Akvárium Mesterséges élôhely az apró halak, vízi rovarok és lárvák részére. Anyaga üveg. Mérete meghatározza, hogy hány állat élhet benne. Ne állítsd az ablak elé! Bár a vízinövények igénylik a természetes fényt, a halaknak árnyékra is szükségük van. Az üveg felületére tapadt algát le kell törölni, s a felhalmozódó ételmaradék, ürülék miatt rendszeresen tisztítani kell az akváriumot!
Terrárium Mesterséges élôhely a békák, teknôsök, gyíkok, siklók számára. Két állatnak legalább egy 60 cm hosszú, 30 cm széles és 30 cm magas terrárium szükséges. Anyaga alul bádoglemez, oldalt pedig keretre erôsített szúnyogháló, de üveg is lehet. Berendezése: homok, kavics, kô, faág, árnyékot adó növények, s a víznek egy lapos tárolóedény. A terráriumot az állat igénye szerint állítsuk napos, meleg helyre.
Kalitka Mesterséges élôhely madarak, egerek, tengeri malacok, aranyhörcsögök, mókusok számára. Huzatmentes helyre tedd! Biztosíts az állatoknak elegendô fényt és nyugalmat! Ne feledkezz meg a friss ivóvízrôl és a megfelelô táplálékról sem! Madarak esetén azonos fajhoz tartozó madárpárt helyezz a kalitkába! Törekedj a természetes környezethez hasonló berendezésre! Ne rakj a kalitkába tükröt, csengettyût! Csak állatkereskedésben vásárolt madarat nevelj kalitkában! Kisemlôsök tartásánál ügyelj arra, hogy a kalitka drótszövése sûrûbb legyen, mint a madárkalitka esetén! Az aljára szórj faforgácsot, fûrészport! Készíthetsz kedvencednek kis kuckót faháncsból, de vásárolhatsz kész búvóhelyet is az állatkereskedésben.
(Felhasznált irodalom: Hartdégenné Rieder Éva– dr. Köves József–Rugli Ilona: Természetismeret 5.)
Bármilyen állatot is választasz, ne feledd, hogy felelôs vagy érte!
24
A szövegszerkesztés állomásai
1. Olvassátok el és értelmezzétek a következô szöveget! A fogalmazás szerkesztése A témakijelölés vagy -választás az elsô lépés. Adott téma esetén alaposan fontoljuk meg a mondanivalónkat! Ha választhatunk, arról érdemes írnunk, amit érdekesnek találunk, s amirôl van véleményünk. Mindkét esetben gondosan válasszunk a témához megfelelô szövegtípust! Kerüljük a bonyolult mondatszerkesztést, legyenek gondolataink érthetôek és lényegretörôek. Ügyeljünk a stílusra és a tetszetôs külalakra is! A fogalmazás írásakor mindig felhasználunk valamilyen forrást. Az anyaggyûjtés forrásai lehetnek mások tapasztalatai, ismeretei (lexikonok, könyvek, televízió, másokkal való beszélgetés…), de akár saját tapasztalatainkat is hasznosíthatjuk (élmény, megfigyelés, kísérlet, képzelet…). Az is gyakori, hogy a már rendelkezésre álló információkból vonunk le következtetéseket, s erre építjük mondanivalónkat. Az anyaggyûjtés után az anyag elrendezése (vázlatírás, szövegkidolgozás) következik. Ki kell válogatnunk a lényeges elemeket, ezek lesznek a fogalmazás alappillérei. Ezután állítsuk sorrendbe a fôbb részeket, s összekötôszöveggel illesszük ôket egymáshoz! A szövegalkotás elôtt célszerû vázlatot írnunk. A vázlatírás segíthet abban, hogy fogalmazás közben a témánál