom 1. Bevezetés ............................................................................................................................ 4 2.Helyzetelemzés.................................................................................................................... 5 2.1. Külső környezeti adottságok, helyünk a kerületben ........................................................ 5 2.2. Épület, infrastruktúra ....................................................................................................... 6 3. Tanulók............................................................................................................................... 7 3.1. A tanulólétszám és a tanulói összetétel alakulása ........................................................... 7 3.2. Tanulási eredményesség ................................................................................................ 11 3.3. Tehetséggondozás - eredmények - Tehetségpont iskola .............................................. 13 3.4. Felzárkóztatás ............................................................................................................... 15 4. Személyi feltételek ........................................................................................................... 15 4.1. Pedagógusok .................................................................................................................. 15 4.2. A nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak .......................................................... 19 5. Ökoiskola ......................................................................................................................... 19 6. Népi kultúra - hagyományápolás – hagyományteremtés ................................................. 20 7. A nevelést-oktatást támogató programok ......................................................................... 21 8. Pályázati keretek: külső források-támogatások ................................................................ 22 9. Vezetői program ............................................................................................................... 24 9.1. Az elmúlt öt év főbb célkitűzései .................................................................................. 24 9.2. Hogyan tovább?............................................................................................................ 25 9.3. Személyi feltételek ....................................................................................................... 27 9.4. Tárgyi feltételek javítása .............................................................................................. 27 9.5. Nevelési-oktatási területek ........................................................................................... 28 9.6. Együttműködés - iskolán belül és kívül ....................................................................... 29 9.7. A pedagógusok kulcsszerepe a rendszerben ................................................................ 30 9.8. A „Móra” helyzetének megerősítése ............................................................................ 31 10. Zárszó ............................................................................................................................. 31 11. Mellékletek ..................................................................................................................... 32
1. Bevezetés „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)
10 éve vezetem a Móra Ferenc Általános Iskolát. Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági változásai komoly erőpróba elé állították a nevelésben-oktatásban dolgozó pedagógusokat. Az iskolarendszer minden érintettjét jelentősen befolyásolták az ezen a területen megjelent szabályzók. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt az Országgyűlés 2011. december 19én fogadta el, mely 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. A hatályba lépéssel az elmúlt években folyamatos feladatok adódtak. Ez azonban nemcsak elvégzendő feladatot jelentett, hanem lehetőséget arra, hogy az oktatás megújuljon, szemléletváltást eredményezzen, egységesebbé tegye az oktatási-nevelési rendszert. A hosszú távú stratégia és értékrend irányt mutat. A legjelentősebb változást a kerettantervi rendelet, valamint a Nemzeti Köznevelési Törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotása jelentette. Ezek ismeretében indult meg a stratégiai tervező munka. Az intézményi alapdokumentumok 2013. március 31ig készültek el. Az oktatási intézmények helyzetében az elmúlt évtizedben nagy különbségek keletkeztek. A fenntartó gazdasági lehetőségei határozták meg a fejlesztések mértékét, a szakmai munka feltételrendszerét. A kialakult helyzet gátolta az oktatás egységét. Szükségessé vált a rendszer átalakítása. Az állam vállalta magára a fenntartói szerepet, biztosítva az egységes feltételrendszert, ami magában foglalja az irányítás, a tartalmi szabályozás és az értékrend alapvető szabályozását, egységesítését. 2013. január 1-jén az eddigi önkormányzati fenntartású oktatási intézmények fenntartója az állam lett, ami ezt a jogot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül gyakorolja. A fenntartás és a működtetés ezzel a lépéssel szétvált. Nagy változásként jelent meg a pedagógus életpályamodell bevezetése is. A pedagógusok teljes körű minősítése szemléletváltást feltételez. Újfajta kihívás elé került újra a pedagógustársadalom. A munkaidő eltöltésének szabályozása is módosította az iskolák működését. Az iskolák falai közötti feszültség oldása az iskolavezetésre hárult. A Nemzeti Kerettantervben egységes, részleteiben is átfogó szabályozást hoztak létre, de megmaradt a lehetőség az intézményi sajátosságok megőrzésére. Az iskolák felismerték az új
szabályozásban rejlő fejlesztési lehetőségeket illetve a területeket, és igyekeztek ennek mentén stratégiai döntéseket hozni. Az újszerű és bonyolult körülmények között kell megtalálnia a helyét minden iskolának. 2.Helyzetelemzés 2.1. Külső környezeti adottságok, helyünk a kerületben Iskolánk
1960-ban
nyitotta
meg
a
kapuit.
Az
elmúlt
55
év
alatt
kivételes
pedagógusegyéniségek, nagyszerű diákok sokasága öregbítette iskolánk hírnevét. A mindennapok áldozatos munkája, szakmai elhivatottsága közöttünk maradt. Iskolánk Csepel- Csillagtelep szélén, Budapest határán, a város peremén található. Ez a helyzet kihívást jelent mindannyiunk számára. A kerületnek ezen részén sok család alacsony jövedelemmel rendelkezik, albérletben laknak, vidékről kerültek Csepelre. A környezetünkben négy általános iskola is van, a Tejút utcában rajtunk kívül még a Vermes Miklós Általános Iskola található. A 70-80-as években a magas gyermeklétszám miatt több iskolára volt szükség. Mára megváltozott a helyzet. Bár azt gondolom, hogy mindenkinek megvan a helye a rendszerben. Jelenleg 13 osztály működik intézményünkben. Az elmúlt tanévben újra eljutottunk oda, hogy az alsó tagozatban minden évfolyamban két osztályt tudtunk indítani. Reméljük, ez a jövőben sem változik. Az elmúlt években komoly problémát okozott, hogy csak egy elsős osztály lépett be alacsony gyereklétszám miatt, annak ellenére, hogy a környező óvodákkal mindig a lehető legjobb együttműködésre törekedtünk, rendszeresen szerveztünk közös programokat. Ennek nyolc évre szóló következménye volt-van. Az okokat mindhiába kutattuk. A folyamatot csak az elmúlt években sikerült megszakítani. Az elvárások teljesüléséhez nem elég a pedagógusok, az iskolai dolgozók maximális tenni akarása, szakértelme. További hatékony eszközöket, módszereket kell találnunk arra, hogy megnyerjük a szülők bizalmát. Alapvető cél a gyerekekben kialakítani az alapkészségeket, az alapműveltséget, biztosítani a képességek állandó fejlődését, a kultúra, a különböző tudományok befogadásának képességét, a nyitott, érdeklődő, gondolkodó személyiség kialakulásának lehetőségét. Törekednünk kell olyan iskolát teremteni, ahol a magas szintű tudás megszerzése, a kulcskompetenciák kialakítása, a hatékonyság, a megfelelő képességek, készségek kialakítása képezi az alapot. Mindezek mellett az alkalmazkodó-képesség fejlesztése, az egymásra figyelés, a
