Pályakövetés 2010 ősz

KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA

Pályakövetés 2010 ősz A Kodolányi János Főiskola végzett hallgatóinak pályakövetési vizsgálata Dr. Kontó Gizella Székesfehérvár, 2010

A Kiadvány az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” projekt keretében valósul meg.

ELŐSZÓ................................................................................................................................................ 4 FONTOS KIADVÁNYT TART A KEZÉBEN AZ OLVASÓ MELY A VÉGZETT HALLGATÓK MUNKAHELYKERESÉSRŐL, ELHELYEZKEDÉSÉRŐL, TOVÁBBTANULÁSÁRÓL, A DIPLOMA MEGSZERZÉSE UTÁN TÖRTÉNŐ BOLDOGULÁSÁRÓL SZÓL. A KUTATÁS A TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 „HALLGATÓI ÉS INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN” PROJEKT KERETÉBEN VALÓSULT MEG., MELY MINTEGY FOLYTATÁSA A 2010 TAVASZÁN ELVÉGZETT FELMÉRÉSNEK. EBBEN AZ ESETBEN, A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA VOLT HALLGATÓIVAL SZEMÉLYESEBB KERETEK KÖZÖTT, TELEFONON KERÜLT SOR A BESZÉLGETÉSRE, MAJD A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSÉRE. A KUTATÁS AZÉRT IS FONTOS, MERT AZ EURÓPA UNIÓS CSATLAKOZÁS ÚJ KIHÍVÁSOKAT JELENTETT A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBŐL KIKERÜLT HALLGATÓK SZÁMÁRA PL. NYELVISMERET, SZAKMAI KOMPETENCIÁK, KREATIVITÁS, A VÁLTOZÁS ÉS A VÁLTOZTATÁS LÉLEKTANI HÁTTERE, KÜLFÖLDÖN BOLDOGULNI, VAGY ITTHON STB. ÉS A KAPOTT VÁLASZOK ALAPJÁN, A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY, A MINŐSÉGESEBB OKTATÁS FELÉ TUD ELMOZDULNI. FONTOS KÉRDÉS AZ IS, HOGY A VÉGZETT HALLGATÓ KÍVÁN-E FENNTARTANI KAPCSOLATOT KORÁBBI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉVEL, ÉS HA IGEN, MILYEN KERETEK KÖZÖTT, KÍVÁNJA EZT MEGTENNI. UGYANIS AZOK A VISSZAJELZÉSEK, KAPCSOLATÉPÍTÉSEK A VOLT OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL, A KÉSŐBBI ÉVFOLYAMOK MINŐSÉGESEBB OKTATÁSÁT SEGÍTI ELŐ................................................... 4 DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN – 2010. ŐSZ ...............5 ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................................... 5 A lekérdezés lebonyolítása............................................................................................................................. 6 1.2 Válaszadási hajlandóság és reprezentativitás............................................................................................ 7 Általános jellemzők...................................................................................................................................... 10

2. ÖSSZEFÜGGÉS-VIZSGÁLATOK............................................................................................... 17 2.1 Jelenlegi tanulmányok............................................................................................................................ 17 2.1.1. Hol tanul jelenleg?....................................................................................................................................17 2.1.2 Jelenlegi képzési forma.............................................................................................................................21 2.1.3 A jelenlegi képzés finanszírozási formája..................................................................................................24 2.1.4 Jelenlegi képzési tagozat............................................................................................................................28 2.2 Munkahely............................................................................................................................................. 30 2.2.1 Munkahely a végzés óta.............................................................................................................................30

2

2.2.2 Jelenlegi munkahely...................................................................................................................................34 2.3 KJF saját kérdései................................................................................................................................... 38 2.3.1 Mennyi idő telt el a munkába állásig?.......................................................................................................38 2.3.2 Végzettsége megfelel-e jelenlegi munkakörének? ....................................................................................42 2.3.3 Elégedett-e jelenleg végzett munkájával?.................................................................................................47 2.3.4 Tanulmányai mennyire készítették fel munkakörére?..............................................................................51 2.3.5 Ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát?..................................................................................................56 2.3.6 Vállalt-e munkát külföldön? ......................................................................................................................59 2.3.7 Tartja-e a kapcsolatot volt hallgatótársaival? Részt venne-e a Kodolányi által szervezett öregdiák rendezvényeken? Csatlakozna-e a Facebook.com Kodolányis csoportjához? ..................................................63 2.3.8 Segítené-e volt főiskoláját állásajánlatok vagy gyakorlati helyek felkínálásával? ....................................69 2.3.9 Segítené-e volt főiskoláját személyes tanácsadással? ..............................................................................72 2.3.10 Segítené-e volt főiskoláját anyagi támogatással? ....................................................................................75

3. ZÁRÓ ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................. 79 3.1 Diploma utáni, jelenlegi tanulmányok (1., 2., 3. pontok)......................................................................... 79 3.1.1 Jelenlegi tanulmányok képzési formája.....................................................................................................79 3.1.2 Jelenlegi tanulmányok finanszírozási formája...........................................................................................80 3.1.3 Jelenlegi tanulmányok tagozata................................................................................................................81 3.2 Munkahely a végzés óta......................................................................................................................... 81 3.3 Jelenlegi munkahely............................................................................................................................... 82 3.4 A KJF saját kérdései................................................................................................................................ 82

MELLÉKLETEK............................................................................................................................... 89

3

Előszó Fontos kiadványt tart a kezében az olvasó mely a végzett hallgatók munkahelykeresésről, elhelyezkedéséről, továbbtanulásáról, a diploma megszerzése után történő boldogulásáról szól. A kutatás a TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” projekt keretében valósult meg., mely mintegy folytatása a 2010 tavaszán elvégzett felmérésnek. Ebben az esetben, a Kodolányi János Főiskola volt hallgatóival személyesebb keretek között, telefonon került sor a beszélgetésre, majd a kérdőív kitöltésére. A kutatás azért is fontos, mert az Európa Uniós csatlakozás új kihívásokat jelentett a felsőoktatási intézményből kikerült hallgatók számára pl. nyelvismeret, szakmai kompetenciák, kreativitás, a változás és a változtatás lélektani háttere, külföldön boldogulni, vagy itthon stb. és a kapott válaszok alapján, a felsőoktatási intézmény, a minőségesebb oktatás felé tud elmozdulni. Fontos kérdés az is, hogy a végzett hallgató kíván-e fenntartani kapcsolatot korábbi felsőoktatási intézményével, és ha igen, milyen keretek között, kívánja ezt megtenni. Ugyanis azok a visszajelzések, kapcsolatépítések a volt oktatási intézménnyel, a későbbi évfolyamok minőségesebb oktatását segíti elő. Nagyon komoly és nehéz feladat volt a kutatás elvégzésének megszervezése és lebonyolítása, majd az eredmények feldolgozása és értelmezése, ezért köszönetet szeretnék mondani Dr. Kontó Gizellának a Kodolányi János Főiskola docensének színvonalas és precíz munkájáért. Továbbá köszönet illeti, a Diáktanácsadó és Karrier Iroda munkatársait, Mező Violát és Ozorák Esztert a kutatás előkészítéséért, a kérdezőbiztos szerepükért és az adatok feldolgozásáért. Az adatok feldolgozásáért és a kérdezőbiztos szerepért köszönet mondok Pál Melindának és Verebes Renátának is.

Dr. Bordás Sándor PhD Diáktanácsadó és Karrier Iroda Egységvezető

Székesfehérvár, 2010.

4

Diplomás pályakövetés a Kodolányi János Főiskolán – 2010. ősz Összefoglaló A TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” pályázat előírása szerint a 2010 tavaszi online DPR felmérés után 2010 őszén, telefonon kerestük meg volt hallgatóink közül a 2007-2008-2009 évek során diplomát szerzetteket. A teljes vizsgált populáció létszáma 2342 fő, amelyből véletlen kiválasztással 1225 főt hívtunk fel, a kapott 612 fős mintanagyság alapján a válaszadási hajlandóság 50%. A személyes megkeresés jóval hatékonyabbnak bizonyult, mint a fél évvel korábbi e-mailben történő, ahol csak 20%-os válaszadást regisztráltunk. A minta a nemek szempontjából tökéletes, a tagozat, a finanszírozás módja, a végzés éve és a szakok alapján csaknem tökéletes reprezentativitást mutat. A korábbi években végzetteket valamivel alacsonyabb arányban találtuk meg, valószínűleg a megváltozott telefonszámok miatt. A válaszadók több mint fele a gazdaságtudomány, harmada a bölcsészettudomány, és tizede a társadalomtudomány képzési területén tanult intézményünkben, illetve mindannyian hagyományos főiskolai, vagy alapképzésben (BA, BSc) vettek részt. Tagozatok szerint: 53 százalékuk levelezőn, míg 47 százalékuk nappalin végzett, a távoktatásban végzett hallgatók aránya elhanyagolhatóan kicsi. Állami támogatásban a megkeresett hallgatók mindössze negyede részesült, többségük költségtérítéses, illetve tandíjas képzésben vette részt. A nemek arányát tekintve a válaszadók valamivel több, mint háromnegyede (78%) hölgy, a lakóhely alapján harmada a fővárosban, fele más városokban él, a külföldiek aránya 1,3 százalék. A végzett hallgatók jelenlegi tanulmányait tekintve, 88 volt hallgatónk (15%) most is tanul, nagyobb részük más intézményben, az anyaintézményben kevesebb, mint 1 százalékuk maradt. Legtöbben (56%) mesterképzésben, 1 százalékuk doktori képzésben, 18%-uk újabb főiskolai szak megszerzésében, 25%-uk szakirányú-, vagy szakképzésben vesz részt. A jelenleg is tanulók több mint felének sikerült államilag finanszírozott képzésbe bejutnia (51%), és tagozatként leginkább levelező, esti, vagy távoktatási formát választottak (81%). Megnyugtató, hogy az abszolutórium megszerzése óta a nagy többségnek volt már állandó munkahelye (93%). Jelenleg munkanélkülinek vallja magát a válaszadók 7,5 százaléka, ami ugyan igazodik az országos átlaghoz, de a diplomás munkanélküliségi átlagnál rosszabb. Az állandó- vagy alkalmi munkával rendelkezők körében domináns munkavégzés a céges, teljes munkaidős foglalkoztatottság (76%). A válaszadók több mint fele már a főiskolai tanulmányai alatt is rendelkezett főállású munkaviszonnyal (53%), tehát nem kellett a diploma megszerzése után munkát keresnie. Ők elsősorban a levelező tagozaton tanulók közül 5

kerültek ki. A végzés után munkát keresők csaknem kétharmadának 1 éven belül, míg csaknem ötödüknek már egy hónapon belül sikerült állást találnia. Külföldön, a diploma megszerzése után, volt hallgatóink mindössze egy tizede vállalt munkát, a többség itthon próbált boldogulni (89%).

Az intézményi saját kérdések egyrészt a KJF-en szerzett tudás munkaerőpiacon való használhatóságát, másrészt a fejlesztési lehetőségeket, harmadrészt az anyaintézménnyel való kapcsolattartás és támogatás formáit célozták. Volt hallgatóink 42%-a szerint a végzettségük a jelenlegi munkakörüknek teljes mértékben megfelel. Az átlag 3,63 az 1-5-ös skálán. Összességében a 3, 4, és 5-ös szintű végzettség-munkakör megfelelés 78 százalékos, tehát a többség talált szakmailag megfelelő munkahelyet. Végzettjeink csaknem 80 százaléka nagyon elégedett a jelenleg végzett munkájával. Az értékelések átlaga 4,15 az 1-5-ös skálán. Hogy a KJF-en folytatott tanulmányai mennyire készítették fel a munkakörére, a végzettek nagy része csak 3-as osztályzatot adott (átlag: 3,24), vagyis ezen a területen van még feladata intézményünknek, hogy magasabb hallgatói elégedettséget érhessünk el. A válaszadók többsége a megszerzett ismeretanyagon belül a gyakorlati képzés arányát növelné (74%), de szintén sokan érzik úgy, hogy a szakmai szempontoknak is több helyet kellene kapniuk a képzésben (51%). Végzett hallgatóink kb. fele ismerte intézményünk továbbképzési kínálatát az államvizsga megszerzéskor (47%). A mester szinten továbbtanulók közül csupán 2 százalék választotta a KJF-et, többségük más intézményben folytatta az egyetemi szintű képzést. Volt hallgatótársakkal legtöbb végzettünk tartja a kapcsolatot (85%), és közülük sokan öregdiák (Alumni) eseményeken is részt vennének (68%). A hamarosan induló Facebook.com közösségi portál Kodolányis csoportjában a válaszadók 71 százaléka regisztrálna. Végzettjeink csaknem 80 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy valamilyen formában támogassa egykori főiskoláját. Állások, gyakorlati helyek felkínálásra vállalkoznának legtöbben (78%), személyes tanácsadással segítene végzettjeink több, mint fele (58%), és anyagi támogatásra minden negyedik hallgatónk lát lehetőséget (27%). A vizsgált kérdések részletesebb elemzéseken alapuló eredményei a záró összefoglalóban szerepelnek.

A lekérdezés lebonyolítása A pályázat előírása szerint 2010 őszén személyes kapcsolatfelvétellel, a volt hallgatóink közül, a 2007-2008-2009 évek során diplomát szerzetteket kellett megkeresnünk. A teljes vizsgált populáció létszáma 2342 fő, melynek 25 százalékát jelöltük meg, mint elérendő mintanagyságot. A minta kiválasztása véletlen eljárással, szisztematikus kiválasztással történt. Anyagi és humán erőforrásaink szűkössége miatt a megkeresések 6

telefonon történtek, támaszkodva a Diáktanácsadó és Karrieriroda, valamint a Neptun rendszer nyilvántartásaira (nevek, mobilszámok). A kérdezőbiztosok a beszélgetés során tájékoztatták a hallgatókat a felmérés anonimitásáról. Az évek során változtak a telefonszámok, ezért jóval több próbálkozást kellett végrehajtani, mint minden ötödiket, ahogy eredetileg terveztük. A kérdőívek kidolgozása az Evasys rendszer felsőoktatási programjának segítségével történt, amely az internetes formájú adatrögzítés során a kódolással és egyéb hasznos kiegészítőkkel is segítette munkánkat. Az Edutacio Kht. által megadott, kötelező jellegű kérdések a hallgató alapvető intézményi jellemzőin túl a jelenlegi tanulmányaira vonatkoztak. Ezen a blokkon túl minden intézmény szabadon egészíthette ki a kérdőívet, az általa fontosnak tartott témák vonatkozásában. A telefonos interjúk átlagos időtartama 4,3 perc, az adatrögzítésé pedig 6,5 perc volt.

1.2 Válaszadási hajlandóság és reprezentativitás A mérendő végzett hallgatók (2342 fő) közül véletlen, szisztematikus kiválasztással minden ötödik hallgatót szerettük volna elérni. Az így kapott 586 fős létszámot felkerekítettük 600 főre, hogy az alkalmazott négy kérdezőbiztos által teljesítendő lekérdezés kerek egész szám, fejenként 150 fő legyen. Ehhez sajnos nem volt elég 600 megkeresés, egyrészt a mobiltelefonszámokban beállt időközbeni változások, másrészt egyéb elérési gondok miatt. Minden második hívás végződött sikeres lekérdezéssel. Az okok között felsoroljuk a legfontosabb tényezőket: 1. a Neptun-rendszerben megadott telefonos elérhetőség időközbeni megváltozott, 2. „a hívott szám jelenleg/átmenetileg nem kapcsolható”, 3. kicsöng, de a hallgató nem veszi fel a kagylót, 4. „ezen a számon előfizető nem kapcsolható”, ez a szám nincs előfizetőhöz rendelve, 5. hangposta jelentkezik, 6. téves szám, 7. elhalálozás miatt az illetékes önkormányzat más személyre ruházza át a telefont, 8. hívásletiltás, 9. dupla csörgés hallatszik, ami talán annak a jele, hogy a hallgató külföldön tartózkodik, 10. sikertelen hívás. Mindezzel együtt a telefonos megkeresés még így is jóval eredményesebbnek mondható, mint a 2010 tavaszán alkalmazott elektronikus levélben történő felmérés, ahol átlagosan 20 százalék körüli válaszadási hajlandóságot értünk el. Az anyagi-, és humán erőforrások nagyobb arányú befektetése meghozta a kívánt eredményt. És ha az előző bekezdésben felsorolt technikai okok kivédhetők lettek volna, akkor még magasabb válaszadási arányt kaptunk volna. A teljes populációból a megkeresési kísérletek száma 1225, a tényleges kapcsolatfelvételek száma 612, ami alapján a válaszadási hajlandóság 50,0 százalék.

1. kérdezőbiztos 2.

kérdezőbiztos

Megkeresendő hallgatók száma (fő) 150 150

Szükséges megkeresések száma 298 346

Ebből ténylegesen elértek száma (fő) 151 150

7

3. kérdezőbiztos 4. kérdezőbiztos Összesen

150 150

275 306

150 161

600

1225

612

A 612 fős minta a nemek szempontjából tökéletes, a tagozat és a végzés éve alapján csaknem tökéletes reprezentativitást mutat. 1-2 százalékponttal felülreprezentáltak a levelező tagozatos, illetve a 2009-ben, vagyis a vizsgált populációban a legkésőbb végzett hallgatók. A pozitív korreláció a végzés éve és a megkeresés esélye között annak tudható be, hogy a megkeresések telefonos formában történtek, és a régebben végzetteknek valószínűleg cserélődött a mobilszámuk az idők során. Emiatt kissé alulreprezentált a 2007-es végzős évfolyam (38% helyett csak 34% az arányuk a válaszadók között). Nem Populáció (fő) férfi 510 nő 1832 (üres) Végösszeg 2342

% 22 78 0 100

Tagozat Populáció (fő) nappali 1122 levelező 1218 távoktatás 2 (üres) Végösszeg 2342

% 48 52 0 0 100

Végzés éve 2007 2008 2009 (üres) Végösszeg

Populáció (fő) 891 798 653 2342

% 38 34 28 0 100

Minta (fő) 136 476 612

Minta (fő) 283 326 2 1 612

Minta (fő) 207 208 192 5 612

% 22 78 0 100

% 47 53 0 0 100

% 34 34 31 1 100

A finanszírozás módja szerint felülreprezentáltak a költségtérítéses hallgatók 4 százalékponttal, az államilag támogatott és tandíjas hallgatókat sikerült a populációs arányoknak csaknem megfelelően megtalálni. Finanszírozás Államilag támogatott Államilag támogatott (képzési időn túli) Költségtérítéses Költségtérítéses (képzési időn túli)

Populáció (fő)

%

Minta (fő)

%

660

28

160

26

4

0

1170

50

1

0

0 329

54 0

8

Még nem meghatározott Tandíjas (képzési időn túli)

1

0

506

22

122

20

0

1

0

100

612

100

(üres) Végösszeg

2342

Szak Általános szociális munkás Andragógia alapszak Anglisztika alapszak Angol nyelv és irodalom tanári Angol nyelv és irodalomtanár - Kommunikáció Angol nyelv és irodalomtanár - Művelődésszervező Angol nyelvtanári Család-és gyermekvédelem Egészségfejlesztő mentálhigiénikus Francia nyelv és irodalom tanári Francia nyelv és irodalomtanár - Kommunikáció Gazdálkodási-kommunikáció Germanisztika alapszak Idegenforgalmi és szálloda szak Idegenforgalmi és szálloda, vállalkozási Kommunikáció és médiatudomány alapszak Kommunikáció szak Közgazdász gazdálkodási Művelődésszervező-kommunikáció szak Német nyelv és irodalom tanári Német nyelv és irodalomtanár - kommunikáció Nemzetközi Kapcsolatok Nemzetközi marketing Nemzetközi tanulmányok alapszak Romanisztika alapszak Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Vendéglátó és szálloda (üres) Végösszeg

Populáció (fő) 109 20 42 151 215 1 1 22 1 7 13 83 24 613 1 115 85 427 92 50 70 119 6 8 8 1 58 2342

0

% 5 1 2 6 9 0 0 1 0 0 1 4 1 26 0 5 4 18 4 2 3 5 0 0 0 0 2 0 100

Minta (fő) 30 9 9 41 34 1 1 5 0 3 3 21 8 150 2 32 27 112 28 13 28 31 2 2 2 1 16 1 612

% 5 1 1 7 6 0 0 1 0 0 0 3 1 25 0 5 4 18 5 2 5 5 0 0 0 0 3 0 100

A legnagyobb létszámú szakokat illetően is teljesül a reprezentativitás. A legtöbb megkeresés az Idegenforgalmi és szálloda, a Közgazdász gazdálkodási, illetve az Angol nyelv és irodalom tanári, Angol nyelv - Kommunikáció szakosok körében valósult meg, megfelelően a legmagasabb végzős létszámnak.

9

Általános jellemzők Elsőként a 612 feldolgozott kérdőív összesített adataiból közöljük a legfontosabb eredményeket. Az ábrák jobb oldalán látható az arányok kiszámításánál figyelembe vett adatszám, ami a válaszhiányok miatt nem éri el minden esetben a minta teljes nagyságát, a 612 darabot. Az első kérdésblokkot a megkereső intézmény töltötte ki a rendelkezésre álló hallgató nyilvántartások segítségével, amelyek a hallgatók KJF-en szerzett végzettség jellemzőire vonatkoztak. Ezeket az információkat nem kellett megkérdezni a telefonos interjú során.

A legtöbb válaszadó az Idegenforgalmi és szálloda (24,5%), valamint a Közgazdász gazdálkodási szakon (18,3%) végzett, mint ahogy ezt az alappopuláció adataiból vártuk.

10

A megkérdezettek harmada esik mindhárom vizsgált évre (2007, 2008, 2009), a régebben végzetteket a kellőnél alacsonyabb arányban találtuk meg, minden bizonnyal a hibás/megváltozott telefonszámok miatt. A válaszadók több mint fele a gazdaságtudomány, harmada a bölcsészettudomány, és tizede a társadalomtudomány képzési területén tanult intézményünkben.

A 2009-es évvel bezárólag még nem végzett senki mesterszakon a főiskolánkon, a megkeresett hallgatóink hagyományos főiskolai, vagy alapképzésben (BA, BSc) vettek részt. A válaszadók tagozatok szerinti megoszlása megfelel a populációs arányoknak, 53 százalékuk levelezőn, míg 47 százalékuk nappalin végzett. A távoktatásban végzett hallgatók aránya elhanyagolhatóan kicsi.