maradjunk, ne kalandozzon el a figyelmünk. A jó vázlat mondatai összefoglalják egy-egy szövegrészlet teljes mondanivalóját. Ebben az esetben tételmondatnak nevezzük ôket. A vázlat állhat kulcsszavakból, kérdésekbôl is. Fontos a szöveg szerkezeti felépítése, a fogalmazás bekezdésekre való tagolása. A bevezetés legyen rövid, de keltse fel az olvasó érdeklôdését! A tárgyalás a mondanivalót tartalmazza, ezért hosszabb terjedelmû, s tovább tagolható kisebb bekezdésekre. A befejezéssel lezárjuk a fogalmazásunkat, benne véleményünket,
állásfoglalásunkat, kívánságunkat, érzéseinket mondjuk el röviden. A címadás fontos állomása a szövegszerkesztésnek. Kitalálhatjuk a szöveg megírása elôtt, de a már kész fogalmazás tartalmához is. Állhat egyetlen szóból, szókapcsolatból, de egy teljes mondatból is. Fontos, hogy figyelemfelkeltô legyen, s utaljon a tartalomra! Kihagyhatatlan az önellenôrzés. Olvasd át újra az elkészült fogalmazást, javítsd ki a szövegszerkesztési, mondatszerkesztési, szóhasználati hibákat, s ügyelj a nyelvhelyességre, a helyesírásra is! Fôbb fogalmazási mûfajok Az elbeszélés olyan fogalmazás, amelyben egy történetet, eseményt mondunk el. Lehet egy, de akár több szereplôje is. A szöveg eseményei idôrendben követik egymást. Elbeszélhetjük a történetet a múltból a jövô felé haladva, ilyenkor a bevezetésben az elôzményeket fogalmazzuk meg. Haladhatunk úgy, hogy a jelenbôl tekintünk vissza a múltba, vagy indíthatunk az események közepébe vágva is. Az elbeszélésbe beépíthetünk leírásokat, jellemzéseket, így fogalmazásunk érzékletesebbé, élvezhetôbbé válik. Párbeszédek használatával a szöveg életszerûbb és pergôbb lesz. Az eseményeket elmondhatjuk a saját szemszögünkbôl, de egy másik szereplô nézôpontjából is. A leírás tájak, tárgyak, állatok, növények, emberek, de akár egy munkafolyamat bemutatása is lehet. Fontos, hogy milyen sorrendben mutatjuk be a tulajdonságokat: írhatunk elôször a látványról, és aztán térünk ki a részletekre, vagy haladhatunk a legérdekesebb részektôl az egész felé is. A tér vagy táj leírásában kiindulhatunk a közelebbitôl, s mutathatunk a távolabbi felé, vagy fordítva: a távolabbitól haladhatunk a közelebbihez. Ábrázolhatjuk a tájat egy pontból
25
3. Mit kell mondanod, ha bejelentést teszel?
4. Mi minden kellene egy otthoni elsôsegélydobozba? Gondold végig, és írd le!
Sebekhez: Láz- és fájdalomcsillapítók: Csípésre: Égésre: Telefonszámok:
Igazlátó tükör. Válaszd ki a hangulatodnak megfelelô arcocskát!
64
Más népek kultúrája
1. Kitekintés Gondolkozz! Miért fontos ismernünk hazánk és a különbözô népek kulturális örökségét? 2. Emlékül Olvasd el és értelmezd a kapott szöveget! Oldd meg azt a feladatsort, amely az általad olvasott szöveghez kapcsolódik! Japán A felkelô nap országa, egy önálló szigetország Kelet-Ázsiában. Több mint 3000 szigetbôl áll, a Dél-kínai-tenger és az Ohotszki-tenger között fekszik a Csendes-óceánban. Területe: 377 872 km2. Világhatalom, a Föld második legerôsebb gazdaságával rendelkezik.