felelősségtudat kialakítása, a sikeres konfliktuskezelés, önmagunk és a társaink megismerése a nevelés részévé válik. 2.2. Épület, infrastruktúra Az épület jó adottságokkal rendelkezik. Az iskola épületében folyamatosan tervszerű természetesen az anyagi erőforrásokat figyelembe vevő lehetőségekre alapozva korszerűsítés, szépítés folyik. Az elmúlt 5 évben már nem volt szükséges olyan jelentős pénzeszköz ráfordításra, mivel 2005 és 2010 közötti időszakban a nagymértékű fejlesztések megvalósultak. Megépült a kerítés, a nyílászárókat kicserélték hőszigetelt ablakokra-ajtókra. A sok éves problémák megoldódtak. Az elmúlt 5 évben kisebb volumenű, de az iskola állagának, biztonsága érdekének szem előtt tartásával fontos karbantartások, felújítások történtek. Az
alábbi
táblázatban
összegeztem
a
felújítások,
karbantartások
nagy
értékű
eszközfejlesztések sorát: Tanév 2010/2011
Karbantartások, felújítások
Eszközbeszerzések
két tanterem festése, két mosdó helyiség
egy projector vásárlása,
felújítása, tornaterem parketta felújítása,
1 osztályterembe iskolabútor
tornaterem festése, kerti foglalkoztató
(tanulópadok, székek)
kialakítása (padok, asztal)
sporteszközök (4 db kosárlabdapalánk, 2 db focikapu), kerti játszóeszköz (hinta), kerti foglalkoztató kialakítása (padok, asztal), 8 db CD-s magnó
2011/2012
két fejlesztőszoba kialakítása, két tanterem
3 db mini hifitorony vásárlása,
festése
iskolabútor (szekrények, könyvespolcok), színes nyomtató,
2012/2013
két újabb fejlesztőszoba kialakítása, kültéri
3 számítógép beszerzése,
játszószerek beszerzése (fatetővel ellátott
1 projector, két használt, de jó
mászótorony, hinta, egyensúlyozó eszköz)
állapotú interaktív tábla vásárlása az iskola alapítvány pénzügyi támogatásával
2013/2014
tisztasági festés a mosdó helyiségekben,
1 db hordozható magnetofon
két tanterem festése, egy tanteremben
vásárlása, 1 osztályterem teljes
parkettacsere, irodák-titkárság áthelyezése-
pad illetve székcseréje, 1 db két
kialakítása, tanári szoba megnagyobbítása,
m-es tantermi tábla vásárlása,
technika tanterem kialakítása, távolugrógödör felújítása, teakonyha kialakítása, tisztasági festés a tálalókonyhában, mosdó helyiségekben, két tanteremben padozat felújítása, iskola bejáratánál virágos kert kialakítása, informatika tanterem eszközparkjának teljes felújítása: vékony kliens rendszer kiépítése 2014/2015
az újra szükségessé vált parketta felújítás a
sporteszközök (kosárlabdapalánk,
tornateremben, gyógynövénykert (ágyás)
labdatárolók, ugrószekrény),
felújítása
1 tanteremben tanuló padok és székek cseréje
Az iskola és környezetének megújítása, szépítése közös feladat. Az elmúlt években nagyobb költséggel járó eszközfejlesztések nem valósulhattak meg anyagi fedezet hiánya miatt, pedig nagyon nagy szükség lenne a tantermi, a tanári számítógépek kicserélésére, jó minőségű magnetofonokra, hangosító berendezésre. Az elkövetkezendő időben ezek tervszerű beszerzése elkerülhetetlenné válik. 3. Tanulók 3.1. A tanulólétszám és a tanulói összetétel alakulása A gyermekeink túlnyomó része a környező lakótelepen illetve az agglomerációban él. Ez a tény alapvetően meghatározza életüket: anyagi helyzetüket, életminőségüket, motivációjukat. Az elmúlt években egyre több diák kerül be Csepel-sziget és a Dél-pesti térség agglomerációs környezetéből. Megjelentek az ország keleti feléből munkát, jobb megélhetést kereső családok. Az anyagi bizonytalanság mély nyomot hagy bennük, gyermeküknek olykor ez már a sokadik iskolája.
Mindezek mellett hangsúlyoznom kell azt is, hogy sok olyan szülő kérte gyermeke felvételét, aki nem körzetünkbe tartozik. Iskolánk jó hírneve vonzotta ide őket. Ezek a szülők igényes, gyermeket-iskolát támogató szülői körré szerveződtek. A tanulói létszám fokozatos, lassú emelkedése pozitív hatású.
Létszám 285 280 275 270 265 260 Létszám
255 250 245 240 235 230 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
Tanulói létszám alakulása
Egyre nehezebb a megváltozott társadalmi normák, gazdasági-szociális helyzet által felszínre kerülő problémákkal megbirkóznunk. Növekedett a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermeke száma. Az anyagi körülmények romlása, a létbizonytalanság, a munkanélküliség, a megváltozott gazdasági környezet erőteljes lenyomatot képez. Az elmúlt években a gyermekvédelmi esetek száma emelkedik, évről évre nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma a szociális helyzet alapján.
90 80 70 60 Veszélyeztett
50
Halmozottan veszélyeztetet 40
HH
30
HHH
20 10 0 2010/2011
2011/2012
2013/2014
2014/2015
A táblázat 2014/2015-ös adataiban furcsa változás látható. Az elmúlt évben a jogszabályi változás következtében a hátrányos helyzet megállapítása összetettebbé vált: a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságán kívül három kritérium közül (szülő alacsony legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, melyről önkéntesen nyilatkozik; legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy a szülő; elégtelen lakókörnyezet) legalább egynek fenn kell állnia. A halmozottan hátrányos helyzetűek megállapításakor a fent említett kritériumok közül legalább két feltételnek teljesülnie kell a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon túl. Mindezekről a jegyző ad határozatot. A hátrányos helyzet megállapítása 2014 szeptemberéig az iskola kompetenciájába tartozott. A hátrányos helyzetű tanulók, családok számának csökkenése a megváltozott jogszabályt követte. Ma már - bizonyítottan is - eredményesen oktatjuk-neveljük a sajátos nevelési igényű (SNI) hallássérült tanulókat. Az iskolai Alapító okiratba 2000-ben került bele a hallássérült tanulók integrálása. Az integrálás azt jelenti esetünkben, hogy az érzékszervi fogyatékossággal küzdő gyerekek - akik ép intellektussal rendelkeznek - halló társaikkal együtt tanulhatnak. Ez hatalmas előnyt jelent a hallássérült gyerekeknek, hiszen a hallott beszéd elősegíti kommunikációjukat, gazdagítja szókincsüket, segíti nyelvi grammatikájukat, fejlődésüket, növeli önbizalmukat, elősegíti társas kapcsolataikat. Jelenleg 5 hallássérült tanulót integrálunk. Távlati célként nagyon fontos hangsúlyozni, hogy majdan a társadalomba való beilleszkedés
folyamatát könnyíti az integrációban való nevelődés, hiszen az „életben” a hallók és a hallássérültek együtt élnek. 2014 őszén az alapdokumentumba bekerült az autizmussal élők integrációja. Az elmúlt évek során megjelentek olyan gyerekek az iskola falai között, kiknek a szakértői bizottság integrálható autizmust (Asperger-szindrómát) állapított meg. Ők már évek óta iskolánk tanulói voltak. Tapasztalt, magas szintű szaktudással rendelkező pedagógusaink javaslatára kerültek bizottság elé, ahol diagnosztizálták az autizmust. Voltak szülők, akik már a gyermekükről kiállított szakvéleménnyel kerestek meg. Számukra ma Magyarországon nincs megfelelő iskola. Szegregált iskolában pedig ezeknek a tanulóknak a fejlődése nem biztosított. Ezek a gyerekek általában magas intellektussal rendelkeznek, de a szociális kompetenciájuk alacsony. A nevelőtestület megfelelő toleranciával, empátiával fordult-fordul ezekhez a tanulókhoz. Az ő fejlesztésükre, segítségükre autizmusban képzett gyógypedagógus bevonására volt szükség, aki autizmus specifikus módszerekkel segíti iskolai beilleszkedésüket. Ezt a helyzetet felmérve, felismerve a helyi Tankerületi vezetés támogatásával, segítségével elindulhatott az integrálható autisták befogadása. Jelenleg 7 fő van iskolánkban, ez a létszám optimális, a befogadóképesség felső határához közelít. Iskolánk célja, hogy biztosítsuk az autizmussal élő tanulók egyenlő esélyű részvételét a többségi osztályközösségekbe. Arra törekszünk, hogy az autizmussal élő tanulók az egyéni szükségleteik figyelembevételével, meghatározott arányban vegyenek részt a tanórákon és az egyéni fejlesztési helyzetekben. Kiemelt, célzott segítséget nyújtunk számukra a szociális-kommunikációs helyzetek értelmezése, a helyes viselkedések elsajátítása, alkalmazása, a megfelelő szintű, mértékű vizuális támogatás biztosítása területén. Az esélyegyenlőség, esélyteremtés területén az integrációt fontos tényezőnek tartjuk. A hatékony integráció alapja a megfelelő feltételek (személyi-tárgyi) biztosítása. Az integrációban részt vevő ép gyermekekben kialakulnak a szociális-együttműködési kompetenciák: a tolerancia, a másik elfogadása, a segítőkészség, a másikra való figyelés. Az integráció nagyon fontos szereplője a szülő. A gyermek fejlődésében csak a pedagógussal szorosan együttműködő szülővel lehet sikereket, eredményeket elérni. Nem a minden áron való integráció a célunk, hiszen ez csak további sérüléshez vezethet. A pedagógusoktól speciális felkészülést, problémaérzékenységet, elkötelezettséget, szakmai tudást kíván mind a hallássérült mind az autizmussal élő tanulók nevelése-oktatása. A fejlesztésre szoruló gyermekek száma évről-évre egyre emelkedik. A 2010/2011-es tanévi sajátos nevelési igényű tanulók száma megháromszorozódott.