Állami támogatásban a megkeresett hallgatók mindössze negyede részesült, többségük költségtérítéses, illetve tandíjas képzésben vette részt. Sajnálatosan magas a képzési időn túli, tandíjas hallgatók aránya, ők minden ötödik hallgatót jelentik a mintában. 11

A nemek aránya illeszkedik a vizsgált populáció megoszlásához, a válaszadók kicsivel több, mint háromnegyede (78%) hölgy.

A második központi kérdésblokk a végzett hallgatók jelenlegi tanulmányaira vonatkozott. 88 volt hallgatónk tanult valamilyen intézményben a megkeresés ideje alatt, a válaszok összes számánál ezért látjuk itt legtöbb esetben ezt az adatot.

Igaz ugyan, hogy végzettjeink túlnyomó többsége most nem tanul (86 %), ugyanakkor örömteli, hogy csaknem 15 százalékuk igen. Nagy részük más intézményben folytatta tanulmányait (14%), az anyaintézményben kevesebb, mint 1 százalékuk maradt.

A jelenleg is tanuló 88 volt hallgatónk közül (a 2007-2009 közt végzett megkérdezettek 14,4%-a) legtöbben (56%) mesterképzésben, 1 százalékuk doktori képzésben vesz részt. Az újabb főiskolai szakok elvégzése mellett (18%), viszonylag magas arányban tanulnak szakirányú-, vagy szakképzésben is volt hallgatóink (25%).

A jelenleg is tanuló, 2007-2009 között végzett hallgatóinknak több mint felének sikerült államilag finanszírozott képzésbe bejutnia (51%), és tagozatként leginkább levelező, esti, vagy távoktatási formát választottak (81%). 12

A harmadik központi kérdésblokk a végzett hallgatók munkahelyére vonatkozott.

A válaszadók harmada a fővárosban, fele más városokban lakik, a külföldiek aránya 1,3 százalék. Megnyugtató, hogy az abszolutórium megszerzése óta a nagy többségnek volt már állandó munkahelye (93%). Ha a nemleges válaszokat és a válaszmegtagadást összevonjuk, nem volt állandó munkahelye 2007-2009 között végzettjeink 7 százalékának. Jelenleg munkanélkülinek vallja magát a válaszadók 7,5 százaléka. Ez az arány ugyan igazodik az országos átlaghoz, de a diplomás munkanélküliségi átlagnál (2%) lényegesen rosszabb. Az állandó vagy alkalmi munkával rendelkezők körében a domináns munkavégzés a céges, teljes munkaidős foglalkoztatottság (76%).

A kötelező kérdésblokk után minden felsőfokú intézmény szabad kezet kapott arra vonatkozóan, hogy még milyen jellegű információkat akar begyűjteni. Mivel a 2010 tavaszi DPR-es felmérés a végzett hallgatóink közül éppen a 2007-ben, és 2009-ben abszolváltakat kereste meg e-mail, és internetes lekérdezés formájában, így a 2010 őszi intézményi kérdőív már csak néhány, a korábbi felmérésből kimaradt, fontosnak tartott kérdést tartalmazott. Az utolsó kérdésblokk az intézmény saját kérdéseit tartalmazta, ami egyrészt a KJF-en szerzett tudás munkaerőpiacon való használhatóságát, másrészt a fejlesztési lehetőségeket, harmadrészt az anyaintézménnyel való kapcsolattartás és támogatás formáit célozta.

13

A válaszadók több mint fele már a főiskolai tanulmányai alatt is rendelkezett főállású munkaviszonnyal (53%), tehát nem kellett a diploma megszerzése után munkát keresnie. Ők elsősorban a levelező tagozaton tanulók közül kerültek ki. A végzés után munkát keresők csaknem kétharmadának 1 éven belül, míg csaknem ötödüknek már egy hónapon belül sikerült állást találnia. A válaszadók 4 százalékának egy évnél hosszabb ideig tartott, amíg megfelelő munkát talált. Mindössze 5 százalék nem válaszolt, illetve nem tudta eldönteni.

Volt hallgatóink 1-5-ös skálán értékelték, hogy a végzettségük mennyire felel meg a jelenlegi munkakörüknek, amire a válasz 42 százalékban, teljes mértékben. Az átlag 3,63, a szórás 1,46, a medián 4, amely szerint jobbra, inkább a magasabb értékek felé tolódnak el a válaszok a szimmetrikushoz képest, de a viszonylag magas szórás érték azt mutatja, hogy az „egyáltalán nem felel meg” kategóriát is aránylag sokan jelölték (16%). Összességében a 3, 4, és 5-ös szintű végzettség-munkakör megfelelés 78 százalékos, ami igen jónak mondható. Végzettjeink csaknem 80 százaléka nagyon elégedett a jelenleg végzett munkájával. 15-ig történő értékelések átlaga 4,15, és a kicsi szórás (1,07) azt jelzi, hogy a többség egyetért ezzel az értékeléssel. A közepes elégedettségi szint alatt csupán a válaszadók 8 százaléka véleményezte a munkahelyét. Hogy a KJF-en folytatott tanulmányai mennyire készítették fel a munkakörére, a végzettek nagy része csak 3-as osztályzatot adott (átlag: 3,24), vagyis ezen a területen van még feladata intézményünknek, hogy magasabb hallgatói elégedettséget érhessünk el.

14

A válaszadók többsége a megszerzett ismeretanyagon belül a gyakorlati képzés arányát növelné (74%), de szintén sokan érzik úgy, hogy a szakmai szempontoknak is több helyet kellene kapniuk a képzésben (51%).

Végzett hallgatóink az államvizsga megszerzés után nagyjából hasonló arányban ismerték, illetve nem ismerték Intézményünk továbbképzési kínálatát (47% - 53%).

A válaszadók a végzés óta mesterszakon alacsony arányban tanultak tovább (11,5%), közülük csupán 2 százalék választotta a KJF-et, többségük más intézményben folytatta az egyetemi szintű képzést. A legjellemzőbb az, hogy a főiskola elvégzése után1-3 évvel, nem tanulnak tovább mester szakon a hallgatóink (88%).

Külföldön, a diploma megszerzése után, volt hallgatóink mindössze egy tizede vállalt munkát, a többség itthon próbált boldogulni (89%).

Volt hallgatótársakkal legtöbb végzettünk tartja a kapcsolatot (85%), és közülük sokan öregdiák (Alumni) eseményeken is részt vennének (68%).

15

A hamarosan induló Facebook.com közösségi portál Kodolányis csoportjában a válaszadók 71 százaléka regisztrálna, ugyanakkor mereven minden negyedik végzettünk zárkózott el ettől a lehetőségtől.

Végzettjeink csaknem 80 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy valamilyen formában támogassa egykori főiskoláját. Állások, gyakorlati helyek felkínálására vállalkoznának legtöbben (78%), személyes tanácsadással segítene végzettjeink több, mint fele (58%), és anyagi támogatásra minden negyedik hallgatónk lát lehetőséget (27%).

16

2. Összefüggés-vizsgálatok

2.1 Jelenlegi tanulmányok

2.1.1. Hol tanul jelenleg?

A megkeresett 612 hallgató közel 90 százaléka (524 fő = 85,6%) nem tanul jelenleg sehol. A 88, jelenleg is tanulmányokat folytató volt hallgatónk közül legtöbben a frissen végzettek közül kerülnek ki. Az átlagos 14,4 százalékos továbbtanulási aránynál, ami magában foglalja mindhárom vizsgált végzős évfolyam hallgatóit, a 2009-es évfolyam 8,6 százalékponttal jobban teljesít (23%), és ez nagyjából duplája a két korábbi év végzőseinek ilyen irányú adatánál. Az abszolutórium éve szignifikánsan befolyásolja a továbbtanulási arányt (chi négyzet teszt: 0,000). Ez egyben azt is jelenti, hogy hallgatóink egyre nagyobb arányban vállalkoznak további oklevelek megszerzésére. 1. Abszolutórium éve 2007 (fő) (%) 2008 (fő) (%) 2009 (fő) (%) (üres) Végösszeg (fő) (%)

Jelenlegi tanulmányok igen, KJF igen, máshol 1 (0,5) 20 (9,7) 21 (10,1) 4 (2,1) 40 (20,9) 2 5 (0,8) 83 (13,6)

nem 186 (89,9) 187 (89,9) 147 (77,0) 4 524 (85,6)

Együtt 207 (100,0) 208 (100,0) 191 (100,0) 6 612 (100,0)

A képzési területek közül legmagasabb arányban, a társadalomtudományban diplomát szerzettek folytatnak jelenleg is tanulmányokat (25,4%). Döntően más intézményeket választanak ugyan (94%), de figyelemre méltó, hogy a bölcsész és a társadalomtudomány terén a végzett hallgatók kb. 5 százaléka a KJF-en folytat további tanulmányokat. A gazdálkodás területén diplomát szerzettek mindannyian máshol tanulnak, akik jelenleg is képezik magukat. A képzési terület is szignifikáns kapcsolatban áll a továbbtanulással (teszt: 0,010) 1. Jelenlegi tanulmányok Képzési terület igen, KJF igen, máshol bölcsész (fő) (%) 3 (1,4) 29 (13,7) gazdálkodás (fő) (%) 40 (11,9) társadalomtudomány(fő) (%) 2 (3,2) 14 (22,2) Végösszeg (fő) (%) 5 (0,8) 83 (13,6)

nem 180 (84,9) 297 (88,1) 47 (74,6) 524 (85,6)

Együtt 212 (100,0) 337 (100,0) 63 (100,0) 612 (100,0)

17

A tagozatokat tekintve, főként a nappalis hallgatóink tanulnak jelenleg is valahol (19,1%), döntően más intézményeket választva (17,7%). A levelezősökre ezek az arányok 10,5%, és 10,2%. Az anyaintézményt inkább a nappalis hallgatóink részesítik előnyben az első diploma megszerzése után további oklevelek megszerzéséhez a levelezősökkel szemben (1,4% > 0,3%). A tagozat is szignifikánsan befolyásolja a jelenlegi tanulmányok helyszínét (teszt: 0,037). 1. Tagozat nappali (fő) (%) levelező (fő) (%) távoktatás (fő) (%) (üres) Végösszeg (fő) (%)

Jelenlegi tanulmányok igen, KJF igen, máshol 4 (1,4) 50 (17,7) 1 (0,3) 33 (10,2) 0 (0,0) 0 (0,0) 5 (0,8)

83 (13,6)

nem 229 (8,9) 291 (89,5) 2 (100,0) 2 524 (85,6)

Együtt 283 (100,0) 325 (100,0) 2 (100,0) 2 612 (100,0)

A KJF-en megvalósult finanszírozási forma alapján főként az állami finanszírozottakra jellemző, hogy jelenleg is tanulnak (20,1%), de nem marad le ettől jelentősen a költségtérítéses (13,0%), illetve a tandíjas hallgatók adata sem (10,7%). A finanszírozás formája nem befolyásolja jelentősen a jelenlegi tanulmányok meglétét (chi négyzet próba: 0,155). Mind az állami, mind a fizetős képzésben részt vevők inkább más intézményt választanak további tanulmányaikhoz (állami: 94%, költségtérítéses: 93%, tandíjas: 100%). 1. Finanszírozás a KJF-en állami (fő) (%) költségtérítéses (fő) (%) tandíjas (fő) (%) Végösszeg (fő) (%)

Jelenlegi tanulmányok igen, KJF igen, máshol 2 (1,3) 30 (18,8) 3 (0,9) 40 (12,1) 0 (0,0) 13 (10,7) 5 (0,8) 83 (13,6)

nem 128 (80,0) 288 (87,0) 108 (89,3) 524 (85,6)

Együtt 160 (100,0) 331 (100,0) 121 (100,0) 612 (100,0)

Nemenként nincs lényeges eltérés a KJF utáni továbbtanulás tekintetében (függetlenség vizsgálat: 0,448), mindkét nem nagyjából 13 százalékos arányban tanul jelenleg is. Ezt jellemezően más intézményekben teszik: a férfiak kivétel nélkül, a továbbtanuló nők közül 7 százalék maradt az anyaintézményben. 1. Nem férfi (fő) (%) nő (fő) (%) (üres) Végösszeg (fő) (%)

Jelenlegi tanulmányok igen, KJF igen, máshol 0 (0,0) 17 (12,5) 5 (1,1) 65 (13,7) 1 5 (0,8) 83 (13,6)

nem 119 (87,5) 405 (85,3) 524 (85,6)

Együtt 136 (100,0) 475 (100,0) 1 612 (100,0)

A válaszadók lakóhelytől teljesen függetlenül, szinte azonos arányban folytatnak jelenleg tanulmányokat (függetlenség vizsgálat: 0,984). Mind a városi, mind a község, mind a 18

külföldön lakó volt hallgatóinknak nagyjából 13 százaléka tanul most is. A lakóhely nem befolyásolja a KJF után választott új iskola helyszínét sem. Inkább más intézményt választanak, és csak városokban lakók maradtak az anyaintézménynél (7%). 1. Lakóhely főváros (fő) (%) vidéki megyeszékhely (fő) (%) egyéb város (fő) (%) község külföld n.v. (üres) Végösszeg (fő) (%)

Jelenlegi tanulmányok igen, KJF igen, máshol 1 (0,5) 27 (13,3) 2 (1,5) 16 (12,2) 2 (1,2) 24 (14,5) 0 (0,0) 15 (14,7) 0 (0,0) 1 (12,5)

5 (0,8)

83 (13,6)

nem 175 (86,2) 113 (86,3) 139 (84,2) 87 (85,3) 7 (87,5) 1 2 524 (85,6)

Együtt 203 (100,0) 131 (100,0) 165 (100,0) 102 (100,0) 8 (100,0) 1 2 612 (100,0)

A KJF-en elvégzett szak szignifikáns kapcsolatban áll azzal, hogy továbbtanul-e a hallgató, illetve, hogy hol (chi négyzet próba: 0,000). A nagyobb létszámú szakok közül az átlagosnál (14%) nagyobb arányban folytatnak jelenleg is tanulmányokat a kommunikáció(34%), a nemzetközi kapcsolat (25,8%) szakosok, az alacsonyabb létszámú szakok közül a nyelvi- (28%) és az andragógia szakosok (22%). Alapvetően más intézményben tanulnak jelenleg, ez alól kivétel az anglisztika szak, ahol 40 százaléknyian (2 fő az 5-ből) választották a KJF-et további tanulmányaik helyszínéül.

19

1 hallgató nem válaszolt

20

2.1.2 Jelenlegi képzési forma

A 612 válaszadóból 88-an tanulnak, közülük 86-an azonosították be, hogy milyen jellegű felsőfokú képzésben tanulnak jelenleg. Örvendetes, hogy csaknem 60 százalékuk mester-, vagy doktori képzésben vesz részt, azaz a főiskolai diploma folytatásaként magasabb szintre akarják emelni tudásukat. Az abszolutórium megszerzésének éve nem befolyásolja jelentősen a továbbtanuláshoz választott intézménytípust (szig. teszt: 0,588), évfolyamonként hasonló arányban vesznek részt például mester (MA, Msc) képzésben. A 2009-ben abszolváltak átlag (49%) fölött vesznek részt mesterképzésben (63,6%) továbbá szakirányú képzésekben. Bár a 2007 és 2008-as évfolyamra is legjellemzőbb a mesterképzés, ezekben az években az átlagot inkább meghaladja a főiskolai és felsősokú szakképzésben (FSZ) résztvevők aránya. Az egyetlen, jelenleg PhD-s tanulmányait folytató hallgatónk 2008-ban végzett a Kodolányin. 2. Képzési forma Abszolutórium éve BA, Bsc MA, Msc 2007 (fő) 3 11 (%) 14,3 52,4 2008 (fő) 3 9 (%) 14,3 42,9 2009 (fő) 5 28 (%) 11,4 63,6 Végösszeg 11 49 (%) 12,8 55,8 526 hallgató nem válaszolt (85,9 %)

PhD, DLA

1 4,8

1 1,2

Egyetem, főiskola 1 4,8 2 9,5 1 2,3 4 4,7

FSZ 3 14,3 4 19,0 3 6,8 10 11,6

Szakirányú 3 14,3 2 9,5 7 15,9 12 14,0

Együtt 21 100,0 21 100,0 44 100,0 86 100,0

A KJF-es képzési terület nincs jelentős hatással a továbbtanulás során választott képzési formával, minden területen a mesterképzés dominál (kapcsolat próba: 0,055). A bölcsészettudomány területén tanult az a hallgatónk, aki doktori iskolában tanul jelenleg, jellemző még a bölcsészekre átlag feletti egyetemi és szakirányú képzésben való részvétel. A gazdálkodástudomány területéről legnagyobb arányban mester és FSZ képzésben tanulnak volt hallgatóink. A társadalomtudományi diplomával az egyetemi mesterszakok mellett, a második főiskolai és a szakirányú képzések dominálnak. 2.

Képzési forma

Képzési terület BA, Bsc MA, Msc bölcsészett. (fő) 4 17 (%) 12,5 53,1 gazdálkodást.(fő) 5 23 (%) 12,5 57,5 társadalomt. (fő) 3 9 (%) 18,8 56,3 Végösszeg 12 49 (%) 13,6 55,7 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)

PhD, DLA 1 3,1 0 0,0 0 0,0 1 1,1


FSZ 1 3,1 9 22,5 0 0,0 10 11,4

Szakirányú 7 21,9 1 2,5 4 25,0 12 13,6

Együtt 32 100,0 40 100,0 16 100,0 88 100,0

21

A KJF-es tagozat nem függ szorosan össze a jelenlegi tanulmányok képzési formájával (kapcsolati teszt: 0,419). A levelezős hallgatóink átlag fölött (56%) vesznek részt MA, Msc képzésekben (61,9%), és a PhD-s volt hallgatóink is levelező tagozatunkon tanult. A nappalisokra is legjellemzőbb a mesterképzés, emellett, a további főiskolai, valamint FSZ diplomák megszerzése figyelhető meg nagyobb arányban. 2. Képzési forma Abszolutórium éve BA, Bsc MA, Msc nappali (fő) 8 28 (%) 14,8 51,9 levelező (fő) 4 21 (%) 11,8 61,9 Végösszeg 12 49 (%) 13,6 55,7 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)

PhD, DLA 0 0,0 1 2,9 1 1,1

Egyetem, főiskola 4 7,4 0 0,0 4 4,5

FSZ 7 13,0 3 8,8 10 11,4

Szakirányú 7 13,0 5 14,7 12 13,6

Együtt 54 100,0 34 100,0 88 100,0

A KJF-es finanszírozási forma alapján nem jelentősek az eltérések a továbbtanuláshoz választott képzési formák között (kapcsolatvizsgálati teszt: 0,385). Az átlagosnál (56%) nagyobb arányban vesznek részt mesterképzésben az államilag finanszírozott volt hallgatóink (59,4%). Mindhárom finanszírozási formán belül legjellemzőbb az MA, Msc képzés, a fizetős képzésben részt vevők körében átlagosnál nagyobb a Ba, Bsc formájú oktatásban való részvétel. Érdekesség, hogy a PhD-s hallgatónk tandíjas, azaz túlfutó hallgató volt a KJF-en. 2. Képzési forma Finanzsírozás a KJF-en BA, Bsc MA, Msc állami (fő) 3 19 (%) 9,4 59,4 költségtérítéses (fő) 7 24 (%) 16,3 55,8 tandíjas 2 6 (%) 15,4 46,2 Végösszeg 12 49 (%) 13,6 55,7 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)

PhD, DLA 0 0,0 0 0,0 1 7,7 1 1,1


FSZ 5 15,6 3 7,0 2 15,4 10 11,4

Szakirányú 3 9,4 8 18,6 1 7,7 12 13,6

Együtt 32 100,0 43 100,0 13 100,0 88 100,0

Nemek alapján jelentős eltérés van a jelenlegi tanulmányok képzési formája között (chi négyzet próba: 0,042). A férfiak az átlagosnál (56%) lényegesen magasabb arányban vesznek részt mesterképzésben (70,6%), és a doktori képzésben tanuló volt hallgatónk is férfi. A hölgyeknél az MA szakosok aránya valamennyivel alacsonyabb (53%), és rájuk jellemzőbbek inkább a BA, Bsc, illetve a szakirányú és FSZ képzések. 2. Nem férfi (fő)

Képzési forma BA, Bsc 1

MA, Msc 12

PhD, DLA 1

Egyetem, főiskola 2

FSZ 1

Szakirányú 0

Együtt 17

22

(%) 5,9 nő (fő) 10 (%) 14,3 Végösszeg 11 (%) 12,6 525 hallgató nem válaszolt (85,8 %)

70,6 37 52,9 49 56,3

5,9 0 0,0 1 1,1

11,8 2 2,9 4 4,6

5,9 9 12,9 10 11,5

0,0 12 17,1 12 13,8

100,0 70 100,0 87 100,0

A lakóhely nem kapcsolódik szorosan a KJF utáni tanulmányok képzési formájával (teszt: 0,595), lakóhelytől függetlenül mindenhol a mesterképzés a legjellemzőbb. PhD-s volt hallgatónk fővárosi, ugyanakkor MA, Msc képzésben legmagasabb arányban községben lakó volt hallgatóink vesznek részt (73,3%). Másrészről a községben lakókra nem jellemző a további főiskolai diplomákért való tanulás, ez inkább a városiakra igaz. 2. Lakóhely főváros (fő) (%)

Képzési forma BA, Bsc 4 14,3

vidéki megyeszékhely (fő) 4 (%) 22,2 egyéb város (fő) 4 (%) 15,4 község 0 (%) 0,0 külföld 0 (%) 0,0 Végösszeg 12 (%) 13,6 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)

MA, Msc 14 50,0

PhD, DLA 1 3,6

Egyetem, főiskola 3 10,7

FSZ 2 7,1

Szakirányú 4 14,3

Együtt 28 100,0

11 61,1 12 46,2 11 73,3 1 100,0 49 55,7

0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 1,1

1 5,6 0 0,0 0 0,0 0 0,0 4 4,5

0 0,0 5 19,2 3 20,0 0 0,0 10 11,4

2 11,1 5 19,2 1 6,7 0 0,0 12 13,6

18 100,0 26 100,0 15 100,0 1 100,0 88 100,0

A KJF-en elvégzett szak szignifikáns kapcsolatban áll a főiskola utáni képzésben való részvétel képzési formájával (teszt: 0,028). A nagyobb létszámú szakjaink közül az Idegenforgalmi és szálloda szakosokra jóval az átlag (56%) fölött jellemző a mesterképzésben való részvétel (70,6%). A válaszok alacsony száma (2-3 fő!) azonban megkérdőjelezi a továbbtanulók szakonkénti bontás szerinti eredményeinek érvényességét! PhD-s hallgatónk Kommunikáció szakon végzett.

