ÓVODAI HÍREK NOVEMBER

Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet

ÓVODAI HÍREK 2014. NOVEMBER

Hagyományainkhoz híven a 2014/2015. tanévben is szeretnénk közkinccsé tenni a köznevelési intézmények vagy más szervezetek pedagógiai munkájáról, pályázati sikereiről, pedagógusokat és tanulókat érintő kiemelkedő eseményeiről szóló beszámolókat. Örömmel adunk helyt kollégák, munkaközösségek szakmai írásainak, felhívásainak is. Kérjük, írásaikat minden hónap 20-ig szíveskedjenek elküldeni intézetünkbe! [email protected]

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

„November ködöket varázsol a hegyre, hogy csupa jég arcát mielőlünk fedje. Deres hajnalokon didereg a csillag, kútba esett a nap, soha meg nem virrad.”

(Simon Emil: Hónapok)

2

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

TARTALOM AKTUÁLIS ......................................................................................................................................... 8 Változó jogszabályok ................................................................................................................... 8 A pedagógus-előmeneteli rendszer fejlesztése 2012-2014 .................................................... 13 Innovatív pedagógusok jelentkezését várja az Oktatási Hivatal ........................................ 14 Új „jó gyakorlat” feltöltő felület az Iskolatáska oldalon ....................................................... 15 KOLLÉGÁINK TOLLÁBÓL .......................................................................................................... 16 „Múltunk a jövőnk” – óvodánk referenciaintézményi minősítésre készül ....................... 16 Mihály naphoz kapcsolódó szokások felelevenítése ............................................................. 17 Őszi programok megvalósulása Nagylócon .......................................................................... 21 „Szaktanácsadás jó szívvel” ...................................................................................................... 24 PÁLYÁZATOK................................................................................................................................ 25 „Termőföldtől az asztalig” ........................................................................................................ 25 Lepd meg a családodat egy ebéddel!....................................................................................... 25 Születésnapi pályázat ................................................................................................................ 26 Karácsony Meseországban ........................................................................................................ 26 Fenntartható városi kert – rajzpályázat................................................................................... 27 KÖNYVAJÁNLÓ ............................................................................................................................ 28

Forrás: http://ovisvilag.blog.hu

3

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

NOVEMBER Szent András hava Az őszi időszak is bővelkedik a néphagyományokon alapuló jeles napokban, mint például Márton nap, Erzsébet, Katalin, mint időjósló napok, vagy az adventi ünnepnapok. Népi mondóka Ködös Márton után Enyhe telet várhatsz, Havas Márton után Farkast soká láthatsz. Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja, Az András-napi hó A vetésnek nem jó. A novemberi hagyományőrző jeles napokról röviden: NOVEMBER 1. MINDENSZENTEK NAPJA E napon ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, osztogatják. Gyertyát gyújtanak otthon, ahány halottja van a családnak, annyit. Az Ipoly menti falvakban, aki nem tud temetőbe menni, az otthon gyújt gyertyát mindenszentek napján. A szegedi tájon mindönszentök kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Csallóközben is az ezen a napon sütött kalácsot osztották szét a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak. Jászdózsán, miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni. Úgy vélték: „Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.” A Tápió menti falvakban egy tál ételt tettek az asztalra a halott számára. Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződnek. Csépán ilyenkor szorultak be az állatok – a gulya, a csürhe, a ménes és a csorda. Galgamácsán e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat. Nagymagyaron mindenszentekkor volt a legényvásár. Itt kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel. NOVEMBER 2. HALOTTAK NAPJA Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. Halottak napján megvendégelik a szegényeket és a koldusokat. A Gyimes-völgyben így mondták: „Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat odaadjuk avval, hogy a hóttaké.” Van, ahol a sírokra is tesznek élelmet, például Topolyán, de emellett a koldusoknak is adnak. Ipolyhídvégen halottak napján a közeli rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, majd kimentek a temetőbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére.

4

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna. A Csallóközben is tilos volt mosni, mert megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat. Halottak napján Szlavóniában sem végeztek semmilyen földmunkát, mert keléses lenne, aki ezt megszegi. Csantavéren a halottak napi esőből sok felnőtt halottra jósoltak a következő esztendőben. Mindenszentek és a halottak napja ma városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe: a temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, a gyertyával való világítás szinte mindenki számára kötelező. A halottak napjának világítással egybekötött megünneplése néhol csak újabb szokásként, a második világháború után terjedt el, például a kalotaszegi falvakban. NOVEMBER 11. MÁRTON NAPJA Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” „A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak. A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van” (Tátrai Zs. gy. 1966). Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.

5

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

NOVEMBER 19. ERZSÉBET NAPJA Hazánkban a leggyakoribb női nevek közé tartozik az Erzsébet, azért az egyik legkedveltebb névünnep. Árpádházi Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. Lehetséges, hogy az összefüggés a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki. Gyermekjátékokban is gyakran előfordul Erzsébet neve, különösen az ún. várkörjáró játékokban. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz: Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.” Debrecenben úgy mondják: Erzsébet, Katalin havat szokott adni, A bitang marhákat jászolhoz kötözni. (Barna 1979: 118) NOVEMBER 25. KATALIN NAPJA Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt (lásd még Luca-nap). Az ágat ez esetben katalinágnak nevezik. A jóslások fő ideje a lányok számára: András-nap. A legények azonban ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Sárosfán, Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. Katalin női dologtiltó nap. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is. A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak. NOVEMBER 30. ANDRÁS NAPJA A legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Többnyire a lányoknak magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Próbáltak álomból jósolni. A párna alá férfiruhaneműt rejtettek, és egész nap böjtöltek. A jövendőbeli megálmodására utal a hajdúszoboszlói mondás: Aki böjtöl András napján, Vőlegényt lát iccakáján. (Barna 1979: 119) A párna alá tett nadrággal előzetesen is végezhettek hatékonyságot fokozó mágikus eljárást, például a Bódva vidékén a leány kendermagot vetett a favágítóba, nadrággal boronálta el, s úgy tette a feje alá. A csallóközi Medvén egész nap böjtöltek a lányok, a fejük alá éjszakára férfiruhadarabot tettek, hogy álmukban megtudják, ki lesz a férjük. Lefekvéskor mondták Ágyláb, léplek Szent András kérlek, mondd meg, hogy ki lesz férjem! (Marczell 1985: 51) Ereszrázással is próbáltak jósolni. A zsúpfedeles házak ereszét megrázták, s a kötényükbe hulló magból jósoltak: „Ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik” (Ujváry 1975: 68). A hallgatódzásból jóslásnak legismertebb formája volt az ól rugdosása, mely nemcsak Andrásnapkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez.