Ehhez a magas létszámhoz elegendő szurdopedagógusra (hallássérültek megsegítésére), gyógypedagógusra (autizmussal élő, látássérült, mozgássérült, alacsony tanulási képességű gyermekek támogatására) van szükség. A szurdopedagógiai munkát a Dr. Török Béla Általános Iskola és EGYMI utazó szurdopedagógusai látják el. Hosszú évek óta rendkívül hatékony munkakapcsolat fűz össze bennünket, rendszeres szakmai konzultációkon bővítjük ismereteinket. Az elmúlt években hallássérülteket integráló iskolaként részt vettünk a Dr. Török Béla Általános Iskola és EGYMI szegregáló intézmény pályázatában. Befogadó, inkluzív intézményként rendszeres szakmai fórumokat tartottunk bemutató órákkal együtt. Azokkal a tanulókkal, akik nem sajátos nevelésű igényű tanulók, de valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek (beilleszkedési-tanulási-magatartási zavar), fejlesztőpedagógus és iskolapszichológus illetve a szakos pedagógus foglalkozik felzárkóztató foglalkozásokon.
35 30 25 20
SNI BTM
15
Nevelési Tanácsadó által fejl. 10 5 0 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015
SNI,BTM és a Nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusa által fejlesztett tanulók száma
3.2. Tanulási eredményesség „Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.” (Paulo Coelho)
A mindennapos problémák sikeres megoldása mellett a tanulási eredményesség az iskola egyik fokmérője. A sikeres továbbtanuláshoz a megfelelő középiskolába való bejutás az elsődleges cél. Tanulóinkat versenyképes tudással kell „felvérteznünk”. Az alábbi táblázat számadatai bizonyítják munkánk sikerességét: az elmúlt években a tanulóink egyharmada gimnáziumban, a tanulók több mint fele szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Az elmúlt évek továbbtanulási statisztikája: Iskolatípus
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
27% 52% 21%
34% 60% 6%
30% 62% 8%
28% 59% 13%
Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
Az OKÉV mérések eredményei is betekintést adnak a tanulmányi eredményesség méréséhez.
6. évfolyam
országos átlag
budapesti átlag
saját intézmény
a kerületi rangsorban
1483
1544
1486
11.
2011 2012 2013 2014 matematika 2010
1465 1472 1497 1481
1525 1536 1566 1537
1375 1535 1608 1532
14. 6. 4. 6.
1498
1547
1551
12.
2011 2012 2013 2014
1486 1489 1489 1491
1541 1549 1548 1535
1370 1546 1609 1550
15. 8. 4. 5.
8. évfolyam
országos átlag
budapesti átlag
saját intézmény
a kerületi rangsorban
1565
1617
1583
13.
1577 1567
1628 1622
1456 1589
13. 12.
szövegértés 2010
szövegértés 2010 2011 2012
2013 2014 matematika 2010 2011 1012 2013 2014
1555 1557
1603 1596
1623 1585
7. 10.
1622
1653
1672
10.
1601 1612 1620 1617
1636 1658 1669 1649
1480 1612 1652 1667
14. 12. 10. 7.
A 2014. évi eredmények a 2010-es eredményekhez képest matematikából és szövegértésből is szignifikánsan jobbak, az előző két évhez képest nincs szignifikáns különbség. Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya csökkent. Célunk az eredmények javítása, ezért továbbra is alkalmazzuk ennek érdekében kidolgozott pedagógiai módszereinket. Lényege, hogy az értő olvasás alsó tagozaton kezdődő gyakorlása, majd rutinná válása folyamatos készség és képességfejlesztés részeként folytatódjon a felső tagozaton is, és minden tantárgyra és képességterületre terjedjen ki. Fő törekvésünk a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó matematika feladatok megoldásának gyakoroltatása a matematika és a természetismereti órákon. Intézményünk pedagógiai tevékenységének céljai között a tervszerű hátránykompenzáció megvalósítása is meghatározó helyet foglal el. A felzárkóztatás intézményen belüli formái: korrepetálás, differenciálás és fejlesztő pedagógiai foglalkozás. Az iskolán kívüli felzárkóztatásban a Nevelési Tanácsadó segítségét igényeljük.
Az
szurdopedagógus,
SNI tanulók, logopédus
ezen segíti
belül
a hallássérültek
fejlesztő
munkánkat.
Az
integrációja keretében intézményen
belüli
tehetséggondozást, egyéni fejlesztést a tanórán kívüli programok széles eszköztárával biztosítjuk (szakkörök, versenyek). Célunk, hogy tanulóink szövegértése és matematikai problémamegoldó képessége olyan szintre emelkedjék, amely alkalmas a stabil, megbízható tudás megszerzésére.
3.3. Tehetséggondozás - eredmények - Tehetségpont iskola
Az élményekben gazdag rendkívül tartalmas 27 év birtokában, amit a pedagógus pályán eltöltöttem, bátran mondhatom, hogy a megváltozott, felgyorsult világ erőteljes negatív nyomot hagy a mindenkori fiatal generáción. Ebben a zajos, folyamatosan változó világban a
gyerekek nyugtalanok, figyelmük nehezen köthető le, túl erős ingerhez szoktak nevelődésük során. A sokat emlegetett rohanó világot már ép ideje lenne lassítani. Persze ez utópisztikus elképzelés. A meglevő helyzetben kell egészséges, érdeklődő, motivált, kreatív, hasznos ifjakat nevelni mindannyiunk örömére, a társadalom hasznára. Ez nagy kihívás a pedagógustársadalom tagjainak! Iskolánk pedagógusai csak időtálló, stabil értékrend közvetítésével tudják ezt a vállalást teljesíteni. Minden pedagógiai helyzetet úgy kell kezelnünk, hogy valamennyi diák számára hasznos, előrevivő legyen. Nagyon fontos terület a tehetséggondozás is. A tehetséget hagyni elkallódni épp oly felelőtlen dolog, mint a rászorulókat nem segíteni. A gyermekekben meglátni a különlegest - ez minden pedagógus feladata. A nevelőtestület tagjai kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra. Közös vállalásunk volt a 2014/2015-ös tanévben a Tehetségpont iskolai rendszerébe való bekapcsolódás. Tehetségpont iskolaként két területet vállaltunk fel: a drámapedagógiát és a sportot. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy minél hamarabb felismerjük a tehetségeket, és tanulóiknak meg tudjuk adni a lehetőséget képességeik kibontakoztatásához. A kiemelkedő képességű diákokkal való foglalkozás nemcsak magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, empátiát, és a differenciált módszerek ismeretét kívánja. Pedagógusaink áldozatos munkával, sok időráfordítással végzik ezt a tevékenységet. Törekszünk a tanulói kötelezettségek és a tantárgyi követelmények számonkérésének harmonizációjára. A szakkörök működéséhez biztosítjuk a megfelelő feltételeket. Intézményünk életéhez már régóta szorosan köthető a hagyományőrzés és a különböző művészeti tevékenységek. Rendezvényeink keretein belül számos lehetőséget biztosítunk arra, hogy tanulóink bemutathassák tudásukat, tehetségüket. Iskolánk a művészeti tevékenységek közül kiemelten fontosnak tartja a drámapedagógián alapuló drámajáték és színjátszás oktatását. Fontos feladatnak tartjuk a személyiség- és a kommunikációs képességek fejlesztése mellett a tehetséges diákok felkutatását, oktatását, fejlesztését és továbbtanulásuk támogatását. Mindkét tagozaton színjátszó szakkör működik. Szoros együttműködésben állunk a Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolával. A sport elkötelezettjei számára az iskolai diáksportkör nyújt fejlődési lehetőséget és felkészítést a versenyekre. A kosárlabda edzéseken minden korcsoportnak lehetőséget biztosítunk. A legjobbak a Csepeli Kosárlabda Iskola egyesület Móra Sasok csapatában
vesznek részt. A kosárlabda mellett röplabdában és atlétikában érünk el kiemelkedő eredményeket. A tehetséggondozás színtere a szakkör. A következő foglalkozások közül választhatnak a gyerekek: kézműves, néptánc, matematika, természettudományos, biológia, történelem, túra, röplabda, kosárlabda, kémia, színjátszás, énekkar, kamarazene, népzene, ECDL, angol, néptánc és társastánc. Tanulóink lelkesedéssel vesznek részt a foglalkozásokon. Az elmúlt 5 évben sport (labdajátékok, atlétika), ének-zene (szóló, duett, tercett, kamarakórus), képző-és iparművészet, matematika, fizika, kémia, vers- és prózamondás, báb, szövegértés, írás, helyesírás, irodalom, komplex anyanyelvi, komplex természetismeret, színjátszás területen kiemelkedő eredményt értünk el. 3.4. Felzárkóztatás
A hátránykompenzálás, a lemaradók felzárkóztatása a pedagógiai munka szerves része. Az alsó tagozatos tanítók és a szaktanárok elegendő számú alkalmat biztosítanak erre. A tantárgyi korrepetálások, az egyéni foglalkozások során apró lépések megtételével tudjuk tanulóinkat a megfelelő szintre eljuttatni. Az áldozatos munka legtöbbször meghozza a várt eredményt. Azonban nem elegendő a pedagógus elhivatottsága, rendkívül fontos a tanulók kellő motiváltsága, illetve a szülői támogatás. A felzárkóztató munkát fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus is segíti. 4. Személyi feltételek 4.1. Pedagógusok
Az elmúlt években jelentős változások történtek a nevelőtestület életében. Minden évben egyegy kollega nyugdíjba vonult, helyükre fiatal pályatársak érkeztek. Két munkatársunk tartós távolléten van, az ő helyettesítésük megoldott. A pedagógusok átlagéletkora: 43 év. A régi kollegák jó szívvel befogadták a fiatalokat, akik új lendületet hoztak. Az elmúlt négy évben a nevelőtestület öt férfi kollegával bővült. Jelenleg 33 engedélyezett pedagógus álláshellyel rendelkezünk. A kollegák magas szintű szaktudással,
elhivatottsággal,
mély
gyermekszeretettel,
a
szakma
iránti
alázattal
rendelkeznek, nagy bennük a kontroll- , a koherencia, a szinkronképesség, a segítőkészség.
