P iros Pünkösd napját ezer éve virággal

2013. Május / Pünkösd hava / Ígéret hava

P

iros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betűs nap a Pünkösdhétfő. De mi is ez az ünnep? Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság. Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, a Pünkösdölés, a Pünkösdi királyné járás. A pünkösdikirály választás sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk és amik által továbbléphetünk. Most majd Pünkösdvasárnap és hétfő után, a keddek és szerdák hétköznapjaiban. Amilyen hirtelen köszöntött be a Húsvéti ünnepek után a koranyári meleg, olyan hirtelen kaptuk a nyakunkba a hírt, hogy Magyarországon rendezik meg a Zsidó Világkongresszust, története során először Izraelen kívül. Az emberben először is kérdések merülnek fel: Miért Magyarországon, ahol elvileg tombol az antiszemitizmus? Vagy talán, éppen ezért? Vagy, mert a kongresszuson elhangzottak szerint is reneszánszát éli a zsidó kultúra ma Ma-

gyarországon? Hogy is van ez? Itt mindenki retteg és közben nagyon jól is érzi magát? A kormány pedig miért is támogatta annyira a rendezvényt, hogy még Orbán Viktor is sietett beszédet tartani? Vajon a Kurultájon miért nem tette tiszteletét az ország minisztere, amikor több tucat, bizonyítottan rokon népek képviseltették magukat hazánkban? Sokan értetlenkedünk is ezen kérdések kapcsán és nem értjük. Vagyis dehogyisnem. Mi pontosan értjük… És Pörzse Sándor a Barikád! főszerkesztője is érti és megosztja velünk gondolatait az esemény kapcsán. „…Mindannyiunkat megdöbbentett az az elképesztő médiaterror, amellyel a Zsidó Világkongresszust próbálják lenyomni a magyar közvélemény torkán. Lezárt utcák, villamosmegállók, szállodák, izraeli ügynökök tömege és Orbán Viktor – csak pár dolog, amivel a magyar kormány is hoz-

11. szám zájárult ahhoz a kongresszushoz, amelyet először tartottak Izraelen kívül, és persze pont Budapesten, ugyanis itt dübörög az antiszemitizmus. Pl. Gerendás Péter is már majdnem elhagyta egyszer az országot, meg beszóltak egy főrabbinak, és különben is közel egymillió szavazója van egy olyan pártnak, amelyiket iszonyatos erővel szorítanak egy démoni szerepbe csak azért, mert kritizálni meri Izraelt, a hazai zsidó értelmiség egy részét, a bankrendszert stb. Tulajdonképpen ezeket tudtuk eddig is. Bár semmiféle illúziónk nem volt, azért Orbán Viktor mégis megdöbbentett. Két részletet emelnék ki. Az egyik, miszerint a Jobbik „növekvő veszélyt jelent”, a másik, miszerint a zsidók „Isten ajándékai”. Ezt azért próbáljuk meg értelmezni! Minden magyar miniszterelnöke tehát kijelentette, hogy közel egymillió szavazó veszélyt jelent. Igen, veszélyt jelent az ő hatalmára, ill. a magyarországi cionizmusra mindenképpen. Másra nem. Hogy a zsidók „Isten ajándékai” (kivétel nélkül mindegyik), ezt pedig nehéz értelmezni, különösen a kereszténységre oly büszke Orbán mondatainak tükrében. Szerintem ugyanis minden ember Isten ajándéka anélkül, hogy a különböző vallások mélységeibe most belemennénk. Ha az ember a két fél mondatot egymás mellé teszi, akkor igazán döbbenetes a valamikori Soros – gyerek kijelentése. Szóval Orbán jött, látott shalomozott… és mi lett a vége? A Zsidó Világkongresszus (WJC) kiadott egy közleményt, melyben keveslik Orbán Viktor megalázkodását, mert szerintük nem eléggé határolódott el a Jobbiktól, sőt az izraeli demokráciára oly büszke résztvevők még konkrét tetteket is várnak a magyar kormányfőtől. Ez pedig a Jobbik betiltása lenne. Volt még persze egy sor magyargyalázás, úgymint Horthy Miklós aljas antiszemitázása, Nyírő fasisztázása, az Szaniszló-ügy felemlegetése stb. Egy európai zsidó világszervezet még szórólapot is osztogatott a közönségnek, kérve, hogy ne tapsolják meg Orbán beszédét. Ezeket kéne ajnározni, minden kritikától megkímélni…? Kedves Viktor! Megérte? A magyarok majd döntenek.” Döntenek, hogy pünkösdi királyság lesz-e a vége…

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT

www.batonyterenye.jobbik.net

Vona: Az agónia elkezdődött, az USA és az EU ideje lejárt Vona Gáborral, a Jobbik elnökével készített terjedelmes interjút az orosz székhelyű eurázsiai műhely „Gepolitika” című internetes lapja - Vona úr, mi az Ön politikai pártjának a fő ideológiája, és miért fontos Magyarország számára az EU-val való kapcsolatok felülvizsgálata? - A Jobbik egy nemzeti-konzervatív párt, amely radikális eszközöktől sem riad vissza. Tehát amikor bennünket radikálisnak neveznek, az tévedés. A radikalizmus nem értékrend, hanem módszer. Mi azért vagyunk radikálisak, mert a helyzet is radikális. Mi magyarok jelen pillanatban, egy értékeit vesztett, süllyedő európai hajón vagyunk beteg utasok. Ez tarthatatlan. Előbb le kell szállni a hajóról, utána gyógyítani kell a betegségeinket. Az EU-ba Magyarországot ugyanis nem felvették, hogy fejlődni tudjon, hanem gyarmatosították, hogy kihasználják az olcsó munkaerejét és elvegyék a piacaikat. A nyugati cégek és bankok most a keletről, tőlünk kiszivattyúzott profitból próbálják tartani a saját rendszereiket. És ez csupán a gazdasági része. Az Unió szellemi, lelki értelemben sem hozott jót. A kommunizmus értékellenessége után most a kapitalizmus értéktelenségét éljük. Személy szerint én tradicionális gondolatokat vallok, vagyis hiszem, hogy Európának vissza kell találnia a saját gyökereihez és más tradicionális kultúrákkal, amelyek már csak keleten vannak, rendezni kell a kapcsolatát. - Magyarországon és Európában a Jobbikot szélsőjobboldali politikai pártnak titulálják. Egyetért Ön ezzel az elnevezéssel, vagy van valami más szemlélete, ami szerint nem lehet klasszikus értelemben vett „jobb” vagy „bal” oldalról beszélni? - Amennyiben a modernitást, amely a reneszánsztól a felvilágosodáson át a globális kapitalizmusig terjed, azonosítjuk a baloldallal, akkor mindenképpen jobboldaliak vagyunk. De a jelenlegi politológia jobb- és baloldali koordinátái között engem és a pártomat lehetetlen elhelyezni. Leghelyesebb, ha azt mondjuk, hogy a Jobbik egy nemzeti radikális párt, amely nem soviniszta, amely az egyetemes emberi értékek talapzatáról száll szembe a globális kapitalizmussal, és annak három fő reprezentánsával, az USA-val, az EU-val és Izraellel. - Az euroszkepticizmus nagyon különböző az Európai Unióban. Tudna kérem említeni néhány, Magyarországot és a szomszédos országokat érintő ügyet ezzel a témával kapcsolatban? Az euroatlantista stratégiának mi a szerepe ebben a folyamatban? - Az EU elutasítottsága éppen most lett nagyon hazánkban, mint a támogatottsága. A 90-es években hihetetlen agymosás folyt Magyarországon, így az emberek többsége azt hitte, hogy az jó lesz, hogy annak nincs alternatívája. Mára egyre nagyobb tömegek döbbenek rá, hogy ez nem más, mint átverés. Az Uniónak piac, olcsó munkaerő és szemétlerakó kell. Mennyire naivak voltunk, amikor azt hittük, hogy a nyugat történelmi kompenzációra készül a kelet felé, mert azt a történelem során többször kihasználta és magára hagyta? Ez a környező országokban is így van, de nálunk a legrosszabb a helyzet. A korábbi kormány mindent aláírt, amit az orra elé tett Brüsszel, a mostanit meg csak a saját hatalma érdekli, és ezért magára haragítja az egész Uniót. A közös bennük, hogy egyiknek sincs semmilyen koncepciója. Magyarországon eddig egyedül én mondtam ki: az euroatlantizmust le kell cserélni az eurázsianizmusra. - A pénzügyi válság befolyásolta ezt a védekező gazdaságpolitikai hangulatot, vagy az általános szempont inkább a civilizációs és az értékrendi tényezők? Mekkora szerepet játszanak a civil szervezetek és a külső befolyás az egész magyar rendszer (területi, nyelvi, kulturális) szétrombolásában, dezintegrációjában? - A gazdasági válság komoly hatással van a kiábrándulásra termé-

