A gárdonyis kisgyermekekkel két év kihagyás után újra eltöltöttünk hat csodálatos napot a Balaton mellett, a zamárdi táborban. Június 29-én 19 kisgyerekkel, várakozásteli arccal szálltunk fel a buszra, mellyel a martonvásári kastélypark és óvodamúzeum megtekintése után egyenesen Zamárdiba mentünk és elfoglaltuk szállásunkat. A táborban rengeteg program és sok-sok fürdőzés várt ránk. Voltunk Tihanyban, megnéztünk egy panoptikumot híres királyokról, kalózokról. Szedtünk „hullócsillagot” éjszaka, sétáltunk és fürödtünk naplementében is a Balatonban. Rendeztünk „Ki mit tud”-ot, sportvetélkedőket, kvízjátékot. Az utolsó esti tábortűznél pedig a gyerekek elmondták, hogy a legrosszabb dolog a táborozásban az, hogy másnap haza kell mennünk. Úgy gondoljuk, hogy sikerült élményekben gazdag napokat nyújtanunk nekik, ahol mi, táborvezetők is nagyon jól éreztük magunkat. További jó nyári szünidőt kívánunk mindenkinek! Fazekasné Gránicz Mariann, Varga Ilona
Óvodából hazamenvén Kis óvodánk isten áldjon, mi már hazatérünk. Jó Istenünk vigyáz reánk, amíg hazaérünk. Baj ne érjen kinn az utcán, segíts haza minket. Köszönthessük szüleinket, kicsiny testvérünket. Köhögés Ha köhögés vesz erőt rajtad, zsebkendővel takard ajkad. Bárhol vagy is gondolj erre, rá ne köhögj más emberre!
Kedves Olvasók! Szívesen vesszük azoknak a jelentkezését, akik emlékeznek régi óvodás éveikből (1940-es, 1950-évek) tanult hasonló kis versekre és énekekre. Orosné Dávid Ildikó, óvodavezető
Tisztelt Növendékeink, kedves társastánc iránt érdeklődő fiatalok! Az elmúlt években a társastánc iránt érdeklődők Kiss Anikó társastánc pedagógus vezetésével rendkívül színvonalas és eredményes tánctanulmányokat folytathattak iskolánkban. A sátoraljaújhelyi, nyíregyházi, szeghalmi és túrkevei országos versenyeken elért eredmények szellemében szeret nénk hasonlóan színvonalasan fejleszteni a társastánc kultúrát Kiskunlacházán és a kistérségben. A tanárnő ars poeticája:
Kiss Anikó tanárnő születendő gyermekének gondozása miatt várhatóan 3 évig pedagógusi munkáját szünetelteti a művészeti iskolában. Az álláshely pályáztatása során Mihó Diána társastánc pedagógus nyerte el ezen időszakra a megbízatást, aki rendkívüli ambícióval és sok-sok szeretettel várja a régi és az új növendékeket. A 2012- 2013-as tanévre augusztus 27től lehet beiratkozni a művészeti iskola titkárságán, valamint e-mailben is lehet jelentkezni az
[email protected] címen. Bővebb információt Mihó Diánától kérhetnek: 06-20-327-89-38-as számon.
Tisztelettel várjuk régi és új növendékeinket a Volly István Alapfokú Művészetoktatási Intézmény társastánc tanszakára! Breznyán István, Volly AMI igazgató
Halma Istvánné
Megjelent dr. Szijártó József: Falusi élet a XX. században című könyve, mely Pokornyik István bácsi élettörténetén keresztül mutatja be a múlt század egyszerű, vidéki emberének embert próbáló, jellemformáló küz delmeit. Aki elolvassa, mindamellett, hogy hiteles képet
kap a múlt század történelmi eseményeinek hatásairól, talán arra is rájöhet, hogy ez a viszontagságokkal és nehézségekkel, munkával és fáradsággal teli sors miként szülhette azt a végtelen derűt és szeretetet, ami valamennyi, e korszakot és e számos munkás hétköznapot, szenvedést és félelmet megélt ember arcáról, tekintetéből, szavaiból és tartásából sugárzik. A könyv vásárlásával kapcsolatban érdeklődjenek Szijártó Józsefnél, vagy a művelődési ház könyvtárában. A könyv megjelenéséhez szeretettel gratulálok István bácsinak, és dr. Szijártó Józsefnek, aki óriási kitartással, szorgalommal és tisztelettel írta meg ezt a könyvet gyermekeink és a magunk okulására. Gy. M.
augusztusban ünnepli 85. születésnapját, melynek alkalmából nagy szeretettel köszönti őt egész családja, minden kedves ismerőse, de mindenekelőtt négy kis dédunokája Judit, Peti, Helga és Gréti jó egészséget és sok boldogságot kívánva. Jutka lánya és családja
Józsa Antalné július 17-én ünnepelte 80. születésnapját. Isten éltesse sokáig!
Alaptörvényünk „Szabadság és felelősség” című fejezetének tanulmányozásában eljutottunk a XXIV. (24.) cikkhez, a mai írásomban ezt a fejezetet befejezve szeretnék eljutni az utolsó, a XXXI. (31.) cikkig, majd a következő írásomban foglalkoznánk „Az állam” című fejezettel. Embertársam, alapvető jogod megvédeni önmagadat minden vonatkozásban, kikényszeríteni, ha kell, bírósági úton is, hogy mindenki tisztelje benned az embert, emberi méltóságodat. Ezt a most következő szakaszt nagyon jól jegyezd meg és ne engedd, hogy bárki packázzon veled, vagy kárt okozzon neked, mert kapott egy íróasztalt és egy kis hatalmat! Legyél tisztában azzal, hogy az általad előállított értékből, a tőled behajtott adóból kapja a fizetését, nem szívességet tesz, amikor intézi az ügyedet! Tehát: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladataik teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül, vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal, vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez. Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására. Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog, vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. Ez azonban nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt. A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon, vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették, vagy elítélték. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti. A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A
Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. Rendkívüli állapot idején, vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára, rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meg-
határozottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő. Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő. Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető. Ezek voltak az alapvető kötelezettségeink és jogaink, innentől kezdve azokkal a kérdésekkel fogunk foglalkozni, hogy milyen, általunk választott, szervezett hatalom, hogyan köteles bennünket segíteni abban, hogy kötelezettségeink teljesítése során a jogaink érvényesülhessenek. Dr. Gyurik Mária
• 535 éve, 1477-ben Kornenburgban, Hunyadi Mátyás letette a koronázási esküt, mint Csehország királya. Magyar királyként 1458-1490 között uralkodott. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királynak tartja. 1469től 1490-ig cseh király, továbbá Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya. 1486-tól Ausztria hercege; • 460 évvel ezelőtt, 1552-ben volt Eger ostroma. Dobó István, a vár kapitánya és a vár hős védői halált megvető bátorsággal megvédték a várat a török túlerővel szemben. Azóta kiderült, hogy nemcsak a török volt az ellenség; • 380 éve született I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (16321690); • 5 éve írták alá az Európai Unió működésének szabályait meghatározó lisszaboni szerződést. A Lisszaboni Szerződés 6. cikke értelmében a szerződés 2009. december 1-jén lépett hatályba. Dr. Szijártó J.
Önkormányzatunk polgármestere, képviselő-testülete és több kiskunlacházi lakos – köztük én is – kapott meghívót 2012. május 28-ára (pünkösdhétfő) hálaadó ünnepi istentiszteletre, a móricgáti református templomba, ahol megemlékezés volt a templom építésének és felszentelésének 55. évfordulójára. A meghívót Kósa István református lelkész úr küldte azzal a kiegészítéssel, hogy az Istentiszteletet ünnepi ebéd követi, mely után alkalom nyílik a baráti kapcsolatok felfrissítésére is. A szíves meghívásnak eleget téve, önkormányzatunkat képviselték hozzátartozóikkal: dr. Répás József polgármester, dr. Fábián Miklós alpolgármester, Tóth Imre külsős alpolgármester, Gerecz Attila képviselő – biz. elnök, dr. Vancsura Tamás képviselő, Józan Gyula úr és jómagam is. Mi családostul vettünk részt az ünnepi istentiszteleten – ennek oka, hogy kedves feleségem rokoni ága, a Csontos család – Móricgátról indult. Akik ismerik Móricgát történetét, azoknak tudniuk kell: „… Móricgát léte 1816-ban kezdődött azzal a történelmi ténnyel, hogy Kiskunlacháza város elöljárósága megvásárolta Móricgát területét (52 holdnyi terület) – mint pusztát. (Más területeket más városok vásároltak meg, pld.: Kecskemét város Bugacot és Alsómajort; Kun szentmiklós Szank területét, Jászjákóhalma – Jászszentlászlót.) A területeket kimérték és terméskőből faragott határkövekkel kijelölték. A kőre ráírták: „Mó ricgátja 1816” (a többire azon területek nevei kerültek, ahol állították) Móricgát területe ekkortájt teljesen lakatlan, elhagyott puszta volt, ahol minden növény és vad szabadon élte az életét. A mondák szerint olyan ősgyep volt a területen, hogy a lovak szügyig jártak a fűben. A tulajdonba vétel után minden város maga gondoskodott a saját ter ületéről, annak őrzéséről, majd későbbi hasznosításáról. A hasznosítást ez időben a szabadtartásos állattenyésztés jelentette. Kiskunlacháza – mezőváros lévén – nagy járóállat létszámmal rendelkezett. Tavasszal a