Pedagógus végzettségek eloszlása
1 főiskolai diploma 2 főiskolai diploma 1 főiskolai +1 egyetemi diploma 2 egyetemi diploma 1 egyetemi diploma
A pedagógusok 62 %-ának van egy főiskolai diplomája, 11%-ának két főiskolai, 9 %-ának egy főiskola és 1 egyetemi, 18%-ának egy egyetemi, egy kollegának két egyetemi diplomája van. Öt pedagógusnak van szakvizsgája. A pedagógusminősítés/pedagógus besorolás alapján 3 gyakornok, 27 fő pedagógus I besorolásban, 2 fő pedagógus II besorolásban, 1 fő mesterpedagógus besorolásban van. Az elmúlt években megjelent a közfoglalkoztatás. Ennek eredményeként hosszabb-rövidebb időszakokra a titkárságon, a pedagógiai asszisztensi munka területén közfoglalkoztatott dolgozók segítették-segítik munkánkat. A nevelőtestületben négy szakmai munkaközösség működik, munkájukat magas szintű szakmaiság, együttműködés jellemzi. A jogszabályi változások következtében 2013 szeptemberétől adott tanulói létszám esetében lehetőség nyílt az intézményvezető-helyettesek számának bővítésére. A vezetői munka sokrétűsége és sokasága indokolja ezt a döntést. Az intézményvezető-helyettesek áldozatos munkája nélkül a szervezési, iskolairányítási, adminisztrációs feladatok elvégzése lehetetlenné válna. A pedagógusok továbbképzése az iskolai élet szerves része. A kollegák törekednek a szakmai fejlődésre, megújulásra. Rendszeresen részt vesznek a hallássérültek integrációjával kapcsolatban szervezett képzéseken, óralátogatásokon. Az elmúlt években több alkalommal szerveztünk helyi továbbképzéseket konfliktuskezelés, tanulásmódszertan, tehetséggondozás, digitális kompetencia, interaktív tananyagkészítés témájában.
Az elmúlt 5 évben sokféle továbbképzésen vettek részt a kollegák. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem a színes repertoárt. Tanév
Résztvevők száma 1
2010/2011
Továbbképzés megnevezése A tanulási zavarok megelőzése és csökkentése a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszerrel
2
A kreativitás fejlesztése a tanórán
19
Konfliktuskezelés a pedagógiai gyakorlatban
19 2011/2012
Változatos munkaformák a tanítás folyamatában 19 Etika tanítása 19 3
Infokommunikációs technológia a tanítás-tanulás folyamatában Az erkölcstan oktatása 1-4. évfolyamon
1
2012/2013
2013/2014
1
Mozgás és tanulás A tanulási zavarok megelőzése és csökkentése a diszlexia – prevenciós olvasás
1
Hagyományaink ismerete történelmünk tükrében
1
Kölyökatlétika programjának megvalósítási lehetőségei a mindennapos testnevelésben
2
Általános iskolai tanárok felkészítése az Erkölcstan c. tantárgy oktatására
1
Szociális és érzelmi nevelés
1
„7H eredményes pedagógus”
1
Írás-előkészítés és az írás-olvasás tanítása
1
Mindennapos testnevelés, néptánc, népi játékkal
4
Az anyanyelvi nevelés elmélete és gyakorlata
9
Az inkluzív oktatásba-nevelésben részesülő hallássérült gyermekek és tanulók eredményes oktatásához szükséges alapvető ismeretek és korszerű módszertani elsajátítása
19
Infokommunikációs technológia a tanítás-tanulás folyamatában
1
Kölyökatlétika programjának megvalósítási lehetőségei a mindennapos testnevelésben
13
Új infokommunikációs eszközök, oktatási és kulturális adatbázisok használata az oktatásban
1
Az anyanyelvi nevelés elmélete és gyakorlata
2
Iskolai testnevelés az egészségfejlesztésben: módszertani megújulás és egységes fizikai fittségmérés (NETFIT) a gyakorlatban
2
Hatékony tanulásszervezési módszerek: differenciált tanulásszervezés, kooperatív munka, pedagógiai projekt
2
A digitális pedagógia alkalmazása a mindennapi gyakorlatban
1
Felkészítés a természettudományos laboratóriumok működéséhez szükséges oktatástechnikai eszközök használatára
1
Felkészítés az általános iskolai erkölcstan tanítására
1
A néptánc, és annak az ünnepekhez kapcsolható lehetőségei Új infokommunikációs eszközök, oktatási és kulturális adatbázisok használata az oktatásban – interaktív tananyagkészítés
22
2014/2015
2
Az erkölcstan tantárgy tanításának elméleti és módszertani ismeretei a köznevelési intézmények 58. évfolyamán
1
Az országos mérési-értékelési rendszer eredményeinek helyi feldolgozása, hasznosítása
2
Erkölcstan tanítása az alsó tagozaton
Az elmúlt 5 évben a kollegák a következő diplomákkal gyarapították tudásukat. Tanév
Fő
Megnevezés
2010/2011
1
2011/2012
1
pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára tanári mesterképzési szak magyar nyelv és irodalom műveltségterület-főiskolai képzés
2012/2013 2013/2014
1
2014/2015
1
közoktatási vezető és pedagógus szakirányú továbbképzés könyvtár-pedagógia – mesterképzés
szakvizsga
Jelenleg egy kollega folytat egyetemi tanulmányokat könyvtár-pedagógia szakon. Ősszel három kollega kezdi meg a másoddiplomaképzést. A folyamatos megújulni vágyás, a kor szakmai kihívásának való megfelelés jellemző a nevelőtestületre.
4.2. A nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak A 2010/2011-es tanévben 14 technikai dolgozó (takarító, konyhai dolgozó, portás, gazdasági ügyintéző, karbantartó) tartozott a vezetésem alá. A nevelőtestület és a technikai dolgozók hatékony együttműködése mindvégig megvalósult. 2013. január 1-jétől a technikai dolgozók kikerültek a közalkalmazottak köréből. Elvált az oktatási rendszer és a működtetés. Az újszerű helyzet sok változást hozott magával. A kezdeti átállás után mára egy egymást támogató-segítő - azonban más-más vezetéshez tartozó kollektíva (pedagógus és Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. munkatársai) - dolgozik egy intézményben. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak köre bővült: 2014 szeptemberétől a jogszabályi változások lehetővé tették a pedagógiai asszisztensek alkalmazását. Az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedtek az adminisztrációs feladatok. Ezek elvégzése legnagyobb mértékben a titkárságra hárul. Az iskolatitkár, a pedagógiai asszisztens pedagógust segítő, precíz, pontos munkavégzése elengedhetetlen. Lelkiismeretes munkájuk segítik a mindennapjainkat.
