SZKA211_01
Társadalmi szerződés „Tanulj élni jogaiddal, és ne feledd kötelességeid!”
tanULÓI
Társadalmi szerződés – 11. évfolyam
1/1
Rousseau
Társadalmi szerződés Szemelvények Rousseau szerint a társadalmi rend jogi viszonyai nem a természetből, hanem megállapodásokból fakadnak. A társadalmi állapot és ez által minden jog forrása szerződés. „Az ilyen módon levezetett egyenlő természetes jog – minden ember joga mindenhez – persze nem működik, mivel ha minden egyes ember joga végtelen, akkor minden más ember joga (a jog leginkább szokásos jelentésében) zéró, s így minden ember joga zéró. Ésszerűen gondolkodva fel kell adnunk a jogunkat mindenhez, hogy – a szuverén hatalom által garantálva – hatékony jogokra tegyünk szert.” Természetes szabadságunk elvesztéséért bőségesen kárpótol bennünket a társadalomban a polgári és erkölcsi szabadság elnyerése. A társadalmi szerződés által megoldandó feladat, a szerződés funkciója az, hogy a létrejött társulás védje tagjai személyét és vagyonát (mert maguk egyenként már nem képesek megóvni), valamint az egyének közre átruházott erejét és szabadságát felváltsa a társulásból fakadó erővel és szabadsággal, hogy az ember ne kerüljön rosszabb helyzetbe, mint volt. Bár egyesült, „változatlanul csak önmagának engedelmeskedik” majd. A társulásból a magánszemélyek, és a közösség között kölcsönös kötelezettségvállalás fakad. Az együttes határozatok kötelezik az egyéneket a főhatalommal szemben, de a főhatalmat nem kötik végérvényesen saját törvényei, még a társadalmi szerződés sem. Az önmagának tett ígéret ugyanis senkit sem kötelez. Idegenekkel szemben viszont vállalhat kötelmeket a társadalom. Az állam kifelé ugyanis egyes, ám leköteleződésének határa más hatalmak irányában már a társadalmi szerződés. A politikai test a törvényhozás által lendül mozgásba. A törvényhozásnak az a célja, hogy az igazságot, azzal, hogy kölcsönössé teszi, érvényre juttassa a társadalomban. A cél elérésének eszközei a törvények, összekapcsolják a kötelességeket a jogokkal. A politikai testet mozgató második ok a végrehajtó hatalom. A végrehajtó hatalom gyakorlása a kormányzat, „az alattvalók és a főhatalom közé iktatott közvetítő testület”. A kormányzat feladata a kettő közötti összhang (összesség összességhez való viszonya) fenntartása a törvények végrehajtásával és a szabadság biztosításával. Az alattvalók és a főhatalom „aránya” megváltozhat, például az előbbi számának növekedése miatt, és akkor maga után vonja a közvetítő szerv, a kormányzat módosítását is. A kormányzat az elöljárók testületének létszáma alapján osztható fel egyszerű formákra: demokráciára, arisztokráciára és monarchiára. A jogállapot a társadalmi szerződésre épül. A szerződéssel kezdődik a társadalom élete, de véget a kormányzat elfajulásával ér, amikor a végrehajtó hatalom elbitorolja a főhatalmat az általános akarattól, azaz a néptől. A kormányzat a főhatalom és az alattvalók közé illesztett közvetítő szerv. A kormányzat okozhatja a főhatalom elnémítását, a társadalom halálát is. Amikor ez bekövetkezik, mindenki visszatér természetes szabadságába. Azáltal, hogy a fejedelem különös akarata tartósan kivonja magát az általános akarat irányítása alól, s ellensúly hiányában annak helyébe lép, a társadalmi szerződést megszegték…. A megsérült kontraktus már senkit sem kötelez, de mivel a társadalmi szerződés volt minden jognak a forrása, annak érvényvesztése jog nélküli állapotot idéz elő. A törvényes kormányzatot csak a társadalmi szerződés megújításával állíthatnánk helyre. A forradalom is csak a még barbár, de nem a dekadenciába ernyedt népeket szabadíthatja fel. A kormányzat illegitim uralma nem egyszerűen csak a társadalmat, hanem magát a jogot is felszámolja.
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
tanULÓI
1/2a
Jogaink és kötelességeink (Az érvényes magyar jogszabályok alapján) Egyesülési jog
Ez a jog lehetővé teszi, hogy a polgárok érdekeik, céljaik megvalósítása érdekében szervezeteket hozzanak létre. Ezek a társadalmi önszerveződés alapegységei, és az állami szervek kötelesek tudomásul venni a létezésüket.
Gyülekezési jog
Ez a jog azt jelenti, hogy a polgárok álláspontjuk kifejezésére békés gyűlést, felvonulást, menetet tarthatnak.
Szólás- és sajtószabadság
Azt jelenti, hogy a polgárok a közügyekről, állapotokról szabadon elmondhatják a véleményüket. Ennek a leggyakoribb formája a sajtó útján való véleménynyilvánítás, ezért a sajtószabadság kiemelten fontos eleme a demokráciának.
Vallásszabadság
Az Alkotmány elismeri mindenkinek a jogát a lelkiismereti és a vallásszabadságra, valamint arra, hogy a meggyőződését, akár vallásos szertartások formájában vagy egyéb módon, egyénileg vagy közösségben kinyilváníthassa.