jószágokat a városszélen összegyűjtötték, nemük és többnyire koruk szerint (üszőcsorda, tehéncsorda, ökörcsorda). Ugyanígy a lovakat is. A kihajtás minden esztendőben Szent György napján (ápr. 24.) történt és a szabadtartásos legeltetés Dömötör napjáig (okt. 25.) tartott. A fogadott pásztorok és számadók az összegyűjtött jószágot Móricgátra terelték, amit ott a pusztabíró várt. Így kezdődött meg a legeltetés és a pásztorkodó élet, amit a pusztabíró felügyelt egész nyáron. Ősszel visszahajtották az állatokat, megvolt a számadás….” Valahogy így kezdődött, aztán később már felvetődött annak igénye, hogy egyesek családjukat is lehoznák nyáron a pusztára, hogy együtt legyenek. Az igényt benyújtották Kiskunlacháza város elöljáróságához, amely elöljáróság az igényt elfogadta, és ezzel megindult kis mértékben Móricgát betelepülésének folyamata. A teljes történetet itt most nem írom le terjedelme miatt, de azt még igen, hogy Móricgát létszámának növekedését Kiskunlacháza város folyamatosan segítette, de mert vallásos, hívő emberek kerültek Lacházáról Móricgátra, egy 120 kg-os harangot is adtak, mely az iskola melletti haranglábon hívogatta a puszták népét imádságra. A hálaadó istentiszteleten igét hirdetett a megemlékezés jegyében: Dobos Bence tassi lelkész – a templomépítő Dobos Károly lelkész unokája. E rövid megemlékezést azért teszem, mert az újság hasábjain nem egyszer olvastam olyan, Lacházát érintő írást, melyben több Lacházát érintő tényt kérdőjeleztek meg. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata – hűen a történelmi hagyományokhoz – 1993-ban partnertelepülési megállapodást kötött Móricgát Község Önkormányzatával. A kapcsolat ma is él. Néhány családnév, akik az 1820-as éveket követően összekötik a két települést: Kurucz, Gál, Józsa, Deli, Líber, Szecsei, Kis, Lukács, Csontos, Seregély, Kovács, Jakus, Bagi… Kiss Imre nyugdíjas polgármester
Következzék az az összefoglaló, melyet Dobos Károly református lelkipásztor – a templom építője írt arról, hogyan is épülhetett meg ez a kis szeretet-templom éppen azokban az években (1956-57), milyen összefogással, és nem utolsó sorban megemlékezve arról, hogy Kiskunlacháza és lakói hogyan támogatták, segítették e templom építését:
Hogyan épült meg a Móricgát-pusztai református templom az Úr 1957. esztendejében „Az Úrtól lett ez és csodálatos a mi szemeink előtt.” Felépült a móricgáti templom. Vajon kik építették fel ezt a templomot? Emberek? Adakozók? Nem! Ezt a templomot Isten építette fel csodálatosan a maga dicsőségére. Úgy mondja itt a pusztai szájhagyomány s ez igazság is, hogy a móricgáti református gyülekezet bölcsője itt ringott egykor a Duna-menti ősi református gyülekezetben, Kiskunlacházán. Sokáig Lacháza pusztája volt ez a tájék, amikor a lacháziak pusztájuktól megváltak, a közülük kiszakadt s ide telepedett pásztornépet ellátták református iskolával, 50 hold földdel, s azzal a 120 kilós pásztorharanggal, amely 1943 óta hívogatta az iskola melletti haranglábon a puszták népét imádságra, Krisztus követésére, itt ahol az iskolánál az ősi pusztaház is állott. 1862-ben Szank vette lelki gondozásába a helyet, s a szanki anyakönyvben az első megkeresztelt egyén Móricgáton született Deli Eszter, akinek dédunokáját a mai napon elsőnek kereszteltük meg a templomban. Amikor a református iskola a községé, majd az államé lett, a lelkipásztor csak havonta egyszer járt ide istentiszteletet tartani, ami elég sovány lelki táplálékot, és lelki elhanyagoltságot jelentett a pusztai nép számára. Amint szaporodtak a hívek, felvetődött a gondolat; van temetőnk, harangunk, lelki hajlékra is szükség volna. Az első világhá-
ború után meg is szerezték ezt a mostani templomtelket, s a 40-es években akkori lelkipásztoruk megindította a gabona és pénzgyűjtést az építendő templomra. Azonban a háború nagy vihara széjjelszórta a 100 mázsa gabonát, és a 2000 pengőnyi templomanyagot. De Isten nem engedte a szent tervet elaludni. 1954-ben egy építészmérnöknek készülő egyetemi hallgatónő megrajzolta, megfestette a gyülekezet megálmodott templomát. 1954-ben nehéz viszonyok között, vágyakozva szemlélték egy istentisztelet után a táblára szegezett képeket, de nagyon kicsiny hittel is… Ekkortájban szentelték fel a tázláriak a szomszédságban szép kis templomukat, s arra gondoltunk, kölcsönt szerzünk, és úgy fogunk neki az építésnek. Isten azonban más irányba terelt bennünket. „Építsétek e házat, hogy gyönyörködjem benne s dicsőíttessem” de bibliai módon, mint annak idején Dávid király cselekedte. „Gyűjtsetek követ, a fát, az anyagot, s azután építsetek!” Csak 10 ezer jó téglát tudjunk megvenni a fundamentumhoz, a vályogot majd kivetjük s tovább haladunk – gondoltuk. A lelkipásztor arra kérte a gyülekezet asszonyait, hogy neveljenek egy pár csirkét a tanya körül a templom fundamentuma javára, s az ősszel eladott csirkék árából meg tudjuk venni a 10 ezer fundamentumhoz való téglát. Az asszonyok ezt el is vállalták. A férfiak javarésze keveset bízott a dologhoz. Az egyik azt mondta: Én majd akkor adok rá, ha a csillagot teszik fel a tornyára. A lelkipásztor prófétái lélek által azt mondotta: nagyon jó lesz akkor is! De megvan még az egykori anyaegyházunk. Az erősebb lélekszámban s anyagiakban is. Mint egykori anyaegyházunk, kérjük meg, segítsenek ők is. A kiküldött két követ szavára közel 3 ezer forinttal segítségünkre is jöttek, s hamarosan boldogan fuvaroztuk be az első 10 ezer téglát a templomtelekre. Télen a férfiak elindultak fát gyűjteni. Munkájukat siker koro-
názta. A móricgáti katolikus testvéreink is sokan úgy érezték, hogy most vissza kell adni a reformátusoknak azt a kölcsönt, amit ők kaptak hasonló természetiekben tőlük, amikor 30 évvel ezelőtt az ő kápolnájuk megépült. Össze is jött a legszükségesebb faanyag. A kivágásra engedélyezett 5 szálfából nem restelltek adni egyet-egyet. Egyházmegyénk tanácsbíráját, a foktői gondnokot, aki a tázlári templomszentelésen már sok jó tanáccsal buzdított bennünket, tervrajzkészítésre kértük fel. Arra biztatott bennünket: bízzunk a hatalmas Isten segítségében, s ne vályogból, hanem időt állóbb anyagból, téglából építsünk. Gyülekezete segítségét is ígérte, amit 4 ezer forintban meg is kaptunk tőlük. Újból a második esztendőben is meggyűjtöttük magunkat. Még kis szórványaink népe is szeretettel adakozott, a majsai fiókegyházunk népe is. „Kérjetek és adatik néktek!” – erre buzdította fel Isten a lelkipásztor szívét, amikor a földrengés és a dunai árvíz után alkalom kínálkozott arra, hogy lehet Amerikából téglát kérnünk „imaházunkhoz”, „szeretet kölcsönre”. Azaz megígértük, hogy 20 éven át minden évben a templomszentelés évfordulóján összeadakozzuk az ezer tégla árát, s azt elküldjük valamelyik szeretetintézményünknek amerikai magyar református testvéreink nevében, hogy jótéteményük tovább gyűrűzzön. Ki is számítottuk az akkori pusztai tojásvalutában, hogy ha minden család évente 10 tojást ad erre a célra, évente meg tudjuk fizetni ezt a szeretetadósságot, mert a pusztán, ha elfogy a pénz a házban, tojást visznek a hívek a szövetkezeti boltba, s azzal fizetnek. Ezt az évi tíz tojást még a presbitérium is vállalta, amelyik pedig semmiféle adósságba bele nem akart menni az építéssel kapcsolatban. Kérésünk jó talajra talált. Az óhazai akáclombos temetőbe már öreg korukban is visszavágyó amerikás magyar véreink segítettek, sőt rajtuk keresztül érkezett hozzánk elsőnek a jugoszláviai magyar reformátusok ezer tégla segítsége. De küldött ezer téglát
az amerikai angol lelkész is, aki az első világháború végén Nikolsusuriski magyar hadifogolytáborban éveken át munkálkodott a Vöröskereszttel hadifoglyaink között, s megszeretett minket. S küldött ezer téglát az a zsidó származású kanadai mérnök is, akit kisfiú korában hónapokon át rejtegettünk, a hitleri és nyilas fajüldözés idején. Megmenekült, messze került, de az egykori jótett most így kamatozott. Azért: „Cselekedjetek jót mindenekkel!” Amikor aztán be kellett adni a végleges tervrajzot, átmentünk a presbitériummal Tázlárra tapasztalatcserére, s onnét is átjöttek
már előbb a presbiterek buzdítani bennünket, hogy ne kicsinyhitűsködjünk, csak dolgozzunk tovább. Presbitériumunk a látottak alapján a tázlári templom tervezőjét kérte fel, hogy készítse el a végleges tervet egy szerény toronnyal. Gondoltuk, majd egyszer, ha lesz rávalónk, hozzáépítjük a tornyot is az imaházhoz, hogy mégis az ősi lacházi kisharang méltó helyére kerüljön. Adakozóink: Isten újabb jeleket adott, hogy velünk van. Ő küld segítséget, mert tudja, hogy kevesen vagyunk e nagy feladathoz. Egy öreg budapesti kéményseprő házaspár szívét, ahol a férj római katolikus, felindította az Isten, hogy küldjön havonta fizetéséből, míg dolgozni tud 100 forintot templomunk építésére. És akik sohasem látták e tájat, küldtek 16 hónapon át 100 forintokat. Amikor pedig a postán nem lehetett 1956 őszén pénzt küldeni, összerakták, s egyszerre 1 000
forinttal toldották meg, még addigi 1 600 forint adományukat. Egy I. osztályos kisfiunk húsvéti locsolkodásban keresett 10 forintját mind ideadta a templom építésére, pedig kisbicskát akart venni rajta. De a lélek által az ő szíve is tüzet fogott a nagy ügyért. Az alapkőletétel: Így érkeztünk el fokozódó felbuzdulásban 1957 tavaszára, az alapkőletételi ünnepélyünkre. A helyi tanács és az egyházügyi előadó jóakaratú támogatásával hamarosan megkaptuk az engedélyt. Egyházügyi főelőadónk és esperesünk személyesen is kijöttek hozzánk, s tudjuk, szívükbe zárták a puszta népét, s őket is a puszta népe, mert attól fogva már sokszor tapasztaltuk segítő szeretetüket. Az öreg pásztorok boldogan ültek le botjukra támaszkodva a templom alapkövére, hogy ezt megérhették. Lesz-e torony? Ekkor már azt kérdezték a lelkipásztortól a hívek: lesz-e torony? Mert talán arra is kikerül a tégla ára. Egyik szélütött egyháztagunk is csak azon sóhajtozott, azt szeretné, ha Isten megengedné neki érni, hogy meghallhatná megszólalni a lacházi harangot a mi kis templomunk tornyában, mert az közelebb is lenne a tanyájához, s jobban is hallaná. Ettől fogva még inkább „versenyben” dolgoztunk, iparkodtunk, hogy ez az atyánkfia azt az örömet is megérhesse. Versenyt futottunk a halállal. És két hete Móricgát református népével együtt sírva hallhatta, amikor az esti csendben a toronyból csendült ki új szépséggel a régi harang szava. Aztán, amikorra munkánk vége felé, már minden forrásból kifogytunk, még egyszer felkerestük kérésünkkel, bizalommal az egykori lelki édesanyánkat, a kiskunlacházi református gyülekezetet. Velük kezdtük, velük végeztük a munkánkat. Mi 5 napos hitmélyítő szolgálatban lelkieket vittünk nekik, ők pedig testiekkel, anyagi segítséggel viszonozták és ablakaink, tölgyfaajtónk, a lacházi egykori anyagyülekezet kedves ajándéka számunkra. Most boldogan mutatjuk meg nekik és minden segítő adakozó-