5. Ökoiskola
Az előző vezetői ciklusom célkitűzései között szerepelt az ökoiskolai cím elérése. Alapelvünk gyermekeink környezettudatos gondolkodásra és életmódra nevelése a fenntartható fejlődés érdekében. Hosszú évek óta környezettudatos magatartásra, a természet szeretetére neveljük tanulóinkat. Zöldség- illetve gyógynövénykertet hoztunk létre. Olyan növényeket ültettünk, amelyeknek fejlődését tanulóink is figyelhetik, így „testközelből” láthatják a növények fejlődését. Rendszeresen szervezünk környezetszépítési programokat: virágot ültetünk, kertészkedünk. Lelkes pedagógusi munka eredményeképpen iskolánk 2013 tavaszán elnyerte az ökoiskola címet. A madárvédelem, a rendszeres kertészkedés, a hulladékok szelektív gyűjtése ökoszemléletünk része. A környezettudatosságra nevelés során olyan elkötelezett magatartás
kialakítása a célunk, mely a környezet értékeinek megóvását, a természet erőforrásainak takarékos kiaknázását, az egyensúly fenntarthatóságát szolgálja és segíti. Ebben a tanévben a Madárbarát iskola címre is regisztráltunk. Sok madárodú, -etető került ki az iskola udvarára. Télen folyamatosan etettük a madarakat az osztályok által biztosított madáreleséggel. 6. Népi kultúra - hagyományápolás – hagyományteremtés „Tiszteld a múltat és éltesd tovább!” (Tolcsvay Béla)
Hiszem, hogy az iskola jövőjét csak a hagyományok ápolásával a múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Iskolánk nevelési célkitűzései közül nagyon fontos szerepet kap a magyar nép múltjának megismerése, hagyományaink, népszokásaink ápolása. A hagyományok ápolásával erősítjük az emberi kötődéseket, a hovatartozásunkat. Tanulóinknak olyan ismereteket, kultúrát biztosítunk, amellyel gazdagítjuk személyiségüket és bízunk benne, hogy ezen ismeretekkel igényes felnőtté válnak. Ezen alapok nélkül jövőnket nem építhetjük. A hagyományápolás fontos része az alsó tagozatban a heti egy néptáncóra. A magyar néptánc alaplépései, táncformái, a népdalok ismerete a gyermekek képességét, személyiségét gazdagítják. Iskolánk programjaiban helyet kapnak olyan tevékenységek, foglalkozások, rendezvények, előadások, és kiállítások, amelyek segítik célkitűzéseinket megvalósítani: néptáncoktatás, iskolai szüreti sokadalom, Mikulás, lucázás, betlehemezés, balázsjárás, húsvéti- és pünkösdi népszokások felelevenítése, kézműves délutánok, neves népi iparművészek (mézeskalácsos, csipkeverő, keramikus) meghívása. Tanulóink járnak a Néprajzi Múzeumba, a szentendrei Skanzenbe, így mélyítjük tudásukat a néphagyományok, népszokások körében. Kézműves foglalkozásaink a szabadidő tartalmassá tételére, hasznos eltöltésére szerveződnek. Ezek lehetővé teszik a kézműves technikák elsajátítását, az alkotókedv kibontakoztatását, önálló ötletek megvalósítását, a közös munkában való részvétel örömét. Iskolánkban régi szokás ünnepi hagyományaink felelevenítése, a népszokások, jeles napok megismerése. A nevelőtestület pedagógiai hitvallása: ha már a gyermekkorban sikerül felkelteni az érdeklődést múltunk iránt, sokkal inkább megbecsüljük majd annak hagyatékait, s próbáljuk arra építeni a jövőt. A hagyományok az iskolai élethez tartoznak. Vannak rendszeresen visszatérő programok: Móra-nap, szüreti mulatság bográcsolással, farsang, mikulás-napi sportversenyek, alapítványi
iskolabál. Ezek a rendezvények színesítik a hétköznapokat, hagyományteremtő erejük van. Az említett alkalmakon az iskola nyitottá válik, a szülők aktív részesei az eseményeknek. 7. A nevelést-oktatást támogató programok
A tanítás-tanulás tevékenység sikere elsősorban a résztvevők felkészültségén, aktivitásán, szorgalmán, adottságain múlik. Mint korábban említettem, pedagógusaink szakmai felkészültségében biztos vagyok, ám a tanulók szociokulturális helyzetéből adódóan számos hiányossággal kell szembenéznünk. Ezt felismerve, már több mint 10 év óta az iskola falai közé „hozzuk” a kultúrát: kiállításokat szervezünk, értéket képviselő embereket hívunk meg. Célunk már a kezdetekben is az volt, hogy diákjainknak a kulturális értékekkel irányt mutassunk. Az elmúlt 5 évben meghívott vendégeink voltak: Ganevné Székely Katalin gyöngyfűző, népi iparművész;
Kövesi_Kluge
Krisztina
nemezelő,
népi
iparművész;
Hoffer
Ildikó
keramikusművész; Lacza Márta festő-, grafikusművész; Dékány Ágoston grafikusművész, Petrás Mária keramikusművész; Demeter Levente festőművész; Zsombori Erzsébet festőművész; Kőszeghy Gabriella szobrászművész; Sármásy Mária foltvarró iparművész, Riesz Kálmán fotóművész, Vincze Angéla festőművész, Somfai Zsuzsanna művész-tanár, Csepeli Hímzőkör tagjai, Ilyés Attila festőművész-egyetemi hallgató, Kisné Lackó Mónika fotóművész. Kiváló sportolókat is meghívtunk. Az olimpiai bajnokok a sport iránti elkötelezettségből, az akaratból mutattak-mutatnak példát a felnövő generációnak. Szilágyi Áron a kardvívás olimpiai bajnoka, Kozmann György, Kiss Tamás, Cseh László olimpikonok voltak a vendégeink. Dr. Bálint György kertészmérnök a természet bölcsességéről, törvényeiről, a növények iránti felelősségről, a kitartásról, az alázatról, az embertársaink tiszteletéről beszélt körünkben.