6

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffen-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt. Szemétre, trágyadombra állva figyelték, honnan hallják a kutyaugatást, úgy gondolták, hogy abból az irányból jön majd a jövendőbelijük. A Bódva vidékén András-napkor szokás volt a fonóból kisurranni, és kendermaggal hajigálni az ablakokat, várva, hogy a bennlevők mit mondanak. Azt várták: „Csengős lovon vigyenek”, de sokszor a házbeliek tréfából ilyeneket mondtak: „Vess fattyút!”, „Vénülj meg!”, „Vessz vénlánynak!” (Ruitz 1965–66: 599). A közös jóslások többnyire a fonóban történtek – ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egyegy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni. A moldvai és Gyimes-völgyi magyarok ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták az ajtókat, hogy ne vigyék el a jószágot. E célból összekötötték az ollót, mert ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat. András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezték disznóölőnek is. Forrás: http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/172.html Az óvodai nevelés hangsúlyos teret ad az érzelmi nevelésnek, a hagyományok átörökítésének, a népi kultúránkkal való megismerkedés lehetőségének. Kiemelten fontos ez, hiszen olyan ünnepekről, jeles napokról beszélünk, amelyek a magyarságtudatot, az identitástudatot formálják oly módon, hogy ősi szokásokat, hagyományokat elevenítünk fel. Mondókákkal, rigmusokkal, dalocskákkal, régi mesterségek felelevenítésével hozzuk azt a gyermekek számára érthető, cselekvő formába öntve. A hagyományok ápolása nemcsak a szülőföldhöz való kötődés alapját szolgálják, hanem komplex teret biztosít a közösségi élményeken alapuló tevékenységeken keresztül az erkölcsi tulajdonságok fejlődésének, az anyanyelvi nevelésnek, és a színes, sokrétű tapasztalatszerzés lehetőségével az értelmi nevelés megvalósulásának is. Nagy feladat hárul az óvodapedagógusra, hiszen ebben a folyamatban jelentős a szerepe. A szűkebb környezet hagyományainak összegyűjtéséhez kutatómunkára, a kapcsolatok ápolására van szükség. Az összegyűjtött népi kulturális kincseket a gyermekek számára feldolgozhatóvá kell tenni, amelynek rendezési elve az évszakok köre, és a gyermek életkori sajátosságainak való megfeleltetett tartalom. Alapos előkészítő munkát igényel a gyermek közelbe hozás, amely játékos tevékenységformákon keresztül segíti felfedezni, megismerni, megérteni a hagyományos eseményeket, a népi kultúra értékeit. Egy elhivatott óvodapedagógus igyekszik feltárni ezeket a lehetőségeket, felhasználni azt pedagógiai munkájában, amelytől gazdagabbá, élménydúsabbá teszi az óvodai életet a gyermekek, az óvodai környezet, és önmaga számára is.

7

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

AKTUÁLIS

A 2014. évi 149. számú Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 268/2014. (XI. 3.) Korm. rendelete egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról (www.kozlonyok.hu). A kormányrendelet az alábbi rendeleteket módosítja: 1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása 2. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása 3. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása „12. A nevelő-oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végzők pótszabadságra való jogosultságának és szabadsága kiadásának szabályai” Megjelent a 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A rendelet teljes terjedelmében elérhető a Magyar Közlöny 2014. évi 145. számában (www.kozlonyok.hu ). Kiemeltük azokat a területeket, amelyek az óvodai neveléssel kapcsolatos elvárásokat fogalmazzák meg. 1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása 5. § Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza, figyelemmel a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban foglaltakra.” 6. § Az R. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az óvodai, iskolai, kollégiumi foglalkozásokat az óvoda, a kollégium helyiségeiben, az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az óvodán, iskolán, kollégiumon kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a gyermekek, tanulók

8

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

intézményi felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az óvodán, iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról.” 10. § (1) Az R. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.” (2) Az R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.” 11. § Az R. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal, amelyet megküld az illetékességi területén működő települési önkormányzatok, továbbá az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ) részére.” 20. § Az R. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az 51. § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, valamint az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt, b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a gyermekjóléti szolgálatot.

9

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

(4a) Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.” 22. § Az R. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet konfliktuskezelési szaktanácsadótól, valamint az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.” 26. § Az R. 121. §-a a következő (5a)–(5b) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az Nkt. 73. § (4) bekezdése alapján létrehozott intézményi tanácsban – amennyiben a nevelési, oktatási intézmény kizárólag nagykorúak felnőttoktatását folytatja – a szülők delegáltjai helyett az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékát képviselő tanulói delegált vehet részt. (5b) Az intézményi tanács ügyrendje a működésével összefüggésben az Nkt. 44. § (13) bekezdése alapján nyilvántartott, az intézményi tanácsra vonatkozó adatokon kívül tartalmazza: a) amennyiben azt az Nkt. 73. § (3) bekezdése alapján hozták létre, ennek tényét, a célját, és feladatait, b) az intézményi tanács ülésezésének rendjére vonatkozó szabályokat, c) az intézményi tanács határozathozatalára vonatkozó szabályokat, továbbá d) a működésével járó egyéb rendelkezéseket.” 27. § (1) Az R. 123. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése) „a) óvoda, egységes óvoda-bölcsőde,” (lehet.) 30. § Az R. 126. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a köznevelési intézményben folyó nevelés, oktatás – részben vagy egészben – nemzetiségi vagy idegen nyelven folyik, a köznevelési intézmény nevét két nyelven, magyarul és a nemzetiségi nyelven, vagy magyarul és az idegen nyelven is meg kell határozni.” 31. § Az R. 128. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakembert vagy szervezet programját megvalósító személyt vonhat be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. (8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi a) az intézményben dolgozó óvoda- vagy iskolapszichológus, b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá

10

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

c) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. (9) A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés módszertani útmutatóját az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki.” 32. § Az R. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjogi képviselővel, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.” 33. § Az R. 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus az óvoda, az iskola pedagógiai programja szerint szervezett óvodai foglalkozás, iskolai tanóra ideje alatt is végezheti a gyermek, a tanuló részére az egyéni tanácsadást abból a célból, hogy a gyermek, a tanuló személyiségfejlődését elősegítse.” 38. § (1) Az R. XVI. fejezet címének helyébe a következő rendelkezés lép: „XVI. FEJEZET A NEM ÁLLAMI, NEM TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK” (2) Az R. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „157. § (1) A nem állami, nem települési önkormányzati alapítású, fenntartású nevelési-oktatási intézmények működéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét, vagy annak módosítását követő hat hónapon belül lehet benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában a telephely szerint illetékes kormányhivatal az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal véleményének kikérésével hoz határozatot. A határozatot meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak is. (2) Új nevelési-oktatási intézmény indítása esetén, valamint az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy az átszervezés, fenntartóváltás évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.” 39. § (1) Az R. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kormányhivatal a nem állami, nem települési önkormányzati alapítású, fenntartású nevelési-oktatási intézmény működési engedélyének kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló vagy felmenő rendszerben megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a nevelő, oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését.” (2) Az R. 158. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kormányhivatal határozatában feltünteti) „b) a nevelési-oktatási intézmény nevét, típusát, működő intézmény esetén OM azonosítóját, adószámát, székhelyét, valamennyi telephelyét, tagintézményét,” (4) Az R. 158. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 11