nak, hogy áldozatuk, segítségük nem volt hiábavaló. Különösen örülünk, hogy elküldte üzenetét a 90 éves Örsi József bácsi is Lacházáról, aki most is a leghűségesebb templomba járó, mivel egykor neki is volt itt 9 hold földje a pusztába. A „testvérség temploma” Most tehát elmondhatjuk, hogy templomunkat építette két világrész, 5 ország és 3 féle keresztény felekezet népe szép testvériségben. Amerikai tégla, orosz bádog. Nyugat és Kelet tudnak találkozni a Krisztusban. Bizonysága ez annak, hogy Jézus Krisztus ma is a világ Ura. Össze tudja kötni szent testvériségben a világrészeket, a népeket, a felekezeteket, s anyaszentegyházának hajóját, mint azt a keresztény egyházak egységmozgalmának jelképe, a keresztformájú vitorlát a háborgó tengeren a Szent Lélek ereje által hajtott kép ábrázolja is. Az emberiség viharzó tengerén is viszi mégis előre. Beszámolóm végére értem. Talán többnek feltűnt, hogy egy ember nevét sem említettem meg. De a kálvinista természetű bibliás lélek ilyenkor nem szereti a maga dicsőségét, hanem a Szentháromság Egy Örök Igaz Isten dicsőségét magasztalni. Kész már a templom. Használható. Sokan az öregek már nagyon vágytak utána. Templom után, az imádság háza után. Most megadta nekik az Isten. Kissé nyersek még a falai, padozata, mint ahogy nyers még sok pusztai ember is, de ha majd többször hallja ez a nép is a bűnös emberi szívet újjászülő, átformáló Jézus Krisztus szavát, hisszük, jobb, nemesebb, tisztább lesz a pusztai ember szíve is. Istené legyen a dicsőség azért, hogy az adakozók és a segítők a szent munkára felbuzdultak. Az építés alatt is hazánk békességét megóvta. Szolgálja e hajlék felebarátaink javát, a lelkek üdvösségét, Isten országának épülését nemzedékről nemzedékre! Dobos Károly a templom építője
Az 1012-től 1838-ig terjedő időben 54 jelentősebb árvizet jegyeztek fel a Dunával kapcsolatban, de ezekről – az évszámokon kívül – alig tudunk többet. Rendszeres feljegyzések csak a XVIII. század óta vannak. Az 1700-as években is gyakran elárasztja a környékbeli területeket a Duna. 1775-ben nagy árvíz pusztítja el Áporkát. A lakosság ekkor más helyet keres a falu számára. Kiskunlacházát is sújtja a folyó rendszeres kiöntése. Az 1741-es óriási árvíz tönkreteszi a Duna-parti településrészt, és megkezdődik a mostani községrészbe a betelepülés. A peregi Belsőfalut is elhagyják lakosai, mert az áradás nagy pusztítást végez azon a környéken is.
1838. március 13-án a Duna Pest városát is elöntötte és a házak jelentős részét romba döntötte. Jókai Mór Kárpáthy Zoltán című regényében ír a jeges ár szörnyűségeiről, valamint báró Wesselényi Miklós és a címadó fiatal regényhős alakjáról, akik fáradságot és veszélyt nem ismerve mentették a város lakosságát. Jégdugó keletkezett Vác és Kisoroszi közelében. Az 1838-as árvíz március 13-án este Érdet is elöntötte. Ercsinél is kialakult egy jégtorlasz. A zömében vályogból készült házak összedőltek. Ez a jeges áradás tarolta le Kiskunlacháza és Pereg lakóházait is. A XX. század küszöbéig még az 1839., 1850., 1876., 1878., 1883. és 1891. évi jeges
1 http://www.fcsm.hu/ 2 Csatár István, Dr. Hovhannesian Eghia, Oláh György: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét
th. jogu város adattára, 1939. Nyomta a Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Mayer A. Géza és Társai Pécs 3 A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei. Keve Gábor Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja http://www.adukovizig.hu http://www.makad.hu
árvizeket kell megemlíteni. Azóta 1920., 1923. (Budapestnél), 1926., 1929. (Felső-Dunán), 1940., 1941. évi jeges árvizek pedig a Budapest alatti szakaszon okoztak nagy károkat. A legutóbbi, 1956. évi jeges árvíz – jégjárási és árvízi jellemzőit tekintve – felülmúlta az eddigi árvizeket. Az 1940. márciusi, Budapesten 824 cm-rel tetőző jeges árvíz során először kísérleteztek a budafoki szűkületben beállt jégtorlasz felrobbantásával. Dr. Kubassek János szerkesztésében megjelent Érdi Krónika, 2000 című kiadványban Szlameniczky István, érdi lakos így emlékszik vissza az 1940-es sorsdöntő napokra: „Nagyapámék vízben álltak, az udvaron együtt úszott a kutyaház, és a szétomlott kazal szalmája, az építőállványok. A teheneket a Zbeg alatt lakó Vajdicsékhoz vitték. Csónaknak jól bevált a disznóforrázó teknő. S amikor a nagy jégtorlaszt Ercsi fölött szétrobbantották, indult meg az apadás, temérdek iszapos szemetet, itt-ott döglött kisállatokat hagyva maga után.” Makád monográfiájából ismeretes, hogy „a falu megszokott életét az 1940. évi tavaszi árvíz feldúlta. A Lórév felőli részen, a Duna gátszakadása miatt a környéket elöntötte a jeges ár. A lakosságot kitelepítették, csak a férfiak közül maradtak néhányan otthon, hogy az elmenekített állatokat ellássák. 1940 tavasza a Duna környékén lakóknak óriási károkat okozott és nagyon sok szenvedést hozott. A jeges ár elöntötte a közeli településeket, így Pereget is érzékenyen érintette a megáradt folyó. A Pereg-Hencida településrészt egyetlen éjszaka letarolta az árvíz. A károsultaknak a Zöldfa utcában (Büge) osztottak telkeket és a katonaság segítségével építettek házakat. Mózes Sándorné született Horák Katalin (1933-) visszaemlékezése alapján készült vázlat a korabeli viszonyokat mutatja a Zöldfa utcában. Befejezésül idézzük a bajai Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársának, Keve Gábor Vízügyi Közlemények 2002/3 számában megjelent írását, mely feltárja az áradások által előidézett károk egyik legfontosabb okát: „Az árvizek közül azok okozzák a legdurvább pusztítást, melyek felkészületlenül érik a népességet. A felkészületlenség egyik okának a társadalom gyors felejtőképességét tartjuk. Ha nincs baj, akkor nem gondolunk a megelőzésre, és ahogy az idő múlik és egyre távolabbi, halványabb emlék marad a múlt katasztrófája, annál nagyobb veszélybe kerülhetünk kollektív feledékenységünk miatt. Sajnos nem csak a megelőzésre fordítandó energia, hanem a bajban szerzett tapasztalatok továbbadása is elmarad.” Heinrich Heine szavaival élve: „A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas.” dr. Szijártó József
A Cser-Ép Kft. I. r., Szarka József II. r., Kóczián Zoltán III. r. és Dékány László IV. r. felperesek és a Pest Megyei Kormányhivatal I. r. és Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata II. r. alperesek közötti, közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a Budapest Környéki Törvényszék 9.K.27.306/2011/35. számon ítéletet hozott 2012. július 13-án. Ítéletével az I. r. alperes határozatát megváltoztatta akként, hogy kötelezte a II. r. alperest, Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatát, hogy kártalanítás címén az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen a Cser-Ép Kft.-nek 51.712.000 Ft-ot, Szarka Józsefnek 18.757.120 Ft-ot, Kóczián Zoltánnak 9.292.800 Ft-ot, Dékány Lászlónak 12.267.520 Ft-ot, valamint a fenti összegeknek 2005. április 16. napjától járó törvényes mértékű kamatát a kifizetés napjáig. Ez mindösszesen 92.029.440 Ft és kamatai, a teljes összeg hozzávetőleg 140.626.657 Ft. A több fórumon született korábbi döntéseket felülíró, a település működését veszélybe sodró döntés várható következményeire tekintettel a Képviselő-testület 2012. július 17-i ülésén 300/2012. (VII. 17.) számú határozatával – az ítélet érdemi rendelkezéseinek megismerése után – úgy döntött, hogy minden lehetséges jogi lépést megtesz annak érdekében, hogy ezt a több éves ügyet lezáró döntést hatályon kívül helyeztesse, annak Önkormányzatunkra hátrányos anyagi következményeit enyhítse vagy teljesen kiküszöbölje (e határozat A Mi Újságunk mostani számában is megjelent). Ennek érdekében úgy döntött, hogy a törvényszéki ítélet végrehajtásának felfüggesztésére, az ítélettel szembeni felülvizsgálatra és perújításra irányuló kérelmeket előterjeszti, továbbá két igazságügyi ingatlanforgalmi értékbecslő ingatlanszakértő véleményét beszerzi. A tisztelt olvasók tájékoztatására közlöm, hogy a fenti, az önkormányzat érdekeit védeni próbáló határozati javaslat elfogadása nem volt egyhangú. Hat képviselő támogatta, három képviselő nem szavazta meg; az önkormányzat, intézményeink és talán az egész település működésének biztonságát aktuálisan leginkább érintő kérdésben tartózkodtak a döntéshozatalkor. Az önkormányzat a település működésének biztosítása, a csőd elkerülése érdekében megtesz minden lehetséges jogi lépést. Dr. Répás József polgármester
Tisztelt Kiskunlacházi Polgárok! Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy az Országos Rendőrfőkapitány jóváhagyta azon kérésünket, hogy Kiskunlacházán rendőrőrs létesüljön. E döntés azt vonja maga után, hogy megerősített létszámú, állandó rendőri jelenlét lesz községünkben. A Ráckevei Rendőrkapitányság vezetője tájékoztatott továbbá arról is, hogy az őrs felállítása várhatóan az év második felében fog megtörténni. Kiskunlacháza Önkormányzata az elmúlt években is sokat áldozott arra, hogy a közbiztonság erősödjön, és e szándékát szeretné tovább erősíteni. Ennek érdekében javasoltam, hogy az önkormányzatunk tulajdonát képező Szabadság utca 1. szám alatti ingatlant ajánljuk fel a rendőrség számára szolgálati lakásnak. Ezt lakossági összefogással újítanánk fel és tennénk lakhatóvá, ahol 5-6 fő rendőr elhelyezésére lesz lehetőség. Képviselő-testületünk javaslatomat 309/2012. (VII.17.) számú határozatával, 7 „igen” és 1 „nem” szavazattal, valamint 1 tartózkodás mellett elfogadta. Tekintettel arra, hogy az épület felújítására a szükséges pénzügyi forrás nem áll rendelkezésre, a lakosságtól szeretnénk a felújításhoz szükséges pénzt, anyagot és szakipari munkát felajánlásként kérni.