Dr. Barsi Ernő néprajztudós, hegedűművész, zenepedagógus látogatása mindannyiunk számára feledhetetlen volt. A 2014/2015-ös tanévben Steigerwald Éva foltvarró, Baranyi Tivadarné csipkeverő – népi iparművész, Tormásné Kertész Erika mézeskalácskészítő, Elsik Vilmosné festőművész, a
Stemmer Ferenc fotóklub tagjai Kis Sándor, Végh Péter, Gábori Attila és Szabó Csaba alkotók képei, művei voltak láthatók az iskola galériájában. A jövőben is folytatni szeretnénk a megkezdett utat, bízva abban, hogy e mag jó földre hull! Az iskolán kívüli tartalmas oktatást-nevelést támogató programok - színház- és múzeumlátogatás- megszervezése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik anyagi okok miatt. Mindezek mellett tanulóink nagy része eljut színházba, múzeumba. Tanév végén erdei iskolába visszük tanulóink nagy részét. Célkitűzésünk indítéka: szűkebb és tágabb természeti környezet, Magyarország megismerése. Az otthontól távol töltött napok alatt a gyerekek megismerkednek egy-egy magyarországi tájegységgel, személyes tapasztalatokkal gazdagodnak. Az utazás előtt több héttel már készülnek a programokra, ismeretanyagot gyűjtenek. Ez egyfajta tanulásszervezési modell, mely lehetőséget nyújt élmény- illetve tudásszerzésre. Az erdei táborok közösségkovácsoló szerepe is fontos. A gyermekek a 8 év alatt hazánk nagy tájegységeire eljutnak, kultúrtörténeti élményekben részesülnek. Az elmúlt években nagyon jó lehetőséget jelentett az Erzsébet-tábor. Alacsony költséggel juthattak-juthatnak el a diákok Magyarország különböző tájaira. A Határtalan pályázat sikeres megírása újabb lehetőséget teremt a 7. osztályos tanulóknak. Tanulóink az elmúlt három évben eljutottak határon túli magyarlakta településekre. Iskolánk három alkalommal megnyerte a pályázatot: ezáltal Felvidékre, Kárpátaljára utazhattak a gyerekek. Az idei év utazása is a nyertes pályázat eredményeképpen jöhet létre: újra a Felvidékre utaznak a diákjaink. A tavalyi évben a hetedikesek a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat támogatásával juthattak el Erdélybe. A projektoktatás is a nevelést-oktatást támogató programok szerves része. Úgy szervezzük a projectoktatást, hogy arányos legyen benne manuális, mozgásos, elméleti, számítógépes/internetes tevékenység, de a lényeg az önálló és csoportos tapasztalás, kutatás, felfedezés. A közös projekt összekapcsolja az egyéneket, az együttes ismeretszerzés, a kooperáció gyakorlása, a kölcsönös felelősség, a bemutatással járó közös siker formálja a közösséget. Egyúttal erkölcsi, esztétikai érzelmeket élnek át, szabályokat, normákat ismernek meg, és gyakorolnak. A tanév során alsó és felső tagozaton minimum egy projektet dolgozunk fel osztályainkkal. Ezek a természettudományokhoz, illetve társadalomtudományokhoz kapcsolódnak. 8. Pályázati keretek: külső források-támogatások
Napjainkra szükségszerűvé vált - a nevelő-oktató munkánk jobb finanszírozásához - a pályázatok írása. Az elmúlt időkben a pályázatírás technikájával is meg kellett ismerkednie a pedagógusnak. Mára már elegendő tapasztalatot szereztünk a pályázatírásban, ezáltal egyre több a sikeres pályázatunk. Örömmel tapasztalom, hogy a kollégáim is elfogadják és szükségnek is tartják a pályázatírást. Az elmúlt 5 év alatt benyújtott pályázataink: Tanév 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
Pályázat megnevezése Tanórán kívüli közművelődési és szabadidő tevékenység támogatására
Nyert összeg (Ft) 150.000,-
„Határtalanul” - Tanulmányi kirándulás magyarlakta területekre (Felvidék)
592.540,-
Csepel újjáépítése 300 éves évfordulójának megünneplése
100.000,-
„Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar…” Tanulmányi kirándulás magyarlakta területekre (Kárpátalja) Cetelem Zöldsuli Program
1.055.000.-
nem nyert
8 db számítógép
330.000.-
Nyári táboroztatás
120.000,-
„Innovatív iskolák fejlesztése” TÁMOP 3.1.4-12/1
nem nyert
Útravaló-Macika Ösztöndíjprogram Pályázat Ökoiskola és Örökös Ökoiskola cím elnyerésére „Tavaszi kirándulás” táborozási pályázat Hátrányos helyzetű tanulók táboroztatása „Őszi kirándulás” iskolai csoportok számára Csepeli Gyermekek Éve 2013/2014 BTM-es gyerekek Kinder+ Sport Program
nem nyert nyert Táborozási lehetőségre pályáztunk és nyertünk. 120.000,630.000,nem nyert 125.000,sporteszközök
Kölyökatlétikai Program Ki a szabadba! BGA-13-HA-01-0322 „Kulturális emlékhelyek, történelmi emlékek ÉszakErdélyben” Erzsébet program Erzsébet program (sporttábor) 2014/2015
Új infokommunikációs eszközök, oktatási és kulturális adatbázisok használata az oktatásban – interaktív tananyagkészítés Erzsébet program
30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés nem nyert nem nyert
2. 340.000,nyert 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés (22 fő vett részt) elbírálás alatt
9. Vezetői program „Meg kell tanítani a gyerekeknek azt, hogy önmagáért élvezzék a tanulást, ne csak azért, hogy jó jegyeket kapjanak. Azok a gyerekek, akik élvezik a kihívások legyőzését, felnőtt életükben is keresni fogják a kihívást jelentő helyzeteket. Nagyobb valószínűséggel ragadnak meg új lehetőségeket, keresnek új módszereket, dolgoznak olyan feladatokon, amelyeknek nincs egyértelmű megoldása, és ösztönöznek másokat arra, hogy nehéz problémákon dolgozzanak.” (Csíkszentmihályi Mihály)
9.1. Az elmúlt öt év főbb célkitűzései
Az öt évvel ezelőtt írt pályázatom célkitűzéseit sikerült kollegáimmal együtt megvalósítanunk a kitartó, céltudatos összefogás eredményeként. Az előző pályázatomból emeltem ki a leglényegesebbeknek tartott célokat: •
Továbbra is működtetni kívánom a nívó csoportos tanórákat matematika, magyar nyelv és irodalom- és idegennyelvórán.
•
Képessé kell tenni mind a tanulókat, mind a pedagógusokat az informatikai eszközök (számítógép, notebook, projektor, interaktív tábla) használatára.
•
Felsős tanulóink egyre nagyobb számban tegyenek sikeres ECDL Start és Pitman Elementary angol modul nyelvvizsgát.
•
Minél aktívabb diákönkormányzat működtetésére való ösztönzés.
•
Folytatni kívánom a Budapesti városismereti programot.
•
Évente legalább egy alkalommal különböző témákban projekt napok szervezését.
•
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatosban minél hatékonyabb lehetőségek keresése: etika, osztályfőnöki órák és tanításon kívüli foglalkozások keretében.
•
Múzeum-, színházlátogatások évente, évszakonként lehetőleg kirándulás szervezése.
•
Napközis foglalkozások keretében lehetőség szerint minél több kézműves foglalkozás, könyvtárlátogatás.
•
Az SNI és HHH tanulókra különös gondot fordítva biztosítanunk kell az esélyegyenlőségüket.
•
Az iskolai könyvtár lehetőségének minél jobb és minél gyakoribb kihasználása tanórai illetve tanórán kívüli keretben.
•
Az iskolai hagyományok hű őrzése.
•
A tanulók közül a példaértékű tanulás és magatartás jutalmazása, elismerése Kisködmön oklevéllel, Kisködmön-díjjal.
•
A szülő, mint elengedhetetlen partner a sikeres folyamatban: minél több szülő bevonása az iskolai életbe.
•
Biztosítani kívánom a folyamatos tájékoztatást az iskolánkban folyó eseményekről a szülők, fenntartó és érdeklődők felé. (iskolai honlap, szülői tájékoztatók)
•
Minél több szülő részvétele az iskolai tanórán kívüli programokban (iskolai ünnepélyekre meghívjuk a szülőket, Alapítványi bál, szüreti mulatság szervezése).
•
Környezettudatos gyermekek nevelése.
•
Célom az Égbelátó Alapítványunk népszerűsítése, bevételi forrásának növelése.
•
További pályázatok írására ösztönzöm kollégáimat.
9.2. Hogyan tovább?
Vezetőként hiszem, hogy iskolát vezetni csak az ebben érintettek közös együttműködésével, az ehhez szükséges nyugodt, elfogadó és folyamatos kommunikációra épülő légkör megteremtésével, együttműködő közösség létrehozásával lehet. Ezt a kihívást szakmai felkészültséggel, elszántsággal, teherbírással, olykor konfliktusok felvállalásával, megfelelő habitussal, valamint támogató közösségi és családi háttérrel lehet megoldani. Meggyőződésem, hogy a mai társadalmi helyzetben a menedzseri irányvonalat kell követni. Hangsúlyt kívánok fektetni a szakmai innovációra, a feltételrendszer javítására, a külső kapcsolatokra, az eredményeink megismertetésére, az intézmény érdekeinek védelmére. Tudom, hogy a belső szakmai, tartalmi munka mind a tantestület, mind az alkalmazotti kör részéről biztosított.