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

(Ha az engedélyezési eljárás arra irányul, hogy a nevelési-oktatási intézmény székhelye vagy telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben legyen, az engedélyezési eljárásban) „a) be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának, továbbá, ha nem a fenntartó az épület tulajdonosa vagy vagyonkezelői jogának jogosultja, akkor a tulajdonos vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát,” 40. § (1) Az R. 159. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell) „b) a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba vevő szerv nevét, címét, a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát, keltét, költségvetési szerv esetén a bejegyzés napját,” (2) Az R. 159. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban – másolat esetén az eljárás során a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását – csatolni kell) „a) a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi igazolást,” (3) Az R. 159. § (2) bekezdés h) pont ha) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban – másolat esetén az eljárás során a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását – csatolni kell a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához) „ha) a nevelési-oktatási intézmény egészére vonatkozóan a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan együttesen részletes kimutatást arról, hogy az intézmény tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat, a költségvetési hozzájárulást, és az egyéb támogatást, az előírt tandíjat, az alapítványi támogatást, a bankhitelt, minden egyéb bevételt, bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést,” 41. § Az R. 62. alcím címének helyébe a következő rendelkezés lép: „62. A nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése” 42. § Az R. 169. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A kormányhivatal a nem állami, nem települési önkormányzati intézményfenntartótól, a Központ a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére.” 44. § Az R. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az óvoda a hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a Gyvt. 67/A. § alapján, figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeket is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az így felvehető

12

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

gyermekek létszáma azonban nem haladhatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – az adott csoportba felvett, óvodai felkészítésben részt vevő gyermekek létszámának tizenöt százalékát.” 48. § Az R. 178. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az egységes óvoda-bölcsődében a bölcsődés korú gyermekek száma nem haladhatja meg az öt főt. Az óvodás gyermekek létszáma az Nkt. 4. mellékletében meghatározott maximális létszámot akkor haladhatja meg, ha az óvodai csoportszoba alapterületére figyelemmel a 2. mellékletben előírt m2/fő feltétel biztosítható.”

A 2012/2013-as tanév során az Oktatási Hivatal gyakorló pedagógusok, szakértők és kutatók közreműködésével a TÁMOP-3.1.5/12 kiemelt uniós projekt keretében kidolgozta a pedagógusminősítés eszközrendszerének alapjait. A Hivatal szakértői az ágazat hazai és külföldi tapasztalatait egyaránt figyelembe vették és felhasználták, így a kompetenciaalapú értékelés illeszkedik a pedagógiai munka minősítésének legkorszerűbb nemzetközi gyakorlatához. A minősítési rendszer bevezetésénél az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelt szempontként fogalmazta meg a fokozatosságot, ezáltal minden érintett szereplőnek elegendő időt biztosít a felkészülésre. A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet első körben a legalább 14 év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával (vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel, tudományos fokozattal) rendelkező pedagógusoknak tette lehetővé, hogy 2014. április 30-ig elkészítsék és feltöltsék portfóliójukat. Ezen egyszerűsített eljárásban a jogosultak 80%-a, 22 697 pedagógus véglegesítette az e-portfólió egyszerűsített vagy teljes változatát. Ők 2015. január 1-jétől Pedagógus II. fokozatba kerülnek. A fejlesztés keretében sor került 357 sikeres próba minősítővizsgára, melynek eredményeként az érintett gyakornokok a második gyakornoki év leteltét követően, de leghamarabb 2015. január 1jétől Pedagógus I. fokozatban folytatják munkájukat. 2015. január 1-jétől Mesterpedagógus fokozatba kerül az a csaknem 7 ezer kolléga, aki elvégezte a pedagógusminősítési, tanfelügyeleti szakértői, valamint szaktanácsadói képzéseket, és eredményesen szerepelt a képzéseket záró próba minősítési eljáráson. A fejlesztési folyamat ezzel nem zárul le: a rendszer működését folyamatosan vizsgálják annak érdekében, hogy a szükséges korrekciók mielőbb megvalósulhassanak. Forrás: http://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/tamop_315_pedkepzes_fejl/ projekhirek/mesterpedagogus_kutatotanar_program/

13

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

Az Oktatási Hivatal 2014 nyarán megkezdte a pedagógus-előmeneteli rendszer Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozataihoz kapcsolódó minősítési eszközök és eljárások kidolgozását annak érdekében, hogy a pedagógusok szakmai és anyagi elismerése összhangban legyen teljesítményükkel, ugyanakkor figyelembe vegye és díjazza a korábbi szakmai teljesítményeket, érdemeket is. A köznevelési rendszer megújításában kiemelkedő jelentősége van az egyéni és intézményi innovációnak. Erre alapozva a Hivatal várja mindazon pedagógusok jelentkezését, akik az elmúlt években tevékeny részesei voltak egyéni, helyi vagy országos köznevelési fejlesztéseknek, aktív szerepet vállaltak a gyermekek, tanulók fejlesztésében, eszközeik, módszereik hozzájárultak a nevelés, oktatás színvonalának növeléséhez, és szívesen részt vennének a pedagógusminősítési rendszer továbbfejlesztésében. A projektbe 1200 pedagógus kapcsolódhat be. Az Oktatási Hivatal 2014 nyarán – az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezette kutatócsoport közreműködésével – megkezdte a pedagógus-előmeneteli rendszer Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozataihoz kapcsolódó minősítési eszközök és eljárások kidolgozását. A kutatás célja, hogy  feltárja, milyen tevékenységeket végez egy újító, fejlesztő, kutató, támogató pedagógus, aki szívesen megosztja másokkal is tudását,  megalapozó információkat nyújtson a pedagógus-előmeneteli rendszer részleteiben még ki nem dolgozott két fokozatának (Mesterpedagógus és Kutatótanár) kialakításához,  megbízható, több ezer pedagógus válaszadásán alapuló eszközrendszert dolgozzon ki e két fokozat leírására, illetve a minősítésére,  járuljon hozzá a köznevelési rendszerben dolgozók közötti tudásmegosztáshoz a megújulás, az innováció, az adaptivitás erősítése érdekében. Azok jelentkezhetnek a programra, akik legalább 14 év pedagógiai szakmai gyakorlattal rendelkeznek, munkájukat jellemzi az innováció, továbbá a mesterpedagógusoktól, kutatótanároktól elvárható tevékenységek: program-, tananyag-, taneszköz-fejlesztés, intézményi vagy más keretek között zajló kutatási, fejlesztési programokban való részvétel, szervezett tudásmegosztás. A jelentkezők egy elektronikus kérdőív kitöltésével mutatják majd be eddigi tevékenységüket, pályájuk legfontosabb eredményeit. A kiválasztás során előnyt élveznek azok a pedagógusok, akik rendelkeznek pedagógus-szakvizsgával vagy tudományos fokozattal, és nem vettek részt a Hivatal által szervezett pedagógiai-szakmai ellenőrzési és pedagógusminősítési szakértői továbbképzésen vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói próbaminősítésen. Az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján 1200 pedagógus folytathatja munkáját a pilotban. Azok a pedagógusok, akik eredményesen vesznek majd részt a kipróbálásban, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése szerint léphetnek magasabb fokozatba 2016. január 1-jétől. A pilot keretében többek között:  véleményükkel, javaslataikkal hozzájárulnak a pedagógusminősítési rendszer eszközeinek továbbfejlesztéséhez,  elkészítik és valamennyi pedagógus számára hozzáférhetővé teszik elektronikus portfóliójukat,  öt évre szóló innovációs munkatervben rögzítik egyéni szakmai vállalásaikat, amelyek teljesüléséről egy későbbi minősítési eljárás során adnak számot.