szetesen. A helyzet ugyanis felszínre hozta, hogy az EU nem az egész közösség, hanem a nyugati nagyobb tagállamok - Franciaország, Anglia, Németország - érdekeit képviseli. A különféle külső erők, szervezetek hatásáról is egyre több embernek nyílik fel a szeme. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy tudati forradalom zajlik le Magyarországon. Ez persze fájdalmas, mert sok illúzióval kell az embereknek leszámolnia, de elkerülhetetlen, mert a jövőt csak az igazságra és valóságra szabad építeni. Ebből következőleg, ami most a magyar társadalom zavarodottságának látszik, reményeim szerint, kiforrja magát, és egy sokkal öntudatosabb és sokkal tisztább gondolkodású társadalmat hoz létre. - Ha belülről vizsgáljuk a magyar identitást, megtaláljuk a magyar nemzet eurázsiai gyökereit. Ez a származási ág, ez a vonal mennyire van jelen a politikájában? - Maximálisan. A magyar egy török eredetű nép, amely az orosz sztyeppéken vált azzá, ami, hogy aztán nyugatra vándorolva államot alapítson a Kárpát-medencében. A nyugati integrációnk évszázados, de a keleti eredetünket soha nem felejtettük el és soha nem is tudták kiirtani belőlünk. Ez a kettőség sokszor hátrányunk volt, most úgy érzem, hogy az előnyünkre válhat. - Apropó, milyen a jelenlegi kapcsolatuk Oroszországgal geopolitikai értelemben? - A Jobbik antikommunista párt, mégis mi vetettük fel Magyarországon először érdemben, hogy az orosz kapcsolatokat rendezni kell végre. Nem csak diplomáciai szövegek szintjén, hanem a valóságban is. Amikor a grúz konfliktus volt, és a teljes magyar elit az amerikaiak kedvére beszélt, mi jeleztük, hogy a kérdés egyáltalán nem erről szól. Amikor Orbán Viktor még 2009-ben, ellenzékben sértett üzeneteket küldött Oroszország felé, már jeleztük, hogy hatalmas hibát követ el. Nekem személy szerint több itt lévő orosz diplomatával van jó kapcsolatom, és nagyon örülök, hogy az orosz nagykövetség mindig képviselteti magát az éveleji Kongres�szusunkon. Oroszország az én külpolitikai terveimben Magyarországnak - Németország és Törökország mellett - a legfontosabb politikai-gazdasági szövetségese, partnere. - Ha a globális folyamatokról beszélünk, mi az Ön álláspontja és előrejelzése a közelgő eseményekkel kapcsolatban? Mennyi ideig lesz még az Egyesült Államok szuperhatalom? Milyen jövőt jósol az EU-nak és az eurázsiai integráció hogyan fog végbemenni? - Nehéz kérdés. Az biztos, hogy az agónia elkezdődött és új világrendnek kell épülnie. A BRICS országok egyértelműen ebbe az irányba mutató szövetsége jelzi, hogy az USA és az EU ideje lejárt. A legszerencsésebb az lenne, ha ezt ők maguk is belátnák, mert így talán elkerülhetőek a nagyobb konfliktusok, és az átalakulás békés lehet. Az eurázsiai együttműködés kereteit illetően nem látom még a konkrét lehetőséget, mert előbb le kell fektetni azt az értékrendet és abból fakadóan azt a stratégiát, amely a legszélesebb kör számára lehet vonzó. Ez most a feladat, és ebben Magyarországon egyedül a Jobbik hajlandó tenni. A többiek mind atlantisták, és azok is maradnak, amíg át nem lép rajtuk a történelem. - Köszönöm Vona úr az interjút. - Köszönöm a lehetőséget.

Kiadja: Jobbik Magyarországért Mozgalom Bátonyterenyei Alapszervezete Felelős szerkesztő: Cseresznyés István - e-mail: [email protected] Tel.: 70 391-3053 Szerkeszti: szerkesztőbizottság - e-mail: [email protected] Honlap: http://batonyterenye.jobbik.net Megjelenik 6000 példányban. Ingyenes, alkalmi kiadvány, kereskedelmi forgalomba nem hozható!

2



Közmeghallgatás

a 21-es út környezetterheléséről

Április 25-én a Kisterenyei Ügyfélszolgálati Irodában tartotta közmeghallgatás keretében a 21-es út négysávosítása során várható környezetterhelésről szóló tájékoztatóját az ezzel megbízott Utiber Kft. és a tanulmány készítőinek szakértői. A meghallgatás meglehetősen alacsony részvétel mellett zajlott, ami nem is csoda, hiszen a fórumról még a város képviselői sem kaptak semmiféle meghívót. A meglehetősen parázs vitában részt vettek a Bátonyterenyei Lokálpatrióták szakértői, valamint Kisterenye leginkább érintett lakói. Egy dolog viszonylag gyorsan kikristályosodott, miszerint a tanulmány készítői, valamint a beruházó képviselője, a városban lakók kérésében nem döntésképesek. Ők elvégezték a megbízó igényének és a jogszabályoknak megfelelő komplex környezettanulmányt, ami a zaj, por, valamint az élővilág szempontjából a környezetterhelés szinte minden szegmensét érintette. A meghallgatás végére ki is alakult egy patthelyzet, aminek feloldására, véleményünk szerint csak a nagypolitika tudna megoldást találni, egy egységes városi akarattal megtámogatva. Mert miről is van szó? Van egy kész engedéllyel rendelkező beruházási terv, ami Kisterenyén vezetné keresztül a négy sávot, a belterületen három körforgalommal, aluljárókkal, plusz szerviz úttal. Hangszigetelő falak nélkül, középen növényekkel elválasztva a 2x2 sávot. Sok magánterület kisajátításával, több száz élő fa kivágásával, az út túlzottan közel kerülésével veszélyeztetve a Luzsnyinszky – kiskastély tervezett városközponti szerepét, kettévágva teljes Kisterenyét, ráterhelve az alsóbbrendű utakra a forgalom tekintélyes részét. Készült talán egy alternatív számítás is, miszerint a jelenlegi tervek változatlansága mellett, napi négy ezer plusz km megtételére számíthatnának városunk autósai. Már erre joggal teheti fel az ember a kérdést, hogy mi ez, ha nem plusz környezetterhelés? Mert egyébként a minden tekintetben roppant alapos tanulmány azt hozta ki, hogy nem lesz nagyobb környezeti terhelés a jelenlegitől, ami a hatályos előírásoknak meg is felel. Tudniillik úgy szól a törvény, hogy pl. hiába mértek a jelenlegi úton, Kisterenye belterületén, bizonyos napszakokban a megengedettnél magasabb zaj és egyéb káros terhelést, új út építésénél is csak azt írja elő, hogy ennél magasabb nem lehet. Ezt meg kiszámolták jó húsz évre előre, hogy nem is várható nagyobb terhelés, sőt idővel csökkenni fog.