Általános pedagógiai célként a Pedagógiai programban megjelölt irányvonalat tekintem. Az a jó iskola, ahol olyan alapműveltséget kapnak a tanulók, mellyel érvényesülni tudnak a mindennapi életben, a továbbtanulásban. Az a jó iskola, ahol a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a személyiség fejlődése a tolerancia értékei alapján szerveződnek a nevelési- tanítási-tanulási folyamatok. Az a jó iskola, ahol a gyerekek azt érzik, hogy a közösséghez jó tartozni. A megkezdett folyamatokat a továbbiakban is folytatni kívánom, még magasabb minőségi szintet elérve. Folytatni kívánom a megemelt óraszámú idegen nyelvtanítást, a természettudományos tantárgyak megemelt óraszámban való tanítását. Angol / német nyelvet tanítunk az 1-8. évfolyamon. Az alsó és felső tagozaton a csoportbontásban történő tanítás a képességek minél jobb kibontakoztatását segíti elő. A tehetséges tanulók az idegen nyelvet heti 5 tanórában tanulhatják. A természettudományos tantárgyakat is magasabb óraszámban oktatjuk a törvényi alapóraszámokhoz képest. Az iskolai életben nagy hagyománya van a magas szintű természettudományos gondolkodásnak: tanulóink rendszeresen fizika, kémia, földrajz tantárgyi versenyeken; a Bolyai matematika, természettudományos, a nemzetközi Kenguru, a Zrínyi matematika versenyen jó eredménnyel vesznek részt. Az alsó tagozaton és a felső tagozaton tanórán kívüli csoportos délutáni foglalkozások keretében biztosítjuk a megfelelő tanulási környezetet, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást. Az Alapító okiratban a meghatározott fogyatékossági típusoknak megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulók számára gyógypedagógus általi fejlesztő órákat teszünk lehetővé. A tanulók képességeinek kibontakoztatására szakköröket, sportköröket, tehetséggondozó, felzárkóztató órákat szervezünk. Tehetséges tanulóinknak lehetőséget adunk, felkészítjük őket a különböző szintű szaktárgyi, művészeti és sport versenyeken való megmérettetésre. 2-8. évfolyamon erdei iskolai programokat is szervezünk. Hagyományos kulturális, szórakoztató és szabadidős rendezvényekkel, programokkal fejlesztjük gyermekeink hazaszeretetét, nemzeti kultúráját, szociális kompetenciáit. Folytatjuk az ökoiskolai programot. Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a környezeti nevelésre, egészségnevelésre. Törekszünk a Madárbarát iskola cím elérésére. Az ehhez kapcsolódó tevékenységeket az idei tanév során elkezdtük. Továbbra is folytatjuk a Tehetségpont iskolai célkitűzéseinek megvalósítását.
9.3. Személyi feltételek
Az elkövetkezendő időben két intézményvezető-helyettes áldozatos munkájára továbbra is nagyon nagy szükség van. Nagymértékben megnövekedtek az adminisztrációs feladatok, napi szinten kell/kellene követni a folyamatos jogszabályváltozásokat. Mindezek közben a napi tevékenységek jelentős részét meghatározzák az azonnal adódó, előre nem kiszámítható feladatok, problémák megoldása a szülők, a tanulók, a pedagógusok részéről. Nagyon nagy szükség lenne az elkövetkezendő időben a gyermek és ifjúságvédelmi felelősi feladatok ellátásához egy félállású pedagógus alkalmazására. A helyzetelemzésben jeleztem, hogy az intézményünkbe járó tanulók körében egyre több a hátrányos helyzetűek száma. A megváltozott törvényi szabályzókkal a gyermek és ifjúságvédelmi felelősi feladatok átkerültek az osztályfőnöki feladatkörbe. Az iskolai gyakorlatban élők tudják, hogy ez a 26-32 órába eső munkaidőben más jellegű napi feladatokkal együtt nem oldható meg. A gyermekvédelem nagyon időigényes, nagy felelősséggel, sok adminisztrációs feladattal járó feladatkör. Az angol nyelv oktatásához szükségünk van még egy angol nyelvet tanító tanárra. Az idei tanévben óraadó kollega alkalmazásával tudtuk a helyzetet megoldani. Iskolánknak nagy szüksége lenne „saját” fejlesztőpedagógusra, aki a BTM-es tanulók fejlesztését ellátná. Jelenleg a Nevelési Tanácsadó fejlesztőpedagógusa végzi ezt a feladatot, de kevés a rendelkezésre álló óraszám, mivel más iskolában is dolgozik. 9.4. Tárgyi feltételek javítása
Az iskola épülete jó állapotú, bár az állagmegóvás érdekében a folyamatos karbantartások szükségesek. Az iskolarádió műszakilag elavult, felújítása már régóta esedékes. Az elmúlt időben többször törekedtem a rendszer felújítására, de nem valósult meg. Ez már elodázhatatlanná vált. Két komoly probléma megoldása lenne még fontos: •
A mindennapos testnevelésórák miatt a jövőben - amikor már minden tanulónak napi egy testnevelés órája lesz - az egy tornaterem és a táncterem kevésnek bizonyul.
•
Az ebédlő befogadóképessége kicsi. A megnövekedett óraszámok miatt az ebédelés időpontjai összetorlódnak.
A fent említett probléma megoldását a szomszédos iskolával való kooperálásban látom. A Fodor József Szakképző Iskola épülete közvetlen kapcsolatban van iskolánk egy részével, hiszen 1960-ban egy általános iskolaként épült az intézmény. Az évek során az épületet
szétválasztották két intézményre. A helyi adottságokat figyelembe véve lehetne bérbe venni bizonyos időszakokra az ebédlőt illetve a tornatermet. Ennek az elképzelésnek a megvalósulásához a Fodor József Szakképző Iskola, a fővárosi Fenntartó, Működtető és a KLIK együttes közreműködése, jóváhagyása szükséges. A számítástechnika terem felújított informatikai eszközparkját leszámítva az osztálytermi, a tanári, a könyvtári, a titkársági számítógépek állapota elavult, rossz. A cseréjük nagyon szükségszerű. A tanári szobában jelenleg három számítógép segíti-segítené a pedagógusok munkáját. Ezek a gépek alkalmatlanok a sokat emlegetett elektronikus napló használatára. 9.5. Nevelési-oktatási területek
A pedagógus feladata mindig is nagyon sok volt, de az utóbbi évtizedben ez tovább nőtt. A felgyorsult élet felborult értékrendjét szemlélni, ebben a világban megfelelően, értékálló erkölcsöt, normát közvetíteni embert próbáló feladat. Kiszélesedett az osztályfőnök tevékenységi köre, közvetítő szerepet lát el az osztály, az osztályába járó tanulók szülei és az intézmény között. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás a nevelés-oktatás egyik kardinális pontja: a kiemelten tehetséges, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra való összpontosítás. A tehetséges tanulók tanulmányi versenyekre való felkészítése tanórán kívül, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében történik. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a tehetségekkel való foglalkozásra. A szociális hátrányok enyhítése, a képességek gyengeségéből adódó hátrány csökkentése érdekében felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A környezettudatos nevelést továbbra is erőteljesen folytatjuk: szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, kertészkedés. Fokozott figyelmet fordítunk a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására, a fenntarthatóság elvének követésére, az anyag- és energiatakarékosságra. A művészeti nevelés területén a kézműves foglalkozások szervezésére továbbra is hangsúlyt fektetünk. Tehetségpont iskolaként a színjátszás és a sport külön figyelmet kap. További célunk, hogy az iskola diákjai változatos, sokszínű tanulási módszerek ismeretével és gyakorlatával rendelkezzenek, amelyet az önálló tanulásba beillesztve automatizáltan tudnak alkalmazni, ezáltal fenntartjuk a tantárgy iránti érdeklődést, megtartjuk a tanulás iránti motivációt. Fontos, hogy jó problémamegoldó gondolkodású, motivált és önállóan tanulni tudó tanulókat neveljünk. A tanulási technikák tanítását szakköri formában szervezzük.
A személyiségfejlesztést kiemelt feladatnak tekintem: minél többet beszélgetni a gyerekekkel, segíteni őket eligazodni a világban. Az osztályfőnöki órák kevés lehetőséget biztosítanak erre heti egy órában, illetve a tanórák közötti szünetben való „nevelés” sem elegendő. Fontosak lennének a tanórán kívüli alkalmak: a divatja múlt teadélutánok, a beszélgető körök, a kirándulások.
9.6. Együttműködés - iskolán belül és kívül
Egyetlen intézmény sem működik önmagában; szoros, egymásra kölcsönösen ható kapcsolatrendszer alakítja a munkát. Iskolánk életét is számos kapcsolat szövi át. A szervezeti felépítés kialakításánál a legfontosabb szempont a hatékony működés. A struktúrából
következnek
a
feladatok,
hatáskörök
és
a
felelősségi
területek.
