mondat: Ezer évig aludtál

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék Új Idők (1903–1936) (1894 – 1949.) Szépirodalmi hetilap. Szerkesztette Herczeg Ferenc, kiadta a Singer és Wolfner Kiadóvállalat. Főként verseket, novellákat, folytatásos regényeket közöltek, de helyet kaptak írói portrék is, képzőművészeti tárgy szövegek, valamint a Színház rovatban színikritikák is. Kezdetben Mikszáth, Jókai, Ambrus, Gárdonyi, Heltai, Krúdy jelentették meg itt írásaikat, később olyan, a korban népszerű szerzők, mint Bónyi Adorján, Harsányi Zsolt, Kosáryné Réz Lola. Kosztolányi esszéket, verseket, műfordításokat, valamint színikritikákat jegyzett a hetilapban. 1903.

3493. Kosztolányi Dezső: „Mikor Gizella beteg lett”, ÚI, IX. évf. (1. köt.) 20. sz., 1903. máj. 10., 455. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Karosszékemben ültem”; kötetben: NFK1, 172–173: „Egy nyári dél álma”.] 1907.

3494. Kosztolányi Dezső: „Lámpagyújtó”, ÚI, XIII. évf. (2. köt.) 49. sz., 1907. dec. 1., 539. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Egy szűk, kicsiny botban viszem”; kötetben: Mágia1, 27: „A lámpagyujtó énekel”, Mágia2, 30: „A lámpagyujtó énekel, ÖGyK, 125: „A lámpagyújtó énekel”.] 1908.

3495. Kosztolányi Dezső: „A mi régi óránk”, ÚI, XIV. évf. (1. köt.) 1. sz., 1908. jan. 1., 6. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ódon, ónémet, cifra óra”; kötetben: ÖGyK, 45–46: „Ódon, ónémet, cifra óra”, SzKP1, SzKP2, 14–15: „Ódon, ónémet, cifra óra”, SzKP3, 16–17: „Ódon, ónémet, cifra óra”, SzKP4, 24–25: „Ódon, ónémet, cifra óra”, SzKP5, 25–26: „Ódon, ónémet, cifra óra”, SzKP6, 24– 26: „Ódon, ónémet, cifra óra”.] 3496. Kosztolányi Dezső: „Vér és arany. Ady Endre újabb versei”, ÚI, XIV. évf. (1. köt.) 7. sz., 1908. febr. 9., 144. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Hadd jellemezzem Ady Endrét a saját ajkával, hadd írjam le a szót, aminél hamarjában jobbat nem tudnék lelni az ő harcos költőegyéniségének megérzékeltetésére.”] 3497. Kosztolányi Dezső: „Ismerjük egymást”, ÚI, XIV. évf. (1. köt.) 25. sz., 1908. jún. 14., 528. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ezer évig aludtál”.] 3498. Kosztolányi Dezső: „A velencei temetőben”, ÚI, XIV. évf. (2. köt.) 33. sz., 1908. aug. 9., 131. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az ismeretlen temetőben”; kötetben: Mágia1, 25. „Az ismeretlen, végtelen temetőben”, Mágia2, 27: „Az ismeretlen, végtelen temetőben”.] 3499. Kosztolányi Dezső: „Miért?”, ÚI, XIV. évf. (2. köt.) 41. sz., 1908. okt. 4., 307. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ti kérditek, miért vagyok?”] 1909.

3500. Kosztolányi Dezső: „Kolduló énekek”, ÚI, XV. évf. (1. köt.) 7. sz., 1909. febr. 14., 160. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A dalaim úgy mennek most feléd,”.] 3501. Kosztolányi Dezső: „Kávéházi ballada”, ÚI, XV. évf. (2. köt.) 28. sz., 1909. júl. 11., 27. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mentem a kávéház tükrös éjjelébe,”; kötetben: Mágia1, 20–22: „Groteszk”, Mágia2, 22–24: „Groteszk”.] 375

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3502. Kosztolányi Dezső: „Az első ősz. A gyermekkor eklogáiból”, ÚI, XV. évf. (2. köt.) 40. sz., 1909. okt. 3., 308. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az első ősz. Jaj, az de szomoru volt.”; kötetben: ÖGyK, 68–70: „Az első ősz”, SzKP1, SzKP2, 19–20: „Az első ősz”, SzKP3, 21–22: „Az első ősz”, SzKP4, 53–54: „Az első ősz”, SzKP5, 62–63: „Az első ősz”, SzKP6, 56–58: „Az első ősz”.] 1910.

3503. Kosztolányi Dezső: „Hajnali bálteremben”, ÚI, XVI. évf. (1. köt.) 5. sz., 1910. jan. 30., 110. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „I. Úgy jött a villamfényes [!] bálterembe”.] 3504. Kosztolányi Dezső: „Az aranykapunál”, ÚI, XVI. évf. (1. köt.) 26. sz., 1910. jún. 26., 649. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Most itt vagyok az aranykapunál”.] 1911.

3505. Kosztolányi Dezső: „Szegény anyám csak egy dalt zongorázik”, ÚI, XVII. évf. (2. köt.) 28. sz., 1911. júl. 2., 34. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.”; annotáció: „Új versek. »A szegény kisgyermek panaszai«-ból” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 51., SzKP4, 31., SzKP5, 33., SzKP6, 32–33.] 3506. Kosztolányi Dezső: „A játék”, ÚI, XVII. évf. (2. köt.) 28. sz., 1911. júl. 2., 34. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A játék. / Az különös.”; annotáció: „Új versek. »A szegény kisgyermek panaszai«”-ból összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 56–57., SzKP4, 38., SzKP5, 41–42. SzKP6, 40–41.] 3507. Kosztolányi Dezső: „Én öngyilkos leszek”, ÚI, XVII. évf. (2. köt.) 28. sz., 1911. júl. 2., 34. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „»Én öngyilkos leszek« mondom kesergőn.”; annotáció: „Új versek. »A szegény kisgyermek panaszai«-ból” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 51–52., SzKP4, 32., SzKP5, 34., SzKP6, 33–34.] 1912.

3508. Kosztolányi Dezső: „Kedves”, ÚI, XVIII. évf. (2. köt.) 30. sz., 1912. júl. 21., 83. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Te meghalsz, kedves s nem tudod, ki voltál,”; kötetben: Mágia1, 76.] 3509. Kosztolányi Dezső: „Déli harangszó”, ÚI, XVIII. évf. (2. köt.) 35. sz., 1912. aug. 25., 203. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az életemen érlelő tüzek.”] 3510. Kosztolányi Dezső: „Akarsz-e játszani?”, ÚI, XVIII. évf. (2. köt.) 40. sz., 1912. szept. 29., 323. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,”; kötetben: LLE, 34– 35., Mák1, 53–54., Mák2, 56–57., ÖGyK, 165.] 1913.

3511. Kosztolányi Dezső: „Gőgös, meddő virágok”, ÚI, XIX. évf. (2. köt.) 35. sz., 1913. aug. 24., 203. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Paraszt virágok és giz-gaz növények,”.] 3512. Kosztolányi Dezső: „A magyar koldus”, ÚI, XIX. évf. (2. köt.) 42. sz., 1913. okt. 12., 399. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Én láttam Őt… Künn ült a parton,”; kötetben: LLE, 17–19.]

376

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 1914.

3513. Kosztolányi Dezső: „Skála”, ÚI, XX. évf. (2. köt.) 27. sz., 1914. jún. 28., 707. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Őszi éjjel / A nők ágya / Mint a vér.”; kötetben: Mák1, 38–40., Mák2, 41–43.] 3514. Kosztolányi Dezső: „Őszi síp”, ÚI, XX. évf. (2. köt.) 44. sz., 1914. okt. 25., 424. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ősz. / Kullog a hegyben a ravaszdi / Csősz.”; kötetben: Mák1, 77–78., Mák2, 80–81., ÖGyK, 171–172.] 1915.

3515. Kosztolányi Dezső: „Arckép”, ÚI, XXI. évf. (1. köt.) 13. sz., 1915. márc. 21., 309. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A palaszürke égben áll.”; kötetben: Mák1, 67–68., Mák2, 70–71., Öcsém, 20.] 3516. Kosztolányi Dezső: „Szentbeszéd”, ÚI, XXI. évf. (1. köt.) 24. sz., 1915. jún. 6., 596. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Én, ki tavaly még könnyű szívvel jártam,”; kötetben: Mák1, 79–80., Mák2, 82–83., ÖGyK, 173–174.] 1916.

3517. Kosztolányi Dezső: „Régi idill, 1915-ből”, ÚI, XXII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1916. ápr. 9., 380. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Jaj, hova lettek a zongorás estek,”; kötetben: Mák1, 72–73: „Régi idill 1895-ben”, Mák2, 75–76: „Régi idill 1895-ben”, ÖGyK, 82–83: „Jaj, hová lettek a zongorás estek”, SzKP5, 82–83: „Jaj, hova lettek a zongorás estek”, SzKP6, 74–76: „Jaj, hova lettek a zongorás estek”.] 3518. Kosztolányi Dezső: „Hatalmas ősz”, ÚI, XXII. évf. (2. köt.) 43. sz., 1916. okt. 15., 387. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Hatalmas ősz, / Reám leheltél s érzem, egyre érzem,”; kötetben: BFP, 61–62., Mák1, 61–62., Mák2, 64–65., ÖGyK, 243–244.] 3519. Kosztolányi Dezső: „Hideg”, ÚI, XXII. évf. (2. köt.) 52. sz., 1916. dec. 17., 620. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Furcsa est ez, néma, hűvös,”; kötetben: Mák1, 41–42., Mák2, 44–45., ÖGyK, 152–153.] 1917.

3520. Kosztolányi Dezső: „Árnyak fehér processziója…”, ÚI, XXIII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1917. máj. 6., 423. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Árnyak fehér processziója.”; kötetben: KB, 66–67.] 3521. Kosztolányi Dezső: „Tanulmányfő”, ÚI, XXIII. évf. (1. köt.) 26. sz., 1917. jún. 14., 567. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Csitt – fel ne keltsétek. Hisz alszik, alszik.”; kötetben: KB, 75: „A szőke nő portréja”.] 3522. Kosztolányi Dezső: „Anyák”, ÚI, XXIII. évf. (2. köt.) 33. sz., 1917. aug. 12., 130. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Már a szemük oly szörnyű nagy”; kötetben: KB, 102–103.] 3523. Kosztolányi Dezső: „A nagyvárosban éltem”, ÚI, XXIII. évf. (2. köt.) 42. sz., 1917. okt. 14., 312. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A nagyvárosban éltem, hol a börzék”; kötetben: BFP, 52–53: „A nagyvárosban éltem, hol a börzék”, KB, 26–27., ÖGyK, 235–236: „A nagyvárosban éltem, hol a börzék”.] 377

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3524. Kosztolányi Dezső: „Jajszó”, ÚI, XXIII. évf. (2. köt.) 46. sz., 1917. nov. 11., 422. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mult este kissé lehajoltam”; kötetben: BFP, 67–68: „Mult este kissé lehajoltam”, KB, 13–14., ÖGyK, 247–248: „Mult este kissé lehajoltam”.] 1918.

3525. Kosztolányi Dezső: „Majd a háboru után”, ÚI, XXIV. évf. (1. köt.) 11. sz., 1918. márc. 10., 219–220. [Műfaj: tárcanovella; első sor/mondat: „Pár nappal a háború kitörése előtt kis baleset történt az írószobámban.”] 3526. Kosztolányi Dezső: „Székfoglalóvers a »Petőfi Társaság«-ban”, ÚI, XXIV. évf. (1. köt.) 14. sz., 1918. márc. 31., 277. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „E dobogón roppant neved köszöntöm / Petőfi Sándor –”; kötetben: KB, 99–101: „Óda”.] 3527. Kosztolányi Dezső: „Anya arca”, ÚI, XXIV. évf. (1. köt.) 17. sz., 1918. ápr. 21., 341. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Én nagyon sokakat szerettem,”; kötetben: BFP, 20–21: „Én nagyon sokakat szerettem”, Mágia1, 74–75., Mágia2, 76–77., ÖGyK, 213–214: „Én nagyon sokakat szerettem”.] 3528. Kosztolányi Dezső: „Katona a villamosban”, ÚI, XXIV. évf. (2. köt.) 32. sz., 1918. aug. 11., 120. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Úgy nézem a te arcodat, mint egy ősrégi rúnát,”; kötetben: BFP, 51: „Úgy nézem a te arcodat, mint egy ős-régi rúnát”, KB, 104., ÖGyK, 235: „Úgy nézem a te arcodat, mint egy ős-régi rúnát”.] 3529. Kosztolányi Dezső: „Halló, halló!…”, ÚI, XXIV. évf. (2. köt.) 34. sz., 1918. aug. 25., 161– 163. [Műfaj: mozaikok; első sor/mondat: „Pár pillanatra – egy jelentéktelen és hamar elmúló telefonüzemzavar folytán – megnémult és megsiketült ez a város, mely különben alig-alig tudja használni érzékszerveit.” / „Nem szólnak a telefonok.” / „De miért is panaszkodom?” / „Sokan vagyunk a telefon idegbetegei, de annak, hogy nincs telefon, rövid időn belül még több az idegbetegje, s az a nyugalom, hogy most nem zavarnak, csak öncsalás, a csönd nem csönd, de süketség.” / „A telefon arra lenne hivatva, hogy életünket tehermentesítse és lecsapolja azokat az árterületeket, melyek szüntelenül elárasztják.” / „E pár óra alatt is nevezetes dolgok történnek bennük.” / „Kiírok egy évszámot a kézi lexikonomból: 1876.” / „»Kedves nagysád…« sóhajtom bele az üres tölcsérbe és hallgatom a kagylót, mely nem felel.”] 1919.

3530. Kosztolányi Dezső: „Sikoly”, ÚI, XXV. évf. (1. köt.) 11. sz., 1919. márc. 16., 195. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Oly mélyre estünk, hogy nem hullhatunk már,”; kötetben: KB, 110: „Magyar költők sikolya Európa költőihez”; kötetben: ÖGyK, 196: „Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben”.] 1920.