23

524 hallgató nem válaszolt (85,6%)

2.1.3 A jelenlegi képzés finanszírozási formája

A jelenlegi tanulmányok finanszírozási formáját az abszolutórium megszerzésének éve nem befolyásolja (chi négyzet teszt: 0,672). A 2007-es és 2009-es végzőseink inkább államilag finanszírozott képzésekben vesznek részt (53% igen, 47% nem), míg a 2008-ban diplomázottakat épp ellenkezőleg, a költségtérítéses képzés jellemzi inkább (43% állami, 57% fizetős). A legutolsó végzős évfolyamon, ahol egyébként a legmagasabb a továbbtanulási arány, támogatja hallgatóinkat az állam legnagyobb mértékben (55%-os állami finanszírozás), ami azt jelzi, hogy egyre jobb képességekkel kerülnek ki a hallgatók intézményünkből. 3. Abszolutórium éve 2007 (fő) (%) 2008 (fő) (%) 2009 (fő) (%) Végösszeg (fő) (%)

Jelenlegi finanszírozási forma állami költségtérítéses 11 (52,4) 10 (47,6) 9 (42,9) 12 (57,1) 24 (54,5) 20 (45,5) 44 (51,2) 42 (48,8)

Együtt 21 (100,0) 21 (100,0) 44 (100,0) 86 (100,0)

24

526 hallgató nem válaszolt (85,9 %)

A jelenlegi tanulmányok finanszírozási formája nem függ jelentősen a KJF-es képzési területtől (chi próba: 0,787). A gazdálkodástudomány területén diplomát szerzetteknél legmagasabb az államilag támogatott képzésben részt vevők megoszlása (55%), míg ez az arány a társadalomtudományon 50, és a bölcsészettudományon végzetteknél 47 százalék. 3. Képzési terület bölcsészett. (fő) (%) gazdálkodást. (fő) (%) társadalomt. (fő) (%) Végösszeg (fő) (%) 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)


Együtt 32 (100,0) 40 (100,0) 16 (100,0) 88 (100,0)

Az intézményünkben végzett tagozattól egyáltalán nem függ a jelenlegi tanulmányok finanszírozás formája (chi teszt: 0,866). Bár az átlagtól való eltérések nem szignifikánsak, mégis az államilag finanszírozottak aránya a nappalin végzetteknél kicsivel magasabb (52%, levelezőn 50%). 3. Tagozat nappali (fő) (%) levelező (fő) (%) Végösszeg (fő) (%) 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)

Jelenlegi finanszírozási forma állami költségtérítéses 28 (51,9) 26 (48,1) 17 (50,0) 17 (50,0) 45 (51,1) 43 (48,9)

Együtt 54 (100,0) 34 (100,0) 88 (100,0)

Arra a hallgatóra, aki a KJF-en állami finanszírozásban részesült, jellemzőbb, hogy a továbbtanulásánál is ilyen képzési formában vesz részt (59%). A költségtérítésesekre is hasonló tendencia mutatható ki, ők a jelenlegi tanulmányaikat is jellemzően fizetős formában valósítják meg (56%). Azonban az együttes átlagoktól való eltérések nem jelentősek (teszt: 0,419). 3. Finanszírozás a KJF-en állami (fő) (%) költségtérítéses (fő) (%) tandíjas (fő) (%) Végösszeg (fő) (%) 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)


Együtt 32 (100,0) 43 (100,0) 13 (100,0) 88 (100,0)

Nemenként jelentősek az átlagtól vett eltérések, a férfiaknak nagyobb arányban sikerült bejutni államilag finanszírozott képzésekbe (65%), míg a hölgyeknél a költségtérítéses forma a jellemzőbb (51%). A szignifikáns kapcsolatot azonban a két változó között a statisztikai próba nem igazolta (0,232).

25

3. Nem férfi (fő) (%) nő (fő) (%) Végösszeg (fő) (%) 525 hallgató nem válaszolt (85,8%)

Jelenlegi finanszírozási forma állami költségtérítéses 11 (64,7) 6 (35,3) 34 (48,6) 36 (51,4) 45 (51,7) 42 (48,3)

Együtt 17 (100,0) 70 (100,0) 87 (100,0)

A lakóhely alapján nincsenek szignifikáns eltérések a jelenlegi finanszírozási formák között (p = 0,722), mindenhol az állami finanszírozás a leggyakoribb. A rangsorban - a legmagasabb állami finanszírozási arány tekintetében – elől állnak a külföldön (100%), őket követik a községben (60%), majd a városokban élő volt hallgatóink. 3. Finanszírozás a KJF-en főváros (fő) (%) vidéki megyeszékhely (fő) (%) egyéb város (fő) (%) község (fő) (%) külföld (fő) (%) Végösszeg (fő) (%) 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)

Jelenlegi finanszírozási forma állami költségtérítéses 13 (46,4) 15 (53,6) 10 (55,6) 8 (44,4) 12 (46,2) 14 (53,8) 9 (60,0) 6 (40,0) 1 (100,0) 0 (0,0) 45 (51,1) 43 (48,9)

Együtt 28 (100,0) 18 (100,0) 26 (100,0) 15 (100,0) 1 (100,0) 88 (100,0)

A végzett szak alapján nincsenek jelentős eltérések a jelenlegi tanulmányok finanszírozási formája között (p = 0,430). Az átlagos állami finanszírozott aránynál (51%) 20 százalékponttal magasabb az Idegenforgalmi és szálloda szakon végzettek ilyen irányú értéke (71%).

26


27

2.1.4 Jelenlegi képzési tagozat

A jelenlegi tagozatot nem érinti jelentősen a végzés éve (p = 0,153). Mindhárom vizsgált végzős évfolyamon a továbbtanulók jelentős többsége levelező tagozaton folytatja tanulmányait (72%). Ugyanakkor a megszerzett abszolutórium évét és a tagozatot összevetve, a levelezőn tanulók számával negatívan, míg a nappalin tanulókéval negatívan korrelál. Azaz a később végzettekre jellemzőbb a nappalis továbbképzés (2009-ben végzetteknél: 30%, 2007-ben végzetteknél: 5%). Egyre többen képesek bejutni a KJF-en szerzett tudást tovább növelő nappalis egyetemi képzésekre, még a munkerőpiacra való belépés előtt. 4. Abszolutórium éve 2007 (fő) (%) 2008 (fő) (%) 2009 (fő) Végösszeg 526 hallgató nem válaszolt (85,9 %)

Jelenlegi tagozat nappali esti 1 (4,8) 0 (0,0) 3 (14,3) 2 (9,5) 13 (29,5) 3 (6,8) 17 (19,8) 5 (5,8)

levelező 19 (90,5) 16 (76,2) 27 (61,4) 62 (72,1)

távoktatás 1 (4,8) 0 (0,0) 1 (2,3) 2 (2,3)

Együtt 21 (100,0) 21 (100,0) 44 (100,0) 86 (100,0)

Volt hallgatóink jelenleg is folytatott tanulmányainak tagozata a KJF-en elsajátított képzési területtel nem függ szorosan össze (p = 0,246), mindhárom tudományterületen dominál a levelező képzésben való részvétel (73%). Ettől egyedül a társadalomtudomány terén diplomát szerzők mutatnak jelentős eltérést, náluk a legmagasabb a nappali tagozaton továbbtanulók aránya (38%, az átlag nappalin 19%). 4. Képzési terület a KJF-en bölcsészettud. (fő) (%) gazdálkodástud. (fő) (%) társadalomtud. (fő) Végösszeg 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)


levelező 25 (78,1) 30 (75,0) 9 (56,3) 64 (72,7)

távoktatás 0 (0,0) 1 (2,5) 1 (6,3) 2 (2,3)

Együtt 32 (100,0) 40 (100,0) 16 (100,0) 88 (100,0)

A KJF-es és a továbbtanuláshoz választott tagozat szignifikáns kapcsolatot mutat (p = 0,049), tehát a korábban nappalin tanulók inkább a nappali, míg a levelezősök inkább a levelező tagozatot preferálják jelenlegi intézményükben is. Bár mindkét tagozatra a levelezős képzés a jellemzőbb, de az arányok eltolódnak: volt levelezősöknél 88%, volt nappalisoknál 63%. 4. Tagozat a KJF-en nappali (fő) (%) levelező (fő) (%) Végösszeg 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)

Jelenlegi tagozat nappali esti 15 (27,8) 4 (7,4) 2 (5,9) 1 (2,9) 17 (19,3) 5 (5,7)

levelező 34 (63,0) 30 (88,2) 64 (72,7)

távoktatás 1 (1,9) 1 (2,9) 2 (2,3)

Együtt 54 (100,0) 34 (100,0) 88 (100,0)

A tanulmányok KJF-en megvalósult finanszírozási formája szignifikánsan befolyásolja a továbbtanuláshoz választott tagozatot (p = 0,001). A korábban fizetős 28

képzésben részt vevők jelenleg levelezős, míg az államilag támogatottak nagyobb arányban, a nappalis képzésekben vannak jelen (nappalisok aránya a KJF-en állami finanszírozottakon belül 41%, míg a fizetősöknél csak 7%). 4. Finanszírozás a KJF-en állami (fő) (%) költségtérítéses (fő) (%) tandíjas (fő) (%) Végösszeg 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)


levelező 16 (50,0) 39 (90,7) 9 (69,2) 64 (72,7)

távoktatás 0 (0,0) 1 (2,3) 1 (7,7) 2 (2,3)

Együtt 32 (100,0) 43 (100,0) 13 (100,0) 88 (100,0)

A nemek alapján nincs jelentős eltérés a továbbtanulási tagozatok között (chi négyzet próba: 0,634). Mindkét nem a levelező tagozatot választotta nagyobb arányban, a nők esetében ez 74%, míg a férfiaknál 65%. A nappalis képzésekben inkább a férfiak vannak jelen. 4. Nem férfi (fő) (%) nő (fő) (%) Végösszeg 525 hallgató nem válaszolt (85,8%)

Jelenlegi tagozat nappali esti 5 (29,4) 1 (5,9) 12 (17,1) 4 (5,7) 17 (19,5) 5 (5,7)

levelező 11 (64,7) 52 (74,3) 63 (72,4)

távoktatás 0 (0,0) 2 (2,9) 2 (2,3)

Együtt 17 (100,0) 70 (100,0) 87 (100,0)

A lakóhelytől függetlenül mindenhol a levelezős képzés dominál (p = 0,801), a 73 százalékos átlagnál magasabb a községekben, és a külföldön lakók esetében. A nappalis képzés a városban lakókra (20%), leginkább a budapestiekre jellemző (29%). 4. Lakóhely főváros (fő) (%) vidéki megyeszékhely (fő) (%) egyéb város (fő) (%) község (fő) (%) külföld (fő) (%) Végösszeg 524 hallgató nem válaszolt (85,6%)

Jelenlegi tagozat nappali esti 8 (28,6) 0 (0,0) 3 (16,7) 1 (5,6) 5 (19,2) 2 (7,7) 1 (6,7) 2 (13,3) 0 (0,0) 0 (0,0) 17 (19,3) 5 (5,7)

levelező 19 (67,9) 14 (77,8) 18 (69,2) 12 (80,0) 1 (100,0) 64 (72,7)

távoktatás 1 (3,6) 0 (0,0) 1 (3,8) 0 (0,0) 0 (0,0) 2 (2,3)

Együtt 28 (100,0) 18 (100,0) 26 (100,0) 15 (100,0) 0 (100,0) 88 (100,0)

A KJF-en végzett szaktól sem függ szignifikánsan, hogy a továbbtanuláshoz milyen tagozatot választott volt hallgatónk (chi négyzet teszt 0,961). A levelezős képzés dominanciája alól a nagyobb létszámú szakok esetében a Kommunikáció szakon végzettek mutatnak kivételt, náluk a legmagasabb a nappalis képzéseket választók aránya, ez 48% az átlagos 19%-os nappalis arányhoz képest.

29

2.2 Munkahely 2.2.1 Munkahely a végzés óta

A központi kérdések következő blokkja a munkahelyre vonatkozott. Az abszolutórium megszerzése óta a megkérdezettek 93 százalékának volt már állandó munkahelye, amit a KJFen választott tagozat jelentősen befolyásol (p = 0,006). A levelezős és távoktatásos rendszerben tanulók az átlagosnál magasabb arányban rendelkeztek munkahellyel (98%), míg a nappalisoknál ez az érték alacsonyabb (89%). Ez nem meglepő, hiszen akik nem nappali tagozaton tanultak, általában munka mellett végezték a főiskolát. 30

5. Tagozat a KJF-en nappali (fő) (%) levelező (fő) (%) távoktatás (fő) (%) Végösszeg 4 hallgató nem válaszolt (0,7%)

Volt-e állandó munkahelye a végzés óta? igen nem n.v. 252 (89,0) 31 (11,0) 0 (0,0) 311 (96,3) 11 (3,4) 1 (0,3) 2 (100,0) 0 (0,0) 0 (0,0) 565 (92,9) 42 (6,9) 1 (0,2)

Együtt 283 (100,0) 323 (100,0) 2 (100,0) 608 (100,0)

Nemenként nem jelentős az eltérés a téren, hogy volt-e már állandó munkahelye a diploma megszerzése óta a hallgatónknak (chi négyzet teszt 0,142). Mind a férfiak, mind a nők 93 százaléka rendelkezett már munkahellyel. 5. Nem férfi (fő) (%) nő (fő) (%) Végösszeg 3 hallgató nem válaszolt (0,5%)

Volt-e állandó munkahelye a végzés óta? igen nem n.v. 124 (91,2) 11 (8,1) 1 (0,7) 442 (93,4) 31 (6,6) 0 (0,0) 566 (92,9) 42 (6,9) 1 (0,2)

Együtt 136 (100,0) 473 (100,0) 609 (100,0)

A lakóhely befolyásolja, hogy a végzés óta volt-e állandó munkahelye a volt hallgatónknak (p = 0,000). Legmagasabb arányban a külföldön (100%), a fővárosban (94%) és más városokban rendelkeztek állandó munkával (93%), kisebb az érték a községek lakóinál (91%). De minden településtípusban 10 emberből legalább kilencnek, volt munkája. 5. Lakóhely főváros (fő) (%) vidéki megyeszékhely (fő) (%) egyéb város (fő) (%) község (fő) (%) külföld (fő) (%) n.t., n.v. (fő) (%) Végösszeg 4 hallgató nem válaszolt (0,7%)

Volt-e állandó munkahelye a végzés óta? igen nem n.v. 191 (94,1) 12 (5,9) 0 (0,0) 120 (92,3) 10 (7,7) 0 (0,0) 153 (93,3) 11 (6,7) 0 (0,0) 93 (91,2) 9 (8,8) 0 (0,0) 8 (100,0) 0 (0,0) 0 (0,0) 0 (0,0) 0 (0,0) 1 (100,0) 565 (92,9) 42 (6,9) 1 (0,2)

Együtt 203 (100,0) 130 (100,0) 164 (100,0) 102 (100,0) 8 (100,0) 1 (100,0) 608 (100,0)

A Kodolányis diploma megszerzése során a finanszírozás formája szignifikáns kapcsolatban áll az állandó munkahellyel való rendelkezéssel (p = 0,032). A fizetős képzésben részt vevőknek átlag fölötti arányban volt már munkájuk a végzés óta (94%), míg az államilag támogatottaknál ez az arány 5 százalékponttal alacsonyabb (89%). Valószínű, hogy akik fizettek a tanulmányaikért, aktívabbak és sikeresebbek a munkaerőpiacon. 5. Finanszírozás a KJF-en állami (fő) (%) költségtérítéses (fő) (%) tandíjas (fő) (%) Végösszeg 2 hallgató nem válaszolt (0,3%)


Együtt 160 (100,0) 329 (100,0) 121 (100,0) 610 (100,0)

31

Az abszolutórium megszerzésének éve befolyással bír az állandó munkahellyel való rendelkezésre (p = 0,001). A korábban végzettek nagyobb arányban mondhatják el magukról, hogy a diploma megszerzése óta volt munkahelyük (2007-ben végzettekre 98%), míg a friss diplomások esetében kissé kedvezőtlenebb ez az érték (2009-ben végzetteknél 87%). Figyelembe véve, hogy esetükben a felmérés és a végzés éve között csak háromnegyed év telt el, ez talán magyarázatul szolgálhat. 5. Abszolutórium éve 2007 (fő) (%) 2008 (fő) (%) 2009 (fő) (%) Végösszeg 8 hallgató nem válaszolt (1%)


Együtt 206 (100,0) 207 (100,0) 191 (100,0) 604 (100,0)

A Kodolányi Főiskolán szerzett diploma képzési területétől szinte függetlenül sikerült volt hallgatóinknak állandó munkahelyet találnia (p = 0,531). A 93 százalékos átlagos értéknél a gazdász-, és a társadalomtudományi képzésben részt vevők 1 százalékponttal jobbak, míg a bölcsészek 2 százalékponttal gyengébb eredményt mutatnak. 5. Képzési terület a KJF-en bölcsészettud. (fő) (%) gazdaságtud. (fő) (%) társadalomtud. (fő) (%) Végösszeg 2 hallgató nem válaszolt (0,3%)


Együtt 210 (100,0) 337 (100,0) 63 (100,0) 610 (100,0)

A KJF-en végzett szak nem befolyásolja eltérően az állandó munkahely birtoklását (chi négyzet teszt 0,890). A nagyobb létszámú szakok közül a Közgazdász gazdálkodás szakos hallgatók rendelkeztek legnagyobb arányban állandó munkahellyel a diploma megszerzése óta (97%, az átlag 93%).

32


33

2.2.2 Jelenlegi munkahely

A válaszadók 90 százalékának jelenleg is van állandó vagy alkalmi munkahelye, 7,5 százalékuk vallja magát munkanélkülinek. A főiskolai tagozat befolyásolja a munkahely meglétét (p = 0,001). A levelezőn és távoktatásban tanuló hallgatók nagyobb arányban dolgoznak, mint a nappalin végzettek, a munkanélküliség a nappalisok körében magasabb: 11%, levelezőn csak 4%. Mindhárom tagozaton legjellemzőbb a céges, teljes munkaidős munkaviszony, a nappalin végzettek között magasabb az aránya a jelenleg is nappalis tanulmányokat folytató volt hallgatóinknak (6%, levelezősöknél csak 1%). 6. Tagozat a KJF-en nappali (fő)

Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, cégnél, alkalmi, saját intézménynél szerződéses vállalkozás 202 11 11

(%) 71,4 levelező (fő) 261 (%) 80,3 távoktatás (fő) 2 (%) 100,0 Végösszeg 465 (%) 76,2 2 hallgató nem válaszolt (0,3 %)

3,9 10 3,1 0 0,0 21 3,4

3,9 10 3,1 0 0,0 21 3,4

igen, de most inaktív 9

nem, munkanélküli 32

nem, nappalin tanul 18

3,2 26 8,0 0 0,0 35 5,7

11,3 14 4,3 0 0,0 46 7,5

6,4 3 0,9 0 0,0 21 3,4

n.v. 0 0,0 1 0,3 0 0,0 1 0,2

Együtt 283 100,0 325 100,0 2 100,0 610 100,0

A jelenlegi munkahelyet befolyásolja a hallgató neme (chi négyzet teszt 0,001), a nőknél magasabb a munkanélküliség (nőknél 8%, férfiaknál csak 6%). Mindkét nem esetében a cégnél, intézményben folytatott munkavégzés a meghatározó (férfiaknál 77, nőknél 76%), az inaktív státusz csak nők esetében fordul elő, és jelenleg is nappali tagozatos hallgatók közül több a férfi (férfi 5%, nő 3%). 6.

Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, cégnél, alkalmi, saját Nem intézménynél szerződéses vállalkozás férfi (fő) 105 5 10 (%) 77,1 3,7 7,4 nő (fő) 361 16 11 (%) 76,0 3,4 2,3 Végösszeg 466 21 21 (%) 76,3 3,4 3,4 1 hallgató nem válaszolt (0,2 %)

igen, de most inaktív 0 0,0 35 7,4 35 5,7

nem, munkanélküli 8 5,9 38 8,0 46 7,5

nem, nappalin tanul 7 5,1 14 2,9 21 3,4

n.v. 1 0,7 0 0,0 1 0,2

Együtt 136 100,0 475 100,0 611 100,0

A lakóhely szignifikáns hatással bír a munkahely meglétére és típusára (p = 0,001). Bár minden településtípusra a céges, intézményi főállású munkavállalás a legjellemzőbb, emellett a fővárosban és a községekben az átlagosnál magasabb a nappalin tanuló volt

34

hallgatóink aránya (4%, az átlag 3%), a külföldön lakók esetében nagyobb a munkanélküliség (13%, az átlag 7%)

6.

Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, cégnél, alkalmi, saját Lakóhely intézménynél szerződéses vállalkozás főváros (fő) 156 7 8 (%) 76,8 3,4 3,9 vidéki megyesz. (fő) 108 2 5 (%) 82,4 1,5 3,8 egyéb város (fő) 117 9 5 (%) 70,9 5,5 3,0 község (fő) 78 3 3 (%) 76,5 2,9 2,9 külföld (fő) 7 0 0 (%) 87,5 0,0 0,0 nt., nv. (fő) 0 0 0 (%) 0,0 0,0 0,0 Végösszeg 466 21 21 (%) 76,4 3,4 3,4 2 hallgató nem válaszolt (0,3 %)

igen, de most inaktív 8 3,9 3 2,3 16 9,7 8 7,8 0 0,0 0 0,0 35 5,7

nem, munkanélküli 16 7,9 8 6,1 14 8,5 6 5,9 1 12,5 0 0,0 45 7,4

nem, nappalin tanul 8 3,9 5 3,8 4 2,4 4 3,9 0 0,0 0 0,0 21 3,4

n.v. 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 100,0 1 0,2

Együtt 203 100,0 131 100,0 165 100,0 102 100,0 8 100,0 1 100,0 610 100,0

A főiskolán a finanszírozás jellege nem befolyásolja döntően a jelenlegi munkahely meglétét (p = 0,245). Akár államilag támogatott, akár fizetős képzésre járt a hallgató, jelenleg cégnél, intézménynél, teljes munkaidőben dolgozik háromnegyedük. A munkanélküliség az állam által finanszírozottak körében a legmagasabb, 11% az átlagos 7,5 %-hoz képest. Ugyanakkor szintén az államilag támogatottak körében magasabb a nappali tagozatos jelenleg is tanulók aránya, 6% (átlag 3%). 6.

Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, Finanszírozás cégnél, alkalmi, saját a KJF-en intézménynél szerződéses vállalkozás állami (fő) 118 6 5 (%) 73,8 3,8 3,1 költségtérítéses (fő) 257 10 10 (%) 77,6 3,0 3,0 tandíjas (fő) 92 5 6 (%) 76,0 4,1 5,0 Végösszeg 467 21 21 (%) 76,3 3,4 3,4

igen, de most inaktív 5 3,1 23 6,9 7 5,8 35 5,7

nem, munkanélküli 17 10,6 23 6,9 6 5,0 46 7,5

nem, nappalin tanul 9 5,6 8 2,4 4 3,3 21 3,4

n.v. 0 0,0 0 0,0 1 0,8 1 0,2

Együtt 160 100,0 331 100,0 121 100,0 612 100,0

A Kodolányi Főiskolán megszerzett abszolutórium éve befolyásolja a jelenlegi munkahelyet (kapcsolati próba 0,000). Mindhárom vizsgált évfolyamon a cégnél, intézménynél való állandó munkahely a meghatározó, a 2007-estől a 2009-es évfolyamig 35

haladva egyre kisebb mértékben. A munkanélküliségi arány a később végzettek esetében magasabb (2009-es évfolyamnál 9%, a 2007-esnél 5%, az átlag 7%). Az évek múlásával egyre jellemzőbb az alkalmi, vagy szerződéses munkaviszony is (2009-eseknél 6%, 2007eseknél 1%). A nappalis hallgatók megoszlása a frissebb diplomásoknál nagyobb (2009eseknél 7%, 2007-eseknél 1%). 6.

Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, Abszolutórium éve cégnél, alkalmi, saját a KJF-en intézménynél szerződéses vállalkozás 2007 (fő) 169 2 6 (%) 81,6 1,0 2,9 2008 (fő) 155 6 9 (%) 74,5 2,9 4,3 2009 (fő) 140 12 6 (%) 73,3 6,3 3,1 Végösszeg 464 20 21 (%) 76,6 3,3 3,5 6 hallgató nem válaszolt (1 %)




n.v. 0 0,0 1 0,5 0 0,0 1 0,2

Együtt 207 100,0 208 100,0 191 100,0 606 100,0

A képzési terület összefügg a jelenlegi munkahellyel (p = 0,001). Minden területen a céges, intézményi, teljes munkaidős munkaviszonnyal rendelkezők megoszlása a legmagasabb, a munkanélküliségi ráta átlag fölötti a bölcsész-, és gazdászképzésben részt vevők esetében (9, ill. 8%), a nappali tagozaton továbbtanulók aránya a társadalomtudományi diplomásoknál jelentős (10%, az átlag 3%). Az alkalmi vagy szerződéses munkaviszony a bölcsészek és társadalomtudósok esetében nagyobb az átlagnál (6-7%, míg az átlag 3%). 6. Képzési terület a KJF-en bölcsészettud. (fő) (%) gazdálkodástud. (fő) (%) társadalomtud. (fő) (%) Végösszeg (%)

Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, cégnél, alkalmi, saját intézménynél szerződéses vállalkozás 155 14 5 73,1 6,6 2,4 263 3 14 78,0 0,9 4,2 49 4 2 77,8 6,3 3,2 467 21 21 76,3 3,4 3,4




n.v. 0 0,0 1 0,3 0 0,0 1 0,2

Együtt 212 100,0 337 100,0 63 100,0 612 100,0

A KJF-en megszerzett szak befolyásolja a jelenlegi munkahelyet (p = 0,049). Leggyakoribb minden szak vonatkozásában a cégnél, vagy egyéb intézménynél való főállású munkaviszony, a munkanélküliség a nagyobb létszámú szakjaink esetében az Idegenforgalmi és szálloda szak esetében magasabb az együttes átlagnál (14%, az átlag csak 7,5%). A nappali tagozaton továbbtanulók között a Kommunikáció és az idegen nyelvi képzésben részt vevők vannak elől. A legbiztosabb munkaerő piaci pozíciót a Közgazdász gazdálkodás szakosok érték el, az 1 százalék alatti munkanélküliségi rátájukkal. 36

1 hallgató nem válaszolt (0,2 %)

37

2.3 KJF saját kérdései 2.3.1 Mennyi idő telt el a munkába állásig?

A saját intézményi kérdések között első volt, hogy végzett hallgatóink a munkaerőpiacon milyen gyorsan tudnak állást találni. A válaszadók többsége már dolgozott, amikor a diplomáját megszerezte (53%). Az abszolutórium éve befolyásolja, hogy a végzés után mennyi idővel tudott munkába állni a hallgató (p = 0,026). Az évek múlásával egyre kisebb azok aránya, akiknek kevesebb, mint 1 hónap elég volt ahhoz, hogy munkát találjanak. A 2007-es évfolyamon végzetteknek még 13%-a, a 2009-esnek már csak 9%-a volt képes ilyen gyorsan elhelyezkedni. Azon is érződnek az egyre romló munkaerő-piaci feltételek, hogy nőtt azok aránya, akiknek egy év kellett a megfelelő munkahely megtalálásához (2007-es évfolyamnál 22%, a 2009-esnél 35%). 7.

Mennyi idő telt el a munkába állásig?

tanulmányok Abszolutórium éve kevesebb, 1 hó és 1 év 1 évnél alatt már a KJF-en mint 1 hó között több dolgozott n.t. 2007 (fő) 26 46 9 119 2 (%) 12,6 22,2 4,3 57,5 1,0 2008 (fő) 21 52 10 117 2 (%) 10,2 25,4 4,9 57,1 1,0 2009 (fő) 18 66 6 85 5 (%) 9,4 34,6 3,1 44,5 2,6 Végösszeg 65 164 25 321 9 (%) 10,8 27,2 4,1 53,2 1,5 Érvényes adat 603db (98,5%), hiányzó adat 9 db (1,5 %), összesen 612 adat (100%)

n.v. 5 2,4 3 1,5 11 5,8 19 3,2

Együtt 207 100,0 205 100,0 191 100,0 603 100,0

A diploma megszerzése, és a munkába állás közt eltelt időt a KJF-en tanult képzési terület döntően nem befolyásolja (Chi-négyzet teszt: 0,472). Tudományterülettől függetlenül a hallgatók több mint fele már dolgozott a tanulmányai alatt is. Leggyorsabban a gazdász képzésben részvevők tudtak elhelyezkedni, 1 hónapon belül a 13%-uk (az átlag 11%). Legtovább a társadalomtudósoknak kellett munkát keresniük, csaknem 1 évig tartott ez 30%uknak (az átlag 27%). 7. Képzési terület a KJF-en bölcsészettud. (fő) (%) gazdálkodástud (fő) (%) társadalomtud. (fő)

Mennyi idő telt el a munkába állásig? kevesebb, mint 1 hó 18 8,5 45 13,4 3

1 hó és 1 év között 54 25,6 93 27,8 19

1 évnél több 9 4,3 14 4,2 2

tanulmányok alatt már dolgozott 117 55,5 171 51,0 35

n.t. 4 1,9 3 0,9 2

n.v. 9 4,3 9 2,7 2

Együtt 211 100,0 335 100,0 63

38

(%)

4,8 30,2 3,2 55,6 3,2 Végösszeg 66 166 25 323 9 (%) 10,8 27,3 4,1 53,0 1,5 Érvényes adat 609db (99,5%), hiányzó adat 3 db (0,5 %), összesen 612 adat (100%)

3,2 20 3,3

100,0 609 100,0

A tagozat szignifikáns kapcsolatban áll a munkába állásig eltelt idővel (Chi-négyzet teszt: 0,000). Lényeges különbség van a tagozatok között abban, hogy a tanulmányok alatt rendelkeztek-e főállású munkaviszonnyal: a nappalisoknak csak 20, míg a levelezősöknek 80 százaléka dolgozott már a tanulmányai alatt. Így érthető, hogy az elhelyezkedés a nappalisoknak ment nehezebben, lassabban: csaknem minden második hallgatónak csak egy éven belül sikerült ez. Ugyanakkor kevesebb, mint 1 hónap alatt talált munkát a nappalis hallgatók 19%-a, ami 8 százalékponttal jobb az együttes átlagnál (11%). 7.


tanulmányok Tagozat kevesebb, 1 hó és 1 év 1 évnél alatt már a KJF-en mint 1 hó között több dolgozott n.t. nappali (fő) 53 138 17 57 5 (%) 18,9 49,1 6,0 20,3 1,8 levelező (fő) 13 28 8 262 4 (%) 4,0 8,6 2,5 80,9 1,2 távoktatás (fő) 0 0 0 2 0 (%) 0,0 0,0 0,0 100,0 0,0 Végösszeg 65 166 25 321 9 (%) 10,9 27,3 4,1 52,9 1,5 Érvényes adat 607db (99,2%), hiányzó adat 5 db (0,8 %), összesen 612 adat (100%)

n.v. 11 3,9 9 2,8 0 0,0 20 3,3

Együtt 281 100,0 324 100,0 2 100,0 607 100,0

A finanszírozás formája döntően befolyásolja a munkába állásig eltelt időt (Chinégyzet teszt: 0,000). A fizetős képzésben részt vevők 65, míg az államilag támogatott képzésben részt vevőknek csak 19 százaléka rendelkezett a tanulmányok alatt főállású munkaviszonnyal. Az elhelyezkedés nehézsége ezért elsősorban az államilag finanszírozottakat sújtotta. Csaknem minden második nem fizetős hallgatónknak 1 éven belül sikerült csak elhelyezkedni (47%, együttes átlag: 27%). De szintén az államilag támogatottak között nagyobb azok aránya is, akiknek munkát találni elég volt 1 hónap (21%-uknak, míg az együttes átlag 11%). Ez magyarázható azzal, hogy az államilag támogatott képzésben tanulók jobb pozíciót vívtak ki maguknak a munkaerőpiacon a tanulmányaik által. 7. Finanszírozás a KJF-en állami (fő) (%) költségtérítéses (fő) (%) tandíjas (fő) (%) Végösszeg

Mennyi idő telt el a munkába állásig? kevesebb, mint 1 hó 33 20,9 23 6,9 10 8,3 66

1 hó és 1 év között 74 46,8 67 20,2 25 20,8 166

1 évnél több 11 7,0 13 3,9 1 0,8 25

tanulmányok alatt már dolgozott 30 19,0 216 65,3 77 64,2 323

n.t. 3 1,9 5 1,5 1 0,8 9

n.v. 7 4,4 7 2,1 6 5,0 20

Együtt 158 100,0 331 100,0 120 100,0 609

39

(%) 10,8 27,3 4,1 53,0 1,5 Érvényes adat 609db (99,5%), hiányzó adat 3 db (0,5 %), összesen 612 adat (100%)

3,3

100,0

A munkába állásig eltelt időt a „nem” változó nem befolyásolja jelentősen (Chinégyzet teszt: 0,457). Mindkét nemen belül legjellemzőbb az, hogy dolgoztak már a tanulmányaik alatt is. Az elhelyezkedés a férfiaknak ment valamivel könnyebben, 1 hónapon belül sikerült elhelyezkednie a férfiak 15%-ának, míg a nőknél ez az arány csak 10%. Az egy éven át tartó munkahely keresési arányok nagyjából egyeznek a nemeket összehasonlítva. 7. Nem férfi (fő) (%) nő (fő) (%) Végösszeg

Mennyi idő telt el a munkába állásig? kevesebb, mint 1 hó 20 14,9 46 9,7 66

1 hó és 1 év között 38 28,4 128 27,0 166

1 évnél több 5 3,7 20 4,2 25

tanulmányok alatt már dolgozott 63 47,0 259 54,6 322

n.t. 3 2,2 6 1,3 9

n.v. 5 3,7 15 3,2 20

Együtt 134 100,0 474 100,0 608

(%) 10,9 27,3 4,1 53,0 1,5 Érvényes adat 608db (99,3%), hiányzó adat 4 db (0,7 %), összesen 612 adat (100%)

3,3

100,0

A lakóhely döntően befolyásolja a munkába állásig eltelt időt (Chi-négyzet teszt: 0,000). Döntően a fővárosban lakók rendelkeztek állandó munkahellyel a tanulmányaik alatt (59%-uk, az együttes átlag 53%), és elhelyezkedni is ők tudtak gyorsabban. A külföldön élőknek sikerült még az átlagosnál hamarabb munkába állni, ugyanakkor a magyarországi községekben, és más városokban lakók helyzete valamivel rosszabb az elhelyezkedés tekintetében. 7.


tanulmányok kevesebb, 1 hó és 1 év 1 évnél alatt már Lakóhely mint 1 hó között több dolgozott n.t. főváros (fő) 20 48 5 119 3 (%) 10,0 23,9 2,5 59,2 1,5 megyeszékhely (fő) 14 46 10 55 4 (%) 10,7 35,1 7,6 42,0 3,1 egyéb város (fő) 21 44 5 89 2 (%) 12,7 26,7 3,0 53,9 1,2 község (fő) 10 25 4 55 0 (%) 9,9 24,8 4,0 54,5 0,0 külföld (fő) 1 2 1 4 0 (%) 12,5 25,0 12,5 50,0 0,0 n.t., n.v. (fő) 0 0 0 0 0 (%) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Végösszeg 66 165 25 322 9 (%) 10,9 27,2 4,1 53,0 1,5 Érvényes adat 607db (99,2%), hiányzó adat 5 db (0,8 %), összesen 612 adat (100%)

n.v. 6 3,0 2 1,5 4 2,4 7 6,9 0 0,0 1 100,0 20 3,3

Együtt 201 100,0 131 100,0 165 100,0 101 100,0 8 100,0 1 100,0 607 100,0

40

A Kodolányin végzett szak is jelentősen befolyásolja a munkakezdésig eltelt időt (Chinégyzet teszt: 0,000). Szakonként is jellemző, hogy már a tanulmányok alatt a többség rendelkezett munkahellyel, ettől eltér az Idegenforgalmi és szálloda szakunk, ahol ez az arány csak 33% (együttes átlag 53%), mégis viszonylag gyorsan sikerült munkát találniuk: 1 hónapon belül az IFO-sok 19 %-a dolgozott már (együttes átlag 11%). A Közgazdász képzésben résztvevők nagyobb része dolgozott már a tanulmányai alatt (79%), az elhelyezkedési mutatóik jobbak az átlagnál.

Érvényes adat 608 db (99,3%), hiányzó adat 4 db (0,7%), összesen 612 adat (100%)

41

2.3.2 Végzettsége megfelel-e jelenlegi munkakörének?

A KJF saját kérdései között a következők a hallgatók attitűdjét mérték, 1-5-ig terjedő Likert skálán: 1 = egyáltalán nem ért egyet, 5 = teljes mértékben. Az első ilyen irányú kérdés, hogy a „Végzettsége megfelel-e jelenlegi munkakörének?”. Az abszolutórium megszerzésének éve alapján nincsenek nagy különbségek ennek megítélésében (Chi-négyzet teszt: 0,375). Leggyakoribb válasz az évfolyamoktól függetlenül az, hogy teljes mértékben megfelel a munkakörnek a végzettség, vagyis sikerült szakmán belül elhelyezkedni. Bár ez az arány csökkenő tendenciát mutat az évek múlásával (2007-es évben 46%, 2008-ban 41%, 2009-ben 37%), tehát egyre nehezebb a képzettségnek tökéletesen megfelelő munkához jutni. Ezt a hatást erősíti, hogy a másik véglet, az egyáltalán nem szakmában vágó munka aránya, nő az évek során (2007-ben 14%, 2008-ban 16%, 2009-ben 16%).

Érvényes adat 564db (92,2%), hiányzó adat 48 db (7,8 %), összesen 612 adat (100%)

A képzési terület szignifikánsan befolyásolja, hogy mennyire sikerült a végzettségnek megfelelő munkát találni (Chi-négyzet teszt: 0,021). Bár minden tudományterületen dominál a teljes fokú megfelelés, mégis ez az arány a társadalomtudományos végzettségűeknél a legmagasabb (52%), őket követik a bölcsészek (47%), és utolsók a sorban a gazdászok (36%). Ha együtt nézzük a két legmagasabb kategóriát (4 és 5), akkor viszont, a gazdász képzésben résztvevők mutatnak magasabb megfelelést. A két alsó minősítést vizsgálva (1 és 2), szintén a társadalomtudósok kerülnek ki legjobban az összehasonlításból, náluk a legalacsonyabb végzettségnek a nem/vagy egyáltalán nem megfelelő munkakörök aránya (20,6%), gazdászoknál magasabb (21,5%), és legmagasabb a bölcsészeknél (25,5%).

42


A tagozat is szignifikáns hatással van a végzettség és a munkakör megfeleltetésére (Chi-négyzet teszt: 0,000). A levelező tagozaton végzettek jóval elégedettebbek szakmailag a munkakörükkel (49%), mint a nappalisok (33%). A megfelel, vagy teljes mértékben megfelel kategóriák együttes aránya alapján is a levelezősök helyzete jobb (69% > 49%), nekik sikerült nagyobb arányban a szakmájukban elhelyezkedni. Bár árnyalja a képet az, hogy a levelezősök döntő többsége már dolgozott a tanulmányai alatt is, és valószínűleg, a szakmájában. A nappali tagozaton végzettek magasabb arányban kényszerülnek olyan munkakörök betöltésére, amelyek egyáltalán nem vagy nem felelnek meg a végzettségüknek (nappalisok 29,6%-a, levelezősök 15,2%-a).


A KJF-es tanulmányaik során megvalósult finanszírozási forma alapján nem jelentősek az eltérések a munkakör és a végzettség megfelelése között (Chi-négyzet teszt: 0,095). A fizetős képzésekben részt vevőknek nagyobb arányban sikerült a végzettségüknek teljes mértékben megfelelő munkát találni (45%), mint az államilag támogatottaknak (35%). Ezt támasztják alá a két „jó” (4 és 5) és a két „rossz” (1 és 2) kategória összevonásának adatai is. A végzettségnek egyáltalán nem vagy nem megfelelő munkakört tölt be az államilag támogatottak 29%-a, míg a fizetős képzésekben ez az arány csak 19%.

43

Érvényes adat 569 (93,0%), hiányzó adat 43 (7,0%), összesen 612 (100%)

A nemek jelentősen befolyásolják a betöltött munkakör és a végzettség szakmai megfelelését (Chi-négyzet teszt: 0,007). A nők jóval nagyobb arányban dolgoznak a végzettségüknek teljesen megfelelő területen (44%, férfiaknál csak 34%). Ugyanezt a hatást erősíti a további, nem középre helyezett válaszok megoszlása is. Egyáltalán nem vagy nem megfelelő szakmai körülmények között dolgozik a férfiak 32%-a, míg a nőknek csak 20%-a.


A lakóhely alapján nincsenek jelentős eltérések a végzett munka szakmaiságának megítélése tekintetében (Chi-négyzet teszt: 0,510). Településtől függetlenül, legtöbben végzettségüknek teljes mértékben megfelelő munkakörben dolgoznak (36-51%). Említést érdemel, hogy a külföldön dolgozók között jóval magasabb az aránya azoknak, akik egyáltalán nem a szakmájukban dolgoznak (25%, az együttes átlag csak 16%).

44


A KJF-en végzett szak alapján jelentős eltérések mutatkoznak a végzett munka szakmaiságának megítélésében (Chi-négyzet teszt: 0,000). A végzettségnek maximálisan megfelelő munkát elsősorban a nyelvszakon végzettek mondhatnak magukénak, közülük is inkább az angolosok, a német illetve a francia szakosok esetében nagy a szórás, a másik véglet, az egyáltalán nem megfelelő munka is nagy arányban előfordul. Az átlagnál elégedettebbek még a Szociális munkás szakosok (67% ás átlagos 42%-hoz képest). Azonban ezeknél a szakoknál a válaszadók száma kicsi, ami megkérdőjelezi az eredmények megbízhatóságát. A nagyobb létszámú szakjaink közül egyáltalán nem szakmába illő munkát kénytelenek vállalni nagy arányban a Kommunikáció szakon (37%), valamint az Idegenforgalmi és szálloda (24%) végzett hallgatóink (együttes átlag ebben a kategóriában 16%). A Közgazdász gazdálkodás szakosok átlagot felülmúló eredményességet mondhatnak maguknak a megfelelő vagy teljes mértékben megfelelő munkák birtoklása terén (73,4%, az együttes átlag csak 59,5%).

45


46

2.3.3 Elégedett-e jelenleg végzett munkájával?

A volt hallgatóink döntő többsége elégedett jelenleg végzett munkájával, a két felső minősítés (4 és 5) együttes aránya 78,9%. Bár az abszolutórium megszerzésének éve nem befolyásolja ezt döntően (Chi-négyzet teszt: 0,173), az egymást követő végzős évfolyamok, azonban egyre kisebb mértékben elégedettek. A 4-es és 5-ös értékelések aránya a 2007-ben végzettek esetében még 83,6%, a 2008-asoknál 80,9%, míg a 2009-eseknél már csak 71%. Ezzel együtt a jelenleg végzett munkával való elégedetlenség (1-esek és 2-esek együttes aránya) az évek múlásával egyre magasabb: 2007-es évfolyamnál 5%, a 2008-asnál 7,7%, míg a 2009-esnél 12,2%. Vagyis egyre nehezebb olyan munkához jutni, amivel hallgatóink maradéktalanul elégedettek lennének.


A jelenlegi munkával való elégedettséget a KJF-en végzett tudományterület nem befolyásolja jelentősen (Chi-négyzet teszt: 0,330). Az átlagosnál elégedettebbek a társadalomtudósok (5-ösök aránya 53,4%), őket követik a bölcsészek (5-ösök aránya 50,3%), majd a gazdászok (5-ösök aránya 46,5%). Ha a két felső osztályzatot együtt vesszük figyelembe, akkor kiegyenlítettek az értékek a különböző tudományágak között. Az elégedetlenség legmagasabb a bölcsészeknél (1-esek és 2-esek aránya 11,3%), majd a gazdászoknál (7%), és legkevésbé a társadalomtudósoknak vannak gondjaik a munkájukkal (3,4%). Összevetve mindezt, leginkább a társadalomtudomány terén diplomázott hallgatóinknak sikerült olyan munkát találni, amivel elégedettek is.

47


Bár a tagozatok sem befolyásolják alapvetően a jelenlegi munkával való elégedettséget (Chi-négyzet teszt: 0,567), ha csak a „teljesen elégedett” kategóriát nézzük, a levelezős volt hallgatóink esetében kedvezőbb a kép, mint a nappalisoknál (levelezősök 52%-a, nappalisok 45%-a adott 5-ös választ, azaz 7 százalékponttal jobb a megítélésük). A két felső kategória együtt (4+5) szintén a levelezősöknél mutat magasabb arányt, de már csak 5 százalékponttal. Ugyanez a hatás figyelhető meg az elégedetlenség terén is, a nappalisoknál kedvezőtlenebb a kép (1+2-esek aránya nappalisoknál 9,3%, levelezősöknél 6,1%). Azaz a levelező képzésben részt vevőknek sikerült nagyobb elégedettségre okot adó munkát találnia.