Végigolvasva a több száz oldalas hatástanulmányt, amiben persze nagyon helyesen figyelembe veszik a mocsári csorbóka, a fátyolos nőszirom minden egyes tövétől kezdve a csíkos medvelepkén, a szarvasbogáron, gyurgyalagon át, a sárgahasú unkabékán, barna varangyon, vakondokon, a nagyvadak átjárási igényén keresztül szinte mindent, mégis valahogy úgy tűnik, egy élőlény életkörülménye sérül csak, az emberé. Ez valahogy másodlagossá válik. Ez érződött a meghallgatáson is, hiszen hiába mondták el a főúton lakók, hogy már most is nagy a rezgés, a por, és kipufogógáz, csak a mérésekre és a jogszabályokra hivatkozva utasították vissza a panaszokat. Persze nem ők laknak itt. A jelenlegi terv Kisterenyén túl, Nagybátony Sulyom hegyi kijáratánál is döbbenetes módon nem engedné a Hatvan irányába való kifordulást a szűk útszélesség miatt, közlekedésbiztonsági okokból. Úgy gondoljuk, hogy ez így nem maradhat, hiszen a városban lakókat indokolatlan plusz költséggel terhelné meg, még akkor is, ha kijárat készülne a Bányavárosból az ipari parknál és nem feltétlenül Kisterenye irányába kellene kerülni, vagy legjobb esetben is a tervezett ipari parknál lévő körforgalomnál tudnának vis�szafordulni Hatvan irányába. Mindezen életszerűtlen tervekkel szemben kezd körvonalazódni egy városi akarat az elkerülő út megépítésére, ami az ipari parknál lévő tervezett körforgalomnál elvinné a négy sávot Alsó-bükkvölgy puszta irányába és Újlakpusztánál érne vissza a jelenlegi négy sáv végénél. Ez mellett össze lehetne kötni az építkezést a 21-es és 23-as út összekötő szakaszának, valamint a két városrész régóta tervezett összekötő útjának megépítésével. Az előbbi tehermentesítené végre az átmenő forgalom alól a Bányavárost és Maconkát, az utóbbi pedig összekötné végre Kisterenyét Nagybátonnyal. Talán ez lenne a legoptimálisabb változat, ami leginkább szolgálná városunk lakóinak érdekét. Ez mellett persze lehetnek egyéb a jelenleginél sokkal barátságosabb változatok is. Arra kérjük városunk vezetőit, civil szakértőit, hogy alakítsanak ki egy egységes, a realitásoknak megfelelő álláspontot a jelenlegi tervek módosítására és ezt képviseljék a döntéshozók felé! Ők pedig az embereket képviseljék ne a nagypolitika és a cégek érdekeit! CsI

Megérkezett Bátonyterenyére

A DeMOkRáCiA

„... Történetünk szálai a messzi múltba nyúlnak vissza. Azokba a daliás időkbe, mikor Rátóton kitört a demokrácia. Hogy honnan jött, ki hurcolta be, azt még a mai napig kutatják a járványügyi szakemberek, de történelmi tény, hogy egyszer csak ott sétált a rátóti főutcán. Köszönt jobbra, köszönt balra, meg-megállt a porták előtt, megpróbált ismerkedni, szóba elegyedni, még a kocsmába is benézett, sőt fel is hajtott egy deci törkölyt. De a rátótiak sem azért rátótiak, hogy mindenféle jöttment idegent csak úgy maguk közé eresszenek, rövid úton elkapták a nyavalyás demokrácia grabancát, és kirakták a szűrét. Nahát, azt rakhatták! Kirakták az alvégen, visszajött a felvégen. Kirakták nappal, visszajött éjjel. Zsákba kötötték, folyóba dobták, délután jött haza a csordával... No erre már igazán megharagudtak a rátótiak. Még hogy rajtuk kifog egy ilyen-olyan-amolyan demokrácia! Nosza, ásót, kapát, kaszát ragadtak. Mindjárt az első kapavágás kitűnően sikerült, úgy hasadt ketté a demokrácia, mint a csányi dinnye, mikor belepisál Lőrinc. Hanem épp ez volt a bökkenő! Nem tudták a derék rátótiak, hogy ez a göthös demokrácia osztódással szaporodik!...” Schwajda György – A rátóti legényanya

Ennek a híres demokráciának egyik „veretes” képviselője, Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke tette tiszteletét a közelmúltban Bátonyterenyén.

A város polgármestere soron kívül fogadta, aztán elbeszélgettek a világ, szegény hazánk és még sanyarúbb településünk dolgairól. Polgármester Úr mindenkit fogad, aki segíteni tud és akar Bátonyterenyének. – Hallhattuk tőle. Csodaszép, bölcs, igazi polkorrekt gondolatok egy Fideszes polgármester szájából, akik néhány éve még stigmatizálták és az ország egyes számú közellenségének kiáltották ki a bukott minisztert. Akit nem mellesleg a mai napig senki el nem számoltatott a semmiből milliárdossá vált vagyonáról, az elcsalt választásról, a 2004-es szavazásról, amikor a határon túli magyarok elleni uszító kampányt ráerőltette a lakosságra, a 2006-os véres tömegoszlatásokról, hogy a hazugságairól már ne is beszéljünk. De miért is jött ide az öszödi igazmondó? Segíteni egy Fideszes vezetésű városon, vagy pénzt hozni a magánvagyonából, esetleg idetelepíteni az egyik cégét? Lárifári! Ne legyenek kósza reményeink sem, a fent felsoroltak közül valószínűleg egyik sem. Mi haszna is lenne belőle? Egyszerűen szeretne továbbra is hatalomban maradni, ezért kezdett országjárásba. Sajnos az ilyen soron kívüli fogadás legalizálja továbbra is a „legnagyobb” demokratát. Véleményünk szerint a minimális elvárás a Fidesz választók részéről is az elhatárolódás lenne, ha már az elszámoltatás elmaradt.

A kormánypárt politikusainak hozzáállása egyszerűen elképesztő ebben az ügyben. Vagy hatalmi pozícióból már nem is olyan sátáni ez az ember? Csak akkor nem voltak hajlandóak tárgyalni vele, amikor útban volt? Amikor már nem számít, akkor egész rendes és segítőkész lett egyszeriben ez a Gyurcsány Feri? Valahogy olyan megbocsátók és nagyvonalúak lettek, a magyar emberek millióinak kontójára. Azzal, aki rászabadította a magyar lakosságra a devizahiteleket, aki hasonszőrű demokrata elvtársaival komoly részt vállalt a nemzeti vagyon elprivatizálásában, nyomorba döntve a fél országot. Még jó, hogy mi Jobbikosok nem vagyunk demokraták… Úgy tűnik, a magyar ember meg könnyen felejt és roppant megbocsátó. Persze nincs mit csodálkozni, hiszen Ferenc Jóska lett a ’48-as szabadságharc vérbefojtójából, és Kádár Jani bácsi az ’56-os forradalom lánctalpakkal eltiprójából. Miért is lenne ez másként a közelmúlt egyik legszégyenletesebb liberális politikusánál? CsI 3



Testületi ülésről jelentjük Á

llandó rovatunk, városunk testületi ülésének legfontosabb és legérdekesebb napirendi pontjairól, a teljesség igénye nélkül. Mindenről tájékoztatunk, ami közérdeklődésre tarthat számot, nem kerülve a kényes témákat sem. 2012 vége is mozgalmasan, sőt viharosan telt. Mottónk továbbra is: Mindent megszavazunk, ami a városnak jó, de semmit, amiben nem hiszünk. Vágjunk is bele, nézzük meg mit támogattunk és mit nem az év utolsó negyedében. információ után, ami a megbeszélés után is részben megmaradt. Ha sikerül ebből jól kijönni és valóban lesz 65 munkahely, ahogy a pályázó ígéri, akkor együtt fogunk örülni mindenkivel. Addig meg engedjék meg nekünk, hogy egy kicsit tamáskodjunk, vagy „istvánkodjunk”, ahogy polgármester úr fogalmazott, utalva a két tartózkodó nevére.