3531. Kosztolányi Dezső: „Rapszódia”, ÚI, XXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1920. febr. 22., 108. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Nincs ahova hazatérjek,”; kötetben: KB, 111–112., ÖGyK, 197–198.] 3532. Kosztolányi Dezső: „Mint…”, ÚI, XXVI. évf. (1. köt.) 9. sz., 1920. ápr. 4., 168. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mint a beteg, ki sírva visszagondol”; kötetben: KB, 65: „Mint”, ÖGyK, 188: „Mint”.]

378

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3533. Kosztolányi Dezső: „Az átkozott házban”, ÚI, XXVI. évf. (1[!]. köt.) 22. sz., 1920. szept. 1., 435. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Jaj, jaj micsoda bánat ez?”; kötetben: KB, 78–79.] 3534. Kosztolányi Dezső: „Öregség”, ÚI, XXVI. évf. (1. köt.[!]) 26. sz., 1920. nov. 1., 524. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A lelkem oly bús és üres,”; kötetben: BFP, 27–28: „A lelkem oly bús és üres”.] 1921.

3535. Kosztolányi Dezső: „Az ellenség”, ÚI, XXVII. évf. (1. köt.) 5. sz., 1921. márc. 1., 90. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Én tettem ezt. Hogy most leestem”; kötetben: KB, 80.] 1922.

3536. Kosztolányi Dezső: „A délután, mint az üvegpohár”, ÚI, XXVIII. évf. (1. köt.) 9. sz., 1922. febr. 26., 168. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A délután, mint az üvegpohár,”; annotáció: „Két vers »A bús férfi panaszaiból«” összefoglaló cím alatt.] 3537. Kosztolányi Dezső: „Lásd kisfiam, ezt mind neked adom most”, ÚI, XXVIII. évf. (1. köt.) 9. sz., 1922. febr. 26., 168. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Lásd kisfiam, ezt mind neked adom most.”; annotáció: „Két vers »A bús férfi panaszaiból«” összefoglaló cím alatt; kötetben: BFP, 39– 40: „Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most”, ÖGyK, 227: „Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most”.] 3538. Kosztolányi Dezső: „Szabadkai litánia”, ÚI, XXVIII. évf. (1. köt.) 13. sz., 1922. márc. 26., 256. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Légy áldott régi hely,”; kötetben: BFP, 90: „Légy áldott régi hely”, ÖGyK, 261–262: „Légy áldott régi hely”.] 1923.

3539. Kosztolányi Dezső: „Nagyapám…”, ÚI, XXIX. évf. (1. köt.) 16. sz., 1923. ápr. 15., 271. [Műfaj: vers, első sor/mondat: „Szemem gyakorta visszanéz,”; kötetben: ÖGyK, 65–66: „Szemem gyakorta visszanéz”, SzKP6, 52–53: „Szemem gyakorta visszanéz”.] 3540. Kosztolányi Dezső: „Fogoly. Elbeszélés”, ÚI, XXIX. évf. (1. köt.) 19. sz., 1923. máj. 6., 322– 324. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „Már kora délután bement a dolgozószobájába, mely a kiskertre nyilt, elkülönözve lakása többi részétől, az első emeleten.”] 3541. Kosztolányi Dezső: „Éjfél után a hidon”, ÚI, XXIX. évf. (2. köt.) 31. sz., 1923. júl. 29., 75. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mért nézel rám oly számadásra-hívón,”; kötetben: Mák1, 36–37: „A jó hold”, Mák2, 39–40: „A jó hold”.] 1924.

3542. Kosztolányi Dezső: „Mariska. Szeszélyes rajz”, ÚI, XXX. évf. (1. köt.) 3. sz., 1924. jan. 13., 46. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Kedvetlenül mentem a szinházba.”] 3543. Kosztolányi Dezső: „A Bús Férfi Panaszaiból”, ÚI, XXX. évf. (1. köt.) 24. sz., 1924. jún. 6., 449. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ha volna egy kevés remény,”; annotáció: részlet a versfüzérből, szerkesztői bevezetéssel; kötetben: BFP, 8–12: „Ha volna egy kevés remény”, Mák1, 20–23: „Ének régi otthoni dolgokról és egy régi fájdalomról”, Mák2, 22–25: „Ének régi otthoni dolgokról és egy régi fájdalomról”, ÖGyK, 205–208: „Ha volna egy kevés remény”.] 379

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3544. Kosztolányi Dezső: „Anatole France”, ÚI, XXX. évf. (2. köt.) 43. sz., 1924. okt. 19., 333– 334. [Műfaj: portré/nekrológ/vezércikk; első sor/mondat: „Utolsóul távozott a nagyok közül, kiket a huszadik század még testi mivoltában is láthatott.”] 3545. Kosztolányi Dezső: „Halottak”, ÚI, XXX. évf. (2. köt.) 45. sz., 1924. nov. 2., 381. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Az írók, amíg élnek, föl-föltünnek itt-ott, telefonálnak kiadóiknak, vagy barátjaiknak, sürgetik könyveik kiadását s részük van bizonyos dicsőségben, melyet egy érdek méltányos egyensúlya hoz létre.”] 3546. Kosztolányi Dezső: „Csonka szonett a szivemből”, ÚI, XXX. évf. (2. köt.) 49. sz., 1924. nov. 30., 487. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az éjjel fényes. Süt a hold.”] 1925.

3547. Kosztolányi Dezső: „Patália. Groteszk egy felvonásban”, ÚI, XXXI. évf. (1. köt) 10. sz., 1925. márc. 8., 227–232. [Műfaj: színpadi jelenet; első sor/mondat: „Történik egy öltözőben, az első felvonásközben.”] 1926.

3548. Kosztolányi Dezső: „Párizs”, ÚI, XXXII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1926. máj. 9., 513. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Most itt vagyok az aranykapunál.”; annotáció: „Régi útinaplómból” összefoglaló cím alatt.] 3549. Kosztolányi Dezső: „Róma”, ÚI, XXXII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1926. máj. 9., 513. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „És mind elém jön, aki meghalt,”; annotáció: „Régi útinaplómból” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 370: „Útirajzok. Róma”.] 3550. Kosztolányi Dezső: „Ebéd Bicsérdynél. Tanulmány egy prófétáról”, ÚI, XXXII. évf. (1. köt.) 23. sz., 1926. jún. 6., 638–640. [Közcímek: Alakja; Kún Sámuel, Munkácsy, Jókai; Gyermekcsinyek és régi, rút bűnök; Az ebéd; Hitvita a husról; Tanítványai; Viszontlátásra a huszonegyedik században!; műfaj: riport; első sor/mondat: „Bevallom, engem régóta foglalkoztatott a próféta, kit sokan magasztalnak, sokan szapulnak, de mindnyájan emlegetnek.”] 1927.

3551. Kosztolányi Dezső: „Vajda János. Születésének századik évfordulójára”, ÚI, XXXIII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1927. máj. 8., 509. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Multkor kezem ügyébe ötlött egyike azoknak a díszműveknek, melyek aranycirádás kötéseikkel, rézkapcsaikkal vidéki szalonok asztalán állanak arcképes albumok, különböző szelencék mellett s többek közt arra is szolgálnak, hogy a pálinkáspoharakat rájuk helyezzék, mikor vendégek jönnek.”] 3552. Kosztolányi Dezső: „Móra Ferenc”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 40. sz., 1927. okt. 2., 370–371. [Rovat: Irodalom – Művészet – Tudomány; műfaj: tanulmány/esszé első sor/mondat: „Ha hazai kenyeret eszem, régi, elfeledett ízek csiklandják ínyemet.”] 3553. Kosztolányi Dezső: „Magyarul”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 685. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 380

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3554. Kosztolányi Dezső: „Idegen nyelvek”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 685. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Kivüle vannak más nyelvek is.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3555. Kosztolányi Dezső: „Yvonne”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 685. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Yvonne, fiam első francia-kisasszonya évekkel ezelőtt későeste érkezett meg.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3556. Kosztolányi Dezső: „Műkedvelő nyelvészek”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 685. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Az emberek folyton beszélnek.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3557. Kosztolányi Dezső: „A titok egy szemerje”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 685. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Olyan titoknak fogom föl a nyelvet, mint a természetet, mint tulajdon életemet.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3558. Kosztolányi Dezső: „Rablógyilkos”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 685. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Ádám fiam még, négyesztendős korában, azt mondotta, hogy a rablógyilkos: a rendőr.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3559. Kosztolányi Dezső: „Szegény szavak”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 685. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Kültelkeken, zsúfolt, kispesti villamosokban találkozom olyan szavakkal, melyek a szegénység orrfacsaró szagát árasztják.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3560. Kosztolányi Dezső: „Csibésznyelv”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 685. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Tudod, mit mívelhet egy-két betű?”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3561. Kosztolányi Dezső: „Csendőrök és csavargók”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 685. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „A régi nyelvész a nyelv csendőrje.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3562. Kosztolányi Dezső: „Az ablak ragyogjon!”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 685–686. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Minden nyelvben vannak olyan igealakok, melyek hiányzanak, mert nem lehet kimondani őket.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3563. Kosztolányi Dezső: „Világosság”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 686. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Bizonyos írók, akik hallottak harangozni erről-arról, egyes nyelvészeti tilalmakról, ma már zavarba jönnek s mindentől félnek.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3564. Kosztolányi Dezső: „Újítsuk-e a nyelvet?”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 686. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „A nyelv él, lüktet, fejlődik.”; annotáció: „Abécé [!]. A 381

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3565. Kosztolányi Dezső: „Özvegy, árva, gyermektelen”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 686. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Akinek meghal a felesége, vagy az ura, az özvegy, aki elveszti apját, vagy anyját, az árva, de a nyelv – legalább azok a nyelvek, melyeket ismerek – nem tudják kifejezni egy szóval annak az apának, vagy anyának állapotát, aki eltemette gyermekét, holott talán ez a legnagyobb özvegység és árvaság, egy életen át tartó mártiromság.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 3566. Kosztolányi Dezső: „Egyek vagyunk?”, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 51. sz., 1927. dec. 18., 686. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Az egy a számtan és a logika szerint csak egy és nem kettő, nem több.”; annotáció: „Abécé [!]. A nyelvről és lélekről” összefoglaló cím alatt.] 1928.

3567. Kosztolányi Dezső: „Mi a vers?”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 69. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Az emberiség előbb tudott versben beszélni, mint prózában.”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3568. Kosztolányi Dezső: „Szavak, mint közhasználati cikkek”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 69. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Manapság a szavak jobbára arra szolgálnak, hogy gondolatainkat közöljük társainkkal.”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3569. Kosztolányi Dezső: „Tartalom”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 69. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Az, hogy »miről szól« valamelyik vers, a költőnek csak annyiban fontos, mint a szobrásznak az, hogy szobrát fehér vagy vörös márványból faragta-e.”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3570. Kosztolányi Dezső: „Érthetetlenség”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 69. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Azt hallom, hogy ez vagy az a költemény érthetetlen.”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3571. Kosztolányi Dezső: „Élet”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 69. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Néha elcsodálkozom azon, hogy az emberek verseket olvasnak.”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3572. Kosztolányi Dezső: „Csodák”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 69. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Láttam egy sánta színészt!”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3573. Kosztolányi Dezső: „Arckép-csarnok”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 69–70. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Hadd rajzolom meg néhány költőtársamat a tizenhetedik századi írók modorában, kik pontos portrékat festettek nagyjaikról s a nélkül, hogy nevükön nevezték volna, görög és latin hősökről keresztelték el.”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3574. Kosztolányi Dezső: „Élményeink”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 70. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Ha valaki érez valamit és azt kimondja, az még nem 382

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék költemény.”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3575. Kosztolányi Dezső: „Az ő földbirtoka és termése”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 70. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „A költő így szólt az adóhivatalban:”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3576. Kosztolányi Dezső: „Tudós és poéta”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 70. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Sok tudóst ismertem, aki magánéletében emelkedett volt, magasztos, mindig csak a végső célt látta, a valóság mellett közönyösen haladt el.”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3577. Kosztolányi Dezső: „Halhatatlanság”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 70. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „A költő felesége:”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3578. Kosztolányi Dezső: „Dicsőség”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1928. jan. 15., 70. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Ha méltányolnak, véged.”; annotáció: „Ábécé. A versről és költőről” összefoglaló cím alatt.] 3579. Kosztolányi Dezső: „Régi dajkánk egyetlen öröme”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 7. sz., 1928. febr. 12., 205. [Műfaj: vers, első sor/mondat: „Itt lakik a dajka, aki rokonom,”; annotáció: „Kosztolányi Dezső három verse” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 36–37.] 3580. Kosztolányi Dezső: „Az apa”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 7. sz., 1928. febr. 12., 205. [Műfaj: vers, első sor/mondat: „Mily gyorsan távolodsz a nagy időben”; annotáció: „Kosztolányi Dezső három verse” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 11–12., ÖGyK, 276.] 3581. Kosztolányi Dezső: „Zászló”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 7. sz., 1928. febr. 12., 205. [Műfaj: vers, első sor/mondat: „Csak bot és vászon,”; annotáció: „Kosztolányi Dezső három verse” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 64–65., ÖGyK, 303.] 3582. Kosztolányi Dezső: „A szavalás értelme”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 250. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „A vers néma.”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3583. Kosztolányi Dezső: „Némaság és hang”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 250. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Mindenesetre jellemző, hogy még mindig vitatkozunk arról, vajon lehet-e, szabad-e szavalni, kell-e hanggal megeleveníteni a betűket?”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3584. Kosztolányi Dezső: „Un altro dialetto!”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 250. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Cicero-ról jegyezték föl a kortársai, hogy szónoklatait a latinul nem tudó barbárok is megértették.”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3585. Kosztolányi Dezső: „A legfontosabb tanács”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 250. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Szavaló, sohase feledd, hogy keretben vagy, mint a kép s tilos abból kilépned.”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 383