A KJF-es képzés finanszírozási formája alapján nincs nagy eltérés a jelenlegi munkával való elégedettség terén (Chi-négyzet teszt: 0,173). Van azonban különbség a fizetős képzésben részt vevők javára, ha csak a teljes mértékben elégedett kategóriát tekintjük: fizetős képzésben az 5-ösök aránya 50%, míg az államilag támogatottaknál ez 44%. A két felső és két alsó kategória alapján (4+5 és 1+2) kiegyenlített a különböző finanszírozási formák munkára vonatkozó megítélése.


A nemek teljesen hasonlóan ítélik meg a jelenlegi munkájukat (Chi-négyzet teszt: 0,950), minden kategóriában hasonló arányban elégedettek velük. 48


A lakóhely alapján nincs szignifikáns különbség a munkával való elégedettség megítélése terén (Chi-négyzet teszt: 0,153). A teljesen elégedettek az átlagnál kicsit magasabb arányban vannak a külföldön, illetve a községekben lakók között, de az egyáltalán nem elégedettek is közülük kerülnek ki többen, esetükben a nagy szórás értékek ezeket a szélsőségeket eredményezik.


49

A szak kapcsolatban áll azzal, hogy mennyire elégedettek volt hallgatóink a jelenlegi munkájukkal (Chi-négyzet teszt: 0,021). Az átlagosnál nagyobb mértékben elégedettek az Általános szociális munkások (63,3%), a Kommunikáció- (56,5%), a Művelődésszervező Kommunikáció (53,8%), a Közgazdász gazdálkodás szakosok (52,7%) (az 5-ösök együttes átlaga 48,4%). A nyelvszakosok között szintén vannak nagyobb arányban elégedettek, de elégedetlenek is, de a kis létszámok miatt az ő adataik nem általánosíthatók.

50


2.3.4 Tanulmányai mennyire készítették fel munkakörére?

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy mennyire készítették fel a hallgatókat Kodolányis tanulmányaik a munkakörükre. Itt is 1-5-ig lehetett a választ megfogalmazni, 1 = egyáltalán nem, 5 = teljes mértékben. Az értékelés nem túl rózsás, a leggyakoribb válasz a közepesen. Az abszolutórium megszerzésének éve nem befolyásolja ezt a vélekedést különbözőképpen (Chi-négyzet teszt: 0,779). Sajnos egyre kritikusabbak a hallgatók a főiskolán szerzett tudással szemben. A 2009-ben végzett évfolyamnál a legmagasabb az elégtelenek és elégségesek aránya (13,1%, 2007-ben még csak 9%) és legalacsonyabb a teljes mértékű elégedettség (16,1%, míg 2007-ben még 16,2%). Tehát van javítani való a hallgatók munkára való felkészítése terén.

51


A képzési területek sem mutatnak egymástól szignifikáns eltérést abban, hogy mennyire készítették fel a tanulmányok a munkájukra a hallgatóinkat (Chi-négyzet teszt: 0,322). A teljes mértékben elégedettek legnagyobb arányban, a társadalomtudományos képzésben részt vevők közül kerülnek ki (23,6%, a másik két területnél ez 13-14%-os). A 4-es és 5-ös értékeléseket együtt figyelve, szintén a társadalomtudósok állnak elől (54,5%), őket követik a bölcsészek (53,8%), és legalacsonyabb ezen osztályzatok megoszlása a gazdászok között (40,6%). Az „egyáltalán nem készít fel” kategória legnagyobb arányban a bölcsészek között fordult elő (13,4%, a másik két területen ez csak 10,6%).


A tagozat szignifikáns kapcsolatban áll a főiskolai tanulmányok felkészítésének mértékével (Chi-négyzet teszt: 0,001). A levelezősök jóval elégedettebbek az itt szerzett tudással, mint a nappalisok (5-ösök aránya levelezőn: 17,7%, nappalin: 11,7%, és a 4+5-ösök aránya levelezőn: 49,2%, nappalin: 35,9%). Mindkét tagozat leggyakoribb válasza a közepes felkészítés volt. Az „egyáltalán nem készített fel” vagy „nem készített fel” vélekedések aránya a nappalin jóval magasabb (26,6%), mint levelezőn (18,7%). Lehet, hogy életkori sajátosság áll a dolog mögött, az idősebbek (általában a levelezősök) már nagyobb megnyugvással tekintenek az élet minden területére.

52


A KJF-es finanszírozási forma alapján nincsenek nagy eltérések annak megítélésében, hogy mennyire készítették fel a munkájukra hallgatóinkat a tanulmányaik (Chi-négyzet teszt: 0,454). Egy kicsivel az államilag támogatottak kritikusabbak a fizetőseknél (az „egyáltalán nem készített fel” kategória aránya náluk a legmagasabb: 13,2%, bár csak 1-2 százalékponttal, mint a fizetős hallgatóknál).


Bár nemek szerint az eltérések nem túl nagyok (Chi-négyzet teszt: 0,079), mégis a nők nagyobb mértékű elégedettsége olvasható ki a tanulmányok munkára való felkészítésének megítélésben. A „teljes mértékben felkészített” válasz magasabb a nőknél (16,2%), mint a férfiaknál (10,3%), és ezzel összhangban az „egyáltalán nem készített fel” kategória magasabb a férfiaknál (15,1%, a nőknél csak 10,5%). Mindkét nemnél, a közepes értékelés a leggyakoribb.

53


A lakóhely alapján sincsenek lényeges eltérések a tanulmányok alapos felkészítésének megítélésében (Chi-négyzet teszt: 0,197). A mérleg minden településtípus esetén inkább a „felkészített valamennyire” kategóriák felé billen (4+5), legnagyobb mértékben a vidéki városokban, legkevésbé a fővárosban. A külföldi hallgatók kis létszáma és a nagy szélsőségek (nagy szórás) miatt, az eredményeiket hiba volna általánosítani.


Az elvégzett szak szignifikáns kapcsolatot mutat a tanulmányok felkészítésének milyenségével (Chi-négyzet teszt: 0,008). A „teljes mértékben felkészített” válasz az átlagosnál magasabb arányban fordul elő az Általános szociális munkás- (35,7%), és a Nemzetközi kapcsolatok (25%) szakokon (az együttes átlag 14,9%). Legkevésbé érzik

54

elegendőnek az itt szerzett tudást a Kommunikáció-, és az Idegenforgalmi és szálloda szakos hallgatók (1-esek aránya 27% illetve 16% az átlagos 12%-hoz képest).


55

2.3.5 Ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát?

A KJF-es saját kérdések között azt is megkérdeztük, hogy az államvizsga megszerzésekor ismerte-e hallgatónk, intézményünk továbbképzési kínálatát. Ha együtt nézzük a három vizsgált évfolyamot, akkor a többség nem ismerte (52,8%). Ugyanakkor a végzés éve alapján jelentős különbségek figyelhetők meg (Chi-négyzet teszt: 0,014). Míg a 2007-ben és 2008-ban végzettek között többen nem ismerték, mint ismerték a KJF-es továbbtanulási lehetőségeket, addig a 2009-es végzősöknél fordult a tendencia, és nagyobb arányban vannak már, akik ismerik a képzési palettát (57,1% ismeri). A tájékoztatás tehát elérte a kívánt eredményt, javult az intézményi képzési lehetőségek ismertsége, de annyira azért nem, hogy ne lehetne tovább emelni az arányon. 8. Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Abszolutórium éve igen nem n.t., n.v. 2007 (fő) (%) 88 (42,5) 118 (57,0) 1 (0,5) 2008 (fő) (%) 83 (39,9) 122 (58,7) 3 (1,5) 2009 (fő) (%) 109 (57,1) 80 (41,9) 2 (1,0) Végösszeg (fő) (%) 280 (46,2) 320 (52,8) 6 (1,0) Érvényes adat 606db (99,0%), hiányzó adat 6 db (1,0 %), összesen 612 adat (100%)

Együtt 207 (100,0) 208 (100,0) 191 (100,0) 606 (100,0)

A képzési terület nem befolyásolja jelentősen a KJF-es további képzési lehetőségek ismeretét (Chi-négyzet teszt: 0,097). Legtájékozottabbak a bölcsész- (53,8%), tőlük nem sokkal lemaradva a társadalomtudományi- (52,4%), legkevésbé a gazdász képzésben részt vevők (40,9%). 8. Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Képzési terület igen nem n.t., n.v. Együtt bölcsészettudomány (fő) (%) 114 (53,8) 96 (45,3) 2 (0,9) 212 (100,0) gazdálkodástudomány (fő) (%) 138 (40,9) 195 (57,9) 4 (1,2) 337 (100,0) társadalomtudomány (fő) (%) 33 (52,4) 30 (47,6) 0 (0,0) 63 (100,0) Végösszeg (fő) (%) 285 (46,6) 321 (52,5) 6 (1,0) 612 (100,0) Érvényes adat 612db (100,0%), hiányzó adat 0 db (0,0 %), összesen 612 adat (100%)

A tagozat alapján lényeges különbségek nincsenek a Kodolányis továbbtanulási lehetőségek ismerete terén (Chi-négyzet teszt: 0,288). A nappali tagozaton végzettek nagyobb arányban ismerték az anyaintézmény továbbtanulási kínálatát (50,9%), mint a levelezősök (42,5%). 8. Tagozat nappali (fő) (%) levelező (fő) (%)

Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? igen nem n.t., n.v. Együtt 144 (50,9) 137 (48,4) 2 (0,7) 283 (100,0) 138 (42,5) 183 (56,3) 4 (1,2) 325 (100,0)

56

távoktatás (fő) (%) 2 (100,0) 0 (0,0) 0 (0,0) Végösszeg (fő) (%) 284 (46,6) 320 (52,5) 6 (1,0) Érvényes adat 610db (99,7%), hiányzó adat 2 db (0,3 %), összesen 612 adat (100%)

2 (100,0) 610 (100,0)

A KJF-es finanszírozási forma alapján a következőképpen befolyásolja a továbbképzési kínálat ismeretét: legtájékozottabbak e téren az államilag támogatott képzésben részt vevők (50,6%-uk ismerte), a költségtérítésesek és tandíjasok kevesebb, mint fele ismerte a továbbtanulási lehetőségeket (47,1% ill. 39,7%). Chi-négyzet teszt: 0,164, a kapcsolat a két változó között nem szignifikáns. 8. Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Finanszírozási forma igen nem n.t., n.v. Együtt állami (fő) (%) 81 (50,6) 78 (48,8) 1 (0,6) 160 (100,0) költségtérítéses (fő) (%) 156 (47,1) 171 (51,7) 4 (1,2) 331 (100,0) tandíjas (fő) (%) 48 (39,7) 72 (59,5) 1 (0,8) 121 (100,0) Végösszeg (fő) (%) 285 (46,6) 321 (52,5) 6 (1,0) 612 (100,0) Érvényes adat 612db (100,0%), hiányzó adat 0 db (0,0 %), összesen 612 adat (100%)

A KJF továbbképzési kínálatát a végzősök közül több nő ismerte (48,2%), mint férfi (40,4%). A nemek befolyása azonban nem szignifikáns (Chi-négyzet teszt: 0,055). 8. Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Nem igen nem n.t., n.v. Együtt férfi (fő) (%) 55 (40,4) 80 (58,8) 1 (0,7) 136 (100,0) nő (fő) (%) 229 (48,2) 241 (50,7) 5 (1,1) 475 (100,0) Végösszeg (fő) (%) 284 (46,5) 321 (52,5) 6 (1,0) 611 (100,0) Érvényes adat 611db (99,8%), hiányzó adat 1 db (0,2 %), összesen 612 adat (100%)

A lakóhelyet vizsgálva, a Kodolányis továbbképzési kínálatról legtájékozottabbak a külföldön illetve a vidéki megyeszékhelyeken lakó volt hallgatóink (62,5% ill. 51,9%), legkevésbé a fővárosiak (43,3%). A hatás szignifikáns (Chi-négyzet teszt: 0,000). 8. Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Lakóhely igen nem n.t., n.v. Együtt főváros (fő) (%) 88 (43,3) 112 (55,2) 3 (1,5) 203 (100,0) vidéki megyeszékhely (fő) (%) 68 (51,9) 63 (48,1) 0 (0,0) 131 (100,0) egyéb város (fő) (%) 78 (47,3) 86 (52,1) 1 (0,6) 165 (100,0) község (fő) (%) 46 (45,1) 55 (53,9) 1 (1,0) 102 (100,0) külföld (fő) (%) 5 (62,5) 3 (37,5) 0 (0,0) 8 (100,0) n.t., n.v. (fő) (%) 0 (0,0) 0 (0,0) 1 (100,0) 1 (100,0) Végösszeg (fő) (%) 285 (46,7) 319 (52,3) 6 (1,0) 610 (100,0) Érvényes adat 610db (99,7%), hiányzó adat 2 db (0,3 %), összesen 612 adat (100%)

A szakok szerint lényeges különbség van a Kodolányis továbbképzési kínálatot illetően (Chi-négyzet teszt: 0,000). Az átlagnál (46,5%) jobban ismerték a továbbtanulási 57

lehetőségeket az Andragógia-, a Nemzetközi kapcsolatok-, és a Kommunikáció szakos hallgatók. Az információ szolgáltatás terén van javítani való az Általános szociális munkás-, az Idegenforgalmi és szálloda-, és a Közgazdász gazdálkodási szakok esetében. A nyelvszakok alacsony válaszadói létszáma és a magas szórás értékek miatt nem szolgáltatnak releváns információt.

58

Érvényes adat: 611 db (99,8%), hiányzó adat: 1db (0,2%), összesen 612 adat (100%)

2.3.6 Vállalt-e munkát külföldön?

Azt is megkérdeztük volt hallgatóinktól, hogy a diploma megszerzése után vállaltak-e külföldön munkát. Hallgatóink döntő többsége itthon próbált inkább boldogulni (88,7%), és ezt nem befolyásolta jelentősen a végzés éve (Chi-négyzet teszt: 0,435). Ha csak kicsivel is, de legnagyobb arányban, a 2009-ben végzett évfolyamon végzettek vállaltak munkát külföldön (12,6%, az együttes átlag 11,1%). 9. Végzése óta vállalt munkát külföldön? Abszolutórium éve igen nem n.t., n.v. 2007 (fő) (%) 25 (12,1) 181 (87,9) 0 (0,0) 2008 (fő) (%) 18 (8,7) 189 (90,9) 1 (0,5) 2009 (fő) (%) 24 (12,6) 166 (87,4) 0 (0,0) Végösszeg (fő) (%) 67 (11,1) 536 (88,7) 1 (0,2) Érvényes adat 604db (98,7%), hiányzó adat 8 db (1,3 %), összesen 612 adat (100%)

Együtt 206 (100,0) 208 (100,0) 190 (100,0) 604 (100,0)

A képzési területek közül a külföldi munkavállalás legmagasabb arányban a gazdászoknál fordult elő (14%), jóval kisebb ez az érték a bölcsészeknél (8,5%), és legalacsonyabb a társadalomtudósoknál (3,2%). A kapcsolat a változók között nem szignifikáns (Chi-négyzet teszt: 0,053).

59

9. Végzése óta vállalt munkát külföldön? Képzési terület igen nem n.t., n.v. bölcsészettudomány (fő) (%) 18 (8,5) 194 (91,5) 0 (0,0) gazdaságtudomány (fő) (%) 47 (14,0) 287 (85,7) 1 (0,3) társadalomtudomány (fő) (%) 2 (3,2) 61 (96,8) 0 (0,0) Végösszeg (fő) (%) 67 (11,0) 542 (88,9) 1 (0,2) Érvényes adat 610db (99,7%), hiányzó adat 2 db (0,3 %), összesen 612 adat (100%)

Együtt 212 (100,0) 335 (100,0) 63 (100,0) 610 (100,0)

A tagozat azonban lényegeses befolyásolja a külföldi munkavállalást (Chi-négyzet teszt: 0,000). A nappalis hallgatóink lényegesen nagyobb arányban próbáltak külföldön szerencsét (17%), mint a levelezősök (5,9%). 9. Végzése óta vállalt munkát külföldön? Tagozat igen nem n.t., n.v. nappali (fő) (%) 48 (17,0) 234 (83,0) 0 (0,0) levelező (fő) (%) 19 (5,9) 304 (93,8) 1 (0,3) távoktatás (fő) (%) 0 (0,0) 2 (100,0) 0 (0,0) Végösszeg (fő) (%) 67 (11,0) 540 (88,8) 1 (0,2) Érvényes adat 608db (99,3%), hiányzó adat 4 db (0,7 %), összesen 612 adat (100%)

Együtt 282 (100,0) 324 (100,0) 2 (100,0) 608 (100,0)

A finanszírozási forma nem befolyásolja jelentősen a külföldi munkavállalást (Chinégyzet teszt: 0,199). Kicsivel nagyobb az államilag támogatottak körében azok aránya, akik idegen országokban próbáltak szerencsét (13,8%, míg a fizetősöknél 10,2%). 9. Végzése óta vállalt munkát külföldön? Finanszírozási forma igen nem n.t., n.v. állami (fő) (%) 22 (13,8) 137 (86,2) 0 (0,0) költségtérítéses (fő) (%) 32 (9,7) 299 (90,3) 0 (0,0) tandíjas (fő) (%) 13 (10,8) 106 (88,3) 1 (0,8) Végösszeg (fő) (%) 67 (11,0) 542 (88,9) 1 (0,2) Érvényes adat 610db (99,7%), hiányzó adat 2 db (0,3 %), összesen 612 adat (100%)

Együtt 159 (100,0) 331 (100,0) 120 (100,0) 610 (100,0)

A nemek szignifikáns kapcsolatban állnak a külföldi munkavállalással (Chi-négyzet teszt: 0,006). A férfiak lényegesen nagyobb arányban próbálnak külföldön boldogulni (17%), mint a nők (9,3%). 9. Nem férfi (fő) (%)

Végzése óta vállalt munkát külföldön? igen nem n.t., n.v. 23 (17,0) 111 (82,2) 1 (0,7)

Együtt 135 (100,0)

60

nő (fő) (%) 44 (9,3) 430 (90,7) 0 (0,0) Végösszeg (fő) (%) 67 (11,0) 541 (88,8) 1 (0,2) Érvényes adat 609db (99,5%), hiányzó adat 3 db (0,5 %), összesen 612 adat (100%)

474 (100,0) 609 (100,0)

A lakóhely befolyásolja a külföldi munkavállalást (Chi-négyzet teszt: 0,000). A Külföldön lakók értelemszerűen jóval nagyobb arányban dolgoznak külföldön (75%), mint bármelyik hazai lakóhelytípus volt Kodolányis hallgatói (8-12%). 9. Végzése óta vállalt munkát külföldön? Lakóhely igen nem n.t., n.v. főváros (fő) (%) 24 (11,8) 179 (88,2) 0 (0,0) vidéki megyeszékhely (fő) (%) 14 (10,7) 117 (89,3) 0 (0,0) egyéb város (fő) (%) 13 (8,0) 150 (92,0) 0 (0,0) község (fő) (%) 10 (9,8) 92 (90,2) 0 (0,0) külföld (fő) (%) 6 (75,0) 2 (25,0) 0 (0,0) n.t., n.v. (fő) (%) 0 (0,0) 0 (0,0) 1 (100,0) Végösszeg (fő) (%) 67 (11,0) 540 (88,8) 1 (0,2) Érvényes adat 608db (99,3%), hiányzó adat 4 db (0,7 %), összesen 612 adat (100%)

Együtt 203 (100,0) 131 (100,0) 163 (100,0) 102 (100,0) 8 (100,0) 1 (100,0) 608 (100,0)

A KJF-en végzett szak nem függ össze azzal, hogy külföldön vállal-e munkát volt hallgatónk (Chi-négyzet teszt: 0,322). A nagyobb létszámú szakok közül az Idegenforgalmi és szálloda szakosok az átlagot kétszeresen meghaladó arányban mennek külföldre szerencsét próbálni (22,7%, az együttes átlag: 11%).

61

62

Érvényes adat: 609 db (99,5%), hiányzó adat: 3 db (0,5%), összesen 612 adat (100%)

2.3.7 Tartja-e a kapcsolatot volt hallgatótársaival? Részt venne-e a Kodolányi által szervezett öregdiák rendezvényeken? Csatlakozna-e a Facebook.com Kodolányis csoportjához?

Megkérdeztük volt hallgatóinktól, hogy mennyire tartják a kapcsolatot volt főiskolás társaival, illetve az intézménnyel. Egymással csaknem 85 százalékuk tartja a kapcsolatot, és ez a végzés évétől függetlenül fennáll (Chi-négyzet teszt: 0,274). A 2008-ban végzettek valamivel aktívabbak a másik két évfolyamnál: 87%-uk tartja a kapcsolatot volt hallgatótársaival, míg a 2009-eseknek 84,8%-a, és a 2007-eseknek csak 81,1 %-a. Értelemszerűen, akik régebben végeztek, nagyobb eséllyel maradoznak el egymástól.

63


A tagozat befolyásolja a hallgatók egymással való kapcsolattartását (Chi-négyzet teszt: 0,050). A nappalisok közt 9 százalékponttal magasabb az aránya azoknak, akik tartják egymással a kapcsolatot (89%), mint a levelezősök közt (80%).


A hallgatók neme alapján is lényeges különbségek vannak (Chi-négyzet teszt: 0,044), a nőkre sokkal inkább jellemző, hogy tartják egymással a kapcsolatot (86%), mint a férfiakra (79%).


64

Az utolsó kérdésblokk a jövőre vonatkozott. Hogy részt venne-e a Kodolányi által szervezett öregdiák (Alumni) rendezvényeken, hallgatóink többsége igennel válaszolt (68%). Bár a végzés éve alapján nincsenek nagy eltérések az átlagtól (Chi-négyzet teszt: 0,132), mégis legnagyobb arányban a legutolsó, 2009-ben végzett évfolyam válaszolt igennel (74%, míg a 2007-eseknek csak 64%-a). A negatív korreláció azt jelzi, hogy az évek múlásával, egyre kevesebben érzik fontosnak a kapcsolattartást főiskolás társaikkal, és főiskolájukkal.


A tagozat szignifikáns kapcsolatban áll az öregdiák eseményeken való részvételi szándékkal (Chi-négyzet teszt: 0,002). A nappalisok tartanák leginkább a kapcsolatot egymással a későbbiekben (77%), míg a levelezősök és távoktatásosok közt alacsonyabb ez az arány (60, ill. 50%).

