VGI Termelésökonómia és Menedzsment Tanszék
VÁLLALATGAZDASÁGTAN VÁLLALKOZÁSI FORMÁK
Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár 2010.
Vállalatgazdaságtan A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: tényezők: Milyen tevékenységet akarunk végezni? Ki bocsátja rendelkezésre a szükséges tőkét tőkét? ? Ki és milyen mértékben viseli a kockázatot kockázatot?? Ki és milyen y mértékben viseli a felelősséget? felelősséget g ? Ki jogosult a döntéshozatalra döntéshozatalra?? (Több személy, hatáskörök?) Kit és milyen mértékben illet a vállalkozás eredménye? eredménye? Milyen mértékű közreműködést igényel? igényel? A profit célhoz való viszony alapján: alapján: • nem profit orientált (non (non--profit) • profit orientált Tulajdonosok száma szerint: szerint: Társadalmi jellege szerint szerint:: magán vállalatok egyéni vállalkozások önkormányzati önkormányzati,, közösségi társas vállalkozások állami vállalatok
Vállalatgazdaságtan Állam, önkormányzat
Jogi személy
állami vállalat
Természetes személy
társas vállalkozás gazdasági társaságok*
társaságok
egyéni vállalkozás szövetkezet
részvény társaság, Rt (Ez is jogi személyiségű!)
jogi személyiség nélküli
jogi személyiségű
• közkereseti társaság, Kkt • betéti társaság, Bt
• egyesülés, Es • korlátolt felelősségű társaság, Kft • közös vállalat, Kv
A vállalkozási formák típusai (Megjegyzés: * 2000. évi C. tv. (számviteli (számviteli tv.), tv.), 2006. évi IV. tv. (a (a gazdasági társaságokról szóló tv.), tv.), ill. az adótörvények adótörvények))
Page 1
Vállalatgazdaságtan Egyéni vállalkozás
1990. évi V. törvény
Az EGYÉNI VÁLLALKOZÁS belföldi természetes személy üzletszerű gazdasági (termelő és/vagy szolgáltató) tevékenysége tevékenysége,, melyet saját nevében, saját kockázatára, haszonszerzés (nyereség (nyereség-- és vagyonvagyon-szerzés) céljából rendszeresen végez.
J E L L E M Z Ő I
a vállalkozás és vállalkozó ugyanaz (egyetlen személy tulajdonában) a vállalkozás és vállalkozó jövedelme nem (szükségszerűen) választódik el vállalkozói igazolvánnyal folytatható (egy személynek csak egy igazolvány) korlátlan felelősségű a vállalkozó személyes közreműködése kötelező (de alkalmazottja lehet) az egyéni vállalkozás alanyi jog (legyen cselekvőképes, állandó lakhelye; minimális kizáró feltételek, így ne legyen valamely foglalkozástól eltiltva, bűncselekmény miatt jogerősen elítélve, gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, vállalkozói igazolványa visszavonva)
szja. tv. szabályozza az adózását és nyilvántartási kötelezettségét nincs se méretbeli kötöttség, se tevékenységi kötelezettség egyéni cégként sem nem jogi személy
Vállalatgazdaságtan Betéti társaság (Bt)
2006. évi IV. törvény
BETÉTI TÁRSASÁG olyan gazdasági tevékenység folytatására létrehozott társaság, ahol legalább egy tag a felelőssége korlátlan, ez a beltag beltag,, és van legalább egy másik tag is, akinek felelőssége korlátozott, ez a kültag J E L L E M Z Ő I
• a beltag lehet természetes és jogi személy is • az üzlet vezetésére a beltag jogosult • több beltag esetén felelősségük egyetemleges • a kültag felelőssége csak a vagyoni betét erejéig terjed • a társaság tevékenységében kültag közreműködése nem kötelező („csendes társ”) • minimum 1 beltag és 1 kültag
Vállalatgazdaságtan 2006. évi IV. törvény
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
Kft. a személyszemély- és tőkeegyesítő társasági típusok ötvözete. Jellemzően kisebb taglétszámú, de tőkeerős társaság, melyben a tagok felelőssége korlátozott. J E L L E M Z Ő I
• tulajdonos t l jd és é az ügyvezető ü tő személye él gyakran k nem válik álik ell (nem ( kkötelező) l ő) • tilos a tagokat nyíltan toborozni (személyegyesítő jelleg) • üzletrész átruházása kötött (elővételi és hozzájárulási jog) • tagok felelőssége korlátolt (elvárható gondosságon belül) • előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul • minimális törzsbetét 100 ezer Ft (a törzsbetétek alkotják a törzstőkét) • minimális törzstőkéje 0,5 millió Ft (apport és/v. készpénz) • kft. legfőbb szerve a taggyűlés
Page 2
Vállalatgazdaságtan Részvénytársaság (Rt.)