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3586. Kosztolányi Dezső: „Adagolás”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 250. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Minden művészet kulcsa a helyes adagolás.”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3587. Kosztolányi Dezső: „Természetes és természetellenes iskola”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 250. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Természetesen szavalni: fából vaskarika.”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3588. Kosztolányi Dezső: „Művészi gixerek”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 250. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Semmiben sem bírom el a túlnagy [!] arányosságot.”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3589. Kosztolányi Dezső: „Hogy szavalnak a költők?”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 250–251. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Azt mondják, hogy gyarlón.”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3590. Kosztolányi Dezső: „Magyar stílus”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 251. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Egy külföldi ismerősöm azt kérdezte, milyen a magyar szavalóstílus.”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3591. Kosztolányi Dezső: „Moissi”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 251. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Átmeneti korunk barokművésze [!].”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3592. Kosztolányi Dezső: „Arckép-csarnok”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 251– 252. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Chrisipos dadog, akár Demosthenes.”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3593. Kosztolányi Dezső: „Hamlet, a tanár”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1928. febr. 26., 252. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Minden idők szavalóinak a legkülönb leckét Hamlet adta, ki élete döntő fordulójakor előadást tart a szinészeknek.”; annotáció: „Ábécé. A hangról és szavalásról” összefoglaló cím alatt.] 3594. Kosztolányi Dezső: „Ibsen”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 11. sz., 1928. márc. 11., 309–310. [Műfaj: portré; első sor/mondat: „Emlékszem, volt idő, mikor a norvég szellem mindnyájunkat megbabonázott.”] 3595. Kosztolányi Dezső: „Próza”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 441. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Most veszem észre, hogy ez a nemes szó, mely a latinban – prorsa – egyenest, közvetlent jelentett, lassanként csúfnévvé vált ajkunkon.”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3596. Kosztolányi Dezső: „Irni”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 441. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Irni – van-e ennél kockázatosabb valami?”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3597. Kosztolányi Dezső: „Olvasni”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 441. [Műfaj: 384

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék mozaik/esszé; első sor/mondat: „Azok a könyvek, melyek könyvtárad polcain szunnyadnak, nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük.”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3598. Kosztolányi Dezső: „Pázmány Péter”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 441. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Van-e magyar próza, mely tulajdon hagyományai s törvényei szerint mozog?”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3599. Kosztolányi Dezső: „Valami a regényről”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 441. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „E. M. Forster, a kitünő angol író, a regényről szóló most megjelent tanulmányában ezt írja:”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3600. Kosztolányi Dezső: „A könyvesboltban”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 441–442. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Mindig megdöbbenek, mikor a könyvesboltban a vevő így szól:”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3601. Kosztolányi Dezső: „Hazudik-e a regényíró?”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 442. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Az íróasztalnál nem vagyunk oly értelemben őszinték, mint például a törvényszék előtt, hol eskü alatt kell vallanunk a tárgyilagos igazságot.”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3602. Kosztolányi Dezső: „Alaposság, felületesség”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 442. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Csak arról van kedvünk írni, amit nem egészen ismerünk, de roppant kíváncsiak vagyunk rá.”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3603. Kosztolányi Dezső: „Az élet”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 442. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Aki három-négy évtizedet élt, egyszerre riadtan veszi észre, hogy körötte, a maga közvetlen környezetében már minden megtörtént, ami lehetséges, amit egykor regényesen-távolinak képzelt.”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3604. Kosztolányi Dezső: „Arcképcsarnok”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 442– 443. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Menippos építőmestere a csúcsíves, szónoki körmondatoknak, melyek tündökölnek s fényükkel takarják el, hogy semmi mondanivalója sincs és még tulajdon anyanyelvét se tudja.”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3605. Kosztolányi Dezső: „Sas és méhecske”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 15. sz., 1928. ápr. 8., 443. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Író miért hasonlítod magadat a sashoz?”; annotáció: „Ábécé. A prózáról és regényről” összefoglaló cím alatt.] 3606. Kosztolányi Dezső: „A bábeli nyelvzavar”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 21. sz., 1928. máj. 20., 621. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Sinear földjén az emberek építeni kezdték a bábeli tornyot, azzal a dölyfös szándékkal, hogy csúcsa majd az eget veri s ők kényelmesen átsétikálnak egyik csillagról a másikra.”; annotáció: „Ábécé. A fordításról és ferdítésről” összefoglaló cím alatt.]

385

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3607. Kosztolányi Dezső: „Fordítás és ferdítés”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 21. sz., 1928. máj. 20., 621–622. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „A fordítás mindig ferdítés is.”; annotáció: „Ábécé. A fordításról és ferdítésről” összefoglaló cím alatt.] 3608. Kosztolányi Dezső: „Alkotni vagy másolni?”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 21. sz., 1928. máj. 20., 622. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „A műfordítás alkotás és nem másolás.”; annotáció: „Ábécé. A fordításról és ferdítésről” összefoglaló cím alatt.] 3609. Kosztolányi Dezső: „Hűség és szépség”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 21. sz., 1928. máj. 20., 622. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Ha elismerjük a műfordítás jogosultságát, akkor nem lehet a műfordítótól betű szerint való hűséget követelni, mert a betű szerint való hűség, hűtlenség.”; annotáció: „Ábécé. A fordításról és ferdítésről” összefoglaló cím alatt.] 3610. Kosztolányi Dezső: „A nyelv szelleme”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 21. sz., 1928. máj. 20., 622. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Ha egy verset átplántálunk idegen talajba, gyakran elsorvad, nem is mindig a fordító hibájából, de az is megeshetik, hogy új életre kel, szebb lesz, mint az eredeti, még pedig nem mindig a fordító érdeméből.”; annotáció: „Ábécé. A fordításról és ferdítésről” összefoglaló cím alatt.] 3611. Kosztolányi Dezső: „Leiter Jakab!”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 21. sz., 1928. máj. 20., 622– 623. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Sok-sok évtizeddel ezelőtt a sajtó egy szerény munkása német cikket fordított magyarra, melyben többek közt ez a kifejezés is előfordul: »Jakob’s Leiter«, Jákob lajtorjája.”; annotáció: „Ábécé. A fordításról és ferdítésről” összefoglaló cím alatt.] 3612. Kosztolányi Dezső: „Arcképcsarnok”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 21. sz., 1928. máj. 20., 623– 624. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „Sylvanus fogyatékosan tudja a nyelvet, melyből fordít, állandóan szótároz, izzad, piszmog, de fordításai gyönyörűek.”; annotáció: „Ábécé. A fordításról és ferdítésről” összefoglaló cím alatt.] 3613. Kosztolányi Dezső: „Vihar egy üvegbúrában”, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 21. sz., 1928. máj. 20., 624. [Műfaj: mozaik/esszé; első sor/mondat: „A műfordítás egyik legfurcsább nyelvi csoda.”; annotáció: „Ábécé. A fordításról és ferdítésről” összefoglaló cím alatt.] 3614. Kosztolányi Dezső: „Miért utazom?”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 14. [Műfaj: mozaik/útirajz; első sor/mondat: „Elsősorban azért, mert az emberek ott nem ismernek s jobbnak képzelnek, vagy rosszabbnak, okosabbnak, vagy ostobábbnak, szegényebbnek, vagy gazdagabbnak, mint vagyok, szóval másnak.”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt.] 3615. Kosztolányi Dezső: „Játszani az élettel…”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 14. [Műfaj: mozaik/útirajz; első sor/mondat: „Játszani az élettel – ki ismeri ezt?”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt.] 3616. Kosztolányi Dezső: „Népek a vaporetton”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 14– 15. [Műfaj: mozaik/útirajz; első sor/mondat: „A lagunán zuhogott az eső, a kis gőzöst hányták a piszkos-zöld habok.”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt.] 3617. Kosztolányi Dezső: „Olaszok”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 15. [Műfaj: 386

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék mozaik/útirajz; első sor/mondat: „Ha egy idegen csillag mintát kérne az emberből, hogy megismerje őt, én egy olaszt küldenék oda, ezzel a jelzéssel: »Minta – nagyon sok értékkel«.”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt.] 3618. Kosztolányi Dezső: „Németek”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 15. [Műfaj: mozaik/útirajz; első sor/mondat: „Külföldön a németek mindig együtt járnak, nyájszerüen, különböző dalárdák, szövetségek, egyesületek jelvénykéivel.”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt.] 3619. Kosztolányi Dezső: „Orosz táncosnők”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 15– 16. [Műfaj: mozaik/útirajz; első sor/mondat: „Erősen vannak festve, fehérrel, pirossal, feketével.”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt.] 3620. Kosztolányi Dezső: „Franciák”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 16. [Műfaj: mozaik/útirajz; első sor/mondat: „Párizsban multkor találkoztam egy magyar íróval, aki a vendéglőben hangosan beszélt titkos dolgokról, magyarul.”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt; kötetben: Tinta, 122: „Páris. V. Kis párisi gondolatok”.] 3621. Kosztolányi Dezső: „Egy hollandus nő”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 16. [Műfaj: mozaik/útirajz; első sor/mondat: „Sohase láttam még ilyen igazi családanyát.”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt.] 3622. Kosztolányi Dezső: „Angolok”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 16. [Műfaj: mozaik/útirajz; első sor/mondat: „Közöttük egy pillanatig sem tudtam elfelejteni, hogy szigeten vagyok.”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt.] 3623. Kosztolányi Dezső: „Japánok és kínaiak”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 16– 17. [Műfaj: mozaik/útirajz; első sor/mondat: „Minden japán hasonlít egy rosszul táplált árvagyermekhez, aki halott apjának még mindig hosszú szalonkabátját, még mindig bő gallérját hordja.”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt.] 3624. Kosztolányi Dezső: „Megfejelt mondás”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 27. sz., 1928. júl. 1., 17. [Műfaj: mozaik/útirajz; első sor/mondat: „Van egy francia mondás: »Elutazni annyi, mint kicsit meghalni!«”; annotáció: „Ábécé. Az utazásról és a népekről” összefoglaló cím alatt.] 3625. Kosztolányi Dezső: „Tolsztoj”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 30. sz., 1928. júl. 22., 101–102. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „A nagyon kis témák éppoly nehezek, mint a nagyon nagyok.”] 3626. Kosztolányi Dezső: „Harminc perc”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 35. sz., 1928. aug. 26., 245. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Barátomat megyek meglátogatni.”; annotáció: „Ábécé. Az életről, az emberekről s azoknak megannyi furcsaságáról” összefoglaló cím alatt.] 3627. Kosztolányi Dezső: „Ifjúság, öregség”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 35. sz., 1928. aug. 26., 245. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Nem értem azokat, akik negyvenéves korukban husz-, hatvanéves korukban negyven-, nyolcvanéves korukban hatvanéveseknek akarnak látszani.”; annotáció: „Ábécé. Az életről, az emberekről s azoknak megannyi furcsaságáról” összefoglaló cím alatt.] 3628. Kosztolányi Dezső: „Arcképcsarnok”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 35. sz., 1928. aug. 26., 245– 387

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 246. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Jolán eredeti leány.”; annotáció: „Ábécé. Az életről, az emberekről s azoknak megannyi furcsaságáról” összefoglaló cím alatt.] 3629. Kosztolányi Dezső: „»Végzetes szerelem«”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 35. sz., 1928. aug. 26., 246. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Jaj, milyen esetleges, milyen véletlen, milyen végzettelen.”; annotáció: „Ábécé. Az életről, az emberekről s azoknak megannyi furcsaságáról” összefoglaló cím alatt.] 3630. Kosztolányi Dezső: „Rajz”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 37. sz., 1928. szept. 9., 306. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Nagy feje van, mint egy gondolatokba borult lángésznek.”; annotáció: „Ábécé. A gyermekről vagy a csodáról” összefoglaló cím alatt.] 3631. Kosztolányi Dezső: „Petőfi”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 37. sz., 1928. szept. 9., 306. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Minden nép lenézheti a gyermeket, csak a magyar nem.”; annotáció: „Ábécé. A gyermekről vagy a csodáról” összefoglaló cím alatt.] 3632. Kosztolányi Dezső: „»A gyermekek százada«”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 37. sz., 1928. szept. 9., 306. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „A huszadik század elején megjósolták, hogy ez a század »a gyermekek százada« lesz.”; annotáció: „Ábécé. A gyermekről vagy a csodáról” összefoglaló cím alatt.] 3633. Kosztolányi Dezső: „Kis mezzofantik”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 37. sz., 1928. szept. 9., 306. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Kis Mezzofantikat mutogatnak nekem boldog szülők.”; annotáció: „Ábécé. A gyermekről vagy a csodáról” összefoglaló cím alatt.] 3634. Kosztolányi Dezső: „Játék”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 37. sz., 1928. szept. 9., 306–307. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Nyáron a tengerparton a gyerekek homokvárat építettek.”; annotáció: „Ábécé. A gyermekről vagy a csodáról” összefoglaló cím alatt.] 3635. Kosztolányi Dezső: „Arcképcsarnok”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 37. sz., 1928. szept. 9., 307. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Ádám még első elemibe járt, mikor egyszer hazajövet azt kérdezte tőlem, hogy miért nem szerették Petőfit a portások?”; annotáció: „Ábécé. A gyermekről vagy a csodáról” összefoglaló cím alatt.] 3636. Kosztolányi Dezső: „Vallomás”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 37. sz., 1928. szept. 9., 307. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Végül hadd mondjam el, hogy szeretem őt.”; annotáció: „Ábécé. A gyermekről vagy a csodáról” összefoglaló cím alatt.] 3637. Kosztolányi Dezső: „Szeptember végén. Egy vers évfordulójára”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 39. sz., 1928. szept. 23., 362. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Valaki beszélgetés közben figyelmeztet, hogy Petőfi költeménye, a Szeptember végén, már nyolcvan esztendős.”] 3638. Kosztolányi Dezső: „Előljáró beszéd. Danton halála. Pár szó a rendezőről”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 42. sz., 1928. okt. 14., 465–467. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Ezen a helyen költőkről, szindarabokról, szinészekről fogok beszélni.” / „A nagy francia forradalomban jártam.” / „A rendező a szinpad hadvezére.”; annotáció: Georg Büchner darabja bemutatójának előkészületeiről, Karlheinz Martin rendezésében.]