Aki úgy gondolja, hogy pénzzel, szakmunkával vagy egyéb módon segítene, az jelentkezzen a Polgármesteri Hivatalban Czerny Péter kollégánál, Petőné Horváth Éva képviselő asszonynál, vagy nálam! A pénzbeli felajánlásokat a 11742214-15393214 számú, OTP Banknál vezetett folyószámlára utalhatják. Segítő együttműködésüket előre is köszönöm!
dr. Répás József polgármester
Kedves Olvasók! Az előző, júliusi számban – a szerkesztőséghez küldött anyagban történt keveredés miatt – a 2011-es apák napjáról szóló írás jelent meg. Íme, az óvoda idei ünnepéről szóló beszámoló. Gy. M.
„Egy Apa ezermester, tanácsos és barát, mesélő és vigasztaló, óriás a férfiak között.” A tavalyi nagy sikerre való tekintettel, az idén is megrendeztük óvodánkban az apák napját. A jeles napra május 18-án pénteken került sor a peregi óvodában. Akik bevállalták a bográcsozást, 14 órától kezdtek gyülekezni, míg a többiek 15 órától érkeztek folyamatosan. 16 órakor a művészeti iskola furulyás növendékei nyitották meg a programot, majd Majtényiné Köő Katalin
Tisztelt Szerkesztőség ! Hat éve vagyok kiskunlacházi lakos és ezen idő alatt is, munkámból kifolyólag gyakran járok külföldön. Most másodízben volt lehetőségem részt venni a csíksomlyói búcsúban, ezúttal egy munka-utazással összekapcsolva. Az útról készítettem egy élménybeszámolót. Ez az írás elsősorban családtagjaimnak és barátaimnak készült. Amennyiben az újság utazási -turisztikai rovatában van hely és szándék, szíves-örömest rendelkezésükre bocsátom ezen leírást. Az újság terjedelmi és koncepciós lehetőségei szerint az iratot tetszés szerint megvágva, lerövidítve, és a szubjektív elemeket kiszűrve talán tudnának belőle egy közlésre alkalmas rövidített változatot készíteni. Ezen kéziratot tehát tetszésük szerint felhasználhatják, amennyiben azt alkalmasnak találják közlésre. Szívélyes üdvözlettel: Kempelen Miklós kiskunlacházi lakos
tagóvoda-vezető köszöntője után kezdődhetett az apa-gyermek közös játékos vetélkedő. Idén is 5 állomáson, 10 feladatban mutathatták meg, hogy együtt mi mindenre képesek. Az apukák arcán időnként nagyobb izgalom ült egy-egy játék során, mint gyermekeikén. Ebben az évben a szülők javaslatára zsákbamacskát és tombolát is lehetett vásárolni, és ezeknek nagyon nagy sikere volt. A szülőknek és a támogatóknak köszönhetően nagyon sok értékes nyeremény várt a vendégekre. Az érdekes, izgalmas játékok után a nagycsoportosok köszöntő műsorral kedveskedtek az apukáknak. A vendégek közben megtekinthették kiállításunkat, ahol a nagyok rajzaikon keresztül mutathatták be apához fűződő érzelmeiket. Néhány kedves anyuka családi fényképmontázszsal színesítette apás idézetekből és rajzokból összeállított kiállításunkat. Közben elkészültek a finomabbnál finomabb ételek,
elérkezett az idő a vacsorára. Ezt követően 18 órától a Kiskun Néptánc Együttes színvonalas és vidám műsorral kedveskedett a vendégeknek, és akik kedvet kaptak egy kis közös táncra, be is állhattak. Ezután a gyerekek apró ajándékokkal kedveskedtek édesapjuknak, majd oklevéllel jutalmaztuk a főzésben résztvevő apukákat. Mindenki nagy örömére elérkezett a tombolahúzás ideje, ahol sok szép nyereményhez juthattak gyerekek és felnőttek egyaránt. Az este hangulatát fokozta „Lagzi Laci” vidám, zenés, szórakoztató műsora, ahol a táncos kedvű, jó hangulatban lévő apukák, anyukák és gyermekeik táncra perdülhettek. Az est záróeseményeként, tűzijáték világította be a sötétedő égboltot, felnőttnek és gyermeknek egyaránt csodálatos látványt nyújtva. (Hálás köszönetünk ezért Mészáros Károlynak!) Szeretnénk megköszönni minden kedves szülőnek a segítséget, közreműködést és felaján-
lást, mert velük együtt vált teljessé ez az emlékezetes családi délután. Továbbá szeretnénk köszönetet mondani azoknak a vállalkozónak, akik idén támogatták rendezvényünket: COOP ÜZLET, DUDI-KRISZTI VIRÁGÜZLET, EDIT SZÉPSÉGSZALON, ERDŐS LÁSZLÓ HENTES ÜZLET, GYULA ABC, HARTAI GYÖRGY, KABAI PÉKSÉG, KAPITÁNY CUKRÁSZDA, KARCHER AUTÓMOSÓ, KLINKÓ ANETT MŰKÖRÖMÉPÍTŐ, LAGZI LACI ÉS TÁRSA, LAKODALMAS HÁZ, PEREGI PÉKSÉG, SZIVÁRVÁNY CUKRÁSZDA. Egy nagyon kellemes, családias hangulatú délutánt tölthettünk el együtt, és bízunk benne, hogy rendezvényünk valóban hagyománnyá válik az elkövetkezendő években! A Peregi Óvoda összes dolgozója nevében: Sándor Tamásné óvónő
Kedves Olvasók! Az érkezett élménybeszámoló nagyszerű olvasmány, mindkét része – a Búcsúról és az újratemetésről szóló is – jónéhány elragadó részletet tartalmaz. Mivel azonban – a terjedelem miatt – választanom és rövidítenem kellett, a Nyírő-temetésről szóló részt választottam. Remélem, Önök számára is érdekes részletek bontakoznak ki az olvasása után. Gy. M.
helyi polgármester ármánykodása miatt elmarad. Az első problémát a községből való kitalálás jelentette. A Csíksomlyóra vezető összes út ugyanis felfelé volt egyirányúsítva, a betorkolló mellékutcák pedig lezárva. Kijelölt terelőút lefelé, sehol. Az egyik rendőr mutatott egy gyenge mellékutat, azon megindultam lefelé. Közben többször próbálkoztam visszakeveredni a csíkszeredai főútra az összekötő keresztirányú mellékutcákon át, de a főútba való betorkollásnál mind le volt zárva, pedig az utcák elején sehol egy zsákutca vagy egyéb jelzés. A rendőrök pedig mind románok, csak a kezüket tárják szét, s vonogatják a vállukat, nem tudtam kommunikálni velük. (…) Végül nagy nehezen kilyukadtam a Gyergyó felől érkező főútra, ami bevisz Csíkszereda központjába. Innen már ismert az út Udvarhely felé. A város szélénél normális fizimiskájú stoppos, megállok, felveszem, hisz lóg a lába az esőnek. Bemutatkozván (szép magyar neve van, de már nem em-
lékszem) kiderül, hogy valamilyen tisztségviselő Udvarhelyen, és benne van a Nyírő József-ünnepélyt szervező bizottságban. Így az utazás nem unalmas, van téma, s tudok tájékozódni a helyi viszonyokról, politikáról, közéletről. Végül a búcsúzáskor kezembe nyom egy CD-t azzal, hogy ezen hallhatom Nyírő József egyik beszédét a saját, eredeti hangján. A lemezt délután visszafelé hallgattam meg a kocsiban. Kiderült, hogy ez egy válogatás a Magyar Rádió hangarchívumából, 1940-ből. Riportok, beszámolók arról, ahogy a magyar honvédség vonul be a visszakapott Észak-Erdélybe. Egymás után foglaljuk el az erdélyi városokat, Szatmár, Zilah, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Székelyföld. Mindenhol fogadások, ünnepségek, beszédeket mond többek között gr. Teleki Pál akkori miniszterelnök, gr. Bethlen György, Horthy Miklós, valamint az erdélyi írók nevében többek között Kós Károly, Gallay Domokos, Tamási Áron és Nyírő József. Nem tudom, hogy a Szerencse vagy a Jóisten sodor-
3. nap, Székelyudvarhely, Nyírő József-emlékünnepély Borongós, csepergős időre ébredtem. Jó korán indultam, hogy időben érjek Udvarhelyre, s legyen időm megkeresni a temetési szertartás helyszínét. Csak annyit tudtam, hogy a helyszín a Papkertnek nevezett egyházi magánterület, s bár többé-kevésbé ismerős vagyok Udvarhelyen, de ezt a helyszínt nem ismertem. Akkor még úgy tudtam, hogy lesz temetés, mert előző este nem néztünk Duna TV-t, ahol pedig már bemondták, hogy csak emlékünnepség lesz, az újratemetés a román hatóságok és az udvar-
ta utamba ezt a stoppos jóembert, de érdekes kortörténeti dokumentum jutott a birtokomba. Udvarhelyre érkezvén a kocsit letettem egy bevásárlóközpont (Knaufland, ugyanolyan mint bármelyik TESCO vagy egyéb) parkolójába. Utána kis séta a városközpont felé, ismerős utcák, épületek, emlékek, nosztalgia. A városközpont parkos főterén leültem a milleneumi emlékmű előtti padra, nézelődve tanulmányoztam az ünneplőbe öltözött, templomba igyekvő udvarhelyi polgárokat. Egyre több kisebb-nagyobb csoport je lent meg, virágokkal, a Nyírő búcsúztatásra igyekeztek. Beállva az egyik ilyen csoportba nem lesz nehéz megtalálnom a helyszínt – gondoltam. Így is lett, kicsit korán értem oda. A Papkert (ami egyúttal temető is) kapuja még zárva volt. (…) A Papkert egy gyepes-ligetes hegyoldal, ami a városközpont felett terül el. A helyszín eredetileg a város centrumában lévő Márton Áron téren lett volna, de ezt a jelenlegi polgármester nem engedélyezte. Szerintem jobb is így, ez a helyszín sokkal dekoratívabb, mint egy köztér a város közepén. A látvány kitűnő: a lejtős rét alsó szélén volt felállítva egy színpadszerű építmény, komor fekete gyászszínekkel. Itt kellett volna elhelyezkedni a ravatalnak, de csak egy asztal, s rajta Nyírő József gyászszalaggal áthúzott arcképe volt elhelyezve. Előtte egy kijelölt rész, ahol az emlékezők virágaikat és koszorúikat helyezhették el. Szemben felfelé a gyepes hegyoldalt foglalta el a résztvevő közönség. A színpad mögött színes háttérként az udvarhelyi külvárosok, Szombatfalva és Székelybethlenfalva cserepes háztetői. Előrébb kimagaslik a Szent Ferenc templom és a főtéri református templom tornya. Az egész képnek zöldellő hátteret nyújtanak a Szejke dombjai, távolabb a Kalonda tető erdős hegyei, jobbfelé a Hargita előhegyei, balról pedig a Homoród vidék lankás dombjai. Igazán szép panoráma. Gyülekezik a gyászünneplő közönség, a többség sötét öltönyben, de szép számban vannak székely viseletbe öltözöttek is. Közölte a szervező bizottság, hogy a temetés egy későbbi időpontban lesz megrendezve, most csak egy ökomenikus bú-