65


A nemeket összehasonlítva, nagyjából hasonló arányban vennének részt öregdiák (Alumni) rendezvényeken (Chi-négyzet teszt: 0,278), a férfiak 69, míg a nők 68%-a.


A hamarosan induló Kodolányis csoporthoz a Facebook.com oldalon a válaszadók csaknem háromnegyede csatlakozna (71%), és ez a végzés évétől függetlenül igaz (Chinégyzet teszt: 0,626). Kicsivel nagyobb arányban regisztrálnának a 2009-es évfolyam végzősei (74%, míg a 2007-eseknek csak 68%-a). Itt is megjelenik a negatív korreláció, vagyis minél régebben végzett a hallgató, annál kevésbé érdekli a hallgatói kapcsolattartás.

66


A tagozat itt is szignifikánsan befolyásol (Chi-négyzet teszt: 0,027). A nappalisok 10 százalékponttal nagyobb arányban regisztrálnának a Facebook Kodolányis oldalán (nappalis: 77%, levelezős: 65%). Mivel a nappalis hallgatók a főiskola ideje alatt többet találkoztak, jobban megismerték egymást, a kapcsolattartást is fontosabbnak gondolják.


A nemek alapján is jelentős eltérések vannak Facebook-on való regisztrálás terén (Chinégyzet teszt: 0,041), a nőket jobban érdekli az ilyen irányú kapcsolattartás (73%), mint a férfiakat (63%).

67


Szakonként teljesen hasonlóan gondolkodnak volt diákjaink, és hasonló arányban vennének részt minden szakon a Facebook portálon (p = 0,999), mint az átlag (71%).

Lakóhely alapján lényeges különbségek vannak (p = 0,000), A Facebook Kodolányis csoportjában, legmagasabb arányban a külföldön élő hallgatóink regisztrálnának (87,5%, bár csak 8 hallgató válaszai alapján), és átlag fölött még a vidéki megyeszékhelyeken lakók részvétele (76,3%, az átlag: 70,5%).


68

2.3.8 Segítené-e volt főiskoláját állásajánlatok vagy gyakorlati helyek felkínálásával?

A Kodolányi János Főiskola támogatásával kapcsolatban megkérdeztük a hallgatókat egyrészt arról, hogy állásajánlatokkal, gyakorlati helyek felkínálásával tudnák-e segíteni volt iskolájukat. A válaszadók több mint háromnegyede igennel válaszolt erre a kérdésre (78,4%). A végzés évétől nem függ jelentősen a válaszok aránya (Chi-négyzet teszt: 0,538), mindhárom vizsgált évfolyam közelíti az átlagot. Legnagyobb mértékben mégis a 2009-ben végzettek segítenének állásokkal, gyakorlati képzési helyszínekkel (80,6%), a korábbi évfolyamok alig 1 százalékponttal maradnak le ettől az értéktől (77,3 és 77,4%).


Bár a tagozat sem mutat szignifikáns összefüggést az állás-, és a gyakorlati helyek felajánlási szándékával (Chi-négyzet teszt: 0,262), a magasabb támogatási arány a nappalis volt hallgatóink esetében valósul meg (82,3%, míg levelezőn 74,8%).


A férfiak és nők hasonló arányban tudnának állás-, és gyakorlati helyeket felkínálni (Chi-négyzet teszt: 0,729), a támogatás egy kicsivel magasabb a férfiak részéről (80,1%, míg a nőknél 78,1%). 69


Lakóhely típusonként vizsgálva, megfigyelhetők jelentős eltérések (p = 0,000). A külföldön dolgozó volt hallgatóink mindegyike tudná állásajánlatokkal, és gyakorlati helyek felkínálásával segíteni a főiskolát, és átlag feletti még a támogatás a vidéki megyeszékhelyeken (81,7%) illetve a fővárosban lakóktól (80,8%).


70

A különböző szakok nagyjából hasonló arányban támogatnák munkalehetőségekkel a főiskolát (p = 0,902). Átlag fölötti segítségnyújtás tapasztalható e téren az Általános szociális munkás- (83,3%), az Idegenforgalmi és szálloda- (84%), a Művelődésszervező- (84%), és némely nyelvi szakon.

71


2.3.9 Segítené-e volt főiskoláját személyes tanácsadással?

A Kodolányi János Főiskola támogatásával kapcsolatban megkérdeztük a hallgatókat másrészt arról, hogy személyes tanácsadással tudnák-e segíteni volt iskolájukat. Az igenek aránya 58,2 százalék, alacsonyabb, mint az állásajánlatokkal való támogatás. A személyes tanácsadás lehetőségét a végzés éve nem befolyásolja jelentősen (p = 0,155), mégis legmagasabb a 2009-ben végzettek között azok aránya, akik erre vállalkoznának (64,9%). A végzés éve szintén negatívan korrelál a segítségnyújtással: minél régebben végzett valaki, annál kisebb az esély, hogy részt vesz a főiskolát érintő tevékenységben.

72


A tagozatok hasonló arányban nyújtanának segítséget tanácsadással (p = 0,113), de a levelezősök kicsit átlag felett (60,5%), míg a nappalisok átlag alatt (56,2%) vállalnák ezt. Valószínű, hogy a munkavégzés során megszerzett nagyobb tapasztalat játszik szerepet abban, hogy inkább a levelező tagozaton végzettekre lehet jobban számítani a tanácsadásban.


A nemek nem azonos arányban segítenék a főiskolát, és mindenkori hallgatóit személyes tanácsaikkal (p = 0,053), a férfiak inkább vállalkoznának erre (66,7%, a nőknek csak 56,2%-a).

73


A lakóhely nem befolyásolja jelentősen a személyes tanácsadással való támogatás arányait (p = 0,616). Mint ahogy a szak sem (p = 0,460), de az átlagosnál több Általános szociális munkás- (73%), Kommunikáció- (70%), és Vendéglátó és szálloda (75%) szakos volt hallgatónk vállalkozna erre.

74


2.3.10 Segítené-e volt főiskoláját anyagi támogatással?

A Kodolányi János Főiskola támogatásával kapcsolatban megkérdeztük a hallgatókat harmadrészt arról, hogy anyagi segítségnyújtással tudnák-e segíteni volt iskolájukat. A három különböző fajtájú támogatásnak, ebben az esetben a legalacsonyabb aránya. Volt diákjaink kevesebb, mint harmada (26,7%) tudna anyagi támogatást nyújtani a KJF-nek, míg személyes tanácsadásra 58,5%-uk, és állások vagy gyakorlati képzési helyszínek felajánlására 78,4%-uk vállalkozna. Az anyagi támogatás lehetőségét a végzés éve, ha nem is túl nagymértékben (p = 0,106), de oly módon befolyásolja, hogy átlag felett adakoznának a legutolsó, 2009-ben végzett hallgatóink (31,9%).

75


A tagozatok között szinte semmi különbség nincs az anyagi támogatás felajánlásában (p = 0,969). A nappalisok 26,9, míg a levelezősök 25,8%-a tartja elképzelhetőnek a KJF pénzbeli támogatását.


A nemek is nagyjából hasonlóan ítélik meg az anyagi támogatás lehetőségét (p = 0,227), valamivel a férfiak mondhatók adakozóbbnak (férfiak 29,4, míg a nők 35,7%-a válaszolt igennel).


76

A lakóhely alapján átlag fölött vállalnák az anyagi támogatást a vidéki városokban (nem megyeszékhely) (31,5%) és a községekben (29,4%) lakó volt hallgatóink. (Chi-négyzet próba: 0,000)


A KJF-en végzett szak sem befolyásolja lényegesen az anyagi támogatások lehetőségét (p = 0,806). Az átlagosnál adakozóbbak a Közgazdász gazdálkodás szakos volt hallgatóink (30,4%).

77


78

3. Záró összefoglaló 3.1 Diploma utáni, jelenlegi tanulmányok (1., 2., 3. pontok) A megkeresett 612 hallgató közel 90 százaléka nem tanul jelenleg sehol. A 88, jelenleg is tanulmányokat folytató volt hallgatónk közül legtöbben a frissen végzettek közül kerülnek ki. A 2009-es évfolyam 23%-os továbbtanulási aránya nagyjából duplája a két korábbi év adatánál, vagyis hallgatóink egyre nagyobb arányban vállalkoznak további oklevelek megszerzésére. A képzési területek közül legmagasabb arányban, a társadalomtudományban diplomát szerzettek folytatnak jelenleg is tanulmányokat (társ.tud.: 25,4%, bölcsész: 15,1%, gazdász: 11,9%). Döntően más intézményeket választanak (94%). A tagozatokat tekintve, főként volt nappalis hallgatóink tanulnak jelenleg is valahol (19,1%, levelezősök: 10,5%). Az anyaintézményt inkább a nappalisok részesítik előnyben a levelezősökkel szemben (1,4% > 0,3%). A KJF-en megvalósult finanszírozási forma alapján főként az állami finanszírozottakra jellemző, hogy jelenleg is tanulnak (20,1%, költségtérítéses: 13,0%, tandíjas: 10,7%). Mind az állami, mind a fizetős képzésben részt vevők inkább más intézményt választanak további tanulmányikhoz (94%, ill. 95%). Nemenként nincs lényeges eltérés, mindkét nem nagyjából 13 százalékos arányban tanul jelenleg is. Ezt jellemezően más intézményekben teszik: a férfiak kivétel nélkül, a nők közül 7 százalék maradt az anyaintézményben. A válaszadók lakóhelytől teljesen függetlenül, azonos arányban folytatnak jelenleg tanulmányokat (13%). Inkább más intézményt választanak, és csak városokban lakók maradtak az anyaintézménynél (7%). A nagyobb létszámú szakok közül az átlagosnál (14%) nagyobb arányban folytatnak jelenleg is tanulmányokat a kommunikáció- (34%), és a nemzetközi kapcsolat (25,8%) szakosok, az alacsonyabb létszámú szakok közül a nyelvi- (28%) és az andragógia szakosok (22%). Alapvetően más intézményben tanulnak jelenleg, ez alól kivétel az anglisztika szak, ahol 40 százaléknyian (2 fő az 5-ből) választották a KJF-et további tanulmányaik helyszínéül.

3.1.1 Jelenlegi tanulmányok képzési formája

A 612 válaszadóból 88-an tanulnak, közülük 86-an azonosították be, hogy milyen jellegű felsőfokú képzésben tanulnak jelenleg. Örvendetes, hogy csaknem 60 százalékuk mester-, vagy doktori képzésben vesz részt, azaz a főiskolai diploma folytatásaként magasabb szintre akarják emelni tudásukat. A 2009-ben abszolváltak átlag (49%) fölött vesznek részt mesterképzésben (63,6%). Bár a 2007 és 2008-as évfolyamra is legjellemzőbb a mesterképzés, ezekben az években, az átlagot inkább meghaladja a főiskolai és FSZ képzésben résztvevők aránya. Az egyetlen PhD-s hallgatónk 2008-ban végzett. A KJF-es képzési területek mindegyikén a mesterképzés dominál. Az egyetemi képzések mellett a bölcsészekre jellemző az átlag feletti szakirányú, a gazdászokra az FSZ, míg a társadalomtudósokra, a további főiskolai és a szakirányú képzésben való részvétel. Egyetlen 79

PhD-s hallgatónk bölcsészként végzett. A levelezős hallgatóink átlag fölött (56%) vesznek részt MA, Msc képzésekben (61,9%), és a PhD-s volt hallgatónk is levelező tagozatunkon tanult. A mesterképzés mellett a nappalisokra jellemzőbb a további főiskolai, valamint FSZ képzések preferálása. Az átlagosnál (56%) nagyobb arányban vesznek részt mesterképzésben az államilag finanszírozott volt hallgatóink (59,4%). Mindhárom finanszírozási formán belül legjellemzőbb az MA, Msc képzés, a fizetős képzésben részt vevők körében átlagosnál nagyobb a Ba, Bsc formájú oktatásban való részvétel. Érdekesség, hogy a PhD-s tanulónk tandíjas, azaz túlfutó hallgató volt a KJF-en. A férfiak az átlagosnál (56%) lényegesen magasabb arányban vesznek részt mesterképzésben (70,6%), és a doktori képzésben tanuló volt hallgatónk is férfi. A hölgyeknél az MA szakosok aránya valamennyivel alacsonyabb (53%), és rájuk jellemzőbbek inkább a BA, Bsc, illetve a szakirányú és FSZ képzések. Lakóhelytől függetlenül mindenhol a mesterképzés a legjellemzőbb. PhD-s volt hallgatónk fővárosi, ugyanakkor MA, Msc képzésben legmagasabb arányban községben lakó volt hallgatóink vesznek részt (73,3%). Másrészről a községben lakókra nem jellemző a további főiskolai diplomákért való tanulás, ez inkább a városiakra igaz. A nagyobb létszámú szakjaink közül az Idegenforgalmi és szálloda szakosokra jóval az átlag (56%) fölött jellemző a mesterképzésben való részvétel (70,6%). PhD-s hallgatónk Kommunikáció szakon végzett.

3.1.2 Jelenlegi tanulmányok finanszírozási formája

A 2007-es és 2009-es végzőseink inkább államilag finanszírozott képzésekben vesznek részt (53% igen, 47% nem), míg a 2008-ban diplomázottakat épp ellenkezőleg, a költségtérítéses képzés jellemzi inkább (43% állami, 57% fizetős). A legutolsó végzős évfolyamon - ahol egyébként a legmagasabb a továbbtanulási arány - támogatja hallgatóinkat az állam legnagyobb mértékben (55%-os állami finanszírozás), ami azt jelzi, hogy egyre jobb képességekkel kerülnek ki a hallgatók intézményünkből. A gazdálkodástudomány területén diplomát szerzetteknél legmagasabb az államilag támogatott képzésben részt vevők megoszlása (55%), míg ez az arány a társadalomtudományon 50, és a bölcsészettudományon végzetteknél 47 százalék. Bár az átlagtól való eltérések tagozatonként nem szignifikánsak, mégis az államilag finanszírozottak aránya a nappalin végzetteknél kicsivel magasabb (52%, levelezőn 50%). Arra a hallgatóra, aki a KJF-en állami finanszírozásban részesült, jellemzőbb, hogy a továbbtanulásánál is ilyen képzési formában vesz részt (59%). A költségtérítésesekre is hasonló tendencia mutatható ki, ők a jelenlegi tanulmányaikat is jellemzően fizetős formában valósítják meg (56%). Nemenként jelentősek az átlagtól vett eltérések, a férfiaknak nagyobb arányban sikerült bejutni államilag finanszírozott képzésekbe (65%), míg a hölgyeknél a költségtérítéses forma a jellemzőbb (51%). A lakóhely alapján nincsenek szignifikáns eltérések a jelenlegi finanszírozási formák között, mindenhol az állami finanszírozás a leggyakoribb. A rangsorban - a legmagasabb állami finanszírozási arány tekintetében – elől állnak a külföldön (100%), őket követik a községben (60%), majd a városokban élő volt hallgatóink. A végzett szak alapján az átlagos állami finanszírozott

80

aránynál (51%) 20 százalékponttal magasabb az Idegenforgalmi és szálloda szakon végzettek ilyen irányú értéke (71%). 3.1.3 Jelenlegi tanulmányok tagozata

Mindhárom vizsgált végzős évfolyamon a továbbtanulók jelentős többsége levelező tagozaton folytatja tanulmányait (72%). A később végzettekre jellemzőbb a nappalis továbbképzés: a 2009-ben végzettek 30%-a, a 2007-ben végzetteknek még csak 5% folytatta nappalis képzésben a tanulmányait. Mindhárom tudományterületen dominál a levelező képzésben való részvétel (73%). Ettől egyedül a társadalomtudomány terén diplomát szerzők mutatnak jelentős eltérést, náluk a legmagasabb a nappali tagozaton továbbtanulók aránya (38%, az átlag nappalin 19%). A KJF-es és a továbbtanuláshoz választott tagozat szignifikáns kapcsolatot mutat, a korábban nappalin tanulók inkább a nappali, míg a levelezősök inkább a levelező tagozatot preferálják jelenlegi intézményükben is. Bár mindkét tagozatra a levelezős képzés a jellemzőbb, de az arányok eltolódnak: volt levelezősöknél 88%, volt nappalisoknál 63%. A tanulmányok KJF-en megvalósult finanszírozási formája szignifikánsan befolyásolja a továbbtanuláshoz választott tagozatot, a korábban fizetős képzésben részt vevők jelenleg levelezős, míg az államilag támogatottak nagyobb arányban, a nappalis képzésekben vannak jelen (nappalisok aránya a KJF-en állami finanszírozottakon belül 41%, míg a fizetősöknél csak 7%). Mindkét nem a levelező tagozatot választotta nagyobb arányban, a nők esetében ez 74%, míg a férfiaknál 65%. A nappalis képzésekben inkább a férfiak vannak jelen. A lakóhelytől függetlenül mindenhol a levelezős képzés dominál, a 73 százalékos átlagnál magasabb a községekben, és a külföldön lakók esetében. A nappalis képzés a városban lakókra (20%), leginkább a budapestiekre jellemző (29%). A levelezős képzés dominanciája alól a nagyobb létszámú szakok esetében a Kommunikáció szakon végzettek mutatnak kivételt, náluk a legmagasabb a nappalis képzéseket választók aránya, ez 48% az átlagos 19%-os nappalis arányhoz képest.

3.2 Munkahely a végzés óta Az abszolutórium megszerzése óta a megkérdezettek 93 százalékának volt már állandó munkahelye. A levelezős és távoktatásos rendszerben tanulók az átlagosnál magasabb ez az arány (98%), míg a nappalisoknál alacsonyabb (89%). Ez nem meglepő, hiszen akik nem nappali tagozaton tanultak, általában munka mellett végezték a főiskolát. Nemenként nincs eltérés, mind a férfiak, mind a nők 93 százalékának volt már állandó munkahelye. Lakóhely szerint legmagasabb az arány a külföldön (100%), a fővárosban (94%) és más városokban (93%), kisebb az érték a községekben lakóknál (91%). Főiskolánkon a fizetős képzésben részt vevőknek átlag fölötti arányban volt már munkájuk a végzés óta (94%), míg az államilag támogatottaknál ez az arány 5 százalékponttal alacsonyabb (89%). A korábban végzetteknél nagyobb az arány (2007-ben végzettekre 98%), míg a friss diplomások esetében kissé kedvezőtlenebb az érték (2009-ben végzetteknél 87%). Azonban esetükben a felmérés és a végzés éve között csak háromnegyed év telt el. A 93 százalékos átlagos értéknél a gazdász-, 81

és a társadalomtudományi képzésben részt vevők 1 százalékponttal jobb, míg a bölcsészek 2 százalékponttal gyengébb eredményt mutatnak. A nagyobb létszámú szakok közül a Közgazdász gazdálkodás szakos hallgatók rendelkeztek legnagyobb arányban állandó munkahellyel a diploma megszerzése óta (97%, az átlag 93%).

3.3 Jelenlegi munkahely A válaszadók 90 százalékának jelenleg is van állandó, vagy alkalmi munkahelye, 7,5 százalékuk vallja magát munkanélkülinek. A levelezőn és távoktatásban tanuló hallgatók nagyobb arányban dolgoznak, mint a nappalin végzettek, a munkanélküliség a nappalisok körében magasabb: 11%, levelezőn csak 4%. Mindhárom tagozaton legjellemzőbb a céges, teljes munkaidős munkaviszony, a nappalin végzettek között magasabb az aránya a jelenleg is nappalis tanulmányokat folytató volt hallgatóinknak (6%, levelezősöknél csak 1%). A nőknél magasabb a munkanélküliség (nőknél 8%, férfiaknál csak 6%). Inaktív státusz csak nők esetében fordul elő, és jelenleg is nappali tagozatos hallgatók közül több a férfi (férfi 5%, nő 3%). A lakóhely alapján nincsenek jelentős eltérések. A főiskolai finanszírozási forma alapján vizsgálva, a munkanélküliség az állam által finanszírozottak körében a legmagasabb (11%, míg az átlag 7,5 %). Ugyanakkor szintén az államilag támogatottak körében magasabb a nappali tagozatos jelenleg is tanulók aránya (6%, az átlag 3%). Mindhárom vizsgált évfolyamon a cégnél, intézménynél való állandó munkahely a meghatározó, a 2007-estől a 2009-es évfolyamig haladva egyre kisebb mértékben. A munkanélküliségi arány a később végzettek esetében magasabb (2009-es évfolyamnál 9%, a 2007-esnél 5%, az átlag 7%). Az évek múlásával, egyre jellemzőbb az alkalmi, vagy szerződéses munkaviszony is (2009eseknél 6%, 2007-eseknél 1%). A jelenlegi nappalis hallgatók megoszlása, a frissebb diplomásoknál nagyobb (2009-eseknél 7%, 2007-eseknél 1%). Minden képzési területen a céges, intézményi főállású munkaviszonnyal rendelkezők megoszlása a legmagasabb, a munkanélküliségi ráta átlag fölötti a bölcsész-, és gazdászképzésben részt vevők esetében (9, ill. 8%), a jelenleg is nappali tagozaton továbbtanulók aránya a társadalomtudományi diplomásoknál jelentős (10%, az átlag 3%). Az alkalmi vagy szerződéses munkaviszony a bölcsészek és társadalomtudósok esetében nagyobb az átlagnál (6-7%, míg az átlag 3%). Leggyakoribb minden szak vonatkozásában az intézménynél való teljes munkaidős munkaviszony, a munkanélküliség a nagyobb létszámú szakjaink esetében az Idegenforgalmi és szálloda szak esetében magasabb az együttes átlagnál (14%, az átlag csak 7,5%). A nappali tagozaton továbbtanulók között a Kommunikáció és az idegen nyelvi képzésben részt vevők vannak elől. A legbiztosabb munkaerő piaci pozíciót a Közgazdász gazdálkodás szakosok érték el, az 1 százalék alatti munkanélküliségi rátájukkal.