14

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

Az eredményes innováció a pedagógusok, a köznevelési és felsőoktatási intézmények, valamint a kutatóintézetek hálózatos együttműködésével valósul meg. A mesterpedagógusok, kutatótanárok tevékenysége támogatja az intézményi fejlesztéseket, a pedagógusszakma folyamatos, belső és külső tudásra építő megújítását, a pálya presztízsének emelését. Amennyiben szívesen bekapcsolódna a fejlesztésbe, kérjük, töltse ki elektronikus kérdőívünket. A kérdőív kitöltésével akkor is segíti a munkánkat, ha Ön nem kíván részt venni a fejlesztésben, hiszen válaszaival hozzájárul a minősítési rendszer fejlesztéséhez. Válaszait anonim módon, bizalmasan kezeljük. Személyes adatait csak akkor adjuk át az értékelést végző szakértőknek, ha Ön ehhez hozzájárul és jelzi részvételi szándékát a programban. A kérdőív kitöltésére 2014. november 17-ig van lehetősége. A jelentkezések elbírása 2015. január végén zárul. A kérdőívet kitöltő pedagógustól az általa megjelölt adatokra vonatkozó igazoló dokumentumokat a kiválasztási eljárás során bekérhetjük, ezért kérjük, készítsék elő ezeket szkennelt formában. Az 1200 fő kiválasztásának eredményét az emberi erőforrások minisztere közleményben hozza nyilvánosságra 2015. január végén. Forrás: http://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/tamop_315_pedkepzes_fejl/ projekhirek/mesterpedagogus_kutatotanar_program/

Megjelenésében és szakmai tartalmát tekintve is megújult a legnagyobb köznevelési jó gyakorlat feltöltő felület. A feltöltésre kerülő új pedagógiai innovációk értékelési eljáráson vesznek részt és a kritériumoknak való megfelelés esetén 3 évre szóló megjelenési lehetőséget kapnak az Iskolatáska jógyakorlat-gyűjteményében. A megújult gyűjteménybe egyéni vagy intézményi jó gyakorlatok, illetve az adaptáció támogatására is felkészített, egyéni vagy intézményi bevált jó gyakorlatok kerülhetnek be. A pedagógiai innovációk támogatása érdekében egy „Ötlettár” is létesül a szakértők által értékelt jó gyakorlatok adatbázisa mellett. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. működteti a legnagyobb hazai köznevelési jógyakorlat-adatbázist. A Szolgáltatói kosár felületén induló, az Iskolatáska oldalán elérhető gyűjtemény megújítására és továbbfejlesztésére a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt II. szakaszában kerül sor. A megújuló jógyakorlat-gyűjtemény szakmai keretei igazodnak a köznevelési rendszer új jogszabályi környezetéhez és elvárásaihoz, valamint integrálják a Szolgáltatói kosár működtetése során összegyűlt gyakorlati tapasztalatokat. Az új adatbázis – a felhasználói igényeket figyelembe véve – a korábbinál részletesebb, differenciáltabb keresést tesz lehetővé és ellenőrzött minőségű információkkal áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Az új felületre feltöltött pedagógiai innovációk szakértői értékelési eljáráson vesznek részt. A megújult jógyakorlat-gyűjteménybe jó gyakorlatok, illetve az adaptáció támogatására is felkészített, bevált jó gyakorlatok kerülhetnek be. A jógyakorlat-adatbázishoz kapcsolódóan „Ötlettár” is létesül, amelyben innovatív pedagógiai kezdeményezések, a mindennapi pedagógiai munkát segítő „ötletek” széles skálája kaphat megjelenési lehetőséget. A pedagógiai innovációk felületen való megjelenítésének feltételeiről, az eljárás részletes menetéről az Iskolatáska Jó gyakorlatok oldalán olvashat bővebben. Forrás: www.sulinet.hu

15

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

KOLLÉGÁINK TOLLÁBÓL

Intézményünk, a Balassagyarmati Központi Óvoda székhelyintézménye a „Referenciaintézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” című pályázaton vett részt és most a minősítési eljárás záró szakaszában áll. Óvodánk referencia erőssége a néphagyományok ápolása, átörökítése mely áthatja az óvodai életünket, jelen van mindennapjainkban, átszövi minden tevékenységi területünket. A gyerekek úgy ismerik meg a régi népszokásokat, hagyományok ápolását, hogy aktív résztvevői. Így válik élővé a néphagyomány mindannyiunk számára. A néphagyomány ápolás is megköveteli a komplexitást, ami jól illeszkedik a kompetencia alapú neveléshez. A komplexitást évek óta előszeretettel alkalmazzuk a tervező munkában és a mindennapi életben. Felöleli, illetve magában foglalja az összes kompetencia területet, színesíti a kompetencia alapú nevelés feldolgozhatóságát. Ennek következtében választottuk a fent említett két területet erősségünknek és így alakult ki pályázatunk címe is: Kompetencia alapú nevelési-oktatási program, a néphagyományok továbbvitelével és a palóc mesevilág életben tartásával. „Múltunk a jövőnk.”