Ipari parki ingatlanok értékesítése. Az előterjesztés megtárgyalásán, részt vett a Havasi Ügyvédi Iroda képviselője is, mint az egész pályázat lebonyolítója. Lényegében két városi tulajdonban lévő horribilis jelzáloggal megterhelt földterület ipari parknak történő eladásával bízta meg a város képviselőtestülete az ügyvédi irodát. Egy zárt pályázati kiírás történt, amire egy cég adta be a pályázatát, nevesítve a Kisterenyei Ipari Park Ingatlanfejlesztő Kft. A cég pályázatát egy hiánypótlás után az ügyvédi iroda elfogadásra javasolta. A földterület vételára fejében, a cég egy bekötő út elkészítését vállalta ugyanazon értékben, ami továbbra is városi tulajdonban maradna. A Kft.-ről a cégbírósági nyilvántartó szerint annyit lehet tudni, hogy 2010 márciusában alapították, Biatorbágyon található a központja, a képviselője pedig Varga Imre András egy 28 éves, társtulajdonosa pedig egy 20 éves Győr melletti Vámosszabadiban élő fiatalember. Az egész ügylet számunkra meglehetősen homályos volt, így több kérdést is feltettünk: „Miért volt szükség zártkörű pályázatra? Miért egy idegen cégnek kell eladni az ipari park területét, ha ők is bérbe fogják adni az ide jövő cégeknek? Talán nekünk nem érte volna meg bérbe adni? Ha ennek a cégnek nem számít a jelzálog és kivárja, hogy előbb-utóbb törölni fogják, akkor minket miért zavar? Miért ezt a céget választotta a Havasi Ügyvédi Iroda? Honnan értesült ez a cég a zárt pályáztatásról? Honnan értesült a Havasi Ügyvédi Iroda erről a cégről? Mennyi ennek az ingatlannak a valós értéke? Miért nem volt az előterjesztésben értékbecslés a földekről? Mi a garancia arra, hogy ez a cég biztosan ide hozza az előterjesztésben leírt számú munkaerőt?” A kérdésekre részben kaptunk választ egy összefoglaló keretében a város polgármesterétől, (Pl. Kiderült mégis csak készült értékbecslés éppen a bekötő út tervezett értékében) valamint az ügyvédi iroda képviselőjétől, de sok mindenben nem igazán tudták eloszlatni a kételyeinket, így az előterjesztés szavazásakor tartózkodtunk. Sajnos az elmúlt években oly sok ígéretes munkahelyteremtő előterjesztés történt, hogy finoman szólva is, mi már csak nyugtával dicsérjük a napot. Nem mondjuk erre az eladásra sem, hogy ez biztosan rossz üzlet, ne adj Isten szocialista típusú mutyi, de nem is kerültünk olyan mindent elsöprő hurrá hangulatba, főleg ennyi homályos és hiányos 4

Új, öt éves bérleti szerződést kötött Bátonyterenye testülete a Nagybátony - Mocsárban lévő volt tsz-major használatára. Mint köztudott, erről a telephelyről működteti városunk a START közmunka programot. Havi 400.000 + ÁFA összeget fizetünk a telephely tulajdonosának, amit 100%-ban fedezhetünk a közmunkára kapott állami támogatásból, tehát városunknak egy forintjába sem kerül. Ennek ellenére komoly igény merült fel, hogy vásároljuk meg a telephelyet. Igazából nem is nagyon értjük, hogy miért kellene megvásárolnunk 70 millióért, amikor semmi garancia arra, hogy a közmunka, még öt év múlva is működni fog. Persze gyarapodna a város vagyona, ezen túl viszont nem látunk más érvet a vásárlás mellett. Mivel ennek értéke 70 millió körüli összegre rúg, ezért a vásárlásra a tervek szerint az öt éves szerződés lejártakor lenne esély. Hogy mi lesz, ha nem fog öt évig működni a START közmunkaprogram, jegyző asszony elmondása szerint, akkor is ki kell fizetnünk öt évig a szerződésben vállalt összeget. Jelen helyzetben sok mozgástere nem volt a város testületének, hiszen a közmunka indításához rendelkezni kellett egy érvényes telephely bérleti szerződéssel, így a hosszabb távú lehetőségek átbeszélése mellett, szükségszerű volt az elfogadás, amit ezért mi is támogattuk. Új adóbehajtási csoport alakult. Megtörtént a 2013-as költségvetés módosítása egy új hivatali csoport felállítása miatt. A csoport 2013. április 1-től két fővel működik, feladatai közé tartozik a kintlévőségekkel kapcsolatos nyilvántartási rendszer kialakítása, a végrehajtási cselekmények folyamatának felvázolása, a kapcsolódó intézkedések megtétele, és a végrehajtási feladatok elvégzése. A csoport létrehozása az indoklás szerint a következő volt: A hatékony adóztatást, a teljes körű adókivetést, az egyéb adóztatással kapcsolatos végrehajtási tevékenységet a jelenlegi ap-

parátussal nem lehetett hatékonyan ellátni. Mindezek mellett városunk kinnlevősége is olyan mértékű, amit jóval eredményesebben szükséges kezelni. A költségvetést az új feladat 3,733 millió Ft összegben érinti, amit a két fő, bér és járuléka tesz ki. A felvételre kerülő szakemberek felsőfokú szakképesítéssel rendelkeznek. Mivel az elfogadott költségvetési létszámkeret nem tette lehetővé az álláshelyek bővítését, jelen módosításban a hivatali létszámkeretet is emelni kellett 38 főről 40 főre. „2013. évben a Bátonyterenye Térsége Csatornamű Víziközmű Társulat is megszűnik, a társulat által kezelt hátralék az önkormányzathoz fog kerülni jegyzői behajtásra. Ez is indokolja többek között azt, hogy a szervezeti struktúrát szélesítsük és a rendeletben megállapított létszámkeretet emelésre javasoljuk.” Az előterjesztést támogattuk. Az alpolgármester 2012 évi munkája, valamint a START közmunkaprogram beszámolója. A beszámoló írásbeli része szűkre szabott tájékoztatót tartalmazott az alpolgármester 2012-es évi munkájáról, viszont annál kimerítőbben hallhattuk a szóbeli vetítéssel kiegészített START közmunkáról készített beszámolót. A közel egy órás előadásban betekintést nyertünk a bátonyterenyei közmunka nagyszerűségéről, országos viszonylatban egyedülálló, példaadó eredményeiről. Aminek őszintén örülünk, és támogatjuk a programban dolgozókat, mi több, át is érezzük ennek jelentős társadalmi hatását. Úgy gondoljuk, megfelelően kezeljük ennek értékét, minden erényével és hibájával együtt. Éppen ezért csak egy észrevételünk, illetve hiányérzetünk volt a beszámolóval kapcsolatban, mégpedig az önkritika hiánya. Egész egyszerűen az elmúlt egy év munkája úgy tűnt, hibátlan és minden tökéletes. Nem hallottunk arról, amivel egyébként a legtöbb városlakó szembesül, történetesen, hogy a munkaidő kihasználtsága bizony még közel sem optimális, nem hallottunk a szervezettséget, a munkakiosztást, az elvégzett munka ellenőrzését, számonkérését, illetve a motivációt mi módon lehetne javítani. Ezek hiánya bizony a grandiózus lézertollas prezentáció ellenére is, bármennyi munka is volt benne, a beszámoló hitelességét, némileg beárnyékolja. Sajnos ebben az esetben is visszaköszön a kormánypárt egyoldalú propaganda gyakorlata. A jövőben mindenképpen korrektebb beszámolót várunk. Ennek ellenére elfogadtuk a programban valóban komoly munkát végzők iránti tiszteletből. Újabb öt éves szerződés a Haldai horgásztó működtetésére. „Bátonyterenye Város Önkormányzata 1/1 arányú tulajdonában van az Akácos parkban lévő tó. A hatályos Halászati törvény szerint az önkormányzat tulajdonában lévő vízfelületen a halászati jog is az önkormányzatot illeti meg, amely haszonbérbe