388

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3639. Kosztolányi Dezső: „Az üzlet – üzlet. Octave Mirbeau színműve a Kamaraszínházban”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 43. sz., 1928. okt. 21., 491. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika, első sor/mondat: „Egy darab felújítása előtt mindig olyasfajta érzés fog el, mintha ismerősömet várnám, akit régen, évtizedek óta nem láttam.” / „Octave Mirbeau hőse, kit hosszú évek után a Kamaraszínház színpadán láttam viszont, kapzsi, pénzéhes, gonosz törtető.”] 3640. Kosztolányi Dezső: „Shylock és Csortos”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 44. sz., 1928. okt. 28., 525–526. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika, első sor/mondat: „A színész, aki ezt az alakot megtestesíti, egy javakorabeli férfit játszik, a negyven körül, még töretlen erővel, egyenesen tartott, de nem emelt fővel.”; annotáció: Csortos Gyulának William Shakespeare A velencei kalmár című darabjában nyújtott szerepléséről.] 3641. Kosztolányi Dezső: „Cyrano. A százötvenedik előadás”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 46. sz., 1928. nov. 11., 578. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Mult este a Nemzeti Színház csöndesen, legtöbbek által észrevétlenül ünnepelte a Cyrano százötvenedik előadását.”; annotáció: Edmond Rostand darabjának előadásáról.] 3642. Kosztolányi Dezső: „Tóth Árpád”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 47. sz., 1928. nov. 18., 606. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „A képíró mélybarna színekkel, szépia-ecsettel festhetné meg roskatag, nemes alakját.”] 3643. Kosztolányi Dezső: „A tábornok”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 47. sz., 1928. nov. 18., 618–619. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Előbb hadd vázolom föl a cselekmény menetét, gyorsan és elnagyoltan.”; annotáció: Zilahy Lajos darabjának előadásáról.] 3644. Kosztolányi Dezső: „Könnyű darabok”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 47. sz., 1928. nov. 18., 619. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Ezen a héten láttam két másik játékot is, mely egymással bizonyos atyafiságot tart.”; annotáció: Zágon István és Siegfried Geyer kabaréinak előadásáról.] 3645. Kosztolányi Dezső: „Nyilt levél a magyar színészekhez!”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 49. sz., 1928. dec. 2., 671. [Rovat: Színház; műfaj: nyílt levél; első sor/mondat: „Hölgyeim, színésznők, uraim, színészek, igazgatók, rendezők, Thália főpapjai, segédlelkészei, ministránsai s mindazok, akiknek közük van ehhez a nemes mesterséghez, engedjék meg, hogy így forduljak önökhöz.”] 3646. Kosztolányi Dezső: „Molnár Ferenc”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 50. sz., 1928. dec. 9., 702. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika, első sor/mondat: „Neve teljesen beleágyazódott a világ köztudatába.”; annotáció: Molnár Ferenc darabjainak felújításairól.] 3647. (K. D.) [=Kosztolányi Dezső]: „Egy színészről”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 50. sz., 1928. dec. 9., 702. [Rovat: Színház; műfaj: jegyzet; első sor/mondat: „A rendőrtiszt, a tüzoltó, meg a színházi orvos minden előadáson ott van.”; annotáció: Hajmássy Miklósról.] 3648. Kosztolányi Dezső: „Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Móricz Zsigmond új vígjátéka a Kamaraszínházban”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 51. sz., 1928. dec. 16., 738–739. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Ez az ember nem élhet muzsikaszó nélkül. (Akár Bartók Béla.)”]

389

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3649. Kosztolányi Dezső: „Különvéleményem a látcsőről”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 51. sz., 1928. dec. 16., 738–739. [Rovat: Színház; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Parancsol látcsövet? Nem kérek.”] 3650. Kosztolányi Dezső: „Molière”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 51. sz., 1928. dec. 16., 738–739. [Rovat: Színház; műfaj: jegyzet; első sor/mondat: „Kamaraszínház, hétköznap. Kénytelen házasság.”] 3651. Kosztolányi Dezső: „Érzelmes leány-arckép”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 52. sz., 1928. dec. 23., 777. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Zöld lepelben állsz, mint karcsú, könnyű,”; annotáció: „Szeszélyes rímek” összefoglaló cím alatt, Kosztolányi bevezető soraival; kötetben: ÖGyK, 355: „Negyven pillanatkép. XXVII. Érzelmes leány-arckép”.] 3652. Kosztolányi Dezső: „Régies emléksorok”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 52. sz., 1928. dec. 23., 777. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Egy pillanatra láttam csak zafir- / szemed s csodásan ellebegtél,”; annotáció: „Szeszélyes rímek” összefoglaló cím alatt, Kosztolányi bevezető soraival; kötetben: ÖGyK, 356: „Negyven pillanatkép. XXVIII. Kancsal rímek”.] 3653. Kosztolányi Dezső: „Rézkarc egy udvarházról”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 52. sz., 1928. dec. 23., 777. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Gentry, ám még fél se: fertály,”; annotáció: „Szeszélyes rímek” összefoglaló cím alatt, Kosztolányi bevezető soraival.] 3654. Kosztolányi Dezső: „Naptalan decemberi délután”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 52. sz., 1928. dec. 23., 777. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Bosszús/ dühvel harapja ablakom az orkán”; annotáció: „Szeszélyes rímek” összefoglaló cím alatt, Kosztolányi bevezető soraival; kötetben: ÖGyK, 356: „Negyven pillanatkép. XXIX. Naptalan decemberi délután”.] 3655. Kosztolányi Dezső: „Szegény asszony a vonat harmadik osztályán”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 52. sz., 1928. dec. 23., 777. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Egy asszony is van itt. Rekedt.”; annotáció: „Szeszélyes rímek” összefoglaló cím alatt, Kosztolányi bevezető soraival; kötetben: ÖGyK, 351–351: „Negyven pillanatkép. XIV. Harmadosztály”.] 3656. Kosztolányi Dezső: „Lengyel táncosnő”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 52. sz., 1928. dec. 23., 777. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ó nő, te drága lengyel, / olyan vagy, mint az angyal.”; annotáció: „Szeszélyes rímek” összefoglaló cím alatt, Kosztolányi bevezető soraival; kötetben: ÖGyK, 350–351: „Negyven pillanatkép. XI. Lengyel táncosnő”.] 1929.

3657. Kosztolányi Dezső: „A kis Eyolf. Bemutató a Kamaraszínházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 1. sz., 1929. Újév, 17–18. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „I. Csodás és szörnyü. Az első felvonás olyan műremek, hogy együtt mutatja a költészet és művészet legnagyobb értékeit.”; annotáció: Henrik Ibsen darabjáról.] 3658. Kosztolányi Dezső: „Ida regénye. Gárdonyi-regény, a színpadon”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 2. sz., 1929. jan. 6., 52. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Gárdonyi Géza nagy költő volt.”; annotáció: a Magyar Színház előadásáról.] 3659. [Szerző nélkül]: „A vihar. Fölújítás a Nemzeti Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 3. sz., 390

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 1929. jan. 13., 93. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Shakespeare-nek ez a játéka alkalmi darab.”] 3660. Kosztolányi Dezső: „A hugom és én. Bemutató a Belvárosi Szinházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1929. jan. 13., 93–94. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Mindenekelőtt egy felvilágosítással szolgálok olvasóimnak.”; annotáció: Georges Berr és Louis Verneuil darabjáról.] 3661. Kosztolányi Dezső: „Jó szó. Szép Ernő verseiről”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 4. sz., 1929. jan. 20., 112. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Mencken, az új-amerikai kritikának ez az okos, elmés fenegyereke azt mondja, hogy az, amit a költők megállapítanak, mind szemenszedett butaság.”] 3662. Kosztolányi Dezső: „Az élő holttest. Fölujítás a Nemzeti Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 4. sz., 1929. jan. 20., 115. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Mult évben, mikor Tolsztoj születésének százados évfordulóját ünnepelték, érdekes volt megfigyelni a különböző népek állásfoglalását.”] 3663. [Szerző nélkül]: „A fekete lovas”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 6. sz., 1929. febr. 3., 180. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Éjszakai előadás keretében mutatta be a Nemzeti Színház Herczeg Ferenc színművét, A fekete lovast, melyet a Hét sváb című remekbe készült regényéből írt.”] 3664. [Szerző nélkül]: „Lessing”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 6. sz., 1929. febr. 3., 180–181. [Rovat: Színház; műfaj: portré/jegyzet; első sor/mondat: „Gotthold Ephraim Lessing – ahogy egykor az iskolai padban fujtuk német órákon – most maga is vizsgázik.”; annotáció: Lessing születésének 200. évfordulója alkalmából.] 3665. Kosztolányi Dezső: „Bragaglia gumi-álarca”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 6. sz., 1929. febr. 3., 181. [Rovat: Színház; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Észrevették-e már, hogy valahányszor betoppanunk egy külföldi színház előadására, felötlik nekünk egy-egy »érdekes« színész?”; annotáció: az olasz rendező álarcos színészeiről.] 3666. Kosztolányi Dezső: „Oroszok. Sztaniszlavszkiék vendégjátéka”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 7. sz., 1929. febr. 10., 211–212. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Egy kukkot se tudok oroszul.”; annotáció: Gorkij, Tolsztoj, Csehov darabjainak Belvárosi Színház-beli előadásairól.] 3667. Kosztolányi Dezső: „Martinovics. Bemutató a Nemzeti Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 8. sz., 1929. febr. 17., 240–241. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Vajmi nehéz megismerni embertársainkat, akkor is, ha évek hosszú során együtt éltünk velük és színrőlszínre láttuk arcukat, tetteiket, kezük írását.”; annotáció: Kisbán Miklós darabjának bemutatójáról.] 3668. Kosztolányi Dezső: „Vakablak. Bemutató az Uj Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 11. sz., 1929. márc. 10., 330–331. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Egy börtönviselt ember elmesélte nekem, hogy minden valamirevaló rabnak megvan a cellájában a maga »feketé«-je.”; annotáció: Boross Elemér háromfelvonásos színművének bemutatójáról.]

391

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3669. Kosztolányi Dezső: „Különös közjáték. Bemutató a Vígszínházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 12. sz., 1929. márc. 17., 360–361. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika (monodráma jelenetéhez hasonló szerkesztéssel); első sor/mondat: „A kritikus: (Reggel bemegy a dolgozószobájába, hogy O’Neillnek, az amerikai drámaírónak világhíres kilencfelvonásos drámájáról írjon, mely egyesek szerint olyan magas, mint egy kilencemeletes felhőkarcoló, mások szerint olyan mély, mint egy kilencemeletes pince.”] 3670. Kosztolányi Dezső: „Kolozsváriak. Erdélyi színészek az Új Színázban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 13. sz., 1929. márc. 24., 386. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „A Királyhágó, mióta politikai határ választja el tőlünk, közelebb esik hozzánk.”; annotáció: Tabéry Géza és Bárd Oszkár darabjai, egy 18. századbeli közjáték, egy népszínmű és Ossip Dümov mesejátéka Janovics Jenő társulatának előadásában.] 3671. [Szerző nélkül]: „Öreganyó katonája. Bemutató a Kamara Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 14. sz., 1929. Húsvét, 421. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Amikor pár évvel ezelőtt olasz szinészek jártak nálunk s Irma [!] Grammatica eljátszotta J. M. Barrie-nek ezt a kis háborús remekét, megkérdeztem, miért nem adják elő nálunk is?”] 3672. Kosztolányi Dezső: „Kék madár. Pár megjegyzés az orosz kabaréról”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 14. sz., 1929. Húsvét, 421. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika/jegyzet; első sor/mondat: „A kabaré ihletője a franciáknál az élc volt, a szellemesség, a kajánság.”; annotáció: Jusnij társulatának előadásáról.] 3673. Kosztolányi Dezső: „Most jelent meg! Bemutató a Kamara Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 16. sz., 1929. ápr. 14., 492–493. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Bourdet az irodalom zsibvásárját tárja elénk.”] 3674. Kosztolányi Dezső: „Rákosi Szidi. Széljegyzetek egy jubileumhoz”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 17. sz., 1929. ápr. 21., 522. [Rovat: Színház; műfaj: portré/jegyzet; első sor/mondat: „Hetvenhétéves és hatvan éve mozog a színpadon.”] 3675. Kosztolányi Dezső: „Esti és Elinger. Elbeszélés”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 19. sz., 1929. máj. 5., 579–582. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „I. A fürdőzők mindig beúsztak a Duna közepéig, hogy a bécsi hajót köszöntsék.”; kötetben: EK1, EK2, 228–238: „Tizenhatodik fejezet”.] 3676. Kosztolányi Dezső: „Topáz. Bemutató a Vígszinházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 20. sz., 1929. máj. 12., 618–619. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „I. Marcel Pagnol, a fiatal francia, aki még nem töltötte be harmincadik életévét, kedves író.”] 3677. Kosztolányi Dezső: „Harsány kiáltások tavaszi reggel”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 23. sz., 1929. jún. 2., 705. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Élni először itt e világon”; annotáció: „Tavaszi koncert” összefoglaló cím alatt, Farkas Imre, Zsigrai Julianna, Erdélyi József és Doktor István verseivel együtt; kötetben: ÖGyK, 334.] 3678. Kosztolányi Dezső: „A windsori víg asszonyok. Bemutató a Nemzeti Szinházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 23. sz., 1929. jún. 2., 706. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Shakespeare 1616-ban halt meg.”]