3.4 A KJF saját kérdései

82

A központi kérdéseken túl megvizsgáltuk, hogy végzett hallgatóink a munkaerőpiacon milyen gyorsan tudnak állást találni. A válaszadók többsége már dolgozott, amikor a diplomáját megszerezte (53%). Az évek múlásával egyre kisebb azok aránya, akiknek kevesebb, mint 1 hónap kellett csak ahhoz, hogy munkát találjanak. A 2007-es évfolyamon végzetteknek még 13%-a, a 2009-esnek már csak 9%-a volt képes ilyen gyorsan elhelyezkedni. Érződnek az egyre romló munkaerő-piaci feltételek, mert nőtt azok aránya, akiknek egy év kellett a megfelelő munkahely megtalálásához (2007-es évfolyamnál 22%, a 2009-esnél 35%). Leggyorsabban a gazdász-képzésben részt vevők tudtak elhelyezkedni, 1 hónapon belül a 13%-uk (az átlag 11%). Legtovább a társadalomtudósoknak kellett munkát keresniük, csaknem 1 évig tartott ez 30%-uknak (az átlag 27%). Lényeges különbség van a tagozatok között abban, hogy a tanulmányok alatt rendelkeztek-e főállású munkaviszonnyal: a nappalisoknak csak 20, míg a levelezősöknek 80 százaléka dolgozott már a tanulmányai alatt. Így érthető, hogy az elhelyezkedés a nappalisoknak ment nehezebben, lassabban: csaknem minden második hallgatónak csak egy éven belül sikerült ez. Ugyanakkor vannak olyan nappalis hallgatók is, akiknek kevesebb, mint 1 hónap elég volt munkát találni (19%-a, ami 8 százalékponttal jobb az együttes átlagnál). A finanszírozás formája alapján, a fizetős képzésben részt vevők 65, míg az államilag támogatott képzésben részt vevőknek csak 19 százaléka rendelkezett a tanulmányok alatt főállású munkaviszonnyal. Az elhelyezkedés nehézsége ezért elsősorban az államilag finanszírozottakat sújtotta. Csaknem minden második nem fizetős hallgatónknak 1 éven belül sikerült csak elhelyezkedni (47%, együttes átlag: 27%). De szintén az államilag támogatottak között nagyobb azok aránya is, akiknek a munkájukat megtalálni elég volt 1 hónap (21%-uknak, míg az együttes átlag 11%). Ez magyarázható azzal, hogy az államilag támogatott képzésben tanulók jobb pozíciót vívtak ki maguknak a munkaerőpiacon a tanulmányaik által. Mindkét nemen belül legjellemzőbb az, hogy dolgoztak már a tanulmányaik alatt is, az elhelyezkedés a férfiaknak ment valamivel könnyebben, 1 hónapon belül sikerült elhelyezkednie a férfiak 15%-ának, míg a nőknél ez az arány csak 10%. Döntően a fővárosban lakók rendelkeztek állandó munkahellyel a tanulmányaik alatt (59%-uk, az együttes átlag 53%), és elhelyezkedni is ők tudtak gyorsabban. A külföldön élőknek sikerült még az átlagosnál hamarabb munkába állni, ugyanakkor a magyarországi községekben, és más városokban lakóknak tovább tartott. Szakonként is jellemző, hogy már a tanulmányok alatt a többség rendelkezett munkahellyel, ettől eltér az Idegenforgalmi és szálloda szakunk, ahol ez az arány csak 33% (együttes átlag 53%), mégis viszonylag gyorsan sikerült munkát találniuk: 1 hónapon belül az IFO-sok 19 %a dolgozott már (együttes átlag 11%). A Közgazdász képzésben résztvevők nagyobb része, dolgozott már a tanulmányai alatt (79%), és az elhelyezkedési mutatóik is jobbak az átlagnál. Mértük a hallgatók attitűdjét 1-5-ig terjedő Likert skálán (1= egyáltalán nem ért egyet, 5= teljes mértékben) aszerint, hogy „Végzettségük megfelel-e jelenlegi munkakörüknek?”. Leggyakoribb válasz az évfolyamoktól függetlenül az, hogy teljes mértékben megfelel a munkakörnek a végzettség, bár ez az arány csökkenő tendenciát mutat az évek múlásával (2007-es évben 46%, 2008-ban 41%, 2009-ben 37%), tehát egyre nehezebb a képzettségnek tökéletesen megfelelő munkához jutni. Ezt a hatást erősíti, hogy a másik véglet, az egyáltalán nem szakmába vágó munka aránya, viszont nőtt az évek során (2007-ben 14%, 2008-ban 16%, 2009-ben 16%). Bár minden tudományterületen dominál a teljes fokú megfelelés, mégis 83

ez az arány a társadalomtudományos végzettségűeknél a legmagasabb (52%), őket követik a bölcsészek (47%), és utolsók a sorban a gazdászok (36%). Ha együtt nézzük a két legmagasabb kategóriát (4 és 5), akkor viszont a gazdász-képzésben részt vevők mutatnak magasabb megfelelést. A bölcsészeknél legnagyobb a nem, vagy egyáltalán nem megfelelő munkakörök aránya (25,5%). A levelező tagozaton végzettek jóval elégedettebbek szakmailag a munkakörükkel (49%), mint a nappalisok (33%). Árnyalja a képet az, hogy a levelezősök döntő többsége már dolgozott a tanulmányai alatt is, és valószínűleg, a szakmájában. A nappali tagozaton végzettek magasabb arányban kényszerülnek olyan munkakörök betöltésére, amelyek egyáltalán nem vagy nem felelnek meg a végzettségüknek (nappalisoknál 29,6%-a, levelezősöknél 15,2%-a). A fizetős képzésekben részt vevőknek nagyobb arányban sikerült a végzettségüknek teljes mértékben megfelelő munkát találni (45%), mint az államilag támogatottaknak (35%). A végzettségnek egyáltalán nem, vagy nem megfelelő munkakört tölt be az államilag támogatottak 29%-a, míg a fizetős képzésekben ez az arány csak 19%. A nők jóval nagyobb arányban dolgoznak a végzettségüknek teljesen megfelelő területen (44%, férfiaknál csak 34%). Ugyanezt a hatást erősíti a további, nem középre helyezett válaszok megoszlása is. Lakóhelytől függetlenül, legtöbben végzettségüknek teljes mértékben megfelelő munkakörben dolgoznak (36-51%). Említést érdemel, hogy a külföldön dolgozók között jóval magasabb az aránya azoknak, akik egyáltalán nem a szakmájukban dolgoznak (25%, az együttes átlag csak 16%). A végzettségnek maximálisan megfelelő munkát elsősorban a nyelvszakon végzettek mondhatnak magukénak, közülük is inkább az angolosok, a német illetve a francia szakosok esetében nagy a szórás, a másik véglet, az egyáltalán nem megfelelő munka is nagy arányban előfordul. Az átlagnál elégedettebbek még a Szociális munkás szakosok (67% ás átlagos 42%hoz képest). Azonban ezeknél a szakoknál a válaszadók száma kicsi, ami megkérdőjelezi az eredmények megbízhatóságát. A nagyobb létszámú szakjaink közül egyáltalán nem szakmába illő munkát kénytelenek vállalni nagy arányban a Kommunikáció szakon (37%), valamint az Idegenforgalmi és szálloda (24%) végzett hallgatóink (együttes átlag ebben a kategóriában 16%). A Közgazdász gazdálkodás szakosok, átlagot felülmúló eredményességet mondhatnak maguknak a megfelelő vagy teljes mértékben megfelelő munkák birtoklása terén (73,4%, az együttes átlag csak 59,5%). A volt hallgatóink döntő többsége elégedett jelenleg végzett munkájával, a két felső minősítés (4 és 5) együttes aránya 78,9%. Az egymást követő végzős évfolyamok, azonban egyre kisebb mértékben elégedettek. A 4-es és 5-ös értékelések aránya a 2007-ben végzettek esetében még 83,6%, a 2008-asoknál 80,9%, míg a 2009-eseknél már csak 71%. Vagyis egyre nehezebb olyan munkához jutni, amivel hallgatóink maradéktalanul elégedettek lennének. Az átlagosnál elégedettebbek a társadalomtudósok (5-ösök aránya 53,4%), őket követik a bölcsészek (5-ösök aránya 50,3%), majd a gazdászok (5-ösök aránya 46,5%). Ha a két felső osztályzatot együtt vesszük figyelembe (4+5), akkor kiegyenlítettek az értékek a különböző tudományágak között. Az elégedetlenség legmagasabb a bölcsészeknél (1-esek és 2-esek aránya 11,3%), majd a gazdászoknál (7%), és legkevésbé a társadalomtudósoknak vannak gondjaik a munkájukkal (3,4%). Összevetve mindezt, leginkább a társadalomtudomány terén diplomázott hallgatóinknak sikerült olyan munkát találni, amivel elégedettek is. A tagozatokat tekintve, ha csak a „teljesen elégedett” kategóriát nézzük, a 84

levelezős volt hallgatóink esetében kedvezőbb a kép (levelezősöknél 52%, nappalisoknál 45%). A két felső kategória együtt (4+5) szintén a levelezősöknél mutat magasabb arányt, de már csak 5 százalékponttal. Ugyanez a hatás figyelhető meg az elégedetlenség terén is, a nappalisoknál kedvezőtlenebb a kép (1+2-esek aránya nappalisoknál 9,3%, levelezősöknél 6,1%). Azaz a levelező képzésben részt vevőknek sikerült nagyobb elégedettségre okot adó munkát találnia. A KJF-es képzés finanszírozási formája alapján van különbség a fizetős képzésben részt vevők javára. Ha csak a teljes mértékben elégedett kategóriát tekintjük: fizetős képzésben az 5-ösök aránya 50%, míg az államilag támogatottaknál ez 44%. A két felső és két alsó kategória alapján (4+5 és 1+2) kiegyenlített a különböző finanszírozási formák munkára vonatkozó megítélése. A nemek teljesen hasonlóan ítélik meg a jelenlegi munkájukat, minden kategóriában hasonló arányban elégedettek velük. A lakóhely alapján a teljesen elégedettek az átlagnál kicsit magasabb arányban vannak a külföldön, illetve a községekben lakók között, de az egyáltalán nem elégedettek is közülük kerülnek ki többen, esetükben a nagy szórás értékek ezeket a szélsőségeket eredményezik. Szakok szerint az átlagosnál nagyobb mértékben elégedettek az Általános szociális munkások (63,3%), a Kommunikáció- (56,5%), a Művelődésszervező - Kommunikáció- (53,8%), a Közgazdász gazdálkodás szakosok (52,7%) (az 5-ösök együttes átlaga 48,4%). A nyelvszakosok között szintén vannak nagyobb arányban elégedettek, de elégedetlenek is, valamint a kis létszámok miatt az ő adataik nem általánosíthatók. Szintén 1-5-ös skálán mértük, hogy hallgatóinkat „Mennyire készítették fel a Kodolányis tanulmányaik a munkakörükre?”. Az értékelés nem túl rózsás, a leggyakoribb válasz a közepesen (átlag 3,24). Egyre kritikusabbak a hallgatók a főiskolán szerzett tudással szemben. A 2009-ben végzett évfolyamnál a legmagasabb az elégtelenek és elégségesek aránya (13,1%, 2007-ben még csak 9%) és legalacsonyabb a teljes mértékű elégedettség (16,1%, míg 2007-ben még 16,2%). Tehát van javítani való a hallgatók munkára való felkészítése terén. A teljes mértékben elégedettek legnagyobb arányban a társadalomtudományos képzésben résztvevők közül kerülnek ki (23,6%, a másik két területnél ez 13-14%-os). A 4-es és 5-ös értékeléseket együtt figyelve, szintén a társadalomtudósok állnak elől (54,5%), őket követik a bölcsészek (53,8%), és legalacsonyabb ezen osztályzatok megoszlása a gazdászok között (40,6%). Az „egyáltalán nem készít fel” kategória legnagyobb arányban a bölcsészek között fordult elő (13,4%, a másik két területen ez csak 10,6%). A levelezősök jóval elégedettebbek az itt szerzett tudással, mint a nappalisok (5-ösök aránya levelezőn: 17,7%, nappalin: 11,7%, és a 4+5-ösök aránya levelezőn: 49,2%, nappalin: 35,9%). Minkét tagozat leggyakoribb válasz a közepes felkészítés volt. Az „egyáltalán nem készített fel” vagy „nem készített fel” vélekedések aránya a nappalin jóval magasabb (26,6%), mint levelezőn (18,7%). Lehet, hogy életkori sajátosság áll a dolog mögött, az idősebbek (általában a levelezősök) már nagyobb belenyugvással tekintenek az élet minden területére. A KJF-es finanszírozási forma alapján egy kicsivel az államilag támogatottak kritikusabbak a fizetőseknél (az „egyáltalán nem készített fel” kategória aránya náluk a legmagasabb: 13,2%, bár csak 1-2 százalékponttal, mint a fizetős hallgatóknál). Nemek szerint a nők nagyobb mértékű elégedettsége olvasható ki a tanulmányok munkára való felkészítésének megítélésben. A „teljes mértékben felkészített” válasz magasabb a nőknél (16,2%), mint a férfiaknál (10,3%), és ezzel összhangban az „egyáltalán nem készített 85

fel” kategória magasabb a férfiaknál (15,1%, a nőknél csak 10,5%). Mindkét nemnél a közepes értékelés a leggyakoribb. A lakóhely alapján a mérleg minden településtípus esetén inkább a „felkészített valamennyire” kategóriák felé billen (4+5), legnagyobb mértékben a vidéki városokban, legkevésbé a fővárosban. Az elvégzett szak szignifikáns kapcsolatot mutat a tanulmányok felkészítésének milyenségével. A „teljes mértékben felkészített” válasz az átlagosnál magasabb arányban fordul elő az Általános szociális munkás- (35,7%), és a Nemzetközi kapcsolatok (25%) szakokon (az együttes átlag 14,9%). Legkevésbé érzik elegendőnek az itt szerzett tudást a Kommunikáció-, és az Idegenforgalmi és szálloda szakos hallgatók (1-esek aránya 27% illetve 16% az átlagos 12%-hoz képest). A KJF-es saját kérdések között azt is megkérdeztük, hogy az államvizsga megszerzésekor ismerte-e hallgatónk, intézményünk továbbképzési kínálatát. Ha együtt nézzük a három vizsgált évfolyamot, akkor a többség nem ismerte (52,8%). Ugyanakkor a végzés éve alapján jelentős különbségek figyelhetők meg: míg a 2007-ben és 2008-ban végzettek között többen nem ismerték, addig a 2009-es végzősöknél fordult a tendencia, és nagyobb arányban ismerték a képzési palettát (57,1% ismeri). A tájékoztatás tehát elérte a kívánt eredményt, javult az intézményi képzési lehetőségek ismertsége, de annyira azért nem, hogy ne lehetne tovább emelni az arányon. Legtájékozottabbak a bölcsész- (53,8%), kevésbé a társadalomtudományi- (52,4%), legkevésbé a gazdász-képzésben részt vevők (40,9%). A nappali tagozaton végzettek nagyobb arányban ismerték az anyaintézmény továbbtanulási kínálatát (50,9%), mint a levelezősök (42,5%). A KJF-es finanszírozási forma alapján legtájékozottabbak az államilag támogatott képzésben részt vevők (50,6%-uk ismerte), kevésbé a költségtérítésesek és tandíjasok (47,1% ill. 39,7%). A KJF továbbképzési kínálatát a végzősök közül több nő ismerte (48,2%), mint férfi (40,4%). A lakóhelyet vizsgálva, többet tudtak a külföldön, illetve a vidéki megyeszékhelyeken lakó volt hallgatóink (62,5% ill. 51,9%), kevesebbet a fővárosiak (43,3%). Az átlagnál (46,5%) jobban ismerték a továbbtanulási lehetőségeket az Andragógia-, a Nemzetközi kapcsolatok-, és a Kommunikáció szakos hallgatók. Az információ szolgáltatás terén van javítani való az Általános szociális munkás-, az Idegenforgalmi és szálloda-, és a Közgazdász gazdálkodási szakok esetében. A nyelvszakok alacsony válaszadói létszáma és a magas szórás értékek miatt nem szolgáltatnak releváns információt. Megkérdeztük volt hallgatóinktól, hogy a diploma megszerzése után vállaltak-e külföldön munkát. Hallgatóink döntő többsége itthon próbált inkább boldogulni (88,7%), és ezt nem befolyásolta jelentősen a végzés éve. Ha csak kicsivel is, de nagyobb arányban a 2009-ben végzett évfolyamon végzettek vállaltak munkát külföldön (12,6%, az együttes átlag 11,1%). A képzési területek közül a külföldi munkavállalás legmagasabb arányban a gazdászoknál fordult elő (14%), jóval kisebb ez az érték a bölcsészeknél (8,5%), és legalacsonyabb a társadalomtudósoknál (3,2%). A tagozat azonban lényegeses befolyásolja a külföldi munkavállalást: a nappalis hallgatóink lényegesen nagyobb arányban próbáltak külföldön szerencsét (17%), mint a levelezősök (5,9%). A finanszírozási forma nem befolyásolja jelentősen a külföldi munkavállalást, kicsivel nagyobb ez az arány az államilag támogatottak körében (13,8%, míg a fizetősöknél 10,2%). A férfiak lényegesen nagyobb arányban próbálnak külföldön boldogulni (17%), mint a nők (9,3%). Lakóhely alapján, a külföldön élők értelemszerűen jóval nagyobb arányban dolgoznak külföldön (75%), mint 86

bármelyik hazai lakóhelytípus volt Kodolányis hallgatói (8-12%). A nagyobb létszámú szakok közül az Idegenforgalmi és szálloda szakosok az átlagot kétszeresen meghaladó arányban mennek külföldre szerencsét próbálni (22,7%, az együttes átlag: 11%). A kapcsolattartás volt főiskolás társakkal számottevő (csaknem 85%), és ez a végzés évétől függetlenül fennáll. A 2008-ban végzettek valamivel aktívabbak a másik két évfolyamnál (ez az arány 87%, míg a 2009-eseknél 84,8%, és a 2007-eseknél csak 81,1 %). Értelemszerűen, akik régebben végeztek, nagyobb eséllyel maradoznak el egymástól. A tagozatokat tekintve, a nappalisok közt 9 százalékponttal többen vannak azok, akik tartják egymással a kapcsolatot (89%), mint a levelezősök közt (80%), és főleg a nőket jellemzi, (86%, míg a férfiakra 79%). Az utolsó kérdésblokk a jövőre vonatkozott. Hogy részt venne-e a Kodolányi által szervezett öregdiák (Alumni) rendezvényeken, hallgatóink többsége igennel válaszolt (68%). Bár a végzés éve alapján nincsenek nagy eltérések az átlagtól, mégis legnagyobb arányban a legutolsó, 2009-ben végzett évfolyam válaszolt igennel (74%, míg a 2007eseknek csak 64%-a). A negatív korreláció azt jelzi, hogy az évek múlásával, egyre kevesebben érzik fontosnak a kapcsolattartást főiskolás társaikkal, és főiskolájukkal. A nappalisok vennének inkább részt Alumni-s eseményeken a későbbiekben (77%, míg a levelezősök és távoktatásosok 60, ill. 50%-ban). A nemeket összehasonlítva, nagyjából hasonló az arány (férfiak 69, míg a nők 68%-a). A hamarosan induló Kodolányis csoporthoz a Facebook.com oldalon a válaszadók csaknem háromnegyede csatlakozna (71%), kicsivel nagyobb arányban a 2009-es évfolyam végzősei (74%, míg a 2007-eseknek csak 68%-a). Itt is megjelenik a negatív korreláció, vagyis minél régebben végzett a hallgató, annál kevésbé érdekli a hallgatói kapcsolattartás. A nappalisok 10 százalékponttal nagyobb arányban regisztrálnának a Facebook Kodolányis csoportjában (nappalis: 77%, levelezős: 65%) és a nőket jobban érdekli az ilyen irányú kapcsolattartás (73%), mint a férfiakat (63%). Szakonként teljesen hasonlóan gondolkodnak volt diákjaink, és hasonló arányban vennének részt minden szakon a Facebook portálon (átlag 71%). Lakóhely alapján legmagasabb arányban a külföldön élő hallgatóink regisztrálnának (87,5%, bár csak 8 hallgató válaszai alapján), és átlag fölötti még a vidéki megyeszékhelyeken lakók részvétele (76,3%, az átlag: 70,5%). A Kodolányi János Főiskola támogatásával kapcsolatban megkérdeztük a hallgatókat egyrészt arról, hogy állásajánlatokkal, gyakorlati helyek felkínálásával tudnáke segíteni volt iskolájukat. A válaszadók több mint háromnegyede igennel válaszolt erre a kérdésre (78,4%), a végzés év szerint legnagyobb az arány a 2009-ben végzetteknél (80,6%), a korábbi évfolyamok alig 1 százalékponttal maradnak le tőlük (77,3 és 77,4%). Magasabb a támogatási arány a nappalis volt hallgatóink esetében (82,3%, míg levelezőn 74,8%), és kicsivel nagyobb a férfiak részéről (80,1%, míg a nőknél 78,1%). A külföldön dolgozó volt hallgatóink mindegyike tudná állásajánlatokkal, és gyakorlati helyek felkínálásával segíteni a főiskolát, és átlag feletti még a támogatás a vidéki megyeszékhelyeken (81,7%) illetve a fővárosban lakóktól (80,8%). A szakokat tekintve több segítséget tudnának nyújtani e téren az

87

Általános szociális munkás- (83,3%), az Idegenforgalmi és szálloda- (84%), a Művelődésszervező- (84%), és némely nyelvi szakon végzettjeink. A Kodolányi János Főiskolát személyes tanácsadással a válaszadók 58,2 százaléka tudná segíteni, ami kicsit alacsonyabb, mint az állásajánlatokkal való támogatás (78,4%). Az abszolutórium évét tekintve, legmagasabb a 2009-ben végzettek között azok aránya, akik erre vállalkoznának (64,9%), a tagozatok közül pedig levelezősök kicsit átlag felett (60,5%), míg a nappalisok átlag alatt (56,2%) vállalnák ezt. Valószínű, hogy a munkavégzés során megszerzett nagyobb tapasztalat játszik szerepet abban, hogy inkább a levelező tagozaton végzettekre lehet jobban számítani a személyes tanácsadásban. A nemek közül ilyen segítséget inkább a férfiak adnának (66,7%, a nőknek csak 56,2%-a). A lakóhely nem befolyásolja jelentősen a személyes tanácsadással való támogatás arányait, de a szakokat tekintve, az átlagosnál több Általános szociális munkás- (73%), Kommunikáció- (70%), és Vendéglátó és szálloda (75%) szakos volt hallgatónk vállalkozna erre. A Kodolányi János Főiskolának anyagi segítséget csak volt hallgatóink harmada tudna nyújtani. A három különböző fajtájú támogatásnak, ebben az esetben a legalacsonyabb aránya (anyagi: 26,7%, személyes tanácsadás: 58,5%, állások vagy gyakorlati képzési helyszínek: 78,4%). Anyagilag átlag felett adakoznának a legutolsó, 2009-ben végzett hallgatóink (31,9%). A tagozatok között szinte semmi különbség nincs, a nappalisok 26,9, míg a levelezősök 25,8%-a tartja elképzelhetőnek a KJF pénzbeli támogatását. A nemek közül valamivel a férfiak mondhatók adakozóbbnak (férfiak 29,4-a, míg a nők 35,7%-a válaszolt igennel). A lakóhely alapján átlag fölött vállalnák az anyagi támogatást a vidéki városokban (nem megyeszékhely) (31,5%) és a községekben (29,4%) lakó volt hallgatóink. A KJF-en végzett szakot tekintve, az átlagosnál többen nyújtanának pénzügyi segítséget a Közgazdász gazdálkodás szakos volt hallgatóink (30,4%).