Jó gyakorlataink A „Néphagyományok kerek éve” mely tartalmazza az egész évre vonatkozó ünnepeket, hagyományokat, népi megfigyeléseket. Kidolgozott jó gyakorlatunk az óvodás korosztály részére készült. A 3-8 éves korú gyermekeknek értéket közvetítenek, amelyek a múltról a mának is szólnak. Óvodánkban a kiemelt ünnepköröket négy projektekben dolgoztuk fel. 1. Az őszi ünnepkörben kiemelt hagyományunk: ̶

Szüret (projekt)

2. Téli ünnepkörben kiemelt hagyományunk: ̶

Karácsony (projekt) Farsang (projekt) ̶

3. Tavaszi ünnepkörben kiemelt hagyományunk: ̶ ̶

Szent György hava (projekt) Húsvét (projekt)

4. Nyári ünnepkör ̶

Aratócsokor (projekt)

16

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

A kerek év többi jeles napja és a hozzá fűződő népszokások, tevékenységek szabadon választhatók az óvodai csoportokban. „Palóc-ország meseország palóc népmesék népszerűsítése” című jó gyakorlatunk egy bibliográfiai gyűjtemény melyet bátran ajánljuk mindazoknak, akik szeretik a népmeséket, és szívesen alkalmazzák az óvodai munkájuk során. Ezek a mesék értékek, amelyek érdemesek az átörökítésre. Az eddigi tapasztalataink is ezt támasztják alá, mert az elmondott illetve különböző módon feldolgozott mesék nagy élményt jelentenek kicsiknek és nagyoknak, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt. „Palócföld játékai” egy olyan játék gyűjtemény mely segítségével a kerek év folyamán, a különböző ünnepkörökben lehetőség nyílik a népi játékokra. Őszi, téli, tavaszi, nyári ünnepkörökhöz a szabadban, az udvaron, a teremben alkalmazható játékfajták közül lehet választani a gyűjteményből, az időjárás feltételeinek megfelelően. Az óvodai csoportok szabadon tervezhetnek ezekből az év során.

Mottónk: „Ne veszítsünk el semmit a múltunkból, mert csak is a múlttal alkothatjuk a jövőnket.” Demusné Gyebnár Georgina, óvodapedagógus, Balassagyarmati Központi Óvoda

„Begyújtottam kemencémet” – vendégségben Piroska néninél Pogácsakészítés és kóstolás, előre elkészített kelt kalács és kenyérlángos kóstolása. Már hagyománynak számít, hogy ellátogatunk Piroska nénihez a közös pogácsakészítésre. Az idén szeptember 9-én délelőtt tartottuk ezt a programot. Amikor megérkeztünk, már lobogott a tűz a kemencében, és az udvaron felállított asztalon felsorakoztak a sütés hozzávalói: gyúrótábla, nyújtófa, lisztes zacskó, tojás, kenőtoll, margarin, sajt, reszelő, konyharuha, tepsi. Megbeszéltük, hogy a liszt honnan kerül a papírtasakokba: felelevenítettük a határban látott búzatáblát, a búzakalász szétmorzsolását, a búzaszem ízét és az aratás folyamatát. Elmondtuk Drégely László: Aratás című versét. A munkakedv és a lelkesedés felkeltéséhez elénekeltük a Recse, recse, pogácsa kezdetű dalt, és elmondtuk a Szita, szita, sűrű szita kezdetű mondókát. A gyerekek örömteli várakozással mosták meg a kezüket és hozzáláttak a pogácsa formálásához, aminek a tésztáját az összegyúrás után Piroska néni előttük nyújtott ki a gyúrótáblán. A lányok és a fiúk egyforma ügyességgel formálták kis körökké a sütemény anyagát, amire tojás és reszelt sajt került. Amikor a tepsi bekerült a kemencébe, meglepetés várt minket: előre elkészített finom és illatos kalácsok sorakoztak a tálcákon arra várva, hogy az éhes gyermekszájak mindet elfogyasszák. Az elkészült pogácsákat kosarakba téve az óvodába vittük, és ebéd után jóízűen ettünk belőle, a maradékból délután az anyukákat is megkínáltuk. Az alapanyagok összekeverésétől a formázási technikákon át a kemencébe helyezésig mindenki megismerhette a házi kalácssütés tudományát.

17

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

Az óvodában is kipróbáltuk a pogácsa – és egyéb péksütemény készítését, persze csak lisztgyurmából, amit a konyhai gáztűzhely sütőjében pirítottunk meg Izabella néni irányításával. Az elkészült formákkal a babakonyhában játszanak a gyermekek.

„Vége van a nyárnak” készülődnek a fecskék. A sétáink során szomorúan fedeztük fel, hogy az elrepült gólyák után a villanydrótokon gyülekeztek, és néhány nap múlva elrepültek a fecskék is. A gyerekekkel megnéztük a földgömbön a költöző madarak repülési útvonalát, beszélgettünk a hosszú utazással kapcsolatos szokásaikról és az itthon maradó madarak téli gondozásáról. Móra Ferenc: A cinege cipője versének segítségével felsoroltuk a többi költöző madár fajtáját és képeken meg is néztük milyen színű a tolluk. Összefoglaltuk az időjárás, a természet változásait, és elmondtuk a gyerekeknek Osvát Erzsébet: Útra kelt a nyár című versét.

„Elmentem a malomba” mag, mag, búzamag. Magtár című témahetünkben szeptember 22-én autóbusszal Szécsénybe utaztunk, ellátogattunk a malomba és a pékségbe, megismerkedtünk a Mihály-napi kirakodóvásárral. A malomban láthattuk a búza leöntését a nagy teherautóról, és a tárolók feltöltését. Az épület több szintjét végig látogatva megismertük a csöveken szállított búzaszemek többféle lisztté alakulását, és zsákokba vagy papírtasakokba csomagolását.

18

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

A kenyér útja… A lisztes zsákokkal a pékségben is találkoztunk, ott a dagasztógépbe öntve készült a péksütemények tésztája. A gyerekek is kipróbálhatták a fonott kalács készítését, és tágra nyitott szemekkel figyelték a pirosra sült kenyerek kiemelését az elektromos kemencéből a hosszú nyelű sütőlapátok segítségével. A keverő-dagasztó gép működésétől a kemencén keresztül a tárolón várakozó pékáru megpillantásáig nyomon követhettük a kenyér és a sokféle péksütemény készítését. Az óvodában hallott ismeretek megtapasztalása közben felelevenítettük a sütéssel kapcsolatos mondókákat: Szita, szita, sűrű szita; Gyerekek, gyerekek; Töröm, töröm a mákot. Finom sajtos rudak elfogyasztásával fejeztük be a tanulmányi kirándulást. Az óvodában mi óvónők eljátszottuk (dramatizáltuk) a gyerekeknek a Mese a falánk tyúkocskáról mesét. Zenehallgatásként furulyával és énekléssel bemutattuk, a Szállj szél, szállj dalt. (Terefere Tercsi című könyv)

„Gyere velem a vásárba” – sokféle áru megfigyelése. A közeledő Mihály-naphoz kapcsolódva szeptember 22-én ellátogattunk a szécsényi vásárba is. Végig sétáltunk a kirakodó helyek között, és felsoroltuk a látott termékeket, a „portékákat”. Előzőleg megbeszéltük a gyerekekkel, hogy régen hol és miért rendezték ezt az eseményt. Megismerkedtünk az eladók és a vásárlók viselkedésével, a közöttük elhangzott párbeszédekkel, a köszönés formáival. Az óvodában maradt kisebb gyermekeknek vásárfiát (cukrot) vittünk.