392

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3679. Kosztolányi Dezső: „Lear király. Fölújítás a Nemzeti Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 25. sz., 1929. jún. 16., 756. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Shakespeare – engedjék meg nekem, hogy ezt így írjam le –: családi író.”] 3680. Kosztolányi Dezső: „Hamlet. Fölújítás a Nemzeti Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (1. köt.) 26. sz., 1929. jún. 23., 798–799. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „I. Vannak emberek, akiknek minden esztendőben el kell menniök Pöstyénbe, vagy Karlsbadba, különben egész télen csonkák, fáradtak, nyavalyásak.”; annotáció: William Shakespeare darabjának előadásáról.] 3681. Kosztolányi Dezső: „Erzsébet. Elbeszélés”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 28. sz., 1929. júl. 7., 44– 46. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „I. Tizennyolcéves korában ment férjhez egy bácskai földbirtokoshoz.”; kötetben: T, 79–85: „Erzsébet”.] 3682. Kosztolányi Dezső: „Lármás világ. Gondolatok kapunyitáskor”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 38. sz., 1929. szept. 15., 338–339. [Rovat: Színház; műfaj: tárca; első sor/mondat: „A kritikust, aki megkapja az első főpróbajegyet, a színház kapujában parázs válsághírek fogadják.”] 3683. Kosztolányi Dezső: „Silus. Elbeszélés”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 41. sz., 1929. okt. 6., 426– 427. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „Amikor felesége betegeskedni kezdett, áldozatot mutatott be a mindenre emlékező Minervának, aki a nyavalyások hideglelését, főfájását, nyilalását is számontartja.”; kötetben: T, 266–270: „Silus”.] 3684. Kosztolányi Dezső: „I. Egy, kettő három. Bemutató a Vígszínházban”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 42. sz., 1929. okt. 13., 457–458. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Molnár Ferenc tehetségét sok mindenért szeretem, de egyért nagyon becsülöm: tudja határait és sohase vállalkozik erejét felülmúló föladatok megoldására.”] 3685. Kosztolányi Dezső: „Hajnalban, délben, este. Bemutató a Kamara Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 42. sz., 1929. okt. 13., 458. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Sietve jegyezzük föl azt, ami nyereségünk.”; annotáció: Dario Nicodemi vígjátékáról.] 3686. Kosztolányi Dezső: „A nevadai ezredes. Bemutató a Nemzeti Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 43. sz., 1929. okt. 20., 493. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Herczeg Ferenc regénye, a Huszti-Huszt a kedvessége, a féktelen elméssége, a kópésága folytán feledhetetlen emlékünk.”] 3687. Kosztolányi Dezső: „A fogadósné. Fölújítás a Kamara Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 44. sz., 1929. okt. 27., 527. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Az északi darabokban olyan keveset beszélnek, hogy a hideg lúdbőrözik végig hátunkon.”; annotáció: Carlo Goldoni darabjáról.] 3688. Kosztolányi Dezső: „Othello. Fölújítás a Nemzeti Szinházban”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 45. sz., 1929. nov. 3., 562–563. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „I. Ennek az előadásnak az ünnepélyességét Harsányi Kálmán új szövege adja meg.”; annotáció: William Shakespeare darabjának előadásáról, Harsányi Kálmán fordításában.] 3689. Kosztolányi Dezső: „Muzsika. Bemutató a Vígszinházban”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 47. sz., 393

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 1929. nov. 17., 627–628. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Mire emlékezünk, amikor Henry Bernstein nevét halljuk?”] 3690. Kosztolányi Dezső: „Jónás, Juci, János. Bemutató a Belvárosi Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (2 köt.) 47. sz., 1929. nov. 17., 628. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Minden korban vannak meg nem értett írók, kik jó vagy rossz portékájukkal az irodalom egyik félreeső utcájában petrezselymet árulnak.”; annotáció: Tristan Bernard darabjának bemutatójáról.] 3691. Kosztolányi Dezső: „Légy jó mindhalálig! Bemutató a Nemzeti Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 50. sz., 1929. dec. 8., 708. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Ebben a megindító életképben, melyet Móricz Zsigmond egyik regényéből írt át színpadra, Vaszary Piroska játssza a főszerepet.”] 3692. Kosztolányi Dezső: „Az első feleség. Bemutató a Vígszínházban”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt.) 50. sz., 1929. dec. 8., 708. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Angliában váltig használják fűszerül a gyömbért.”; annotáció: John Ervine vígjátékának bemutatójáról.] 3693. Kosztolányi Dezső: „Gyár. Bemutató a Belvárosi Színházban”, ÚI, XXXV. évf. (2. köt) 50. sz., 1929. dec. 8., 709. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Sietek bevallani, hogy a jóindulat elfogultságával tekintek minden kísérletre, mely a halálosan únt drámai formák után szabadabb távlatot nyit.”; annotáció: Farkas Endre darabjának bemutatójáról.] 1930.

3694. Kosztolányi Dezső: „I. Matyika színésznő szeretne lenni. Bemutató a Vígszínházban”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 1. sz., 1930. Újév, 6. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Nincs a földkerekségnek olyan országa, ahol szinészek, színésznők annyira népszerűek volnának, mint minálunk.”; annotáció: Csathó Kálmán vígjátékának bemutatójáról.] 3695. Kosztolányi Dezső: „II. Csákváriak. Földműves-játékszín a Kamara Színházban”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 1. sz., 1930. Újév, 6–7. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Eddigi életemnek több, mint felét magyar vidéken éltem le, egy nagyvárosban, vagy – ami nálunk egyre megy, – egy kisvárosban.”; annotáció: Paulini Béla Háry Jánosa csákvári földművesek előadásában.] 3696. Kosztolányi Dezső: „Tailor for gentlemen. Elbeszélés”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 3. sz., 1930. jan. 12., 73–76. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „I. Smaragdzöld kis fürdőhely volt az osztrák hegyekben.”; kötetben: T, 86–97: „Tailor for gentlemen”.] 3697. Kosztolányi Dezső: „Virág Benedek. 1830-1930”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 4. sz., 1930. jan. 19., 102. [Rovat: Irodalom; műfaj: portré; első sor/mondat: „Amikor először hallottam az iskolapadban, mindjárt beleszerelmesedtem nevébe.”] 3698. Kosztolányi Dezső: „Párbeszéd bemutatókról, fölújításokról, rendezőkről és színészekről. Magyar Színház: Talpig úriember. Magyar Színház: Fajankó. Nemzeti Színház: Mohács. Belvárosi Színház: Naftalin”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 4. sz., 1930. jan. 19., 114–115. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika/fiktív interjú/dialógus; első sor/mondat: „– Voltál színházban?”; annotáció: párbeszédes formában Walter Hasenclever, Marcel Achard, Voinovich Géza és Heltai Jenő egy-egy darabjának bemutatójáról.] 394

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3699. Kosztolányi Dezső: „Sirály. Kamaraszinház”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1930. febr. 9., 205. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „»Csehov a mi legnagyobb írónk« – mondogatják nekem orosz ismerőseim, akik valóban a gazdagság zavarában vannak, nehezen választhatnak.”] 3700. Kosztolányi Dezső: „Napoleon rendet csinál. Belvárosi Színház”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1930. febr. 9., 205–206. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Hasenclever, a jogtalanul sokat emlegetett német kapudöngető, akinek utóbb egy kedves, de jelentéktelen bohózatát láttam, »hét kalandos kép«-nek keresztelte el ezt a munkáját, melyet most a német színpadokon megelőzve mutatnak be nálunk, őselőadásként.”] 3701. Kosztolányi Dezső: „Olasz bábok. Teatro Yambo Piccolo”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1930. febr. 9., 206. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „A báboknak világszerte új divatjuk van.”; annotáció: a firenzei Ermete Novelli fiának bábjátékáról.] 3702. Kosztolányi Dezső: „Szendrey Julia. Bemutató a Nemzeti Színházban”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 11. sz., 1930. márc. 9., 312–313. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „I. »Déryné ifiasszony«, »A hid«, »Szendrey Julia«, Herczeg Ferenc e három munkája színben, hangulatban egytestvér.”] 3703. Kosztolányi Dezső: „Katona József. 1830-1930”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 16. sz., 1930. ápr. 13., 464–465. [Műfaj: portré; első sor/mondat: „Nekünk, akik állandó hajszában élünk, fölöttébb imponál az idő.”] 3704. Kosztolányi Dezső: „Don Juan estéje. Bemutató a Nemzeti Szinházban”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 20. sz., 1930. máj. 11., 597. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Don Juan egyik legtragikusabb alak, akit az emberi képzelet megteremtett.”; annotáció: Henri René Lenormand darabjának bemutatójáról.] 3705. Kosztolányi Dezső: „Pallenberg”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 24. sz., 1930/Pünkösd, 729. [Rovat: Színház; műfaj: portré; első sor/mondat: „Úgyszólván csupa semmis szerepben mutatkozik be.”] 3706. Kosztolányi Dezső: „Úr és szolga”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 24. sz., 1930/Pünkösd, 729. [Rovat: Színház; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Minap végignéztem egy darabot, melyet franciából ültettek át magyarra.”] 3707. Kosztolányi Dezső: „Kapuzárás, zárópróba, mérleg stb.”, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 24. sz., 1930/Pünkösd, 729–730. [Rovat: Színház; műfaj: tárca; első sor/mondat: „A krónikás, aki ebben a rovatban időről időre tájékoztatta olvasóit, búcsút vesz tőlük a jövő évadig.”] 3708. Kosztolányi Dezső: „Motorcsónak. Elbeszélés”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 32. sz., 1930. aug. 3., 166–168. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „Nincs a földön egészen boldog ember. Nincs és nem is lehet.”; kötetben: T, 42–49: „Mótorcsónak [!]”.] 3709. Kosztolányi Dezső: „Kisbéry János”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 35. sz., 1930. aug. 24., 252. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Néhány hónappal ezelőtt egy levelet vettem át, mely még az én 395

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék tekintélyes postámban is fölkeltette figyelmemet.”; annotáció: az olvasók figyelmébe ajánlja Kisbéry János írásait, melyeket közöl is a lap.] 3710. Kosztolányi Dezső: „Budapest. Szeszélyes utirajz”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 36. sz., 1930. aug. 31., 287. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Önmagunkat nem láthatjuk. Csak a tükör által visszavert képből alkothatunk fogalmat, hogy voltaképpen milyenek vagyunk.”] 3711. Kosztolányi Dezső: „A becsületes város. Elbeszélés”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 39. sz., 1930. szept. 21., 375–378. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „– Szóval velem tartasz?”; kötetben: EK1, EK2, 67–73: „Negyedik fejezet”.] 3712. Kosztolányi Dezső: „I. Goethe. Iphigenia Taurisban”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 40. sz., 1930. szept. 28., 408. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Azt hiszem, Goethének manapság aligha lett volna »jó sajtója«.”; annotáció: a Nemzeti Színház bemutatójáról.] 3713. Kosztolányi Dezső: „II. Plautus. Házi kisértet”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 40. sz., 1930. szept. 28., 408–409. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Nem kell hasra esni mingyárt azért, mert latin remekíróról van szó.”; annotáció: a Nemzeti Színház bemutatójáról.] 3714. Kosztolányi Dezső: „III. Sommerset Maugham. A szent láng”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 40. sz., 1930. szept. 28., 409. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Tessék jól idefigyelni: – A Férj leesett a repülőgépről, eltörte hátgerincét, megbénult s öt éve, mint nyomorék tengődik egy tolószéken.”; annotáció: a Vígszínház bemutatójáról.] 3715. Kosztolányi Dezső: „A jó tündér. Molnár Ferenc”, ÚI, XXXVI. (2. köt.) évf. 43. sz., 1930. okt. 19., 504. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Tündérek jelennek meg a szegény ember előtt s minden kívánságát teljesítik.”] 3716. Kosztolányi Dezső: „Töltőtoll. Fodor László”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 43. sz., 1930. okt. 19., 504. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Barátom, akivel együtt néztem végig ezt a vígjátékot, több kifogást emelt ellene.”] 3717. Kosztolányi Dezső: „Az elcserélt ember. Bónyi Adorján színműve a Kamara Színházban”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 45. sz., 1930. nov. 2., 575–576. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Korunk egyik felötlő jelensége, hogy a dráma a külső világból a belső világba helyezkedik.”] 3718. Kosztolányi Dezső: „Ázsia színészei. Csucsui japáni társulata”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 46. sz., 1930. nov. 9., 606–607. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Eleinte az európai szem és fül kissé berzenkedik az új benyomások ellen.”; annotáció: a Városi Színházban előadott vendégszereplésről.] 3719. Kosztolányi Dezső: „Feketeszárú cseresnye. Bemutató a Vígszínházban”, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 48. sz., 1930. nov. 23., 663. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Az írók: »senkifiai«. Sem apjuk, sem anyjuk.”; annotáció: Hunyady Sándor színjátékáról.] 1931.