Személyi szabadságjogok
Az Alkotmány kinyilvánítja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek veleszületett joga van az élethez, az emberi méltósághoz, és ettől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Tiltott minden olyan elbánás, amely megalázó, embertelen vagy kegyetlen. A személyes szabadság és a személyi biztonság joga alapvető emberi jog, ezektől senki nem fosztható meg. Az Alkotmányban foglaltak szerint a bíróság mindenkit egyenlőnek tekint, mindenkinek alapvető jogává teszi, hogy az ellene emelt vádakat bíróság bírálja el, hogy a bírósági határozat előtt senki sem tekinthető bűnösnek, és minden gyanúsított személyt megillet a védelem. Alapvető állampolgári jogok még a levéltitok és a magánlak sérthetetlensége. Minden, törvényesen az ország területén tartózkodó személyt megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának joga.
Gazdasági, szociális és kulturális jogok
Mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, egyenlő munkáért mindenkit egyenlő bér illet meg. Ezen kívül mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a fizetett szabadsághoz is. A szociális biztonsághoz való jogot az állam biztosítja, éppúgy, mint a művelődéshez való jogot. Az állampolgároknak joguk van az egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
tanULÓI
Társadalmi szerződés – 11. évfolyam
1/2b
Jogaink és kötelességeink (Az érvényes magyar jogszabályok alapján) Választójog Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert, a 18 évet betöltött választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. Két olyan ok van, amely kizárja ezt: az elmebetegség és a bűncselekmény elkövetése miatt közügyektől való eltiltás. Az alapvető jogok tiszteletben tartása az állam elsődleges feladata. Az Alkotmányosság felett őrködik az Alkotmánybíróság és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.
Általános honvédelmi kötelezettség Az általános honvédelmi kötelezettség békeidőben megszűnt, rendkívüli helyzetben automatikusan él, megelőző védelmi helyzetben pedig az országgyűlés döntése alapján kell teljesíteni a nagykorú magyar állampolgár férfiaknak.
Közteherviselés Minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár adóköteles, ha van állandó és rendszeres jövedelme.
Tankötelezettség Az oktatási törvényben foglaltak szerint 16 éves korig kell iskolába járni, illetve akik az 1998/99-es tanévtől kezdték meg a tanulmányaikat, 18 éves korig.
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
tanULÓI
1/3
Hogyan működik? Csoportos feladatlap Az eddig kapott segédletek és saját tapasztalataitok felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! KÉRDÉS 1. Hogyan működik a jogok átruházása a modern világban?
2. Mit várhatunk el az államtól a kötelezettségeink teljesítése után?
3. Tudjuk-e ellenőrizni, hogy mi történik az általunk kötelezően befizetett adókkal?
4. Tudjuk-e ellenőrizni, hogy mi történik az általunk befizetett járulékokkal (az egészségbiztosítás, a nyugdíj és a társadalombiztosítás díja). 5. Milyen választási lehetőségeink vannak a kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódóan?
6. Tudjuk-e ellenőrizni, hogy az állam hogyan teljesíti kötelezettségeit?
7. Milyen törvényes lehetőségünk van arra, hogy az államra bízott jogok valamelyikét visszavonjuk, ha az államhatalom szervei eltérnek a „társadalmi megállapodástól”?
VÁLASZ
tanULÓI
Társadalmi szerződés – 11. évfolyam
1/4
Panaszkezelő fórum működési szabályzata MINTA Jogköre: A Fórum döntési joggal nem rendelkező iskolai testület. A Fórum tagjai: • 2 tanuló • 1 tanár (igazgató kivételével) A tagok tanévenként lemondhatnak, illetve újraválaszthatók. A tagok kiválasztása: • a diáktagokat a Diákközgyűlés választja; • a tanártagot (a diáktagok megválasztása után) a tantestület választja. A fórum működésének a célja: Az iskola működésének különféle szintjein felmerülő problémák kezelése, konfliktusok, véleménykülönbség esetén konszenzusos megoldás keresése. A fórum elé kerülő problémák szintjei a következők lehetnek: • tanuló-tanuló • tanuló-tanár • tanulói közösség-tanár • tanuló-iskolai dolgozó A Fórum működése: • segítségét az iskola tanulói, tanárai, dolgozói vehetik igénybe; • bármely tagnál szóban vagy írásban beadott panasz kivizsgálásához a Fórum záros határidőn belül (beadástól számított 1 hét) tanítási időn túli beszélgetésre hívja mindkét felet; • az így összehívott beszélgetésre a panaszos és a bepanaszolt is hívhat résztvevőket; • a beszélgetés során a Fórum feladata kideríteni a panasz okát (okait) és konszenzust keresni; • a panasz súlyosságára való tekintettel szükség esetén több beszélgetés is tartható; • a Fórum a beadott panaszt a fél/felek kérésére diszkréten kezeli; • az írásban rögzített közös megállapodás emlékeztető szövegét mindkét fél megkapja. Amennyiben a közösen megállapodott határidőn belül nem történik változás, a Fórum köteles a fegyelmi felelősség kivizsgálására az iskola vezetésének átadni az ügyet. Amennyiben a Fórum úgy ítéli meg, hogy a panasz azonnali intézkedést igényel, azt haladéktalanul átadja az iskolavezetésnek. A Fórum jelen működési szabályozását a Tantestület és a Diákönkormányzat megvitatta és elfogadta.
10
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
tanULÓI
1/5
Hogy van ez a valóságban? Egyéni feladatlap Saját tapasztalataid alapján válaszolj néhány mondatban a következő kérdésekre!
1. Melyek azok az állami feladatok, amelyek a szociális biztonságunkhoz kapcsolódnak? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________
2. Hogyan működik ma hazánkban az állami szociális ellátás? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________
3. Mit gondolsz az „ügyes” emberekről, hogy ki tudnak bújni az állami kötelezettségek teljesítése alól? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________