adható. Önkormányzatunk 2007. június 20-án megkötött haszonbérleti szerződéssel a nevezett tó területét és halászati jogát haszonbérbe adta a Nagybátonyi FŰTŐBER Horgász Egyesület részére. Az Egyesület gazdasági vezetője Susán Balázs a polgármesteri fogadónapon tett szóbeli kérelmében kezdeményezte a 2007-ben megkötött szerződés újabb 5 évre történő megújítását. Ismertette, hogy a jelenlegi horgász létszám 61 fő felnőtt és 19 fő gyermek. Elmondta, hogy kérelmüket a szerényebb jövedelmű emberek, gyermekes családok miatt kérik támogatni, mivel a tó és környéke a hétvégi pihenőhely és kirándulások kedvelt helyszíne. Elmondása alapján az Akácos parki tó nem konkurense, hanem a választhatóság szempontjából kedvező kiegészítője a Maconkai-tavi horgászati lehetőségnek.”

Az előterjesztés tárgyalása során jogosan merült fel, hogy miért nem hívták meg a horgász egyesület képviselőjét, hiszen több kérdés is megfogalmazódott a képviselőkben, amire jó lett volna a legilletékesebbtől tájékozódni. Legfőképpen terület jelenlegi állapota aggasztotta a képviselőket. Nem láttuk a szerződést, benne a megfelelő garanciákat, a tó környezetének folyamatos rendben tartására. Ebben alpolgármester úr a közmunka keretében a segítséget is felajánlotta. Közös igényünk lenne, hogy a Haldai-tó és környezete, újra a régi, varázslatos állapotába kerüljön és a jelenlegitől sokkal szélesebb réteg kikapcsolódását szolgálja. Ebben véleményünk szerint sokan segítenének. Ez az ügy alkalmas lenne egy közös civil összefogásra, amiben a város is hozzátenné a segítségét. Végül abban maradtunk, hogy egy év után megnézzük változik-e valami és ha szükséges, újra felülvizsgáljuk a szerződést. Ezzel a kikötéssel a javaslatot elfogadtuk. Magánkézbe kerül a NagybátonyÓfaluban lévő régi tűzoltószertár és posta épülete. „Sulyok Péter 3070 Bátonyterenye, Patak út 1. szám alatti lakos kérelmet nyújtott be hivatalunkhoz a bátonyterenyei 4325/1. hrsz-ú, természetben a Bátonyterenye, Kővirág út 4. szám alatt található, jelenleg használaton kívüli ingatlan (volt tűzoltószertár és posta épület) megvásárlására. Az ingatlan 233 m2 földterületen álló 110 m2 nagyságú épületből áll, ezért a további hasznosítás korlátozva van építésügyi szempontból. A kérelmező tárolási célra kívánja megvásárolni az ingatlant. Az ingatlan jövőbeni hasznosítását önkormányzatunk funkció hiányában nem tervezi, az önkéntes tűzoltóság jogilag nem működik, ezért nincs akadálya a forgalomképes vagyonként nyilvántartott ingatlan más célú hasznosításának. Az ingatlan teljes értékvesztésének elkerülése érdekében célszerűnek tartjuk annak értékesítését.”Az ingatlan vételára 1,7 millió forint. Az eladást támogattuk. Új internetes táblagépeket kapott a képviselőtestület a hatékonyabb kommunikáció érdekében. 20 db tablet vásárlására kért árajánlatot városunk önkormányzata a Telenor Magyarország Zrt.-től. A csere a régi, elavult, 7-8 éves notebookok egyre magasabb számú elhasználódása, illetve meghibásodása miatt

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT vált szükségessé. Összességében a beszerzés önkormányzatunknál 783.300,- Ft + 211.491,Ft áfa, összesen 994.791,- Ft összegben realizálódott, ami rendkívül kedvező darabonkénti árat takar. A gép közel 150.000 forintos eredeti ára, a Telenor magas kedvezménye miatt, közel 50.000 Ft-ra csökkent. Az előterjesztést ezért támogattuk. Idegen nyelv és informatikai felnőttképzés városunkban. Bátonyterenye Város Önkormányzatának Képviselő– testülete felhatalmazta a polgármestert, hogy a Bátonyterenye térségében megvalósuló felnőttképzési oktatást bonyolító „IOSZIA” Informatikai Oktatás Szolgáltató és Informatikai Alkalmazási Kft. és Bátonyterenye Város Önkormányzata között együttműködési megállapodást kössön. Az együttműködési megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy amennyiben önkormányzati kezelésben lévő ingatlanban valósulnak meg a nyelvi képzések, a helységet térítésmentesen biztosítja a cég számára. A lehetőséget természetesen támogattuk. Balatonföldvári és berekfürdői üdülővel gyarapodik a város vagyona. Nógrád Megye Önkormányzatának elnöke tájékoztatta önkormányzatunkat, hogy a Balatonföldvár, Gárdonyi Géza út 3-5. szám, valamint a Berekfürdő, Vadvirág út 21. szám alatti üdülőépületek állami tulajdonba kerültek, üzemeltetésüket a megyei önkormányzat nem kívánja ellátni. Mivel az Ávtv. 36. § (2) bekezdés c) pontja értelmében állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható helyi önkormányzat javára, ezért városunk önkormányzata jelezte az ingatlanok átvételi szándékát, amit a képviselő testület is támogatott. „A fent jelzett ingatlanok önkormányzati tulajdonba vétele esetén megteremtődne a városban élő gyermekek, iskolások üdültetésének, valamint a város intézményeiben dolgozók rekreációs célokat szolgáló üdülési lehetősége.” Egyetlen kérdés merült fel a város vagyonát is gyarapító, látszólag remek üzlet kapcsán, hogy készült-e hatástanulmány az üdülők működtetésére vonatkozólag. Mint a város polgármesterétől megtudtuk, nem készült, de mint mondta, ha nem tudjuk fenntartani, legfeljebb visszaadjuk állami tulajdonba. Bízva a hasznos felhasználásban, az előterjesztést támogattuk.