3720. Kosztolányi Dezső: „Párizs. Elbeszélés”, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 2. sz., 1931. jan. 4., 46– 396

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 49. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „Amikor Cseregdi Bandi 1910 májusában a pesti egyetemen lerakta első jogi vizsgáját s hazautazott Sárszegre, a nagybátyja, aki már régebben ki akarta küldeni Párizsba egy évre, magához hivatta és így szólt hozzá:”; annotáció: a cikk mellett fénykép, aláírása: „A Magyar Pen-Club új elnöke: Kosztolányi Dezső. Rónai Dénes fényképe.”; kötetben: T, 137–145: „Cseregdi Bandi Párizsban, 1910-ben”.] 3721. Kosztolányi Dezső: „Ábécé. Az év színeiről, az eleven tájképekről s a lelketlen természetről, mely él”, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 4. sz., 1931. jan. 18., 104–105. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Január. Amint kilépek, elvörösödik az arcom, mintha szégyenkeznék, szememből csorog a könny, mintha sírnék.”] 3722. Kosztolányi Dezső: „Aranyóra. Szép Ernő meséje a Belvárosi Színházban”, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 10. sz., 1931. márc. 1., 295. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „I. Mese ez, tündérmese, melyben nincsenek királyok, királykisasszonyok, de még tündérek sem.”] 3723. Kosztolányi Dezső: „Magyar Elektra. Jegyzetek első drámánkról”, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 11. sz., 1931. márc. 8., 329–330. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Isten az embert tulajdon képére és hasonlatosságára teremtette.”; annotáció: Bornemissza Péter művének bemutatója a Nemzeti Színházban.] 3724. Kosztolányi Dezső: „Ők ketten. Elbeszélés”, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 12. sz., 1931. márc. 15., 358–360. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „Verset írni nem mindig lehet. Csak ritkán, áldott pillanatokban, mikor az unalomig szokott világ megint új csodának rémlik.”; kötetben: EK1, EK2, 222–227: „Tizenötödik fejezet”.] 3725. Kosztolányi Dezső: „Ambrus Zoltán”, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 13. sz., 1931. márc. 22., 388. [Műfaj: portré; első sor/mondat: „Csillagközi magányában, remete-elvonultságában köszönt a hetvenedik esztendő a Midás király költőjére, akit mi, a toll munkásai, kisebb és nagyobb írók, az ízlés mesterének, a gondolat bajnokának, a betű tiszta művészének tisztelünk.”] 3726. Kosztolányi Dezső: „Szénásszekér. Shaw politikai bohózata a Vígszínházban”, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 20. sz., 1931. máj. 10., 618–619. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Az angol szigeten, a jövőben, valamikor 2000 körül a munkásvezér, az egykori kikötői rakodó, aki forradalmi, frig süveget visel, csinos vörös csillaggal ékítve, mint miniszter tárgyal a királlyal, a szelíd, bölcs és művelt úriemberrel.”] 3727. Kosztolányi Dezső: „Nézőtér és színpad”, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 21. sz., 1931. máj. 17., 659. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika/tárca; első sor/mondat: „Annak, aki estéről-estére a színházban ül, két döntő élménye van: az egyik a nézőtér, a másik a színpad.”; annotáció: „Shakespeare-esték. Jegyzetek és észrevételek” összefoglaló cím alatt.] 3728. Kosztolányi Dezső: „Csoda”, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 21. sz., 1931. máj. 17., 659–660. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika/tárca; első sor/mondat: „Valahányszor foglalkozom vele, mindig új oldaláról tűnik szemembe, mindig más és más tökélye kap meg, melyet képtelen vagyok megmagyarázni.”; annotáció: „Shakespeare-esték. Jegyzetek és észrevételek” összefoglaló cím alatt.] 3729. Kosztolányi Dezső: „A természet szerénysége”, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 21. sz., 1931. máj. 397

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 17., 659–660. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika/tárca; első sor/mondat: „Macbeth a gyilkosság elkövetése előtt elküldi fáklyás szolgáját, hogy hívja oda feleségét.”; annotáció: „Shakespeareesték. Jegyzetek és észrevételek” összefoglaló cím alatt.] 3730. Kosztolányi Dezső: „Panaszkönyv. Esti Kornél följegyzéseiből”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 27. sz., 1931. jún. 28., 853–854. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „Ősi szokás errefelé, hogy mindig együtt sütik a »diós- és mákos«-rétest, a diós- és mákos-kalácsot.”] 3731. Kosztolányi Dezső: „Levegő, Óceán és dicsőség. Endresz Györgyről és Magyar Sándorról”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 31. sz., 1931. júl. 26., 102–104. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Tisztában voltam azzal, hogy óceánjáró hőseinktől a személyes érintkezés során nem kaphatok többet, mint a tettük.”] 3732. Kosztolányi Dezső: „Kazinczy Ferenc”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 34. sz., 1931. aug. 16., 189–190. [Műfaj: portré; első sor/mondat: „Dolgozószobámban kevés kép van. Ha sokan tekintenének rám a falról, figyelmem szétzilálódnék s nem tudnék írni.”] 3733. Kosztolányi Dezső: „Előljáró beszéd”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 38. sz., 1931. szept. 13., 317. [Műfaj: mozaik; első sor/mondat: „A természetrajz három részre oszlik: állattanra, növénytanra, ásványtanra.”; annotáció: „Ábécé. A tárgyakról, az élet kis és nagy bálványairól” összefoglaló cím alatt.] 3734. Kosztolányi Dezső: „Ház”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 38. sz., 1931. szept. 13., 317. [Műfaj: mozaik; első sor/mondat: „Közelemben volt egy ütött-kopott, rozoga ház.”; annotáció: „Ábécé. A tárgyakról, az élet kis és nagy bálványairól” összefoglaló cím alatt.] 3735. Kosztolányi Dezső: „Autó”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 38. sz., 1931. szept. 13., 317. [Műfaj: mozaik; első sor/mondat: „Olyan gyors, mint a lángész.”; annotáció: „Ábécé. A tárgyakról, az élet kis és nagy bálványairól” összefoglaló cím alatt.] 3736. Kosztolányi Dezső: „Telefon”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 38. sz., 1931. szept. 13., 317. [Műfaj: mozaik; első sor/mondat: „Tárgy? Nem. Élőlény? Nem.”; annotáció: „Ábécé. A tárgyakról, az élet kis és nagy bálványairól” összefoglaló cím alatt.] 3737. Kosztolányi Dezső: „Villany”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 38. sz., 1931. szept. 13., 317. [Műfaj: mozaik; első sor/mondat: „Egyszerre zajtalanul, nagyon gyorsan kialszik.”; annotáció: „Ábécé. A tárgyakról, az élet kis és nagy bálványairól” összefoglaló cím alatt.] 3738. Kosztolányi Dezső: „Tégla”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 38. sz., 1931. szept. 13., 317–318. [Műfaj: mozaik; első sor/mondat: „Minap valami ház előtt haladtam el.”; annotáció: „Ábécé. A tárgyakról, az élet kis és nagy bálványairól” összefoglaló cím alatt; kötetben: T, 344–345: „A tégla”.] 3739. Kosztolányi Dezső: „Óra”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 38. sz., 1931. szept. 13., 318. [Műfaj: mozaik; első sor/mondat: „Mult éjszaka fölébredtem, mert ütőórám megállt.”; annotáció: „Ábécé. A tárgyakról, az élet kis és nagy bálványairól” összefoglaló cím alatt.] 3740. Kosztolányi Dezső: „Kalap”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 38. sz., 1931. szept. 13., 318. [Műfaj: 398

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék mozaik; első sor/mondat: „A kalap fontos ruhadarab, már csak azért is, mert közvetlenül agyvelőnk fölött viseljük.”; annotáció: „Ábécé. A tárgyakról, az élet kis és nagy bálványairól” összefoglaló cím alatt.] 3741. Kosztolányi Dezső: „Bot”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 38. sz., 1931. szept. 13., 318. [Műfaj: mozaik; első sor/mondat: „Annyira galambepéjű vagyok, hogy még a botviselést is nevetségesnek tartom.”; annotáció: „Ábécé. A tárgyakról, az élet kis és nagy bálványairól” összefoglaló cím alatt.] 3742. Kosztolányi Dezső: „Festék”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 38. sz., 1931. szept. 13., 318. [Műfaj: mozaik; első sor/mondat: „Ez a párizsi lány a kávéházban kiveszi kézitükrét, pirosítóját, szénrúdját s kényelembe helyezkedve festeni kezdi magát, mintha egyedül volna.”; annotáció: „Ábécé. A tárgyakról, az élet kis és nagy bálványairól” összefoglaló cím alatt.] 3743. Kosztolányi Dezső: „Hegedüs Gyula”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 40. sz., 1931. szept. 27., 376. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Késő éjszaka, amikor telefonom megérdemelt álmát alussza s dolgozószobámban megdermed a csönd, felcsörömpölnek és közlik velem: Hegedüs Gyula hirtelen meghalt.”] 3744. Kosztolányi Dezső: „Ali. Elbeszélés”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 41. sz., 1931. okt. 4., 405– 408. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „– Multkor egy társaságban – azt hiszem, Weiler Bellánál – igen, ott – a névnapi ozsonnán – arról beszélgettek az asszonyok, hogy kit miért szeret az ura?”; kötetben: T, 249–255: „Ali”.] 3745. Kosztolányi Dezső: „Ezüst Mária. Elbeszélés”, ÚI, XXXVII. évf. (2. köt.) 49. sz., 1931. nov. 29., 651–652. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „– Mondd, drágám, te tényleg olyan jónak tartasz?”; kötetben: T, 244–248: „Ezüst Mária”.] 1932.

3746. Kosztolányi Dezső: „Ezüstkert. Nadányi Zoltán versei”, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 2. sz., 1932. jan. 10., 42. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Ez a szó: »kellemes« a bíráló tollán már rég nem dícséret.”] 3747. Kosztolányi Dezső: „Goethe. 1832-1932”, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 12. sz., 1932. márc. 20., 340–342. [Műfaj: portré; első sor/mondat: „A nyolcvankétéves aggastyán, a költő, a kegyelmes úr 1832 március 22-én, életének utolsó napján, könnyű, fehér hálókabátban üldögélt a zöld karosszékben.”] 3748. Kosztolányi Dezső: „Fánika. Elbeszélés”, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 22. sz., 1932. máj. 29., 657–658. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „Sétálok anyámmal, otthon, vidéken.”; kötetben: T, 346–350: „Fánika”.] 3749. Kosztolányi Dezső: „Anyai öreganyám. Elbeszélés”, ÚI, XXXVIII. évf. (2. köt.) 29. sz., 1932. júl. 17., 75–76. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „Ebédlőjében, a cserépkályha mellett, kitömött mókus állt és virágfüstölőt szórt a tüzes lapátra, azzal füstölt.”; kötetben: BK1, BK2, 170– 175: „Rövidlátó, kövér öreganyám”.] 3750. Kosztolányi Dezső: „Arany János. 1882-1932”, ÚI, XXXVIII. évf. (2. köt.) 40. sz., 1932. okt. 2., 419–421. [Műfaj: portré; első sor/mondat: „– Arany János – mondotta a költő – Arany János.”] 399

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3751. Kosztolányi Dezső: „Ürögi Dániel. Elbeszélés”, ÚI, XXXVIII. évf. (2. köt.) 43. sz., 1932. okt. 23., 511–513. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „Ürögi Dani este hét órakor toppan be.”; kötetben: EK1, EK2, 239–247: „Tizenhetedik fejezet”.] 1933.

3752. Kosztolányi Dezső: „Négyesy László”, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 4. sz., 1933. jan. 22., 113– 114. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Én is ott álltam a tudományegyetem előcsarnokában, ahonnan kihozták koporsóját.”; annotáció: „Két arckép” összefoglaló cím alatt, Herczeg Ferenc Takátsdeák Sándorról szóló írásával együtt.] 1934.

3753. Kosztolányi Dezső: „I. Petőfi Sándor”, ÚI, XL. évf. (1. köt.) 1. sz., 1934. Újév, 12. [Rovat: Arcképecskék; műfaj: portré; első sor/mondat: „Csak szólamok papír-erdején, sovány, ádámcsutkás stearin-szobrok, görögtüzes csataképek, rajongó, és gyarló könyvek, rég megcsontosodott takarófogalmak rétegein keresztül lehet eljutni hozzá.”] 3754. Kosztolányi Dezső: „II. Reviczky Gyula”, ÚI, XL. évf. (1. köt.) 6. sz., 1934. febr. 4., 195. [Rovat: Arcképecskék; műfaj: portré; első sor/mondat: „Szalonkabátos költő, gomblyukában egy vörös rózsával.”] 3755. Kosztolányi Dezső: „Csokonai Vitéz Mihály”, ÚI, XL. évf. (1. köt.) 12. sz., 1934. márc. 18., 393. [Rovat: Arcképecskék; műfaj: portré; első sor/mondat: „Egyszer, amikor Debrecenben jártam s egy korajúniusi éjszakán cél nélkül kószáltam, megállapodtam szobra előtt.”; kötetben: CS, 5–12: cím nélkül.] 3756. Kosztolányi Dezső: „Borsos Péter. Elbeszélés”, ÚI, XL. évf. (1. köt.) 22. sz., 1934. máj. 27., 751–752. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „Bevallom, mindig sajnáltalak benneteket – és egy kicsit le is néztelek – mert nem ismertétek személyesen Borsos Pétert.”] 3757. Kosztolányi Dezső: „Othello. A Nemzeti Színház előadása”, ÚI, XL. évf. (2. köt.) 52. sz., 1934. Karácsony, 863–864. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Ne tévesszen meg bennünket ennek a remekműnek a nemesrozsdája és Shakespeare neve.”] 1935.

3758. Kosztolányi Dezső: „Játék első szemüvegemmel”, ÚI, XLI. évf. (1. köt.) 1. sz., 1935. Újév, 6. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Messze / lát már szemem, áldott ködökbe veszve.”; kötetben: ÖGyK, 365–366.] 3759. Kosztolányi Dezső: „Ének a semmiről”, ÚI, XLI. évf. (1. köt.) 3. sz., 1935. jan. 13., 92. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Amit ma tartok, azt elejtem,”; kötetben: ÖGyK, 402–403.] 1936.

3760. Kosztolányi Dezső: „Bolgár Miklós ifjúsága. Székely Tibor regényéről”, ÚI, XLII. évf. (1. köt.) 5. sz., 1936. jan. 26., 170. [Rovat: Irodalom; műfaj: kritika; első sor/mondat: „Válságban van-e a regény? Ma minden válságban van.”]

400

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék MŰFORDÍTÁSOK 1918.

3761. Ehrenstein, Albert: „Vakon”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXIV. évf. (2. köt.) 30. sz., 1918. júl. 28., 83. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Száll a nap, / élek-e?”; annotáció: „Külföldi költők. I. Ausztria” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 197.] 3762. von Hofmannsthal, Hugo: „Koratavasz”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXIV. évf. (2. köt.) 30. sz., 1918. júl. 28., 84. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A szél tovalebben”; annotáció: „Külföldi költők. I. Ausztria” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 111–112.] 3763. Rilke, Rainer Maria: „Női arckép a nyolcvanas évekből”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXIV. évf. (2. köt.) 30. sz., 1918. júl. 28., 84. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Várakozva állt, körülötte pompa,”; annotáció: „Külföldi költők. I. Ausztria” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 170–171.] 3764. Werfel, Franz: „Opera”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXIV. évf. (2. köt.) 30. sz., 1918. júl. 28., 84. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ó mért nem ülök karmesteri széken,”; annotáció: „Külföldi költők. I. Ausztria” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 186.] 3765. Wildgans, Anton: „Cselédek”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXIV. évf. (2. köt.) 30. sz., 1918. júl. 28., 84. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nem kérdezi senkise, hogy mit akarnak,”; annotáció: „Külföldi költők. I. Ausztria” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 182–183.] 1921.