csúztató emlékünnepség lesz. Elmondta az okokat, melyeket azóta a médiából már mindenki ismer: a temetési menetet és magát a temetést végül is a jelenlegi polgármester akadályozta m eg. Bunta Levente, ez a renegát kollaboráns, aki szégyellheti magyar mivoltát, az általa kiállított temetési engedély kérelemre szándékosan rossz iktatószámot írt, amit a megyei prefektus formai hibára hivatkozva visszautasított. Bunta szándékossága abból világlik ki, hogy a prefektus 24 óra haladékot adott a formai hiba kijavítására, amit Bunta nem tett meg. A temetést így is meg lehetett volna tartani egy nem túl komoly pénzbüntetés ellenében, de a rendezvény szervezői semmiben nem akarták áthágni a román jogszabályok előírásait, teret adva egy esetleges provokációnak. Ezt közölték hangosbemondón, s hogy mindezek miatt az emlékünnepség kezdete is ¾ órát csúszik. Így hát volt idő nézelődésre… Hátul, a közönség mögött 2 x 10 fős kék (székely) huszár egyenruhás díszőrség volt felállítva, akik pontosan félóránként rendeztek őrségváltási és zászló átadási ceremóniát. Ez eleinte érdekes, látványos jelenet volt, de túl gyakran csinálták, és később, amikor már zajlott az ünnepség és folytak a beszédek, igencsak zavaró volt a sok harsány vezényszó, jobbra át!, balra át!, tisztelegj!, lépés indulj! stb. Ezt valahogy másképp kellett volna szervezni, és legalább a beszédek alatt szüneteltetni. Kissé távolabb a dombtetőn két árus sátor volt felállítva. Gondoltam, hogy üdítőt, vizet s hasonlókat árulnak, de meglepetésre az egyikben Nyírő-könyv árusítás volt. Az összes műve kapható volt zömmel új kiadásban, de volt eladó néhány régi, eredeti, posztó kötéses kiadású könyve is. Persze ez utóbbiak borsos áron, inkább csak gyűjtők számára. Átnéztem a kínálatot és elszégyelltem magam, hogy több művét is olvastam, de a szerző nevét nem jegyeztem meg: Úz Bence, Emberek a havason, novellái közül a Baj-posta, de mindenek előtt A sibói bölény. Ez utóbbi a még szinte gyerekkori alapkönyveim közé tartozott, és akkori olvasmányaim között közvetlenül az Egri csillagok és a Rákosi Viktor-féle Hős fiúk és Korhadt
fakeresztek után következett. Örömmel fedeztem fel tehát a kínált könyvek között, és meg tudtam vásárolni a Székelyek c. novelláskötettel együtt. (Helyi pénzem ugyan már nem volt de forintot is elfogadtak). A búcsúztatási szertartás végül az eredeti program szerint zajlott le. A ceremónia vázát prominens személyek és az ökomenizmus jegyében az összes erdélyi felekezet főpapjai által elmondott beszédek adták. Beszélt többek között Szőcs Géza az írók nevében, Szász Jenő volt polgármester, valamint Kövér László. A beszédek között kulturális betétek: székely népi énekesek, tárogató és egyéb hangszeres muzsika, felolvasások Nyírő művekből. S legvégül a szokásos himnuszok, immár szakadó esőben. A teljes ceremóniát többször leadta a Duna TV. Ismerősökkel pont a ceremónia legvégén találkoztam. Szerencsére, mert náluk legalább volt esernyő. Nem volt nehéz megtalálnom az utcát, a házat és a lakást, de az ajtón már idegen név volt, így nem csöngettem be. Akkor rémlett fel, hogy Melinda említette, hogy már szülei is Magyarországon dolgoznak és talán ki is adták a lakást. Így nem volt más tennivalóm, mint visszaslattyogni az autóhoz, s elindulni, vissza Csíkba. Az eső már szűnőfélben volt, s mire a Hargita gerincre értem, a nap is előbukkant. Így a Tolvajos tetőn megálltam, hogy tegyek egy rövid erdei sétát a szépséges fenyvesekben. Csend volt, nyugalom, csak nagy sár. Visszaérve Csíksomlyóra már nem volt semmi probléma a közlekedéssel. Bár a fesztiválhangulat még megvolt, az árusok nagyrészt még nyitva, a szabad tüzek még lobogtak a bárány flekkenek alatt, a karikás ostor pattogtató még durrogott, s közönség is volt még bőségesen, de a rendőrök már eltűntek, a lezárások megszűntek. Olga asszony hidegtálas búcsúvacsorával várt, a tál közepén a hideg sültszalonnák, s körbe házi készítésű kolbászfélék, valamint sajtok. Másik tálban a kertben fél órával korábban szedett friss retek és zöldhagyma. És az elmaradhatatlan füves tea, amiből ittlétem minden reggelén és estéjén megittam minimum fél litert. Csendes beszélgetéssel telt
az utolsó este, átadtam a sebtében beszerzett ajándékokat. Kérdezgettem a két kisöreget, hogyan éldegélnek. Pl. hogyan gyűjti ehhez a finom teához valókat. Nem kell azt gyűjtögetni, helyben van, jött a felelet. Csak lesarlózom a ház körül meg a kerítés tövénél a burjánt. (gazt). Ezután kihajigálom közüle a közönséges füvet, a maradékot pedig felvagdalom, megszárítom s kész is a teának való. Így pontosan nem tudni mi minden van benne, de a borsikafű s különösen a menta erősen kiérződik. A nyáron 3-4-szer csinálok ilyen burján szárítást, s egész évre meg is van a teának való. A doktornő azt mondta, ha rendszeresen naponta megiszom két bögrével, 100 évig fogok élni. Aztán ott van a borvíz. Kimutatták többek között belőle a jelentős jódtartalmat. Nincs is a környéken senkinek pajzsmirigy problémája. Pedig ez gyakori gond Erdély-szerte. A másik érdekesség, hogy a környékbeli baromfiknál gyakori a kalciumhiány. Ilyenkor a tyúkok hajlamosak rákapni, hogy megegyék héjastul a saját tojásaikat. Én ezt úgy előzöm meg, hogy a nyári esők idején begyűjtöm a csigákat, s a házukat mozsárban porrá törve a darába keverem, s úgy adom a tyúkoknak. Faggattam a télről, s hogyan szerzik be a tüzelőt, hisz már nem abban a korban vannak, hogy az erdőt járva fát gyűjtsenek. Bizony gyakori télen a méter magas hó. Fával tüzelünk ebben a cserépkályhában, ami a falba van építve, s így mindkét szobát fűti. Marhát, s egyéb nagy állatot nem tartunk, de Gábor rendben tartja a kertet és a ház körüli kaszálókat. Ott a szénapajta, ősz végére megtelik. Tavaszszal, amikor a falubeli állattartóknak elfogy a szénájuk, mindig jönnek venni tőlünk. S hogy egyszerűsödjön a dolog, nem pénzzel, hanem tűzifával fizetnek. Így tavasszal mindig gyűlik annyi fa, hogy a következő télre elegendő legyen. Ez hát a leleményes székely bartelkereskedelem. Ilyen beszélgetésekkel teltek az esték és sok érdekességet tudtam meg e vidéki székelyek életéről. Így telt el ez az érdekes és szép élményekkel tarkított 3 nap a keleti Székelyföld egy eldugott szegletében. Kempelen Miklós
II. 7 Sziget Maraton – Kiskunlacháza 2012. július 21. Majdnem egy évtizede kapcsolódtunk be a hazai túrabajnokság küzdelmeibe, és a tévedés kockázata nélkül állíthatjuk, hogy ilyen sikeres rendezvényt még soha egyetlen helyszín sem produkált, mint ez a ( a hínáros szakaszt leszámítva) második ízben kiírt „ 7 sziget” 30 km-es kenués kajakmaratoni verseny. Pedig olyan jó adottságú helyszínekkel kellett felvenni a versenyt, mint a Rába, a Körösök, a szigetszentmiklósi nádrengeteg, és az eddig kiemelkedően jónak számító Szigetköz, azonban ezen helyszínek sikere is csak mérsékeltnek mondható a miénkhez képest. A versenytáv vonalvezetése a maga sokszínűségével, természeti szépségével, bájos településeivel igazi esztétikai értéket képvisel, melyet a résztvevők nagy száma is ékesen bizonyított. Már a parkírozó autók száma is csodálattal töltött el, amit a zavarba ejtően sokszínű hajótípus (23 kategória) megjelenése csak fokozott, nem könnyítve meg a szervezők dolgát. A bemelegítés és felsorakozás a rajtvonalon igazán szemet gyönyörködtető esemény volt, mind a nézőnek, mind pedig a versenyzőknek. A rajtjelre több száz evezős kezdte el gigantikus harcát az elemekkel. A mezőny kezdetben inkább volt kiemelkedően lelkes, mint kiemelkedő, de néhány száz méter megtétele után ráébredt mindenki arra, hogy a fák nem nőnek az égig, sőt tavaly óta nem fiatalodtunk egy percet sem. Az Angyali-sziget mellett még a lelkesedés vitt el mindenkit szélsebesen, de azután felvettük az utazó tempót. Megkapóan szép szigetünket elhagyva feltűnt Ráckeve panorámája, melyet egyesek Konstantiná polyhoz, mások Velencéhez hasonlítanak. Az biztos, hogy nem mindennapi látvány a délelőtti napsütésben nézve az Angyalisziget mellől. Kisvártatva feltűnt a ráckevei híd, amely alatt átevezve jobbra tekintve a hosszan elnyúló piac forgatagában, balra tekintve pedig Ráckeve egy másik nevezetességében a Senkiszigetében gyönyörködhettünk.