A tokiói Császári Palota
Japán zászlaját, melyet napkorongnak hívnak, a XIV. század óta használják. Rajta a fehér szín az erkölcsi tisztaságot, a vörös pedig az egyenességet, vidámságot, melegséget szimbolizálja. Idôjárása szélsôséges, gyakoriak a földrengések, olykor szökôárak pusztítanak, és vulkanikus tevékenységek is észlelhetôek, amelyek tovább nehezítik a hétköznapi életet. Az ország körülbelül 75 százaléka erdôs, hegyes terület, sok meredek lejtôvel. Ez a terepviszony nem alkalmas sem mezôgazdasági, sem letelepedési célra. Ezért a partvidékek lakható területein nagyon magas a népsûrûség. Fôvárosa és egyben legnagyobb városa: Tokió. A japán kultúra sokrétû, a hagyományos és a modern jegyeket is magán hordozza, sajátos harmóniában él a régi és az új.
A Tokiói Fôvárosi Önkormányzat épülete, mely 243 méter magas
87
mikor a tatárok figyelme más országok ellen fordult. A király tanult a keserves leckébôl. Visszahívta a kun népet. Olyan helyen adott nekik földet, ahol nem élt senki. Így nem is okoztak kárt a magyaroknak. A két nép, a magyar és a kun békében élt egymás mellett. Egy idô után fiaik és
lányaik összeházasodtak, és a gyerekek már csak magyarul beszéltek. A kun nép lassan magyarrá lett. Emléküket ma már csak falvak, városok nevei ôrzik. Arrafelé találsz ilyeneket, ahol Béla király valamikor nagyon régen földet adott nekik.
7. Feltevések Megerôsítette vagy cáfolta elôzetes feltevéseidet a helynevek kialakulásáról az, amit a szövegekbôl megtudtál? Válaszodat indokold is!
Irány a falu! 8. A régi falu képe a) A kép egy XIX. századi magyar falut ábrázol. Figyeld meg a képet, aztán készíts rövid leírást a füzetetedbe a falu felépítésérôl! (Az épületek elhelyezkedése, utcahálózat, mi veszi körül a falut stb.)
124
2. Mesélô grafikon 2007 nyarának elsô két hónapja 1901 óta a legforróbb június–júliusi idôszak volt. Mit tudtok leolvasni a grafikonról? a) Sokévi átlag:
b) Mit jelent a napi középhômérséklet?
c) Mely idôszakok voltak különösen melegek?
d) Mely idôszakok voltak hûvösebbek?
3. Meleg tél A meteorológiai mérések kezdete óta nem volt még a 2006/2007-eshez hasonlóan meleg tél Magyarországon. Az átlagosnál melegebb idô 2006 szeptemberében kezdôdött. A 2006-os ôsz az elmúlt száz év három legmelegebb ôsze közé sorolható, ráadásul a három legszárazabb ôsz közé is. A hivatalos idôjárási mérések bevezetése óta nem fordult elô a 2006. évihez hasonló meleg és egyben száraz ôszi évszak. Értelmezzétek az alábbi ábrát!
Hômérsékleti rendellenességek 2006 ôszén az 1971–2000-es átlaghoz viszonyítva
142
4. Áradás 2006 tavaszán a Duna és a Tisza egyszerre áradt, a vízszint emelkedése rekord vízállásokat eredményezett. Az elôzményeket és az okokat a grafikonokról leolvashatod. Az elsô grafikon 2005. év havi csapadékösszegeit ábrázolja a sokévi átlag százalékában. a) Melyik hónapokban esett az átlagnál több csapadék?
b) Melyikekben kevesebb?
c) Egész évben több vagy kevesebb esett, mint az átlag? 2005. év
d) A grafikonok alapján foglald össze, mely okok vezettek az áradásokhoz!
A középhômérséklet (balra) és a csapadékösszeg (jobbra) alakulása 2006 elsô három havában
5. Napi feladat Az alábbi adatok alapján számold ki a napi középhômérsékletet és a napi hôingást! Ábrázold grafikonon a hômérséklet változását! 2007. 11. 11. Óra
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
°C
3
3
3
3
4
4
4
5
5
6
6
7
Óra
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
°C
7
6
4
4
4
4
3
3
2
3
3
3
143