3766. Rostand, Edmond: „Széllel-béleltek”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXVII. évf. (1. köt.) 10. sz., 1921. máj. 15., 187. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mi vagyunk a szelid fiúk,”; annotáció: „Francia költők” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/1. köt., 166–167.] 3767. Baudelaire, Charles: „Az eszmény”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXVII. évf. (1. köt.) 10. sz., 1921. máj. 15., 187. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nem kell nekem a cukros, léha holmi,”; annotáció: „Francia költők” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/1. köt., 67.] 3768. Le Cardonnel, Louis: „A zongora”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXVII. évf. (1. köt.) 10. sz., 1921. máj. 15., 187. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Egy elhagyott bús házba, lenn a parton”; annotáció: „Francia költők” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/1. köt., 214–215.] 3769. Jammes, Francis: „Ima az egyszerűségért”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXVII. évf. (1. köt.) 10. sz., 1921. máj. 15., 187. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A pille minden fuvalomnak enged”; annotáció: „Francia költők” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/1. köt., 184.] 3770. Jammes, Francis: „Ima az egyszerű asszonyért”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1921/Karácsony, 475. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Uram, add, hogy aki valaha hitvesem lesz,”; annotáció: bevezetővel ellátva, melyben szerepel, hogy a versfordítás a Modern költők című antológiából való; kötetben: MK2/1. köt., 183.] 401

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3771. Jammes, Francis: „Ima az egyszerűségért”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1921/Karácsony, 475. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A pille minden fuvalomnak enged”; annotáció: bevezetővel ellátva, melyben szerepel, hogy a versfordítás a Modern költők című antológiából való; kötetben: MK2/1. köt., 184.] 3772. Jammes, Francis: „Ima, hogy szeressem a bánatot”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1921/Karácsony, 475. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Csak bánatom van, az maradt meg ismét,”; annotáció: bevezetővel ellátva, melyben szerepel, hogy a versfordítás a Modern költők című antológiából való; kötetben: MK2/1. köt., 185.] 1922.

3773. Rilke, Rainer Maria: „Kigyóbűvölés”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXVIII. évf. (1. köt.) 25. sz., 1922. jún. 18., 476. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ha a piacon illeg a varázsló”.] 3774. George, Stefan: „Litánia”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXVIII. évf. (2. köt.) 29. sz., 1922. júl. 16., 41. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mély szomoruság / árnya sötétít,”.] 3775. Rilke, Rainer Maria: „Gyakorlat a zongorán”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXVIII. évf. (2. köt.) 33. sz., 1922. aug. 13., 121. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Zümmög a nyár. A délután oly kába.”] 1923.

3776. Wilde, Oscar: „Hélas!”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXIX. évf. (2. köt.) 50. sz., 1923. dec. 9., 395. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Meghemperegtem minden vágyba lent”; annotáció: „Wilde Oszkár három verse” összefoglaló cím alatt; kötetben: W–K, 7.] 3777. Wilde, Oscar: „Az aranyszobában”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXIX. évf. (2. köt.) 50. sz., 1923. dec. 9., 395. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Elefántcsont keze halkan, észrevétlen,”; annotáció: „Wilde Oszkár három verse” összefoglaló cím alatt; kötetben: W–K, 56: „Az aranyszobában. Harmónia”.] 3778. Wilde, Oscar: „Le Jardin Des Tuileries”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXIX. évf. (2. köt.) 50. sz., 1923. dec. 9., 395. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A téli napra hűs köd ül”; annotáció: „Wilde Oszkár három verse” összefoglaló cím alatt; kötetben: W–K, 111.] 3779. Wilde, Oscar: „Ave Imperatrix!”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXIX. évf. (2. köt.) 52. sz., 1923. dec. 23., 435. [Műfaj: műfordítás – poéma; első sor/mondat: „Vad északi tenger fia, / Királynő, nyugtalan vízen,”; kötetben: W–K, 12–18.] 1924.

3780. France, Anatole: „Riquet”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXX. évf. (2. köt.) 43. sz., 1924. okt. 19., 349–350. [Műfaj: műfordítás – elbeszélés; első sor/mondat: „Mikor eljött a házbérnegyed, Bergeret úr nejével és leányával ott hagyta a Szájna-utcai [!] rozzant házat, hogy modern lakásba költözzön, a Vaugirerel-utcába.”] 1925.

3781. Géraldy, Paul: „Elmélkedés”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXI. évf. (1. köt.) 4. sz., 1925. jan. 25., 78. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Kiváncsi játék és szeszély”; annotáció: 402

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék „Paul Géraldy két verse” összefoglaló cím alatt; kötetben: Gé–TÉ1, Gé–TÉ2, 97–98: „XIX. Tünődés”, Gé–TÉ3, 101–102: „XIX. Tünődés”.] 3782. Géraldy, Paul: „Szomoruság”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXI. évf. (1. köt.) 4. sz., 1925. jan. 25., 78. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A Multad!... Ó igen, a Multad!”; annotáció: „Paul Géraldy két verse” összefoglaló cím alatt; kötetben: Gé–TÉ1, Gé–TÉ2, 17–20: „III. Szomorúság”, Gé–TÉ3, 17–21: „III. Szomorúság”.] 3783. Géraldy, Paul: „Sztereoszkóp”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXI. évf. (1. köt.) 8. sz., 1925. febr. 22., 182. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nem, meg se nézem. Vidd e sok lemezt,”; kötetben: Gé–TÉ1, Gé–TÉ2, 105–108: „XXI. Sztereoszkop”, Gé–TÉ3, 109–113: „XXI. Sztereoszkop”.] 3784. Ibarbourou, Juana de: „La higuera. A fügefa”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXI. évf. (1. köt.) 25. sz., 1925. jún. 21., 602. [Műfaj: műfordítás – vers; jegyzetben: „Juana Ibarbourou, a délamerikai, modern spanyol költészet egyik vezéralakja, 1895-ben született Meloban.”; első sor/mondat: „Mert szürke rajta minden ág,”.] 3785. Ibarbourou, Juana de: „El fuerte lazo. Erős szerelem”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXI. évf. (1. köt.) 26. sz., 1925. jún. 28., 628. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nőttem. / S te voltál csak előttem.”] 1926.

3786. Wilde, Oscar: „Endymion”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXII. évf. (1. köt.) 2. sz., 1926. jan. 10., 43. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A ligeten madár dalol”; kötetben: W–K, 47–48.] 1927.

3787. Wilde, Oscar: „Libertatis sacra fames”, ÚI, XXXIII. évf. (1. köt.) 1. sz., 1927. jan. 1., 20. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Noha egész a Nép hitébe nőttem…”; annotáció: „Wilde Oszkár verseiből” összefoglaló cím alatt; kötetben: W–K, 23.] 3788. Wilde, Oscar: „Tristitiae”, ÚI, XXXIII. évf. (1. köt.) 1. sz., 1927. jan. 1., 20. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ó, boldog az, ki gazdagon…”; annotáció: „Wilde Oszkár verseiből” összefoglaló cím alatt; kötetben: W–K, 105.] 3789. Rilke, Rainer Maria: „Az olvasó”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIII. évf. (1. köt.) 2. sz., 1927. jan. 9., 53. [Műfaj: műfordítás – vers; jegyzetben: „A minap elhunyt kiváló német költőnek ezt a két finom versét Kosztolányi Dezső Modern költők című anthológiájából közüljük.”; első sor/mondat: „Ki ismeri őt, aki messze néz el”; annotáció: „Rainer Maria Rilke két verse” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 173.] 3790. Rilke, Rainer Maria: „A kedves halála”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIII. évf. (1. köt.) 2. sz., 1927. jan. 9., 53. [Műfaj: műfordítás – vers; jegyzetben: „A minap elhunyt kiváló német költőnek ezt a két finom versét Kosztolányi Dezső Modern költők című anthológiájából közüljük.”; első sor/mondat: „A férfi csak ezt tudta a halálról:”; annotáció: „Rainer Maria Rilke két verse” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 154.]

403

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3791. Wilde, Oscar: „Madonna mia”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIII. évf. (1. köt.) 25. sz., 1927. jún. 19., 674. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Egy liliomlány, tele égi vággyal,”; annotáció: „Wilde Oszkár két szonettje” összefoglaló cím alatt.] 3792. Wilde, Oscar: „Szonett”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIII. évf. (1. köt.) 25. sz., 1927. jún. 19., 674. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ne igy, Uram! Nagyságodról beszélni”; annotáció: „Wilde Oszkár két szonettje” összefoglaló cím alatt.] 3793. Jammes, Francis: „Őseim szigetét…”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 36. sz., 1927. szept. 4., 252. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Őseim szigetét meglátom-e vajjon?”] 3794. Chesterton, Gilbert Keith: „A szamár”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 39. sz., 1927. szept. 25., 337. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Hogy hal röpült, erdő megindult”; annotáció: „Idegen költők” összefoglaló cím alatt, Kelemen Viktor Varannefordításával.] 3795. Wilde, Oscar: „A vöröshajú királylány. Wilde Oszkár balladája”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIII. évf. (2. köt.) 49. sz., 1927. dec. 4., 633. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Az égen, a vízen remeg”.] 1928.

3796. Wilde, Oscar: „Szerenád”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 13. sz., 1928. márc. 25., 367. [Műfaj: műfordítás – vers; jegyzetben: „Ezt a költeményt W. O. hátrahagyott kéziratai között találták meg.”; első sor/mondat: „Ó bibor ajku égitest!”] 3797. Wilde, Oscar: „Szerenád”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIV. évf. (1. köt.) 22. sz., 1928. Pünkösd, 655. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Zöldelt a lomb, a kikelet,”.] 3798. Unamuno, Miguel de: „Napszállatkor”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 33. sz., 1928. aug. 12., 185. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Haldoklik immár a leáldozó nap”; annotáció: „Spanyol antológia. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt.] 3799. Gorostiza, José Alcala: „Fájó lélek”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 33. sz., 1928. aug. 12., 185. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Öregapó füstöl, magába füstöl,”; annotáció: „Spanyol antológia. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt.] 3800. López Velarde, Ramón: „Agueda unokanéném”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 33. sz., 1928. aug. 12., 185. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Meghívta a keresztanyám Aguedát,”; annotáció: „Spanyol antológia. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt.] 3801. Jiménez, Juan Ramón: „Kikelet”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 33. sz., 1928. aug. 12., 185. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Csicsereg a fecske a hajnali tájon.”; annotáció: „Spanyol antológia. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt.] 3802. Pascoli, Giovanni: „Az éjszakai kutya”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 40. sz., 1928. szept. 30., 388. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mélységes éjjel hallom a bánatos”; annotáció: „Olasz antológia. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt.] 404

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3803. Govoni, Corrado: „Harkály”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 40. sz., 1928. szept. 30., 388. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ugyan kicsoda ez az orvos,”; annotáció: „Olasz antológia. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt.] 3804. Carrera, Ismaele Mario: „Magányos agáve”, ÚI, XXXIV. évf. (2. köt.) 40. sz., 1928. szept. 30., 388. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A késő, nyári alkonyatban,”; annotáció: „Olasz antológia. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt.] 1929.

3805. Matsuo Bashó: „Légy”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXV. évf. 46. sz., 1929. nov. 10., 585. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Veréb barátom, kérnék egy kegyet”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 100., KJV2, 132.] 3806. Matsuo Bashó: „Tó”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXV. évf. 46. sz., 1929. nov. 10., 585. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Öreg halastó szendereg a langyos”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 100., KJV2, 133.] 3807. Matsuo Bashó: „Harmat”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXV. évf. 46. sz., 1929. nov. 10., 585. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ó harmat, én aranyosom.”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 100., KJV2, 133.] 3808. Matsuo Bashó: „Bogáncs”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXV. évf. 46. sz., 1929. nov. 10., 585. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Kiváncsi bogáncs rég vigyázza már,”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 101., KJV2, 133.] 3809. Sanuki Sukeji: „Szirt”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXV. évf. 46. sz., 1929. nov. 10., 585. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mint szirt, mely a tengerben ázik újra,”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 92., KJV2, 123.] 3810. Matsuo Bashó: „Aggastyán”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXV. évf. 46. sz., 1929. nov. 10., 585. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Fehérhajú, bús aggastyán mereng a”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 101., KJV2, 134.] 3811. Matsuo Bashó: „Prücsök”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXV. évf. 46. sz., 1929. nov. 10., 585. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ó kis prücsök, beh vidám a dalod.”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 101., KJV2, 134.] 3812. Matsuo Bashó: „Csatatér”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXV. évf. 46. sz., 1929. nov. 10., 585. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Vén harcmezőn Tavasz gyújt sugarat,”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 101., KJV2, 134.] 1930.

3813. Matsuo Bashó: „Telehold”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. febr. 2. 160. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ó, telehold – ha volna egy nyele.”; annotáció: „Japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 95., KJV2, 126.]