Még fel sem ocsúdik az ember a látványtól, amikor a vízi világ újabb gyöngyszeme állja utunkat, a Kerekzátony-sziget. Elevezve a hétvégi házaktól zsúfolt horgászparadicsom mellett, már Szigetbecsén találjuk magunkat, melynek hangulatos, picinyke strandján frissítőhely állt a már „kissé” elgyötört túrázók rendelkezésére. Harmadikként értünk páros hajónkkal a fordítóhelyre, így megszemlélhettük az egész mezőnyt, ahogy kettő kilométerre széthúzódva szelték az egyébként hátszélben jókorára duzzadt hullámokat. A horgászok – családtagjaikat is beleértve – megrökönyödve csodálták a partról, a mindennapinak egyáltalán nem nevezhető látványt. Nekünk is némi meglepetést okozott a színes hajók és mezek végeláthatatlan sora, és leírhatatlan büszkeséggel töltött el, hogy mi is részesei lehetünk ennek az él ménynek. Ebből merítettük az erőt, mert a szél és a hullámok nem fogadták kegyeibe a versenyzőket. Azért egy pillantást vetettünk Ráckeve déli panorámájára, mert az egészen újszerű az északihoz képest. A híd lábánál lévő strandon újabb frissítő várt bennünket, ahol a hullámokkal folytatott csatában felgyülemlett vizet is kiöntöttük, mert már az elsüllyedés veszélye fenyegette a kajakokat. Tovább evezve, a híd alatt több lacházi horgász lelkes buzdítása közepette választhattunk, hogy a házak szélárnyékában, vagy a Balabán-sziget mellett közelítjük meg a szeretett Angyali-szigetünk másik ágát. Ez a vízfelület egyébként olyan népszerű, hogy minden évben találkozunk világés olimpiai bajnok kajakosokkal és kenusokkal. A szigetnek ezen az ágán ismernek bennünket, akár a rossz pénzt, hiszen én például már mindegyik horgásznak vittem el legalább egyszer a zsinórját lélekvesztőm kormányával. Ezután következett a feketeleves, mert a versenybírók beirányítottak bennünket az átjáróba, amit a lacháziak csak Lagúna néven emlegetnek. Júliusban a hínár és a vízi-növényzet virágkorát éli minden évben, aminek következtében a kicsiny hátrá-
nyunk az első két hajóval szemben tetemesre növekedett, ráadásul félholtra eveztük magunkat. Ekkor következett a lacházi húsz perces kötelező pihenő. Ennyi „csápolás” után már fiatalnak és öregnek egyaránt jól jön a felüdülés, a különbség csak az, hogy ezt a fiatalok nem ismerik el. A pihenő után újult erővel és főként lelkesedéssel vágtunk neki az utolsó tíz kilométernek. A Vesszős-szigettel szemközt találhatók Lacháza legirigyeltebb telkei, az itt lakók szerencsések, mert gyönyörködhetnek minden este a lenyugvó nap látványában. A Raffás-sziget mellett elhaladva elérjük az Áporkai-sziget szűk bejáratát. A hangulatos kiságban a horgászok megszokták az evezős hajók látványát, megosztva a keskeny vízfelületet az egyébként összeférhetetlen két sportág közt. Azt hiszem, hogy a sziget fennállása óta nem volt olyan nap, amikor ekkora forgalmat bonyolított volna le ez a néhány csapásnyi szélességű ágacska. Innen kikanyarodva egyenesen átvágtunk Szigetszentmártonba, ahol frissítés közben hangosbeszélőn név szerint köszöntöttek minden versenyzőt. Némileg felüdülve egyenes vonalban eveztünk haza, bár érintettük a mártoni szigeteket és nádsávokat. Azt hiszem, hogy dőreség lenne a mi Dunánkat unalmasnak hinni, hiszen ez a több mint száz hajó világosan bizonyította, hogy az ellenkezője igaz. Az az igazság, hogy e természeti csodát, annak ismerői a víziturizmus koronaékkövének tekintik. A célba érkezés után nagyon jólesett a finom babgulyás, és a túrós lepény, amivel a rendezők vártak bennünket. Ahhoz, hogy minden versenyző jól érezhesse magát, és a szó nemes értelmében vendégként legyen kiszolgálva, szükség volt arra a csapatra is, aki a szárazföldön és vízen is biztosította a rendezvény lebonyolítását. Elmondhatjuk, hogy három generáció dolgozott együtt (unokák, szülők, nagyszülők) egész nap jókedvűen, mindenre odafigyelve, hogy minden rendben folyhasson. Először azt gondoltuk, hogy mindenkit név szerint fel-
sorolunk, de talán el sem férne az oldalon a segítők névsora, így most felsorolás nélkül köszönjük meg mindenkinek a segítségét, amit ahhoz nyújtott, hogy az ország minden tájáról jött vendégek messzire vihessék Kiskunlacháza hírnevét. A rendezvénynek azonban anyagi alapokra is szüksége volt, amelyet az alábbi támogatók biztosítottak felajánlásaikkal, melyet nagyon szépen köszönünk: Kiskunlacháza, Ráckeve, Szigetbecse, Áporka és Szigetszentmiklós Nagyközség Polgármesteri Hivatala, Acer Mezőgazdasági Kft., Miniklinik Bt., Frici Rallye Team S.E. – F.R.T. 2001 Bt., Cser-Ép Tüzelő És Építőanyag Kft., „Pitti” Festék, Műanyag, Vegyiáru Üzlet Pereg Kft. Fer-Al-Ko Fémfeldolgozó Bt., Kátai-Konténer Kft., Bibók Optika, Hambi Büfé, Tiszta Formák Alapítvány, Fehér Méz Bt., Lakodalmasház és Esküvői Ruhaszalon, Boros Gyula Mükiszolg Ltd., D-Hajózás, Kovács Antal vállalkozó, Peregi Patika, Kapitány Cukrászda, Cadran Pizzéria Pub, Noske Virágkertészet, Takács József Telecom Kft., Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége, Outdoor Magazin, Orsi Pékség, Szűcs Imre vállalkozó, Tóth László Vas Műszaki és Villanyszerelési Bolt, Vass Sándor Zöldség-Gyümölcs Bolt, Kiskunlacháza Diáksport Egyesület, Realsys Com puter, Magyar Kajak-Kenu Szövetség, Víziló Vízitúra, Signum Alfa Sped Kft., Kärcher Autómosó, Lipóti Pékség, Szigetszentmiklósi Hajóskapitányok, Fer-Al-Ko Kft., Rukkel-tó, Groszmann József Armakont Kft., Farkas Péter túrakísérő, Szviridov és társai Horgász Szövetség. A verseny eredményeit, és nagyon sok képet nézhetnek meg a www.kenumaraton.hu weboldalon, amit érdemes felkeresni, nyomon követni. Legyünk büszkék arra, hogy nagyon sok lacházi sportember is része ennek az embert próbáló versenysorozatnak. Reméljük, hogy a fiatalok közül is sokan kapnak kedvet az evezésre, használják ki rendkívül jó adottságainkat. Balogh László
EML ÉKTÁBL A-AVATÁS EMLÉKTÁBLA-AVATÁS
Június 29-én emléktáblát avattunk a Polgármesteri Hivatalnál a kuláküldözések áldozatainak emlékére. Dr. Répás József beszédében kiemelte, rendkívül fontos, hogy minden esztendőben megemlékezzünk azokról a gazdákról, akik a földjüket, jószágaikat, megélhetésüket, gyökereiket örökre elveszítették. A padlások lesöpréséről, a kötelező beszolgáltatásokról, a földönfutóvá tett és tönkretett magyar parasztságról éppúgy nem szabad megfeledkezni, ahogy a Holokausztról vagy egyéb nemzeti tragédiáinkról sem, hiszen mindezek a mai napig éreztetik hatásukat. A parasztság máig nem lábalt ki az akkori megaláztatásokból és a kisemmizett családok talán soha nem találnak vissza a földhöz, melynek művelése, óvása egész népünk feladata és kötelessége. Dr. Budai Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a holokauszt is nagy nemzeti tragédia, de emelett sohasem szabad megfeledkeznünk a kommunizmus áldozatairól és a kisemmizett, megalázott, megnyomorított magyar gazdákról. Az emléktáblát Nemes Ferenc faragó népi iparművész készítette. Gy. M.
A 8. László-napi vigasságokon ismét vendégül láttuk testvértelepüléseink delegációit. Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mondott Pánczél Károly országgyűlési képviselőnk, Pop Imre, Kraszna polgármestere, Vollmuth Péter, Badacsonytördemic polgármestere, Fábián József jászkun főkapitány és dr. Répás József polgármester.
Krasznai testvértelepülési kapcsolatunk 5. évfordulója alkalmából fát ültettünk, hogy jelképezze barátságunkat.
Több mint 30 000 féle termékünkkel és 3000 munkatársunkkal világviszonylatban a legjelentősebb vállalkozások közé tartozunk. Nyolc országban rendelkezünk gyártó üzemmel és több, mint negyven országban értékesítjük termékeinket. Fő profilunk: villamos szerelési és túlfeszültség-védelmi termékek gyártása és forgalmazása az építőipar számára. Csapatunk bővítésére keresünk munkatársat az alábbi munkakörbe: Gépbeállító Feladata:
A gépek, berendezések technológia szerinti beállítása Szerszámcserék/átállások lebonyolítása A termelés folyamatos biztosítása Minőségbiztosítási követelmények szerinti gyártás
Elvárásaink:
középfokú műszaki végzettség (gépész vagy mechatronikusi végzettség) 2-3 év szakmai tapasztalat (gépek javítása, karbantartása) technikusi végzettség előny német nyelvtudás előny
Amit nyújtunk: versenyképes fizetés bérenkívüli juttatások munkába járás biztosítása hosszútávú, biztos munkahely A munkavégzés helye: Bugyi község (Pest megye) A pályázati anyagát (magyar nyelvű önéletrajz, bizonyítványmásolatok) e-mailben vagy postán küldheti el az alábbi címekre:
[email protected] vagy OBO Bettermann Hungary Kft. Személyzeti Osztály 2347 Bugyi, Alsóráda 2.