„Én elmentem a vásárba fél pénzzel.” – Mihály-napi vásár az óvodában. A hagyományőrző programunk indításaként vásáros játékot rendeztünk a csoportban, az asztalokon a gyerekek ruhái mellett sokféle tárgy (játékeszköz) sorakozott, melyeket önállóan kitalált „rigmusokkal” kínáltak az áruló gyerekek. Nagyon tetszett mindenkinek, nem akarták abbahagyni. Állatos síkbábokkal eljátszottuk az Én elmentem a vásárba dalt, közben vidáman utánoztuk az állatok hangját.

19

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

Folytatásként anyukák és nagymamák segítségével pogácsát sütöttünk a csoportokban. Az érdeklődő gyermekek ügyesen formálták a kis köröket, melyeket tojássárgájával kentek meg és sajttal díszítettek. A délelőtt során finom illat lengte be az óvoda helyiségeit.

A szorgos munka jutalmaként a „Mese a falánk tyúkocskáról..” c. mesével leptük meg a gyermekeket.

A vásár napján az otthonról hozott és a boltban vásárolt sokféle őszi gyümölcsből salátát és kompótot készítettünk a segítő szülők segítségével. A megtapogatott, megkóstolt finomságok darabolása közben ügyeltünk a kések óvatos használatára, a kezünk tisztaságára és a gyümölcsök higiénikus elhelyezésére.

A délutános óvónők és a dajka nénik berendezték az ebédlőt, a pavilonokon elhelyezték a salátával telt jénai tálakat és a pogácsás kosarakat. A gyerekek fából készült korongokat (petákot) kaptak a vásárláshoz. Éneklés közben sétáltunk a „vásárba”, és jóízűen fogyasztottuk el a finom ételeket. A gyerekek többször is sorba álltak a vásárláshoz, és gyakorolták az udvarias magatartási szokásokat. A szülők figyelték és segítették a megfelelő kommunikációs helyzetek alkalmazását. Amikor jóllaktunk, őszi versekkel és dalokkal szórakoztattuk egymást. Versek: Csoóri Sándor – Dióbél bácsi; Papp Márta – Ősz-apóka; Tarbay Ede – Ősz-anyó; Kányádi Sándor – Fa az ágát Dalok: Hej, a sályi; Kiszáradt a diófa; Körtéfa; Mit játsszunk lányok; Hull a szilva; Lipem-lopom a szőlőt; Lopják az úr szőlőjét; A kállói szőlőbe. A tevékenységek nagyon sok lehetőséget nyújtottak a közvetlen tapasztalatszerzésre és az ismeretek bővítésére.

20

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

Délután lelkesen kínáltuk a szülőknek, nagyszülőknek, rokonoknak a pavilonokra helyezett sokféle kézzel készített árut (díszeket és játékokat). Ezek elkészítésében munkadélutánok keretében és otthon több szülő segített.

Máténé Papp Katalin, Jusztin Ervinné óvodapedagógusok, Nagylóci Csicsergő Óvoda

„Tökjárat az óvodában” címmel az idén is megrendeztük betakarítási ünnepünket. Évek hosszú során próbáljuk a gyermekeknek „megtanítani” a munka fontosságát, hasznosságát. A falusi emberek általában „önellátóak”, aki teheti, megtermeli magának azt, amit télen majd elővehet. Ezt a gondolatsort szerettük volna a gyermekeink gondolkodásába is beültetni akkor, amikor elkezdtük a betakarítási ünnep tartását. Szinte egy záró akkordja az őszi ünnepköröknek, amivel az óvodában foglalkozunk. A legtöbb gyermeknek, vagy nagyszüleinek van otthon kiskertje, de ha nincs, mi felkutatjuk a lehetőségeket és mindent megmutatunk nekik, ami a gyümölcs-, zöldségtermeléssel kapcsolatban érdekelheti őket. A búza útjának nyomon követésétől kezdve az asztalra kerülő ételféleségekig (malom, pékség látogatása), a saját veteményeskertünk gondozásától a „betakarításig”, a szőlő-, almaszüreten történő részvételen keresztül a tökföld megtekintéséig, a Mihály napi vásár megrendezésével stb. olyan érdekes tevékenységeket kínálunk fel nekik, melyekkel mind a társadalmi, mind a természeti környezettel kapcsolatos ismereteiket rendszerezhetjük, mélyíthetjük. A munka szeretetére nevelését rendkívül fontosnak tartjuk, hiszen ez az érték napjainkban kissé fakulni látszik pedig a közösségi neveléshez ez szorosan hozzátartozik. „Legyünk szorgosak, mint a hangyák”- szoktuk mondogatni a Betakarítási ünnepet megelőző időszakban is. Az erdei kiránduláson összegyűjtött kincsek (makk, gesztenye, toboz), a családoktól kapott zöldségek, gyümölcsök adják az alapanyagot a termés-, terménybábok elkészítéséhez. Megelőző tevékenységként meghívjuk a szülőket, tartsanak velünk

21

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

kirándulásainkon,a munkahelyek látogatásakor, jöjjenek salátakészítésekre az óvodába. A sok közös program nagymértékben növeli az együttműködést a családok és óvoda között. Örül a szülő, mert láthatja, hogyan okosodik, ügyesedik gyermeke, örül a gyermek, mert anyával a legjobb dolog felfedezni a világot és örülünk mi, mert elismerést kapunk munkánkért az ott lévőktől. Ez történt most is, aki eljött a malomba, pékségbe, vásárba, erdei kirándulásra, az eljött terménybábokat, gyümölcssalátát is készíteni. Az óvodában gyümölcsöt aszaltunk, töklámpást készítettünk, tököket, magocskákat méricskéltünk, tökmagot, sütőtököt sütöttünk és a terepen gyűjtöttük a terméseket.