405

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3814. Fujiwara no Daini no Sanmi: „Légyott”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. febr. 2. 160. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Csitt. / A nád susog. »Várj egy kicsit«.”; annotáció: „Japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 81., KJV2, 111.] 3815. Ismeretlen költő: „Vándor”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. febr. 2. 160. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Most a tücsök cirippel.”; annotáció: „Japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 81., KJV2, 108.] 3816. Kakinomoto no Hitomaro: „Éj”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. febr. 2. 160. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Hosszú az éj – oly hosszú, mint a fácán”; annotáció: „Japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 81., KJV2, 109.] 3817. Ryózen: „Ősz”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. febr. 2. 160. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Magányos cellámból kilépek.”; annotáció: „Japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 82., KJV2, 111.] 3818. Fujiwara no Kintó: „Vízesés”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. febr. 2. 160. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Régóta hallgat csöndben és”; annotáció: „Japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 82., KJV2, 113.] 3819. Matsuo Bashó: „Hó”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. febr. 2. 160. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nézd, a fehér hó mint ragyog.”; annotáció: „Japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 95., KJV2, 126.] 3820. Kobayashi Issa: „Béka”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. febr. 2. 160. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Kis, árva béka, mért riadsz te vissza?”; annotáció: „Japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 83., KJV2, 110.] 3821. Kii: „Dáma”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. febr. 2. 160. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nem csábulok a csengő, csacska szóra.”; annotáció: „Japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 83., KJV2, 112.] 3822. Yosa Buson: „Mult”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. febr. 2. 160. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mult.”; annotáció: „Japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításai” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 83., KJV2, 112.] 3823. Shakespeare, William: „Az erkélyjelenet a »Romeo és Juliá«-ból”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 17. sz., 1930. Húsvét, 504–505. [Műfaj: műfordítás – tragédia; jegyzetben: „Shakespeare Romeo és Juliája, a szerelem csodálatos tragédiája, az első Shakespearedarab, melyet magyar színpadon játszottak. 1839-ben fordította le Náraji Náray Antal, »Tek. Ns. Arad, Csanád, Krassó, és Csongrád Vármegyék Táblabírája ’S Több Tekint. Uradalmak’ 406

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék Ügyviselője.« Munkáját Budapesten tették közzé »A Magyar Kir. Egyetem Betűivel«. Utána Szász Károly fordította le, majd Telekes Béla. Most Kosztolányi Dezső szólaltatta meg magyarul, a Nemzeti Szinház megbízásából. Az új fordításból az alábbi részletet közöljük:”; első sor/mondat: „Romeo: De csitt, mi fény nyilal az ablakon?”; kötetben: Sh–RJ, 61–62.] 3824. Brooke, Rupert: „Aki nagyon szeretett”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (1. köt.) 21. sz., 1930. máj. 18., 641. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nagyon szerettem: azzal telt el éltem,”.] 3825. Drinkwater, John: „Holdfényes almák”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 38. sz., 1930. szept. 14., 348. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Fönn a padláson almák sorba-sorba”.] 3826. Hitoshi: „Mulandóság”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 52. sz., 1930. Karácsony, 796. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Minden művünk a semmiségbe téved,”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 89., KJV2, 117–118.] 3827. Taira no Kanemori: „Párna”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 52. sz., 1930. Karácsony, 796. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Herceg, karod legyen a párnám?”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 89., KJV2, 118.] 3828. Ki no Tomonori: „Cseresznyefa”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 52. sz., 1930. Karácsony, 796. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Virágzott a cseresznyefa,”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 90., KJV2, 119–120.] 3829. Ishikawa no Iratsume: „Hold”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 52. sz., 1930. Karácsony, 796. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Fölbukkan a felhők felett,”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 89., KJV2, 120.] 3830. Shizuka Gosen: „Nyomok”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 52. sz., 1930. Karácsony, 796. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Miosyno hegyén fönn”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 90., KJV2, 120–121.] 3831. Ariwara no Narihira: „Tavasz”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 52. sz., 1930. Karácsony, 796. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Tavasz ragyog.”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 91., KJV2, 122.] 3832. Fujiwara no Toshinari: „Bánat”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVI. évf. (2. köt.) 52. sz., 1930. Karácsony, 796. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A jó, a tiszta szenved,”; annotáció: „Japáni versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 91., KJV2, 121.] 1931.

3833. [Szerző nélkül]: „Gyermeksír. Népdal”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1931. máj. 3., 587. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A kis Kinu sírjára, nézd, mi lágyan”; annotáció: „Egy marék japáni vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 88., KJV2, 117.] 3834. Kaibara Ekiken: „Mult”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1931. 407

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék máj. 3., 587. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A mult, a mult”; annotáció: „Egy marék japáni vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 88., KJV2, 116.] 3835. Yamazaki Sókan: „Holdvilági esőben”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1931. máj. 3., 587. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mutasd nekünk szép arcodat hát”; annotáció: „Egy marék japáni vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 88., KJV2, 114.] 3836. Matsuo Bashó: „Tavaszi képecske”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1931. máj. 3., 587. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Virágzanak a szilvafák.”; annotáció: „Egy marék japáni vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 98., KJV2, 130.] 3837. Matsuo Bashó: „Boldog folyó”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1931. máj. 3., 587. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Táncolva száguld, a hulláma csattog.”; annotáció: „Egy marék japáni vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 98., KJV2, 130.] 3838. Matsuo Bashó: „Vihar a pusztán”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1931. máj. 3., 587. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Vihar zörömböl szakadatlan.”; annotáció: „Egy marék japáni vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 99., KJV2, 132.] 3839. Matsuo Bashó: „Magány”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1931. máj. 3., 587. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Jó volna innen messze futni”; annotáció: „Egy marék japáni vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 99., KJV2, 129.] 3840. Matsuo Bashó: „Őszi est”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1931. máj. 3., 587. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A száraz ágon komoran időz”; annotáció: „Egy marék japáni vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 99., KJV2, 131.] 3841. Matsuo Bashó: „Tél”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1931. máj. 3., 587. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Bús, téli fészek.”; annotáció: „Egy marék japáni vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 99., KJV2, 131.] 3842. Matsuo Bashó: „Utolsó haiki[!]”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVII. évf. (1. köt.) 19. sz., 1931. máj. 3., 587. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A vándorúttól fáradtan, betelten”; annotáció: „Egy marék japáni vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV1, 102., KJV2, 135.] 1932.

3843. Po Csü-ji: „Arany-Harang”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 6. sz., 1932. febr. 7., 168. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Negyven se voltam s lányom született”; annotáció: „Kosztolányi Dezső kinai versfordításaiból” összefoglaló cím alatt. A versfordításokhoz bevezetés: Zsigray Julianna: „Kínai és japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításairól”, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 6. sz., 1932. febr. 7., 168.; kötetben: KJV1, 26., KJV2, 36–37.] 3844. Po Csü-ji: „Emlékezés Arany-Harangra”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. 6. sz., 1932. febr. 7., 168. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Bús roncs vagyok, beteg és negyvenéves,”; annotáció: „Kosztolányi Dezső kinai versfordításaiból” összefoglaló cím alatt. A 408

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék versfordításokhoz bevezetés: Zsigray Julianna: „Kínai és japáni versek. Kosztolányi Dezső műfordításairól”, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 6. sz., 1932. febr. 7., 168.; kötetben: KJV1, 27., KJV2, 38.] 3845. Goethe, Johann Wolfgang: „Biztatás”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 12. sz., 1932. márc. 20., 349. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Gyáva rebengés / És tunya lengés,”; annotáció: „Goethe két költeménye” összefoglaló cím alatt.] 3846. Goethe, Johann Wolfgang: „Nyugtalan szerelem”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 12. sz., 1932. márc. 20., 349. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A ködnek, a szélnek,”; annotáció: „Goethe két költeménye” összefoglaló cím alatt.] 3847. Goethe, Johann Wolfgang: „Titkom”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Hogy életemnek mi a »plussz«-a,”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3848. Goethe, Johann Wolfgang: „Bábel tornya”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Való, mese unottan ásít”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3849. Goethe, Johann Wolfgang: „Tömeg”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „»Ki állhat a tömegnek ellen?«”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3850. Goethe, Johann Wolfgang: „Élet”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „»Rejtély ez itt nekem, temérdek.«”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3851. Goethe, Johann Wolfgang: „Vágyam”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „»A legnagyobb vágyam, tudod mi?«”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3852. Goethe, Johann Wolfgang: „Sírirat”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Egy fűzfaköltő vált itt földi röggé.”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3853. Goethe, Johann Wolfgang: „Siker”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ha föltett szándékkal cselekszel”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3854. Goethe, Johann Wolfgang: „Mérleg”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Csak Isten és a kislány”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3855. Goethe, Johann Wolfgang: „Tanács”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Tudod, hogy’ intézd bölcsen életed?”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.]

409

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3856. Goethe, Johann Wolfgang: „Alázat”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „»Mért bánt a dölyf vad láza, nos?«”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3857. Goethe, Johann Wolfgang: „Pénz”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mit ér a legnagyobb, a drága kincs,”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3858. Goethe, Johann Wolfgang: „Törtetők”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nyargalnak egyre, árkonbokron át,”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3859. Goethe, Johann Wolfgang: „Sehogysem”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nem tudsz te a világ kedvére tenni:”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3860. Goethe, Johann Wolfgang: „Kép”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 16. sz., 1932. ápr. 17., 472. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A gondolat kész, jő az ötlet,”; annotáció: „Goethe rímei” összefoglaló cím alatt.] 3861. Goethe, Johann Wolfgang: „Változás”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (1. köt.) 21. sz., 1932. máj. 22., 628. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Köves patakágyon a nap tüze hull rám!”] 3862. Jammes, Francis: „Jaj, hogyha tudnád…”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (2. köt.) 39. sz., 1932. szept. 25., 381. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Jaj, hogyha tudnád, hogy micsoda bú van”; annotáció: „Két vers” összefoglaló cím alatt.] 3863. Jammes, Francis: „Tréfás rímek esőben”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXVIII. évf. (2. köt.) 39. sz., 1932. szept. 25., 381. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Unod magad? –”; annotáció: „Két vers” összefoglaló cím alatt.] 1933.

3864. Ihara Saikaku: „Hold”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 14. sz., 1933. ápr. 2., 425. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Rongyos, nyomorgó, kis faluk,”; annotáció: „Japán virágzápor. Tíz új »haiku«” összefoglaló cím alatt.] 3865. Tan Taigi: „Rabmadár”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 14. sz., 1933. ápr. 2., 425. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Rab fülemüle, csattog boldogan,”; annotáció: „Japán virág. Tíz új »haiku«” összefoglaló cím alatt.] 3866. Matsuo Bashó: „Magasan”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 14. sz., 1933. ápr. 2., 425. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A szirt-tetőn haladtunk”; annotáció: „Japán virágzápor. Tíz új »haiku«” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV2, 137.] 3867. Sokiju ni: „Ibolyák”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 14. sz., 1933. ápr. 2., 425. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Házam leégett.”; annotáció: „Japán virágzápor. Tíz új »haiku«” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV2, 107.] 410

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3868. Naitó Jósó: „Bagoly”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 14. sz., 1933. ápr. 2., 425. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Úgy lángol a hold most, hogy egy bagoly”; annotáció: „Japán virágzápor. Tíz új »haiku«” összefoglaló cím alatt.] 3869. Yosa Buson: „Patak”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 14. sz., 1933. ápr. 2., 425. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mikor májusban az eső szakad,”; annotáció: „Japán virágzápor. Tíz új »haiku«” összefoglaló cím alatt.] 3870. Kobayashi Issa: „Légy”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 14. sz., 1933. ápr. 2., 425. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ne üsd agyon a kis legyet.”; annotáció: „Japán virágzápor. Tíz új »haiku«” összefoglaló cím alatt.] 3871. Masaoka Shiki: „Hajnalpír”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 14. sz., 1933. ápr. 2., 425. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A hajnali égen tündéri pír van.”; annotáció: „Japán virágzápor. Tíz új »haiku«” összefoglaló cím alatt.] 3872. Ihara Saikaku: „Tavasz”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 14. sz., 1933. ápr. 2., 425. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Levetem tavaszi ruhám.”; annotáció: „Japán virágzápor. Tíz új »haiku«” összefoglaló cím alatt.] 3873. Kitamura Kigin: „Szerelem”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 14. sz., 1933. ápr. 2., 425. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Szívembe forró vágy remeg föl.”; annotáció: „Japán virágzápor. Tíz új »haiku«” összefoglaló cím alatt.] 3874. Óemaru: „Pille”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 19. sz., 1933. máj. 7., 591. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Jaj, mily csodás is volna, hogyha egyszer”; annotáció: „Japáni virágzápor” összefoglaló cím alatt.] 3875. Kobayashi Issa: „A dalnok”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 19. sz., 1933. máj. 7., 591. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mindig egyformán énekel”; annotáció: „Japáni virágzápor” összefoglaló cím alatt.] 3876. Naitó Jósó: „Ezüst”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 19. sz., 1933. máj. 7., 591. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A téli holdvilág fakó”; annotáció: „Japáni virágzápor” összefoglaló cím alatt.] 3877. Matsuo Bashó: „Szentjánosbogár”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 19. sz., 1933. máj. 7., 591. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Szegényke nappal mily kopár.”; annotáció: „Japáni virágzápor” összefoglaló cím alatt.] 3878. Matsuo Bashó: „Remete”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 19. sz., 1933. máj. 7., 591. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Áll a kemény tölgy és semmit se lát.”; annotáció: „Japáni virágzápor” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV2, 136.] 3879. Fukuda Chiyo ni: „Halott fiacskám”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 19. sz., 1933. máj. 7., 591. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Halott fiacskám merre költözött?”; annotáció: „Japáni virágzápor” összefoglaló cím alatt.] 411

www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 3880. Matsuo Bashó: „A jóltevő”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 19. sz., 1933. máj. 7., 591. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ha a mezőn az éjfél fagya metsző,”; annotáció: „Japáni virágzápor” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV2, 137.] 3881. Moshi: „Az emberélet”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XXXIX. évf. (1. köt.) 19. sz., 1933. máj. 7., 591. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Az emberélet gyönge dráma.”; annotáció: „Japáni virágzápor” összefoglaló cím alatt.] 1934.

3882. Sully-Prudhomme, René-François-Armand: „Sóhaj”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XL. évf. (2. köt.) 46. sz., 1934. nov. 11., 626. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nem látni őt, nem hallani,”; annotáció: „Sully Prudhomme két verse” összefoglaló cím alatt.] 3883. Sully-Prudhomme, René-François-Armand: „Szemek”, ford. Kosztolányi Dezső, ÚI, XL. évf. (2. köt.) 46. sz., 1934. nov. 11., 626. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Sok drága, hű, fekete, kék szem”; annotáció: „Sully Prudhomme két verse” összefoglaló cím alatt.]

412