Térfigyelő kamerarendszer lesz városunkban. „Az elmúlt évek tapasztalatai alapján Bátonyterenye város területén 500-600 bűncselekmény történik évente. A 10.000 lakosra jutó bűncselekmények száma meghaladja a megyei és az országos átlagot. Ennél is rosszabb a helyzet a Bátonyterenyei Kistérség területén lakó bűnelkövetők tekintetében, amely jóval meghaladja az országos átlagot. Bátonyterenye város területén halad át a 21-es számú főútvonal, amely északi irányban bonyolít le jelentős tranzitforgalmat. Ezen az úton nagy arányban közlekednek külföldi járművek és személyek. Az elmúlt 20 évben az illegális migráció egyik főbb útvonala volt. Szintén a városon halad át a 23-as számú főútvonal, amely jelentős átmenő

forgalmat bonyolít le a kelet-borsodi és északhevesi térség, valamint főváros között. Tapasztalatok szerint előszeretettel használják ezen útvonalat az említett térségekben lakó utazó bűnözők. A fent leírtak alapján a térség közbiztonságának javítása szempontjából elengedhetetlen egy térfigyelő rendszer kiépítése. E nélkül a térség bűnügyi helyzete nehezen javítható, különösen úgy, hogy a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság évek óta jelentős létszámhiánnyal küzd. A kamerák elhelyezése elsősorban a városban fellelhető elektromos oszlopokon, illetve középületeken történne. Az előzetes elképzelések szerint az alábbi területekre kerülne kamera: Nagybátonyban: 21-es út Béke út elágazó, Nagybátony - vasútállomás, Béke út – Petőfi út elágazó, bátonyterenyei Egészségház környéke, Rózsavölgyi Márk út, Iskola út – Kossuth Lajos út környéke, Szélkakas Fogadó (Ózdi út - Béke út kereszteződés), Fáy András Szakiskola előtti útszakasz, Polgármesteri Hivatal, Ózdi út Fenyves út elágazó, Ózdi út – Vörösmarty út, Széchenyi utca elágazó. Kisterenyén: Nemti út - Rákóczibánya felé vezető út elágazó, Kúria út környéke, Rákóczi út Posta Hivatal, Várhegy út környéke, Kisterenye – vasútállomás, II. János Pál Katolikus Iskola környéke, 21-es 23-as főút kereszteződése, Madách út - Váci úti kereszteződés (ABC előtti parkoló), Kossuth Lajos Általános Iskola környéke, 21-es út - Köztársaság út kereszteződése.” A beruházás 33,2 millió forintba kerül, amiből 10 millió forint nyerhető pályázat által, a hiányzó részt pedig városunk önkormányzata adja hozzá. Természetesen minden bűnmegelőzésre, illetve felderítésre vonatkozó pályázatot támogatunk, így ezt is.

Új tetőt kaphat a Fáy András Szakiskola Tornacsarnoka. Az 1993-ban elkészült tornacsarnok tetőszerkezete mintegy 15 év használat után tönkrement. Amíg lehetett toldozgatták, foltozgatták, majd mezőgazdasági fóliával takarták le az egész tetőt. A beázások során az épület állaga immár az életveszélyes kategóriába került. Négy éve várja az iskola és a város sportolni szerető lakossága a felújítást, amihez eddig mind a szükséges saját, valamint a pályázati erő hiányzott. A számítások szerint a teljes beruházás költsége 65,5 millió forint, amihez jelenleg csak közel 20 milliós pályázati és önkormányzati összeg áll rendelkezésre, amiből első körben csak a tetőszerkezet vásárolható meg. A hiányzó 43,2 millió forintot a város próbálja majd biztosítani a kötvénycél módosításával, olvashattuk az előterjesztésben. Az elképzelést támogattuk és bízunk a minél gyorsabb felújításban. Annyi hozzáfűznivalót azért szeretnénk megejteni, hogy természetesen ebben az esetben sincs felelőse a felelőtlen tervezésnek, meg, ha lenne is, már valószínűleg az is elévült. Magyar sajátosság, így van szinte az összes hasonló beruházásnál, legyen az útfelújítás, iskola, vagy bármi. Dupla annyiba kerül, mint más országokban és minőségileg értékelhetetlen. Mint egy látványpékség… 5



„A társasházakban nem lehet a többiek kárára behajtani egy ember tartozását”

Vagy mégis?

T

ársasházi közgyűlés, 2. napirendi pont: „Vízdíjtartozás rendezésének lehetősége a társasház vízszolgáltatásból való kizárás elkerüléséért.” A vízmű bekeményített városunkban. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint jogosan. De milyen rendelet az, ami azt írja elő, hogy a becsületes fogyasztónak kell kifizetnie a lébecolók számláit? Mert jelenleg ez a helyzet. Mellesleg volt nem egy ígéret országos és helyi szinten is arra vonatkozóan, hogy „nem engedjük, hogy a becsületes emberek fizessék ki a nem fizetők számláit”. Hírvivő, 2011. 1. szám: A költségvetése elfogadása előtt... - Interjú városunk polgármesterével: „Megszűnik az, ami eddig elfogadott volt a városban, hogy egy fizető, rendes közösség viseli a nem fizetők terheit is. A szolgáltatásból kizárjuk azokat, akik nem megfelelően fizetnek.” - olvasható 2011 elején. A Fidesz honlapján egy frissebb nyilatkozat Rogán Antaltól: „Ugyancsak rögzítettük azt is, hogy a társasházakban nem lehet a többiek kárára behajtani egy ember tartozását, nem lehet az egész épületben megszüntetni a szolgáltatást.” Most éppen mi tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy mégiscsak meg lehet szüntetni a szolgáltatást, ha mások helyett nem fizetünk. Erre szokták azt mondani, hogy „egy dolog az, amit ígérnek, és egy másik dolog az, amit tesznek.” Mert mi történik, ha nem fizeted be a rezsit? Itt ez, ott az. Ha nem fizeted be a gázszámlát - lakj társasházban, vagy családi házban -, akkor jön a gázszolgáltató és kizár a szolgáltatásból, leszereli az órát, nincs tovább gáz. Áram esetén szintén. Nem fizeted a telefonszámlát, a kábel tv-t? Kikapcsolják! De a víznél? Az valami más! A víznél nem kell, hogy Te legyél az adós, itt fizetheted más tartozását! 38/1995. Kormányrendelet 17. § (3) bekezdés: „Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak; a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról.” Ultimátumot kaptak a társasházak. Az akár öt, tíz éve húzódó, mára milliós nagyságrendű vízdíjtartozások felét a vízmű felé most néhány hetes határidővel, ha kifizetik, akkor a kamattartozást elengedik, a tőketartozás második felének a törlesztésére pedig van 9-10 hónap. Ha nem fizet a