A
kapcsolatrendszernek segítenie kell a kommunikációt, az információ áramlását. A jó munkamegosztás erősíti az elkötelezettséget az intézmény iránt. A szakmai munkaközösségek fogják össze a szakmai munkát. A jelenlegi négy (alsó, napközi, felső reál, felső humán) munkaközösséget bővíteni szeretném osztályfőnöki és ökomunkaközösséggel. Az osztályfőnöki munkaközösségbe az alsós és a felsős osztályfőnökök tartoznának. Az öko-munkaközösség tagjai mindkét tagozat pedagógusaiból kerülnének ki. A diákönkormányzat tevékenységét hangsúlyosabbá szeretném tenni. Heti egy-két alkalommal az iskolarádió adásai színesebbé tennék a diákság életét. Évente egyszer az iskolaújság körképet adna. Ezen kívül a tehetséges tanulók irodalmi írásai, grafikái is megjelenhetnének. Iskolánk kiegyensúlyozott kapcsolatot épített ki és tart fenn a működésében közvetlenül érintett szervezetekkel, intézményekkel. Az óvoda és iskola közötti jó együttműködést tudatosan ápoljuk. Jó kapcsolat kialakítására törekszünk a kerület általános- és középiskoláival.
Szoros
kapcsolatban
vagyunk
a
Gyermekjóléti
Szolgálattal,
a
Gyámhatósággal, a Nevelési Tanácsadóval. Az évenkénti három, ha szükséges több szülői értekezlet a szülőkkel való egyik kapcsolattartás fontos területe. A szülői értekezleteken előre meghatározott, az osztályfőnök által irányított beszélgetést kezdeményezünk. A beszélgető-kör témái gyerekneveléshez, serdülőkori problémákhoz, tanulásmódszertanhoz kapcsolódnak. A fogadóórák egyéni beszélgetésre adnak lehetőségeket. A szülőket meghívjuk a különböző iskolai alkalmakra: iskolai ünnepekre, rendezvényekre, kiállításokra.
A közös célok eléréséhez az iskola alapítványa, az Égbelátó Alapítvány is hozzájárul. Támogatja a táborozást, a kulturális programok megvalósulását. Az anyagi fedezet előteremtése pedig újból a szülői közösséghez kapcsolódik. Ezen a területen is bebizonyosodik a szoros együttműködés fontossága, az egymásrautaltság. 9.7. A pedagógusok kulcsszerepe a rendszerben
A magas szintű nevelő-oktató munkára való törekvés a pedagógustársadalom alapelve. Jól és hatékonyan tanítani, a gyermekeket megismertetni a tudomány, a kultúra alapjaival komoly kihívás mindenki számára. Mindezek mellett azonban még számtalan feladat hárul a pedagógusokra. Iskolánk pedagógusai jól együttműködnek. A nevelőtestület összetartó, egymást segítő közösség. Adott helyzetben az önálló feladatvégzés a nagy közös munka részét képezi. A felelősségvállalásban meg kell találni a saját felelősségünket. A vezetőnek pedig a kollega számára a megfelelő feladatot, akinek képesnek kell lennie olykor egy adott feladatban vezető szerepet vállalni, és ha szükséges, akkor más esetben egy munkacsoport tagjává válni. A közösség fejlődése érdekében nélkülözhetetlen az új célok keresése. A szervezet hatékony működésének fokmérője a belső kapcsolatok rendszere és a kommunikáció. Mindig az egyenletes terhelés híve voltam, azonban egyéni, illetve a közösségből adódó helyzetek olykor ezt megváltoztatják. Hiszem azt, hogy mindenki sikeresen helyt tud állni az egyéniségének, az érdeklődésének, kreativitásának megfelelő feladat végzésében, illetve megoldásában. Szükségesnek tartom a hatékony új nevelési és oktatási módszerek beépítését a nevelésoktatás folyamatba. Elengedhetetlen az egységesen gondolkozó nevelőtestület. Az óralátogatások, az egyéni megbeszélések alkalmat adnak a különböző pedagógiai helyzetek megbeszélésére, hangsúlyt kapnak a pedagógusok erősségei és esetleges gyengeségei, fejlesztendő területei. Vezetőként fontosnak tartom a kollegák felkészítését a pedagógus életpálya-modellhez kapcsolódó teendőkre.
9.8. A „Móra” helyzetének megerősítése
Nagyon fontosnak tartom iskolánk jó hírnevét. Egy soktényezős, sok elváráshoz alkalmazkodó rendszerben elkerülhetetlenek a konfliktusok, érdekellentétek. A nemes cél elérése a fontos. Tudom, hogy az iskolánk hajója jó irányba halad, kedvező szelek dagasztják vitorláit. A fentiekben említettem, hogy az iskola körzetében sok nehéz sorsú család él, ezért fontosnak tartom az újbóli körzetmódosítást az iskola tanulói összetételének kiegyensúlyozottabbá válásához. Fontosnak tartom, hogy a jövőben a speciális helyzeteket, az olykor nehéz sorsokat együttesen hordozzuk a környékbeli iskolákkal! Továbbra is őriznünk kell az iskola értékeit, hagyományait. Ez nemcsak az iskola pedagógusainak, tanulóinak, családjainak érdeke, hanem a kerületé is. 10. Zárszó
Pályázatom megírásában motivált, hogy iskolánk hírnevét, sikereit tovább erősítsem. A kollegák, a szülők bizalmát, elfogadását és biztatását érezve vállaltam a vezetői pályázat elkészítését. Közel 30 év szakmai tapasztalat birtokában az újabb öt éves vezetői feladatra való pályázás ismét nagy kihívás számomra, de az eltöltött 10 éves vezetői tapasztalatom birtokában remélem, meg tudok felelni az elvárásoknak. Elképzeléseimet csak a nevelőtestület, a nevelést-oktatást segítő alkalmazottak, a szülők és a Fenntartó támogatásával, együttműködésével érhetem el. „Az óvodáinknak, iskoláinknak nem bajnokképző tanfolyamoknak kellene lenniük, nem hiszem, hogy egy iskola versenyistálló kellene legyen, ahol egyetlen dolog számít, az individuális eredmények, a sikerek, hanem az életre felkészítő, az életnek szerves részét alkotó terek, ahol egy reális világba való kilépésre készítjük fel a gyermekeinket.” (Böjte Csaba)
11. Mellékletek
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév Mikus Judit Cím Telefonszám E-mail Állampolgárság magyar Születési dátum 1962. február 11. Neme nő
Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe
1999-napjainkig tanító 1-4. osztályig, 5-6. osztályban magyar nyelv és irodalom tanítása 2003-2005. munkaközösség-vezető, 2005-től intézményvezető Budapest XXI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola 1214 Budapest, Tejút utca 10.
Időtartam 1983-1999. Foglalkozás / beosztás tanító 1-4. osztályig, III-IV. gimnáziumi osztályban fakultáció keretében „Nevelési alapismeretek tanítása” szabadon választott érettségivel zárva Főbb tevékenységek és osztályfőnök, munkaközösség-vezető feladatkörök A munkáltató neve és Nagy László Általános Iskola és Gimnázium címe 1203 Budapest, János utca 4.
Végzettség / képesítés általános iskolai tanító rajz speciális szakkollégiummal
Oktatást / képzést nyújtó Budapesti Tanítóképző Főiskola tanítói szak intézmény neve és típusa Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó kineziológus intézmény neve és típusa Egészségügyi Szakképző ésTovábbképző Intézet
Végzettség / képesítés pedagógia szakos előadó Oktatást/képzést nyújtó Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar intézmény neve és típusa Végzettség / képesítés közoktatás vezető és szakvizsgázott pedagógus
Oktatást/képzést nyújtó intézmény neve és típusa
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar
Végzettség / képesítés magyar nyelv és irodalom műveltségterület Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
Károli Gáspár Református Tudományegyetem Tanítóképző Főiskolai kar
Anyanyelv magyar Egyéb nyelv angol-középfok
Társas készségek és jó kommunikációs készség, alkalmazkodóképesség,együttműködési képesség, kompetenciák szociális érzékenység képessége, döntésképesség
Szervezési készségek és vezetői készség, jó szervezési készség, irányítási készség, jó koordinálási képesség kompetenciák
Számítógép-felhasználói az office programok ismerete (szövegszerkesztő, táblázatkezelés, prezentáció-készít készségek és kompetenciák Művészi készségek és irodalom, képző- és fotóművészet iránti elkötelezettség kompetenciák
Járművezetői engedély „B” típusú jogosítvány
41