A Képviselő-testület 2012. június 22-i ülésén hozott határozatok 289/2012. (VI. 22.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja Gerecz Attila képviselő személyét. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 290/2012. (VI. 22.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt,
hogy jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja Balogh Zoltán képviselő személyét. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 291/2012. (VI. 22.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy elfogadja a tárgyalandó napirendi pontot az alábbiak szerint: 1., Filmforgatással kapcsolatos kérelem-
ben döntéshozatal Előadó: dr. Répás József polgármester 292/2012. (VI. 22.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy filmforgatás céljára engedélyezi a volt szovjet repülőtér önkormányzati részén robbantási effektusok kivitelezését. Határidő: 2012. szeptember 15. Felelős: dr. Répás József polgármester
A Képviselő-testület 2012. július 5-i rendkívüli ülésén hozott döntések 293/2012. (VII. 05.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja dr. Fábián Miklós alpolgármester személyét. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 294/2012. (VII. 05.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja
Petőné Horváth Éva képviselő személyét. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester
Egyebek Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester
295/2012. (VII. 05.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkor mányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy elfogadja a meghívóban szereplő napirendi pontokat az alábbiak szerint: Központi Konyha nyersanyagbeszerzéséhez indítandó közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásának elfogadása
296/2012. (VII. 05.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a Központi Konyha alapanyag-beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását. A felhívás a határozat mellékletét képezi. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester
A Képviselő-testület 2012. július 17-i ülésén hozott döntések 297/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja Gerecz Attila képviselő személyét. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Répás József polgármester 298/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja dr. Szabó Attila képviselő személyét. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Répás József polgármester
folyamatban levő peres eljárással kapcsolatos ítélet elleni jogorvoslat 2. Szociális fellebbezés Nyílt ülés: 1. Folyószámlahitel felvétele 2. Szennyvízpályázat el nem számolható költségeinek ügyében döntéshozatal 3. Bizottsági jegyzőkönyvek Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság Egészségügyi és Szociális Bizottság 4. Egyebek
299/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a meghívóban szereplő napirendi pontokat az alábbiak szerint: Zárt ülés: 1. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Budapest Környéki Törvényszék előtt
300/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Budapest Környéki Törvényszék előtt 9. K. 27.306/2011. számon folyamatban lévő peres eljárásban 2012. július 13. napján született ítéletben foglaltakkal kapcsolatosan az ítélet ellen a Kúriához felül-
vizsgálati kérelmet nyújt be, mellyel egyidejűleg kéri az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Budapest Környéki Törvényszék előtt 9. K. 27.306/2011. számon folyamatban lévő peres eljárásban 2012. július 13. napján hozott ítélet ellen a felülvizsgálati kérelem előterjesztésével egyidejűleg perújítási kérelmet is előterjeszt. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a felülvizsgálati és a perújítási kérelem megalapozása érdekében két igazságügyi ingatlanforgalmi értékbecslő szakértői véleményét szerzi be. Határidő: az ítélet kézhez vételétől számított 15. nap Felelős: dr. Répás József polgármester
301/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete elutasítja ……. Kiskunlacháza, ……. szám alatti lakos szociális ebéd iránti kérelme elutasítása miatt benyújtott fellebbezését, mert a kérelem a szociális étkeztetésre vonatkozó törvény által előírtaknak nem felel meg. A Képviselő-testület az Egészségügyi és Szociális Bizottság 2012. május 31. napján kelt, 593-159/2012. számú határozatában foglaltakat helybenhagyja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 302/2012. (VII. 17.) határozat 1. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 60 millió forint összegű folyószámlahitelt vesz fel az OTP Bank Nyrt-től. A hitel futamidejét 2012. július 19-től 2012. december 31-ig határozza meg. 2. A hitel és járulékai visszafizetésének biztosítékául az önkormányzat költségvetési bevételeit, ezen belül elsősorban a saját bevételeket ajánlja fel, különös tekintettel a helyi adóbevételekre, normatív és egyéb támogatásokra, átengedett adóbevételekre – figyelembe véve a mindenkor hatályos Államháztartási Törvény és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendeleteket, jogszabályokat. 3. Az Önkormányzat, mint zálogkötelezett, hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonában lévő, a 2356 és a 911/6 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, forgalomképes ingatlanain a hitel és járulékai erejéig, beleértve a késedelmes teljesítés esetén a késedelmi kamatot is, az OTP Bank Nyrt. számára első helyi jelzálogjogot alapítsanak. A Képviselő-testület kijelenti, hogy a fent megjelölt ingatlanok forgalomképesek, felettük korlátlanul rendelkezik. 4. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel kamatát és járulékos költségeit a hitel teljes futamideje alatt – a felhalmozási és tőke jellegű kiadásokat megelőzően – a költségvetésébe betervezi és jóváhagyja, illetve költségvetési előirányzat módosításai során figyelembe veszi. 5. Az Önkormányzat vállalja, hogy az OTP Bank Nyrt. részére az OTP Bank Nyrt.-nél, illetve más pénzügyi intézménynél vagy a Magyar Állam-
kincstárnál vezetett – fizetési- és alszámlájára (ahol ezt jogszabály nem zárja ki), továbbá a költségvetési szervei fizetési számláira felhatalmazáson alapuló beszedési megbízást biztosít. 6. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a fenti hitelre vonatkozóan az OTP Bank Nyrt.-nél eljárjon, az ügylet egyéb feltételeiben megállapodjon, a hitelszerződést és egyidejűleg a hivatkozott ingatlanokra a zálogszerződést aláírja az Önkormányzat képviseletében, valamint a Földhivatalnál a jelzálogjog bejegyzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye. Határidő: 2012. július 19. Felelős: dr. Répás József polgármester 303/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kiskunlacháza szennyvízcsatornázása V. ütem, szennyvíztisztító telep rekonstrukció és szennyvíziszap komposztáló megvalósítása című pályázat (azonosító száma: KEOP-L.2.0/09-11-2011-0012) el nem számolható költségeit 51.772.400.Ft+ÁFA összegben fogadja el, a következők szerint: Alma utca szakasz becsült költsége: 15.022.400.-Ft+ÁFA, a teljes úthelyreállítás és a sávos úthelyreállításon felüli úthelyreállítás költsége: 36.750.000.-Ft +ÁFA. A Képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy az 51.722.360.-Ft + ÁFA összegű el nem számolható költséget a 2013. évi költségvetés kiadásai közé beépíti és annak fedezetét biztosítja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 304/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy nem támogatja a 460/4, 460/5, 460/6 és 460/8. helyrajzi számú ingatlanok övezeti besorolásának módosítását és nem veszi fel Kiskunlacháza Településrendezési Terv és HÉSZ módosításának tervezési programpontjai közé. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 305/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete, elviekben hozzájárul a Ráckevei Kistérségben a „Pikkely helyi pénz” bevezetéséhez.
Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 306/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Daewo Nubira GRK-855 gépkocsit nem vásárolja meg az Önkormányzat anyagi nehézségeire való tekintettel, de lehetőséget biztosít arra, hogy lakossági adományokból a gépjármű megvásárlásra kerülhessen, melynek érdekében támogatói számlaszámot hoz létre. A megvásárolt gépjármű a leendő rendőrőrs használatába kerülne. A számlaszámot és az autó képét az előterjesztéssel meg kívánja jelentetni A Mi Újságunk helyi lapban és Kiskunlacháza honlapján. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 307/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Európai Mobilitás Héthez nem kíván csatlakozni. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 308/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kiskunlacháza, Dózsa György út – Bercsényi utca sarkán a 280/20 transzformátor-állomás átépítésére a Wiring Mérnöki Bt. részére a tulajdonosi hozzájárulást megadja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 309/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő Szabadság utca 1. szám alatti ingatlant lakossági összefogással felújítja és azt a kiskunlacházi rendőrőrs rendelkezésére bocsátja. A jövőbeni használatért a rendőrségtől bérleti díjat nem kér, csak a felmerülő rezsiköltséget kéri megtéríteni. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 310/2012. (VII. 17.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 10 hrsz-ú közterület megfelelő pontján két betonoszlopot helyez el, mely a gyalogosforgalmat biztosítja, de elzárja azt a személygépkocsi forgalomtól. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester
Kedves szülők és gyerekek! Néhány jó tanács ahhoz, hogy a biciklizés önfeledt szabadidős tevékenység, sportolás legyen: Mielőtt elindulunk, tisztítsuk meg és nézzük át a kerékpárunkat! Vizsgáljuk át külön az első és hátsó féket, ellenőrizzük a kormányt, a gumik, a világítóberendezések, és a csengő állapotát, ha szükséges olajozzuk meg a láncot! A gyermekek folyamatos növekedése miatt érdemes meggyőződnünk arról, hogy a nyereg magassága ideális-e, valamint a nyereg és a kormány távolsága is megfelelő-e. Aki rendszeresen használja a kerékpárját, évente legalább egy alkalommal vigye el szakszervizbe (pl.: kerékpárszaküzlet, nagyobb sportáruház) átnézetni. A kerékpár a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelete (KRESZ) értelmében jármű, ugyanazok a feltételek szükségesek, mint más jármű esetében: • ismerni kell a KRESZ szabályokat, • járművezetésre alkalmas állapotban lehet csak vezetni (ittasan kerékpározni sem szabad, mivel 2011. 07. 01-jétől közigazgatási bírsággal sújtható a 156/2009. (VII.29.) Kormány rendelet 12 §-a alapján). A kerékpár kötelező felszerelése a 6/1990. KÖHÉM rendelet szerint: 1. kormány (legyen könnyen kezelhető, megbízható), 2. két egymástól független fék, az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat, 3. csengő, 4. fehér színű, vagy kadmiumsárga fényt adó első lámpa, 5. piros színű hátsó lámpa (tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható legyen), 6. hátul egy vagy két, szimmetrikusan elhelyezett, nem három szög alakú, piros színű fényvisszaverővel, 7. az első keréken legalább 1 db borostyánsárga A Mi Újságunk Alapítva 1992 áprilisában
színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllő-prizmával). Javasolt kerékpártartozékok: a. a pedálon és a küllők között borostyánsárga prizmák, b. karos szélességjelző prizma, c. visszapillantó tükör, d. sárvédő Egyéb felszerelés: a fejvédő sisak – gyermekek esetében különösen ajánlott – a térdés könyökvédő. A gyermekekre adjunk még lehetőség szerint láthatósági mellényt (amelynek használata éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén kötelező lakott területen kívül), fényviszszaverő pántokat a csuklóra és a bokára, kesztyűt, kerékpáros szemüveget. Kerékpárra a gyermekülést úgy szereljük fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, illetőleg az azzal együtt elforduló szerkezettel. A kétkerekű kerékpáron 16. életévet betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast. Gyermekünket készítsük fel a kerékpározásra (pl.: tilos elengedett kormánnyal kerékpározni!). Fontos, hogy ismerjék az alapvető közlekedési szabályokat, valamint tisztában legyenek a kerékpározással kapcsolatos elméleti és gyakorlati (vezetéstechnikai: biztos irány- és egyensúlytartás, fékezés, kormányozás stb.) ismeretekkel. Érdemes előzőekben feltérképezni a lehetőséget, hogy kerékpárral merre tudunk közlekedni. Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – szo-
rosan az úttest jobb szélén kell közlekedni, a KRESZ előírásának megfelelően. A 12 évnél fiatalabb gyermek a főúton nem kerékpározhat szülői felügyelettel sem! A 6 év alatti gyermeket főútvonalon (akár gyalogosan is) felügyelet nélkül hagyni tilos! A gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni, ha az úttest kerékpárközlekedésre alkalmatlan. A hidakon és felüljárókon, ahol gyors az autóforgalom és keskenyek a sávok, érdemesebb és biztonságosabb a járdán közlekedni. Közlekedési baleset estén hívjunk segítséget! Gyermekünket min den esetben úgy engedjünk el biciklizni, hogy legyen nála az értesítendő szülő neve és telefonszáma! A kerékpárt mindig le kell zárni, akkor is, ha csak beszaladunk a postára feladni egy levelet, vagy újságot szeretnénk vásárolni. Javasoljuk azt is, hogy tárolóhelyiségekben, pincében, garázsban, lezárt folyóson is zárjuk le biciklinket, ne adjunk lehetőséget arra, hogy könnyen eltulajdonítsák értékünket. Ezzel kapcsolatos ajánlásaink: • Jól látható, forgalmas helyre álljunk kerékpárunkkal, ahol a gyalogosforgalomnak legalább minimális visszatartó ereje van a tolvajokkal szemben! • Használjunk legalább két (minőségi) zárat! A zárakkal két ponton rögzítsük a kerékpárt! • Az összes mozdítható dolgot a bicikliről vigyük magunkkal! • Ne „lakatoljunk” mindig ugyanazon a helyen. Megbízható zárak: lánc-lakat kombináció és az U-lakat. Mindenkinek biztonságos és balesetmenetes közlekedést kívánunk kerékpárral is! Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, Baleset-megelőzési Bizottság
Helyesbítés
A megjelenõ anyagokért szerzõink felelnek, azok nem minden esetben tükrözik a szerkesztõség véleményét.