zászló Székelsyházán a Váro

6

társasház, akkor a vízszolgáltatásból kizárják, víz helyett bírósági eljárás jön a csapból, mely a törvények értelmében azzal fog záródni, hogy márpedig fizetni kell: fizetni a tőketartozást, a kamatot és az eljárás költségeit. A társasháznak van egyetlen ún. bekötési vízmérője. Ez egy vízóra, mely a társasház teljes fogyasztását méri. A társasházban lévő lakásokban vannak az almérők, melyek az egyes lakások fogyasztását mérik. Minden órát a vízmű hitelesít, így azt gondolná az ember, hogy mindenki azt fizeti, amit fogyaszt. De ez nem így van! A vízmű azt a fogyasztást kéri a társasháztól, amit a főóra mutat. Ez az érték viszont nem egyezik meg az almérők által mutatott fogyasztással. Miért? Mert lehetnek szivárgások, vannak közös fogyasztások (ez természetesen a lakóközösséget terhelik), vannak, akiknek nincs vízórájuk (miért lehet ilyen?), ők átalánydíjasok és vannak, akik egyszerűen nem fizetnek. És a vízművet nem érdekli, hogy ki az, aki nem fizet, a társasháztól követeli a tartozást, különben kizárják az egész házat a vízszolgáltatásból. Azért mert a kormányhatározat értelmében, a lakóközösség egyfajta kezes azért, aki nem fizet. Szóval a társasház minden lakójának fizetnie kell most, vagy majd a bírósági eljárás után, de akkor majd jóval többet. Annak is fizetnie kell, aki becsületes volt, és annak is, aki nem szeretett eddig fizetni. A kérdés csak az, hogy akik eddig nem fizettek, most vajon fognak? Ha nem lesz kifizetve a tartozás, nem lesz víz. Nem lesz vize a 80 éves kisnyugdíjasnak a 4. emeleten, nem lesz vize a csecsemőnek, és nem lesz vize annak a „kedves lakótársnak”, sem aki eddig hanyagolta a fizetést. Lehet majd cipelni a boltból az ásványvizet, vagy lehet közkútról hordani kannás vizet, lehet ezt inni, ebből főzni, ebben fürödni, s lehet ezzel leöblíteni a WC-t. A vízmű álláspontja persze részben érthető. Ők szolgáltatnak, ami nincs ingyen. A tartozások évek óta halmozódnak, a társasházi lakógyűlések beszámolóin sorra

elhangzanak a számok, hogy ennyi és annyi a tartozás. Születnek lakógyűlési határozatok is, hogy márpedig be kell hajtani a tartozásokat a nemfizetőktől, szankciók, végrehajtási eljárás, per, jelzálog, stb., stb. aminek a költsége persze szintén a normális lakóközösségé lenne -, de aztán soha nem történik semmi! Most a vízműnél betelt a pohár, s meglépte azt, amit évekkel ezelőtt meg kellett volna lépnie, ha tetszik, pontosan így, ahogy most megtette. Ha évekkel ezelőtt lép föl, amíg nem ekkora összegekről van szó, akkor most nem tartanánk itt. Amíg ilyen, nem a becsületes embereket védő kormányrendeleteink, törvényeink vannak, addig a vízmű dolgozóinak, a közös képviselőknek kellenének keményebbnek lenniük az ingyenélőkkel szemben. Persze ez kényelmetlen feladat. Az ÉMÁSZ ki tudja zárni az egyes lakót a szolgáltatásból, ha az nem fizet, a vízmű nem? A vízmű egy teljes társasházat sújt a szankcióval, ahelyett hogy az ingyenélőket zaklatná? 2013 Magyarország, magyar jogrend és gyakorlat. Vagy ez is valami kollektív bűnösség elve alapján működik? Mert ez így nagyon úgy néz ki… Az viszont mintha valahol törvénybe lenne foglalva, hogy a magyar jogrend nem ismeri a kollektív bűnösség fogalmát. Két alkotmánymódosítás között az ilyesmivel is lehetne egy picit foglalkozni, mivel országos problémáról van szó. Csupán arra lenne szükség, hogy szűnjön meg ez a vízmű számára is tarthatatlan szabályozás és hasonlóan a többi közszolgáltatóhoz, a konkrét nemfizetőket szankcionálja, s ne a tisztességes embereket fenyegesse! Legyen úgy a gyakorlatban is, ahogy elhangzanak az ígéretek: „a társasházakban nem lehet a többiek kárára behajtani egy ember tartozását, nem lehet az egész épületben megszüntetni a szolgáltatást.” Mert amíg így van, addig joggal mondhatjuk azt, hogy „egy dolog az, amit mondanak, és egy másik dolog az, amit tesznek.” (A teljes cikk: batonyterenye.jobbik.net) NTK

2013. február 13-án történelmi pillanatnak lehettünk tanúi Bátonyterenye Városháza bejárata előtt. Történelmi volt, hiszen a Képviselő Testület egyhangúlag megszavazta, hogy kitűzi a Városházára a Székely zászlót, ezzel is támogatva a Székelység legfőbb célját az autonómiára való törekvést. Csak üdvözölni lehet, hogy városunk az elsők között határozott így. A trianoni diktátumban is és az Európai Unió alapelvei között is szerepel az, hogy minden népcsoportnak, nemzetiségnek meg kell adni a jogot a saját vallásának, kultúrájának gyakorlásához. A határon túl élő honfitársaink joggal várhatják el, hogy szabadon élhessék meg és ápolhassák hagyományaikat és kultúrájukat. Ez a nemzeti minimum, amit egy magyarországi önkormányzat megtehet a székelység jogainak védelmében! Tudatosítani kell egész hazánkban, s szerte Európában, hogy Románia sem tagadhatja meg a területén élő, a magyarság egyik legősibb nemzetrészéhez tartozó 600 ezres lélekszámú székelységtől a jogállamokban alkalmazott területi autonómiát! Ami jár – az ENSZ alapokmányában is rögzített: népek önrendelkezési joga alapján – a spanyolországi baszkoknak és katalánoknak, az olaszországi dél-tiroli német ajkú kisebbségnek, a koszovói albánoknak, az jár az emberemlékezet óta szülőföldjükön élő székelyeknek is, akiket az igazságtalan trianoni békediktátum szakított el magyar hazájuktól. Mi magunk is arra buzdítunk mindenkit, hogy álljunk ki együtt székely testvéreink jogai mellett, és Kárpát-medence szerte, tűzzük ki a székely lobogót, mert összetartozunk! De kik is egyáltalán azok a Székelyek? A következő történelmi visszatekintőben olvashatnak a Székelység legősibb történetéről.



Barják Gyula

Hargita király népe R

éges-régen, az Idők Hajnalán, mikor még a Kárpáti hon mélyebb területeit az őstenger borította, egész Csík egy hatalmas tó volt. Partjait, tüzet köpködő havasi bércek övezték. Az örökké nyugtalan óriási víztömeg aztán sok-sok idő elmúltával, utat vésett magának, kialakítva a Tusnád-szorost, amelyen át elfolyt és helyén Csík szép tere-földje maradott vissza, ahol aztán új élet született. Tündérek népesítették be e földet, akik a halandó embereket maguk közé fogadták, tanították és óvták őket. Megparancsolták az óriásoknak, - akiknek királyát Bábolnának hívták - hogy a hegyek ormára várakat építsenek. Ezen ősvárak lakói „fénymondó” tüzekkel érintkeztek egymással. A várak időbarnította, mohalepte kőfalai aztán, évezredeken át oltalmazták az őslakos népet és tiltott oltárait is bújtatták, mikor meg kellett tagadniuk ősi hitüket. Így szól a székely néprege, egy hajdanvolt Tündérbirodalomról, amelyből egy ős szkíta-magyar népcsoport eredt: a székely.

Őstelepes nép, Kr. e. 4 000-ben a csiszolt kőkorban már szállásaik, lakótelepeik voltak, földet műveltek, háziállatokat tartottak és fejlett vallási életet éltek a Duna-Tisza és Olt-Maros vidékén. Egyes történészek szerint a Szentlélek elméletét is az Erdélyi nép ősvallásából vette át a jézusi kereszténység. Halomsíros temetkezéseik voltak, tetejére kopjafát tűztek, ennek szokását máig őrzik. Ugyanazt a nyelvet beszélik ma is, amit a régi időkben beszéltek, az ősi magyar nyelvet, ami itt a Kárpáti hazában alakult ki. Írásuk, a székely rovásírás is náluk maradt meg legtovább. „… a székelyek mind nemesek, bár a földjeiket maguk mívelik. Csodálatos tudással bírnak az eke és a kapa használatában. Viharos mennydörgés esetén, termésüket féltve, nyíllövéssel fenyegetik meg az Égi Istent.”-írta róluk Antónió Verancsics, egri püspök.