A napunk azzal kezdődött, hogy a folyamatosan érkező gyümölcsöket, zöldségeket rendszereztük, mi hová kerüljön, beszélgettünk ki mit készít majd belőle. A szülők segítségével reggeltől készültek a jobbnál jobb alkotások. Aki épp nem „dolgozott”, az tízóraizott, épített, gyurmázott, rajzolt, számolta a plüss zöldségfigurákat, sorba rendezte őket, párbeszédet folytatott velük, verset tanult velem a süniről, egyszóval élte a mindennapi csoport életünket.

Jó alkalom nyílott a már meglévő ismeretek felelevenítésére, ̶

megfigyelőképesség fejlesztésére a mi változott meg a sorban c. játékkal, ̶

emlékezet, anyanyelvfejlesztés a gyümölcsökhöz, zöldségekhez kapcsolódó versek, dalok, mondókák felidézésével, ̶

gondolkodási műveletek fejlesztése a matematikai tartalmú feladatokkal, ̶

képzeletfejlesztés, a te mit szeretnél készíteni és miből kérdésekre, ̶

és nem utolsó sorban a finommotoros képességek fejlesztésére.

22

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

Rengeteg ötletük volt, a szülők és én segítettünk azok megvalósításában. Ezek után óvodánk másik csoportjával közösen egy sport délelőttöt rendeztünk. Közös kis bemelegítéssel kezdődött a mozgásos program. Megszemélyesítettük a tököt - ugráltunk, gurultunk, pattogtunk, forogtunk, még a szemeink is irányokra tekintettek. Sikerült őket ráhangolni a mozgásra, nagyon elevenek lettek. Ügyességi játékokat szerveztünk számukra: ̶ talicskában töktolás, ̶ kanálban gesztenyesétáltatás, ̶ makk, toboz, gesztenyeválogató gyorsasági verseny (ki mennyit gyűjt, amíg a többiek 20-ig számolnak, ̶ kukoricaadogató sorverseny, ̶ hagymagurító páros.

Lelkesen biztatták egymást, minden játékban a legtöbben szerepelni, mozogni akartak, fáradhatatlanok voltak. Jól felismerték a szűk hely adta lehetőségeket (udvari foglalkozás helyett az eső miatt az ebédlőbe szorultunk), a természetes támaszgyakorlatok legtöbbjét kipróbálták, jól fejlődött szem – kéz, szem – láb koordinációjuk, ügyességük, gyorsaságuk.

A nap fénypontja mégis az evés lett, amikor megkóstolhatták az aszalt almát, a sült tököt, majszolhattak a banános, almás, körtés gyümölcstálról. „Jó volt óvó néni! Máskor is lesz?”- kérdezték a gyerekek teremrendezés közben, a kitartó szülők pedig, akik végig velünk maradtak, velünk együtt örültek a gyerekek örömének. Dr. Tóth Endréné óvodavezető, Nagylóci Csicsergő Óvoda

23

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

Tisztelt Olvasó! Ezeken a hasábokon szeretnék köszönetet mondani a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézetben dolgozó Dupákné Gecse Adél pedagógiai szakértőnek és Tóth Marianna pedagógiai előadónak, illetve már azóta szaktanácsadónak a balassagyarmati Tanévindító szakmai tanácskozáson (2014.09.10.) közvetített pozitív életszemléletének átadásáért, a vezetők rendkívül szerteágazó szakmai területen történő felkészítéséért. Ezen a megbeszélésen az előbb említetteken kívül az is szóba került, kitől, hogyan lehet segítséget kérni, ha valahol, valamiben elakadunk vezetői munkánk során. Ezt a szívből jövő segítséget tapasztalhattuk meg Tóth Marianna munkája közben a Nagylóci Csicsergő Óvodában. Szaktanácsadói próbalátogatást kértünk, melyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a TÁMOP – 3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása című kiemelt projekt keretében biztosított számunkra Marianna segítségével. A látogatások alkalmával nem csak a csoportban a pedagógus munka minőségének, hatékonyságának javítása érdekében, a portfólió feltöltésével kapcsolatban mondta el észrevételeit, de a vezetői szakterülethez kapcsolódó módszertani támogatást is megkaptam tőle. Sok-sok elismerést, megerősítést, motiválást és építő jellegű tanácsot (nem kritikát) kaptam, amit a munkámba beépítve, illetve munkám elemeinek kiegészítésére minden nap használhatok. Olyanok voltak a megbeszélések, a tervkészítések, a szakmai fejlődési terv összeállítása, mint a jó pedagógus differenciált fejlesztése. Nyitottan, biztatva, bevonva, elismeréssel, ösztönzéssel, bátorítással, dicsérettel, megerősítéssel, példákkal, a pozitívumaimra támaszkodva elemezte a munkámat. A pedagógus kompetencia indikátorai egyre inkább megjelentek a visszacsatolásaiban, célt mutatva a további vezetői, óvodapedagógusi munka tervezéseiben, a félelemcsökkentésben a minősítő vizsgával kapcsolatban. A sikerélmények nem csak a gyermekeket lendítik a magasba, hanem a felnőtteket is. Köszönöm még egyszer a segítséget és biztatok mindenkit arra, hogy vegye igénybe a szaktanácsadói segítséget, ha már egyszer lehetőség van rá. Kívánok mindenkinek jó munkakapcsolatot a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézetben dolgozó szakértőkkel! Köszönöm figyelmüket. Dr. Tóth Endréné óvodavezető, Nagylóci Csicsergő Óvoda

24

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

PÁLYÁZATOK

A kertművelés során megtermelt étkezési célra felhasználható növényi alapanyagok helybeli hasznosítását, feldolgozását bemutató rajz-, fotó és írásos pályaműveket várják óvodásoktól, alsó tagozatos gyermekektől, szülőktől, kisgyermeknevelőktől, óvodapedagógusoktól és tanítóktól. A pályázat maximum 1-3 A4-es oldal terjedelmű géppel írt (fotóval/rajzzal illusztrált) szöveg, vagy egy A4-es méretű rajz, amely készülhet bármilyen technikával. A digitálisan elküldött írott anyagok formátuma pdf, a képek formátuma jpg legyen. A pályázatokat a folyóirat szerkesztőségének tagjai bírálják el. A nyertes pályázók könyvjutalomban részesülnek. Munkájuk megjelenik „A Kisgyermek” lapban és a honlapon. A pályázat benyújtásának határideje: 2014. november 10. (hétfő). A pályázathoz kérik csatolni a pályázó adatait, elérhetőségét. Pályázni az alkotások postai, vagy elektronikus úton történő megküldésével lehet: [email protected] 1605 Budapest, Pf: 117. Tájékoztatás kérhető telefonon és faxon:

30/9665-237

1/319-6392

Gyerekek (2-10 évesek) rajzait várják (lefotózva vagy scannelve) „Így telik a vasárnapom” témában a [email protected] e-mail címre, melyek feltöltésre kerülnek a Symbol Családi Vasárnap Facebook oldalára. A beérkező művekre a Családi Vasárnap Facebook oldalán Like-okkal lehet szavazni. A rajzok beküldésének határideje: 2014. november 16. December 1-jén a három legtöbb Like-kal rendelkező pályázó az alábbi nyereményekben részesül: 1. Nagyszabású ebéd a Symbol Budapest dec. 14-ei Családi Vasárnapján + családi jegy a dec.14-ei Mini Symbol Synpad: Tekergő bábszínház előadására 2. A REGIO jóvoltából 3D-s Világítótorony puzzle és Fluffy sétáló kiskutya + családi jegy a dec.14-ei Mini Symbol Synpad: Tekergő bábszínház előadására 3. A REGIO jóvoltából Hedbanz társasjáték gyerekeknek és Írka Firka Daisy kreatív szett + családi jegy a dec.14-ei Mini Symbol Synpad: Tekergő bábszínház előadására. Bővebb információ: http://www.symbolbudapest.hu

25

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

15 éves a Minimax! Készíts egy emléket arról, te hogyan ünnepelnéd a Minimax születésnapját! Rajzolhatsz, festhetsz, ragaszthatsz, a képzeletednek most semmi nem szab határt. Rajzod hátára írd rá, hogy hány éves vagy, egy telefonszámot és egy e-mail címet, amin elérnek! A játékszabályzat elérhetősége: http://www.minimax.hu/~/media/Minimax/ContentImages/Esemenyek/Jatek_Szabalyzat_Mi nimax_15_szulinap.doc A pályázat érvényességének feltétele a kitöltött pályázati adatlap, amelyet az alkotással együtt küldj el 2014. december 6-ig a következő címre: Minimax Televízió, 1139 Budapest, Lomb utca 23-27. A borítékra írd rá: Születésnapi rajzpályázat Ha a te rajzod nyeri el a zsűri tetszését, tiéd lehet a 12 Minimax csomag egyike, vagy egy családi belépő 4 fő részére a MiniPoliszba. További részletek a játékszabályzatban. A legszebb rajzokat kiállítják! Bővebb információ: http://www.minimax.hu

Rajzpályázatot hirdetnek ”Karácsony Meseországban” címmel. Rajzold le, fesd le vagy készíts montázst arról, hogyan ünnepli kedvenc mesefigurád a karácsonyt! A legjobb alkotásokat díjazzák: 2 db belépő a Nefelejcs Bábszínház: Kippkopp a hóban c. előadására és egyéb meseszép ajándékok találnak gazdára! Közönségszavazás: december 2-8-ig. Minden rajzot feltöltenek a Puskin Kuckó Facebook oldalára, ahol a közönség is megválaszthatja kedvencét. A szavazók között további páros belépőket sorsolnak ki a Puskin Kuckó előadására! A mozi galériáján az első ötven legszebb rajzból kiállítást tartanak, hogy a Puskin mozi látogatói is megcsodálhassák a munkákat. A rajzokat két korcsoportból várják: óvodás és kisiskolás (3-10 éves korig). Leadási határidő: 2014. november 28. Eredményhirdetés: 2014. december 9. Díjátadó: 2014. december 13. A rajz hátoldalára kérik feltüntetni a nevet, életkort, címet és a szülő e-mail címét vagy telefonszámát! A borítékra írjátok rá: “Rajzpályázat”. 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. félemelet. Bővebb információ: http://kucko.puskinmozi.hu/rajzpalyazat/

26

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

„Rajzoljátok le, hogyan képzelitek el a fenntartható városi kertet. Hogy mitől fenntartható egy városi kert? Megtaláljátok a Fenntartható városi kertészkedés gyerekeknek cikkben” Pályázhatnak: 3-7 és 8-14 évesek. Beküldési határidő: 2014. november 17. A rajzokat e-mailen a [email protected] címre, vagy postai úton, a Szamóca Kiskertész Tanoda címére (1213 Budapest Retyezáti u. 8.) várják. A pályázati anyagon kérik feltüntetni a nevet, kort, lakcímet, e-mail címet. A pályamű bármilyen technikával készülhet, A4-es méretben. Eredményhirdetés: 2014. december 6. Az eredményről a pályázókat e-mailben értesítik, és kihirdetik a Szamóca Kiskertész Tanoda webes felületein. Mindkét kategóriában (3-7 évesek és 8-14 évesek) hirdetnek nyertest. I. Díj: Szamóca Kiskertész kötény és 3 alkalmas Szamóca Kiskertész Klub bérlet II. Díj:3 alkalmas Szamóca Kiskertész Klub bérlet III. Díj: Szamóca Kiskertész Klub belépőjegy Bővebb információ: http://www.gyerekkertesz.hu

27

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

KÖNYVAJÁNLÓ

A Krasznár és fiai könyvesboltban kapható Bagdy Emőke hangoskönyve, a Pszichofitness címmel.

Gőbel Orsolya - Vopel, Klaus W.: Mozgás a képzelet szárnyán – L’Harmattan Kiadó, 2014. Stresszcsökkentő, önértéknövelő, integrációt elősegítő fantáziajátékok óvodások számára.

Perlai Rezsőné: Erkölcsi nevelés az óvodában – Flaccus Kiadó, 2014. A szerző keresi a válaszokat, és megoldásokat arra, hogyan alakítható, fejleszthető az óvodás gyermek erkölcsisége.

Kádár Annamária: Mesepszichológia 2. – Kulcslyuk Kiadó, 2014. A szerző azokról a nevelési kérdésekről ír, amelyekkel kapcsolatban a legtöbbször kértek tőle tanácsot az elmúlt évek során, és igyekszik megmutatni azt is, hogy miként jelennek meg ezek a helyzetek a mesékben.

28

Óvodai Hírek

2014. NOVEMBER

Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet 3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9. Telefon/Fax: 32/314-814, 32/310-574

Honlap: http://www.nmpi.hu E-mail cím: [email protected]

A munkatársak elérhetősége: Bratinkáné Magyar Éva intézményvezető (32/423-120) Bratinka Gábor pedagógiai szakértő Bulyovszkyné Borók Edit pedagógiai szakértő Dupákné Gecse Adél pedagógiai szakértő Karakasev Éva pedagógiai szakértő Lerchné Forgács Marianna pedagógiai szakértő Luleczky Beatrix pedagógiai előadó Szeles Péter műszaki dolgozó Tóth Marianna pedagógiai előadó Varga Csilla pedagógiai előadó Virágné Marczi Erika gazdasági ügyintéző (32/422-475) Zsolnai Györgyné pedagógiai szakértő

29

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]