Lapzárta minden hó 20-án!
Kedves Olvasóink! A júliusi szám tördelésekor a kitűnők névsora elcsúszott, ezért nem jó osztályoknál szerepelnek a gyermekek nevei, emiatt elnézést kérünk. Mindennek ellenére remélem, hogy mind a gyermekek, mind a családok, és a pedagógusok is büszkék gyermekeikre. Ők bizonyára tudják, hogy ki kihez tartozik, ki kivel dolgozott ezért a szép eredményért, amihez magam is gratulálok. Gy. M.
´µ ·¸´¹º»¸¼´½´¾º»¸ ¿ÀÁ  ÄÅÅÆÇÈÉÊËÌËÍ Ì ÎÌÏÐÑÆ ÒÏÓÌÔ ÕÇÖÖÇË ×ÌÕÓÅÉËÌÏØÌÙ Â
! " #$ % "&' ())*# % & + &% +!, '# !% $% " +## #$ ! + % %' % !% ' -# " - $ &' % % " $ '# . 012345167 819:63;<=>? @=ABC<:15 :6@C?24D 3EB9 3 CF:6=@4@: C@2G@6F:? 4@C0 2@E 5F:6H= @=D 3GG?9 36 ?2934=3215 2@E ;@FIB4J@4A5K LMMN# $ # ' # O # % P( &Q +%'% ,- # ' % # O ! ' # -$ , % $ + "&' !% ! +- % +## #$ P' R@=I@C@:@5 ST:@CUVI WR4KD X63C53 Y76:@RD W7Z6?<2 [1=4<2 F: \F5<2> ]<:6=7^ LMM_ &`" aM $ % `& # bc d e # f P% ,%% - ,- g &" +%'% ,- # ! +## #$ " WFC@=EH5@4 3 h@:4 i@9>@? Wj6?936934<:? k?0343= @=l43:B41443K
LMMm &" (N & + bcc d f P% n$%! c ` ! %- ! $-O ! `& & %'$ '# . R@=I@C@:@5 5@C@:@4F4 3 h@:4 i@9>@? oBC7:<9 ?: @=l43:B41443K ' % ' # ! - p % ,- #$ ! + ! # - b## %-p ' -d ! $ % "&' , % f P% n$% $ - # O-% & + % +## n$% b! ' d % +## n$% ! $-O ! f P% n$% $ `& & , n"' , q,- % +## n$% $ % &% - $ ' % n"' , q,- `& + ' %$ !% %
% # - ,- ! # ,- %%O% + - # %$ !% % % %++ % L_MM r - $% ,- ,- + % % % tM r , e - %',## + + - # p + - % e & - % # !% % $ # - $% ,- O%% O - #$ ! + ' " , + - ' %
% '$ - `& + '
! " # ! ! " $
! " % & ' ! & ' " ( *+,-./012340/45104 6078090/40 : ;01,090/0804 07< =1<:> 07<0?/+7. :@A>1:44:1B 601
;01:@A>1=44: : 409510408 090D04. E-0?04. C0/=9=1A/A>:8 -.//?:A11F4A/A4 +/ :? .>7:41:>=8 C0+,F4G042/+7+>08 ;014+40108+>4 012F94 /?:CA1<=?A/. 409- 018+/?F4404+/+4B /:@A4 8E14/+7+>H ( ;01,090/08 :? 07<0?/+7421 01?A98I?4:8H J K L
M"K"NO"PQRSNQTTSPU" " $ V& M" L & " WXYZ[X\]^_ XabcdZX_efXY eXag__hijZkhZlm knab h Zo]] e[YZ khZ cpX kqrlsl X_tgdgu undgY \orX_ oZ cp[a e[YsXY vldwe x\or[ahrahZgu[ k[phZh_m ]jdlugay hr zY\ndegYbrhZ g__guinYZtgZ ZhdZnZZh kX_bXuYX\m eX_b vn_bhehZ {|}} YnpXe]Xdc]XY XabXZ_XYm pc_XecYbXe urXd[YZ gZanYsn_hZ_hY ]jdl[ soYZcuuX_ }~| vn\nu vndsw_hZnZ pXZZ dZXZ_XY_ g__n\ h {|}{ tq_[wu }[ jZc_XZ X_^ZZm eX_bXZ [ahrugaZh_hYYh\ cu h \gdZh_hYjZgu[ ouurXa ZX\[YZXZc]XY h ph_lugaZl_ eXuurX X_dwahur\nsnZZYh\ ZhdZn\ [YsXY \cip[uX_^Zgduheeh_m h\[ khunY_lhY anYsn_\ns[\m e[YsXYZ eXaZXurY\ hYYh\ cdsX\c]XYm knab h iXd pca\[eXYXZX_cZ eXapg_ZnrZhuuw\m cu [_bXY ecdZc\f [ahrugaZh_hY ZXkXd YX uqtZuh
[u\wY_hkgrh _h\nuugagZ \gdZh_hYjZgu ouurXaX \] }| e[__[l vnd[YZ eXYYb[]XY XrZ \[ \X__ v[rXZYY\m [YZcrecYbX\XZ cu urn_ag_ ZhZgun\hZ \X__ eXaurYZXZYY\m i_
orcZ\XrZXZcu x
orinYZ[
nYbkhy h]nd rh\\orci[u\n_h fpX_^scu[ kgr cu efpcurXZ[ [u\n_h Xr^^duca [YsXeX__XZZ ewY\hkX_bX\ eXaurfYcucdX [u urgejZkhZwY\ _anYsn_\nsZhZlm knab h vX_iXdXuX\YX\ hrX h c_thm knab [YahZ_hYh[\ ]XcijZkXZ^\ _XabXYX\m phab hrm knab n_bhY ecdZc\f icYrouurXakXr twuuhYh\m he[ eca Xab X\\ndh ZX_Xi_cu ahrshuga[ kX_brXZcZ [u eXadXYsjZ[ §h hr X_^r^m YXe cdZXem e[cdZ rgd\lrZh\ X_ hr XabXrucaZ^_± htYnu qab _gZur[\m YXe Xr h c_ Xaab^r^scuXem knab X\\ndh kndsXdXtf \cdscu]XY e[YsXY \cip[uX_^YX\ ouurX \X__XYX vnaY[hm cu \oZX _XuucaX _XYYX XabucaXu g__guinYZnZ \cip[uX_Y[ rcdZ h eh[ Yhi[a cdZkXZXZ_XY urgenedh hYYh\ h kgdne ehaw\hZ ÔX__XYrc\[YX\Õ YXpXr^ \cip[uX_^YX\ xsd rh]l ZZ[_hm Wn\[ Þ[_enu cu áh_nak ãn_ZgYy h knrrgg__guhm h\[\ YXe ZgenahZZg\ thphu_hZnehZm knab khurYg_twY\ \[ e[YsXY tnandpnu_hZ[ _XkXZ^ucaXZ
[u\wY_hkgrh cdsX\c]XY WX_pXZ^s[\ ]XYYXe Xab \cdscu phtnY ^\ \[YX\ hr n_sh_gY g__Yh\±ú Þc_XecYbXe urXd[YZ YXe h ZX_X i_cucYm e[pX_ Xab c_tw\ phY Xr hr X_eq_Z \cZ cp h_hZZ ]X][rnYbnunsnZZ h ZX_Xi_cu X__XkXZXZ_XYjZcuX cu h khZh_ne e[YsXYgdnY ph_l eXaurXdrcuX r ab kndsXdXtcdX ZX\[YZXZZX_ h \cu^]][X\]XY e[YsXY _cYbXaXu enrrhYhZdl_ ]Xurgen_wY\ [ $tugawY\ khug]th[Y sd 'cigu )lruXv in_agdeXuZXd