Az ősidőkben minden szállást, telephelyet SZÉK-nek neveztek, aminek mai napig számtalan nyoma maradt a településnevekben. 1961-ben a Marosvölgyi Tatárlakán sok ezer írásos agyagkorong és néhány istenszobor került napfényre a föld alól. A leleteket 7 000 évesre becsülték. Az agyagkorongokon talált írásjelek 1 000 évvel korábbiak a Nílus völgyében, illetve Mezopotámiában feltárt írásoknál. Borisz Petrov orosz régész, történész tanulmányában írja: „ A tatárlakai leletek bizonyítják, hogy az írás felfedezői nem a mezopotámiai sumérok voltak, hanem Erdély őslakói. „ Az agyagkorongokon talált lyukak a napsugarak járásának megfigyelésére szolgáltak. Az állatábrázolású csillagképek a korongokon szintén bizonyítékok arra, hogy páratlan ókori tudományos műszerek voltak és Erdély ősnépe már a Kr. e. II. évezredben, a csillagászatban is jártas volt.

Az ősvallására jellemző, hogy a leletek között, agyagtáblára róva, 7 000 éves Napbaöltözött Boldogasszonyhoz szóló imát találtak, valamint, 26 db nyakban viselhető Istenanya szobrocskát. Az ó-magyarországi fejlett fémkultúra egyik legnagyobb érclelő és feldolgozó helye volt Erdély. Kr.e. 4 400-ban, megjelentek a rézből készített szerszámok és fegyverértő kézbe került az első fokos, valamint a sokat ábrázolt jelképük a fogazott élű rézsarló. Fafaragó művészetük örök emlékű jelképei a székely kapuk, ezek készítői munkájukkal történelmet írtak. A baltával, vésővel kifaragott pálmalevél, datolya, szőlő a székely ősnépnek, a suméroknak nevezett nép jelképe volt, ezen ősi, örök múltjuk emlékét rótták, faragták bele a fába. Az ő maradékaik a mai székelyek. Hérodotosz, görög történetíró i.e. V. században írta: „Az erdélyi székelyek első őskirálya Hargita volt, (görögül Targitaosz), aki az őshit szerint a Napisten és Földanya nászából született.” A székelyföldi hegylánc pedig róla kapta nevét. A szkítának nevezett Saka nép nevéből származik a sikul-székely név, akiknek Aga nevű törzse erdő lakót, erdei embert jelentett. Tőle eredeztetik Erdély nevét. A székely tudat ma is híven őrzi szkíta hagyományait, hun-magyar örökségét. A szkíták évente áldozatot hoztak a Szent Kardnak. E szokás a székelyeknél is megvolt: erre bizonyíték a hegycsúcson talált kardok, melyek függőlegesen álltak a földben. A szkíta mítosz szerint a kard csillagdarabból volt. Az isteni kard fénykard, mely az égi szentháromság (Nap-Hold-Csillag) erejét rejti magában. A székely nép szerint Attila kardja is az égből hullott és az isteni kard az égi igazság földi megteremtésének csodás eszköze volt. Kr. u. 28-ban a székelyek Moesia tartományban hiába győzték le a rómaiakat, ennek ellenére elkövetkezett egy olyan időszak, amikor a Római Birodalom rátelepedett Erdélyre. Százhatvan évig volt Erdély római birtok, míg Kr. u. 270-ben az őslakosok és a Kárpát-haza más fegyverre kelt népei végleg kiverték Erdély földjéről a hódítókat. Kr. u. 314-ben aztán Karaton hun király népét ölelte keblére a székely. Atilla hun király halála után az Erdély földjén maradt mintegy 3 000 hun, míg más részeik visszatértek Keletre, korábbi területeikre.

Mondáik Atilla legkisebb fiának háromszori, haddal való visszatéréséről szólnak. Csaba visszatérő népe az Égbolton a csillagok között sietett vissza Erdély népét segíteni nagy bajában. Innen ered a Hadak útja története. Kr. u. 670-ben Kuber, a bolgárok, onogurok ura hozta magával az avarok második hullámát, és népeit befogadta a székely. Álmos-Árpád törzsszövetségének hazaindulásáról is hírt vettek, és eléjük mentek egészen Ruténföld határáig és vezették őket az Óhazába. Velük is Vérszerződést kötött a székely s ez idő óta e helyet Esküllőnek nevezik. A honvisszavétel tette után a pusztaszeri „nemzetgyűlésen” a székelyek két vezére, Egöd és Aba is részt vettek, hol esküt tettek, miszerint örök időkre kapták birtokba Árpádtól is korábbi földjüket Ó-Magyarország határhegyei között. Vállalták, hogy szerződésüket az országért és a magyari népért megtartják. Évszázadokkal későbben Bocskai István fejedelmük intő szavait kellett megfogadniuk: „A magyar nemzet csak úgy maradhat fenn, ha nem szakadozunk széjjel!” Székely véreink pedig mindmáig küzdenek, hogy eleget tegyenek e hazát és nemzetet féltő intelemnek. Hittel és reménységgel. A Magyarok Istene segélje őket, talán akkor mi is fennmaradhatunk a Csonka-kis haza maradék magyarjai az elszakított területeinken szenvedő véreinkkel együtt.

7

P

ünkösdölés

maconkán

„Elhozta az Isten piros pünkösd napját, a Mink is meghoztuk a királykisasszonykát, Nem anyától lettem, rózsafán termettem, Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

Gecse (Posza) Margit, (szül. 1919.) Pünkösdi királyné. A kép eredetije kiemelt értékű fotóként, kiemelt helyen látható a Néprajzi Múzeumban. Fotó, Dr. Ébner Sándor -1930

1930

A falu leányai közül évenként választották, a pünkösdi királylányt, aki elsősorban erényessége (szelídsége, szerénysége, szemérmessége, szorgossága) miatt nyerte el a kitüntető címet, ami nagy tisztesség volt. Ő volt a falu szépe is, de nem a mai értelemben vett szépségkirálynő elvárásai alapján. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jó kívánóknak. E szép hagyomány nyomait láthatjuk az alábbi maconkai fotókon 1930-ból.

Maconkai pünkösdölő lányok a Domonkos ház udvarán. A tornácon lévők közül a 3. Kecskés (Jozsoka) Juszti 5. Kispál Mártonné (Jozsoka Margit) 6. Kecskés (Petyi) Margit Fotó, Dr. Ébner Sándor -1930

Maconkai lányok pünkösdi királyné választáskor népviseletben. Felső sor balról a maconkai ragadványnevekkel: 1. Kecskés (Jozsoka) Juszti, 2. Gecse (Posza) Margit – pünkösdi királyné, 3. Nagy (Gyugó) Manci, 4. Kecskés (Csenger) Panni 5. Petre (Papatyi) Bözsi 6. Orosz (Feles) Mári, Alsó sor balról: 1. ? 2. Orosz (Dudás) Piros Fotó, Dr. Ébner Sándor -1930

Maconkai pünkösdölő lányok - Kecskés (Petyi) János udvarában - házról házra jártak adományokért. Az asszonyok ünneplőben, úgynevezett lángszín ruhában. Balról, 1. Petre (Papatyi) Mária 2. Kurinka Mária, 3. ? 4. Boros Panni. A háttérben a régi iskola, ennek helyén jelenleg a volt óvoda épülete áll a templom mellett. Fotó, Dr. Ébner Sándor -1930

P iros Pünkösd napját ezer éve virággal

Recommend Documents