88

Mellékletek

89

DIÁKTANÁCSADÓ ÉS KARRIER IRODA

8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. II. emelet 213. | Telefon: +36 22 543 438 | Fax: +36 22 543 438 | E-mail: [email protected] [email protected] | www.kodolanyi.hu TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” Aprojekt az EurópaiUniótámogatásával,azEurópaiRegionálisFejlesztési Alap ésaz Európai SzociálisAlaptársfinanszírozásával valósul meg.

 /  A végzett hallgató négyjegyű kódja:  A kérdőív sorszáma:

KÉRDŐÍV A 2007-, 2008-, 2009-ben diplomát szerzett hallgatók telefonos lekérdezéséhez

2010. ősz A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! Kérdező neve: sorszáma:

1 - Pál Melinda

2 - Verebes Renáta

3 – Ozorák Eszter

4 – Mező Viola

A kérdező



Kérdezés időpontja:

2010. október – november – december

hónap



nap Kérdezés helyszíne (település): _____________________________

Székesfehérvár

K V Ó T A Intézmény:

Egyéb, éspedig:

A D A T O K

Kodolányi János Főiskola

Végzett szak: Abszolutórium éve: 1 - 2007

2 - 2008

3 - 2009

Képzési terület:

2 - Bölcsészettudomány 3 - Gazdaságtudományok 11 - Pedagógusképzés 13 Társadalomtudomány

90

Képzési szint:

1 - Alapképzés (BA, BSc) (hagyományos)

Tagozat:

1 - Nappali

3 - Levelező

Finanszírozási forma: 1 – Államilag támogatott (képzési időn túli) Neme:

1 - Férfi

4 - Főiskolai képzés 4 – Távoktatás

2 – Költségtérítéses 3 – Tandíjas

2 - Nő

KÉRDEZŐ! KÉK SZÍNŰ GOLYÓSTOLLAT HASZNÁLJ, ÉS EGYÉRTELMŰEN KARIKÁZZ! A KÉRDŐÍV CSAK AKKOR KOMPLETT, HA MINDEN KÉRDÉSNÉL EGYÉRTELMŰEN JELÖLTED A VÁLASZT, VAGY A VÁLASZHIÁNY OKÁT. A 0 JELŰ VÁLASZOKNÁL MÉG ALÁHÚZÁSSAL IS PONTOSÍTS! PL:  - NEM TUDJA / NEM VÁLASZOL. AZ ESETLEGES JAVÍTÁSOKAT JÓL OLVASHATÓAN JELÖLD!

JÓ NAPOT KÍVÁNOK, ________ VAGYOK, A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA MUNKATÁRSA. _________-T KERESEM. A FŐISKOLA MEGBÍZÁSÁBÓL A VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN KÉSZÍTÜNK KÉRDŐÍVES KUTATÁST. EHHEZ KÉREM AZ ÖN SEGÍTSÉGÉT. HA MEGENGEDI, FELTESZEK ÖNNEK NÉHÁNY KÉRDÉST ÉS KÉREM, HOGY VÁLASZAIVAL SEGÍTSE MUNKÁNKAT. A VÁLASZADÁS TERMÉSZETESEN ÖNKÉNTES. A BEGYŰJTÖTT ADATOKAT TITKOSAN KEZELJÜK, CSAK ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEKET HOZUNK NYILVÁNOSSÁGRA. AZ EGÉSZ MINDÖSSZE 4 PERCET VESZ IGÉNYBE. TUD MOST VÁLASZOLNI, ESETLEG EGY MÁSIK IDŐPONT JOBBAN MEGFELELNE ÖNNEK? 1. Tanul jelenleg felsőoktatási intézményben? Ha több képzésben is tanul, kérjük az

első 4 kérdésre a Kodolányin szerzett végzettségéhez legközelebb eső tanulmányával kapcsolatban válaszoljon! 1 – Igen, a Kodolányi János Főiskolán 2 – Igen, más intézményben 3 – Nem ------------------------ FOLYTASD AZ 5. KÉRDÉSSEL! 4 – Nem válaszol -------------FOLYTASD AZ 5. KÉRDÉSSEL! 2. Milyen felsőfokú képzésben tanul jelenleg? 1 – Alapképzés (BA, BSc)

5 – Felsőfokú szakképzés

2 – Mesterképzés (MA, MSc)

6 – Szakirányú továbbképzés

3 – Doktori képzés (PhD, DLA)

0 – Nem tudja, nem válaszol

4 – Hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzés 3. Milyen finanszírozási formában tanul? 1 – Államilag támogatott 2 – Költségtérítéses 4. Milyen tagozaton tanul? 1 – Nappali

2 – Esti

3 – Levelező

4 – Távoktatás 91

5. Születési éve:

19 CSAK A KÉT UTOLSÓ SZÁMJEGYET ÍRD BE!

6. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének településtípusa (ahol ténylegesen, életvitelszerűen lakik)? 1 – Főváros

4 - Község

2 – Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város

5 - Külföld

3 – Egyéb város 7. Volt-e állandó munkahelye a Kodolányis diploma megszerzése óta?

1 – Igen

2 – Nem

0 – Nem válaszol

8. Jelenleg rendelkezik-e állandó, illetve alkalmi munkahellyel? CSAK EGY VÁLASZ JELÖLHETŐ MEG!

1 – Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom 2 – Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam teljesen egyik céghez, intézményhez sem 3 – Igen, saját vállalkozásomat irányítom 4 – Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED) 5 – Nem, jelenleg munkanélküli vagyok 6 – Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok 9. Mennyi idő telt el a diploma átvétele és a munkába állás között? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT!

1 – Kevesebb, mint 1 hónap Nem válaszol

3 – Több, mint 1 év

0 – Nem tudja /

2 – 1 hónap és 1 év közötti munkaviszonyom volt.

4 – A tanulmányok alatt főállású

10. Végzettsége megfelel-e jelenlegi munkakörének? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT!

1 – Egyáltalán nem

4 - Jól

2 – Elégségesen

5 – Teljes mértékben

3 – Közepesen

0 – Nem tudja / Nem válaszol 92

11. Elégedett-e jelenleg végzett munkájával? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT!


4 - Jól

2 – Elégségesen


3 – Közepesen

0 – Nem tudja / Nem válaszol

12. Tanulmányai mennyire készítették fel munkakörére? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT!


4 - Jól

2 – Elégségesen


3 – Közepesen

0 – Nem tudja / Nem válaszol

13. Tapasztalatai alapján, milyen további ismeretek lennének hasznosak a képzés

során? 1 – Elméleti

3 - Szakmai

TÖBB VÁLASZ IS

MEGADHATÓ!

2 – Gyakorlati

0 - Nem tudja / Nem válaszol

14. Államvizsga után ismerte-e a Kodolányi továbbképzési kínálatát? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT!

1 – Igen

2 – Nem


15. Végzése óta továbbtanult-e mesterszakon? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT!

1 – Igen, a Kodolányin

3 - Nem

2 – Igen, más intézményben


16. Végzése óta vállalt munkát külföldön? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT!

1 – Igen

2 – Nem


17. Tartja-e a kapcsolatot volt hallgatótársaival? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT!

1 – Igen

2 – Nem


18. Részt venne-e a Kodolányi által szervezett öregdiák (Alumni) eseményeken?

1 – Igen

2 – Nem


19. Hamarosan indul a Facebook.com közösségi portálon a Kodolányis csoport.

Regisztrálna-e rajta? 1 – Igen

2 – Nem

0 - Nem tudja / Nem válaszol 93

20. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy támogassa egykori főiskoláját állásajánlatok, illetve

gyakorlati helyek felkínálásával? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT! 1 – Igen

2 – Nem


21. Személyes tanácsadással? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT!

1 – Igen

2 – Nem


22. Anyagi támogatással? KARIKÁZD BE A SZÁMKÓDOT!

1 – Igen

2 – Nem


KÖSZÖNÖM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT! VISZONTHALLÁSRA!



Kérdezés időtartama (perc) A kérdező saját tapasztalatai, összbenyomása az interjú során, javaslatai: 1 – nincs 2 – van: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ________________________ Kijelentem, hogy ezt az interjút a telefonos interjúkészítés szabályai szerint készítettem olyan – számomra ismeretlen – személlyel, akit a mintavételi előírásoknak megfelelően választottam ki. Az adatok hitelességéért felelősséget vállalok. Székesfehérvár, 2010. október – november – december

 nap a kérdező aláírása

94

DIÁKTANÁCSADÓ ÉS KARRIER IRODA 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. II. emelet 213. | Telefon: +36 22 543 438 | Fax: +36 22 543 438 | E-mail: [email protected] [email protected] | www.kodolanyi.hu

KÉRDEZŐBIZTOSI UTASÍTÁS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN 2010. ŐSZ Bevezetés

A Kodolányi János Főiskolán a TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” című pályázat keretén belül kerül megvalósításra a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) kialakítása. A DPR a felsőoktatási rendszerek működésének egyik rendkívül fontos mutatója. A munkaerő-piaci szereplők között speciális csoportot képeznek azok a diplomások, akik a Kodolányi János Főiskolán végeztek, már beléptek a munka világába és rengeteg munkaerő-piaci tapasztalattal bírnak. A volt hallgatók munkába állása, munkaerő-piaci jellemzőik, megszerzett ismereteik alkalmazhatósága, továbbképzési igényeik, semmi mással nem helyettesíthető visszajelzést biztosítanak a főiskola számára. Ezen információk fejleszthetik az intézményt (képzés-, és szolgáltatásfejlesztés, minőségbiztosítás), illetve fontos iránymutatást biztosíthatnak a pályaorientáció során a leendő hallgatóknak az intézmény, valamint az adott szak kiválasztásánál.

A KJF-DPR 2010/2011-es tanévben megvalósuló állomásait az alábbi táblázat foglalja össze:

Vizsgálat típusa

1

Kérdőíves

Cél

Célcsoport

Mód

Időpont

Munkaerő-piaci beilleszkedés sikerességének feltérképezése, képzések munkaerő-piaci elvárásokhoz igazítása, minőségbiztosítás (visszajelzés

2009-ben diplomázottak

On-line vagy postai standard kérdőíves

2010. február-

95

vizsgálat

2

3

4

Követéses vizsgálat

Motivációs vizsgálat

Kérdőíves vizsgálat

az intézményről, a képzésről)

köre

adatfelvétel

március

Munkaerő-piaci beilleszkedés sikerességének feltérképezése, képzések munkaerő-piaci elvárásokhoz igazítása, minőségbiztosítás (visszajelzés az intézményről, a képzésről)

2007-ben diplomázottak körével kezdődően

On-line vagy postai standard kérdőíves adatfelvétel

2010. februármárcius

Minden aktív hallgató

On-line, de alkalmanként kiegészülhet mintavételen alapuló személyes vagy telefonos adatfelvétellel

2010. tavasz

2007, 2008, 2009-ben diplomát szerzett hallgatók

Elsősorban telefonos, szükség szerint személyes megkeresésen alapuló adatfelvétel

2010. ősz

Képzéssel szembeni, továbbtanulási és munkaerőpiaci hallgatói motivációk feltárása

Munkaerő-piaci beilleszkedés sikerességének feltérképezése, képzések munkaerő-piaci elvárásokhoz igazítása, minőségbiztosítás (visszajelzés az intézményről, a képzésről)

A kutatás-sorozat jelen fázisában (4. sor a fenti pályázatban) a végzett hallgatók karrier-útjának követését kívánjuk megvalósítani. A Kodolányi János Főiskolán 2007, 2008 és 2009-ben diplomát szerzett 2342 fő hallgató köréből vett 600 fős reprezentatív mintán kérdőíves adatfelvételt hajtunk végre. Célunk annak felderítése, hogy a felsőfokú végzettség megszerzését követő néhány évben a végzettek milyen életutat jártak be. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy sikeresen tudtak-e munkába állni, és a megszerzett szakmai kompetenciák milyen mértékben járultak hozzá a sikerhez.

A kérdezés általános szabályai

Kérdezőbiztosként az a feladatod, hogy a kérdőív és a kérdezett között "közvetíts": légy az a személy, aki "ráveszi" a megkérdezettet, hogy a segítségeddel "töltse ki" a kérdőívet. Ennek érdekében a 96

kiválasztott személy magatartásától függően alakítsd a saját magatartásodat az interjú során. Általában légy kedves, "szelíden erőszakos", azaz határozott, győzd meg arról, hogy számunkra - de az ő számára is - fontos és hasznos, ha Veled együttműködik a kérdőív kitöltésében. Emellett - sok szempontból - érdekesnek is ígérkezik ez a "beszélgetés", hiszen sokakat érintő, érdeklő kérdésekről lesz szó - elsősorban az „anyaintézménye” érdekében. Tisztázd vele, hogy a válaszadás önkéntes, a begyűjtött adatokat titkosan kezeljük, csak összesítve hozzuk nyilvánosságra. Neki semmilyen kára, hátránya nem származhat a válaszai miatt.

Arra is hívd fel a figyelmét, hogy az interjú során kizárólag az ő véleményére vagyunk kíváncsiak – éppen ezért Te nem mondhatod el a saját véleményedet egészen az interjú végéig. Az interjú során úgy viselkedj, hogy semmilyen módon ne következtethessen a megkérdezett a Te véleményedre! Kérd meg, hogy – mindkettőtök idejét kímélendő - a kérdésekre koncentráljon, röviden válaszoljon. Közöld vele, hogy csak 4 percet vennél igénybe az idejéből - ha ő is együttműködik Veled annak érdekében, hogy az interjú minél rövidebb legyen. Vedd figyelembe, hogy bizonyos kérdéseink akár intim részleteit érinthetik a megkérdezett életének, ezért légy nagyon tapintatos, hiszen szívességet kérsz egy idegentől! A válaszokat egyértelműen rögzítsd a kérdőívben. Kék színű golyóstollat használj és a javításokat jól olvashatóan jelöld. Pontosan jegyezd le a válaszadó szavait, mert az ő megfogalmazásai a fontosak, nem a Te „értelmezésed”! Igyekezz motiválni a megkérdezettet a válaszadásra. Használd ki a megkérdezett konformitását, vagyis azt a szándékát, hogy Neked megfeleljen. Teremts olyan sajátos légkört, melyben az őszinte gesztusait „jutalmazod”, ugyanakkor készülj föl arra is, hogy hazudni fog. A legjobb kérdező a kíváncsi ember.

Az alanyok kiválasztása a KJF-en 2007, 2008, 2009-ben diplomát szerzett hallgatók közül került ki mintavételi eljárás keretén belül a tökéletes véletlen elv alapján: a hallgatók nevének ABC-s sorrendbe állítását követően minden 5. tag került az alanyok közé. A névre szóló kérdezőbiztosi címlista már csak a teljes lista minden 5. tagját tartalmazza, vagyis mindegyiket fel kell hívnod! Pótcímlista készítésére csak az aktuális címlista befejezését követően lesz lehetőség, hogy minél kevésbé sértsük az ideális modellünket.

A kutatást a kutatásvezető ellenőrzi. Ő irányítja a kérdezőbiztosok munkáját, így a Tiedet is. Alapvető feladata, hogy segítse a munkádat, de bizonyos értelemben a „főnököd” is: • • • •

átnézi a kitöltött kérdőíveidet, javaslataival segíti a hibátlan munkát; címeket ad, szervezi a munkádat; a megkérdezetteket „Ellenőrző kérdőívvel” keresi meg, amely révén a tevékenységedet ellenőrzi; jogában áll a kérdezőbiztosok között átcsoportosítani a kérdőíveket, súlyosabb esetekben kizárhatja a kérdezőt a kutatásból; 97

•

késedelmes leadás vagy hiányos kitöltés esetén – a projekt szakmai felelősével folytatott konzultáció után – levonással büntethet.

A legsúlyosabb vétek, amit egy kérdezőbiztos elkövethet: az önkéntesség illetve a titkosság szabályainak megszegése! Éppen ezért, ha a kérdezett megtagadja a válaszadást, azt tiszteletben kell tartanod! Az interjú során elhangzottakról a kutatásvezetőn kívül senkivel nem beszélhetsz! Ugyanez igaz a kitöltött kérdőívre is: senkinek nem mutathatod meg, csak a kutatásvezetőnek, vagy az általa megbízott személynek adhatod oda! Elemi erkölcsi kötelességünk az információt titokban tartani. Az ilyen jellegű hiba az egész kutatást veszélyezteti!

A „fals” interjú azt jelenti, hogy nem a megkérdezés során tölti ki valaki a kérdőívet, hanem „maga találja ki a válaszokat” – azaz hamis adatokat ír be. Az ellenőrzések során minden ilyen csalás kiderül, ez a vétek azonnali kizárással jár.

A kérdőív lekérdezése

A kérdőív sorszáma:  / 

Első paraméter a kérdező sorszáma. A /-jel után 001-től kezdődő folyamatos egyesével növekvő sorszámú 150-ig terjedő számsor, melyen egyesével haladsz sorban, ahogy kérdezed a címlista soron következő tagját. Ez szolgál majd az elszámolásod alapjául. Pl: Verebes Renáta első kérdőíve így néz ki: 2/001

A végzett hallgató négyjegyű kódja: 

A címlista legelső oszlopában található 0-ra vagy 5-re végződő szám. Ez szolgál majd a visszaellenőrzésre és a beazonosíthatóságra is. (Pál Melinda: 0005-0585; Verebes Renáta: 0590-1170; Ozorák Eszter: 1175-1755; Mező Viola: 1760-2340)

Kérdező neve:

Karikázd be a neved előtti számot! Ez lesz a sorszámod is.

A kérdező sorszáma: 

A neved előtt szereplő számot írd a négyzetbe. Pusztán ellenőrzéskönnyítő funkciója van. 98

(Pál Melinda: 1; Verebes Renáta: 2; Ozorák Eszter: 3; Mező Viola: 4)

Kérdezés időpontja:

Húzd alá az épp aktuális hónap nevét, és a négyzetekbe írd bele a napot is.

Kérdezés helyszíne (település):

Kvóta adatok:

Aláhúzással vagy kitöltéssel add meg a kérdezés helyszínének nevét. A kérdezés terének és idejének megadására a vizsgálat rekonstruálhatósága miatt van szükség.

Az itt szereplő mintaképző változók a kérdőív blokk kötelező részét képezik. Kitöltésük perdöntő fontosságú, ugyanakkor egy jó címlistából egyszerűen kivitelezhető. Kitöltését azonban csak az interjú végeztével javaslom, mert ha előbb történik, és az interjúalany nem veszi fel a telefont, vagy nem hajlandó válaszolni, akkor felesleges munkát végeztünk, és kárba ment egy üres kérdőívünk.

NAGYBETŰS DŐLT TIPOGRÁFIA:

A kérdezőbiztosnak szánt instrukciók, minden esetben vedd figyelembe őket, de ne olvasd fel!

NAGYBETŰS VASTAG TIPOGRÁFIA:

Szó szerint felolvasandó kérdezőbiztosi mondatok.

JÓ NAPOT KÍVÁNOK… Ez az interjú során a legelső mondandód, melyet változtatás nélkül, jól érthetően, tagoltan és lassan mondj el. Ne rögtönözz. A tegeződés kontra magázódás kérdésében saját hatáskörrel bírsz. Ha úgy ítéled meg, hogy a magázódás nehézkes, nyugodtan élj a tegeződés lehetőségével. Kérdések:

A kérdés felolvasását követően várj, és ha nincs azonnali válasz, akkor kérdezz csak rá, hogy segítségként adjál-e meg alternatívákat. Ha igen, akkor felolvashatod a válaszlehetőségeket.

1-8. kérdés:

Ez a 8 kérdés is a kérdőív blokk kötelező részét képezi. Karikázással jelezd a válaszokat. Ha jelenleg nem tanul a kérdezett ugorj tovább az 5. kérdésre, ahol csak az utolsó két jegyet kell beírnod a négyzetekbe.

99

9-22. kérdés:

Mindegyiknél szerepel a 0 jelű válaszlehetőség. Ha ezt karikázod be, jelezned kell még azt is, hogy miért választottad ezt, mert nem tudja a választ, vagy mert megtagadja a választ. Erre azért van szükség, mert komoly jelentőséggel bír a feldolgozás során. Ezeket a válaszokat az EVASYS programban is ügyesen kell jelölnünk, mivel a program alapjáraton nem képes elkülöníteni a két válaszlehetőséget.

13. kérdés:

Több választ is jelölhetsz!

Kérdezés időtartama (perc):

Ne felejtsd el megjelölni, hogy hány percig tartott az interjú. Erre a későbbi hasonló megkeresések tervezhetősége szempontjából van szükség.

A kérdező saját tapasztalatai…: Ide kell feljegyezni, ha netán olyasmit érzünk, hogy a kérdezett füllent, vagy válaszait ellenérzések befolyásolhatták.

Helyszín és dátum:

Ne felejtsd el kitölteni újra!

A kérdező aláírása:

A kérdezőbiztos aláírásával hitelesíti a dokumentumot, mely innentől kezdve egy 2 évig megőrizendő hivatalos dokumentum lesz.

JÓ MUNKÁT KÍVÁNUNK!

Székesfehérvár, 2010. október 14.

100

© Pályakövetés 2010 ősz A Kodolányi János Főiskola végzett hallgatóinak pályakövetési vizsgálata Szerzők:

Előszó: Dr. Bordás Sándor Tanulmány: Dr. Kontó Gizella

Szerkesztők: Dr. Kontó Gizella, Mező Viola, Ozorák Eszter Lektorálta: Dr. Bordás Sándor Nyelvi lektor: Ujpál Emőke A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról való másolat készítése - a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül – TILOS! A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bűncselekmény.

Kiadja a Kodolányi János Főiskola Felelős kiadó: Dr. h. c. Szabó Péter PhD rektor ISSN: 2062-3968 Grafikai munkák: Dobó Borbála Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó

A Kodolányi János Főiskola Diáktanácsadó és Karrier Iroda kiadványa az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán”projekt keretében.

Kodolányi János Főiskola 8000 Székesfehérvár, Fürdő u. 1. www.kodolanyi.hu Információ a rendelésről: [email protected]

101

Pályakövetés 2010 ősz

Recommend Documents