2006. évi IV. törvény
A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG tipikusan tőkeegyesítő, személytelen társasági forma. forma. Általában nagyszámú nagyszámú,, egyenként kisebb tőkeerővel rendelkező széles tulajdonosi kört fog össze. A tulajdonosi jogok értékpapír formában testesülnek meg. J E L L E M Z Ő I
• előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőke gy tulajdonosi j mobilitás • nagy • nagy vagyonnal rendelkező vállalkozások (alapítása) • korlátozott felelősség (a részvények erejéig) • minimális törzstőke 5 millió Ft (apport és/v. készpénz) • a nyereség (osztalék), a felosztható vagyon, ill. a szavazati jog a részvények arányában • lehet nyilvánosan (nyrt.), ill. zártkörűen (zrt.) működő részvénytársaság • erős törvényi szabályozás • szervezeti felépítése a legösszetettebb • az Rt. vezetésének legfelsőbb szerve a közgyűlés • igazgatóság (3-11 természetes személy tag) • FB, könyvizsgáló
Vállalatgazdaságtan Szövetkezet
2006. évi X. törvény
A SZÖVETKEZET a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrelétrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájáruhozzájárulásaival,, demokratikus önkormányzat keretében, lásaival keretében, a tagok érdekeit szolgáló vállalko vállalko-zási és más tevékenységet folytat. (7.§§ A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei (7. szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, (kulturális oktatási, oktatási szociális, szociális egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.) elősegítése )
J E L L E M Z Ő I
• alapvető célja nem a tőkehasznosítás, hanem bizonyos feladatok gazdaságosabb megoldása (nyereség, költségcsökkentés), valamint más társ-i szükséglet kielégítése • nyitott tagságra épül (tagfelvételről az alapszabályban meghatározott testület dönt) • a természetes személyek közreműködése kötelező (a tagok minimum fele) • szövetkezet irányítása önkormányzati elven épül fel (a tagok döntenek alapvető stratégiai, ill. taktikai kérédésekben, maga választja meg alapszabályát, működési körét, szabályzatát, vezető testületeit és azok hatásköreit, a tagok kötelezettségeit és jogosultságait) • tagok anyagi felelőssége korlátozott (részjegyük, azaz a vagyoni hozzájárulásuk értékéig)
• (befektetői tag, befektetői részjegy) • nyereség felosztása (közösségi alapba, ill. tagok között (közreműködés, ill. vagyoni hozzájárulás arányában)
Vállalatgazdaságtan A gazdasági társaságok és a szövetkezet jellemzői (2007) Korlátolt felelősségű Részvénytársaság, Szövetkezet társaság, Kft. Rt.1 igen igen igen Társasági szerződés Alapszabály Alapszabály (egyszemélyes kft. esetén: alapító okirat) A beltag természetes A tagok nyilvános Nyíltan toborozhatók, vagy Min. 7 alapító tag (min. fele Alapítókra vonatkozó személy, aki más korlátlan felhívással nem zártan megállapodás szerint. természetes személy, toszabályok felelősségű társaságnak nem toborozhatók. (részvényesek) vábbá, jogi személyek, és/v. tagja. Kültag “bárki” lehet. jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok) 6 Alaptőke: min. 5 millió Részjegy (tag vagyoni Nincs kötelező Törzstőke: min. 0,5 millió Alap- v. törzstőke pp v. forint,, ami lehet apport pp v. hozzájárulása) j ) forint,, ami lehet apport készpénz. készpénz. Egy tag egy szavazat Hozzájárulással arányos Szavazati jog az üzletrész Szavazati jog a részvények A tagok jogai névértékének arányában (ált-ban szótöbbséggel; szavazati jog (törzsbetét5) alapján (Kivéve, ha a társasági szerkötelező részvétel a szöv. ződés mást határoz meg.) tevékenységében!) Beltag: saját vagyonával A vagyoni hozzájárulás A részvény kibocsátási A részjegy kibocsátási A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges. erejéig korlátozottan értékének erejéig. értékének erejéig. Kültag: vagyoni (egy személy esetén: a saját hozzájárulása erejéig. vagyonérték erejéig) Tagok gyűlése (taggyűlés) Taggyűlés (egyszemélyes Közgyűlés Közgyűlés Legfőbb szerve kft. esetén: az alapító) Beltag(ok) Ügyvezető igazgató Igazgatóság4 Szövetkezeti igazgatóság Ügyvezetés, irányítás FB2 (az NyRt., ill. a ZRt. Felügyelőbizottság Tagok gyűlése (taggyűlés) Felügyelőbizottság (FB) 2, Ellenőrzés (200 fő felett kötelező) között különbség van 3) 50 millió Ft nettó árbevétel Kötelező Nem kötelező Nem jellemző 7 Könyvvizsgáló 7 felett kötelező Szövetkezet Társasági forma Bt. Kft. Rt. (Megjegyzés: 1 NyRt. – nyilvánosan működő részvénytársaság; ZRt. – zártkörűen működő részvénytársaság; 2 3-15 fő; 200 fő felett 1/3-át az 3 üzemi tanács jelöli; kötelező az FB: NyRt. esetén, ill. a ZRt-nél ha a szavazati jogok 5 %-ával rendelkezők kérik; ZRt-nél lehet ún. ügydöntő FB is); 4 NyRt. esetében igazgatótanács (Board rendszer) is lehet, ami az FB és az igazgatóság feladatát egyaránt ellátja; 5 törzsbetét 100 ezer 6 7 Ft; A tagok nyilvános felhívással nem toborozhatók.; kettős könyvitelre kötelezetteknél, 50 millió Ft nettó árbevétel felett kötelező) Megnevezés
Jogi személyiség Alapítási dokumentum
Betéti társaság, Bt. nem Társasági szerződés
Page 3
Vállalatgazdaságtan Egyéni vállalkozás előnyei és hátrányai Előnyök:
Hátrányok:
egyszerű az alapítás és a megszüntetés é vállalkozó független áttekinthető nincs kötelező nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség adózási kedvezmények
korlátozott a (pénzügyi) erőforrások á valóó jutás szerényebb nyereség szerzési lehetőség túlzott sokoldalúságot követel korlátlan felelősség korlátozott a vállalkozás élettartama
Vállalatgazdaságtan Társaságok előnyei és hátrányai Előnyök:
Hátrányok:
egyszerűbb alapítás/megszüntetés tulajdonlási lehetőség nagyobb tőke nélkül jelentősebb tőke- és hitelforrás viták esetére jogi védettség tulajdonosváltás lehetősége adózási előnyök
hiányzik az egyértelmű menedzseri ő é (tulajdonos ( l jd és menedzser d felelősség legtöbbször ua., sőt …) személyi konfliktusok lehetősége az alkalmazott agresszíven partnerségre törekedhet
Vállalatgazdaságtan Részvénytársaságok előnyei és hátrányai Előnyök:
a tulajdonosok korlátozottan felelősek széleskörű tőkebevonási lehetőség korlátlan élettartam
Hátrányok:
nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség bonyolult és költséges az alapítás és a megszüntetés adózási hátrányok
Page 4
Page 5
